Az előadás vázlata

Budai Béla Dénes: A régiókról

Budai Béla Dénes: A régiókról 2

Az előadás vázlata

1. Néhány gondolat az Európai Unió születéséről

2. A régió fogalma

3. A NUTS rendszer

4. Miért van szükség regionális szervezésre ?

5. Az idegenforgalmi régió szerepe, funkciója az EU-ban és Magyarországon


Felhasznált irodalom:

1. Péteri László: A turizmus és a területi tervezés, területfejlesztés, területrendezés kapcsolata, In: Falu-város-régió, 2003/6. sz., p. 13. skk.

2. Szabó Mihály: Az Európai Unió küszöbén (Az új EU-s fejlesztési lehetőségek a turizmusban) – előadás (a szerző engedélyével)

3. Horváth K. József: Úton a régiók európájába; in: Üzleti 7, 2003. december 8., p.1., p.4.

4. Európa 10 pontban (Pascal Fontaine: „10 lecons sur l’Europe” c. kiadványának magyar nyelvű változata; Szerk.: Erdész Kinga)

5. Kovács Balázs: A turizmus szerepe az Európai Unióban KKV szemmel (előadás), 2003; Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkárság


6. Magyar Péter: Az Európai Unió története, Press Publica, é. n.

7. A Közigazgatási szolgáltatások Korszerűsítési Programja; A regionális intézményrendszer kiépítése (vitanyag), BM Kiadó, 2003

8. A Közigazgatási szolgáltatások Korszerűsítési Programja; A közigazgatási kistérség (vitanyag), BM Kiadó, 2003

9. Internetcímek; az Európai Tájékoztatási Központ kiadványa

10. Kovács Andrea: A strukturális alapok és Magyarország (szakdolgozat)

11. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról; Magyar Országgyűlés, 2001

12. Gyakorlati tudnivalók az európai Unióról; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2003

13. Régiók rejtelmei, >> térségi különbségek az Európai Unióban; interjú Froman Balázs BKÁE adjunktussal; in: 2 heti turizmus, VI. évf. 25-26. sz. 2003. december 15., p. 6.


1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról:

36. § (1) Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők. Nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható, de az oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, továbbá a szórakoztatás céljából tartott előadások felhasználásához, valamint beszédek gyűjteményes kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges.


Az európai gondolat 1.

• Dante, Comenius, Rotterdami Erasmus, Kant, Saint-Simon, Victor Hugo utópiái

• az európai közgondolkodásban nem vertek gyökeret

• Richard Coudenhove-Kalergi gróf „Páneurópa” c. könyve a monarchia idejéből


Az európai gondolat 2.

• Ortega y Gasset spanyol társadalomtudós nagy hatású könyve: „A tömegek lázadása”

• Európa megújulását sürgette

• Föderatív és konföderatív megoldás az „Egyesült Európa” megvalósításához

• A Páneurópa-terv Hitler hatalomra jutása után: egyesülés helyett a revans szelleme


Churchill, (Zürich, 1946. szept.)

• Francia-német szövetségen alapulóeurópai Egyesült Államok

• „Ha az európai országoknak sikerülne egyesíteniük 300-400 milliós lakosságukat, közös örökségük gyümölcseként olyan jólétet, dicsőséget és boldogságot érhetnénk el, amelyet nem korlátozna semmiféle mezsgye, határ…


• Szükség van arra, hogy az európai család vagy legalább annak minél nagyobb része újraformálja kapcsolatait. Létre kell hoznunk valamiféle Európai Egyesült Államokat.

• Nagy-Britannia „barátja és támogatója” (kívülről) és nem részese a folyamatnak

• 1948 május: Hágai Kongresszus• 1949. május 5., London: 10 állam

részvételével megszületett az Európa Tanács (és a kék zászló, körben a sárga csillagokkal)


Az újjáépítés

• Marshall terv: 13,6 MD $

• A segély elosztására az érintett 16 kormány létrehozta a Gazdasági Együttműködés Európai Szervezetét (ma: OECD)

• Az eredeti feladat megoldása után értékes kormányközi fórumot jelentett


Európa 1948-ban végérvényesen kettészakadt

• 1949. április 4-én aláírták az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, a NATO alapokmányát

• Válaszul létrejött a Varsói Szerződés


Egyesít a szén és acél 1.

• Jean Monnet felismerése: a nehézipar, a szénbányászat, a vas- és acélipar minden háborús készülődés alapja

• ha előállításuk közös ellenőrzés és irányítás alá kerül, kiküszöbölhető az örökös szembenállás


Egyesít a szén és acél 2.

• Robert Schuman francia külügyminiszter

• nagy politikai álma a francia-német kibékülés volt

• 1950. május 9., Párizs:

• Külügyminisztérium óra termében ismerteti a sajtónak Monnet ötletnek felhasználásával kialakított terveit


• Konrad Adenauer és német kancellár és Alcide de Gasperi olasz kormányfő megértették és támogatták a tervet

• szerepük döntő volt az elfogadásban

• 1950. május 9-ét később Európa nappá nyilvánították


A római szerződés

• 1957. március 25-én, Rómában, a Michelangelo építette városháza dísztermében a külügyminiszterek aláírták az európai Gazdasági Közösség (közös Piac) és az Euratom alapító szerződését


A Maastrichti Szerződés

• 1992. február 7-én a hollandiai Maastrichtban írták alá

• Bevezették az Európai Unió elnevezést

• Létrejött a „három pilléres” szerkezet


Az Európai Unió pillérei

• Az első az addig működő három Közösség– EK (Európai Gazdasági Közösség)– Euratom (Európai Atomenergia Közösség)– ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség)

• Második: a közös kül- és biztonságpolitika

• A harmadik a rendőrségi és bűnügyi együttműködés


Schengen

• 1985. június 14-én írták alá a luxemburgi Schengenben

• a személyek belső határellenőrzésének megszüntetéséről szól

• egyidejűleg megerősítették a külső határok őrzését

• 1995. március 26-án lépett hatályba


Nizzai csúcs, 2000. december 7-10.

• lezárta a tagállamok által a bővítés előfeltételének tartott intézményi reformokat

• „Road map” – útiterv a csatlakozási tárgyalások lezárására


Az euro

• Európai közös valuta

• 1999 január 1-jén vezették be az ECU helyett

• 2002-ig csak az elszámolásokban

• 2002 márciusig kétféle valuta

• ezután csak egyetlen törvényes fizetőeszköz


A négy szabadság

• a munkaerő

• a szolgáltatások

• a tőke

• és az árukszabad mozgása


A munkaerő

• Minden uniós állampolgár szabadon vállalhat munkát az EU egész területén, munkavállalási engedély nélkül

• A szakképesítések két csoportja– gyógyszerészek, fogorvosok, általános ápolók,

szülésznők, állatorvosok, jogászok, építészek– tagállam előírhatja bizonyos gyakorlati idő,

illetve képesség igazolását


A munkaerő 2.

• Egyes EU országok átmeneti mentességet kértek, de Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia, Görögország, Dánia, Írország és Finnország nem alkalmaz derogációt


Szolgáltatások

• Többnyire a szolgáltatás igénybevevője lépi át a határt

• Utazás: az utazás „nemzeti termék” marad

• Fő szempont a bizalom


Tőke

• Akadálymentes deviza- és valutaáramlás

• EMU tagság nem automatikus

• az euró-övezet majdani bővülése ösztönzőleg hat a turizmusra

• az EU-polgárok 3/4-e az unión belül üdül


Áruk

• Tilos az import és az export mennyiségi korlátozása

• közös vámtarifák alkalmazása lép életbe


Egyéb érvek az EU-ról

• Egypólusú világ

• Francis Fukuyama: A történelem vége

• Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása é a világrend átalakulása

• Európa ellenpólus szerepe


Az elsődleges cél:az életminőség javítása


A régió fogalma

• Cuius regio, eius religio• Rex (rego, regi, rectum) • Mai értelmezések• A régiófogalomhoz mindig attribútumot

kell kapcsolni, hogy értelmezhető legyen• pl.: tervezési-statisztikai régió,

idegenforgalmi régió, turisztikai régió• eurorégió

Régiók - regionalizmusA régió definíciója• Területileg homogén gazdasági-társadalmi egység,

amelynek saját intézményrendszere és identitása van.

Régiók felértékelődése az EU-ban (Horváth Gyula)

• Globális folyamatok - verseny• Érdekérvényesítés / Etnikai szempontok• Tervezési funkció• Finanszírozási képesség • EU támogatás alapja


Forman Balázsadjunktus, BKÁE

• „Az EU-ban az országnál kisebb, de mégis átfogó területi közigazgatási egységeket nevezik régiónak. Ezek lehetnek– természetföldrajzi alapúak– történelmi hagyományokon nyugvóak– kisebb körzetek összevonása után

mesterségesenlétrehozottak


A régió lényegi követelménye Forman szerint

• saját közigazgatással

• saját anyagi forrásokkal

rendelkezzenek

• a régiókat az teszi fontossá, hogy ezek a közösségi támogatási politika célterületei


Németország példája

• történelmileg kialakult tartományok szövetsége (saját parlamentjük és költségvetésük van)

• lakosságszám 5 – 18 millióig

• a Hansa városok a maguk pár milliós lakosságával szintén önálló régióként szerepelnek


Franciaország példája

• hagyományosan centralizált ország• a kormányzati irányítás a 96 megye élére

kinevezett prefektusra épül• ebből hoztak létre 22 területfejlesztési régiót• a megyék a korábbi szellemben végzik

munkájukat, a régiók csak a gazdasági-fejlesztési feladatokat vették át

• választott régiós testület – erős kormánybefolyás


További példák

• Ausztria, Spanyolország, Svédország: a történelmi, hagyományos tartományokból alakultak ki a régiók

• Finnek: 16 megyéből, alulról történő építkezéssel 5 régiót alakítottak ki.

• Írország: egy régió az egész ország


Somody Imre

• A VÉP életmód-program nagysága

• 40.000 ember

• A történész felismerése: ekkora volt a polisz is

• Ezt a „nagyságrendet” még „fejben lehet tartani”


A polisz és a régió analógiája

• A régiós szervezés és nagyságrend teszi lehetővé a források (a pénz) hatékony elosztását és a munka megszervezését

• Csodavárás kizárva: a támogatás nem több, mint a GDP 4 %-a

• Rotschild: „Nincs ingyen leves.”


NUTS

• Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques

• Területi Egységek Statisztikai Nomenklatúrája

• A hazai közigazgatást is át kell alakítani, hogy a regionális fejlesztésekre szánt pénzek megérkezhessenek


Hogyan lehet pénzhez jutni?•„Az 1. célkitűzés … tekintetében a tagállamok tervet nyújtanak be a Bizottsághoz.”

•„… a terveket olyan földrajzi keretben dolgozzák ki, amelyet az érintett tagállam a legmegfelelőbbnek talál, de amely főszabályként a NUTS II. szinthez tartozó egyetlen régióra terjed ki. Mindazonáltal a tagállamok benyújthatnak általános fejlesztési tervet, amely felöleli néhány vagy az összes … régiójukat.”

NUTS II-es Régiók az EU-ban

Tervezési – statisztikai régiók

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Magyarország régiói

A NUTS területi egységek(egyben az EU 5 fokozatúnak deklarált igazgatási szintjei)

• NUTS I. – országok (3 – 7 millió lakos)• NUTS II. – régiók (800 ezer – 3 millió)• NUTS III. – megye (800 ezernél kisebb)• NUTS IV. – kistérségek• NUTS V. – helyi önkormányzatok

(települések)


Mi várható nálunk ?

• 2010-ig valószínűleg marad a megye

• a pénzek fogadására fel kell készülni

• az előcsatlakozási alapok egy része végleg elveszett, csak minimális részt költöttünk

• nincs kiforrott elképzelés

• Nemzeti Fejlesztési Terv

• Széchenyi Terv


A KÖZÉPSZINT PROBLÉMÁJA

• Az idegenforgalmi hivatalok helyzete

• a Tourinform hálózat helyzete

• alulról építkezés vagy deko ?

• a jövő lehetséges változatai

• RIB és RMI most és a jövőben

Documents

Az előadás vázlata