A nyugati kultúra kialakulása

Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?

folytatás

A baktériumok

Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág

betegségeivel?

A mikrobákról általában• „számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a

hordozó halála, hanem a terjedés• passzív stratégiák

– elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru)– rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz)– szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS)

• aktív stratégiák– cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés)– hasmenés (kolera)– harapás (veszettség)– nyílt sebek (himlő, lepra)

Védekezésünk

• a betegségek tünetei– néha az aktív stratégiák következménye– néha az ellenreakcióé (pl. láz)

• immunválasz – antigén-változtatás• evolúciós védelem: lassú, de a populáció

szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

Villámháború...

• Járványok– gyorsan terjed– akut lefolyás: halál vagy felépülés– a túlélők védettek– kizárólag embert támadnak

• Felbukkanás hullámokban– kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl.

félmilliós létszám alatt kipusztul– kis populációkból teljesen eltűnik

• Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

...vagy gerillaharc?• Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek

– az embercsoport általában túléli a járványokat, a kórokozó nem

• rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el („angol izzadókór”, „Picardy-verejték”)

– csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban

• sárgaláz – afrikai vadmajmok

– vagy a nagyon lassú lefolyásúak• pl. lepra

• bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

A tömegbetegség

• a tömegbetegség „modern” jelenség– himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200,

gyermekbénulás 1840, AIDS 1959• a mezőgazdasággal együtt kezdődött– letelepedés (halottak, ürülék, szenny)– földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok)– állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

Végzetes ajándékok

• Emberi betegség A kórokozót hordozó állat

kanyaró (marhavész) szarvasmarhatuberkulózis szarvasmarha himlő szarvasmarhainfluenza disznó, kacsaszamárköhögés disznó, kutyamalária madarak (csirke, kacsa)SARS madárinfluenza (vírus-hamarosan?)

háziszárnyasok

A helyzet fokozódik

• A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj• A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is

összeköt– Róma és a himlő i.sz. 180 körül– Bizánc és a pestis 543 körül– Európa és a bubópestis 1346 körül

• A város: aranybánya– csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá...

• A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak– tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

Az ember „szövetségesei” más emberek ellen?

• 1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba– nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a

császár is – ezek után jóval könnyebb győzni...– száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma

• 1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított– a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett...

• Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak

• A kórokozók az európai seregek előtt jártak– az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%-

áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

A viszontválasz elmaradt• Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett• Okai:

– nem volt elég sűrűn lakott– a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak– csak öt háziasított állat!

• Ennek okait pedig– a földrajzi sajátságokban– és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk!

• A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza

Az írás kialakulása

Írásfajták

• Lehetséges megközelítések– logogramok (szójelek)

• kínai, japán kandzsi, egyiptomi, maja, sumér ékírás

– szótagábécék• lineáris B (Mükéné), cherokee

– betűírás• A valódi nyelvekben sok a keveredés

Kialakulás és terjedés

• Összehasonlíthatatlanul nehezebb kitalálni, mint átvenni– „gondolatátvétel”

• a koreai han-gul ábécé• Sequioia 1820, kifejleszti a cherokee írást

– „modellmásolás”• gót – Wulfia püspök, i.sz. 4. sz.• ciril – Szent Cirill, i.sz. 9. sz.• a görög lineáris B a krétai lineáris A átvétele• a római is Közel-Keletről kölcsönzött

Első megjelenések

• Sumer (i.e. 3000 előtt)• Mezoamerika (i.e. 600-ra)• Kevésbé bizonyos:

– Kína (i.e. 1300-ra)– Egyiptom (i.e. 3000)

• Első átvevők– India, Etiópia, Amerika további civilizációi

• Elsőként

– szójelek, ékírásjegyek: hagyomány által a fogalomhoz rendelt képek– üzleti nyilvántartás (Uruk városa)– kétdimenziós számolási rendszer (agyagedény)– számolási egységek (10,60,100)

• rébuszrendszer– először a sumeroknál– vizuális képmást használ hangok kiváltására– 1000 év után szótagírás (Ur városa)– később szavak beszélt sorrendjét utánozták– mintha a ‚belief’ = ‚bee’ + ‚leaf’ lenne– kínai ideogrammák (1 jel = 1 fogalom v. szó)

A betűírás kialakulása• A mássalhangzók megjelenése

– egyiptomi hieroglifák (bármilyen nyelvi üzenetet hordozhatott)– itt először: 24 jel csak mássalhangzókra

• Alfabetikus elv ’kísérletezés’ eredménye ()– betűk elnevezése korábbi rendszerek alapján

• a görög betűnevek sémi szavakból• alef: ökör, beth: ház, gimel: teve, daleth: ajtó

– könnyebb megjegyezhetőség– évezredek óta változatlan sorrend (kis módosulásokkal)

• A magánhangzók megjelenítése– először a görög betűírásban az i.e. 8. sz. körül– a föníciai ábécé 5 mássalhangzóját emelték át erre– további átvevők: arámi, perzsa, arab, indiai, délkelet-ázsiai írások

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/2/2d/WritingSystemsoftheWorld2.png

Az eltérő fejlődés

• A különböző alapadottságok hatnak a későbbi fejlődésre

• Ha megvannak a feltételek, komplex társadalmak alakulnak ki– idegenek közti konfliktus– közösségi döntéshozatal– javak áramlásának biztosítása– ideológiai vagy vallási önigazolás

• Ezekben az innováció felgyorsul(hat)

„A szükség a találékonyság szülőanyja”

• elavult technológia

• igény a társadalomban

• feltaláló felismeri, megpróbálja kielégíteni

• új, jobb találmány

• társadalom felméri, befogadja

• A találmány elfogadhatóságának feltételei: – meglévő technikához

viszonyított gazdasági előny

– társadalmi presztízs– a megszerzett

érdekeltségekből fakadó tehetetlenség

– a hasznosság nyilvánvalósága

A fogékonyság befolyásolói• várható élettartam megnövekedése• magas bérek és munkaerőhiány• a feltaláló jogait védő szabadalmi törvények• széleskörű szakképzés• kapitalizmus, individualizmus • kockázatvállaló magatartás• a tudományos szemlélet (mint európai sajátosság)• tolerancia, vallások összeférhetősége a tudománnyal• háborúk, központi kormányzat• éghajlat, rendelkezésre álló források

Ennek hatására nagyon különböző fejlettségű kultúrák alakulnak ki

• Ausztrália – Társadalmi

elszigeteltség– Természeti akadályok– Csekély számú

népesség• Polinézia

– Népek közti feszültségek

– Csekély nagyságú európai populáció

• Kína– Egységesnek tűnik.– Az egyik első nemesítő

központ.– Fejlett kultúra– Rokonok: Thaiföldtől a

Húsvét-szgk-ig• Európa

– Kínához hasonló, de sok rivalizáló központ: gyorsított innováció

Válasz Yali kérdésére

• „Egyes földrészek népeinek történelmében tapasztalható kiugró különbségek nem a népek veleszületett különbségeiben gyökereznek, hanem környezetük különbségeiben”

Vallás vagy természet?

Max Weber– Kulturális különbségek

vallások miatt– Reformáció

elterjedése– Protestáns aszkézis– Modern kapitalizmus,

nyugati kultúra

Jared Diamond– Társadalmi fejlettség –

természeti adottságok– Utolsó jégkorszak – Eurázsia egyedi

adottságai– Nyugati (eurázsiai)

társadalmak fölénye