Upload
fabian
View
34
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar. Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA 2011. NOVEMBER 5. LMP_IN101K3. TARTALOM. Inklúzió – integráció Rendszerszemlélet Kompetenciák Megváltozott pedagógusszerepek - együttműködés. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
1
Estefánné Varga MagdolnaEGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA
PSZICHOLÓGIÁJAPSZICHOLÓGIÁJA
2011. NOVEMBER 5.
LMP_IN101K3
Eszterházy Károly FőiskolaTanárképzési és Tudástechnológiai Kar
TARTALOM
• Inklúzió – integráció
• Rendszerszemlélet
• Kompetenciák
• Megváltozott pedagógusszerepek - együttműködés
2
ÚJ TRENDEKa nemzetközi és hazai pedagógia elméletében
és gyakorlatában (integráció-inklúzió)Dokumentum az inkluzív (befogadó) iskolai oktatásról (kiemelések)(1994. UNESCO Spanyolország)• Az inklúzió az oktatásban emberi jog.• Minden gyermeknek egyformán értékes és azonos a státusza.• Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek
vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív.• Az integrált oktatás az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy
megváltozzon a diszkriminatív szemlélet és kialakulhasson a befogadó társadalom.
• A tanulási nehézségekkel és fogyatékos emberek teljes integrációja feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inkluzív oktatásban.
• Az esélyegyenlőség megteremtésének pedagógiai megközelítésében a két leggyakrabban használt fogalom az integráció és az inklúzió.
3
Tanulási nehézségekkel
küzdőkKivételes
képességűekTanulásban
akadályozottak
Magatartási problémákkal küzdők
Értelmileg akadályozotta
k
GYERMEKEK A KÖZOKTATÁSBAN
HH
SNI – OECD definíció
OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) statisztikai célból határozta meg az alábbi kategóriákat:
A: súlyos képességzavarok (disabilities): orvosi vizsgálatokkal kimutatható organikus patológiás (szenzoros, motoros vagy egyéb neurológiai) eltérések
B: nehézségek (difficulties): viselkedési, emocionális rendellenességek, specifikus tanulási nehézségek
C: hátrányok (disadvantages): szociális, kulturális, nyelvi hátrányok
D: tehetségek (abilities): átlagos értéket meghaladó képességek, teljesítmények
ÚJ TRENDEKA NEMZETKÖZI ÉS HAZAI PEDAGÓGIAELMÉLETÉBEN ÉS GYAKORLATÁBAN
(integráció-inklúzió)• „Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos,
akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé.” (Illyés S., 2000)
• Az inklúzió (befogadás) fogalma: „Az integrációval az egyéneket be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba, míg az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.” (Sebba, 1996)
6
PARADIGMAVÁLTÁS A PEDAGÓGIÁBAN
INTEGRÁCIÓ - INKLÚZIÓ• Az integráció - a fogadás, az inklúzió – a befogadás
kifejezésekkel értelmezhető.• Fogadó iskolában:
o a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen vano különleges igényeit nem veszik figyelembeo beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon.
• Az inkluzív (befogadó) iskola:o oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett
formájao A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni
differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.
Csányi Yvonne: Az együttnevelés fontosabb tényezői, feltételei. Budapest, 2001.
Potts, P. [ed.] (2003), Birmingham
7
MIBEN MÁS AZ INKLUZÍV PEDAGÓGIA?
• Az inkluzív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek nevelési eszményeinek egyenértékűsége.
• Az integratív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek együttnevelése.
• Az inkluzív pedagógia alkalmazása figyelembe veszi a teljes oktatási rendszer elemeit, vizsgálja a kapcsolatrendszer összefüggéseit.
• Ilyen értelmezésben a tanulási nehézségeket a feladatok, a tevékenységek, az osztályban lévő körülmények stb. együttesével jellemzik.
• Kiemeli a tanárok felelősségét, az együttműködés szükségességét, és módszertani kultúrájuk újragondolását.
European Agency – 2008.
8
• A gyermekek jól érzik magukat, megerősödik önbecsülésük, sikeresen tanulnak és fejlődnek;
• Megvalósul az egyén tanulását akadályozó problémák feltárása;
• Adekvát pedagógiai, oktatásszervezési és eszköztámogatási válaszok születnek;
• A befogadás és kölcsönös segítőkészség értékei uralkodnak;
• A pedagógusok rendelkeznek pedagógiai módszertani felkészültséggel;
• A célok és az elvárások alkalmazkodnak a gyermekek tanulási lehetőségeihez és szükségleteihez;
• Nincs kirekesztés, kizárás a tanulásból, a tanulócsoportok és iskolák életéből;
• Az SNI gyermekek és az őket nevelő pedagógusok számára hozzáférhető a pedagógiai szakmai támogatás biztosítása;
• A szülők aktív bevonása partneri viszony kialakítása.
MILYEN A JÓ INKLÚZIÓ?
A SIKERES INKLÚZIÓ FELTÉTELEI
• Tanári attitűdök: szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének a képessége
• A tanárok szakmai hozzáértése: gazdag módszertani repertoár, megfelelő segédanyagok és idő a sokféleség kezeléséhez
• Támogató környezet óvodán, iskolákon belül és kívül: intézményvezető, helyi irányítás, helyi közösségek, kormány, szakmai szervezetek részéről
• Egyértelmű kormányzati politika és ennek megfelelő finanszírozási rendszer
10
• Valamennyi képzési rendszerben az integrált/inkluzív képzési formák meghonosítása.
• Az integrált/inkluzív oktatási formák elterjesztése a pedagógusok felsőfokú képzési intézményeiben is.
• A pedagógusképzésben, a továbbképzésekben, a megfelelő kompetenciák kialakítása.
• Növelni és fejleszteni az SNI-s fiatalok eddig kidolgozott képzési programjainak, az interaktív tananyagoknak és tankönyveknek a számát.
• Javítani kell az SNI-s személyek hozzáférését, részvételi arányukat a felsőoktatásban.
• Bővíteni az SNI-s fiatalok által tanulható szakmák körét.
MEGOLDANDÓ FELADATOK
SZÜKSÉGES VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK
A FEJLESZTÉSRE SZORULÓ ÉS A KÜLÖNLEGES GONDOZÁSRA SZORULÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSÉBEN:•SNI körének meghatározása (OECD)•Különleges gondozás tágabb körébe tartozók ellátásának megszervezése•A szűrések megszervezése•A diagnózis és a fejlesztési irányok kérdésköre•Az ellátás kereteinek és tartalmának meghatározása
12
A VÁLTOZÁS MEGTERVEZÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
OBJEKTÍV TÉNYEZŐK SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐKAz iskola épülete, színterei A nevelőtestület szemlélete
A tanterem berendezése Az adott pedagógus személyiség
Speciális taneszközök Speciális módszerek
Hagyományos taneszközök Alkalmazott tanterv, tananyag
Gyógyászati segédeszközök A gyógypedagógus
Az osztály létszáma A csoport- és osztálytársak
A tanuló adottságai, személyisége és képességei
A tanuló családja, szociokulturális háttere
13
RENDSZERSZEMLÉLETŰ HUMÁNÖKOLÓGIAI MODELL A
PEDAGÓGIÁBAN
• a gyermek „beleszületik” egy családba, annak társadalmi helyzetébe
• a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét
• a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg
• a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez.
(Az ökológiai modell 7 szintje Welch szerint.)
A HUMÁNÖKOLÓGIAI RENDSZER SZINTJEI
1. A gyermek fizikai-biológiai állapota
2. A gyermek intrapszichés szintje
3. A gyermek interperszonális kapcsolatai
4. A gyermek helye a családban, közösségekben, stb.
5. A gyermek lakóhelyi környezete
6. A gyermek kultúrája, mint identitás
7. A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések
ÖKOLÓGIAI MODELL
A HUMÁNÖKOLÓGIA MODELLRE ÉPÍTHETŐ FEJLESZTÉSI SÉMA
A KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSEI• a társadalmi szükségletek - a hasznosság oldaláról;• a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki.
Az Európai Referencia Keretrendszerben definiált kulcskompetencia• Az ismeretek, készségek és attitűdökismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis,
többfunkciós egysége.• Képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható
legyen. • Elemei: ismeret, készség, attitűd.Tehát:• A kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét
jelentik, amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében.
• A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére.
18
19
A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS CÉLJA
A kompetencia alapú oktatás célja:• az, hogy a gyermekek a mindennapi életben
hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról,
• vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik.
• „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.”
FEJLESZTÉSEK A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉSEK ELINDÍTÁSÁRA (NFT)
Az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor.
Célkitűzés:A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni,
amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci esélyeket.
20
KULCSKOMPETENCIA
21
tudás + képességek + attitűdök
ismeretek alkalmazás
A kompetenciafejlesztés feltételei
• ismeretátadás • ismeretbe ágyazott képességfejlesztés
• túlméretezett tananyag • reális tananyagmennyiség
• pedagógusközpontú, egységes módszertan
• tanulóközpontú, differenciált módszertan
• passzív tanulói magatartás • tevékeny tanulói magatartás
22
KULCSKOMPETENCIÁKAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A
TANÁCS AJÁNLÁSA 2005TANÁCS AJÁNLÁSA 2005NEMZETI ALAPTANTRVNEMZETI ALAPTANTRVKULCSKOMPETENCIÁKKULCSKOMPETENCIÁK
1. Anyanyelven folytatott 1. Anyanyelvi kommunikáció kommunikáció 2. Idegen nyelveken folytatott 2. Idegen nyelvi kommunikáció kommunikáció 3.Matematikai kompetencia és 3. Matematikai kompetencia
alapvető kompetenciák a természet- és 4. Természettudományos komp. műszaki tudományok terén4.Digitális kompetencia 5. Digitális kompetencia 5. A tanulás (meg)tanulása 6. A hatékony, önálló tanulás6. Interperszonális, interkulturális, 7. Szociális és állampolgári szociális és állampolgári kompetencia kompetencia7. Vállalkozói kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8.Kulturális kifejezőkészség 9. Esztétikai-művészeti tuda- tosság és kifejezőképesség
23
A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője
Hagyományos program Kompetencia alapú programMire alapoz?
A tartalomra A kompetenciáraCélkitűzései
Általánosak SpecifikusakMi áll a középpontban?
A tanítás A tanulásMilyen orientációjú?
Elméletorientált GyakorlatorientáltMilyen haladásra készül?
Csoportos EgyéniMire tervez?
Időegységre TeljesítményreÉrtékelése
Általános szempontú Teljesítmény szempontú
24
MI SEGÍTHET KIALAKÍTANI A GYERMEKBEN A KOMPETENCIA
ÉRZÉSÉT?• Optimális kapcsolat
• Lehessen mindenki önmaga
• Önbizalom
• Reális elvárások
• Iskolán kívüli környezet
25
MILYEN A JÓ KAPCSOLAT?
• Megfelelő interakció, aktív párbeszéd
• Gyerekek igényeinek, kívánságainak, érdeklődésének felismerése
• Véleményük meghallgatása
• Közös munka, egymás segítése, elismerése
• „Személyes szinten” kölcsönös tisztelet és bizalom
26
LEHESSEN MINDENKI ÖNMAGA!
• Tekintsünk mindenkit önmagának, fogadjuk el a természetes különbségeket!
• Adjunk időt a gondolkodásra, elmélkedésre!• Dolgozzunk az egész osztállyal, interaktívan kis
csoporttal, és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is!
• A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez.
• Diákok önbizalmának, önbecsülésének erősítése.
27
FEJLESZTENDŐKÉPESSÉGTERÜLETEK• Kognitív képességek
• Kommunikációs képességek
• Szociális képességek
• Motoros képességek
• Kreatív képességek
• Orientációs képességek
28
A PEDAGÓGUS ELVÁRÁSAI
• Elvárásaink legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival!
• Az elvárásainkat tegyük egyértelművé!
• Fontos szerepe van a módszereknek, az értékelésnek, és az osztályszervezésnek.
29
PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE
• Tanórai differenciálás, • Kooperatív tanulás, • Projekt pedagógia,• Alternatív pedagógiák,• Drámapedagógia,• Hatékony tanulói megismerési
technikák,• Szöveges értékelés• Multikulturális tartalmak, • Óvoda – iskola átmenet,• Szakmai önismeret.
Módszertani kultúra fejlesztése a kompetencia alapú oktatásra:
30
A TANÁRI SZEREP ÁTALAKULÁSA
• Irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe.
• A mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, a diákok partnerévé válik.
• A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg.
• Meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a honismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot.
31
MIRE KÉSZÍT FEL A TANÁRKÉPZÉS?AZ ELSAJÁTÍTANDÓ TANÁRI KOMPETENCIÁK1. A tanulói személyiség fejlesztése2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának
segítése, fejlesztése3. A pedagógiai folyamat tervezése4. A tanulók műveltségnek, készségeinek és
képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó
kompetenciák fejlesztése6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek
alkalmazása8. Szakmai együttműködés és kommunikáció9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre
32
KOMPETENCIÁK A TANÁRKÉPZÉSBEN
TUDÁSKÉPESSÉGEKNÉZETEK, ATTITŰDÖK
ÖSSZEFÜGGŐ RENDSZERE
A képzés várható eredménye: DÖNTÉSEKSZTENDER
DEKINDIKÁTOROK
a kompetenciák mérhető, értékelhető formái, elemei
osztálytermi tevékenységben, tanítási helyzetben megjelenő:
SZEMLÉLETVÁLTÁS A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN
• Szelekciót kiszolgáló diagnosztika helyett fejlesztésorientált diagnosztika
• Képezhetetlenség helyett súlyosan akadályozottak képezhetősége
• Szegregáció helyett integráció/inklúzió• Egységes csoportok, tantervek helyett heterogén
csoportok, individuális alkalmazkodás• Iskolára korlátozódó oktatása helyett életkori határok
tágulása• Tömegintézmények helyett tanuló- és
lakóközösségek • Intézmények helyett családi háttér
33
A GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SORÁN
Kiemelések az Irányelvből:• segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;• javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni
igényeihez szükséges környezet kialakítására;• segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális
segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
• javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
• figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
• együttműködik a többségi pedagógusokkal;• terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen
foglalkozásokon• egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést végez.
A TÖBBSÉGI PEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SIKERES
MEGVALÓSÍTÁSÁBANKiemelések az Irányelvből:• a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak
- egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;
• szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;
• a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti pedagógiai munkájába;
• alternatívákat keres egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához;
• alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;• együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus
iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai munkájába.
MIRE VAN SZÜKSÉG?
• Befogadó szemlélet
• Elfogadó attitűd
• Szakmai együttműködés
• Professzionális szakértelem
36
INKLÚZIÓS INDEX – BEFOGADÓ ISKOLA
a befogadó SZEMLÉLET kialakítása
A befo
gadó
peda
gógia
i PROGRAM
megalk
otás
a
A befogadó iskola mindennapi
GYAKORLATÁNAK megszervezése
FELHASZNÁLT IRODALOM:
• Szakmai vezető: Kapcsáné Németi Júlia: ADAPTÁCIÓS KÉZIKÖNYV – Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008.
• Dr. Csányi Yvonne – Fótiné Hoffmann Éva – Kereszty Zsuzsa – Nagyné Dr. Kovács Ildikó – Willumsen, John (szerk.): INKLÚZIÓS TANTERV ÉS ÚTMUTATÓ a magyarországi pedagógusképzés számára – Oktatási segédanyag. Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2009.
• Némethné Tóth Ágnes: TANÁRI ATTITŰDÖK ÉS INKLUZÍV NEVELÉS –– Magyar Pedagógia 109.évf. 2.szám 105-120 (2009)
• KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS Mária (alkotószerk.): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához. Budapest, Educatio,SuliNova, 2008.
38
39
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
(Szent-Györgyi Albert)