Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Az iskoláskor pedagógiája, NBÁA-006

2014/2015 tanév 2. félév

AZ EXTRAKURRIKULÁRIS OKTATÁS

Készítette: Baranyai Dóra Vivien

Mihályfi Éva Laura

Nagy Krisztina

Szabó Leila

Szvorény Katalin

CSOPORTLOGÓ

Csoport neve: Szakkörök

Csoporttagok:

1. Baranyai Dóra Vivien

2. Mihályfi Éva Laura

3. Nagy Krisztina

4. Szabó Leila

5.Szvorény Katalin

A projekt címe: Az extrakurrikuláris oktatás

CSOPORTSZABÁLYOK

1. Mindenki ugyanannyi energiát fektet bele a közös munkába.

2. Az ötleteket közösen megvitatjuk, nem dönt senki egyedül és mindenki végig

hallgatja a másikat.

3. Mindenki őszintén elmondja a véleményét/ ötletét, hogy ne a közös munka végén

derüljön ki, hogy valakinek valami nem tetszik.

4. A közös megbeszéléseken mindenki részt vesz.

5. Felkészülten jövünk az órára, közös találkozásokra és a határidőket betartjuk.

6. Tájékoztatjuk egymást, ha valaki valamilyen okból kifolyólag lemaradna, esetleg nem

tud eljönni a találkozókra.

7. Segítjük a másik munkáját, ha szüksége van rá és egyetértésre törekszünk.

8. Mindenki a legjobb tudása szerint teljesíti a rábízott feladatokat.

9. Kritikáinkat olyan stílusban adjuk elő, ami nem sértő csoporttársaink számára és

mindenkit hagyunk érvényesülni.

10. A csoportszabályokat mindenki betartja.

A közösen hozott csoportszabályokat elfogadom:

............................... ................................. ...................................

aláírás aláírás aláírás

...................................... ..................................... ....................................

aláírás aláírás aláírás

Budapest, 2015. 03.07.

AZ EXTRAKURRILLIKULÁRIS OKTATÁS

Baranyai Dóra Vivien (bdora23@gmail.com) Nagy Krisztina (nagykriszti11@freemail.hu)

Mihályfi Éva Laura (mifievi@gmail.com) Szabó Leila (leila.szabo.9@gmail.com) Szvorény Katalin (szvorenykata94@freemail.hu)

Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Kulcsszavak: szakkör, iskolán kívüli, tevékenység, foglalkozás

Ez a portfólió a szakkörök és tanórán kívüli foglalkozások témakörének vizsgálatát tűzte ki

célul. Azért ezt a témát választottuk, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy a diákok és a tanárok

életében mekkora, és milyen szerepet játszanak a tanórán kívüli kötelező, illetve szabadon

választható foglalkozások. Mint az köztudott, a délutáni elfoglaltságoknak kevesebb szerep

jut az iskolai mindennapokban, mint a tanóráknak, így az is érdekelt bennünket, hogy az

intézmények milyen mértékkel és hozzáállással építették be ezeket a plusz órákat

(Báthoryné,1981).

Öt témára bontottuk fel a kutatásunkat. Felmerült bennünk a testnevelés, mint témakör,

amelynek keretei között arra voltunk kíváncsiak, hogy a 2012-ben bevezetett jogszabály

alapján, mely szerint a diákoknak kötelezővé kell tenni a mindennapos testnevelést, hogyan

változtatta meg az intézmények, a pedagógusok, illetve a diákok mindennapjait. Befolyásolta-

e valamilyen szinten ez a tanulók iskolai teljesítményét? Hogyan sikerült megoldaniuk az

iskoláknak a diákok elhelyezését? Mindemellett arra is választ kerestünk, hogy mennyiben

különbözik a 3+2 testnevelés rendszerében az órarendi és a délutáni testnevelés. Ezt követően

a vizuális nevelés világát boncolgattuk. Ebben a témakörben arra voltunk kíváncsiak, hogy

napjainkban milyenek a rajzórák, milyen a rajzpedagógus szerepe, miken kellene változtatni,

hogy megszeressék a diákok a rajzórát, és, hogy miről is szól valójában a vizuális nevelés?

Olvasva a szakirodalmakat egyre több kérdés merült fel bennünk. Vajon a tanulók, akik

délutáni rajzszakkörökön vesznek részt, mennyivel nyitottabbak, kreatívabbak,

magabiztosabbak, mint azok, akik csak a közoktatásban vesznek részt rajzórákon? Az is

érdekelt bennünket, hogy mi is az a drámapedagógia. Hol alkalmazzák, milyen órák keretei

között, milyen hatékonysággal. Mik a céljai, miért érdemes használni. Az általános

kérdéseken túl vizsgáltuk azt is, hogy vajon a többségi iskolák amatőr színjátszó

diákszakkörei alkalmazzák-e ezt a módszert, vannak-e átfedések a kettő között, valamint,

hogy mennyire tér el a kettő egymástól célkitűzéseiben. A negyedik kutatási témánk a zenei

nevelés volt. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy milyen pozitív hatásai vannak a

zenei nevelésnek a gyermeki fejlődésre. Milyen készségeket és képességeket képes a zenei

nevelés fejleszteni már egészen magzati kortól, illetve hogy mutatkozik-e szignifikáns

különbség az emelt óraszámban ének-zenét tanuló diákok és a normál óraszámban zenét

tanuló diákok között.

Projektmunkánkat a diákönkormányzat kutatási témával zártuk. Ebben a témakörben az

érdekelt bennünket, hogy iskolai kereteken belül, hogyan tudják a diákok elsajátítani azt a

tudást a demokráciával kapcsolatban, amelyet később, felnőtt életük folyamán hasznosítani

tudnak. A tanulóknak lehetősége nyílik megtanulni, hogyan élhetnek jogaikkal és emellett

hogyan teljesítsék kötelességeiket. A diákönkormányzat nagyon sok összetevőből áll, melyek,

hogyha összehangoltan működnek, akkor rendkívül sok új lehetőség nyílhat meg tanulók és

tanárok előtt egyaránt. Ezen összetevők közé tartozik például a segítőtanár, az önkormányzat

vezetője és a delegált tagok is.

A tanórán kívüli tevékenység megszervezése nagy jelentőséggel bír a gyermekek életében

illetve a tanárok munkájában. Épp ezért tudatában kell lennünk ezen tevékenységek

fontosságával, valamint eredményeivel. Ezt alátámasztják a fentiekben megfogalmazott

kérdéseinkre kapott válaszok is.

Baranyai Dóra Vivien

C72K5Y

Intézménybemutatás

Tóparti Gimnázium

és

Művészeti Szakközépiskola

Az intézmény 1989. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek között.

Fontos célkitűzés volt már a kezdetektől fogva az idegen nyelvek, azok közül is leginkább az

angol, illetve a német nyelv oktatása. Ez alakította ki az iskola speciális arculatát. Az elmúlt

25 év során rengeteg arculatváltáson ment keresztül, de mindez csak növelte értékét,

hagyományok teremtődtek, illetve kialakult az intézmény szellemisége, népszerűvé vált a

régióban (Pedagógiai Program, 2014).

„Célunk az egészséges identitású, másokat elfogadó, a világra nyitott, világos

jövőképpel, nemzeti és európai értékrenddel rendelkező polgárok nevelése, akik a szorgalmas,

tisztességes munka révén a valódi szabadságot teremtő világ tagjaivá válnak.” ( Pedagógiai

Program, 2014). Ezen cél elérése érdekében az intézmény tantestülete, illetve dolgozói az

iskola minden tanulója számára megfelelő, nyugodt, illetve biztonságos környezetet biztosít,

az érettségi vizsgákhoz szükséges szakmai tudást átadja. Ezen felül a tanulók tehetségének

kibontakozásához szükséges tárgyi, illetve személyi feltételeket biztosítja. Fontosnak tartja azt

is, hogy a diákokat megismertesse jogaikkal, illetve, hogy lehetőséget biztosítson ezen jogok

gyakorlására. Figyelembe veszi a változó társadalmi igényeket, illetve az európai és magyar

munkaerőpiacokat. Mindezek mellett lehetőséget biztosít a szülők számára, a munkába való

betekintésre, ellenőrzésre, valamint aktív részvételre (Pedagógiai Program, 2014).

Pedagógiai célja között található az színvonalas alapozó oktatás, valamint, hogy a

„speciális” osztályok a megfelelő szintű „speciális” képzésben részesüljenek, legyen itt szó

akár nyelvoktatásról, akár a művészeti szakközépiskola nívós szakmai képzéséről. Képessé

kell tenni a diákokat információszerzésre, szűrésre és feldolgozásra. Másik fontos célkitűzés,

hogy a diákokat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje (Pedagógiai

Program, 2014).

Meglehetősen bőnek mondható az iskola pedagógiai eszköztára. Fontos eleme a

motiváció permanens biztosítása, a cél tudatosítása, a felfedezés tanulása, szemléltetés,

valamint az anyanyelvi-, idegen nyelvi-, matematikai kompetenciák fejlesztése (Pedagógiai

Program, 2014).

Az én résztémámhoz kapcsolódóan fontosnak tartom kiemelni, hogy ez az intézmény a

mindennapos testnevelés, testedzési feladatok megoldására két lehetőséget biztosít: az

órarendbe beépített testnevelést, valamint a tanórán kívüli testedzést és sporttevékenységet. A

tanórai testnevelés követelményét a központi tantervek, valamint a szakmai programok írják

elő. A mindennapos testedzés szervezésére iskolai sportkör működik az iskolában.

Nagy Krisztina

JDDF2Z

Intézménybemutatás

Egri Farkas Ferenc Zeneiskola

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Az intézményben 1953 óta folyik szervezett zeneoktatás. A növendéklétszám

átlagosan 520-530 fő, az oktató-nevelő munkát átlagosan harminckettő főállású tanár végzi. A

hangszerek oktatása mellett széleskörű közéleti szerepet vállal intézmény: fúvószenekart,

vonószenekart, kórust és kamaraegyütteseket is működtet (Pedagógiai Program, 2013).

Nem beszélhetünk Eger zenei életéről anélkül, hogy ne említenénk az 50 évvel ezelőtt

megalakult Szimfonikus Zenekart, amely a zeneiskola tanári karára épül. A zeneiskola

szervezője volt már számos megyei, területi, országos fesztiválnak, versenynek. Az egri

Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996-os döntéssel visszaadta a felújított Panakoszta-házat a

zeneiskolának. A megújult épületben dolgozó tanári kar magas színvonalon biztosítja a

zeneoktatás szakmai alapjait. A zeneiskola álláspontja az, hogy a zenei nevelés a

gyermekeken keresztül helyet kap minden család életében, így gazdagítja a körülöttünk élő

emberek mindennapjait. A XXI. század elgépiesedett világában fontos küldetést teljesít

minden zenepedagógus, amikor a zene hatalmas birodalmát feltárva mutat utat az emberi lét

teljesebb, szebb, gazdagabb megéléséhez. Növendékei és tanárai jelen vannak Eger és Heves

megye valamennyi rangos kulturális rendezvényén. Az intézmény és tanulói támogatása

céljából - Szepesi György volt igazgató kezdeményezésére - magánalapítvány működik,

amely évente folyamatosan támogatja a tehetséges fiatal muzsikusokat, a külföldi

testvérvárosi kapcsolatokat és tanárai szakmai fejlődését. Regionális Kamarazenei fesztivált,

Roma – zenei fesztivált, Klarinét – oboa – fagott - szaxofon versenyt, Kistérségi

zongorafesztivált, Népzenei találkozót, Gitártalálkozót rendeznek évente, kétévente.

Valamennyi megyei, regionális, országos versenyen eredményesen szerepelnek növendékei.

Fesztiváljaikon a zenei élet neves képviselői látogatnak intézményünkbe zsűritagként,

fellépőként, vagy pedagógusként, akik visszatérő vendégeinkké válnak az évek alatt. Nyaranta

zenei tábort szerveznek növendékeiknek nem csak zenei, hanem nagyon sokrétű, változatos

programokkal. Nemzetközileg is elismert hazai előadóművészek gyakori vendégei az

intézménynek. Az elmúlt években az iskola tanulói számtalan megyei, területi, országos

zeneiskolai versenyt nyertek, valamint nemzetközi versenyeken is megmérettettek

(Pedagógiai Program, 2013). A zeneiskola alaptevékenysége legfőképp alapfokú

művészetoktatás – zeneművészeti ágon -, melynek keretében művészeti nevelés és oktatás

folyik, amely megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a

szakirányú továbbtanulásra (SZMSZ, 2013). Az intézmény a zenei utánpótlás biztosításából is

mindenkor kiveszi részét. Számtalan tehetséges gyermek ment zenei pályára, s jelenleg több

mint száz olyan volt növendékünk van, akik a magyar, ill. nemzetközi zenei életben nevet

szereztek maguknak (Pedagógiai Program, 2013).

A zene- művészeti oktató - nevelő munkájukkal az emberi kultúra értékeinek

megőrzését, továbbvitelét vállalta fel az iskola. Szervezett együttműködés jellemzi

munkájukat a város valamennyi iskolájával, különösen az ének-tagozatos iskolákkal és az ott

ének-zenét oktató kollégákkal. Az iskola tagja a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák

Szövetségének. Hasonlóan jó kapcsolata van a Magyar Zeneművészek és Táncművészek

Szakszervezetével, valamint a miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolával és Tanárképzővel.

Nemzetközi kapcsolatai megújulásra várnak, törekszenek ezek kiépítésére, új lehetőségek

megteremtésére (Pedagógiai Program, 2013).

Mihályfi Éva Laura

MW5JD3

Intézménybemutatás

Budapesti Eötvös József Gimnázium

A belváros szívében elhelyezkedő (1053 Budapest, Reáltanoda u. 7.) középiskolát

joggal nevezhetjük elit gimnáziumnak, mivel tavaly megválasztották a második legjobbnak

Budapesten (HVG 2015-ös középiskolai rangsor). Elit gimnáziumként nem csak a tanárok,

hanem a diákok is szigorúan vannak megválogatva, kemény felvételi vizsgák elé néznek, akik

be szeretnének kerülni.

A gimnázium alapértékei között szerepel a kultúra közvetítés, mely ismereteket,

érzelmi műveltséget, szociális érzékenységet, szolidaritást, viselkedéskultúrát, humán, reál és

informatikai ismeretek egyensúlyát jelenti. Azonban nem csak az ismeretek átadására

szorítkozik, fontosnak tartja, hogy diákjai megfelelő tehetséggondozásban részesüljenek,

változatos tanítási módszereken keresztül tegyék magukévá a tananyagot, kialakuljon bennük

az igény a színvonalas, rendezett munkára, valamint időt és teret biztosítanak változatos

tanórán kívüli programoknak is. Ilyenek például a sporttevékenységek, délutáni szakkörök,

tanulmányi táborok és külföldi diákcserék.

Továbbá a gimnázium céljai között szerepel a személyiségfejlesztés, az önálló és

hatékony tanulásra nevelés, az énkép és önismeret fejlesztése, a tanulás tanítása, felkészítés a

felnőtt lét szerepeire, az egészségtudat fejlesztése és a közösségtudat fejlesztése (Az Eötvös

József Gimnázium Pedagógiai Programja, 2014).

Dráma és tánc tanítását is elengedhetetlennek tartja a gimnázium. Állandó színjátszó

köre mellett működnek kisebb projektek, egy-egy osztály, diák, vagy tanár köré szerveződve.

Emellett a helyi tantervben is szerepel: 9. évfolyamon heti egy óra, 10., 11., és 12.,

évfolyamokon pedig a szabadon felhasználható órakeret terhére valósítható meg a drámaóra.

Ezt az óraszámot a gimnázium tömbösítve valósítja meg, mely lehetőséget ad a sokkal

intenzívebb foglalkozások megtartására, a játékok és kreatív gyakorlatok így később jobban

beépülhetnek a diákok mindennapjaiba. A tömbösített órákon így megjelennek a csoportos

játékok, rögtönzéses játékok, együttműködésre buzdító játékok, dráma és színház

tanulmányozása, történetek feldolgozása valamint megismerő- és befogadóképességet

fejlesztő játékok.

A gimnázium a dráma és tánc oktatását olyan művészetpedagógiai tevékenységnek

látja, melynek célja a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás

élményének erősítése, az élményeken keresztül történő megértés és megismerés. Segíti az ön-

és társismeret gazdagodását, az érzelmek és gondolatok kifejezésének képességét. A

művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás révén pedig a tanulók

elsajátíthatják a művészeti ágak nyelvét, és mindezek eredményeként kialakul bennük a

művészettel élés, az értő befogadóvá válás alapvető igénye (Dráma és tánc helyi tanterve,

Eötvös József Gimnázium, 2014).

Szabó Leila

AAQ9ZN

Intézménybemutatása

Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium

és

Kollégium Balatonalmádi

Az intézmény egyedülállónak számít az országban, ugyanis ez az egyetlen tiszta

profilú két tanítási nyelvű gimnázium, ami azt jelenti, hogy az iskolában megalapítása óta

csak két tanítási nyelvű öt évfolyamos osztályok vannak (Pedagógiai Program, 2013).

Az iskola és a kollégium épületének kialakítása azt hivatott jelképezni, hogy a

gimnázium rendszere és a kollégiumi lét szoros együttműködésben áll a másikkal, ugyanis a

kettő egy épületben található s így egy közös majdnem zárt belső udvart ölelnek fel

(Pedagógiai Program, 2013).

Az iskola deklaráltan tehetséggondozó, nevelő-oktató intézmény, diákjai kitűnnek a

tanulmányi versenyeken, valamint profiljából adódóan számos külföldi cserekapcsolatot is

ápol különböző iskolákkal. Általános célja, ebből kifolyólag tehát a több nyelvet beszélő,

nyelvet eszközének tekintő, gondolkodó ember oktatása. A gimnázium emellett céljaiként

említi még a szaktárgyi tudás megszerzését, a kulcskompetenciák elsajátítását, a feszültség-és

teherbíró képességet, toleráns gondolkodás kialakítását és a kapcsolatteremtésre való

készséget is. Ehhez a tárgyi és a személyi feltételeket biztosítja, a felszerelt tantermek, illetve

a magasan képzett pedagógusok formájában (Pedagógiai Program, 2013).

A képzés tantárgyi rendszerében nagy hangsúlyt fektetnek az angol nyelv oktatására,

ami a 9. évfolyamon az angol nyelv és irodalom oktatásában heti 19 óraszámban jelenik meg.

A diákoknak 10. évfolyam végén lehetőségük nyílik két fakultáció választására, aminek

következtében ezeket emelt óraszámban tanulhatják (Pedagógiai Program, 2013).

Az iskolai élet megszervezésében különös figyelmet fordítanak az önismeret fejlesztésére, a

másokkal való együttélésre és együttműködésére (pl.: osztálykirándulás, illemtan, protokoll,

Debating Society), kulturális készségek kialakítására, pozitív viselkedési normák

elsajátítására valamint az élet értelmére, az értékrendszer megfelelő kialakítására és a

mértékletesség megtanítására (Pedagógiai Program, 2013).

Pedagógiai feladataként fogalmazza meg a diákok hatékonyabb önismeretét,

konfliktuskezelési stratégiáinak színesítését, tanulási-módszertani ismeretek fejlesztését

valamint egészségfejlesztését és a közösségfejlesztést (Pedagógiai Program, 2013).

Az iskola vezetés szerves részét képezi a diákönkormányzat, mely céljaként tűzi ki a diákok

érdekképviseletét, és a tanárok és diákok közötti jó kapcsolat fenntartását. Feladatai közé

tartozik a programszervezés, a diákok érdekeinek képviselete bármilyen iskolai ügyben, az

anyagi források ésszerű felhasználása valamint a diákok tájékoztatása az aktuális

tevékenységekről, valamint az iskola külső és belső kapcsolatrendszer építésében és

ápolásában való közreműködés (A Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium

Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata, 2013).

Ezen felül hozzájárul a közösségfejlesztéshez az iskolai rendezvények

megszervezésével, kiosztásával és a közös felelősségvállalással. Emellett az iskolai patrónus

rendszert működteti, ami azt jelenti, hogy a felsőbb évfolyamos tanulók segítik a kezdő

évfolyam tanulóinak beilleszkedését és eligazodását az iskolában (Pedagógiai Program,

2013).

Szvorény Katalin

JOBZ2E

Intézménybemutatás

Mezőkövesdi Általános Iskola

és

Alapfokú Művészeti Iskola

Az iskola 1980-ban nyitotta meg kapuit Mezőkövesden a lelkes diákok előtt, és rá 5

évre vette fel a Mező Ferenc nevet. Fontos tudni, hogy 2003-ban társulási megállapodás

alapján a környező faluból, Egerlövőről is bejárhatnak diákok.

Az intézmény célja, hogy a diákok elsajátítsák a világ állandó és változó csodáinak

megismerését. Megszerezzék a műveltségbeli alapokat és az alapvető készségeket,

képességeket kialakítsák, fejlesszék. Ami az iskola számára egy nagyon fontos cél, hogy a

tanulókat, az érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően készítik fel a továbbtanulásra és

a társadalomban való beilleszkedésre. Az alsóévfolyamosok biztonságos szóbeli és írásbeli

nyelvhasználat elsajátításában vehetnek részt. A pedagógusok igyekeznek felkelteni a

tantárgyak iránti érdeklődésüket és differenciált készség- és képességfejlesztés folyik a

tanulók életkori sajátosságok figyelembevételével. Megtanulják, hogyan is alakítsák ki az

önértékelésüket, és ami alapvető, hogy ezt ki is tartsák. A felsőbb éveseknél már a

kommunikáció készség fejlesztése kerül a középpontba. Itt szükséges megtanulniuk, hogy

hogyan is sajátítsák el az egyéni tanulási módszereket. Fontos, hogy kialakítsák az önálló

tanulás igényét és az önművelést ezzel megalapozzák. Ezen felül az intézményben lehetőség

adott a tehetséges tanulóknak, hogy felkészítsék őket a versenyeken való eredményes

szereplésekre. Az én kutatási témám a rajz/rajzszakkör/művészet, ami ebben az iskolában

teljes mértékben elérhető. Célszerűnek tartják a pedagógusok, hogy ebben a művészeti

tagiskolában a tanítási – tanulási folyamatban egy strukturált tudást közvetítsenek az

ismeretek megszerzéséhez, megértéséhez, alkalmazásához és persze a magasabb művészeti

szintű képességek kialakításához. Elengedhetetlen a tehetség és a személyiség harmóniájának

megteremtése a tanórákon. Ezeket a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi-, érzelmi

fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú tehetségeket megfelelően és lelkiismeretesen

felkészítik az itt tanító pedagógusok a továbbtanulásra majd ezután a társadalomra való

majdani beilleszkedésre. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet az inkluzív iskolai légkör

megteremtésére. A másság elfogadása és kezelése nélkülözhetetlen. Minden ember más,

egyedi értékű. Fontos a másság felismerése, képességbeli, egészségi, hitbeli, etnikai másság

megismertetése a diákokkal a tanulmányaik során (SZMSZ, 2014).

A nevelő – oktató munkába beépítették a képesség – kibontakoztató integrált oktatás

pedagógiai rendszerét. Lényegi kulcselem, hogy a tanulók legelőnyösebb

személyiségjegyeinek kibontakoztatására kerüljön sor az évek alatt. Gazdagítsák, elősegítsék

a társas kapcsolatokat és a különböző összetételű korcsoportok egymáshoz való

alkalmazkodását is el kell érniük. Úgy, hogy az alapvető értékrendek, normák megismerése és

megismertetése történik, az órákon majd ezután beépítik a személyiségekbe. Fejlesztik az

egymásrautaltság felismertetését és az egymás iránti toleranciát. Az intézmény tanterve fontos

pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a kezdő szakaszban. Mert ezzel a

játékossággal igyekeznek megkönnyíteni az átmentet az óvoda és az iskola között. Fokozza a

lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszeres felzárkóztatását

(Pedagógiai Program, 2014).

Az iskolában az alapfokú művészetoktatás lehetőséget nyújt a diákoknak arra, hogy a

művészet segítségével megismerhessék az egyetemes emberi kultúra értékeit és önmagukat. A

diákoknak a kötelező foglalkozásokon kívül, érdeklődése és igénye szerint nem kötelező, de

választható tanórai foglalkozásokat szervez (SZMSZ, 2014).

GONDOLATI TÉRKÉP

ÓRAI MUNKÁK

FA-KUTYA-HÁZ

KEREKASZTAL

GONDOLATI TÉRKÉP

BIBLIOGRÁFIA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

KAPCSOLÓDÓ ÓRAI FELADAT

KOOPERATÍV TECHNIKÁK PLAKÁT

CSOPORTOS ÉRTÉKELŐ LAP

PROJEKTBEMUTATÓ

ÉRTÉKELŐLAP

(5- kiváló, 4- jó, 3-közepes, 2- rossz, 3-

nagyon rossz)

1. Prezentáció stílusa, összképe,

szerkezete

1 2 3 4 5

2. Előadásmód

1 2 3 4 5

3. Fluencia

1 2 3 4 5

4. Felkészültség

1 2 3 4 5

5. Logikai felépítettség

1 2 3 4 5

6. Érthetőség

1 2 3 4 5

7. A projektbemutató összhatása

(prezentáció és az előadás)

1 2 3 4 5

8. Érdeklődést felkeltette, új

információval szolgált

1 2 3 4 5

PORTFÓLIÓ

ÉRTÉKELŐLAP

(5- kiváló, 4- jó, 3-közepes, 2-

rossz, 3- nagyon rossz)

1. A gondolati térkép külalakja

1 2 3 4 5

2. A gondolati térkép kreativitása

1 2 3 4 5

3. Logó ötletessége

1 2 3 4 5

4. Témák megjelenése a logóban

1 2 3 4 5

5. Egyéni és csoportos portfólió

összhangja (küllem)

1 2 3 4 5

6. Absztrakt tartalma

1 2 3 4 5

7. Iskola bemutatás (átláthatóság)

1 2 3 4 5

8. Portfólió alkotott összbenyomás

1 2 3 4 5