A gondolkodás történeteA gondolkodás története

9. Előadás 9. Előadás

A 20. század kérdései és A 20. század kérdései és kérdőjelei kérdőjelei

A 19-20. századi trendA 19-20. századi trend

A 19. század második felétől az egységes A 19. század második felétől az egységes filozófiának még a reménye is elvész. filozófiának még a reménye is elvész.

A kialakuló irányzatok (a különféle „izmusok”, pl. új-A kialakuló irányzatok (a különféle „izmusok”, pl. új-kantianizmus, pozitivizmus, marxizmus, kantianizmus, pozitivizmus, marxizmus, fenomenológia, analitikus filozófia, fenomenológia, analitikus filozófia, egzisztencializmus) tanításai annyira eltérnek egzisztencializmus) tanításai annyira eltérnek egymástól, hogy az irányzatok képviselői még egymástól, hogy az irányzatok képviselői még párbeszédet sem tudnak folytatni. párbeszédet sem tudnak folytatni.

Ezt a helyzet csak tovább nehezíti, hogy egyes Ezt a helyzet csak tovább nehezíti, hogy egyes irányzatok tudatosan felvállalva, mások tagadva irányzatok tudatosan felvállalva, mások tagadva ugyan, de ideológiai funkciót is betöltenek. Ez azt ugyan, de ideológiai funkciót is betöltenek. Ez azt jelenti, hogy a filozófiát bizonyos politikai jelenti, hogy a filozófiát bizonyos politikai mozgalom szolgálatába állítják. mozgalom szolgálatába állítják.

A 20. századi esemény-sor, és fejlődés-menetA 20. századi esemény-sor, és fejlődés-menet

Mettől, meddig tart? Mi van az elején: optimizmus, hit a Mettől, meddig tart? Mi van az elején: optimizmus, hit a problémák megoldódásában. Mi van a végén: opto-problémák megoldódásában. Mi van a végén: opto-pesszimizmus – mint Madách-nál a színek eleje és vége. pesszimizmus – mint Madách-nál a színek eleje és vége.

Van egy sor látható tragédia: két világháború, számtalan Van egy sor látható tragédia: két világháború, számtalan kisebb háború, nyilvánossá vált népirtások, forradalmak és kisebb háború, nyilvánossá vált népirtások, forradalmak és ellenforradalmak, népfelszabadítások, és gyarmati sorból ellenforradalmak, népfelszabadítások, és gyarmati sorból felszabaduló államok, és világgazdasági válság(ok). felszabaduló államok, és világgazdasági válság(ok).

Van egy gazdasági fejlődés – hihetetlen robbanás Van egy gazdasági fejlődés – hihetetlen robbanás Van egy népesség-robbanás, majd visszaszabályozódásVan egy népesség-robbanás, majd visszaszabályozódásVan egy szabadság-robbanás, ugyanakkor a keretek eltűnéseVan egy szabadság-robbanás, ugyanakkor a keretek eltűnéseVan a tudományos megismerés hihetetlen előre haladása, és Van a tudományos megismerés hihetetlen előre haladása, és

a alkotásai előidézte problémák (atom-bomba, gének) a alkotásai előidézte problémák (atom-bomba, gének) Van egy általános felgyorsulás, a javak megsokszorozódása, Van egy általános felgyorsulás, a javak megsokszorozódása, Van a boldogságnak, és elégedettségnek egy általános Van a boldogságnak, és elégedettségnek egy általános

növekedése, amely a végén telítésbe megy.növekedése, amely a végén telítésbe megy.Van egy a problémáknak egy teljes váltása: az elején Van egy a problémáknak egy teljes váltása: az elején

szegénység és éhség, a végén, depresszió, és kövérség szegénység és éhség, a végén, depresszió, és kövérség

A 20. század életérzései és tapasztalatai A 20. század életérzései és tapasztalatai

Jólét, fogyasztás = neomarxizmus (elidegenedés) Jólét, fogyasztás = neomarxizmus (elidegenedés) Végletes élethelyzetek (háborúban, és békében is) = Végletes élethelyzetek (háborúban, és békében is) =

egzisztencializmusegzisztencializmus Múlékony élethelyzetek – az egyéni tapasztalat és Múlékony élethelyzetek – az egyéni tapasztalat és

élmények meghatározó szerepe = fenomenológia, élmények meghatározó szerepe = fenomenológia, pragmatizmus pragmatizmus

Egyformaság (tömegtársadalom, tömegfogyasztás) = Egyformaság (tömegtársadalom, tömegfogyasztás) = egzisztencializmus egzisztencializmus

Sokféle kapcsolat, a személyiség összetett, ugyanakkor Sokféle kapcsolat, a személyiség összetett, ugyanakkor labilis volta = egzisztencializmus labilis volta = egzisztencializmus

Absztrakt mérési adatok, amelyek nem köthetők Absztrakt mérési adatok, amelyek nem köthetők tapasztalathoz = pozitívizmus tapasztalathoz = pozitívizmus

A kísérletek mögött nem látszik semmi tartós = A kísérletek mögött nem látszik semmi tartós = fenomenológia, pragmatizmus fenomenológia, pragmatizmus

A 20. század természettudományos forradalmaiA 20. század természettudományos forradalmai

Darwin és Mendel egyesítése 1905 táján – a genetika Darwin és Mendel egyesítése 1905 táján – a genetika születése) születése)

A modern szintézis az evolúcióban (1935)A modern szintézis az evolúcióban (1935)DNS – molekuláris genetika (1960?)DNS – molekuláris genetika (1960?)Genetikailag módosított élőlények Genetikailag módosított élőlények A fizika: relativitás-elmélet (Einstein - 1905), és a A fizika: relativitás-elmélet (Einstein - 1905), és a

kvantumelmélet (M. Planck -1900), illetve Heisenberg -kvantumelmélet (M. Planck -1900), illetve Heisenberg -1926) 1926)

Az atomelmélet, és az elemi részecskék (Higgs bozon) Az atomelmélet, és az elemi részecskék (Higgs bozon) elmélete (atom-reaktor, és atom-bomba) elmélete (atom-reaktor, és atom-bomba)

Szilárdtest kutatás – szuperfolyékonyság, szupravezetés Szilárdtest kutatás – szuperfolyékonyság, szupravezetés Kozmológiai: Hubble (vörös eltolódás), a háttérsugárzás Kozmológiai: Hubble (vörös eltolódás), a háttérsugárzás

felfedezése (1965 - Big Bang) felfedezése (1965 - Big Bang) Matematika: Gödel, Turing, Neumann János (a matematika is Matematika: Gödel, Turing, Neumann János (a matematika is

elveszíti egyértelműségét, számítástechnika, informatika, elveszíti egyértelműségét, számítástechnika, informatika, kibernetika) kibernetika)

A 20. század társadalom-tudomány forradalmai A 20. század társadalom-tudomány forradalmai

Pszichológia – Pavlow, behavioristák, Freud, és freudisták, Pszichológia – Pavlow, behavioristák, Freud, és freudisták, Antropológia Antropológia Szociológia: Durkheim, Allport, Szociológia: Durkheim, Allport, A szociálpszichológia kísérletei (Asch, Milgram, Zimbardo, A szociálpszichológia kísérletei (Asch, Milgram, Zimbardo,

Taifel, M. Sharif) Taifel, M. Sharif) Közgazdaságtudomány: Marshall, Pareto, Schumpeter, Közgazdaságtudomány: Marshall, Pareto, Schumpeter,

Keynes, Friedman.Keynes, Friedman.Management tudomány: Taylor, Fayol, M.Weber, majd Gilbert, Management tudomány: Taylor, Fayol, M.Weber, majd Gilbert,

stb. stb. A végén: etológia, humán etológia, szocio-biológia, A végén: etológia, humán etológia, szocio-biológia, Játékelméleti kísérletek – milyen az ember Játékelméleti kísérletek – milyen az ember Neuro-pszichológia Neuro-pszichológia Evolúciós pszichológia Evolúciós pszichológia

A technika és a gazdaság forradalmai A technika és a gazdaság forradalmai

Új eszközök (szilárdtest eszközök, szerves kémia, Új eszközök (szilárdtest eszközök, szerves kémia, műanyag, gyógyszerek) műanyag, gyógyszerek)

Új technológiák (elektromosság, elektronikus – Új technológiák (elektromosság, elektronikus – Moor-törvény) Moor-törvény)

A kommunikáció forradalma – és következményei A kommunikáció forradalma – és következményei Új iparágak,Új iparágak,A szolgáltatási forradalom – a folyamatosan A szolgáltatási forradalom – a folyamatosan

átalakuló szektor-arányokátalakuló szektor-arányokA választék megsokszorozódása és A választék megsokszorozódása és

áttekinthetetlenné válásaáttekinthetetlenné válásaAz egyenlőtlenség részbeni csökkenése, de Az egyenlőtlenség részbeni csökkenése, de

tudatosulásatudatosulásaDemográfiai robbanás Demográfiai robbanás

A történelem hullámai (1) A történelem hullámai (1)

467 1300 1650 1815 1873

1900

Népesség,

termelés

Kondratyev hullámok

Pax romana Fellendülőközépkor

Újkori nekilendülés

Időszámítás

Ipari forradalom

A történelem hullámai (2)A történelem hullámai (2)

1000 1500

1815

2000

1650

1300

1875

19291973

2000

Népességtermelés

A Kondratyev hullámok (1)A Kondratyev hullámok (1)

Schumpeter hullámai (2)Schumpeter hullámai (2)

Kondratyev hullámok (3)Kondratyev hullámok (3)

A világ GDP/fő trendje régiónkéntA világ GDP/fő trendje régiónként

00 10001000 15001500 17001700 18001800 19001900 19501950 19751975 20002000

Nyugat- Nyugat- EUEU

(USA)(USA)

450450 400400 774774 894894 10241024

10001000

31203120

43214321

45944594

92889288

1153411534

1617216172

1792117921

2614626146

Kelet-Kelet-

EU EU 400400 400400 462462 516516 566566 12401240 20202020 49854985 54615461

ÁzsiaÁzsia

(-Japán)(-Japán)450450 450450 572572 575575 571571 610610 635635 12311231 29362936

(L) (L) AmerikaAmerika

400400 400400 416416 437437 529529 12101210 25542554 45314531 57955795

AfrikaAfrika 425425 416416 400400 400400 400400 540540 852852 13651365 13681368

A pszichológia születése A pszichológia születése

Freud Freud

PavlovPavlov

A behaviorizmusA behaviorizmus

Evolúciós pszichológia Evolúciós pszichológia

Szocio-biológiaSzocio-biológia

Az antropológia Az antropológia

A. R. Radcliff-Brown A. R. Radcliff-Brown B. MalinowskiB. Malinowski C. L. StraussC. L. Strauss M. MeadM. Mead Marvin HarrisMarvin Harris

A szociológia A szociológia

Durkheim, Durkheim,

M. WeberM. Weber

F. H. AllportF. H. Allport

K. LewinK. Lewin

Maslow Maslow

A szociál-pszichológaA szociál-pszichológa

Taifel, Taifel, K. LewinK. Lewin M. Sharif M. Sharif Allport, Allport, S. MilgramS. Milgram ZimbardoZimbardo SchellingSchelling

Etológiai, humán-etológia, szociobiológia Etológiai, humán-etológia, szociobiológia

Konrad Lorentz, Konrad Lorentz, J. Tinbergen J. Tinbergen O.E. Wilson O.E. Wilson J. M. SmithJ. M. Smith R. DawkinsR. Dawkins

A tudományos menedzsment születéseA tudományos menedzsment születése

F.W.Taylor (1856-1915) – műhely F.W.Taylor (1856-1915) – műhely megszervezésének tudományos szabályaimegszervezésének tudományos szabályai

Fayol (1841-1925) – a menedzsment szabályai Fayol (1841-1925) – a menedzsment szabályai M.Weber (1864-1920) – a bürokratikus szervezetek M.Weber (1864-1920) – a bürokratikus szervezetek

elméleteelméleteEmberi kapcsolatok modellje: Emberi kapcsolatok modellje: Mary Parker Follett - Mary Parker Follett - Hawthorn vizsgálat Hawthorn vizsgálat K. Lewin, K. Lewin, D. McGregor - X/Y elmélet - D. McGregor - X/Y elmélet - Kontingencia elmélet Kontingencia elmélet

A tudomány 20. századi forradalmának A tudomány 20. századi forradalmának következményeikövetkezményei

A tudomány végképp elveszíti szemléletes és könnyen A tudomány végképp elveszíti szemléletes és könnyen befogadható voltát, és a „józan észnek” ellenmondó befogadható voltát, és a „józan észnek” ellenmondó következtetésekre vezet (pl. relativitás és kvantum elmélet) következtetésekre vezet (pl. relativitás és kvantum elmélet)

Egyre több, a hétköznapok számára érhetetlen fogalommal Egyre több, a hétköznapok számára érhetetlen fogalommal igyekszik a valóságot leírni (kvark, Big Bang, gének), igyekszik a valóságot leírni (kvark, Big Bang, gének),

Kizárólag csak a nyelvét (a matematikát) ismerő emberek Kizárólag csak a nyelvét (a matematikát) ismerő emberek képesek megérteni,képesek megérteni,

A tudomány, bár hozzájárul életünk könnyebbé tételéhez, A tudomány, bár hozzájárul életünk könnyebbé tételéhez, egyre több az embert fenyegető dologgal lesz kapcsolatos egyre több az embert fenyegető dologgal lesz kapcsolatos (atombomba, környezetszennyezés),(atombomba, környezetszennyezés),

A tudomány mind több etikailag megkérdőjelezhető eszközt A tudomány mind több etikailag megkérdőjelezhető eszközt hoz létre (genetikai beavatkozás), hoz létre (genetikai beavatkozás),

A tudomány is hatalmas intézménnyé válik, amelynek A tudomány is hatalmas intézménnyé válik, amelynek szervezeteit és résztvevőit (a tudósokat) részben a saját szervezeteit és résztvevőit (a tudósokat) részben a saját érdek vezérli. érdek vezérli.

A 20. század trendjei A 20. század trendjei

Logikai pozitivizmus Logikai pozitivizmus Az irracionalista áramlatok Az irracionalista áramlatok Egzisztencializmus Egzisztencializmus Fenomenológia Fenomenológia PragmatizmusPragmatizmusÉs vannak a neo-k:És vannak a neo-k: Neomarxizmus (Lukács, Gramsci és K. Korsch)Neomarxizmus (Lukács, Gramsci és K. Korsch) Neotomizmus Neotomizmus Neopozitivizmus Neopozitivizmus És vannak a részfilozófiák (történelem, tudomány, antropológia, jog, vallás, És vannak a részfilozófiák (történelem, tudomány, antropológia, jog, vallás,

gazdaság, ember (pszichológia), művészet-filozófia, nyelv-filozófia)gazdaság, ember (pszichológia), művészet-filozófia, nyelv-filozófia)Fenomenológia: Fenomenológia:

Husserl: „Vissza kell térni magukhoz a dolgokhoz”, a róluk nyert elsődleges Husserl: „Vissza kell térni magukhoz a dolgokhoz”, a róluk nyert elsődleges benyomásokhoz. benyomásokhoz.

Egzisztencializmus:Egzisztencializmus:Sartre: „Arra vagyok ítélve, hogy szabad legyek”Sartre: „Arra vagyok ítélve, hogy szabad legyek”

Neomarxizmus: Neomarxizmus: Lukács: Lukács: Logikai pozitivizmus: Logikai pozitivizmus: K. Popper: „Egy kijelentés értelmét az igazolhatóságának módszere adja”K. Popper: „Egy kijelentés értelmét az igazolhatóságának módszere adja”

Bertrand Russell (1872-1970)Bertrand Russell (1872-1970)

„„A filozófia értékével kapcsolatos megfontolásaink A filozófia értékével kapcsolatos megfontolásaink summázataként tehát azt mondhatjuk: a filozófiát nem summázataként tehát azt mondhatjuk: a filozófiát nem azokért a határozott válaszokért kell tanulmányozni, azokért a határozott válaszokért kell tanulmányozni, amelyeket kérdésekre ad, hiszen a határozott válaszok amelyeket kérdésekre ad, hiszen a határozott válaszok igazságában rendszerint nem lehetünk bizonyosak, hanem igazságában rendszerint nem lehetünk bizonyosak, hanem maguknak a kérdéseknek a kedvéért, mivel ezek a maguknak a kérdéseknek a kedvéért, mivel ezek a kérdések tágítják elgondolásunkat arról, ami lehetséges, kérdések tágítják elgondolásunkat arról, ami lehetséges, gazdagítják intellektuális képzelőerőnket, és csökkentik azt gazdagítják intellektuális képzelőerőnket, és csökkentik azt a dogmatikus bizonyosságot, amelytől az elme bezárul a a dogmatikus bizonyosságot, amelytől az elme bezárul a spekulációval szemben, de mindenek fölött is azért, mert a spekulációval szemben, de mindenek fölött is azért, mert a világegyetemnek a filozófiai kontempláció körébe vont világegyetemnek a filozófiai kontempláció körébe vont nagyságán keresztül a lélek is nagyszerűvé lesz, és nagyságán keresztül a lélek is nagyszerűvé lesz, és képessé válik a világegyetemmel való ama egységre, mely képessé válik a világegyetemmel való ama egységre, mely a legfőbb javát alkotja.”a legfőbb javát alkotja.”

Bertrand Russell: A filozófia alapproblémájaBertrand Russell: A filozófia alapproblémája

A logikai pozitivizmusA logikai pozitivizmus

A logikai pozitivizmust a 1920-as években hozzák létre, a A logikai pozitivizmust a 1920-as években hozzák létre, a természettudományokhoz közel álló filozófusok, és a természettudományokhoz közel álló filozófusok, és a filozófia iránt érdeklődő természettudósok. filozófia iránt érdeklődő természettudósok.

Kapcsolódik a pozitivizmushoz, és az un. Kapcsolódik a pozitivizmushoz, és az un. empiriokriticizmushoz (amely utóbbi világnézetet is kíván empiriokriticizmushoz (amely utóbbi világnézetet is kíván nyújtani E. Mach 1838-1916)nyújtani E. Mach 1838-1916)

A logikai pozitivizmus szerint a filozófia feladata a tudomány A logikai pozitivizmus szerint a filozófia feladata a tudomány nyelvének elemzése. nyelvének elemzése.

Résztvevői mint a Bécsi Kör tagjait szokták emlegetni. Ide Résztvevői mint a Bécsi Kör tagjait szokták emlegetni. Ide tartoztak: tartoztak:

Moritz Schlik (1882-1936) Moritz Schlik (1882-1936) Rudolf Carnap (1981-1970)Rudolf Carnap (1981-1970)Otto Neurath, Hans Reichenbach, a lengyel Alfred Tarski, és Otto Neurath, Hans Reichenbach, a lengyel Alfred Tarski, és Wittgenstein Wittgenstein

Wittgenstein (1889-1951)Wittgenstein (1889-1951)

Egy bécsi iparmágnás fia, és több filozófiai iskola szellemi őse. Egy bécsi iparmágnás fia, és több filozófiai iskola szellemi őse.

Legfontosabb tétele: a filozófia akkor jár helyes úton ha a Legfontosabb tétele: a filozófia akkor jár helyes úton ha a feltehetően tiszta, megszokott és egyszerű hétköznapi feltehetően tiszta, megszokott és egyszerű hétköznapi nyelvre összpontosítja a figyelmét. A valóság és a nyelvre összpontosítja a figyelmét. A valóság és a kijelentések közötti viszony tanulmányozása a filozófiai kijelentések közötti viszony tanulmányozása a filozófiai feladata.feladata.

Első, és legfontosabb műve: Logikai-filozófiai értekezés. Első, és legfontosabb műve: Logikai-filozófiai értekezés.

Az első mondata: „A világ mindaz, aminek az esete fennáll”. Az első mondata: „A világ mindaz, aminek az esete fennáll”. Ennek értelme: „A világ tények, és nem dolgok Ennek értelme: „A világ tények, és nem dolgok összessége.” „Nyelvem határai világom határait jelentik.” összessége.” „Nyelvem határai világom határait jelentik.”

Az utolsó mondata: „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni Az utolsó mondata: „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.” kell.”

A logikai pozitivizmus lényegi állításaA logikai pozitivizmus lényegi állítása

Az, és csakis az a kijelentés értelmes, amelyre Az, és csakis az a kijelentés értelmes, amelyre vonatkozóan meg lehet állapítani, hogy milyen vonatkozóan meg lehet állapítani, hogy milyen tapasztalati megfigyelés esetén lenne igaz, vagy tapasztalati megfigyelés esetén lenne igaz, vagy hamis. Vagyis, egy kijelentés értelme hamis. Vagyis, egy kijelentés értelme verifikációjának (ellenőrizhetőségének) verifikációjának (ellenőrizhetőségének) lehetőségéhez kötött.lehetőségéhez kötött.

Ha elvileg nem lehetséges olyan tapasztalati Ha elvileg nem lehetséges olyan tapasztalati föltételek megfogalmazása, amelynek fennállása, föltételek megfogalmazása, amelynek fennállása, illetve nem fennállása esetén a kérdéses illetve nem fennállása esetén a kérdéses kijelentés igaznak, illetve fenn nem állása esetén kijelentés igaznak, illetve fenn nem állása esetén hamisnak bizonyulna, akkor a kijelentés hamisnak bizonyulna, akkor a kijelentés értelmetlen: puszta szóhalmaz, amely legfeljebb értelmetlen: puszta szóhalmaz, amely legfeljebb hangulati, érzelmi asszociációk felkeltésére hangulati, érzelmi asszociációk felkeltésére szolgál. Az olyan metafizikai kijelentés, hogy a szolgál. Az olyan metafizikai kijelentés, hogy a világ szellemi nem hamis, hanem értelmetlen. világ szellemi nem hamis, hanem értelmetlen.

A logikai pozitivizmus társadalmi nézetei A logikai pozitivizmus társadalmi nézetei

Carnap: ”Minket mindnyájunkat a Bécsi Körben élénken Carnap: ”Minket mindnyájunkat a Bécsi Körben élénken foglalkoztattak országunk, Európa és a világ politikai foglalkoztattak országunk, Európa és a világ politikai eseményei. Ezeket a problémákat magánbeszélgetések eseményei. Ezeket a problémákat magánbeszélgetések alkalmával vitattuk meg, nem a Körben, ahol az elméleti alkalmával vitattuk meg, nem a Körben, ahol az elméleti kérdésekre fordítottuk figyelmünket”kérdésekre fordítottuk figyelmünket”

Mindnyájan egyetértettek abban: Mindnyájan egyetértettek abban: Az embernek nincsenek természetfeletti védelmezői vagy Az embernek nincsenek természetfeletti védelmezői vagy

ellenségei, következésképpen mindazt ami a jobb életet ellenségei, következésképpen mindazt ami a jobb életet szükséges , az embernek magának kell megteremtenie. szükséges , az embernek magának kell megteremtenie.

Az emberiség képes életkörülményeinek megváltoztatásáraAz emberiség képes életkörülményeinek megváltoztatásáraA tudatos cselekvés ismereteket feltételez, és a tudományos A tudatos cselekvés ismereteket feltételez, és a tudományos

módszer a leghatékonyabb módszer az ismeretek módszer a leghatékonyabb módszer az ismeretek megszerzésére. megszerzésére.

A morális elkötelezettség azonban független a tudományos A morális elkötelezettség azonban független a tudományos filozófia igazságaitól. filozófia igazságaitól.

Wittgenstein világképe Wittgenstein világképe

1. Az ember alapvetően tehetetlen, mégpedig1. Az ember alapvetően tehetetlen, mégpedig2. Valamivel szemben tehetetlen, ez a világ, amely 2. Valamivel szemben tehetetlen, ez a világ, amely

úgy ahogy van, eleve adott, úgy ahogy van, eleve adott, 3. Az ember felelősséget hordoz, kötelessége a 3. Az ember felelősséget hordoz, kötelessége a

helyes élet megvalósításahelyes élet megvalósítása4. De ezek a dolgok összeegyeztethetetlenek. 4. De ezek a dolgok összeegyeztethetetlenek.

„„Volt egy feladatom, nem teljesítettem, és most Volt egy feladatom, nem teljesítettem, és most tönkre megyek. Életemet jóra kellett volna tönkre megyek. Életemet jóra kellett volna fordítanom, csillaggá kellett volna válnom. Itt fordítanom, csillaggá kellett volna válnom. Itt ragadtam azonban a földön, és most lassan ragadtam azonban a földön, és most lassan elpusztulok. Életem tulajdonképpen elpusztulok. Életem tulajdonképpen értelmetlenné vált, és immáron csak felesleges értelmetlenné vált, és immáron csak felesleges epizódokból áll. (1921.)epizódokból áll. (1921.)

Gödel – nem teljességi tételeGödel – nem teljességi tétele

A filozófusok, és a természettudósok régóta reménykedtek A filozófusok, és a természettudósok régóta reménykedtek abban, hogy bizonyos számú axiómával, és deduktív logika abban, hogy bizonyos számú axiómával, és deduktív logika segítségével a feltevéseket vagy igazolni, vagy megcáfolni segítségével a feltevéseket vagy igazolni, vagy megcáfolni lehet. lehet.

Russel és Whithead remélték, létre hozhatnak kevésszámú Russel és Whithead remélték, létre hozhatnak kevésszámú levezetési axiómából és szabályból álló rendszert amely levezetési axiómából és szabályból álló rendszert amely egyszerre mentes az ellentmondásoktól, és teljes. egyszerre mentes az ellentmondásoktól, és teljes.

Gödel kérdése: ebben az axióma rendszerben létrehozható-e Gödel kérdése: ebben az axióma rendszerben létrehozható-e az összes igaz aritmetikai képletet, és azok bizonyíthatók-e az összes igaz aritmetikai képletet, és azok bizonyíthatók-e a rendszeren belül (vagyis teljes-e)?a rendszeren belül (vagyis teljes-e)?

Gödel bizonyítja: véges számú, ellentmondásmentes axiómák Gödel bizonyítja: véges számú, ellentmondásmentes axiómák halmaza soha nem lehet teljes, és teljesen függetlenül attól halmaza soha nem lehet teljes, és teljesen függetlenül attól hogy hány további axiómával egészítik azt ki, valamely hogy hány további axiómával egészítik azt ki, valamely hiányosság kiküszöbölése érdekében, mindig lehet találni hiányosság kiküszöbölése érdekében, mindig lehet találni olyan tételt, amely nem bizonyítható. olyan tételt, amely nem bizonyítható.

A rész-filozófiák és a neo-k születése A rész-filozófiák és a neo-k születése

Politikai filozófia Politikai filozófia Tudomány filozófia Tudomány filozófia Esztétikai filozófia Esztétikai filozófia Történelem-filozófiaTörténelem-filozófiaAntropológia (az emberkép - filozófiája) Antropológia (az emberkép - filozófiája) Megismerés-filozófia (realizmus- és ??)Megismerés-filozófia (realizmus- és ??)Kozmológiai filozófia (a Big bang előtti korszak) Kozmológiai filozófia (a Big bang előtti korszak) A matematika filozófiai kérdéseiA matematika filozófiai kérdései

A neo-k születése, és újjászületéseA neo-k születése, és újjászületéseNeo-tomizmusNeo-tomizmusNeo-marxizmusNeo-marxizmusNeo-pozitivizmusNeo-pozitivizmus

A neo-k fellendülése A neo-k fellendülése

Neo-tomizmusNeo-tomizmus

Neo-marxizmusNeo-marxizmus

Neo-pozitivizmusNeo-pozitivizmus

(Neo-realizmus??) (Neo-realizmus??)

Az egzisztencializmusAz egzisztencializmus

Schopenhauer (1788-1860): Schopenhauer (1788-1860): A szenvedés, a lelki-testi nyomor a világ lényegéből A szenvedés, a lelki-testi nyomor a világ lényegéből

fakad, a boldog élet, egy koldus álma. fakad, a boldog élet, egy koldus álma. Az exisztencializmus megjelölést Sartre vezeti be Az exisztencializmus megjelölést Sartre vezeti be

1943-ban 1943-ban Kierkegaard, Heidegger, Jaspers és Sartre közös Kierkegaard, Heidegger, Jaspers és Sartre közös

témája: az autentikus, a végiggondolt emberi lét. témája: az autentikus, a végiggondolt emberi lét. Az egzisztencializmus nem a hűvösen mérlegelő Az egzisztencializmus nem a hűvösen mérlegelő értelemhez, hanem az ember egész értelemhez, hanem az ember egész személységéhez, szenvedélyes és szenvedő személységéhez, szenvedélyes és szenvedő lényegéhez kapcsolódik. lényegéhez kapcsolódik.

Az egzisztencializmus lényege: Azok vagyunk, amit Az egzisztencializmus lényege: Azok vagyunk, amit cselekszünk. Ha lenni akarunk, cselekednünk kell. cselekszünk. Ha lenni akarunk, cselekednünk kell. De semmi nem mondja meg, mi is a helyes De semmi nem mondja meg, mi is a helyes cselekedet. Cselekedeteink végső értéke cselekedet. Cselekedeteink végső értéke bizonytalan. Embernek lenni, annyi mint ilyesfajta bizonytalan. Embernek lenni, annyi mint ilyesfajta bizonytalanságban cselekedni. bizonytalanságban cselekedni.

Örkény István – In memorian dr. K. H. G. Örkény István – In memorian dr. K. H. G.

„ „ - - Hölderlin ist ihnen unbekanntHölderlin ist ihnen unbekannt? – kérdezte dr. ? – kérdezte dr. K.H.G., miközben a lódögnek a gödröt ásta. K.H.G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.

- Ki volt az? – kérdezte a német őr? Ki volt az? – kérdezte a német őr? - Aki a Aki a HyperiontHyperiont írta – magyarázta dr. K.H.G. írta – magyarázta dr. K.H.G.

Nagyon szeretett magyarázni. – A német Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine? romantika legnagyobb alakja. És például Heine?

- - Kik ezek? – kérdezte az őr. - Kik ezek? – kérdezte az őr. - Költők – mondta dr. K.H.G. – Schiller nevét sem Költők – mondta dr. K.H.G. – Schiller nevét sem

ismeri? ismeri? - De ismerem – mondta a német őr. De ismerem – mondta a német őr. - És Rilkét? És Rilkét? - Őt is – mondta a német őr és paprikavörös lett, és Őt is – mondta a német őr és paprikavörös lett, és

lelőtte dr. K.H.G.-t lelőtte dr. K.H.G.-t (K. Havas Géza – szociáldemokrata újságíró) (K. Havas Géza – szociáldemokrata újságíró)

Karl Jaspers (1883-1969) Karl Jaspers (1883-1969)

„„Bizonyosodjunk meg emberi helyzetünkről. Mindig Bizonyosodjunk meg emberi helyzetünkről. Mindig szituációkban vagyunk. A szituációk változnak, szituációkban vagyunk. A szituációk változnak, alkalmak kínálkoznak. Ha elmulasztjuk őket, nem alkalmak kínálkoznak. Ha elmulasztjuk őket, nem térnek vissza. Magam is dolgozhatom a szituációk térnek vissza. Magam is dolgozhatom a szituációk megváltoztatásán. De vannak olyan szituációk, megváltoztatásán. De vannak olyan szituációk, melyek lényegükben megmaradnak, még akkor melyek lényegükben megmaradnak, még akkor is, ha pillanatnyi megjelenésük mássá lesz és is, ha pillanatnyi megjelenésük mássá lesz és mindent legyőző hatalmuk fátylakba burkolózik: mindent legyőző hatalmuk fátylakba burkolózik: meg kell halnom, szenvednem kell, harcolnom meg kell halnom, szenvednem kell, harcolnom kell, a véletlennek alávetettje vagyok, kell, a véletlennek alávetettje vagyok, elkerülhetetlenül vétkezem. Meglétünk ezen elkerülhetetlenül vétkezem. Meglétünk ezen alapszituációit nevezzük határszituációnak”. alapszituációit nevezzük határszituációnak”.

Jean-Paul Sartre (1905-1980)Jean-Paul Sartre (1905-1980)

„„Pusztán abból a körülményből kifolyólag ugyanis, Pusztán abból a körülményből kifolyólag ugyanis, hogy tudatomban vannak azok az indokok, hogy tudatomban vannak azok az indokok, amelyek cselekvésemet kiváltják, ezek az amelyek cselekvésemet kiváltják, ezek az indokok már transzcendens tárgyak tudatom indokok már transzcendens tárgyak tudatom számára, kívül vannak: hiába is próbálnék beléjük számára, kívül vannak: hiába is próbálnék beléjük kapaszkodni, puszta létezésemmel kisiklom kapaszkodni, puszta létezésemmel kisiklom közülük. Arra vagyok ítélve, hogy mindörökre közülük. Arra vagyok ítélve, hogy mindörökre lényegemen túl létezzem, túl tettem indokain és lényegemen túl létezzem, túl tettem indokain és mozgatórugóin: arra vagyok ítélve, hogy szabad mozgatórugóin: arra vagyok ítélve, hogy szabad legyek. Ez azt jelenti, hogy szabadságomnak legyek. Ez azt jelenti, hogy szabadságomnak nincs más határa csak önmaga, vagyis más nincs más határa csak önmaga, vagyis más szavakkal, hogy nem áll szabadságunkban nem szavakkal, hogy nem áll szabadságunkban nem szabadnak lennünk.”szabadnak lennünk.”

J.P. Sartre: A Lét és a Semmi (1943) J.P. Sartre: A Lét és a Semmi (1943)

A pragmatizmusA pragmatizmus

William James (1842-1910)William James (1842-1910)Az olyan fogalmaknak, mint „jóság” vagy az Az olyan fogalmaknak, mint „jóság” vagy az

„igazság” nincs semmiféle realitásuk a „igazság” nincs semmiféle realitásuk a cselekedeteink által adott értelmezéstől cselekedeteink által adott értelmezéstől függetlenül. Ezek a fogalmak a függetlenül. Ezek a fogalmak a magatartásunk által rájuk gyakorolt magatartásunk által rájuk gyakorolt befolyástól elszakítva értelmetlenek. A befolyástól elszakítva értelmetlenek. A „meggyőződés” gyakorlati (pragmatikus) „meggyőződés” gyakorlati (pragmatikus) szemszögből ugyanaz, mint a szemszögből ugyanaz, mint a „cselekedet”. „cselekedet”.

„„Ha Isten hipotézise a szó legtágabb Ha Isten hipotézise a szó legtágabb értelmében kielégítően működik, akkor a értelmében kielégítően működik, akkor a hipotézis igaz.” hipotézis igaz.”

A pragmatizmus lényege: Ch. Peirce és W. JamesA pragmatizmus lényege: Ch. Peirce és W. James

„„Ahhoz, hogy egy tárgyról tökéletesen világos Ahhoz, hogy egy tárgyról tökéletesen világos elképzeléssel rendelkezzünk, mindössze azt kell elképzeléssel rendelkezzünk, mindössze azt kell számításba vennünk, hogy e tárgy milyen számításba vennünk, hogy e tárgy milyen lehetséges következményekkel jár (…) E hatások lehetséges következményekkel jár (…) E hatások elképzelése jelenti számunkra a tárgyról alkotott elképzelése jelenti számunkra a tárgyról alkotott elképzeléseink összességét, ha ennek a elképzeléseink összességét, ha ennek a felfogásnak egyáltalán van pozitív jelentése. Ez felfogásnak egyáltalán van pozitív jelentése. Ez tehát Peirce és a pragmatizmus alapelve.” tehát Peirce és a pragmatizmus alapelve.”

Charles Peirce (1839-1914): Megvetette a Charles Peirce (1839-1914): Megvetette a metafizikát, mint megfoghatatlan és elvont metafizikát, mint megfoghatatlan és elvont valóságok tanulmányozását, és azt állította egy valóságok tanulmányozását, és azt állította egy eszme jelentősége kizárólag gyakorlati hatásában eszme jelentősége kizárólag gyakorlati hatásában rejlik. Ha egy eszmének nincs hatása akkor rejlik. Ha egy eszmének nincs hatása akkor értelmetlen, „ostoba fecsegés” és teljes értelmetlen, „ostoba fecsegés” és teljes képtelenség”. képtelenség”.

Peirce – Az igazságrólPeirce – Az igazságról

„„Az igazság nem más, mint egy elvont Az igazság nem más, mint egy elvont kijelentés megegyezése azzal az ideális kijelentés megegyezése azzal az ideális határponttal, melyhez vég nélküli határponttal, melyhez vég nélküli kutatások a tudományos vizsgálódást kutatások a tudományos vizsgálódást elvezetnék, mely megegyezés az elvont elvezetnék, mely megegyezés az elvont kijelentést azáltal illetheti meg, hogy kijelentést azáltal illetheti meg, hogy bevalljuk pontatlanságát és bevalljuk pontatlanságát és egyoldalúságát, és ez a vallomás az egyoldalúságát, és ez a vallomás az igazság lényeges eleme.” igazság lényeges eleme.”

W. James: Pragmatizmus (1907) W. James: Pragmatizmus (1907)

„„A pragmatista eltökélten, egyszer és mindenkorra A pragmatista eltökélten, egyszer és mindenkorra hátat fordít számos, a szakfilozófusoknak oly hátat fordít számos, a szakfilozófusoknak oly kedves, elavult megszokásnak. Elfordul az kedves, elavult megszokásnak. Elfordul az elvonatkoztatástól, és az elégedetlenségtől, el a elvonatkoztatástól, és az elégedetlenségtől, el a verbális megoldásoktól, a rossz verbális megoldásoktól, a rossz a prioria priori érvektől, érvektől, a merev alapelvektől, a zárt rendszerektől, az a merev alapelvektől, a zárt rendszerektől, az állítólagos abszurdumoktól és őskezdetektől. A állítólagos abszurdumoktól és őskezdetektől. A pragmatista a konkrétum és a megfelelés, a pragmatista a konkrétum és a megfelelés, a tények, a cselekvés és a hatalom felé fordul.”tények, a cselekvés és a hatalom felé fordul.”

„„Egy eszme igazsága nem valamely benne rejlő, Egy eszme igazsága nem valamely benne rejlő, változatlan tulajdonság. Az igazság megtörténik változatlan tulajdonság. Az igazság megtörténik valamely eszmével. Az eszme igazzá válik, az valamely eszmével. Az eszme igazzá válik, az események igazzá teszik.” események igazzá teszik.”

Fenomenológia – E. Husserl (1895-1938)Fenomenológia – E. Husserl (1895-1938)

Husserl elindít egy olyan filozófiai irányzatot, amelyben szinte Husserl elindít egy olyan filozófiai irányzatot, amelyben szinte túlburjánzik a filozófiai „halandzsa”, és fogalom-alkotása túlburjánzik a filozófiai „halandzsa”, és fogalom-alkotása inkább a művészhez, mint a filozófushoz közelíti. Sok inkább a művészhez, mint a filozófushoz közelíti. Sok követője lesz: Heidegger, Sartre, Derrida. követője lesz: Heidegger, Sartre, Derrida.

A német filozófiában a A német filozófiában a fenoménfenomén kifejezés dolgot, illetve kifejezés dolgot, illetve eseményt jelöl, ahogyan az az ember tudatában eseményt jelöl, ahogyan az az ember tudatában megjelenik, ellentétben azzal, ami lényege szerint van, megjelenik, ellentétben azzal, ami lényege szerint van, függetlenül az érzékeléstől. függetlenül az érzékeléstől.

A fenomenológia tehát a jelenségek tanulmányozását jelenti. A fenomenológia tehát a jelenségek tanulmányozását jelenti. Husserl úgy véli, hogy ami a világra vonatkozó Husserl úgy véli, hogy ami a világra vonatkozó ismereteinket illeti, kizárólag jelenségekkel van dolgunk, ismereteinket illeti, kizárólag jelenségekkel van dolgunk, ezért meg kellene próbálni, ezeknek alapján megismerni a ezért meg kellene próbálni, ezeknek alapján megismerni a valóságot. valóságot.

D. Riesman: A magányos tömegD. Riesman: A magányos tömeg

„„Az összes kívülről irányított típusban közös vonás, Az összes kívülről irányított típusban közös vonás, hogy az individuum számára az irányítás forrásául hogy az individuum számára az irányítás forrásául kortársaik szolgálnak, akár azok, akiket ismer, akár kortársaik szolgálnak, akár azok, akiket ismer, akár azok akikkel csak közvetett kapcsolata van, azok akikkel csak közvetett kapcsolata van, barátokon vagy a tömeghírközlésen keresztül. Ez a barátokon vagy a tömeghírközlésen keresztül. Ez a forrás természetesen beépül a személyiségébe forrás természetesen beépül a személyiségébe abban az értelemben, hogy irányításukra való abban az értelemben, hogy irányításukra való támaszkodás már az élet legelején kialakul. A támaszkodás már az élet legelején kialakul. A kívülről irányított ember célkitűzései ebben az kívülről irányított ember célkitűzései ebben az irányítási rendszerben állandóan változnak, irányítási rendszerben állandóan változnak, beállítottsága és másoktól kapott jelzések szoros beállítottsága és másoktól kapott jelzések szoros követésére irányuló törekvése azonban változatlan követésére irányuló törekvése azonban változatlan az egész életén keresztül”az egész életén keresztül”

Hannah Arend: „A gonosz banalitása”Hannah Arend: „A gonosz banalitása”

Részt vesz a jeruzsálemi Eichmann-perben és ír egy – nagy Részt vesz a jeruzsálemi Eichmann-perben és ír egy – nagy vihart kiváltó - könyvet: „A gonosz banalitása”. Ebben a vihart kiváltó - könyvet: „A gonosz banalitása”. Ebben a következő megállapításokat teszi: következő megállapításokat teszi:

Eichmann azt állítja magáról, hogy Kant kategórikus Eichmann azt állítja magáról, hogy Kant kategórikus imperatívusza vezette, és mindig a törvények szellemét imperatívusza vezette, és mindig a törvények szellemét igyekezett követni.igyekezett követni.

Egész életében „csatlakozó” volt, mindig szervezeteket Egész életében „csatlakozó” volt, mindig szervezeteket keresett, amelyekkel meghatározhatta magát. Nem volt túl keresett, amelyekkel meghatározhatta magát. Nem volt túl intelligens, de nem voltak pszichológiai betegségei, sem intelligens, de nem voltak pszichológiai betegségei, sem pedig abnormális személyiségre utaló jelek. pedig abnormális személyiségre utaló jelek.

H. Arend arra a következtetésre jut: ”a vizsgálóbíró minden H. Arend arra a következtetésre jut: ”a vizsgálóbíró minden erőfeszítései ellenére, mindenki előtt nyilvánvaló kellett erőfeszítései ellenére, mindenki előtt nyilvánvaló kellett hogy legyen: ez az ember nem „szörnyeteg”, ugyanakkor hogy legyen: ez az ember nem „szörnyeteg”, ugyanakkor nem lehetett nem észrevenni, hogy egy báb volt.” nem lehetett nem észrevenni, hogy egy báb volt.”

Ayn Rand – az individualistaAyn Rand – az individualista„„Egyetlen ember sem élhet egy másik emberért. Nem oszthatja Egyetlen ember sem élhet egy másik emberért. Nem oszthatja

meg a szellemét, ahogy a testét sem. De a másodkezű a meg a szellemét, ahogy a testét sem. De a másodkezű a kizsákmányolás fegyverét használja, és felhasználja az kizsákmányolás fegyverét használja, és felhasználja az altruizmust, és megfordította az emberiség erkölcsi elveinek altruizmust, és megfordította az emberiség erkölcsi elveinek alapjait… alapjait…

Az embernek azt tanították, hogy a függőség erény. Az ember aki Az embernek azt tanították, hogy a függőség erény. Az ember aki megkísérli, hogy másokért éljen függő. Indítékában egy parazita megkísérli, hogy másokért éljen függő. Indítékában egy parazita és azokat is parazitává teszi, akiket szolgál. A viszony nem és azokat is parazitává teszi, akiket szolgál. A viszony nem teremt semmit pusztán kölcsönös korrupciót... teremt semmit pusztán kölcsönös korrupciót...

Az embereket arra tanították, hogy az Az embereket arra tanították, hogy az egoego a rossz szinonimája, az a rossz szinonimája, az önzetlenség az erény ideálja. Az elsődleges jog a Földön az önzetlenség az erény ideálja. Az elsődleges jog a Földön az egoego joga. Az ember elsődleges kötelessége önmaga felé irányul. joga. Az ember elsődleges kötelessége önmaga felé irányul. Erkölcsi törvénye úgy szól, hogy sohase helyezze legfőbb célját Erkölcsi törvénye úgy szól, hogy sohase helyezze legfőbb célját mások személyébe… mások személyébe…

A történelem kezdete óta két ellenfél áll egymással szemben: az A történelem kezdete óta két ellenfél áll egymással szemben: az alkotó és a másodkezű….A kollektivizmus – a másodkezűek és a alkotó és a másodkezű….A kollektivizmus – a másodkezűek és a közepes képességűek – az ősi szörnyeteg kiszabadult és közepes képességűek – az ősi szörnyeteg kiszabadult és elvakultan garázdálkodik. Egyedül az individualizmusra lehet elvakultan garázdálkodik. Egyedül az individualizmusra lehet hatékony és boldog társadalmat alapozni. hatékony és boldog társadalmat alapozni.

Ayn Rand – Forrásfej 747 oldal Ayn Rand – Forrásfej 747 oldal

Rawls – a méltányosságként felfogott Rawls – a méltányosságként felfogott igazságosság igazságosság

Rawls szerint két elvből kell kiindulni: Rawls szerint két elvből kell kiindulni: az egyik szerint az alapvető jogok mindenkit egyenlő mértékben kell, hogy az egyik szerint az alapvető jogok mindenkit egyenlő mértékben kell, hogy

megillessenek, és az alapvető kötelességek mindenkit egyenlő mértékben megillessenek, és az alapvető kötelességek mindenkit egyenlő mértékben kell, hogy terheljenek; kell, hogy terheljenek;

a másik szerint pedig a vagyon és a hatalom egyenlőtlensége csak akkor a másik szerint pedig a vagyon és a hatalom egyenlőtlensége csak akkor tekinthető igazságosnak, ha ez az egyenlőtlenség azok számára is előnyös, tekinthető igazságosnak, ha ez az egyenlőtlenség azok számára is előnyös, akik a vagyonból és a hatalomból kisebb mértékben részesedtek akik a vagyonból és a hatalomból kisebb mértékben részesedtek (különösen pedig ez az egyenlőtlenség a társadalom azon tagjainak (különösen pedig ez az egyenlőtlenség a társadalom azon tagjainak számára kell, hogy előnyös legyen, akik a legkedvezőtlenebb helyzetben számára kell, hogy előnyös legyen, akik a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak). vannak).

A méltányosságként felfogott igazságosság gondolata az utilitarizmussal A méltányosságként felfogott igazságosság gondolata az utilitarizmussal szembeállítva világítható meg legjobban. Bentham szerint például a jog szembeállítva világítható meg legjobban. Bentham szerint például a jog célja, ezáltal pedig az állami jogalkotó (a társadalmi berendezkedést célja, ezáltal pedig az állami jogalkotó (a társadalmi berendezkedést létrehozó és szabályozó személy vagy testület) feladata, hogy a lehető létrehozó és szabályozó személy vagy testület) feladata, hogy a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb mértékű boldogságát biztosítsa (“the legtöbb ember lehető legnagyobb mértékű boldogságát biztosítsa (“the greatest happiness of the greatest number”). Az ideális társdalomban greatest happiness of the greatest number”). Az ideális társdalomban olyan intézmények vannak, amelyek elősegítik, hogy az emberek olyan intézmények vannak, amelyek elősegítik, hogy az emberek vágyainak lehető legnagyobb tiszta egyenlege valósuljon meg, függetlenül vágyainak lehető legnagyobb tiszta egyenlege valósuljon meg, függetlenül attól, hogy az egyes emberek között a vágyak kielégülése milyen attól, hogy az egyes emberek között a vágyak kielégülése milyen mértékben oszlik meg. (Például ha egy állami intézkedés vagy döntés mértékben oszlik meg. (Például ha egy állami intézkedés vagy döntés hatására egy ember boldogságának /vágyai kielégülésének/ mértéke 100 hatására egy ember boldogságának /vágyai kielégülésének/ mértéke 100 egységgel nő, 90 emberé pedig 1-1 egységgel csökken /feltételezve most, egységgel nő, 90 emberé pedig 1-1 egységgel csökken /feltételezve most, hogy a vágyak és a hasznok számszerűsíthetők/, akkor ezt az intézkedést hogy a vágyak és a hasznok számszerűsíthetők/, akkor ezt az intézkedést célszerű /azaz helyes/ megtenni, mert az össztársadalmi haszon 10 célszerű /azaz helyes/ megtenni, mert az össztársadalmi haszon 10 egységgel nő). egységgel nő).

Ez Rawls szerint nem fair. Ez Rawls szerint nem fair.

Roger Scruton – az új konzervativizmusRoger Scruton – az új konzervativizmus

„„A konzervatívok szerint az államot addig fenyegeti a A konzervatívok szerint az államot addig fenyegeti a nyugtalanság nyavalyája, amíg az emberek társadalmi és nyugtalanság nyavalyája, amíg az emberek társadalmi és politikai változásoktól remélnek megoldást olyan politikai változásoktól remélnek megoldást olyan problémáikra, amelyekre nem adható megoldás. A problémáikra, amelyekre nem adható megoldás. A legitimitás érzése megkérdőjeleződik, elvész a személyes legitimitás érzése megkérdőjeleződik, elvész a személyes felelősségvállalás: az intézmények, az elvárások és az felelősségvállalás: az intézmények, az elvárások és az értékek elveszítik autoritásukat, mi pedig a kontinuitástól értékek elveszítik autoritásukat, mi pedig a kontinuitástól és a megszokott rendtől elszakítva – elbizonytalanodunk, és a megszokott rendtől elszakítva – elbizonytalanodunk, ami újabb tápot ad az ellenséges indulatoknak. ami újabb tápot ad az ellenséges indulatoknak.

„„A ‘dolgok szokásos’ menetének elsajátítása révén az egyén A ‘dolgok szokásos’ menetének elsajátítása révén az egyén szert tesz a hagyományra. A hagyomány önigazolást a szert tesz a hagyományra. A hagyomány önigazolást a múltban és nem a jövőben keres, célja nem az egyéni múltban és nem a jövőben keres, célja nem az egyéni haszon, hanem a társadalmi elfogadottság, és haszon, hanem a társadalmi elfogadottság, és megbecsülés”.megbecsülés”.

A konzervatívok nemcsak azért állnak ki az autoritás mellett, A konzervatívok nemcsak azért állnak ki az autoritás mellett, mert mély ellenszenvet éreznek a zabolátlan szabadsággal mert mély ellenszenvet éreznek a zabolátlan szabadsággal szemben, hanem mert az ember természetére vonatkozóan szemben, hanem mert az ember természetére vonatkozóan más elképzelések élnek bennünk..”más elképzelések élnek bennünk..”

Roger Scruton Mi a konzervativizmus? 11-17. oldal Roger Scruton Mi a konzervativizmus? 11-17. oldal

Lukács György és Lenin a marxizmusról Lukács György és Lenin a marxizmusról

„„Feltéve de nem megengedve, hogy a marxizmus Feltéve de nem megengedve, hogy a marxizmus minden állításáról bebizonyosodnék, hogy hamis, minden állításáról bebizonyosodnék, hogy hamis, az ortodox marxista akkor is megmaradhatna, az ortodox marxista akkor is megmaradhatna, mert a marxizmus alapvetően módszertan”….mert a marxizmus alapvetően módszertan”….

Lukács Lukács

„„A marxizmus minden állítása csak, (1) A marxizmus minden állítása csak, (1) történelmileg, (2) csak konkrét történelmi történelmileg, (2) csak konkrét történelmi tapasztalatok tükrében, (3) és csak más tapasztalatok tükrében, (3) és csak más tételekkel összefüggésben igaz.” tételekkel összefüggésben igaz.”

Lenin Lenin

Gramsci (1891-1937)Gramsci (1891-1937)

1926-ban letartóztatják és 20 évre ítélik el. Műveit a 1926-ban letartóztatják és 20 évre ítélik el. Műveit a börtönben alkotja. 1937-ben súlyos betegen börtönben alkotja. 1937-ben súlyos betegen szabadul, és fél év múlva meghal. szabadul, és fél év múlva meghal.

„„A gyakorlat filozófiája akkor újította meg A gyakorlat filozófiája akkor újította meg alapvetően a politika és a történelem tudományát alapvetően a politika és a történelem tudományát amikor kimutatta, hogy elvont, állandó, és amikor kimutatta, hogy elvont, állandó, és megváltoztathatatlan „emberi természet” (ez a megváltoztathatatlan „emberi természet” (ez a fogalom kétségkívül a vallásos gondolatból és fogalom kétségkívül a vallásos gondolatból és transzcendenciából ered) nem létezik, az emberi transzcendenciából ered) nem létezik, az emberi természet a történelmileg meghatározott természet a történelmileg meghatározott társadalmi viszonyok összessége, azaz történelmi társadalmi viszonyok összessége, azaz történelmi tény… ezért a politikai tudományt fejlődésben tény… ezért a politikai tudományt fejlődésben levő szervezetként kell felfogni.” levő szervezetként kell felfogni.”

Gramsci: Új fejedelem Gramsci: Új fejedelem

A haladás képe a művészetben A haladás képe a művészetben

„„Van Kleenek egy *Angelus Novus* című képe. Van Kleenek egy *Angelus Novus* című képe. Angyalt ábrázol, aki mintha rámeredne valamire Angyalt ábrázol, aki mintha rámeredne valamire és el akarna hátrálni tőle. Szeme tágra nyílik, és el akarna hátrálni tőle. Szeme tágra nyílik, szája nyitva, szárnyai kifeszülnek. Ilyen lehet a szája nyitva, szárnyai kifeszülnek. Ilyen lehet a történelem angyala. Arcát a múlt felé fordítja. történelem angyala. Arcát a múlt felé fordítja. Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és oly erővel, hogy nem tudja többé összezárni és oly erővel, hogy nem tudja többé összezárni őket. E vihar feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, őket. E vihar feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben az égig nő előtte amelynek hátat fordít, miközben az égig nő előtte a romhalmaz. *Ezt* a vihart nevezzük a romhalmaz. *Ezt* a vihart nevezzük haladásnak.” haladásnak.”

Walter BenjáminWalter Benjámin

A posztmodern koncepciójaA posztmodern koncepciója

Nincs egyetlen – művészi, tudományos, Nincs egyetlen – művészi, tudományos, vallási - megközelítés, amely az vallási - megközelítés, amely az igazsághoz vezet. igazsághoz vezet.

Sokféle egyidejűleg az igazság különböző Sokféle egyidejűleg az igazság különböző oldalait bemutató megközelítés jogosult. oldalait bemutató megközelítés jogosult.

Ezek között nincs értékbeli különbség, Ezek között nincs értékbeli különbség, mindegyik egyaránt igaz. mindegyik egyaránt igaz.

A világ sokféle szempontból szemlélhető és A világ sokféle szempontból szemlélhető és írható leírható le