Upload
jason-patterson
View
18
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Prof. Szirmai Viktória Társadalmi jól-lét az európai nagyváros-térségekben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár v [email protected]. A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Köz-és Vándorgyűlése, - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Prof. Szirmai Viktória Társadalmi jól-lét az európai nagyváros-térségekben
Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi taná[email protected]
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Köz-és Vándorgyűlése,
2013 november 21-22. Kaposvár,
Az új európai kohéziós politika Városrégiók fejlődése (4. szekció)
A problematika
Gazdasági válságok-társadalmi válságok
Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei, 1970-es olajválság, 1980, 1990, 2008 válságok, egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései,
A globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt, a társadalmi leszakadás erősödésével, az elszegényedéssel, a növekvő munkanélküliséggel.
Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték.
Az európai társadalmak
tiltakozó hulláma mit fejez ki: gazdasági fejlődéssel való
elégedetlenségeket, az európai szociális modell, a
jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat,
a jól-léti állam válságait.
A megoldás érdekében többféle koncepció született.
A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988 )
A Stiglitz jelentés elméleti modellje (Stiglitz, J.E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress.)
A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!!
A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók.
A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése.
Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják.
Social well-being, social progress, sustainability.A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál.A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi
bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.
Stiglitz jól-lét dimenziók
1. Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon);
2. Egészség; 3. Oktatás; 4. Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; 5. Politikai képviselet és kormányzás; 6. Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; 7. Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); 8. Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.
Az alkalmazás módszertani problémája
A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet,
nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell.
A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)
Számos egyéb jól-lét elemzés jött létre (Berlini jelentés, 2012) Better life index OECD 2013
Társadalmi jól-lét probléma európai nagyváros-térségi relevanciája
Társadalmi jól-lét problémák urbanizációs
ciklusok szerinti történeti változásai
I. Iparosítás,
Városrobbanás
Fordizmus
„Bűnös” város
(társadalmilag)
I. 1970-es olajválság,
állami jóléti modellek krízise.
Fordizmus válsága
Viszonylagos dekoncentráció
„Bűnös” város
(társadalmilag)
III. Poszt-fordizmus , termelés globalizálódása,
Dezurbanizáció Jól-léti modell további leépülése
„Sikeres” város(gazdaságilag)
IV: Globalizált urbanizáció
Újra-centralizáció.
1. A városfejlődési ciklusok milyen társadalmi jól-lét problémákat eredményeztek?
2. A történetileg különböző társadalmi jól-lét problémák milyen területi társadalmi konfigurációkat hoztak létre ?
I. szakaszIparosítás
városrobbanás
Jól-lét probléma
Munkások lakás nyomora, városi felbomlás jelenségei, bűnözés,
Területi megoldás
Ebenezer Howard: Garden Cities of To-morrow (1902)
(Letchworth-Heritage Museum)
Sarcelles Grenoble, Békásmegyer
Jól-lét probléma
A II-ik világháború utáni lakáshiány,
Területi megoldás
Az új lakótelepek
Marne-La-ValléeKazincbarcia
Jól-lét probléma Új lakótelepi
problémák, etnikai szegregáció, Bűnös nagyvárosi
terjeszkedés, Tömeges munkás
szegénység,
Területi megoldás Új városfejlesztések.
II. SzakaszJóléti modellek krízise.
Fordizmus válsága, Viszonylagos dekoncentráció
III.SzakaszJól-léti modell további leépülése,
Poszt-fordizmus, Termelés globalizálódása,
Dezurbanizáció
Jól-lét problémák
helyi közösségek bomlása, individualizáció, kapcsolatnélküliség, hosszú távú munkanélküliség, városi szegénység (EU 27, 23 %. 2011) , a szakképzetlen (ázsiai, afrikai) munkások európai város-térségek
felé irányuló tömeges bevándorlása, társadalmi kirekesztés (a társadalmi depriváció új panelje, társadalmi
elosztási problémája), középosztály várossal összefüggő elégedetlensége, fogyasztói társadalom szükségleteiből is adódó elszegényesedés, új (területi ) fogyasztási igények, hitelek.
Területi konfigurációk
Szuburbanizációurban sprawl folyamata(elővárosok, suburbiák)
Életforma változások, egészségügyi problémák Terület-használati konfliktusok Speciális társadalmi kirekesztés Környezeti problémák,
Zöldterületek csökkenése, Növekvő energia, víz speciális infrastrukturális igények.
Városkörnyéki magas státusú lakóparkok
Közép, és felső-középosztály félelmei,
Szegregációs igények
A nagyváros elutasítása
Szegények által lakott elővárosokszuburbiák szerveződése
2005. Párizs környéki elővárosok, lakótelepek „szegény” lázadásai,
(5 millió ember, 750 krízis negyed)
bevándorlók integrációs problémái,
munkanélküliség kilátástalanság.
Luc Besson B13 - Banlieue 13(David Belle)
2009. Harry Brown (Daniel Barber rendező)
IV. SzakaszGlobalizált urbanizáció
Újra-centralizáció
Jól-léti problémák A társadalmi jól-lét és feltételek éles területi differenciáltságai
Társadalmi polarizáció erősödése: A gazdagság és a felső osztályok a városközpontokban, és a jó
elővárosokban, Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a
városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak.
Éles városverseny A globalizáció nemcsak erőteljes társadalmi polarizációt hozott
létre, a gazdagok és a szegények mély különbségeit, hanem éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért.
Területi polarizáció növekedése: a verseny kritériumainak megfelelő városrészek És a nem megfelelő (stigmatizált) városrészek Szegregációs folyamatok
Belvárosi rehabilitációk
Új trend: dinamikus gentrification a városközpontokban(Paris, Besancon, Kopenhága, Bécs, Budapest, Prága, stb)
Globális gazdaság igénye: döntési funkciók továbbra is itt maradnak (Enyedi, 2012) ,
A nagy közép-osztálybeli visszatérés Csalódás a városkörnyékben.
FotókBécs:Y. FranzPárizs:Szirmai
A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban
(Cattan, 2011) Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area.
Átlag négyzetméter ár a régi párizsi lakáscserék esetében (2003)
European Journalof GeographySystèmes, Marianne Guérois et Renaud Le Goix.
„Immobilier : les prix à Paris, quartier par quartier(2012)” http://www.lefigaro.fr/immobilier/2013/04/05/05002-20130405ARTFIG00529-immobilier-les-prix-a-paris-quartier-par-quartier.php
A párizsi társadalom területi elhelyezkedésének a változásai
17,67
27,20
38,39
33,83
47,27
28,62
13,67
19,23
21,16
25,87
28,18
18,68
39,39
34,18
31,57
27,86
20,00
34,33
29,27
19,39
8,88
12,44
4,55
18,37
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
belváros
átmeneti övezet
külváros
fejlett városkörnyék
fejletlen városkörnyék
átlag
alapfokú középfokú, érettségi nélkül középfokú, érettségivel egyetem, főiskola
A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005)
Záró kérdés Hogyan lehetnek valóban sikeresek a várostérségek?
Társadalmi jól-létre alapozott város-és térségfejlesztési modellek kialakításával!!!
Köszönöm a figyelmet!