85
Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatban A fejlesztési életciklust átfogó/támogató tevékenységek

Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatban

A fejlesztési életciklust átfogó/támogató tevékenységek

Page 2: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Ismétlés – Mivel fogunk foglalkozni?

• Mely életciklus fázisokról lesz szó?• Két jellemző tevékenységi kör:

• Teljes életciklust átfogó tevékenységek

• Egy-egy fázist átfogó tevékenységek

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 2

Page 3: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

A fejlesztési életciklust átfogó, támogató tevékenységekSzemelvények: Verifikáció és validáció, Konfigurációmenedzsment, Változásmenedzsment, Minőségmenedzsment, Biztonságmenedzsment, Dokumentálás, stb.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 3

Page 4: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Fejlesztés támogató tevékenységek/folyamatok

Olyan tevékenységek melyek a teljes fejlesztési életciklust átfogják.

Mindig szükség van rájuk?

• A fejlesztés céljától függ, például:• Safety kritikus fejlesztés

• Szükség van a biztonság menedzsmentre

• Egyéb kereskedelmi célú• Nincs szükség biztonság menedzsmentre

• Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy nincs szükség rá, azonban nem feltétlenül szükséges azonos szinten, például:• EN 61508-2:2010 Annex B

• V&V tevékenységek safety és non-safety fejlesztés esetében

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 4

Végigkísér avagy végig „kísért”?

Page 5: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Fejlesztés támogató tevékenységek/folyamatok

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 5

Page 6: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és validáció

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 6

Page 7: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

„Az igazolás célja annak bemutatása, hogy az átadandó dokumentáció a meghatározott bemenetek esetén az adott fázis előírásainak minden szempontból megfelel.”

„Az érvényesítés célja, hogy igazolja, hogy a szóban forgó rendszer – fejlesztésének bármely fázisában és a telepítés után – minden szempontból megfelel a követelményeknek.”

MSZ EN 50126:2001

Verifikáció: Jól tervezem-e rendszert?

Validáció: Jó rendszert készítettem-e?

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 7

Verifikáció (igazolás) és validáció (érvényesítés) a rendszerfejlesztésben

Rendszerkövetelmények

Rendszerkövetelmények

felosztása

Tervezés és kivitelezés

Gyártás

Telepítés

Rendszer érvényesítés

Rendszer elfogadás

Validáció

(érvényesítés)

Verifikáció

(igazolás)

Verifikáció

(igazolás)

Verifikáció

(igazolás)

Verifikáció

(igazolás)

Verifikáció

(igazolás)

Verifikáció

(igazolás)

Verifikáció

(igazolás)

Page 8: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 8

Verifikáció és validáció a számítástechnikában /Majzik/

Verifikáció (igazolás) Validáció (érvényesítés)

„Jól tervezem-e a rendszert?” „Jó rendszert készítettem-e?”

A fejlesztési fázisokra és az azok közötti ellenőrzések. A fejlesztés eredményének ellenőrzésére.

Fejlesztési lépések során használt tervek (modellek) és specifikációjuk közötti megfelelés ellenőrzése.

A kész rendszer és a felhasználói elvárások közötti megfelelés ellenőrzése.

Objektív folyamat formalizálható, automatizálható.Lehetnek szubjektív elvárások formalizálás, automatizálás nehézkesebb.

Hibamodell: tervezési, implementációs hibák. Hibamodell: követelmények hiányosságai is.

Nincs rá szükség, ha automatikus a leképezés a követelmény és implementáció között.

Nincs rá szükség, ha a specifikáció tökéletes (elég egyszerű).

Page 9: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 9

Miért fontos?

• 1957, Kistim (6. fokozat): meglazult hűtővezeték

• 1957, Windscale (5. fokozat) grafit melegítéssel elkéstek

• 1979. Three Mile Island (5. fokozat): megszűnt a hőelvezetés

(hibás tervezés és nem megfelelő karbantartás)

• 1986, Csernobil (7. fokozat): gőzrobbanás a 4-es reaktorban

• 2003, Paks (3. fokozat): fűtőelem kötegek túlhevülése majd hideg

vízzel történő érintkezése a mosótartályban

• 2011, Fukusima (7. fokozat): földrengés (ember okozta

katasztrófának minősítették)

Page 10: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

• Szemelvények:

• 1967. január 27. – Apollo-1: gyakorlás közben kigyulladt a kabin

• 1967. április 23. – Szojuz-1: visszatéréskor az ernyő nem nyílt ki

• 1971. június 29. – Szojuz-11: visszatéréskor megszökött a levegő

• 1986. január 28. – Challanger: az indulást követően az űrrepülőgép felrobbant

• 1996. június 4. – Ariane 5: indítást követően önmegsemmisítés (adatkonverziós hiba)

• 2003. február 1. - Columbia: az űrrepülőgép a visszatéréskor szétesett

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 10

Miért fontos?

Page 11: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 11

Miért fontos?

• 1974, McDonnell Douglas DC-10: az egyik raktérajtó kinyílása

• 2000, Concorde: az előző felszálló gép egyik alkatrésze a szárnyának csapódott

• 2008, McDonnell-Douglas MD-82: hibás szárnykonfiguráció

• 2016, LaMia Airlines 2933: üzemanyaghiány, elektromos műszerek meghibásodása

• 2018, Saratov Airlines 703: három sebességmérő három különböző értéket mutatott (jegesedés)

Page 12: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 12

Miért fontos?

• 1989, Ufa: kilyukadt földgázvezeték(a pálya környezetében felhalmozódott gáz felrobbant)

• 1998, Eschede: anyagkifáradás miatt eltört az egyik kocsi kerekén az acélabroncs

• 2011, Tatabánya-Tata: műszaki meghibásodás miatt nyitott ajtóval indult el a vonat + emberi mulasztás

• 2016, Belgium: biztosítóberendezési hiba miatt egy személyvonat 90 km/h-val rohant bele egy tehervonatba

• 2017, Cegléd: két szerelvény koccanása, személyvonat mozdonya meghibásodott

Page 13: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

• Service Level Agreement (SLA)Szolgáltatási Szint Megállapodás

• a szolgáltatónak mit kell teljesítenie

• a teljesítést a megrendelő milyen minőségi kritériumok mentén fogadja el

• hogyan fogja a megrendelő ezeket a minőségi kritériumokat mérni

• ezen mért minőségi mutatókkal arányosan mekkora számlát fog a szolgáltatótól elfogadni

• Példa: paksi atomerőmű

Szolgáltatási keretszerződés1. számú melléklet, Szolgáltatás leírások

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 13

Miért fontos?

Page 14: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

• Példa: SLA a biztonságkritikus vasúti rendszerek fejlesztésében

• „A vasúti RAMS a vasúti hatóság által biztosított szolgáltatási minőség egyik legfőbb összetevője.” (MSZ EN 50126:2001)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 14

Miért fontos?

12 Teljesítményellenőrzés

A vasúti szolgáltatás

minősége

Egyéb tényezők RAMS

Biztonság Üzemkészség

Megbízhatóság és

Karbantarthatóság

Üzemeltetés és

Karbantartás

R: Reliability

A: Availability

M: Maintainability

S: Safety

Page 15: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

≈ 11415 év hibamentes működés

Verifikáció és Validáció (V&V)

• Biztonságintegritás szint (pl. ASIL, SIL):egy szám, amely azt a bizalmi szintet jelzi, hogy a rendszer megfelel a meghatározott biztonsági funkcióknak a rendszeres meghibásodások tekintetében

• Részletesebben lásd később, megjegyzések:1. Funkciót vizsgálunk

• Veszély gyakorisága

• Következmények súlyossága

2. Kockázat

3. THR (Tolerable Hazard Rate)

4. SIL (Safety Integrity Level)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 15

Miért fontos? (példa folytatása)

THR/óra/funkció(Tolerálható veszélyességi ráta)

SIL

10-9 ≤ THR <10-8 4

10-8 ≤ THR <10-7 3

10-7 ≤ THR <10-6 2

10-6 ≤ THR <10-5 1

25 év élettartam alatt≈ 456 berendezésből

1-ben lesz hiba

Page 16: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

• Nem biztonságkritikus SLA követelmény:A mobilszolgáltatónál maximum 10 perc/év hálózat kiesés fordulhat elő.

• Követelmény sértés: a hálózat kiesés meghaladt a 10 percet

• Milyen következményekkel járhat?

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 16

Miért fontos? (példa folytatása)

• Biztonságkritikus SLA követelmény:Havonta el kell végezni az XY típusú vasúti jármű fékrendszerére előírt karbantartási folyamatot.

• Követelmény sértés: a rendszeres karbantartás 3 napot késett

• Milyen következményekkel járhat?

Page 17: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Verifikáció és Validáció (V&V)

• A meghibásodás valószínűségének elfogadható szintre csökkentése

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 17

Összefoglalva: cél a rendszerek hibamentessége

• A V&V technikák lásd az egyes életciklus fázisoknál

Page 18: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Konfiguráció menedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 18

Page 19: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Konfigurációmenedzsment

Célja

• A termékre és/vagy szolgáltatásra vonatkozó adatok kézben tartása• Költség csökkentés

• Hatékonyság növelés (pl. változtatások gyors követése)

• Stb.

• Példa: komponensek azonosítása

Szükséges, hogy tudjuk

• az eszközeink hol találhatóak,

• az eszközöknek mekkora az értéke,

• az eszközöket mire használják,

• milyen kapcsolatban van más eszközökkel,

• Stb.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 19

Page 20: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Konfigurációmenedzsment

• Konfiguráció menedzsment: egy adott termék/szolgáltatás összetevőinek egyedi azonosítása, ellenőrzött tárolása, módosítása és állapotjelentése a rendszer élettartama alatt

• Konfigurációs elem (configuration item): egy egység, amely a konfigurációkezelés hatásköre alá tartozik

• Például: szoftverek, SW modulok, HW elemek, dokumentáció, stb.

• Alapkonfiguráció (baseline): jóváhagyott konfigurációs információ, amely egy termék vagy szolgáltatás jellemzőit olyan időpontban határozza meg, amely referenciaként szolgál annak teljes életciklusa során végzett tevékenységekre

• Konfigurációs adatbázis (Configuration Management Database, CMDB): egy logikailag egységes adatbázis, amely tartalmazza a konfigurációs elemek adatait és a köztük lévő kapcsolatokat

• Változat (variant): egy olyan konfigurációs elem, amely egy másiktól csak kismértékben különbözik

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 20

Néhány fogalom

Page 21: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Konfigurációmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 21

Konfigurációs elemek (példák)

Konfigurációs elem

Fizikai Elektronikus

Hardver Papíralapú Dokumentum Kód

calc.cSZAMOL_V0.docxPC 502-1

Page 22: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Konfigurációmenedzsment

Baseline (példa) Mérföldkövek (példa)

Konfigurációs elemMérföldkövek

Lezártkövetelmények

Lezártarchitektúra terv

Lezártrészletes terv

Lezártmodul teszt

Lezártrendszer teszt

Véglegeselfogadás

Projekt terv 1.0 2.0 3.0 4.0 4.1 4.1

Konfigurációmenedzsment terv

1.0 2.0 3.0 4.0 4.0 4.0

Teszt terv és tesztspecifikáció

1.0 2.0 3.0 4.5 5.2 6.3

Követelményspecifikáció

1.0 1.0 1.3 1.4 1.6 1.6

Architektúra terv − 1.0 1.2 1.3 1.3 1.3

Részletes terv − − 1.0 1.2 1.3 1.3

Felhasználóikézikönyv

− − − 1.0 1.1 1.1

Alrendszer 1. − − − 1.0 1.1 1.2

Alrendszer 2. − − − 1.0 1.1 1.2

Compiler − − − 4.3 4.3 4.3

Linker − − − 7.2.5 7.2.5 7.2.6

Teljes rendszer − − − − 1.0 1.1

Kiadás − − − − − 1.0

− jelöli, hogy a konfigurációs elem nem képezte a szállítás részét.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 22

Page 23: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Konfigurációmenedzsment

Dokumentumok egyedi azonosítása

K. elem Funkció

PPPP_projekt vagy termék, melyre a konfigurációs elemvonatkozik

NNN dokumentum típusa

.TTTT_ fájl kiterjesztése

x verzió

.xkiadás (amíg vázlat státuszú a dokumentum betűt kell használni, kiadott változatban pedig szám)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 23

Egyedi azonosítás (példa)

Dokumentum típusok

NNN Jelmagyarázat

URS User Requirement Specification

SRS Software Requirement Specification

HRS Hardware Requirement Specification

ADS Architectural Design Specification

DDS Detailed Design Specification

… …

MANU_SRS.DOCX_1.A

Page 24: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Termelés

(dinamikus)

kiadási

kérelemkonfig. elem

Audit

Használat

(statikus)

esemény

bejegyzés

igény a

tervből

jelentés

konfig. elem konfig. elem

Változás

kezelésAzonosítás

metaadat

metaadat

metaadat

változtatási kérelem

Állapot

jelentés

metaadat

módosított adatok

elem jóváhagyás

Konfiguráció

menedzsment

Tárolás

Konfigurációmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 24

Tevékenységek áttekintése (folyamatok, bemenet, kimenet)

Metaadat: adat az adatról.

Audit: biztosítja, hogy a termék megfelel a követelményeknek, és a teljesítés teljes (a konfigurációs elem szabadon felhasználható).

Minőségbiztosítás: A konfigurációkezelés kölcsönhatásban van a minőségbiztosítással. Egy elem jóváhagyási folyamata: amely egy konfigurációs elemet a termeléstől a tárolóig kísér.

Azonosítás: célja egy konfigurációs elem metaadatinak és kapcsolatainak meghatározása.

Példa: pincér rendelések felvétele

Tárolás: célja, hogy a konfigurációs elem eltűnését, sérülését megakadályozza, a konfigurációs elem mindig megtalálható legyen.

Változás kezelés: célja, hogy megőrizzen minden a terméken/szolgáltatáson végrehajtott változtatást, lehetővé tegye a nyomon követhetőséget az előd konfigurációs elemekhez képest.

Page 25: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Konfigurációmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 25

Tevékenységek áttekintése (más szemléletek)

Structured analysis anddesign technique (SADT)Lásd később: Módszertanok

Page 26: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Konfigurációmenedzsment

Előnyök

• Használata támogatja:• Incidensfelügyeletet• Problémakezelést• Változáskezelést• Kapacitásmenedzsmentet

• Folytonos szolgáltatás• Nyomon követhetőség• Ellenőrizhetőség• Tervezhetőség:

• Új konfigurációs elem• Karbantartási szerződések

• Megtakarításokat eredményez

Nehézségek és kockázatok

• Konfigurációs elemek legalsó szintjének megválasztása kritikus• Túl alacsony: túl sok adat• Túl magas: túl kevés adat• Eredménye: többletköltség

• Támogató eszköz használata nélkül nem hatékony (időigényes)

• Pontatlanná váló adatok (hiteltelenné válás)• Bonyolult eljárások• Hiányzó menedzsment támogatás• Nem megfelelő a támogató eszköz

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 26

Page 27: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Változásmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 27

Page 28: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Változásmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 28

Jelentősége

• Cél a hatékonynak lenni a változékony környezetben!• Alkalmazkodni

• Iránytani

• Megvalósítani

Szervezet

F1

F2

F3

F4

A szervezetre szüntelenül ható erőhatások:

F1: politika

F2: technológia

F3: verseny

F4: vevői igények

> A szervezet környezete állandóan változik!

Page 29: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Változásmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 29

Folyamat Módosítási

igény

Igény

regisztrálása

Felülvizsgálat és

értékelés

Megvalósítható?

Módosítás

tervezés

Megvalósítás

Konfiguráció

menedszment

Változási napló

Változás kérelmező

értesítése és rögzítés

a változás naplóba

Stakeholderek

Projekt

manager

Változás

manager

Fejlesztő

csapat

Projekt

manager

Szakértői csapat

Projekt

manager

Page 30: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Változásmenedzsment

• A környezet által érzékelt hatások• Pénzügyi veszteségek

• Jó hírnév elvesztése• Ügyfelek elvesztése

• Jogi következmények• Stb.

• Szervezeten belüli következmények• A változtatás:

• Nem megtervezett

• Nem megfelelő

• Nem dokumentált

• A rendszer a támadásokra/kiesésekre hajlamos

• Erőforrásokkal való visszaélések(nem megtervezett munka)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 30

A „gyenge változáskezelés” hatásai

Page 31: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Változásmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 31

A változásnak való ellenállás hagyma modellje

Ellenségeskedés: „Nem bírlak.”

Félelem: „Nem szeretem a célt.”

Tartalom: „Nem hiszek a célban.”

Hitelesség: „Nem értem miért ez a cél.”

Zavar: „Nem értem a célt.”

Page 32: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Változásmenedzsment

• Irányelvek, folyamatok, szabványok

• Priorizáljunk/kategorizáljunk az időparaméterek (leállás hossza, átadási határidő), a szolgáltatás típusa és a módosítás súlyossága alapján

• Szerepkörök és felelősségek definiálása, feladatok elkülönítése, kommunikáció, stb.

• Változtatási igények kezelése

• Változtatási igények elemzése• Üzleti: a siker valószínűsége, a módosítás jelentősége,

erőforrásigény, üzleti indok

• Műszaki: a rendszer függőségei, műszaki követelmények, becslések

• Változtatási igény jelentés• A változtatási igény és státuszának világossá tétele a

menedzsment előtt

• Lehetséges státuszok: azonosított, elemzett, priorizált, megvalósított, tesztelt, telepített

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 32

Hogyan csináljuk? – A változásmenedzsment gyakorlata dióhéjban

• Jóváhagyási folyamat

• A módosítási folyamat különböző fázisaihoz megfelelő jóváhagyási folyamatot dokumentáltan kell biztosítani

• Telepítés

• Folyamata a módosítás nagyságától függ: nagymértékű, közepes, jelentéktelen

• Auditálhatóság és verziókezelés biztosítása

• Változtatás eredményeinek kezelése

• Kulcsfontosságú teljesítmény indikátorok használata pl. beállításokhoz

• A változtatott rendszer/szolgáltatás figyelemmel kísérése

• Integritás ellenőrzés

• Periodikus ellenőrzések

Page 33: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

13 Módosítás

Változásmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 33

Változtatás/módosítás végrehajtása, mint „mini életciklus”

Page 34: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Minőségmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 34

Page 35: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Minőségmenedzsment

A minőség megközelítésének módjai

MINŐSÉG

Transzcendens

a minőséget nem lehet definiálni,

akkor ismerjük fel, ha látjuk

Termék alapú

a minőség meghatározott

tulajdonságok jelenléte

vagy hiánya

Szabvány alapú

a minőség a termék/szolgáltatás

azon tulajdonsága, hogy megfelel a

vonatkozó szabványok

követelményeinek

Érték alapú

meghatározott költségért meghatározott

tulajdonságú termék/szolgáltatás

nyújtása

Termelés alapú

a minőség egy adott termék/szolgáltatás

megfelelése előre meghatározott

követelményeknek

Felhasználó alapú

a minőség a vevők igényeinek/elvárásainak

a kielégítése

Minőség fogalmak

• „Megfelelés a követelményeknek.” (P. Crosby)

• „Teljes vevői megelégedettség.” (A. V. Feigenbaum)

• „Használatra való alkalmasság, a felhasználó megítélésének megfelelően.” (J. M. Juran)

• „Az a veszteség, amelyet a társadalom elszenved a termék elszállításától kezdve.” (G. Taguchi)

• „Annak a mértéke, hogy egy objektum saját jellemzőinek egy csoportja mennyire teljesíti a követelményeket.„(MSZ EN ISO 9000:2015)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 35

Page 36: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Minőségmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 36

Mitől függ a minőség?

F1

F2F3

F4

A minőségre ható tényezők:

F1: felhasználó

F2: szállítók

F3: folyamatok

F4: erőforrások

F5: munkatársak

F6: környezet

F5

F6

Minőség

Page 37: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Minőségmenedzsment

• A MIR tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyekkel a szervezet azonosítja céljait és meghatározza a kívánt eredmények eléréséhez szükséges folyamatokat.

• A MIR kezeli az egymással kölcsönhatásban lévő folyamatokat, valamint azokat az erőforrásokat, amelyek szükségesek az értékteremtéshez és az eredmények megvalósításához a lényeges érdekelt felek számára.

• A MIR képessé teszi a felső vezetőséget, hogy optimalizálja az erőforrások felhasználását, figyelembe véve döntéseinek hosszú és rövid távú következményeit.

• A MIR biztosítja az eszközöket azoknak az intézkedéseknek az azonosításához, amelyek a tervezett és nem tervezett követelményekkel foglalkoznak a termékek és a szolgáltatások nyújtása során.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 37

Minőségirányítása rendszer (MIR, MSZ EN ISO 9000:2015)

Page 38: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Minőségmenedzsment

• Vevőközpontúság

• Vezetői szerepvállalás

• A munkatársak elköteleződése

• Folyamatszemléletű megközelítés

• Fejlesztés (folyamatos)

• Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal

• Kapcsolatok kezelése

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 38

Minőségirányítási alapelvek

Page 39: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

MinőségmenedzsmentPéldák

ISO 10012:2003 Mérésirányítási rendszerek. A mérési folyamatokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények

„A szervezetnek meg kell határoznia azokat a mérési folyamatokat és mérőberendezéseket…”

Mérőeszköz kezelés és pontosságellenőrzés folyamata(Debreceni Egyetem, 2010)

Milyen követelmények lehetnek?

• Pl.: A mérés visszavezethetősége (MSZ EN ISO 9001:2015)

• Pl.: Azonosíthatóság

• Mérőberendezés és állapota (pl. hitelesített, kalibrált)

• Mérési folyamat

• Stb.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 39

Page 40: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Minőségmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 40

A minőség mérése

Page 41: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

BiztonságmenedzsmentSafety és Security

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 41

Page 42: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – Safety

• Egy szervezetet átfogó irányítási rendszer, amely a munkahelyi biztonsági elemek kezelésére szolgál, ami magában foglalja az irányelveket, célkitűzéseket, terveket, eljárásokat, felelősségeket, stb.

• Hol használják?• Olyan iparágakban, melyek jelentős biztonsági kockázatot kezelnek

• Közlekedés (légi, vasúti, autóipari, stb.)

• Vegyipar (kőolaj, vegyszer, gyógyászat, stb.)

• Nukleáris ipar

• Stb.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 42

Biztonságmenedzsment rendszer (SMS)

Page 43: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – Safety

• Szisztematikus és hatékony eljárást adni

• Veszélyek azonosításához

• Kockázatok kezeléséhez

• Megvalósítás módjának elemei:

• Kockázatok azonosítása, megfelelő ellenőrzések

• Kommunikáció

• Folyamat a nem-megfelelőségek azonosítására és javítására

• Folyamatos fejlesztés

• Példa:• Forrás: Mudra

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 43

Cél

Humántényezőképzése

Kommuni-kációs terv

JUST kultúra

Kockázat-elemzés

Megelőzési terv

Fenyegetés azonosítása

Kivizsgáló-képesség

Repülés-biztonsági felelősség

(menedzsment rendszer)

Repülésbiztonsági kultúra(emberhez kötődő)

Esemény jelentés (visszajel-

zésselegyütt)

Kockázat-menedzsment(rendszer-orientált)

Repülésbiztonság-menedzsment

Repülésbiztonsági politika

Page 44: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – Safety

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 44

Koncepció (repülés biztonság menedzsment példa kiegészítése)

Szervezet Munkahely VédelemSzemélyek

Rejtett meghibásodások útvonala

veszélyforrás

veszteség

Lyukak keletkezése:- Aktív hibák-Látenshibák

(pl. nem kielégítő tervezés)

Kultúra éskapcsolatok

Műszakitámogatottság Képzettség,

tapasztalatKommunikáció

Pl. hiányos személyzet

Pl. tapasztalatlanfejlesztők

Pl. lejárt licenszűtervezőszoftver

Pl. túl kevésinformációcsere

Reason-modell („Swiss-cheese”) SHELL-modell

Komponensek:• Szoftver (S)• Hardver (H)• Környezet (E)• Emberek (L)

Fentiek közül mindegyik jól megfogható, kivéve az embert, akit jól meg kell érteni és a rendszer többi elemét hozzá kell igazítani!

‘L’ és a többi komponens (S, H, E, L) közötti kölcsönhatások vezetnek az emberi hibához.

S

H

E

L L

Page 45: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – SafetyPélda

European Railway Agency: SMS wheel

SMS koncepció bevezetése:

• 2008/110/EK

• 2014/88/EU

SMS rendszer elemei a kerékdiagramban:

• Tervezés

• Kivitelezés

• Üzemeltetés

Közös biztonsági módszerek

• CSM: Common Safety Methods

Az eljárások célja a biztonságmenedzsment valamennyi területének lefedése, pl.:

• Kockázatelemzés és –értékelés (következő slide!)

• Megfelelőség értékelés – biztonsági tanúsítványok

• Megfelelőség értékelés – biztonsági jóváhagyások

• Ellenőrzés

• Felügyelet

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 45

Page 46: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – SafetyPélda (folytatás)

Kockázat menedzsment folyamat és független biztonsági értékelés (CMS-RA)

Forrás:

Explanatory note on the CSM Assessment Body referred to in Regulation (EU) N°402/2013(1) and in OTIF UTP GEN-G of 1.1.2016 (2) on the Common Safety Method (CSM) for risk assessment

2014

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 46

Page 47: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – Safety

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 47

A menedzsment dilemma

• Erőforrás-elosztási kérdés

• Cél: egyensúly a termelés és a biztonság között (a „safety space” területén maradni)

Ha mérleg nyelve a biztonság felé hajlik: szervezet életképessége veszélybe kerül

Ha mérleg nyelve a termelés felé hajlik:hatással lehet a termék vagy szolgáltatás biztonságosságára, balesethez vezethet

Page 48: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – Safety

• „A nagyobb biztonságintegritási szintet követelő funkciók valószínűleg csak jóval költségesebben valósíthatók meg.”(MSZ EN 50126:2001)

• Pl. Szoftver architektúra tervezésMSZ EN 50128: 2011 Annex A.3

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 48

A menedzsment dilemma kezelése (példa)

THR/óra/funkció(Tolerálható veszélyességi ráta)

SIL

10-9 ≤ THR <10-8 4

10-8 ≤ THR <10-7 3

10-7 ≤ THR <10-6 2

10-6 ≤ THR <10-5 1

Page 49: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – Security

• Összefogja azokat az ellenőrzéseket, amelyeket a szervezetnek végre kell hajtania annak biztosítása érdekében, hogy az eszközök• bizalmas kezelését (titkosítását)

• elérhetőségét

• sértetlenségét (integritását) → INTEGRITÁSMENEDZSMENT

a fenyegetésektől és sebezhetőségektől megvédje.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 49

Fogalma

Page 50: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Biztonságmenedzsment – Security

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 50

Security onion – A réteges megközelítés

• Példák:• Adatvédelem: a személyes adatok

gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Azaz elsősorban nem az adatokat védjük, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők.

• Alkalmazás védelem: az alkalmazások biztonságának javítását célzó intézkedések összessége (pl. a biztonsági rések felfedezése, rögzítése, megelőzés, stb.)

• További részletek és példák egy későbbi előadásban… (Kritikus rendszerek fejlesztése)

Page 51: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

IntegritásmenedzsmentMegelőzés, azonosítás, helyreállítás

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 51

Page 52: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Integritásmenedzsment

• Cél: a rendszer sértetlenségének biztosítása

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 52

Integritás

Page 53: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Integritásmenedzsment

• A logikai hozzáférés korlátozása• Tűzfal

• IDS (Intrusion Detection System, Behatolás érzékelő rendszer)

• Stb.

• Fizikai hozzáférés korlátozása• Hozzáférési jogosultságok

• Folyamatos fizikai hozzáférés ellenőrzése(pl. szekrényajtó nyitva)

• Stb.

• Felesleges szolgáltatások megszűntetése

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 53

MEGELŐZÉS

A fizikai hozzáférés korlátozásának szintjei…

Page 54: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Integritásmenedzsment

• Metaadatok monitorozása és változások keresése• Adatok létrehozás, tárolása és felügyelete• Módosítási idő, fájlméret, ellenőrzőösszeg,

stb.

• IMS (Integritás Menedzsment Szoftver) használata• A szükséges fájlok/könyvtárak beolvasását

követően monitoroz• Pl. kritikus hálózati konfiguráció, felhasználói

adatbázis fájlok, stb.• Intézkedést hajt végre, ha integráció

sérülést detektál

• IDS (Behatolás érzékelő rendszer) alapú azonosítás

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 54

AZONOSÍTÁS

Page 55: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Integritásmenedzsment

1. A létrehozott adat biztonsági másolatának elkészítése, karbantartása (több példányban, többféle formátumban, több különböző HW-en, stb.)

2. A szükséges változtatások meghatározása• Pl.: kapcsolat a teljesítményellenőrzéssel (pl. MSZ EN 50126:2001 12. fázis)

• Pl.: kapcsolat a módosítási igénnyel (pl. MSZ EN 50126:2001 13. fázis)

3. A helyreállítás megvalósíthatóságának és engedélyezhetőségének meghatározása

4. Helyreállítás

• Pl.: vírusírtó működése amikor fertőzött fájlokat talál(engedélyt kér az eltávolításra)

• Pl.: Windows biztonsági mentés és visszaállítás

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 55

HELYREÁLLÍTÁS

Page 56: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 56

Page 57: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 57

Ismétlés

• A fejlesztési filozófiák több,mint a fele követelményekkel kapcsolatos problémakörrel foglalkozott!

Page 58: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 58

Életciklus fázis vagy az életciklust átfogó támogató tevékenység?

A követelmény menedzsment célja a követelmények dokumentálása, elemzése, nyomon követése, priorizálása, elfogadása (validáció), a követelmény-változások kezelése és releváns információk eljuttatása a stakeholdereknek.

Egy folyamatos tevékenység az életciklus során.

- Stakeholderek azonosítása- Követelmények azonosítása

- Elfogadási kritérium- Elfogadási folyamat

- Stb.

Lásd később: fázisok

Page 59: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 59

Követelmények nyomon követése

• Honnan származik?

• Hogyan változott?

• Hogyan ellenőrizték?

• Hogyan használták fel?

• Stb.

• Előre és hátra lépegetés az életciklusban

• Követelményeknek is életciklusa van

Karbantartott

(újra felhaszn.)Közzétett

Meghatározott

VisszaigazoltAllokáltAzonosított

Nyomon

követett

EllenőrzöttElemzettValidáltPriorizált

Jóváhagyott

Page 60: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 60

Példák: követelmények nyomon követése

• Nyomon követési mátrix

Business Requirement ID Technical Requirement ID Test Case ID

… … …

B15 T025 30

B16 T026 31

B17 T027 31

B18 T028 32

… … …

Alapkövetelmény

azonosítójaRelevancia

Nem

követelményként

Gyári követelmény

azonosító

I.-{2.1-K} releváns - MA11

I.-{ 4.0} releváns SAC MA10

I.-{ 5.1-K} releváns - MA11

II.-{2.1.1-K} releváns - MA01

II.-{2.1.2-K} releváns - MA01

II.-{2.1.3-K} releváns - MA01

II.-{2.1.4-K} releváns - MA01

Később:+ Teszteset azonosítóstb.

A fejlesztés kezdeti szakaszában:

Page 61: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 61

Példa: követelmények nyomon követése (szemelvények)

Forrás Azonosító Követelmény

Üzemeltetői követelmény specifikáció

VII.-{3.5.1.3-K} „A berendezés legyen alkalmas legalább 5 jármű be- és kiszámlálására.”

Üzemeltető követelményelemzése

BKV2-{20}

Hiányosság példa: Nem esik szó arról, hogy a teljes rendszernek kell 5 járművet kezelnie, vagy vágányonként kell 5 járművet kezelni.Megjegyzés: áramszedő érzékelés esetén, ha két áramszedős járművek közlekednek, akkor az 5 jármű 10 áramszedő be- és kiszámlálásának igényét jelenti.

Gyári követelményrendszer VII.-{3.5.1.3-K}-B „A berendezés legyen alkalmas legalább 5 jármű be- és kiszámlálására vágányonként.”

Követelmény allokáció VII.-{3.5.1.3-K}-B Szoftver (követelmény típusa: funkcionális)

… … …

Page 62: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 62

Példa (folytatás): követelmények nyomon követése (szemelvények)

VII.-{3.5.1.3-K}

BKV2-{20}

VII.-{3.5.1.3-K}-B

O-024-005

O-024-014

SM-024

O-024-005-01

O-024-005-02

O-024-005-...

SM-024-01

SM-024-02

SM-024-...

O-024-014-01

O-024-014-02

O-024-005-...

VII.-{3.5.1.3-K}-B-01

VII.-{3.5.1.3-K}-01

Modultesztelés

tesztesetei

Integrációs teszt

tesztesetei

Rendszerteszt

tesztesetei

Validációs teszt

tesztesetei

VII.-{3.5.1.3-K}-B-01

A gráfon előre és hátrafelé is közlekedhetünk:- Milyen SW funkcionális követelmények keletkeztek a BKV2-{20} követelményelemzés alapján?- Melyik volt a gyári követelmény(ek)re vezethető vissza az SM-024-02 teszteset?

A fehér színű téglalapok:-megmutatják, hogyan változott a

követelmény a fejlesztés során- Elemzés- Tervezés- Allokáció- Stb.

Page 63: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

• Példa: raktári alkatrész készlet nyilvántartó(nem kritikus rendszer)

• Elsődleges:• Alkatrész felvétel

• Alkatrész vételezés

• Stb.

• Másodlagos:• Bejelentkezés

• Stb.

• Egyéb:• Havi jelentés készítése

• Stb.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 63

Követelmények priorizálása (példa) – Mi fontos a felhasználónak?

• Példa: állomási berendezés(biztonságkritikus rendszer)• Elsődleges:

• Vágányút beállítás• Vágányút ellenőrzése• Vágányút oldása• Stb.

• Másodlagos:• Kezelések (pl. váltóállítás, jelző !, stb.)• Stb.

• Egyéb:• Diagnosztika (pl. naplózás)• Stb.

Mi a különbség a kettő között?

Folyamatosan szállítható a termék:a termék részeinek szállítása

a priorizálásnak megfelelően történhet.

Jellemzően egy kitűzött időpontban történik a szállítás: a termék minden részét egyben szállítják, a priorizálásnak

azonban így is lehet jelentősége… (pl. fejlesztés nyomon követése)

Page 64: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

• Emlékeztető:• Változásmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 64

Váltózó követelmények Módosítási

igény

Igény

regisztrálása

Felülvizsgálat és

értékelés

Megvalósítható?

Módosítás

tervezés

Megvalósítás

Konfiguráció

menedszment

Változási napló

Változás kérelmező

értesítése és rögzítés

a változás naplóba

Stakeholderek

Projekt

manager

Változás

manager

Fejlesztő

csapat

Projekt

manager

Szakértői csapat

Projekt

manager

13 Módosítás

Milyen a követelményrendszer?

Milyen környezetben dolgozunk?Változékony?

Stabil? (Kiforrott rendszerek?)

Page 65: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

• Cél: a meghatározott követelmények megfeleljenek az ügyfél igényeinek

• Miért fontos?• Ha nem felel meg a rendszerünk az igényeknek:

• Tovább kell dolgoznunk rajta (többlet költségek).

• Minél később derül ki, annál költségesebb

• Stb.

• A követelmények megváltozása a legkritikusabb pont:• Újra végre kell hajtanunk az elemzést, tervezést, megvalósítást

• Újra kell tesztelni

• Stb.

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 65

Követelmények validációja (ismétlés)

Page 66: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Követelménymenedzsment

Mit ellenőrzünk a validáció során?

• Érvényesség: az érdekeltek által javasolt funkciókat össze kell hangolni egymással és a rendszerrel. Ezzel pl. kiderülhet, hogy van-e igény egyéb vagy többlet funkciókra, melyek eddig rejtve voltak a javasolt funkciók között.

• Konzisztencia: a követelményrendszer ellentmondásoktól mentes, vagyis ugyanazon funkciót nem írták le kétszer, esetleg másképpen.

• Teljesség: minden követelményt és korlátozást azonosítottak.

• Megvalósíthatóság: a követelmények valóban megvalósíthatóak a meglévő technológia, a költségek, stb. figyelembevétele mellett.

• Ellenőrizhetőség: a követelmények úgy vannak konstruálva, hogy képesek vagyunk hozzájuk olyan teszteket készíteni, melyekkel bizonyítható, hogy a rendszerünk megfelel a követelményeknek.

Példák

• Érvényesség és teljesség:• Rejtett funkció: kiegészítő zöld nyíl

• Korlátozásként azonosították:„A berendezéshez nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő jelző nem kapcsolható.”

• Konzisztencia:• Általános követelmény (minden berendezésre):

„A berendezés 230 V AC 50 Hz feszültségről üzemeljen, a figyelembe veendő feszültségingadozás +10%; - 20%.”

• Specifikus követelmény (egy adott típusú berendezésre): „A berendezés legyen képes 230 VAC hálózati betáplálással üzemelni.”

• Megvalósíthatóság:• „Az adattárnak normál üzemi körülmények között min. 2 hónap eseményeit kell

tárolnia.”

• Mit jelent a normál üzemi körülmény? Milyen eseményeket kell tárolni? Minden állapotváltozást tárolni kell?

• Mekkora adattárat válasszak? Létezik akkora tár, amivel megoldható lesz a feladat?

• Ellenőrizhetőség:• „A berendezésnek a technika elvárható szintjének (state-of-the-art) megfelelő

reakcióidőkkel kell rendelkeznie.”

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 66

Page 67: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Dokumentálás

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 67

Page 68: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Dokumentálás

• Fontos vagy nem fontos? Szükséges vagy nem? Milyen szinten?

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 68

A dokumentációs dilemma

Page 69: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Dokumentálás

• Lassítja a folyamatokat

• Feltartóztatja a kreativitást

• Nehéz megtalálni a hatékony formáját

• Mégis mit/milyen mélységig/hogyan dokumentáljunk?• Természetes nyelv (könnyen félreérthető, többértelmű lehet, stb.)

• Grafikus leírás (rajzok, diagramok, stb.)

• Matematikai leírás (a legtöbb stakeholder számára érthetetlen)

• Példa:

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 69

Miért nem szeretjük?

Ha az érzékelőelem hibás, akkor a kimenetein mindig hibásat és foglaltat kell adnia.

A[] (BHX == 1) imply ((OUT_F == true) && (OUT_O == true))

Page 70: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Dokumentálás

• A munkatársaknak nem kell gondolatolvasónak lennie – A hatékonyság nő• Függetlenül a szerzőtől lehet folyatatni a munkát• Stabilitást és nyugalmat teremt (pontos/következetes folyamatleírások, stb.)• A helyes dokumentációval könnyű ellenőrizni, hogy teljesülnek a követelmények

• A betanítás/oktatás ideje és költsége csökken – A gyorsaság nő• Az új csapattag gyorsan átveszi az információkat, strukturált módon

(nem a meglévő alkalmazottak adják át ad-hoc módon)• Az információ könnyen hozzáférhető (nem egy embernek a fejében van)• Több pénzt kereshetünk - „mert az idő pénz”• Ha valami dokumentált, kevesebb ideig tart megtalálni

• A dokumentáció bizonyítja, hogy a szervezet „profi” – Kép az elkötelezettségről• A stakeholderek felé így kommunikálunk, így ezen keresztül látják, kik is vagyunk• Vezetőként a munkatársak ezen keresztül látják elköteleződésünket abban, hogy segíteni akarjuk

munkájukat

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 70

Nem szeretjük, de mégis miért fontos?

Page 71: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Dokumentálás

• „A berendezéshez magyar nyelvű dokumentációt kell mellékelni, amelynek az alábbi információkat kell tartalmaznia.” (BKV-VILL-1.04)• „Műszaki leírás”

• „Kezelési utasítás”

• Stb.

• MSZ EN 50128 : 2011• A.1 táblázat

• Lifecycle Issues and Documentation

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 71

… és amikor nincs mit tenni, mert előírták/ajánlották!

Planning SIL 0 SIL 1 SIL 2 SIL 3 SIL 41. Software Quality Assurance Plan HR HR HR HR HR2. Software Quality Assurance Verification Report HR HR HR HR HR3. Software Configuration Management Plan HR HR HR HR HR4. Software Verification Plan HR HR HR HR HR5. Software Validation Plan HR HR HR HR HRSoftware requirements6. Software Requirements Specification HR HR HR HR HR7. Overall Software Test Specification HR HR HR HR HR… … … … … …

Page 72: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Dokumentálás

• Rendszer módosítás (2010)

• Biztonságintegritási szint: SIL4

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 72

Példa: tanúsítási dokumentáció az életciklusban (részletek)

• Új rendszer (2016)

• Biztonságintegritási szint: SIL2

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

Old

alsz

ám [

db

]

Életciklus fázis

Dokumentációs tevékenység az életciklus fázisokban

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

Old

alsz

ám [

db

]

Életciklus fázis

Dokumentációs tevékenység az életciklus fázisokban

Page 73: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 73

Page 74: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

Projekt: egyszeri vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket, szolgáltatást hozzon létre.

• Egyszeri/időszakos: mindig van eleje és vége

• Egyedi: az eredmény eltér a jelenlegitől

• Fokozatos kidolgozás: kezdetben nem látható be teljes mértékben, lépések sorozata

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 74

Fogalmak, összefüggések

Fejlesztés: Olyan, a kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.

Page 75: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

• A csapat munkájának koordinálására (pl. tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, stb.) szolgál a konkrét célok elérése és a meghatározott időtartamú sikerességi kritériumok teljesítése érdekében.

• Cél: adott korlátok között elérjük az összes célkitűzést

• Elsődleges korlátok (projektmenedzsment háromszög):• Hatókör• Idő• Költség• Minőség

• Másodlagos korlátok:• Ügyfél elégedettség• Kockázat• Stb.

• A projekt tevékenységek szervezésének megközelítése (lásd életciklus modellek: szekvenciális, iteratív, inkrementális, stb.)

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 75

Fogalom, cél

Page 76: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

• Plan (terv): a tervezési és előrejelzési tevékenységek

• Process (folyamat): a tevékenységeket átfogó megközelítés

• People (emberek): együttműködés és kommunikáció, amely a dinamikát adja

• Power (teljesítményt): folyamatos ellenőrzés és értékelés

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 76

A projekt sikeressége – 4P és a siker háromszöge

Page 77: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 77

A projekt életciklusa (folyamatcsoportok)

Azonosítás/definiálás:- Érdekeltek elvárásai- Projekt célok- Projekt résztvevők

felelőssége és hatásköre- Költségvetés- Ütemezés- Pénzügyi elemzés- Kockázatok, feltételezések,

korlátok

- Hatókör meghatározása- Részfeladatokra bontás- Tevékenységek meghatározása,

összefüggések tervezése- Erőforrás és időbecslés- Ütemterv és költségvetés tervezés

- Teljesítmény információk gyűjtése, feldolgozás, elemzése,érdekeltekkel való ismertetése

- változáskezelés

- Minőségbiztosítás- Projekt csapat

teljesítményértékelése

- Függő kifizetések zárása- Dokumentáció archiválása- Bérelt eszközök visszaadása- Tapasztalatok értékelése

Page 78: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 78

PCM – Projektciklus menedzsment

Page 79: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 79

Területek

Projektmenedzsment

Terjedelem menedzsment

csak a kitűzött projektcélok valósuljanak meg,

a projekt végrehajtása során felmerülő új vagy

megváltozó célokat azonosítása,

beépítése a projektbeKöltségmenedzsment

a költségvetés keretein belül történő végrehajtás

biztosítása, a költségtúllépés felismerése és az

esetlegesen szükséges korrekciós

tevékenységek végrehajtása

Minőségmenedzsment

a projekt eredményeinek az elvárt és specifikált

paraméterekkel (minőséggel) történő

leszállításának biztosítása

Emberi erőforrás

menedzsment

az erőforrások optimális felhasználása,

beleértve az erőforrások képzését és

fejlesztését is

Kommunikációmenedzsment

a projektben részt vevő összes érdekelt személy

és szervezet megfelelő mennyiségű, minőségű

és rendszerességű tájékoztatása

Kockázatmenedzsment

a minőségi és mennyiségi kockázatelemzés,

elkerülési és tartaléktervek kidolgozása

Integrációmenedzsment

elemek összehangolása

Ütemezésmenedzsment

a megtervezett ütemezés

betartása

Beszerzésmenedzsment

a beszállítókkal és partnerekkel történő

együttműködés és integráció szabályozása

Page 80: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 80

Időtávok

• Belső érintettek:• tulajdonosok,

• menedzserek,

• alkalmazottak,

• stb.

• Külső érintettek: • Mikro környezetből:

• felhasználók, vevők,

• szállítók,

• versenytársak,

• hitelezők, stb.

• Makro környezetből:• állam,

• önkormányzat,

• környezetvédő csoportok

• stb.

• Rövid távú, Közép távú, Hosszú távú

• Példa: Nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia (2014)

Szereplők (emlékeztető)

Page 81: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 81

Példa – Gantt diagram

Page 82: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Projektmenedzsment

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 82

Mérföldkövek tervezése

Page 83: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

A fejlesztési életciklust átfogó/támogató tevékenységek

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 83

Megkarcoltuk néhánynak a felszínét…

A legtöbb tevékenységhez szerencsére vannak támogató eszközök. Lásd később.

Page 84: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Összefoglalás

• A teljes fejlesztési életciklus átfedő támogató tevékenységek• Verifikáció & Validáció (V&V)• Konfigurációmenedzsment• Változásmenedzsment• Minőségmenedzsment• Biztonságmenedzsment

• Safety értelemben• Security értelemben

• Integritásmenedzsment• Követelménymenedzsment• Dokumentálás• Projektmenedzsment

• Számos további támogató tevékenység létezhet a fejlesztés környezetétel és az igényektől függően!

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 84

Page 85: Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatbanBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés-és Járműirányítási

Köszönöm a figyelmet!

2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 85