Jon Gabriel: Gabriel-módszer

9. fe je zet:

Mi ért nem mű köd nek a fo gyó kú rák?

Mos tan ra már bi zo nyá ra ér ted, hogy mi lyen dön tő je len tő sé ge vana fo gyás ban a test és az el me kap cso la tá nak. A to váb bi ak ban fog -lal koz zunk a ZSÍR-pro gra mot be in dí tó leggya ko ribb fi zi kaistresszfor rá sok kal, és néz zük meg, mit te he tünk el le nük. A kö vér -sé get oko zó el ső szá mú fi zi kai stresszt a fo gyó kú rák je len tik.

A fo gyó kú ra – va gyis bi zo nyos ét elek szán dé kos meg vo ná sa –be in dít ja a ZSÍR-pro gra mot. Stressz ként hat, hor mo ná lis és ké miaivál to zá so kat idéz elő a tes ted ben, ha fo lya ma to san ke ve seb beteszel, és meg ta ga dod ma gad tól azo kat az ét ele ket, ame lye ket meg -kí vánsz. Ezek a vál to zá sok azt jel zik az agy nak, hogy ide je zsírttar ta lé kol ni (ez zel kap cso la to san rész le te sebb ma gya rá za tot is ta -lálsz a könyv vé gén ta lál ha tó füg ge lék ben).

A fo gyó kú rá zás azt az üze ne tet kül di az agy nak, hogy: „Nincselég táp lá lék. Jobb, ha min den meg ta ka rít ha tó ka ló ri át zsír ként el -rak tá ro zunk, mert nem tud hat juk, hon nan ér kez het a kö vet ke zőtáp lá lék.” Ez nem más, mint az éhín ség üze ne te, és csep pet semmeg le pő, hogy en nek ha tá sá ra a hüllőagy be in dít ja a ZSÍR-pro g-ra mot. Ez egy ben azt is je len ti, hogy a kü lön bö ző fo gyó kú rák ésdié ták nem le het nek ered mé nye sek.

Ért he tő, hogy egy túl súllyal küsz kö dő em bert nem biz tat nakmég több evés re. Már pe dig a ki éhez te té sen ala pu ló fo gyó kú rák kalel len tét ben én ép pen ezt aján lom. A fo gyó kú rák ugya nazt a min tátkö ve tik. Az egyes ét elek vagy tá pa nya gok ki ik ta tá sa az ét rend bőlát me ne ti leg va ló ban súly csök ke nés hez ve zet. Elein te gyor sanfogysz, majd ez le las sul, míg vé gül tel je sen le áll. Vé gül ab ban acsap dá ban ta lá lod ma gad, hogy azért kell ön fe gyel met gya ko rol -nod, ka ló riá kat szá mol gat nod, és tel je sen ter mé sze tel le nes táp lál -ko zá si rit must kö vet ned, hogy le ga lább to vább ne hízz, va gyis

91

MIÉRT NEM MŰKÖDNEK A FOGYÓKÚRÁK?

Gabriel_Gabriel.qxd 2012.11.15. 12:53 Page 91

hogy tarts egy bi zo nyos test zsírarányt. Úgy ér zed, hogy egy egy regyor su ló mó kus ke rék fog lya let tél. Mi nél to vább csi ná lod, an nálne he zebb ki bír nod.

A tes ted ér tel me zé se sze rint éhe zés üzem mód ban ra gad tál. Azét vá gyad nő, és sok kal töb bet kell en ned, hogy jól la kott nak érezdma gad. Az íz le lő bim bó id ér zé ket le nek ké vál nak, édes sé get észsí ros ét ele ket kí vánsz. Az agy azt üze ni a pajzs mi rigy nek, hogylas sít sa az anyag cse rét. Így a fo gyás ak kor is le áll, ha ke ve seb beteszel. Rá adá sul a tes ted tar tós zsír rak tá ro zó üzem mód ra kap csol,va gyis hi he tet le nül ha té ko nyan tá rol ja el a zsírt, a zsí ré ge tés pe -dig le áll.

En nek ered mé nye kép pen ál lan dó an éhes vagy, és foly ton ön -fe gyel met kell gya ko rol nod, mert ál lan dó an va la mi lyen ét elt kí -vánsz. Ami kor vé gül már nem bírsz to vább el le náll ni, na gyongyor san új ra vissza sze ded a ki ló kat, hi szen a zsír tá ro ló üzem -mód nak kö szön he tő en min den töb blet ka ló ria azon nal zsír ráala kul. Ha ezu tán vissza állsz a fo gyó kú ra előt ti ét ren ded re, ke -ve sebb ka ló ria fo gyasz tá sa mel lett is gyor sab ban hí zol, mintelőt te.

Szá mos sza kér tő egye tért ab ban, hogy a fo gyó kú rá zás va ló já banhiz lal. Ta nul má nyok ki mu tat ták, hogy a fo gyó kú rá zó ka ma szoksta tisz ti kai lag há rom szor na gyobb va ló szí nű ség gel híz nak meg akö vet ke ző öt éven be lül. Biz tos va gyok ben ne, hogy ne ked, vagyva la ki nek a kör nye ze ted ben volt már ré sze ilyen hul lám va sút sze rűfo gyó kú rás mel lék ha tás ban. Ho gyan for dul hat na ez elő, ha a fo -gyó kú rák tény leg mű köd né nek?

Va jon mi ért fo gyó kú ráz nak még is annyi an? Azért, mert nemtud nak job bat. A ha gyo má nyos böl cses ség – amit gye rek ként vagyfel nőtt ként ma gunk ba szív tunk – azt suly kol ja, hogy a ke ve sebbevés az út a fo gyás hoz, és hogy a si ke res és si ker te len fo gyó kú rakö zött az egyet len kü lönb ség az aka ra te rő. A ké miai bi zo nyí té kokazon ban elo szlat nak min den ké telyt: a fo gyó kú ra és a dié ta ha tás -ta lan. Ki zá ró lag azt érik el, hogy a test kö vér akar jon len ni.

92

A ZSÍR-PROGRAMOT BEINDÍTÓ FIZIKAI STRESSZFORMÁK


Fo gyás fo gyó kú ra nél kül

Ha a fo gyó kú ra ha tás ta lan, ak kor mi a meg ol dás? A vá lasz egy sze -rű: fo gyassz több va ló di ét elt!

Mit is je lent ez? Va ló di ét el min daz, ami vel még az úgy ne ve zettci vi li zá ció előtt táp lál koz tunk – ami kor még nem tud tuk, ho gyan„tegyük job bá” az en ni va lót fel dol go zás sal és „örök re” tar tós sácso ma go lás sal. Ide tar toz nak a friss gyü möl csök, nyers dió fé lék ésma gok, zöld sé gek, sa lá ták (le he tő leg bio ter me lő től), vegy szer -men tes zöld del et etett ál la tok hú sa, sza ba don ne velt csir ke és hal.

Nem azt mon dom, hogy ki zá ró lag eze ken az ét ele ken élj, ha nemazt, hogy fo gyassz töb bet be lő lük, és építsd be őket az ét ren ded be.Amint ren de sen táp lá lod, a tes ted már nem akar kö vér len ni. Meg -sze re ti a va ló di ét ele ket, és in kább eze ket kí ván ja a meg szo kott ha -lott, fel do go zott, fi no mí tott, mes ter sé ges vál to za tok kal szem ben.

A fo gyó kú rák ál ta lá ban két do log ra kény sze rí te nek. Vagy ar ra,hogy egyél ke ve seb bet, vagy ar ra, hogy ne egyél bi zo nyos dol go kat,ami ket kí vánsz. Eset leg mind ket tő re egy szer re. Egyik mód szersem mű kö dik. Az ét ren ded ből ed dig hi ány zó táp lá lé kok és tá pa nya -gok hoz zá adá sa azon ban könnyen és ha tá so san mű kö dik. A fo -gyó kú ra-el le nes stra té giám lény ege az, hogy meg nö vel jük a testigé nyét a va ló di táp lá lé kok iránt, és meg szün tes sük a mes ter sé gesés nem va ló di ét elek meg kí vá ná sát.

Ha nem akarsz vár ni, ha nem azon nal és vég le ge sen le szá mol nálaz egész ség te len ét elek utá ni só vár gás sal, nézd meg, mit írok a 18.fe je zet ben ar ról, mi ként hasz nál ha tod a vi zua li zá ci ót az ét el füg gő -ség meg szün te té sé re.

Könnyen be lát ha tó, hogy bi zo nyos ét elek ke rü lé sé hez nincsszük ség erő fe szí tés re, ha már nem von za nak, vagy egye ne sen un -do rodsz tő lük. Ha az éle ted hát ra lé vő ré szé ben ti los len ne kar ton -pa pírt, föl det vagy bo ga ra kat en ned, azt mon da nád: „Nagy ügy! Ésak kor mi van?” Ki ala kít hatsz ugya ni lyen vi szonyt az egész ség te lenét elek kel is. Amint a tes ted meg ér ti, hogy a nem va ló di ét elek tu -

93



laj don kép pen éhez te tik, vagy mér ge ző ek is le het nek, már vissza -uta sít ja őket. Ha ez be kö vet ke zik, már cél ba is ér tél.

Szó val, ne győz ködd ma gad, hogy a fánk jobb cse me ge a gyü -mölcsnél, a dió nál vagy egyéb mag vak nál, mert ke ve sebb ben ne aka ló ria. Ez csak il lú zió. Ha táp ér ték nél kü li ét elt eszel, csak a cu -kor- és zsír rak tá rai dat töl töd fel, de nem laksz jól, mert nem táp -lá lod a tes ted. A ka ló ria nem min den. Az ered mény az, hogy kisidő múl va is mét meg éhe zel. Mi nél táp lá lóbb az ét el, an nál job banki elé gíti a tes ted szük ség le te it. Ke vés bé le szel éhes, és vé gül ke ve -sebb ka ló ri át fo gyasz tasz.

Ami re va ló ban éhe zünk

A tes tünk ak kor is éhez het, ha a vi lág min den élel me a ren del ke -zé sün kre áll, és bár mit meg ehe tünk, amit csak meg kí vá nunk.

Az evés két alap ve tő cél ja a ka ló ria- (ener gia-) és a tá pa nyag el lá -tás biz to sí tá sa. A ka ló ria szó sze rint ér tel mez ve azt je len ti, hogy azadott ét el mennyi ener gi át biz to sít a test számá ra. A tá pa nya gok pe -dig olyan vi ta mi nok, ás vá nyi anya gok, zsí rok, szén hi drá tok és másnél kü löz he tet len épí tő anya gok, ame lyek az egész sé ges, egy sé ges ésnor má lis sejt szin tű mű kö dést biz to sít ják. Az ét eleink ál ta lá ban elégka ló ri át tar tal maz nak, tá pa nyag tar tal muk azon ban cse kély. Ígykönnyen elő áll hat az a hely zet, hogy a szük sé ges nél jó val több ka ló -ri át fo gyasz tunk, a tá pa nya gok te kin te té ben azon ban éhe zünk.

Az ét el má ra na gyon meg vál to zott. Azok az úgy ne ve zett „ét e-lek”, ame lye ket ma nap ság fo gyasz tunk drasz ti ku san má sok, mintame lye ken az elő de ink él tek. Az őse ink fő leg élő, fel dol go zat lantáp lá lé kot fo gyasz tot tak, gyü möl csöt, dió fé lé ket, ma go kat, zöld le -ve le ket, friss hú so kat és ha lat. Ezek min den esszen ciá lis (lét fon tos -sá gú) tá pa nya got olyan for má ban tar tal maz tak, me lyek a szer ve -ze tünk számá ra emészt he tő ek és fel szív ha tó ak.

A leg több mai ét el hiz lal. Nem csak a ma gas ka ló ria tar ta lom

94



miatt, ha nem azért is, mert nem a meg fe le lő, és a szer ve zet számá -ra fel hasz nál ha tó for má ban tar tal maz zák a tá pa nya go kat. Ezértne ve zem őket nem va ló di ét elek nek.

A leg több mai ét el tá pa nyag tar tal ma ala csony, si lány, vagy annyi -ra ter mé sze tel le nes, hogy a tes tünk nem tud mit kez de ni ve le.

A tes tünk szük ség le tét az el fo gyasz tott ét elek kel össze vet ve, azemész té sünk a gyé mánt bá nyá szat hoz ha son lít ha tó. A szer ve ze -tünk nek ton ná nyi anya got kell szét vá lo gat nia ah hoz, hogy azt ané hány ér té kes drá ga kö vet meg ta lál ja. Tör me lék és ka ló ria min digbő ség gel áll ren del ke zés re, de „gyé mánt” mi nő sé gű tá pa nya go katalig tar tal maz, pe dig va la ha ép pen for dí tott volt a hely zet. A tes -tünk éhe zik, és mi köz ben ab ban re mény ke dik, hogy hoz zá jutmajd né mi ér té kes tá pa nyag hoz is, le ga lább a be ér ke zett töb blet -ka ló ri át el rak tá roz za a zsír sej tek ben.

A lé nyeg, amit be kell lát nod:

A szer ve zet az ala csony ka ló ria szint és az esszen ciá lis tá pa nya -gok hi á nya ese tén egy for mán be in dít ja a ZSÍR-pro gra mot,

mert mind két ese tet éhe zés nek ér tel me zi.

Az esszen ciá lis tá pa nya gok hi á nyát tes ted az éhe zés egy for má -ja ként ér tel me zi. A ré gó ta hi á nyolt tá pa nya gok be vi te lét pe dig akö vet ke ző üze net ként for dít ja le: „Rend ben, már nem éhe zem.Már nincs szük sé gem a háj ra. Most már biz ton sá gos so vány naklenn em. Kap csold ki a ZSÍR-pro gra mot. MOST!”

* * *

95



10. fe je zet:

Lét fon tos sá gú (esszen ciá lis) tá pa nya gok

A do log na gyon egy sze rű. Nem min den ka ló ria egye nér té kű.Nem min den zsír és fe hér je egy for ma. A tes tünk nem ugya núgyke ze li a cu kro kat és a ke mé nyí tő ket. A vi ta mi nok nak és az ás vá -nyi anya gok nak együtt, a meg fe le lő arány ban és mi nő ség ben kellje len len ni ük a meg fe le lő mű kö dés hez, és nem hasz no sít ha tó ak,ha nem a meg fe le lő for má ban áll nak ren del ke zés re. A kré tá banpél dá ul sok a kal ci um, de a szer ve ze tünk nem tud be lő le kal ciu -mot ki nyer ni még ak kor sem, ha egy ton nát eszünk be lő le. Ugya n-így a tej ben is sok a kal ci um, de a pasz tőr özés so rán a kal ci umké miai szer ke ze te meg vál to zik, de na tu rá ló dik és lény egé benemészt he tet len né vá lik.

Min daz, amit be vi szel a tes ted be, nem fel tét le nül jut el a sejt jeid hez is.

Az esszen ciá lis tá pa nya gok hi á nyá nak szá mos, egy ál ta lán nem kö z-is mert oka is le het. Min den ki nek szük sé ge van fe hér jék re, szén hi d-rá to kra és zsí ro kra. El hí zott ként bi zo nyá ra azt gon do lod, hogyép pen a túl sok zsír a pro blé mád. Sze rin tem az a va ló szí nűbb,hogy a jó faj ta zsí rok ból ke vés jut a szer ve ze ted be. A jó zsí rok ból,fe hér jék ből és szén hi drá tok ból töb bet kel le ne fo gyasz ta nod.

Az esszen ciá lis zsír sa vak ból, ami no sa vak ból és cu krok ból kró -ni kus hi ány ala kul hat ki, ha az ét ren ded ben a friss ter mé kek kelszem ben a fel dol go zott ét elek van nak több ség ben. Csak úgy, mintaz éhe zés bár mi lyen for má ja, ez a kró ni kus hi ány is be in dít ja aZSÍR-pro gra mot. Így a tes ted éhen ma rad, és re mé li, hogy egy szerhoz zá jut a pil la nat nyi lag hi ány zó tá pa nya gok hoz is.

96



Zsí rok, fe hér jék és szén hi drá tok al kot ják azt a nagy hár mast,amely re a meg fe le lő mű kö dés hez a test nek na gyobb mennyi ség -ben van szük sé ge. Néz zük el ső ként a zsí ro kat.

Esszen ciá lis zsír sa vak

Ma nap ság a leg sú lyo sabb és le gel ter jed tebb tá pa nyag hi ány azesszen ciá lis zsír sa vak hi á nya. Az esszen ciá lis ki fe je zés azt je len ti,hogy a tá pa nyag elen ged he tet le nül szük sé ges és a szer ve zet csakkül ső for rás ból jut hat hoz zá. Ha son ló a hely zet a vi ta mi nok kal is.A szer ve ze tünk egyes zsír sa va kat ké pes ma ga is elő ál lí ta ni (ha úgytet szik mes ter sé ges gyé mánt ként), az esszen ciá lis zsír sa vak hozazon ban csak az el fo gyasz tott ét elek ből jut hat hoz zá.

A mo dern ét rend ben na gyon ke vés táp lá lék tar tal maz ome ga-3zsír sa va kat. Ré gen az ét eleink ben sok kal ke ve sebb volt a te lí tettzsír sav, és egyen lő arány ban tar tal maz ták az ome ga-6 és ome ga-3zsír sa va kat. Má ra ez az egyen súly drá ma in ki bil lent. Ma hússzortöbb ome ga-6 zsír sa vat fo gyasz tunk, mint ome ga-3-at. Ez a ter mé -sze tel le nes arány gyul la dá sos ál la po tok hoz ve zet, és ez a ZSÍR-pro gra mot be in dí tó egyik leggya ko ribb té nye ző.

Ren ge teg tu do má nyos ku ta tás ki mu tat ta, hogy az ome ga-3 zsír -sa vak se gí tik a ZSÍR-pro gram le ál lí tá sát. Vé le mé nyem sze rintmeg fe le lő mi nő sé gű és mennyi sé gű ome ga-3 zsír sav na pi és rend -sze res be vi te le nél kül szin te le he tet len a ki egyen sú lyo zott és tar tósfo gyás.

Ta nul má nyok ar ra is rá mu tat tak, hogy az ome ga-3 zsír sa vak ha -tá sos nak bi zo nyul tak szá mos kó ros ál la pot ke ze lé sé ben. Ezek kö -zül csak né há nyat so rol nék fel:

• de presszió• bi po lá ris ren del le nes ség• szív be teg sé gek• 2-es tí pu sú cu kor be teg ség

97

LÉTFONTOSSÁGÚ (ESSZENCIÁLIS) TÁPANYAGOK


• gyul la dá sok• fáj dal mak• ízü le ti gyul la dá sok

Az ome ga-3 zsír sa vak in sta bi li tá sa miatt könnyen ala kul ki hi -á nyos ál la pot. Hő, fény és oxi gén ha tá sá ra, va la mint a leg több fő -zé si és tar tó sí tá si el já rás so rán le bom la nak, így az elő re cso ma -golt vagy fel dol go zott élel mi sze rek nem tar tal maz nak hasz no sít -ha tó ome ga-3 zsír sa va kat. A zsí rok leggya ko ribb for rá sai a nö vé -nyi ola jok, a hús és a tej ter mé kek. A nö vé nyi ola jok nagy részt fel -dol go zott, át ala kí tott, nem hasz no sít ha tó ome ga-6 zsír sa vak bóláll nak, és tar tal maz nak egy na gyon ár tal mas zsír faj tát is, atransz zsírt. Ré geb ben a hú sok ban és tej ter mé kek ben még voltome ga-3 zsír sav, de ma nap ság több nyi re csak te lí tett zsír sa va kattar tal maz nak, mert az ál lat ál lo mányt fű fé lék he lyett már ga bo -nán tart ják.

Az ome ga-3 zsír sa vak hi á nya olyan sú lyos ál la pot, hogy ez a leg -alap ve tőbb, ZSÍR-pro gram be in dí tó fi zi kai stressz.

Mi a meg ol dás? Min den nap vi gyél be esszen ciá lis zsír sa va kat,fő képp ome ga-3 tí pu sút.

Hon nan jut ha tunk több ép ome ga-3 zsír sav hoz?

A len ma golaj na gyon gaz dag ome ga-3 zsír sa vak ban. Hasz nál ha tósa lá tá ra vagy sa lá ta ön tet be, fő zés re azon ban nem va ló. Hő, fényvagy le ve gő ha tá sá ra könnyen meg ava so dik. Hogy ne ve szít sen ér -té ké ből, hű tő ben ér de mes tá rol ni, és csak hi deg ét elek hez sza badada gol ni. Az őrölt len mag ki vá ló táp lá lék, nem csak ome ga-3 zsír -sa va kat tar tal maz, ha nem fe hér jét és ro stot is. Őrölt len mag is kap -ha tó a bol tok ban, de köz vet le nül az őr lés után az olaj ava so dás nakin dul. Így leg jobb, ha egész ma got ve szel, és min den reg gel fris senőr löd ká vé da rá ló val, ahogy én is. Az őr le mény ből csak nem min -

98



den ét elem be szó rok a nap fo lya mán. Szin te min den hez hoz zá ad -ha tó, még a des szer tek hez is.

Fo gyassz több ha lat, fő leg hi deg ví zi ha la kat. A ter mé sze tes élő -hely ről szár ma zó ha lak job bak a te nyész tett vagy ha las tó ban ne vel -tek nél. Mi nél ke ve sebb fő zés sel ké szí ted el őket, an nál jobb a ha tá -suk. Olaj ban sü tés sel sem mi nem ma rad a hasz no sít ha tó ome ga-3tar ta lom ból, és a fő zést is csak leg fel jebb 30%-os arány ban éli túl. Ate nyész tett ha lak ban több az ome ga-6, és ke ve sebb az ome ga-3 zsír -sav. Egy 115 éves dán asszony azt mond ta a hosszú élet tit ká ról,hogy sze rin te na pon ta le ga lább egy he rin get kell meg en ni.

Fo gyassz or ga ni kus, vegy szer rel nem ke zelt húst és tej ter mé ke -ket, me lyek me zőn ne velt ál la tok tól szár maz nak. Ha az ál la tot nemme zőn ne ve lik, ak kor zsír ja nem esszen ciá lis zsí rok ból, ha nem te -lí tett zsír sa vak ból áll. Csak a me zőn ne velt (fű vel táp lált) ál la tok -ból ké szült ter mé kek nek van ked ve ző ha tá suk.

Hasz nálj ome ga-3-mal dú sí tott to jást. Ezek a to já sok len mag galtáp lált tyú kok tól szár maz nak. Mi vel a ké szí tés hő mér sék le te ala -cso nyabb, a főtt to jás ban több te lí tet len zsír sav ma rad meg, mint arán tot tá ban vagy a tü kör to jás ban.

Azt ja vas lom, hogy min den nap fo gyassz több ome ga-3 for rásta fen ti ek sze rint, és fo gyassz el na pi 5-10 gramm ome ga-3 zsír sa -vat kap szu lá ban is. Ez sok nak tűn het, de 10 gramm esszen ciá liszsír sav min dössze 100 ka ló ri á nyi zsírt je lent. Egy kis adag chipsen nél töb bet tar tal maz. Rá adá sul az ilyen tí pu sú ex tra zsír ra szük -sé ge is van a szer ve zet nek. Az ome ga-3 mel lé szük ség van jó E-vi -ta min for rás ra is, ami meg véd a mó do sult vagy avas ome ga-3 eset -le ges mér ge ző ha tá sá tól.

Az ome ga-3 zsír sa vat va la mi lyen for má ban min dig vidd be aszer ve ze ted be, a szük sé ges mennyi ség ben. Né mi idő be tel het túl -jut ni a ta lán már évek óta fen nál ló, kró ni kus ome ga-3 zsír sav hi á -nya miatt ki ala kult ál la po to kon. Min den nap tu dat nod kell a tes -ted del, hogy az ome ga-3 zsír sa vak most már bő sé ge sen ren del ke -zés re áll nak, bár mi kor elér he tő ek.

99



Sü tő o la jok

A sü tés kor fel for ró sí tott olaj csak nem min den ér té két elve szí ti. Afő zés re le gin kább al kal mas ola jok: az or ga ni kus vaj, az olí va olaj ésa kó ku szolaj. A kó ku szolaj kö ze pes lán cú te lí tett zsí rok ból áll.Egyes ku ta tá sok sze rint a kö ze pes lán cú te lí tett zsí rok ked ve ző enhat nak a fo gyás ra, mert fel gyor sít ják az anyag cse rét. Ez zel nem ér -tek egyet, az vi szont tény, hogy job ban el le náll nak a ma gas hő mér -sék let nek, és nem ala kul nak át. Így bár mi is le gyen az elő nyük, aztmeg tart ják.

A zsí rok cso port ja csak az el ső a nagy hár mas ból. A fe hér jék islét fon tos sá gú ak a szer ve zet számá ra.

Esszen ciá lis ami no sa vak

Az ami no sa vak a fe hér jék épí tő kö vei. Fe hér jék al kot ják az ide ge -ket és az iz mo kat, nél kü löz he tet le nek a szer ve zet min den fo lya ma -tá hoz. Az ami no sa vak hoz a táp lá lék kal fel vett fe hér jék le bon tá sá -val ju tunk hoz zá – mint ha egy fa lat tég lák ra bon ta nánk –, majd újfe hér jé ket ho zunk lét re be lő lük.

Bár fe hér jét ál ta lá ban bő ven fo gyasz tunk, az el fo gyasz tott fe -hér jék nagy ré sze nem hasz no sít ha tó a szer ve zet számá ra. Azsír sa vak hoz ha son ló an hő ha tá sá ra, és a fel dol go zás so rán azami no sa vak is át ala kul nak, így nem hasz no sít ha tó ak. Fe hér je -for rás ként szol gá ló ét eleink több sé ge elő re gyár tott vagy fő zöttét el. Hiá ba van ben nük fe hér je, ha azok át ala kul tak vagy de na -tu ra li zá lód tak. Mi vel az át ala kult fe hér jék emészt he tet le nek éshasz no sít ha tat la nok, a szer ve zet éhes ma rad. Nem az szá mít,hogy mennyi fe hér jét fo gyasz tunk, ha nem hogy ezek ből mennyiépül be sejt je ink be. És ez nem csak a fe hér jék re, ha nem va la -mennyi tá pa nyag ra igaz. Az át ala kí tott fe hér jék kép te le nek ameg fe le lő mó don le bom la ni. Le het, hogy 100 gramm na pon ta

100



el fo gyasz tott fe hér jé ből min dössze 15 gramm hasz no sul. A ma -ra dék kal is kell va la mit kez de ni, ezért a tes tünk leggya krab bancu kor rá ala kít ja át. Va gyis újabb üres ka ló ria for rást ál lít elő,ame lyet az tán zsír ként rak tá roz el.

A ma gas táp ér té kű ko losz trum, amit a nők tes te a tej ter me lésbe in du lá sa előt ti né hány hét ben ter mel, min dössze 2-4% fe hér je -tar ta lom mal ren del ke zik. Ab ban az idő szak ban, ami kor az em be -ri test min den más élet sza kasz hoz ké pest a leg na gyobb arány banfej lő dik – a tö me ge két hét alatt akár 30%-kal is gya ra pod hat – atáp lá lé ká ban min dössze 2-4% fe hér je ta lál ha tó. Ezek nek a fe hér -jék nek azon ban leg na gyobb ré sze be épít he tő.

Mi le het a meg ol dás az esszen ciá lis ami no sa vak hi á nyá ra? Fo -gyassz több könnyen be épít he tő fe hér jét.

Az egyik leg könnyeb ben be épü lő fe hér je a tej sa vó fe hér je. Sa vó -fe hér je por alak ban kap ha tó a leg több re for mé lel mi szer-bolt ban.Le gin kább az éde sí tés és íze sí tés nél kü li vál to za tát, il let ve az or ga -ni kus juh- vagy kecs ke tej ből ké szül tet ja vas lom. Az íze sí tet lensa vó fe hér je kré mes ál la gú, bár mi lyen édes vagy sós ét el hez hoz zá -ad ha tó anél kül, hogy az ízét meg vál toz tat ná. Ki pró bál ha tod jog -hurt ban, sa lá ta ön tet ben, müz li vel, ga bo na pe hellyel, pa la csin tá val,pi rít ós sal, vagy bár mi lyen sü te mény- és ke nyér tész tá ban. Ki vá lófe hér je- és gyü mölcs tur mi xot vagy fagy lal tot le het ve le ké szí te ni(re ceptja vas la to kat a hon la po mon ta lál hatsz, athegabrielmethod.com/reader-recipes cí men).

To váb bi jó mi nő sé gű fe hér je for rás az or ga ni kus hús, a sza ba donne velt csir ke és a friss ví zi ha lak hú sa. Ked ve ző ha tá sú ak az or ga -ni kus jog hur tok és fe hér sajtok, kü lö nö sen a kecs ke- és juh tej bőlké szül tek. A nyers (nem pör költ) dió fé lék és ma gok is meg fe le lőfe hér je for rá sok.

101



Ho gyan le het a hús fe hér jé ből a leg töb bet hasz no sí ta ni?

Ha húst fo gyasz tasz, a le ge gész sé ge sebb a sza ba don tar tott és or ga -ni kus for rás ból szár ma zó.

• A hús ön ma gá ban vagy sa lá tá val fo gyaszt va emészt he tő leg -job ban.

• Egy ét ke zé sen be lül a hús a szén hi drát tar tal mú ét elek elé ke -rül jön.

• Ne főzd a húst túl so ká ig, hogy a fe hér jék ke vés bé ala kul ja nak át.

A meg fe le lő zsí rok és fe hér jék be vi te le ki emel ke dő en fon tos afo gyás hoz, de a szén hi drá tok sem hagy ha tó ak fi gyel men kí vül. Ameg fe le lő szén hi drá tok nél kü löz he tet le nek, a rossz szén hi drá tokazon ban be in dít ják a ZSÍR-pro gra mot.

Esszen ciá lis cu krok

A ku ta tók csak nem rég fe dez ték fel, hogy az esszen ciá lis zsír sa vak -hoz és ami no sa vak hoz ha son ló an lé tez nek esszen ciá lis cu krok is.Ezek a cu krok a nagy mo le ku lá jú glü ká nok fe lé pí té sé ben ját sza nakfon tos sze re pet.

A glü ká nok kö tés be lép nek a ví ru sok kal és a bak té riu mok kal,így té ve ár tal mat lan ná őket, és ez zel nagy ban se gí tik az im mun -rend szer mű kö dé sét. Köz re mű köd nek a sej tek, el ső sor ban azideg- és agy sej tek kö zöt ti in for má ció cse ré ben. Nyers gyü möl csök -ben és zöld sé gek ben gaz dag ét rend del biz to sít ha tó az esszen ciá liscu krok meg fe le lő szint je. Nem min de gyik cu kor édes, vagy szár -ma zik édes ízű for rás ból. Pél dá ul:

fu kóz – for rá sa a gom bák és a mag vakxi lóz – for rá sa az ár pa és az élesz tőman nóz – for rá sa a brok ko li, a ká posz ta és a mag vak

102



Az esszen ciá lis és nem esszen ciá lis cu krok ab ból a szem pont bólegy aránt a szén hi drá tok kö zé tar toz nak, hogy a zsí rok mel lett atest alap ve tő ener gia for rá sa ként szol gál nak. A szén hi drá tok kö rü lipro blé ma va ló já ban a ha lott szén hi drá tok ból ered. Ezek kö zé tar -toz nak pél dá ul a fel dol go zott ga bo nák, ke mé nyí tők és a fi no mí tottcu kor. Ezek nem tar tal maz nak sem mi lyen hasz no sít ha tó esszen -ciá lis tá pa nya got. Mi nél töb bet fo gyasz tunk be lő lük, an nál in kábbéhe zünk. A ha lott szén hi drá tok üres ka ló ri ák csu pán, me lye ket azsír sej tek rak tá roz nak el. Hor mo ná lis szin ten pe dig meg té vesz tika szer ve ze tet, amely így be in dít ja a ZSÍR-pro gra mot.

A ha lott szén hi drá tok leg rossz abb for mái a gyá ri ke nye rek ésmás, bú zá ból ké szült ter mé kek, va la mint a fe hér cu kor.

A gyü mölcs azon ban fel be csül he tet le nül ér té kes szén hi drát for -rás, amely anél kül véd meg az éhe zés leggya ko ribb for máitól, hogya tes te det hí zás ra kész tet né.

Min den friss gyü mölcs tar tal maz esszen ciá lis cu kro kat. A leg -több gyü mölcs se gí ti a vér cu kor szint sza bá lyo zá sát is. Egyes gyü -mölcsfé lék, mint pél dá ul a bo gyósok, ki vá ló an tio xi dáns for rá sok.Az an tio xi dán sok nak meg ha tá ro zó sze re pük van a sej te ket és aDNS-t ká ro sí tó in sta bil ve gyü le tek sem le ge sí té sé ben.

A gyü möl csök ben is van nak fe hér jék, bár jó val ki sebb mennyi -ség ben, mint a fe hér je for rás ként fo gyasz tott élel mi sze rek ben.Azon ban a friss gyü möl csök ben lé vő fe hér jék nem mó do sul tak, ésa le bon tá suk hoz szük sé ges emész tő en zi mek is hely ben ren del ke -zés re áll nak. Nem a fe hér je mennyi sé ge a lény eges, ha nem az,hogy mennyi dol goz ha tó fel be lő le.

A gyü mölcs lú gos sá te szi a vért, ami fon tos a mér ge ző anya gokel tá vo lí tá sá hoz. A leg na gyobb mennyi ség ben fo gyasz tott élel mi -sze rek – a cu krok, a ke mé nyí tő, a hú sok és a ga bo nák – el sa va sít -ják a tes tet. A sa vas kö rül mé nyek pe dig ked vez nek a leg több be -teg ség nek. A fen ti élel mi sze rek okoz ta sa va so dás el len sú lyo zá saZSÍR-pro gra mot be in dí tó tar tós stresszfor rást je lent. A sa vas ságsem le ge sí té sé hez a szer ve ze tünk gya kran a cson tok ból és a fo gak -

103



ból kény te len kal ciu mot ki von ni, ez pe dig kal ci um hi ány hoz ve zet.Nem ré gi ben fe dez ték fel, hogy a fo gyás hoz a kal ci um is elen ged -he tet len.

Vá lassz meg gon dol tan!

A fen ti ek ben szó volt a fel dol go zott, fi no mí tott, ha gyo má nyo sanel ké szí tett „ha lott” szén hi drá to król, és ar ról, hogy a ke nyér, a ga -bo na fé lék, a tész ták, a cu kor, a bur go nya és a fel do go zott élel mi -sze rek leg na gyobb el len sé geid kö zé tar toz hat nak. Csak ad dig egyélbe lő lük, amíg va ló ban kí vá nod őket, ez a meg kí vá nás azon banidő vel el mú lik. Ha te he ted, és eh hez nem kell ön fe gyel met gya ko -rol nod, in kább vá lassz olyan ét ele ket, ame lyek a fen ti e ket nem tar -tal maz zák. De csak ak kor, ha a vá lasz tás va ló ban tel je sen kö zöm bösszá mod ra. Amint úgy vá lasz tod az egész sé ges ét elt, hogy már nemis tö rődsz más le he tő ség gel, az tö ké le tes je le an nak, hogy ér de mesfel gyor sí ta nod a fo lya ma to kat.

Pél dá ul, ha ét te rem ben eszel, és az ét la pon az egyik le het sé gesme nü a la sag ne krum pli pü ré vel és saj tos ma ka ró ni val, a má sik pe -dig a man du lá val tűz delt gril le zett csir ke mé zes-bal zsa me ce teszöld sa lá tá val és hol lan di már tá sos zsen ge spár gá val, vá laszd in -kább a csir két.

A ha lott szén hi drá tok fo gyasz tá sá ra a leg rossz abb idő pont a ké -ső es te, mert így a szer ve zet egész éj sza ká ra zsír rak tá ro zó üzem -mód ban ma rad, va gyis híz ni fogsz. A ha lott szén hi drá to kat reg ge -li re vagy ebéd re fo gyaszt va, a szer ve zet a zsír sej tek ben va ló rak tá -ro zás he lyett na gyobb eséllyel hasz nál ja fel a cu krot va la mi más ra.Az a leg jobb, ha a ha lott szén hi drát előtt eszel va la mi lyen esszen -ciá lisz sír sav-, fe hér je- és/vagy rost for rás ként szol gá ló ét elt, amilas sít ja a cu kor vér be ke rü lé sét. Ke nye ret in kább az előé tel vagy afő fo gás köz ben fo gyassz. Vá lassz tel jes kiőr lé sű, ma gos ke nye ret,mi vel ab ban több a rost, az esszen ciá lis zsír és a fe hér je.

104



A leg ked ve zőbb ha tás szem pont já ból így rang so rol hat juk a kü -lön bö ző ke nyér fé le sé ge ket:

1. Csí ráz ta tott mag ból ké szült ke nye rek:A re for mé lel mi szer-bol tok hű tő pult já ban ta lá lod meg őket.Őr le mény he lyett csí ráz ta tott mag ból ké szül nek, és na gyonegész sé ge sek. Né me lyik igen íz le tes, de az íze más, mint a ha -gyo má nyos ke nyér fé lé ké. Sze let el he tő és pi rí ta ni is le het, na -gyon jól il lik a man du la vaj hoz és a ba nán sze let hez. Fi nomszend vics ké szül het be lő le csí rá val, avo ká dó val, csir ké vel,mus tár ral vagy más íze sí tők kel és hoz zá va lók kal. Bun dás ke -nyér ként is fo gyaszt ha tó.

2. Há zi ke nye rek:Vá sá rolj or ga ni kus (bio), tel jes kiőr lé sű ga bo nát, és őröldliszt té ká vé da rá ló ban. Eb ből a liszt ből to váb bi hoz zá va lók -kal ki egé szít ve, süt hetsz ott hon is ke nye ret, ke nyér sü tő gép -ben. Kí sér le tez hetsz kü lön bö ző ga bo nák kal, ola jos és másmag vak kal, gyü möl csök kel, de a lisz tet őr lés után mi előbbhasz náld fel.

3. Bolt ban vá sá rol ha tó or ga ni kus, bú za- és glu tén men teske nyér:Ezek a ke nye rek tön köly bú zá ból és rizs ből ké szül nek, ezértne ve zik őket glu tén men tes nek. A glu tén a bú zá ból ké szültke nyér egyik ér ték te len és ra ga dós alko tó ele me, amelyaka dá lyoz za a tá pa nya gok meg fe le lő emész té sét és hasz no -sí tá sát.

4. Or ga ni kus bú za men tes ke nye rek:Vegy szer men tes ga bo na fé lék ből (tön köly, rizs, rozs és zab)sü tött ke nye rek.

5. Or ga ni kus tel jes kiőr lé sű bú za ke nyér:Vegy szer men tes tel jes kiőr lé sű bú za liszt ből ké szült ke nyér.

Min den, ami ezen a lis tán kí vül esik – mint pél dá ul a ha gyo má -nyos bú za ke nyér – a fo gyás és az egész ség szem pont já ból néz ve ár -tal mas vá lasz tás, és ezen az sem ja vít, ha az adott ke nyér tel jes

105



kiőr lé sű. A ha gyo má nyos mó don ter mesz tett ga bo nák húsz nál istöbb fé le vegy szert (ro va rir tó szer, sta bi li zá tor, tar tó sí tó szer, gom -ba ö lő szer) tar tal maz nak. Tá pa nyag tar tal muk egy ál ta lán nemhasz no sít ha tó, és a fel dol go zá suk so rán ke let ke ző mér ge ző mel lék -ter mé kek gá tol ják a szer ve zet tá pa nyag fel vé te lét.

Az or ga ni kus, vegy szer men tes friss gyü mölcs és zöld ség má sikfon tos elő nye, hogy olyan egye dü lál ló mi nő ség gel ren del kez nek,ami hi ány zik a mo dern ét ke zés alap jait ké pe ző agyon fő zött, fel -dol go zott és mes ter sé ge sen íze sí tett, ha lott ét elek ből. Ez az egye -dü lál ló mi nő ség az éle te ner gia.

* * *

106



11. fe je zet:

Éle te rő – a ka ló ria men tes esszen ciá listá pa nyag

A ka ló ri án, fe hér jén, zsí ro kon, szén hi drá to kon és más anya go konkí vül ét eleink nek van még egy olyan alko tó ele me, amely re szer ve -ze tünk nek szük sé ge van – ez pe dig a tá pa nyag ban rej lő éle te rő.Ami kor élő, bio ló giai lag ak tív táp lá lé kot fo gyasz tunk, szer ve ze -tünk az ab ban lé vő éle te rőt is be épí ti.

Tör té nel münk so rán a vi lág min den kul tú rá ja tisz tá ban volt az -zal, hogy min den élőt át jár és kö rül vesz egy faj ta fi nom, élet bentar tó ener gia. Ez az ener gia az élet for rá sa, ál ta la lesz a gon do lat -ból cse le kvés. Ez te szi le he tő vé, hogy a szo ma ti kus ideg rend szerfenn tart sa a szív do bo gá sát és a vér ke rin gé sét. Ami kor ez az ener -gia el fogy, és ez a kap cso lat meg sza kad, be áll a ha lál. Ek kor a testmár csak le bom ló ve gyü le tek ből ál ló, ren de zett szer ve zet.

Az éle te ner gi át több fé le kép pen is ne vez ték a tör té ne lem so rán –pél dá ul chí vagy kí, prá na, shak ti, éle te rő, vagy mos tan ság or gonés bio fo ton. Ez az ener gia a tes tün ket be há ló zó pá lyák men ténáram lik, me lyet a kí nai or vos lás me ri di á nok nak, az in diai ájur vé -di kus or vos lás pe dig na di nak hív.

Szer ve ze tünk az éle te ner gia hi á nya, vagy a pá lyák, me ri di á nokblokk jai miatt is le gyen gül het. A kí nai or vos lás sze rint a stressz, amér ge ző anya gok, az ala csony ener giá jú gon do la tok és a ne ga tív ér -zel mek egy aránt gá tol hat ják a fi no me ner gia áram lá sát, ami be teg sé -ge ket és de presszi ót okoz hat. A kí nai or vo sok sze rint ezek az ener -gia blok kok már a be teg sé gek fi zi kai ki ala ku lá sa előtt je len van nak.

A blok kolt ener gia pang, nem él tet. Aho gyan a pan gó víz ből ke -vés bé egész sé ges in ni, mint az áram ló víz fo lyás ból, ugya núgy apan gó ener gia is ke vés bé egész sé ges az áram ló ener giá hoz ké pest.

107

ÉLETERŐ – A KALÓRIAMENTES ESSZENCIÁLIS TÁPANYAG


Az éle ter ővesz tés a fo gyás vég ze te

Az éle ter ővesz tés stresszt okoz, és be in dít ja a ZSÍR-pro gra mot,emiatt fo lya ma to san éhe sek és fá rad tak va gyunk. Mi vel min dig ki me -rült nek érez zük ma gun kat, cu kor ra vá gyunk, hogy az ener gia szin -tün ket meg nö vel jük. Vé gül oda ju tunk, hogy egész ség te len ét ele ketfo gyaszt va él jük túl va la hogy a nap ja in kat. Könnyeb ben vá lunk iz -ga tot tá, és haj la mo sak le szünk a ne ga tív gon dol ko dás ra is. Min deztöbb stresszt, ne ga tív ér zel me ket, ener gia blok kot hoz lét re, ami to -váb bi éle ter ővesz tést je lent, va ló di ör dö gi kört hoz va lét re.

Az ener gi apá lyák blokk jait a stressz, a ne ga tív gon dol ko dás és ane ga tív ér zel mek fe lol dá sá val le het meg szün tet ni. Az ener gia szin -te det már az zal is fel tölt he ted, ha több időt töl tesz a ter mé szet ben.

Az űr kor szak vi lá gá ban sok kal ke ve seb bet ke rü lünk kap cso lat -ba a ter mé sze ti kör nye ze tünk ele me i vel. A ter mé szet ben min den -hol van éle te rő: a nap fény ben, a friss le ve gő ben, a friss víz ben, aföld ben, fű ben és fá ban, a he gyek ben, és min deb ből a sa ját os ener -giá ból ma gunk ba szí vunk va la mennyit a ter mé szet ben jár va. Nemis olyan ré gen még időnk ja va ré szét a sza bad ban töl töt tük, aholkö rül vett és táp lált ez az ener gia. Ma nap ság azon ban az időn kettöbb nyi re zárt he lyen tölt jük, elvág va ma gun kat a ter mé szet táp lá -ló ener giá já tól, és így éle te ner gia nél kül éhe zünk.

Ez zel a sa ját os ener giá val úgy is fel tölt he ted ma gad, hogy több élő ésrez gő táp lá lé kot fo gyasz tasz. Ma nap ság a die te ti ku sok és a te rü let sza k - ér tői csak az zal fog lal koz nak, ami ről biz tos is me re te ik van nak. Ilyen aka ló ria, a szén hi drá tok, a fe hér jék, a zsí rok, a vi ta mi nok, az ás vá nyianya gok, az an tio xi dán sok, a fi to tá pa nya gok és ha son lók. Ezek csu pánve gyü le tek, és va ló ban nél kü löz he tet le nek, de ez még nem min den. Mi -vel je len leg nincs mű szer, amellyel azo no sí ta ni, mér ni vagy kö vet ni le -het ne az éle te ner gi át, il let ve an nak vál to zá sát, a szé les kö rű tu do mánynem is me ri el a lé te zé sét, és nem te kin ti a táp lá lék nél kü löz he tet len ele -mé nek. Ugya nígy sem mit sem tud tunk a bak té riu mo król a mikro -sz kóp fel ta lá lá sa előtt, vagy a rá dió hul lá mo król a rá dió ve vő nél kül.

108



Az em ber vég te le nül össze tet tebb és ér té ke sebb a tes tét fe lé pí tőve gyü le tek nél, és ugya nígy az élő táp lá lék is vég te le nül táp lá lóbb,mint csu pán az azt alko tó ve gyü le tek összes sé ge. Ma nap ság, csak -nem min den ét el cso ma golt, fel dol go zott vagy agyon fő zött – ígyha lott és éle te rő nél kü li. Az el múlt öt ven év so rán ex po nen ciá li sannö ve ke dett az ét ren dünk ben a ha lott ét elek ará nya, és nagy já bólugya neb ben az arány ban nőtt az el hí zot tak száma is.

Ta nul má nyok so ra lát nap vi lá got, ame lyek alá tá maszt ják, hogyszer ve ze tünk nek a táp lá lé ka ink ból va ló já ban er re a lát ha tat lanener giára van szük sé ge. A fo ton emisszió mé ré sé nek tech ni ká janap ja ink egy kü lö nö sen iz gal mas kér dé se. Min den élő szer ve zetbio fo to no kat, vagy más né ven ala csony ener giá jú lu mi ne szcen ci át(200 és 800 na no mé ter kö zöt ti hul lám hosszú sá gú fényt) bo csát ki.Úgy vé lik, hogy ezt a fé nye ner gi át a DNS tá rol ja el a fo to szin té zisso rán, és a sejt fo lya ma to san su gá roz za ma gá ból.

Né hány ku ta tó úgy vé li, hogy an nál ér té ke sebb az ét el, mi nélma ga sabb szin tű fé nye ner gi át bo csá ta nak ki az alko tó ele me i neksejt jei. Ez a fé nye ner gia a Nap ból szár ma zik, és mi nél több nap -fényt tá rol a sejt, an nál na gyobb eséllyel ke rül át ez az ener gia aszer ve ze tünk be is az ét el el fo gyasz tá sá val.

Kap cso lat a D-vi ta min nal

Egy re több a bi zo nyí ték ar ra, hogy élő ét el fo gyasz tá sa és a nap fényle ál lít ja a ZSÍR-pro gra mot. Ez a D-vi ta min nal hoz ha tó kap cso lat -ba. Épp nem rég de rült ki, hogy a D-vi ta min nél kü löz he tet len aZSÍR-pro gram ki kap cso lá sá hoz. Egy re több sta tisz ti kai bi zo nyí tékiga zol ja, hogy az el hí zás kap cso lat ban áll a D-vi ta min hiánnyal. Aleg jobb D-vi ta min for rás pe dig a nap fény.

Több ta nul mány is úgy ta lál ja, hogy a csak nyers és élő ét ele -ket fo gyasz tó ve gá nok D-vi ta min szint je ma ga sabb az át la gos nál.Ez elég meg hök ken tő, kü lö nö sen, ha vissza gon do lunk azok ra az

109



idők re, ami kor a D-vi ta min egyet len for rá sá nak a hús fo gyasz -tást tar tot ták. Az egyik le het sé ges ma gya rá zat sze rint az élő ét -elek ugya nazt az ener gia össze te vőt tar tal maz zák, mint a nap -fény, és ezt a fi nom ener gi át ugya núgy ala kít juk át D-vi ta min ná,aho gyan a nap fényt. Ne gon dold, hogy a ve gán ét rend re vagy ana pi má dás ra akar ná lak rá ven ni. Azt ja vas lom csu pán, hogytartsd na gyobb becs ben az élő ét ele ket, il leszd be azo kat az ét -ren ded be, és va la mi lyen biz ton sá gos mó don jut tasd több nap -fény hez a tes te det.

Élő ét ele ket fo gyaszt va, éle tet épí tünk be szer ve ze tünk be. Ha lottét elt fo gyaszt va, az evés a ha lál hoz visz kö ze lebb. Nem az a kér dés,hogy mennyi ka ló riá ra van szük ség na pon ta. A va ló di kér dés az,hogy mennyi éle ter őre van szük sé günk na pon ta, és ho gyan tud jukazt meg sze rez ni.

A ka ló riá nak és az éle te rő nek sem mi kö ze egy más hoz. Akárna pi 5000 ka ló ri át is el fo gyaszt hatsz, de ha nem ka pod meg a na -pi éle te rő ada go dat, még min dig éhes nek ér zed ma gad. Ha ke ve -sebb, de szu per mi nő sé gű ka ló riá ból meg sze rez zük a szük sé geséle te rőt, szer ve ze tünk tel je sen elé ge dett lesz. Nem a ha lott, fel -dol go zott ve gyü le tek rö vid tá vú élve ze te, ha nem az éle te rő ad ja atel jes ség ér zé sét.

Az ét elek új, nél kü löz he tet len össze te vő i nek fel fe de zé se kormin dig az de rül ki, hogy csak az élő tá pa nya gok ban ta lál ha tó akmeg, a fel dol go zás so rán pe dig le bom la nak, vagy tel je sen ki vo -nód nak. Per sze a hi ány zó kom po nen sek pót lá sá ra min dig piac radob nak drá ga he lyet te sí tő ket, az élő ét elek fo gyasz tá sa azon bansok kal ha té ko nyabb.

Szo mo rú és iro ni kus, hogy mi köz ben ki von juk ét eleink ből azesszen ciá lis tá pa nya go kat, hagy juk, hogy va la ki drá gán, ta blet tafor má já ban ad ja el ne künk. Kí ván csi va gyok, ha az éle te rő lé te zé -se ál ta lá no san el fo ga dot tá vá lik, és elis me rik nél kü löz he tet len sé géta táp lál ko zás ban, va jon ab ból is ké szít-e va la ki ta blet tát, hogy az -tán jó pén zért elad ja.

110



Mi a meg ol dás az éle te rő hi á nyá ra?

A leg több éle te rőt az élő, or ga ni kus, sze zo ná lis és hely ben ter -mesz tett ét elek tar tal maz zák. Az élő klo ro fillt tar tal ma zó zöld le -ve lek a le gér té ke seb bek. (A klo ro fill a nö vé nyi le ve lek ben ta lál ha -tó, és a nap fényt ala kít ja át tá pa nyag gá.) Min den fé le sa lá ta és csí ranagy sze rű klo ro fill for rás, mi nél zöl deb bek, an nál in kább. A leg -több éle te rőt és élő klo ro fillt tar tal ma zó táp lá lék a fris sen pré seltbú za fű lé (er ről rész le te sen ol vas hatsz a 18. fe je zet ben).

Nem csak élő ét el ből jut hatsz éle ter őhöz, ha nem úgy is, hogy min -den nap egy ke vés időt a ter mé szet ben töl tesz. Tu dom, hogy ha vá ros -ban élsz, ez nem is olyan egy sze rű. Ta lán akad egy park a mun ka he lyedkö ze lé ben, ahová ki sé tál hatsz egy pi he nő re, vagy le ga lább egy hely, aholné hány per cet a na pon tölt hetsz. Ami kor New York ban él tem, egész té -len nem lát tam a na pot (sö tét ben in dul tam a mun ká ba, és sö tét ben ér -tem ha za). Na gyon rit kán lát tam zöl det. A tes tem a ter mé szet re éhe zett,és ez volt a kö vér sé ge met oko zó egyik leg főbb té nye ző.

Köz vet le nül a nap fény ből is fel töl tőd hetsz éle ter ővel

Most egy egy sze rű tech ni kát osz tok meg ve led, hogy köz vet le nül anap fény ből jut hass több éle te ner giá hoz. Ez a gya kor lat az öte zer éveskí nai ta o is ta chi-kung tech ni kán alap szik. Ta lán fur csá nak ta lá lod agya kor la tot. Ha csak egy ki csit is vic ces nek ér zed, in kább hagyd ki. Pe -dig ál lí tom, hogy va ló ban mű kö dik (ne vesd el vég leg, amíg ki nempró bál tad). Gyor san és könnyen elvé gez he tő, és na gyon ha té kony.

Éle te rő tech ni ka – Na pe vés• A gya kor la tot áll va, le he tő leg a sza bad ban, és me zít láb vé gezd.

Csu kott szem mel és nyi tott te nyér rel for dulj arc cal a nap fe lé ésen gedd, hogy a nap át jár ja a tes te det, si mo gas sa az ar co dat és ate nye re det.

111



Documents

Jon Gabriel: Gabriel-módszer