A megváltozott munkaképességűek ellátásai

A megváltozott munkaképességűek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv.

(Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 162. számában)

Visszatekintés

2011.12.31-ig az egészségkárosodott személyek az alábbi ellátásokat vehették igénybe

• I., II. és III. csoportos rokkantsági nyugdíj• I., II. és III. csoportos baleseti rokkantsági nyugdíj• rendszeres szociális járadék• átmeneti járadék• bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka• rehabilitációs járadék• mg. szövetkezeti tag munkaképtelenségi járadéka• munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadék• Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres

rokkantsági segély

2012.01.01. napjától a fenti ellátások már nem állapíthatóak meg

Megváltozott munkaképességű személy

Megváltozott munkaképességű személynek minősül:

akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60

százalékos vagy kisebb mértékű.

Egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés

után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy

végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapota

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság 1.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult,

aki a komplex minősítés alapján megváltozott munkaképességű személynek minősül, és– a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt,– keresőtevékenységet - sem belföldön, sem külföldön - nem végez és – rendszeres pénzellátásban - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény

által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásokban - nem részesül.

Nem kizáró ok, ha az igénylő– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, – a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, – az ápolási díjat, – a hozzátartozói nyugellátásokat, – valamint a nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által

folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat kapja

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság 2.

Kivétel a jogosultság megállapításához

A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár az ellátás annak, • aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem

benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

• aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

Az 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő• táppénz, baleseti táppénz,• terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj,• álláskeresési támogatás,• a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,• rehabilitációs járadék, • egészségkárosodott személyek szociális járadékai és • megváltozott munkaképességű személyek ellátása

folyósításának idejét.

Az új ellátás típusai 1.

Az új ellátás az NRSZH komplex minősítése alapján megállapított rehabilitációs javaslattól függően kétféle típus lehet:

• Rehabilitációs ellátás

• Rokkantsági ellátás

Az új ellátás típusai 2.

Az NRSZH az elvégzett komplex minősítés eredményeként az állapíthatja meg, hogy a megváltozott munkaképességű személy

• rehabilitálható, vagy

• rehabilitációja nem javasolt

A rehabilitáció a törvény alkalmazása szempontjából orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszerét jelenti, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása.

Rehabilitációs ellátás 1.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult,

ha az NRSZH a komplex minősítése alapján rehabilitálható.

A rehabilitálhatóságon belül belül két eset lehetséges:• foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

• tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy• a rehabilitáció sikeres megvalósulásához szükséges rehabilitációs szolgáltatásokra,

• valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra

jogosult.


• Megállapítása:a rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg

• Időtartama:a rehabilitációhoz szükséges időtartam, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 év.

• Kötelezettségek: az ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Köteles továbbá az előírt időpontban megjelenni, aktívan munkahelyet keresni, a felajánlott képzési lehetőséget és megfelelő munkahelyet elfogadni.

• Meghosszabbítás:az ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával (amelyre tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre szerezhet jogosultságot).

• Szünetelés: az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen.


Rehabilitációs pénzeli ellátásAz ellátás havi összege

• ha a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható, akkor a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,

• ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, akkor a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

A havi átlagjövedelem meghatározása:

– a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa

– ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa

Az ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint kell emelni.


Rehabilitációs szolgáltatások köre

• munkavégzésre felkészítés,• munkaközvetítés,• közfoglalkoztatási lehetőségekhez hozzáférés biztosítása,• munkáltatókkal kapcsolatfelvétel, közvetítés az ellátott és a munkáltató között.


A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy• kérte, • ellátásának időtartama eltelt, • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel

folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, • egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt

lehetetlenné teszi, • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem

minősül megváltozott munkaképességű személynek, • az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki

felróható okból nem teljesíti, • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges

jognyilatkozat hiányában került sor. (Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőzően maximum 12 hónappal folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.)

Az ellátás a jogosultsági feltételek mellett ismételten csak akkor állapítható meg, ha állapotrosszabbodás következett be.

Rokkantsági ellátás 1.

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

• egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

• egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

• kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy• egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

Rokkantsági ellátásra jogosult ezen felül az is, aki egyébként rehabilitációs ellátásra lehetne jogosult, de a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.


A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

Az ellátás összege a minősítési kategóriáktól függően:

Az ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint kell emelni.

a havi átlagjövedelem de minimum és maximum

- 40%-a 27.900,- 41.850,-

- 60%-a 41.850,- 139.500,-

- 65%-a 46.500,- 139.500,-

- 70%-a 51.150,- 139.500,-


A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy

• kérte, • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel

folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági

feltételek már nem állnak fenn, • keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga

meghaladja a minimálbér 150 százalékát, • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt,• foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat

hiányában került sor, (Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőzően maximum 12 hónappal folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.)

Az ellátás a jogosultsági feltételek mellett ismételten csak akkor állapítható meg, ha állapotrosszabbodás következett be.

A korábbi ellátások átalakítása 1.

A 2011. december 31-én • rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és

• az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő - azaz az 1950. január 1-jét megelőzően született - személy

ellátását 2012. január 1. napjától öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

A továbbfolyósított ellátás mértéke megegyezik a korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - összegével.

Az érintetteknek nem kellett külön kérelmet benyújtani. A nyugdíjfolyósító szerv a továbbfolyósításról külön döntést nem hozott, a jogszabály alapján hivatalból járt el.


A 2011. december 31-én • I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, • az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugdíjban, • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális

járadékban, • átmeneti járadékban részesülő személy

ellátását 2012. január 1. napjától rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani.

Ezen személyek ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytatnak és a jövedelmük 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E rendelkezés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget.

Az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte, azaz 1955. január 1-jét megelőzően született.


Annak az 1954. december 31-ét követően született személynek, aki 2011.12.31-én • III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,• rendszeres szociális járadékban részesült,

az ellátását 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani.

A továbbfolyósított ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével.

Keresőtevékenység folytatása esetén ezen személyek ellátásának szüneteltetésére nem kerül sor. Keresőtevékenységet ezek a személyek az alábbi feltételekkel végezhetnek:

• rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjnál a 6 egymást követő hónap átlagkeresete nem haladhatja meg az ellátás kétszeresét, de legalább a minimálbért,

• rendszeres szociális járadéknál ugyanezen átlag a minimálbér 80%-át (74.400,- Ft) nem haladhatja meg.


Ezeket a személyeket a nyugdíjfolyósító szerv 2012.01.31-ig az alábbiakról tájékoztatta:

• Az érintett személy korábbi ellátása rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra.

• Az érintett személy jogosult rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra.

• Az érintett személy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012.03.31-ig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését.

• Az előző pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása esetén a továbbfolyósított rehabilitációs ellátást 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni.


A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket felülvizsgálja. A felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rehabilitációs ellátást vagy a rokkantsági ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani azzal, hogy ennek összege

• rokkantsági ellátás esetén nem változik,

• rehabilitációs ellátás esetén a minősítéstől függően a közfoglalkoztatási bér 40%-a, vagy 80%-a (28.720,- vagy 57.440,- Ft).


• Az új rendelkezések azokra a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyekre is vonatkoznak, akiknek az ellátását a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet alapján állapították meg.

• Az érintett, 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy - az új törvény szerinti rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás megszüntetését követően - szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is.

A korábbi ellátások átalakítása 7.Az új rendelkezések nem vonatkoznak a 2011. december 31-én

• a rehabilitációs járadékban részesülőkre (esetükben az ellátást a hatósági döntésben megállapított időtartamig rehabilitációs járadékként kell továbbfolyósítani, az érintetteknek az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell);

• a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülőkre (az érintettek 2012. január 1-jétől bányászok egészségkárosodási járadékára jogosultak);

• a mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi járadékaiban, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadékaiban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülőkre (ezekre az ellátásokra az érintettek a továbbiakban is jogosultak).

A keresőtevékenységre vonatkozó szabályok• A bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő keresőtevékenységet folytató

személy ellátásának folyósítását tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell attól a naptól, mikortól az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát.

• A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.


A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.

A folyamatban lévő ügyek kezelése 1.

A 2011.12.31. napján folyamatban lévő ügyekben az igénylőnek nyilatkozni kell arról, hogy a kérelme a 2012. évi ellátásokra is kiterjed-e.

Nyilatkozat hiányában az eljárást meg kell szüntetni, illetve nemleges nyilatkozat esetén ellátás csak 2011.12.31-ig állapítható meg.


Nyilatkozat fenntartása esetén, ha a komplex minősítést 2011. december 31. napjáig elvégezték:

a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint,

2012. január 1-jétől pedig

• az I-II. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíjban, és az 1954-ben, vagy előtte születettek III. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíját, vagy rendszeres szociális járadékát és átmeneti járadékát rokkantsági ellátásként

• az 1955-ben, vagy később születettek III. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíját, vagy rendszeres szociális járadékát rehabilitációs ellátásként

kell továbbfolyósítani.


Nyilatkozat fenntartása esetén, ha a komplex minősítést 2011. december 31-éig nem végezték el:

• 2012.01.01. napjától rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs járadékot kell megállapítani (a 2012. évben beszerzett szakhatósági állásfoglalás szerint),

• 2011.12.31-ig a 2012. évi szakhatósági állásfoglalás tartalmából következtetve a 2011. évi megfelelő ellátást kell megállapítani, a 2011.12.31-jén hatályos szabályok szerinti összegben (azaz eltérő összegű ellátás kerül megállapításra 2011. és 2012. évekre).

Rehabilitációs kártya

Rehabilitációs kártyára jogosult:

• a rehabilitálható megváltozott munkaképességű, továbbá

• a 2011.12.31. napján rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, valamint

• rehabilitációs járadékban részesülő személy.

A munkaadó a rehabilitációs kártyával rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyára tekintettel őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27%-a (50.220,- Ft).

Rehabilitációs hozzájárulás

A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja (eddig 20 fő volt), és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a létszám 5%-át.

A hozzájárulás mértéke 964.500 Ft/fő/év, éves összege a hiányzó létszám és a hozzájárulás szorzata.

A foglalkoztató nyilvántartást vezet a megváltozott munkaképességű személy azonosító adatairól, TAJ számáról, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékéről, és az igazoló okiratok másolatáról. Megőrzési idő: a foglalkoztatás megszűnésétől számított 5 év.

A hozzájárulás megállapítása, bevallása, befizetése a munkaadó kötelezettsége, negyedévente előleget fizet.

Köszönöm a figyelmet!

Készítette: dr. Fodor János

Documents

A megváltozott munkaképességűek ellátásai