Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Az iskoláskor pedagógiája

NBÁA-006/2

2014/2015 tavaszi félév

A családi háttér hatása az iskolai figyelemre

Egyéni portfólió

Csonka Anna

GKX2SK

I. évfolyam

annymizz@gmail.com

Ötlettár

I. Kivételezés

Hogyan lehet kikerülnie egy tanárnak azt, hogy az egyik gyermekkel kivételezik, míg a

másikkal nem? Hogyan valósul meg a kivételezés a gyakorlatban? Mennyire veszik észre a

gyermekek, hogy valakivel kivételeznek, és hogyan befolyásolja ez őket? Milyen hatással van

a kivételezés a teljesítményükre?

II. Integráció

Meg tud-e valósulni az integráció a gyakorlatban? Ha igen, hogyan? Milyen feltételek

szükségesek hozzá a szülő, a gyermek és a „befogadó” intézmény részéről? Alsó vagy felső

tagozatban valósul-e meg könnyebben az integráció?

III. A kezdő pedagógus helyzete

Az elméleti tudását hogyan tudja kamatoztatni a gyakorlat során? Hogyan tudja

fegyelmezni a gyermekeket? Hogyan éri el a későbbiekben kialakuló tiszteletet?

IV. A hátrányos helyzetű diákok

Mennyire tudnak koncentrálni a tanulmányaikra ezek a gyermekek? Mennyire tudnak

az órán odafigyelni? Mennyire befolyásolja a viselkedésüket a helyzetük?

V. Étkeztetés/menza

Mennyire táplálkoznak egészségesen a gyermekek az iskolákban? Mennyire tápláló és

egészséges összetevőkből áll a tízórai, az ebéd és az uzsonna az iskolákban? Mennyire

higiénikusan készülnek az ételek az iskolákban? Mit visznek magukkal a gyermekek az

iskolába?

VI. A szünet eltöltése az iskolában

Mivel töltik a szüneteket a felső tagozatos gyermekek? Mennyire jellemző az, hogy az

osztálytársak együtt töltik a szüneteket?

Absztrakt

A családi háttér hogyan hat a figyelemre

Kulcsszavak: család, családi háttér, figyelem, figyelemzavar, hiperaktivitás, hátrányos helyzet,

magatartászavar

A témámon keresztül a diákok tanórai viselkedését és a feladatokban való részvételét

szeretném megfigyelni a családi háttér tükrében, amely alatt legfőképpen a hátrányos helyzetű

és a normál családból érkező diákok, tanulók összehasonlítását értem. Azt fogom megvizsgálni,

hogy mennyire tudnak vagy akarnak a gyermekek odafigyelni a tanórákon. Mekkora

érdeklődést mutatnak az adott tananyag iránt. Mi kelti fel esetleg az érdeklődésüket, és mikor

veszítik el azt (Józsa, 2000). Mennyire látványos, észrevehető az, amikor éppen nem figyelnek

oda a tanítóra. Emellett szeretném azt is megfigyelni, hogy ilyenkor mivel foglalják el magukat,

hogy beszélgetnek a társaikkal, csendben unatkoznak, vagy hangoskodnak. Tehát, hogy

valójában milyen tulajdonságokkal, értékekkel, hátrányokkal rendelkezik a két különböző

hátterű tanuló (Andor, 2001). Ezekhez kapcsolódóan arra is szeretnék figyelmet szentelni, hogy

a hiperaktív gyermekek hol jelennek meg nagyobb arányban, a hátrányos helyzetű családokban

vagy a normális családból származó családokban. Kíváncsi vagyok még arra is, hogy a

figyelemzavar tünetei milyen formában jelentkeznek az eltérő családi háttérrel rendelkező

diákoknál.

Ezeket az adatokat, megfigyeléseket pedig össze fogom vetni azzal, hogy az adott

tényezők mennyire függnek össze a tanulók családi hátterével (Andor, 2002). A célja a

kutatásomnak az, hogy megmutassam, hogy milyen hatással van a gyermekekre a környezet,

ahol élnek. Ezen kívül az is, hogy mennyire befolyásolja őket a tanulmányuk során a családi

hátterük.

Szakirodalmi gyűjtés

1. Andor M. (2002). Diplomás szülők gyermekei. Educatio, (2), 191–210.

2. Andor M. (2001). Társadalmi egyenlőtlenség és iskola. Educatio, (1), 15-30.

3. Csákó M. (2012). Tantárgyak, osztályzatok és a családi háttér. Educatio, 24 (4), 535-

547.

4. Forrai M. (2011). A személyiség erősségeinek és a családi háttér szerepének vizsgálata

a serdülők iskolai alkalmazkodásában. Iskolakultúra, (6-7), 98-111.

5. Ilyés K. (2008). A hagyományos és a differenciált oktatásban részesülő, hiperaktivitás

jelét mutató gyermekek összehasonlító vizsgálata. Iskolakultúra, (9-10), 11-22.

6. Imre A. (2002a). Iskola és eredményesség. Educatio, (3), 524-527.

7. Imre A. (2002b). Szülők és iskola. Educatio, (3), 498-503.

8. Józsa K. (2000). Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. Iskolakultúra, (8),

69-82.

9. Laczik A. (2002). Gyerek, család, iskola. Educatio, (3), 527-532.

10. Laki L. (1993). A diákéletmód vizsgálata a családi háttér tükrében. In Boros L. (szerk.)

Élet – iskola – család (pp. 56-83). Budapest: Akadémiai Kiadó.

11. Laki L. (1991a). Társadalmi származás, családi háttér és iskolázottság. In Laki L. A

kétharmados társadalom (pp. 29-40). Budapest: MTA Politikai Tud. Intézete.

12. Laki L. (1991b). A családi háttér néhány további összefüggése. In Laki L. A

kétharmados társadalom (pp. 40-49). Budapest: MTA Politikai Tud. Intézete.

13. Szanyi-F. E. (2013). A családi háttér és az iskolai utak eltérései. Új Pedagógiai Szemle,

63 (1-2), 13-25.

14. Szüdi J. (2010). Pedagógus – gyermek – szülő. Budapest: Complex.

15. Takács G. (2013). Költözések, iskolák - Beszélgetés egy négygyermekes házaspárral.

Új Pedagógiai Szemle, 63 (11-12), 76-90.

16. Tóth O. (2001). Értékátadási problémák a családban. Educatio, (3), 449-460.

17. Vallières, S. (2012). Pszichotrükkök 6-9 éves korig. Budapest: Libri.

18. Esélyegyenlőségi Program, 2007, Palini Általános Iskola, Nagykanizsa,

https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxw

YWxpbmlza29sYXxneDo3MzQyMzIyYTk0MjQ3MTA3

19. Házirend, 2013, Palini Általános Iskola, Nagykanizsa,

https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxw

YWxpbmlza29sYXxneDo0N2RiZThhNDA2NTQ2ZTk2

20. Pedagógiai Program, 2013, Palini Általános Iskola, Nagykanizsa,

https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxw

YWxpbmlza29sYXxneDpjYzMxOGI0NWU4ZWU1ZGE

Gondolati térkép

Felhasznált irodalom:

Andor M. (2002). Diplomás szülők gyermekei. Educatio, (2), 191–210.

Csákó M. (2012). Tantárgyak, osztályzatok és a családi háttér. Educatio, 24 (4), 535-547.

Forrai M. (2011). A személyiség erősségeinek és a családi háttér szerepének vizsgálata a

serdülők iskolai alkalmazkodásában. Iskolakultúra, (6-7), 98-111.

Imre A. (2002b). Szülők és iskola. Educatio, (3), 498-503.

Szanyi-F. E. (2013). A családi háttér és az iskolai utak eltérései. Új Pedagógiai Szemle, 63 (1-

2), 13-25.

Hospitálási napló

Az óralátogatás ideje: 2015. április 17.

Intézmény: Palini Általános Iskola, Nagykanizsa

Osztály: 1. osztály

Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom

Tantárgy: Olvasás

Tananyag: Pajti - olvasásgyakorlás

Cél (NAT):

o A megfelelő hangképzés, beszédlégzés és hangoztatás fejlesztése hangok és szavak hangoztatásával

o Emlékezet fejlesztése kép és név összepárosításával

o Olvasás gyakorlása önálló hangos olvasással

o Tanult szöveg szöveghű és kifejező tolmácsolása történetmondással

o Ismert szöveg megjelenítése drámajátékkal

o Gondolkodás fejlesztése találós kérdésekkel

Kutatási témám: A családi háttér hatása az iskolai figyelemre

Megfigyelési szempontjaim:

Hogyan viselkednek a különböző családi háttérrel rendelkező diákok?

Mennyire tudnak vagy akarnak a gyermekek odafigyelni a tanítóra?

Mennyire látványos, észrevehető az, amikor éppen nem figyelnek oda a tanítóra?

Mekkora érdeklődést mutatnak az adott tananyag iránt?

Mi kelti fel esetleg az érdeklődésüket, és mikor veszítik el azt?

Milyen tulajdonságokkal, értékekkel, hátrányokkal rendelkezik a két különböző családi hátterű tanuló?

A figyelemzavar tünetei milyen formában jelentkeznek az eltérő családi háttérrel rendelkező diákoknál?

A tanterem képe/elrendezése:

Az óra menete Módszerek Munkaformák Eszköz Időkeret Megjegyzéseim

A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége

I. Bevezetés

(ráhangolódás, motiválás,

célkitűzés…)

az osztály vigyázba áll

lelkesen csinálják a feladatot

mindenki a helyére megy énekelve

megkérdezi, hogy mindenkinek beleírta-

e a füzetébe az 1-4.-ig való számozást

„Álljunk fel!”

egy tanulónak elő kell vennie Zümit, és a

hónapokat mondva balról jobbra

körbeadogatni

„Milyen hónap van most?” „Milyen

ünnepkörben vagyunk éppen?”

énekli az „Egykem, betykem” kezdetű

mondókát

tevékenykedtetés

megbeszélés

csoportmunka

frontális

Zümi

2 perc

1 perc

kicsit zavarban

vannak

Egyik kislány:

„Nekem nem volt

Húsvét.”

II. Főrész

(új ismeret, elemzés, feldolgozás…)

elmondják közösen a nyilak irányát

sorban

felszólít egy tanulót, és neki kell

mondania a nyíl irányát sorban

közösen elismétlik

„Az alsó sor nehezebb, mondjuk el

először közösen!”

„Na, jól megtornáztattátok a szátokat!”

megbeszélés

frontális

nyílábra

2 perc

„Máté, neked segít

a padodon a

szívecske!” (de így

sem jó irányból

kezdi el)

beleteszik a betűutcába a hallott

betűket, és hangosan meg is ismétlik

kék betűket (magánhangzókat) mond, és

be kell tenni a betűutcába

A, O, I, Ű, E, Ü, Á

tevékenykedtetés

egyéni munka

betűtartó,

betűutca

2 perc

megismétlik a szavakat, és elvégzik a

feladatot

O, Ű

beleteszik a betűutcába a hallott

betűket, és hangosan meg is ismétlik

G, SZ

minél gyorsabban igyekeznek

összepakolni

elmondanak egy mondókát

szavakat mond, amelyik magánhangzó

elhangzik a szóban, azt vissza kell tenni a

betűtartóba

SÁR, KI, FÜST, CSERESZNYE, SAJT

„Mi maradt?”

piros, zöld hangokat mond, amit

hallanak, azt a betűutcába kell tenni

L, R, K, S, G, B, SZ

azokat a betűket kell elrakni, amelyek a

szó elején vannak

BOKOR, KAKAS, RIGÓ, LIBA, SÜN

„Mi maradt?”

kiadja az instrukciót, hogy el kell

pakolniuk az előbb használt eszközöket,

a leggyorsabban pakolótól halad a

leglassabbig az összeszedéssel

tevékenykedtetés

egyéni munka

2 perc

1 perc

a lányok és a fiúk

versenyeznek,

hogy melyikből

lesz több

a lányok a pirosnál,

a fiúk a zöldnél

örülnek

kiveszik a képeket és a névkártyákat,

és felfordítják az asztalukon

elvégzik a feladatot, közben

körbetekingetnek

kioszt borítékokat, amiben képek vannak

hozzájuk tartozó névkártyákkal

mondja, hogy milyen sorrendben

helyezzék el a képeket egymás mellett

FÚRÓ, FÓKA, FÉSŰ, LUFI, DARU,

BÁBU, PÁVA, BOCI, PATA, PACA

egyéni

tevékenykedtetés

egyéni munka

egyéni munka

1 perc

2 perc

felolvassák egymásnak a

megoldásokat, ha valakinek nem

sikerült, akkor segítenek, majd

közösen is felolvassák

lelkesen jelentkeznek, megpróbálják

felidézni, hogy melyik micsoda

„Párosítsátok össze a hozzájuk tartozó

névkártyákkal!”

„Ha készen vagytok, a padtársatokkal

ellenőrizzétek le!”

megkérdezi, hogy melyik micsoda

„Tegyük el a szavakat!” „Majd

összeszedem, ha lesz rá időm.”

egyéni munka

páros munka

frontális

3 perc

1 perc

3 perc

1 perc

Máténak segít

olvasni

Adri nem látott

még pávát

Bius nem tudja,

hogy melyik

következik

Julcsi nem tudja,

mi az a paca, de a

padtársa segít neki

„Pajtit!”

elmesélik, hogy eddig miről volt szó a

mesében

lelkesen jelentkeznek a legtöbben, és

nevetnek a vicces részeken

figyelnek, közben izgatottak

„Emlékeztek rá, hogy mit olvastunk az

elmúlt órákon?”

„Elmondjátok, hogy meddig jutottunk?”

„Nyissátok ki az olvasókönyvet a 194.

oldalon!”

felolvassa a következő részt az

olvasókönyvből

egyenként felszólítja a tanulókat, hogy

olvassanak egy-egy mondatot a meséből

közlés

tevékenykedtetés

frontális

frontális

olvasókönyv

4 perc

2 perc

4 perc

Máté végig

jelentkezik, de

mikor felszólítják,

rájön, hogy nem

akart semmit sem

mondani

elmondják, hogy mi történt a mesében

elmondják a mese tanulságát

lelkesen jelentkeznek a szerepekre

eljátsszák a szereplőket

hangosan mondva a választott

állathangot járkálnak a teremben

megkéri őket, hogy mondják el saját

szavaikkal, mi történt a mesében

„Mit tanultunk meg?”

kiosztja a mese szerepeit a tanulóknak

újra felolvassa a mesét, közben az adott

szereplő mondja az adott részt, és

eljátssza

állathangokat kell utánozni (CICA,

KUTYA, ZÜMI), mindenki választ

egyet, és megfogja annak a társának a

kezét, akitől ugyanazt a hangot hallja

közlés

szerepjáték

tevékenykedtetés

frontális

2 perc

1 perc

1 perc

3 perc

3 perc

Mátét valószínűleg

direkt nem

választja, mert nem

tud rendesen

viselkedni

III. Befejezés

(összegzés, lezárás, értékelés…)

leírják a válaszokat a füzetbe

„Nagybetűvel kell kezdeni.”

„Ezt is nagybetűvel kell írni?”

találós kérdéseket mond a mesével

kapcsolatosan

1. A mese főszereplője

„Milyen betűvel kezdődik?”

2. Az a szereplő, amelyik nem ad hangot

a mese során

3. Az a szereplő, aki a földből bújt elő, és

akit Pajti nagyon megijesztett

4. Az a szereplő, aki csúnyán el akart

bánni Pajtival

ellenőrzés

„Kinek lett mindegyik jó?”

„Az nem baj, ha rosszul írtátok le.”

megbeszélés

megbeszélés

egyéni munka

kisfüzet

3 perc

1 perc

mindenki

jobbkezes

Reflexiók az órával kapcsolatban

Az óra, amelyet meglátogattam egy olvasás óra volt a Palini Általános Iskolában

Nagykanizsán. Az első osztályosokhoz mentem hospitálni, akik nagy örömmel fogadtak reggel.

Mindenki nagy mosollyal és lelkes üdvözléssel fogadott. Emellett persze látszott rajtuk az is,

hogy zavarban voltak, mert szokatlan volt a helyzet számukra. Mint megtudtam előtte nap már

szülők is voltak náluk nyílt napon, így nem esett nehezükre hozzászokni a helyzethez.

Óra elején a tanítónő megengedte nekik, hogy hátranézzenek és alaposan

megszemléljenek, hogy ne nézegessenek állandóan hátra az utolsó padba. Ennek ellenére azért

néha hátratekintgettek, hogy mit csinálok, figyelem-e őket. Mindenki aktívan és lelkesen

jelentkezett az órán, szerintem általában észre sem vették, hogy én is ott vagyok. Előfordult

azért, hogy rám mosolyogtak bátorítást várva.

Először kicsit furcsán éreztem magam ebben a szokatlan helyzetben, de a végére én is

teljesen fel tudtam oldódni, és szinte úgy éreztem, hogy én magam is részt vettem az órán, én

is végigcsináltam a feladatokat, amiket a gyermekek. Nagyon tetszett még az is, hogy meg

tudtam közelebbről is tekinteni, hogy hogyan dolgozik egy tanító. Milyen módszereket használ,

hogyan tud 45 percet hasznosan eltölteni a tanulókkal. A végére rájöttem, hogy ez az idő így

kívülről nem is tűnik olyan soknak, pedig valószínűleg nagyon sok munka van mögötte.

A közvetlen légkör nagy segítségemre volt, hiszen minden gyermek annyira barátságos

volt velem, mintha nem is egy idegen lennék nekik, hanem én is minden nap oda járnék velük.

Szerintem nagyon fontos a hangulat, amiben az ember dolgozik, ezért is jelentett nekem ekkora

megkönnyebbülést a diákok hozzáállása. Másrészről pedig tényleg mindenki tisztességesen

végigdolgozta a tanórát, így volt bőven mit körmölnöm.

Összességében tehát nagyon jól éreztem magam az iskolában, a tanítónő empatikusan

és segítőkészen fordult hozzám, szóval egy nagyszerű élményben volt részem már így elsőre

is. Sok újdonságot is meg tudtam figyelni, olyan dolgokat is, amikről csak elméletben hallottam

eddig az egyetemi előadások alkalmával. Úgyhogy számomra ez egy nagyon pozitív tapasztalat

volt.

Kutatási módszerek

I. Órai megfigyelési szempontsor

Hogyan viselkednek a különböző családi háttérrel rendelkező diákok?

Mennyire tudnak vagy akarnak a gyermekek odafigyelni a tanítóra?

Mennyire látványos, észrevehető az, amikor éppen nem figyelnek oda a tanítóra?

Ha éppen nem figyelnek a tanítóra, akkor mivel foglalják el magukat?

Mekkora érdeklődést mutatnak az adott tananyag iránt?

Mi kelti fel esetleg az érdeklődésüket, és mikor veszítik el azt?

Milyen tulajdonságokkal, értékekkel, hátrányokkal rendelkezik a két különböző családi hátterű

tanuló?

A figyelemzavar tünetei milyen formában jelentkeznek az eltérő családi háttérrel rendelkező

diákoknál?

II. Interjúvázlat (a pedagógushoz)

Mennyire érződik a tanulókon, hogy milyen a családi hátterük?

Melyik gyermekek könnyebb oktatni, a hátrányos helyzetűt vagy a normál családi háttérrel

rendelkezőt?

Mivel lehet lekötni egy figyelemzavaros gyermek figyelmét?

Ön szerint több a hiperaktív gyermek, mint a korábbi években? Miért?

Mi jellemző, hogy a hátrányos helyzetű gyermek tanulási stílusára?

Tanulási technikák I. Gondolati térkép

Felhasznált irodalom:

Józsa K. (2000). Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. Iskolakultúra, (8), 69-82.

Tanulási technikák II.

Választott technika: T-táblázat

Feldolgozott irodalom: Ilyés K. (2008). A hagyományos és a differenciált oktatásban részesülő,

hiperaktivitás jelét mutató gyermekek összehasonlító vizsgálata. Iskolakultúra, (9-10), 11-22.

Indokok, érvek a hagyományos (frontális)

oktatás mellett a hiperaktivitás jelét

mutató gyermekek tükrében

Indokok a hagyományos (frontális)

oktatás ellen (a differenciált oktatás

mellett) a hiperaktivitás jelét mutató

gyermekek tükrében

aktivitást elsősorban a pedagógus fejt ki, aki

a tananyagra vonatkozó információkat közöl

azonos célok, azonos tartalom, egységesen

meghatározott időtartam és ütem érvényesül

ebben a szervezési formában, tehát egységes

tanulási feltételeket biztosít

meg kell, tanulja a frusztrációkat elviselni,

figyelnie kell arra, amit tanítanak,

türelmesnek kell lennie

meglehetősen sok az ismétlés, a gyakorlás, a

fegyelmezés

a hiperaktív, figyelemzavarban szenvedő

gyermek az előzőeket nagyon nehezen vagy

egyáltalán nem is képes elviselni, tehát a

gyermek valószínűleg lemarad, és

alulteljesítővé válik

a pedagógus a tanulók közötti hasonlóságok

és különbségek figyelembevételével irányítja

az oktatás folyamatát, határozza meg a

tanítási stratégiát

a diákok idejük nagy részét az

osztályteremben töltik

folyamatosan alkalmazkodniuk kell a

szabályokhoz, és eleget kell tenniük

előírásoknak

gyakran egyszerre több utasítást kapnak, ami

el sem jut a fülükig

gyakran kell önállóan megoldaniuk számukra

unalmas, ismétlődő feladatokat, amelyek

nem járnak visszajelzéssel

a párhuzamos munka nem alkalmas a tanulók

egyéni különbségeinek figyelembevételére

a tanítónak, nevelőnek nagy feladatot kell

elvégeznie: alaposan meg kell ismernie a

tanulók személyiségét, és ennek megfelelően

a képességek optimális fejlesztésére kell

törekednie

a frontális oktatás a hiperaktivitás jelét

mutató gyermek magatartásproblémáit még

jobban felerősíti, ami majd másodlagos

magatartászavar kialakulását eredményezheti

a gyermek gyakran él meg kudarcélményt, és

az alacsony önértékelés, szorongás és

agresszivitás kialakulását vonhatja maga után

az alacsony önértékelés következményeként

is megjelenhet a fokozott mértékben

jelenlevő szorongás, ez pedig agressziót

szülhet

a differenciált oktatásban a speciális

módszerek (gondolattérkép, szorobán), az

értékelés, a struktúra sajátosságai csökkentik

vagy stagnálják a magatartásprobléma

további negatív irányba való alakulását

duál tanítás (a tanítási órán egyszerre két

tanító van jelen az osztályteremben; az egyik

frontálisan tanít, a másik besegít egy-egy

lemaradó tanulónak)

Tanulási technikák III. Kettéosztott napló

Feldolgozott irodalom: Laki L. (1993). A diákéletmód vizsgálata a családi háttér tükrében. In

Boros L. (szerk.) Élet – iskola – család (pp. 56-83). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim

közismert, hogy a családi háttér alapvető

befolyást gyakorol (az iskolához és a

továbbtanuláshoz való viszonyára,

tanulmányi előmenetelére, továbbtanulási

szándékára, iskola- és szakmaválasztására,

életmódjára)

a hazai szociológia már évtizedekkel ezelőtt

nekilátott e kérdéskör vizsgálatának és

tisztázásának

a rendelkezésünkre álló adatok alapján

magyarázó erővel bírnak

A különböző középiskolákban tanuló diákok

megoszlása gondviselőjük foglalkozása

szerint (%-ban)

(nem az apa, hanem a gondviselő adatait

tartalmazza, mivel a csonka családban

nevelkedők száma viszonylag nagy)

társadalmi származás

a legtöbb a szellemi foglalkozású gondviselő

(51%), ezen belül is a legnépesebbek az

értelmiségi és a vezető rétegek (15-15%)

fontos sokféle szempontból (a tanulás, a

tanulási eredmények és a figyelem

szempontjából is)

meglévő adatok alapján → nem kellett

kutatást végezni

következtetéseket tudunk levonni már akár

előre feltételezett dolgokra is

gimnáziumban jelentősen kevesebb a

szakmunkás foglalkozású gondviselőkkel

rendelkező tanulók száma

az értelmiségi foglalkozású gondviselőkkel

rendelkezők száma azonban számottevően

több a gimnáziumban

nagymértékben befolyásolja azt, hogy a

gyermek hol tanul tovább, hogy egyáltalán

milyen iskolába kerül be, és azt is, hogy

milyenek lesznek az eredményei

a különféle iskolatípusokban tanuló diákok

társadalmi származás szerinti összetétele

számottevően eltér egymástól

a gimnáziumot a szellemi foglalkozású

rétegek uralják (65%), a legnépesebb

foglalkozási csoport az értelmiségieké

a szakközépiskolai mintákban viszont a fizikai

származásúak vannak túlsúlyban

a gimnáziumon belül az egyes tagozatok

között, illetve a szakközépiskolákban

szakterületenként is meglehetősen jelentős

eltérések vannak

A diákok megoszlása gondviselőjük

foglalkozása szerint néhány speciális

tagozaton és szakterületen (%-ban)

a különféle településtípusokon lakó

középiskolások társadalmi összetétele szintén

számottevő eltéréseket mutat

A különböző településtípusokon lakó diákok

megoszlása gondviselőjük foglalkozása

szerint (%-ban)

különféle társadalmi háttérrel rendelkezők

nem vagy nem feltétlenül kerülnek be

ugyanabba az iskolatípusba

a család valószínűleg ilyen szempontból is

hatással van a gyermekre (ha nem is

közvetlenül), más családi háttérrel

rendelkezők teljesen más életet élnek otthon

(mások a szokások, más az értékrendszer)

más érdekel egy értelmiségi családból érkező

gyermeket, mint egy szakmunkás családból

érkezőt

az értelmiségi foglalkozással rendelkező

gondviselők gyermekei a reál tagozaton

vannak a legnagyobb számban (41,9%)

más foglalkozásra van igény falun és

városban, más érdeklődésűek az emberek a

különböző településtípusokban, más

lehetőségekkel rendelkeznek a települések

nem mindegy, hogy ingáznia kell-e egész élete

során, vagy helyben talál munkahelyet

Budapesten az értelmiségiek vannak a

legnagyobb számban, a megyeszékhelyeken a

szakmunkások, ahogyan az egyéb városokban

és községekben is a szakmunkások vannak a

legtöbben

az értelmiségiek nagyobb fizetésük miatt

jobban megengedhetik maguknak, hogy egy

nagyobb városban lakjanak

napi ingázás

a szülők iskolázottsága

a középiskolások döntő többsége (90%) olyan

családból származik, amelyben már az apa is

tovább tanult

az iskola „klímája”

a középiskola jelentős befolyást képes

gyakorolni diákjai tanulással kapcsolatos

beállítódására, igényességére, értékeire

döntő többségük (85%) olyan családban

nevelkedik, ahol a szülők együtt élnek

a döntő többség (64%) olyan körülmények

között él, ahol a családok két gyermeket

nevelnek

emellett nagyobb igényük van a szórakozási

lehetőségekre, amelyek a fővárosban vannak a

legnagyobb számban

megterhelő lehet mindennap akár órákat

utazgatni, emellett megcsinálni a házi

feladatokat, és felkészülni a következő tanítási

napra

motiváció a gyermeknek, hogy ő is minél

tovább, minél magasabb fokon tanuljon

ez lehet kényszerítő erejű is, amikor éppen az

ellenkezőjét váltja ki

nem csak a családi szocializáción megyünk

keresztül, hanem például az iskolában is

tehát nem mindegy, hogy kik vesznek minket

körül (tanulók, tanárok)

fontos befolyásoló erő lehet akár az is, hogy

mikor, milyen körülmények között váltak el a

szülők, hiszen ez is ronthat a gyermek iskolai

teljesítményén vagy egyáltalán a hozzáállásán

a testvér is nagy hatással lehet az

iskolázottságra vagy egyáltalán a

szocializációra

könnyebben be tud illeszkedni egy

közösségbe valaki, akinek testvére van

A különböző iskolatípusokban tanuló diákok

megoszlása a családban élő aktív keresők

száma szerint (%-ban)

a családok nagysága → kedvező kép (az

esetek több, mint felében négy fő alkotja a

családot, és csak az esetek 3 százalékában két

fő)

a keresők számának csökkenésével a

családnagyság is csökken, míg a másik

oldalon, a keresők számával nem nő

arányosan a családnagyság

a mintába bekerült családok zöme szülő(k)ből

és gyerek(ek)ből álló kiscsalád

a középiskolás diákok szüleinek

lakáskörülményei (a családok háromnegyede

(75%) tulajdonosként, 22 százaléka

főbérlőként él jelenlegi lakásában)

milyen szobaszámú lakásban él → rendkívül

kedvező kép (alacsony az egy- illetve a

legfeljebb másfél szobás lakások aránya,

magas a kettőnél több szobásoké)

nincsenek jelentős eltérések az egyes

társadalmi rétegek között a lakások

szobaszám szerinti megoszlásában

a legtöbben a két aktív keresővel rendelkező

tanulók vannak, akik legnagyobb számban a

gimnáziumban képviseltetik magukat

ha több gyermeket vállalnak a családok, akkor

abból (többnyire) következtethető, hogy jobb

anyagi háttérrel rendelkeznek, mint akik csak

egy gyermeket vállalnak

nem engedheti meg magának, hogy több

gyermeket vállaljon, mert nem tudja eltartani

ahol több kereső van, ott sem akarnak több

gyermeket vállalni

Magyarországon ez a jellemző családforma

nem mindegy, hogy a gyermek hova érkezik

haza, hol kell tanulnia, van-e saját szobája

fontos, hogy a gyermeknek legyen saját

szobája, ahová el tud vonulni, ahol csend van,

és tud koncentrálni és tanulni

a megkérdezett diákok döntő többsége

„nagyon jónak”, illetve „jónak” ítélte meg

otthoni tanulási feltételeit

a háztartások gazdálkodásának, pontosabban

második gazdaságának kérdése

a háztartás rendelkezik-e olyan földterülettel,

melyet „maga művel meg” (a családok közel

háromötöde (58%) igennel válaszolt)

tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság

(vannak-e további ingatlanok)

meglepően jó eredmény a tanulási

eredmények tekintetében (hiszen a feltételek

adottak)

nem objektív eredmények, nagy eltérések

lehetnek a kategóriák között

életkörülmények, életmód

meglepő eredmény → feltételezi a magas

életkörülményeket (maguknak termelnek,

akár eladásra is)

életkörülmények közötti különbségek,

értékorientáció (nem csak a „jó” anyagi

helyzetet feltételezi, hanem azt is, hogy mi a

„fontos” a család számára), meghatározhatja,

hogy melyik csoporthoz fog tartozni a

gyermek

Tanulási technikák IV. Önreflexió

A tanulás számomra sosem ment nehezen, a magolással viszont mindig voltak

nehézségeim, ezért először meg kellett értenem az adott tananyagot, és csak ekkor tudtam

gördülékenyen, rövid idő alatt elsajátítani. Az általános iskolában még nem találtam meg a

számomra megfelelő tanulási stílust, így ekkor még aránylag rosszabb érdemjegyeket kaptam,

de amikor már sikeresen tudtam alkalmazni, akkor már nem voltak problémáim.

Eleinte nem voltam tudatában annak, hogy én egy tanulási stílust használok, csak

rájöttem, hogy nekem sokkal könnyebb volt úgy tanulni, hangosan felolvastam magamnak egy

részt a tanulnivalóból, majd felmondtam. Ha pedig nem tudtam pontosan felidézni, akkor még

egyszer elolvastam a füzetből vagy a tankönyvből, újra felmondtam magamnak, és így tovább.

Amikor pedig már az egészet precízen elsajátítottam, akkor a megtanult anyagot egészében

elmondtam magamnak minden támpont vagy segítség nélkül. Így biztos lehettem benne, hogy

minden fontos dolgot megjegyeztem az adott anyagból.

Mielőtt még rájöttem volna, hogy így tudok eredményesen tanulni, megpróbáltam

bemagolni a tananyagot, de ezzel nem jártam sikerrel. Vagy csak ültem fölötte, és nem maradt

meg semmi, de ha valaki elmondta nekem újra ugyanazt, vagy újra elolvastam, akkor már

ismerősen csengett. Sokszor éppen ezért leblokkoltam, és nem jutott eszembe egy szó sem,

amikor felelésre került a sor, hiszen nem jól rögzült a tudásom, és nem tudtam a felszínre hozni.

Mielőtt bekerültem volna az általános iskolába, a nővérem kezdett el „tanítani”, amikor

elkezdte az első osztályt. Ekkor jöttem rá, hogy én mennyire szeretnék tanulni, ezáltal ő tanította

meg nekem az első tanulási módszeremet, ami annyi volt, hogy felírta az otthoni krétás

táblánkra, amiket ő megtanult aznap az iskolában, én pedig lelkesen figyeltem rá, és ha nem is

tanultam meg az egészet, de valami biztosan ragadt rám belőle. Így voltam én az egyetlen az

elsősök között, aki már szeptemberben tudott olvasni. Azóta is a tanulásom alapja az, hogy részt

veszek a tanórákon, és figyelek arra, amit az oktató elmond, mert így sokkal több minden marad

meg, és otthon csak fel kell idéznem a jegyzeteim alapján az órán elhangzottakat, át kell

ismételnem, és alaposan el kell raktáraznom.

Ezek mellett számomra az is fontos, ahogyan ezt a segédanyagok is megmutatták, hogy

teljes csend legyen, amikor tanulok. Ugyanis, ha zajonganak körülöttem, ha megy a televízió,

a számítógép, akkor az könnyen eltereli a figyelmemet. Ugyanígy figyelemelterelő számomra

az a helyzet, ha barátokkal vagy szülőkkel kell tanulnom. Egyedül sokkal hatékonyabban és

gyorsabban tudom elsajátítani a tananyagot, mivel így jobban megy a koncentráció, jobban

tudok fókuszálni az adott tennivalóra.

Önreflexió

A tanegységről való érzéseim eléggé változatosak, ugyanis nagyon sok örömet találtam

benne, de sok fáradtsággal és vesződséggel is járt. Azonban mindenképpen szeretném

leszögezni, hogy nagyon jó élményként tekintek rá, hiszen rengeteg új dolgot megtanultam úgy,

hogy közben nem unatkoztam, nem éreztem úgy, hogy tanulok, csak egy izgalmas kalandnak

fogtam fel. Emellett nem csak frontálisan oktattak minket, hanem voltak élménydús és

gyakorlatias feladatok is.

A tanegység felépítése szerintem nagyon jól meg van szerkesztve. Minden hétre volt

egy feltöltendő feladat, de ezek sosem voltak túlságosan időigényesek, ezen kívül viszonylag

könnyen megoldhatóak, és nagyban hozzájárultak a későbbi sikerhez. Azért is voltak nagy

segítségek a kisebb feladatok, mert ezzel úgy éreztem, hogy egyre közelebb vagyok a végső

célomhoz, hogy egyre többet és többet megtettem azért, hogy jól sikerüljön, és így ennyivel is

kevesebbet kellett a végén dolgoznom. Így a motiváció, a kitartás megmaradt a szemeszter

végéig.

Másfelől az is nagy segítséget nyújtott, hogy gyakorlatias, valóságos, érdekes témát

kutathattam, amely az érdeklődésemre lett szabva. Számomra rendkívül élvezetes volt, amikor

a csapatokat kiválasztottunk. Nehéz munka volt elvetni témákat, mert voltak náluk sokkal

érdekesebbek, de izgalmas volt meghallgatni azt, hogy mások miket találtak hozzájuk közel

állónak. A tanárnő pedig profin levezette a témaválasztást, a csoportos feladatokat és az egész

kurzust is, ami számomra egy nagyon pozitív élmény volt. Minden segítséget megkaptunk tőle,

hogy jól és igényesen tudjuk megoldani a feladatokat. Hasznos volt tőle az is, hogy minden

egyes feladatra kaptunk valamilyen visszajelzést, így tudtunk, hogy jól vagy esetleg rosszul

oldottuk-e meg a feladatot.

A csoportmunka számomra egy teljesen új élményt jelentett, mivel korábban sosem

vagy nagyon ritkán találkoztam csak ezzel a módszerrel, és ekkor sem tartozott a kedvenceim

közé. Féltem attól, hogy nem fogunk tudni együttműködni, hogy túlságosan ellentétesek

leszünk, és ezáltal sikertelen lesz a közös munka. Nagyon nehéz egy öt fős csoportot

összehangolni akár csak abban is, hogy ki mikor ér rá. Ez azonban nálunk nem okozott nagy

galibát, hiszen mindenki egyformán fontosnak tartotta, hogy közösen oldjuk meg az adott

feladatokat. Másik nehézség volt számomra még az, hogy én szeretem egyedül csinálni a

dolgokat, a saját időbeosztásom szerint, a saját tempómban és olyan elképzelésekkel, amiket én

találtam ki. Kicsit frusztrált is, hogy másokhoz kell igazodnom, de mikor jobban megismertem

a többieket, akkor rájöttem, hogy nálunk nem lesz semmiféle probléma ezzel kapcsolatban.

Egy nagyszerű csapat részese lettem, akikkel tökéletesen ment az együttműködés,

mindent határidőre elkészítettünk, és úgy éreztem, hogy számukra is ugyanolyan fontos a siker,

mint számomra. Jól elosztottuk a feladatokat, mindenkinek jutott tennivaló, de senkinek sem

aránytalanul túl sok vagy túl kevés.

A saját munkám már kicsit nehezebben ment, mivel nagyon rossz vagyok az idő

beosztásában, de ha úgy érzem, hogy nagyon el vagyok maradva, akkor akár egy nap alatt is be

tudom hozni a lemaradásomat. A kurzus elején éppen ezért voltak hasznosak a mások által adott

határidők, mert azokat mindig betartom. Összességében azonban szerintem jól elvégeztem a

feladatokat, de mivel maximalista vagyok, így most sem tudtam teljesen elégedett lenni a

munkámmal, de egy tapasztalatnak nagyon hasznos volt.

Önértékelés

1. Becsületesen dolgoztam.

2. Mindent időben elvégeztem.

3. Bátorítottam a csapattársaimat.

4. Aktív tagja voltam a csapatomnak.

5. Számíthatott rám a csapatom.

6. Részt vettem minden megbeszélésen.

7. Megosztottam a problémáimat a többiekkel.

8. Lelkesen álltam a feladatokhoz.

9. Együtt lehetett velem működni.

10. Kreatív voltam.

11. A csoportos feladatokból maximálisan kivettem a részem.