1

A Széchenyi István Egyetem önértékelése

2009-2013

Győr, 2014. január

2

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................................ 4

1 Az intézmény általános helyzetképe .............................................................................................................. 6

1.1 Rövid tájékoztatás a minőség fejlesztése érdekében tett intézkedésekről és azok hatásáról .............. 6

1.2 Az Egyetem történetének rövid vázlata, helyzetkép és küldetés ........................................................ 10

1.3 Az intézményi alapdokumentumok rövid bemutatása ........................................................................ 16

1.4 Hallgatói Önkormányzat ...................................................................................................................... 20

1.5 Hallgatói szolgáltatások, hallgatói információs rendszer .................................................................... 24

1.6 Ipari és vállalati kapcsolatok ................................................................................................................ 27

1.7 A karok együttműködése ..................................................................................................................... 31

1.8 C-SWOT analízis ................................................................................................................................... 32

2 Az intézmény kulcsfontosságú eredményei ................................................................................................. 35

2.1 Oktatás................................................................................................................................................. 35

2.1.1 A folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok .................................................. 38 2.1.2 Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében. ................................ 42 2.1.3 Felnőttképzés .................................................................................................................................. 45 2.1.4 Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka és eredményei. ........................................................... 48 2.1.5 Diplomás Pályakövető Rendszer és az öregdiákokkal való kapcsolat ............................................. 50

2.2 Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység .............................................................................. 52

2.3 Gazdálkodás ......................................................................................................................................... 64

2.3.1 Támogatási előirányzatok alakulása ................................................................................................ 64 2.3.2 Intézményi saját bevételek ............................................................................................................. 65 2.3.3 Kiadások és maradvány alakulása ................................................................................................... 67 2.3.4 Létszám és személyi kifizetések alakulása ....................................................................................... 67 2.3.5 Felhalmozási kiadások és az intézményi vagyon alakulása ............................................................. 70

2.4 Az infrastruktúra értékelése ................................................................................................................ 71

2.4.1 Infrastrukturális fejlesztések a Széchenyi István Egyetemen 2008-2013 ........................................ 71 2.4.2 Egyetemi Kollégiumok ..................................................................................................................... 73 2.4.3 Az informatikai infrastruktúra helyzete a Széchenyi István Egyetemen ......................................... 74

3 A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata ................................................................................................ 78

3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények) ................ 78

3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése .............................................. 84

3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .................................................................................. 87

3.3.1 A hallgatók teljesítményértékelésének intézményi szabályozása ................................................... 87 3.3.2 A hallgatói teljesítményértékelés folyamatába iktatott minőségbiztosítás .................................... 89

3.4 Az oktatók minőségének biztosítása ................................................................................................... 92

3.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások .................................................................... 98

3.6 Belső információs rendszer ............................................................................................................... 102

3.7 Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ...................................................................................... 110

Függelék .............................................................................................................................................................. 112

1. sz. Függelék ................................................................................................................................................. 113

2. sz. Függelék ................................................................................................................................................. 119

3. számú Függelék ........................................................................................................................................... 121

3. számú Függelék ........................................................................................................................................... 126

3

Rövidítésjegyzék ÁJDI Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola DFK Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar EHÖK Egyetemi Hallgatói Önkormányzat EIMK Egyetemi Informatikai és Média Központ EK Egyetemi Könyvtár EMÉB Egyetemi Minőségirányítási és Értékelési Bizottság EMJ Egyetemi Minőségügyi Jelentés FK Felnőttképzési Központ FSZ Felsőfokú szakképzés GMFI Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság GT Gazdasági Tanács HEFOP Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program HÖK Hallgatói Önkormányzat IFT Intézményfejlesztési Terv INOK Idegen Nyelvi Oktatási Központ JRET Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont JKK Járműipari Kutató Központ KGK Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar KMÉB Kari Minőségirányítási és Értékelési Bizottság KSZK Kommunikációs és Szolgáltató Központ MEFI Műszaki Ellátási és Fejlesztési Igazgatóság MMTDI Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola MTK Műszaki Tudományi Kar PLI Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet RGDI Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola SFI Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság SZE Széchenyi István Egyetem TK Továbbképző Központ TOMJ Tanszéki Oktatásminőségi Jelentés TSK Testnevelési és Sport Központ TJSZ Térítési és Juttatási Szabályzat TMNK Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ TVSZ Tanulmányi és Vizsgaszabályzat VIR Vezetői Információs Rendszer VTI Varga Tibor Zeneművészeti Intézet

4

Bevezetés

Az önértékelési dokumentum készítési folyamatának bemutatása

Egyetemünk 2014. december 31-én lejáró intézmény akkreditációjával kapcsolatban Balázs Ervin elnök úr 2013. szeptember 27. napján kelt levelében tájékoztatta intézményünket a 2015-2020-as időszakra vonatkozó intézményakkreditációs eljárás megindításáról, ütemezéséről. Ennek megfelelően az Egyetem 2009-2013-as időszakra vonatkozó intézményakkreditációs értékelése a 2013/2014-es tanév őszi félévében vette kezdetét az önértékelések elkészítésével, majd a tavaszi félévben kerül sor a látogató bizottság (LB) helyszíni látogatására. A Rektori Kabinet 2013. október 21-i ülésén az egyetem rektora tájékoztatta az Egyetem vezetőit az akkreditációs feladatokról, az önértékelési dokumentumok összeállítási folyamatának koordinálására Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettest jelölte ki. Az ülésen megállapított előzetes ütemtervnek megfelelően a dékánok és intézetigazgatók tájékoztató levelet kaptak az akkreditációs eljárás lefolytatásáról, kézhez kapták a MAB által kiadott önértékelési útmutatót, valamint a korábbi akkreditációs eljárás teljes anyagát. Az önértékelési jelentések a MAB útmutatójában előírtak szerint kari és intézményi szinten is elkészültek. Ennek megfelelően a dokumentumok összeállítására kari és intézményi munkacsoportok alakultak. A munkacsoportok koordinálása folyamatos volt. Az Egyetemi munkacsoport valamennyi kari munkacsoporttal folyamatos kapcsolatban állt, illetve az egyes kari munkacsoportok is konzultáltak egymással. Kari és egyetemi szinten egyaránt rendszeres munkamegbeszéléseket hívtunk össze (jellemzően hetente) a konkrét feladatok és rész-feladatok meghatározásával, az elért eredmények prezentálásával és a feltárt problémák közös megoldásával. Külön munkacsoport megbeszéléseket tartottunk a minőségbiztosítást érintő kérdések megvitatására. A megbeszélésekről minden esetben emlékeztető, és jelenléti ív készült. A kari és intézményi önértékelések elkészítése párhuzamosan zajlott, ami folyamatos egyeztetést igényelt. Az egyes dokumentumok tartalmáról, készültségi fokáról, valamint a MAB időközi tájékoztatásairól az eljárás megindulását követő valamennyi Rektori Kabinet ülésén megbeszélést tartottunk, az egyes munkafázisokban felvetődő kérdéseket ezen a fórumon is részletesen tárgyalta az Egyetem vezetése. A feladat állásáról a Szenátust valamennyi ülésén tájékoztattuk. Az önértékelési dokumentumok elkészítésénél, tartalmának összeállításánál messzemenőkig figyelembe vettük a MAB írásos útmutatóját, így az elkészült önértékelések felépítése teljes egészében követi a MAB ajánlását. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az egyes fejezetek és alpontok számozása egységes, így valamennyi kari dokumentum, továbbá az intézményi önértékelés azonos felépítést követ. Ezáltal a részegységek, fejezetek szervezeti egységenként egymással is egybevethetők, összehasonlíthatóak. Valamennyi fejezet esetében a MAB által javasolt didaktikai sorrendben tértünk ki mindazokra a szempontokra, amelyeket az önértékelési útmutató rögzített. Az Egyetem önértékelési útmutatójában elsősorban az intézmény egészét, annak működését, legjelentősebb eredményeit kívánjuk bemutatni, megjegyezve, hogy a terjedelmi korlát még úgy is szűkösnek bizonyult, hogy valamennyi megkívánt dokumentum, szervezeti egység és egyéb releváns adatot – az útmutatóban rögzítettek szerint - az Egyetem honlapjára történő utalással hivatkozunk. A dokumentum szerzői bíznak abban, hogy a terjedelemi korlátok indokolható, kismértékű túllépésével inkább segítik a bizottság munkáját, mintsem feleslegesen terhelik az eléjük tárt adatokkal. Az eredmények tényszerű – esetenként talán túlzóan részletes - felsorolása mögött ugyanakkor talán el nem ítélhető módon az intézmény munkatársainak elkötelezettsége, jó értelemben vett büszkesége is kétségtelenül tetten érhető. A munkacsoportok összetétele: Egyetemi munkacsoport: Dr. Barna Attila DFK kari minőségügyi megbízott Dr. Horváth Balázs, MTK kari minőségügyi megbízott Dr. Huszka Péter KGK kari minőségügyi megbízott Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes Dr. Kovács Zsolt főtitkár Lengyel Diána, EHÖK elnök

5

Lipi László, a MEFI igazgatója Májer Eszter Petra, a KSZK vezetője Dr. Nyéki Lajos minőségügyi vezető Orbánné Persa Krisztina, tanulmányi osztályvezető Papatyi Csaba gazdasági vezető Ruppert István ZMI intézeti minőségügyi megbízott Dr. Szabó József, az FK igazgatója Szilasi Péter Tamás rektori tanácsadó, a korábbi SFI igazgatója Dr. Török Katalin belső ellenőr Csendes Ferenc, az INOK igazgatója Dr. Dőry Tibor, a TMNK igazgatója Figula Anikó, az EK igazgatója Kari munkacsoportok: Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit dékán Dr. Smuk Péter általános és oktatási dékánhelyettes Dr. Barna Attila fejlesztési és társadalmi kapcsolatok dékánhelyettes Dr. Németh Imre tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Dr. Karácsony Gergely kari titkárságvezető Dr. Kecskés Gábor a Doktori Iskola titkára Dudás Kinga kari HÖK elnök Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Dr. Papp Ilona egyetemi docens, dékán Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia egyetemi docens Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta egyetemi docens Dr. Koppány Krisztián egyetemi adjunktus Dr. Kovács Gábor egyetemi adjunktus Dr. Kovács Norbert egyetemi adjunktus Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Dr. Szabó József egyetemi docens Dr. Szalka Éva egyetemi docens Dr. Tamándl László egyetemi adjunktus Németh Gergő kari HÖK elnök Gersei Gabriella dékáni titkárságvezető Műszaki Tudományi Kar Dr. Égert János dékán Dr. Fátrai György ált. dékánhelyettes Dr. Horváth András okt. dékánhelyettes Dr. Nagy Szilvia nemzetközi és tudományos dékánhelyettes Dr. Kuczmann Miklós ipari kapcsolatok dékánhelyettes Horváth Gábor kari titkárságvezető. Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet Dr. Nagy Sándor intézetigazgató Dr. Fehér Rózsa igazgatóhelyettes Dr. Csizmadia Zoltán tanszékvezető Zborovján Ferencné intézeti titkár Varga Tibor Zeneművészeti Intézet Dr. Ruppert István igazgató Várayné Szűts Katalin igazgatóhelyettes, tanszékvezető Dr. Hontvári Csaba tanszékvezető

6

1 Az intézmény általános helyzetképe

1.1 Rövid tájékoztatás a minőség fejlesztése érdekében tett intézkedésekről és azok hatásáról

A Széchenyi István Egyetem minőségszemléletű fejlesztésének rövid és hosszabb távú terveit az Intézmény stratégiai dokumentumai tartalmazzák. A 2007-2011-re vonatkozó Intézményfejlesztési Terv könnyebb használhatósága, valamint a kollégák felé történő könnyebb kommunikálhatósága érdekében 2009-ben az intézmény vezetése úgy határozott, hogy az érvényben lévő IFT szellemében, ugyanakkor sokkal tömörebben és fejlesztés orientáltan megalkotja és kiadja az ún. Stratégiai Dokumentumot, mely a rektori ciklus végéig, 2013-mal bezárólag fogalmazott meg fejlesztési célokat és indikátorokat. A dokumentum helyzetelemzését a 2009-es MAB akkreditációra készített önértékelési dokumentum biztosította, míg célmeghatározásaihoz jelentősen hozzájárultak a MAB akkreditációs eljárás tapasztalatai, és a MAB Látogatóbizottság helyszíni visszajelzései. Az Intézmény a dokumentumban ennek megfelelően újrafogalmazta, pontosabban kimunkálta küldetésnyilatkozatát és határozottabban definiálta jövőképét. A Stratégai Dokumentumot a Széchenyi István Egyetem Szenátusa 2009. november 9-én fogadta el. A dokumentum a 2007-ben elfogadott IFT helyébe lépett, mint az Intézmény stratégiáját meghatározó alapdokumentum. A dokumentum érvényességének időszakában a Küldetésnyilatkozat, illetve a Jövőkép az intézmény honlapjának publikus felületén, az Egyetem menüpont alatt közvetlenül elérhető volt. A teljes dokumentum az intézményi intraneten keresztül volt hozzáférhető a kollégák számára. A Stratégiai dokumentumban foglaltak végrehajtása érdekében a Szenátus 2010. április 12-én fogadta el a 2011 nyaráig feladatokat meghatározó Minőségfejlesztési Programot és Stratégiai Munkatervet. A stratégiai célok megvalósításának elsődleges eszközei az uniós pályázatokból finanszírozott fejlesztések voltak. A pályázatok megvalósításában a munkatársak rendkívül széles köre vett részt, és elsősorban ezen keresztül érvényesült a stratégiai célok lebontásának mechanizmusa is. A 2011 nyaráig tartó időszak tételes értékelése a Szenátus 2011. június 27-i ülésének napirendjén szerepelt. A beszámolót a Szenátus elfogadta. A Széchenyi István Egyetem stratégiájának megvalósítása terén kiemeljük, hogy 2011 tavaszán, a felsőoktatással kapcsolatos kormányzati lépések tükrében az Intézmény vezetése revízió alá vonta a 2009-es stratégiáját (IFT), valamint a Stratégia Dokumentumot és megállapította, hogy az alapdokumentumokban rögzített célkitűzések, feladatok és azok megvalósítását szolgáló stratégiai irányok továbbra is reálisak, így a dokumentumok megfelelőképpen szolgálják az intézmény fejlesztési érdekeit. A korábbi stratégia érvényességének megerősítésére 2011. május 23-án Új Pozíció címmel stratégiai nyilatkozatot adott ki. 2011 őszén a felsőoktatás jogszabályi helyzetét érintő jelentősebb változások időszakában újabb, a 2011/2012-es tanévi időszakra vonatkozó stratégiai munkaterv nem készült. E helyett az aktuális kormányzati iránymutatások mentén, azokra figyelemmel az Intézmény hozzákezdett új, 2012 tavaszi kidolgozási határidővel előírt Intézményfejlesztési Tervének megfogalmazásához. Az új IFT előkészítésének részét képezte a 2007-2012-es időszak eredményeinek átfogó értékelése is. Az intézmény teljes körű helyzetértékelése 2012 áprilisára készült el, melynek része volt a 2007-es IFT vállalásainak részletes értékelése és a Stratégiai Dokumentumban megfogalmazott célokat átfogó elemzése is. A 2012 tavaszán, a kormányzati iránymutatás alapján elkészített új, 2016-ig szóló Intézményfejlesztési Terv azzal a szándékkal is készült, hogy átvegye a hamarosan lejáró Stratégiai Dokumentum szerepét is, és megszűntesse a két dokumentum párhuzamosságát. Az IFT azt követően, hogy 2012. június 25. napján az Egyetem Szenátusa elfogadta, ismételten az Intézmény első számú stratégiai dokumentumává vált. A 2009-es Stratégiai dokumentummal való kontinuitás egyértelmű deklarációjaként ugyanakkor, az Intézmény Szenátusa az IFT stratégiai fejezetének első szakaszában a 2009-ben megfogalmazottaknak megfelelően, változatlan formában deklarálja a Széchenyi István Egyetem Küldetésnyilatkozatát.

7

A MAB 2009/8/VII/2. szám alatti határozatával elfogadott akkreditációs jelentésben rögzítettek

kapcsán tett intézkedéseink:

A MAB jelentésében Intézményünket egy áttekinthető struktúrájú, alapvetően jól működő felsőoktatási intézménynek ítélte, amely a működéséhez szükséges, egyeztetett szabályzatokkal, kiérlelt döntéshozatali mechanizmussal rendelkezik, oktatási infrastruktúrája megfelel a képzési profil által megkövetelteknek. A döntéshozatalunk továbbra is a Szenátus és rektor által irányított végrehajtó szervezetek együttműködésén és a hallgatói szervezetek folyamatos jelenlétén alapszik. Az elmúlt öt évben az Egyetem vezetése megőrizte a jelentésben kiemelt értékeket, és meghatározó erőfeszítéseket tett a kritikai észrevételekben rögzítettek kijavításához szükséges valamennyi intézkedés mielőbbi meghozatalára. A MAB látogató bizottsága az egyik legfontosabb problémaként az oktatói kar minősítettségi-, és korösszetételét jelölte meg, kiemelve, hogy a minősítettségi arányt mielőbb javítani szükséges, valamint észrevételezte, hogy a kedvezőtlen oktatói korfa határozott intézkedéseket követel. Az Egyetem az elmúlt öt évben mindkét mutató esetében jelentős eredményeket mutathat fel. A korábbi akkreditációkor a MTK oktatóinak közel harmada állt a nyugállományba vonulás küszöbén, ma ez a szám mindössze 12%. Ugyanitt ma az oktatók 45%-a 30-44 éves korosztályba tartozik, más megközelítésben, több mint a fele 50 év alatti. Hasonlóan kedvező a korösszetétel a DFK esetében is. A Gazdaságtudományi Karon már a korábbi látogatás alkalmával is kedvezőnek ítélt összetétel tovább javult. Ma az Egyetem oktatóinak átlagéletkora 46,43 év, mely jól reprezentálja az e téren hozott intézkedések eredményét. A minősítettségi arányt intézményi szinten 55,44%-ra sikerült javítani, azonban kiemeljük, hogy ez egyes karok esetén jóval kedvezőbb, megközelíti a kétharmados arányt. (DFK, KGK) A MAB az oktatói kar szükségszerű fiatalításának lehetséges kedvezőtlen mellékhatásaként az intézmény tudományos eredményeinek átmeneti csökkenését prognosztizálta. Fontos eredményként könyvelhetjük el, hogy az intézményi tudománymetriai adatok az oktatói gárda tényszerű fiatalodása ellenére sem mutattak csökkenést az elmúlt öt évben. Ezért az intézmény vezetése komoly erőfeszítéseket tett, ösztönözte a tudományos kutatást és meghatározó pályázati forrásokat fordított a kutatásra, fejlesztésre, melynek eredményeként sikerült megőrizni, sőt javítani mutatóinkat. Az intézményi infrastruktúra az önértékelési időszakban tovább javult. Az Egyetem pályázati aktivitásának eredményeként a campus épületei, a kollégiumi épületek, a hallgatói terek, a könyvtár megújultak. Az Egyetemi könyvtár dokumentumállománya háromszázezerre növekedett, a vezeték nélküli internet elérés a campuson általánossá vált, és a térítés nélküli számítógép/laptop használat több szolgáltató egységben is biztosított. A hallgatói szolgáltatások tovább javultak, a sportolási lehetőségek kiteljesedtek, a kollégiumi elhelyezés és a kapcsolódó szolgáltatások színvonalát az Egyetem jelentősen javította az elmúlt öt évben. (A legutóbbi MAB Látogató Bizottság e téren jogosan fogalmazott meg kritikai észrevételeket.) Az intézmény gazdálkodása továbbra is stabil, melyet az éves jelentések, a gazdasági beszámolók egybehangzóan igazolnak. Az intézmény megőrizte szerepét a régióban, továbbra is a térség szellemi központja. A MAB által rögzített konkrét ajánlásokat (MAB Határozat 1.2 pontja) az intézmény elfogadta, cselekvési tervének részévé tette. Az annak nyomán tett intézkedések eredménye - a MAB észrevételeinek számozását alapul véve - az alábbiakban foglalható össze: Ad. 1 Az Egyetem komoly hangsúlyt fektetett a felhasználói igények megismerésére, valós, intenzív kapcsolatot ápol a munkaerőpiac meghatározó szereplőivel. A kapcsolat rendszeres és kétoldalú. A felhasználói igények szem előtt tartásával, a visszajelzések figyelembe vételével folyamatosan korszerűsítjük képzési rendszerünket. Ad2. A MAB ajánlása nyomán az intézmény új, átfogó stratégiát fogadott el. (az önértékelési dokumentum 1.2., és 1.3.-as pontjaiban részletesen elemezzük a MAB látogatását követően kimunkált stratégia megalkotásának szempontjait, körülményeit és célkitűzéseit) A Stratégiai Dokumentum tartalmában, felépítésében a MAB ajánlását követi.

8

Ad3. Az IFT-re vonatkozó MAB ajánlást - később a fenntartó egyértelmű útmutatása alapján, meghatározott didaktikai szempontok alapján kidolgozott - 2012. évben elkészített IFT-ben érvényre juttattuk. Ad.4. A gazdasági és finanszírozási környezet nem minden esetben kedvező és kiszámítható változásai továbbra is a centralizált gazdálkodás mellett tették lehetővé az intézmény gazdasági stabilitását, pénzügyi egyensúlyának folyamatos megőrzését, még akkor is, ha az Egyetem vezetése egyébként egyetértett a MAB decentralizálásra vonatkozó javaslataival. Ad.5. A Szenátus jelenleg éves működési terv szerint tartja üléseit. Ennek köszönhetően az elmúlt években mindössze egyetlen alkalommal kellett rendkívüli szenátusi ülést összehívni. Ad.6.-7.-8. Az intézmény irányítási és ellenőrzési rendszerét az önértékelési dokumentum 3. fejezetében ismertetjük, a vezetői információs rendszert (VIR) a 3.6. fejezet ismerteti. A rendszer kialakítása, fejlesztése során a MAB ajánlásait az Egyetem vezetése felhasználta. Az oktatói munka hallgatói véleményezése (OMHV) során a visszajelzések ösztönzésére valamennyi MAB javaslatot megkíséreltük érvényre juttatni. Ad.9. Az oktatói teljesítmény szerinti differenciált jutalmazás rendszerével az Egyetem vezetése régebben és ma is egyetért. Az elmúlt öt év finanszírozási helyzete és a jogszabályok módosításának eredményeként ugyanakkor éppen azok a költségvetési tételek üresedtek ki, amelyek a teljesítményarányos, differenciált juttatás alapját képezték korábban. Ad. 10. Az intézmény elfogadta a MAB ajánlását, és pályázati forrásból két éves program keretében fejlesztette a tehetséggondozás rendszerét, egyúttal felmérte a tanulástámogatás lehetőségeit, és az eltérő tudásanyaggal érkező hallgatók felzárkóztatásának lehetőségeit. Ma Egyetemünkön a nehezebben abszolválható alapozó tantárgyak teljes körében felzárkóztató, tanulás segítő programok állnak a hallgatók rendelkezésére. A konkrét intézkedések rendszerét az összeállítás 2.1.2., valamint 3.5. pontjai tartalmazzák. Ad.11. Az intézmény pénzügyi helyzetének áttekintése alapján megállapítható, hogy a tervezett fejlesztésekhez szükséges források folyamatosan biztosíthatóak voltak, valamennyi tervezett beruházást, fejlesztést az intézmény megvalósította. Az Egyetem pénzügyi helyzete a vizsgált időszakban mindvégig stabil maradt, melyet az önértékelés 2.3. fejezete részletesen bemutat. Ad.12. Az elmúlt 5 évben az Egyetem megtartotta alapstruktúráját, azaz amint azt a látogató bizottság a korábbiakban is kifejtette „erős, karakteres karokból, intézetekből áll össze egy színvonalas Egyetem”. E vonatkozásban az intézmény felépítése markánsan nem változott, érdemi elmozdulás sem a centralizáció, sem a decentralizáció irányába nem történt. Ad.13. Az Egyetem kiemelten kezeli az oktatók külföldi szakmai útjainak támogatását, melyet nagymértékben elősegítettek az utóbbi 5 év sikeres pályázataiból beérkezett többletforrások, valamint az Universitas Alapítvány működése. Ezzel párhuzamosan az Egyetem vezetése kötelezővé tette, hogy valamennyi támogatott külföldi szakmai útról részletes, írásbeli szakmai beszámolót kell készíteni. Ad.14. Az elmúlt 5 évben az Egyetem honlapja megújult, korszerűsödött. Jelenleg is komoly erőfeszítéseket tesz az Egyetem vezetése annak érdekében, hogy a honlap valamennyi érdeklődő számára tartalmazza valamennyi releváns információt és kiemelten kezeljük az Egyetemünkön továbbtanulni kívánó tanulók számára nyújtott felvételi információk körét. Tudva azt, hogy a honlap fejlesztés folyamatos feladat, mégis bízunk benne, hogy

9

annak jelenlegi felépítése és a korábbi évekhez képest gazdagabb információ tartalma már megfelelőbben tükrözi intézményünket. Ad.15. A karok közötti együttműködés napjainkra már tudatosan felépített valós, és intenzív. A lehetséges tartalékokat mozgósítottuk, a feltárható szinergiákat érvényesítettük, az utóbbi 5 évben indított képzési programok esetében már a tervezés fázisában is kihasználtuk a karok együttműködésében rejlő tartalékokat. Eredményeinket az önértékelés 1.7. fejezete tartalmazza. Ad. 16. Az Egyetem teljes mértékben egyetértett a MAB látogató bizottságának a hallgató ösztöndíjak, és így a hallgatói támogatás szélestésére vonatkozó javaslatával. Az intézmény felhasználta ipari, gazdasági és társadalmi kapcsolatait, és ma már a hallgatói ösztöndíjak kellően differenciált és széles spektruma áll a hallgatók rendelkezésére. Az ösztöndíjakat a beszámoló 1.5. pontja ismerteti. Ad.17. Intézményünkben a tantárgyi felülvizsgálat rendszere kialakult és folyamatos. Legutóbb átfogó felülvizsgálatot a KGK és a DFK képzéseiben végezték el a kollégák. A cél minden esetben az oktatás racionalizálása és a minőségi oktatás biztosítása volt. A tantárgyi felülvizsgálat valamennyi esetben komoly eredményt hozott. Ad. 18. Az Egyetem vezetése messzemenőkig elfogadta a MAB véleményét, és az előadások időtartamát – a korábbi önértékelés során kísérleti jelleggel tapasztalt 40 perces időtartamról – 45 percre állította vissza. Ad.19. Az önértékelés időszakában az Egyetem vezetése határozottan kiállt amellett, hogy a vezető oktatók minél nagyobb hányada állandó győri lakos legyen. A vezetők kiválasztásánál, illetve a vezetői pályázatok elbírálásánál ez meghatározó szempontként érvényesült. Az Egyetem vezetése az elmúlt 5 évben következetesen érvényesítette e szempontot, így mára elmondhatjuk, hogy a vezető oktatók döntő hányada győri lakos. Ad.20. A MAB ajánlása alapján az Egyetem vezetése átdolgozta minőségbiztosítási rendszerét, új minőségügyi rendszert vezetett be, meghatározta minőségpolitikáját, és kialakította, illetve korszerűsítette a minőségbiztosítási alapdokumentumokat. A MAB ajánlásaira is figyelemmel kimunkált minőségbiztosítási rendszer elemeit az önértékelési dokumentum 3. fejezetében részletesen ismertetjük.

10

1.2 Az Egyetem történetének rövid vázlata, helyzetkép és küldetés

A Széchenyi István Egyetem az Észak-nyugat Dunántúl meghatározó felsőoktatási intézménye, profilját tekintve

a térségben − kiemelten a műszaki és járműipari ágazatot tekintve − egyedülálló. A régió elsősorban gépipari súlypontú, és a magas szintű termelőtevékenységre alapozó gazdaságát és ennek társadalmi, intézményi környezetét az Egyetem gazdasági és társadalmi partnereivel fenntartott intenzív partneri kapcsolatai révén kialakított, adekvát képzési és kutatási kínálattal szolgálja ki. A Széchenyi István Egyetem a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény módosításáról szóló 2001. évi XCI. Törvény rendelkezései alapján a Magyar Köztársaság Országgyűlése által létrehozott felsőoktatási intézmény, költségvetési szerv. A Széchenyi István Egyetem az Észak-Dunántúl vezető műszaki felsőoktatási intézménye, melyet a régió ipara által támasztott igények hívtak életre. 1963-ban Győrött egy új műszaki egyetem létesítését rendelték el, ’66-ban azonban főiskola alapításában egyeztek meg az ország elöljárói. Az eredeti tervekből első lépésben 4 tanulmányi épület és 3 kollégium valósult meg, az új felsőoktatási intézmény Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) néven kezdte meg működését, majd 1986-tól Széchenyi István (SZIKTMF) nevét viseli. A név ’90-től Széchenyi István Műszaki Főiskolára (SZIMF), ’92-től pedig Széchenyi István Főiskolára (SZIF) változik.

2002. január 1-jétől − a gazdasági szereplők által támogatottságot élvezve − az intézmény egyetemi rangot kapott és Széchenyi István Egyetemként (SZE) működik tovább. Az intézménynek a tradicionális műszaki képzés mellett az intézmény képzési palettája folyamatosan bővült. 1995-ben megindult az egészségügyi-, a jogi- (az ELTE győri tagozatán), valamint a társadalomtudományi képzés, a zeneművészeti oktatás pedig 1996-ban jelent meg. 1998-ban gazdálkodási szakon megindult az egyetemi képzés, 2002-től pedig önálló jogi képzéssel folytatódott a gyarapodás. 2004-ben megtörtént a Multidiszciplináris Társadalomtudományi, majd 2005-ben a Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskolák akkreditációja. 2008-ban az előbbi különvált Regionális- és Gazdaságtudományi- illetve Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolára. Az intézmény fő szakjai a térségben rendkívül erős elektronikai- és járműiparra, az infrastruktúra-fejlesztésre és működtetésre, valamint az e területen működő vállalatok és közintézmények menedzsmentjére, nemzetközi kapcsolataira támaszkodnak. Hallgatóink 26 bolognai rendszerű alapképzési-, 23 mesterszak és 4 osztatlan egységes képzés közül választhatnak. Fontos cél, hogy a kiemelkedő eredmények elérésére képes hallgatóink számára olyan szakmai és tudományos kurzusokat működtessünk, amelyek lehetővé teszik a főiskolai és egyetemi tananyagon túlmutató ismeretek megszerzését. Így a képzési palettánkon 18 felsőfokú szakképzés és további 21 szakirányú továbbképzés is szerepel. Az Egyetemen tanuló hallgatók létszáma stabil, az itt végzett hallgatók elhelyezkedési aránya kiváló. Az Egyetem vonzáskörzete jórészt a Balatontól északra elhelyezkedő ÉNy-magyarországi térség, azonban az Egyetemen folyó képzés iránt egyre inkább növekszik az érdeklődés Szlovákia magyarlakta területein, valamint műszaki képzéseink terén Magyarország egyéb térségeiben is. Az intézmény szorosan kapcsolódik Budapest után a második legerősebb jövedelem termelési potenciállal rendelkező Győr város és a régió gazdaságához. Az Egyetem gazdasági szereplőkkel, autóipari és elektronikai gyártókkal, valamint azok beszállítóival (pl. Audi Hungaria, Rába, GM Powertrain, Nemak, Lear Hungary, Suzuki, Ajkai Elektronika, LuK) kialakított kapcsolatai széleskörűek. Az Egyetem kivételes módon integrálódik az Észak-Dunántúl gazdasági folyamataiba. A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben az Országgyűlés számára készített beszámolójában kiemelte: „Magyarország egyik legerősebb ágazata a járműipar, itt kiemelt teljesítményt nyújt a Győrben megtelepedett Audi Hungaria Motor Kft. E terület fejlődéséhez kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja kutatási és fejlesztési munkájának tevékenységével.” Az intézmény oktatási, képzési tevékenységének formálása, fejlesztése során meg kíván felelni a régió gazdasága által támasztott folyamatosan változó, magas, egyben fokozódó igényének, minőségi, magas színvonalú, gyakorlatorientált képzési kínálatával ki kívánja elégíteni a vállalatok és vállalkozások egyre növekvő szakemberigényét.

Az Egyetem küldetésnyilatkozata

A Széchenyi István Egyetem - a 21. századi Magyarország elsőként létrejött egyetemeként - az észak-dunántúli regionális gazdaság és közszolgáltató szféra humán erőforrás utánpótlás és továbbképzési igényének első számú kiszolgálója kíván lenni. A régió elsősorban gépipari súlypontú, magas szintű termelőtevékenységre

11

alapozó gazdaságát és ennek társadalmi, intézményi környezetét az Egyetem egyedülálló, gazdasági és társadalmi partnereivel fenntartott intenzív partneri kapcsolatai révén kialakított, adekvát képzési és kutatási kínálattal szolgálja ki. A követelményeknek való folyamatos megfelelés érdekében az Egyetem a működését és közismertségét megalapozó műszaki képzési hagyományok további erősítését, kiemelkedő kutatási eszközparkja fenntartását és bővítését, valamint a műszaki, informatikai, műszaki pedagógiai, gazdaság-, társadalom-, jog-, közigazgatás-, illetve szociális és egészségtudományi és művészeti területeken kifejtett tevékenységének multidiszciplinaritást előtérbe helyező továbbfejlesztését kiemelt fontosságúnak tartja. Oktatási tevékenysége során hallgatói számára magas szintű, alkalmazható, szakmai biztonságot adó gyakorlatorientált képzést, valamint emberi tartást és alkalmazkodó készséget nyújt. Kutatási tevékenységével és nemzetközi kapcsolatrendszere révén biztosítja az élenjáró tudományos eredményekkel való naprakész lépéstartást és kutatási főirányai területén nemzetközi szintű eredményekre is képessé válik. Szolgáltatásain és közösségi szerepvállalásán keresztül a regionális „tudásgazdaság” fejlődésének elismert kezdeményezője, támogatója kíván lenni, miközben aktív szerepet vállal Győr és térsége kulturális, tudományos és sportéletének gazdagításában.

Az Egyetem stratégiai jövőképe

A Széchenyi István Egyetem az észak-dunántúli térség társadalmi-gazdasági igényeinek megfelelő képzési profilt tart fenn, melyet a változó igények előrebecslésével proaktívan alakít. Az Egyetem kiemelten épít a hagyományait és regionális beágyazottságát elsődlegesen megteremtő műszaki képzésekre, de az egyes képzési területek közötti kutatási és oktatási együttműködést kifejezetten támogató, több karú univesitasként működik és fejleszti tovább tevékenységét.

A Széchenyi István Egyetem működését a jövőben is Győrbe koncentrálja. Székhelyén alakítja ki és fejleszti tovább – a hatékonyságot és a racionalitást előtérbe helyezve – működésének infrastrukturális, humán és szervezeti bázisát. Képzési, kutatási, innovációs és szolgáltatási tevékenységével ugyanakkor a teljes észak-dunántúli (felső-, és közép-dunántúli zónát egyaránt magába foglaló) területre – illetőleg a szomszédos országok magyarlakta területeire – kiterjedő fókusszal és hatással működik.

Az Egyetemen folyó munka szilárd bázisát a magas szintű, folyamatosan emelkedő minőségű, és egyre több területen az alapkutatás irányába tovább erősödő tudományos-kutatási tevékenység adja. A tudományos minőség mellett a Széchenyi István Egyetemen továbbra is alapvető és meghatározó érték a kutatási eredmények alkalmazhatósága, társadalmi-gazdasági relevanciája. Ezt az intézmény széles körű vállalati és intézményi kapcsolatrendszere, az intenzív vállalati, intézményi együttműködések, illetve ezek folyamatos fejlesztése biztosítják.

Fejlesztési stratégiája, releváns képzési és szolgáltatási kínálata, meghatározó kutatási tevékenysége és stabil működése révén a stratégiai időtáv végére, 2016-ra a Széchenyi István Egyetem az NFFI által meghatározott felső-dunántúli, valamint közép-dunántúli zónák meghatározó intézménye marad, és pozícióját tovább erősíti. Meghatározó pozíciójának mind méretét (hallgatói létszám tekintetében), mind tudományos (kutató egyetemi kritériumok teljesítése), mind pedig gazdasági teljesítményét (sajátbevétel vonzó képesség, illetve stabil működés) vizsgálva egyértelművé kell válnia. Tovább erősödő pozícióját ugyanakkor nem mások rovására, hanem – az NFFI-ben meghatározottak alapján - másokkal együttműködve kívánja elérni és megőrizni. Nem törekszik tevékenységi körének további diverzifikálására, sokkal inkább azt tűzi ki célul, hogy tevékenységét erősségei mentén fejlessze tovább, illetve egyes területeken ésszerűen specializálja.

Mind a zónán belül, mind pedig zónák között intenzív partneri együttműködésre törekszik a tevékenységi köre szempontjából meghatározó felsőoktatási intézményekkel. Több országos jelentőségű hálózat alakítójaként és partnereként, a meghatározó intézményekkel olyan együttműködéseket alakít ki, mely az oktatás területén a szükségtelen párhuzamosságok kiiktatására, ugyanakkor a megfelelő méretgazdaságosság mellett a lehető legrugalmasabb képzési szolgáltatások nyújtására adnak lehetőséget, a kutatás területén viszont olyan szakember koncentrációt biztosíthatnak, mely eléri a jelentősebb tudományos eredmények elérését lehetővé tevő kritikus tömeget.

12

A stratégia megvalósítása során követett vezetési elvek

Az Egyetem valamennyi tevékenysége a partneri igények kielégítését tűzi ki célul. Elsősorban az intézményt választó hallgatók igényeinek kíván megfelelni, oly módon, hogy ezzel egyúttal eleget tegyen jogszabályi kötelezettségeinek és megfeleljen a gazdaság igényeinek is. A vezetőség tudatosítja valamennyi munkatársában a vonatkozó jogszabályok és a szakmai követelmények fontosságát, az azoknak való megfelelés kiemelt jelentőségét. Valamennyi egyetemi polgár tudatosítja, hogy a minőség-célok meghatározásának alapját a partnerek igényei és elégedettsége képezi. A vezetőség a szervezet céljait minden esetben lebontja az egyes szervezeti egységekre, majd egyénekre, hogy minden munkatárs tudatosan és minél eredményesebben járuljon hozzá a célok megvalósításához. Az intézmény vezetése az alkalmazottakat bevonja a főbb célok meghatározásába, a fontosabb döntések előkészítésébe. A vezetőség segíti a munkatársak képzését, önképzését, támogatja az innovációs folyamatokat, biztosítja a hatékony csoportmunka feltételeit, méri a dolgozók elégedettségét, elismeri a hatékony, eredményes munkavégzést. A Széchenyi István Egyetem a szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében az intézmény minden dolgozójára kiterjeszti a személyes felelősség elvét, és kidolgozza, valamint alkalmazza a szükséges nyomon követési szabályozási és dokumentációs rendszert.

Az intézmény vezetési rendszere

A Széchenyi István Egyetem szervezeti felépítésének fejlesztése az 1995-ben elfogadott stratégiai terv alapján kezdődött meg. E stratégiai terv alapvető célkitűzése az akkori Széchenyi István Főiskola egyetemmé fejlesztése volt. A szervezeti felépítés alakítása is ennek a fő célnak alárendelten történt. A szervezet átalakításának lépéseit e helyütt nem részletezve megállapítható, hogy a munka az alapvető célkitűzést sikerrel szolgálta, hiszen 2002. január 1-jével létrejött a Széchenyi István Egyetem. Az egyetemi lét első öt évében a szervezeti felépítésben egy jelentős, és néhány jelentéktelennek tekinthető, a kari szintet meg nem haladó változás történt. Jelentős változás volt a kari struktúra módosulása, mely már a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) előírásai szerint valósult meg. Ennek következtében a korábbi Jog- és Gazdaságtudományi Kar két részre vált, létrejött a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar és a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar. Az Egyetem a szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek tekintetében a rendszeres felülvizsgálatnak, tervezett stratégiának köszönhetően folyamatosan korszerűsíti szervezetét. Jelenleg csak az alaptevékenység ellátásához létfontosságú szervezeti egységek működnek az intézményben. A kutatási szervezeti egységek szervezete rugalmasan alkalmazkodik a terv szerint növekedő, dinamikusan változó igényekhez.

1. ábra: Az Egyetem szervezeti struktúrája

Forrás: http://uni.sze.hu/images/egyetemi%20strukt%C3%BAra.pdf

13

Az Egyetem irányítása

Az Egyetem irányítása a Szenátus (döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testület), a Gazdasági Tanács (véleményező, a stratégiai fontosságú döntések előkészítésében résztvevő és az ellenőrzésben közreműködő testület) és a Rektor (az Egyetemet vezető és a szenátusi döntések végrehajtásának megszervezője, irányítója, ellenőrzője) szoros együttműködésén alapul. Ezen irányítási egységek funkcióját segíti a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), mely a kollektív hallgatói jogokat képviselve vesz részt a döntéshozatali eljárásban. A döntéshozatali eljárás legfelső szintjén a Szenátus helyezkedik el, melynek elnöke a Rektor. A Szenátus szavazati jogú tagjait az Egyetem közalkalmazottai és hallgatói választják. Az oktatói és tudományos kutatói képviseletet karonként, ill. intézetenként választott képviselők látják el. Számuk az adott szervezeti egységnél foglalkoztatott oktatók számával arányos: minden 40 főre 1 fő választott képviselő jut. A nem oktatóként foglalkoztatott közalkalmazottak képviseletét 1 fő, egyetemi szinten választott képviselő látja el. A hallgatói képviselők választásának szabályait a HÖK maga határozta meg és rögzítette saját Alapszabályában. Amennyiben a HÖK megválasztásában legalább a hallgatók 25%-a részt vett, a Szenátusba a HÖK képviseleti aránya a Szenátus létszámának 25%-a, amiből egy fő a doktorandusz hallgatók képviselője. A Szenátus tagja továbbá az Egyetemen reprezentativitással rendelkező szakszervezet egy delegált képviselője is. Fentiekre tekintettel a Szenátus szavazati jogú tagjainak száma jelenleg 18 fő. A Szenátus ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz a rektorhelyettes, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, valamennyi kar dékánja, ill. intézeti igazgatója, a Gazdasági Tanács elnöke, az EHÖK elnöke, továbbá a rektori titkárság vezetője - amennyiben nem választott képviselők. A Szenátus üléseinek időpontját – a szenátus féléves munkatervére is figyelemmel - a Rektor tűzi ki, napirendjét a heti rendszerességgel tartott Rektori Tanács ülésén elhangzott napirendi javaslatok és az írásos előterjesztések megvitatását követően határozza meg. A Szenátus üléseire így minden esetben írásos előterjesztések kerülnek. Olyan esetben, amikor a napirendi pont a hallgatói jogokat is érinti, az előterjesztés kidolgozásában a HÖK vezető tisztségviselői is részt vesznek. Az ilyen előterjesztéseket a HÖK saját szervezetén belül megvitatja, és saját álláspontot alakít ki. A szenátus döntései nyilvánosak, megismerhetőek az Egyetem honlapjáról. (http://rh.sze.hu/szenatusi-hatarozat) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 117. § (8) bekezdésében foglaltak szerint az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben 2012. december 31-én működő gazdasági tanács, valamint a gazdasági tanács elnökének és tagjainak megbízása 2013. január 1-én megszűnt. Ugyanezen törvény 14. § (4) bekezdésének felhatalmazása szerint a felsőoktatási intézményben gazdasági tanács működtethető. Ezzel a lehetőséggel élve a Széchenyi István Egyetem Rektora, mint tanácsadó testületet továbbra is fenntartja a gazdasági tanácsot. A GT létszámára és tagjaira a Rektor tesz javaslatot a Szenátusnak. A GT tanácskozási jogú állandó meghívottja a Magyar Államkincstár kijelölt képviselője, az Egyetem Hallgatói önkormányzatának elnöke, valamint az Egyetemen reprezentativitással rendelkező szakszervezet képviselője.

14

2. ábra: Az Egyetem működési rendszerének logikai ábrája

Forrás: SZMSZ

A Rektori Kabinet a legoperatívabb döntés-előkészítő testület. A testületet a rektor, a rektorhelyettes(ek), a dékánok, valamint az intézetek és a kiemelt szervezeti egységek igazgatói alkotják. A testület tagjai rendszeres szakmai egyeztetést folytatnak a gazdaság reprezentánsaival, egyeztetve a fejlesztés alapelveit. A testület által elfogadott fő fejlesztési irányokat elsőként a Gazdasági Tanács, majd az önálló szervezeti egységek grémiumai vitatják meg. Az itt kialakult vélemények ismeretében dönt a Szenátus. A döntést követően határozzák meg az egyes szervezeti egységek a konkrét fejlesztési feladataikat. Az Intézmény hallgatóinak legfőbb érdekképviseleti szerve a Hallgatói Önkormányzat, valamint az egyéb hallgatói szervezetek (a HÖK részönkormányzatai). Ezek az Egyetemhez szorosan kapcsolódó problémák megoldásában nyújtanak segítséget (pl. Kollégiummal kapcsolatos ügyintézés). A HÖK részt vesz különböző egyetemi fórumokon (Kari Tanácsok, Szenátus, Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság, Gazdasági Tanács), ahol a hallgatók érdekeit szem előtt tartva képviseli őket. Egyetértési joggal rendelkezvén a HÖK részt vesz az egyetemi szabályzatok kialakításában annak érdekében, hogy mindenkit ugyanazok a jogok illessenek meg és kötelezettségek terheljenek, valamint mindenkivel szemben szabályos eljárások működjenek. A Hallgatói Önkormányzat tagja minden hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató és több mint 200 választott képviselője van. A hallgatói érdekképviselet mellett az önkormányzat szolgáltatói tevékenységet is végez. A karok és intézetek irányítása Az önálló oktatási szervezeti egységek irányítása a dékán és a karok tanácsai, ill. az önálló intézetek igazgatói és igazgatói tanácsai útján valósul meg. A kari tanácsok a dékán elnökletével működő, a kart érintő ügyekben a Szenátus számára állásfoglalásra és javaslattételre, egyes esetekben döntésre jogosult testületek. A kari tanácsok a kar szervezeti egységeinek (tanszékek) vezetőiből és választott képviselőkből álló testületek, valamint a karon található egyéb szervezeti egységek vezetőiből tevődik össze. A kari tanácsok rendszeresen üléseznek (általában havonta egyszer). A karokon belül a sajátosságoknak megfelelően bizottságok segítik a döntéselőkésztést (pl. oktatási illetve tudományos bizottság). Az ügyek intézésében a karok számítanak a hallgatók (HÖK) véleményére és a képviselőik bekapcsolódnak a döntéshozatalba. Az önálló intézetek irányításában, az igazgató vezetői tevékenységének segítésére az intézet tanszékeinek vezetőiből álló igazgatói tanácsok működnek, melyek a kari tanácsokhoz hasonlóan jogosultak az intézetet érintő minden kérdésben a Szenátus számára állást foglalni és javaslatot tenni. Ugyanezen irányítási szinthez tartoznak a szolgáltató és funkcionális szervezetek, melyek hivatali jellegükből adódóan közvetlen vezetői irányítás alatt állnak. Az ilyen szervezeti egységeknél foglalkoztatott munkatársak kisebb vagy nagyobb csoportjának tájékoztatása érdekében az illetékes vezető értekezleteket hívhat össze. A tanszékek és szervezeti egységek irányítása A karok és önálló intézetek tanszékekből állnak, melyek irányítása szintén a demokratikus elvek szerint, az ott foglalkoztatott, döntően oktatói besorolású közalkalmazottak részvételével történik. A demokratikus fórum a

15

Tanszéki Értekezlet, mely lehetőséget biztosít az oktatók számára, hogy tájékozódjanak a tanszék ügyeiről, véleményt mondjanak a tanszéket érintő kérdésekről (kiemelten az oktatói pályázatok véleményezése), és ezzel segítsék a tanszék vezetőjének munkáját. Egyes szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek esetében, ahol a szervezeti egységhez hozzárendelt feladatok mennyisége és az azt ellátók száma azt indokolja, belső szervezeti tagozódás (osztály, csoport) van. Az ilyen szervezeti egység élén álló beosztott vezető az adott szolgáltató vagy funkcionális szervezeti egység vezetőjének utasításai szerint végzi munkáját és látja el a beosztott közalkalmazottak közvetlen irányítását. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) szerepe az Egyetem irányításában Az FDSZ, mint az Egyetem reprezentatív szakszervezete, részt vesz a Szenátus és a Rektori Kabinet munkájában és minden olyan kérdésben, amely a dolgozók nagyobb körét érinti, tájékoztatást ad, egyetértést gyakorol a törvény adta jogosultságok szerint. A Rektor kikéri a szakszervezet véleményét és állásfoglalását minden olyan kérdésben, amely a munkatársakat közvetlenül érinti. Évente több alkalommal tájékoztatja a Szakszervezeti Bizottságot az Egyetem helyzetéről, az aktuális kérdésekről. Ezt a szerepet tovább erősíti az Egyetem és FDSZ között esélyegyenlőségi megállapodás is, mely szintén egy fontos törekvést szentesít.

16

1.3 Az intézményi alapdokumentumok rövid bemutatása

Az Egyetem a jogszabályokban előírt és azokkal összhangban álló szabályzatokkal rendelkezik. A szabályzatok karbantartása folyamatos. Alapító okirat http://rh.sze.hu/downloadmanager/index/id/766/m/3733 Az Alapító Okirat tartalmazza az Egyetemre vonatkozó általános rendelkezéseket, az Egyetem állami feladatként ellátandó alaptevékenységeit, az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, s arra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzési céllal végezhető fontosabb kiegészítő tevékenységeket. Az Egyetem a Miniszter által az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából a rendelkezésére bocsátott vagyon kezelője. A rendelkezésére bocsátott vagyonnal a Törvényben és az Államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet. Az Alapító Okirat 2. és 3. számú melléklete részletezi az intézmény tulajdonában levő ingatlanokat és földterületeket. Szervezeti és Működési Szabályzat http://rh.sze.hu/downloadmanager/index/id/818/m/3733 A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) meghatározza a Széchenyi István Egyetem számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. A dokumentumot a Szenátus fogadja el. Az SZMSZ négy fő egységre tagozódik:

− Szervezeti és Működési Rend o Az Egyetem szervezetére vonatkozó alapelvek, valamint az egyes szervezeti egységek

(oktatási, funkcionális, szolgáltató) tevékenységének, feladat- és hatáskörének, működésének és a működésükre vonatkozó speciális szabályok bemutatása.

o Az Egyetem működésének ismertetése, részletesen kitérve a Szenátus (tagválasztás menete – SZMSZ 2.sz. melléklet) valamint a Gazdasági Tanács feladat- és hatáskörére, összetételére, működésére; a Hallgatói Önkormányzat egyetem működésében betöltött szerepére; a rektor és rektorhelyettes feladat- és hatáskörére.

− Foglalkoztatási Követelményrendszer o A humánerőforrás-tervezés és gazdálkodás valamint az általános foglalkoztatási szabályokat

összegzi. Kitér az oktatók és kutatók támogatására, melyre az Egyetem költségvetésében külön keretet határoz meg. A keret felhasználásra az Egyetem Tudományos Tanácsa tesz javaslatot. Ezen felül taglalja a közalkalmazotti teljesítményértékelési rendszert (SZMSZ 4. sz. mellékletében), valamint ismerteti a közalkalmazottak Egyetemet érintő döntéshozatalban való részvételét.

− Hallgatói Követelményrendszer o Összefoglalja a Hallgatói Követelményrendszer általános rendelkezéseit, a vizsgaszabályokat,

a méltányossági eljárást, továbbá egységes szerkezetben tartalmazza a hallgatói jogok gyakorlásához kapcsolódó szabályokat.

− Minőségbiztosítási Rendszer o A minőségbiztosításhoz kapcsolódó általános rendelkezések. Oktatásminőségi és munkaügyi

jelentések készítésének menete, ezek elkészítéséért felelős szervezetek megjelölése. Végül szabályozza a minőségügyi dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendjét és a már archív dokumentumok kezelését.

Intézményfejlesztési Terv http://rh.sze.hu/downloadmanager/index/id/848/m/3733 Az Egyetem először 1995-ben – akkor még Főiskolaként – határozott meg fejlesztési irányokat, területeket, közép- és hosszú távon egyaránt. 1995–1998 között az intézményi stratégiát rövid, általános leírás keretében összegezte. Az 1998-ban elfogadott Intézményi Stratégiai Terv arra fókuszált, hogy Győr és régiójában élő fiatalok számára kínáljon széleskörű továbbtanulási lehetőséget. A stratégiai tervben foglaltak maradéktalan teljesítésének eredményeként 2002. január 1-től egyetemi rangra emelkedett az intézmény. Legutóbb 2012-ben terjesztette elő az Intézmény a fenntartó által meghatározott szempontok szerint kimunkált Intézményfejlesztési Tervet. (továbbiakban: IFT) A dokumentumot a fenntartó által összehívott eseti bizottság értékelte. (http://femip.hu/web/guest/ift-ertekeles; regisztrációval rendelkezők számára hozzáférhető dokumentum)

17

A 2009–2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai terv végrehajtásával összefüggésben éves stratégiai munkaterv készült, melyet 2010. áprilisban fogadott el a Szenátus. Az átfogó intézményi stratégia tervezésébe az Egyetem valamennyi hivatalos fóruma bekapcsolódott. A Szenátus a döntést megelőzően több fordulóban vitatta meg a tervezetet. Az intézményi stratégia elsősorban alapelveket, fő fejlesztési irányokat és hangsúlyokat deklarál. Ezek megvalósítását biztosító konkrét célok, lépések, eszközök, illetve a stratégia megvalósításának folyamatát értékelő indikátorok rendszerét a továbbiakban kialakítandó, az egyes funkcionális (oktatásfejlesztési, tudományos és K+F+I, valamint szolgáltatási) és szervezeti (szervezetfejlesztési, intézményfejlesztési, valamint kapcsolatfejlesztési) területeket részletező rész-stratégiák határozzák meg. (A vélemények értékelését és érvényesülését a Stratégiai és Fejlesztési Igazgató koordinálta az önértékelési időszakban 2013. november 26. napjáig, akinek feladatkörét a fenti időponttól a Szenátus döntése alapján az oktatási rektorhelyettes vette át.) A 2012. áprilisában elkészült IFT I. kötete a ,,Helyzetelemzés”, amely

a) röviden bemutatja az Egyetem történetét, létrejöttét, b) értékeli az előző intézményfejlesztési tervet, c) ismerteti az intézmény helyzetét az intézményt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet, az Egyetemen folyó képzések, kutatás-fejlesztési tevékenység valamint intézményirányítás értékelése alapján, d) értékeli a versenytársakat és az intézményt érő gazdasági és társadalmi hatásokat

A II. kötet a ,,Stratégia és kiválóság” címet viseli. Ez a rész részletezi az Egyetem 2012-2016-os időszakra vonatkozó stratégiai tervét, meghatározza az intézmény egyes területeihez kapcsolódó stratégiai célkitűzéseket.

1. táblázat: Az Egyetem stratégiai célkitűzései a hatályban lévő IFT alapján

Tevékenység Célok Oktatás, képzés − Oktatási szerkezet és képzési tartalmak folyamatos megújítása, a képzés

minőségének és munkaerőpiaci relevanciájának emelése

− Képzés módszertani megújítása, hatékonyságának emelése

− Képzési tevékenység kiterjesztése

Kutatás, Fejlesztés, Innováció − Tudományos és kutatás‐fejlesztési kiválóság fejlesztése; kutatóegyetemi cím

feltételeinek teljesítése

− Nemzetköziesedés, kutatási hálózatokhoz való kapcsolódás szélesítése

− A tehetséggondozási rendszer fejlesztése

− A tudástranszfer intézményi feltételeinek és hatékonyságának javítása

− Tudományos kapcsolatrendszer fejlesztése, hazai és nemzetközi hálózati

együttműködések kialakítása

− Tudományos eredmények disszeminációja

Szolgáltatás, társadalmi

szerepvállalás

− Társadalmi szerepvállalás

− Intézményi szolgáltatások fejlesztése

Intézményirányítás,

szervezetfejlesztés;

együttműködések

− Oktatási szervezet továbbfejlesztése

− Intézményirányítás továbbfejlesztése

Gazdálkodás, forrásgyűjtés − Saját bevételek növelése

− Gazdálkodási fegyelem fokozása, költségtudatos szemlélet fokozása,

takarékosság

Humán erőforrások − HR gazdálkodás szervezeti kereteinek továbbfejlesztése

− Oktatói‐kutatói állomány fejlesztése

− Kutatóegyetemi elvárásrendszer, valamint a képzési szerkezet

társadalmi‐gazdasági relevanciájának egyidejű teljesítése

− Nemzetköziesítés célrendszerét kiszolgáló HR fejlesztések

Vagyongazdálkodás,

infrastruktúra‐fejlesztés

− Energiatakarékossági felújítási program

− SZE‐Győr épített infrastruktúra fejlesztési program

− Az informatikai rendszer és a médiakommunikációs területek fejlesztése

Forrás: SZE Intézményfejlesztési Terv, Stratégia és Kiválóság kötet, 2012. június

18

Éves végrehajtási jelentések Az Intézményfejlesztési Terv részletes akciótervet, valamint évekre lebontott indikátor táblázatot is tartalmaz az IFT-ben megfogalmazott intézményi stratégia megvalósításának ütemezésére, valamint nyomon követésére vonatkozóan. A dokumentumban ugyancsak megfogalmazásra került a stratégia végrehajtásának nyomon követési, kontrolling rendszere. Az Intézmény minőségfejlesztési és stratégia végrehajtási programját az IFT-ben meghatározott stratégiai kontrolling folyamat alapján szervezi. Ennek értelmében a 2012-ben meghatározott stratégia végrehajtásának értékelését első ízben 2014 áprilisában végzi el a feladatra létrehozott, felsővezetői szintű Stratégiai Kontrolling Team. Értékelése alapján, 2014 júniusáig kell, hogy megszülessenek azok a vezetői döntések mely alapján a 2014-re vonatkozó célok és indikátorok helyben hagyásra, vagy módosításra kerülnek, esetleg döntés születik a stratégia jelentősebb átalakításáról.

Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia http://tud.sze.hu/images/TMK/sze_k_f_i_strat%C3%A9gia_%202011_2015.pdf Az Egyetem 2009 decemberében elfogadott Stratégiai Terve egyértelmű feladatokat jelölt ki a tudományos tevékenységek minőségének emelése, azok elfogadottságának és presztízsének fokozása érdekében. A Stratégiai Terv elfogadását követően született meg a döntés a tudományos- és K+F+I stratégia elkészítéséről, ami részletesen mutatja be az Egyetem feladatait ezen a területen. A Tudásmenedzsment Központ (TMK) támogatásával elkészített stratégia korábbi változatait több alkalommal megtárgyalta a Rektori Kabinet, az Egyetem Tudományos Tanácsa, majd a karok és intézetek javaslatai alapján került véglegesítésre. A K+F+I stratégia egyértelmű és világos indokokat sorol fel a stratégia kidolgozása szükségessége mellett, továbbá magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy miként kapcsolódik a kidolgozott Stratégiai Tervhez. Tartalmazza továbbá az Egyetem tudományos és innovációs tevékenységéről készült SWOT elemzést, s nem utolsó sorban meghatározza az Egyetem fő kutatási profilját a nemzetközi és hazai szinten is elismert kutatási területekre egyaránt kiterjedően.

2. táblázat: Az Egyetem kutatási profilja az érvényben lévő K+F+I stratégia alapján

Tudományterület Kutatási részterület

műszaki tudományok − Alkalmazott matematika és szimuláció

− Intelligens számítási rendszerek

− Távközlés és infokommunikációs technikák

− Járműipar és közlekedési rendszerek

− Az épített környezethez kapcsolódó kutatások

gazdaságtudomány,

regionális tudomány,

nemzetközi gazdaságtan

− A piaci folyamatok elemzése, azok beépítése, érvényesülése a vállalati

stratégiákba és menedzsment rendszerekbe.

− A szektorális fejlesztések térségi hatásainak modellezése, továbbá a kelet‐

közép‐európai térség versenyképességének tanulmányozása.

− A gazdaság globális rendszerek és a nemzetgazdaságok kapcsolata, továbbá az

európai integrációs folyamatok megújítási irányai.

állam‐ és jogtudomány − A magyar jogrendszer és az ezredforduló kihívásai

− A jó kormányzás követelménye és a parlamentáris demokrácia

− A közlekedési és logisztikai rendszerek komplex jogtudományi vizsgálata

egészségtudomány

− Az interprofesszionális együttműködés lehetőségei a humán szolgáltatások, a

közösségi ellátás és a közösség fejlesztésben a társadalmi beilleszkedés

érdekében.

− A képalkotó módszerekkel nyert orvosi diagnosztikai képek matematikai és

informatikai elemzése

− Egészségügyi állapotfelmérések a környezettudatos életvitelben.

− Az élhető környezet, és az öregedő társadalom megváltozott igényeinek

elemzése.

zeneművészet

− A régióhoz kapcsolható zeneszerzők életművének felkutatása, kották

publikálása és hangfelvételek készítése. Az értékes művek megismertetése a

hazai és nemzetközi zenei közélettel.

Forrás: A Széchenyi István Egyetem középtávú K+F+I stratégiája 2015-ig

A tudományos és innovációs stratégia elsősorban az egyetemi oktatókat szólítja meg, azonban az Egyetem valamennyi munkavállalójának (státusztól, munkakörtől függetlenül) a bevonása alapvető fontosságú a stratégia eredményes megvalósításához. A stratégia az egyetemi vezetés elkötelezettségét mutatja a „kutatóegyetem” irányába történő elmozdulás elősegítésére. Ennek érdekében kiemelt és sikeresen

19

kommunikálható célként fogalmazza meg, hogy a stratégia öt éves (2011-2015) megvalósítása során növekedjen az Egyetem tudományos potenciálja, kibocsátása és eredményei, valamint tovább bővüljön a tudományos minősített munkatársak aránya. A stratégia a járműiparhoz és a közlekedési rendszerekhez, illetve azokhoz kapcsolódó gazdasági, társadalmi kutatások területén kíván kritikus tömegű kapacitásokat képezni. Az Egyetem a helyi gazdasági szereplők igényeit is figyelembe veszi a kutatás-fejlesztési tevékenység fejlesztésekor. A fő forrásszerző elv a „tudományos kiválóság” növelése. A tudományos és innovációs stratégia az alábbi öt területen kíván előrelépni, mely mindegyikéhez több intézkedési javaslatot is meghatároz:

3. táblázat: A tudományos kiválóság növelése érdekében javasolt intézkedések

Stratégiai célkitűzések Javasolt intézkedések

Tudományos kiválóság

növelés

− Az egyetemi kutatás‐fejlesztés támogatási rendszerének átalakítása

− Az Egyetemi oktatók munkaköri leírásának, tevékenységének hozzáigazítása a

kutatás‐fejlesztési és innovációs stratégiához

− Egyetemi tanár utánpótlás fejlesztése

− Mentor rendszer kiépítése – segítség a tudományos munka folytatásához

− Tudományos eredmények terjesztése és nyilvántartása

− Tudományos és kutató közösségek szervezése

A doktori képzés fejlesztése − A doktori iskolák számának és törzstagjai számának növelése

− Külföldi vendégprofesszorok bevonása az Egyetemen folyó oktatásba,

kutatásba

Kutatás‐fejlesztési és

innovációs tevékenység

fejlesztése

− Nemzetközi, hazai és regionális K+F, illetve tudományos programokban való

részvétel támogatása

− Kutatási kompetenciák, referenciák és eszközök nyilvántartása

− Kutatási projektmenedzsment támogatási rendszere

A tudományos eredmények

hasznosítása

− Technológia transzfer és tudáshasznosítási tevékenység támogatása

− Projekt alapú együttműködésekre épülő vállalkozásfejlesztési képzések

− Adatbázisok és repozitóriumok

− Inkubációs és mentor tevékenység

A tudományos eredmények

beépítése az oktatásba

− Diploma‐ és PhD dolgozat témák adatbázisa

− Projekt‐ és csoportos tanuláson alapuló módszerek bevezetése az oktatásba

Forrás: A Széchenyi István Egyetem középtávú K+F+I stratégiája 2015-ig

A stratégia megvalósítását a Tudásmenedzsment Központ támogatja Az Egyetem szellemi és tudományos megújulásának érdekében kari, tanszéki kapcsolattartó hálózatot működtet, elősegítve az információk gyűjtését, validálását, a tudományos eredmények terjesztését, illetve az Egyetem „harmadik missziós”, azaz szolgáltatási, valamint helyi, regionális partner szerepének erősítését. A TMNK éves beszámolót készít elvégzett feladatairól és költségvetésének felhasználásáról minden évben március 15-ig, amiről a Szenátus határoz.

20

1.4 Hallgatói Önkormányzat

A Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) látja el az Egyetem hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét a hallgatókat érintő kérdésekben az Egyetem valamennyi fórumán. Gyakorolja a felsőoktatási törvényben, a vonatkozó kormányrendeletekben és valamennyi egyetemi szabályzatban megfogalmazott, a hallgatókat megillető jogokat, segíti a tanulmányi és szociális ügyek intézését, dönt a hallgatók számára folyósított állami támogatások felosztásáról. Tevékenységével egyfajta hidat képez az oktatók és a hallgatók között. A törvényben leírt feladatokon és kötelezettségeken kívül számos tevékenységet lát el a szervezet. Felépítését, működését, feladat- és jogkörét a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza, melyet a Szenátus hagy jóvá. http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly/H%C3%96K_Alapszab%C3%A1ly.pdf A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői:

- hallgatói képviselő (átlag: 170 fő), - hallgatói szakfelelős (átlag: 26 fő), - hallgatói kari elnök/kari alelnök/intézeti vezető (6 fő), - hallgatói szervezet vezetője (4 fő) - részönkormányzat vezetője (1 fő) - EHÖK elnök által megbízott tisztségviselő (4 fő), - elnök, alelnök.

A Széchenyi István Egyetemen működő Hallgatói Önkormányzat és a hozzá kapcsolódó szervezetek tagjainak száma meghaladja a 300 főt. Minden Karnak és Intézetnek van önálló Hallgatói Önkormányzati Bizottsága, amit az EHÖK (Egyetemi Hallgatói Önkormányzat) fog össze.

Tisztségviselők választása: http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly/2_sz%C3%A1m%C3%BA_mell%C3%A9klet_H%C3%96K_Alapszab%C3%A1ly.pdf

A Hallgatói Önkormányzat választásait egy erre a célra felállított független bizottság felügyeli és bonyolítja le. A felelősök választásának menete a következő:

− A Hallgatói Képviselők választása: a jelölt képviselőre az adott szak adott évfolyamos aktív státuszú hallgatója szavazhat.

− Hallgatói Szakfelelősök választása: A hallgatói szakfelelős a hallgatói szakbizottság vezetője. A hallgatói szakfelelőst a hallgatói szakbizottság szavazati jogú tagjai (megválasztott hallgatói képviselők), egy évre, kétharmados többséggel, titkos szavazással választják.

− Kari/Intézeti Vezetők választása: A hallgatói kari/intézeti vezető a hallgatói kari/intézeti bizottság vezetője. A hallgatói kari/intézeti vezetőt a hallgatói kari/intézeti bizottság szavazati jogú tagjai két évre, kétharmados többséggel, titkos szavazással választja.

− EHÖK Alelnök, Elnök választása: Az EHÖK szavazati joggal rendelkező tagjai titkos szavazás útján, minősített többséggel két évre választják meg az EHÖK alelnökét, illetve elnökét.

− EHÖK megbízott tisztségviselőinek választása: A tisztségviselők személyére a megbízottak esetében pályázatok alapján, az EHÖK elnöke tesz javaslatot, amelyet az EHÖK szavazati jogú tagjai egy évre titkos szavazás útján, kétharmados többséggel hagynak jóvá.

− Szervezeti Vezetők választása: a HÖK önálló kapcsolódó szervezeteinek és részönkormányzatainak vezetői esetében az adott szervezet előterjesztése alapján az EHÖK elnöke tesz javaslatot, amelyet az EHÖK szavazati jogú tagjai egy évre titkos szavazás útján, kétharmados többséggel hagynak jóvá.

Tagok tisztségének megszűnése: http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly/3_sz%C3%A1m%C3%BA_mell%C3%A9klet_H%C3%96K_Alapszab%C3%A1ly.pdf

− határozott idő lejártával,

− visszahívással,

− lemondással,

− összeférhetetlenség esetén,

− a hallgatói jogviszony megszűnésével vagy szüneteltetésével.

21

Bizottsági gyűlések http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly/H%C3%96K_Alapszab%C3%A1ly.pdf A Szakbizottságok havonta legalább egyszer, az Intézeti Bizottságok félévente kétszer, a Kari Bizottságok félévente egyszer, az EHÖK döntéshozó testület pedig kéthetente ülésezik. A gyűlésekről minimum két nappal előtte a tagoknak meghívót kell küldeni a napirendi pontokkal együtt. Minden ülésről egy hitelesített jegyzőkönyv készül. Tisztségviselők juttatásai http://rh.sze.hu//downloadmanager/details/id/4371/m/3731 A Hallgatói Képviselők félévente egyszer, a Hallgatói Szakfelelősök, Kari/Intézeti Vezetők, EHÖK megbízott tisztségviselői, EHÖK Alelnök, EHÖK Elnök havonta részesülnek jutalmazásban. A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői a kollégiumba való jelentkezésükkor kiemelkedő munkájuk alapján plusz pontban részesülhetnek.

Hallgatói Önkormányzat feladatai

Rendszeres támogatások bírálása, felosztása A támogatások koordinálásában, bírálásában, felosztásában minden félévben részt vesz a Hallgatói Önkormányzat. A támogatások felosztása a Hallgatói Támogatások Rendszerének (HaTáR) segítségével történik meg, mely közvetlen összeköttetésben áll a Neptun rendszerrel. Ezen időszak alatt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat folyamatosan kapcsolatot tart a Tanulmányi Osztály vezetőjével. A támogatások típusai a következőek:

− Rendszeres szociális támogatás (évente átlagosan 6.000 pályázat)

− Lakhatási támogatás (évente átlagosan 2.600 pályázat)

− Tanulmányi ösztöndíj (szakátlagok meghatározása)

− Kiemelkedő kulturális és sport ösztöndíj (330 pályázat átlagosan egy évben)

− Költségtérítés-mérséklés pályázat (450 pályázat átlagosan egy évben)

− Rendkívüli szociális támogatás (átlagosan 60 pályázat egy hónapban) Korrekció A hallgatóknak lehetőségük van korrekciós kérelmet beadni, amennyiben nem kapja meg a neki járó támogatás valamelyikét, melyet a korrekciós bizottság bírál el. Hallgatók tájékoztatása Számos lehetősége van a Hallgatói Önkormányzatnak, hogy a Hallgatóknak eljuttassa a megfelelő információkat. Minden Karnak és Intézetnek, valamint Szervezetnek van saját önálló honlapja, ahova az aktuális híreket tudják feltölteni. Szinte az összes szak rendelkezik levelezőlistával, amit általában a Hallgatói Szakfelelősök kezelnek, és küldik ki az adott szak Hallgatóira vonatkozó lehetőségeket. A Hallgatói Önkormányzat is rendelkezik már facebook oldallal, amire szintén napi szinten töltik fel a friss híreket. A fentieken túl nyomtatott periodika a Kredit Hallgatói Lap is megjelenik havonta több száz példányban, amiben a legfrissebb cikkek, interjúk, hírek olvashatók.

Egyetemi szerepvállalás - gyakorolja a jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban, egyetemi határozatokban biztosított jogait,

gyakorolva a törvényekben, illetve más jogszabályokban, valamint az egyetemi és kari

szabályzatokban, továbbá a szenátusi és kari tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói

jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenőrzési és véleményezési

jogokat,

- együttműködik az Egyetem vezetőivel, testületeivel és segíti az egyetemi feladatok koordinálását,

ellátását,

- egyetértési jogot gyakorol a tanév időbeosztásának meghatározásakor

22

A 2008-2013 közötti időszak részletesebb áttekintése

Építkezések és átalakítások A 2008-2013 közti időszakban számos építési beruházás zajlott (és zajlik ma is) a Campus területén, időszakosan a feladatok ellátásában átmeneti nehézséget okozva. Azonban a 2011 elején átadott a Hallgatói Irodaház átlagon felüli körülményeket biztosít a szervezetek számára. A Hallgatói Önkormányzat mellett, a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ is az új hallgatói térben kapott helyet. A Hallgatói Információs és Szolgáltató Központban hallgatói képviselők és szakfelelősök folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a hallgatók számára, így biztosítván azt, hogy a hallgatók mindig hiteles és naprakész információkhoz juthassanak. A Hallgatói Önkormányzat egyik sikere, hogy az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az Egyetem vezetésével, Oktatóival, és a Tanulmányi Osztállyal jó kapcsolatot tudjon kialakítani, ezáltal a közös munkát megkönnyíteni. Törekedett arra is, hogy a hallgatók körében is pozitívabb legyen a megítélésük, valamint a hallgatói igényeknek még jobban eleget tudjanak tenni. Érdekképviselet Az elmúlt években megújításra került a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a Térítési és Juttatási Szabályzat is. A tantárgyi tematikák ellenőrzésének, illetve a vizsga vizsgálat rendszerének kisebb átalakításaira is sor szükség volt a közelmúltban. Az EHÖK képviselői részt vettek a vizsgaelégtelenek számának, illetve a képzési idő maximalizálásának meghatározásában. A cél az volt, hogy egy átlátható feltételrendszer alakuljon ki, mely a képzések minőségének fejlesztéséhez nagyban hozzájárul. Támogatási rendszer A támogatási rendszer is komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A hallgatók a Hallgatói Támogatások Rendszerében (HaTáR) tölthetik ki kérelmeiket, a rendszeres szociális, a költségtérítés mérséklés és a lakhatási támogatás kérelmek adattartalma kiegészült. Mindez a kérelmek könnyebb nyomon követését, egyszerűbb ellenőrzését szolgálja. Új hallgatói szervezet létrejötte 2011-ben megalakult a Hallgatói Média és Portálkezelő Csoport, amelynek tagjai minden hallgatói és egyre több egyetemi rendezvényen fontos szerepet töltenek be. A szervezeti tagok négy munkacsoportba tagozódnak: fotó, design, írott média és adminisztrátor munkacsoport. A szeportal.hu oldal mellett pedig már a my.szeportal.hu oldal is üzemel, amelyen keresztül a hallgatók a támogatásokhoz kapcsolódó pályázati adatlapokat tölthetik ki. Működési Kézikönyv Mivel a hallgatói szervezetek mindegyikében nagy a fluktuáció, ezért szükség volt egy kézikönyv megírására, mely segíti az újak hatékonyabb munkavégzését. Az útmutató 2013-ban készült el, természetesen a feladatok bővülésével folyamatosan bővítésre kerül. Felvételi Kampány 2011 évtől még nagyobb szerepet kapott a Hallgatói Önkormányzat az egyetem felvételi kampányában. A Nyitott Kapuk és az Educatio az Egyetem felvételi rendezvényeinek két legnagyobb programja, ezek szervezésében és lebonyolításában aktívan közreműködik a Hallgatói Önkormányzat is.

Rendezvények szervezése

Szakmai rendezvények A hallgatók szakmai fejlődését különböző konferenciák és szakmai jellegű rendezvények szervezésével igyekeznek biztosítani, melyek immár nagy hagyománnyal rendelkeznek. A Tésztahíd-építő házibajnokságra évente kétszer, a Kutatók éjszakája alkalmából és a tavasz folyamán kerül sor. A rendezvényen rengeteg érdeklődőt vonzz, így a résztvevők összetétele nem az építőkre korlátozódik. A házibajnokságon újabban a konzol-építés, mint új versenyszám is megjelent. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a rendezvényre versenyzőként elsősorban építő-, és építészmérnök hallgatók jelentkeznek. Informatika Szakos Hallgatók Országos Konferenciája a Széchenyi István Egyetem Mérnökinformatikus és Gazdaságinformatikus

23

Szakbizottságainak szervezésében zajlik. A szervezést az Informatika Tanszék oktatói és a Jedlik Ányos Szakkollégium is segítik. Általában az ország szinte valamennyi olyan felsőoktatási intézménye képviselteti magát a rendezvényen, ahol folyik informatikus képzés (egy alkalommal átlagosan 50 fő érkezik). Gépész- és Mechatronikai mérnök Hallgatók Országos Konferenciájára nem csak Magyarországról, hanem a határon túlról is érkeznek résztvevők. A konferencián szerepet vállaló hallgatók vállalatok valós problémáival kerülnek szembe. Mindemellett megismerkedhetnek a legújabb, a szakmát érintő aktuális kutatások és fejlesztések eredményeivel mind elvi, mind pedig gyakorlati szempontból. A résztvevők (egy alkalommal átlagosan 130 fő) csapatokra osztva, workshop keretein belül oldják meg a feladatokat, majd a szakmai zsűri ítéli meg teljesítményüket. Baross Gábor Szakmai Konferencia célja a műszaki szakokon tanuló hallgatók ismeretanyagának bővítése, illetve a modern munkafolyamatokat és a legfejlettebb technológiák megismertetése a fiatalsággal. A résztvevők olyan ismereteket szerezhetnek a 3 napos előadássorozaton, mely látókörüket kiszélesítve átfogó ismereteket nyújt néhány szakmai jellegű témában. Az előadásokon témától és szakterülettől függően 20-110 fő vett részt az elmúlt években (ez egy konferencián akár 1.400 főt is jelenthetett). Kreatív újrahasznosítás verseny a környezet tudatosságra hívja fel az Egyetem hallgatóinak, valamint a középiskolás diákok figyelmét. Több kategóriát hirdetnek a verseny alkalmával és nagyon érdekes termékek születnek, melyek az Egyetem Aulájában kerülnek kiállításra. Tanulmányi kirándulások úticéljai között mind belföldi, mind külföldi helyszínek szerepelnek. A tanulmányi kirándulások útiköltségének támogatására minden félév elején pályázatot kerül kiírásra. A szakmai programokat a Hallgatói Önkormányzat éves szinten több mint 2.5 millió forinttal támogatja. Gólyatábort Hallgatói Önkormányzatok minden év augusztusában szervezik meg az elsőéves hallgatók számára a Gólyatábort. Az elmúlt két évben egy időpontban és egy helyszínen, azaz Zánkán, az Új Nemzedék Központban zajlott mindkét gólyatábor (MTK Gólyatábor, DKPV Gólyatábor). A két turnusban történő szervezésre a magas hallgatói létszám miatt volt szükség. A Gólyatábor során az elsőéves hallgatók megismerkedhetnek oktatóikkal, a hallgatói szervezetekkel, a felsőbb éves társaikkal, illetve egymással. A rendezvény elsődleges célja az elsőévesek beilleszkedésének megkönnyítése. A nagy létszámú rendezvény mellett a Hallgatói Önkormányzat igyekszik kisebb, közösségépítő és közösségformáló rendezvényeket is szervezni a szakok, karok és intézetek számára, pl. bogrács-estek, szakestek, szakestélyek, kari- és intézeti estélyek. A rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a különböző szakok hallgatói megismerhessék egymást, továbbá segítik elsőévesek beilleszkedését. A szakestélyek, kari- és intézeti estélyek pedig remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hallgatók kötetlenebb formában, de egy elegáns környezetben találkozhassanak oktatóikkal. Ezzel az oktatók és a hallgatók közötti jó viszony kialakítását és ápolását igyekszünk elérni. Ilyen, hagyományos rendezvények például a selmeci hagyományokra épülő Gépész Szakestély, a KGYK karestély, illetve a Jogász Felezőbál. Közös szervezésű rendezvények A rendezvények szervezéséhez kapcsolódóan meg kell említeni az Egyetemi Hallgatói Rendezvényszervező Irodát is, mely számos nagy volumenű programot szervez önállóan, illetve a Hallgatói Önkormányzattal közösen. A közös szervezésű rendezvények között megemlítendők:

− Felkészítő Napok (átlagosan 1.200 fő egy évben)

− Gólya- és Öregdiák Bál (átlagosan 1.300 fő egy évben)

− SZE Napok (a legutóbbi alkalommal több, mint 2.000 fő fordult meg a különféle programokon a négy nap alatt)

A Hallgatói Önkormányzat a rendezvények fejlesztési lehetőségeit és az aktuális igényeket folyamatosan vizsgálja. Nyílt EHÖK gyűlést általában félévente egy alkalommal az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nyílt EHÖK gyűlésén vehetnek részt az érdeklődő hallgatók. A gyűlésen a tanulók feltehetik kérdéseiket, illetve a hallgatói önkormányzat szívesen fogadja az észrevételeiket is. A rendezvény iránt érdeklődők száma évről évre nő. Az EHÖK szavazati jogú tagjai részt vesznek a minden szemeszterben megrendezésre kerülő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának siófoki Vezetőképző Táborában, valamint a régiós és országos közgyűléseken is. Szervezeti Nyílt Nap először 2011-ben került megrendezésre, mely alkalmával az Egyetemen működő hallgatói és egyetemi szervezetek, szakkollégiumok, illetve a TMDK mutatkoznak be a hallgatók számára. A cél az, hogy megismerjék az ezekben rejlő lehetőségeket, illetve kedvet kapjanak a csatlakozásra, hogy tanulmányaik mellett egyéb kompetenciáikat is fejlesszék. Amint látható, a tárgyalt időszakban a szak/kari/intézeti rendezvények rendszere is jelentősen bővült, színesedett. Már 5 éve üzemel a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub, mely ma már a legtöbb hallgatói rendezvény helyszínéül szolgál. A SZE Napok immár nem csak Egyetemünk hallgatóinak szól, hanem a város lakói közül is

24

sokan ellátogatnak a rendezvényre, mely számos érdekes programot kínál a résztvevőknek. A könnyűzenei koncertek mellett kulturális-, egészségügyi- és sport programok megtalálhatóak. A Gólyabál korábban az egyetem aulájában került megrendezésre azonban a terem befogadóképessége már nem bizonyult elegendőnek a nagy érdeklődésre számot tartó rendezvény lebonyolítására így helyszíne az utóbbi években a Győr Városi Egyetemi Csarnokba helyeződött át. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának munkájába is szorosabban bekapcsolódott az egyetemi hallgatói önkormányzat, hiszen a HÖOK korábbi elnöke Egyetemünkről került ki. 2008-2013 között kétszer rendeztük meg a HÖOK Országos Közgyűlését, mely rendezvények után mindkét alkalommal pozitív visszajelzéseket kapott a szervezőbizottság.

1.5 Hallgatói szolgáltatások, hallgatói információs rendszer

Az Alumni-, Karrier és Információs Központ (továbbiakban AKIK) számos szolgáltatás elérésére biztosít lehetőséget a hallgatók számára. A Központ területén lehetőség van ingyenes WiFi és laptop használatra is. Az AKIK-ban működik a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ, ahol a Diákhitel ügyintézés és vonatjegy-értékesítés folyik, fénymásolásra, sportpártolói igazolvány és hallgatói kártya kiváltására is mód van, s nem utolsó sorban az érdeklődők minden, a hallgatói élettel kapcsolatos kérdésükre választ kaphatnak az ott segítő hallgatói önkormányzati tagoktól. A hallgatói kártya több funkciót tölt be, az Egyetemi Kollégium és az Egyetemi Könyvtár beléptető rendszere is a kártyával működik. A sportpártolói igazolvánnyal vehető igénybe számos sportolási lehetőség, köztük az egyetemi kondicionáló terem is.

Karrier tevékenység

2004-ben kezdte meg működését az egykori Karrier Iroda, mely ma már a Kommunikációs és Szolgáltató Központ egyik fő elemeként működik. Az Iroda az Egyetemmel és a Hallgatói Önkormányzattal közösen feladatának tekinti a hallgatók segítését felmerülő problémáik megoldását. Fontos célkitűzése a fiatalokkal való törődés, tanácsadás a diploma megszerzése, életpálya tervezése és a célok elérése vonatkozásában. Az Iroda feladatai ezen célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében folyamatosan bővültek/bővülnek. Az Iroda kiemelkedő fontosságú feladata kettős célt foglal magába: egyrészt gyakorlati helyek hirdetésével segíteni a még aktív, gyakorlati tapasztalat megszerzése előtt álló hallgatókat, valamint a végzős hallgatókat állásajánlatokkal ellátni, ezáltal elhelyezkedésüket segíteni. Másrészről a kínálati oldalt kívánja segíteni a megfelelő szakemberek felkutatásában. A Központ karrier tevékenységgel foglalkozó egysége számos szolgáltatással járul hozzá a minőségi hallgatói élet biztosításához. Karrier- és életpálya-tanácsadás során képzett szakemberek nyújtanak segítséget az érdeklődőknek szakmai önéletrajzuk és motivációs levelük megírásában, továbbá állás- és/vagy gyakorlati hely keresésében, valamint állásinterjúra történő felkészítésben. Kommunikációs-, önismereti- és állásinterjúra felkészítő tréningek szintén azt a célt szolgálják, hogy a hallgatók munkaerő-piaci sikereit támogassa az Egyetem. Ezeken felül szabadon választható tantárgyként minden félévben 60 hallgatónak nyílik arra lehetősége, hogy felvegye a Tudatos karriertervezés és munkaerő-piaci ismeretek nevű kurzust, mely szintén arra fókuszál, hogy a hallgatókhoz közelebb hozza a munkaerőpiac világát, többek között vendégelőadóként meginvitált céges szakemberek szakmai előadásain keresztül. Az eredményes működés érdekében félévente kerülnek megrendezésre állásbörzék, ahol a kiállító vállalatok és a résztvevő hallgatók, valamint öregdiákok lehetőséget kapnak az egymással történő közvetlen kapcsolatfelvételre. Ezen kívül munkáltatói szakmai- és toborzási napok színesítik a kiválasztási folyamatok és lehetőségek palettáját. Az iroda különösen nagy figyelmet fordít a hallgatók számára kötelező szakmai gyakorlatok szervezésében is, amely megnyilvánul többek között a megfelelő vállalatok felkutatásában, bevonásában, illetve a szükséges dokumentumok kezelésében, az adminisztrációban. A Központ a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karral szoros együttműködésben évek óta hatékonyan bonyolítja le több száz hallgató sikeres elhelyezését a gazdasági szereplőknél, és a szakmai gyakorlathoz szükséges ügyek intézését. A Műszaki Tudományi Karral egy speciális gyakorlati formában, a Practing gyakorlatban működik együtt. 1996-ban az Európai Unió Phare programjának támogatásával indult el a PRACTING gyakorlatorientált mérnökképzési program az Egyetemen, illetve annak jogelődjében. A szakmai felkészítésben az AUDI Hungaria Motor Kft., az OPEL Magyarország Autóipari Kft. és a Rába Járműipari Holding Rt. mellett a hazai és a nyugat-európai közlekedési, szállítmányozási, gépipari szakma több mint félszáz meghatározó vállalata vesz részt. A cél az iparban gyakorlati jártassággal is rendelkező mérnökök felkészítése, a hallgatók ismereteinek bővítése, a modern technológiák és a cégek napi tevékenységének megismertetése. Az ipari gyakorlati képzés idejére a

25

hallgatók számára az ösztöndíjat a PRACTING Alapítvány biztosítja. A Practing gyakorlati lehetőségek félévente történő összegyűjtésében és meghirdetésében az Iroda együttműködik a Practing Irodával, s segítséget nyújt az érdeklődő hallgatóknak. Mára a Practing gyakorlat nem csupán a műszakis hallgatók számára elérhető gyakorlati forma. Egyre több más területen (főként gazdasági) is biztosítanak a cégek lehetőséget a hallgatók számára.

Hallgatói információs rendszer

A Széchenyi István Egyetem Hallgatói Információs Rendszere (HIR) a Neptun, ezen keresztül intézik a hallgatók a tanulmányi ügyeik nagy részét, a tantárgyak és a vizsgák felvételét és az adott félévre történő bejelentkezést. A Neptun rendszerben az adott félévre vonatkozóan az órarend automatikusan feltöltődik a felvett tárgyak adatai alapján. A szakirány-választás is a hallgatói információs rendszeren keresztül történik. Egyértelmű számunkra, hogy a HIR elengedhetetlen a hallgató boldogulásához. Az oktatás minőségének biztosítására minden félév végén lehetőségük van a hallgatóknak, hogy anonim módon véleményezzék a tanárok munkáját többféle szempont alapján, ez az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV).

Tudományos tevékenység támogatása

A Széchenyi István Egyetem számára kiemelkedő jelentősége van a jó képességű és szorgalmas, tehetséges hallgatók támogatásának és felkarolásának. A Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács elősegíti a hallgatók tanórákon túli szakmai tevékenységét, kutatásaikat, TDK tevékenységüket. A TMDT minden karon, ill. intézeten szak-koordinátorokkal rendelkezik. Az OTDK-n egyre jobb eredményekkel szerepelnek hallgatóink. A tehetséges hallgatók mentorálasát segítik az egyetem szakkollégiumai is. Az Egyetemen öt szakkollégium működik, a nagyobb képzési területekhez igazodva: a Baross Gábor Műszaki Szakkollégium, a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium, a Közlekedésmérnöki és Logisztikai Szakkollégium, a Jedlik Ányos Szakkollégium és a Batthyány Lajos Jogász Szakkollégium. A Hallgatói Önkormányzat hozta létre a „Hallgatók a tudományért” díjat a mentorrendszer kialakításának kezdetén, melyet minden félévben a legjobb mentornak ítél oda, ezzel is ösztönözve a tapasztaltabbakat az újak támogatására. Alapítványi, szakmai és céges ösztöndíjak Gardó Sándor díj Pályázók köre: Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet nappali tagozatos hallgatói Támogatás összege: 300.000 Ft egyszeri ösztöndíj Halbritter Mátyás díj Pályázók köre: Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar gazdálkodási és menedzsment (BA) és kereskedelem és marketing (BA) szakos, nappali tagozatos hallgatói Támogatás összege: 300.000 Ft egyszeri ösztöndíj Pannon-Work ösztöndíj Pályázók köre: Széchenyi István Egyetem nappali tagozatos hallgatói, akik a Pannon-Work Iskolaszövetkezetben tagsági jogviszonnyal rendelkeznek, diákmunkát vállalnak. Támogatás összege: 10.000 Ft/hó (5 hónapra szól) Klatsmányi-Varga ösztöndíj Pályázók köre: Műszaki Tudományi Kar építőmérnöki (BSc) és infrastruktúra-építőmérnöki (MSc) szakos, nappali tagozatos hallgatói Oldal 12 Támogatás összege: 25 000 Ft/hó (10 hónapra szól) Szemerey ösztöndíj Pályázók köre: Műszaki Tudományi Kar műszaki szakoktató, illetve tanár-mérnöktanár szakos, nappali tagozatos hallgatói Támogatás összege: 30 000 Ft/hó (10 hónapra szól) Waberer’s Holding ösztöndíj Pályázók köre: A Széchenyi István Egyetem

26

- közlekedésmérnök (BSc): logisztikai rendszerek szakirány, csomagolási szakirány - műszaki menedzser (BSc): logisztikai és közlekedési szakirány - közlekedésmérnök (MSc) - logisztikai mérnök (MSc) - logisztikai menedzsment (MSc) szakos, nappali tagozatos hallgatói. Támogatás összege: 30 000 Ft/hó (5 hónapra szól) SZJA 1% - Universitas ösztöndíj Pályázók köre: Széchenyi István Egyetem nappali tagozatos hallgatói Támogatás összege: 20 000 Ft/hó (10 hónapra szól) Horváth Ede ösztöndíj Pályázók köre: Széchenyi István Egyetem nappali tagozatos járműiparhoz kapcsolódó területeken tanuló hallgatók. Támogatás összege: 100.000 Ft egyszeri ösztöndíj Reinhold és Carmen Würth alapítványi ösztöndíj Pályázók köre: Műszaki Tudományi Kar szociálisan hátrányos helyzetű, de jól tanuló hallgatói Támogatás összege: 30 000 Ft/hó Oldal 13 Pályázók köre: Műszaki Tudományi Kar kimagasló tanulmányi eredményű, kiváló diplomamunkát készítő végzősei Támogatás összege: a tavaszi félévben 100 000 Ft

27

1.6 Ipari és vállalati kapcsolatok

A Széchenyi István Egyetem szoros kapcsolatot ápol a vállalati szféra szereplőivel. Képzési kínálatát a munkaerőpiac és az ipar igényeinek megfelelően alakítja. A céges világ jelen van az Egyetemen, az állásbörzéken, és az oktatásban is. A mérnökképzés sajátossága Győrben, hogy az együttműködő vállalatokkal közösen a gyakorlatorientált képzést tartjuk szem előtt. A hallgatók számos lehetőség közül választhatnak a tanulmányokkal párhuzamos gyakornoki tapasztalatszerzés terén. Ilyen program a már említett Practing program, amely már 18 éve működik az Egyetemen, immár 170 ipari partnerrel. Eddig 1780 hallgató vett részt a programban, félévente 60-100 fő között alakul azoknak a száma, akik ezzel a lehetőséggel élve szereznek gyakorlati tapasztalatot. Az Egyetemen több szervezet feladatkörébe tartozóan ápolja a kapcsolatot az együttműködő partnerekkel. A Kommunikációs és Szolgáltató Központ, a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ, valamint a Járműipari Kutató Központ is végez intézményi partnerkezelést.

3. ábra: A Kommunikációs Szolgáltató Központ vállalati partnereinek alakulása

Forrás: Kommunikációs és Szolgáltató Központ

Vállalatok elégedettségének mérése

Az Egyetem hallgatóit fogadó felhasználói körbe az ipar, a szolgáltatások, a közigazgatás, pénzügyi szervezetek, oktatás, igazságszolgáltatás, egészségügy és a kultúra tartozik bele. A felhasználói szférának a hallgatók felkészültségéről alkotott véleménye az utóbbi években került az érdeklődés középpontjába. A publikált felmérések szerint, az Egyetem hallgatóinak munkahelyi fogadtatása kedvező. Szakjaink az Egyetemek rangsorában a középmezőnyben helyezkednek el, néhány mutató tekintetében pedig az élvonalba tartoznak. A felmérések folyamatos figyelemmel kísérése és az eredmények visszacsatolása az oktatás folyamatába az Egyetemi önértékelés fontos részét képezi. A gazdaság és a felsőoktatás győri, térségi kapcsolatainak alakítását a két szektor közötti hiteles információáramlás alapozta meg, s ez segíti fejlődését. Ehhez napi találkozások, közös rendezvények, kiadványok, képzési és kutatási együttműködések szükségesek. Ezeken keresztül épült ki a bizalom törékeny attitűdje, melynek kialakításához és fenntartásához a szakmai kapcsolatok mindkét fél részére kézzel fogható eredményei szükségesek. Az Egyetem vállalati megítélése szempontjából különösen fontos szerepe van azoknak a hallgatóknak, akik még tanulmányaik során bekapcsolódnak a közös kutatási projektekbe és a diploma megszerzése után a vállalatnál folytatják a munkát.

Munkaerő-piaci felmérés 2009

A győri Egyetem és a régió munkaerő-piaci kapcsolatát elemző pilot kutatása azt a célt tűzte ki, hogy részletesen tárja fel e szempont beemelésének módszertani és szemléleti vonatkozásait. Különösen fontos e kapcsolat elemzésekor a képzési területek sokszínűségéből adódó sajátosságokra, s főként ezek megragadásának módjára részletesen kitérnünk a kutatás során. A vizsgálat pilot jellege miatt egy kis mintás, azaz 50 elemű mélyinterjús felmérést készítettünk. A minta kialakítása során a Karrier Iroda céges adatbázisából indultunk ki, amely ekkor 383 partnert tartalmazott. A Széchenyi István Egyetem és a mintában szereplő cégek mindegyike között élő kapcsolat volt. Legtöbben végzett hallgatókat foglalkoztatnak (35 szervezet), 29-en gyakornokokat fogadnak, 25-en állnak intenzív kapcsolatban a Karrier Irodával, és 19 szervezetnek van egyéb kapcsolata (például előadásokat tartanak munkatársaik az Egyetemen, államvizsga

32 5897

129183

238 268

509

634 653691 767

832904

1068

13051384

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

28

bizottságokban vesznek részt vagy konzulensi feladatokat látnak el, stb.). A szervezetek méretét alapul véve megvizsgáltuk, hogy átlagosan hány féle kapcsolatot ápolnak az Egyetemmel. A vizsgálat eredményéből egyértelmű, hogy a nagyobb szervezetek átlagosan több fajta kapcsolatot tartanak fenn. A kisvállalkozások (szervezetek) e tekintetben eltérnek a nagyobb társaiktól, bár a mintában számuk elég alacsony (6 db), ami a kiugró értéket magyarázhatja. A felmérés során továbbá felmértük, hogy az intézmény képzési kínálatával, rendszerével mennyire vannak tisztában a partnerek, ismerik-e azon területeket, amelyekkel nem állnak kapcsolatban, hogy egy képet kapjunk az általános tájékozottságukról. A megkérdezettek 50 %-a fel tudta sorolni az Egyetem teljes képzési palettáját, 46%-uk részben és csak 4 %-uk nem ismert egyéb más képzést. A mintában részt vevő szervezetek 76 %-a nyitott az Egyetemmel további együttműködések kialakítására, a jelenlegiek továbbfejlesztésére. Az Intézménnyel szemben támasztott elvárások közül a válaszadók 56 %-a emelte ki a gyakorlatorientált képzési rendszer megvalósítását, amely azt jelenti, hogy olyan diplomásokat várnak, akik az elméleti tudáson túl gyakorlati tapasztalattal és olyan készségekkel rendelkeznek, amelyekkel megállják a helyüket a munkahelyen. 52 % a magas színvonalú elméleti szaktudás, tudásalap átadását említette még fontos elvárásként. Ezek mellett kisebb arányban, megjelentek olyan elvárások, mint a nyelvképzés és egyéb kompetenciák pl. kommunikációs készség fejlesztése, a folyamatos tájékoztatás az intézmény képzéseiről, azok átalakításáról. Az egyetemi továbbképzés a vállalatok munkatársai számára javasolt együttműködési csak kis arányban jelent meg. Az interjú végén viszont a külön kitértünk erre a témára, és a megkérdezettek 76 %-a elismerte, hogy szervezetének szüksége van valamilyen továbbképzési rendszerre. Továbbá a 40 %-uk úgy gondolja, hogy akár a Széchenyi István Egyetemmel közösen is meg lehetne valósítani ezen képzéseket, azaz teljesen nyitottnak bizonyultak a lehetőség iránt. A megkérdezett összes szervezeten belül a Széchenyi István Egyetemen diplomát szerzett munkavállalók aránya az összes diplomás alkalmazott egyharmadát teszi ki. Ez az arány az iparon belül magasabb, míg a szolgáltatási szektoron belül alacsonyabb. Az alábbi kereszttábla jól mutatja, hogy a megkérdezett szervezetek közül a kisebbtől méretűtől a nagyobb felé haladva a diplomások aránya csökken. Ez azzal magyarázható, hogy a mintába került szervezetek közül a mikro- és kisvállalkozások elsősorban tudásintenzív tevékenységet folytatnak, amelyhez túlnyomórészt diplomás munkaerőt alkalmaznak, míg a nagyobb szervezeteknél a termelő vagy egyéb szolgáltató tevékenység nagy részét nem diplomás munkaerővel végzik.

4. táblázat: Diplomások aránya a szervezet mérete szerinti bontásban

Szervezet mérete

Összes diplomás aránya A SZE-n végzettek aránya

a diplomásokon belül

A SZE-n végzettek aránya az összes foglalkoztatotton

belül

mikro 71,48% 42,22% 30,18%

kis 59,52% 31,97% 19,03%

közép 38,03% 34,31% 13,05%

nagy 41,96% 26,44% 11,09%

Végösszeg 48,53% 33,59% 16,30%

Forrás: SZE Munkaerő-piaci felmérés 2009.

A szervezetekhez felvett különböző képzési területeken diplomát szerzettek arányát a 20. táblázat mutatja a szervezetek mérete szerinti bontásban. Eredetileg itt is a végzettek szakjaira voltunk kíváncsiak, viszont a változó szakok miatt, illetve az alacsony elemszám miatt a képzési területenkénti bontást választottuk, amely így egy jobban átlátható képet mutat.

5. táblázat: Különböző képzési területekről felvett SZE-s diplomások aránya a szervezet mérete szerint

Diplomások képzési területenként Szervezet mérete

mikro kis közép nagy Összesen

műszaki 13,79% 13,79% 34,48% 37,93% 100,00%

gazdaságtudományok 13,04% 17,39% 21,74% 47,83% 100,00%

társadalomtudományi 9,09% 18,18% 54,55% 18,18% 100,00%

informatikai 0,00% 0,00% 22,22% 77,78% 100,00%

jogi és igazgatási 0,00% 0,00% 42,86% 57,14% 100,00%

Forrás: SZE Munkaerő-piaci felmérés 2009.

29

Érdekes képet mutat az 5. táblázat, mely szerint a pályakezdők nagyobb arányban helyezkednek el a vizsgált minta alapján közepes vagy nagy vállalatoknál (szervezeteknél), mint a mikro- és kis vállalkozásoknál (szervezeteknél).

Munkaerő-piaci felmérés 2011

A kutatás a TÁMOP 4.1.1-es pályázat keretében készült, az alapját jelentő kérdőíves felmérés elsősorban on-line módon, valamint személyes megkeresés útján történt. A személyesen felkeresett szervezetek a 251 szervezetből álló minta 16%-át teszik ki. A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak körében végzett korábbi vizsgálatok eredményeit (az Egyetem erős regionális szerep- és hatókörrel rendelkező intézmény) figyelembe véve kutatásunkat a Nyugat-dunántúli és a Közép-dunántúli régióban, valamint a fővárosban működő cégek, szervezetek körében végeztük. A minta alapjellemzőit tekintve elmondható, hogy a válaszadó szervezetek jelentős része (41,4%) Győr-Moson-Sopron megyében, ezen belül is elsősorban Győrben (teljes minta 30,3%-a) található, de meghatározó a budapesti (12,4%), illetve a Vas megyei (12%) cégek jelenléte is. A vizsgált térség többi megyéjének részvétele 7–8% körül alakul. A válaszadó cégek, intézmények gazdálkodási forma szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy a minta 56%-át teszik ki a társas vállalkozások. Ez egyben azt is jelenti, hogy a minta közel felét (44%-át) a nem profitvezérelt, tehát alapvetően a közszférához köthető szervezetek teszik ki, ami lényegesen magasabb arányt jelent, mint amit a kutatás kezdetén terveztünk (minimum 20%). Ezt támasztják alá a szervezetek ágazat (tevékenységi terület) szerinti mutatói is. A közszférába tartozó szervezetek/intézmények mintán belüli felülreprezentáltságát elsősorban az eredményezte, hogy e szféra szereplői körében lényegesen magasabb volt a válaszadói hajlandóság, mint a piaci szektor, versenyszféra szervezetei között. A szervezetek nagyságát a foglalkoztatottak száma alapján határoztuk meg, melyhez a KSH által is használatos kategóriákat alkalmaztuk. A kérdőívet kitöltő cégek, intézmények harmadában a foglalkoztatottak létszáma 50–249 fő közé esik, közepes méretűnek tekinthető. A minta negyedét a kisméretű cégek (foglalkoztatottak létszáma 10–49 fő), ötödét a maximum 9 főt foglalkoztató mikroszervezetek teszik ki, ugyanakkor meghatározó a 250 főnél több alkalmazottal dolgozó nagyvállalatok, nagyméretű szervezetek aránya is (22,8%). A felmérések legfontosabb eredményei: A válaszadók több mint egyharmada (39,8%) valamilyen módon kötődik az Egyetemhez, alig valamivel több, mint felük (51,4%) viszont semmilyen módon nem áll kapcsolatban az intézménnyel. A szervezet mérete és az Egyetemhez való kötődése között közepes erősségű szignifikáns kapcsolatot találtunk: minél nagyobb a vállalkozás, szervezet mérete, annál inkább feltételezhetjük, hogy van kapcsolata az Egyetemmel. Míg a mikroszervezetek 28%-a, addig a közepes méretű szervezeteknek már 40,8%-a, a nagyméretű szervezeteknek pedig háromnegyede kötődik valamilyen formában a Széchenyi István Egyetemhez. Az Egyetemmel való érintkezés mélysége és intenzitása természetesen nagyon eltérő lehet. Válaszadóink összességében inkább ritkának és gyengének érzik az együttműködést. A legjellemzőbb érintkezési forma az, hogy az adott vállalkozás, intézmény gyakorlati terepet biztosít az Egyetem hallgatói számára, de ez is csupán a válaszadók negyedére jellemző. A gyakorlati terep szerepkör betöltése szintén nem független a mérettől, bár az összefüggés nem túl erős, de fennáll, minél nagyobb a szervezet, annál inkább fogad gyakorlati képzésre, szakmai gyakorlatra diákokat. A mintát alkotó összes szervezet foglalkoztat diplomás szakembereket, és több mint felüknél (53%-ában) dolgoznak a Széchenyi István Egyetemen végzett munkatársak. Szignifikáns, bár a közepesnél gyengébb erősségű kapcsolat fedezhető fel a cégek mérete és a között, hogy a cég, intézmény foglalkoztatottai között találunk-e a győri Egyetemen végzett szakembert. Minél nagyobb szervezetről van szó, annál nagyobb a valószínűsége ennek. Az Egyetem fő képzési profiljainak köszönhetően a kereskedelem, szállítás, turizmus, illetve az ipar, valamint a pénzügyi, gazdasági szolgáltatások és az IKT, média, kultúra területeken tevékenykedő cégek, szervezetek körében jellemzőbb, a mintaátlagnál lényegesen magasabb az Egyetemen végzettek jelenléte, foglalkoztatása (74,4–61,5%-uknál). Lényegesen alacsonyabb viszont az oktatás, egészségügy, szociális ellátás, illetve az egyéb közösségi szolgáltatások területén, ezen ágazatokban működő szervezeteknek csupán 26,5–39%-a alkalmaz a győri Egyetemről kikerült diplomás szakembert. A tevékenységi terület és a széchenyis munkatárs alkalmazása között fennálló kapcsolat szignifikáns és közepes erősségű. A megkérdezett munkáltatók háromnegyede alkalmaz pályakezdő diplomásokat és az ilyen cégek fele biztosan foglalkoztat széchenyis pályakezdőt, többségük maximum négy főt. A Széchenyi István Egyetemről az elmúlt

30

három évben kikerült diplomás szakembert foglalkoztató vállalkozások, intézmények (94) többsége a Műszaki Kar volt hallgatóit alkalmazza, de jelentős a Gazdaságtudományi Karon végzettek foglalkoztatása is. Kutatásunk meghatározó részét alkotta a munkaerő-piaci elvárások feltérképezése mind a szakmai jellegű kompetenciákat, mind a nem szakmai jellegű kompetenciákat tekintve. A vizsgált tudásokkal, ismertekkel kapcsolatos elvárásokkal kapcsolatos eredmények azt mutatják, hogy leginkább a számítástechnikai, informatikai ismereteket, illetve azt várják el a munkáltatók a pályakezdő diplomásoktól, hogy rendelkezzenek megfelelő tájékozottsággal, általános műveltséggel. Az elvárások sorában harmadik helyre került a nyelvtudás, a cégek többsége szükségesnek, illetve elengedhetetlennek tartja az idegen nyelvek megfelelő szintű használatát, ugyanakkor e tekintetben már lényegesen megosztottabbak a vizsgált szervezetek: sokkal inkább elvárás ez a piaci szférában, mint a közszférában. Annak ellenére, hogy a munkáltatók jelentős hányada hiányolja a munkatapasztalatot, illetve a gyakorlat meglétét, a szervezetek többsége nem várja el a pályakezdőktől, hogy rendelkezzenek szakmai gyakorlattal, legtöbben a ’jó, ha van’ kategóriát jelölték be az értékelés során, ugyanakkor azért meghatározó (41%) azoknak az aránya is, akiknek elvárás-rendszerében a szakmai tapasztalatok (is) magas prioritást élveznek. A legalacsonyabbra értékelt területek a jogi ismeretek, a társadalom-ismeret, illetve a pedagógiai ismeretek voltak, melyek a munkáltatók többségének elvárás-rendszerében nem szerepelnek, szükségtelennek vagy ritkán szükségesnek értékelték e kompetenciákat. A pályakezdőkkel szembeni elvárásokat illetően jól láthatóak sajátosságok és eltérések egyes tevékenységi területek között, az adatok több esetben szignifikáns kapcsolatot jeleznek a két változó között, illetve a szervezettípussal, cégformával is. A nem szakmai kompetenciákkal kapcsolatos elvárásokat tekintve felmérésünk tapasztalatai alapján azt a megállapítást tehetjük, hogy a felsorolt készségek, képességek, magatartásmódok többségét elvárás, fontosság tekintetében magasra értékelték a mintát alkotó szervezetek, vállalkozások. A 36 tagból álló kompetencialista 29 tétele esetében a kapott mintaátlag eléri, illetve meghaladja a négyes értéket, ami azt jelenti, hogy a válaszadók többsége legalább fontosnak ítéli az adott kompetenciát. Leginkább a becsületességet, a megbízhatóságot, a munkához való megfelelő hozzáállást, a tisztességet és a pontosságot, illetve az együttműködő képességet várják el egy frissdiplomás szakembertől (is) a munkaerő-piac szereplői. Legkevésbé a kreativitást és a változtatások, újítások kezdeményezését, illetve a rendszer-szemléletet és a megfelelő önismeretet várják el a pályakezdőktől, de a sorrend alján található a rugalmasság, a nyitottság és döntési képesség is.

31

1.7 A karok együttműködése

Az intézmény a kezdetektől fogva kiemelt hangsúlyt fektetett a karok együttműködésére, a humán erőforrás racionális kihasználására, és az oktatási szinergiák minél hatékonyabb kihasználására. Az oktatási programok átalakításakor, vagy új képzések indításakor kiemelt figyelmet fordítottunk valamennyi szervezeti egység kar/intézet oktatási, tantárgy kínálatára. Kiemelkedően jó példa az együttműködésre a műszaki menedzser mesterszak és a logisztikai menedzsment mesterszak, melyeket a KGK és az MTK közösen akkreditáltatott és működtet. Előbbi egy 2014 szeptemberében induló új képzés, melyre magas beiskolázási szintet prognosztizálunk. Utóbbi egy már működő képzés, a Karunk által gondozott mesterszakok közül a legnépszerűbb. Jól jellemzi a karok közötti együttműködést az is, hogy a KGK 81 olyan tantárgyat oktatat, amelyet más szervezeti egységek által gondozott szakok hallgatói részére hirdetnek meg. A kötelező tantárgyak átoktatása a KKK-k szerint valósul meg, ugyanakkor nagyobb mozgásteret biztosít a szabadon választható tantárgyak csoportjában a kínálat bővítése. Az Egyetem más karaival való együttműködés folyamatos, kétirányú átoktatásokban manifesztálódik más karokon is. Így az Állam- és Jogtudományi Kar oktatói az intézmény más karai és intézetei által gondozott szakok hallgatói számára a jogi és közigazgatási ismeretanyagot megkövetelő kompetenciákat fejlesztő kurzusok oktatási feladatait látják el. Így többek között általános jogi ismeretek, európai jogi és európai közpolitikai kurzusok, továbbá információs jog, adatvédelmi jog, gazdasági jog, fuvarjog, valamint közigazgatási és önkormányzati jogi ismeretek tárgykörében oktatnak átoktatásként a Kar munkatársai különféle kurzusokat. A DFK által gondozott szakok esetében ugyanakkor elsődlegesen a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar oktatói vesznek részt az oktatásban. Így többek között statisztika, mikro- és makroökonómia, közgazdaságtani ismeretek, menedzsment ismeretek, politikai és gazdasági földrajz, vállalkozástan, projektmenedzsment, és regionális politika tárgykörök oktatása történik karok közötti átoktatás keretében. Az Audi Hungária Tanszékcsoport, a Járműipari Regionális egyetemi Tudásközpont és a Járműipari Kutatóközpont a nagy kutatási projektek egyre több karon belüli, karok közötti és Egyetemek közötti együttműködést hozott létre és fejlesztett magas szintre. A fenti tényszerű oktatási együttműködésen túlmenően az Egyetem infrastruktúrájának elosztása, kezelése és használata közösen, egyetemi szintű koordináció (így például központi teremgazdálkodás) mellett történik, az optimális erőforrás-felhasználás minél teljesebb megvalósítása érdekében.

32

1.8 C-SWOT analízis

Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek, kockázatok

Szervezet - Stratégiai szemléletű intézményfejlesztés

- Stabil működés, az egyetemi kritériumrendszer folyamatos kielégítésével

- Jelentős pályázati forrásbevonás segítségével az intézményi kapacitások és a szervezeti rendszer folyamatos megújítása

- Kooperáció és együttműködés jellemzi az oktatási egységek kapcsolatát

- A nagy szakterületek (műszaki, informatikai, gazdaság és jogtudomány) közötti együttműködésekben rejlő potenciál kihasználása még elmarad a kívánatostól

- Még nem alakult ki egy merev szervezeti rendszer

- Nyitottság a belső szervezeti tartalékok feltárására, az oktatói kapacitások jobb hasznosítására

- A kormányzati fejlesztési koncepcióval, támogatási prioritásokkal harmonizáló intézményi célrendszer, jelentős pályázati potenciált eredményez

- Az Észak-Dunántúlon több egyetem található, az integráció esélye folyamatosan fennáll, amely leszűkítheti az Egyetem mozgásterét

- Hosszabb ideje húzódó felsőoktatás átalakítási folyamatból adódó bizonytalanság

Kínálat, kereslet

- Magas fokú beágyazottság a regionális, térségi folyamatokba, a térségi fejlődéssel szimbiózisban fejlődő intézmény és képzési struktúra

- Jelentős múltú műszaki, informatikai oktatási és kutatási bázis,

- Társadalomtudományi, egészség-tudományi és művészeti képzések teljes integrálódása

- Kialakult képzési struktúra, piacképes képzések, az érdeklődés az intézmény iránt növekvő

- Gyakorlatorientált, a vállalati szférát bevonó képzések területén több évtizedes gyakorlat

- Korszerű felnőttképzési és online képzési módszerek és formák

- Nemzetközi felsőoktatási piacon való jelenét, különösen az idegen nyelvű képzések kínálata továbbra is elhanyagolható

- A továbbképzési kínálat szűkös - A kutatási kínálat karok között

egyenlőtlenül oszlik meg - Az alapkutatási kompetenciák az

egyetem elsőszámú fókuszterületének számító járműiparhoz kötődő tudományterületeken alacsonyak

-

- Egyes képzési területek fejlesztésének kedvező a piaci környezete.

- Győr társadalmi és gazdasági potenciálja kiemelkedő és tovább fejlődik

- Növekszik az intézmény vonzása (oktatás, kutatás, továbbképzés, gazdaságszervezés)

- Az egész életen át tartó tanulás gondolatának beépülése a társadalmi normákba, szélesedő hallgatói bázist eredményez

- A kormányzat műszaki- és a gyakorlatorientált képzést preferáló politikája kedvez az Egyetemnek

- Intenzív vállalati kapcsolat és fokozódó vállalati érdeklődés a gyakorlati képzésbe való bekapcsolódásra

-- Kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében a felsőoktatás elsődleges célcsoportjának számító korcsoport létszáma tartósan csökken

- A hallgatók egyre nagyobb arányban választanak külföldi intézményt tanulmányik helyszínéül (különösen MSc)

- A felsőoktatási versenypiac a jövőben erősödni fog, (pl. túlzott kapacitások, versenytársak megélénkülése, csökkenő jelentkező létszám)

- A hallgatói állomány merítési köre térben koncentrálódik,

- A hallgatók előképzettsége, felkészültsége egyre kedvezőtlenebb-

Kutatás - Nagy tapasztalatok az alkalmazott kutatásokban

- Jelentős ipari kapcsolatok, egyetemi szervezetekben is megnyilvánuló kooperációs kapcsolatok

- Jelentős beruházások révén kiemelkedően korszerű kutatási

- Az alapkutatási kompetenciák az egyetem elsőszámú fókuszterületének számító járműiparhoz kötődő tudományterületeken alacsonyak

- A szervezeti fejlesztések ellenére alacsony mértékű a kutatási eredmények hasznosítása

- A kutatási együttműködéseken keresztül a legmodernebb technológiai, vállalatirányítási tudás áramlik az egyetem felé

- Új típusú együttműködések nagy ipari üzemekkel közös kutatásokra (pl. AUDI)

- A gazdasági környezetben bekövetkező változások a kutatások ellen hatnak, a hazai vállalkozásoknál a kutatási tevékenység csekély

- Nehezen integrálhatók a tanszéki és személyi kutatási kapcsolatok egy átfogó egyetemi rendszerbe

33

eszközpark - Tapasztalat kutatási központok

működtetésében (JRET, KKK, JKK) - Fiatal kutatók ösztöndíj lehetőségének

kialakítása, nemzetközi tapasztalatok szerzése

- Oktatói, hallgatói innovációt támogató programok indultak el

(szabadalmak száma alacsony, spin off cégek)

- Alacsony mértékű a nemzetközi kutatási projektekben való részvétel

- Nem alakult ki a nemzetközi kutatási pályázatokban való részvételt elősegítő szervezeti támogató rendszer

- Az Egyetem vállalati kapcsolat-rendszere és pályázati forrásbevonó képessége vonzó kutatói karrier célponttá teszi

- Komplex ipari, gazdasági, jogi kutatási kínálat kialakítható

- Doktori iskolákban felfutó kutatási területek

- Nemzetközi szintéren is „látszó” kutatási eredmények, csak nagyobb kutatási kapacitás koncentráció mellett érhetőek el

Humán erő-források

- Tudományos fokozattal rendelkező oktatók folyamatosan növekvő aránya

- Felgyorsult a saját nevelésű oktatók egyetemi tanárrá válása

- Az intenzív generáció váltás ellenére a szükséges oktatási kapacitások biztosítása megoldott

- Hiányzó generációk az oktatói testületben

- Az intenzív generációváltással lecsökkent a meghatározó kutatási és oktatási gyakorlattal rendelkező oktatók száma

- A doktori iskolák segítségével megkezdődött az oktatói állomány folyamatos frissítése

- A megfiatalodó oktatói gárda nyitott az új képzési formák, módszerek alkalmazására

- A fiatal kutatók nemzetközi ösztöndíjprogramjának köszönhetően növekszik a friss nemzetközi tapasztalattal és kapcsolatrendszerrel rendelkező, nyelvet jól beszélő oktatók száma

- Mérsékelt a potenciális vezetők száma, ez rontja a vezető kiválasztás esélyeit,

- A rendkívül fiatalon (tanszék)vezetői pozícióba kerülő tehetséges kutatók/oktatók szakmai pályája idő előtt megrekedhet

- Az oktatói pálya értékelése, megbecsülése kedvezőtlen

- Ismét felerősödött az ipar szakember elszívó hatása

Gazdálkodás - Az egyetem gazdálkodása stabil, biztosítottak a működés forrásai,

- A jelentős pályázati források lehetőséget biztosítanak a többletteljesítmény elismerésére

- Gyenge a kapcsolat a bevételek és a ráfordítások között

- A szervezeti egységeknek kevés információjuk van a kiadásokról

- Az intézmény pályázati forrásbevonó képessége jelentős

- Az Egyetem jelentős eszköz és kutatási potenciáljának hatékonyabb kihasználása

- Nemzetközi pályázatokba való bekapcsolódás

- Finanszírozás rendszerének megváltozása, állami támogatás csökkenése, illetve a forrás nehezen tervezhetősége

- Az ipari támogatások csökkenése, különösen a járműiparban

Eszközök - A létesítmények többsége egy telephelyen koncentrálódik, ami hozzájárul a költségtakarékos működéshez

- Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a működés tárgyi feltételei hosszabb távon biztosítottak

- Az oktatási célú informatikai eszközök fejlesztésének lehetősége korlátozott volt, üteme elmarad az igényektől

- A létrehozott és felújított infrastruktúra magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet tesz lehetővé

- A kialakított modern kampusz nagyban hozzájárul az Egyetem presztízsének erősítéséhez

- A bővített kapacitások kihasználása nem kellő intenzitású

- Ad-hoc, rövid távú problémák megoldása csökkenti a kapacitások kihasználásának hatékonyságát

Kapcsolatok - Széleskörű gazdasági, ipari kapcsolatok,

- Aktív együttműködést tart fenn környezetével

- Intenzív együttműködés a magyar gazdaság legmeghatározóbb vállalatával, az Audi Motor

- A kutatási kapcsolatok többsége oktatókhoz kötődik

- A nemzetközi kapcsolatok döntően az egyes tanszékekhez kötődnek

- A KKV-kkel kialakított kapcsolatok mennyisége és mélysége alacsony

- A vezető szakmai, piaci partnerek új típusú együttműködéseket kínálnak

- Nyitottság az új piaci kapcsolatokra - A széleskörű vállalati és intézményi

kapcsolatrendszer naprakész visszajelzést biztosít a képzés tartalmának relevanciájáról, a végzett

- Az ipari kapcsolatok csökkennek a gazdasági környezetben bekövetkező változások miatt

- Meglévő kapcsolatokat az Intézmény nem tudja valós működési eredményre váltani

- Az Audival fennálló rendkívül szoros, és

34

Hungariaval - Meghatározó szerepe van a működési

régiójában - Győrön messze túlmutató

kapcsolatrendszer, távolabbi gazdasági központokban is meghatározó pozíció és elfogadottság

hallgatók felkészültségéről -A széleskörű vállalati és intézményi

kapcsolatrendszere jó alapot biztosít a gyakorlatorientált képzési modellek kiterjesztésére

intenzíven kommunikált kapcsolat visszatartó hatású lehet kisebb piaci szereplők számára

Kommu-nikáció

- Jól kiépült kommunikációs csatornák, intenzív regionális média jelenlét

- A fejlődő egyetem jó hírei, erőteljesen javuló intézményi megítélést, presztízst eredményezett

- Kialakult intézményi arculat

- A belső információk áramlásának rendszere csak lassan formálódik

- A kialakított egyetemi stúdió csak mérsékelt hatású és szerepű az Intézményi kommunikációban

- Az Internet és a közösségi média kínálta kommunikációs lehetőségek

- Megindultak a saját gondozású tudományos publikációs eszközök (szakmai folyóiratok, rendezvények)

- A versenytársak megelőznek a kommunikációban

- Nem megfelelően differenciált kommunikációt alkalmaz az Egyetem a különböző érdekelti csoportok irányába

Külső korlátozó tényezők

- erőteljes negatív demográfiai trend, jelentősen csökkenő létszámú felvételiző évfolyamok

- bizonytalan jogi és szabályozási ķörnyezet, a felsőoktatás hazai értékelési kritériumrendszere és a felsőoktatás fejlesztés célrendszere kialakulatlan, folyamatosan mozgó

célpontot, állandó igazodási kényszert jelent az intézmények számára

- egyes speciális képzési területektől eltekintve a magyar felsőoktatás nincs jelen a nemzetközi felsőoktatási piacon, általános presztízse alacsony

- a felsőoktatás általános társadalmi megítélése Magyarországon ellentmondásos

- alacsony a magyar gazdaság K+F teljesítménye, nem jelent kellő húzóerőt, motivációt a magyar felsőoktatás számára

- a magyar gazdaság jellemző szintje továbbra is az összeszerelés, bérgyártás, alacsony hazai hozzáadott értékű termelés, alacsony innováció tartalmú fejlesztés

- a meghatározó munkaadók döntési központja javarészt Magyarországon kívül van, hosszabb távú fejlesztéseke és ehhez kapcsolódó igényekre vonatkozó információ

nehézkesen beszerezhetőek

- a magyar felsőoktatási rendszerben egy időben van jelen az elégtelen és a túlzott kapacitás, az alulfinanszírozottság és a pazarló működés

- A teljes FOI rendszert érinti egy jelentős ütemű generációváltás, rendszerszinten kevés a minősített, megfelelő publikációs és kutatási teljesítménnyel rendelkező,

középkorú oktató

- ismét erőteljes nyomás nehezedik a felsőoktatásra, a gazdaság elszívó hatása a jó szakemberekre vonatkozóan újra egyre erőteljesebb

- a felsőoktatással kapcsolatos döntések jelentős mértékben átpolitizáltak, helyi érdekek gyakorta írják felül a felsőoktatás nemzeti fejlesztési irányait

35

2 Az intézmény kulcsfontosságú eredményei

2.1 Oktatás

A karok és intézetek képzési szerkezetének listáját a 3. számú függelék tartalmazza. Általános áttekintés

Egyetemünkön a 2013. október 15-i állapot szerint 26 bolognai rendszerű alapképzési-, 23 mesterszakon, 4 egységes osztatlan képzésen és 18 felsőoktatási szakképzésen folyik az oktatás. A fentiek kijelölik az oktatási portfólió további gondozásának, fejlesztésének, illetve racionalizálásának az irányait. A képzési programok minőségbiztosítási folyamata (részletesen az önértékelés 3.2 fejezetében) garantálja, hogy újabb program indítása kizárólag a konkrét munkaerő-piaci elemzések alapján, a felvételi esélyek, létszámok és érdeklődés elemzését követően terjeszthető az illetékes kari tanács elé. Műszaki Tudományi Kar A Kar felvételi adatai az elmúlt években az alap és mesterképzésben egyaránt – összességében – tovább javultak. Országosan meghatározó jelentőségű oktatási egység. A Kart kiemelkedő oktatási és kutatási potenciál jellemzi. A kar szakstruktúrája összhangban van a munkaerő piaci igényekkel és a fenntartói preferenciákkal. A jelenlegi képzési portfoliója jól átgondolt tervezés eredménye. Komoly eredmény a német nyelvű Járműmérnöki mesterszak indítása, melynek kapcsán reálisan felvethető, hogy az elkövetkező öt évben indokolt lenne további szakokon az angol nyelvű képzés megindítása. Az angol nyelvű képzésre a járműiparhoz köthető mérnöki területeken előreláthatólag komoly érdeklődés prognosztizálható. Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kar fő profilját képező gazdaságtudományi képzésekre a győri térségnek és a régiónak is szüksége van. Egyes területek ismertsége, beiskolázási területe, azaz a hallgatói utánpótlás ezen messze túlmutat. A kar a gazdasági, társadalomtudományi, kommunikációs ismereteket az Egyetem más karai számára is oktatja, így különösen nagy szerepet játszik a gazdasági informatikus, a műszaki menedzser, a nemzetközi igazgatás, s az egészségügyi menedzser képzésekben. A kar képzési portfóliójának vizsgálatakor néhány képzés esetében az alacsony hallgatói létszám miatt felvethetők üzemgazdaságossági kérdések. A képzésekben mutatkozó esetleges párhuzamosságok kiküszöbölése és tantervek korszerűsítése időszerű kérdés. Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar A jogi és igazgatási képzési területet hátrányosan érintő külső hatások (kedvezőtlen jogszabályváltozások, az elhelyezkedéssel kapcsolatos téves hírek a médiában stb.) ellenére a Kar a jogász szakon csak kisebb visszaesést könyvelhetett el. A nemzetközi igazgatási képzési területen alap és mesterképzésen (NIG, ENIGMA) komoly anyagi és humán invesztícióval az országban elsőként itt létrehozott képzésekre 2016-tól nem lehet új hallgatót felvenni. Komoly eredmény, hogy a jogi képzési területen indítható alapképzéseken a Kar már folytat, vagy a jövőben indít képzést. Erre tekintettel, további fejlesztés a csak szakirányú továbbképzések terén képzelhető el. A jogi asszisztens levelező képzések esetén reális lehetőség lehet a távoktatási rendszer alkalmazása, amely a munka mellett tanulni vágyóknak jelentős anyagi könnyebbséget jelentene, ezáltal vonzóbbá tehetné a képzést. Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet Az Intézetben folyó orvos- és egészségtudományi képzési területen és a társadalomtudományi képzési területen (szociális munka alapképzés) a horizontális teljesség jól érvényesül. Az egészségtudományi képzések szakjai és szakirányai közötti közvetlen kapcsolat áll fenn. Az Egészségügyi szervező alapszak egészségbiztosítás szakirányának számos tárgya (egészség-gazdaságtan, egészségügyi tervezés és finanszírozás, egészségügyi ellátórendszer elemei) lehetőséget nyújt a gazdaságtudományi képzésekben résztvevő hallgatók számára az áthallgatásra. Az egészségügyi szervező alapszak mindkét szakiránya tematikájában alkalmas a levelező képzés helyett a korszerű távoktatási forma bevezetésére. A jövőben indokolt lehet a korábban tervezett egészségpolitikai mesterképzés indítása.

36

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet A zeneművészeti képzés jellegénél fogva alapvetően drága képzés, így jellemzően a jogszabályban rögzített létszámú államilag finanszírozott hallgató felvétele lehetséges, az önköltséges hallgatói létszám emelése kevéssé reális. A 2010-ben megváltozott, alapképzésre épülő négy féléves, új rendszerű mesterszintű zenetanárképzés eredményeként a mesterképzés kapacitás száma gyakorlatilag megegyezik az alapképzés hallgatói létszámával. Az eddig eltelt idő azonban jelenleg nem teszi objektíven megítélhetővé a képzés távlati lehetőségeinek prognosztizálását.

A helyzetértékelés alapján megfogalmazható általános összegzés

A rövid helyzetértékelés álláspontunk szerint az elmúlt időszak átgondolt fejlesztéseit, stratégiai építkezést mutatja, így képzéseinkben álláspontunk szerint nem indokolható sürgető beavatkozás. Azaz, álláspontunk szerint intézményünk képzési palettája áttekinthető, a szakirányok racionalizálása, a tanterv korszerűsítése, az államilag finanszírozott nappali képzési helyek megtartása mellett, ahol erre nagyobb igény mutatkozik a levelező, vagy korszerűbb távoktatási, és rövidebb képzési programok beindítása, továbbá, bizonyos jól átgondolt körben az angol nyelvű képzésekre való felkészülés jelenthetik a jövőbeli célokat. Mindezek a célok és lehetőségek természetesen karonként, képzési területenként eltérő dominanciával jelentkezhetnek. Ugyanakkor általános célként megfogalmazható a rendelkezésre álló szinergiák feltárása és hasznosítása valamint a képzések vertikális teljességének biztosítása. Egyetemünkön már korábban megkezdődött az oktatás racionalizálása, a még meglévő párhuzamosságok felszámolása, a kapacitásbeli tartalékok és szinergiák feltárása, a tantárgyak, szakirányok számának csökkentése és az oktatás biztonságának javítása. A megkezdett folyamat jelen fázisában még korántsem tekinthető lezártnak, az Egyetem vezetése komoly erőfeszítéseket tesz ennek érdekében. Két karunkon (DFK, KGK) ennek keretében átfogó tantervi felülvizsgálat zajlott a 2013-as tanév őszi félévében. Doktori iskolák A Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (9026 Győr, Egyetem tér 1.) http://rgdi.sze.hu Alapítás éve: 2004 Első akkreditálás éve: 2004 Doktori iskola vezetője: Prof. Dr. DSc Rechnitzer János Törzstagok száma: 13 fő A Doktori Iskola célja: Az Iskola célja olyan kutatási programok befogadása és ösztönzése, amelyek kelet-közép-európai térség területi szerkezetét, a gazdasági folyamatait dolgozza fel, keresve a térségi együttműködési irányokat, illetve azok gátló tényezőit. Változatlanul ki kívántuk használni a hely szellemét, annak a dinamikus régió által nyújtott sajátosságokat, amelyet a győri térség nyújt számunkra. Itt olyan gazdasági és társadalmi kapcsolatok és azokat hordozó gazdasági, s más egységek találhatók, amelyek erőteljesen ráfűződtek a fejlett nyugat-európai régiókra, így a viselkedésükben, működési rendszereikben azok folyamatait követik. Kiváló elemzési területet nyújt tehát a térség, mind a regionális tudományok, mind a gazdálkodás- és szervezés tudományok részére. Változatlanul törekedtünk arra – s ezt számos disszertációban sikerrel tettük –, hogy az Iskola két tudományága között a kapcsolatot megteremtsük. Keresve a gazdasági folyamatokban, rendszerekben a regionális összefüggéseket, s fordítva, a területi folyamatokban pedig a gazdasági egységek működésének sajátosságait, meghatározó tényezőire világítsanak rá a kutatások. A képzési programokban és a kutatási irányok kijelölésénél ezen célkitűzés szellemiségét követtük, hiszen mind a regionális tudományok, mind a gazdálkodás és szervezéstudományok stúdiumaiban olyan elméleti és kutatás módszertani kérdésekkel foglalkoztunk, amelyek bővítették a hallgatók gondolkodásmódját, az interdiszciplináris szemléletüket erősítették, alkalmat kínáltak a tudományterületek közötti kommunikációra, s ezzel egy haladó társadalomtudományi szemléletet szerezhettek meg. Az Iskola működése változatlanul kapcsolódott az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Tudományi Intézethez (korábban MTA Regionális Kutatások Központja), annak kutatói vettek részt a képzésben, illetve a hallgatók bekapcsolódtak az ott folyó kutatásokba, valamint közös programokat szerveztünk. Ez az intenzív szakmai kapcsolat stabil kontrollt jelentett, ugyanakkor a Széchenyi István Egyetem növekvő minősített oktatói bázisa, kutatói potenciálja is nagyban hozzájárult az Iskola eredményességéhez. A Doktori Iskola kutatási irányvonalai: regionális tudományok, gazdálkodás- és szervezéstudomány.

37

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola (9026 Győr, Áldozat u. 12.) http://doktiskjog.sze.hu Alapítás éve: 2008 Első akkreditáció éve: 2008 A Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Verebélyi Imre DSc., egyetemi tanár A doktori iskola törzstagjainak száma: 8 fő A Doktori Iskola célja, küldetése: a doktori iskola a DFK-val való szoros együttműködés keretei között elkötelezett a hazai (és nemzetközi) jogtudomány fejlesztése, a kar személyi feltételeinek javítása és a kar, valamint az egyetem nemzetközi hírnevének öregbítése iránt. Fontos céljának tekinti továbbá a magas színvonalú oktatói utánpótlás biztosítását, és ekként a minőségi jogászképzés hosszútávra történő megalapozását. Az ÁJDI eddigi történetét végigkíséri egy markáns célkitűzés, mégpedig a gyakorlat-orientált, sok vonatkozásban tutoriális képzési elemekkel kiegészített képzési forma megvalósítása, kiemelt célja a gyakorlat felé nyitás, amely a klasszikus jogászi hivatásrendek (bírák, ügyészek, ügyvédek, közigazgatási szakemberek) képviselőinek bevonását jelenti a képzés és a hallgatók szintjén egyaránt. A doktori képzésben a klasszikus jogtudományi doktori témák mellett az államtudományok (pl. politikatudomány és igazgatástudományok) is hangsúlyos szerepet játszanak. A doktori képzés elméleti jellegű és gyakorlatot segítő kutatási témákat is kínál, és mind nagyobb számban módszertani tárgyak (Magyarországon is „úttörőnek” tekinthető kurzusok, pl. a jog és irodalom kapcsolatáról) gondozásával segíti elő a kutatói készségek és képességek növelését, színvonalasabbá tételét. Az ÁJDI együttműködésre törekszik valamennyi hazai társintézménnyel és a hazai állam- és jogtudomány művelőinek szakmai műhelyeivel. Mind intézményközi viszonylatban, mind az oktatók személyes összeköttetéseinek szintjén kiterjedt és tevékenysége szempontjából közvetlenül is hasznosítható nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik (több külföldi, elsősorban a közép- és kelet-európai régió és döntően a visegrádi országok kutatóhelyeivel). A kapcsolatrendszer eredményeként több közös rendezvény (elsősorban téli és nyári egyetemek, angol nyelvű szekcióval bíró doktorandusz-konferenciák) szervezésére nyílik lehetőség, míg a csoportos külföldi tanulmányutak száma is évről-évre növekszik. Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola (9026 Győr, Egyetem tér 1.) http://mmtdi.sze.hu Alapítás éve: 2005 Első akkreditálás éve: 2005 A Doktori Iskola vezetője: Keviczky László, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Törzstagok száma 14 fő: A Doktori Iskola célja, küldetése: A multidiszciplináris műszaki doktori program elsődleges célja az, hogy az abban résztvevőket a témához kapcsolódó kérdéskörökben nemzetközi szinten önálló kutatásra, a lehetséges együttműködési irányok meghatározására, valamint azok program szintű kidolgozására, illetve menedzselésére felkészítse. A Doktori Iskola kutatási területei: az informatika, a közlekedéstudományok és az építőmérnöki tudományok.

Idegen Nyelvi Oktatási Központ

Az Idegen Nyelvi Oktatási Központ az Egyetem nyelvi központjaként csak akkor lehet eredményes, ha az egész Egyetem illetve a belső és külső piac igényeit magas színvonalú munkával képes kielégíteni, úgy hogy mind az egyetemi illetve kari érdekek is kellően artikulálódjanak. Ez csak akkor lehetséges, ha felkészült nyelvtanáraink folyamatosan és rugalmasan igazodnak a kihívásokhoz és szolgáltatásaink magas színvonalúak. Érzékenyen, gyorsan és hatékonyan reagálnak a való élet kihívásaira. Ennek a felismerésnek a birtokában végeztük tevékenységünket az elmúlt esztendőkben. A fentiek szolgálatában az alábbiakat tettük:

- Folyamatosan akkreditáltattunk nyelvvizsgarendszereket a hallgatói igények kielégítésére OECONOM Gazdasági, PROFEX Jogi, PROFEX Egészségügyi, BME Műszaki, LEXINFO Informatika szaknyelvi vizsgarendszer.

- Tantermeinket a legkorszerűbb eszközökkel installáltuk részben egyetemi, részben szakképzési forrásokból.

- Fenntartottuk a nyelvek diverzitást illetve extra kínálattal segítettük hallgatóinkat – angol, német, olasz, spanyol. francia, orosz, török, arab, japán, kínai és portugál. Így a képzési palettánkon 11 oktatott nyelv szerepel.

- Oktatóinkról sem feledkeztünk meg. Angol, német, orosz és olasz nyelvtanfolyamok –mindhárom fokon- segítik oktató kollégáinkat abban, hogy a jobb nyelvtudással még versenyképesebbek legyenek az oktatás, kutatás területén illetve a konferenciákon történő részvételek alkalmával.

38

- A nem oktató munkatársaknak is segítünk abban, hogy nyelvtudásukkal javítsák mind saját mind pedig az intézmény versenyképességét. Angol és német kurzusok állnak rendelkezésükre.

- Erősítettük a központszolgáltató szerepét a társtanszékekkel. Azt mondhatjuk, hogy szinte valamennyi tanszékkel van munkakapcsolatunk nyelvi szolgáltatás formájában. (szakfordítások)

- Folyamatos kapcsolattartással nyelvi szolgáltatást adunk az Oktatásszervezési Csoportnak. - Eredményesen munkálkodtunk a két TAMOP (411. – 412.) projektben.(Képzők képzése, Versenyképesség

növelése) Tananyagfejlesztés, Kurzusok. - TIOP-1.3.1-07/1-1F-2008-0003 projektben is sikeresen teljesítettünk.(Számítógépes oktatási hálózat

tartalmi fejlesztése. Hardware és software fejlesztések. - Oktató kollégáinkat eredményesen készítettük fel a nyelvvizsgára. - Jelenleg aktívan dolgozunk a TAMOP 4.1.2 D-12 projekten, ami a felsőoktatás nyelvi képzésének új

lehetőségeit próbálja kidolgozni. Legfontosabb új tartalmi eleme a blended learning illetve a kontaktórák hatékony szimultán működtetése. Tananyagfejlesztés, kontakt disszemináció általános, gazdasági és műszaki nyelvek területén.

- Másfél éve működtetjük a nyelvi amnesztia törvény által biztosított lehetőséget a három évnél régebben végzett, nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók képzésére és vizsgáztatására. 2012 szeptembere óta kilenc alkalommal szerveztünk vizsgát. A belső nyelvi záróvizsgára 634 fő, jelentkezett eddig. A vizsgaszervezés a törvény feltételeknek megfelelően folyamatosan történik.

2.1.1 A folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok

Az Egyetem hallgatói létszámadatainak bemutatása

Az Egyetem hallgatói létszáma az elmúlt öt évben stabilnak mondható. A hallgatói létszám átlagosan tizenkétezer fő. Jelenlegi hallgatói létszámunk csaknem azonos, mint a 2009/2010-es tanévben. Az utóbbi évek tényszerű demográfiai visszaesése (az érettségizők létszámának statisztikai csökkenése) értékelhető mértékű létszámcsökkenést nem eredményezett, melyet önmagában eredményként könyvelhetünk el. A hallgatói létszámunk mind képzési-, illetve tudományterületenként, mind munkarendenként az egyetem működési engedélyében rögzített kapacitás számoknak megfelel. Az Egyetem nagy hangsúlyt fektet a beiskolázási adatok szinten tartására, növelésére, ezért önálló szervezeti egység foglalkozik a felvételi időszakokhoz kapcsolódó kampányok megszervezésével, a munkaerő piaci igények felmérésével.

4. ábra: Összes hallgatói létszám alakulása

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

Megállapítható az is, hogy érdemi változás a nappali és levelező tagozatos munkarendek arányában sem tapasztalható, a nappali munkarendben tanuló hallgatói létszám 50%-a folytat tanulmányokat részidős munkarendű képzésben. Az intézményi stratégiánk nem célozza arány megváltoztatását. Az Egyetem infrastruktúrája, és humán erőforrás ehhez az arányszámhoz igazodik.

5. ábra: Összes hallgatói létszám tagozatonkénti megoszlása

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

A legnagyobb hallgatói létszámmal a Műszaki Tudományi Kar rendelkezik. Folyamatosan bővített ipari kapcsolataink is ezt a területet preferálják, de emellett továbbra is fontosnak tartjuk a többi képzési terület fenntartását és folyamatos fejlesztését is. A karonként is stabil hallgatói létszámadatok és a munkaerőpiaci

7673 7956 8210 8251 79374252 4540 4635 4329 4011

0

10000

2009/10/1 2010/11/1 2011/12/1 2012/13/1 2013/14/1

Nappali Részidős

1192512496 12845 12580

11948

11000

12000

13000

2009/10/1 2010/11/1 2011/12/1 2012/13/1 2013/14/1

39

visszajelzések azt igazolják, hogy valamennyi képzési területünk iránt valós munkaerőpiaci igény mutatkozik. Az intézményünkben képzett szakemberek képesek nemcsak az ipari területeken képesek helyt állni, hanem a kapcsolódó gazdasági szférában, mint közgazdászok, jogászok, továbbá a szolgáltatási szektorban mint pedagógusok, egészségügyi dolgozók, és előadóművészek.

6. ábra: Összes hallgatói létszám megoszlása szervezeti egységenként

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

Felvett – végzett hallgatók aránya

A bolognai rendszer jellegzetességeiből fakadóan nagyon nehezen mutatható ki a felvett és a végzett hallgatók aránya. A hallgató jogviszonyára utaló „státuszok” (abszolutóriumot szerzett, záróvizsgát tett, oklevelet szerzett), és a tanulmányok során megfigyelhető nagyfokú szabadság az akkreditációs útmutatóban megjelölt ezen indikátor korrekt meghatározását megnehezítik. A hallgatói jogviszony megszűnése és az oklevél átvétele között fellelhető számos pillanatnyi státusz közül intézményünk jelen anyagban az oklevelét átvett hallgatót tekinti „végzett” hallgatónak. Az elmúlt 5 évben a bolognai rendszerű képzésekre felvett hallgatók, és a korábbi képzési szerkezetben, valamint a bolognai szerkezetben végzett hallgatók aránya viszonylagos állandóságot mutat. A felvett hallgatók száma szintén viszonylag állandó, teljes mértékben megegyezik a demográfiai változásokkal, (sőt, amint arra korábban utaltunk, az demográfiai értékek alapján prognosztizált mértéket meg is haladja) illetve az országos szinten kimutatható felvételi adatokkal.

7. ábra: Felvett hallgatók számának alakulása (2009-2013)

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

Jelentősebb változás a részidős képzés felvételi adataiban látható. Itt 2010-től folyamatos csökkenést tapasztalhatunk. A 2009 és 2010 között megjelenő jelentős emelkedés oka az államilag finanszírozott részidős képzések meghirdetése, de ez a fellendülés csak egy évben jelentkezett. A továbbiakban sajnos a már korábban is tapasztalható, a részidős képzésektől való elfordulás látható, mely szintén országos jelenség. Nagy valószínűséggel az aktív munkavállalók között már nincs utánpótlás azok körében, akik felsőfokú oklevél megszerzését tűzték ki célul.

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

2009/10/1 2010/11/1 2011/12/1 2012/13/1 2013/14/1

Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Műszaki Tudományi Kar Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet

20612343 2473 2350

2022

903

1439 14151065 912

0

1000

2000

3000

2009 2010 2011 2012 2013Nappali Részidős

40

8. ábra: Oklevele szerzett hallgatók száma évenként (2009-2013)

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

9. ábra: Abszolutóriumot szerzett hallgatók számának alakulása évenként (2009-2013)

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

Az intézményi önértékelésből kitűnik, hogy a nyelvi képzésekre kiemelt hangsúlyt fektetünk. Ennek ellenére az abszolutóriumot szerzett hallgatók és az oklevelüket átvevő hallgatók számában észlelhető jelentős eltérés – az országos tapasztalatoknak megfelelően – azzal magyarázható, hogy a hallgatók egy része nem rendelkezik a diploma megszerzéséhez előírt nyelvvizsgával. A jogszabály módosítás óta működtetjük a három évnél régebben végzett, nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók képzésére és vizsgáztatására szolgáló rendszerünket. 2012 szeptembere óta kilenc alkalommal szerveztünk vizsgát. A belső nyelvi záróvizsgára 634 hallgató jelentkezett eddig.

Hallgatók aránya finanszírozási formák szerint

A hallgatók finanszírozási formák közötti megoszlása intézményi szinten ugyancsak stabilitást mutat annak ellenére, hogy 2012-ben jelentős változás következett be az egyes képzési területekhez tartozó képzések állami szerepvállalásában. Intézményünkben a KGK, valamint a DFK képzéseinél gyakorlatilag megszűnt az államilag támogatott képzési forma, csak költségtérítéses finanszírozási formát megjelölő hallgatókat tudunk felvenni.

10. ábra: Az összes hallgató pénzügyi státusz szerinti megoszlása évenként

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

720

962 9341031 1030

270 276 343486 463

0

200

400

600

800

1000

1200

2009 2010 2011 2012 2013Nappali Részidős

1694 1717 17471963

1815

0

500

1000

1500

2000

2500

2009 2010 2011 2012 2013

6168 6771 7041 6969 6640

5762 5729 5806 5481 5264

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

2009/10/1 2010/11/1 2011/12/1 2012/13/1 2013/14/1

Állami részösztöndíjas Államilag támogatott Költségtérítéses

41

11. ábra: Nappali tagozatos hallgatók pénzügyi státusz szerinti megoszlása évenként

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

A nappali tagozaton, intézményi szinten az egyes finanszírozási formák szerinti hallgatói arányszám is csaknem állandó. Itt kiegyenlítődik az egyes képzések finanszírozásának megváltozásából adódó karonkénti eltérés.

12. ábra: Részidős képzésben résztvevő hallgatók pénzügyi státusz szerinti megoszlása évenként

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

A részidős képzéseknél 2010-ben jelent meg először az államilag finanszírozott képzési forma, ami a már korábban említett felvételi számoknál látható kiugrást eredményezte.

6. táblázat:

2009/10 /fő 2010/11 /fő 2011/12 /fő 2012/13 /fő 2013/14 /fő

Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar 1648 1665 1610 1499 1294

Államilag támogatott 576 520 462 328 217

Költségtérítéses 1072 1145 1148 1171 1077

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar 2374 2507 2533 2406 2186

Államilag támogatott 958 1120 1252 1056 821

Költségtérítéses 1416 1387 1281 1350 1365

Műszaki Tudományi Kar 7192 7569 7815 7796 7592

Állami részösztöndíjas 135 57

Államilag támogatott 4194 4606 4714 4877 4862

Költségtérítéses 2998 2963 3101 2784 2673

Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet 576 619 736 685 684

Állami részösztöndíjas 4 2

Államilag támogatott 333 407 487 551 596

Költségtérítéses 243 212 249 130 86

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet 134 140 147 160 148

Államilag támogatott 107 118 126 149 133

Költségtérítéses 27 22 21 11 15

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

6166 6119 5849 5609 5272

1510 1838 2361 2580 2649

0

2000

4000

6000

8000

10000

2009/10/1 2010/11/1 2011/12/1 2012/13/1 2013/14/1

Állami részösztöndíjas Államilag támogatott Költségtérítéses

2 652 1192 1360 1368

42523891 3445 2901 2615

0

2000

4000

6000

2009/10/1 2010/11/1 2011/12/1 2012/13/1 2013/14/1

Állami részösztöndíjas Államilag támogatott Költségtérítéses

42

12. ábra: Tanulmányi okból lemorzsolódott hallgatók száma kari és intézeti szintre bontva

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

A tanulmányi okból lemorzsolódó hallgatók száma karonként jelentős eltérést mutat. Ez leginkább a Műszaki Tudományi Karon jellemző. E területen összefüggés mutatható ki a felvételi eredményekkel, hiszen a magas kapacitásszámnak köszönhetően nagyon széles sávban mozognak a hozzánk érkező hallgatók tanulmányi eredményei, felkészültségük. Oktatóink megítélése szerint itt van a legnagyobb szükség az alapozó tantárgyaknál a felzárkóztató programok szervezésére. A felvett hallgatók alapismeretei jelentős eltérést mutatnak. A kedvezőtlen hatások tompítása csak megfelelő felzárkóztató programok esetén lehetséges, melyre Intézményünk valamennyi képzésben kiemelt hangsúlyt fektet.

2.1.2 Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében.

Intézményünkben a vizsgált öt évben az aktív és a passzív hallgatók aránya nem változott. Minimális azon hallgatók száma, akik a megadott időintervallum után szeretnék megváltoztatni az adott félévre szóló státuszukat. Ekkor az esetek döntő többségében egészségügyi, vagy súlyos családi indok áll a háttérben.

13. ábra: Összes hallgatói létszám megoszlása

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

14. ábra: Aktív státuszú hallgatók aránya az összes hallgatói létszámra vetítve (2013/14/1)

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

157 181 244 186 210

433197 352

279 313

1221

940

1191 1191 1162

79 55 76 75 834 3 5 2 130

400

800

1200

1600

2009 2010 2011 2012 2013Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar Kautz Gyula Gazdaságtudományi KarMűszaki Tudományi Kar Petz Lajos Egészségügyi és Szociális IntézetVarga Tibor Zeneművészeti Intézet

88,0% 89,6% 89,6% 93,9% 92,5% 89,7%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Deák Ferenc Állam és

Jogtudományi Kar

Kautz Gyula Gazdaságtud. Kar

Műszaki Tudományi Kar

Petz Lajos Egészségügyi és

Szoc. Intézet

Varga Tibor Zeneművészeti

Intézet

Egyetem

10786 11125 11483 11146 10728

1139 1371 1362 1434 1220

02000400060008000

100001200014000

2009/10/1 2010/11/1 2011/12/1 2012/13/1 2013/14/1

Aktív hallgatók száma Passzív hallgatók száma

43

A karokra, önálló intézetekre vetített arányszámok is azt mutatják, hogy a hallgatóink közel 90%-a a félévek során aktív státuszra jelentkezik be és végzi tanulmányait. A passzív hallgatók száma kedvezőtlenebb a részidős munkarendnél. Ez döntően családi, magánéleti, illetve munkahelyi okokkal magyarázható.

15. ábra: Az aktív és passzív státuszú hallgatók aránya és száma a nappali tagozaton (2013/2014/1)

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

16. ábra: Az aktív és passzív státuszú hallgatók aránya és száma részidős képzésben (2013/14/1)

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

Tanterven felüli félévek száma

A tanterven felüli félévek száma alig változott. Ez leginkább a hallgatók folyamatos tájékoztatásával magyarázható. Ennek eredményeként tisztában vannak a jogszabályok és szabályzataink hallgatói jogviszonyukra gyakorolt hatásairól.

17. ábra: Túlcsúszó hallgatók képzési idejét meghaladó félévek átlaga

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

533 692 1892 204 3321

121 118 407 23 669

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Deák Ferenc Állam és

Jogtudományi Kar

Kautz Gyula Gazdaságtud.

Kar

Műszaki Tudományi Kar

Petz Lajos Egészségügyi

és Szoc. Intézet

Varga Tibor Zeneművészeti

Intézet

Egyetem

aktív passzív

605 1257 4913 437 136 7348

34 108 379 19 11 551

0%20%40%60%80%

100%

Deák Ferenc Állam és

Jogtudományi Kar

Kautz Gyula Gazdaságtud. Kar

Műszaki Tudományi Kar

Petz Lajos Egészségügyi és

Szoc. Intézet

Varga Tibor Zeneművészeti

Intézet

Egyetem

aktív passzív

2,472,25

2,65 2,68 2,82

0,00

1,00

2,00

3,00

2009 2010 2011 2012 2013

44

18. ábra: Tanulmányi okból lemorzsolódott hallgatók száma egyetemi szinten

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

A képzési időt leginkább a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet hallgatói tartják, itt hallgatóink a normál tantervi követelmények mentén haladnak. Arányaiban a legmagasabb a túlcsúszás a Műszaki Tudományi Karon, a korábban már részletezett okok miatt. A lemorzsolódott hallgatók jogviszonyát a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a felsőoktatásról szóló törvény által meghatározott szabályok alapján szüntetjük meg.

A hallgatói tanulás eredményességi mutatói

A 2012/13 tanév őszi félévének adatait felhasználva egyetemi szinten látható, hogy az oktatók által adott érdemjegyek tekintetében számottevő kiugrás nincsen, de az is megállapítható, hogy a vizsgákra jelentkező hallgatók felkészültsége nem tekinthető minden tekintetben elfogadhatónak. Több intézkedést is tettünk, mely a minőség emelését célozza. A 2009-2013 közötti adatok talán ezen erőfeszítéseket tükrözik, hiszen az elégtelen érdemjegyek száma az öt év alatt jelentősen csökkent, a megfelelő teljesítményt jelentő érdemjegyek száma pedig nőtt. Bízunk benne, hogy az oktatás folyamatos korszerűsítésével, a hallgatók számára történő ismeretanyag átadási módjának fejlesztésével az eredményességi mutatók tovább nőnek az elkövetkezendő években.

19. ábra: A félévi végső érdemjegyek megoszlásának változása (2009-2013)

Forrás: Oktatásszervezési Csoport

1894

1376

1868 1733 1781

0

500

1000

1500

2000

2009 2010 2011 2012 2013

0%

20%

40%

60%

80%

100%

2009/10/1 2010/11/1 2011/12/1 2012/13/1 2013/14/1

1-es érdemjegy 2-es érdemjegy 3-as érdemjegy 4-es érdemjegy 5-ös érdemjegy

45

2.1.3 Felnőttképzés

A Felnőttképzési Központ http://fk.sze.hu A Felnőttképzési Központ az egyetemi SZMSZ szerint szolgáltató szervezet. Célkitűzéseit és alapvető szabályozási, tájékoztató anyagait a honlapon teszi közzé. (http://fk.sze.hu/koszonto) Egyetemünk törekszik arra, hogy a nappali képzés mellett a lehető legtöbb szakon induljanak levelező vagy távoktatásos kurzusok is. A három szakon folyó távoktatás és az ennél szélesebb körű elektronikus oktatás Egyetemünk kínálatának speciális része. (http://felveteli.sze.hu/kezdolap) A Felnőttképzési Központ a levelező és távoktatási szakokra járó hallgatók tanulmányi ügyeinek koordinációját végzi. Szolgáltatásainknál figyelembe kell vennünk a felnőttkorban végzett tanulmányok nehézségeit: a munkahelyi elfoglaltságot és a családi kötöttségeket. A munka mellett végzett tanulmányok során a hallgatók mindenképpen sajátos élethelyzetben vannak, ezért igényeik nagyon eltérnek a nappalis hallgatókétól. A központ végzi el a részidős képzések klasszikus tanulmányi ügyintézését és emellett fő feladata a hétvégékre koncentrált oktatás és a távoktatás, illetve az elektronikus vizsgáztatás szervezése, koordinálása, támaszkodva az Egyetem infrastruktúrájára, oktatói bázisának szabad kapacitására, valamint saját fejlesztésű informatikai rendszereire. A távoktatás külön kiemelendő, mert segítségével a távolban lakó, elfoglalt vagy akár külföldön élő hallgatók számára is lehetséges a folyamatos tanulás amellett, hogy elektronikus konzultációt is igénybe vehetnek. A keleti országrészekben élő hallgatók rugalmasabb kiszolgálása érdekében fenntartunk egy budapesti vizsgaközpontot, ahol a győrivel azonos feltételekkel lehet vizsgázni. Az elektronikus oktatási és tudásellenőrző rendszer fenntartásáért, üzemeltetéséért és az ezekkel kapcsolatos szervezési feladatokért a Felnőttképzési Központ a felelős. A rendszer technikai gondozását az Informatikai és Médiaközpont munkatársai végzik. A Felnőttképzési Központ munkatársai koordinálják az e rendszerben tanul levelező, távoktatásos és nappalis hallgatók zárthelyi és a félév végi vizsgáit, és professzionális szinten a felügyelői feladatokat is ellátják. (http://fk.sze.hu/e-learning-oktatasi-forma) Fejlesztési irányok Az elektronikus oktatási rendszert néhány éve egyre intenzívebben alkalmazzuk a nappali tagozaton is. Az első lépés az elektronikus zárthelyi dolgozatok és vizsgák lebonyolítása, a következő pedig az oktatórendszer használatának kiterjesztése volt. Nappali tagozatos hallgatóink tehát azoknál a tantárgyaknál, amelyeknek van elektronikus tananyaga, egyszerre részesülnek tantermi és elektronikus oktatásban. Győrött 220, Budapesten 72 vizsgázót tudunk egyszerre fogadni. A győri vizsgák európai színvonalú helyszínen zajlanak 2012 óta - az Egyetem új könyvtárában, ahol egy-egy órában több mint kétszáz hallgató tehet vizsgát kényelmes és elegáns – a vizsgához méltóan ünnepélyes –, kulturált és ellenőrzött körülmények között. Az elektronikus oktatást szolgáló hardver és szoftver tíz éves. A fejlesztő cég a karbantartást, üzemeltetést 2009-ben abbahagyta, azóta egyetemi munkatársak végzik el ezeket a feladatokat. A rendszer cserére szorul. A pályázati forrásokból készülő HUNline-rendszer várhatóan 2015-ben kezdi átvenni a mai rendszer szerepét (www.hunline.sze.hu). A projekt megvalósításába a központ munkatársai és az informatikai rendszer felügyeletét végző szakemberek is bekapcsolódtak. Tanulmány készült a rendszer tízéves üzemeltetésének tapasztalatairól, ami befolyásolhatja az új rendszer szolgáltatásainak koncepcióját. (http://www.sze.hu/fk/onertekeles/E-learning_szolgaltatasi_koncepcio.pdf) A központ feladatkatasztere http://www.sze.hu/fk/onertekeles/FK%20feladatok.pdf 2011-12-ben elkészítettük a Központ tevékenységjegyzékét. A jegyzék szerint a feladatok összevont csoportjai a következők: általános feladatok, tanulmányi ügyintézés és gazdasági ügyek. Az összevont csoportok csoportokra, helyenként részcsoportokra bontottak. A feladatok végrehajtásában a munkatársak háromféle szerepet kaphatnak: irányítás-ellenőrzés, végrehajtás, kivitelezés, illetve közreműködés-adatszolgáltatás. A feladatok folyamatokba rendezhetők. A Központ fontosabb folyamatai a hivatkozott grafikus feldolgozáson jól követhetők. Kiemelendők, csak a Központban végzett folyamatok: e-learning oktatásszervezés, elektronikus vizsgák szervezése, vizsgafelügyelet ellátása (győri és budapesti oktatási, vizsgáztatási helyszín), oktatói megbízások kezelése, jegyzetellátás. Belső együttműködések A Központ helyzeténél fogva az Egyetem szinte minden szervezeti egységével együttműködik. Kiemelendő a felső irányítókkal és apparátusukkal, a karokkal és oktatási intézetekkel, illetve a könyvtárral való együttműködés.

46

Sikerült jó együttműködést kialakítani a Hallgatói Önkormányzattal. A hallgatók érdekében végzett munkájukban és vizsgálataikban egyre nagyobb hangsúlyt kap a részidős munkarendekben tanuló hallgatók képviselete. A részidős hallgatók számának alakulása http://www.sze.hu/fk/onertekeles/Az%20e-learning%20rendszerre%20vonatkozo%20adatok,%202009-2013.pdf A vizsgált időszakban a részidős hallgatók száma stabilitást mutat, a félévek ritmusát az alábbi grafikon rajzolja ki. Az ábrán látható, hogy a távoktatási munkarendben tanulók száma csökken, a levelezősök száma szintén enyhén csökken, a passzív, tanulmányaikat halasztó hallgatók számával szinte azonos mértékben.

20. ábra: Felnőttképzésben tanulók létszáma

Forrás: Felnőttképzési Központ

Az elektronikus oktatás és számonkérés fejlődését a következő két ábra mutatja. A rendszerben elérhető tantárgyak és a tutorok (az elektronikus konzultációt végző oktatók) száma kismértékben nő. Megfigyelhető a Felnőttképzési Központ szerepvállalásának erősödése a nappali hallgatók oktatásában, illetve a félévközi- és vizsgajellegű számonkérésekben.

7. táblázat Az elektronikus oktatás főbb adatai

Félévek 2008/09/2 2009/10/1 2009/10/2 2010/11/1 2010/11/2 2011/12/1 2011/12/2 2012/13/1 2012/13/2 2013/14/1

Aktív tutorok

létszáma 84 77 75 89 92 90 90 89 92 94

Aktív

tantárgyak

száma

295 257 166 245 243 241 251 237 364 362

Aktív

kurzusok

száma

398 380 351 376 374 365 379 363 352 368

Hallgatói

tantárgyfelvé

telek száma,

összes

10501 12632 9428 12159 11349 14524 13166 14737 14 738 14393

Hallgatói

tantárgyfelvé

telek száma,

nappali

0 0 0 0 1328 2605 4025 2742 5 109 5187

A következő ábrák a tantárgyfelvételek és a megírt vizsgák számát mutatják. A nappali képzésben való részvétel erősödése itt is látható. A budapesti vizsgaközpontban a regisztrált hallgatók száma a vizsgált időszakban 300-ról 200-ra csökkent, a megírt vizsgák száma ennél meredekebben esett, a 2009-es 3800-hoz képest mintegy 1500-ra.

0

1000

2000

3000

4000

5000

Felnőttképzésben tanulók létszáma, összes

Felnőttképzésben tanulók létszáma, passzív

Felnőttképzésben tanulók létszáma, távoktatás

47

21. ábra: E-learning rendszerben tanulók létszáma

Forrás: Felnőttképzési Központ

22. ábra: Megírt vizsgák száma

Forrás: Felnőttképzési Központ

Az elektronikus tanulás nem rontja a hallgatók tanulmányi eredményeit. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az elektronikus oktatás érdemjegyei ugyanabból a tárgyból kissé jobbak, mint a nappali hallgatók által elértek. (http://www.sze.hu/fk/onertekeles/E-learning_szolgaltatasi_koncepcio.pdf)

Munkatársak A szabályok változása állandó figyelmet és követő képzési folyamatot igényel, illetve az eljárási rutinokat állandóan korrigálni kell. A feladatkataszter alapján az aktuális elemeket a központ egységesen alkalmazott naptára írja elő. Gazdasági tevékenység Az elmúlt évek gazdasági-pénzügyi válsága itt is éreztette hatását. A hallgatók, illetve a hallgatókat beiskolázó cégek fizetési nehézségei miatt a térítési díjak befizetései késtek, akadoztak. A helyzet sokat javult, a legutolsó lezárt félévről (2012/13. tanév második féléve) megmaradt kifizetetlen kintlévőséget sikerült 1% alá szorítani. Promóció, külső kapcsolatok Az oktatási munka bővítése érdekében a külső kapcsolatok kiterjesztésére van szükség. Elkészült az első rövid tájékoztató ív, és a jövőben bővebb, speciális promóciós anyag kiadását tervezzük, ezek kifejezetten a részidős képzések, a levelező és távoktatási formában történő tanulás előnyeire helyezik majd a hangsúlyt. (http://www.sze.hu/fk/onertekeles/FK%20tajekoztato.pdf) A Központ kísérletképpen Facebook-oldalt nyitott, ezen oldottabb, kötetlenebb kommunikációra van lehetőség. Ennek hatásáról még nem rendelkezünk értékelhető tapasztalatokkal. (felnottkepzesi.kozpont@facebook.com)

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

E-learning rendszerben tanulók létszáma, összes

E-learning rendszerben tanulók létszáma, nappali

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

Megírt vizsgák száma, összes

Megírt vizsgák száma, nappali

Megírt vizsgák száma, levelező/távoktatás

Megírt vizsgák száma, Budapest

48

2.1.4 Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka és eredményei.

A Széchenyi István Egyetemen a minőségi oktatás színvonalának megtartása, illetve emelése mellett kiemelten fontosnak feladatnak tartjuk, hogy a tanórai kereteket meghaladóan is minél több lehetőséget biztosítsunk hallgatóinknak tehetségük egyéni kibontakoztatására, fejlesztésére. Egyetemünk otthont ad a tudományos és művészeti a diákköri tevékenységnek. A szakkollégiumok és doktori iskolák rendszerével együtt így komplex tehetséggondozási rendszert alkotva biztosítjuk a szakmai fejlődéshez szükséges hátteret. A Tudományos (és Művészeti) Diákkör tevékenységét a Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács koordinálja, valamint tanszéki, intézeti és kari megbízottak segítik. A TMDK mozgalom célja, hogy a tehetséges hallgatók a képességeiknek megfelelően készülhessenek fel életpályájukra, megismerjék a tudományos kutatómunka és művészi tevékenység alapjait, módszereit, bekapcsolódjanak egy-egy szakterület kutatásaiba, illetve a művészeti életbe. Az intézmény alapítása óta sikeresen szerepelnek hallgatók az intézményi és az országos tudományos versenyeken. A 2009-2013-as időszakban kétévente mintegy 400 hallgató, az országos forduló éveiben közel 200 hallgató és 150-250 oktató bevonása történt meg. Az utóbbi évtizedben átlagosan 20-30 fő ért el helyezést a kétévente megrendezésre kerülő OTDK-n. A 2013 tavaszán a XXXI. OTDK-n a jó tendenciát folytatva a nevezett dolgozatok 36%-a ért el helyezést. Célunk az országos fordulóba nevezett dolgozatok mennyiségi is minőségi színvonalbeli növelése, illetve a minősített helyezések számának emelése.

8. táblázat: SZE OTDK adatok 2009-2013 Helyezést elért pályaművek száma

OTDK 2009 OTDK 2011 OTDK 2013

1. helyezés 6 7 2

2. helyezés 6 4 11

3. helyezés 9 6 11

különdíj 7 11 13

Összesen 28 28 37

Forrás: Rektori Hivatal

Egyetemünk legutóbb 2007-ben adott otthont OTDK szekciónak, akkor a Műszaki Tudományi Szekció megszervezéséért voltunk felelősek. A diákköri tevékenység népszerűsítése érdekében kampányokat, tájékoztató és felkészítő képzési napokat szervezünk a hallgatóknak. A 2013/2014-es tanév őszi félévétől kezdődően az intézményi TMDK napja oktatási szünet. Ezen a napon a szekcióprogramokon túl témaajánlatokat, kiscsoportos tréningeket nyújtunk az érdeklődőknek. Célunk, hogy a TDK mozgalmat és annak előnyeit minden újonnan az Egyetemre érkező diákkal megismertetjük, továbbá a mesterképzésbe bekapcsolódó diákok egyben a TDK mozgalomban is aktívan vegyenek részt. Mindezzel az a tervünk, hogy a TDK tevékenység és eredményesség – mind a hallgatók, mind a konzulensek számára – a minősítésekben, díjak, ösztöndíjak odaítélésében, szakkollégiumi, doktori iskolákba történő felvétel esetén, stb. – kiemelt tényező legyen. 2011 és 2013 között a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0010 azonosítószámú, „Tehetséggondozási rendszer és a tudományos-képzési műhelyek fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projekt anyagi támogatást is adott a tudományos diákköri tevékenységnek, a doktori iskoláknak, valamint a szakkollégiumoknak. A támogatás eredményeképpen 160 kurzus, 100 konferencia előadás és 39 K+F projekt valósult meg. Célunk, hogy a projekt anyagi támogatásának segítségével megvalósított programok és kezdeményezések fenntarthatóságát biztosítsuk a jövőben. A tehetséggondozás fontos színterei a szakkollégiumok. A Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium 1997-ben alakult meg, a Batthyány Lajos Szakkollégium hivatalosan 2001 óta működik, az építőmérnök és építész szakos hallgatókat foglalkoztató Baross Gábor Szakkollégium 2003-as évben, a műszaki tudományokra koncentráló Jedlik Ányos Szakkollégium pedig a 2009-es évben jött létre. A Szenátus 2013. június 24-én hozott határozata alapján megalakult legújabb szakkollégiumunk, a Közlekedésmérnöki és Logisztikai Szakkollégium. Működésük a tagok öntevékenységén nyugszik, mégis a szakmai munka magas elvárásoknak megfelelő színvonala az a fókuszpont, amelynek segítéségével a szakkollégiumok képesek magukat megkülönböztetni más egyetemi kollégiumoktól. A szakkollégiumok eredményei önmagukért beszélnek, ez az évről évre bővülő hallgatói érdeklődés is alátámasztja.

49

Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium http://www.kautz.hu/hun/index.php A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon a hallgatói önképzés legfontosabb intézménye az 1997-től működő, 2003-tól Kautz Gyula nevét viselő közgazdász szakkollégium, amely kurzusokkal, versenyekkel, tanfolyamok, konferenciák és neves személyiségek előadásainak megszervezésével járul hozzá a kiemelkedő képességű hallgatók szakmai továbbképzéséhez. A Szakkollégium minden évben megrendezi a Kautz Konferenciát, ahol neves kutatók, oktatók, illetve az üzleti élet, közélet ismert szereplői tartanak előadásokat. A Szakkollégium jelentős hangsúlyt helyez a hallgatók nemzetközi környezetbe való integrációjának elősegítésére is, 2009 óta aktívan részt vesz az Erasmus Intensive Programme-ban, melynek éves workshopja 2012-ben a Széchenyi István Egyetemen került megrendezésre. A szakkollégium kurzusain oktatóink kutatási feladatokba is bevonják a hallgatókat, ami lehetővé teszi, hogy a doktori képzésre leginkább alkalmasakat kiválasszuk. A Szakkollégium tagjai minden évben számos rangos hallgatói ösztöndíjat nyertek el, illetve értékes helyezéseket értek el az országos és határon túli esettanulmányi versenyeken. 2003-tól minden évben megrendezésre kerül az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny (OPEV) a magyarországi gazdasági felsőoktatás intézményei számára. A vizsgált időszakban jellemzően 16-22 csapat részvételével zajló verseny a határon túli magyar nyelvű intézmények bekapcsolódásával nemzetközivé vált. A Hungarian Business Case Society hivatalos rangsorában (HBCS Ranking) az Egyetem, diákszervezeti esettanulmányi versenyek között az OPEV az első három rendezvény között található. Batthyány Lajos Szakkollégium http://blszk.sze.hu A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon az elitképzés a szakkollégiumban valósul meg. A szakkollégiumban mind bentlakó-, mind pedig ún. külső tagok rendszeres mentorálása folyik. A mentorálást általában a karral főállású jogviszonyban álló doktorjelöltek végzik. A szakkollégium élén programigazgató áll. A vizsgált időszakban Karácsony Gergely, Farkas Ádám, majd Kálmán János látta el a programigazgatói feladatokat. A szakkollégium a tehetséggondozást proaktív lépésekkel igyekszik biztosítani: a tehetséges hallgatókat eleve beintegrálja, nem pedig a hallgatói jelentkezést várja meg. A szakkollégiumi elitképzés nagy hangsúlyt fektet a gyakorlat orientált képzésekre, emellett idegen nyelvű nyári-, és téli egyetemi tevékenysége kapcsán a nemzetközi kapcsolatait is ápolja. A tudományos utánpótlást saját folyóirattal (Diskurzus) biztosítja. Baross Gábor Műszaki Szakkollégium http://www.sze.hu/bgsz/ A szakkollégium ünnepélyes megalakulásra 2002. október 15-én került sor. Célja, hogy lehetőséget biztosítson tagjainak - az Egyetem képzési rendszerét kiegészítve - komoly, elmélyült tanulásra és kutatásra (TDK, laboratóriumi munka) az őket érdeklő speciális témákban (pl. építőművészet, települések világa, a műszaki élet elméleti és gyakorlati oldala, stb.) Célja továbbá, hogy a tagok az Egyetem kollégiumában együtt lakjanak, így legyen biztosítva az aktív közösségi élet és a tanulás, kutatás folyamatossága is. A szakmai tevékenység alapját a féléves, kiscsoportos kurzusok képezik, ahol meghívott szakemberek segítségével dolgoznak fel egy-egy kiválasztott témát. Cél a kiválasztott témákhoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok megszerzése is, a lehetőségekhez mérten. A kurzusok elvégzését, lezárását az alapvetően írásos, néhány esetben szóbeli beszámolás jelenti. A 2003 nyarán felépült a Szakkollégium bázisának szánt külső egyetemi kollégium, mely a Szakkollégiumi működés minden feltételének megfelel. A szakkollégium taglétszáma 55-65 fő között változik. Jedlik Ányos Szakkollégium http://jasz.sze.hu A Jedlik Ányos Szakkollégium 2009-ben alakult. Közvetlen jogelődje és szakmai megalapozója az eredetileg a villamosmérnök hallgatók számára és az ő közreműködésükkel szervezett „TAI-s Önképző Kör”, a SZEnergy Team, mely az alternatív hajtású járművek fejlesztésében vesz részt, illetve a SZEngine csapat, amely a Formula Student versenysorozaton vesz részt. A szakkollégiumnak van egy Informatikai Szekciója, illetve újonnan alakult egy Formula Student versenyautót fejlesztő csapata. A szakkollégium taglétszáma jóval 100 fölötti a három nagy létszámú versenyautó fejlesztő csapat miatt, de ezek tagjainak nagy része külső tag, aki nem lakik a szakkollégium kollégiumi szobáiban. Tervezzük a szakkollégium kisebb csapatokra, szakkollégiumokra történő bontását. Közlekedésmérnöki és Logisztikai Szakkollégium http://kolosz.sze.hu 2013-ban alakult a „Szabó szoba” öntevékeny logisztikai körére alapozva a Közlekedésmérnöki és Logisztikai Szakkollégium (KOLOSZ). Korábban több angol és német nyelvű TMDK szekciót rendezett a csapat, s az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is eredményesen szerepeltek. A szakkollégium működésének és oktatói módszertanának alapjait a learning by doing, avagy cselekvés általi, tapasztalati tanulás adja. Tagjaink - a közös

50

kutatómunkán túl - valamennyien saját érdeklődésüknek megfelelő közlekedési és logisztikai projekteken dolgoznak, s a tudományos szakmai élet vérkeringésének szerves és aktív részei. A szakkollégium célja - a tagok szakmai előmenetelének támogatása mellett - olyan innovatív vállalati megoldások fejlesztése és végrehajtása, melyek sikerrel járulnak hozzá bármely kis- és középvállalkozás versenyképességének javításához

Demonstrátori rendszer az elitképzés és a tehetséggondozás harmadik pillére. A hallgatók tanszéki munkába, illetve kutatásba történő bevonása a demonstrátori rendszeren keresztül valósul meg. A demonstrátori munka részét képezi a tanszéki kutatásokba való bekapcsolódás, illetve adminisztrációjának elvégzése, a TDK ülések előkészítése, részvétel a tudományos kiadványok szerkesztésében, aktív TMDK-tevékenység (szereplés versenyeken dolgozattal, opponensként vagy szervezőként), részvétel a befogadó tanszék TMDK-n kívüli szakmai programjain, szervezői segítség a fogadó tanszék által szervezett, vagy a tanszék részvételével szervezett szakmai eseményeken, konferenciákon, valamint előadások előtt a terem technikai felszerelése. A Műszaki Tudományi Karon a felsoroltakon túl a laboratóriumokban folyó munkába való bekapcsolódásra is lehetőséget kapnak a demonstrátorok. A vizsgált időszakban a DFK-n átlagosan 14 demonstrátor vett részt a tanszékek munkájában. A Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetben, 2007-2008-as tanév tavaszi félévétől kezdődött a demonstrátori munka az ápolás és betegellátás alapszak első évfolyam ápolástan alapjai I.-II. tantárgy oktatás keretében. A demonstrátori megbízás nyilvános pályázat útján nyerhető el. A demonstrátori megbízást a hallgatók tanulmányi félévre kapják. A hallgatók 93,3%-ának véleménye szerint a demonstrátor segíti a tudás mélyebb elsajátítását és szükségesnek tartják a munkáját, elégedettek is a tevékenységével és támaszkodnak a demonstrátor által prezentált tananyagra. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon a kiemelkedő, alkalmasnak ítélt hallgatókat kérik fel az oktatók demonstrátori feladatok ellátására. A hallgatók a félév végén oklevelet kapnak, amelyet referenciaként használhatnak az álláskeresés során.

2.1.5 Diplomás Pályakövető Rendszer és az öregdiákokkal való kapcsolat

A korábbi hallgatókkal fenntartott kapcsolat felbecsülhetetlen értékű összeköttetést biztosít az üzleti élettel, segít a kapcsolatépítésben és anyagi támogatást is jelenthet. Ezen felül az öregdiákok gyakorlati tapasztalatai fontos információk forrásai lehetnek a felsőoktatási intézményben megszerzett tudás felhasználhatóságáról. Az utóbbi sorok egyértelműen megvilágosítják előttünk a tényt, hogy az Egyetem és volt hallgatói közötti kapcsolat mindkét fél számára előnyös, ezért egyik legfontosabb küldetésünknek tekintjük a folyamatos kommunikáció fenntartását végzett hallgatóinkkal. Az intézményünknek sokáig nem adatott meg a szervezett kommunikáció lehetősége egykori hallgatóinkkal. A kapcsolatok meglehetősen esetlegesek voltak, bár az igény meglett volna rá. Ezen igények kielégítésére a jogelőd Széchenyi István Főiskola 2000 év áprilisában létrehozta az Öregdiák Irodát az első Öregdiák találkozó alkalmával. Az Iroda közvetlenül a Rektori Hivatal felügyelete alatt, önálló szervezetként működött egészen a 2004-es év elejéig, mikor az öregdiák tevékenységet a Karrier Iroda karolta fel és azóta e szervezet utódjának a Kommunikációs és Szolgáltató Központnak a keretein belül működik sikeresen. Az iroda vezetője felelős az iroda folyamatos működési feltételeinek biztosításáért, képviseli a szervezetet az Egyetemen belül és a külső partnerek felé egyaránt, végzi a szervezet napi munkájának irányítását. Az Irodának hivatalos tanácsadó testülete nincs, viszont az Egyetem Rektora, Főtitkára védnöki szerepet tölt be. Az Egyetem döntése alapján jogi személyiség nélküli, azaz nem tagsági jogviszonyon és tagdíjon alapuló a szervezet, melynek működéséhez szükséges fizikai feltételeket jelenleg az Alumni-, Karrier- és Információs Központ, a szervezeti feltételeket pedig a Kommunikációs és Szolgáltató Központ adja. Az intézmény mottója hűen tükrözi az iroda célját, hitvallását: "Az egyetemi állampolgárság nem szűnik meg a végzéssel, hanem örökké megmarad!” Az iroda igyekszik összefogni és lehetőséget biztosítani a végzett hallgatóknak, hogy kapcsolatot tarthassanak volt alma materükkel, illetve azon szűkebb hallgatói közösséggel, akikkel együtt végezték tanulmányaikat, akikkel egy szakmai, kollégiumi közösséghez tartoztak, betekintést engedni az egykori hallgatóknak az Egyetem mai életébe, hogy nyomon tudják követni intézményünk fejlődését, az oktatás alakulását, változását. Fontos továbbá az Egyetemen folyó oktató- és tudományos munkáról információkat szolgáltatni a volt hallgatók felé. A szervezet csoport-és évfolyam-találkozókat szervez, melyek magába foglalják a program megtervezését pl. régi oktatók meghívását, régi és újonnan épült helyszínek bejárását, kulturális, sportolási lehetőségeket, segítséget nyújtani a szállás, illetve terem foglalásban, valamint az étkezési lehetőségek biztosításában. Az Iroda adatbázisa segít a régi társak felkutatásban, könnyíti az adminisztrációs munkát. Negyedévente magazin formájában, havonta hírlevél segítségével, e-mailen keresztül tájékoztatjuk öregdiákjainkat az Egyetem életéről, eseményeiről és rendezvényeiről.

51

Diplomás Pályakövető Rendszer1

A felsőoktatási intézmények végzettjeinek pályakövetése az USA-ban és Európa egyes országaiban már több évtizedes múltra tekint vissza, és számos pozitívumot foglal magába: erősíti az intézmények és a munkaerőpiac, valamint az intézmények és az öregdiákok közötti kapcsolatot, felhívja a figyelmet a képzésre, a lehetséges változtatásokra. Magyarországon 2005-ben a Felsőoktatási Törvényben rögzítették a kötelező pályakövetés bevezetését. A Széchenyi István Egyetem a törvényi előírástól függetlenül is rendkívül fontosnak tartja a pályakövetést és az ebből kapott eredmények hasznosítását. Azonban a visszaküldési hajlandóság és a végzett hallgatókkal történő kapcsolatfelvétel nehézségei sok esetben a reprezentativitás rovására mennek.

7. ábra: Hallgatóink lakhelye (hallgatói motivációs vizsgálat-2013)

Forrás: SZE DPR adatok

A sikeres intézményi DPR-hez élő kapcsolatok ápolása szükséges a hallgatókkal és végzett hallgatókkal. Az öregdiák hálózat kiépítése ezért felértékelődik, a visszajelzések összegyűjtése nem pusztán törvényi kötelesség, hanem az eredményeket, az azokból levont következtetéseket fel kell használni a képzés, a programok, szolgáltatások folyamatos fejlesztésére, megújítására, munkaerő-piaci elvárásokhoz történő igazítására. A felmérés hozzájárulhat az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének fejlesztéséhez, színvonalasabb képzéséhez. Az eredményes oktatás és a képzés legfontosabb mércéje lehet az elhelyezkedés és a munkaerőpiacon történő sikeres helytállás, és hogy hallgatók fő célja az életpálya tervezésben ne pusztán a diploma elérése kell, hogy legyen.

1 Részletes ismertetése az Önértékelés 3.6-os fejezetében található.

52

2.2 Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység

Az Egyetem K+F+I tevékenysége különösen a járműiparral és a közlekedési rendszerekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások területén tud kiemelkedő tevékenységet és eredményeket felmutatni. Ehhez kapcsolódó ambiciózus fejlesztési törekvéseket fogalmazott meg az Egyetem a 2010 novemberében elfogadott kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájában, miszerint Magyarország és a közép-európai régió legmeghatározóbb kutatási szereplőjévé kíván válni a vele együttműködni kívánó hazai és nemzetközi felsőoktatási és tudományos intézetekkel. Az Egyetem tudományos tevékenysége elsősorban az alkalmazott és interdiszciplináris (rész)területekre fókuszál. Az egyetemmé válást követő évtizedben jelentősen megerősödtek és szélesebb bázisra építenek azok a „kutatói magok, gócok”, amelyek az Egyetem tudományos kapacitásai növelésének és minőségének a zálogát jelentik. A Széchenyi István Egyetem tudományos, kutatás-fejlesztési és alkotó művészeti tevékenységét az alábbi egyetemi szervezetek támogatják: Egyetemi Tudományos Tanács Az Egyetem tudományos tevékenységének koordinálása és tudományos stratégiájának kialakítása céljából, a Szenátus 2013. nov. 25-i ülésén létrehozta az Egyetemi Tudományos Tanácsot, amit a korábbi Tudományos Tanács helyébe lépett. Az Egyetemi Tudományos Tanács elnöke az Egyetemi Doktori Tanács elnöke, tagjai az Egyetemi Doktori Tanács belső tagjai, valamint a karok/intézetek által delegált további 1-1 fő. Az oktatók és tudományos kutatók szakmai és tudományos kutatási tevékenységének támogatása céljából az Egyetem éves költségvetésében meghatározott keretek felhasználására az Egyetemi Tudományos Tanács tesz javaslatot.

Egyetemi Doktori Tanács A Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény az egyetemi képzés legfelső szintjeként határozza meg a doktori képzést és az egyetemen szerezhető legmagasabb végzettségként a doktori PhD „Doctor of Philosophy” fokozatot. Az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) a doktori képzést szervező, felügyelő és rendszeresen értékelő testület. Kutatási szervezeti egységek A kutatás-fejlesztési tevékenységek tudományterületenkénti kiterjedtségét és sokszínűségét az Egyetemen működő kutatási szervezeti egységek által művelt témák illusztrálják. Az oktatók ugyanis elsősorban ezekben a kutatóegységekben fejtik ki K+F tevékenységüket. A kutató egységek száma valójában azok súlyát is jól illusztrálja az Egyetemen belül, ami alapvetően megegyezik mind a hallgatók, mind az oktatók arányával. A Műszaki Tudományi Karon öt, a Kautz Karon három, a Deák Karon pedig három kutatási egység (központ, illetve csoport) működik és vesz részt sikeresen különböző hazai és nemzetközi kutatásokban: Az Egyetemen az alábbi kutatóközpont és kutatócsoportok működnek: Műszaki Tudományi Kar:

− Járműipari Kutató Központ, ami 2014. január 1-től magába integrálja a 2005-ben megalakult Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontot (JRET)

− „Mobilitás és Környezet” Kutatócsoport

− Rendszerelméleti Kutatócsoport

− Szimuláció és Optimalizáció Matematikai Kutatócsoport

− Épületenergetikai Optimalizációs Kutatócsoport Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar:

− Információs Társadalom Oktató-és Kutatócsoport (ITOK)

− Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ)

− Vizikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar:

− Parlamenti Kutatások Központ

− Magánjogi Kutatások Központ

− Európai Tanulmányi Központ

53

OTKA pályázatok Az egyetemi oktatók, kutatók mérsékelten vesznek részt OTKA pályázatokban, ami elsősorban az Egyetem által a 2009-2013 időszakban elnyert jelentős alap- és alkalmazott kutatási TÁMOP pályázatokban való részvételnek tulajdonítható.

9. táblázat: SZE OTKA projektek (2009-2013)

Vezető kutató Pályázat címe magyarul Projekt állapot

Projekt kezdete

Projekt vége Típus

Kuczmann Miklós A végeselem-módszer alkalmazása mérnöki szimulációkban

lezárt 2008-04-01 2010-09-30 PD

Smuk Péter Magyarország alkotmány- és parlamentarizumstörténete 1989-2007

lezárt 2008-10-01 2011-12-31 PD

Patyi András Közigazgatási autonómiák – autonóm közigazgatások

lezárt 2009-05-01 2012-04-30 K

M. Nyitrai Péter

A terrorizmus elleni fellépés eszközrendszerének fejlődése, különös tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre

lezárt 2009-05-01 2011-10-31 K

Dusek Tamás Távolságok és terek a közgazdaságtanban

lezárt 2010-02-01 2013-06-30 K

Földesi Péter

Logisztikai folyamatok optimalizálása intelligens informatikai modellekkel és algoritmusokkal

szerződött 2012-09-01 2016-08-31 K

Forrás: Rektori Hivatal

Doktori Iskolák A Széchenyi István Egyetemen működő – korábban ismertetett három doktori iskola összlétszámának 2004/2005-ös tanévtől dinamikus fejlődés figyelhető meg. A hallgatók száma a 2012/2013-as tanév őszi félévében (2012. október 15-én) volt a legmagasabb, ekkor 173 fő tanult az Egyetem doktori iskoláiban. A doktoranduszok száma a 2013/2014 tanévben 151 fő. Kutatás-fejlesztést segítő szervezeti egység: Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ

2

Az egyetem „harmadik missziós” tevékenységeinek, elsősorban a tudástranszfer fejlesztése érdekében jött létre a TÁMOP 4.2.1. pályázati konstrukció segítségével 2009-ben. A Központ fő feladatai közé tartozik a technológiatranszfer, tudáshasznosítás, tudományszervezés és disszemináció, innovációs projektek lebonyolítása, tehetséggondozás, az egyetemi inkubátor működtetése, valamint partnerkapcsolatok építése. Megalakulása óta széles és aktív kapcsolatrendszert épített ki az Egyetem oktatóival, kutatóival és tanszékeivel, valamint hazai és külföldi felsőoktatási intézmények hasonló profilú szervezeteivel. A központ 2013-ban egybeolvadt a Nemzetközi Projekt Központtal, így a profil tovább bővült az intézményben folyó tudományos és nemzetközi tevékenységek koordinációjával és az oktatói, hallgatói mobilitás elősegítésével. A központ tudományszervezés és disszemináció témakörben az alábbi feladatokat végzi:

− Az egyetem kutatási kapacitásait összegző adatbázis létrehozása, annak nyomtatott és elektronikus formában történő publikálása (kutatási katalógus). A kiadvány elektronikus változat a következő linken érhető el: http://tud.sze.hu/kutatasi-kapacitasok-es-eszkozok-katalogus

− Az Egyetem és szervezeti egységeinek tudományos teljesítményét éves szinten összegző adatbázis létrehozása, annak nyomtatott és elektronikus formában történő publikálása (éves jelentés). A kiadvány elektronikus változat a következő linken érhető el: http://tud.sze.hu/eves-jelentes-2013

Az Egyetem Rektori Hivatala, valamint a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ közösen működteti az ún. Tudományos Portált. A portál aktuális információkat nyújt az egyetemi tudományos tevékenységet irányító, koordináló testületekről. Bemutatja az Egyetemen működő kutatói szervezetek

2 Az Egyetem SZMSZ-ének január 20-i módosítása alapján a szervezeti egység Tudásmenedzsment Központ néven működik tovább, a nemzetközi ügyek kezelését a Rektori Hivatal keretében működő Nemzetközi Mobilitási Iroda vette át. Az önértékelési jelentésben a január 20-a előtti állapot került bemutatásra, így a Központ még korábbi nevén szerepel, a változás azonban már feltüntetésre került az Egyetem szervezeti ábráján.

54

működését. A portálon megismerkedhetünk az Egyetemen zajló tudományos rendezvényekkel, a hallgatói tehetséggondozás (TMDK) rendszerével, illetve az intézményben elért legfontosabb tudományos eredményekkel. Elérhetőség: http://tud.sze.hu/kezdolap A Széchenyi István Egyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája (KFI) 2011-2015 A Szenátus 2010. november 15-i ülésén fogata el az Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, ami meghatározta az Egyetem fő kutatási profilját, ami „a szélesebb értelemben vett járműipari és közlekedési rendszerekhez kapcsolódó műszaki, technológiai, gazdasági, környezeti és társadalmi összefüggések vizsgálatát, a tudományos eredmények közzétételét és azok hasznosítását foglalja magában”. A stratégia célja, hogy az Egyetem elsősorban a járműipari és a közlekedési rendszerekhez kapcsolódó kutatások területén képezzen kritikus tömegű kapacitásokat, a járműipart érintő alap- és alkalmazott kutatások területén váljon Magyarország és a közép-európai régió legmeghatározóbb kutatási intézményévé. A stratégia emellett célul tűzte ki, hogy növekedjen a Széchenyi István Egyetem tudományos potenciálja, kibocsátása és eredményei, valamint tovább bővüljön a tudományos minősítettek száma. A stratégiához készített akcióterv meghatározta azokat az intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek segítségével az Egyetem kritikus tömegű kapacitásokat képezhet a járműipari és a közlekedési rendszerekhez kapcsolódó kutatások területén; létrejöhetnek a stratégia által meghatározott tudományterületeken folyó értékes kutatásokhoz kapcsolódó új egyetemi kutatócsoportok, illetve a kutatás-fejlesztési eredmények, publikációk és szabadalmak létrejöttének elősegítésével és terjesztésével fokozhatja tudományos jelenlétét és elismertségét a hazai és a nemzetközi tudományos életben. A stratégiai célok mérése érdekében monitoring indikátorok kerültek definiálásra, amely változásáról a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ készít jelentést.

Kutatás-fejlesztési tevékenység forrásai

Az Egyetem kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységére 2012-ben 1.205,5 millió forint állt rendelkezésre. A vizsgált ötéves időszakban ez az összeg 2011-ben volt a legmagasabb, 1.736,3 millió forint (2010: 816,3 millió Ft; 2009: 614,8 millió Ft; 2008: 750,7 millió Ft). Az Egyetem K+F tevékenysége három fő forráscsoportra oszlik. I. Költségvetési támogatás A forráscsoport intézményi költségvetésben megtervezett támogatásból, OKM/NEFMI fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított K+F feladatra adott támogatásból, valamint más fejezetből fejezetek közötti átcsoportosítás útján K+F feladatra biztosított támogatásból (pl. OTKA) tevődik össze. A költségvetési támogatás mértéke évről-évre hasonló szinten alakult (40-50 millió forint). A legmagasabb 2012-ben volt, ekkor meghaladta az 53 millió forintot. II. K+F feladatra átvett pénzeszközök A kutatás-fejlesztési feladatra átvett pénzeszköz-forráscsoport három alcsoportból áll. A (1.) hazai források közé elsősorban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, az IKTA, a KPI, a JRET, az NKTH források sorolhatók. A (2.) Strukturális Alapokból érkezett források közé többek között a GVOP, az INTERREG, a HEFOP, a GOP, a ROP, a TIOP, a TÁMOP, a KEOP és az EU 7. KERETPROGRAM forrásai tartoznak. Az (3.) egyéb forrás kategóriába az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EU-n Kívüli Együttműködések (pl. KAUST-GCR-FIC) sorolhatók. A rendelkezésre álló összes forráson belül minden évben a K+F feladatra átvett pénzeszközök mértéke a legmagasabb. Értéke a vizsgált időszakban meglehetősen tág határok között mozgott, a legnagyobb 2011-ben volt, amikor is 1322,8 millió forint összeget eredményezett. A magasabb összeg elsősorban az elnyert Társadalmi Megújulás Operatív Programoknak (TÁMOP) köszönhető. A 2011-2012-es években hat jelentősebb kutatás-fejlesztési TÁMOP projekt futott az Egyetemen, melyek támogatási összege meghaladta a 3,7 milliárd forintot.

55

10. táblázat: Jelentősebb kutatás-fejlesztési TÁMOP projektek, 2009-2013

Azonosító szám Cím Támogatás

(HUF) Projekt kezdete Projekt vége

TÁMOP-4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0003

Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban

1 489 197 202 2010.04.30 2012.10.29

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0012

Hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatások

772 287 072 2012.09.01 2014.08.31

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0012

„Smarter Transport” - Kooperatív közlekedési rendszerek infokommunikációs támogatása

429 068 821 2012.10.01 2014.10.31

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010

Győri Ipari Körzet nemzeti gazdasági erőközpont alapkutatása, mint a helyi és térségi fejlesztés új iránya és eszköze

406 405 068 2012.09.01 2014.08.31

TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0021

Szimuláció és optimalizáció - Célzott numerikus matematikai alapkutatás komplex fizikai folyamatokra és termelési rendszerekre a Széchenyi István Egyetemen nemzetközi kutatói team kialakításával

289 259 128 2009.09.01 2011.08.30

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0056

TudásSZEtt - Tudomány- és tudásdisszeminációs tevékenységek a Széchenyi István Egyetemen

91 031 292 2012.12.01 2015.01.31

Forrás: Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság

III. Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított források A forráscsoport GVOP KKK bevételekből, a KPI-JRET egyéb bevételeiből, szerződéses K+F munkákból származó bevételekből, illetve a Hidegjárató belsőégésű motor próbapad bevételeiből tevődik össze. A külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrás mértéke a vizsgált időszak utolsó két évében jelentősen megnőtt. 2011-ben volt a legmagasabb, 366,2 millió forint. A növekedés elsősorban a szerződéses kutatás-fejlesztési munkákból származó bevétel emelkedésének tudható be.

21. Ábra: A kutatás-fejlesztési tevékenység forrásainak alakulása, 2008-2012

Forrás: Széchenyi István Egyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság

Tudományos eredmények, díjak

Publikációk Az elmúlt 10 évben főiskolából egyetemmé fejlődő intézmény oktatói és kutatói jelentős erőfeszítéseket tettek az elmúlt időszakban a publikációs tevékenység intenzitásának és minőségének javítása érdekében. A 2011. március 1-én kiadott rektori utasítás értelmében az Egyetem oktatóinak, kutatóinak a publikációkat a Magyar Tudományos Művek Tárában (röviden MTMT) kell nyilvántartani. Az elmúlt években lezajlott és jelenleg is zajló oktatói generációváltást és minőségi megújulását is figyelembe véve pozitívnak tekinthető a tendencia, egyre többen és egyre többet publikálnak lektorált folyóiratokban is. A tudományos kötetek, könyvrészletek számának növekedése mellett különösen örvendetes az idegen nyelvű

0

500

1000

1500

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás(millió Ft)

Év

Költségvetési támogatás

K+F feladatra átvett pénzeszközök

Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrás (vállalkozás is)

56

publikációk számának bővülése. A Széchenyi István Egyetemre vonatkozó, intézményi szintű publikációs adatokat és tudománymetriai mutatókat az alábbi táblázatok mutatják be:

11. Táblázat: Tudományos publikációk, alkotások száma típus szerint

Megnevezés\Év 2009 2010 2011 2012 2013*

Tudományos folyóiratcikk 191 224 231 205 171

Tudományos könyv 20 23 34 44 31

Tudományos könyvrészlet (kivéve konferenciaközlemény)

94 112 79 146 161

Tudományos könyvrészlet/konferenciaközlemény

138 192 166 192 131

Egyéb tudományos konferenciaközlemény 84 86 75 65 55

Egyéb/Alkotás 41 32 52 31 39

* Lekérdezés ideje: 2014. január 17. Forrás: Magyar Tudományos Művek Tára

12. Táblázat: Intézményi szintű tudománymetriai adatok

Megnevezés/ÉV 2009 2010 2011 2012 2013

Publikációk száma 740 821 802 824 699

Impakt faktoros közlemények száma 20 14 23 22 10

Impakt faktor 23,799 10,836 27,329 26,938 12,926

Idézetek száma 318 197 180 92 14

Független idézetek száma 297 184 166 81 12

*Lekérdezés ideje: 2014. január 17. Forrás: Magyar Tudományos Művek Tára

57

13. Táblázat: Publikációk száma karonként és tanszékenként

Megnevezés 2009 2010 2011 2012 2013*

Műszaki Tudományi Kar 385 432 448 378 259

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 35 29 43 21 17

Építésztörténeti és Városépítési Tanszék 13 25 25 20 3

Épülettervezési Tanszék 12 18 16 6 17

Környezetmérnöki Tanszék 29 40 14 42 16

Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék 31 49 55 60 26

Közlekedési Tanszék 26 15 28 30 14

Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék 27 29 32 17 17

Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék 26 19 22 19 21

Alkalmazott Mechanika Tanszék 21 14 16 4 4

Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék 10 24 15 21 20

AUDI HUNGARIA Belső Égésű Motorok Tanszék 9 8 20 23 3

Automatizálási Tanszék 56 77 54 41 31

Fizika és Kémia Tanszék 20 11 19 13 8

Informatika Tanszék 11 10 18 17 3

Közúti és Vasúti Járművek Tanszék 17 19 22 15 26

Matematika és Számítástudomány Tanszék 22 17 17 17 14

Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék 8 6 15 6 -

Műszaki Tanárképző Tanszék 10 9 13 7 15

Távközlési Tanszék 19 26 17 17 17

Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola - 6 2 7 17

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar 172 187 183 240 146

Gazdasági Elemzések Tanszék 18 30 33 30 35

Idegen Nyelvi Oktatási Központ 5 7 5 4 3

Marketing és Menedzsment Tanszék 77 78 90 128 68

Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék 18 23 21 28 17

Nemzetközi Kommunikáció Tanszék 24 16 14 11 16

Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék 35 39 34 45 19

Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola 15 19 18 14 18

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar 123 126 99 134 208

Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék 17 22 15 26 45

Bűnügyi Tudományok Tanszék 7 15 22 23 23

Jogelméleti Tanszék 5 4 12 5 22

Jogtörténeti Tanszék 13 25 14 18 19

Kereskedelmi-, Agrár- és Munkajogi Tanszék 11 13 9 20 25

Közigazgatási Tudományok Tanszék 48 23 25 27 37

Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék 19 22 5 7 20

Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék 5 6 4 12 17

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 5 13 27 20 13

Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet 14 18 15 18 13

Egészségtudományi Tanszék - - - - 1

Szociális Munka Tanszék 13 14 12 12 12

Testnevelési és Sportközpont 1 4 3 6 -

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet 21 7 11 19 33

Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszék 2 - 2 3 6

Zenekari Hangszerek Tanszék 19 7 9 16 27

Széchenyi István Egyetem (összes) 740 821 802 824 699

*Lekérdezés ideje: 2014. január 17. *Megjegyés: A 2013. évi publikációk száma torzít, hiszen köztudomású, hogy számos periodika II. félévi kiadványa csak a rákövetkező évben realizálódik, jóllehet ténylegesen 2013. évi eredménynek számítanak. Ez azért fontos, mert ez nem a tudományos tevékenység visszaesését mutatja, hiszen az is látható, hogy a 2009-2012 közötti 4 évben az MTMT-ből kinyerhető tudományos indikátorok stabil képet mutatnak.

Forrás: Magyar Tudományos Művek Tára

58

Az Egyetemhez kötődő periodikusan megjelenő tudományos kiadványok

Az Egyetem az alábbi tudományos kiadványokat jelenteti meg: Acta Technica Jaurinensis Az Acta Technica Jaurinensis a Műszaki Tudományi Kar által megjelentetett olyan nemzetközi folyóirat. A folyóirat 2008-ban indult, négy fő tudományterületet gondoz: gépészmérnöki tudományok, szállítás- és logisztika tudományok, építőmérnök- és környezetmérnök tudományok, valamint IT és villamosmérnöki tudományok. Web: http://acta.sze.hu A Jövő Járműve - Járműipari Innováció A folyóirat elsődleges célja, hogy a hazai kutatásokról, kiemelten a tudásközpontokban folyó munkáról számoljon be, de adjon némi kitekintést a világ autóipari tudományos tevékenységére is. Informáljon a közúti járműipar, az autógyártók, a főegység- és az alkatrészbeszállítók termékeiről, fejlesztőmunkájáról, valamint a szakirányú felsőoktatás ma erőteljesen változó világáról. A lap indításának célja, hogy szolgálja a hazai autóipari kutató-fejlesztő munkát, mutassa be eredményeit, járuljon hozzá a maga sajátos eszközeivel piaci sikereihez, és nem utolsósorban tegye még vonzóbbá a XXI. század meghatározó iparát a jövő szakemberei előtt is. Web: http://jret.sze.hu Hungarian Electronic Journal of Sciences A 'Hungarian Electronic Journal of Sciences' egy elektronikus folyóirat, mely gyors publikálási lehetőséget kíván biztosítani magyar és nem magyar kutatóknak egyaránt. Az újság témák szerint szekciókra tagozódik. A szekciók listája folyamatosan bővül, az aktuális lista alább megtalálható. Web: http://hej.sze.hu/ Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar elektronikus folyóirata A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának elektronikus folyóirata gyors, rugalmas és költségkímélő publikációs fórumot kíván teremteni a kar belső és külső oktatói, doktoranduszai, hallgatói és az általuk művelt tudományterületek kutatói számára. Web: http://kgk.sze.hu/ Tér-Gazdaság-Ember folyóirat A kiadvány a KGK lapja. A 2012 decemberében alapított folyóirat évente három alkalommal jelenik meg (február, június és november), az első két szám magyarul, a harmadik angolul. A Tér-Gazdaság-Ember – összhangban a kar arculatával – térgazdasági, marketing, általános menedzsment, logisztika, vezetéstudomány és az alapkutatás irányokban különösen nyitott, de nem zárkózik el a jelzett tudománykörökön túli – közgazdaság-tudományi és a gazdasághoz kötődő – írásoktól sem (gazdasági jog, gazdaság-szociológia, politológia, gazdaság-pszichológia, etika, műszaki tudományok). Jog-Állam-Politika Jog-Állam-Poltika címmel jelent meg a győri Széchenyi Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Karának szakmai folyóirata. A negyedévente megjelenő kiadvány célja, hogy maradandó értéket közvetítsen, és magas színvonalával rangot vívjon ki a tudományos folyóiratok között. Web: http://jap.sze.hu

Tudományos díjak

Az Egyetem oktatói több tucat nemzetközi, hazai és helyi díjat, elismerést kapnak évente, ami az oktatók számához mérten jelentős elismerésnek tekinthető. Az Egyetem Szenátusa az Egyetemi Tudományos Tanács javaslatai alapján ösztönzi és Publikációs Nívódíjjal jutalmazza az oktatók/kutatók kiemelkedő publikációs tevékenységét. Elismerésben részesíti az előző tanévben megjelent lektorált publikációk (könyvek, folyóiratok, konferencia kiadványok cikkei) szerzőinek egy-egy publikációját, illetve alkotását. 2013-től a beérkezett pályaműveket az Egyetemi Doktori Tanács tagjai bírálják el, figyelembe véve a vonatkozó szakterületek nemzetközi tudományos normáit. 2011-2013-ig évente, kategóriánként egy-egy díjat adott ki az Egyetem.

59

Az Universitas-Győr Alapítvány az utóbbi években számos díjat ítélt oda az Egyetem oktatói részére.

14. Táblázat: Az Universitas-Győr Alapítvány által folyósított díjak száma 2008-2012

Év Professzori

díj

Nemzetközi vendégoktatói

ösztöndíj

Posztdoktori díj (2007-től Hegedűs Gyula Ösztöndíj)

Nappali PhD ösztöndíj

Levelező PhD ösztöndíj

2008 - - 2 5 46

2009 - - 2 4 37

2010 - 6 2 4 34

2011 - 6 2 3 21

2012 - 1 2 3 12

Forrás: Universitas-Győr Alapítvány

2012-ben a PhD védés alapján 10 fő kapott ösztöndíj kiegészítést az Universitas-Győr Alapítványtól. Ugyanebben az évben a Matematika és Számítástudomány Tanszék két doktorandusz hallgatója Kutatói Ösztöndíjban részesült.

Szellemi alkotások portfóliója

Az Egyetem műszaki jellegéből adódik mérsékelt szabadalmi tevékenysége. A különböző járműipari kutatás-fejlesztési projektek, vállalati együttműködések nem igazán kedveznek a szabadalmak születésének, hiszen a partnerek nem érdekeltek az elért eredmények iparjogi oltalmának a megszerzésében, az óriási iparági verseny miatt inkább titokban kívánják tartani elért eredményeiket, műszaki megoldásokat. A Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központja, mint az Egyetem technológia transzfer irodája feladatkörébe tartozik az Egyetemen létrejött szellemi alkotások kezelése, a hozzájuk kapcsolódó iparjogvédelmi lehetőségek feltérképezése, valamint a hasznosításukban való közreműködés. A Központ 2010-2012. közötti tevékenysége során az alábbi fennálló oltalmakat és elbírálás alatt lévő bejelentéseket segítette elő:

15. táblázat: Bejelentett szabadalmak és fennálló oltalmak

Ügyiratszám Név Típus Bejelentés napja

P1200339 Bolygómalom szabadalmi bejelentés 2012. május 31.

P1100733 Görgős kitámasztó szerkezet egynyomú járművek számára

szabadalmi bejelentés 2011. december 30.

P1100654 Hulladékhőt hasznosító boxer típusú külsőégésű hőerőgép

szabadalmi bejelentés 2011. november 29.

P1100655 Hulladékhőt hasznosító külsőégésű hőerőgép

szabadalmi bejelentés 2011. november 29.

P0800608

Változtatható löketű belsőégésű motor passzív

szabályozással HCCI üzemmód megvalósítására

ideiglenes szabadalmi oltalom alatt áll

2008. október 10.

U1200150 Fokozatmentes fordulatszám

szabályozó elrendezés használati mintaoltalom alatt

áll 2011. december 23.

M1103795 SZE-Duó védjegy oltalom alatt áll 2011. november 29.

M1101987 Uni-Cert Ecomobil tanúsító védjegy oltalom alatt

áll 2011. június 23.

Forrás: TMNK

Nemzetközi aktivitás

Nemzetközi projektek A Széchenyi István Egyetemen 2011 - 2012-ben 14 nemzetközi projekt futott, melyek közül 10 a Műszaki Tudományi Karhoz, három a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karhoz kötődött. 12 projekt finanszírozása európai uniós, kettő pedig egyéb forrásból történt.

60

16. Táblázat: Nemzetközi kutatási projektek 2009-2013

Project címe Időtartam Finanszírozó Helyi kontaktszemély

neve, elérhetősége Kar/Tanszék

ASPIS - Auditing of Sustainability of Public Spaces

2010-2012 EU – Education and Culture DG

Pesti Bálint pestib@sze.hu

Építészettörténeti és Városépítési Tanszék, Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék

ATRIUM: Architecture of Totalitarian Regimes of the XX. Century in Urban Management

2011-2013 Dél-Kelet-Európai Transznacionális Program

Dr. Koppány Attila koppany@sze.hu

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Bosznia-Hercegovina műszaki felsőoktatási intézményhálózatának fejlesztése Európai Uniós partnerkapcsolatok segítségével

2010-2013 Európai Unió

Dr. Kardos Károly kardos@sze.hu Dr. Zsoldos Ibolya zsoldos @sze.hu

Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék

CroBoNet - Határon túli vállalkozói hálózatok

2010-2011 Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program

Dr. Lados Mihály ladosm@rkk.hu

Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék

CURE - Corporate Culture and Regional Embeddedness

2007-2009 EU FP6 Dr. Losoncz Miklós losoncbt@t-online.hu

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

EIPEN - Accompanying Measures 2007-2009

Erasmus Lifelong Learning Programme, Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

Kóbor Krisztina kobor.kriszta@t-online.hu

Szociális Munka Tanszék

EMRA - European Master Programme for Rural Animator

2009-2012 25%-os önrész 75% EU támogatás

Szörényiné Dr. Kukorelli Irén sziren@rkk.hu

Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék

Estia Earth 2003-2011 Európai Unió Dr. Puklus Zoltán puklus@sze.hu

Automatizálási Tanszék

EURIS ORP – European Collaborative and Regional Open Innovation Strategies Open Research Platform

2011-2012 Európai Unió Dr. Dőry Tibor doryti@sze.hu

Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ

EUROCOOP - Regionális fejlesztések fenntarthatósága

2006-2009 EU FP6 Dr. Bulla Miklós bulla@sze.hu

Környezetmérnöki Tanszék

FUSENET - The European Fusion Education Network

2008-2012 EU FP7 Berta Miklós bertam@sze.hu

Fizika és Kémia Tanszék

GSP – Galileo Signal Priority 2012-2014 EU FP7 Dr. Horváth Balázs balazs.horvath@sze.hu

Közlekedési Tanszék

HUNOROB - Új, környezetbarát és versenyképes robottechnológiák magyar-norvég innovációja célcsoportok számára

2008-2011 EGT Finanszírozási Mechanizmus / Norvég Alap / Svájci hozzájárulás

Dr. Kóczy T. László koczy@sze.hu

Műszaki Tudományi Kar

HUSK 0801/125 - Magyarország- Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007- 2013, Alcím: A hulladékgazdálkodás határok nélkül (Waste management without borders)

2009-2010

Magyarország- Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007- 2013

Dr. Bulla Miklós, Dr. Szalay Zoltán, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András bulla@sze.hu

Környezetmérnöki Tanszék

Improving Road Traffic Safety in Thailand - A Common Challenge for European and Thai Universities

2009-2010 EU-Thai Cooperation Dr. Koren Csaba koren@sze.hu

Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék

KAUST-GCR-FIC – Positive Numerical Solution of Differential Equations

2010-2013 King Abdullah University of Science and Technology

Dr. Horváth Zoltán horvathz@sze.hu

Matematika és Számítástudomány Tanszék

NANOSCRATCH - To develop a scratch resistance coating using a molecular self assembly nano-technology for plastic products

2009-2011 EU FP7 Dr. Dogossy Gábor dogossy@sze.hu

Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék

OPTICOM - Optimisation of Intercultural Communication and Collaboration

2009-2011

EU – Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia ablne@sze.hu

Nemzetközi Kommunikáció Tanszék

RoSCoE – Sustainable Improvement of Road Traffic Safety by Establishment of the EU-Asia Road Safety Centre of Excellence in Thailand

2011-2013 External Actions of the European Union

Dr. Koren Csaba koren@sze.hu

Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék

TRENDY TRAVEL - Emotions for Sustainable transport

2007-2010 EU DG TREN Dr. Makó Emese makoe@sze.hu

Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék

VKM AT-HU – Ausztria – Magyarország közlekedési modell

2011-2014 Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Dr. Koren Csaba koren@sze.hu

Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék

Forrás: Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság

61

Az Egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységének jelentős részét nemzetközi (INTERREG, TÁMOP, EU FP7, ETE, GOP, EGT, egyéb) forrásból finanszírozza. A források összege 2010-ben 345 millió, 2011-ben 1.076 millió, 2012-ben 725 millió forint volt.

Nemzetközi tevékenység intézményi háttere

Az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak ügyintézése a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központon belül valósul meg. Az intézményi stratégiát és általános kérdéseket a Nemzetközi Bizottság tárgyalja, melynek tagjai az Egyetem három karának és két önálló intézetének küldötteiből áll, elnöke pedig a mindenkori nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető (jelenleg a TMNK igazgatója). A legjelentősebb nemzetközi mobilitási program megvalósítása érdekében az Egyetem létrehozta az Erasmus Bizottságot. A Bizottság tagjai egy-egy szakcsoport szakkordinátora, akiket az adott szakot gondozó kar vagy intézet kért fel a közreműködésre. Nemzetközi kérdésekben a legfőbb döntéshozó a Rektor, a bizottságok, illetve konkrét esetekben az oktatók/hallgatók javaslatai alapján. A TMNK nemzetközi tevékenységeiről évente beszámol a Szenátus tagjainak, akik az előírt minőség fenntartásáról is gondoskodnak. Nemzetközi Tevékenység A Széchenyi István Egyetem jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az intézmény nemzetközi kapcsolatainak egyetemi színvonala folyamatosan emelkedjen. Ennek érdekében hozta létre a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központot (2013. április 1-ig Nemzetközi Projekt Központ), amelynek segítségével az alábbi nemzetközi tevékenységeket valósította meg az Egyetem: Hallgatói mobilitási tevékenység

− Az ERASMUS program keretében 2007-2013 időszakban 219 hallgató vett részt EU tagországok oktatási intézményeiben 3-5 hónapos részképzésen, 73 hallgató külföldi szakmai gyakorlaton és 226 európai hallgató érkezett hozzánk a program keretében részképzésre.

− Az Egyetem a törvényben meghatározottak szerint hallgatói kiutazásokhoz az évente öt millió Ft összegben saját forrásból is nyújtott támogatást, melynek segítségével két hallgató egy-egy szemeszteres tanulmányaihoz kapott ösztöndíjat.

− Az Egyetem kétoldalú megállapodásai alapján 40 fő nem európai cserediákot fogadott egy-egy szemeszterre részképzésre, vagy 2 hetes nemzetközi modul oktatásra.

− CEEPUS program keretében 8 fő vett részt 4 hónapos részképzésen

− LEONARDO pályázattal 21 frissen végzett építészmérnök hallgatónak nyújtott az Egyetem ösztöndíjat külföldi szakmai gyakorlat megszerzéséhez 6-6 hónapon keresztül.

− VELUX program keretében 8 fő vett részt 6 hónapos dániai részképzésen.

− Az elmúlt években a legkedveltebb mobilitási célországok a hallgatók között: Ausztria és Németország, míg Egyetemünkre a legtöbben Spanyolországból és Törökországból érkeztek hallgatók.

− Rendszeres tájékoztató rendezvények magyar hallgatók számára (Nemzetközi Tájékoztató Napok, Országos Diplomataképző Konferencia, Erasmus tájékoztatók, Szervezeti Nyílt Nap)

− Rendezvények bejövő hallgatók számára (Orientációs Nap, Magyar Est, Nemzeti estek, Social Erasmus akciók)

− Nemzetközi hallgatói programok koordinálása 2004 óta évente (villamosmérnök hallgatók - Spanyolország, építészmérnök hallgatók - Finnország, gazdász szakos hallgatók – Hollandia számára)

− Nemzetközi Fuvola Mesterkurzus szervezése 2011 óta évente (alkalmanként 35-40 hallgató részvételével)

− Dolgozói mobilitási tevékenység támogatása A Széchenyi István Egyetemről 2007-2013 időszakban 1803 fő oktató/kutató/dolgozó vett részt tudományos konferencia előadásának tartása, nemzetközi oktatás, képzés illetve K+F együttműködésekhez kapcsolódó külföldi utazáson. A leggyakrabban felkeresett célországok: Ausztria, Németország, a tengerentúli célországok aránya 6 %-ról 12%-ra emelkedett az említett időszakban. Az egyetem nemzetközi kapcsolatai Az Egyetem és szervezeti egységeinek külföldi intézményekkel fenntartott kapcsolataiban az oktatási, hallgatói, oktatói cserekapcsolatok dominálnak. A nemzetközi kapcsolatok fenntartásának fő finanszírozási forrását ez elmúlt időszakban elsősorban az EU-támogatású LLP/ERASMUS, CEEPUS, illetve LEONARDO projektek jelentették.

62

17. Táblázat: Partnerintézmények a legintenzívebb hallgatói mobilitás szerint (2010-2013)

Intézmény Kiutazó hallgatók száma összesen

Johannes Kepler Universität, Linz (AT) 7

University of Vlencia (ES) 7

Hochschule Ingostadt (DE) 6

Technical University of Cartagena (ES) 6

Fachhochschul-Studeingang Eisenstadt, Burgenland (AT) 5

Haute Ecole EPHEC (BE) 5

HAN University of Applied Sciences (NL) 5

Forrás: Nemzetközi Projekt Központ

18. Táblázat: Partnerintézmények a legintenzívebb oktatói mobilitás szerint (2010-2013)

Intézmény Kiutazó oktatók száma összesen

Johannes Kepler Universität, Linz (AT) 12

Deutsche Telekom Hochschule für Telekommunikation, Leipzig (DE)

6

Ekonomická univerzita v Bratislave (SK) 5

Fachhochschule Lausitz 4

Selye János University, Komarno (SK) 4

Forrás: Nemzetközi Projekt Központ

Az Egyetem a nemzetközi kapcsolatait decentralizáltan kezeli. Bármelyik szervezeti egység alakíthat ki, kezdeményezhet együttműködést, kapcsolatot a tanszék tudományterületének megfelelő külföldi oktatási-kutatási intézménnyel, illetve vállalkozással. Szerződéses nemzetközi együttműködés azonban − bármelyik szervezeti egység, oktató kezdeményezésére − csak központilag köthető. Ennek felelőse a Nemzetközi Projekt Központ. Az Egyetem általános együttműködési szerződést köt minden olyan intézménnyel, mely több szervezeti egység többféle kooperációs kapcsolatát tartalmazza. Jelenleg 18 országban 46 intézménnyel van élő, általános együttműködési szerződése az Egyetemnek. Nemzetközi kapcsolatainkat elsősorban a közép-európai régióban (különös tekintettel a Bécs–Pozsony–Győr együttműködésre) kívánjuk erősíteni és szélesíteni. Az együttműködésekben kiemelt feladatnak az oktatói, hallgatói mobilitás és az oktatásfejlesztési programok mellett a közös kutatási projektek és közös kutatási pályázatok megvalósítását tekintjük. Meglévő más európai kapcsolatainkban növelni szeretnénk az egyetemi és az ezek keretében megvalósuló tudományos kutatási kapcsolatok súlyát.

Regionális kapcsolatok, szerepkörök és azok hatásai

A Széchenyi István Egyetem küldetésnyilatkozata szerint az alábbi partnerségeket alakította ki és működteti:

− Partnere a regionális (illetve az országos) gazdaságfejlesztésnek, illetve a közszolgáltató szféra minőségi megújításának. Aktív, kezdeményező magatartásával részt vállal a közösségi, gazdasági célok, tervek, folyamatok irányának meghatározásában, végrehajtásában;

− Partnere a regionális munkaerőpiacnak, és a munkaerőpiac intézményi szereplőinek. Folyamatos egyeztetések, és a vállalati/intézményi együttműködések tapasztalatai alapján törekszik arra, hogy a munkaerőpiac valódi igényeit szolgáló, olyan képzéseket nyújtson, amely biztosítja a végzős hallgatók számára a választott, képzettségnek megfelelő elhelyezkedést és a pályán maradást;

− Partnere a régió vállalatainak és intézményeinek az oktatási és kutatási együttműködések kialakítása, fenntartása és elmélyítése területén és mindent megtesz a kétirányú tudásáramlás lehetőségének biztosítása, erősítése érdekében. Fő partnereiként az Egyetem azokat a high-tech, vagy medium-high-tech ágazatokban tevékenykedő fejlesztő és termelő, szolgáltató vállalatokat, illetve a közszolgáltatás területén működő vállatokat, intézményeket jelöli meg, melyek tevékenységében a „tudás” kiemelt értékteremtő tényező;

− Résztvevője, valamint oktatói utánpótlást biztosító és módszertani fejlesztő partnere a regionális szakképzési hálózatnak;

− Széleskörű és intenzív nemzetközi kutatási és képzési partnerségi rendszert tart fenn, mely révén hatékonyan integrálódik a nemzetközi, s ezen belül is kiemelten az európai felsőoktatási, illetve kutatási térbe.

63

Kutatás-fejlesztési kapcsolatok és együttműködések

Mintaszerűen sokoldalú és intenzív az Egyetem kapcsolata a helyi és a régió gazdasági-társadalmi szereplőivel, művészeti életének képviselőivel. Évről évre dinamikusan növekszik az egyetemi karok és tanszékek különböző együttműködéseinek száma. A legtöbb formalizált együttműködéssel a legnagyobb kar, a Műszaki Tudományi Kar rendelkezik. Az egyetemi „Tudástérkép” adatbázis szerint több mint 300 együttműködést tartanak fenn hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel. A kialakított vállalati együttműködések száma meghaladja az 1000-et. A vállalati együttműködésekből származó források jelentősek, azonban aránya mérsékelt az Egyetem költségvetéséhez képest, évente 1-3% között ingadozik. Az együttműködések jellege azonban inkább fejlesztői tevékenységnek tekinthető. Az eredmények további hasznosítását a tevékenységet finanszírozó vállalkozások jellemzően fenntartják maguknak, de egyre több példa van az ilyen együttműködések alapján indított kutatás-fejlesztési projektekre, amelyek sorából kiemelkedik az Audi Hungária Motor Kft-vel való együttműködés, ami döntően az Audi Hungária Tanszékcsoporton keresztül valósul meg. Az egyetem tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése A Széchenyi István Egyetem rendkívül sokszínű és változatos módokon közvetíti az intézményi tudást és kultúrát az Egyetem térségében. Sokrétű és intenzív kapcsolatokat épített ki és ápol a szélesebb régió oktatási és kulturális intézményeivel, különösképpen pedig az Egyetem vonzáskörzetében, illetve azon kívül eső vállalkozásokkal. Mindezt az alábbi példákkal illusztráljuk: jUNIor Egyetem és a Széchenyi Tudományos Est A Mindentudás Egyeteme mintájára, a TÁMOP-4.2.3 pályázat keretei között indult el a Tudomány Győrben Mindenkinek rendezvénysorozat 2010 februárjában, s három szemeszteren keresztül fogadta a tudomány iránt érdeklődő látogatókat. A rendezvénysorozat mindkét eleme, a jUNIor Egyetem és a Széchenyi Tudományos Est összesen 17-17 alkalommal került lebonyolításra a projekt kétéves időtartama alatt. Nyugdíjas Egyetem A Széchenyi István Egyetem 2010 szeptembere óta hirdeti meg a Nyugdíjas Egyetemet. A főszervező és ötletgazda a Széchenyi István Egyetem, társzervezői a NYME Apáczai Csere János Kar, a Kisalföld, a Család napilapja és a Pannon Nyugdíjas Szövetség. A Nyugdíjas Egyetem lényege, hogy minden szemeszterben 6-8 előadást rendezünk az Apáczai Csere János Karral közösen, a szemeszterre beiratkozott nyugdíjas „senior" hallgatók számára. A témák változatosak, hiszen a két Egyetem karai és a nyugdíjas szövetség külön-külön gyűjtötték össze témaötleteiket, amelyek közül azokat választottuk ki, melyek aktuálisak, a senior hallgatók számára érdekesek és hasznosak lehetnek. Előadóink a két Egyetem oktatói, meghívott elismert tudósok, akik közérthetően és a célcsoport számára élvezhetően mutatnak be egy-egy tudományos témát, kiemelt kutatási eredményt.

64

2.3 Gazdálkodás

Az Egyetem gazdálkodásának forrását az állami fenntartói támogatás, a költségtérítéses képzés bevételei, a pályázatok útján céljellegű felhasználásra elnyert pénzeszközök, valamint a szabad kapacitás kihasználásból eredő bevételek képezik.

2.3.1 Támogatási előirányzatok alakulása

A következő táblázat a támogatások alakulását és összetételét mutatja, az elmúlt öt lezárt költségvetési évben.

19. táblázat: Alaptevékenység állami támogatása (millió Ft)

Támogatás megnevezése 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Hallgatók pénzbeli juttatása 714,0 678,3 678,3 666,4 559,3

Bursa, doktori, köztársasági ösztöndíj 81,3 84,4 101,6 111,0 115,2

Jegyzettámogatás 71,6 68,1 68,1 67,0 56,3

Kollégiumi támogatás 188,3 188,3 188,3 186,4 161,9

Lakhatási támogatás 198,0 198,0 198,0 222,0 174,0

Hallgatói (normatív) előirányzat összesen 1 253,2 1 217,0 1 234,2 1 252,7 1 066,7

Képzési, tudományos, fenntartási (normatív) előirányzat összesen

3 726,7 3 398,7 3 154,9 3 048,5 2 851,9

Speciális programok 39,8 19,2 19,8 36,8 33,8

TÁMOGATÁSOK MINDÖSSZESEN 5 019,7 4 634,9 4 408,9 4 338,0 3 952,4

Forrás: GMFI

Támogatási előirányzatunk a 2008. és 2012. közötti időszakban 1.067,3 millió Ft-tal csökkent. Míg a hallgatói (normatív) előirányzat alig változott, addig az össztámogatás csökkenésének alapvető okát a képzési, tudományos, fenntartói (normatív) előirányzatának jelentős visszaesésében látjuk. Ez utóbbi adja a támogatási előirányzatok legnagyobb részét, 2012-ben 72,2%-os részarányt képviselt

21. ábra: Alaptevékenység állami támogatása, módosított előirányzat (millió Ft)

Forrás: GMFI

A hallgatói kifizetéseknél az intézmény közvetítője, lényegében kifizetőhelyként működő végrehajtója a jogszabályok szerinti juttatásoknak, így ezen előirányzatokból bevételi többlet nem keletkezik.

22. ábra: Támogatási előirányzatok alakulása (millió Ft)

Forrás: GMFI

2013-ban az elfogadott költségvetésünk szerint a kedvezőtlen támogatási tendencia folytatódik, költségvetési támogatásunk eddigi mélypontra 3 565,5 millió Ft-ra csökken.

5 019,7 4 634,9 4 408,9 4 338,0 3 952,4

0,0

2 000,0

4 000,0

6 000,0

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

1 253,2 1 217,0 1 234,2 1 252,7 1 066,7

3 676,2 3 398,7 3 154,9 3 048,5 2 851,9

90,319,2

19,8 36,833,8

0,0

1 000,0

2 000,0

3 000,0

4 000,0

5 000,0

6 000,0

2008 2009 2010 2011 2012

Különféle egyéb előirányzat

Képzési, tudományos, fenntartói (normatív) előirányzat

Hallgatói (normatív) előirányzat

65

2.3.2 Intézményi saját bevételek

Az Egyetem saját bevételei 2009-ben és 2010-ben jelentősen emelkedtek, majd ezt követően visszaestek. Az időszaki csúcsot a 2010-es év jelentette, ahol a saját bevételek 8.107,3 millió Ft-ot tettek ki. Míg 2008-ban és 2009-ben a saját bevételek nagyobbik hányada a költségtérítéses képzésből származott, 2010-ben már a saját bevételek 61,8 %-a pályázati forrásból érkezett. A 2009-ben megkezdődött és TIOP pályázatból megvalósult infrastrukturális projekt 2011-ben zárult, melynek eredményeként a Campus területén megépültek az Új-Tudástér és Inno-Share épületek. 2011-ben a 6 227,2 millió Ft saját bevételben 3070,8 millió Ft, 2012-ben a 4 445,6 millió Ft saját bevételben 1 987,6 millió Ft volt EU-s pályázati támogatás, ami rendre a saját bevétel 49,3%-át és 44,7%-át jelentette. Szakképzési hozzájárulás címen 2008. és 2011. között összesen 898,1 millió Ft forrás érkezett az Egyetemre. A hallgatók gyakorlati képzésének fejlesztésére irányuló támogatást 2012-ben már nem fogadhatott az Egyetem. A szabadkapacitás kihasználás körében elszámolásra kerülő szerződéses munkákból 2008. és 2012. között 1771,7 millió Ft bevétel folyt be.

20. táblázat: Saját bevételek alakulása (millió Ft)

Bevétel megnevezése 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

I. Működési költségtérítések, bevételek 610,1 1 209,9 854,8 923,5 806,5

II. Különféle díjbevételek 249,7 168,5 212,1 198,1 189,8

III. EU pályázatok (INTERREG, TIOP, TÁMOP, EGT, ETE, GOP)

423,9 957,0 5 015,2 3070,8 1 987,6

IV. Hazai pályázat

V. EU-n kívüli együttműködési megállapodás (KAUST)

0 0 2,6 1,4 14,3

VI. Integrált Járműipari Termék és Technológia Fejlesztő Rendszer (IJTTR, INFCARE8)

219,2 0 216,3 187,8 73,2

VII. PHARE, TEMPUS pályázatok 71,6 52,7 75,9 47,6 73,4

VIII. Különféle alapítványok támogatásai, pályázatok és átvett pénzeszközök

120,5 569,6 230,3 359,6 352,7

IX. Továbbképzés, távoktatás, tanfolyami képzés

1 054,9 1 043,9 886,0 820,8 687,3

X. Szakképzési hozzájárulás 238,2 226,5 179,8 253,6 0,0

XI. Szerződéses munkák 410,7 301,9 434,3 364,0 260,8

SAJÁT BEVÉTELEK ÖSSZESEN (I. – XI.) 3 401,5 4 534,4 8 107,3 6 227,2 4 445,6

23. ábra: Saját bevételek alakulása Alap és kiegészítő tevékenység saját bevételeinek alakulása (millió Ft)

Forrás: GMFI

3 401,5

4 534,4

8 107,3

6 227,2

4 445,6

0,0

2 000,0

4 000,0

6 000,0

8 000,0

10 000,0

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

66

A GOP program keretében is sikerült egy új pályázatot indítania az Egyetemnek „Építőipari kockázatelemző szolgáltatásnyújtás kutatás-fejlesztés” címen, melyre 2012-ben 15,6 millió Ft támogatás érkezett. Az erősödő nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően az Egyetem kutatói együttműködést kötött a szaúd-arábiai KAUST egyetemmel, melynek keretében 2012-ben már 14,3 millió Ft-os támogatás érkezett. Az Egyetem és a Győri Önkormányzat között 2011-ben létrejött szerződéses megállapodás alapján a Győri Önkormányzat az iparűzési adó helyi rendelet szerinti hányadának visszaforgatása céljából 334,5 millió Ft támogatást nyújtott az Egyetemnek. Ez az összeg az Audi Hungária Belsőégésű Motorok Tanszék részére kialakított próbaterem épület és infrastrukturális beruházás megvalósítására fordítottuk. Szintén a Győri Önkormányzattól iparűzési adó helyi rendelet szerinti hányadának visszaforgatása céljából, a megállapodási szerződésnek megfelelően került átadásra 65,3 millió Ft, mely a szerződés szerint az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék és a Járműgyártási Tanszék működését támogatja. A felnőttképzés, nappali költségtérítéses képzés, valamint a részismeret megszerzésére szolgáló képzés tandíj és egyéb bevételei 2012-ben együttesen 1.145 millió Ft-ot tettek ki. A költségtérítési díj címen elszámolt bevételek évenkénti összegét mindig a képzésben résztvevő hallgatók száma, illetve az általuk fizetendő eltérő összegű térítési díj határozza meg.

21. . Táblázat: Költségtérítéses képzés bevételei (ezer Ft-ban)

Képzésítpusok 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Felnőttképzés (tandíj, késedelmi és egyéb díjak)

1 160 925 1 049 760 888 098 826 392 660 070

Nappalis költségtérítéses képzés (tandíj, késedelmi és egyéb díjak)

231 189 290 984 356 480 433 613 484 572

Részismeret megszerzésére szolgáló képzés és vendéghallgatói képzés (tandíj)

26 485 120 888 582

Összesen: 1 392 140 1 341 228 1 244 697 1 260 893 1 145 224

A felnőttképzésből származó bevétel folyamatos csökkenését nappali tagozatos költségtérítéses képzés bevételeinek emelkedése részben ellensúlyozta. A következő ábra a költségtérítéses képzés bevételi szerkezetének alakulását mutatja.

24. ábra: Költségtérítéses képzés bevételei (ezer Ft)

Forrás: GMFI

1 160 925,0

1 049 760,0

888 098,0826 392,0

660 070,0

231 189,0290 984,0

356 480,0433 613,0 484 572,0

0,0

200 000,0

400 000,0

600 000,0

800 000,0

1 000 000,0

1 200 000,0

1 400 000,0

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Felnőttképzés (tandíj, késedelmi és egyéb díjak)

Nappalis költségtérítéses képzés (tandíj, késedelmi és egyéb díjak)

67

2.3.3 Kiadások és maradvány alakulása

Az alábbi táblázat a kiadások jogcímenkénti szerkezetét, valamint a maradvány alakulását mutatja. A kötelezettségvállalással lekötött maradványunk 2009-ben még 2387,4 millió Ft volt, 2012-ben már csak 1253,8 millió Ft, ami közel 50%-os visszaesést jelent.

22. Táblázat: Saját bevételből és állami támogatásból összesen származó bevételek (millió Ft)

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Előző évi maradvány 486,6 678,4 2 387,4 2 349,3 2 169,2

Tartalékképzés (Kincstárjegy) 700,0

Tárgyévi bevétel és támogatás 8 421,2 9 169,3 12 516,2 10 565,1 8 398,0

Összesen 8 907,8 10 547,7 14 903,6 12 914,4 10 567,2

Kiadások:

Személyi juttatás 3 120,1 2 961,7 2 632,4 3 474,4 3 114,5

Munkaadókat terhelő járulékok 972,7 900,5 687,7 910,3 815,6

Dologi és egyéb kiadások 1 989,3 2 087,3 2 387,7 2 680,6 2 540,5

Ellátottak pénzbeli juttatása 1 061,7 1 016,2 968,3 968,3 954,7

Beruházás, befektetés 710,3 966,8 5 617,8 2 579,0 1 809,2

Felújítás 375,3 227,8 260,4 132,6 78,9

Összes tárgyévi kiadás, ráfordítás 8 229,4 8 160,3 12 554,3 10 745,2 9 313,4

Maradvány 678,4 2 387,4 2 349,3 2 169,2 1 253,8

Forrás: GMFI

A kiadások döntő részét minden évben a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok tették ki. Ezek együttesen 2012-ben a teljes kiadásaink 42,2%-át jelentik.

2.3.4 Létszám és személyi kifizetések alakulása

Az éves átlagos létszám adatokat (éves átlagos átszámított statisztikai létszám), a személyi kifizetések legfőbb adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

23. Táblázat: Éves átlagos létszám adatok és személyi kifizetések Tény adatok

Megnevezés M. egység 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Oktatói létszám (éves átlagos átszámított statisztikai létszám)

fő 377 382 390 394 396

- ebből minősített fő 155 168 192 211 218

Nem oktató alkalmazotti létszám fő 235 235 241 264 254

Összlétszám fő 612 617 632 658 650

1 fő oktatóra jutó egyéb alkalmazotti létszám

fő 0,62 0,62 0,62 0,05 0,64

Hallgató átlaglétszám fő 10 396 10 211 10 273 10 644 10 580

1 fő oktatóra jutó hallgató létszám fő 27,6 26,7 26,3 27,0 26,7

Belső munkatársaknak személyi kifizetés összesen

mFt/év 2 713

Külső személyi kifizetések (megbízási díjak, szerzői díjak, hallgatói

mFt/év 245 205 293 448 402

Személyi kifizetés összesen: mFt/év 3 120 2 962 2 632 3474 3 115

Egy főre jutó átlagos jövedelem eFt/fő/év 4 697 4 468 3 701 4599 4 173

Forrás: GMFI

68

25. ábra: Oktatói és hallgatói létszám

Forrás: GMFI

A közalkalmazotti bértábla alapján esedékes kötelező bérfejlesztéseket a vonatkozó törvény szerint végrehajtottuk. A rendszeres személyi kiadásokat befolyásolta a kötelező bérfejlesztés, az évközben esedékes oktatói előresorolások, illetve az évközi személyi változások. A belső munkatársak személyi juttatásait befolyásolta a feltételtől függő pótlékok mértékének csökkenése, valamint az a tény, hogy míg 2011-ben jutalom kifizetésére is volt lehetőség, addig 2012-ben jutalom kifizetés nem történt. Az egy főre jutó átlagos jövedelem fenti két jelentős tényező miatt 9,3 %-os csökkenést mutat. Az egyes főbb munkaköri csoportok szerinti besorolási bérek alakulását, valamint a 2012. évi arányokat az alábbi ábra szemlélteti:

26. ábra: Átlagos besorolási bérek főbb munkaköri csoportok szerint (2012.12.31.)

Forrás: GMFI

2012. évben a létszámgazdálkodásunkban jelentős változás nem történt, a legfőbb célkitűzés az előző évhez hasonlóan továbbra is az oktatói átlagéletkor csökkentése, valamint a tudományosan minősített oktatók arányának további növelése volt. Fontos szempont továbbá, hogy jelenleg és az elkövetkező években jelentős létszámú oktató éri el a nyugdíjkorhatárt, ezért előremutató humánpolitikával kell gondoskodnunk a megfelelő utánpótlásról. Az említett szempontok figyelembevételével évek óta következetesen dolgozik az Egyetem vezetése az emberi erőforrás átalakításán, fejlesztésén. Jelentős kihívást jelent a 2012. év végén megjelent, a nyugdíjasok foglalkoztatását érintő törvénymódosítás és kormányhatározat, mert ennek eredményeként már most látható, hogy 2013-ban jelentős számú oktató és nem oktató munkatársunk vonul nyugdíjba, ezáltal kiugróan magas számú személycserére kell felkészülnünk.

612 617 632 658 650

10 396 10 211 10 273 10 644 10 580

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.Összlétszám Hallgatói létszám

174 900220 783

313 616382 538

179 406225 017

340 385

584 551

467 061

207 131189 641

0100000200000300000400000500000600000700000

Átlagos besorolási bérek főbb munkaköri csoportok szerint (besorolási bér=alapbér+pótlékok)

69

A főbb munkaköri csoportok szerinti létszám alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

24. Táblázat: Átszámított statisztikai létszám (fő)

Beosztás 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

főiskolai tanársegéd 3 2 2 2 2

főiskolai adjunktus 13 10 10 8 6

főiskolai docens 49 43 38 28 25

főiskolai tanár 10 10 10 10 8

egyetemi tanársegéd 53 68 73 68 76

egyetemi adjunktus 94 84 82 71 69

egyetemi docens 87 97 110 126 125

egyetemi tanár 36 35 33 32 37

kutatók 9 6 7 10 8

egyéb oktató 22 28 26 33 37

gyakornok doktorandusz 7 4 8 6 10

nem oktató 225 233 254 261 253

Közalkalmazottak összesen:

608 620 653 655 656

Forrás: GMFI

27. ábra: Közalkalmazotti létszám

Forrás: GMFI

A táblázatból látható, hogy emelkedést mutat a tanársegédek aránya, ez elsősorban a nyugdíjazásokkal kapcsolatos személycserék eredménye, továbbá megemlítendő az egyetemi tanárok számának emelkedése. A nem oktatók létszámának csökkenése alapvetően a projektforrásokból foglalkoztatottak számának változásából ered, illetve a nyugdíjazásokkal kapcsolatos személycserékhez köthető. Intézményi szinten az oktatók, kutatók összlétszámán belül a tudományosan minősítettek aránya a tavaly év végi 53,4 %-ról 55,44 %-ra emelkedett. Karonként is megvizsgálva, minden szervezetben pozitív tendencia mutatkozik, az oktató munkatársak egyre nagyobb arányban szereznek tudományos fokozatot. Az oktatói átlagéletkor 2011.12.31-én 46, 77 év volt, mely 2012.12.31-i adat szerint 46, 43 év lett. Ez kedvező tendencia, azonban az oktatók között továbbra is viszonylag magas a nyugdíjas vagy nyugdíjas korú munkatársak aránya (2012.12.31-én 44 fő, 11,4 %). 2012. év folyamán több munkatársunknak megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya (felmentéssel), a távozó munkatársak pótlásánál minden esetben törekedtünk fiatal, lehetőleg tudományos minősítéssel rendelkező, vagy azt a közeljövőben megszerző kolléga felvételére. A HR tervek alapján végrehajtott személyi intézkedések hatása egyre jelentősebb, pozitív változásokat eredményez. A személyi kiadások összességében 2012.-re éves szinten 10,36 %-kal csökkentek. A rendszeres kifizetések alakulásában az alábbi tényezők játszottak nagy szerepet:

− A közalkalmazotti illetménytábla szerint a kötelező átsorolásokat végrehajtottuk. Az illetménytábla és a pótlékalap nem változott.

− Az előmeneteli követelményrendszert teljesítő oktató munkatársak előresorolása, új munkatársak felvétele.

− Az Egyetem bevételei kiegyensúlyozottak, ebben nagy része van a felnőttképzési tevékenységnek, illetve a fokozott pályázati bevételek növekedésének.

383 387 399 394 403

225 233 254 261 253

0

100

200

300

400

500

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

oktató

nem oktató

70

− A rendszeres kifizetéseken belül az egyéb, feltételtől függő pótlékok mértéke csökkent az előző évhez képest, mintegy 25,69 %-kal. Ezt elsősorban a pályázatokhoz köthető kifizetések változása eredményezte, de befolyásolta az is, hogy az éves teljesítményértékeléshez kötődően kevesebb forrás állt rendelkezésre ilyen jellegű juttatásra az előző évhez képest.

A további, nem rendszeres kifizetésekkel kapcsolatban elmondható, hogy míg a 2011. évben teljesítményértékelés alapján jutalom kifizetése történt november hónapban, ilyen jellegű kifizetésre 2012-ben nem volt lehetőség. Intézményünkben igyekeztünk kihasználni az SZJA törvényben meghatározott adómentesen adható juttatások lehetőségét. Ez a dolgozók és az Egyetem számára is előnyös. 2012-ben a cafetéria rendszerű juttatásokat a költségvetési törvény – az előző évhez hasonlóan - bruttó 200 000 Ft/fő/év-re korlátozta. A béren kívüli juttatások között Erzsébet utalványt és SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára történő támogatást számoltunk el, ezzel segítve főállású dolgozóink étkeztetését.

2.3.5 Felhalmozási kiadások és az intézményi vagyon alakulása

2008. év végén Egyetemünk a Környezeti és Energia Operatív Program keretében támogatást nyert a campus területén található három kollégiumi épületének energiatakarékossági célú hőszigetelésének kiépítésére. A Program 2010. év januárjában zárult le, kiegészítve a korábban már saját erőből megvalósított nyílászárók cseréjével. 2008. évben fejeződött be a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetnek helyet adó Zsinagóga felújítása, megtörtént az Egyetem tetőszigeteléseinek elvégzése (Laborépület, Kollégiumi épületek, Tanulmányi épület, PLESZI épülete), valamint a belső kollégium fürdőszobáinak felújítása. A 2009. év augusztusában indult a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében két új egyetemi épület (Új-Tudástér és INNO-SHARE épületek) kialakítása történt meg. Jelentős esemény volt a Hegedűs Gyula kollégium teraszainak és menekülő lépcsőinek hőszigetelése és felújítása. 2009. év novemberében kezdődött meg és 2010 őszén fejeződött be az egyetemi Campuson a parkolási lehetőségek bővítését célzó új beruházás, melynek összértéke mintegy 470 millió Ft-volt. A beruházás megvalósítása során két parkolóház épült ki a campus északi és déli oldalán, 309 parkolóhely kialakításával. 2010. évben kezdődött meg az Egyetem, Győr városa és az AUDI Hungária Kft. által közösen finanszírozott beruházás, mely során a Belsőégésű motorok tanszék laboratóriuma és kapcsolódó létesítményei épültek meg.

25. Táblázat: Intézményi vagyon változása (millió Ft)

Vagyonelemek

2008. dec. 31-én 2009. dec. 31-én 2010. dec. 31-én 2011. dec. 31-én 2012.dec. 31-én

Bruttó érték

Nettó érték

Bruttó érték

Nettó érték

Bruttó érték

Nettó érték

Bruttó érték

Nettó érték

Bruttó érték

Nettó érték

Immateriális javak

354,9 137,2 392,4 140,2 526,3 231,1 661,5 296,8 854,2 395,4

Ingatlanok 5 159,9 4 458,2 5 438,0 4 643,2 6 180,3 5 280,2 11 983,2 10 873,0 12 545,7 11 189,9

Gépek berendezések

3 295,3 1 257,3 3 570,2 1 160,3 4 237,4 1 451,1 6 343,0 2 919,3 7 068,0 2 940,6

Járművek 39,0 18,4 39,3 13,9 30,7 9,2 30,7 4,5 30,7 1,3

Összesen: 8 849,1 5 871,1 9 439,9 5 957,6 10 974,7 6 971,6 19 018,4 14 093,6 20 498,6 14 527,2

Forrás: GMFI

28. ábra: Intézményi vagyon

Forrás: GMFI

Az intézmény vagyona 2008-ról 2012-re 8.849,1 millió Ft-ról 20.498,6 millió Ft-ra emelkedett. A vagyon gyarapodását az elmúlt időszakban aktivált vagyon felújítása, bővítése, valamint újabb vagyonelemek beszerzése eredményezte.

5 159,9 5 438,0 6 180,3

11 983,2 12 545,7

3 295,3 3 570,2 4 237,46 343,0 7 068,0

0,0

5 000,0

10 000,0

15 000,0

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Ingatlanok

Gépek berendezések

(millió Ft)

71

2.4 Az infrastruktúra értékelése

2.4.1 Infrastrukturális fejlesztések a Széchenyi István Egyetemen 2008-2013

Az elmúlt években nagymértékű infrastrukturális beruházások indultak el a Széchenyi István Egyetemen, immáron több mint 12 milliárd forint összértékben. A különböző európai uniós projektek, valamint állami támogatással megvalósuló beruházások teljes mértékben átalakították az Egyetem életét és immáron az épületek és a rendelkezésre álló oktatást és K+F tevékenységet támogató eszközpark is azt a 21. századi színvonalat képviseli, amely az Egyetem tevékenységét meghatározza. Az Egyetem bruttó – könyv szerinti értéken - 11,607 Mrd Ft állami vagyon kezelését látja el. Ebből ingatlanvagyon

értéke bruttó 9,466 Mrd Ft.

Telephelyeinek száma 11 (9 állami vagyon +2 önkormányzati szerződéses használatú), az épületek száma 27 (23 állami + 4 önkormányzati épület), az összes használt terület nagysága saját jogon: 173 050 m2. Az Egyetem által használt épületek összes célú szintterülete 79 262 m2, (100%) melyből:

− Oktatásra, kutatásra 43 376 m2 (54,72%),

− Működtetése 13 874 m2 (17,50%),

− Kollégiumi ellátásra: 22 012 m2 (27,78%) jut.

26. táblázat: Az egyetemi épületeken 2008-2012 között megvalósuló beruházások, épület-felújítási és nagyjavítási ráfordítások

2008 2009 2010 2011 2012 Összesen (e Ft)

Igazgatási épület

14 126 3294 12 387 116 570 - 146 377

Tanulmányi épület

98 465 41 784 36 136 32 130 10 696 219 211

Hegedűs Gyula Kollégium

46 206 116 944 156 667 97 298 83 801 500 916

S + T Kollégium 37 290 1190 1050 - 3797 43 327

Budai úti Szakkollégium

. - 289 - 2881 -

Jogi épület . 23 673 - - - 23673

„E” épület . - - - - -

Laboratóriumi épület

88 097 8964 25 880 453 583 68 241 644 765

PLESZI épület - 5073 11 904 - - 16977

ZMI épület 34 197 810 - 3593 2683 41 283

Kiscsarnok - - - - - -

Posta épület emelet

- 809 - - - 809

Balatonalmádi üdülő

3929 2551 - - - 6480

Bridge épület 9621 35 167 18 674 3082 - 66544

Hallgatói Önkormányzat Irodaház

- - 61 178 41 366 - 102 544

Műteremház 8878 - - - - 8878

Új Tudástér épület

- 166 057 1 814 364 300 930 45 662 2 327 013

Inno-Share épület

- 166 057 1 645 853 242 882 51 746 2 106 538

Parkolólemez - - 229 450 11 766 - 241 216

Parkolóház - - 229 450 11 767 - 241 217

Audi Irodaépület

- - - - 334 386 334 386

Épülethez nem köthető

54 835 36 548 22 450 11 254 2842 128 247

Összesen (e Ft) 395 644 608 921 4 266 050 1 326 221 606 735 7 200 401

Forrás: Műszaki Ellátási és Fejlesztési Osztály

72

Az időszakban megvalósított és folyamatban lévő infrastruktúra fejlesztő beruházások Egyetemünkön és a környezetében: I. UNI-INNO Műszaki K+F Eszközpark és Technológia Transzfer Tér: A projekt révén jelentős

eszközberuházással gazdagodó és továbbfejlődő, a vállalati igényeket is figyelembe vevő, korszerű felszereltségű laborbázis hatékonyan támogatja a hallgatók gyakorlatorientált képzését, az oktatók, doktoranduszok tudományos kutató munkáját. Itt találnak otthonra a közös egyetemi-vállalati kutatási projektek is:

II. Új-Tudástér Oktatási és Közösségi Tér: Az új központi épületben koncentrálódnak majd a tudományos képzési, szakképzési és oktatásfejlesztési funkciók, valamint a hallgató szolgáltatások. A dinamikusan fejlődő Egyetem új funkcióinak találkozási felülete, egyben városi és regionális jelentőségű funkciók kialakításának közös területe. Amint az elnevezés is utal rá, az épület két fő feladatot lát el: különböző oktatási (doktori iskola, módszertani központ) és szolgáltatóegységek (médiaközpont, hallgatói szolgáltatóközpont) költöztek falai közé, míg a közösségi funkciót a leválasztható előadótérrel rendelkező aula biztosítja. Itt ugyanúgy helyet kaphatnak az intézmény tudományos és kulturális rendezvényei, mint az állásbörzék, egyben a nyitott tér folyamatos közege lehet a spontán és szervezett eszmecseréknek.

III. INNO-Share Regionális Tudástranszfer Központ: Az új épületszárny az Egyetem hallgatói, oktatói, valamint a jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató vállalatok, vállalkozások, tudományos szervezetek és személyek számára kínál könyvtári, információs háttértámogatást valamint technológiai és technológia-transzfer szolgáltatásokat. Az INNO -Share egyfajta hangulatos tudásplázaként értelmezhető, amelynek elnevezése egyértelmű utalás a nemzetközi dimenzióban megvalósuló, innovatív tudásmegosztásra. Itt koncentrálódnak mindazon funkciók, amelyek a tanórákon túli tanulás, kutatás, alkotás egyéni és csoportos tevékenységét támogatják. Nem könyvtárról van szó, sokkal több annál. A hagyományos könyvtári szolgáltatásokat a digitális tudástár szolgáltatásai egészítik ki, megfelelve a XXI. század követelményeinek. Számos innovatív szolgáltatás mellett itt kapott helyet a Tudásmenedzsment Központ és a Járműipari Kutatóközpont is. Az épület szolgáltatásai bárki által hozzáférhetőek, az Egyetem polgárain túl a vállalati partnerek és a régió lakossága egyaránt élhet a központ nyújtotta lehetőségekkel.

IV. Hegedűs Gyula Kollégium három épületének energetikai fejlesztése külső falak hőszigetelésének kiépítésével

V. Új parkolóházak az egyetemi campuson: A projekt szükségességét indokolta, hogy a II. és III. projektek megvalósításával összefüggésben az egész egyetemi campus közlekedését és parkolási szükségleteit felül kellett vizsgálni, átalakítani és a parkolószámot növelni. Az épületfejlesztések után mintegy 20 %-al (578-ról 704-re) nőtt a parkolóbeállások száma. Az új parkolókban beléptető rendszer biztosítja az Egyetem munkatársainak, vendégeinek a parkolási lehetőséget.

VI. Mobilis Interaktív Kiállítási Központ: Győr városi beruházásként a TIOP 1.3.3. projekt támogatásával, de az egyetem területén, az Egyetem tudományos tevékenységével összekapcsolódóan működő központ, amelynek célja, hogy a természettudományokat és a műszaki életpályát közelebb hozza a gyerekekhez, akikben a város és annak gazdasági szereplői a fejlődés lehetőségét látják.

VII. Tanulmányi épület energetikai felújítása VIII. Tanulmányi Osztály megújítása, korszerűsítése: A tanulmányi ügyekkel foglalkozó központi szervezeti egység

az Igazgatási épületben a volt könyvtár épületrészében, a földszinten és az I. emeleten, teljesen felújított környezetben, nagyobb alapterületen fogadja a hallgatókat. Az irodakorszerűsítés keretében elektronikus ügyfélhívó rendszer is kialakításra került.

IX. Audi Hungária Belső Égésű Motorok Tanszék Laboratóriumi épülete, valamint a kapcsolódó Tanszéki épület építése

X. Piacközeli kutatási és oktatási kapacitások kiegészítő fejlesztése a „Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó multidiszciplináris műszaki képzési kutatási infrastruktúrafejlesztés: A projekt közvetlen rövid távú céljai a Széchenyi István Egyetem gyakorlati képzéssel és kutatással kapcsolatos infrastruktúrájának összehangolt fejlesztése annak érdekében, hogy – intézményi stratégiájával összhangban - a tudásalapú társadalom és a regionális gazdaság követelményeinek megfelelő képzési portfóliót és versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani:

XI. Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban, a Pannon Egyetemmel közös projektben motorfékpad berendezés beszerzése

XII. Az Egyetem déli határterületén kialakított Győr városi beruházásoknak köszönhetően az Egyetem főbejárat közlekedési kapcsolata és megközelíthetősége jelentősen javult. Az új beruházások: a Jedlik-híd megépítése, illetve a hozzá vezető utak korszerűsítése és Révfalu városrészben az Egyetem határán új utak kiépítése, körforgalmakkal történő üzembehelyezése méltó és alkalmas bejáratát jelenti intézményünknek.

73

2.4.2 Egyetemi Kollégiumok

A Széchenyi István Egyetem három kollégiumi épülettel rendelkezik: a Hegedűs Gyula (központi) Kollégium, a Külső Kollégium, és a Budai úti kollégium. A Budai úti kollégiumban található a Batthyány Lajos Jogász Szakkollégium és a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium. A többi szakkollégium nem rendelkezik külön épülettel, hanem a kollégiumi épületekben folyosói helyeket kapnak helyet. Országos viszonylatban a legkedvezőbb kollégiumi díjjal büszkélkedhet az Egyetem.

Kollégiumok felújításai 2005-2013

Hegedűs Gyula (központi) kollégium Felújítások célja :

− A hallgatói lakhatási feltételek színvonalának emelése

− Komfort fokozat emelése, épület energetikai paramétereinek javítása

− Hallgatói elégedettségi szint növelése

Felújítások

− Nyílászárók cseréje (2007-2008)

− Közös helységek nyílás záróinak cseréje, (2008-2009)

− Utólagos hőszigetelés KEOP tám.(2009)

− Fürdő blokkok cseréje (2006-2013) (222db)

− Porta helységek felújítása (2006)

− Beléptető és térfigyelő rendszer kialakítása (2006)

− Kábel TV hálózat és fejállomás fejlesztés (2008)

− Teraszok menekülő lépcsők felújítása (2011)

− Konyhakorszerűsítések (2009-2013) (14db)

− Kollégiumi szoba bejárati ajtók cseréje (2010-2013)(106 db)

− Zárható kerékpár tároló kialakítása (2009)

− Lift felújítása a K3-as épületben (2012)

− K3-K4 épület felszálló vezeték és hidegvíz vezeték cseréje (2012)

− Szoba felújítások/korszerűsítések (2009-2013) (18 szoba)

− Mosóhelység korszerűsítés, kialakítás (2011-2013)

Mészáros Lőrinc úti kollégium Felújítások célja:

− Épület energetikai paramétereinek javítása

− Hallgatói elégedettségszint növelése

Felújítások

− Nyílás zárók cseréje (2005)

− Utólagos hőszigetelés (2006)

− Udvar, parkoló burkolása (2007)

− Parkolóhelyek kialakítása, felfestése (2012)

− Kerékpártároló kialakítása (2010-2013) (80 darab kerékpár elhelyezésére)

− T - S épület konyha pultok cseréje (2010-2013) (50db)

− Közös helységek, tanulószobák padló felújítása (2009-2013)

− S épület lépcsőház festése (2011)

− S épület menekülő lépcső felújítása (2013)

Budai úti szakkollégium Felújítások:

− Épület gazdaságos üzemeltetésének kialakítása

− Hallgatói elégedettség növelése

− Apró javítások, állag megóvási munkák

− Az épület speciális helyzetéből adódóan kevesebb a ráfordítás

− Kutyaól és tető javítás (2011) (10 db)

− Bejárai ajtó csere és esőfogó szigetelése (2011)

74

Hallgatói szolgáltatások

− kondicionáló terem

− internet használat

o Havi díj: 2000Ft

o Féléves díj: 6500Ft

o Nyári időszaki díj: 3000Ft

− kábel TV használat (200 Ft/fő/hó)

− mosási lehetőség (300 Ft/zseton vagy 100Ft-os érmével működő mosó és szárító gép)

− konyha használat

− vendég fogadás (hallgatói és vendégszobás)

− kollégiumi büfé

A kollégiumban működő hallgatói szervezetek/egységek

− Kollégiumi bizottság

− Stúdió

− NetClub

− SZEnergy

− SZEngine

− HAMEPOCSÓ

− Legosztika labor

− TÖK labor

Hallgatói létszám, lakhatási feltételek

Hegedűs Gyula

Kollégium Mészáros Lőrinc

úti kollégium Baross Batthyány Kautz Jedlik KOLOSZ

Első éves 313 122 0 0 0 0 0

Felső éves 758 233 43 27 24 20 13

Lány 357 130 12 16 12 4 1

Fiú 714 225 31 11 12 17 9

Összesen 1071 355 43 27 24 21 10

Audi 0 34 0 0 0 0 0

Erasmus 29 0 0 0 0 0 0

PhD 4 1 0 5 0 0 3

Egyéb 29 15 1 0 0 2 0

Kollégiumi díjak:

− 2008/2009 őszi szemeszteréig: 5.500Ft/fő/hó

− 2010/2011 tavaszi szemeszteréig: 7.500Ft/fő/hó

− 2011/2012 tavaszi szemeszterétől: 8.100Ft/fő/hó Megoszlása:

− Kollégiumi díj: 5.500Ft

− Fejlesztési hozzájárulási díj: 1.800Ft

− KábelTV hálózat használati díj: 200Ft

− Hűtő bérlési díj: 600Ft

2.4.3 Az informatikai infrastruktúra helyzete a Széchenyi István Egyetemen

2009-2013 között Egyetemükön nagymértékű fejlesztések történtek a TIOP-1.3.1-07/1-2F-2008-0003 „Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó multidiszciplináris műszaki képzési kutatási infrastruktúrafejlesztés a Széchenyi István Egyetem központi kampuszán” projekt keretében. A fejlesztés során két új épület került felépítésre a központi Campus területén, amely beruházásnak részei voltak a következői informatikai beszerzések:

75

a) Az épületekben kiépítésre került egy 1700 végpontból álló, CAT7 kábelezésű strukturált hálózat,

amelyhez aktív eszközök beszerzése szerepelt a projektben. A lefolytatott közbeszerzési eljárásban

hálózati aktív eszközök (switch) kerültek megvásárlásra. A hálózat kapcsolódik az egyetemi 10Gbps

sebességű gerinchálózathoz és a végpontok részére 1Gbps sebesség érhető el. A hálózaton az új épületek

irodáiban IP telefonkészülékeket használnak.

b) Az új épületekben teljes lefedettséget biztosító vezeték nélküli hálózat épület ki, amely 33db access-

point-ot és a működtetésükhöz szükséges kontrollert tartalmaz. A vezeték nélküli hálózathoz az

alkalmazottak és a Neptun tanulmányi rendszerben aktív hallgatók férhetnek hozzá, napközben kb. 300

felhasználó kapcsolódik.

c) Az Új Tudástér épületben számítógépes tantermek létesültek a pneumatika és robot laborokhoz, az

Idegen Nyelvi Oktatási Központ illetve a mesterképzés hallgatói számára. A tantermekbe 18 db CAD

munkaállomás, 64 db mérnöki PC és 118 db általános PC került beszerzésre.

d) Az Inno-Share épületben, a könyvtárban 300 db vékonykliens terminált szereztünk be irodai (50 db)

célokra illetve az olvasóteremben a könyvtári katalógus, az internet és a különféle szoftverek

használatához (250 db).

e) Az InnoShare épületben található szerver helyiségben kaptak helyet azok a kiszolgálók és SAN tároló

eszközök, amelyek működtetik a fenti terminálokhoz szükséges szerver komponenseket, infrastruktúra

kapacitást biztosítanak a TIOP beruházással párhuzamosan zajló TÁMOP projektekhez A beszerzésben 8

db Fujitsu blade szerver került beszerzésre, amelyeken a Vmware vSphere és a Microsoft Hyperv

virtualizációs megoldása segítségével működtetjük a különféle szervereket. A szerverteremben 55TB

kapacitású SAN storage és szalagos mentőegység is működik.

f) A projekt keretében került beszerzésre két szuperszámítógép, amelyek közül egy egyik SMP

architektúrájú, 64 processzort és 1TB memóriát tartalmaz, a másik pedig cluster felépítésű 20 db

compute node összesen 240 processzort és processzoronként 4GB memóriát tartalmaz.

g) Az Új Tudástér épületben létesült egy videó stúdió, amely 3 kamerás, blue-box és virtuálstúdió

technikával alkalmas műsorok készítésére. A stúdióban utómunka feladatokra is van lehetőség, videó

vágó és grafikus munkahelyek kerültek kialakításra. A stúdióhoz kapcsolódik az új épületek tárgyalóiban

elhelyezett 3 db videokonferencia eszköz és 10 tanteremben az órák rögzítésére alkalmas LoD rendszer

(Learning on Demand).

A TIOP-1.3.1-10/1-2010-0002 „Szimbiózisban a régiónkkal - Piacközeli kutatási és oktatási kapacitások kiegészítő fejlesztése sikeres multidiszciplináris műszaki és természettudományos kutatásokhoz kapcsolódóan a Széchenyi István Egyetemen” projekt volt a másik jelentős fejlesztés az elmúlt időszakban. Ennek keretében az alábbi fő fejlesztése történtek:

a) Az Inno-Share épület 2. emeletén kialakításra kerülő Járműipari Kutatóközpont, In-Spirál Kreatív

alkotótér, IN-Cube Egyetem Inkubációs központ illetve a könyvtár Média Kutatótér és Petz Aladár

Megyei Kórházban az élettudományokkal kapcsolatos digitális képalkotási kutatásokhoz

számítógépei kerültek beszerzésre, összesen 71 db munkaállomás és számítógép.

b) A projekt keretében felújításra került a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet és a Varga Tibor

Zeneművészeti Intézet helyi hálózata. Optika kapcsolat került kiépítésre a campus és az intézetek

között, az intézetekben pedig 1Gbps sebességű helyi hálózat épült ki és WiFi hozzáférés is létesült.

c) A PLESZI épületében szerver és storage kapacitás került elhelyezésre, ami az élettudományokkal

kapcsolatos digitális képalkotási kutatásokhoz és a központi infrastruktúra tartalékolására szolgál.

d) Az Audi Intézet Kutató-oktató laborhátterének fejlesztésére konstrukciós és kalkulációs

számítógépek, irodai számítógépek és notebook-ok kerültek beszerzésre.

Egyetemi Könyvtár

Az Egyetemi Könyvtár életében a 2011-es év nagy mérföldkő volt. A TIOP 1.3.0-es pályázati konstrukció keretében, az Egyetem eddigi legnagyobb infrastrukturális fejlesztésének egyik legfontosabb beruházása az új Egyetemi Könyvtár. Az új épületben a könyvtár 2011. március 1-jétől heti 54 órában fogadja a látogatókat. Az Egyetemi Könyvtár tudásközvetítő, tudásmegosztó tevékenysége 2012-es évben alakult ki véglegesen. A közel 4500 négyzetméteren, négy szinten működő könyvtárban 250 számítógépes munkaállomás, kb. 750 ülőhely, 300 000 dokumentum (könyvek, szakdolgozatok, PhD dolgozatok, szabványok, CD, DVD, egyéb), 467 folyóirat (304 magyar és 163 idegen nyelvű, melynek nagy része tudományos), tanulásra, pihenésre alkalmas leválasztható

76

terek, 6 db 3 fős médiafülke és 15 egyéni kutatószoba és WiFi szolgáltatás áll a könyvtárhasználók rendelkezésére. A könyvtár állományának gyarapodása évente 7.000-8.000 dokumentum között van. A könyvtár teljes állománya elérhető a HUNTÉKA könyvtári integrált rendszeren keresztül. A nyomtatott dokumentumok mellett fokozatosan nő az igény az online adatbázisokra is, melyek körét évről évre igyekszünk bővíteni. Konzorciumi tagként az EISZ adatbázison keresztül elérhető az EBSCO adatbázis csomag, a WoS, Science Direct, JSTOR, Akadémia folyóirat-gyűjteménye, szótárcsomagja, ACM Digital Library, Econlit, Scopus, mellette előfizetői vagyunk az MSZT online szabványtárnak, a HBI-üzleti kikötő adatbázisnak is. Ezen adatbázisok mellett számtalan ingyenesen elérhető online adatbázissal rendelkezünk. Összességében mintegy 40 adatbázist tudnak használni az „egyetemi polgárok”. Az online adatbázisok az Egyetem képzési kínálatát teljesen lefedik. Ezek nagy része az egész Egyetem területén, kisebb része pedig a könyvtárban érhető el. Az új könyvtár látogatottsága folyamatosan nő. 2013-ban a regisztrált olvasók száma: 13778 fő. Ebből 2066 fő nem „egyetemi polgárok”. A látogatók száma: 232800 fő volt, ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint 800 látogatója van a könyvtárnak. A kölcsönzött dokumentumok száma: 54368 darab, a közvetlenül (helyben) használt dokumentumok száma: 198564 db volt. Könyvtárközi kölcsönzés évről évre növekedést mutat. A Könyvtár állománya bekerült a Magyar országos Közös Katalógusba (MOKKA), így egyre nagyobb az igény főleg a műszaki könyveink iránt. A Széchenyi István Egyetem Könyvtára felsőoktatási szakkönyvtárként az Egyetem oktatóinak, hallgatóinak, az itt dolgozó munkatársainak, nyilvános könyvtárként a régióban folyó oktatás és kutatás iránt érdeklődők szakirodalmi igényeinek minél hatékonyabb kielégítését tartja fő feladatának, amit minőségi dokumentumállománnyal és szolgáltatásokkal, illetve jól képzett munkatársakkal tud elvégezni. Az Egyetemi Könyvtárban 18 munkatárs dolgozik. Hat főnek egyetemi, hat főnek főiskolai, négy főnek pedig szakirányú felsőfokú végzettsége van. Angol, német, francia és olasz nyelvvizsgával rendelkező szakemberek segítik a hallgatókat a tanulásban. Az Egyetemnek a Könyvtár az oktatást és kutatást korszerű eszközökkel támogató háttérintézményeként maradéktalanul eleget tesz alapfeladatainak. Az Egyetem oktatása és tudományos tevékenysége igényli leginkább a szakirodalmi információs hátteret. A hallgatók képzése, új szakok és képzési formák megvalósításának egyik fontos feltétele a könyvtári háttér, amely egyrészt a dokumentumtermés folyamatos és visszamenőleges gyűjtését, feltárását, másrészt a technikai, informatikai hátteret szolgáltatja. A modern, szép környezet megfelelő helyet biztosít a könyvtári szolgáltatások mellett konferenciák, továbbképzések és egyéb könyvtári programok lebonyolítására is. Szolgáltatások:

− Alapszolgáltatások: beiratkozás, kölcsönzés, helyben használat, tájékoztatás, stb;

− Online 24 órán keresztül elérhető szolgáltatások: könyvtári katalógus, hosszabbítás, előjegyzés, online

tájékoztatás, online játéktér, hasznos linkgyűjtemény, adatbázisok;

− Honlap szolgáltatásai: öregbetűs honlap, angol, német nyelvű változat, virtuális séta;

− Könyvtárközi kölcsönzés;

− Használó képzés: tantervi keretek között és igény szerint ide egyéni/csoportos formában is, magyar és

angol nyelven, e-learning formában is;

− Repozitórium építése;

− Libinfo (Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása);

− E-vizsgák lebonyolítása;

− Innovációs tanácsadás: információbróker szolgáltatás, szellemitulajdon-védelmi tanácsadás;

− Szakreferensi hálózat működtetése: közvetlen kapcsolattartás a tanszékekkel, oktatókkal;

− Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis építése, szakmai felügyelete;

− Fénymásolás, nyomtatás, szkennelés.

A szolgáltatások fejlesztésére irányuló tevékenységünk folyamatos. Az Egyetemi Könyvtárban intenzív, minőségi szakmai munka folyik azért, hogy minél magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni a könyvtárhasználókat. Szellemi és emberi kapacitásainkkal igyekszünk megfelelni az Egyetem vezetésének, az oktatóknak, a munkatársaknak a hallgatóknak, a külső olvasóknak és nem utolsó sorban a szakmánknak.

Sportolási lehetőségek

Az Egyetemen fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben biztosítsunk hallgatóinknak sportolási lehetőséget. A tanulmányok befejezéséhez szükséges 4 testnevelési félév abszolválása, köztük a kötelező úszási félév teljesítése. Ezzel is szeretnénk ösztönözni a hallgatókat a sportolásra, célunk az egészséges életmódra nevelés. A

77

campus területén két sportlétesítmény áll a hallgatók rendelkezésére: az edző csarnok és az egyetemi sportcsarnok, mely utóbbiban női és férfi konditerem is található. Az órarend szerint vezetett sportfoglalkozások több mint 12 sportágban, hetente több mint 70 órában látogathatóak. Atlétika, labdarúgó, kézi-, kosár- és teniszpályák mellett kondicionáló, és küzdősport termek is megtalálhatóak a sportközpontban. A labdajátékok mellett többek között az aerobik, a tánc, judo, karate, krav maga, kick-box, kajak-kenu és falmászás sportágak is helyet kapnak az egyetemi kínálatban. Versenyszerű sportoláshoz a Széchenyi István Egyetemi Sportegyesülete /SZESE/ szakosztályai állnak a hallgatók rendelkezésére összesen 8 sportágban. Az Egyetem sportegyesületének szakosztályában, vagy az Egyetem színeiben versenyző hallgatók sportösztöndíjban és tandíjmérséklésben is részesülhetnek. Létesítményeinket és sporteszközeinket tanórán kívül (16.00 óra után) sportpártolói igazolvánnyal lehet igénybe venni, amelynek éves díja hallgatóknak 2000 Ft (szeptembertől-szeptemberig). A sport nagy szerepet játszik a hallgatói életben is, a nagyobb rendezvényeken, sportprogramokon is részt vehetnek a hallgatók. A püspökerdei futás ősszel a Kari Napokon és tavasszal a Széchenyi Egyetemi Napokon várja a futni vágyó hallgatókat, oktatókat, középiskolásokat és a lakosságot is.

Étkezési, kulturális és szórakozási lehetőségek

Az Egyetem számára fontos, hogy a hallgatók számára adott legyen a megfelelő infrastruktúra a mindennapi boldoguláshoz. A campus területén lehetőség van étkezésre, menüs vagy a’la cart formában is, a napi menü már 650 Ft-tól elérhető. A szórakozási lehetőségek számos formában rendelkezésre állnak a hallgatók számára. A Bridge Hallgatói és Oktató Klub ad otthont a már hagyományosnak tekinthető szakesteknek, különböző hallgatói rendezvényeknek, ilyen pl. a Felkészítő Napok, a Széchenyi Egyetemi Napok (SZEN), vagy az Egyetemi Kari Napok is. A közösség formálására remek lehetőséget nyújtanak a szintén a Bridge-ben megrendezésre kerülő szakbográcsok és tréningek is. A tanév kiemelkedő rendezvénye a Gólya- és Öregdiákbál, ami minden évben ősszel kerül megrendezésre. A báli hangulatot élő zene, bálkirály és bálkirálynő választás és a gólyaavatás teszik felejthetetlenné. Az Egyetem jó kapcsolatot ápol a város kulturális intézményeivel. Már hagyományosan évek óta a Győri Nemzeti Színház külön az egyetemistáknak szóló bérletet árusít kedvezményes áron. Az Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézete havonta rendszeresen szervez komoly zenei koncerteket az Egyetemi Hangversenyteremben, amik természetesen a hallgatók számára is díjmentesen látogathatóak.

78

3 A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata

3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények)

Az intézmény minőségbiztosítási rendszerének bevezetése érdekében tett eddigi lépések, a rendszer bevezetettségének szintje Az Egyetem 2005-2007 között konzorciumi tagként részt vett a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0043/1.0 programban. A HEFOP projekt keretében EFQM önértékelést valamint elégedettségmérést végezett a 2005-ben kidolgozott felsőoktatási önértékelési modell alapján. Az önértékelésről és az elégedettségmérésről készített kutatási jelentések 2006 májusában készültek el. Az elvégzett munkáról tanulmány is megjelent a Magyar Minőség 2006. júliusi számában „EFQM-önértékelés tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen” címmel. Ezt követően kezdődött meg az Egyetem minőségirányítási kézikönyvének kidolgozása. A kézikönyv 1.0-ás változata 2006 decemberében készült el. A szenátus a kézikönyv javított, 1.1-es változatát 2007. március 12-én fogadta el a Szenátus, amely azóta hatályban van. 2007 tavaszán megtörtént a minőségirányítási szervezet felállítása, az egyes szervezeti egységek minőségügyi megbízottjainak kijelölése, valamint a bizottságok megszervezése, valamint megkezdődött a megbízottak képzése. Az intézmény 2007. elején megvásárolta az ARIS üzleti folyamatmodellező szoftvert a minőségirányítási rendszerhez szükséges modellek elkészítéséhez. A szoftver egy korábbi HEFOP projekt (http://informatika.uni-corvinus.hu/hefop) jó gyakorlataként került bevezetésre intézményünkben is. A minta projekt keretében az ország több egyetemén és főiskoláján dolgoztak ki saját folyamatmodelleket az ARIS szoftverrel (BCE, PTE, SZTE, ME, DE, PE stb.). 2010-ben a stratégiával összhangban elkezdődött a TÁMOP 4.1.1 és 4.1.1.A pályázatok keretében a minőségirányítási, folyamatmenedzsment, kockázatmenedzsment, vezetői információs rendszer kiépítése, mely egy korszerű, átfogó minőségi rendszert épít ki az intézményben. A felsőoktatásra kidolgozott HEFOP FOI (Folyamat Irányítási) modell szerint az intézményi folyamatoknak három fajtája van: a stratégiai és irányítási folyamatok, az alapfolyamatok és a támogató folyamatok. Az Egyetem működését a Szervezeti és Működési Rend határozza meg. A folyamatok részletes leírását a minőségügyi eljárások tartalmazzák. Jelen dokumentum az önértékelési időszakban (2009 - 2013. október 15.) hatályos minőségbiztosítási rendszert mutatja be. Intézményünk az ismertetett minőségbiztosítási rendszerrel 2011-évben Felsőoktatási Minőségi Díjat nyert el, bronz fokozatú elismerő oklevéllel jutalmazták. Felsőoktatási Minőségi Díjat a Kormány a 221/2006. (XI. 15.) számú rendeletével alapította azzal a céllal, hogy a minőségfejlesztés módszereinek alkalmazásában kiemelkedő eredményeket és folyamatos fejlődést mutató felsőoktatási intézmények és azok szervezeti egységeinek teljesítményét elismerje. Az Egyetem minőségügyi rendszere A felsőoktatási törvény a felsőoktatási intézmények számára előírja a minőségirányítási rendszer kiépítését, a belső minőségértékelési rendszer kialakítását. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően) nem írja elő konkrét minőségbiztosítási rendszerek (ISO, EFQM, TQM, vagy más) működtetését, ugyanakkor konkrét ajánlásokat tesz a felsőoktatás specifikumait figyelembe vevő, a második körös akkreditációs jelentés elkészítését megalapozó, folyamatos, évenként végrehajtott önértékelés szempontrendszerére. A Bologna folyamat főbb elemeit (kreditrendszer kialakítása, élethosszig tartó tanulás, a képzés európai elemeinek erősítése, a hallgatók részvétele a kompetenciájukba tartozó döntésekben) a bergeni ajánlások szerint szintén be kell emelni a külső vizsgálat szempontjai közé. A SZE minőségirányítási rendszer dokumentációjának részei:

− a minőségirányítási kézikönyv;

− a minőségirányítási eljárások;

− a végrehajtási utasítások;

− a feljegyzések.

79

Minőségpolitika A Széchenyi István Egyetem elkötelezi magát, hogy minden tevékenységében a partneri igények kielégítését tűzi ki célul, ezért elsősorban az intézményt választó hallgatók igényeinek kíván megfelelni, oly módon, hogy ezzel egyúttal eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek, és megfeleljen a gazdaság igényeinek is. A vezetőség tudatosítja valamennyi munkatársában a vonatkozó jogszabályok és a szakmai követelmények fontosságát, az azoknak való megfelelés kiemelt jelentőségét. A minőségcélok meghatározásának alapja a partnerek igényei és elégedettsége. A vezetőség a szervezet céljait lebontja az egyes szervezeti egységekre, majd egyénekre, hogy minden munkatárs tudatosan járuljon hozzá a célok megvalósításához. Az intézmény vezetése az alkalmazottakat bevonja a főbb célok meghatározásába, a fontosabb döntések előkészítésébe. A vezetőség segíti a munkatársak képzését, önképzését, támogatja az innovációs folyamatokat, biztosítja a hatékony csoportmunka feltételeit, méri a dolgozók elégedettségét, elismeri a hatékony, eredményes munkavégzést. A Széchenyi István Egyetem kinyilvánítja, hogy a szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében az intézmény minden dolgozójára kiterjeszti a személyes felelősség elvét, és erre kidolgozza, és alkalmazza a szükséges nyomon követési szabályozási és dokumentációs rendszert. A Széchenyi István Egyetem ennek érdekében vállalja, hogy kifejleszti teljes körű minőségirányítási rendszerét, és vállalja, hogy a kiépített teljes körű rendszer fenntartásához, működtetéséhez biztosítja a szükséges személyi és dologi feltételeket. A minőségirányítási rendszer kiépítésére vonatkozó döntés meghozatalakor az Egyetem vezetése úgy határozott, hogy az ENQA ajánlások mellett a folyamatszemléletű megközelítést alkalmazó ISO 9004 nemzetközi szabványt tekinti mérvadónak. Az ISO 9004 ugyanis olyan ajánlás, amely útmutatást ad a működés folyamatos fejlesztésére. Az ISO 9004-nek nem célja, hogy alapul szolgáljon egy esetleges tanúsításhoz. Az ISO 9004 szabvány követelményei szerinti tanúsítás elérése az Egyetem vezetőségének céljai között nem szerepel. Az ISO 9004 szabvány logikai felépítését a következő ábra szemlélteti.

29. ábra: Az ISO 9004 szabvány logikai felépítése

Forrás: SZE Minőségügyi Kézikönyv 2011.

A SZE minőségirányítás alapelveinek használata Egy szervezet sikeres vezetéséhez és működtetéséhez módszeres irányítás szükséges. A szabvány a felső vezetőség számára hét minőségirányítási alapelvet fogalmaz meg a szervezetnek a fejlettebb működés irányába való vezetéséhez. Ezek az alapelvek az ISO 9004 szerint a következők: 1. Vevőközpontúság (OMHV, DPR, Munkaerő-piaci felmérések, stb.) 2. Vezetés (Vezetői Információs Rendszer kialakítása, tervszerű, centralizált működés) 3. A munkatársak bevonása (Tudásmenedzsment Központ) 4. Folyamatszemléletű megközelítés (HEFOP FOI modell kidolgozása és naprakész állapotban tartása, minőségirányítás fejlesztése – VIR, folyamatmenedzsment-, integrált kockázatmenedzsment és minőségbiztosítási rendszer fejlesztése). 5. Rendszerszemlélet az irányításban (Az intézmény folyamatainak kapcsolódási pontjait a HEFOP FOI modellben lehet nyomon követni.)

80

6. Folyamatos fejlesztés (A folyamatos fejlesztés alapvető eszközei a munkaértekezletek és a különböző jellegű elégedettség-vizsgálatok. Diplomás Pályakövető Rendszer, munkaerő-piaci vizsgálatok, hallgatói elégedettség – OMHV, munkatársi elégedettség) 7. Tényeken alapuló döntéshozatal (Az eredményes döntések megalapozását szolgálja a Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítása és folyamatos működtetése.)

30. ábra: A Széchenyi István Egyetem minőségirányítási rendszer szervezeti felépítése

Forrás: SZE Minőségügyi Kézikönyv 2011.

Tanácsadó testületek:

− a szenátus alá rendelt „Egyetemi Minőségirányítási és Értékelési Bizottság”;

− a kari tanács alá rendelt „Kari Minőségirányítási és Értékelési Bizottság”. Operatív és adminisztratív feladatokat látnak el: a minőségirányítási vezető, a kari és az önálló intézeti minőségügyi megbízottak, a szolgáltató, a funkcionális és a tudományos kutatási szervezeti egységek minőségügyi megbízottjai és a tanszéki minőségügyi megbízottak. Az Egyetemi Minőségirányítási és Értékelési Bizottság (EMÉB) Az EMÉB a Szenátus alá rendelt tanácsadó testület. Az EMÉB elnöke a főtitkár, míg a tagjai az alábbiak: az Egyetem minőségügyi vezetője, az egyes karok és önálló intézetek valamint a szolgáltató, a funkcionális és a tudományos kutatási szervezeti egységek minőségügyi megbízottjai. Az EMÉB tagjait a rektor illetve az érintett szervezeti egységek vezetői delegálják. Az EMÉB éves munkaterv alapján végzi a munkáját. Az EMÉB munkatervét az elnök és a minőségügyi vezető állítja össze a tagok javaslatai alapján. Az EMÉB évente az elnök és a minőségügyi vezető által elkészített beszámolót hagy jóvá, melyet a Szenátus adott évi utolsó ülésén az elnök terjeszt a testület elé. Az éves beszámolóban az EMÉB határozathozatalra kérheti fel a Szenátust. A bizottság feladatai:

− a Minőségfejlesztési Program kidolgozása;

− a Minőségfejlesztési Program karbantartása, teljesülésének nyomon követése és módosításának kezdeményezése;

− az éves vezetőségi átvizsgálás előkészítése, eredményeinek elemzése és javaslattétel a teendő intézkedésekre;

− a hallgatói elégedettségmérés eredményeinek elemzése és javaslattétel a teendő intézkedésekre;

− a végzett hallgatók és munkáltatóik kikérdezésének előkészítése, a beérkezett vélemények csoportosítása, elemzése és a következtetések levonása.

A Minőségfejlesztési Program tervezetét az elnök és a Minőségirányítási Vezető állítja össze. Az EMÉB által elfogadott Minőségfejlesztési Program jóváhagyása a Szenátus feladata. A 2009-ben elfogadott Intézményfejlesztési Stratégia, valamint a 2002-2008 közötti időszak MAB akkreditációs eljárás során megfogalmazott javaslatok alapján az egyetem Szenátusa 2010.április 12-én elfogadta a Stratégiai Munkaterv – Minőségfejlesztési Program (SMMP) 2009-2013 dokumentumát, amely konkrét akcióterveket fogalmazott meg a következő területeken:

− Oktatás minőségének javítása

− Kutatás-fejlesztés

− Szakmai-tudományos rendezvények feltételeinek megteremtése

− Humánerőforrás tervezése

− Gazdálkodás

− Infrastrukturális beruházások funkcióinak tervezése, előkészítése

Egyetemi Minőségirányítási és Értékelő Bizottság

(EMÉB)

Kari Minőségirányítási és Értékelő Bizottságok

(KMÉB)

Tanszéki Minőségügyi Megbízottak

(MMB)

Önálló Intézeti Minőségügyi Megbízottak (MMB)

Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek

Minőségügyi Megbízottjai(MMB)

81

− Szervezetfejlesztés

− Együttműködés a város és a térség társadalmi/gazdasági szervezeteivel

− Kommunikáció Az SMMP elfogadásával egyidejűleg létrehozta a Szenátus az Oktatási Bizottságot, amely elsősorban az oktatás minőségének javítása területén megfogalmazott feladatokkal foglalkozott. A többi területen a konkrét akciókhoz intézményi szinten lettek felelősök megjelölve, valamint határidő meghatározva. Az SMMP-ben meghatározott akciókhoz kapcsolódóan 2010 és 2013 között közel 300 határozatot hozott a Szenátus, amelyekkel a programban vállalt feladatok több mint 90 %-át teljesítette. A Kari Minőségirányítási és Értékelési Bizottság (KMÉB) A KMÉB a kari tanács alá rendelt tanácsadó testület. A KMÉB az EMÉB éves munkaterve alapján végzi a munkáját. A KMÉB Elnöke az adott kar minőségirányítási megbízottja, tagjai az egyes tanszékek képviselői. A tagokat az érintett szervezeti egységek vezetői delegálják. A bizottság éves munkaterv alapján végzi a munkáját. A bizottság munkatervét az elnök állítja össze a tagok javaslatai alapján. A bizottság évente beszámol a kari tanácsnak a végzett munkáról. A bizottság feladatai: a kari minőségfejlesztési projektek előkészítése, a kari eredményeinek elemzése és értékelése és javaslattétel a minőségirányítási rendszer módosítására. A kari minőségfejlesztési projektek összeállítása a bizottság javaslatai alapján a minőségirányítási megbízott feladata. A kari minőségfejlesztési projektek jóváhagyása a kari tanács feladata. Az önálló intézeti / szolgáltató, a funkcionális és a tudományos kutatási szervezeti egység / tanszéki minőségügyi megbízott Az önálló intézeti / szolgáltató, a funkcionális és a tudományos kutatási szervezeti egység / tanszéki minőségügyi megbízott az EMÉB éves munkaterve alapján végzi a munkáját. A szervezeti egység minőségügyi megbízottja évente beszámol a szervezeti egység vezetőségének vagy vezetőjének a végzett munkáról. A szervezeti egység minőségügyi megbízottjának feladatai: a szervezeti egység minőségfejlesztési projektek előkészítése, a szervezet eredményeinek elemzése és értékelése és javaslattétel a minőségirányítási rendszer módosítására.3 A vezetés értékelési és fejlesztési mechanizmusa A Széchenyi István Egyetem versenytársaihoz hasonlóan saját válaszait keresi a minőségirányítási rendszerének fejlesztésére. Az Egyetem Szenátusa 2002 óta elfogadta azokat az alapdokumentumokat, mely a folyamatban nélkülözhetetlenek. Így 2007-ben jóváhagyásra került a Minőségirányítási Kézikönyv és kiegészítésre került a Szervezeti és Működési Szabályzat a Minőségfejlesztési Programról szóló fejezettel. Jelenleg folyik a Vezetői Információs Rendszer (VIR) bevezetése, melyben a különböző szintű vezetők és vezetői testületek rendszeresen vizsgálják az elvégzett munkát, elemzik a folyamatokat, figyelik a stratégiai célok elérése érdekében felállított intézkedési tervek megvalósulását és így biztosítják a kitűzött célok biztos elérését. A folyamat első lépésekét az Egyetem közalkalmazottaira kiterjedő teljesítményértékelési rendszer került bevezetésre és alkalmazásra, mely már 7 éve működik. A teljesítményértékelési rendszer alapelve, hogy már önmagában az a tény is minőségjavító, ha a beosztott rendszeresen szembesül a vezetője értékelésével, s vezető számára pedig kötelező a beosztott tevékenységének rendszeres értékelése. Az alkalmazott rendszer egyszerű, általános, nyílt és rendszeres. Az Egyetemen nem volt lehetséges egységes szempontrendszer alkalmazni, így külön elvárások lettek felállítva az oktató és nem oktató munkatársakkal szemben, továbbá szintén más szempontok a vezető beosztású munkatársakkal szemben. A 2009-es önértékelés folyományaként az egyetem úgy alakította ki a stratégiáját, ill. a fejlesztési tervét, hogy a következő uniós pályázati ciklust minél jobban ki tudja használni a minőségügyi és vezetési rendszert érintő fejlesztések terén. Ennek a folyamatnak az eredményekét többek között folyamatban volt a TÁMOP 4.1.1 és TÁMOP 4.1.1.A projekt keretén belül a Vezetői Információs Rendszer (rövidítése: VIR) kiépítése. Erre a rendszerre alapozva jelentős lépéseket tehet az intézmény az egyetemi tevékenységek minőségének fejlesztésére. A rendszer által szolgáltatott adatok, ill. az azokra alapozott különböző minőségbiztosítási jelentések döntően az oktatói munkakörben foglalkoztatottak, valamint a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottak teljesítményének értékelését fogja segíteni, mivel csökkenti az értékelő szubjektivitását, mely az értékelt tevékenységére vonatkozó adatok ismertségének hiányából ered. A VIR kidolgozása mellett a projekteken belül

3 A Széchenyi István Egyetem önértékelése 2009.

82

folyamatosan fejlesztésre kerülnek a minőségirányítást segítő rendszerek: integrált kockázatmenedzsment rendszer, minőségbiztosítási- és folyamatmenedzsment rendszer. Az integrált kockázatmenedzsment rendszer kialakításának célja a stratégiai tervezéstől kezdve az operatív és projekttervezésen át a folyamatok megvalósításának támogatása a kockázatok átfogó és szisztematikus feltárásával, értékelésével, a kockázatkezelési tevékenység hatékony menedzselésével valamint, a kockázatmenedzsment tevékenység hatékonyságának visszamérésével; rövidebben a döntéshozók és döntéshozatali folyamatok hatékony támogatása. Az intézményfejlesztési programon belül az Egyetem egy teljes szervezet és folyamatátvilágítást valósít meg annak érdekében, hogy a szükséges szervezeti és működési változások megfelelő kontextusba helyezhetőek legyenek, valamint egy olyan eszközrendszer kialakítását célozza, amely hosszabb távon lehetővé teszi a korszerű, rugalmas és hatékony működést eredményező szervezeti és folyamatirányítási rendszer kialakítását, működtetését. A projekt a teljes intézmény kiterjedő szervezet és folyamat átvilágítást, valamint a stratégiai fontosságú folyamatok modellezését, fenntartásához szükséges eljárásrendek kialakítását szolgálja. A minőségirányítási projekt az Egyetem intézményi irányítási rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódóan az egyetemi minőségirányítási rendszer továbbfejlesztését célozza. Ezen belül is elsősorban a Minőségirányítási Kézikönyvben meghatározott mérési és értékelési feladatokhoz kapcsolódó minőségcélok, mutatószámok és a folyamatba épített mérési pontok, valamint az információknak a döntéshozó szintekre történő visszacsatolási mechanizmusát alakítja ki.4 A fentiekből látható, hogy a SZE vezetési rendszere fejlesztésében a menedzsment különböző diszciplínái az utóbbi években mind erősebb szerepet kaptak (VIR, kockázat, minőség, folyamat, HR/teljesítmény, stb.). Ennek egyértelmű következménye, hogy ezek külön rendszerként való működése nem indokolt. Mind inkább beépülnek az egységes vezetési rendszerbe. Így a SZE esetében is a TQM irányába történő erőteljes elmozdulásnak lehetünk tanúi. A stratégia végrehajtásának követése, monitoring és kontrolling A stratégia végrehajtásának szakszerű nyomon követésére, a monitoringrendszer alkalmazására részben 2007-től, majd főként 2008-tól, a Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság létrehozása óta került sor. Bár korábban is nyomon követte az intézmény bizonyos stratégiai célok megvalósítását, az nem volt teljes körű. A minőségirányítási kézikönyv meghatározza, hogy az önértékelés keretében mire terjed ki az intézmény folyamatainak ellenőrzése és mérése, továbbá a kézikönyv – egyebek mellett – tartalmaz bizonyos ajánlott stratégiai mérőszámokat is. Azon túlmenően a VIR kialakításával kapcsolatos igényfelmérés keretében egyes területek vezetői megtervezték az első körben alkalmazandó mutatószámok körét, ezeket egy tanácsadó cég gyűjtötte össze – külön területenként – átlátható, rendszerezett formában, azaz a VIR indikátor tervezés alapját a stratégiai céltérkép adta. Az intézményi stratégia végrehajtásának követése, időszakos értékelése, illetve monitoringja részét képezi az átfogó minőségirányítási folyamatnak is. A stratégia megvalósításának nyomon követését, monitorozását szolgálja:

− az intézményi stratégiai terv folyamatos frissítése;

− a felelősöket, mérföldköveket, határidőket és operatív feladatokat rögzítő, legutóbbi stratégiai munkaterv kidolgozása;

− az egyes stratégiai folyamatok és azokhoz tartozó feladatok (a korábbi tervek, elvárások szerinti) teljesülésének, eredményének vizsgálata, értékelése;

− a Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság, valamint a felelős szervezeti egységek közötti folyamatos egyeztetés, melynek keretében a felelősökkel együtt vizsgálják a mérföldköveket, az esetleges kockázatokat;

− a felelős vezetők részéről jelentések, beszámolók készítése;

− a különböző intézményi szinteken történő visszacsatolás, előbb a feladatot végző személyek és felelős vezetők szervezeti egységének szintjén, majd az egyes vezetői testületeket követően a Szenátus ülésein is;

− a stratégiai folyamatok időszakos eredményeinek egyeztetése – felső vezetői szinten –, és szükség esetén döntés a beavatkozásról.

A hatékony szervezeti felépítés kialakítására valamint az optimális működés fejlesztésére az Egyetem Szenátusa 2009 és 2013 között több mint 90 határozatot hozott, amely számos szervezeti átalakítást, szabályzat elfogadását, módosítását tartalmazott.

4 Író B. (2011): Teljesítményértékelés – Teljesítményarányos díjazás a Széchenyi István Egyetemen. Kézirat. Győr.

83

Az intézményben már alkalmazott mutatók és tervezett indikátorok Számos javasolt mutatót, mérőszámot tartalmaz az Egyetem minőségirányítási kézikönyve, a 2009-es MAB önértékelésben, az IFT-ben és a minisztériumi fenntartói megállapodásban is megjelölik az előzetesen meghatározott mutatók tény- és célértékeit, különböző intézményi beszámolókban is feltüntet mutatókat, továbbá egyes területeken – főként az oktatás vonatkozásában – bizonyos mérőszámokat már régóta alkalmaz az Egyetem (a belső információs rendszerek keretében és egyszerűsített adatbázisok, táblázatok formájában is). Elsődlegesen oktatási területen használ már jó néhány éve bevált mutatókat, a fajlagos mennyiségi mutatószámok közvetlenül megtalálhatóak a Neptun rendszerben, egyéb aggregált mutatók esetében – például az oktatás minőségével, illetve a tanulmányokkal, az egyes szakokkal kapcsolatos speciális mérésekkel összefüggésben – komplex adatgyűjtésre van szükség. Intézményi szinten a VIR bevezetése során további, új mutatók alkalmazását tervezi (melyeknek meghatározta a mérési módszertanát), az információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az oktatással kapcsolatos mérőszámok szempontjából nagyon részletes, megbízható és jól használható adatok, mutatók állnak majd rendelkezésre. Az intézmény a K+F+I mutatókat részben már nyomon követi egyszerű táblázatok formájában, de az adatok nem voltak koherensek és kellően áttekinthetőek, továbbá csak alkalmanként kerültek frissítésre. A Tudásmenedzsment Központ – a K+F+I stratégiával összhangban – egy tudásmenedzsment dokumentumkezelő rendszer keretében a tanszéki megkérdezések alapján a kutatási eredményeket is tartalmazó, átfogó publikációs adatbázist (AIGAION nevű rendszer), valamint egy egyetemi tudományos portált hoz létre. Az előbbi rendszer majd a későbbiekben a VIR számára is szolgáltat részletes forrásadatokat. A Központ átfogó javaslatot dolgozott ki a K+F+I tevékenységgel összefüggő mutatókra vonatkozóan. A HR-gazdálkodási mutatók többségét a SZE részben az oktatási, illetve a kutatási, vagy a pénzügyi gazdálkodási mutatók kategóriájába sorolta be. Bizonyos létesítménygazdálkodási, illetve infrastrukturális mérőszámokat részlegesen eddig is használt az oktatási tárca által alkalmazott FELIR-rendszer keretén belül. Ezeket a mutatókat nem minden esetben lehet egzakt módon, kari és tanszéki szinten, valamint szakokhoz tartozóan, elkülönített formában mérni. A pénzügyi gazdálkodási mutatók terén az Egyetem jelenleg is sok pénzügyi adatot kezel, és szinte folyamatos a gazdálkodási jellegű adatszolgáltatás a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság részéről, azonban a későbbiekben bizonyára egyéb mutatókra, mérőszámokra is szükség lesz, amelyeket a VIR keretében lehet alkalmazni. A gazdasági főigazgató szerint a jelenlegi gazdálkodási rendszer (Saldo) a jelentéskészítési funkciókat önmagában ellátja, bár a VIR kifejlesztéséhez a mérőszámok bővítése szükséges lehet. A hallgatói pályakövetéssel kapcsolatosan (a korábbi felmérések eredményein túlmenően) további mutatók alkalmazását a DPR-alprojekt keretében végzett felmérések és adatok fogják megalapozni. A mutatószámrendszer kialakítása és teljes körű használhatósága érdekében az Egyetem a következő, fontosabb lépéseket hajtotta végre, ill. tervezi:

− a tervezett mutató elérhetőségének meghatározása, az adatforrás és a mérhetőség vizsgálata (pl. egyes oktatási típusú mutatóknál – a Neptun rendszer keretében);

− a mutatók értékéért felelős személyek/szervezeti egységek megnevezése;

− tényérték és mértékegység meghatározása;

− a célérték kiszámítása, illetve becslése;

− a mérések gyakoriságának és időpontjának meghatározása;

− a mérések időszakos elvégzéséért felelős személyek/szervezeti egységek megnevezése;

− egyéb alárendelt mutatók tervezése, amelyeket meghatároz a vizsgált mutató;

− az adatminőség, adattisztaság ellenőrzése (az összes belső forrásrendszer keretén belül), szükség esetén a hibás adatkörök javítása, pontosítása;

84

3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése

Oktatási folyamatok minőségbiztosítása A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek megfelelően az Egyetemnek egyetlen Tanulmányi és Vizsga Szabályzata (TVSZ) van, mely része a Hallgatói Követelményrendszernek. A TVSZ-t a Hallgatói Önkormányzat teljes egyetértésével fogadta el a Szenátus (határozat száma: 94/2006 (X.02). A TVSZ részletesen tartalmazza:

− a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben illetékes testületek működésével kapcsolatos szabályokat, ideértve a jogorvoslat szabályait is,

− a hallgatói jogviszony létesítésével és megszűnésével/megszűntetésével kapcsolatos szabályokat,

− a tanulmányok folytatásával, a tantárgyfelvétellel, a hallgatók tájékoztatásával és az oktatásszervezéssel kapcsolatos szabályokat,

− a vizsgákkal/záróvizsgákkal és az oklevelek kiadásával kapcsolatos szabályokat. A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben az egyes karokon/önálló intézetekben működő Tanulmányi Bizottságok (TAB) és Kreditátviteli Bizottságok (KRB) az illetékesek, melyek munkájában a HÖK is aktívan részt vesz. Ezek a bizottságok a TVSZ-ben foglalt szabályok alkalmazásával járnak el. A hallgatói ügyek döntő többsége esetében a TVSZ-ben előírt elbírálási határidőt (15 nap) a bizottságok betartják. Határidő túllépés egyes olyan kreditátviteli ügyek esetében fordul elő, amikor a kérelmezett tantárgyak száma igen nagy. A TVSZ szerint a jogorvoslati ügyekben minden esetben a Rektor az illetékes. Ugyancsak a Rektor jogosult arra, hogy vis major esetekben a méltányosságot gyakorolja. Áttekintve a hallgatói ügyeket, megállapítható, hogy azok többsége a KRB hatáskörébe tartozó kreditátvitelre vonatkozik, kisebb hányaduk pedig a TAB hatáskörébe tartozó, a TVSZ által minden hallgató számára a tanulmányok során egyszeri alkalommal, az általánosan biztosított félévi vizsgaszámon túl, egy további vizsga (méltányossági vizsga) engedélyezésére. A Bizottságok helyes TVSZ alkalmazására utal az, hogy a tanévenként elbírált több száz hallgatói kérelemben hozott határozatra csak néhány (jellemzően 50 alatti) jogorvoslati kezdeményezés esik. Ezek többsége olyan kreditátviteli ügy, melyben nem a TVSZ megsértésére hivatkozik a kérelmező, hanem az eredeti kérelem ismételt elbírálását kéri (jellemzően önhiba miatt nem csatolt dokumentum hiánypótlása miatt) a kiegészítésként csatolt dokumentumokat is figyelembe véve. Az Egyetem 2008. eleje óta él azzal a korábban a Ftv.-ben, jelenleg pedig az Nftv. 59. § (1) bekezdés f) pontjában biztosított lehetőséggel, hogy a vele szemben tartozást felhalmozó hallgatók hallgatói jogviszonyát, kétszeri figyelmeztetést követően egyoldalú határozattal megszünteti. Ettől az időponttól kezdve jelentek meg azok a méltányossági kérelmek, melyek a hallgatói jogviszony megszüntetését kimondó határozat után tartozásukat rendező hallgatóktól származnak. A TVSZ megsértésére hivatkozó jogorvoslati kezdeményezés nem volt. Az elmúlt öt évben mindössze két esetben fordult elő, hogy az Egyetem által másodfokon elbírált üggyel kapcsolatosan bírósági felülvizsgálatot kezdeményeztek. Mindkét ügy a felvételi eljárással függött össze és a mindkét ügyben jogerősen megállapította a bíróság, hogy az Egyetem helyesen járt el. Ez alapján megállapítható, hogy a TVSZ összhangban van a hatályos felsőoktatási törvénnyel, és alkalmazása korrektül történik. Programok összeállításának folyamata Új szak indításának kezdeményezése az adott képzési terület szerint illetékes kar/önálló intézettől indul ki. Az előterjesztést elsőként a Kari Tanács ill. az önálló intézet igazgatói tanácsa vitatja meg. Az Egyetemen portfólió stratégiai szintű tervezés nincs, így az intézmény a jövőben ezt fejleszteni szeretné a stratégiájával összhangban. A tervezett képzésre vonatkozóan az intézmény az alábbi folyamatot hajtja végre:

− a munkaerő-piaci igények elemzését,

− a felvételi esélyek, létszámok és érdeklődés elemzését,

− a képzés részletesen kidolgozott tantervét, ideértve a záróvizsgával kapcsolatos szabályokat és az oklevél kiadásával kapcsolatos feltételeket is,

− a képzésért felelős tanszék megnevezését,

− a képzés szakvezetőjének és szakfelelősének megnevezését,

− a képzés hallgatói létszáma biztosításának módját az Egyetem maximális hallgatói létszámán belül,

− a képzésben közreműködő tanszékek és más karok/önálló intézetek vezetőinek írásos támogatását,

85

− az esetlegesen szükséges humánerőforrás-bővítés szükségességét és a megteremtésére vonatkozó tervet,

− az esetlegesen szükséges infrastrukturális bővítés/fejlesztés szükségességét és a fedezet megteremtésére vonatkozó tervet.

A kari/önálló intézeti jóváhagyást követően az előterjesztést a kar/önálló intézet vezetője a Szenátus elé terjeszti. A képzés indításáról a Szenátus határoz. A szenátusi döntést követően a képzés indítására vonatkozó dokumentációt a rektor az Oktatási Hivatalhoz továbbítja. Az új képzést az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételétől, az engedélyben rögzített tanévtől hirdetjük meg. 2009 és 2013 között az Egyetem Szenátusa 210 alkalommal hozott határozatot a képzési programokhoz kapcsolódóan, amelyek új képzések indítását, tantervmódosításokat, záróvizsga követelményekkel kapcsolatos változtatásokat tartalmaztak. Az oktatás hatékonyságát, eredményességét támogató folyamatok Az Egyetem működésének általános alapelve, hogy az azonos feladatokat lehetőleg centralizált szervezetek végezzék, illetve csak a legszükségesebb alapfeladatokat végezzük egyetemi keretek között. Ezek az alapelvek lehetővé teszik, hogy a mindig szűkös erőforrásokat hatékonyan és célszerűen, a takarékosság szem előtt tartásával használjuk fel. Ugyanakkor az erőforrások koncentrálásával a stratégiai célok megvalósítása érdekében nagyobb fejlesztések, beruházások anyagi alapját is megteremthetjük. A nappali hallgatók tanulmányi ügyeket kezdettől fogva központi szervezeti egységként a Tanulmányi Osztály végzi, a levelező tagozatos hallgatók segítését pedig a Felnőttképzési Központ koordinálja. A jövőben ennek egységesítése felmerülhet. A több évtizedes tapasztalat azt bizonyítja, hogy az egységes ügyintézés előnyös a hallgatók számára, ugyanakkor létszám és bérgazdálkodás szempontjából is előnyös. Az Egyetem előnyös adottsága, hogy az oktatási tevékenység döntően a campuson folyik. Az oktatási helyiségek központi kezelésben (Rektori Hivatal) vannak. A Neptun rendszer adatbázisát felhasználva az Egyetem sajátosságait figyelembe vevő órarend szerkesztő szoftver segítségével keretei között központilag tervezett órarend optimális helyiséggazdálkodást tesz lehetővé. Így a campus oktatási terei 95%-ban kihasználtak. Ez az egyre kritikusabb üzemeltetési költségek szempontjából rendkívül kedvező. A tanulmányi (és egyéb) helyiségek karbantartása, felújítása éves terv alapján a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság irányításával – a költségvetésben meghatározott keretek között – történik. Az Egyetem még a kilencvenes évek elején minimalizálta a karbantartással, felújítással foglalkozó szervezeteket. Az eltelt időszak tapasztalatai igazolták ezt a döntést gazdaságossági és minőségi szempontból egyaránt. Az egyetemen folyó munka minden területén fontos informatikai rendszer kiépítését, karbantartását és fejlesztését a kis létszámú Egyetemi Informatikai Központ (EIK) irányítja, koordinálja. Ezáltal biztosítható az informatikai rendszer és elemeinek egységes elvek alapján történő fejlesztése, bővítése – függetlenül attól, hogy a forrás a központi költségvetés vagy a szervezeti egységek saját bevétele (szerződéses munka, szakképzési hozzájárulás stb.) Különösen fontos a hallgatók számára bármikor hozzáférhető eszközök folyamatos biztosítása. Ezek részben erre a célra kialakított helyiségekben telepítettek, részben kölcsönözhetők. A laboratóriumi oktatás feltételrendszerét – gépek, műszerek, berendezések - elsősorban pályázatok útján korszerűsítjük. A laboratóriumi helyiségek fenntartása, fejlesztése az egyetemi költségvetés terhére történik. Ennek további fejlesztése a jövőben felmerülhet. A képzési programok átfogó felülvizsgálatára a 2010-2013-as időszakban a TÁMOP 4.1.1/A–10/1/KONV-2010-0005 számú projekt keretében megvalósított projektelem részeként. Külső tanácsadó, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. segítségével, egységes módszertan alapján minden képzési programot egy-egy bizottság átvilágított. A bizottságokban az oktatók mellett az adott szakterület vállalati szakértői és a Hallgatói Önkormányzat képviselői is részt vettek. Az összefoglaló tanulmány alapján több szak tantervének módosítása megtörtént. Összesen 180 szakértő (munkaerő-piaci szakértő, oktató és hallgató) bevonásával történt meg az monitoring. Képzési monitoring felmérés eredményei A Széchenyi István Egyetem TÁMOP 4.1.1.A projektjének keretében az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. koordinálta és valósította meg a „Regionális térségi szolgáltatóvá váláshoz szükséges módszertani átvilágítás lebonyolítása és értékelése, a kapcsolódó képzések elvégzése” projektet munkacsoport, 180 szakértő (munkaerő-piaci szakértő, oktató és hallgató) bevonásával.

86

A Képzési programok átvilágítása projekt célja, hogy a munkaerő-piaci szereplők által megfogalmazott munkáltatói elvárások, igények (különös tekintettel a régió meghatározó szereplői által megfogalmazott elvárásokra, igényekre) beépítésre kerüljenek a képzési tematikába, tantárgyi követelményekbe, oktatási anyagokba, valamint az igényeknek megfelelő intézményi oktatási kínálatbővítés kerüljön végrehajtásra. A munkaerő-piaci szereplők az egyetem 115 db szak/szakirányával kapcsolatosan összesen 1149 db szakmai kompetenciát (elvárást) fogalmaztak meg, a szakok/szakirányok átlagosan 21,5 db kompetencia elvárást tudhatnak magukénak. A munkaerő-piaci szereplők szak/szakirányonként meghatározták a kb. 12 legfontosabbnak ítélt nem szakmai kompetencia elvárást, illetve előállt a kompetenciák listája, amelyek diszciplínától, szak/szakiránytól függetlenül minden hallgató esetében fejlesztendőek. A szakmai kompetencia elvárások átlagosan 75%-át, míg a nem szakmai kompetencia elvárások átlagosan 81,8%-át párosították össze a szakokhoz/szakirányokhoz tartozó tantárgyakkal. A szak/szakirány átfogó értékelések alapján egyetemi szinten megállapítható, hogy a képzési program koherenciája (BSC-MSC illeszkedés) és a tantárgyi struktúra megfelelő. A szak/szakirány értékelések alapján az elméleti és gyakorlati óraszámok aránya alapvetően megfelelő, azonban fejleszthető területként jelölték meg a szakmai munkacsoportok. A 3493 darab tantárgyértékelés összegzése szerint egyetemi szinten megállapítható, hogy a képzési program tantárgyai alapvetően megfelelőek, a tantárgyak 80%-ánek értékelése átlagosan a 3 és a 4 értékek között szóródik (4-es skálán). A legalacsonyabb pontot az oktatást támogató eszközökkel, illetve az (eszközökre vonatkozó) elsajátított tudás hallgatók általi alkalmazásával kapcsolatos kérdések kapták. 61 tantárgy került külön vizsgálatra az alacsonyabb pontszám, illetve különböző szak/szakirányokon tapasztalt jelentős szórású (1 skálaérték vagy afeletti szórás esetén) értékelés miatt. A szakokra/szakirányokra vonatkozó fejlesztési javaslatok közel 50%-a első prioritású, amelynek 70%-át hosszú távon (egy éven túl) látják megvalósíthatónak. Jellemzően a képzési program felépítésével, kompetenciafejlesztéssel, új tantárgyak kialakításával (a képzési portfólió bővítésével), az oktatás módszertani fejlesztéssel, valamint partneri együttműködések megvalósításával kapcsolatos javaslatokat fogalmaztak meg. A tantárgyakra vonatkozó fejlesztési javaslatok többségét (58%) rövidtávon meg lehet valósítani, amelyeknek csaknem 70%-a első és második prioritásúként került jelölésre. Kiemelkedően magas súllyal szerepelnek a szakmaisággal, módszertani fejlesztéssel, szakirodalom fejlesztésével, valamint az előtanulmányi követelmények átvilágításával kapcsolatos ötletek. Az egyes szakokon/szakirányokon végzett hallgatók foglalkoztatásával kapcsolatban a válaszok többsége bizakodó a jövőre nézve. A hallgatók külföldi elhelyezkedésének esélyeivel kapcsolatban a legnagyobb versenyhátrány a nem megfelelő (szak)nyelvismeret, illetve markáns véleményként jelent meg a külföldi munkavégzés irreleváns volta. Egyetemi szinten elmondható, hogy a képzési program időszakos felülvizsgálata – bár nem egységesen, de – valamilyen formában minden karon, illetve intézetben megvalósul. Sikeresnek mondott az alumni program.

87

3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere

3.3.1 A hallgatók teljesítményértékelésének intézményi szabályozása

Az értékelt időszak vonatkozásában a hallgatói jogviszonnyal, a hallgatói teljesítménymérés és értékelés rendjével kapcsolatos eljárások törvényi szabályozás kapcsán megállapítható, hogy az Ftv. 58. § (1) bekezdése, illetve az Nftv. 49. § (1) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését - az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt - tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni és érdemjeggyel minősíteni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege, minőségét az érdemjegye fejezi ki. A hallgatói teljesítmények értékelésének rendszerére vonatkozó részletszabályok alapján az alábbiakban bemutatjuk, hogy a hallgatók tanulmányi előrehaladásának, teljesítményének, a képzési követelmények elérésének értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történik. Közzétesszük és mérjük a tantervi programban kitűzött és nyilvánosságra hozott oktatási célok eredményességét, valamint a kimeneti eredmények elérését. Az értékelések formája és módszere igazodik a tantárgyi követelményekhez, az többszörös (tanszéki-, kari-, bizottsági-, hallgatói,-) szűrőn keresztül kerül meghatározásra. Világos, nyilvános, hozzáférhető a tantárgyi követelményrendszer, melynek folyamatos frissítését, naprakészségét az elektronikus tanulmányi rendszer (HIR) garantálja. A hallgatói teljesítményt olyan oktatók mérik akik, didaktikai megfelelőségét és szakmai felkészültségét az emberi erőforrások minőségbiztosítási rendszere garantálja. A számonkérés szabályai világosak, nyilvánosak. Ez a követelmény igaz a méltányosságból alkalmazott eljárásokra is. A tanulmányi és vizsgaszabályok rendszere biztosítja, hogy az értékeléseket az intézmény meghatározott eljárásai szerint biztonságosan végezzék, pontosságukat adminisztratív ellenőrzővizsgálatok támasztják alá. A vonatkozó jogszabályok alapján az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot (TVSZ) adott ki, melyet a honlapon folyamatosan frissítve, a dokumentum letöltését lehetővé téve tesz közzé. A TVSZ rendelkezéseire épülve az Egyetemen oktatott szakokon az oklevél megszerzéséhez teljesítendő követelményeket a szak szerint illetékes kar/intézet által kidolgozott és a Szenátus által jóváhagyott mintatantervek tartalmazzák. A mintatanterv oktatási időszakonkénti (félévi) bontásban tartalmazza a tantárgyak ajánlott felvételi rendjét, azok heti tanóraszámát és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, a számonkérés típusát, az értékelés módját, a tantárgy meghirdetésének féléveit, a tantárgyak felvételének szabályait, az előtanulmányi rendet, a tanulmányok folytatásához kapcsolódó kritérium-feltételeket, a szakirányokat tartalmazó tanterv esetében a szakirányválasztás feltételeit és szabályait, a záróvizsga tantárgyait és a minősítés szabályait. A mintatanterveket az Egyetem Képzési Programja tartalmazza, a hatályos mintatantervek az Egyetem honlapján keresztül mindenki számára hozzáférhetők. A Képzési Program kivonatát - mely a hallgató saját szakjának aktuális mintatantervét és a teljesítendő követelményeket mutatja be – a Tanulmányi Tájékoztató tartalmazza, melyhez a hallgatók részére az egyetemi/kari honlapon biztosított a folyamatos hozzáférés. A Tanulmányi Tájékoztató a Neptun rendszer adatbázisából manuális hozzáférés nélkül átvett mintatanterveket és a teljesítendő követelményeket mutatja be külön tantárgylista illetve tantárgyak javasolt felvételi rendje alapján. A mintatantervek Szenátus által történő módosításai és az erről szóló határozatok is nyomon követhetőek a TO által működtetett Tájékoztatóban. A manuális hozzáférés kizárása biztosítja azt, hogy a Neptun rendszerben az adott szakhoz kapcsolódó mintatanterv csak egy formában létezhet, az emberi hibából történő eltérések így kizártak. A tanév időbeosztását a dékánokkal/intézetek igazgatóival történő egyeztetés után a Rektor adja ki, legkésőbb 1 hónappal a tanév megkezdése előtt. A tanévi időbeosztást az egyetemi honlapon kell közzétenni. A tanévi időbeosztás szerint a TO előkészíti konkrét időszakokra és felhasználói szintekre bontva a soron következő tanév oktatásszervezési feladatait tartalmazó táblázatokat. Ezen táblák alapján a TO folyamatos tájékoztatást ad az egyetemi oktatásban résztvevők számára (oktatók, oktatást segítő adminisztratív kollégák, hallgatók) a különböző információs felületeken a soron következő időszakokról, teendőkről, határidőkről. A szorgalmi időszak hossza félévenként 14 hét (beleértve az ünnepnapokat és az oktatási szüneteket). A vizsgaidőszak hossza 7 hét, de a felvételi eljárással vagy a záróvizsgák lebonyolításával összefüggő indok esetén ennél rövidebb is lehet. A szorgalmi időszakot közvetlenül megelőzi a bejelentkezési időszak. A bejelentkezési időszak célja, hogy a hallgatók az aktuális félévre vonatkozóan bejelentsék a státuszukat (aktív vagy passzív), illetve összeállítsák az adott félévre vonatkozó egyéni tanrendjüket. Az egyéni tanrend elkészítéséhez nyújt segítséget az online elérhető Tanulmányi tájékoztató, mely interaktív módon ad jelzést például az egyes választható tantárgycsoportok teljesítettségi szintjéről, vagy a kötelezően előírt tantárgyak előtanulmányi rendjéről.

88

A mintatantervek végrehajtásának rendjét az adott félévre meghatározott órarend tartalmazza, így az szabályzat értékűnek tekinthető. Az órarendet a nappali tagozaton a TO, a levelező/távoktatási tagozaton a FK készíti el a tanszékek által a mintatantervek alapján szolgáltatott adatok szerint. A Neptun egységes tanulmányi rendszerben rendelkezésre álló mintatantervek adatai alapján az Egyetem a helyi sajátosságokat figyelembe véve egy interaktív felületű szoftvert készíttetett el, mely megfelelő szerepkörrel a tek.sze.hu oldalon érhető el. Ezen a felületen a tanszékek egyértelmű, világos tájékoztatást kapnak a szakok mintatanterveiben szereplő kötelezően vagy választható módon meghirdethető tantárgyakról, azok paramétereiről (pl. óraszám, kurzus típus, stb.) és látják a korábbi félévekben az adott tantárgy kurzusainak létszámadatait is. Ennek segítségével a kötelező tantárgyak kurzusainak kiírását naprakészen tudja követni az illetékes tanszék, és az órarend készítésénél legszűkebb keresztmetszetet adó teremkapacitás optimális kihasználását is tudják segíteni a korábbi tényleges adatokra támaszkodó kurzuslétszámok megadásával. A tantárgyprogram minőségbiztosítási folyamata A tantárgyak egy adott félévben történő oktatásával összefüggő valamennyi lényeges információt tantárgyprogram tartalmazza. A tantárgyprogram elkészítése a tárgyfelelős oktató feladata. A tanszék vezetője gondoskodik arról, hogy a soron következő félévre vonatkozó tantárgyprogram legkésőbb a szorgalmi időszak végéig közzé legyen téve a HIR-ben. A kurzuskiírási időszakot követően a TO a tanszékvezetők és a tanszéki adminisztrátorok felé heti rendszerességgel ad tájékoztatást a Neptun rendszerben lévő tantárgyprogramok, tárgytematikák aktuális állapotáról. Részletes adatokat ad a TO a még hiányzó tantárgyi tematikákról, illetve azon tematikákról, melyek a korábbi félévekben már elkészültek, de a soron következő félévre az aktualizálásuk még nem készült el. A HÖK megfelelő írásos indoklást mellékleve, a bejelentkezési időszak kezdetéig jogosult a tanszék vezetőjénél a tantárgyi követelmények teljesítésének ütemezésével kapcsolatosan konkrét javaslatot tenni a módosításra, valamint észrevételt tenni a tantárgyprogrammal általánosságban, ha azt vélelmezi, hogy az a mintatantervben foglalt követelményektől eltér. A tantárgyprogramhoz tartozó mintatantervi információk a HIR-be történő belépés után a tárgy alapadataiban tekinthetők meg. Tematikus keresés segítségével tanévekre visszamenőleg is lehet tájékozódni, illetve a kreditelismeréshez szükséges tantárgyprogramok visszakereshetővé váltak, segítve ezzel a hallgatókat. A tantárgyprogram a minőségbiztosítás elemeként garanciális okokból kötelezően tartalmazza a tantárgyra vonatkozó általános információkat (heti óraszám, tárgyfelelős oktató neve, stb.), az oktatás célját, tantárgy tartalmát, ezen belül az egyes foglalkozásokra lebontott tananyag-feldolgozási tervet heti bontásban, a félév során tartandó zárthelyi és pótzárthelyi dolgozatok hétre megadott ütemezését -, a számonkérés és értékelés rendszerét, így a félévközi követelményeket (ZH dolgozatok, házi feladatok, rajzfeladatok, laborgyakorlatok, stb.) teljesítésének és azok pótlásának ütemezését), a félévközi követelmények teljesítésének értékelésére használt rendszert (pontozási rendszer, osztályzat, stb.), a folyamatos számonkérési típusú tantárgy esetében a félévvégi érdemjegy meghatározásának módját, az aláírás feltételét, a vizsga számonkérési típusú tantárgy esetében a vizsgára bocsáthatóság (aláírás) feltételeit és azok pótlásának lehetőségeit, a vizsga módját (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, vegyes, stb.), az esetleges elővizsga meghirdetése és az arra történő jelentkezés feltételeit, a megajánlott vizsgajegy alkalmazását és annak feltételeit, a félévvégi érdemjegy meghatározásának szabályait (pontozási rendszer, félévközi teljesítmény figyelembevétele, stb.), a kötelező irodalom jegyzékét. A tantárgyprogramnak továbbá tartalmaznia kell a „Tantárgy Tartalma” vagy a „Számonkérési és Értékelési Rendszer” pontjai között a tárggyal kapcsolatos honlap címét. A minőségbiztosítási folyamat leírása: A tanszékek vezetői gondoskodnak arról, hogy a tárgyfélévet megelőző félév szorgalmi időszakában a Tanulmányi Ügyrendben meghatározott határidőig a HIR-ben közzétételre kerüljenek a következő félévben indításra kerülő tantárgyak kurzusai. A levelező/távoktatásos képzés kurzusait a FK az illetékes tanszékekkel történő egyeztetés után írja ki az a megadott határidőig. A mintatantervben kötelezőként szereplő tantárgyakat a mintatanterv szerinti félévben, a várható létszámnak megfelelően meg kell hirdetni és el kell indítani. Az indításra kerülő tantárgyak kurzusainak meghirdetésével egyidejűleg a HIR-ben minden kurzushoz meg kell adni azok oktatóit, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, a választására jogosult hallgatói csoportokat (szak, szakirány), az órabontásokat, a teremigényeket, a csak vizsgával történő meghirdetést. A minőségbiztosítási folyamat részeként TO mindaddig automatikusan visszajelez a tanszéknek, ha a kurzuskiírás hiányos, pontatlan, vagy szabálytalan.

89

A hallgató valamely tantárgy követelményeit csak akkor teljesítheti és szerezhet kreditpontot, ha az adott tantárgyat a TVSZ szabályait betartva felvette. Ennek tényét a tanulmányi rendszer automatikusan ellenőrzi, melyről a hallgató elektronikus értesítést kap. Az egységes tanulmányi rendszer a TO által feldolgozott mintatantervek alapján teszi lehetővé a hallgatók számára a tantárgyak felvételét. A Neptun rendszer a TO által bedolgozott tantárgyi előtanulmányi követelmények teljesítését is figyeli és tájékoztatja a hallgatót az adott tantárgy felvételéről, teljesíthetőségéről. A rendszer tiltja az olyan tantárgy felvételét, melynek előtanulmányi követelményét a hallgató legalább elégséges érdemjeggyel valamely korábbi félévben nem teljesítette.

3.3.2 A hallgatói teljesítményértékelés folyamatába iktatott minőségbiztosítás

Az Egyetem által meghatározásra kerültek az ismeretek ellenőrzésének főbb formái, amelynek során az intézmény biztosítja, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelen számonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen, ekként teljesül az Nftv. 49. § (4) bekezdésében szereplő kritérium. A 3.3.1. pontban ismertetett intézményi szabályozásra utalva megállapítható, hogy az egyes tantárgyakra vonatkozó értékelési, vizsgáztatási követelmények a hallgató számára elérhető tantárgyi programokban kerülnek meghatározásra. A programok letölthetők, az egyetemi/kari honlapon elérhetők és a tantárgyakhoz kapcsolódó legfontosabb információk a Neptun tanulmányi rendszeren is szerepelnek. A követelményrendszer (köztük a vizsgatételsor) nyilvános, alkalmas arra, hogy a tanszékek által hitelesítve más intézmények kreditelismertetési eljárásaiban felhasználásra kerüljenek. Az egyes tantárgyak követelményeinek teljesítése a mintatanterv előírásai alapján a tantárgyprogramban meghatározottak szerint történhet a) a szorgalmi időszakban megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók, rajzfeladatok, jegyzőkönyvek, stb. értékelése alapján megvalósított folyamatos számonkérés útján megszerzett érdemjeggyel (félévközi jegy) b) a szorgalmi időszakhoz kapcsolódó vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgán megszerzett érdemjeggyel (vizsga jegy) c) a félévközi feladatok és a vizsgaidőszakban letett vizsga eredménye alapján megállapított érdemjeggyel (kombinált vizsgajegy). A félévközi teljesítmény egyik mércéje az aláírás. A HIR-ben az arra jogosult oktató által az „aláírás” bejegyzése a félévközi követelmények (ha van ilyen) teljesítését ill. a vizsgára bocsáthatóságot igazolja. Az aláírás megadását vagy megtagadását leckekönyvben szerepeltetni kell. Aláírás megtagadása esetén a hallgató nem kaphat félévi érdemjegyet az adott tantárgyból. Ha a HIR-ben a félévi aláírással összefüggésben közzétett bejegyzés téves, vagy a valóságnak nem felel meg, a hallgató a közzétételtől számított 15 napon belül kifogással élhet a bejegyzés szerint illetékes oktatónál. A félévközi jegy megszerzéséhez a szorgalmi időszakban teljesítendő, egymásra épülő vagy egymástól független követelmények (ZH, tervezési feladat, mérés, részfeladat, stb.) mindegyikéhez garanciális okokból biztosítani kell a tantárgyprogramban legalább egy javítási, ill. pótlási lehetőséget, melyet a félév elején a HIR rendszerben ugyancsak közzé kell tenni. A mintatanterv szerint félévközi jeggyel záruló tantárgy érdemjegyét legkésőbb a vizsgaidőszak első hetének végéig be kell jegyezni a HIR-be. A tantárgyak követelményeinek teljesítését az oktató megajánlott jegyként is bejegyezheti. A megajánlott jegyeket a hallgató elfogadhatja vagy elutasíthatja a vizsgaidőszak második hetének végéig. A Neptun rendszer adatai alapján a TO felhívja a hallgató figyelmét arra, hogy jóvá kell hagynia a megajánlott jegyet. A határidőig nem elfogadott vagy elutasított érdemjegyek tekintetében a TO újabb figyelmeztetést küld a hallgató felé, majd a továbbra is „érintetlen” megajánlott jegyek a TO által elutasítottra kerülnek beálltásra. A tantárgyak vizsgáinak időpontjai és helyszínei a TO által meghatározott rend szerint, a vizsgaidőszak tanévi időbeosztásban rögzített kezdete előtt öt héttel a HIR-ben. A vizsgaidőpontoknak a HIR-ben történő közzétételétől számítva egy hét áll rendelkezésére a hallgatói önkormányzatnak, hogy a kiírt vizsgaalkalmakkal kapcsolatosan észrevételt tegyenek az illetékes tanszéknél. Azon hallgatókat, akik jogosulatlanul jelentkeznek fel a vizsgaidőpontokra (pl. a vizsgajelentkezés után kerül megtagadásra az aláírás) a TO napi rendszerességgel figyeli és törli a vizsgáról, hogy ne foglalják a helyet a jogosan vizsgára jelentkező hallgatók elől. A vizsgaidőszakban az oktató által kiírt egyedi vizsgajelentkezések is törlésre kerülnek. Ezen egyedi vizsgajelentkezési időszakok kiírására pl. az előrehozott vizsgáknál lehetősége van az oktatónak, de a tanévi időbeosztás szerint megjelölt vizsgaidőszakot az oktató semmilyen körülmények között nem korlátozhatja. A TVSZ alapján szintén nem lehetséges minimum létszámot megadni a vizsgaidőpontok kiírása során, ezért ezek az adatok is folyamatosan

90

visszacsatolásra kerülnek a tanszékek felé. Abban az esetben, ha az oktató vizsgát ír ki egy adott napra, annak megtartása egy hallgató jelentkezése esetén is kötelező. Szóbeli vizsgáztatásra és írásbeli vizsga értékelésére csak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktató és kutató, valamint megbízott előadó és óraadó jogosult. A hallgatói teljesítményértékelés didaktikai megfelelőségét az oktatók szakmai felkészültsége biztosítja. Meghatározó jellemző, hogy a szaktudás elsajátítása szempontjából alapvetőnek ítélt tárgyak esetén a vizsgáztatás, ill. szigorlati számonkérés bizottságokban történik. A hallgató kérésére a tanszékvezető bizottságot jelölhet ki a vizsgáztatásra. (Az ismételt javító- és a szintemelő javítóvizsga esetén a hallgatónak a tanszékvezetőhöz benyújtott írásbeli kérelme alapján biztosítani kell, hogy a vizsgát a korábbi vizsgát/vizsgákat értékelő oktató helyett másik oktató, ennek hiányában vizsgabizottság előtt tehesse le, ill. vizsgabizottság értékelje.) A szóbeli vizsga eredményét a vizsgát követően azonnal közölni kell a hallgatóval és ezzel egyidejűleg a HIR-ből a vizsgát megelőzően kinyomtatott, az adott vizsgára vonatkozó vizsgalapra fel kell vezetni a megszerzett érdemjegyet, majd a vizsga eredményének tanúsítására szolgáló „Szóbeli vizsgajegy-igazolás” bizonylatot ki kell tölteni, alá kell írni és a hallgatónak át kell adni. A hallgató az átvételt aláírásával igazolja. A szóbeli vizsga eredményét a HIR-be, az adott vizsgajelentkezésnél kell bejegyezni, legkésőbb a vizsgát követő harmadik napon. Az egységes tanulmányi rendszerben a hallgatók tantárgyankénti megszerzett aláírásainak és érdemjegyeinek a hiányát a TO naponta jelzi a tanszékvezetőknek és a tanszéki adminisztrátoroknak. A hallgatók figyelmét is felhívja a TO, hogy a tanulmányi követelmények tényleges teljesülését folyamatosan kövessék figyelemmel a Neptun rendszerben. Az írásbeli vizsga eredményét a HIR-ből kinyomtatott, az adott vizsgára vonatkozó vizsgalapra fel kell vezetni és az eredményeket legkésőbb a vizsgát követő harmadik munkanap végéig, az adott vizsgajelentkezésnél be kell jegyezni a HIR-be. Az érdemjegy beírását a HIR ellenőrzi, elmaradása esetén elektronikus üzenetet küld az oktatónak, a tanszékvezetőnek és a dékánnak/intézetvezetőnek. További elmaradás esetén az üzenetet automatikusan küldi a rendszer a beírás megtörténtéig. A hallgató számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérésére írásbeli dolgozatát megtekintse. Az oktató köteles a HIR-ből kinyomtatott, a hallgatói jelenlétet igazoló aláírásokat tartalmazó, vizsgalap űrlap általa kézzel kitöltött és aláírt egy eredeti példányát legkésőbb a vizsgaidőszakot követő hét végéig a tanszéki titkárságon megőrzésre leadni, továbbá egy másolati példányát saját nyilvántartásában megőrizni. A vizsgalapok tanszékre leadott példányát a keletkezés tanévének végétől számított ötödik tanév végéig kell megőrizni. A hallgatónak az alapképzési szakon és FSZ képzésben szakdolgozatot, az egységes osztatlan és a mesterképzési szakon diplomamunkát kell készítenie. A diplomamunka-feladatokat, a szakvezető koordinálása mellett, az oktatásban érintett tanszékek a szorgalmi időszak utolsó előtti hetében hirdetik meg. A meghirdetéssel egyidejűleg közzé kell tenni, hogy az adott témák közül választottra elkészített diplomamunkát leghamarabb melyik tanév melyik félévének ZV-időszakában lehet megvédeni. A diplomamunka-feladat kiírása és engedélyezése során szem előtt kell tartani, hogy az a képzés tanterve alapján megszerzett ismeretek birtokában, konzulensek irányításával, a szak tantervének megfelelően egy vagy két szorgalmi időszak alatt elkészíthető legyen és bizonyítsa, hogy a jelölt kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag tudományos elméleti feldolgozásában és/vagy gyakorlati alkalmazásában. A tanszékek diplomamunka-feladatainak kiírását a szakvezetők koordinálják. A diplomamunka készítéséhez belső és lehetőség szerint külső konzulenst kell kijelölni. A konzulensek személyét a tanszék vezetője határozza meg. Belső konzulens az Egyetem egyetemi, ill. MSc (kivételes esetben főiskolai, ill. BSc) végzettséggel rendelkező oktatója, kutatója, óraadó oktatója, vagy más közalkalmazottja lehet. A konzulens a diplomamunka-feladat szerinti magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkezzen. A diplomamunka-készítés megkezdésének féléve szorgalmi időszaka harmadik hetének végéig a kari/intézeti ZV szabályzatban meghatározott felelős, az ugyanott meghatározott módon, közzé teszi a Diplomamunka-készítési útmutatót, mely tartalmazza a diplomamunka készítésével kapcsolatos összes információt, ideértve a formai követelményeket, a leadási határidőt, a konzultációkra vonatkozó követelményeket és a konzultációs tevékenység dokumentálásának módját. Az elkészült diplomamunkát az arra felkért bíráló értékeli. Bíráló az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló egyetemi vagy MSc, (kivételes esetben főiskolai vagy BSc) végzettséggel rendelkező, a diplomamunka-feladat szerinti magas szintű szakmai ismeretekkel bíró szakember lehet. Különlegesen indokolt esetben, a dékán egyetértésével, bíráló lehet az Egyetem olyan oktatója is, aki nem az érintett tanszéken dolgozik, nem vett részt a diplomamunka kiírásában és/vagy konzultálásában, és a pártatlan szakmai bírálat tőle elvárható. A diplomamunkák kinyomtatott példányait és az elektronikus példányt tartalmazó CD lemezt az illetékes tanszék a leadást követő harmadik naptári év végéig őrzi. Kivételt képeznek a titkosított diplomamunkák, melyeket az illetékes tanszékek kötelesek mindaddig őrizni, amíg a titkosítási idő le nem telik.

91

A hallgató a képzés lezárásaként a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottaknak megfelelően záróvizsgát köteles tenni, mely a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelő ismeretek megszerzésének és az azok alkalmazására való képesség ellenőrzését szolgálja. A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket, a kapcsolódó szabályokat és információkat a záróvizsga szabályzatban kell rögzíteni és az információkat legkésőbb a szorgalmi időszak harmadik hetének végéig közzé kell tenni a kar/intézet honlapján. A záróvizsgák szervezésénél figyelembe kell venni a keresztféléves felvételi eljárás szűkös határidejét és ehhez kell igazítani az időpontokat. A záróvizsga bizottsági tag az Egyetem egyetemi ill. főiskolai tanárai és docensei – kivételesen egyetemi adjunktusai –, továbbá az adott szakterület elismert külső, egyetemi végzettségű szakemberei lehetnek. A záróvizsga-bizottsági tagokra vonatkozó előterjesztést a kari/intézet igazgatói tanácsának megvitatja, javaslatára az illetékes dékán, intézetek esetében a rektor nevezi ki három éves időtartamra. A konkrét záróvizsgákat lebonyolító eljáró bizottságot az illetékes tanszék vezetője állítja össze. A tanszékvezető határozza meg az elnök személyét. Követelmény, hogy az eljáró bizottság legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel. A bizottság munkáját – az Egyetem oktatói közül a kar/intézet dékánja/igazgatója által kijelölt – vizsgáztató (kérdező tanár) illetve jegyző is segíti. E minőségükben nem tagjai a záróvizsga-bizottságnak. A záróvizsgán jegyző is részt vesz, feladata, hogy a TO/FK vezetőjétől átvett útmutató alapján a záróvizsga adminisztrációját lebonyolítsa. A hallgató felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd a hallgató távollétében – vita esetén egyszerű szótöbbségű szavazással – megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A diploma/szakdolgozatvédés, illetve a záróvizsga teljesítményét 5-fokozatú érdemjeggyel kell értékelni. Sikertelen a záróvizsga, ha akár a diplomamunka, ha akár annak védése, akár bármely tantárgyi/komplex tantárgyi záróvizsga sikertelen. A sikertelen záróvizsga csak valamely későbbi záróvizsga-időszakban javítható. A jogász szakon, ha a tantárgyi/komplex tantárgyi záróvizsgák közül csak egy sikertelen, akkor a tanévi időbeosztásban meghatározott, az adott záróvizsga-időszakhoz kapcsolódó utó záróvizsga-időszakban, az intézet igazgatója által kijelölt napon lehetséges annak javítása. A sikertelen záróvizsga legfeljebb két alkalommal ismételhető. Ezt követően új diplomamunka készítésével együtt az egész eljárást meg kell ismételni. Az Egyetem az alap-, a mester és az egységes osztatlan képzésben a hallgató részére oklevelet ad ki, amennyiben a hallgató sikeres záróvizsgát tett, valamint a képzési és kimeneti követelményben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát a Szenátus által elfogadott, és az adott szak tantervében rögzített nyelvek bármelyikéből teljesítette és a nyelvvizsga bizonyítványt a TO-n/FK-ban bemutatta. Az oklevél a szakképzettség megszerzését igazolja. Az oklevél minősítésének meghatározására szolgáló átlagot két tizedes jegyre kell meghatározni. Az átlag kiszámításának módját – a képzési és kimeneti követelmények keretei között – a TVSZ 10. sz. melléklete tartalmazza. A hallgatók tanulmányi előrehaladásának, a képzési kapacitások hatékony és takarékos kihasználásának érdekében az Egyetem a 2010-ben elfogadott Stratégiai Munkaterv – Minőségfejlesztési Programjában feladatként tűzte ki a tanulmányi/oktatási fegyelem javítását. A tanulmányi folyamatokat szabályozó Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglalt követelményeket, ösztönzőket ezért az Egyetem 2013-ig 16 alkalommal módosította.

92

3.4 Az oktatók minőségének biztosítása Emberi erőforrások Az intézmény emberi erőforrás-gazdálkodása, mint a minőségbiztosítás eleme Az intézményi erőforrás fejlesztés az oktatás meghatározó eleme. A megfelelő szakemberek bevonása az oktatásba, az oktatói életpálya kiegyensúlyozott ívének biztosítása, egyben a versenyhelyzet megteremtése, s mindezeken túl az oktatás, kutatás és működés rendszerének stabilitása együttesen jelentkezik az emberi erőforrás tervezés során. Célja, hogy megfelelő, garanciális elemeket tartalmazzon az az oktatás minőségének biztosítására. A humán erőforrás fejlesztés rendszere, mint a minőségbiztosítási rendszer része, alkalmas arra, hogy olyan oktatók alkalmazására kerülhessen sor, akik rendelkeznek a megfelelő szakmai és pedagógiai felkészültséggel és tapasztalattal a tudás átadására, közvetítésére, a kompetenciák fejlesztésére. Ez már az oktatói pályázatok kiírása, elbírálása esetén is alapvető alkalmazási feltétel, melynek folyamatos megfelelőségét az egyetem Fogalakoztatási Követelményrendszere hivatott garantálni. Rendszerünkben az oktatók megismerik a saját teljesítményükre vonatkozó értékelést, ahhoz megjegyzéseket fűzhetnek, a visszacsatolás rendszere biztosított, a soron következő értékelésnél a korábbi értékelésnél írásba foglaltak megvalósulását is értékelni kell. Az értékelés folyamatos, tervszerű, az oktatási tevékenység eredményességével, mint prioritással számoló humánpolitikai stratégia érvényesül. A rendszeres teljesítményértékelés szabálya a munkatársi, illetve vezetői körben egyaránt érvényesül, az az előrelépést ösztönzi. Az intézmény szabályzatai tartalmazzák azokat a garanciális elemeket, amelyek alapján az írásbeli teljesítményértékelés során értékelt, és ismételten nem megfelelő teljesítményt nyújtó munkatárs oktatói jogviszonyának megszüntetésére a felsőoktatási intézmény intézkedéseket tegyen. Az intézmény vezetése 2006-tól bevezette az éves humánerőforrás tervezést kari és intézeti szinten. A rendszer lényege, hogy a szervezeti egység vezetője, a hozzátartozó egységek vezetőivel történő konzultációk és a személyi állományának felmérése, valamint folyamatos (éves) értékelése alapján elkészítik a következő költségvetési év humánerőforrás tervét. Ebben szerepelnek az előresorolások, a nyugállományba vonulások, a tervezett új felvételek. Az Egyetem vezetése minden évben alapcélokat határoz meg a karokra és szervezeti egységekre. Ezek a célok tartalmazzák a képzési struktúra fejlesztését (új szakok indítását, doktori programok fejlesztését), a humánerőforrás állomány folyamatos, egyetemi és szervezeti egység szintjén is kívánatos megújítási irányait (pl. vezető oktatók arányának növelését, minősítések ösztönzését, a fiatal oktatói állomány fejlesztését, végzett doktoranduszok alkalmazását, oktatói életpálya támogatását), vagy éppen a pénzügyi stabilitás egyértelmű biztosítását. A részletesen kidolgozott, szakmai indokokat alaposan felsorakoztató terv (pl. új szak indítása, Doktori Iskola fejlesztése, egyéni életpályák figyelemmel kísérése, oktatói karrier biztosítása, adminisztratív és kisegítői létszám garantálása) egyeztetésre kerül a rektorral. A rektor az oktatói kinevezéseket és előresorolásokat magához rendelte. A központosított bér és létszám gazdálkodás oka az intézmény mérete, tartós stabilitása, a humánerőforrás gazdálkodás egységes elveinek érvényesítése, valamint a központi szinten kidolgozott és működtetett értékelési rendszer, ám ennek a szigorúnak tekinthető rendszerben éppen az Éves Humánerőforrás Terv - mint kvázi szerződés - jelent a szervezeti egységnek alapvető biztonságot. A többször átbeszélt, egyezetett terv (ebben az egyeztetésben természetesen a visszaigazolások is értendők a tanszékek felé) általában a költségvetési év januárjának végére végleges formát ölt, s azt kézjegyével ellátja a rektor, valamint a szervezeti egység vezetője. Az Éves Humánerőforrás Terv alapján történik meg az előresorolások pályázatainak kiírása, az új álláshelyek pályázatai, illetve a szükséges alkalmazási jogviszony meghosszabbítása. A HR tervek megvalósulását természetesen számtalan, előre nem tervezhető tényező befolyásolja. Ez szükségessé teheti a szervezeti egységek éves terveitől való eltérést, ezek aránya azonban az utóbbi években jelentősen csökkent, nem éri el a létszám vonatkozásában a 2-4 %-ot. A feladatok elvégzéséhez szükséges személyi állomány Az egyetemi szervezetben az oktatói és adminisztratív, kisegítői létszám a szervezeti felépítéstől, annak változási irányaitól, a kialakult szervezeti kultúrától, az oktatási, irányítási rendszerben elfoglalt helyzettől függ. Az Egyetem folyamatosan törekszik arra, hogy a feladatok változatossága mellett olyan személyi állomány alakuljon ki, amely képes alkalmazkodni a folyamatosan változó feladatokhoz, körülményekhez, sőt azt részben maga is generálja.

93

Az oktatói követelményrendszert a SZMSZ tartalmazza, ennek megfelelően tervezhető az életpálya. Egyértelműek a követelmények az előrehaladásban, az oktatói szakmai karrier alakításában. Az oktatói életpálya tervezésben a tanszéki és kari dimenzió a meghatározó, míg egyetemi szinten a fontosabb arányok (vezető oktatók, minősítettek, egységes támogatási rendszer) elemzése folyamatos, természetesen azon elvek alapján, hogy az Egyetem hírneve, elfogadottsága minél jobb legyen. Egyben az IFT minél teljesebben valósuljon meg. Az Egyetem fejlesztési stratégiája - amely alulról is építkezik - egyértelmű iránymutatás az oktatók, valamint azok életpályáját közvetlenül segítő tanszékek és karok számára. Az egység biztosítása a két célrendszer között, vagyis az egyéni ambíciók és az egyetemi közösség egészének fejlesztési irányai számos esetben eltérhetnek. Ezek összehangolását, egymásba kapcsolódását segítik az éves értékelések, ahol a tanszékvezető visszajelzést ad az oktatónak arra, hogy egyéni céljait miként alakíthatja határozottabban az Egyetem érdekeivel összhangban. Az oktatói-kutatói életpálya szakaszokból áll, így például a tudományos minősítés megszerzése nem jelentheti a szakmai munka befejezését, a publikációs tevékenység csökkenését. Minden oktatónak kötelessége a folyamatos szakmai-tudományos tevékenység. Az eredmények publikálása, külső szakmai megmérettetése, az oktatási programokba történő beépítése. Ebben jelentős szerepet tölt be a K+F+I stratégia és annak előírásai, melyek elősegítik a pozitív folyamatot. Az utánpótlás tervezése Az intézményben 2006. óta Éves Humánerőforrás Terv alapján történik a létszámgazdálkodás. Az éves humánerőforrás tervezés a megelőző év őszén indul és a tárgyév kezdetéig lezárul. Az előre látható oktatási, kutatási és adminisztratív feladatokból kiindulva, figyelemmel a várható nyugdíjazásokra, megtervezésre kerül a munkaerő-szükséglet és az oktatói előresorolások. A tervezési cél az, hogy sem a közalkalmazotti létszám, sem a bértömeg nem nőhet. A tanszékek és tanszéki szintű szervezeti egységek vezetői folyamatosan nyomon követik az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak kor és végzettség szerinti megoszlásának változását és értékelik azt, hogy mennyiben koherens a helyzet a Szervezeti és Működési Szabályzatban a szervezeti egységhez rendelt és a Szenátus által elfogadott Intézményfejlesztési tervből a szervezeti egységre vonatkozóan levezetett feladatok ellátási kötelezettségekkel. A tanszékeke és tanszéki szintű szervezeti egységek vezetői évente terjesztenek elő javaslatokat a szervezeti rend szerinti felettes szervezeti egység vezetőjének a soron következő naptári évre tervezett, humánerőforrást érintő változásokról. Ezen javaslatok, észrevételek alapján dolgozzák ki a humán erőforrás terveket a karok/önálló intézetek vezetői, természetesen az irányításuk alá tartozó tanszékek vezetőinek bevonásával. Az elkészült tervet a vezetők a rektorral egyeztetik. A Gazdasági és Műszaki Igazgatóság Munkaügyi Csoportja és a Rektori Hivatal közösen irányítják az aláírt éves tervek végrehajtását. Az Egyetem éves humánerőforrás terve elkészítésének és végrehajtásának, valamint a rendkívüli esemény miatt a tervtől történő eltérés esetén követendő eljárás részletes leírása a Minőségirányítási Rendszer részét képező folyamatleírások között található meg és az egyetemi intraneten hozzáférhető. Általános foglalkoztatási szabályok Az Egyetemen a munkavállalók foglalkoztatása fő szabály szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) előírásai szerint határozatlan időre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, kivételes esetben jól meghatározott és adott határidőre teljesítendő feladat ellátására határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban történik. A határozatlan idejű és az egy évnél hosszabb időre szóló közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a Kjt. 21/A. § (2) bekezdése alapján minden esetben a maximális próbaidő kerül kikötésre. Az Egyetemen az Nftv.-ben meghatározott oktatói és tudományos kutatói munkakörökben csak mesterfokozattal (egyetemi végzettséggel) és szakképesítéssel rendelkező személyek foglalkoztathatók. Az Nftv.-ben és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III.14.) Korm. rendeletben meghatározott tanári munkakörökben a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személyek foglalkoztathatók. Az 53/2006. (III.14.) Korm. rendeletben meghatározott oktatói és kutatói munkát segítő, valamint egyéb munkakörökben elsősorban felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek foglalkoztathatók. Új munkatársak kiválasztási rendszere Az Egyetem új munkatársainak kiválasztása során minden esetben figyelembe kell venni a fent ismertetett általános foglalkoztatási szabályokat. Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos részletes követelményeket, az egyes esetekben szükséges pályázatok meghirdetésével és elbírálásával kapcsolatos szabályokat az SZMSZ mellékletét képező Alkalmazási Szabályok és Követelmények Szabályzat tartalmazza.

94

A dokumentum tartalmazza a pályázatok kiírásának szabályait, azok tartalmi követelményeitől egészen a pályázat közzétételére, valamint a bírálati rendre vonatkozó rendelkezésekig bezárólag. A szabályzat részletesen tartalmazza a pályázatok szakmai és formai követelményeit is. A pályázatok elbírálásánál általános jellemező, hogy minden esetben több funkcionális és szolgáltató egység véleményezési eljárásán átmenő, többszintű (elővéleményezés - véleményezés - hivatalos rangsorolás - döntés) a bírálati rend, mely az alábbi ábrával érzékeltethető:

31. ábra: Pályázati kiírás és elbírálási rend magasabb vezetői és vezető munkakörök betöltéséhez

Forrás: SZMSZ

Az oktatói és vezetői pályázatok véleményezése több lépcsőben valósul meg, a tanszék és kari véleményezést követi a szenátusi véleményezés. A folyamat intenzitását jelezi, hogy a 2009 és 2013 közötti időszakban közel 500 szenátusi döntés született a személyi ügyek tekintetében. Közalkalmazotti teljesítményértékelés A munkatársak munkaminőségének biztosítása érdekében az Egyetemen immár 7 éve működő közalkalmazottai teljesítményértékelési rendszer került bevezetésre és alkalmazásra. A teljesítményértékelési rendszer alapelve, hogy már önmagában az a tény is minőségjavító, ha a beosztott rendszeresen szembesül a vezetője értékelésével, s vezető számára pedig kötelező a beosztott tevékenységének rendszeres értékelése. Az alkalmazott rendszer egyszerű, általános, nyílt és rendszeres. Az Egyetemen nem volt lehetséges egységes szempontrendszert alkalmazni, így külön elvárások lettek felállítva az oktató és nem oktató munkatársakkal szemben, továbbá szintén más szempontok a vezető beosztású munkatársakkal szemben. Az értékelési szempontok az oktatói és kutatói feladatokat ellátó munkatársak esetén:

a) az oktatás: oktatási feladatok és teljesítésük, tananyagfejlesztés (különböző oktatási formákban (levelező, táv, e-learning) tananyag kidolgozása, fejlesztése), alap és mesterképzés programjában való részvétel (doktori képzésben való részvétel, konzulens szerep, sikeresen védett hallgatók száma, stb.

b) kutatás: publikációk száma (megjelent, megjelenés alatt), konferenciák száma (előadások, itthon és külföldön), kutatási pályázat elnyerése, annak sikeres lefolytatása (nem belső), szakmai előremenetel, pl. PhD fokozat szerzés, vagy abban való előrehaladás)

c) közéleti tevékenység: hazai és nemzetközi szakmai egyesületi tagság, ill. tisztségviselet, tanszéki, kari, intézeti, egyetemi, feladatok vállalása (pl. TDK, konferenciaszervezés, szekcióvezetés), kari, egyetemi bizottságokban való részvétel, megbízások, jelenlét, aktivitás stb.)

d) egyéb: közreműködés tanszéki adminisztratív feladatok ellátásában, kérelmek elbírálása, tűzvédelem, munkavédelem, vagyonvédelem, leltár, jegyzet, órarend, internet/intranet, hallgatói tanácsadás, stb.

Ezen munkavállalók esetében az ,,oktatás” szerinti értékelés során kiemelt fontosságot kell tulajdonítani az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezéséről (OMHV) szóló szabályzat szerint lebonyolított véleményezés eredményének.

95

A szakvezetői/szakfelelősi feladatokat ellátó oktatók, továbbá a nem oktatói/kutatói feladatot ellátó munkatársak értékelési szempontjai: a) Szakmai feladatellátás (szakmai felkészültség, szakmai képességeinek kihasználása) b) Pontosság, gondosság, precizitás (milyen a határidő fegyelem, milyen pontosan teljesíti a feladatokat, mennyire igényes saját munkavégzésében) c) Önállóság, kezdeményezőkészség (mennyire önálló a munkavégzésben, mennyire kezdeményező a váratlan helyzetekben) d) Kooperativitás (együttműködési készség a munkatársakkal, hallgatókkal és más ügyfelekkel). A vezető közalkalmazottak értékelési szempontjai: a) A szervezeti egység hozzájárulása az adott tanévre érvényes SMMP-ben megfogalmazott feladatok megvalósításához, b) A szervezeti egység éves célkitűzéseinek teljesülése, c) A vezető önmaga számára megfogalmazott vezetői feladatainak megvalósulása (különös tekintettel az oktatók, PhD hallgatók tudományos munkájának folyamatos figyelemmel kísérésére), d) A vezetői feladatok megvalósulásához tervezett módszerek eredményességének értékelése. A vezető helyettesek értékelési szempontjai a szervezeti egység vezetője által meghatározott munkamegosztásban rá bízott feladatkörre vonatkoztatva: a) a feladatok megoldásának eredményessége, b) a feladatmegoldás önállósága, szabályszerűsége és kreatív volta, c) a feladatkörében, vezetőjével egyetértésben meghatározott célkitűzések megvalósulása, d) a feladatok megvalósulásához tervezett módszerek eredményességének értékelése. A vezetők (és vezető helyettesek) írásbeli önértékelést készítenek a tanévre készített, jóváhagyott feladattervük teljesítéséről, és ezt közvetlen felettesüknek juttatják el. Az értékelést a Rektor rendeli el. A GMF Munkaügyi csoportjának adatszolgáltatása alapján a főtitkár gondoskodik az összesítő értékelési nyomtatványoknak, az egyéni értékelési nyomtatványok mintáinak és az értékelési menetrendeknek az elkészítéséről. A nyomtatványokat és az értékelési menetrendet a Rektor hagyja jóvá. Az értékelést minden esetben az értékelt közalkalmazott közvetlen munkahelyi felettese végzi. Az értékelő által adott pontszámot az értékelő felettese nem módosíthatja, mely elv a vezetőkre is vonatkozik. Az értékelést végző vezető feladata, hogy az adott szempont alapján eldöntse, hogy az adott értékelt személyre vonatkoztatva, annak teljesítménye milyen mértékig felel meg az általa támasztott követelményeknek, illetve mennyire haladja meg azt (mennyiségi és minőségi szempontból). Az értékelés minden egyes szempont esetében hatfokozatú skálán történik, 0-3-ig. Az egyes értékelési szempontokra kapott pontszámok összege alapján a közalkalmazott minősítése az alábbiak szerint alakul:

a. kiválóan alkalmas, ha az összpontszám 10-12 b. alkalmas, ha az összpontszám 7-9 c. kevéssé alkalmas, ha az összpontszám 4-6 d. alkalmatlan, ha az összpontszám 0-3, vagy bármely szempont esetében 0 pontszámot kapott.

Az értékelést végző vezető írásban közli az érintett közalkalmazottal az egyes szempontok alapján adott pontszámot, a pontszámok alapján megállapított minősítést, és annak szöveges indoklását. Az értékelés eredménye bizalmas. A közalkalmazottról készült értékelés egy példányát az érintett közalkalmazottnak át kell adni, melyre írásbeli észrevételt tehet. Amennyiben egy vagy több szempont esetében az értékelő 2-nél alacsonyabb pontszámot adott, akkor az értékelő vezető négyszemközti beszélgetésre hívja fel az értékelt személyt a munkavégzéssel kapcsolatos kifogásairól, és meghallgatja az értékelt személy álláspontját. Amennyiben az értékelt személy kezdeményezi, a négyszemközti beszélgetésre akkor is sor kerülhet, ha egyetlen szempont esetében sem volt 2-nél alacsonyabb a pontszám. A munkatársak munkavégzésének minőségének folyamatos fenntartását szolgálja az a szabály, hogy amennyiben egymást követő két alkalommal fordul elő, hogy az értékelt, nem vezető beosztású személy valamely szempont esetében 2-nél alacsonyabb pontszámot kapott, akkor az értékelést végző vezető írásos figyelmeztetést ad ki. A második írásos figyelmeztetés után a közalkalmazotti jogviszony alkalmatlanság címén történő megszüntetését kell kezdeményezni az arra illetékes egyetemi vezetőnél. Ha vezető beosztású közalkalmazott esetében fordul elő egymást követő két alkalommal, hogy valamely értékelési szempont esetében 2-nél alacsonyabb a kapott pontszám, akkor a vezetői megbízást vissza lehet vonni.

96

A közalkalmazottak értékelési rendszerének előnye, hogy a szempontok a modell bevezetése, 2006 óta változatlanok. A közalkalmazottak részéről igen kedvező volt a fogadtatása és visszaigazolta azokat a várakozásokat, mely szerint minden munkatárs várja és elvárja, hogy értékeljék a teljesítményét.

5 További jelentős

motiváló tényező, hogy a vezetői megbízás elnyerésére, oktatói előresorolásra, tudományos vagy más tevékenység támogatásának elnyerésére benyújtott pályázatok elbírálásánál, illetve egyetemi kitüntető címek, miniszteri, állami és más kitüntetések adományozására vonatkozó javaslattétel/előterjesztés készítésekor figyelembe kell venni az adott időpontot megelőző 4 értékelés eredményét. Nem elhanyagolható szempont továbbá az sem, hogy a közalkalmazotti teljesítményértékelés eredményét fel kell használni a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás során. Az Oktatási Munka Hallgatói Véleményezése Az Oktatási Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) a 2006/2007-es tanév második félévétől működik a Széchenyi István Egyetemen elektronikus rendszerben az intézmény egészére kiterjedően. Az OMHV-t szabályozó Oktatási Munka Hallgatói Véleményezésének Szabályzata 2005. május 24-én lépett életbe, s a tevékenységgel kapcsolatos összes feltételt szabályozza, úgy, mint a kérdőívek tartalmát, a kitöltés idejét, rendjét, adatvédelmet, hozzáférési jogokat, a mérések eredményeinek felhasználását, nyilvánosságát. A kérdőív két részből épül fel:

− általános jellegű, a tantárgyat illető kérdések (8 kérdés),

− a tantárgy oktatásában részt vett egyes oktatókat érintő kérdések (9 kérdés). Az egyes kérdésekre a válaszadás 1-től 5-ig terjedő skálán adott pontszámmal történik. A tantárgyi kérdőíven szereplő kérdésekre adott válaszokból információ nyerhető a tananyaggal, a hallgató motiváltságával és a tantárgyhoz kapcsolódó követelmények elsajátításához az Egyetem, illetve az oktatók által biztosított lehetőségek, valamint a körülmények hallgatói megítéléséről. Ezek az információk a tananyagok és az oktatási körülmények javításánál használhatók fel. Az oktatóra vonatkozó kérdőív fontos visszajelzést ad az oktató számára és munkahelyi vezetője számára arról, hogy a nyújtott szolgáltatást az azt igénybevevő hallgatók hogyan ítélik meg. A véleményezésben a hallgatók önkéntes alapon vesznek részt, és a szorgalmi időszak utolsó két hetében van lehetőségük a kérdőívek kitöltésére. Abban az esetben, ha a hallgató még nem kezdte meg a kérdőív kitöltését, a kérdőív nyitva tartása idején a hallgató minden egyes Neptun rendszerbe történő belépéskor felugró ablakban kap értesítést arról, hogy ezen lehetőséggel még nem élt. A kérdőívek kitöltése a NEPTUN rendszer segítségével történhet, mely biztosítja, egyfelől a válaszadók anonimitását, másfelől kizárja, hogy ugyanazon személy ugyanazon tantárggyal kapcsolatosan egynél többször töltsön ki kérdőívet. A kérdőívekre adott válaszok összesítését az oktatók a vizsgaidőszak lezárása után tekinthetik meg a NEPTUN rendszer erre kialakított felületén. Munkatársak továbbképzése, kompetencia fejlesztése A Széchenyi István Egyetem álláspontja alapján olyan Egyetem tud majd a jövőben jól prosperálni, amelyik a szakmai versenyhelyzetben vonzó tud lenni, a hallgatók számára kínált lehetőségek versenyképesek; a versenyszférával együtt lélegző, intellektuális előkészítő műhelyek, tudományos bázisok. A tartósan eredményes szervezetek azok, amelyek a teljesítményen, a kiválóságon, az együttműködésen és a tapasztalatok megosztásán alapuló szervezeti kultúrát teremtenek. Ezek alapján az intézmény elkötelezett a mellett, hogy a munkatársait, oktatóit és vezetőit fejlessze. Egységes megközelítés nincs a belső képzések rendszeres és szisztematikus végrehajtására vonatkozóan, viszont úttörő kezdeményezésként több képzési program is megindult. A Tudásmenedzsment Központ (pályázatból megvalósuló) képzési programjai az oktatók, illetve vezetők innovációs attitűdjének fejlesztésére korlátozódik. A TMK által szervezett képzéseken túl jelentős volumenű képzések kerülnek lebonyolításra a tananyag fejlesztési pályázatok keretében is. Ez utóbbiak célozzák az oktatók képzési tevékenységéhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztését. A készségfejlesztésen kívül az intézmény ösztöndíjakkal és idegen nyelvi képzéssel is igyekszik fejleszteni a munkatársait, melyben az Universitas-Győr Alapítvány és az Idegen Nyelvi Oktatási Központ vesz részt. Készségfejlesztés Az Egyetem Tudásmenedzsment Központja által felügyelt pályázati projekt (TAMOP 421) keretében megtörtént az intézmény kulcsfontosságú munkaköreihez tartozó kompetenciaprofilok kialakítása, és az oktatók kompetenciáinak ezen profilok mentén, a Fejlesztő Központ (Development Center, DC) módszertanával történő felmérése. Az eredményekből következő konkrét, személyre szabott fejlesztési lépések megfogalmazása az oktatók (tanszékvezető és kutatásvezetők) részvételével történt.

5 Író B. (2011): Teljesítményértékelés – Teljesítményarányos díjazás a Széchenyi István Egyetemen. Kézirat. Győr.

97

Az egyetem intézményfejlesztési folyamatának részeként vezetői, oktatói kompetencia-fejlesztési program indul a Tudásmenedzsment Központ szervezésében. A program részeként megtörtént az Egyetem szervezeti kultúra stílusának meghatározása, szervezeti kultúra és hatékonyság mérése, valamint az egyes szubkultúrák felmérése komplex szervezetdiagnosztikai modell segítségével. A kérdőíves felmérés eredményeképpen mérhető dimenziók mentén láthatóvá válik a szervezet eredményessége, az okozó tényezők és a feltételek, melyek hatást gyakorolnak az eredményességre. A módszerrel azonosíthatók a szervezet kultúráját jellemző jelenleg elvárt viselkedési minták is. A készségfejlesztő tréningek célja, hogy a résztvevők olyan készségeket sajátítsanak el, melyek az ideálisnak tartott szervezeti kultúra létrehozásához szükségesek, valamint elkezdhessék megvalósítani a kompetencia-felmérésekből következő egyéni fejlesztési céljaikat. Oktatói és nem oktatói ösztöndíjak Az oktatói előrehaladásban, az oktatói szakmai karrier alakításában az Egyetem a lehetőségei szerint támogatást nyújt. Pályázati alapot biztosít az oktatók tudományos aktivitásához (publikáció konferencia részvétel, kutatási főirány pályázat). Az Universitas-Győr Alapítvány ösztöndíj támogatást nyújt az oktatók PhD munkájához. Az Egyetem oktatói ösztöndíj programja elsősorban a fiatal oktatókat és a kiemelkedően tehetséges, kiváló tanulmányi előmenetelű hallgatók doktori képzését segíti. A programnak nagy szerepe volt abban, hogy a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók száma megtízszereződött az elmúlt 18 évben. A nem oktatói állomány előrehaladást szintén támogatja az Egyetem, hiszen a saját felsőfokú képzést választók 50%-os tandíjmérséklést kapnak. A más intézményben tanulmányokat folytatók is kedvezményeket kapnak. Külföldi vendégoktatói ösztöndíj Az oktatói utánpótlásra nagy hangsúlyt fektetett az Egyetem, így tovább növekedett a minősített fiatal oktatók száma, melyek közül szinte kivétel nélkül mindenki az anyanyelvén kívül 1-2 nyelven oktatóképesnek minősül. Jelenleg a TÁMOP 4.1.1.A projekt keretén belül az oktatókat külföldi vendégprofesszori gyakorlatra küldjük, így a kutatási területükön, a nyelvhasználatban és az oktatásban is fejlődni tudnak. A pályázati projektben 12 oktatónak nyílik lehetőség külföldi tapasztalatszerzésre. Oktatók és munkatársak idegen nyelvű továbbképzése Szintén a TÁMOP 4.1.1.A projektben a 2010-es évben elkezdődtek a nemzetközi versenyképességet elősegítő fejlesztések, melynek célja, hogy elsősorban az intézményi szolgáltatásokat, képzéseket és az azokat működtető munkatársakat, oktatókat képessé tegye arra, hogy idegen nyelven szintén magas színvonalon tudják ellátni a feladataikat. Az oktatók és a munkatársak felkészítésében az Idegen Nyelvi Oktatási Központ vesz részt. Az oktatói munka fejlesztését a TÁMOP 4.1.2/C konstrukciójú „Képzők képzése” projektben is támogatjuk, mely három modulból áll: a korszerű oktatás-módszertani ismeretek, az információtechnológiai kommunikációs (ITK) ismeretek és az idegen nyelvi készségek fejlesztése növeli az egyetemi tanárok tevékenységének színvonalát. A programban külön kurzus indult a vezetői utánpótlás fejlesztésére, felkészítésére. Kutatási - Fejlesztési Támogatási Rendszert A Széchenyi István Egyetem 1999 óta Kutatási - Fejlesztési Támogatási Rendszert működtet, korábban a normatív kutatástámogatási összeg felhasználásával, az utóbbi években az egyetemi költségvetésből évente megállapított forrásból. Kiemelt felhasználási területek: 1. Oktatók, kutatók tudományos konferenciákon történő előadástartásának és tudományos publikációk megjelentetésének támogatása. Konferenciák rendezésének támogatása, 2. Egyetemi Publikációs Nívódíj, 3. Belső (egyetemi) Kutatási Főirányok támogatása, 4. Posztdoktori pályázatok 5. A SZE Elektronikus Folyóiratának működtetése. 6. Hallgatóink TMDK tevékenységének támogatása.

98

3.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások

Intézményünkben a teremgazdálkodás központi feladat. A szorgalmi időszakban a Tanulmányi Osztály, illetve a Felnőttképzési Központ gazdálkodik a termekkel. Központilag készül el az órarend a campus területén belül. Kivételt képeznek a campus területén kívül eső oktatási épületek (Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet, Varga Tibor Zeneművészeti Intézet), melyekben a teremgazdálkodás az adott intézetek feladatkörébe tartozik. A vizsgaidőszakban a termeket a Neptun rendszeren keresztül a vizsgát kiíró oktató foglalja le, a Neptun rendszer mutatja meg egy adott időszakban rendelkezésre álló szabad termeket. Tekintettel arra, hogy az Egyetemen futó képzések oktatási tartalma nagyon szerteágazó, így a jelenlegi, közel 12000 hallgatónk gyakorlatilag teljes egészében kihasználja az Intézményi terem- kapacitást. A fentiekben ismertetett központi teremgazdálkodásnak köszönhetően szorgalmi- és viszgaidőszakban egyaránt közel 100%-os a termek kihasználtsága. A képzéshez szükséges gyakorlóhelyek (informatikai, vegyi, anyagvizsgálati laborok, műhelyek, műtermek, pályák, színpadok, oktatástechnikai szolgáltatás, öltöző stb.) technikai felszereltsége, elérhetősége, kihasználtsága, alkalmasságának bemutatása tartalmi és terjedelmi okokból a kari önértékelési anyagokban nyert elhelyezést. A hallgatói tanácsadások, támogató rendszerek igénybevételének értékei, az oktatók hallgatói elérhetősége, a fogadóórák konzultációs időpontok rendszere és lehetőségei karonként, képzésenként eltérnek, azokat az egyetemi önértékelésben nem ismételjük. Hallgatóknak nyújtott szolgáltatások

− A hallgatói normatíva felosztása révén mód van rendszeres, rendkívüli szociális támogatások, lakhatási támogatás, stb. kiosztására.

− Karrier Iroda: Folyamatosan alakítottuk ki az iroda tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásokat: a tanácsadásokat (karrier- és életpálya, álláskeresési, jogi), a tréningeket (karriertervezési, álláskeresési, önismereti, kommunikációs), rendezvényeket (állásbörzék, konferenciák) és egy szabadon választható kurzust (Tudatos karriertervezés, munkaerő-piaci ismeretek), melyben testközelből tapasztalhatják meg a hallgatók az egyes cégek, vállalatok elvárásait.

− Külföldi tanulási lehetőségek felkutatásában az Egyetem segítségére van az Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottság. Nem csupán tanulási, de gyakorlati lehetőségek felkutatása is a feladata.

− Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ: állandó nyitva tartással rendelkező központ, a HÖK „front office” jellegű intézménye (vállalt feladatai: különböző pályázatok leadása, általános információnyújtás, tanulmányi tanácsadás, internetezési lehetőség, kihelyezett számítógépek és WiFi szolgáltatás, MÁV vonatjegy értékesítés, Vodafone értékesítés, számítógép használat, PR termékek értékesítése stb.).

− Bridge Hallgatói és Oktatói Klub (2008. január óta működő klub, mely a szórakozási lehetőségek mellett különböző szolgáltatásokat is nyújt. Teljes körű WiFi lefedettség, hallgatói rendezvények helyszíne, számítógépbérlés és használat, kerékpár- és kenubérlés, ebédeltetés.)

− Központi Hallgatói portál üzemeltetése: A HÖK üzemeltetésében működő portál (www.szeportal.hu) egy főoldal és 17 aloldalból álló honlap rendszer, mely a kari és intézeti HÖK-ok mellett a hallgatói szervezetek oldalait is tartalmazza. Az elektronikus pályázatok, szolgáltatások helyszínéül is szolgál. Jövőbeni cél egy egyablakos rendszer működtetése.

− Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület (GYEKE): a HÖK egyesülete, melyben a mindenkori EHÖK elnök és az EHÖK delegáltjai vesznek részt, és a HÖK tevékenységének, rendezvényeinek biztosítja jogi hátterét, emellett különféle pályázatokkal támogatja a közösségépítést és a hallgatókat.

− Egyetemi fénymásoló centrum.

− Győri Kredit: A Széchenyi István Egyetem hivatalos hallgatói lapja, melyet a HÖK felügyel és üzemeltet. Az ingyenes terjesztésű lap havonta (10 alkalommal) jelenik meg 2500 példányban, A/4-es magazin formátumban.

A hallgatói tanácsadás és támogató szolgáltatások A hallgatói tanácsadó és támogató szolgáltatások rendszere részben a TVSZ-ben részben az SZMSZ-ben van szabályozva. Ezen a téren az Egyetem és a HÖK szorosan együttműködik egymással. Valamennyi tanszék vezetője egy vagy két oktatót kreditmegbízottnak jelöl ki, azzal a céllal, hogy a tantárgyválasztás időszakában az érdeklődő hallgatóknak tanácsokkal szolgáljanak az egyéni tanrend elkészítésével kapcsolatosan. A kreditmegbízottak személyét és fogadási idejét a tanszéki hirdetőtáblán, a tanszéki honlapon teszik közzé és egyidejűleg a HÖK-öt is értesítik. A tanszéki kreditmegbízottak mellett a HÖK is biztosít tanácsadó szolgáltatást.

99

A HÖK a tanulmányi tanácsadó szolgáltatást Alumni, Karrier és Információs Központban, a meghirdetett időpontokban, rendszeresen a tanulmányi megbízott úján látja el. A tanulmányi megbízott mellett a HÖK valamennyi tisztségviselőjének feladata, hogy tanulmányi kérdések és problémák esetén információkkal szolgáljanak és tanácsokat adjanak a hallgatóknak többek között a mintatantervben történő célszerű előrehaladást és a változásokat illetően is. Az életpálya tanácsadó szolgáltatás keretében az Egyetem karai és önálló intézetei a szakmai illetékességi körükbe tartozó gazdálkodó szervezetekkel és intézményekkel kiterjedt szakmai kapcsolatokat tartanak. Ezen kapcsolatok keretében ösztönzik a partnereket munkaerőigényeik közlésére és gondoskodnak az ilyen igények kiközvetítéséről a hallgatók számára. Az Egyetem és a HÖK által közösen létrehozott Karrier Irodát a karok és önálló intézetek szakmai partnerei részéről felmerülő munkaerőigényeket közvetíti, teszi általánosan hozzáférhetővé a hallgatók számára. Ezzel összefüggésben az Egyetem, a HÖK, a hozzá kapcsolódó hallgatói szervezetek és a Karrier Iroda közösen, egymást támogatva rendszeresen lehetőséget biztosítanak a gazdasági élet szereplői és a különböző intézmények számára, hogy saját tevékenységüket az Egyetemen bemutassák a hallgatóknak és megismertessék őket a náluk kínálkozó karrier lehetőségekkel. A Karrier Iroda az Egyetem támogatásával évente kétszer megszervezi az Állásbörze rendezvényt, ahol az Egyetem képzési területeihez kapcsolódó meghatározó munkáltatók tárják a hallgatók elé a munkalehetőségeket. Ehhez kapcsolódva, felkészülésként, a hallgatók számára karrier tanácsadó programok is rendelkezésre állnak. Az Egyetem egészségügyi szolgálatot tart fenn az Egyetem területén. A szolgálat az Egyetem dolgozói és a hallgatók által igénybe vehető szakorvosi szolgáltatást biztosít. Az Egyetem biztosítja az üzemegészségügyi ellátást és egy háziorvosi praxis feltételeit. Az üzemegészségügyi szolgálat valamint a Testnevelési és Sport Központ közreműködésével gondoskodik a hallgatók fizikai állapotának felméréséről a hallgatói jogviszony létesítésekor, valamint tanácsadással segíti a hallgatókat fizikai képességeik szinten tartásában, ill. fejlesztésében. Idegen nyelvi képzés biztosítása A Széchenyi Egyetem hallgatói számára magas szinten biztosítja a nyelvi képzés feltételeit. A képzés szervezeti egysége az Idegen Nyelvi Oktatási Központ (INOK), amely a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar szervezeti egységeként működik. Az INK 2006-ban jött létre, ennek kapcsán szabályozta a Szenátus az idegen nyelvi képzés rendszerét az Egyetemen. Hallgatói alapszolgáltatásnak tekintjük, hogy hat nyelvből (angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol) két féléven keresztül heti 4 óra képzést vehet igénybe minden nappali tagozatos hallgató, korlátozás nélkül, vagyis azok is, akik már nyelvvizsgával rendelkeznek. Az alapszolgáltatás mellett az adott szakokon felkészítést végzünk a nyelvvizsga követelményeknek megfelelően, ezek térítésmentesek. Az Egyetem már 2006. őszén akkreditáltatott szaknyelvi vizsgarendszereket annak érdekében, hogy az egyes karok, a kimeneti általános nyelvvizsga mellett szaknyelvi vizsga letételét is választani tudják. A szaknyelvi tudás jelentősen felértékelődik és várhatóan egyre fontosabb szerepet fog betölteni az Egyetem idegen nyelvi képzésében. Ennek szervezése, kurzuskiírása, oktatók képzése, a vizsgák megszervezése, a folyamat teljes menedzselése, illetve a meglévő struktúrába történő integrálása jelentős feladatot ad valamennyi kolléga számára. Az egyes szaknyelvi blokkok kidolgozása és az Egyetemen oktatott oktatási szerkezethez történő igazítása a nyelvtanárok számára szakmai kihívásokat is támasztanak. Az egyes karok specifikus igényeinek megfelelő szaknyelvi típusok a következők:

− MTK: BME Műszaki Kommunikáció angol/német

− KGK: Oeconom Nyelvvizsga angol/német

− DFK: PROFEX Jogi Szaknyelvi Vizsga angol/német

− PLI: PROFEX Egészségügyi Szaknyelvi Vizsga angol/német

− VTI: ITK és BME Általános Nyelvi Vizsga angol/német 2012-ben került elfogadásra a Nyelvi Záróvizsga Szabályzat, amely a törvény szerint azon hallgatóknak ad lehetőséget intézményi nyelvi záróvizsga letételére, és egyben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi követelmények kiváltására, akik 2012. szeptember 1. előtt záróvizsgáztak és 3 éven belül nem szerezték meg a szükséges nyelvvizsgát. Sportolási, rekreációs és egészségfejlesztő lehetőségek A Testnevelés és Sport Központ (TSK) a testnevelő tanárok oktatási, valamint a sportlétesítmények fenntartása, üzemeltetése érdekében alkalmazott munkatársak szervezeti egysége. 2005. december 31-ig a sportközpont önállóan működött, majd a PLI részévé vált. A Központ munkatársai testnevelési foglalkozások szervezése és irányítása mellett a sport- és az egészségtudomány interdiszciplináris összehangolásával az Egészségtudományi tanszékkel együttműködve vesznek részt a hallgatók egészségi állapotának felmérésére irányuló tudományos programban. A TSK az egészséges életmódra nevelése érdekében az Egyetem minden hallgatója számára:

100

− Ellátja a testnevelés tantárgy szakmai felügyeletét.

− Megállapítja a tantárgykövetelményeket.

− Felkészíti a hallgatókat a követelmények teljesítésére.

− Ellenőrzi a követelmények teljesítését.

− Lehetőséget biztosít a hallgatók körében végzett fittségi vizsgálatokra.

− Az EHÖK-kel együttműködve, az egyetemi sportlétesítmények nyújtotta lehetőségekre építve biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgatók korszerű sportprogramokból választhassanak.

101

Öntevékeny közművelődési lehetőségek biztosítása Rendezvények szervezése, amelyeket a Hallgatói Önkormányzat a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesülettel közösen szervez, illetve egyéb rendezvények koordinálása (Gólyatáborok, Felkészítő Napok, Gólyabál, Egyetemi Napok, Kari Napok, Szakestek, Szakestélyek, Állásbörzék, Országos Diplomataképző Konferencia). A hallgatói és egyetemi élet legfontosabb eseményei, történései, ill. hallgató információk megjelennek havonta a Győri Kredit nevű hallgatói lapban, melyet teljes egészében a hallgatók szerkesztenek. Az Egyetemen számos hallgatói szervezet működik még, amelyek főként tagjaik szakmai fejlődésére adnak lehetőséget. Közgazdász hallgatókat tömörít a Magyar Közgazdasági Társaság Győri Ifjúsági Szervezete. Műszakisokat hallgatókat foglal magába a Formula Student, a SZEnergy Team, a TAI-s Önképző Kör, valamint az építész és építőmérnök hallgatókat tömörítő RANDOM szakmai klub. Az Egyetem Központi Kollégiumában található a Kollégiumi Stúdió, melynek tagjai délutánonként, esténként állandó rádiós és tv műsorral szórakoztatják a kollégista hallgatókat. Főleg jogászhallgatók részvételével működik a MASZEK (Modern Amatőr Színjátszók Egyetemi Köre), akik a nagyobb egyetemi rendezvényeken újabb és újabb darabokkal kápráztatják el Egyetemünk polgárait.

102

3.6 Belső információs rendszer

NEPTUN Tanulmányi Információs Rendszer

Intézményünkben 2001 évben kezdtük el használni a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszert (továbbiakban NEPTUN), melynek 3R változatát 2007. márciusában vezettük be. A szoftver alap funkcióit – hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartása, igazolások, dokumentumok kiadása, tantervek nyilvántartása, FIR adatok továbbítása, diákigazolvány adatok nyilvántartása, stb. – a kezdetektől fogva használjuk. Az SDA Stúdió által fejlesztett választható modulok közül is több került bevezetésre, pl. a gyűjtőszámlás pénzügyi modul, a kérvénykezelő modul, összekapcsolva a Poszeidon iktatási és iratkezelési rendszerrel, az Unipoll kérdőívkezelő modul (OMHV), diákhitel kezelő modul. Gyakorlatilag a hallgatói jogviszony keletkezésétől a hallgatói jogviszony lezárultáig minden adatot a NEPTUN rendszerben tartunk nyilván a hallgatóról, és a jogszabályok által előírt kötelező nyomtatványokat is a rendszerből adjuk ki (jogviszony igazolás, kreditigazolás, oklevél, oklevélmelléklet, stb.) Az évek során számtalan saját fejlesztésű szoftvert is kötöttünk a NEPTUN rendszer adatbázisához – természetesen egyeztetve a fejlesztőkkel – ilyen például a kurzuskiírást segítő interaktív szoftver (tek.sze.hu), az órarendszerkesztő szoftver, vagy a Tanulmányi tájékoztató szoftver, szintén interaktív elemekkel rendelkezik, illetve a Hallgatói Önkormányzat által az ösztöndíjak megállapítására kifejlesztett HATÁR rendszer. A NEPTUN rendszeren keresztül valósul meg az OMHV lebonyolítása és kiértékelése is. A NEPTUN rendszer szolgáltat adatokat a VIR rendszer üzemeltetéséhez is, itt is megvalósítva a teljesen zárt, biztonságos adatáramlást. A 2013-as évtől kezdődően a NEPTUN rendszer adatai, a FIR-en keresztül jutottak el a Statisztikai Hivatalba is, így elsőként a kötelező októberi statisztikai adatszolgáltatás.

Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszer

A Széchenyi István Egyetemen 2009 januárjában elektronikus iktatási és iratkezelési rendszer került bevezetésre. A használt Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszer egy intézményi iktató, nyilvántartó és ügyiratkezelő programcsomag, amely a korszerű technológiával kifejlesztett, modulárisan felépülő program. A nyilvántartó rendszer végigkíséri az intézménynél keletkező vagy beérkezett iratok teljes életciklusát, a beérkezéstől az irattáron át a selejtezésig, legyenek azok elektronikus vagy papír alapú dokumentumok. A Poszeidon rendszer Egyetemünkön a hallgatói iratok, kérelmek kezelésén felül a karok és az intézmény további szervezeti egységénél kezelt iratok elektronikus nyilvántartására is megoldást nyújt. A rendszer a küldemények érkeztetésén, iktatásán, valamint az elektronikus szignáláson kívül támogatja az iratokkal kapcsolatos munkafolyamatot is, ezzel lehetőséget biztosít a modern, akár papírmentes ügyiratkezelésre való áttérésre, és megvalósítja az ehhez szükséges elektronikus archiválást a jogszabályban előírt módon. Természetesen a felsorolt műveletek végrehajthatóak az intézmény belső keletkezésű és használatú dokumentumaival is. A program lehetőséget biztosít az intézményhez beérkező iratok érkeztetésére, kimenő, bejövő, belső dokumentumok iktatására, ügyiratba szerelésére és ügykörbe helyezésére. Az ügyköröket főleg a hallgatói kérelmek esetében használjuk, így az egy hallgatóhoz köthető keletkezett iratok gyorsan megkereshetőek. Szintén ügykörök segítségével lehet csoportosítani az egy témához tartozó iratanyagokat is. Egyetemünkön a Poszeidon rendszerben tárolt iratok jelentős részét a hallgatói kérelmek, határozatok, jogorvoslati eljárások teszik ki. Egyaránt lehetőséget biztosít a papíron beérkezett és az elektronikusan fogadott hallgatói kérelmek iktatására. Ezeket a beiktatott kérelmeket ügykörökben elhelyezett ügyiratként hallgatók vagy témakörök szerint csoportosítva tárolhatjuk, mely megkönnyíti a visszakeresést és lehetővé teszi az adott ügyirathoz történő alszámos iktatást is. Ezen funkciók jelentősen meggyorsítják mind a bejövő, mind a kimenő iratok, levelek, e-mailek, határozatok iktatását, továbbítását intézményen belül az adott ügyben illetékes személyhez vagy csoporthoz. Biztosítják a különböző ügyek követhetőségét, visszakereshetőségét. Az iratok elektronikus példányai biztonsági másolatként is használhatók. Segítségével jól felmérhetők a feladatok, és a hozzájuk tartozó ügyintézési idő, valamint statisztikák elkészítéséhez is adatok nyerhetők a rendszerből, mely segíti az egyes szervezeti egységek hatékony munkáját. A rendszer bevezetése óta jelentős fejlesztések valósultak meg, így a program segítségével pontosabb, gyorsabb és követhetőbb az ügyintézés. Vezetői Információs Rendszer (VIR) A VIR projekt célja az intézmény teljesítményének naturális adatokon nyugvó elemzésére, értékelésére, oktatással és gazdálkodással kapcsolatos döntések megalapozására alkalmas információ-menedzsment megoldás. Ennek érdekében olyan adattárház alapú megoldás kerül kialakításra, amely a jelentéskészítési funkciókon keresztül

103

lehetővé teszi az intézményben alkalmazott teljesítménymodell, valamint a különböző forrásrendszerekben található adatok egységes logikán nyugvó kezelését, vezetői információvá való transzformálását. A cél tehát az információigények szempontjából releváns forrásrendszerek bevonásával, azok integrációjával létrehozni egy közös fogalmi bázison alapuló speciálisan lekérdezésre optimalizált, ún. multidimenzionális adatbázist, amely tükrözi a felmérési (szakmai modell kialakítási) szakaszban definiált igényeket. Az adatok ütemezetten – egy metaadat vezérelt keretrendszer segítségével - töltődnek át a forrásrendszerekből a felmérés során definiált mutatószámok mérési gyakoriságához igazodva (az oktatási mutatók jellemzően féléves gyakorisággal, a HR és gazdasági mutatók havonta).

32. ábra A SZE VIR magas szintű felépítése

Forrás: VIR kézikönyv

Az adattárházra épül (egy fogalmi réteg, ún. univerzum segítségével) az SAP BusinessObjects üzleti intelligencia eszköz. Az univerzum egy metaadat réteg, melynek legfőbb előnye, hogy az információkinyerés bázisa nem közvetlenül az adattár fizikai adatstruktúrája, hanem az erre a struktúrára a projekt során épített (és karbantartható) fogalmi rendszer, melynek elemei (objektumai) a mutatószámok (pl. egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma) és az elemzési nézetek (pl. oktatási egység, akadémiai idő), amelyekre már ezen a szintek definiálhatók azok a hierarchiák (pl. Egyetem � Kar � Intézet �Tanszék), amik alkalmasak lesznek a mutatószámok különböző aggregációs szinteken történő vizsgálatára, ún. fúrási műveletek elvégzésére. A fúrási műveletekkel megtörténhet a mélyebb problémafeltárás, ezáltal célzott beavatkozás végezhető (pl. ha egy adott kar jövőben várható minősítettségi aránya nem felel meg az akkreditációs feltételeknek, intézeti és tanszéki szinten is vizsgálhatóvá válik, hogy melyik szervezeti egységnél kiugróan alacsony ez az arány).

Az SAP BusinessObjects számos adatkinyerő modvételre) amelyek túlnyomó részben az intézményi univerzumot használják adatforrásként (2. ábra). Az elkészített jelentésekre az intézményi portálon definiálhatók adatfrissítési (az univerzumon keradattartalmának lekérdezése) és publikációs (naptár alapú vagy eseményvezérelt) folyamatok. A VIR által lefedett folyamatok A felmérés alapja a - pályázati szakaszban szakmai igényfelmérő interjúk során folyamatosan pontosításra került. Az interjúk során a különböző felsővezetői (rektor, rektorfunkcionális középvezetői (intézetigazgatók, tanszékvezetők stb.) snégy hónap alatt alakult ki az a koncepció, amelyből megkezdődhetett a forrásrendszeri adatfeltárás. Az igények alapján a következő folyamatok/témák azonosíthatók. Stratégiai mutatószámrendszer A megvalósítandó témák közül kiemelendő a stratégiai mutatószámrendszer, amely az egyes területek mérésére használt mutatószámokból kiindulva (az azok közötti összefüggéseket felhasználni), a stratégiai célokkal összhangban indikátorokat fogalmaz meg, amelyek bemutatják atett lépéseinek eredményességét. A projekt keretében az oktatási folyamatra koncentráló célindikátor rendszer kerül kialakításra. Ennek oka egyrészt az, hogy a projekt fókuszában legnagyobb hangsúllyal, másrészt a vonatkozó stratégiai célok és az akkreditációs feltételek vizsgálatára alkalmas mutatószámok sok esetben közösek, így a stratégiai mutatószámrendszer is többcélú vizsgálatot teszA VIR bevezetés során öt stratégiai célindikátor leképezésére kerül sor az adattárházban. Ezek mögött a célindikátorok mögött húzódó igényként felvázolt (különböző nézetekben megjelenítendő) mutatószámok az alábbi funkcionális csoportokba (inforcélindikátornak:

− Felvételi: a hallgatók Egyetemre való bejutásával kapcsolatos mutatószámok

− Oktatásminőség: az oktatási kapacitásokat és a hallgatói teljesítmény mutatóit illetve ezek alakulását megjelenítő felület

o Oktatási kapacitások kihasználása, fejlesztése: a SZE oktatási kapacitásait (oktatók és termek), illetve szükségleteit összehasonlító riport

o Hallgatók előrehaladásának sebessége: A hallgatók félévente teljesített kralapján, az előrehaladás sebességét mutató riport.

− Oktatói állomány: az információs felület a különböző tudományos fokozatokkal rendelkező oktatók számának és számarányának helyzetét és évek során történő alakulását mutatja

32. ábra VIR eszközkészlet a SZE-n

Forrás: VIR kézikönyv

Az SAP BusinessObjects számos adatkinyerő modullal rendelkezik (ezeknek csak egy része kerül használatba vételre) amelyek túlnyomó részben az intézményi univerzumot használják adatforrásként (2. ábra). Az elkészített jelentésekre az intézményi portálon definiálhatók adatfrissítési (az univerzumon keradattartalmának lekérdezése) és publikációs (naptár alapú vagy eseményvezérelt) folyamatok.

pályázati szakaszban – előzetesen elkészült magas szintű műszaki specifikáció, amely a zakmai igényfelmérő interjúk során folyamatosan pontosításra került.

ző felsővezetői (rektor, rektorhelyettesek, főtitkár, stratégiai igazgató, dékánok stb.) és funkcionális középvezetői (intézetigazgatók, tanszékvezetők stb.) szintekkel készített interjúk alapján mintegy négy hónap alatt alakult ki az a koncepció, amelyből megkezdődhetett a forrásrendszeri adatfeltárás. Az igények alapján a következő folyamatok/témák azonosíthatók.

témák közül kiemelendő a stratégiai mutatószámrendszer, amely az egyes területek mérésére használt mutatószámokból kiindulva (az azok közötti összefüggéseket felhasználni), a stratégiai célokkal

maz meg, amelyek bemutatják az Egyetem vonatkozó stratégiai célok irányában

A projekt keretében az oktatási folyamatra koncentráló célindikátor rendszer kerül kialakításra. Ennek oka egyrészt az, hogy a projekt fókuszában – a vezetői jelentésigényeket tekintve – az oktatási folyamat szerepel a legnagyobb hangsúllyal, másrészt a vonatkozó stratégiai célok és az akkreditációs feltételek vizsgálatára alkalmas mutatószámok sok esetben közösek, így a stratégiai mutatószámrendszer is többcélú vizsgálatot teszA VIR bevezetés során öt stratégiai célindikátor leképezésére kerül sor az adattárházban. Ezek mögött a célindikátorok mögött húzódó igényként felvázolt (különböző nézetekben megjelenítendő) mutatószámok az alábbi funkcionális csoportokba (információs felületekbe) szervezhetők, melyek megfelelnek egy

gyetemre való bejutásával kapcsolatos mutatószámok

Oktatásminőség: az oktatási kapacitásokat és a hallgatói teljesítmény mutatóit illetve ezek alakulását megjelenítő felület

Oktatási kapacitások kihasználása, fejlesztése: a SZE oktatási kapacitásait (oktatók és termek), illetve szükségleteit összehasonlító riport Hallgatók előrehaladásának sebessége: A hallgatók félévente teljesített kralapján, az előrehaladás sebességét mutató riport.

Oktatói állomány: az információs felület a különböző tudományos fokozatokkal rendelkező oktatók számának és számarányának helyzetét és évek során történő alakulását mutatja

104

ullal rendelkezik (ezeknek csak egy része kerül használatba vételre) amelyek túlnyomó részben az intézményi univerzumot használják adatforrásként (2. ábra). Az elkészített jelentésekre az intézményi portálon definiálhatók adatfrissítési (az univerzumon keresztül az adattárház adattartalmának lekérdezése) és publikációs (naptár alapú vagy eseményvezérelt) folyamatok.

előzetesen elkészült magas szintű műszaki specifikáció, amely a

helyettesek, főtitkár, stratégiai igazgató, dékánok stb.) és zintekkel készített interjúk alapján mintegy

négy hónap alatt alakult ki az a koncepció, amelyből megkezdődhetett a forrásrendszeri adatfeltárás. Az igények

témák közül kiemelendő a stratégiai mutatószámrendszer, amely az egyes területek mérésére használt mutatószámokból kiindulva (az azok közötti összefüggéseket felhasználni), a stratégiai célokkal

gyetem vonatkozó stratégiai célok irányában

A projekt keretében az oktatási folyamatra koncentráló célindikátor rendszer kerül kialakításra. Ennek oka az oktatási folyamat szerepel a

legnagyobb hangsúllyal, másrészt a vonatkozó stratégiai célok és az akkreditációs feltételek vizsgálatára alkalmas mutatószámok sok esetben közösek, így a stratégiai mutatószámrendszer is többcélú vizsgálatot tesz lehetővé. A VIR bevezetés során öt stratégiai célindikátor leképezésére kerül sor az adattárházban. Ezek mögött a célindikátorok mögött húzódó igényként felvázolt (különböző nézetekben megjelenítendő) mutatószámok az

mációs felületekbe) szervezhetők, melyek megfelelnek egy-egy stratégiai

Oktatásminőség: az oktatási kapacitásokat és a hallgatói teljesítmény mutatóit illetve ezek időbeli

Oktatási kapacitások kihasználása, fejlesztése: a SZE oktatási kapacitásait (oktatók és termek),

Hallgatók előrehaladásának sebessége: A hallgatók félévente teljesített kreditpontjainak száma

Oktatói állomány: az információs felület a különböző tudományos fokozatokkal rendelkező oktatók

105

− Nemzetközi tér: a SZE nemzetközi kapcsolatait mutató tényadatokból előállított információs felület, amely az alábbi két tématerületet foglalja magában:

o Idegen nyelvű/nyelvi képzések feltételei és státusza: a SZE idegen nyelvű és idegen nyelvi (nyelvoktatás) képzésekre való felkészültségét és a tényleges képzések összesített mutatószámrendszerét tartalmazó információs felület

o Mobilitás: oktatói és hallgatói mozgások külföldi felsőoktatási intézményekből/intézményekbe

− Végzett hallgatók: a Karrieriroda által évente a végzettek, illetve a 3-5 éve végzettek körében végzett felmérés adatait tartalmazó információs felület

Oktatási terület Az oktatási terület a VIR jelen fázisának leginkább hangsúlyos és kidolgozott területe, amely a képzések és a hallgatók teljesítménymutatóitól a mobilitási mutatókon keresztül az oktatási egységig (karok, tanszékek, kurzusok kulcsmutatói) lefedi a vezetői információigényeket. Az alábbiakban (a teljesség igénye nélkül) bemutatunk néhány ilyen igényt, illetve az egyes területek mérhetőségét biztosító mutatószám-példákat.

− Idegen nyelvű képzések feltételei és státusza: A hallgatók idegen nyelvű képzésekben való részvételét és erre való nyelvi felkészültségüket mutató riport. A riport bizonyos elemei (mutatószámok) a stratégiai mutatószámrendszer „Nemzetközi tér” célindikátorának összetevői lesznek.

o Idegen nyelvű kurzusok száma, nyelvvizsgával rendelkező oktatók száma/aránya nyelvenként és tanszékenként, belépő hallgatók nyelvtudása

− Idegen nyelvi képzések feltételei és státusza: Az Egyetem idegen nyelvi (nyelvoktatással összefüggő) képzésekre való felkészültségét és a tényleges képzések összesített adatait mutató riport.

o Az egyes képzésekhez szükséges kimeneti nyelvi követelményeknek megfelelő hallgatók száma/aránya, az Idegen nyelvi Központ által kiírt nyelvkurzusok száma

− Oktatói állomány fejlesztése, fiatalítása: A riport a különböző tudományos fokozatokkal rendelkező és különböző életkori sávokba eső oktatók számának és számarányának helyzetét és időbeni alakulását mutatja. A riport bizonyos elemei (mutatószámok) a stratégiai mutatószámrendszer „Oktatói állomány” célindikátorának összetevői lesznek.

o Oktatók száma minősítettség, tudományos fokozat, életkor szerint tanszékenkénti bontásban

− Hallgatók előrehaladásának sebessége és tantervkövetés: A hallgatók félévente teljesített kreditpontjainak száma alapján az előrehaladás sebességét, valamint a mintatantervben előírt tantárgyi ütemezés és a hallgatók által teljesített tényleges ütemezés összehasonlítását mutató riport.

o Normál ütemben/lassan haladó hallgatók száma képzésenként

− Adminisztráció hatékonysága: A hallgatói kérelmek átfutási idejét és az első fokú határozathozatal hatékonyságát mutató jelentés.

o Másodfokú ügyek aránya az elsőfokú ügyekhez képest, ügyek átfutási ideje

− Hallgatói és oktatói mobilitás: hallgatók és oktatók nemzetközi csereprogramokban való részvételét (mobilitását) szemléltető riport.

o Kimenő és beérkező oktatók és hallgatók aránya A fenti, felső és középvezetői igényeken túl a VIR-ben fontos szerepet kap az operatív információszolgáltatás is, például az oktatói adminisztratív kötelezettségek betartásának (jegybeírás, aláírások adminisztrációja) napi szintű figyelése vizsgaidőszakban. Ezen operatív jelentések elsődleges felhasználói a tanszékvezetők. Az alaprendszerek szempontjából az oktatási terület elsősorban a tanulmányi rendszerre (Neptun) támaszkodik, azonban például az oktatókkal kapcsolatos bizonyos információk (béradatok, minősítettség, munkarend) autentikus forrásrendszere a dolgozói bérrendszer (JDolBer), így szükséges volt megoldani a két rendszer VIR szintű összekapcsolását is. Ezen felül bizonyos információigényekhez kapcsolódó adatkörök nem lefedettek tranzakciós rendszerekkel, így ezeket különböző rendszerességgel strukturált formában kell küldeni a VIR-be. Doktori iskolák A VIR-ben fontos szerepet kap a doktori képzés, amelynek fejlesztése (ezzel együtt a minősített állomány utánpótlásának biztosítása) kiemelt cél az SZE-n. Ennek érdekében cél a doktori iskolák vezetőinek automatizált tájékoztatása a hallgatók előrehaladásáról (pl. jelentkezett és felvett hallgatók száma, abszolutóriumot szerzett hallgatók száma, fokozatot szerzett hallgatók száma) doktori iskola szerinti és tanévenkénti bontásban. A doktori iskolák esetében nincs egységes operatív támogató rendszer, ezért kézi adatbetöltőt alkalmaztunk a vezetők tájékoztatásához szükséges alapadatok VIR-be juttatására, melyet a doktori iskolák adminisztrátorai féléves rendszerességgel frissítenek és adnak fel a VIR felé.

106

Gazdasági terület A VIR gazdasági riportjai az alábbi információigényeket elégítik ki:

− Infrastruktúra hatékony üzemeltetése: az Egyetem meglévő infrastruktúrájának üzemeltetési költségeit tartalmazó jelentés, évente, munkaszám szerinti bontásban.

− Projektek, pályázati pénzek: a szervezeti egységek felügyeletében futó részben vagy egészben külső finanszírozású fejlesztési projektek főbb adatait mutató jelentés.

− Projektek: a szervezeti egységek felügyeletében futó kiegészítő tevékenység keretében végzett kutatási projektek főbb adatait mutató jelentés.

− Egyetemi költségvetési összefoglaló A fenti mutatószámok forrása a Saldo gazdasági rendszer, azonban ez a terület is kézi adatbevitelt igényel néhány adatkörre nézve. A VIR rendszer továbbfejlesztése során azt a célt tűztük ki, hogy az adattárházban folyamatosan összegyűjtésre kerülő adatokra alapozva tanszéki, kari, intézményi összesítő riportokat készítünk, és értékelünk félévente, valamint évente a kulcsfontosságú mutatók felhasználásával idősoros összehasonlítások alkalmazásával. Diplomás pályakövetés A képzések minősége szempontjából kulcsfontosságú a végzett hallgatóktól érkező visszacsatolás, amelynek operatív rendszer szintű támogatása a VIR projekt alatt nem megoldott, ezért ebben az esetben is kézi adatbetöltőket alkalmaztunk. A diplomás pályakövetési adatok célja kettős: egyrészt az Egyetem számára előírt adatszolgáltatási kötelezettségek, másrészt a felmérés során azonosított igények szempontjából. A Széchenyi István Egyetem alakulásától fogva folyamatosan figyelemmel kíséri a hallgatói jelentkezések területi szerkezetét, annak időbeli alakulását. A Felsőoktatási törvényben több pontban szerepel a hallgatói pályakövetési rendszer bevezetése. Az elfogadott jogszabályokat megelőzően a Széchenyi István Egyetem már elkezdte a jelenlegi, a végzős és a végzett hallgatók pályakövetéses vizsgálatának kialakítását. Az egyetemi hallgatók pályakövetési rendszere 2006-ban indult a Karrier és Öregdiák Iroda közreműködésével. A pályakövetés fő célja az, hogy a végzett hallgatók további életútjának figyelemmel kísérésével visszajelzéseket kapjon a képzésről és a munkaerő-piaci lehetőségekről, továbbá kölcsönös bizalomra épülő erős kapcsolat alakuljon ki az Egyetem és az öregdiákok között. A minőségi oktatás fontos mércéje a hallgatók szakterületüknek megfelelő sikeres elhelyezkedése, illetve szakmai előrehaladásuk. Ezt a sikert méri, és teszi megfoghatóvá, értelmezhetővé a pályakövetéses vizsgálat. A felmérésből olyan fontos információkat, visszajelzéseket kaphat az intézmény, amely hatást gyakorolhat a jövőben a képzési struktúrára, a hallgatóknak nyújtott egyéb szolgáltatások összetételére, minőségére, vagy akár a továbbtanulás előtt álló középiskolás diákok felvételi döntéseire. Megmutathatja az intézmény erősségeit és gyengeségeit a hallgatók és az egykori hallgatók szemszögéből, s így az intézményi minőségbiztosítási program egyik fontos pillérét alkothatja, amennyiben a visszajelzések eredményei beépülnek a folyamatokba. A Széchenyi István Egyetem Kommunikációs és Szolgáltató Központja folyamatosan felméréseket az elsős, közbülső éves, végzős és végzett hallgatók körében. A kutatás legfőbb célja megismerni a hallgatók, öregdiákok véleményét, hogy miként értékelik az elhelyezkedésüket, annak körülményeit, a Széchenyi István Egyetemen szerzett tudásukat, magát az intézményt és az egyetemi éveket. A felmérés kérdőíves lekérdezés formájában valósul meg évente. Az eredményeket évről évre publikussá tesszük mind a hallgatók, oktatók, mind pedig az öregdiákok és egyéb érdeklődők (pl. továbbtanulás és választás előtt álló középiskolások) számára a karrier.szeportal.hu oldalon, illetve több évben nyomtatott formában is kiadásra kerültek. A reprezentativitás biztosítása érdekében fontos, hogy évről évre megfelelő számú kitöltést érjen el az intézmény mind az aktív hallgatók, mind az öregdiákok körében. Ebből kifolyólag illetőleg a rendszer népszerűsítése érdekében időről időre a témához kapcsolódva fórumokat szervezünk: minden tanév szeptemberiében az Akadémiai Naphoz kapcsolódva hallgatóknak kisebb előadásokat tartunk, melyek során legfrissebb eredményeink, s újonnan szerzett tapasztalataink, valamint az azok kapcsán a felső vezetés körében megfogalmazódott vélemény, fejlesztési javaslatok kerülnek bemutatásra. A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfontosabb eredményei Évről évre megfigyelhető, hogy álláskereső végzettjeink 50% körüli arányban egy hónapon belül sikeresen elhelyezkednek, összességében pedig 90% körüli arányban fél éven belül találnak állást öregdiákjaink. (33. ábra)

107

33. ábra: Végzettek elhelyezkedési ideje (2009-2013)

Forrás: SZE DPR adatok

A 34. ábra szemlélteti öregdiákjaink havi keresetét. Legnagyobb arányban a bruttó 100-200 ezer, valamint a 200-300 ezer forint közötti bérkategória a jellemző.

34. ábra: Végzettek havi keresete

Forrás: SZE DPR adatok

A 35. ábra alapján elmondható, hogy a végzés pillanatában a hallgatók döntő többsége úgy véli, megfelelő szintű és minőségű képzésben részesült ahhoz, hogy szakmájában tudjon elhelyezkedni, s ennek megfelelően öregdiákjaink nagy részének sikerül is szakmájában állást találnia.

51,63%

47,97%

53,51%

51,83%

57,69%

11,96%

12,37%

6,46%

7,19%

6,63%

12,50%

15,57%

10,73%

8,65%

10,95%

14,13%

19,40%

13,48%

9,77%

16,18%

3,26%

2,13%

3,85%

3,36%

4,62%

6,52%

2,56%

11,97%

2,74%

3,92%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2009

2010

2011

2012

2013

1 hónapon belül 2 hónapon belül

3 hónapon belül Fél éven belül

1 éven belül Nem sikerült állást találnom 1 éven belül

5,01%

19,78%

5,49%

4,57%

35,73%

42,11%

56,11%

63,45%

37,06%

29,58%

26,37%

18,95%

16,86%

4,72%

7,96%

6,60%

3,67%

3,09%

1,24%

1,86%

1,67%

0,73%

2,83%

4,57%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2009-es felmérés

2010-es felmérés

2011-es felmérés

2012-es felmérés

100.000 Ft alatt 100.000 - 200.000 Ft 200.000 - 300.000 Ft

300.000 - 400.000 Ft 400.000 - 500.000 Ft 500.000 Ft felett

108

35. ábra: Végzettek szakmában történő elhelyezkedése

Forrás: SZE DPR adatok

Ha az elmúlt évek eredményeit vetjük össze a képzés során tanultak hasznosíthatóságának megítélése szempontjából, azt láthatjuk, hogy az „egyáltalán nem” kategória állandóan 2% alatt marad, s a részben felhasználható megítélés 40-50% körül alakul. Az elengedhetetlen vélemény kapcsán mindenképpen pozitívnak mondható, hogy a 2009-es felméréskor tapasztalt 5,98%-os arányhoz képest növekedés volt megfigyelhető az elmúlt években, aminek köszönhetően ez az érték most már évről évre 8,5-13% között mozog.

36. ábra: Tanulmányok értékelése a végzettek által

Forrás: SZE DPR adatok

Az elsősök körében történő lekérdezés eredményeiből jól látható (37. ábra), hogy az Egyetemre felvételt nyert hallgatóink nagy többsége (80% körüli arány) első helyen jelölte intézményünket a felvételi jelentkezéskor.

65,44%

80,11%

78,19%

80,38%

62,08%

83,74%

93,88%

86,51%

34,56%

19,89%

21,81%

19,62%

37,92%

16,26%

6,12%

13,49%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

végzéskor elképzelt

megvalósult

végzéskor elképzelt

megvalósult

végzéskor elképzelt

megvalósult

végzéskor elképzelt

megvalósult

20

09

-es

felm

éré

s

20

10

-es

felm

éré

s

20

11

-es

felm

éré

s

20

12

-es

felm

éré

s

igen nem

5,98% 9,44% 8,67% 12,88% 9,45%

21,74%

36,71%

23,11%22,31%

21,51%

53,80%

41,26%

46,63%45,45% 50,32%

13,59%8,22%

7,57%10,84% 10,89%

1,09% 1,92%

1,38%0,51% 1,53%

3,80% 2,45%

12,65% 8,02% 6,30%

2009 2010 2011 2012 2013

elengedhetetlen nagyon hasznos részben felhasználható

bizonyos szemléletet adott egyáltalán nem még nem tudom

109

37. ábra: SZE helye a jelentkezésben elsősök körében

Forrás: SZE DPR adatok

A képzés sikerességét és hallgatóink felkészültségét támasztja alá a 38. ábra, mely jól szemlélteti, hogy a végzés pillanatában sokuk már rendelkezik munkahellyel. Ez az arány 2006-hoz képest jelentősen megnőtt, hiszen míg akkor végzőseink csupán 31,05%-a mondhatta el ezt magáról, addig az utóbbi években ez az arány már meghaladta az 50%-ot.

38. ábra: Végzéskor munkahellyel rendelkezők aránya

Forrás: SZE DPR adatok

Fontos megemlíteni, hogy az Egyetemünket újra választó hallgatók aránya rendkívül magas. A 2006 óta tartó felmérésekben mindig előkerült a kérdés: Újra a Széchenyi István Egyetemre felvételizne-e? A válasz pedig folyamatosan 80% fölötti arányban igen.

39. ábra: Újra SZE-t választók

Forrás: SZE DPR adatok

80,41%87,68% 84,80%

74,45%83,16% 86,10%

12,05%7,25% 8,31%

22,45% 9,98%9,44%

3,83% 3,23% 4,59% 2,72% 4,79% 3,05%3,72% 1,84% 2,30% 0,38% 2,08% 1,41%

2008 2009 2010 2011 2012 2013

első második harmadik harmadiknál hátrébb

31,05% 35,26%49,13%

36,34% 33,06% 42,25%55,72% 56,08%

68,95% 64,74%50,87%

63,66% 66,94% 57,75%44,28% 43,92%

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

van nincs

85,31% 82,32% 81,13% 80,62% 83,96% 82,71% 83,24% 81,57%

14,69% 17,68% 18,87% 19,38% 16,04% 17,29% 16,76% 18,43%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

igen nem

110

3.7 Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása

A kommunikációs tevékenység széles feladatkört foglal magába. Az intézmény egységes és a stratégia céljainak megfelelő megjelenésének (arculatának) biztosítása, a belső tájékoztatási és kommunikációs folyamatainak működtetése, valamint a külső tájékoztatás és marketing egyaránt ehhez a területhez tartozik. A feladatok közül a felvételi propaganda különösen nagy jelentőségű. A közvetlen marketing akciók helyett az intézmény presztízsének, ismertségének és elfogadottságának emelése a legfontosabb feladat. A legjobb propaganda természetesen az Egyetemen folyó oktató és tudományos munka minősége. A feladat ellátása érdekében költséghatékony propaganda/marketing eszközöket és módszereket, az Egyetemen folyó munka minőségének következetes emelésével s ennek hatékony kommunikálásával kell ötvözni. Az egyetemi kommunikáció és marketing egységes szervezetbe tömörítésével ezeknek a céloknak és feladatoknak a hatékony és magasabb minőségben történő megvalósítását szükséges elérni.

A kommunikációs tevékenység szervezése, szervezeti illesztése

Az Egyetemről kialakuló, az intézmény jövőjét erőteljesen meghatározó külső és belső megítélés, presztízs alakítását az intézmény kommunikációs tevékenysége jelentős mértékben képes befolyásolni. Tekintettel arra, hogy az intézményválasztás a felsőoktatási szférában különösképpen bizalmi alapon történik ezért kiemelten fontos a leendő hallgatók, illetve a felvételi döntésben résztvevő további érdekeltek hiteles tájékoztatása, melyben az ehhez kapcsolódó egyetemi szervezeti egységeken és oktatókon kívül nagy segítséget nyújt a Hallgatói Önkormányzat számos képviselője is. A felvételi tájékoztatás során a még széleskörűbb tájékoztatás érdekében, illetve, hogy még inkább látható legyen mindenki számára, hogy a jövő Győrben épül, ezért közösen jelenik meg Győr városa, az AUDI Hungaria Motor Kft. és a Széchenyi István Egyetem. Az Egyetem társadalmi, illetve a gazdasági, intézményi partnerek általi elfogadottságának fejlesztése is folyamatos figyelmet és koherens kommunikációs tevékenységet kíván. Az intézményi kommunikációnak egy időben kell biztosítania az egységes kommunikációt, illetve a különböző karok, illetve szakok adott esetben eltérő, de mindenképpen sokszínű kommunikációs üzeneteinek összhangját. A fenti komplex, az Egyetem egyes részterületeinek egyedi igényein átívelő, célok kielégítésének igénye, illetve az intézmény szempontjából kritikus volta az intézményi kommunikációs tevékenység központi kezelését indokolja. Ezért alakította ki a Széchenyi István Egyetem a Rektori Hivatalhoz kapcsolt szervezetét, a Kommunikációs és Szolgáltató Központot, mely az intézményi kommunikációs tevékenység szervezésének és végrehajtásának első számú szervezete. A központ tevékenységi körébe tartozik a jelenlegi és a már végzett hallgatók, illetőleg a vállalati partnerek képzés minőségére vonatkozó véleményének visszamérése (hallgatói, DPR, és vállalati elégedettség mérések), valamint ezek eredményének a kommunikációs, illetve az intézmény fejlesztési tevékenységébe való visszacsatolása is. Az Egyetem belső és külső kommunikációját az egyetemi Sajtótitkár és a KSZK munkatársai segítik, akik folyamatos tájékoztatás nyújtanak az aktualitásokról az egyetem munkatársainak és a győri sajtónak.

Nyilvánosság tájékoztatása az Egyetem működéséről, céljairól

Az Egyetem általános tájékoztatási tevékenységének elsődleges célja az intézmény ismertségének fokozása, az intézményről kialakuló kép pozitív befolyásolása, az intézménnyel kapcsolatos bizalom fokozása. Ez a kommunikációs tevékenység folyamatos, nem függ a felvételi ciklusoktól, határidőktől. Megtérülése nem értelmezhető egy adott felvételi időszakra, csak hosszabb távon mérhető. Az általános tájékoztatási tevékenység feladata az intézmény tevékenységi körének megismertetése, valamint célrendszerének és értékrendjének, stratégiai-fejlesztési irányainak széles körű megismertetése, illetve ezzel kapcsolatban pozitív attitűd kialakítása. A Széchenyi István Egyetem jelenlegi pozíciójának kialakításában nagy szerepe volt az összehangolt fejlesztési programoknak és ezek koherens kommunikációjának. Az egyetem pozíciójának további erősítése érdekében a fentiek szisztematikus továbbvitele kiemelt fontosságú. Az intézményi kommunikáció legfontosabb eszközei a tervezett sajtó megjelenések, regionális vagy országos jelentőségű rendezvények, illetve ezek az ezekről a tudósító hírek megfelelő elhelyezése. Az egyetemi Sajtótitkár folyamatos kapcsolatban áll a médiával a gyors és hatékony tájékoztatás érdekében.

111

Jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség biztosítása

A szükséges információk közzétételének elsődleges felülete az intézmény központi portálja. Az adatok közzétételéért és az adatok naprakészségének biztosításáért a portál intézményi oldalait kezelő szervezet, a KSZK a felelős. A honlapon (az előírásoknak megfelelően, illetve az adatok szenzitivitása alapján a publikus, vagy a belső felületeken elhelyezve) megtalálhatóak az intézmény azonosítói, kapcsolatai, illetve a jogszabályokban rögzített közérdekű adatok. Az Egyetem működését befolyásoló hírek, az intézményi programkínálatra vonatkozó információk és az egyetemi sajtómegjelenések a portálrendszeren, illetve a portálrendszer által generált hírleveleken keresztül egységes rendszerben jutnak el az érdekeltekhez. A portálrendszer alkalmas a legfontosabb intézményt érintő felmérések beleértve a DPR felmérések, illetve a hallgatói elégedettségmérések eredményeinek közzétételére is.

Tájékoztatás a képzési programokról

A képzési programokkal kapcsolatban folyamatos, naprakész információt nyújt az intézmény honlapja. Az éppen aktuális, az adott évben meghirdetett szakok, azok részletes leírása, illetve a kapcsolódó felvételi követelmények az intézmény publikus honlap felületein egész évben elérhetőek. A felvételi propaganda tevékenységben az intézmény általános megismertetésén túl kiemelt szerepet játszik a választható szakok megismertetése. Ennek egyik legfontosabb eszköze a KSZK által szerkesztett és minőségbiztosított szaktájékoztató füzetek összeállítása. A leendő hallgatók informálása érdekében a felvételi propaganda időszakban több nyilvános, tájékoztató rendezvényt is szervez az Egyetem, illetve részt vesz a Budapesten megrendezett Educatio szakkiállításon. Az Egyetem által szervezett tájékoztató rendezvények közül legjelentősebb a Nyitott Kapuk. A rendezvényen minden kar és intézet, valamint az általuk kínált szakok, az egyetemi és hallgatói szervezeti egységek, illetve ezen felül a hallgatói és intézményi szolgáltatások széles választéka is bemutatkozik. A felvételi propaganda tevékenységbe egyre intenzívebben kapcsolódik be az intézmény közösségi marketing felületeken lebonyolított tevékenysége, mely hatékonyan egészíti ki a hagyományos médiában megjelenő tájékoztatókat, hirdetéseket, információkat. A tartalom kialakításáért a KSZK a felelős. Kiemelt jelentőségű az intézmény intenzív személyes jelenléte, kapcsolata a középiskolákkal. Az intézményismertető roadshow hatékony eszköze az érdeklődők megszólításának és érdeklődésük felkeltésének.

Hiteles információforrások

Az Egyetemen végzett hallgatók és a munkaerő-piaci szereplők körében végzett felméréseink eredménye különösen fontos a közvélemény és a felvételizők hiteles tájékoztatása érdekében. Az így elkészülő hallgatói elégedettség mérések, illetve DPR jelentések az intézményi kommunikáció számára is fontos bemenő információt nyújtanak. A KSZK-n belül működő Karrier Irodának, illetve Öregdiák Irodának már több évre visszanyúló, kialakult eljárásrendje és működési, adatgyűjtési mechanizmusai vannak.

112

Függelék

113

1. sz. Függelék

SZE Év Képzés típusa

HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA

TELJES IDEJŰ RÉSZIDEJŰ TELJES IDEJŰ RÉSZIDEJŰ

KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN

első évfolyam

összes évfolyam első évfolyam

összes évfolyam

záróvizsgát/ oklevelet szerzett

záróvizsgát/ oklevelet szerzett

doktori doktori aktív aktív

szigorlatot tett szigorlatot tett passzív passzív

felsőfokú szakk. 242

363 0

0 64 53 0 0

33 0

alapképzés 1571

5388 610

2313 285 220 79 40

2009 266 430

mesterképzés 103 199

91 159

10 9 32 14 28 26

osztatlan képzés 126 592

135 588

67 56 0 0 21 112

szakirányú tk. 0

0 42

85 0 0 35 35

0 16

doktori képzés 19 57

25 90

6 6 11 9 17 16

főiskolai képzés 0 298

0 274

321 273 288 140 42 90

egyetemi képzés 0

348 0

26 157 103 70 32

17 25

összesen 2061

7245 903

3535 910 720 515 270

424 715

114

felsőfokú szakk. 298

503 0

0 75 71 0 0

54 0

alapképzés 1597

5525 706

2223 697 530 341 132

2010 324 556

mesterképzés 309 409

542 563

39 35 36 25 47 77

osztatlan képzés 110 574

130 596

84 91 16 12 18 107

szakirányú tk. 0 0

41 76

0 0 40 40 0 8

doktori képzés 28 71

20 83

4 6 6 8 6 10

főiskolai képzés 0 167

0 126

114 99 99 45 43 98

egyetemi képzés 0 196

0 13

147 130 20 14 19 4

összesen 2342 7445

1439 3680

1160 962 558 276 511 860

115

SZE

Év Képzés típusa

HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA

TELJES IDEJŰ RÉSZIDEJŰ TELJES IDEJŰ RÉSZIDEJŰ

KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN

első évfolyam

összes évfolyam első

évfolyam

összes évfolyam

záróvizsgát/ oklevelet záróvizsgát/ oklevelet

doktori szerzett doktori szerzett aktív aktív szigorlatot szigorlatot

passzív passzív tett tett

felsőfokú szakk. 325

602 0

0 126 119 0 0

59 0

alapképzés 1750

5708 720

2232 694 517 270 306

2011 395 474

mesterképzés 254

467 413

770 112 94 80 212

52 122

osztatlan képzés 117 548

146 568

85 84 38 32 26 106

szakirányú tk. 0 0

110 139

0 0 35 81 0 15

doktori képzés 32

77 26

78 1 1 1 2

12 15

főiskolai képzés 0

105 0

67 39 38 46 33

35 36

egyetemi képzés 0

112 0

4 95 81 3 2

11 4

részismeret 0

1 0

3 0 0 0 0

0 0

vendéghallgató 0

0 0

2 0 0 0 0

0 0

összesen 2478 7620

1415 3863

1152 934 473 668 590 772

116

felsőfokú szakk. 221

589 0

0 131 126 0 0

71 0

alapképzés 1778

5816 542

2103 780 594 306 168

2012 435 463

mesterképzés 217 406

396 759

189 179 212 170 58 144

osztatlan képzés 102 535

91 507

67 68 32 32 30 118

szakirányú tk. 0 0

22 51

0 0 81 81 0 17

doktori képzés 32 85

14 75

1 0 2 1 11 13

főiskolai képzés 0 69

0 45

15 20 33 31 37 20

egyetemi képzés 0 63

0 0

44 44 2 3 13 4

részismeret 0 28

0 4

0 0 0 0 0 0

vendéghallgató 0 5

0 6

0 0 0 0 0 0

összesen 2350 7596

1065 3550

1227 1031 668 486 655 779

117

SZE Év Képzés típusa

HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA

TELJES IDEJŰ RÉSZIDEJŰ TELJES IDEJŰ RÉSZIDEJŰ

KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN

első évfolyam

összes évfolyam első

évfolyam

összes évfolyam

záróvizsgát/

oklevelet szerzett

záróvizsgát/

oklevelet szerzett

doktori doktori

aktív aktív szigorlatot szigorlatot passzív passzív tett tett

felsőfokú szakk. 0

281 0

0 213 0 0 0

50 0

felsőoktatási szakk.

85 85

17 15

0 206 0 0 3 3

alapképzés 1616

5879 501

2048 729 560 269 212

2013 388 409

mesterképzés 164

364 306

671 172 160 244 176

32 125

osztatlan képzés 132

552 62

453 76 73 41 35

32 99

szakirányú tk. 0

0 18

34 0 0 23 23

0 4

doktori képzés 25

88 8

65 0 0 0 0

16 15

főiskolai képzés 0

59 0

34 15 15 10 15

21 12

egyetemi képzés 0

40 0

1 16 16 0 2

9 2

részismeret 0

36 0

3 0 0 0 0

0 0

vendéghallgató 0

2 0

18 0 0 0 0

0 0

összesen 2022 7386

912 3342

1221 1030 587 463 551 669

118

felsőfokú szakk. 1086 2338

0 0

609 369 0 0 267 0

felsőoktatási szakk.

85 85

17 15

0 206 0 0 3 3

2009 alapképzés 8312

28316 3079

10919 3185 2421 1265 858

_ 1808 2332

mesterképzés 1047

1845 1748

2922 522 477 604 597

2013 217 494

osztatlan képzés 587 2801

564 2712

379 372 127 111 127 542

szakirányú tk. 0 0

212 385

4 6 180 228 0 60

doktori képzés 136 378

114 391

8 7 54 52 62 69

főiskolai képzés 0 698

0 546

504 445 476 264 178 256

egyetemi képzés 0 759

0 44

459 374 95 53 69 39

részismeret 0 65

0 10

0 0 0 0 0 0

vendéghallgató 0 7

0 26

0 0 0 0 0 0

összesen 11253 37292

5734 17970

5670 4677 2801 2163 2731 3795

119

2. sz. Függelék

FOI hez

tartozás

minősítettség MUNKAKÖR

egyetemi tanár

egyetemi docens

főiskolai tanár

főiskolai docens

adjunktus tanársegéd kutató nyelvtanár, testnevelőtan., egyéb tanár

egyéb alkalmazo

tt

összesen

AT

Teljes munkaidős,

munkaviszony, ill.

közalkalmazotti

jogviszony

MTA rend. tag 1 1

MTA lev. tag 1 1 2

MTA doktora 10 10

CSc 12 12 4 28

PhD 2 105 2 1 45 6 2 1 164

DLA 3 14 1 18

nem minősített 1 14 26 78 5 41 289 454

AT összesen 29 132 6 15 72 84 8 41 290 677

AE1

Részmunkaidőben

munkaviszony, ill.

közalkalmazotti

jogviszony

MTA rend. tag

MTA lev. tag

MTA doktora 1 1

CSc 1 1

PhD 2 4 2 2 2 12

DLA 1 2 3

nem minősített 1 4 8 5 31 49

AE1 összesen 3 5 1 8 10 3 5 31 66

AE2

Egyéb,

megbízási szerződéssel

foglalkoztatott,

prof. emer. stb

MTA rend. tag

MTA lev. tag

MTA doktora

CSc

PhD

DLA

nem minősített

AE2

összesen

V

„Vendégoktató”, aki

MTA rend. tag

MTA lev. tag 1 1

MTA doktora 1 1 2

120

nem adott

„kizárólagossági

nyilatkozatot” a

FOI-nek

CSc 2 1 3

PhD 1 1

DLA 1 1

nem minősített

V összesen 3 2 1 2 8

MINDÖSSZESEN 35 139 7 16 80 94 13 46 321 751

A munkaköri statisztika összeállításánál az alábbiak szerint jártunk el:

− a táblázatba az októberi statisztikával összhangban a közalkalmazottak munkajogi létszám adatai kerültek feltüntetésre,

− a létszám adatok a 2013.10.15-i állapotot tükrözik,

− az AT és AE1 sorok adatából kikerültek azok az oktatók-kutatók, akik nem intézményünket jelölték első helyen, őket a V sorban tüntettük fel,

− így a teljes közalkalmazotti létszámot az AT+AE1+V sorok adatai adják ki, mely 751 fő,

− a tanári munkakörben dolgozókat egy oszlopban szerepeltettük, tekintettel arra, hogy ez egy munkaköri csoportot tesz ki,

− az egyéb alkalmazottak oszlopba azok a közalkalmazottak kerültek, akik nem oktatók-kutatók-tanárok, vagyis minden egyéb munkakör.

121

3. számú Függelék

A karok és intézetek képzési szerkezetének bemutatása

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

Képzési területek: jogi; közigazgatási, rendészeti és katonai

Tudományterületek: állam- és jogtudomány

Alapképzések (BSc.)

Nemzetközi igazgatási (N, L)

Újként akkreditált alapképzések (indítás féléve: 2014/2015. tanév őszi félév):

Igazságügyi igazgatási (N, L)

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (N, L)

Közigazgatás-szervező (N, L) (akkreditáció folyamatban)

Osztatlan képzés

Jogász (N, L)

Mesterképzések (MSc)

Európai és nemzetközi igazgatás (N, L)

Doktori képzés (PhD)

Állam- és Jogtudományi DI (N, L, egyéni)

Felsőfokú (felsőoktatási) szakképzés

Jogi asszisztens (N, L)

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

képzési területek: gazdaságtudomány, társadalomtudomány

tudományterületek: gazdálkodás- és szervezéstudományok, regionális tudományok

Alapképzések (BSc)

gazdálkodási és menedzsment (N, L)

kereskedelem és marketing (N, L)

közszolgálati szak (N, L)

nemzetközi tanulmányok szak (N, L)

szociológia alapszak (N, L).

Mesterképzések (MSc)

logisztikai menedzsment (N, L)

marketing (N, L)

nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (N, L)

regionális és környezeti gazdaságtan (N, L)

vezetés és szervezés mesterszak (N, L)

122

Idegen nyelvű képzés

marketing mesterképzés (N) angol nyelven, Győr

Székhelyen kívüli képzés

vezetés és szervezés mesterképzés (L) magyar nyelven, Székelyudvarhely

marketing szak (L) angol nyelven, Znojmo

Doktori képzés (PhD)

Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (tudományterületek: gazdálkodás- és

szervezéstudományok, regionális tudományok)

Szakirányú továbbképzések:

folyamatosan meghirdetett képzések:

gazdálkodási szakmérnök (L)

település- és területfejlesztési menedzser (L)

jogász-közgazdász (L)

mérnök-közgazdász (L)

orvos-közgazdász (L)

gyógyszerész-közgazdász (L)

változás- és válságmenedzsment (L)

jelenleg meghirdetésre nem kerülő, de engedéllyel rendelkező képzések:

autóipari és kereskedelmi menedzsment (L)

csr – vállalati felelősségvállalás (L)

egészségügyi menedzsment szakközgazdász (L)

egészségügyi menedzsment specialista (L)

humánmenedzser mérnök (L)

kultúra és gazdaság (L)

média projekt menedzsment (L)

nemzetközi gazdasági elemző (L)

Felsőoktatási szakképzések:

gazdálkodási és menedzsment szak, projektmenedzsment szakirány (N,L)

gazdálkodási és menedzsment szak , kis- és középvállalkozási szakirány (N,L)

kereskedelem és marketing szak, kereskedelmi logisztika szakirány (N,L)

kereskedelem és marketing szak, marketingkommunikáció szakirány (N,L)

kereskedelem és marketing szak, kereskedelmi szakirány (N,L)

közszolgálati szak (N,L)

Kifutó képzések

Főiskolai képzés

gazdálkodási (N,L)

nemzetközi kapcsolatok (N,L)

nemzetközi kommunikáció (N)

Egyetemi képzés

gazdálkodási szak, kiegészítő 4 féléves (N,L)

123

közgazdász-gazdálkodási szak, 10 féléves (N)

Szakirányú továbbképzés

közgazdász szakmérnök (L)

Felsőfokú szakképzés

gazdálkodási menedzserasszisztens (N)

idegenforgalmi szakmenedzser (N)

kereskedelmi szakmenedzser (N)

logisztikai műszaki menedzserasszisztens (N)

reklámszervező szakmenedzser (N)

számviteli szakügyintéző (N)

Műszaki Tudományi Kar

képzési területek: műszaki, informatikai, pedagógusképzés

tudományterületek: építőmérnöki, építészmérnöki, gépészeti, informatikai, környezetmérnöki,

közlekedésmérnöki, nevelés, villamosmérnöki

alapképzések (BSc) Építészmérnöki (N ) Építőmérnöki (N,L) Gazdaságinformatikus (N,L) Gépészmérnöki (N,L) Járműmérnöki (N,L) Környezetmérnöki (N,L) Közlekedésmérnöki (N,T) Logisztikai mérnöki (N,L) Mechatronikai mérnöki (N,L) Mérnök informatikus (N,L) Műszaki menedzser (N,T) Műszaki szakoktató (N,L) Villamosmérnöki (N,L)

mesterképzések (MSc) Fahrzeugingenieur német nyelven (N) Gazdaságinformatikus (N,L) Gépészmérnöki (N,L) Infrastructural Civil Engineering angolul (N) Infrastruktúra építőmérnöki magyar nyelven (N,L) Járműmérnöki magyar nyelven (N,L) Közlekedésmérnöki (N,L) Logisztikai mérnöki (N,L) Mechatronikai mérnöki (N,L) Mérnök informatikus (N,L) Mérnöktanár MA (N,L) Műszaki menedzser (N,L) Szerkezettervező építészmérnöki (N) Településmérnöki (N,L) Villamosmérnöki (N,L)

osztatlan képzések Építész (N)

124

Mérnöktanár (N): közlekedési, gépész-mechatronika, informatikai szakirányok tanári szakképzettségek (N):

Mérnöktanár osztatlan (N): közlekedés, gépészet-mechatronika, informatika szakirányok Mérnöktanár MA (N,L): gépészmérnök, közlekedésmérnök, mérnökinformatikus szakirányok

doktori képzések (PhD)

Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományágak: építőmérnöki, informatikai, közlekedésmérnöki

Szakirányú továbbképzések:

Logisztikai és szállítmányozási menedzser (Bsc) (L) Közlekedési műszaki szakértő (BSc/MSc) (L) Vasúti pálya-jármű rendszer BSc szakmérnök (L) Haszongépjármű üzemeltető BSc szakmérnök (L) Logisztikai rendszerszervező BSc szakmérnök (L) Képzők képzése MA szakirányú továbbképzés (L)

felsőoktatási szakképzések: (indítási engedély van, de eddig még nem indult) Gazdaságinformatikus (N) Mérnökinformatikus (N)

Kifutó képzések:

főiskolai képzés Építészmérnök (N ) Építőmérnök (N,L) , Gazdaságinformatikus (N,L) Gépészmérnök (N,L) Környezetmérnök (N,L) Közlekedésmérnök (N,L) Műszaki informatika (N,L) Műszaki menedzser (N,L) Mérnöktanár (N,L) Villamosmérnök (N,L)

egyetemi képzés Építészmérnök (N) Építőmérnök (N,L) Közlekedésmérnök (N,L) felsőfokú szakképzések: Gépészmérnöki mérnökasszisztens (N) Mérnökinformatikus mérnökasszisztens N() Villamosmérnöki mérnökasszisztens (N)

125

Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet

Alapképzések (BSc.)

Ápolás és betegellátás (N, L)

Egészségügyi szervező (N,L)

Szociális munka (N,L)

Mesterképzések (MSc)

Közösségi és civil tanulmányok (N,L)

Felsőfokú (felsőoktatási) szakképzés

Szociális munka és ifjúságsegítő asszisztens (N,L)

Képi diagnosztika és intervenciós asszisztens (N,L)

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet

Alapképzések (BA)

Előadóművész (N)

Mesterképzések (MA)

Zenetanár- és hangszerművész (N)

Osztatlan képzés

Zenetanár (N)

126

3. számú Függelék

Az időszakban megvalósított és folyamatban lévő infrastruktúra fejlesztő beruházások Egyetemünkön és a környezetében

XIII. UNI-INNO Műszaki K+F Eszközpark és Technológia Transzfer Tér

A projekt révén jelentős eszközberuházással gazdagodó és továbbfejlődő, a vállalati igényeket is figyelembe vevő, korszerű felszereltségű laborbázis hatékonyan támogatja a hallgatók gyakorlatorientált képzését, az oktatók, doktoranduszok tudományos kutató munkáját. Itt találnak otthonra a közös egyetemi-vállalati kutatási projektek is:

− Járműgyártási és gyártmányellenőrzési kutatásokhoz kapcsolódó eszközök

− 3D Prototyping DMLS Lézeres fémfelrakó berendezés

− Polimer alap- és csomagolástechnikai anyagok vizsgálatának eszközei

− Roncsolásmentes anyagvizsgálathoz kapcsolódó eszközök

− Motordiagnosztika, hidegteszt laboratórium kialakítása

− Közlekedési rendszerek és infrastruktúrák vizsgálataihoz szükséges eszközök

− Geoinformatika eszközei

− A Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium tevékenységi körének kiterjesztése a járműelektronika EMC vizsgálataira

− Robotlaborok (Robotfejlesztési kutatási elemek, Ipari robotcella és tartozékai, Mobil robotok és kiegészítő elemek)

− Szuperszámítógépek beszerzése (IBM System x 3850 x5 szerver, IB M Dataplex szerver)

− Technológiai szoftverek -ipari matematika és szimuláció eszközei

− Multifunkcionális technológiatranszfer-tér kialakítása, a laboratóriumi épületben az „E” terem felújítása

− Learning-on-Demand rendszer felszerelése projekt kezdete: 2008.11.14 projekt vége: 2011.10.31 beruházás összege: 1,5 Mrd Ft beruházás konstrukciója (95 % uniós uniós és magyar állam, 5 % egyetemi saját forrásból): Európai Regionális Fejlesztési Alap Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és hazai társfinanszírozás (TIOP-1.3.1-07/1-2F-2008-0003) Kapcsolódó projektek: IX.; X.; XI.; projektek

XIV. Új-Tudástér Oktatási és Közösségi Tér Az új központi épületben koncentrálódnak majd a tudományos képzési, szakképzési és oktatásfejlesztési funkciók, valamint a hallgató szolgáltatások. A dinamikusan fejlődő Egyetem új funkcióinak találkozási felülete, egyben városi és regionális jelentőségű funkciók kialakításának közös területe. Amint az elnevezés is utal rá, az épület két fő feladatot lát el: különböző oktatási (doktori iskola, módszertani központ) és szolgáltatóegységek (médiaközpont, hallgatói szolgáltatóközpont) költöztek falai közé, míg a közösségi funkciót a leválasztható előadótérrel rendelkező aula biztosítja. Itt ugyanúgy helyet kaphatnak az intézmény tudományos és kulturális rendezvényei, mint az állásbörzék, egyben a nyitott tér folyamatos közege lehet a spontán és szervezett eszmecseréknek.

Összterület: 6240 m2 Funkciók és szervezeti egységek: 1. Aula (leválasztható előadótérrel) 2. Digitális Médiaközpont 3. Alumni, Karrier- és Információs Központ 4. Mérnök-továbbképzési és Szakképzés-fejlesztési Módszertani Központ 5. Nemzetközi Projekt Központ és Idegen Nyelvi Oktatási Központ 6. Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola Központja 7. Exkluzív tárgyaló 8. Kapcsolódó informatikai fejlesztések + Büfé, Gyermekmegőrző, Parkoló

127

projekt kezdete: 2008.11.14 projekt vége: 2011.10.31 beruházás összege: 2,9 Mrd Ft beruházás konstrukciója: 90 % uniós és magyar állam, 10 % egyetemi saját forrásból): Európai Regionális Fejlesztési Alap Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és hazai társfinanszírozás(TIOP-1.3.1-07/1-2F-2008-0003)

XV. INNO-Share Regionális Tudástranszfer Központ Az új épületszárny az Egyetem hallgatói, oktatói, valamint a jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató vállalatok, vállalkozások, tudományos szervezetek és személyek számára kínál könyvtári, információs háttértámogatást valamint technológiai és technológia-transzfer szolgáltatásokat.

Az INNO -Share egyfajta hangulatos tudásplázaként értelmezhető, amelynek elnevezése egyértelmű utalás a nemzetközi dimenzióban megvalósuló, innovatív tudásmegosztásra. Itt koncentrálódnak mindazon funkciók, amelyek a tanórákon túli tanulás, kutatás, alkotás egyéni és csoportos tevékenységét támogatják. Nem könyvtárról van szó, sokkal több annál. A hagyományos könyvtári szolgáltatásokat a digitális tudástár szolgáltatásai egészítik ki, megfelelve a XXI. század követelményeinek. Számos innovatív szolgáltatás mellett itt kapott helyet a Tudásmenedzsment Központ és a Járműipari Kutatóközpont is. Az épület szolgáltatásai bárki által hozzáférhetőek, az Egyetem polgárain túl a vállalati partnerek és a régió lakossága egyaránt élhet a központ nyújtotta lehetőségekkel.

Összterület: 6280 m2 Funkciók és szervezeti egységek: 1. Hagyományos és digitális műszaki tudástár 2. Tudásmenedzsment Központ 3. Járműipari Kutató Központ 4. További innovatív szolgáltatások 5. Kapcsolódó informatikai fejlesztések + Jegyzetbolt, Kávézó projekt kezdete: 2008.11.14 projekt vége: 2011.10.31 beruházás összege: 2,8 Mrd Ft beruházás konstrukciója (90 % uniós uniós és magyar állam, 5 % egyetemi saját forrásból): Európai Regionális Fejlesztési Alap Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és hazai társfinanszírozás(TIOP-1.3.1-07/1-2F-2008-0003) Kapcsolódó projekt: X.;

XVI. Hegedűs Gyula Kollégium három épületének energetikai fejlesztése külső falak hőszigetelésének

kiépítésével projekt kezdete: 2009. 04. hó projekt vége: 2009.10. hó beruházás összege: 100 millió Ft beruházás konstrukciója (50 % uniós uniós és magyar állam, 50 % egyetemi saját forrásból): Európai Regionális Fejlesztési Alap Környezet és Energia Operatív Program és hazai társfinanszírozás (KEOP-5.1.0-2008-0056)

XVII. Új parkolóházak az egyetemi campuson (déli parkolólemez 164 gépkocsi beálló, északi parkolóház 122 gépkocsi beálló) A projekt szükségességét indokolta, hogy a II. és III. projektek megvalósításával összefüggésben az egész egyetemi campus közlekedését és parkolási szükségleteit felül kellett vizsgálni, átalakítani és a parkolószámot növelni. Az épületfejlesztések után mintegy 20 %-al (578-ról 704-re) nőtt a parkolóbeállások száma. Az új parkolókban beléptető rendszer biztosítja az Egyetem munkatársainak, vendégeinek a parkolási lehetőséget.

projekt kezdete: 2009. 12. hó. projekt vége: 2010.10.05. beruházás összege: 550 Millió Ft beruházás finanszírozási konstrukciója: egyetemi saját forrás

128

XVIII. Mobilis Interaktív Kiállítási Központ Győr városi beruházásként a TIOP 1.3.3. projekt támogatásával, de az egyetem területén, az Egyetem tudományos tevékenységével összekapcsolódóan működő központ, amelynek célja, hogy a természettudományokat és a műszaki életpályát közelebb hozza a gyerekekhez, akikben a város és annak gazdasági szereplői a fejlődés lehetőségét látják.

projekt kezdete: 2011.03. hó projekt vége: 2011.11. hó beruházás összege: 1,5 Mrd Ft

XIX. Tanulmányi épület energetikai felújítása a. A Tanulmányi épület (A,B,C,D épület) külső hőszigetelése, ablakainak cseréje és a déli oldalon árnyékoló

szerkezet felszerelése b. A hatósági engedély szerinti belső átalakítások (tűzrendészeti előírások miatti, részleges gépészeti és

villamos felújítás) c. Napelemek elhelyezése a déli homlokzat árnyékoló szerkezetén és a déli tornyoknál, valamint a

laboratóriumi épület tetőszerkezetén d. Napkollektorok elhelyezése az Igazgatási épületen

projekt kezdete: 2011. 12. hó projekt vége: 2014. 06.hó beruházás összege: 1,1 Mrd Ft beruházás finanszírozási konstrukciója: 90 % uniós és magyar állam, 10 % egyetemi saját forrásból): Európai Regionális Fejlesztési Alap Környezet és Energia Operatív Program és hazai társfinanszírozás (KEOP-5.3.0/B/09-2010-0090, KEOP-5.3.0/B/09-2010-0091)

XX. Tanulmányi Osztály megújítása, korszerűsítése A tanulmányi ügyekkel foglalkozó központi szervezeti egység az Igazgatási épületben a volt könyvtár épületrészében, a földszinten és az I. emeleten, teljesen felújított környezetben, nagyobb alapterületen fogadja a hallgatókat. Az irodakorszerűsítés keretében elektronikus ügyfélhívó rendszer is kialakításra került.

projekt kezdete:2011.04.19. projekt vége:2011.11.08 beruházás összege: 122 Millió Ft beruházás finanszírozási konstrukciója: egyetemi saját forrás

XXI. Audi Hungária Belső Égésű Motorok Tanszék Laboratóriumi épülete, valamint a kapcsolódó Tanszéki

épület építése.

a. projektrész: A fékpad laboratóriumi épület (430 m2) projekt kezdete: 2009. 12. 28. projekt vége: 2011. 04. 08. beruházás összege: 700 Millió Ft beruházás konstrukciója:Győr Megyei Jogú Város, Audi Motor Hungária Kft., Széchenyi István Egyetem – Háromoldalú megállapodás

b. Projektrész: A tanszéki épület és laboratóriumok (720 m2) projekt kezdete: 2010. 11. 02. projekt vége: 2012. 03. 30. beruházás összege: 370 Millió Ft beruházás konstrukciója Győr Megyei Jogú Város, Audi Motor Hungária Kft., Széchenyi István Egyetem – Háromoldalú megállapodás Kapcsolódó projektek: I.; X.; XI.; projektek

129

XXII. Piacközeli kutatási és oktatási kapacitások kiegészítő fejlesztése a „Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó multidiszciplináris műszaki képzési kutatási infrastruktúrafejlesztés.

A projekt közvetlen rövid távú céljai a Széchenyi István Egyetem gyakorlati képzéssel és kutatással kapcsolatos infrastruktúrájának összehangolt fejlesztése annak érdekében, hogy – intézményi stratégiájával összhangban - a tudásalapú társadalom és a regionális gazdaság követelményeinek megfelelő képzési portfóliót és versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani:

− INNO-Share kutató és oktató terek kialakítása, bútorozása

− Az Audi Intézet kutató-oktató laborhátterének kialakítása és bútorozása

− Digitális képalkotás és kapcsolódó matematikai kutatások vizsgálati és kutatási kapacitásainak fejlesztése az élettudományok területén

projekt kezdete: 2012. 03. hó projekt vége: 2013.05. hó beruházás összege: 907 millió Ft beruházás konstrukciója (90 % uniós uniós és magyar állam, 5 % egyetemi saját forrásból): Európai Regionális Fejlesztési Alap Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és hazai társfinanszírozás (TIOP-1.3.1-10/1-2010-0002)

Kapcsolódó projektek: I.; IX.; XI.; projektek

XXIII. Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban, a Pannon Egyetemmel közös projektben motorfékpad berendezés beszerzése

projekt kezdete: 2010 projekt vége: 2011. motorfékpad beruházás összege: 340 millió Ft beruházás konstrukciója: TÁMOP-4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0003 Kapcsolódó projekt: IX.;

XXIV. Az Egyetem déli határterületén kialakított Győr városi beruházásoknak köszönhetően az Egyetem főbejárat közlekedési kapcsolata és megközelíthetősége jelentősen javult.

Az új beruházások: a Jedlik-híd megépítése, illetve a hozzá vezető utak korszerűsítése és Révfalu városrészben az Egyetem határán új utak kiépítése, körforgalmakkal történő üzembehelyezése méltó és alkalmas bejáratát jelenti intézményünknek.

projekt kezdete: 2009. projekt vége: 2010. beruházás összege: megközelítőleg 3,5 Mrd Ft