Ferruccio Furlanetto dalestje2016. január 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

2

12 January 2016 Béla Bartók National Concert Hall

Ferruccio Furlanetto song recitalFeaturing: Igor Chetuyev – piano

Rachmaninov: Fate – based on Beethoven’s Symphony No. 5 (Apukhtin), op. 21/1 A Dream (Heine–Pleshcheyev), op. 8/5 Lilacs (Beketova), op. 21/5In the Silent Night (Fet), op. 4/3 How Fair This Spot (Galina), op. 21/7 I Came to Her (Koltsov), op. 14/4 This Time (Nadson), op. 14/12 Oh Stay, My Love, Forsake Me Not (Merezhovsky), op. 4/1 Spring Waters (Tyutchev), op. 14/11

Mussorgsky:The Leaves Are Sadly Rustling (Pleshcheyev)What are words of love to you? (Ammosov)Old Man’s Song (Goethe–Mussorgsky) Night (Pushkin–Mussorgsky) – 2nd versionThe Wild Winds Blow (Koltsov)Songs and Dances of Death (Golenishchev-Kutuzov)

Cradle SongSerenadeTrepakThe Field Marshal

The English summary is on page 11.

3

2016. január 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ferruccio Furlanetto dalestjeKözreműködik: Igor Csetujev – zongora

Rachmaninov:A sors – Beethoven V. szimfóniájához (Apuhtyin), op. 21/1Álom (Heine–Plescsejev), op. 8/5Orgona (Beketova), op. 21/5 Rejtélyes éji csöndben (Fet), op. 4/3 Itt olyan jó (Galina), op. 21/7Ott jártam én (Kolcov), op. 14/4 Elég (Nadszon), op. 14/12 Ó, nem, ne menj, könyörgök, el (Merezskovszkij), op. 4/1Tavaszi vizek (Tyutcsev), op. 14/11

Muszorgszkij: Szomorúan susogtak a lombok (Plescsejev)Mit érnek önnek a szerelmes szavak? (Ammoszov)Az öregember dala (Goethe–Muszorgszkij)Éj (Puskin–Muszorgszkij) – 2. verzióSzelek fújnak, vad szelek (Kolcov)A Halál dalai és táncai (Golenyiscsev-Kutuzov)

BölcsődalSzerenádTrepakA hadvezér

4

Fotó © Igor Sakharov

FER

RU

CCIO

FU

RLA

NET

TO D

ALE

STJE

5

Mindent elénekeltem, amire vágytamA basszisták fejedelme: ezzel a címmel illette egyik kritikusa Ferruccio Furlanettót, és találóbb kifejezést nem is választhatott volna. Az idén hatvanhét éves, világhírű olasz énekes azon kivételes művészek közé tartozik, akik nem tudnak hibázni. Lenyűgöző nemzetközi karrierje akkor indult, amikor 1986-ban Fülöp királyként mutatkozott be a Salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékokon, a Herbert von Karajan által vezényelt Don Carlosban. Pályája azóta töretlen, a közönség és a kritikusok egyaránt csodálják hangja sötét erejét, színészi képességeit és rendkívül széles repertoárját. Az elsősorban operai alakításairól ismert énekes Budapestre különleges programmal érkezett: Rachmaninov- és Muszorgszkij-dalokat énekel, méghozzá oroszul.

– Nem történik meg túl gyakran, hogy egy nem orosz anyanyelvű énekes orosz dalokat ad elő eredeti nyelven. Ön azonban még CD-re is rögzítette ezeket a darabokat. Mi vonzza az orosz dalok világához?– A basszus hangra írt orosz zeneirodalom az értelmezési lehetőségek valóságos univerzumát képviseli. Nem csoda, hogy az előadót pályája során előbb vagy utóbb magával ragadja ez a szinte magnetikus erő. Az orosz lélek, amely ebben a zenében megnyilvánul, valamennyi kompozíció mélyén felfedezhető, és szenzációs előadói lehetőségeket kínál, ez pedig rendkívül vonzó a színpadi fellépéshez szokott énekes számára. – Emlékszik még, milyen volt első emlékezetes találkozása az orosz kultúrával? Szerelem első látásra?– Ezzel a lenyűgöző zenei világgal a kilencvenes évek elején találkoztam először, amikor a híres zongoraművésszel, Alexis Weissenberggel elkezdtünk dolgozni ezen a Rachmaninov–Muszorgszkij-programon. Jó két évet vett igénybe, amíg sikerült megtanulnom mind a zenét, mind a szöveget, és európai koncertkörútra indulhattunk ezzel az összeállítással. Miközben a darabokat tanulmányoztam, csodálatos világ tárult fel előttem. Varázsa kezdettől fogva magával ragadott. – Egyébként beszél oroszul?– Sajnos nem, bár a szókincsem jelentős mértékben gyarapodott, amióta ezzel a programmal foglalkozom, és ma már sok mindent megértek. Valóban nagyon sok munkám fekszik ezekben a dalokban, és akárhol jártam a világban, kezdettől fogva mindenütt igyekeztem igénybe venni orosz anyanyelvi coachok segítségét.

6

– Egy interjújában Jonas Kaufmann arról beszélt, hogy miközben az olasz nyelvet az Isten is éneklésre teremtette, a németet olyannyira nem, hogy még neki, az anya-nyelvi beszélőnek is meg kellett tanulnia németül énekelni. Egyetért ezzel a véleménnyel? Ön is úgy érzi, hogy az olasz más nyelveknél alkalmasabb az éneklésre? És mi a helyzet az orosszal: egyszerű vagy bonyolult feladat oroszul énekelni?– Mindenképpen egyetértek Kaufmann véleményével, ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy bár az orosz és az olasz két teljesen eltérő nyelv, mégis, ha az éneklést vesszük figyelembe, sok közös vonást fedezhetünk fel bennük. Mindkettőben meghatározó a magánhangzók szerepe, míg a mássalhangzók finomak, simák, lehetővé tévea hangzás ideális megformálását. – Minden operarajongó számára ismertek az Ön emlékezetes alakításai olyan híres orosz operákban, mint a Borisz Godunov, amelyben a címszerepet, vagy az Anyegin, amelyben Gremin herceget énekelte. Mit gondol, mi az oka, hogy Muszorgszkij és Rachmaninov dalai kevésbé ismertek az orosz zeneirodalom más darabjainál?– Csupán egy magyarázat jut eszembe: az operarajongók jóval többen vannak azoknál, akik a dalokat szeretik hallgatni. – A budapesti programban számtalan szomorú, búskomor, depresszív hangulatú darab szerepel, de bizonyára nem vette volna fel ezeket a repertoárjára, ha nem szeretné őket. Miféle örömet adhat egy művésznek az, ha halálról, veszteségről, fájdalomról, betegségről, öregedésről énekelhet? Milyen személyes élményei kapcsolódnak ezekhez az érzésekhez?– Az orosz lélek, és úgy általában az orosz ember valamiért különleges viszonyban áll a szenvedéssel, és ennek a repertoárnak a legtöbb darabja valóban ezen az érzésen alapul. Ez színészi szempontból rendkívüli élmény, az előadónak és a szerepnek különös mélységet kölcsönöz, lehetővé téve számunkra, hogy színek és értelmezési módok különösen gazdag palettájával dolgozzunk. Nincs más mód, mint a saját bőrünkön érezni, személyesen átélni ezeket az érzéseket. Ez hivatásunk privilégiuma. – Egyes vélemények szerint nem szerencsés, ha egy énekes már karrierje elején elkezd az operaszerepek mellett dalokat is énekelni. Ez utóbbiak előadásához ugyanis elegendő gyakorlatot kell szereznie, hogy kellő biztonsággal énekelhessen egyedül, a többi szereplő, a karmester, a zenekar, a jelmezek, a díszletek segítsége nélkül. Egyetért ezzel a felfogással? – Ahogyan az előadó halad előre személyes fejlődése útján, úgy válik egyre mélyebbé és érzékenyebbé az a képessége, hogy dalokat énekeljen. Gyarapodnak az élet-tapasztalatai, és ez képessé teszi arra, hogy az életet különféle perspektívákból szemlélje. Igaz tehát, hogy a dalénekléshez elsősorban érettségre van szükség, ezért jobb megoldás, ha a művész csak egy bizonyos koron túl kezdi el ezt a tevékenységet.

FER

RU

CCIO

FU

RLA

NET

TO D

ALE

STJE

7

– Az én fejemben az Ön neve elsősorban Mozarttal kapcsolódik össze, talán azért, mert egy Don Giovanni-produkcióban hallottam először. Az egyik interjújában pedig úgy fogalmazott, hogy Ön szerint Mozart minden bizonnyal földönkívüli volt, hiszen földi halandó aligha lehetett volna képes olyan harmóniák papírra vetni, amilyeneket például a Requiemben hallhatunk. Jól gondolom, hogy a prioritási listáján Mozart nagyon elöl áll? És ha igen, miért nem hallhatjuk többé híres Mozart-szerepeiben, mondjuk, a Don Giovanniban vagy a Figaro házasságában? – A Lorenzo Da Ponte librettóira készült Mozart-operák férfi főszereplői mind nagyon lendületes, mozgékony, fizikai erejük teljében lévő fiatalemberek. Számomra hosszú időn át igazi örömet jelentett, ha Figaro, Don Giovanni, Leporello vagy Guglielmo bőrébe bújhattam. Amikor azonban fizikailag fárasztónak kezdtem érezni ezeket a szerepeket, úgy döntöttem, átváltok egy olyan repertoárra, amely jobban illik az életkoromhoz. Ma könnyebben el tudnám énekelni ezeket a hősöket, mint fiatalabb éveimben, de mostanában már nincs kedvem fel-alá ugrálni vagy hempe-regni a színpadon, ahogyan régebben tettem. – Ha jól tudom, még soha nem énekelte Bartók operájának, A kékszakállú herceg várának férfi főszerepét. Szerepel ez a darab jövőbeli tervei listáján? – Az én szakmámban különösen érvényes a mondás: soha ne mondd, hogy soha! Ha tehát egy nap felkérnének rá, hogy lépjek fel A kékszakállú herceg várában, mindenképpen fontolóra venném a dolgot. – A világ egyik legkeresettebb operaénekeseként bizonyára állandóan utazik, egyik héten itt lép fel, a másikon ott. Hol érzi magát igazán otthon? – Valóban folyamatosan úton vagyok, egyik fellépésről utazom a másikra, és ilyen körülmények között nehéz bármelyik helyet is az otthonomnak nevezni. A szülő-hazám, Friuli hegyeinek képe természetesen mindig elevenen él a szívemben, ám az idők folyamán Bécs lett az a város, ahol két utazás között a legszívesebben időzöm. Bécs a világ zenei fővárosa, és nagyon jól érzem ott magam. – Ki tölti be az életében az elfogulatlan tükör szerepét? Ki az, akiben tökéletesen meg-bízik, mert tudja, hogy tőle csak az igazságot hallhatja önmagáról mint művészről és mint emberről egyaránt? – Nagy szerencsém volt, hogy fiatal koromban, amikor egy művész a leginkább sebezhető, nagyszerű mentorok álltak mellém. Nekik, az ő tanácsaiknak és tudásuknak köszönhetem, hogy a pályám a megfelelő irányba haladt. Herbert von Karajant említeném meg közülük név szerint, valamint az operarendező Jean Pierre Ponnelle-t és néhai menedzseremet, Michel Glotzot.

8

– Ön az ENSZ tiszteletbeli nagykövete. Milyen feladatokkal jár ez a cím?– Kivételes megtiszteltetés volt megkapni ezt a címet a nemzetközi zenei világ olyan nagyszerű személyiségei mellett, mint Alexis Weissenberg és Jessye Norman. Kötelességemnek érzem, hogy én is megtegyem, ami tőlem telik, és valahányszor szükség van rám, részt veszek olyan humanitárius eseményeken, amelyek hozzá-járulhatnak az emberiség szenvedéseinek és a szerencsétlenségek következ-ményeinek enyhítéséhez. – Ennyi sikerrel a háta mögött, miután elénekelte már a basszusirodalom valamennyi fontos szerepét, mi maradt még a kívánságlistáján? Van-e olyan álma, amely még nem vált valóra? – Most, hogy már elénekeltem az összes olyan opera összes olyan szerepét, amelyet valaha szerettem volna, elsődleges célom, hogy továbbfejlesszem ezeket a szerepeket, új és intenzívebb színeket és mélységeket találjak bennük. Miután valóban elénekeltem mindent, amire csak vágytam, azt kívánom, hogy a lehető leghosszabb ideig folytat-hassam a munkámat ugyanezen a színvonalon.

Igor Csetujev, az est zongorakísérője Szevasztopolban született. Karrierje üstökösként ívelt fel: tizennégy éves

korában első lett az Ukrajnában megrendezett Vlagyimir Krajnyev Nemzetközi Zongoraversenyen. Négy évvel

később, 1998-ban megnyerte a Tel Avivban háromévente megrendezett, Arthur Rubinstein nevét viselő nemzet-

közi zongoraversenyt, és a közönség díját is megkapta. „Csodálatos élmény volt, valószínűleg én voltam a verseny

legfiatalabb nyertese” – idézte fel emlékeit egy interjúban. Azóta rendszeresen fellép Európa legnevesebb hang-

versenytermeiben, és számtalan díjat nyert lemezfelvételeivel. Teljesítményét mindig elismerően méltatják a kritikusok, leginkább Chopin- és Beethoven-felvételeit dicsérve.

„Sugárzik, mint a lézer, magabiztos, ám nem agresszív, fénylő, színpompás, strukturált, mégsem merev. Igor Csetujev érvényre

juttatja minden mű igazi erejét” – írta róla egy kritika.

Fotó © Marco Borggreve

FER

RU

CCIO

FU

RLA

NET

TO D

ALE

STJE

9

Szergej Rachmaninov pályája során többször is visszatért a dalhoz. Legkorábbi kompozíciói ebben a műfajban 1893

nyarán születtek: az op. 4-es és az op. 8-as sorozatban olyan népszerű darabokat találunk, mint például a Rejtélyes éji csöndben. Korai dalai Csajkovszkij hatását mutatják, és bár mind

melodikusan, mind a hanggal való bánásmódjukban igen kreatí-vak, zongorakíséretükből még hiányzik a későbbi dalokat jellemző

csodálatos kontraszt. Az op. 14-es sorozat jelentős előrelépést mutat abban a tekintet-

ben, hogy a zeneszerző mennyire juttatja érvényre muzsikájában a vers üzenetét. Így a Tavaszi vizek zeneileg is tökéletesen kifejezi ugyanazt a boldog, áradó hangulatot, amelyet a költő Fjodor Tyutcsev megfogalmazott.Rachmaninov 1902-ben írta az op. 21-es tizenkét dalát, amelyeket a zeneirodalom a szerző énekhangra írt legszebb művei között tart számon. Közülük a Jekatyerina Beketova versére készült Orgona nagyon gyorsan népszerűvé vált, és gyakran szerepelt Rachmaninov koncertjein. A vers egy csokor orgonát ír le a boldogság jelképeként. Érdekesség, hogy koncertjein Rachmaninov egy időben rendszeresen orgonacsokrot kapott egy ismeretlen rajongójától.

Mogyeszt Muszorgszkij nemzetközi hírnevét zenekari művei alapozták meg. Dalai viszont Oroszországon kívül sokáig

ismeretlenek maradtak. A halál dalai és táncai című ciklus kü-lönleges helyet foglal el Muszorgszkij életművében. A darabok

a zeneszerző egyik barátja, Arszenyij Golenyiscsev-Kutuzov ver-seire készültek. Valamennyi a halál témájával foglalkozik, s bár feldolgozásuk poétikus, a mögöttük álló tapasztalat mindennapos

volt a 19. századi Oroszországban: haldokló gyerekek és fiatalok, részegen elszenvedett szerencsétlenségek, véres háborúk. A dal-

ciklus négy darabból áll. A bölcsődalban egy anya ápolja beteg gyermekét, akinek állapota egyre romlik. Végül megjelenik a bölcsőnél a Halál, és örök álomba ringatja a gyereket. A Szerenádban a Halál alakja egy fiatal lány ablaka alatt, udvarlója bőrébe bújva bukkan fel. A Trepakban egy részeg paraszt támolyog ki a hóviharba. A Halál a trepak nevű orosz népi táncba ragadja őt magával, és a paraszt, lassanként halálra fagyva, virágos nyári mezőkről vizionál. A hadvezér című dalban a Halál két, véres csatában egymásnak ütköző hadsereget kommandíroz, s miközben felvonulnak előtte az elesett katonák, biztosítja őket afelől, hogy emlékezni fog rájuk.

Írta és az interjút készítette: Mörk Leonóra

10

Photo © Igor Sakharov

11

FER

RU

CCIO

FU

RLA

NET

TO S

ON

G R

ECIT

AL

SummaryFerruccio Furlanetto comes to Budapest with a very special programme: he’ll not only be singing songs by Rachmaninoff and Mussorgsky, he’ll be singing them in their original language. Over the course of his extraordinarily successful career,the 66-year-old world-renowned artist has sung nearly every bass role in the musical literature, with numerous songs and song cycles also included in his repertoire. He started working on this evening’s programme back in the ‘90s. “It took me a good two years to learn both the music and the lyrics. As I analysed the pieces, a marvellous world opened up before me. Its magic carried me away from the very beginning,” he recalls.Sergei Rachmaninoff returned to the genre of song several times throughout his career. His earliest compositions in this musical form date from the summer of 1893. Of these, In the Silent Night is being performed this evening. A later series (op. 14) demonstrates considerable technical progress, while the 12 songs of op. 21 are considered by music historians to be among the loveliest works the composer ever wrote for voice.For quite some time, Modest Mussorgsky’s songs languished in obscurity outside of Russia, but the cycle Songs and Dances of Death occupies a special place in the composer’s oeuvre. “The Russian soul and, by extension, Russian people in general for some reason have a special relationship with suffering, and most of the pieces in the repertoire are rooted in this feeling. From a theatrical point of view, this is an extraordinary experience that confers a special profundity on the role and performer alike and allows us to work with a uniquely rich palette of colours and manners of interpretation,” the singer says about the works.Although Furlanetto reserves especially great admiration for Mozart, he no longer appears in his operas. “The operas that Mozart created for the Lorenzo Da Ponte librettos are all for dynamic and agile young people in peak condition. When I started to feel that these roles were becoming physically tiring, I decided to switch to a repertoire better suited to my age,” he reveals. “Since I truly have sung everything that I ever wished to, what I hope for now is to continue my work at the same level of quality for as long as I possibly can.”

12

ORGONA-PÁRBAJThomas Ospital és Sebastian Küchler-Blessing2016. január 19. Sebastian Küchler-Blessing

Fotó © Monika Lawrenz

Hélène Grimaud és a Bázeli Kamarazenekar2016. január 17.

Hélène Grimaud Fotó © Mat Hennek

RISING STARSHarriet KrijghQuatuor Zaïde2016. január 21.

Quatour Zaïde Fotó © Neda Navaee

előzetes, AJÁNLÓ

RÉGIZENE FESZTIVÁLLe Poème Harmonique, Capella Cracoviensis ChoirVezényel: Vincent Dumestre2016. március 2.

RÉGIZENE FESZTIVÁLMondonville: IsbéVezényel: Vashegyi György2016. március 6.

Le Poème HarmoniqueFotó © Guy Vivien

Vashegyi György, Purcell Kórus, Orfeo Zenekar

Ton Koopman orgonaestje2016. február 19.

Fotó © Eddy Posthuma de Boer

mupa.hu

Szeretek itt lenni!

Fassang Lászlóorgonaművész

#szeretekittlenni

mupa_image_2015_fassang_143x170.indd 1 26/10/15 12:32

2016.01.12. FERRUCCIO FURLANETTO DALESTJE / 01.17. HÉLÈNE GRIMAUD ÉS A BÁZELI KAMARAZENEKAR 01.19. ORGONA-PÁRBAJ: THOMAS OSPITAL (FRANCIAORSZÁG) ÉS SEBASTIAN KÜHLER-BLESSING (NÉMETORSZÁG) / 01.21. RISING STARS: HARRIET KRIJGH / QUATOR ZAÏDE / 01.30. A NÉPZENE ÜNNEPE – A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG / 02.12. OLÁH KÁLMÁN SZERZŐI ESTJE / 02.19. TON KOOPMAN ORGONAESTJE

Nyugdíjas-igazolvánnyal rendelkező kedves vendégeink személyenként két darab jegyet igényelhetnek az alább felsorolt előadásokra, korlátozott számban:

Regisztrálni az 555-3307-es telefonszámon lehet a koncert előtt egy héttel a koncertet megelőző napig, a jegypénztár nyitvatartási idejében. A jegyek ára 1500 Ft/darab.

mupa.hu

Gyűjtsön új élményeket!Nyugdíjaskedvezményeinkkelkönnyű lesz!

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterA Müpa fotóit Csibi Szilvia, Nagy Attila, Pető Zsuzsa, Pályi Zsófia, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A címlapon: Ferruccio FurlanettoCímlapfotó: Igor SakharovA szerkesztés lezárult: 2016. január 7.A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Stratégiai Partnereink:

Stratégiai Médiapartnereink:

Emberi ErőforrásokMinisztériuma