Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Életciklus fázisok a fejlesztési gyakorlatban
A fejlesztési életciklust átfogó/támogató tevékenységek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Ismétlés – Mivel fogunk foglalkozni?
• Mely életciklus fázisokról lesz szó?• Két jellemző tevékenységi kör:
• Teljes életciklust átfogó tevékenységek
• Egy-egy fázist átfogó tevékenységek
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
A fejlesztési életciklust átfogó, támogató tevékenységekSzemelvények: Verifikáció és validáció, Konfigurációmenedzsment, Változásmenedzsment, Minőségmenedzsment, Biztonságmenedzsment, Dokumentálás, stb.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 3
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Fejlesztés támogató tevékenységek/folyamatok
Olyan tevékenységek melyek a teljes fejlesztési életciklust átfogják.
Mindig szükség van rájuk?
• A fejlesztés céljától függ, például:• Safety kritikus fejlesztés
• Szükség van a biztonság menedzsmentre
• Egyéb kereskedelmi célú• Nincs szükség biztonság menedzsmentre
• Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy nincs szükség rá, azonban nem feltétlenül szükséges azonos szinten, például:• EN 61508-2:2010 Annex B
• V&V tevékenységek safety és non-safety fejlesztés esetében
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 4
Végigkísér avagy végig „kísért”?
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Fejlesztés támogató tevékenységek/folyamatok
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 5
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és validáció
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 6
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
„Az igazolás célja annak bemutatása, hogy az átadandó dokumentáció a meghatározott bemenetek esetén az adott fázis előírásainak minden szempontból megfelel.”
„Az érvényesítés célja, hogy igazolja, hogy a szóban forgó rendszer – fejlesztésének bármely fázisában és a telepítés után – minden szempontból megfelel a követelményeknek.”
MSZ EN 50126:2001
Verifikáció: Jól tervezem-e rendszert?
Validáció: Jó rendszert készítettem-e?
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 7
Verifikáció (igazolás) és validáció (érvényesítés) a rendszerfejlesztésben
Rendszerkövetelmények
Rendszerkövetelmények
felosztása
Tervezés és kivitelezés
Gyártás
Telepítés
Rendszer érvényesítés
Rendszer elfogadás
Validáció
(érvényesítés)
Verifikáció
(igazolás)
Verifikáció
(igazolás)
Verifikáció
(igazolás)
Verifikáció
(igazolás)
Verifikáció
(igazolás)
Verifikáció
(igazolás)
Verifikáció
(igazolás)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 8
Verifikáció és validáció a számítástechnikában /Majzik/
Verifikáció (igazolás) Validáció (érvényesítés)
„Jól tervezem-e a rendszert?” „Jó rendszert készítettem-e?”
A fejlesztési fázisokra és az azok közötti ellenőrzések. A fejlesztés eredményének ellenőrzésére.
Fejlesztési lépések során használt tervek (modellek) és specifikációjuk közötti megfelelés ellenőrzése.
A kész rendszer és a felhasználói elvárások közötti megfelelés ellenőrzése.
Objektív folyamat formalizálható, automatizálható.Lehetnek szubjektív elvárások formalizálás, automatizálás nehézkesebb.
Hibamodell: tervezési, implementációs hibák. Hibamodell: követelmények hiányosságai is.
Nincs rá szükség, ha automatikus a leképezés a követelmény és implementáció között.
Nincs rá szükség, ha a specifikáció tökéletes (elég egyszerű).
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 9
Miért fontos?
• 1957, Kistim (6. fokozat): meglazult hűtővezeték
• 1957, Windscale (5. fokozat) grafit melegítéssel elkéstek
• 1979. Three Mile Island (5. fokozat): megszűnt a hőelvezetés
(hibás tervezés és nem megfelelő karbantartás)
• 1986, Csernobil (7. fokozat): gőzrobbanás a 4-es reaktorban
• 2003, Paks (3. fokozat): fűtőelem kötegek túlhevülése majd hideg
vízzel történő érintkezése a mosótartályban
• 2011, Fukusima (7. fokozat): földrengés (ember okozta
katasztrófának minősítették)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
• Szemelvények:
• 1967. január 27. – Apollo-1: gyakorlás közben kigyulladt a kabin
• 1967. április 23. – Szojuz-1: visszatéréskor az ernyő nem nyílt ki
• 1971. június 29. – Szojuz-11: visszatéréskor megszökött a levegő
• 1986. január 28. – Challanger: az indulást követően az űrrepülőgép felrobbant
• 1996. június 4. – Ariane 5: indítást követően önmegsemmisítés (adatkonverziós hiba)
• 2003. február 1. - Columbia: az űrrepülőgép a visszatéréskor szétesett
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 10
Miért fontos?
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 11
Miért fontos?
• 1974, McDonnell Douglas DC-10: az egyik raktérajtó kinyílása
• 2000, Concorde: az előző felszálló gép egyik alkatrésze a szárnyának csapódott
• 2008, McDonnell-Douglas MD-82: hibás szárnykonfiguráció
• 2016, LaMia Airlines 2933: üzemanyaghiány, elektromos műszerek meghibásodása
• 2018, Saratov Airlines 703: három sebességmérő három különböző értéket mutatott (jegesedés)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 12
Miért fontos?
• 1989, Ufa: kilyukadt földgázvezeték(a pálya környezetében felhalmozódott gáz felrobbant)
• 1998, Eschede: anyagkifáradás miatt eltört az egyik kocsi kerekén az acélabroncs
• 2011, Tatabánya-Tata: műszaki meghibásodás miatt nyitott ajtóval indult el a vonat + emberi mulasztás
• 2016, Belgium: biztosítóberendezési hiba miatt egy személyvonat 90 km/h-val rohant bele egy tehervonatba
• 2017, Cegléd: két szerelvény koccanása, személyvonat mozdonya meghibásodott
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
• Service Level Agreement (SLA)Szolgáltatási Szint Megállapodás
• a szolgáltatónak mit kell teljesítenie
• a teljesítést a megrendelő milyen minőségi kritériumok mentén fogadja el
• hogyan fogja a megrendelő ezeket a minőségi kritériumokat mérni
• ezen mért minőségi mutatókkal arányosan mekkora számlát fog a szolgáltatótól elfogadni
• Példa: paksi atomerőmű
Szolgáltatási keretszerződés1. számú melléklet, Szolgáltatás leírások
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 13
Miért fontos?
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
• Példa: SLA a biztonságkritikus vasúti rendszerek fejlesztésében
• „A vasúti RAMS a vasúti hatóság által biztosított szolgáltatási minőség egyik legfőbb összetevője.” (MSZ EN 50126:2001)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 14
Miért fontos?
12 Teljesítményellenőrzés
A vasúti szolgáltatás
minősége
Egyéb tényezők RAMS
Biztonság Üzemkészség
Megbízhatóság és
Karbantarthatóság
Üzemeltetés és
Karbantartás
R: Reliability
A: Availability
M: Maintainability
S: Safety
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
≈ 11415 év hibamentes működés
Verifikáció és Validáció (V&V)
• Biztonságintegritás szint (pl. ASIL, SIL):egy szám, amely azt a bizalmi szintet jelzi, hogy a rendszer megfelel a meghatározott biztonsági funkcióknak a rendszeres meghibásodások tekintetében
• Részletesebben lásd később, megjegyzések:1. Funkciót vizsgálunk
• Veszély gyakorisága
• Következmények súlyossága
2. Kockázat
3. THR (Tolerable Hazard Rate)
4. SIL (Safety Integrity Level)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 15
Miért fontos? (példa folytatása)
THR/óra/funkció(Tolerálható veszélyességi ráta)
SIL
10-9 ≤ THR <10-8 4
10-8 ≤ THR <10-7 3
10-7 ≤ THR <10-6 2
10-6 ≤ THR <10-5 1
25 év élettartam alatt≈ 456 berendezésből
1-ben lesz hiba
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
• Nem biztonságkritikus SLA követelmény:A mobilszolgáltatónál maximum 10 perc/év hálózat kiesés fordulhat elő.
• Követelmény sértés: a hálózat kiesés meghaladt a 10 percet
• Milyen következményekkel járhat?
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 16
Miért fontos? (példa folytatása)
• Biztonságkritikus SLA követelmény:Havonta el kell végezni az XY típusú vasúti jármű fékrendszerére előírt karbantartási folyamatot.
• Követelmény sértés: a rendszeres karbantartás 3 napot késett
• Milyen következményekkel járhat?
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Verifikáció és Validáció (V&V)
• A meghibásodás valószínűségének elfogadható szintre csökkentése
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 17
Összefoglalva: cél a rendszerek hibamentessége
• A V&V technikák lásd az egyes életciklus fázisoknál
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Konfiguráció menedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 18
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Konfigurációmenedzsment
Célja
• A termékre és/vagy szolgáltatásra vonatkozó adatok kézben tartása• Költség csökkentés
• Hatékonyság növelés (pl. változtatások gyors követése)
• Stb.
• Példa: komponensek azonosítása
Szükséges, hogy tudjuk
• az eszközeink hol találhatóak,
• az eszközöknek mekkora az értéke,
• az eszközöket mire használják,
• milyen kapcsolatban van más eszközökkel,
• Stb.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 19
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Konfigurációmenedzsment
• Konfiguráció menedzsment: egy adott termék/szolgáltatás összetevőinek egyedi azonosítása, ellenőrzött tárolása, módosítása és állapotjelentése a rendszer élettartama alatt
• Konfigurációs elem (configuration item): egy egység, amely a konfigurációkezelés hatásköre alá tartozik
• Például: szoftverek, SW modulok, HW elemek, dokumentáció, stb.
• Alapkonfiguráció (baseline): jóváhagyott konfigurációs információ, amely egy termék vagy szolgáltatás jellemzőit olyan időpontban határozza meg, amely referenciaként szolgál annak teljes életciklusa során végzett tevékenységekre
• Konfigurációs adatbázis (Configuration Management Database, CMDB): egy logikailag egységes adatbázis, amely tartalmazza a konfigurációs elemek adatait és a köztük lévő kapcsolatokat
• Változat (variant): egy olyan konfigurációs elem, amely egy másiktól csak kismértékben különbözik
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 20
Néhány fogalom
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Konfigurációmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 21
Konfigurációs elemek (példák)
Konfigurációs elem
Fizikai Elektronikus
Hardver Papíralapú Dokumentum Kód
calc.cSZAMOL_V0.docxPC 502-1
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Konfigurációmenedzsment
Baseline (példa) Mérföldkövek (példa)
Konfigurációs elemMérföldkövek
Lezártkövetelmények
Lezártarchitektúra terv
Lezártrészletes terv
Lezártmodul teszt
Lezártrendszer teszt
Véglegeselfogadás
Projekt terv 1.0 2.0 3.0 4.0 4.1 4.1
Konfigurációmenedzsment terv
1.0 2.0 3.0 4.0 4.0 4.0
Teszt terv és tesztspecifikáció
1.0 2.0 3.0 4.5 5.2 6.3
Követelményspecifikáció
1.0 1.0 1.3 1.4 1.6 1.6
Architektúra terv − 1.0 1.2 1.3 1.3 1.3
Részletes terv − − 1.0 1.2 1.3 1.3
Felhasználóikézikönyv
− − − 1.0 1.1 1.1
Alrendszer 1. − − − 1.0 1.1 1.2
Alrendszer 2. − − − 1.0 1.1 1.2
Compiler − − − 4.3 4.3 4.3
Linker − − − 7.2.5 7.2.5 7.2.6
Teljes rendszer − − − − 1.0 1.1
Kiadás − − − − − 1.0
− jelöli, hogy a konfigurációs elem nem képezte a szállítás részét.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 22
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Konfigurációmenedzsment
Dokumentumok egyedi azonosítása
K. elem Funkció
PPPP_projekt vagy termék, melyre a konfigurációs elemvonatkozik
NNN dokumentum típusa
.TTTT_ fájl kiterjesztése
x verzió
.xkiadás (amíg vázlat státuszú a dokumentum betűt kell használni, kiadott változatban pedig szám)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 23
Egyedi azonosítás (példa)
Dokumentum típusok
NNN Jelmagyarázat
URS User Requirement Specification
SRS Software Requirement Specification
HRS Hardware Requirement Specification
ADS Architectural Design Specification
DDS Detailed Design Specification
… …
MANU_SRS.DOCX_1.A
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Termelés
(dinamikus)
kiadási
kérelemkonfig. elem
Audit
Használat
(statikus)
esemény
bejegyzés
igény a
tervből
jelentés
konfig. elem konfig. elem
Változás
kezelésAzonosítás
metaadat
metaadat
metaadat
változtatási kérelem
Állapot
jelentés
metaadat
módosított adatok
elem jóváhagyás
Konfiguráció
menedzsment
Tárolás
Konfigurációmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 24
Tevékenységek áttekintése (folyamatok, bemenet, kimenet)
Metaadat: adat az adatról.
Audit: biztosítja, hogy a termék megfelel a követelményeknek, és a teljesítés teljes (a konfigurációs elem szabadon felhasználható).
Minőségbiztosítás: A konfigurációkezelés kölcsönhatásban van a minőségbiztosítással. Egy elem jóváhagyási folyamata: amely egy konfigurációs elemet a termeléstől a tárolóig kísér.
Azonosítás: célja egy konfigurációs elem metaadatinak és kapcsolatainak meghatározása.
Példa: pincér rendelések felvétele
Tárolás: célja, hogy a konfigurációs elem eltűnését, sérülését megakadályozza, a konfigurációs elem mindig megtalálható legyen.
Változás kezelés: célja, hogy megőrizzen minden a terméken/szolgáltatáson végrehajtott változtatást, lehetővé tegye a nyomon követhetőséget az előd konfigurációs elemekhez képest.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Konfigurációmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 25
Tevékenységek áttekintése (más szemléletek)
Structured analysis anddesign technique (SADT)Lásd később: Módszertanok
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Konfigurációmenedzsment
Előnyök
• Használata támogatja:• Incidensfelügyeletet• Problémakezelést• Változáskezelést• Kapacitásmenedzsmentet
• Folytonos szolgáltatás• Nyomon követhetőség• Ellenőrizhetőség• Tervezhetőség:
• Új konfigurációs elem• Karbantartási szerződések
• Megtakarításokat eredményez
Nehézségek és kockázatok
• Konfigurációs elemek legalsó szintjének megválasztása kritikus• Túl alacsony: túl sok adat• Túl magas: túl kevés adat• Eredménye: többletköltség
• Támogató eszköz használata nélkül nem hatékony (időigényes)
• Pontatlanná váló adatok (hiteltelenné válás)• Bonyolult eljárások• Hiányzó menedzsment támogatás• Nem megfelelő a támogató eszköz
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 26
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Változásmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 27
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Változásmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 28
Jelentősége
• Cél a hatékonynak lenni a változékony környezetben!• Alkalmazkodni
• Iránytani
• Megvalósítani
Szervezet
F1
F2
F3
F4
A szervezetre szüntelenül ható erőhatások:
F1: politika
F2: technológia
F3: verseny
F4: vevői igények
> A szervezet környezete állandóan változik!
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Változásmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 29
Folyamat Módosítási
igény
Igény
regisztrálása
Felülvizsgálat és
értékelés
Megvalósítható?
Módosítás
tervezés
Megvalósítás
Konfiguráció
menedszment
Változási napló
Változás kérelmező
értesítése és rögzítés
a változás naplóba
Stakeholderek
Projekt
manager
Változás
manager
Fejlesztő
csapat
Projekt
manager
Szakértői csapat
Projekt
manager
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Változásmenedzsment
• A környezet által érzékelt hatások• Pénzügyi veszteségek
• Jó hírnév elvesztése• Ügyfelek elvesztése
• Jogi következmények• Stb.
• Szervezeten belüli következmények• A változtatás:
• Nem megtervezett
• Nem megfelelő
• Nem dokumentált
• A rendszer a támadásokra/kiesésekre hajlamos
• Erőforrásokkal való visszaélések(nem megtervezett munka)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 30
A „gyenge változáskezelés” hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Változásmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 31
A változásnak való ellenállás hagyma modellje
Ellenségeskedés: „Nem bírlak.”
Félelem: „Nem szeretem a célt.”
Tartalom: „Nem hiszek a célban.”
Hitelesség: „Nem értem miért ez a cél.”
Zavar: „Nem értem a célt.”
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Változásmenedzsment
• Irányelvek, folyamatok, szabványok
• Priorizáljunk/kategorizáljunk az időparaméterek (leállás hossza, átadási határidő), a szolgáltatás típusa és a módosítás súlyossága alapján
• Szerepkörök és felelősségek definiálása, feladatok elkülönítése, kommunikáció, stb.
• Változtatási igények kezelése
• Változtatási igények elemzése• Üzleti: a siker valószínűsége, a módosítás jelentősége,
erőforrásigény, üzleti indok
• Műszaki: a rendszer függőségei, műszaki követelmények, becslések
• Változtatási igény jelentés• A változtatási igény és státuszának világossá tétele a
menedzsment előtt
• Lehetséges státuszok: azonosított, elemzett, priorizált, megvalósított, tesztelt, telepített
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 32
Hogyan csináljuk? – A változásmenedzsment gyakorlata dióhéjban
• Jóváhagyási folyamat
• A módosítási folyamat különböző fázisaihoz megfelelő jóváhagyási folyamatot dokumentáltan kell biztosítani
• Telepítés
• Folyamata a módosítás nagyságától függ: nagymértékű, közepes, jelentéktelen
• Auditálhatóság és verziókezelés biztosítása
• Változtatás eredményeinek kezelése
• Kulcsfontosságú teljesítmény indikátorok használata pl. beállításokhoz
• A változtatott rendszer/szolgáltatás figyelemmel kísérése
• Integritás ellenőrzés
• Periodikus ellenőrzések
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
13 Módosítás
Változásmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 33
Változtatás/módosítás végrehajtása, mint „mini életciklus”
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Minőségmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 34
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Minőségmenedzsment
A minőség megközelítésének módjai
MINŐSÉG
Transzcendens
a minőséget nem lehet definiálni,
akkor ismerjük fel, ha látjuk
Termék alapú
a minőség meghatározott
tulajdonságok jelenléte
vagy hiánya
Szabvány alapú
a minőség a termék/szolgáltatás
azon tulajdonsága, hogy megfelel a
vonatkozó szabványok
követelményeinek
Érték alapú
meghatározott költségért meghatározott
tulajdonságú termék/szolgáltatás
nyújtása
Termelés alapú
a minőség egy adott termék/szolgáltatás
megfelelése előre meghatározott
követelményeknek
Felhasználó alapú
a minőség a vevők igényeinek/elvárásainak
a kielégítése
Minőség fogalmak
• „Megfelelés a követelményeknek.” (P. Crosby)
• „Teljes vevői megelégedettség.” (A. V. Feigenbaum)
• „Használatra való alkalmasság, a felhasználó megítélésének megfelelően.” (J. M. Juran)
• „Az a veszteség, amelyet a társadalom elszenved a termék elszállításától kezdve.” (G. Taguchi)
• „Annak a mértéke, hogy egy objektum saját jellemzőinek egy csoportja mennyire teljesíti a követelményeket.„(MSZ EN ISO 9000:2015)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 35
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Minőségmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 36
Mitől függ a minőség?
F1
F2F3
F4
A minőségre ható tényezők:
F1: felhasználó
F2: szállítók
F3: folyamatok
F4: erőforrások
F5: munkatársak
F6: környezet
F5
F6
Minőség
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Minőségmenedzsment
• A MIR tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyekkel a szervezet azonosítja céljait és meghatározza a kívánt eredmények eléréséhez szükséges folyamatokat.
• A MIR kezeli az egymással kölcsönhatásban lévő folyamatokat, valamint azokat az erőforrásokat, amelyek szükségesek az értékteremtéshez és az eredmények megvalósításához a lényeges érdekelt felek számára.
• A MIR képessé teszi a felső vezetőséget, hogy optimalizálja az erőforrások felhasználását, figyelembe véve döntéseinek hosszú és rövid távú következményeit.
• A MIR biztosítja az eszközöket azoknak az intézkedéseknek az azonosításához, amelyek a tervezett és nem tervezett követelményekkel foglalkoznak a termékek és a szolgáltatások nyújtása során.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 37
Minőségirányítása rendszer (MIR, MSZ EN ISO 9000:2015)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Minőségmenedzsment
• Vevőközpontúság
• Vezetői szerepvállalás
• A munkatársak elköteleződése
• Folyamatszemléletű megközelítés
• Fejlesztés (folyamatos)
• Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal
• Kapcsolatok kezelése
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 38
Minőségirányítási alapelvek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
MinőségmenedzsmentPéldák
ISO 10012:2003 Mérésirányítási rendszerek. A mérési folyamatokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények
„A szervezetnek meg kell határoznia azokat a mérési folyamatokat és mérőberendezéseket…”
Mérőeszköz kezelés és pontosságellenőrzés folyamata(Debreceni Egyetem, 2010)
Milyen követelmények lehetnek?
• Pl.: A mérés visszavezethetősége (MSZ EN ISO 9001:2015)
• Pl.: Azonosíthatóság
• Mérőberendezés és állapota (pl. hitelesített, kalibrált)
• Mérési folyamat
• Stb.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 39
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Minőségmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 40
A minőség mérése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
BiztonságmenedzsmentSafety és Security
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 41
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – Safety
• Egy szervezetet átfogó irányítási rendszer, amely a munkahelyi biztonsági elemek kezelésére szolgál, ami magában foglalja az irányelveket, célkitűzéseket, terveket, eljárásokat, felelősségeket, stb.
• Hol használják?• Olyan iparágakban, melyek jelentős biztonsági kockázatot kezelnek
• Közlekedés (légi, vasúti, autóipari, stb.)
• Vegyipar (kőolaj, vegyszer, gyógyászat, stb.)
• Nukleáris ipar
• Stb.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 42
Biztonságmenedzsment rendszer (SMS)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – Safety
• Szisztematikus és hatékony eljárást adni
• Veszélyek azonosításához
• Kockázatok kezeléséhez
• Megvalósítás módjának elemei:
• Kockázatok azonosítása, megfelelő ellenőrzések
• Kommunikáció
• Folyamat a nem-megfelelőségek azonosítására és javítására
• Folyamatos fejlesztés
• Példa:• Forrás: Mudra
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 43
Cél
Humántényezőképzése
Kommuni-kációs terv
JUST kultúra
Kockázat-elemzés
Megelőzési terv
Fenyegetés azonosítása
Kivizsgáló-képesség
Repülés-biztonsági felelősség
(menedzsment rendszer)
Repülésbiztonsági kultúra(emberhez kötődő)
Esemény jelentés (visszajel-
zésselegyütt)
Kockázat-menedzsment(rendszer-orientált)
Repülésbiztonság-menedzsment
Repülésbiztonsági politika
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – Safety
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 44
Koncepció (repülés biztonság menedzsment példa kiegészítése)
Szervezet Munkahely VédelemSzemélyek
Rejtett meghibásodások útvonala
veszélyforrás
veszteség
Lyukak keletkezése:- Aktív hibák-Látenshibák
(pl. nem kielégítő tervezés)
Kultúra éskapcsolatok
Műszakitámogatottság Képzettség,
tapasztalatKommunikáció
Pl. hiányos személyzet
Pl. tapasztalatlanfejlesztők
Pl. lejárt licenszűtervezőszoftver
Pl. túl kevésinformációcsere
Reason-modell („Swiss-cheese”) SHELL-modell
Komponensek:• Szoftver (S)• Hardver (H)• Környezet (E)• Emberek (L)
Fentiek közül mindegyik jól megfogható, kivéve az embert, akit jól meg kell érteni és a rendszer többi elemét hozzá kell igazítani!
‘L’ és a többi komponens (S, H, E, L) közötti kölcsönhatások vezetnek az emberi hibához.
S
H
E
L L
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – SafetyPélda
European Railway Agency: SMS wheel
SMS koncepció bevezetése:
• 2008/110/EK
• 2014/88/EU
SMS rendszer elemei a kerékdiagramban:
• Tervezés
• Kivitelezés
• Üzemeltetés
Közös biztonsági módszerek
• CSM: Common Safety Methods
Az eljárások célja a biztonságmenedzsment valamennyi területének lefedése, pl.:
• Kockázatelemzés és –értékelés (következő slide!)
• Megfelelőség értékelés – biztonsági tanúsítványok
• Megfelelőség értékelés – biztonsági jóváhagyások
• Ellenőrzés
• Felügyelet
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 45
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – SafetyPélda (folytatás)
Kockázat menedzsment folyamat és független biztonsági értékelés (CMS-RA)
Forrás:
Explanatory note on the CSM Assessment Body referred to in Regulation (EU) N°402/2013(1) and in OTIF UTP GEN-G of 1.1.2016 (2) on the Common Safety Method (CSM) for risk assessment
2014
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 46
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – Safety
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 47
A menedzsment dilemma
• Erőforrás-elosztási kérdés
• Cél: egyensúly a termelés és a biztonság között (a „safety space” területén maradni)
Ha mérleg nyelve a biztonság felé hajlik: szervezet életképessége veszélybe kerül
Ha mérleg nyelve a termelés felé hajlik:hatással lehet a termék vagy szolgáltatás biztonságosságára, balesethez vezethet
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – Safety
• „A nagyobb biztonságintegritási szintet követelő funkciók valószínűleg csak jóval költségesebben valósíthatók meg.”(MSZ EN 50126:2001)
• Pl. Szoftver architektúra tervezésMSZ EN 50128: 2011 Annex A.3
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 48
A menedzsment dilemma kezelése (példa)
THR/óra/funkció(Tolerálható veszélyességi ráta)
SIL
10-9 ≤ THR <10-8 4
10-8 ≤ THR <10-7 3
10-7 ≤ THR <10-6 2
10-6 ≤ THR <10-5 1
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – Security
• Összefogja azokat az ellenőrzéseket, amelyeket a szervezetnek végre kell hajtania annak biztosítása érdekében, hogy az eszközök• bizalmas kezelését (titkosítását)
• elérhetőségét
• sértetlenségét (integritását) → INTEGRITÁSMENEDZSMENT
a fenyegetésektől és sebezhetőségektől megvédje.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 49
Fogalma
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Biztonságmenedzsment – Security
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 50
Security onion – A réteges megközelítés
• Példák:• Adatvédelem: a személyes adatok
gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Azaz elsősorban nem az adatokat védjük, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők.
• Alkalmazás védelem: az alkalmazások biztonságának javítását célzó intézkedések összessége (pl. a biztonsági rések felfedezése, rögzítése, megelőzés, stb.)
• További részletek és példák egy későbbi előadásban… (Kritikus rendszerek fejlesztése)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
IntegritásmenedzsmentMegelőzés, azonosítás, helyreállítás
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 51
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Integritásmenedzsment
• Cél: a rendszer sértetlenségének biztosítása
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 52
Integritás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Integritásmenedzsment
• A logikai hozzáférés korlátozása• Tűzfal
• IDS (Intrusion Detection System, Behatolás érzékelő rendszer)
• Stb.
• Fizikai hozzáférés korlátozása• Hozzáférési jogosultságok
• Folyamatos fizikai hozzáférés ellenőrzése(pl. szekrényajtó nyitva)
• Stb.
• Felesleges szolgáltatások megszűntetése
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 53
MEGELŐZÉS
A fizikai hozzáférés korlátozásának szintjei…
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Integritásmenedzsment
• Metaadatok monitorozása és változások keresése• Adatok létrehozás, tárolása és felügyelete• Módosítási idő, fájlméret, ellenőrzőösszeg,
stb.
• IMS (Integritás Menedzsment Szoftver) használata• A szükséges fájlok/könyvtárak beolvasását
követően monitoroz• Pl. kritikus hálózati konfiguráció, felhasználói
adatbázis fájlok, stb.• Intézkedést hajt végre, ha integráció
sérülést detektál
• IDS (Behatolás érzékelő rendszer) alapú azonosítás
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 54
AZONOSÍTÁS
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Integritásmenedzsment
1. A létrehozott adat biztonsági másolatának elkészítése, karbantartása (több példányban, többféle formátumban, több különböző HW-en, stb.)
2. A szükséges változtatások meghatározása• Pl.: kapcsolat a teljesítményellenőrzéssel (pl. MSZ EN 50126:2001 12. fázis)
• Pl.: kapcsolat a módosítási igénnyel (pl. MSZ EN 50126:2001 13. fázis)
3. A helyreállítás megvalósíthatóságának és engedélyezhetőségének meghatározása
4. Helyreállítás
• Pl.: vírusírtó működése amikor fertőzött fájlokat talál(engedélyt kér az eltávolításra)
• Pl.: Windows biztonsági mentés és visszaállítás
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 55
HELYREÁLLÍTÁS
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 56
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 57
Ismétlés
• A fejlesztési filozófiák több,mint a fele követelményekkel kapcsolatos problémakörrel foglalkozott!
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 58
Életciklus fázis vagy az életciklust átfogó támogató tevékenység?
A követelmény menedzsment célja a követelmények dokumentálása, elemzése, nyomon követése, priorizálása, elfogadása (validáció), a követelmény-változások kezelése és releváns információk eljuttatása a stakeholdereknek.
Egy folyamatos tevékenység az életciklus során.
- Stakeholderek azonosítása- Követelmények azonosítása
- Elfogadási kritérium- Elfogadási folyamat
- Stb.
Lásd később: fázisok
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 59
Követelmények nyomon követése
• Honnan származik?
• Hogyan változott?
• Hogyan ellenőrizték?
• Hogyan használták fel?
• Stb.
• Előre és hátra lépegetés az életciklusban
• Követelményeknek is életciklusa van
Karbantartott
(újra felhaszn.)Közzétett
Meghatározott
VisszaigazoltAllokáltAzonosított
Nyomon
követett
EllenőrzöttElemzettValidáltPriorizált
Jóváhagyott
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 60
Példák: követelmények nyomon követése
• Nyomon követési mátrix
Business Requirement ID Technical Requirement ID Test Case ID
… … …
B15 T025 30
B16 T026 31
B17 T027 31
B18 T028 32
… … …
Alapkövetelmény
azonosítójaRelevancia
Nem
követelményként
Gyári követelmény
azonosító
I.-{2.1-K} releváns - MA11
I.-{ 4.0} releváns SAC MA10
I.-{ 5.1-K} releváns - MA11
II.-{2.1.1-K} releváns - MA01
II.-{2.1.2-K} releváns - MA01
II.-{2.1.3-K} releváns - MA01
II.-{2.1.4-K} releváns - MA01
Később:+ Teszteset azonosítóstb.
A fejlesztés kezdeti szakaszában:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 61
Példa: követelmények nyomon követése (szemelvények)
Forrás Azonosító Követelmény
Üzemeltetői követelmény specifikáció
VII.-{3.5.1.3-K} „A berendezés legyen alkalmas legalább 5 jármű be- és kiszámlálására.”
Üzemeltető követelményelemzése
BKV2-{20}
Hiányosság példa: Nem esik szó arról, hogy a teljes rendszernek kell 5 járművet kezelnie, vagy vágányonként kell 5 járművet kezelni.Megjegyzés: áramszedő érzékelés esetén, ha két áramszedős járművek közlekednek, akkor az 5 jármű 10 áramszedő be- és kiszámlálásának igényét jelenti.
Gyári követelményrendszer VII.-{3.5.1.3-K}-B „A berendezés legyen alkalmas legalább 5 jármű be- és kiszámlálására vágányonként.”
Követelmény allokáció VII.-{3.5.1.3-K}-B Szoftver (követelmény típusa: funkcionális)
… … …
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 62
Példa (folytatás): követelmények nyomon követése (szemelvények)
VII.-{3.5.1.3-K}
BKV2-{20}
VII.-{3.5.1.3-K}-B
O-024-005
O-024-014
SM-024
O-024-005-01
O-024-005-02
O-024-005-...
SM-024-01
SM-024-02
SM-024-...
O-024-014-01
O-024-014-02
O-024-005-...
VII.-{3.5.1.3-K}-B-01
VII.-{3.5.1.3-K}-01
Modultesztelés
tesztesetei
Integrációs teszt
tesztesetei
Rendszerteszt
tesztesetei
Validációs teszt
tesztesetei
VII.-{3.5.1.3-K}-B-01
A gráfon előre és hátrafelé is közlekedhetünk:- Milyen SW funkcionális követelmények keletkeztek a BKV2-{20} követelményelemzés alapján?- Melyik volt a gyári követelmény(ek)re vezethető vissza az SM-024-02 teszteset?
A fehér színű téglalapok:-megmutatják, hogyan változott a
követelmény a fejlesztés során- Elemzés- Tervezés- Allokáció- Stb.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
• Példa: raktári alkatrész készlet nyilvántartó(nem kritikus rendszer)
• Elsődleges:• Alkatrész felvétel
• Alkatrész vételezés
• Stb.
• Másodlagos:• Bejelentkezés
• Stb.
• Egyéb:• Havi jelentés készítése
• Stb.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 63
Követelmények priorizálása (példa) – Mi fontos a felhasználónak?
• Példa: állomási berendezés(biztonságkritikus rendszer)• Elsődleges:
• Vágányút beállítás• Vágányút ellenőrzése• Vágányút oldása• Stb.
• Másodlagos:• Kezelések (pl. váltóállítás, jelző !, stb.)• Stb.
• Egyéb:• Diagnosztika (pl. naplózás)• Stb.
Mi a különbség a kettő között?
Folyamatosan szállítható a termék:a termék részeinek szállítása
a priorizálásnak megfelelően történhet.
Jellemzően egy kitűzött időpontban történik a szállítás: a termék minden részét egyben szállítják, a priorizálásnak
azonban így is lehet jelentősége… (pl. fejlesztés nyomon követése)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
• Emlékeztető:• Változásmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 64
Váltózó követelmények Módosítási
igény
Igény
regisztrálása
Felülvizsgálat és
értékelés
Megvalósítható?
Módosítás
tervezés
Megvalósítás
Konfiguráció
menedszment
Változási napló
Változás kérelmező
értesítése és rögzítés
a változás naplóba
Stakeholderek
Projekt
manager
Változás
manager
Fejlesztő
csapat
Projekt
manager
Szakértői csapat
Projekt
manager
13 Módosítás
Milyen a követelményrendszer?
Milyen környezetben dolgozunk?Változékony?
Stabil? (Kiforrott rendszerek?)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
• Cél: a meghatározott követelmények megfeleljenek az ügyfél igényeinek
• Miért fontos?• Ha nem felel meg a rendszerünk az igényeknek:
• Tovább kell dolgoznunk rajta (többlet költségek).
• Minél később derül ki, annál költségesebb
• Stb.
• A követelmények megváltozása a legkritikusabb pont:• Újra végre kell hajtanunk az elemzést, tervezést, megvalósítást
• Újra kell tesztelni
• Stb.
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 65
Követelmények validációja (ismétlés)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Követelménymenedzsment
Mit ellenőrzünk a validáció során?
• Érvényesség: az érdekeltek által javasolt funkciókat össze kell hangolni egymással és a rendszerrel. Ezzel pl. kiderülhet, hogy van-e igény egyéb vagy többlet funkciókra, melyek eddig rejtve voltak a javasolt funkciók között.
• Konzisztencia: a követelményrendszer ellentmondásoktól mentes, vagyis ugyanazon funkciót nem írták le kétszer, esetleg másképpen.
• Teljesség: minden követelményt és korlátozást azonosítottak.
• Megvalósíthatóság: a követelmények valóban megvalósíthatóak a meglévő technológia, a költségek, stb. figyelembevétele mellett.
• Ellenőrizhetőség: a követelmények úgy vannak konstruálva, hogy képesek vagyunk hozzájuk olyan teszteket készíteni, melyekkel bizonyítható, hogy a rendszerünk megfelel a követelményeknek.
Példák
• Érvényesség és teljesség:• Rejtett funkció: kiegészítő zöld nyíl
• Korlátozásként azonosították:„A berendezéshez nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő jelző nem kapcsolható.”
• Konzisztencia:• Általános követelmény (minden berendezésre):
„A berendezés 230 V AC 50 Hz feszültségről üzemeljen, a figyelembe veendő feszültségingadozás +10%; - 20%.”
• Specifikus követelmény (egy adott típusú berendezésre): „A berendezés legyen képes 230 VAC hálózati betáplálással üzemelni.”
• Megvalósíthatóság:• „Az adattárnak normál üzemi körülmények között min. 2 hónap eseményeit kell
tárolnia.”
• Mit jelent a normál üzemi körülmény? Milyen eseményeket kell tárolni? Minden állapotváltozást tárolni kell?
• Mekkora adattárat válasszak? Létezik akkora tár, amivel megoldható lesz a feladat?
• Ellenőrizhetőség:• „A berendezésnek a technika elvárható szintjének (state-of-the-art) megfelelő
reakcióidőkkel kell rendelkeznie.”
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 66
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Dokumentálás
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 67
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Dokumentálás
• Fontos vagy nem fontos? Szükséges vagy nem? Milyen szinten?
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 68
A dokumentációs dilemma
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Dokumentálás
• Lassítja a folyamatokat
• Feltartóztatja a kreativitást
• Nehéz megtalálni a hatékony formáját
• Mégis mit/milyen mélységig/hogyan dokumentáljunk?• Természetes nyelv (könnyen félreérthető, többértelmű lehet, stb.)
• Grafikus leírás (rajzok, diagramok, stb.)
• Matematikai leírás (a legtöbb stakeholder számára érthetetlen)
• Példa:
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 69
Miért nem szeretjük?
Ha az érzékelőelem hibás, akkor a kimenetein mindig hibásat és foglaltat kell adnia.
A[] (BHX == 1) imply ((OUT_F == true) && (OUT_O == true))
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Dokumentálás
• A munkatársaknak nem kell gondolatolvasónak lennie – A hatékonyság nő• Függetlenül a szerzőtől lehet folyatatni a munkát• Stabilitást és nyugalmat teremt (pontos/következetes folyamatleírások, stb.)• A helyes dokumentációval könnyű ellenőrizni, hogy teljesülnek a követelmények
• A betanítás/oktatás ideje és költsége csökken – A gyorsaság nő• Az új csapattag gyorsan átveszi az információkat, strukturált módon
(nem a meglévő alkalmazottak adják át ad-hoc módon)• Az információ könnyen hozzáférhető (nem egy embernek a fejében van)• Több pénzt kereshetünk - „mert az idő pénz”• Ha valami dokumentált, kevesebb ideig tart megtalálni
• A dokumentáció bizonyítja, hogy a szervezet „profi” – Kép az elkötelezettségről• A stakeholderek felé így kommunikálunk, így ezen keresztül látják, kik is vagyunk• Vezetőként a munkatársak ezen keresztül látják elköteleződésünket abban, hogy segíteni akarjuk
munkájukat
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 70
Nem szeretjük, de mégis miért fontos?
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Dokumentálás
• „A berendezéshez magyar nyelvű dokumentációt kell mellékelni, amelynek az alábbi információkat kell tartalmaznia.” (BKV-VILL-1.04)• „Műszaki leírás”
• „Kezelési utasítás”
• Stb.
• MSZ EN 50128 : 2011• A.1 táblázat
• Lifecycle Issues and Documentation
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 71
… és amikor nincs mit tenni, mert előírták/ajánlották!
Planning SIL 0 SIL 1 SIL 2 SIL 3 SIL 41. Software Quality Assurance Plan HR HR HR HR HR2. Software Quality Assurance Verification Report HR HR HR HR HR3. Software Configuration Management Plan HR HR HR HR HR4. Software Verification Plan HR HR HR HR HR5. Software Validation Plan HR HR HR HR HRSoftware requirements6. Software Requirements Specification HR HR HR HR HR7. Overall Software Test Specification HR HR HR HR HR… … … … … …
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Dokumentálás
• Rendszer módosítás (2010)
• Biztonságintegritási szint: SIL4
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 72
Példa: tanúsítási dokumentáció az életciklusban (részletek)
• Új rendszer (2016)
• Biztonságintegritási szint: SIL2
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
Old
alsz
ám [
db
]
Életciklus fázis
Dokumentációs tevékenység az életciklus fázisokban
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
Old
alsz
ám [
db
]
Életciklus fázis
Dokumentációs tevékenység az életciklus fázisokban
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 73
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
Projekt: egyszeri vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket, szolgáltatást hozzon létre.
• Egyszeri/időszakos: mindig van eleje és vége
• Egyedi: az eredmény eltér a jelenlegitől
• Fokozatos kidolgozás: kezdetben nem látható be teljes mértékben, lépések sorozata
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 74
Fogalmak, összefüggések
Fejlesztés: Olyan, a kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
• A csapat munkájának koordinálására (pl. tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, stb.) szolgál a konkrét célok elérése és a meghatározott időtartamú sikerességi kritériumok teljesítése érdekében.
• Cél: adott korlátok között elérjük az összes célkitűzést
• Elsődleges korlátok (projektmenedzsment háromszög):• Hatókör• Idő• Költség• Minőség
• Másodlagos korlátok:• Ügyfél elégedettség• Kockázat• Stb.
• A projekt tevékenységek szervezésének megközelítése (lásd életciklus modellek: szekvenciális, iteratív, inkrementális, stb.)
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 75
Fogalom, cél
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
• Plan (terv): a tervezési és előrejelzési tevékenységek
• Process (folyamat): a tevékenységeket átfogó megközelítés
• People (emberek): együttműködés és kommunikáció, amely a dinamikát adja
• Power (teljesítményt): folyamatos ellenőrzés és értékelés
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 76
A projekt sikeressége – 4P és a siker háromszöge
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 77
A projekt életciklusa (folyamatcsoportok)
Azonosítás/definiálás:- Érdekeltek elvárásai- Projekt célok- Projekt résztvevők
felelőssége és hatásköre- Költségvetés- Ütemezés- Pénzügyi elemzés- Kockázatok, feltételezések,
korlátok
- Hatókör meghatározása- Részfeladatokra bontás- Tevékenységek meghatározása,
összefüggések tervezése- Erőforrás és időbecslés- Ütemterv és költségvetés tervezés
- Teljesítmény információk gyűjtése, feldolgozás, elemzése,érdekeltekkel való ismertetése
- változáskezelés
- Minőségbiztosítás- Projekt csapat
teljesítményértékelése
- Függő kifizetések zárása- Dokumentáció archiválása- Bérelt eszközök visszaadása- Tapasztalatok értékelése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 78
PCM – Projektciklus menedzsment
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 79
Területek
Projektmenedzsment
Terjedelem menedzsment
csak a kitűzött projektcélok valósuljanak meg,
a projekt végrehajtása során felmerülő új vagy
megváltozó célokat azonosítása,
beépítése a projektbeKöltségmenedzsment
a költségvetés keretein belül történő végrehajtás
biztosítása, a költségtúllépés felismerése és az
esetlegesen szükséges korrekciós
tevékenységek végrehajtása
Minőségmenedzsment
a projekt eredményeinek az elvárt és specifikált
paraméterekkel (minőséggel) történő
leszállításának biztosítása
Emberi erőforrás
menedzsment
az erőforrások optimális felhasználása,
beleértve az erőforrások képzését és
fejlesztését is
Kommunikációmenedzsment
a projektben részt vevő összes érdekelt személy
és szervezet megfelelő mennyiségű, minőségű
és rendszerességű tájékoztatása
Kockázatmenedzsment
a minőségi és mennyiségi kockázatelemzés,
elkerülési és tartaléktervek kidolgozása
Integrációmenedzsment
elemek összehangolása
Ütemezésmenedzsment
a megtervezett ütemezés
betartása
Beszerzésmenedzsment
a beszállítókkal és partnerekkel történő
együttműködés és integráció szabályozása
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 80
Időtávok
• Belső érintettek:• tulajdonosok,
• menedzserek,
• alkalmazottak,
• stb.
• Külső érintettek: • Mikro környezetből:
• felhasználók, vevők,
• szállítók,
• versenytársak,
• hitelezők, stb.
• Makro környezetből:• állam,
• önkormányzat,
• környezetvédő csoportok
• stb.
• Rövid távú, Közép távú, Hosszú távú
• Példa: Nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia (2014)
Szereplők (emlékeztető)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 81
Példa – Gantt diagram
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Projektmenedzsment
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 82
Mérföldkövek tervezése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
A fejlesztési életciklust átfogó/támogató tevékenységek
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 83
Megkarcoltuk néhánynak a felszínét…
A legtöbb tevékenységhez szerencsére vannak támogató eszközök. Lásd később.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
Összefoglalás
• A teljes fejlesztési életciklus átfedő támogató tevékenységek• Verifikáció & Validáció (V&V)• Konfigurációmenedzsment• Változásmenedzsment• Minőségmenedzsment• Biztonságmenedzsment
• Safety értelemben• Security értelemben
• Integritásmenedzsment• Követelménymenedzsment• Dokumentálás• Projektmenedzsment
• Számos további támogató tevékenység létezhet a fejlesztés környezetétel és az igényektől függően!
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 84
Köszönöm a figyelmet!
2019. 10. 14. Korszerű módszerek a közlekedésautomatikai rendszerek fejlesztésében 85