Embed Size (px)
Citation preview
ÁTTEKINTÉS> tanárok számára
Üdvözöljük a tanári oktatócsomagban, amelyet az Európai Bizottság Mező
gazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága tanárokkal és oktatási szakemberekkel szoro
san együttműködve dolgozott ki.
A csomag olyan használatra kész oktatási és tanulási segédanyagok gyűjteménye, amely a 11–15 év közötti európai fiatalok gazdálkodással és élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteinek bővítésére szolgál. Azt is bemutatja, a közös agrárpolitikának (KAP) köszönhetően hogyan teszi lehetővé az Európai Unió (EU) a mezőgazdasági termelők számára, hogy stabil, biztonságos és megfizethető élelmiszer-ellátást bizto-sítsanak több mint 500 millió európai polgár részére, és közben tisztességes megélhetésre tegyenek szert.
A legutóbbi tanulmányok rámutattak arra, hogy az EU városi lakossága (és különösen a fiatalok) elszakadva érzik magukat a mezőgazdaságtól mint élelmiszerforrástól. Nem ismerik a mezőgazdasági termelők szé-lesebb körben – a társadalmunkban és gazdaságunkban – betöltött szerepét, mint ahogy az élelmiszer-ellátásban, a környezet és a természeti erőforrások védelmében, valamint az európai vidék és vidéki területek megőrzésében betöltött szerepükkel sincsenek tisztában. Ez az oktatócsomag erre a ten-denciára válaszul jött létre. Egy sor változatos és egymást kiegészítő eszköz és feladat kiválasztásával a tanárok segíthetik tanítványaikat az alábbi három lényeges és aktuális terület megismerésében: élelmi-szer-termelés, környezetgazdálkodás és vidékgazdálkodás. Az oktatócsomagnak nem az a célja, hogy az uniós szakpolitikáról tartalmazzon oktatóeszközöket a diákok számára, hanem hogy bemutassa, milyen előnyökkel jár a mezőgazdaság az EU polgárai számára.
A CSOMAG FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMA
A tanári oktatócsomag az animációs kisfilmben bemutatott mintaleckével kezdődik, amely szórakoztató módon vezeti be az európai mezőgazdaság témáját. A tanárok a témát a diavetítéses bemutatóval is bevezethetik, amelyet akár kiegészítő leckeként is felhasználhatnak.
Egy-egy tanegység foglalkozik mindhárom témával:
ÉLELMISZER-TERMELÉS
KÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁS
VIDÉK-GAZDÁLKODÁS
HU
3/7
2
ÁT TEK INTÉS 1 /3
ÁTTEKINTÉS> tanárok számára
A tanegységek tartalma
▼Tanároknak szóló RÖVID BEVEZETÉS, amely felvázolja az oktatási célokat,
és hivatkozásokat tartalmaz a segédanyagokhoz
▼Tanulóknak szánt feladatokat tartalmazó FELADATLAPOK
▼Azoknak a tanulóknak szóló PROJEKTVÁZLAT, akik a tanegység témájából tantárgyközi
projektben kívánnak részt venni
▼A tanárok számára további segédanyagok is rendelkezésre állnak, így például egy tájékoztató
ADATLAP A KAP-RÓL, vagy a gyakran használt kifejezések FOGALOMTÁRA
Az óravázlat: animációs kisfilm/diavetítés
Az egyes modulok egy 45 perces mintaóravázlattal vezethetők be, amely a tanárok választása szerint az animációs kisfilm vagy a diavetítéses bemutató köré építhető. A nyitólecke célja, hogy bevonja a tanu-lókat a témába, és meghatározza a további feladatok típusát (azaz hogy a tanulók feladatlapokat töltenek-e ki, vagy projektet végeznek-e el). Az animációs kisfilm a KAP-ból támogatott európai mező-gazdasági termelők tevékenységén kívül azt is bemutatja, hogyan tölt be a mezőgazdaság központi szerepet az életünkben. A diavetítéses bemutató lehetővé teszi, hogy a tanárok egyes kérdéseket részletesebben megvitassanak a tanulókkal.
A feladatlapok
A nyitóleckét követően a tanár szabadon állíthatja össze a tanegységek feladatait. A feladatlapok célja, hogy a tanulók alaposabban megismerjék az élelmiszer-termeléshez, a környezetgazdálko-dáshoz és a vidékgazdálkodáshoz kapcsolódó különféle témaköröket. Ezek többségében az animációs kisfilmben és a diavetítéses bemutatóban kiemelt témákra épülnek. A feladatlapok önállóan is használhatók, és fénymásolható formátumban érhetők el. A feladatlapok akár egyetlen tanórához vagy akár több tanórából álló szaktárgyhoz vagy kurzushoz is felhasználhatók segédletként.
A projekt
Minden fejezet tartalmaz egy egyoldalas, fénymásolható projektjavaslatot. A projekt célja, hogy a tanu-lókat hosszabb távon, a tantermi környezeten kívül is bevonja a mezőgazdasági tevékenységekbe, valamint segítse a mezőgazdasági elképzelések megvalósítását. Minden projekt a csomag animá-ciós kisfilmjében és a diavetítéses bemutatóban felvetett kérdésekre, valamint a tanegység feladataira épül, egyúttal egy gazdaság vagy termelői piac meglátogatásának lehetőségét is magában foglalja. Az EU-ban több száz olyan gazdaság található, amelyek minden évben szívesen fogadnak iskolákat, és így lehetővé teszik a gyermekek és fiatalok számára, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatot egy működő gazdaságról és annak tevékenységeiről. A tanároknak azt javasoljuk, hogy keressék fel a helyi nyitott gazdaságokat, és tájékozódjanak arról, melyeket látogathatják meg az osztályukkal.
HU
4/7
2
ÁT TEK INTÉS 2 /3
ÁTTEKINTÉS> tanárok számára
A projekt egy tanórán bevezethető, ezt követően a tanulók – a tanórához és a tantervhez leginkább illesz-kedő módon – több héten vagy egy egész féléven át kutatást végezhetnek, és kidolgozhatják a projektet. Az egyes projektek egyetlen tanár által is beépíthetők a tananyagba, de akár több tantárgyból álló tantárgy-közi projektként is végrehajthatók.
A CSOMAG HASZNÁLATA
A csomagot rugalmas használatra tervezték; a tanárok választhatnak, hogy milyen eszkö-zöket vagy feladatokat kívánnak felhasználni. Az óravázlat, az animációs kisfilm, a diavetítéses bemutató, a tantermi feladatok és a projekt a tanár elképzelésétől vagy a tanóra témájától függően variálható vagy állítható össze. A tanár dönthet úgy, hogy a tanítványai életkorához és képességeihez vagy a konkrét tantárgyhoz igazodva mindhárom modulból felhasznál bizonyos eszközöket, vagy egymáshoz rendel bizonyos elemeket.
A csomag lehetőséget kínál a fiatalok számára, hogy számos különféle tantárgyi területet, például a földrajzot, a természettudományi tantárgyakat, az állampolgársági ismereteket, a köz-gazdaságtant, az európai tanulmányokat, a háztartástant, az agrártudományt, az informatikát és a társadalomtudományt stb. kiegészítő gyakorlati tevékenységekben vegyenek részt. A csomag útmutatásul szolgál a tanár számára, hogy a tanulók felismerjék az általa tanított tantárgy és a három kulcstéma (élelmiszer-termelés, környezetgazdálkodás és vidékgazdálkodás) közötti összefüggéseket.
Reméljük, hogy a csomag használata az Ön
és tanítványai számára egyaránt érdekes
és élvezetes lesz.
HU
5/7
2
További segédanyagok ⇢ Az EU mezőgazdasági térképe ⇢ KAP-adatlap ⇢ Fogalomtár
ÁTTEK INTÉS 3 /3
KAP-ADATLAP > tanárok számára
A közös agrárpolitika (KAP) támogatja a mezőgazdasági termelőket, hogy biztonságos, kiváló minőségű, nyomon követhető és fenntartható módon elkészíthető élelmiszereket állítsanak elő az EU több mint 500 millió polgára számára. A II. világháború következményeként a 60as években élelmiszerhiány sújtotta Európát. Az EU vezetői felismerték, hogy közös uniós politikára van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók élelmiszerhez jussanak, illetve hogy a mezőgazdasági termelők és a vidék fejlődőképes legyen. A KAP a mezőgazdasági árakat stabilizálva és a mezőgazdasági termelés technikai fejlődését ösztönözve segíti megakadályozni, hogy ismét éhínség üsse fel a fejét, és a vidék elszegényedjen. Napjainkban a mezőgazdasági termelőknek a munkahelyteremtésben, a növekedés és beruházások fellendítésében, a környezetvédelemben és a vidéki közösségek felvirágoztatásában is kiemelt szerepük van.
Mi a KAP?
▶ A KAP olyan uniós jogszabálycsomag, amely a közös és egységes agrárpolitika kialakítását szolgálja. Azzal a céllal hozták létre 1962-ben, hogy szavatolja az élelmezésbiztonságot az élelmiszerhiány idő-szakát követően.
▶ A KAP célja, hogy támogatást nyújtson a mezőgazdasági termelőknek a beruházásokhoz, a munka-helyteremtéshez és a növekedés előmozdításához, miközben gondoskodik az elérhető árú, jó minőségű élelmiszerek bőséges kínálatáról, valamint a környezet védelméről és az EU sokszínű természeti örök-ségének megőrzéséről.
▶ Az Európai Parlament és a Tanács agrárminiszterekből álló formációja 2013-ban a korábbinál környe-zettudatosabb és méltányosabb KAP-ot fogadott el.
Milyen előnyökkel jár a KAP a mezőgazdasági termelők és a vidéki területek többi szereplője számára?
▶ Jövedelemtámogatás (közvetlen támogatás) A mezőgazdasági termelők éves támogatásban részesülnek, amelyekkel stabilizálhatják a gazdaságuk
bevételeit a változékony piaci árak, a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok és a változó ráfordítási költ-ségek mellett. Ha a mezőgazdasági termelők szeretnének ilyen támogatáshoz jutni, tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi versenytársakra vonatkozó szabályoknál és gyakorlatoknál szigorúbb, a környezet-védelmi szabványokat, az élelmiszer-biztonságot, az állatjólétet és a nyomonkövethetőséget ösztönző európai szabályokat és gyakorlatokat. Az EU fogyasztói és adófizetői egyaránt ezt várják el a KAP-tól.
▶ Piactámogatási intézkedések Ezek az intézkedések konkrét piaci helyzetekhez kapcsolódnak, egyúttal a mezőgazdasági termékek
támogatását, az iskolatej- és iskolagyümölcs-programokat, valamint a termelői szervezeteket is érintik, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelők méltányosabb árat és feltételeket alkudjanak ki a feldolgo-zókkal és a nagyáruházakkal folytatott egyeztetések során.
▶ Vidékfejlesztési intézkedések Ezek az intézkedések a gazdasági, a környezeti és a társadalmi célú projektekhez nyújtanak támogatást.
Célcsoportjaik elsősorban a vidéki területek gazdaságai, valamint kis- és középvállalkozásai, amelyek a támogatásokat korszerűsítésre és a versenyképességük fokozására használhatják fel. Az intézkedések abban is segítik a mezőgazdasági termelőket, hogy a tevékenységeik sokszínűvé tételével – így például az agroturizmus vagy a közvetlen értékesítés bevezetésével – új munkahelyeket és lehetőségeket teremt-senek a vidéki közösségek számára. Az intézkedések ezenfelül a vidéki területek olyan további
HU
7/7
2
K AP -AD ATLAP 1 /2
KAP-ADATLAP > tanárok számára
érdekeltjeit és szereplőit is támogatják, akik hozzájárulnak a növekedés ösztönzéséhez, a munka-helyteremtéshez, valamint a közösségüket érintő beruházásokhoz. Az intézkedések egy részét a tagállamok állják. A költségvetési forrásokat a körülményeknek megfelelően kidolgozott nemzeti és regionális tervekre fordítják, hogy a helyi kihívásokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vegyék.
Milyen előnyei vannak a KAP-nak a fogyasztók számára? Hogyan segíti elő, hogy kiváló minőségű, tápláló étel kerüljön az asztalukra?
▶ A KAP szigorú uniós szabályozással segíti a mezőgazdasági termelőket, hogy minőségi és és biztonsá-gosan fogyasztható ételeket állítsanak elő.
▶ Az EU számos élelmiszer-minőségi rendszerrel rendelkezik, ilyen például az oltalom alatt álló eredet-megjelölés (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) rendszere, amely a minőségi mezőgazdasági termékek földrajzi eredetét hivatott népszerűsíteni és védeni.
▶ Az EU támogatja a bioélelmiszerek előállítását.▶ Az élelmiszerek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről szóló uniós szabályok segítenek azonosítani
az élelmiszerek (például a tojás és a hústermékek) származási helyét azáltal, hogy feltüntetik ezeket az információkat magán a terméken vagy a termék csomagolásán.
▶ A KAP az iskolagyümölcs- és iskolatej-programokat is támogatja, amelyek a helyes táplálkozási szoká-sokat ösztönözve biztosítják az iskolai gyümölcs-, zöldség- és tejfogyasztáshoz szükséges forrásokat.
Mit jelent a KAP-költségvetés, és mire fordítják a forrásait?
▶ A KAP költségvetését minden évben az Európai Parlament és a (mezőgazdasági miniszterekből álló) Tanács határozza meg. A költségvetés jelenleg az EU éves költségvetésének nagyjából 40 %-át teszi ki.
▶ A mezőgazdasági politika az egyetlen, amelyet szinte teljesen az EU költségvetéséből finanszíroznak, hiszen minden tagállam célja az élelmezésbiztonság szavatolása, valamint a természeti források elő-vigyázatos felhasználásának, a vidéki területek gazdasági fejlődésének, valamint a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának a biztosítása. A politika támogatása az EU polgárainak kevesebb mint 30 centjébe kerül naponta.
A KAP hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdaság – mint az egyetlen olyan nagyszabású gazdasági ágazat, amelyet valóban közös uniós politikai elvek vezérelnek – jelentős szerepet töltsön be az európai integrációban és az egységes piac kialakításában.
Miért méltányosabb és környezettudatosabb a 2013-ban megreformált KAP?
Az alaptámogatási rendszerben szétosztott finanszírozás kizárólag az aktív mezőgazdasági termelőket illeti meg, és az alapokat is a korábbinál sokkal igazságosabban osztják szét a termelők, a régiók és a tagállamok között. A KAP-ból származó támogatás mintegy 30 %-ával azokat a mezőgazdasági ter-melőket jutalmazzák, akik környezetbarát módon, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben szerepet vállalva gazdálkodnak. Ezt a támogatási formát „zöldítési” támogatásnak nevezzük.
HU
8/7
2
További információ: http://ec.europa.eu/agriculture/index_hu.htm
A KAP Magyarországon: http://ec.europa.eu/agriculture/statistics/factsheets/pdf/hu_en.pdf
KAP-AD ATLAP 2 /2
ÓRAVÁZLAT> tanárok számára
ANIMÁCIÓS K ISF ILM
1. rész A diákok megtekintik a videót, majd kis csoportokban feldolgozzák és megvitatják a kiemelt kérdéseket. Az egyes csoportok jegyzetelői az egész osztály előtt ismertetik, hogy mire jutottak a megbeszélés során. A csoportok ezt követően megbeszélik a videó és az óra tárgya közötti összefüggéseket. Az anyag leg-fontosabb pontjait a www.padlet.com webhelyen keresztül vagy nagyméretű öntapadós (post-it) jegyzetlapokon osztják meg az osztállyal, lehetővé téve a tárggyal kapcsolatos vitát.
MÓDSZERTAN IDŐ
a) Mutassa be a videót és a témát. Magyarázza el, hogy a diákok kis csoportokban tekintik át és vitatják meg a videót.
1 perc
b) Az egész osztály megnézi a 4 perces videót. 4 perc
c) Ossza fel az osztályt kis, ötfős csoportokra, és mindegyik csoportban jelöljön ki valakit, aki jegyzeteket készít. Mindegyik csoport vitassa meg, hogy mi az, amit már eddig is tudtak, mi az, amit a videóból tanultak, mi lepte meg őket, illetve mi keltette fel az érdeklődésüket.
8 perc
d) Miközben a jegyzetelést végző diákok ismertetik feljegyzéseiket az osztállyal, a tanár (vagy egy diák) feljegyzi a táblára a gyakori témákat és válaszokat. Vitassák meg a problémákat, témákat és válaszokat, valamint a csoportok válaszai közötti különbségeket és hasonlóságokat.
10 perc
e) A kis csoportokba osztott diákok még egyszer megbeszélik, hogy a videóban felvetett kérdések hogyan kapcsolódnak az óra tárgyához. A tanár létrehoz egy Padlet-oldalt, ha rendelkezésre állnak a megfelelő digitális eszközök, majd megosztja a Padlet-hivatkozást a diákokkal, és azt kéri, hogy mindegyik csoport írjon két üzenetet a Padlet-oldalra vagy a nagy öntapadós (post-it) jegyzettömblapokra, amelyeket majd a táblára ragaszthatnak, a következő kérdésekre válaszul:
1) Mit tanultunk ma meg a témánkkal kapcsolatban?2) Mi az, amiről többet szeretnénk megtudni?
10 perc
f) Az osztály segít a tanárnak eldönteni, hogy miként rendezzék el az osztály bejegyzéseit a Padlet-oldalon vagy az osztálytermi táblán, először a „Ma tanultuk” és a „További információk” fejlécek alatt, majd a vizsgált tárgy és a videóban felvetett kérdések közötti legfontosabb összefüggéseket legjobban megragadó bejegyzés kiválasztásával.
8 perc
g) Befejezés: kérje a diákoktól, hogy mindegyikük írjon le egy olyan új ismeretet, amelyet az órán szerzett.
4 perc
= 45 perc
HU
9/7
2
Ó RAVÁZLAT – AN IMÁC IÓS K I SF I LM 1 /2
ÓRAVÁZLAT> tanárok számára
2. rész (UGYANAZON AZ ÓRÁN, HA MARAD RÁ IDŐ, VAGY A KÖVETKEZŐ ÓRÁKON)
A tanár a „További információk” alatti bejegyzéseket a következő órákra szánt tevékenységek és fel-adatlapok kiválasztására használhatja fel. Minden tevékenység/feladatlap a diákok tanulmányi igényeihez és az adott tantárgyhoz igazítható.
Ha a tanár inkább a hosszabb tanulási tevékenységeket részesíti előnyben, a diákok kutatást végezhetnek az elsajátított új információk valamelyik aspektusával kapcsolatban, és rövid cikket vagy blogbejegyzést írhatnak a témáról.
Alternatív feladatként a diákok interjút készíthetnek egy mezőgazdasági termelővel, majd cikket írhatnak az iskolai újságba.
A diákok akár a mezőgazdasági termelők helyébe is képzelhetik magukat, majd elbeszélést írhatnak olyan címmel, mint például „Egy nap az életemből”, vagy naplóbejegyzést készíthetnek az animációs kisfilmből összeszedett információk alapján.
HU
10
/72
Ezek a kérdések segítséget nyújthatnak a csoportoknak a videó feldolgozásához és megvitatásához.
1. Soroljatok fel három olyan lényeges dolgot, amelyet a videóból tudtatok meg. Miért ezeket választottátok a legfontosabb információnak?
2. Mi a videó üzenete vagy lényege?
3. Meglepő számotokra valamelyik információ? Miért?
4. Mi az a 3 szerepkör, amelyet a mezőgazdasági termelők betöltenek?
5. Miért nyújt támogatást az EU a mezőgazdasági termelőknek?
ÓRAVÁZLAT – AN IMÁC IÓS K I SF I LM 2 /2
ÓRAVÁZLAT> tanárok számára
DIAVET ÍTÉS
1. részA diákok számítógépen vagy kinyomtatott formában megnézik a diavetítést, és megpróbálnak önállóan válaszolni a diasor végén szereplő kérdésekre. Ezt követően a válaszokat az osztály közösen megvitatja.
Végül a diákok kis csoportokban megvitatják a diavetítés és az óra tárgya közötti összefüggéseket. Az anyag legfontosabb pontjait a www.padlet.com webhelyen keresztül vagy nagyméretű öntapadós (post-it) jegyzet-lapokon osztják meg az osztállyal, lehetővé téve a tárggyal kapcsolatos vitát.
MÓDSZERTAN IDŐ
a) Mutassa be a diavetítést és a témát. 2 perc
b) Az osztály elolvassa a diavetítés anyagát. 8 perc
c) Minden diák megnézi a 29-30. dián szereplő kérdéseket, és írásos választ ad rájuk.
8 perc
d) A tanár megbeszéli a válaszokat a diákokkal. 5 perc
e) A diákok kis csoportokban dolgozva megbeszélik, hogy a diavetítésben felvetett kérdések hogyan kapcsolódnak az óra tárgyához. A tanár létrehoz egy Padlet- oldalt, ha rendelkezésre állnak a megfelelő digitális eszközök, majd megosztja a Padlet-hivatkozást a diákokkal, és azt kéri, hogy mindegyik csoport írjon két üzenetet a Padlet-oldalra vagy a nagy öntapadós (post-it) jegyzettömblapokra, amelyeket majd a táblára ragaszthatnak, a következő kérdésekre válaszul:
1) Mit tanultunk ma meg a témánkkal kapcsolatban?2) Mi az, amiről többet szeretnénk megtudni?
10 perc
f) Az osztály segít a tanárnak eldönteni, hogy miként rendezzék el az osztály bejegyzéseit a Padlet-oldalon vagy az osztálytermi táblán, először a „Ma ta-nultuk” és a „További információk” fejlécek alatt, majd a vizsgált tárgy és a diavetítésben felvetett kérdések közötti legfontosabb összefüggéseket leg-jobban megragadó bejegyzés kiválasztásával.
8 perc
g) Befejezés: kérje a diákoktól, hogy mindegyikük írjon le egy olyan új ismeretet, amelyet az órán szerzett.
4 perc
= 45 perc
HU
11
/72
Ó RAVÁZLAT – D IAVET Í TÉS 1 /2
ÓRAVÁZLAT> tanárok számára
2. rész (UGYANAZON AZ ÓRÁN, HA MARAD RÁ IDŐ, VAGY A KÖVETKEZŐ ÓRÁKON)
A tanár a „További információk” alatti bejegyzéseket a következő órákra szánt tevékenységek és fel-adatlapok kiválasztására használhatja fel. Minden tevékenység/feladatlap a diákok tanulmányi igényeihez és az adott tantárgyhoz igazítható.
Ha a tanár inkább a hosszabb tanulási tevékenységeket részesíti előnyben, a diákok kutatást végezhetnek az elsajátított új információk valamelyik aspektusával kapcsolatban, és rövid cikket vagy blogbejegyzést írhatnak a témáról.
Alternatív feladatként a diákok interjút készíthetnek egy mezőgazdasági termelővel, majd cikket írhatnak az iskolai újságba.
A diákok akár a mezőgazdasági termelők helyébe is képzelhetik magukat, majd elbeszélést írhatnak olyan címmel, mint például „Egy nap az életemből”, vagy naplóbejegyzést készíthetnek a diavetítésből össze-szedett információk alapján.
HU
12
/72
Ó RAVÁZLAT – D IAVET Í TÉS 2 /2
FOGALOMTÁR> tanárok számára
A
Agrárélelmiszer-ágazat
Az agrárélelmiszer-ágazat, illetve agrárélelmiszer-ipar azoknak a különféle ágazatoknak az összefoglaló neve, amelyek részt vesznek a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszer-előállításban. Idetartozik a vetőmagtermesztés és takarmányellátás, az állattenyésztés és a növénynemesítés, a növénytermesztés, a mezőgazdaságigép-gyártás, valamint az ezekhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás, értékesítés és kiskereskedelmi forgalomba hozatal.
Agroturizmus A szabadidő eltöltésének az a módja, amely a mezőgazdasági turisztikai javak hasznosításán alapul (például a gazdaságlátogatás).
Alaptámogatási rendszer
A KAP 2007–2013-as időszakra meghatározott szabályai szerint a mezőgazdasági termelők az egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer részeként kaptak közvetlen támogatást. A 2013 utáni időszakra vonatkozó megreformált KAP-ban az egységes támogatási rendszert 2015-től kezdődően az alaptámogatási rendszer váltja fel. Az alaptámogatási rendszer a mezőgazdasági terme-lők támogatási jogosultságán alapul, amelyet a jelentkezés első évében osztanak ki a számukra, és amelyet minden évben aktiválniuk kell.
Állatjólét Az unió által előírt szabályok szerint minden állatnak joga van az alábbi szabadságjogokhoz: éhezéstől és szomjazástól; kényelmetlenségtől; fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől; illetve félelemtől és fenyege-téstől mentesen élni, valamint természetes viselkedésmintáját érvényre juttatni.
Állományazonosító Állati eredetű élelmiszerek biztonságosságát szavatoló állatazonosítási és -nyilvántartási rendszer. A rendszernek négy eleme van: a jelölés, az állatútlevél, a saját állatállományra vonatkozó nyilvántartások és egy számítógépes adatbázis.
B
Beporzás A beporzás (pollináció) során a hímivarsejteket tartalmazó virágpor (pollen) a növény magkezdeményére vagy bibéjére kerül. A rovaroknak, különösen a méheknek, fontos szerepük van ebben a folyamatban, mivel sok általunk elfogyasztott gyümölcs és zöldség beporzását végzik.
Biogazdálkodás A biogazdálkodás olyan mezőgazdasági termelési módszer, amely jó ízű, kiváló minőségű termékeket állít elő, miközben tiszteletben tartja a növények és állatok természetes életciklusait. A biogazdálkodás alapjául a föld természetes megművelését segítő elvek és gyakorlatok szolgálnak, amelyek célja, hogy minimálisra csökkentsék az ember környezetre gyakorolt hatását.
Biológiai sokféleség A biológiai sokféleség a Földön élő élőlények sokféleségét, valamint az élőhelyeken és ökoszisztémákban való kölcsönhatását jelenti. A biológiai sokféleség a szárazföldi és vízi növényeket, állatokat és mikroorganizmu-sokat egyaránt érinti.
HU
13
/72
FOGALOMTÁR 1 /6
FOGALOMTÁR> tanárok számára
E
Élelmezésbiztonság Az élelmezésbiztonság az emberek olyan, elegendő mennyiségű, bizton-ságosan fogyasztható és tápláló élelmiszerrel való mindenkori fizikai és gazdasági ellátottságát jelenti, amely megfelel a táplálkozási igényeiknek és az egészséges életvitelt fedező napi táplálkozási szükségleteiknek. Az élelmezésbiztonság a dohai fejlesztési menetrend részeként folytatott mezőgazdasági egyeztetések központi kérdésévé vált az elmúlt években, és a KAP 2013-as megreformálásának egyik stratégiai céljává nőtte ki magát.
Élelmiszer-biztonság A fogalom az élelmiszerek biztonságos elfogyaszthatóságára utal. Az élelmiszer-biztonság fogalmát néha összetévesztik az élelmezésbiztonság fogalmával, ami az élelmiszer-ellátottság mértékét jelenti, vagyis azt, hogy megfelelő mennyiségű, megfizethető árú élelmiszer áll-e rendelkezésre.
Élő szervezet A baktériumoktól és a gombáktól a rovarokig, növényekig, állatokig és emberekig bármilyen élőlény élő szervezet.
Élőhely Közösség vagy különböző állat- és növényfajok által lakott terület, például az erdei talaj, a sivatag vagy a tengerpart.
F
Fenntartható fejlődés A mezőgazdasági termelést és a mezőgazdaságot tekintve a föld és más források, például a víz vagy a foszfor előrelátóan és körültekintően történő használatát jelenti. A földhasználaton és az energiaforrások használatán alapuló gazdálkodás olyan módon való fejlesztése, ami megfelel a mai ember igényeinek, azonban nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek ellátását.
Fenntartható gazdálkodás
A fenntartható gazdálkodás olyan technikákat használ, amelyek biztosítják az élelmezésbiztonságot, egyúttal javítják a termelékenységet anélkül, hogy károsítanák a környezetet vagy veszélyeztetnék a természeti erőforrásokat.
Fiatal mezőgazdasági termelő
A megreformált KAP előírja, hogy az alaptámogatásra jogosult fiatal mezőgazdasági termelők (mezőgazdasági tevékenységet megkezdő, 40 évesnél nem idősebb fiatalok) a 2013 utáni időszakban legfeljebb 5 évig kiegészítő támogatást vehetnek igénybe a támogatási rendszer részeként.
G
Géntechnológiával módosított szervezet
Az ember kivételével bármilyen szervezet lehet géntechnológiával módosí-tott szervezet, amelynek a génállományát olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján.
HU
14
/72
FOGALOMTÁR 2 /6
FOGALOMTÁR> tanárok számára
I
Intenzív gazdálkodás Az ipari mezőgazdaság néven is ismert intenzív gazdálkodás, illetve intenzív mezőgazdasági termelés a gazdálkodásnak az a fajtája, amely vagy nagy összegű pénzügyi vagy munkaerő-beruházásra épül, vagy viszonylag kis területen kimagasló termésátlag elérésére képes. Intenzív gazdálkodási gyakorlat a magas hozamú növények termesztése, a mű-trágyák és növényvédő szerek használata, illetve az állatok istállóban hízlalása. Az élelmiszer-termelés mértékét ugyan növeli, azonban nem kívánatos mellékhatásokkal is jár.
K
Közvetlen értékesítés A mezőgazdaság területével összefüggően azt nevezzük közvetlen értékesítésnek, amikor egy mezőgazdasági termelő – az otthonában vagy bárhol máshol – közvetlenül a fogyasztónak értékesíti termékeit.
Közvetlen kifizetések A közvetlen kifizetések elve a KAP 1992-es megreformálásával egy időben született. A KAP ezt megelőzően ártámogatást nyújtott: azon a piaci áron, amelyen a mezőgazdasági termelők értékesíteni tudták termékeiket (az ilyen fajta támogatást nem közvetlenül a termelőnek fizetik). Napjainkban a közvetlen kifizetések nem kapcsolódnak a termeléshez. A mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatásként és a közjavak biztosításáért járó jutalomként részesülnek közvetlen kifizetésben.
M
Mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok
A három fő mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gáz (ÜHG) a metán, a dinitrogén-oxid és a szén-dioxid. Az összes tagállam elkötelezett az iránt, hogy 2020-ig csökkentse ÜHG-kibocsátását. A KAP számos hatékonyság- és jövedelmezőségnövelő gyakorlat és technológia elfogadására ösztönzi a mezőgazdasági termelőket, egyúttal támogatja, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat, és mérsékeljék az ÜHG-kibocsátásukat.
Ny
Nyomonkövethetőség Az élelmiszer-ipari nyomonkövethetőség célja, hogy kapcsolatot teremtsen a teljes élelmiszerlánc különféle lépései között. Egy 2000-ben közzétett uniós jogszabály például előírta a szarvasmarhák azonosítási és nyilván-tartási rendszerének létrehozását, továbbá a marhahús és a marhahús-termékek kötelező címkézését az élelmiszergyártók és a kiskereskedők szá-mára.
HU
15
/72
FOGALOMTÁR 3 /6
FOGALOMTÁR> tanárok számára
O
Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM-logó)
Az OEM-logó vagy -címke azoknak a mezőgazdasági termékeknek vagy élelmiszereknek az azonosítására szolgál, amelyeket egy konkrét földrajzi területen, helyi termelők szaktudását követve állítanak elő, dolgoznak fel vagy készítenek el.
Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ-logó)
Az OFJ-logó vagy -címke azoknak a mezőgazdasági termékeknek vagy élelmiszereknek az azonosítására szolgál, amelyek minősége, hírneve vagy jellemzői szorosan kötődnek az adott földrajzi területen való előállításhoz. Az előállítási, feldolgozási és előkészítési szakaszok közül legalább az egyiket az adott földrajzi területen kell végezni.
Ökológiai jelentőségű terület
A KAP 2013-as megreformálásakor bevezetett intézkedés részeként minden olyan uniós mezőgazdasági termelőnek, aki közvetlen kifizetést igényel és 15 hektárnál nagyobb szántóföldterülettel rendelkezik, 2015-től kezdődően a szántóföld 5%-án ökológiai jelentőségű területet kell biztosítania. Ezek a területek környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségűek, javítják a biológiai sokféleséget, és megőrzik a táj szépségét (ilyen jellemzők és területek a következők: tájképi jellemzők, védelmi sávok, erdősített területek, a parlagon hagyott területek, nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek stb.). Ez a kötelezettség a KAP 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó három zöldítési intézkedésének egyike – a másik két intézkedés az állandó legelők fenntartása, valamint a növénytermesztés diverzifikálá-sa. Van néhány kivétel az általános szabály alól, például ha a mezőgazdasá-gi termelő földjének több mint 75%-a legelő.
Ökoszisztéma Az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszere.
S
Szokásostól eltérő vagy szabálytalan formájú gyümölcsök és zöldségek
Olyan szabálytalan vagy szokatlan formájú termés/termény, amely eltér az üzletekben kapható, megszokott kinézetű terméktől. A szabálytalan formájú terméseket/terményeket gyakran kidobják, mielőtt elérnék a nagyáruházak polcait.
T
A termőföldek műveletlenül hagyása
A mezőgazdasági termelést tekintve a termőföldek műveletlenül hagyása azt jelenti, hogy egy adott földterületen felhagynak minden mezőgazda-sági tevékenységgel. Mindez nem kívánt változásokat idéz elő a biológiai sokféleségben és az ökoszisztémákban, és a vidéki területek elsivata-gosodásához vezet.
V
Vegyes gazdálkodás A vegyes gazdálkodás olyan mezőgazdasági rendszer, amelyben a mezőgazdasági termelő különféle mezőgazdasági tevékenységeket, így például növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységeket együttesen végez. Azokat a gazdálkodási rendszereket nevezzük vegyes gazdaságnak, amelyekben a növénytermesztés mellett további mező-gazdasági tevékenységeket, például baromfitartást, tejtermelést is végeznek, vagy méhészetet is üzemeltetnek stb. A vegyes gazdálkodás meghatározó gazdálkodási forma Európában.
HU
16
/72
FOGALOMTÁR 4 /6
FOGALOMTÁR> tanárok számára
HU
17
/72
FOGALOMTÁR 5 /6
Z
Zöldtrágya Az a növényállomány, például a lóhere vagy a fű, amelyet szántással juttatnak vissza a termőföldbe, hogy javítsa annak termőképességét. A növénytermesztés mellékterméke, a szalma szintén zöldtrágya.
(Ki)zöldítés A KAP 2013-as megreformálásának eredményeképpen az alaptámoga-tás 30%-át, azaz a zöldítési támogatást a mezőgazdasági termelők állandó legelők fenntartására vonatkozó kötelezettségeire kell fordítani (a fű jól elnyeli a szén-dioxidot, így hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez); a mezőgazdasági termelőknek meghatározott minimális számú terményt kell termeszteniük, és a biológiai sokféleség biztosítá-sa érdekében a szántóföldjük 5%-át ökológiai jelentőségű területként kell művelniük. A mezőgazdasági termelők további támogatáshoz juthatnak, ha szigorúbb agrár-környezetvédelmi gazdálkodási techniká-kat vezetnek be. A biológiai sokféleség megóvása és a vadon élő állatok élőhelyének védelme, a vízkészlet-gazdálkodás, valamint az éghajlat-változás kezelése csak néhány azok közül a prioritások közül, amelyeket a mezőgazdasági termelőknek tiszteletben kell tartaniuk.
