Erdők és emberek

Schiberna Endre

2

3

4

– Mi a baj az erdőkkel? – Van valami baj az erdőkkel?

> Az erdő/természet lehet félelmetes és védelmező

> Szeretjük a természetet, de mégis megpróbálunk távol maradni is tőle

> A fa egyszerre ősi és modern illetve ósdi és exkluzív

> Óvjuk az erdőket, és de használjuk is

5

A legfontosabb aggodalmaink> Az erdők fogynak

– erdőirtások> Az erdők megbetegednek

– légszennyezés– szárazságok -> elsivatagosodás

> Az erdők leégnek> Az erdők életvilága elszegényedik

– természetes erdők fogynak– mesterséges ültetvények gyarapodnak

6

Mit tehetünk?> Mennyire kell, hogy az ember része legyen a természet

körforgásának, és azt milyen mértékben befolyásolhatja?> Nehéz megtalálni a határvonalat, ha egyáltalán létezik.> A környezeti problémákban mekkora az egyén felelőssége,

és mekkora az intézményrendszeré?> Lehetséges-e egyáltalán, hogy távoli földrészek történéseit

befolyásoljuk?

A világ és Magyarország erdei számokban

Schiberna Endre

8

A világ erdei> Az összes erdőterület kb. 4 milliárd ha a földterület 30,3%-a> Ez 0,62 ha/fő-t jelent> 300 millió család él az erdőkben, vagy közel az erdőkhöz> 1,6 milliárd ember léte függ közvetlenül az erdőktől

> A Föld erdeinek több mint a fele az Orosz Föderációhoz, Brazíliához, Kanadához, az USA-hoz és Kínához tartozik

> 10 ország adja az erdőtakaró 2/3-át

9

Erdőtulajdonok

Country/areaForest Other wooded land

Total Public Private Other Total Public Private Other1000 ha % % % 1000 ha % % %

Eastern and Southern Africa 235,047 95,1 3,5 1,5 175,582 87,1 5,8 7,1Northern Africa 135,958 98,2 1,7 0,1 149,547 98,9 1,1 0Western and Central Africa 284,608 99,7 0,3 0 146,061 99,3 0,7 0Africa 655,613 97,6 1,8 0,6 471,189 94,4 2,8 2,8East Asia 225,663 91,6 8,4 0 100,717 100 0 0South and South-east Asia 297,38 96 3 1 28,713 97,7 2,3 0Western and Central Asia 43,519 98,2 1,4 0,3 69,811 95,9 2,3 1,8Asia 566,562 94,4 5 0,6 199,241 98,3 1,1 0,7Europe 998,091 89,9 10 0,1 100,525 84,5 15 0,5Caribbean 5,706 83,4 14,6 2 1,313 65,5 32,9 1,7Central America 23,837 42,5 56,1 1,4 4,673 45,6 54,2 0,2North America 677,971 66,7 29,3 4 112,132 85,3 1,7 13North and Central America 707,514 66,2 29,9 3,9 118,118 84,5 2,8 12,7Oceania 208,034 61,3 23,7 15 429,908 14,4 1,8 83,8South America 852,796 75,9 17,3 6,9 129,668 9,9 0,1 89,9

World 3,988,610 84,4 13,3 2,4 1,448,649 89,8 3,8 6,5

10

Erdőterületek változása

> Jelentős csökkenés:– Afrika– Dél-Amerika

> Növekedés:– Európa– Ázsia

> A világ erdeinek területe az elmúlt 20 évben (1990-2010) évente átlagosan 6,8 millió hektárral csökkent.

++ -

- o

o

11

Erdőterület növekedés és vesztés

12

Az a 10 ország, melyekben a legmagasabb volt az erdőterület gyarapodása: Kína, Spanyolország, Vietnam, USA, Olaszország, Chile, Kuba, Bulgária, Franciaország és Portugália)

Az a 10 ország, melyekben évente a legnagyobb az erdőterület veszteség: Brazília, Indonézia, Szudán, Mianmar, Zambia, Tanzánia, Nigéria, D.R. Kongó, Zimbabwe, Venezuela)

Ország / erdőterület változás1990-2010

1 000 1 000ha ha/év

Afrika -74 819 -3 741United Republic of Tanzania (K-D Afrika) -8 067 -403Zimbabwe (K-D Afrika) -6 540 -327Sudan (É Afrika) -6 432 -322Democratic Rep. of the Congo (Ny-Közép Afrika)

-6 228 -311

Nigeria (Ny-Közép Afrika) -8 193 -410Ázsia 16 402 820China (K Ázsia) 49 720 2 486India (D-DK Ázsia) 4 495 225Indonesia (D-DK Ázsia) -24 113 -1 206Myanmar (D-DK Ázsia) -7 445 -372Viet Nam (D-DK Ázsia) 4 434 222Turkey (Ny-Közép Ázsia) 1 654 83Európa 15 530 777Észak- és Közép-Amerika -2 990 -150Mexico -5 489 -274United States of America 7 687 384Óceánia -7 360 -368Australia -5 200 -260Dél-Amerika -82 103 -4 105ebből: Argentina -5 393 -270Bolivia (Plurinat. State of) -5 599 -280Brazil -55 317 -2 766Venezuela (Boliv. Rep. of) -5 751 -288Összesen -135 339 -6 767

13

Fa-alapú termékek kereskedelme

14

15

Európa sokszínű erdei> Európa erdeinek és erdőgazdálkodásának legjellemzőbb vonása a sokszínűség, amit a természeti adottságok

és a történelmi folyamatok alakítottak ki fokozatos átmeneteket és éles határvonalakat is egyaránt hagyva.> Az északi, skandináv térség túlnyomóan fenyővel borított, és különösen a legészakibb területeken igen

alacsony növedéket szolgáltat. A hatalmas kiterjedésű, gyéren lakott területeken az erdők természetességi állapota európai viszonylatban kiemelkedő.

> A nyugati partvidéken a hosszú múltra tekintő ipari fejlődés és a magas népsűrűség miatt az erdősültség alacsony (különösen Írország, Nagy Britannia, Hollandia) és bár a fafeldolgozó ipar jelentős lehet, mint ‑például Hollandiában, az döntően import alapanyagra épül.

> A közép európai hegyvidékeken az erdők jó növekedéssel bírnak, és jól felhasználható fenyő, illetve igen ‑magas minőségű lombos faanyagot szolgáltatnak. A gazdasági hasznuk mellett kiemelt szerepük van a talajvédelemben, és a lakott területek lavina elleni védelmében. A magas erdősültség miatt az erdőgazdálkodás a hagyományos gazdálkodási formák szerves része, ezért ezeken a területeken alakult ki a természetközeli erdők gazdasági hasznosításának legmagasabb kultúrája (Franciaország, Németország, Svájc, Ausztria, Észak Olaszország). ‑

> Míg az előbbi térségre a szerves társadalmi fejlődés, addig a kelet európai régióra a nagyléptékű, kényszerű ‑változások, és a peremvidékeket jellemző centrumkövető, felzárkózó magatartás a jellemző. Különösen a XX. század végén lejátszódott privatizáció és annak módja határozza meg a mai magán erdőgazdálkodást. Mivel a ‑volt szocialista országok Észtországtól Albániáig terjednek, a természeti adottságokbeli eltérések igen nagyok.

> A mediterrán térség közös jellemzői az erdőgazdálkodás számára kedvezőtlen természeti adottságok, és a több évezredes emberi beavatkozás miatti erdő és talajpusztulás. Ebben a térségben a magántulajdon ‑dominanciája figyelhető meg, de Görögországban például ezzel ellentétben az állami tulajdon döntő mértékű.

16

Állami és közösségi

Magán

Egyéb

Északi csoport

Nyugati csoport

Közép-Európa hegyvidéke

Új EU tagok

Mediterrán vidék

Volt keleti blokk nem EU tagjai

EU tagság várományosok

Európa erdei

17

EU erdei> Az Európai Unióban 160 millió ha erdő és egyéb fás terület

található, amelyből 117 millió ha fatermelési célú, ezzel pedig az EU erdősültsége 35%. Az erdőterület 40% a állami, 60% a pedig ‑ ‑magánkézben van.

> Az erdőtulajdonosok száma 16 millió, akik jellemzően (módusz) 3 ha átlagterületű kisbirtokon gazdálkodnak, az átlagos gazdálkodói méret 13 ha, amely nagy regionális eltérések eredménye.

> Az új kontinentális tagállamok Lengyelország kivételével átfogó privatizációs programokat indítottak el, amelyeknek általános következménye a nagyszámú és kis tulajdonú erdőtulajdonosi réteg megjelenése, amelyek az EU 15 országaiban is megtalálható réteghez hasonló gazdálkodási problémával küzdenek, tetőzve még a megszakadt hagyományok és a gyors gazdasági társadalmi ‑változások hátrányaival.

18

Európa erdeinek változásaOrszág / erdőterület változás

1990-20101 000 1 000

ha ha/évAustria 111 6Belarus 850 43Bulgaria 600 30Estonia 127 6Finland 268 13France 1 417 71Germany 335 17Greece 604 30Hungary 228 11Ireland 274 14Italy 1 559 78Latvia 181 9Lithuania 215 11Norway 935 47Poland 456 23Portugal 129 6Romania 202 10Russian Federation 140 7Serbia 400 20Spain 4 355 218Sweden 922 46Ukraine 431 22United Kingdom 270 14a többi ország 521 26Europe 15 530 777

19

Magyarország erdei› 1,9 millió ha erdőterület

› az ország teljes területének több, mint 20%-a.

› Közép-európai viszonylatban a kevéssé erdősült országok között:› Ausztria 47%,

› Szlovákia 45%,

› Lengyelország közel 30%,

› Csehország pedig 34%

› Szlovénia 63%

20

Fafaj-eloszlás

21

Fafaj-csoportok> Tölgyek és bükk> Cser(tölgy)> Akác> Egyéb kemény lomb (Kőrisek, Juharok)> Nemesnyár> Egyéb lágy lombok (Hazai fűz és nyárak)> Fenyők

22

Magyarország erdei> Összes élőfakészlet: 356 millió m3

> Éves bruttó folyónövedék: 13,2 millió m3

> Éves fakitermelés: 6,8 millió m3

> Éves erdőfelújítás: 19 ezer ha

23

Erdőtelepítések

0

5

10

15

20

25

30

35

1926

1929

1932

1935

1938

1941

1944

1947

1950

1953

1956

1959

1962

1965

1968

1971

1974

1977

1980

1983

1986

1989

1992

1995

1998

2001

2004

2007

0

10

20

30

40

50

60

51-55

56-60

61-65

66-70

71-75

76-80

81-85

86-90

91-95

96-00

01-06

%

Kemény lomb Akác NNy ELL Fenyő

24

25

Erdők rendeltetés szerinti eloszlása> gazdasági rendeltetésű: 65%> védelmi rendeltetésű: 33%> közjóléti rendeltetésű: 2%

> a rendeltetések nem kizárólagosak, több rendeltetés és funkció egyidejű ellátása jelenti a többcélú erdőgazdálkodást

> szektoronként eltérések

0% 50% 100%

állami

magán

Forrás: MgSZH, 2006.

26

ERDŐ

NEM-FA TERMÉKEKFA

GYÓGYNÖVÉNY

DÍSZÍTŐGALLY

GOMBA

BÚTOR

PAPÍR

FAFELDOLGOZÁS

ENERGETIKA

TURISZTIKA

TÁJKÉP

AZ ERDŐ- és FAGAZDASÁG

27

Gazdasági funkció> Kibocsátás

– erdőgazdálkodás: ~70 milliárd Ft 2,2 ‰– fa-, papír-, bútoripar: ~1 100 milliárd Ft

3,4 %> Bruttó hozzáadott érték

– erdőgazdálkodás: ~27 milliárd Ft 2,5 ‰– fa-, papír-, bútoripar: ~300 milliárd Ft

2,7 %> Foglalkoztatás

– erdőgazdálkodás: ~9 000 Fő 4,2 ‰– fa-, papír-, bútoripar: ~92 000 Fő 4,3 %

APEH 2006-os adatok a kettős könyvvitelt vezetők vállalkozásokról

28

Gazdasági funkció> Az erdőgazdálkodás és a ráépülő iparágak export

orientáltsága (~30%) magasabb, mint az országos átlag (~25%)

> Külgazdasági egyenleg az alacsonyabb feldolgozottságú termékek esetén pozitív

– erdei faválasztékok (+10 milliárd Ft)– fűrészipar (-22 milliárd Ft)– lemezipar (-5 milliárd Ft)

-60 -40 -20 0 20 40 60

Import - Export

29

Az erdők elérhetősége

Forrás: COST E33, 2008.

30

Az erdők látogathatósága> Magyarországon gyalogosan az erdők

korlátozás nélkül látogathatók> Lovaglás és kerékpározás kijelölt

útvonalakon lehetséges

> Európában nincsenek jelentős korlátozások

> Francia országban a magánerdők látogatása tiltott, de a valóságban az erdőgazdálkodók nem korlátoznak

Forrás: COST E33, 2008.

31

szünet

32

Tények> Európa szárazföldi területeinek 35%-a erdő> Az erdőgazdálkodás GDP részesedése elenyésző a teljes

gazdaság szintjén> Az erdőre alapuló iparágak (papír, fafeldolgozás, bútoripar

stb.) jelentős gazdasági tényező és foglalkoztató> A vidéki térségekben a második legjelentősebb helyi

lakosság által használható erőforrás> Nagy kézimunka arány

33

Erdőéléstől - erdőgazdálkodásig

> erdei élelem és fa gyűjtése a XV-XVIII. századig> erdei legeltetés és szántóvá alakítás> erdőterület lassú csökkenése> ipari faanyag felhasználás szükségessé tette az

erdőkkel való gazdálkodást> jogszabályi környezet kiépítése, hatósági

felügyelet> kialakul a tartamosság elmélete

34

Az erdő hármas funkciója> Természeti környezet változása > XX. sz-ban fokozódó figyelem az erdők immateriális

hasznai iránt> Életszínvonal (jövedelem, szabadidő, mobilitás)

növekedése és városiasodás> 1972.-ben a VII. Erdészeti Világkongresszuson elfogadják

az erdők hármas funkcióját– gazdasági– védelmi– közjóléti

> Magyarországon az erdők rendeltetése

35

Gazdasági funkció> Ez erdők természeti erőforrások, amelyek

egy szerteágazó iparág alapját alkotják> Környezetbarát módon termeszthető

környezetbarát életciklusban hasznosuló alapanyagot és energia hordozót ad

> Az erdőgazdálkodás számos tekintetben nehezen illeszthető be a piacgazdasági környezetbe

36

Gazdasági funkció> Statisztikákban nem szereplő hasznok

– nem vállalkozási célú erdőgazdálkodás és kiegészítő tevékenységek

– ki nem használt potenciál (fa mobilizáció, rendezetlenség)

> Externális értékek– melléktermékek (főként gomba)– mézelés– turizmus– CO2 megkötés

37

Az erdők értéke> Az erdők piaci értéke nem egyenlő azzal, amennyibe a

fenntartásuk kerül, és nem egyenlő azzal, amekkora hasznot számunkra hajtanak.

> Magyarország erdeinek értéke becslések szerint (immateriális értékek nélkül)

2000 milliárd Ft

38

Összhang a funkciók között> Az erdők hármas funkciója egyszerre

érvényesíthető, de– az egyes funkciókhoz eltérő érdekek

kapcsolódnak, – a piaci és egyéb mechanizmusok nem

azonos irányba hatnak– a fellépő konfliktusokat kezelni kell

39

Közjóléti szerep> A legtöbb erdő önmagában alkalmas

kikapcsolódásra

> Kifejezetten közjóléti céllal kezelt erdők– parkerdők– tanerdők– gyógyerdők

40

Közjóléti szerep> Egyes tevékenységek speciális infrastruktúrát igényelnek

– tornapályák – tanösvények– akadálymentesítés

> Az erdőgazdálkodók erdőre épülő szolgáltatásokat nyújtanak, pl.: erdei iskolák, erdei vasutak, túravezetés

> Az egyes szabadidős tevékenységek egymást korlátozhatják

– zaj, biztonság, zsúfoltság érzés, környezeti terhelés– térben és időben szabályozni kell