Kis Tükör │ 1

XVI. évfolyam 2015. március 1. szám

KIS TÜKÖRA RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA Ára: 0,50 €

2 │ Kis Tükör

Ebben az évben négy alkalommal olvashatunk a Kis Tükör lapjain az ünnepről, az ünnepeinkről. Ebben a számban szeretném az ünnepet az idő összefüggéseiben elhelyezni, valamint szólni legfontosabb ke-resztyén ünnepünkről, a húsvétról, amelyre most készülünk.Úgy vélem, az ünnep számtalan szem-pontból fontos és szükséges ahhoz, hogy az emberi élet teljes és kiegyensú-lyozott legyen. Ezt a véleményt persze nem osztja mindenki. Nem mindany-nyiunk számára fontos a hétköznapok és ünnepnapok váltakozása. Vannak, akik ünnepekkel, míg mások ünnepek nélkül élik meg teljesnek az életet. Az ünnepek megállnak önmagukban is, ugyanakkor az időben elhelyezkedve találják meg a saját küldetésüket. De igazán élővé, tartalmassá az emberi jelenlét tudja tenni. A megélt ünnep beágyazódik az időbe, és gondoskodik annak lehetséges felosztásáról is.Az időt általában két különböző mó-don lehet mérni. Van történelmi idő, ez lineáris folyamat. Ebben a múltból me-gyünk a jelenen át a jövő felé, mintegy

egyetlen vonalvezetést követve. Van ciklikus idő, amely a kozmikus időhöz kapcsolódva az égitestek pályájához igazodik. A keresztyén idő és ünnep kapcsolatában egy kettősség tapasztal-ható. A történelmi idő alapokat ad ah-hoz, hogy ciklikusan megemlékezzünk az Isten-ember történetének lényeges pillanatairól.Minden élő vallásnak vannak ünnepei. A keresztyén egyház ünnepeire figyelve mindenekelőtt fontos látnunk azt a rendező elvet, hogy van ünnepi és ünnep-telen félév, amelynek alapján ünnepeink követik egymást. Ezekben nem megismételjük a már megtör-tént eseményt, hanem em-lékezünk az ünnepen arra, hogy mi tör-tént az Isten-ember kapcso-latban az adott ünnepre vonat-kozóan. Ezek a ciklikusan visz-szatérő ünnep-napok segíthetnek bennünket abban, hogy nemzedékenként át tudjuk adni egymásnak az adott ünnepre vonatkozó is-meretet és (remélhető) élményt, ami az egyéni és közösségi tapasztalaton alapulhat. Ilyen szempontból minden ünnep hordozza magában azt, ami az adott ünneplő nemzedék lehetősé-ge és egyben a továbbadás feladata is. Amennyiben ez a továbbadás elmarad, az egyben az ünnep kiüresedését és el-halását is magában hordozhatja.A húsvét kezdettől fogva a keresztyén-ség számára a legfontosabb és a vasár-nappal együtt legrégibb ünnepünk. Azon ünnepek közé tartozik, amelyet „mozgó” ünnepnek nevezünk. Azaz: a természetben a tavaszi napéjegyen-lőséghez és az azt követő első hold-töltéhez kötődik. Ettől a kozmikus és egyben ciklikusan visszatérő természeti eseménytől függ évenként a húsvét és a húsvéti ünnepkör naptári elhelyezkedé-se. Ez az ünnepünk azok közé tartozik, amely viszonylag vagy egybeesik, vagy közel van és gyökereiben kapcsolódik zsidó testvéreink által megült Páska ünnephez. Jézus és tanítványai a Páska-vacsorát fogyasztották el Jeruzsálem-ben, mielőtt Őt elítélték és megfeszítet-

ték volna. Eredendően ez az emlékezés vacsorája, amikor Izráel népe évenként emlékezik az Egyiptomból való szaba-dulásra. A keresztyén hitértelmezés új emlékezéstartalommal tölti meg ezt az ünnepi pillanatot, hiszen az úrvacsora szereztetése innen származik. Mond-hatjuk azt is, hogy egy számunkra fontos sákramentum szereztetésének pillanatává vált. Ezért akár egy nagy-csütörtök esti vagy húsvéti úrvacsorá-

nak sajátos tartalma van. Ennek a Jézus és tanítvá-

nyai által megült ünnepi vacsorának többféle

következménye lett. Nemcsak az első g y ü l e k e z e t e k rend s z ere sen, v a s á r n a p o n -ként, majd évenként meg-ült ünnepévé vált, amikor Jézusnak az akkori követői pünkösd után erre az ese-ményre emlé-

keztek. Hanem amikor a keresz-

tyénség államval-lássá vált a Római

Birodalomban, akkor ennek a történelmi ese-

ménynek a valós vagy vélt emlékhelyén épültek fel az első

keresztyén templomok is. Számunkra ez az ünnep egyben a halál feletti győzelmet is jelenti, amit Jézus-nak a halottak közül való feltámasztá-saként, az őt küldő Atya munkájának köszönhetünk. A keresztyén világ hús-vétkor így a legnagyobb ellenség feletti győzelemre emlékezik. A keresztyén hagyomány szerint ez az ünnep vált az ősgyülekezetben a hitvallástétel, a ke-resztség pillanatává és lehetőségévé is. Megfogalmazva ebben az új élet krisz-tusi eredetét és örömét mindazoknak, akik hisznek benne és követik Őt.Az ünnep akkor él és úgy van értelme, ha az egyén és a közösség megtartja ezt. Húsvétra mint a legősibb keresz-tyén ünnepre – a szabadulás és egyben a feltámadás isteni ajándékára – így is gondolhatunk. Hálát adva az Atya munkájáért, most is újra átélve: „Az Úrtól lett ez, csodálatos a mi szemünk-ben. Ez az a nap, amit az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” (Zsolt 118, 22–24.)

Kocsev Miklós,a SJE TK professzora

Ünn

epein

k – H

úsvé

t

KIS TÜKÖRimpresszum

XVI. évfolyam, 1. szám2015. MÁRCIUS

FELELŐS KIADÓ: RévkomáromiReformátus EgyházközségFŐSZERKESZTŐ: Fazekas ZsuzsannagRAFIKAI ELREnDEZéS:Viola AndrásMUnKATÁRSAK: Básti Péter, Csiba Zoltán, Édes Enikő, Kustyán Ilona, Szabó Csekei Tímea, Szalay Cecília, Tanító Péter, Turányi József

SZERKESZTŐSég: Jókai utca 34.945 01 RévkomáromE-MAIL: kis.tukor@gmail.comnYOMDA: Nec Arte spol. s.r.o.CÍMLAPFOTÓ: Turányi József

A Révkomáromi Református Egy-házközség hivatalos lapja. Megjelenik minden negyedévben. Megrendelhető a szerkesztőség címén, egy példány ára: 0,50 €. Küldeményként postaköltséget is hozzászámítunk.

© Révkomáromi Református Egyházközség.Bárminemű másolás és sokszorosítás a szerkesztőség előzetes engedélyéhez kötött. Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Kis Tükör │ 3

A Szlovákiai Keresztyén Egyház gyülekezetei a IX. zsinati ciklus idejére újraválasztotta Fazekas Lászlót a püspöki, Fe-kete Vincét pedig a főgondnoki egyházkormányzói tisztségbe. Ebből az alkalomból kérdeztük őket az elmúlt időszakról és terveikről.

Mit jelent Püspök úr számára ez a szó: közösség?A közösség számomra életteret és szolgálati teret jelent. Közösség-ben erősödhet meg a hitünk, bizonyosodhatunk meg arról, hogy amit átélünk és tapasztalunk, az nem csalóka illúzió, hanem Isten Szentlelkének vezérlő ereje. Közösségben alakulhat ki az egy hiten lévők között olyan viszony, hogy egymás terhét is el tudjuk hor-dozni.

Mi lenne az az egy mondat, amivel jellemezni tudná egyhá-zunkat, gyülekezeteinket?Egyházunk egy olyan élő organizmus, amely gyülekezeteiben munkálkodva végzi az evangélium hirdetését és a pohár víz szol-gálatát.

Hogyan jellemezné az elmúlt hatéves ciklust?Az elmúlt hat év nagyon gazdag és színes volt. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nagyon sok rendezvényünk volt összegyházi, egyházmegyei és gyülekezeti szinten egyaránt. Másrészt az egyházkormányzás terén nagyon sok komoly lépést tudtunk megtenni. Több fontos törvény lépett hatályba, amelyekkel segíteni próbáltuk a jó rendet és egyházunk életét. De a kapcsolattartás és kapcsolatteremtés vo-nalán is előre haladtunk mind az országon belül, mind külföldön. Az országon belül erősíteni tudtuk az egyházak közötti kapcsola-tot, amelynek mutatója az is, hogy sok etikai, társadalmi és politi-kai kérdésben egységesen tudtunk fellépni. Külföldön igykeztünk erősíteni a irántunk való bizalmat a korrekt kapcsolattartással és a megfelelő pontossággal.Nem került el azonban minket a belső feszültség, amelynek mozga-tója a félretájékoztatás és az intolerancia volt. Mindezekkel együtt egy nagyon tanulságos, tapasztalatokban gazdag hat évet zártunk.

A szervezetek számára ma felkapott fogalom a küldetésnyilat-kozat, amelyben megfogalmazzák céljukat. Van Egyházunk-nak, a Szlovákiai Református Egyháznak is?Egyházunk Zsinata 2005-ben fogadott el egy alkotmányerejű tör-vényt egyházunk szolgálatáról. A törvény Jézus Krisztus prófétai, főpapi és királyi tisztét alapul véve taglalja az egyház feladatát. A 10.§-ban kimondja: „A Krisztus felkenetésében és prófétai, főpa-pi, királyi szolgálatában részes egyház egész élete, annak törvényes rendjével együtt – a kálvini tanítás szellemében – a Szentháromság Isten dicsőségét szolgálja.”Ez ugyan egy komoly irányt mutató nyilatkozat, de az egyháznak e mellett szüksége van olyan tervre is, amely minden választási cik-lusban az elérni kívánt célokat rögzíti.

Miben látja az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait?Az új, hatéves ciklusban feltétlenül fontosnak tartom gyülekeze-teink és egyháztagjaink hitbeli megerősítését, amely a társadalmi kihívások és a keresztyénségre egyre jobban ránehezedő nyomás miatt is fontos. Ezzel szorosan összefügg a missziói munka erősíté-se, valamint a szeretetszolgálat gyakorlása. A társadalmi hangulat végett is szükséges a gyülekezetek anyagi helyzetének stabilizálása, amely viszont nem lehetséges az egyháztagok komoly, hitbeli elkö-telezettsége nélkül.

Mit jelent Püspök úr személyes életében az eleve elrendelés kál-vini tanítása?Az eleve elrendelés kálvini tantása már nagyon sok félreértésre adott okot eddig is. Saját életemre nézve én azt értettem meg ebből, hogy Isten öröktől fogva elrendelte azt, hogy aki hisz az Ő Fiában, Jézus Krisztusban, annak örök életet ad. Ez mindenki számára na-gyon fontos dolog. Mindamellett feltételezhető, hogy van Istennek egy bölcs tanács-végzése, amely által eleve tudja azt, hogy ki hisz Őbenne, és ki nem. Mi azonban ezt nem tudhatjuk, mi csak Isten véghetetlen kegyelmére építve kereshetjük az ő bűnbocsátó szeretetét. -szerk-

Megkérdeztük...

Mit jelent Gondnok úrnak a szó: szolgálat? Áldás, küldetés, bizalom. A napi 24 órás jó sáfár szolgálata, a tálentumaim közhasznúvá tétele, az időben megtermett gyümölcs ajándékozása.

Miben látja az egyházkormányzói feladatot? Püspök-főgondnok duóban bölcsen kormányozni a ránk bízott javakat. Felelősségteljesen viselni a felvidéki és a Kárpát-medencei református magyarság gondjait. Jó példát mutatni az egyértelmű életvitellel: szóban, hitben, magatartásban, kiállásban, családapa-ként, zenepedagógusként, és gondnokként egyaránt. Nem enged-ni csorbítani, megtartani-megtartatni a Bibliába és a református tanainkba foglalt tanításokat.A Szentlélek vezetéséből fakadó biztonságot és optimizmust kép-viselni.

Hogyan jellemezné az elmúlt hatéves ciklust?Az Egyetemes Egyházban az áldások és harcok, tárgyalások és uta-zások, megpróbáltatások és örömök sorozata. Az Egyházközség-ben a hitépítő és közösséget erősítő istentiszteletek és rendezvények örömteljes megélése, a gyülekezeti csendes hetek áldott közössége. A missziói terv átöleli a gyülekezeti tagok minden korosztályát épí-tő alkalmakkal. A gyülekezet vagyonának folyamatos megújítása.

Mit tart a Presbiteri Szövetség három legfontosabb feladatá-nak?Felébreszteni a presbiter testvéreimet azzal a céllal, hogy vállalják

az egyértelmű életet és szolgálatokat a gyülekezet közösségében. Cselekedeteikkel teremjenek időben megtermett jó gyümölcsöt, hogy így lehessünk a felvidéki református magyarság és a magyar nemzetközösség sója és fénye, mert ha haszontalanok maradunk, ELTAPOSNAK BENNÜNKET!

Miben látja az előttünk álló időszak legfontosabb egyházi küldetését?Reményt hinteni és példát mutatni, hogy Isten áldását tudja adni az egyénekre és közösségekre, megtartani mindezt ebben a má-soknak reménytelen világban. Mi, felvidéki magyar reformátusok mutassuk meg, hogy szülőföldünkön is van REMÉNY és MEG-MARADÁS. Mi tudjuk, hogy Krisztus szeretete megtart ben-nünket.

Zenészként mi lenne az, amit szívesen átültetne az egyházi életbe?Az éneket, amely tükrözi hitünket és viszonyunkat a Református Egyházhoz.Ha hegedűn előadok egy zeneművet, mindig szívből, igazán, teljes akarattal és érzelmi töltettel tolmácsolom a zeneszerző hangokba öntött üzenetét. A gyülekezeti énekünk passzív.2002-ben Nagyváradon 5000 Kárpát-medencei magyar reformá-tus olyan meggyőződéssel énekelte a református himnuszt, a 90. zsoltárt, hogy a nyugat-európai képviselet megijedt a hang által demonstrált magyar egységtől. -szerk-

4 │ Kis Tükör

A Bibliáról – A Szentírás kanonizációjaA kanonizáció szó a görög canon szóból származik, amelynek jelentése nádvessző, mérővessző és ennek alapján mérték, norma. A szó az Újszövetségben többször is előfordul (2Kor 10:15, Gal 6:16, Fil 3:16), mindegyik helyen a hit normájának értelmében. Kanonizáció alatt azt a folyamatot és annak eredményét értjük, amelynek során elfogadták a szentírás könyveit mint a hit és erkölcs egyedüli mértékét, amely útmutatóul szolgál a keresztyén élethez, és amelyre a hittételeket alapozni lehet. A kanonizáció kritériuma az a tétel, hogy az elfogadott könyv mindig, mindenhol és mindenki által vitán és kétségen felül elfogadott legyen. Ez a kritérium azért fontos, mert a kanonizációról egyes helyi érvényű zsinatokat leszámítva egészen a reformáció idejéig nem született egyetemes érvényű zsinati vagy hitvallási döntés. Ennek ellenére az Újszövetség kánonja a keresztyén egyházban viszonylag hamar, már az első századokban kialakult, és azóta is változatlanul fennáll, minden egyházban egységesen azt a 27 könyvet tartalmazva, amelyet mi is használunk. Az Ószövetség könyvei körül azonban a reformáció idején heves vita alakult ki, amely a mai napig tartó eltéréseket okozott a protestáns egyházak, köztük a mi egyházunk és a római katolikus, illetve ortodox egyházak Bibliájában. Ennek az eltérésnek az eredete arra vezethető vissza, hogy az Ószövetségnek eredetileg is egy szűkebb és egy bővebb kánonja volt, amelyet az egyszerűség kedvéért héber és görög kánonnak nevezhetünk. A héber kánon, amelyet a palesztínai zsidóság használt, kizárólag héberül, illetve kisebb részben arámiul, a Jézus idejében, illetve már előtte is általuk használt közeli nyelven íródott könyveket tartalmazott, amelyek megfelelnek a mi Ószövetségünknek. Jézus idejére ez a 39 könyv, illetve héber számítás szerint 24, mivel több könyvet egybevontak, általánosan elfogadott volt Palesztínában. Bár a szadduceusok, akik a farizeusok legfőbb ellenfelei voltak, csak Mózes öt könyvét fogadták el, (ezért például tagadták a halottak feltámadását, amely az Ószövetség későbbi könyveiben jelenik meg csak ígéretként, erre vezethető vissza Jézussal való vitájuk a Máté 22-ben). A szadduceusok különvéleménye ellenére azonban Mózes öt könyvén kívül a mi Bibliánk által is tartalmazott történeti, tanítói és prófétai könyvek általános elfogadottságnak örvendtek Palesztínában, és olvasták őket a zsinagógákban, ahogy arra Jézus esete is rámutat a Lukács 4-ben, ahol a názáreti zsinagógában Ézsaiás prófétát olvassa fel. Olyannyira, hogy ezek alapján készült el az Ószövetség görög fordítása, amelyet Septuagintaként ismerünk. A fordítás latin neve, amely hetvenest jelent, a születésének legendájára utal. Eszerint Ptolemaiosz egyiptomi király 72 zsidó tudóst, Izráel 12 törzséből 6–6-ot, választott ki, hogy fordítsák le görögre a héber szent könyveket, hogy a diaszpórában élő zsidóság, amely nagyrészt héberül már nem tudott és csak görögül beszélt, szintén olvashassa őket. A legenda szerint, bár a 72 tudós külön-külön dolgozott, mégis teljesen azonos fordítást készített, ami alapot adott arra, hogy a görögül beszélő zsidóság a fordítást az eredetihez hasonlóan ihletettnek tekintse. A legendának valószínűleg kevés történelmi alapja van, tény azonban, hogy a nyelvezet és az utalások alapján a Septuaginta már a Krisztus előtti 2. századra elkészült. A héberből fordított könyveken kívül azonban ez a kánon tartalmazott olyan könyveket is, amelyek csak görögül íródtak, és amelyeket éppen azért a palesztínai zsidóság nem fogadott el, mivel a héberrel és az arámival szemben a görögöt nem tartották szent nyelvnek. Ezek a könyvek a teljesség igénye nélkül a Makkabeusok könyvei, Judit könyve, Tóbiás könyve vagy a prófétai iratok közül Báruk könyve, illetve némely iratok, mint például Dániel és Eszter

könyve kiegészítést kapott a héber eredetihez képest. Ezeket a könyveket a későbbi vitákban deutorakanonikusoknak nevezték el, azaz másodlagosan kanonikusnak, szemben a héber Ószövetség protokanonikusnak, azaz elsődlegesen kanonikusnak nevezett irataival szemben. Mivel azonban a korai keresztyénség nyelve a görög volt, így érthető, hogy a Septuagintát használták istentiszteleti életükben. Érdekesség azonban, hogy az Újszövetség egyetlen utalást sem tartalmaz olyan írásokra, amelyek nem szerepelnek a héber kánonban, azaz az általunk is használt Ószövetségben, ellenben Júdás levele két olyan könyvre is utal, amely még a Septuagintában sem szerepel (Mózes mennybemenetele és Énók könyve). Ennek ellenére a korai egyház a kibővített, görög kánont használta. Ez szolgált alapjául a Biblia latin fordításának is, amely aztán a latin nyelvű római egyház révén egészen a reformáció idejéig a nyugati keresztyénség egyetlen hivatalos bibliafordítása volt. De ezt a görög kánont használja a mai napig a keleti, ortodox egyház. A reformáció azonban visszatért a héber kánonhoz, és elvetette a csak a Septuagintában megtalálható könyvek hittételt megalapozó tekintélyét. Ennek jelentősége abban áll, hogy ezek a könyvek tartalmaznak olyan tanításokat, mint például a halottakért való imádság és a purgatórium, amelyeket a reformáció a szentírás többi könyvével ellentétesnek tartott, és ezért elvetett. De megkönnyítette ezt az is, hogy miután az évszázadok során eltűnt a görög nyelvű zsidóság, a héber kánon maradt a zsidóság egyetlen kánonja. Ennek ellenére a Biblia több fordítója, így például Károli is, lefordította ezeket a könyveket, de azzal a figyelmeztetéssel, hogy ezek csak másodlagos jelentőségűek: hasznosak ugyan a keresztyén életre való nevelésben, de nem lehet őket a tanításbeli viták eldöntésére használni. A protestáns egyházakban, talán csak az anglikán egyház kivételével, később ezek a deuterokanonikus könyvek teljesen elveszítették jelentőségüket, mivel a keresztyén élethez szükséges újat nem tartalmaznak, ellenben számos vitára adhatnak okot. A mai protestáns Bibliafordítások már régen nem is tartalmazzák őket. A római katolikus egyház a tridenti zsinaton 1546-ban megerősítette tekintélyüket és a bibliai kánonban való helyüket. Azóta is tartalmazza őket minden római katolikus kiadású Biblia, bár a szentmise liturgiájában nem használják őket. Ami az Újszövetséget illeti, ennek végleges, vitán felülálló kánonja a nyugati egyházban már a 4. századra kialakult, majd miután a 692-es második trülloszi zsinaton a keleti egyház is elfogadta a Jelenések könyvét, itt is véglegessé vált a 27 könyvből álló lista. Bár az Újszövetség könyveinek elismerése így általánosan elfogadott lett, vagy éppen ezért, egyetemes érvényű zsinat soha nem kanonizálta őket. Mégis, a kánonnak ez a része az, amely ma is minden egyházban egyformán elfogadott és hivatkozott. Meg kell még jegyezni, hogy az Újszövetség kánonjának kialakulásakor a viták (különösen a Zsidókhoz írt levél, Jakab levele, Péter 2. levele, János 2. és 3. levele, Júdás levele és a Jelenések könyve körül) arról szóltak, hogy vajon apostoli eredetűek-e ezek a könyvek. A másik nagy veszély az volt, hogy számos olyan irat terjedt apostoli eredet alatt (mint például Tamás evangéliuma vagy Péter apokalipszise), amelyek gnosztikus, a keresztyénségbe beférkőzött, de valójában azzal szöges ellentétben álló, Krisztus valóságos megtestesülését tagadó tanításokat hirdetnek. A 27 könyvből álló Újszövetségi kánon általánossá és egyetemesen elfogadottá válásával elhárult a veszélye annak, hogy a keresztyénség a gnoszticizmus útjára térjen, és így a mai napig hiteles ismeretünk van megváltásunkról.

Básti Péter

A B

ibliár

ól (4

50 év

es a

vizso

lyi B

iblia)

Kis Tükör │ 5

A ma emberét, ha megkérdeznénk, van-e Bibliája, bizonyára sok igenlő választ kapnánk. Ám, ha tovább kérdeznénk, olvassák-e ezt az értékes könyvet, már kevesebben válaszolnának igennel. A Bibliáról beszélgettem valakivel, aki elmondta, hogy ő már fiatal korában „kiolvasta” a Bibliát, mert kötelező volt. Én is többször elolvastam a Szentírást, mire rájöttem, hogy nem lehet „kiolvasni”, de lehet általa lélekben növekedni és gazdagodni. Az Ige által

ismered meg magad és ismered meg az Atyát, Jézus Krisztust és a Szentlelket. Olvasd a Bibliát, hogy tudd, mi van benne megírva. Legjobb a reggeli órában, hogy békességben teljen a napod! Tanulj meg egy-egy részt kívülről, és gondolkodj el rajta! Fontos, hogy ne csak az Újszövetséget, de az Ószövetséget is olvasd. Pál apostol Timóteusnak írja: „A teljes írás Istentől ihletett, hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2Tim 3,16–17)Egy idős, hűséges keresztyént megkérdeztek, hogyan olvassa a Bibliáját? „Azzal a reménnyel, hogy Isten minden alkalommal akar mondani nekem valamit” – volt a felelet.Ezzel a reménységgel, bizalommal és örömmel olvassuk mindnyájan Isten szavát!

Ódor Zsuzsanna

A Biblia az egyetlen könyv, amely a mi otthonunkban nem kerül fel a könyvespolcra. Az éjjeliszekrényen tartjuk, hogy lefekvéskor még fellapozhassuk, ébredéskor pedig vele kezdjük el a napot.Számunkra az Ige lelki támasz. Megerősít bennünket. Egyetlen napra sem maradunk magunkra gondjainkkal,

mert a szívünkbe fogadott Krisztus érdeméért bátran fohászkodhatunk áldásért és segítségért Istenhez. Ő a mi Atyánk, kinek irántunk való szeretete és kegyelme határtalan. A Bibliában az Ószövetség és az Újszövetség összhangban van egymással. Az előbbinek próféciái és ígéretei sorra beteljesedtek az utána következőben. A teljes szentírás minden szava igaz és a Szentlélektől ihletett. Elgondolkodtat, miközben épít bennünket. Hatására megpróbáljuk kitépni életünkből a konkolyt, és imádkozunk azért, hogy tiszta szívvel Istennek tetsző dolgokat cselekedhessünk.Olvassuk a Bibliát! Erősíti és mélyíti hitünket. Mert a hit egy csodálatos, kiapadhatatlan forrás, amelynek kristálytiszta vize szomját oltja mindazoknak, akik bizalommal és meggyőződéssel merítenek belőle.

Turányi Mária és József

Mit jelent számomra a Biblia?Rendkívül sokat. Ezt igyekszem az alábbiakban részletesebben is kifejteni. Persze nem volt ez mindig így. Sokáig azok közé tartoztam, akik számára a Biblia olvashatatlan volt, mert azt nem lehet úgy olvasni, mint egy közönséges könyvet. El lehet olvasni elejétől végéig, mint egy regényt, elbeszélést, ami bizony nem csekélység. Ám azzal nem sokra jutunk, ha a könyv ,,elbeszél” mellettünk. Mert így nem értjük, vagy nem is hisszük azokat a csodálatos dolgokat, melyeket Isten tett népével, vagy éppen értetlenül szörnyülködünk a sok kegyetlenkedésen és szenvedésen, mit a zsidóknak vagy a keresztyéneknek kellett viselniük.Ha csak ezt látjuk, nem láthatjuk, hogy ez a könyv többről szól. Nemcsak elbeszél, hanem beszél hozzánk. Isten Lelkének lenyomata található minden lapján, mely az olvasó vagy az igehirdető

által kelhet életre. A Bibliának fontos az olvasó, ill. a hallgató személye, hogy érti-e a Lélek nyelvét, ahogy mondani szokták: „van-e füle a hallásra”. Más könyveknél ilyen szempont nem létezik. A Biblia személyesen szól hozzám és mindenkihez. Sokszor ugyanaz az igerészlet nekem és mások számára más-más igazságot jelent. Ez is bizonyítja, hogy kimeríthetetlen bölcsesség található ebben a könyvben. Tanítása alapján más szemszögből láthatjuk a világot, megkülönböztethetjük általa a jót a rossztól, hogy mi rejlik a dolgok mögött, amit a világi közgondolkodás esetleg el szeretne takarni előlünk. Emiatt érzékenyebbé válunk a jóra, de a gonoszra is. Ezért a keresztyénnek több lelki harcot kell megvívnia, mint a világ emberének.A Biblia azt nyújtja, amit várunk tőle. Nem tudományos könyvnek szánták, mégis naponta igazolja, hogy igazságai minden tudomány felett állnak. Nem történelemkönyvnek vagy jóskönyvnek, mégis történeteiben visszaköszönnek a múlt, de ugyanúgy a jövő eseményei is. Ha tanácstalanok vagy megfáradtak vagyunk, ha tiszta szívből kérünk, Isten igéje által bölcs tanácsot nyújt és megnyugtat.Ám ugyanúgy megfedd is minket, ha éppen erre van szükségünk. Ha nem tudunk imádkozni saját szavainkkal, a Bibliát imakönyvként is kezünkbe vehetjük: a zsoltáros szavai segítenek. Számomra Jézus Krisztus ígéretére emlékeztet a Biblia. Ahogyan megígérte: általa velünk lehet az Ige mindennap. Sajnos erről néha megfeledkezünk, magamat is beleértve. Pedig számtalan esetben segített, a körülményekkel is dacolva tartotta bennem a lelket. Mindezért Biblia nélkül a keresztyén lét számomra elképzelhetetlen.

Varga Attila

Miért olvasom a B

ibliát?

6 │ Kis Tükör

Berecz Gyulára emlékezünkVi

ssza

pillan

tóA 2015-ös évet a Jókai Egyesület Jókai-emlékévvé nyilvání-totta az író születésének 190. évfordulója tiszteletére. Komá-rom egyik jelképe a Jókai-szobor, melynek alkotójáról, a 120 éve született Berecz Gyuláról méltatlanul keveset tudunk. Az alábbiakban komá-romi megbízásaiból válogattam, kiemelve a református vonatko-zásokat.

„Két embernek nevét nem szabad megemlítet-lenül hagyni ezen a na-pon, amikor Komárom legnagyobb fiának s a magyarság legkedvesebb mesemondójának, Jó-kainak örök időre szóló emléket állítunk. Az egyik: a művész, Berecz Gyula... A másik, aki-nek neve szorosan egybe-forr a szobor megalkotá-sával: dr. Szíjj Ferenc, a Jókai Egyesület 1 lelkes, fáradhatatlan elnöke... A Jókai szoborbizottság lelke, munkása, íródeákja, aki a szobor megalkotásának minden fázisánál ott volt...”– jelent meg a Komáromi Lapokban2 a szoboravatást megelőző na-

pon. A szoborállí-tás gondolata már 1904-ben, Jókai halálának évé-ben megszületett, amikor Komárom törvényhatóságá-nak közgyűlése elhatározta, hogy szobrot emel az író emlékére. Elindult a köz-adakozás, majd közbeszólt az I. világháború. Év-tizedek múlva, 1936-ban újra aktuális lett a szoborállítás gon-dolata, amikor dr. Szijj Ferenc3 a JE tisztújító közgyű-lésén4 kijelentette,

hogy az egyesület fennállásának negyedszázados jubileumát a Jókai-szobor felállításával szeretnék megünnepelni. Miután 1936 áprilisában a Kultúrpalota emeletén megnyílt a Jókai-emlékszoba, a városban önkéntes adakozás indult a Jókai-szobor javára: „... elsőnek a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet ajánlott fel a célra 500 koronát, majd a komáromi református egyház ajánlott fel 1000 és az Izraelita Nőegylet 500 koronát ” – tudjuk meg a Komáromi Lapokból.5 Az emeleti előcsarnokban Berecz Gyula Jókairól készült mellszobrát is láthatta a közönség. A szobrászt már a 20-as évektől foglalkoztatta a nagy mesemondó alakja. 1925-ben, amikor Budapestről hazaköltözött szülővárosába, Komárom Jókai Mórt ünnepelte. A centenáriumi ünnepségekre Berecz

Jókai-bronzplaketteket készített. Jókai fejének reliefmását gipszből is megmintázta, melyet az érdeklődők meg is vá-sárolhattak. A komáromi közönség a JESZO kiállításain rendszeresen lát-

hatta szobrait. Neve ismertté vált, egyre több megrendelést kapott a város és a környék polgársá-gától (Tóth Károlyi Lajos, komáromi vizsgálóbíró, 1926; a Feszty család tagjai, 1926 – valamennyi a komáromi Duna Menti Múzeum gyűjteményében), a városban működő egyesületektől, egy-letektől (Jókai-szo-bor,6 bronz, 1937; Csepy Dániel,7 1927), valamint a

várostól (Dr. Lipscher Mór,8 1927). A felsorolt művek a Jó-kai-szobor kivételével mind mellszobrok voltak és gipszből készültek. Berecz Gyula több alkotását csak leírásokból, a korabeli sajtóból ismerjük. A kórház lépcsőházában felava-tott Lipscher-szobrot 1938-ban antiszemiták döntötték le. A JE ösztöndíjának köszönhetően 1928-ban bécsi, ill. olaszor-szági tanulmányúton vehetett részt. Itt – Ravenna, Bologna, Modena, Firenze, Pizza, Livorno, Genova, Róma – készült váz-latai már a temetők, síremlékek, emléktáblák iránti érdeklődé-séről tanúskodnak. Magyarországon az I. világégést követően törvényrendeletek születtek arról, hogy minden község emel-jen emlékművet hősi halottainak. Az első Csehszlovák Köz-társaság idején az anyaországtól elcsatolt területeken is egyre több községben állítottak háborús emlékjeleket. Berecz Gyula is több emlékmű készítésére kapott megbízást a 20-as évek vé-gétől (Nemesócsa, Megyercs, Keszegfalva, Udvard, Diószeg).9 Komáromban a bencések és a zsidó hitközség is őt bízta meg a 30-as évek elején az I. világháborúban elesett katolikus, ill. zsidó áldozatok emlékművének elkészítésével. Mindkettő bel-ső térben felállított, szoborcsoporttal, ill. domborművel koro-názott emléktábla. Az egyik a Szent András-templomban, a másik ma már a zsidó temető szertartástermében látható.

A Berecz család

Szüleinek síremléke a katolikus temetőben

Szent András templom,I. világháborús emlékmű szoborcsoportja

Kis Tükör │ 7

1940-ben Komárom megye őt kérte fel, hogy mintázza meg a vármegye neves személyiségeinek szobrait. Az elkészült mellszobrokat – Pázmándy Dénes, Jedlik Ányos, Beöthy Zsolt és Ghyczy Kálmán – a megyeháza előcsarnokában

helyezték el. További személyek megörökítését is tervezte a vármegye (Czuczor Gergely, Feszty Árpád, Gyulay Rudolf, tudós Hetényi János, Jászai Mari, Jókai Mór, Konkoly Thege Miklós, Kulcsár István, Ribáry Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Szinnyei József, Takáts Sándor, Thaly Kálmán).10 Ugyan-ebben az évben az 1938-as magyar-szlovák diplomáciai tár-gyalások helyszínét megjelölő emléktábla megvalósításával is Bereczet bízta meg a vármegye. A Komáromi Lapok tudósí-tásából11 tudjuk, hogy az elfogadott terv vörös márványból készült, „...a trianoni kereszt előtt 3 női alak, egyik Szent Ist-ván koronáját tartja, a másik a rabság láncait szakítja szét”. A tábla elpusztult, feliratos részének12 töredéke a komáromi Klapka György Múzeum gyűjteményében lett elhelyezve.Közben folyamatosan síremlékek is születtek a Tó utcai mű-teremben. Krisztusos síremléktípusával a komáromi teme-tőn kívül az érsekújvári és a nagyszombati temetőkertekben is találkozunk. A komáromi katolikus temetőben áll Berecz szüleinek lágy vonalakkal mintázott, két nyújtott női alak-kal díszített síremléke. Berecz Gyula egy 1949-ben irt levelében rendszeres mecé-násaként a zsidóságot és a bencéseket nevezi meg. Néhány a bencés megbízások közül: Emlékplakett a felszabadulás emlékére,13 a Bencés tanárok emléktáblája (1943), Krisztus-mellszobor (1944) és az utolsó Komáromban készült művek egyike, a Szent András-templomban látható Keresztút 14 állomása (1946–47). Életében, alkotómunkájában 1948 fordulópontot jelentett. 54 évesen végleg elhagyta szülővárosát. 1948 őszén áttelepült az azóta már Budapesthez tartozó Árpádföldre. A Bereczről szóló írásokban, megemlékezésekben szinte mindenhol kényszerkitelepítést említenek a szerzők. Az 1948-tól rend-

szeresen testvéreihez írt sorok – közel 70 levél – azonban arra engednek következtetni, hogy önként választotta az áttele-pülést. Döntése hátterében ott húzódhatott a reszlovakizáció elutasítása, a csehországi kényszermunkáktól való félelem. Az áttelepülés után szomorú tényekkel szembesült, egyre erőteljesebb lett kétségbeesése az alkotást, a szabadon alko-tás lehetőségét illetően. Az új hatalom képviselőit mintázta, köztársasági címert készített, hirdetések útján portrézással is próbálkozott, paloták gipsz konzolainak öntését is vállalta. Próbálkozott az Ikarusznál dekoratőrként elhelyezkedni, hogy enyhítsen megélhetési gondjaikon. A mindennapi élet nehézségei, az egyre erősebben gyötrő honvágy jellemezte a szobrász 1948 utáni éveit. Berecz Gyula termékeny alkotókorszaka 1948 után megsza-kadt. Stílusa alapvetően egységes volt, nem próbálkozott a kortárs művészeti törekvésekkel. „Nem vagyok avantgarde, és nem vagyok modernista sem. Az egyszerű emberek előtt szeretnék közérthető lenni”– vallotta. Pályáját a századfor-duló szobrászatának akadémikus, realista törekvései hatá-rozták meg. Mindenekelőtt Fadrusz János, Stróbl Alajos és Riegele Alajos hatása érezhető alkotásain.„...fáj a honvágy, úgy szeretnék hazamenni, a Tó utcai kis szobámban megpihenni!” – küldte haza a sorokat, de a haza-utazás, hogy viszontláthassa családtagjait, már nem adatott meg neki, mert 1951. október 7-én, 57 évesen elhunyt.

Szabó Csekei Tímea

Lábjegyzet:1 Továbbiakban JE.2 KL. 1937. 11.. 27. 5. o.3 Dr. Szíjj Ferenc volt Komárom polgármestere 1920–23 között, a Komáro-mi Református Ifjúsági Egyesület elnöke 1925-26 között. A Komáromi Ref. Em. világi tanácsbírája.4 A Jókai Egyesület elnöki tanácsának tagja volt Gyalókay Miklós, a Komá-romi Ref. Em. főmérnöke, tanácsbíró és Csízy István, presbiter, egyházme-gyei mérnök, világi aljegyző, tanácsbíró.5 KL 1936. 4. 25. 5. o.6 Mácza M.: A komáromi Jókai-szobor története. Limes 1993/3–4. 89–115.o., Szénássy Z.: Ércbe öntött emlékezet, Irodalmi Szemle 2008. janu-ár.7 Csepy Dani (1846–1933) a Sport Egylet alapítója, a komáromi ügyvédi kar köztiszteletben álló Nesztora. A református egyház presbitere, a JE társ-elnöke, felesége a komáromi Jótékony Nőegylet elnöke volt. 8 Dr. Lipscher Mór nevéhez fűződik az első magyarországi agytumor-eltávo-lító műtét. A szoboravatásról: KL. 1927. szeptemberi számaiban.9 Berecz Gyula I. világháborús emlékjeleit is tárgyalja: L. Juhász Ilona: Ne-veitek e márványlapon...A háború jelei. Fórum Kissebbségkutató Intézet, 201010 Pázmándy, Ghyczy, Feszty mellszobra a DMM, Jedlik és Czuczor a Ko-máromi Katolikus Egyház tulajdonában van. A többi, elkészült szobor hol-létére vonatkozó adatokat eddigi kutatásaim során nem találtam.11 KL. 1940. 12. 14.12 „20 év bánata vált e helyen diadalmas örömmé: Szent igazunk győzött s porba ömölt Trianon. Ebben a teremben tárgyalt a komáromi magyar-ság mámoros tüntetése közepette 1938. okt. hó 9–13-ig a magyar kormány nevében Kánya Kálmán és gróf Teleki Pál a bomladozó csehszlovák állam képviselőivel a Trianonban elszakított Felvidék visszaadásáról. Ezt az em-léktáblát nemes Komárom vármegye közönsége állította a felejthetetlen na-pok örök emlékezetére.”13 „A komáromi bencés diák 20 éven át sóvárogva ült a Nagyduna partján. A bencés gimnázium ezt a plakettet ajándékozta a látogató testvérintézeteknek a felszabadulás emlékére”– olvasható az iskola 1938–39-es évkönyvben Dr. Hajdú Lukács írása.

Készül a Jókai-szobor, 1937

8 │ Kis Tükör

Úrvacsora„Jézus így szólt hozzájuk: Bizony, bizony, mondom nektek: ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek.” János evangéliuma 6,53.

Amikor ezt az igét olvassuk a szentírásból, akkor megdöbbenünk, hogy mit is mond itt Jézus. (Rögtön az elején le kell szögezni, hogy itt ez az ige János evangéliumában nem az úrvacsoráról szól, mert Jézus az úrvacsoráról szóló tanítást az utolsó vacsora alkalmával mondta el, és Pál apostol abból merített.) Igen, ki kell mondani: ezt az igét valóban nehéz megérteni. Jézus földi élete során nagyon sok csodát tett. Sok embert meggyógyított, számos ember mellé odaállt és segített. Kenyércsodát is tett, amikor kenyeret adott az embereknek. Ők azt gondolták magukban, hogy nekik ilyen ember kell, aki kenyeret ad. Ezért királlyá akarták Őt tenni. Jézus azonban nem akarta, mert tudta, hogy nekik a minden erőfeszítés nélkül szerzett kenyér, s nem Őmaga kell. Szomorú, hogy

azok az emberek nem hitték, hogy Jézus a Krisztus, a megváltó, Isten egyszülött Fia. Csak az érdekelte őket, hogy mit kaphatnak Tőle. Ma

is így van ez: az ajándék kell, de maga Jézus nem. Pedig Jézus Önmagát kínálta fel mindenkinek. Ez sokkal több, mint

amit Jézus ajándékként adott. Ezért akarja megértetni az Őt hallgatókkal, hogy a mulandó dolgok helyett figyeljenek az örökkévaló dolgokra. „Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek.” Jézus itt a vele való személyes kapcsolatot hangsúlyozza. Ahogyan megeszem az ételt, az úgy lesz velem szétválaszthatatlanul eggyé, vele azonosulok, annak ereje sejtjeimen keresztül felszívódik, és elkezd hatni bennem. Ha Krisztust befogadom a szívembe, ha hagyom, hogy lelkileg eggyé legyen velem, akkor Jézus, az Ő szeretete elkezd hatni bennem. Tehát Jézust enni azt jelenti, hogy Őt feltétel nélkül elfogadom, Vele lelkileg igazán eggyé válok. Jézust enni azt is jelenti, hogy Őt vállalom, neki nem fordítok hátat. Akárhová megyek, Vele együtt megyek. Ha Őt szidják, engem is szidnak. Ha Őt bántják, engem is bántanak, mert Vele eggyé lettem, ha lelki értelemben Jézust eszem. Ahogyan táplál bennünket a mindennapi kenyér, úgy táplál bennünket a Krisztussal való közösség, úgy éltet bennünket Krisztus. Ezt az igét úgy kell értelmezni, mint egy képet, mint egy lelki képet. Jézus az élet kenyere. Őt enni azt jelenti, hogy Vele közösségben akarok lenni. Ha az ember nem eszik (nem táplálkozik – ez az ige szerepel az eredeti szövegben), előbb vagy utóbb elpusztul. Ha lelkileg nem táplálkozunk Krisztussal az Ő igéjén keresztül a Szentlélek segítségével és erejével, akkor abba az ember előbb vagy utóbb belehal. Kiszárad a lelke, elfásul, elkorcsosodik a szíve. Nem lesz többé benne szeretet, megértés, segítőkészség, jóindulat. Ezért kell naponként táplálkozni Krisztussal, naponként fohászkodni hozzá, beszélgetni Vele, hogy lelki életünk el ne korcsosodjék, hanem élő, cselekvő hitünk legyen, hogy tudjuk szeretni Istenünket, családunkat, hazánkat.

Feltámadás„Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs a halottak feltámadása? I.Kor 15,12

Miért van az, hogy olyan sokan ma sem hisznek a feltámadásban, pedig Krisztus feltámadt? És ha nincs feltámadás, akkor Jézus nem is támadt fel? Akkor az igehirdetésünk alaptalan, tartalmatlan és hit nélküli. Ha ez így lenne, akkor az egész keresztyén hitnek nincs értelme. Pál négy dolgot említ, amelyek bizonyítékként szolgálnak Jézus feltámadására, amelyek befolyásolják az ember hozzáállását az élet dolgaihoz. 1. A feltámadás bizonyítja, hogy az igazság erősebb a hazugságnál. Ha Jézust sikerült volna véglegesen legyőzni az ő ellenfeleinek, akkor ez a hazugság végleges győzelmét jelentette volna az igazság felett. A feltámadás az igazság megtörhetetlenségének végleges bizonyítéka. 2. A feltámadás bizonyítéka annak, hogy a jó erősebb, mint a gonosz. Egy jelentős történész szerint a történelem meggyőzően tanúsítja, hogy a világ olyan erkölcsi alapokon nyugszik, amelyek biztosítják, hogy hosszú távon a jó mindenképpen győzedelmeskedjék a gonosz felett. Ennek az erkölcsi világrenddel kapcsolatos meggyőződésnek semmi alapja nem lenne, ha a feltámadás nem történt volna meg, sohasem lehetnénk meggyőződve arról, hogy a jó valóban erősebb a gonosznál.3. A feltámadás bizonyítja, hogy a szeretet erősebb a gyűlöletnél. Jézus Isten testté lett szeretete volt, míg azokból, akik keresztre feszítették, a legkeserűbb gyűlölet fröcskölt. A gyűlöletük oly mértékű volt, hogy képesek voltak Jézus szeretetét és jóságát az ördögnek tulajdonítani. Jézus feltámadása azonban azt jelenti, hogy a gyűlölet semmiképpen sem győzedelmeskedett Isten szeretete felett. 4. A feltámadás bizonyítéka annak, hogy az élet erősebb, mint a halál. A háború idején egy londoni templomban már minden készen állt az aratási hálaadó istentiszteletre, többek között egy kéve gabonát is elhelyeztek az úrasztalán. Az istentiszteletet azonban nem lehetett megtartani, mert egy heves légitámadás romba döntötte a templomot. Hónapokkal később vette észre valaki, hogy a romok között szárba szökkent a gabona, majd termést hozott. Még a bombák sem voltak képesek megsemmisíteni a gabonamagban rejtőző életet. Az élet erősebbnek bizonyult, a pusztításra való törekvésnél. Mennyivel erősebb bizonyítéka Jézus feltámadása annak, hogy az élet erősebb a halálnál!

Tanító Péter,csallóközararnyosi lelkipásztor

Neh

ezen

érth

ető I

gék a

Bibl

iában

Kis Tükör │ 9

Könyvfigyelő

„Veszteségeink érlelnek meg bennünket a győzelemre, csa-lódásaink a bölcsességre, fájdal-maink a boldogságra.”Lao-ce mondása szerint a győ-zelem, a bölcsesség, a boldogság tehát a szenvedés jutalma. Szen-vedni azonban senki sem szeret. Menekülünk előle, tudatosan és tudattalanul is kerüljük a fáj-dalmat. Mikor a húsunkba vág, nem igazán érdekel bennünket az ígért jutalom. „Elviselhetetlen volt. Az egész. Minden másodperc rosszabb volt az előzőnél…” 1 „… újra és újra lecsapott rám, miközben mozdulatlanul feküdtem az ágyamban, a mennyezetet bámul-tam, a hullámok nekivágtak a szikláknak, azután visszarúgtak, hogy ismét odavághassanak a fűrészfogú zátonyhoz, és én lebeg-tem arccal fölfelé a vízben anélkül, hogy megfulladtam volna.” 2

Hazel Grace tizenhat éves lány, aki a rák utolsó stádiumában van. Egy csodagyógyszert tesztelnek rajta, ami némileg még megnyújthatja hátralevő életét. Szülei minden napot, amit beteg kislányukkal tölthetnek ajándéknak tekintenek, ám ez a túlzott ragaszkodás, rendkívüli kötődés külön teherként ne-hezedik rá. Hazel eljár egy egyházi, betegeket lelkigondozó csoportba, ahol megismer egy fiút, akibe hamarosan belesze-ret. Mivel a fiatalok nem tudják elkerülni a betegségükkel kapcsolatos tényeket és negatív hatásokat, próbálják azokat valahogy elviselni. Saját állapotukról néha maró gúnnyal, máskor lázadással, dühvel vallanak, olykor sírnak a tehetet-lenségtől, amiért nekik már nem lesz idejük nagy dolgokat megvalósítani, esélyük sincs a „hosszú, boldog életre”. A halál árnyékában, a fájdalomban, szenvedésben kibonta-kozó, kérészéletű határtalan boldogság, a negatív körülmé-nyek ellenére létrejött emberfeletti csoda, két emberi teremtés őszinte és tiszta vonzalma, szerelme adja John Green: Csil-lagainkban a hiba című bestsellerének központi motívumát. Korunk Rómeó és Júliája, egy romantikus dráma, mely köny-nyeket fakaszt minden olvasó szeméből. Szülőkéből, mert minden szülő leginkább attól retteg, hogy gyermekét veszíti el. Ifjú lányokéból és fiúkéból, mert a szereplők beszédstílu-sával, gondolkodásával könnyen azonosulhatnak. Idősebb személyekéből, mert olyan gyengéden és hitelesen mutat rá arra, milyen tehetetlen parányi lények vagyunk élet és halál dolgában.Többször felvetődik a regényben Isten neve, a túlvilág, az örök élet fogalma, az ajtó, a kapaszkodó keresése. A fiatalok pró-bálkoznak önmagukra érvényes igazságokat megfogalmazni, ha kell, ütköztetik félelmeiket, véleményeiket, bátorítják egy-mást, és keresik a hamis és álszenteskedéstől mentes vigaszta-lás szavait, miközben „csak” időt s létet akarnak maguknak. Szokatlan látószögük görbe tükör, amivel az olvasó mélyen megérintve szembesül. Történetüket, vívódásaikat szemlélve újrarendeződik bennünk, ami érték, átlényegül minden esz-me és gondolat. Ez az erős életigenlés teszi a regényt a maga egyszerűségében hiteles és megrázó olvasmánnyá.

Szalay Cecília

Lábjegyzet:1 John Green: Csillagainkban a hiba, GABO, 2014, 246.2 U.o: 247.

Keresztségben részesültek FEBRUÁR

Pintér György – Pintér György magánvállalkozó és Mészáros Ildikó hivatalnok gyermeke, aki hitvallás-tétellel egybekötött felnőtt keresztségben részesültDávid – Tolvaj Tibor asztalos és Nehéz Szilvia református tanárnő gyermeke

Hitvallást tettek FEBRUÁR

Csiba János – néhai Csiba Géza és Póda Valéria ró-mai katolikus nyugalmazott könyvtáros gyermekeNehéz Tibor – néhai Nehéz Dezső és Csukás Edit refor-mátus nyugalmazott nővér gyermekePintér György – Pintér György magánvállalkozó és Mé-száros Ildikó hivatalnok gyermekeSzegi Szlatki Aranka – Szlatki István római katolikus vá-mos és Czanik Aranka református hivatalnok gyermeke

Házasságot kötöttek JANUÁR

Szeder Roland 34 éves és Angelika Bagóčiová39 éves magánvállalkozó

Eltávoztak a földi életből DECEMBER

Anda Sándorné szül. Blahovics Júlia 71 évestestvérünközv. Oláh Gáborné szül. Mészáros Mária 93 éves testvérünk

JANUÁRKovács Tibor 72 éves testvérünkPető Lajos 61 éves testvérünk

FEBRUÁRözv. Illés Bálintné szül. Radimorszky Rozália 80 évestestvérünk Kocsis Imre 81 éves testvérünkAngyal Kalitza Andrea 44 éves testvérünk

„Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.” János 11,25

10 │ Kis Tükör

Egy cikksorozat indul a Kis Tükör hasábjain, mely három éven keresztül azt az utat hivatott bemutatni, mely a reformációhoz vezetett. Milyen körülmények okozták az egyház egyetemességének szétesését? Mik voltak azok a dolgok, melyek éles kritikát váltottak ki a társadalom, sőt a klérus körében is? Kiknek a mozgalmát nevezhetjük előreformációnak? Míg végül a nagy reformátorok: Luther, Zwingli és Kálvin munkásságának bemutatásával eljutunk a reformációhoz. VIII. Bonifác pápa meghirdette a pápaság egyetemes uralmi igényét a 14. század legelején, de tapasztalnia kellett, hogy a valóság és az elmélet nincs összhangban. Az akkori francia király, IV. Fülöp kijelentette, nem tűri, hogy a világi ügyekbe bárki beleszóljon, s a pápának csak lelki ügyekben hajlandó engedelmeskedni. Mivel azonban a király kötelessége az egyház védelme, és ha ő úgy látja, hogy az veszélyben van, össze kell hívnia az egyetemes zsinatot. A francia király a pápa igyekezetét a pápai primátus megerősítésére persze veszélyesnek találta, s odáig jutott, hogy VIII. Bonifácot eretnékség vádjával a zsinat elé állítassa. A királyt ebben az igyekezetében a francia papság és a párizsi egyetem is támogatta. A pápát elfogták – állítólag a király kancellárja még tettleg is bántalmazta –, csak hirtelen bekövetkezett halála mentette meg attól, hogy a zsinat elé állítsák s mint eretneket megfosszák tisztségétől. Ez a szituáció már jelzi, hogy megkezdődött az európai egyetemes keresztény közösség felbomlása. VIII. Bonifác halála után fellángolt a háborúskodás Rómában, hogy ki legyen az új pápa. IV. Fülöp nyomására az akkor már francia többségű bíborosi testület francia pápát választ: V. Kelement. Ő félt Rómába menni, ezért Avignonba rendezte be pápai székhelyét. Ekkor kezdődött meg az ún. „avignoni fogság”, mely 70 évig tartott. A pápák fokozatosan a francia uralkodó befolyása alá kerültek. A pápai udvar csak a 14. század végén, Gergely idejében tért vissza Rómába. Ő viszont alighogy visszatért, meghalt. A bíborosi testület két csoportra szakadt. Az Avignonban tartózkodó főleg francia bíborosok és a Rómában levő elsősorban olasz bíborosok is választottak pápát. Így egyszerre két pápa állt az egyház élén, s mindkettő meg volt győződve saját megválasztásának érvényességéről. Ezzel a helyzettel létrejött a nyugati egyházszakadás (1378). A két pápa kölcsönösen kiátkozta egymást, s az európai uralkodók is saját politikai érdekeik szerint támogatták hol az egyiket, hol a másikat, nem sokat törődve az egyház egységének kérdésével. A fennálló lehetetlen helyzetet megpróbálták orvosolni, így Pisába összehívták az egyetemes zsinatot, mely mindkét pápát megfosztotta méltóságától, és újat választott V. Sándor személyében, aki Bolognába tette át székhelyét. Csakhogy a két pápa nem kívánt távozni Szent Péter trónjáról, így már nem kettő, hanem három feje volt az egyháznak. Az egyházszakadás során megerősödött a zsinati mozgalom, a konciliarizmus. Ennek lényege, hogy a pápai hatalom nem uralkodói, hanem szolgáló hatalom. A pápa felett áll az egyetemes egyház, a pápa a keresztény nép megbízásából uralkodik. Szükség esetén azonban az egyetemes zsinat mint a keresztény nép képviseleti szerve, átveheti a hatalom gyakorlását, mert a zsinat a pápa felett áll. Így került sor a Zsigmond király által összehívott konstanzi zsinatra 1414-ben, ahol mindhárom pápa megjelent. Annak rendje és módja szerint mindhármójukat megfosztották a hatalomtól, és egy negyediket választottak: V. Mártont. A zsinat az egység helyreállítása mellett az egyház reformját tekintette fő feladatának. Számos reformintézkedést hoztak, többek között azt, hogy legalább 10 évente össze kell hívni a zsinatot.

Ennek a zsinati mozgalomnak a tetőpontja a baseli zsinat volt, ahol intézkedéseket fogadtak el a simonia (papi méltóságok vásárolhatósága) ellen, elítélve a papi ágyasságot, és követelve a misetartás, a zsolozsmamondás kötelezettségének pontos betartását. Zsigmond halálával azonban a zsinati mozgalom elveszítette legfőbb világi pártfogóját, a király halála után a pápa azonnal ellenzsinatot hívott össze, amely a pápai főséggel ellenkező addigi összes határozatot elítélte. A konciliarizmus így erejét veszítette, s újból a pápai főhatalom kerekedett felül a zsinattal szemben.

Édes Enikő,az alistáli ref. iskola történelem szakos igazgatónője

Egyház a késő középkorbanEc

clesia

semp

er re

form

anda

est! A

z egy

házn

ak ú

jra m

eg ke

ll újul

nia...

Virágom, margaréta

Illatod híján is szeretlek,mert tiszta vagy s egyszerű.Hallgatag vagy, mégis mesélsz,levágnak, meghalsz, mégis élsz.

A lenge szellőtől is meg-meginog nádszál tested,de gyengeséged nem panaszolod,csak állsz az árokszélen, a gyér homokon,féltelek, hogy verejték virít homlokomon.

Szirmaidra naponta kavics-eső hullik,körülötted járművek zaja morajlik. Hószirmodról a port a hajnal vize oldja fel,féltésedtől lelkemet a holdvilág oldja el.

Tavaszonként lehajolok hozzád, beszélgetek veled,rojtos, csipkés levélkéidet megsimogatja kezem.Ha kezed volna, paroláznék veled,a természet gyermeke vagy, mégis értelek.

Nekem te vagy a csoda!Tavaszom mámorító ajándéka.Napsugárral játszhatsz Egyszerűség-király, földbe gyökerezett napsugár.

Jóba Mihály

Kis Tükör │ 11

Börzsönyi barangolás – a Kopasz-hegy (539m)

és Sós-hegy (581m)

Madarról elérhetőbbé vált számomra a Komáromtól kicsit távolabb fekvő Bör-zsöny-hegység, így az utóbbi időben hűtlenebb vagyok a korábban sokat lá-togatott Gerecséhez.A legutóbbi túraleírás után ezért ebben az évben többször is a Börzsöny felé vesszük majd az irányt. Mai túránk kiindulópontja a kolostorá-ról és börtönéről is ismert dél-börzsönyi falu, Márianosztra (240m). Komárom-ból Párkányt, Letkést (határ) érintve, Ipolydamásd után élesen balra térve érhetjük el. Autónkat a falu közepén a buszfordulónál lévő kis parkolóban hagyhatjuk. Az útbaigazító turistatáblá-kat rögtön itt találjuk.A Z sáv és a P+ jelzésen indulunk el, amelyek az utolsó házaknál ketté is vál-nak. A Z sávon egyenesen megyünk tovább a szinte folyamatosan emelke-dő erdei úton, miközben egy tisztást is érintünk. Egy bő fél órás szuszogás után érjük el a Z sávról jobbra emelkedő Z háromszögjelzést, amely a Kopasz-hegy-re vezet fel. Felérve teljes körpanoráma és egy szép csúcskereszt fogad. A kereszt irányában szinte a lábunk alatt fekszik Márianosztra, a hátunk mögött pedig jól kivehető a következő félig kopár

csúcs, a Sós-hegy. A Z háromszögnél a nyeregbe visszatérve és jobbra fordulva ereszkedünk tovább, és hamarosan el-érjük a Lengyel- réteket (430m, útjelző táblák). (Ha valamilyen okból rövidíte-ni szeretnénk, itt letérhetünk balra a Z+ jelzésre). A Z sávon továbbmenve átvágunk egy er-dőgazdasági úton, és egy keskeny csapá-son tekeregve rendesen emelkedni kezd az turistaút a Sós-hegy oldalában. Már a csúcs alatti mezőn széttekintve ismét szép kilátás fogadja a turistát. Felérve ere a hegyre csak egy piciny betonnégyzetet találunk a turistajelzéssel. Lefelé óvato-

san menjünk, mert elég meredek, és eső után vagy hóban egy rövid darabon erősen csúszós tud lenni itt az út. A következő, T alakú mezőre kiérve a bal-ra vezető emelkedő útra fordulunk (csak távolabb lesz jelzés). Ez már a Nagy-rét (575m) oldala, mely-nek a tetején szintén megkapó kilátás várja az arra járót (5 perc könnyed kitérő a Z háromszögnél).A balra fekvő, közeli Nagy-Sas-hegyre is vezet háromszögjel-zés, de két okból sem érdemes rá felmen-ni. Egyrészt meredek és benőtt, csúszós az út, másrészt alig van kilátás. Inkább menjünk lefelé tovább a Z sávon, és né-hány kanyar után elérjük a Z+-ot, ezen forduljunk balra! Elérjük az erdőgazda-sági aszfaltutat, kicsit ezen megyünk to-vább (jobb kézről elhagyjuk a Szent Or-bán Hotelt). A nagyirtáspusztai kisvasút

megállójánál a sok összefutó jelzésből a P+ jelzést választjuk, mert ez vezet visz-sza a legrövidebb úton Márianosztrára. Szinte folyamatosan ereszkedünk lefe-lé a völgyben, több helyen a felszámolt kisvasút töltésén. A lefelé út felénél bal kéz felől van a fentebb említett Z+ jelzés, amely Lengyel-rétektől vezet idáig.Mielőtt haza indulnánk Márianosztrán kis kitérővel megnézhetjük a katolikus templom és kolostor épületét is.

-hgy-

Térkép: Börzsöny (Cartographia),turistautak.huTáv: 13 km, szintemelkedés 340m Menetidő: kb. 6 óra. Távolság Komáromtól: 75km,1 és 1/4 óra autóval

BarangolóBarangoló

12 │ Kis Tükör

December 5.A nyolcadikos konfirmandusok Mikulás-estjét tartottuk a jól bevált rend szerint. Az igei bevezető, az éneklés és a sok játék mellett a fiatalok megajándékozták egymást, és nem maradt el a hagyományos gofrizás sem.

December 7.Mindannyiunk örömére és adventi előkészületünk elmélyítésére vasárnapi istentiszteletünkön a FIRESZ-kórus szolgált. Az igehirdetés szolgálatát Süll Tamás végezte. A templomi alkalom után a gyülekezeti teremben vendégül láttuk a kórus tagjait.

December 7.Az év első adventi estjén felelevenítettük a nyári gyülekezeti hét élményeit. Segítségünkre volt ebben presbiterünk, Turányi József, aki az illyefalvai hét eseményeit megörökítő képekből készített összeállítást. Köszönet érte!

December 10.Néhány fiatallal és a nőegylet elnöknőjével gyülekezetünk lelkésznője ellátogatott a Nagykeszin működő Reménység otthonba. A gyülekezetünk diakóniája által küldött adomány, a nőegylet szeretetcsomagja és a gyülekezetünk asszonyai által sütött sütemény jó helyre került ebben az évben is. A lakókkal és az otthon alkalmazottaival kellemes, énekes estét töltöttünk együtt.

December 13.Ezen a délutánon csomagoltuk a gyülekezetünk tagjai által az Egy neked akcióra megsütött 1 200 mézeskalácsot.

December 14.A gyülekezetünk és egyházunk diakóniája által szervezett alkalmon délután 2 órától templomunkban emlékeztünk Tóth Kálmán missziós lelkipásztorra születésének 110. évfordulója alkalmából. Előadást tartott Galó Vilmos történész. Az eseményen jelen voltak a lelkipásztor családjának tagjai, valamint az életútját meghatározó gyülekezetek lelkipásztorai. A résztvevőket szeretetvendégség várta a gyülekezeti termünkben.

Délután 5 órára vártuk templomunkba a 2. adventi estre a nyári gyerektábor résztvevőit és szüleiket. Az énekes alkalmon felelevenítettük a nyáron tanultakat, majd a résztvevőkkel a gyülekezeti teremben szeretetvendégség keretében folytatódott együttlétünk.

December 15.Az Egy neked akcióra csomagoltunk ezen a délutánon is.

December 16.A lelkinap a Marianum alsótagozatosai számára idén rendhagyó volt. A csoportok felváltva sütöttek mézeskalácsot lelkésznőnkkel és a segítő asszonytestvérekkel, majd gyülekezetünk gondnokasszonya városunk híres személyeiről mesélt nekik. Lehetőség nyílt a kézműveskedésre is, így áldott délelőttöt töltöttünk a kicsinyekkel.

December 16.A nőegylet tartotta összejövetelét, amelyen a tagság jubilánsait köszöntötték, majd szeretetvendégség adott keretet a beszélgetésnek.

December 17.A Komáromi Művészeti Alapiskola tartotta templomunkban XX. karácsonyi koncertjét. A szinte zsúfolásig megtelt templomban a város alapiskoláinak énekkarai szolgáltak. Délután a nőegylet adventi szeretetvendégséget készített az egészségükben korlátozott fiatalok, szüleik és a Napugár csoport tagjai számára.

December 18.A Marianum felsőtagozatosai számára is lelkinapot tartottunk az alsótagozatosokéhoz hasonlóan. A gimnazisták az Ispotály otthon lakói között szolgáltak verses-énekes összeállításukkal.

December 18.Ezen a napon osztottuk szét a város területén az elkészített, Egy neked akció csomagjait abban a reményben, hogy legalább

Az e

lmúlt

hóna

pok e

semé

nyei

Kis Tükör │ 13

olyan örömet szerzünk ismeretlen megajándékozottainknak, mint amilyen örömmel készítettük mi is az igéslapokat és a mézeskalács szíveket.

December 21.Advent harmadik vasárnapján az istentiszteleten a rendszeres gyermek-istentiszteletre járó gyerekek szolgáltak, akiket apró figyelmességgel ajándékoztunk meg. Köszönet illeti a vezetőket is egész évi szolgálatukért.

Az esti istentisztelet után került sor III. adventi estünkre, amelyen ft. Fazekas László vetítéses előadásban számolt be novemberi koreai útjáról.

December 22.Délután 4 órától az Egy neked angyalai rövid karácsonyi koncertet adtak a Klapka téren. Kár, hogy gyülekezetünk tagjai közül nagyon kevesen vettek részt ezen a kedves alkalmon.

December 21–23.Bűnbánati istentiszteleteinken az ószövetségi napi igék alapján készültünk az úrvacsorai alkalomra.Karácsony ünnepének hetében csomagosztás volt a gyülekezetünk területén működő három szeretetotthon református tagjai között. Megajándékoztuk még a csallóközaranyosi és a vágfüzesi otthon gyülekezetünkhöz tartozó lakóit is. A diakóniai bizottság döntése alapján ajándékot nyújtottunk át minden otthon igazgatójának és alkalmazottainak is, kifejezve ezzel köszönetünket, hogy egész éven át készségesen segítik gyülekezetünk munkáját az otthonokban.

December 24.Az esti ünnepi istentiszteleten verssel szolgált Bastrnák Lilla és ifj. Fazekas László. Hegedűjátékával Végh Júlia, és szép adventi énekekkel a fiatalok zenekara gazdagított bennünket.

December 25–26.Karácsonyi istentiszteletünkön az úrvacsora jegyeit is kiszolgáltattuk.

December 31.Hálaadó évzáró istentiszteletünk után a templomban újévi vezérigét húzhattunk a magunk és a jelen nem lévő szeretteink számára. Az igéslapokért köszönet illeti Rácz Ilona nőtestvérünket és segítőit.

Január 1.Újév napján úrvacsorai közösségben kértük Isten áldását az előttünk álló esztendőre.

Január 8. Presbiteri gyűlést tartottunk, melynek egyetlen pontja a választás volt.Január 12. A baptista testvérek meghívására imaházukban szolgált az ökumenikus imahetükön nt. Fazekas Zsuzsa, gyülekezetünk lelkésznője.

Január 13.Az ökumenikus imahét keretében az evangélikus testvérek között hirdette az igét nt. Molnár Árpád püspöki titkár.

Január 17. Ezen a szombaton Rimaszombatban erősítette meg a hat évvel ezelőtt letett hivatali esküjét többek között egyetemes egyházunk püspöke, ft. Fazekas László és főgondnoka, Fekete Vince.

Gyülekezetünkből egy autóbusszal vettünk részt ezen a szép, több egyházi és állami méltóságot is vendégül látó alkalmon.Január 18.A vasárnapi istentiszteletünkön gyülekezetünk gondnokai köszöntötték egyházunk két fő őrállóját újraválasztásuk alkalmából, és átadták gyülekezetünk ajándékait: egy-egy Bocskay öltözetet. Az ünnepelteket köszöntötték a nőegylet tagjai, valamint városunk polgármestere, Stubendek László is. Isten adjon erőt, egészséget és bölcsességet, Lelkének vezetését elhívott szolgáinak, hogy az ő akarata szerint tölthessék be egyházkormányzói feladatukat.

Január 19–25.Ezen a héten tartottuk ökumenikus imahetünket, melynek szolgáló vendégei voltak: Kakas Zoltán baptista prédikátor, Elek László róm. kat. esperes, Peter Karjcer evangélikus lelkész és Park Sungkon koreai misszionárius. Jó volt együtt lenni s imádkozni a keresztyének egységéért ebben a forrongó, alapját veszített világban.

Január 21.Ezen a szerdai napon főztünk és osztottuk ki először 30 adag ebédet városunk hajléktalanjai között. A hajléktalanok étkeztetése március végéig tart. Hetente háromszor (Hé, Sze, Pé) osztunk ebédet a város két meghatározott pontján. A hét fennmaradó két napján a baptista és a róm. katolikus testvérek

Az elmúlt hónapok eseményei

14 │ Kis Tükör

szolgálnak. Hálásak lehetünk Istennek, hogy megengedi a szolgálatnak ezt a módját is, de imádkoznunk kell azokért, akik akár önhibájukból, akár más miatt ilyen embertelen körülmények között élik mindennapjaikat.

Január 27. A nőegylet tartotta évértékelő, tisztújító alkalmát. Isten áldja meg közöttünk a nőtestvéreket erővel, egészséggel, a szolgálatból származó örömmel, hogy együtt tehessük a dolgunkat Isten dicsőségére.

Január 29. Évzáró presbiteri gyűlésünkön számot adtunk az elmúlt év elvégzett munkáiról, beszámoltunk az eseményekről és meghatároztuk a 2015-ös év feladatait.

Február 1.A délelőtti istentisztelet után egyházközségi közgyűlés elfogadta az évi zárójelentést, és megszavazta az év missziói és gazdasági terveit. Délután Martoson ünnepi istentisztelet keretében ft. Fazekas László, egyházunk püspöke iktatta be esperesi tisztségébe nt. Szénási Szilárdot, a helyi gyülekezet lelkipásztorát és az egyházmegye vezetőségét.

A Komáromi Egyházmegye választott tisztségviselői(2015-2020)Lelkészi tanácstagok:Czinke Zsolt – Bátorkeszi , Dobai Sándor, Ing. – Dunamocs, Erdélyi Pál, Dr. – Vágfarkasd, Erdélyi Zoltán – Perbete, Fazekas Zsuzsanna – Komárom, Sasák Attila – Kamocsa, Szénási Szilárd, Dr. – MartosVilági tanácstagok:Baranyai Alajos, Ing. – Zsigárd, Borbély Károly – Komárom, Fitos András, Mgr. – Nagykeszi, Gál Sándor – Búcs, Pethes István– Kamocsa, Szabó Dezső, Ing. – Érsekújvár, Szabó Gábor – KisújfaluLelkészi tanácsbírák:Csiba Zoltán – Madar, Erdélyi Flegel Tímea – Ógyalla, Fazekas Zsuzsanna – Komárom, Pólya Csaba – Párkány, Tatár István – Kisújfalu, Végső László – MegyercsVilági tanácsbírák:Baranyay Alajos, Ing. – Zsigárd, Czanik Miklós – Sókszelőce, Fitos András, Mgr. – Nagykeszi, Izsák József – Negyed, Pinke László – Marcelháza, Zsemlye Károly – MegyercsEgyházmegyei jegyzők: Fazekas Zsuzsanna – Komárom, Baranyai Alajos, Ing. – ZsigárdÜgyész: Édes Árpád, JUDr. – MadarLevéltáros: Kis Jolán, Dr – KisújfaluPénztáros: Molnár László – Búcs

Február 12.A csütörtöki istentisztelet után a presbitérium jelen lévő tagjai előtt négy hitvallásra készülő testvérünk vallott hitéről, s adott számot a mögöttük lévő négy hónap alkalmain tanultakról.

Február 15.A vasárnapi istentisztelet keretében tett vallást hitéről négy testvérünk. Név szerint: Csiba János, Nehéz Tibor, Pintér György, Szegi Szlatki Aranka. Isten erősítse meg őket döntésükben és áldja meg őket, hogy megtalálják helyüket gyülekezetünkben, és Krisztus testének, az anyaszentegyháznak hűséges tagjai maradhassanak!

Február 16–21.A bűnbánati istentiszteleteinken a szentírás böjtre tanító igéinek alapján vizsgáltuk meg életünket.

Február 21.Ezen a szombati napon a gyermek-istentiszteletre járó gyerekek vezetőikkel, szüleikkel egy délig tartó kiránduláson vehettek részt. Köszönet a szervezőknek az ideszánt erőért és időért!Délután két órától a nőegylet tartotta farsangi zenés összejövetelét, melyen Dráfi Mátyás művész úr és gyülekezetünk presbitere, Borbély Károly és lánya Zsuzsanna szolgáltak. Egy kellemes, vidám délutánra emlékezhet minden résztvevő.

Február 22. A böjti úrvacsorai közösségünkön első alkalommal részesültek a kegyelem asztalának javaiban felnőtt hitvallóink is.

Az e

lmúlt

hóna

pok e

semé

nyei

Kárpát-medencei családok

találkozója az Országházban

2015. február 14-én a Komáromi Protestáns Nőegyletből nyolc család vett részt a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett Házasság hete programsorozat keretén belül a Kárpát-medencei családtalálkozón.A vendégeket az Országházban az Óbudai Népzenei Iskola zenekara és néptáncegyüttese fogadta. A Főlépcsőn Vári Ferenc, a KCSSZ alelnöke üdvözölte a jelenlévőket. Megnyitó ünnepi beszédet mondott Dr. Szabó Endre, a KCSSZ elnöke, majd Balog Zoltán miniszter úr szólt a több mint 800 jelenlévőhöz. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy azért vagyunk együtt itt, hogy megfogjuk egymás kezét, egymást erősítsük egész Kárpát-medencéből, mert összetartozunk. Igen fontos, hogy a családokban magyar szó legyen, és a mese is magyarul hangozzék el. Magyarul énekeljünk és imádkozzunk, a gyermekeink magyar iskolába járjanak, mert a magyarság jövője a családokban dől el. Majd Cehelnik Kitty 14 éves jánoki kislány szavalata hangzott el, utána a résztvevők közösen elénekeltek két népdalt, végül pedig a magyar és a székely himnuszt. Az Országház több termében a gyerekek részére különféle rendezvényekre került sor: kézműves foglalkozások, csoportos játékok, kulturális programok, táncház, vezetett országházi látogatás, Őrezred bemutató stb. A felnőttek részére pedig a felsőházi

Kis Tükör │ 15

1945 januárja… A templomi istentiszteletekre egyre kevesebben jártak. Így mi mentünk el a családokhoz. Eleinte 8–10, majd 22–29 család óvóhelyén tartottunk rendszeresen hetente egyszer, kétszer vagy háromszor rendes istentiszteletet, melyre az ottani óvóhelyen lakókon kívül elmentek a szomszédok és környékbeliek is. Ekkor Antal Gábor hitoktató, Tóth Mihály és Kossár András voltak itt a káplánok. Az egyház befogadta Dr. Czirják Jánost kézdimárkosfalvi (Háromszék vármegye, Erdély) és Borza Zoltán beretkei menekült lelkészeket rendes fizetéssel, lakással, fűtéssel és világítással… Két nevezetes dátum volt januárban: a 9-e és 20-a. Az előbbin egy légiakna az éppen hazasiető dr. Czirják János menekült lelkészt vágta agyon a Kollégium utcai kapujához közel, s ugyanakkor erősen megsebesült Ivanics Ilona volt diakonissza is… Ezen az éjjelen már csak a halott pásztor és a komáromi élő lelkipásztor maradtak a Kollégiumban. A többi már mind a pincében aludt, ahol lassan nyolcvanegy ágy helyeződött el. Megindult körülbelül három hónapig az óvóhelyi élet a maga megszervezettségével, hat teremre tagozódásával, melyeknek külön parancsnokuk volt a főparancsnok alatt. Meg volt szervezve a mentés, vészkijáratok, vízellátás, főzés…A második dátum január 29. Ekkor este két bomba esett a Kollégium tetejének két ellentétes részére. Három esett az épület elé, illetve mögé egy-két méternyire a faltól, s egy esett a volt postaépületre. Minden ajtó, kapu, ablak betört. Az épület cserép-üveg, égett hó, por és törmelék sokaságával hintetett tele. Másnap feljővén siralom volt nézni a lelkészi hivatalt, a termeket, a lelkészlakást, káplánszobákat. Ablakok, ajtók rámástól kivágva… A leglehetetlenebb helyekre eldobva…

Két-három napba került, míg a szemét és por valamennyire eltakaríttatott. Már korán másnap ott voltak a segítő hívek. Sokan. Szerszámokkal. És mert volt valamennyi deszka, megindult az ideiglenes ajtó-, ablak- és résbetömés… És estére már nyugodtabban lehetett lepihenni. Talán nem megy be most már akárki az egyház központi épületébe… Ez az újabb támadás több milliós kárt okozott, de akkor még nem tudtuk egészen megérteni, hogy az Úrtól van ez.Március. Szép meleg előtavaszunk volt. Istennek ez is nagy kegyelmeként jutott osztályrészünkül. Az óvóhelyekről olykor

órákra fel lehetett jönni. A légiriadók azonban sok szép napsugaras órát töltöttek el velünk a föld alatt. A pályaudvarok mindegyike már romokban hevert. Vagonok tele áruval, munícióval 2500 méterre elhajítva… Volt a Duna-hídon egy vagonütköző, a vele összeillesztett vagon alvázzal feldobva a vashíd egyik magas pontjára. Lehetett vagy 6–8 q. A Dunába beledobott kocsik, felkunkorodó sínek, óriási kráterek és tűz, tűz, tűz…A rend teljesen felbomlott. Még a rendőrség

állja a helyét. A nyilasok menekülnek. A nagy bizonytalanságban még fokozódott a hitetlen ember szörnyű magára maradottsága. Közeledett a front délen, északon. S a tankokat, kilőtt sok harci csodát megnéztük az izsai úton Ógyalla felé… Mennyi muníció! Mennyi löveg-hüvely… Micsoda értékek… S a halottak…, az ismeretlen halottak. És március 27-én bevonultak Dél-Komáromba az oroszok. A hidakat előbb felrobbantották a németek. Minden hidat. A vasúti hidakat teljesen elpusztították. Milyen kár, mennyi érték!Szép volt az idő, közben vonultak vissza a németek. És így jött el a virágvasárnap és a nagyhét… Az óvóhelyen tartottuk az összejöveteleket, bűnbánati hetet… Nagycsütörtökön a németek kezdték lőni a tornyunkat és a templomot. A nagycsütörtöki dél felé valami meleg, napsugaras, de felettébb nyomasztó hangulat ülte meg a várost, mint mikor vihar előtti csend van. S dél körül egyszerre csak délről repülőgépek értek a város felé, és orosz szőnyegbombázást kaptunk. Több bomba esett a templom és Kollégium köré is, egy a Kollégium udvarára is, az ott lévő német vízi autót felgyújtva. Ez a bombázás kibeszélhetetlen kárt okozott sok kisember házában, vagyonkájában, a Kossuth tér körül, a Rákóczi úton, s annak mellékutcáin. Halottak voltak, sok halott.Nagypénteket már csak az óvóhelyen kezdettük el, e napon ki sem nyitottuk a templomot, s délután 5 óra körül, március 30-án, bejöttek az oroszok. Ezzel új élet kezdődött el. Éjjelente, de nappal is sok-sok kellemetlenség érte az óvóhelyi lakókat, mire elhatároztuk, hogy felmegyünk a Kollégiumba.Április. Megengedték a harangozást (jó egy éve már nem volt szabad harangozni)… Húsvétkor első ünnep délelőtt indultam a templomba, a megrettent város üres utcái nem mutattak húsvétra. A templom előtt három férfi és egy asszony bizonytalankodott: hogy lesz-e istentisztelet? Igen, miért ne? – felelte a lelkész. S bementünk az ősi szép istenházába, melynek minden ablaka betört. Rövid istentisztelet volt, de megható. Talán huszonhatan voltunk a templomban, délután körülbelül ugyanannyian az úrvacsorán. Másnap valamivel többen. Felejthetetlen nagyhét és húsvét marad ez az életünkben…

Részletek Galambos Zoltán 1945. évigyülekezeti beszámolójából

(Megjelent a Rész szerint… című könyvben)

teremben voltak előadások. Ebéd után családjaink ingyenes múzeumlátogatáson vettek részt a Nemzeti Múzeumban. A Családlánc szervezetek vezetői részére pedig megbeszélést tartottak a Delegációs teremben.A szülők és a gyerekek megcsodálták az Országház gyönyörű épületét, amelyet úgyszólván egész napra birtokukba vehettek, majd megtekintették a Nemzeti Múzeum tárlatait. A családok este új élményekkel feltöltődve tértek haza, remélve, hogy még a jövőben is lesz alkalmuk ilyen családi együttléten részt venni.

Dr. Körtvélyesi Piroska

A képen Vári Ferenc , Cehelnik Kitty és Balogh Zoltánforrás: www.kcssz.hu

60 éve történt...

Borbély Károly által készített emléklap(dr. Czirják Jánosra emlékezve),

ami a Kollégium udvarán található

16 │ Kis Tükör

2015 - ös évg y ülekezeti

a lka lmai2. neg yedév

01–04. Bűnbánati hét02. Nagycsütörtök, úrvacsora, ifjúsági

istentisztelet03. Nagypéntek05–06. Húsvét – úrvacsra12. Diakóniai vasárnap16. Diakóniai bizottság18. Kikelet-túra25. Gyermek-istentisztelet kirándulás26. Nőegylet: Mészáros János Elek

jótékonysági koncertje28. Nőegylet: Dr. Bastrnák F.: „Az

emlő daganatos megbetegedései”30–31. Konfirmandusok hétvégéje,

Bátorkeszi03. Anyák napja14. Mennybemenetel ünnepe – kon-

firmációs vizsga17. Konfirmáció18–23. Bűnbánati hét24. Magyar egység napja24–25. Pünkösd – úrvacsora26. Nőegylet: P. Tóthné Zita: „Ahogy

élsz, azt örökíted tovább”27. Nőegylet: Szeretetvendégség,

halmozottan sérült fiatalok28. Jótékonysági koncert – Timóteus

ház29–30. Szeretethíd31. Szentháromságvasárnap04. Trianon, megemlékezés05. Nyitott templomok éjszakája,

kiállítás06. Nőegylet: Kirándulás Vizsolyba21. SJE TK diplomaosztója27. Egy-Ház-tartás28. Gyülekezeti nap

Emlék-istentisztelet: 1763-as földrengésKis Tükör 2015/2

30. Nőegylet: Igei alkalom, szeretet-vendégség, jubilánsok

Ápr

ilis

Jún

ius

Máj

us

„Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok...”

[Máté 25,35]www.reformata.sk

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

„És mondá Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.És látá Isten, hogy jó a világosság...” I Móz 1,3–4

Kedves Testvérek!

A Komáromi Református Gyülekezet felhívással fordul minden alkotó, alkotni vágyó vagy ez idáig inkább csak művészetkedvelő testvérhez. Szeretnénk meghirdetni egy képzőművészeti és irodalmi pályázatot, melynek témája:

„A FÉNY”

Sok szeretettel várunk minden olyan két- és háromdimenziós alkotást (rajz, festmény, fotó, grafika, szobrászati mű, számítógépes grafika stb.), ill. verset vagy rövid prózai alkotást (max. 1 oldal), amely ezt a sokrétű témát dolgozza fel. Szívesen fogadunk új, az erre az alkalomra készült műveket, de jelentkezni lehet akár korábbi, a témának megfelelő művekkel is.

Valójában nem szeretnénk első, második vagy harmadik helyezettet hirdetni, inkább annak örülnénk, ha összegyűlne egy szép anyag, amelyből kiállítást rendezhetnénk a gyülekezet vagy más, a város területén lévő, arra alkalmas helyen. A képzőművészeti alkotásokat az irodalmiakkal együtt szeretnénk kiállítani, utóbbiakat nyomtatott formában a képek mellett.Így teret adhatunk egymás tálentumainak megismerésére és egymás – művészet által való – gazdagítására.Beküldési határidő: május 24.

A jelentkezés alsó korhatára: a középiskola első osztálya (felső határ nincs)A pályázatra szánt műveket kérjük a lelkészi hivatalban leadni (Jókai u. 34, 945 01 Komárom, tel.: 035/77 02 689, 0915/710 725). Digitális fényképek vagy számítógépes grafika esetén kérjük, hogy nyomtatott formában adják be azokat (a formátumra nézve nincsenek kikötések). Irodalmi műveket viszont szívesen várunk reforkom@gmail.com e-mail címre, azok nyomtatásáról mi gondoskodunk.Minden további információ a lelkészi hivatalban kapható.

ALKOTÓPÁLYÁZAT

2015 –

A F

ÉN

Y ÉVE