EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közremőködésével

Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs

Szakmai felelıs: Orosz Éva

2011. június

2

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

I. rész

Az egészségügyi rendszer elemzése

közgazdasági megközelítésben

1–7. hét

Készítette: Orosz Éva

Szakmai felelıs: Orosz Éva

Tartalom

1. hét Az egészségügyi rendszer elemzése: Alapfogalmak

2. hét Az egészségügyi és egészségbiztosítási piac sajátosságai

3. hét Az állami beavatkozás alapvetı kérdései az egészségügyben

4. hét Az egészségügy finanszírozásának rendszerei

5. hét Forrásallokáció az egészségügyben

6. hét Az egészségügyi kiadások elemzése

7. hét A finanszírozás fenntarthatóságának és a hatékonyság javításának

lehetséges eszközei

3

1. hét

Az egészségügyi rendszer elemzése: alapfogalmak

Készítette: Orosz Éva

Szakmai felelıs: Orosz Éva

Témakörök

• Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület

• Az egészség, egészségügy és gazdaság kapcsolata

• Az egészségügyi szolgáltatás mint gazdasági jószág

• A szükséglet, kereslet és kínálat értelmezése

• Az egészségügyi rendszer összetevıi és fı funkciói

• Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelése: kritériumok,

módszerek, indikátorok

Az egészségügy a nemzetgazdaságok fontos ágazata

• Az OECD országokban az egészségügyi szolgáltatások és termékek a GDP

(végsı felhasználásának) 7–16%-át tették ki 2008-ban (OECD átlag: 9%)

• Az OECD országokban a foglalkoztatottak 6–16%-a az egészségügyben dolgozik

• Mikroszinten: egy kórház a kistérség legnagyobb gazdálkodó szervei közé

tartozhat (foglalkoztatás, más ágazatok számára kereslet stb.)

• Az innováció egyik motorja (az egészségügyi innováció nyersanyag szükséglete

alacsony, hozzáadott értéke nagy)

4

Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület

• Az egészségügyi szolgáltatások és az egészségügyi rendszer sajátosságainak

feltárása, elemzése – a szőkösen rendelkezésre álló erıforrások allokációja

nézıpontjából

− Közgazdasági módszerek alkalmazása az egészségügy területén

− Az erıforrás-allokáció kérdésének multidiszciplináris megközelítése

Az egészség-gazdaságtan fõbb elemei

Mi az egészség?Mi az egészség értéke?

Milyen tényezık befolyásolják az

egészséget?

A terápiás eljárásokmikroökonómiai

értékelése

Egészségügyiellátás

keresletePiaci

egyensúlyegyensúlyt

teremtımechanizmusokEgészségügyi

szolgáltatásokkínálata

Tervezési, költségvetési és monitorozási

módszerek

Egészségügyi rendszer értékelése

AB

C

E

F

D

H G

Mi az egészség?Mi az egészség értéke?

Milyen tényezık befolyásolják az

egészséget?

A terápiás eljárásokmikroökonómiai

értékelése

Egészségügyiellátás

keresletePiaci

egyensúlyegyensúlyt

teremtımechanizmusokEgészségügyi

szolgáltatásokkínálata

Tervezési, költségvetési és monitorozási

módszerek

Egészségügyi rendszer értékelése

AB

C

E

F

D

H G

Centre for Health Economics, University of York

5

Az egészség-gazdaságtan korlátai

• „… hatalmas szakadék mutatkozik az a felismerés, hogy az erıforrások

hatékonyabb – nagyobb egészségnyereséget biztosító – felhasználására van

szükség és az ezen célok eléréséhez rendelkezésre álló tudás-bázis között”

(IMF WP/07/13: What Should Macroeconomists Know about Health Care

Policy?)

Az egészség – egészségügy(i kiadások) – gazdaság kapcsolata

Alapvetı kérdések:

• Hogyan járul hozzá az egészségi állapot javulása a gazdasági növekedéshez?

• Hogyan járul hozzá a gazdasági növekedés az egészségi állapot javulásához?

• Hogyan / milyen mértékben járul hozzá az egészségügyi rendszer a társadalom

egészségi állapotának javításához?

• Hogyan javítható az egészségügyi rendszer teljesítménye? Javulna-e (és milyen

mértékben), ha többet költenénk rá?

• Hogyan hat az egészségügyi közkiadások növelése az egészségi állapotra és a

gazdasági növekedésre?

Az egészség fogalmának különbözõ értelmezései

• Klinikailag kimutatható tünetmentesség

• Teljes testi, lelki és szociális jólét állapota (WHO) – szociológiai megközelítés

• Nagy társadalmi csoportok egészségi állapotának mérése mortalitási és

morbiditási adatok segítségével – epidemiológiai megközelítés

6

Grossmann modell: az egészség inputjai és outputjai

Forrás: (Donaldson and Gerard, 2005)

Milyen tényezõk befolyásolják az egészségi állapotot?

egészségben töltött idı

(egészséges napok)

egyén egészség tıkéje

egészségügyi szolgáltatás

oktatás

lakáskörülmények

jövedelem

foglalkozási státusz

táplálkozás

INPUT OUTPUT

egészségben töltött idı

(egészséges napok)

egyén egészség tıkéje

egészségügyi szolgáltatás

oktatás

lakáskörülmények

jövedelem

foglalkozási státusz

táplálkozás

INPUT OUTPUT

ÉLETKOR, NEM, TESTI ADOTTSÁGOKM

EZ

İG

AZ

DA

SÁ

G

ÉS

ÉL

EL

MIS

ZE

R

TE

RM

EL

ÉS

OK

TA

TÁ

S

MUNKAHELYI

KÖRNYEZET

MUNKA-NÉLKÜLISÉG K

ÖRN

YEZET

EG

ÉSZ

SÉG

ÜG

YI

SZO

LG

ÁL

-

TA

TÁ

SO

K

LA

KÁ

S

ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

Forrás: Dalgren,1991

ÉLETKOR, NEM, TESTI ADOTTSÁGOKM

EZ

İG

AZ

DA

SÁ

G

ÉS

ÉL

EL

MIS

ZE

R

TE

RM

EL

ÉS

OK

TA

TÁ

S

MUNKAHELYI

KÖRNYEZET

MUNKA-NÉLKÜLISÉG K

ÖRN

YEZET

EG

ÉSZ

SÉG

ÜG

YI

SZO

LG

ÁL

-

TA

TÁ

SO

K

LA

KÁ

S

ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

Forrás: Dalgren,1991

7

A betegségek terhe

Az egészségi állapot hatása a gazdaságra – az egyén szintjén / mikro-szinten

• Az egészségi állapot javulása / várható élettartam növekedése pozitívan hat:

− a gazdasági teljesítményre (termelékenységre)

− a munkaerı kínálatra (munkaképesség hosszára)

− a megtakarítási hajlandóságra

− a gyermekkori egészségi állapotra: tanulási képességekre, kreativitásra

Egészségügyi költségek

Mikro- és makroökonómiai költségek

Társadalmi és jóléti költségek

Egészségügyi költségek

Mikro- és makroökonómiai költségek

Társadalmi és jóléti költségek

8

A lehetséges közvetítõ csatornák az egészség és a makro- és mikro-gazdasági

változók között

Az egészség és a gazdaság közötti többirányú kölcsönhatás

Source: IMF WP 07/13

Romló gazdasági helyzet

Romló egészségi állapot

Javuló egészségi állapot

Javuló gazdasági helyzet

Termelékenység, Munkakínálat; Oktatás;

Megtakarítások.

Egészséges jószágok fogyasztása; (Köz)egészségügy;

Ismeretek; Demokrácia

Csökken a humán tıke fejlesztésére való ösztönzés; Csökken a termelékenység, munkakínálat; Csökkennek a

megtakarítások.

Szőkösség; Társadalmi biztonság hiánya.

Egészségre káros jószágok fogyasztása;

Környezetszennyezés; Munkakörnyezet, stressz.

Környezetszennyezés csökkenése

Romló gazdasági helyzet

Romló egészségi állapot

Javuló egészségi állapot

Javuló egészségi állapot

Javuló gazdasági helyzet

Javuló gazdasági helyzet

Termelékenység, Munkakínálat; Oktatás;

Megtakarítások.

Egészséges jószágok fogyasztása; (Köz)egészségügy;

Ismeretek; Demokrácia

Csökken a humán tıke fejlesztésére való ösztönzés; Csökken a termelékenység, munkakínálat; Csökkennek a

megtakarítások.

Szőkösség; Társadalmi biztonság hiánya.

Egészségre káros jószágok fogyasztása;

Környezetszennyezés; Munkakörnyezet, stressz.

Környezetszennyezés csökkenése

Forrás: (Kollányi, 2011)

9

Az egészségügy szerepe – új tudományos eredmények

• „Az egészségügyi szolgáltatások szerepe jelentıs. A tudományos bizonyítékok

komplexek, de konzisztensek: az elmúlt évtizedekben a várható élettartam

növekedésének körülbelül a fele az egészségügyi ellátásnak tudható be.”

− Figueras,J. et al: Health systems, health and wealth: Assessing the case for

investing in health systems. WHO, 2008.)

Az egészségügyi ellátás iránti kereslet a „jéghegy csúcsa”

Forrás: (Black and Gruen, 2005)

Egészségügyiszolgáltatások iránti kereslet

Laikus ellátás iránti kereslet

Érzékelt szükséglet, de nem keresletként nem manifesztált

Az egyén által nem érzékelt szükséglet

Egészséges egyének

Egészségügyiszolgáltatások iránti kereslet

Laikus ellátás iránti kereslet

Érzékelt szükséglet, de nem keresletként nem manifesztált

Az egyén által nem érzékelt szükséglet

Egészséges egyének

10

A szükséglet, kereslet és kínálat kapcsolata

Forrás: (Black and Gruen, 2005)

A javak természete a neoklasszikus közgazdaságtan alapján

Népesség

Érzékelt szükséglet Kereslet

Érzékelt szükséglet

Szakember által definiált szükséglet

Kielégítetlen szükséglet

Kielégített szükséglet

Beteg

-mag

atar

tás

szak

mai

érté

kelé

s

Szőrés

„kiadagolás”

Népesség

Érzékelt szükséglet Kereslet

Érzékelt szükséglet

Szakember által definiált szükséglet

Kielégítetlen szükséglet

Kielégített szükséglet

Beteg

-mag

atar

tás

szak

mai

érté

kelé

s

Szőrés

„kiadagolás”

A javak természete

Közjószág Vegyes Magán

Kizárhatóság

Versengés

Visszautasíthatóság

–

–

–

+ –

+ –

+ –

+

+

+

Fogyasztók védelme

Policy-alkotás

Szabályozás

Standardok állítása

Minıségellenırzés

Fogyasztási javak

Klinikák

Kórházak

Egészségügyi szolgáltatók

Gyógyszerek

A javak természete

Közjószág Vegyes Magán

Kizárhatóság

Versengés

Visszautasíthatóság

–

–

–

+ –

+ –

+ –

+

+

+

Fogyasztók védelme

Policy-alkotás

Szabályozás

Standardok állítása

Minıségellenırzés

Fogyasztási javak

Klinikák

Kórházak

Egészségügyi szolgáltatók

Gyógyszerek

Forrás: (Preker és Harding, 2005)

11

Az egészségügyi szolgáltatások típusai – közgazdasági nézõpontból

• Közjavak

• Alacsony költségő magánjavak

• Magas költségő (megtakarításokból fizethetı)

• Katasztrofálisan költséges magánjavak (az érintett családnak adóssága

keletkezik, vagy ingatlant kell eladnia, tartósan szegénységet idéz elı)

• Közgazdasági értelemben a legtöbb egészségügyi szolgáltatás a kvázi-

magánjavak és a magánjavak közé tartozik.

− Externális hatások: magánpiac többet (ld. antibiotikum rezisztencia) vagy

kevesebbet (pl. védıoltás) termel adott javakból, mint ami optimális a

társadalom számára

Az egészségügyi rendszer összetevõi

Forrás: WHO (2006)

Eg

és

zs

ég

po

liti

ka /

szab

ály

ozás

Finanszírozási

rendszer

Forrás-

teremtés

Kockázat-

megosztás

Szolgáltatás

vásárlás

Erıforrások

termelése

Szolgáltatások

nyújtása

Minıség

Esélyegyenlıség

a hozzáférésben és

forráselosztásban

Hatékonyság

Transzparencia és

számonkérhetıség

Egészség-

nyereség

Esélyegyenlıség

az egészségi

állapotban

Jövedelem-

biztonság

Igazságos

finanszírozás

Fogyasztói

elvárások

Az egészségügyi

rendszer funkciói

Instrumentális célok Rendszer

célok

Eg

és

zs

ég

po

liti

ka /

szab

ály

ozás

Finanszírozási

rendszer

Forrás-

teremtés

Kockázat-

megosztás

Szolgáltatás

vásárlás

Erıforrások

termelése

Szolgáltatások

nyújtása

Minıség

Esélyegyenlıség

a hozzáférésben és

forráselosztásban

Hatékonyság

Transzparencia és

számonkérhetıség

Egészség-

nyereség

Esélyegyenlıség

az egészségi

állapotban

Jövedelem-

biztonság

Igazságos

finanszírozás

Fogyasztói

elvárások

Az egészségügyi

rendszer funkciói

Instrumentális célok Rendszer

célok

12

Az egészségügyi rendszerek elemzésének alapvetõ kérdései

• Hogyan jellemezhetı / írható le egy egészségügyi rendszer?

• Mikor mőködik jól egy egészségügyi rendszer?

• Hogyan értékelhetı egy egészségügyi rendszer teljesítménye?

• Hogyan befolyásolható egy egészségügyi rendszer teljesítménye?

Az egészségügyi rendszer leírása: alapvetõ kérdések

• A társadalombiztosítás / kormányzati program / állami egészségügy kire terjed

ki?

• Milyen szolgáltatások tartoznak a közfinanszírozás (társadalombiztosítás)

körébe?

• Hogyan teremtik meg az egészségügy finanszírozásához a forrásokat?

• Hogyan finanszírozzák a szolgáltatókat?

• Milyen jellemzıi vannak a szolgáltatási rendszernek?

• Milyen jellemzıi vannak a szabályozásnak?

• Hogyan biztosítják a humán és tárgyi tényezıket az egészségügyi rendszer

mőködéséhez?

Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelése

• Teljesítmény: alapvetı célok elérésének a mértéke

• Koncepcionális keret

− A teljesítmény értelmezése

− Ok–okozati összefüggések az egészségügyi rendszerben

− Megfelelı indikátorrendszer kialakítása

13

• Információs rendszer

• Elemzés, interpretáció

• Felhasználás a gyakorlatban

• A teljesítménymérés rendszerének, mőködésének az elemzése

A teljesítmény értékelésének leggyakrabban alkalmazott kritériumai

• A lakosság egészségi állapotának javítása

• Védelem a betegség pénzügyi kockázatától

• A betegek / állampolgárok elégedettsége

− az egyének igényeire való reagálóképesség értelmezhetı a minıség egyik

komponenseként is)

• Egyenlıtlenségek csökkentése (méltányosság, igazságosság)

• Hatékonyság

• Minıség

• Az emberi élet védelme (része lehet az egészségi állapot javításának)

• Az emberi méltóság védelme (része lehet az elégedettségnek)

• Egyéni szabadság érvényesülése (része lehet az elégedettségnek)

• Finanszírozhatóság

• Az egészségpolitikai döntéshozatal transzparens, számonkérhetı

A megfelelõ minõség kritériumai

• Megfelelı struktúra (emberi erıforrás, technológia)

• Megfelelı folyamat (jól szabályozott)

− megfelelı és hatásos terápia

− idıszerő és folyamatos

− biztonságos

− hozzáférhetı és méltányos

− páciens számára elfogadható (etikus, rövid várakozási idı stb.)

• Eredményesség (egészségnyereség)

14

A hatékonyság fogalma

• Technikai hatékonyság

− az adott szolgáltatás elıállítási költségének a minimalizálása

• Költséghatékonyság

− egy adott egészségi probléma kezelésére rendelkezésre álló alternatív

technológiák közül az a költség-hatékony, amely egységnyi egészség-

nyereséget a legkisebb ráfordítással ér el

• Allokatív hatékonyság

− akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésre álló erıforrásokkal – a

technikailag hatékony – szolgáltatások olyan kombinációját állítják elı, amely

maximalizálja a társadalom szintjén elérhetı egészség-javulást (egészség-

nyereséget)

Koncepcionális keret az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékeléséhez:

az OECD egészségügyi minõségi indikátor-rendszere (HCQI Project)

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak az egészségügyön kívüli befolyásoló tényezıi

Az egészségügyi rendszer teljesítménye

How does the health system perform? What doesthis performance cost?

Dimenziók

Minıség HozzáférésKöltség

/ kiadás

Szükség-letek

Gettingbetter

Stayinghealthy

Living withIllness ordisability

Coping withend of life

Hatásosság BiztonságResponsiveness/

Páciens-központúság

Hozzá-férés

Health system design, policy and context

Hatékonyság (makro és micro-economic efficiency)

Equ

ity

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak az egészségügyön kívüli befolyásoló tényezıi

Az egészségügyi rendszer teljesítménye

How does the health system perform? What doesthis performance cost?

Dimenziók

Minıség HozzáférésKöltség

/ kiadás

Szükség-letek

Gettingbetter

Stayinghealthy

Living withIllness ordisability

Coping withend of life

Hatásosság BiztonságResponsiveness/

Páciens-központúság

Hozzá-férés

Health system design, policy and context

Hatékonyság (makro és micro-economic efficiency)

Equ

ity

Forrás: (Kelley and Hurst, 2006)

15

Indikátorrendszerek: nemzetközi szervezetek

• EU: European Community Health

• Indicators (ECHI)

• EU: Sustainable development Indicators

• OECD: Health at a Glance

• OECD Health Care Quality Indicators Project

• WHO: Monitoring and evaluation of health systems strengthening framework

Indikátorrendszerek: néhány ország példa

• DUTCH HEALTH CARE PERFORMANCE REPORT 2008

• USA: Commonwealth Fund. „Why Not the Best? Results from the National

Scorecard on U.S. Health System Performance”, 2008

• Nagy-Britannia: NHS Performance Framework

Input – output – outcome : a hatékonyság mérése

Outcomes

Az életévek számának és minıségének a növekedése

Outputs

Az ellátott betegek

száma, etc.

Inputs

Naturális mértékegységben mérve (orvosok száma,

kórházi ágyak, etc.)

Pénzbeli mértékegységben mérve

Költség-hatékonyság Cost-effectiveness

Technikai hatékonyság Technical efficiency

Forrás: (Häkkinen and Joumard, 2007)

16

Az egészségügyi rendszer eredményességének egyik mutatója: az „elkerülhetõ” halálokokból eredõ

halálozás

A kellı idıben nyújtott megfelelı terápiával nagymértékben befolyásolható

halálokokból eredı 75 éves kor elıtti halálozás (100 ezer lakosra), 2002/03

Az egészségpolitika (reformok) által befolyásolható / alakítandó tényezõk

• Forrásteremtés

• Szolgáltatók finanszírozása

• Szervezeti / intézményi struktúra

• Szabályozás

• Magatartási minták / szokások / nézetek (páciensek, orvosok stb.)

7681

8884

89 89

99 9788

97

109 106

116 115 113

130134

128

115

65 71 71 74 74 77 80 82 82 84 84 90 93 96 101 103 103 104 110

0

50

100

150

Fra

nce

Japan

Aus

tral

ia

Spa

in

Ital

yC

anad

aN

orw

ayN

ether

lands

Sw

eden

Gre

ece

Aus

tria

Ger

man

yFin

land

New

Zea

land

Den

mar

k

Uni

ted K

ingdo

m

Irel

and

Por

tugal

Uni

ted S

tate

s

1997/98 2002/03

17

Egészségügyi rendszer: eszközök, instrumentális és alapvetõ célok

Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)

Az egészségügyi rendszer társadalmi, gazdasági és politikai kontextusa

MARKOÖKONÓMIAIFELTÉTELEK

KULTÚRAMODELLEK

(Modell országok)

Forrás: Harvard Team, 1997

POLITIKA,TÖRTÉNELEM

INTÉZMÉNYIHAGYOMÁNYOK

TELJESÍTMÉNYKRITÉRIUMOK

ALLOKATÍV HATÉKONYSÁGAZ ELLÁTÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

TECHNIKAI HATÉKONYSÁGSZOLGÁLTATÁSOK MINİSÉGE

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, ESÉLY EGYENLİSÉGKOCKÁZAT KÖZÖSSÉG, A TÁRSADALOM ELÉGEDETTSÉGE

AZ ÁLLAM SZEREPE

TÁRSADALMI ÉRTÉKEK

SZIMBÓLUMOK,NÉZETEK

FORRÁSTEREMTÉS(intézményi rendszer, szolgáltatás csomag)

FINANSZÍROZÁSIMÓDSZEREK

SZOLGÁLTATÁSOK(SZERVEZTI

RENDSZERE)

EGÉSZSÉGPOLITIKAI STRUKTÚRA(szereplık, a hatalom eloszlása)Az egészségpolitika folyamata

AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER STRUKTÚRÁJA

(közületi/magánszektor, verseny/szabályozás)

18

Irodalom

• Black, N. and Gruen, R. (2005), Understanding Health Services, Open University

Press

• COM(2009) 567: Commission Communication Solidarity in health: Reducing

health inequalities in the EU

• Figueras, J. et al. (2008), Health systems, health and wealth: Assessing the case

for investing in health systems. WHO, Copenhagen

• Folland, S. et al. (2008), The Economics of Health and Health Care (Fourth

Edition), Pearson Education

• Hsiao, W. and Heller, P. (2007), What Should Macroeconomists Know About

Health Policy? IMF Working Paper. WP/07613. International Monetary Fund

• Kelley, E. and J. Hurst (2006), Health Care Quality Indicators Project: Conceptual

Framework Paper, OECD Health Working Papers, No. 23

• Murray, C.–Frenk, J. (2000), A framework for assessing the performance of

health systems. Bulletin of the World Health Organisation, 2000, 78(6)

• Häkkinen, U. and Joumard,I. (2007), Cross-country analysis of efficiency in

OECD health care sectors: Options for research, Economics Department

Working Papers, No. 554

• Smith, P.C. (ed.) (2009), Performance measurement for health system

improvement: experiences, challenges and prospects, Cambridge University

Press, 2009