POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2010/JÚLIUS • ÁRA 150 Ft

DUNABOGDÁNY ◆ TAHITÓTFALU ◆ LEÁNYFALU ◆ SZENTENDRE ◆ POMÁZ ◆ BUDAKALÁSZ ◆ SZENTENDREI-SZIGET ◆ VISEGRÁD

Exkluzív interjú:

Hámori Ildikópályáról, családról pályáról, családról és a Dunakanyarrólés a Dunakanyarról

Amit az agyvérzésrõl

tudni kell

Az árvíz mérlegeAquincum múltja és jövõje

Ki a gazdagabb?Ki a gazdagabb?

Szemtõl szemben

Vadász Vadász György György épitész

A TízparancsolatA TízparancsolatA DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség.Szép ajándék az egész családnak! 1790,- Ft

1790,- FtMegrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén vagy a Tábita könyvesboltunkban személyesen Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Egészség prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi

tanár, természetgyógyász

30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu

Jogügyek Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd

20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu

Gazdaság Szûts Veronika közgazdász

veronika.szuts@taxart.hu

Mûvészet Szük Norbert; szuk.norbert@gmail.com

30 302 1241

Irodalom Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Tartalomból

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak!Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Innen-onnan 4-10

16-17

Egészség 27

Irodalom 20-21

Mûvészrovat 28-29

Kedves Olvasónk!Esõ, esõ, esõ…

Az elmúlt idõben annyi esõt kaptunk, ami – azt hiszem –, hosszú idõre elegendõ lenne az embereknek, állatoknak és a földeknek egyaránt.

A kitartó esõzés megakadályoz minket a szabad idõnk élvezetében. Akadályoz az utazásban. Másokat akaratlanul meg is károsít. Félelem tölti el a Dunakanyar sok-sok lakosát, mivel aggódó szívvel nézik a folyó szintjének állását.

Aki nem a Dunából, vagy felülrõl kapja az „áldást”, az megkapja alulról. Aho-gyan minket is, a talajvíz öntött el.

De van ennek a tragédiának azért jó oldala is. Megtanulunk fi gyelni az „oda-fenn valókkal”, és megtanulunk egymásra is rátekinteni. Talán szorosabbá válik a „jó szomszédi” viszony. Mert mennyivel jobb egy közeli barát, mint egy távolban élõ rokon!

Azt kívánom minden kedves Olvasómnak, hogy erõsödjön a szomszédjaikkal való jó kapcsolatuk.

Várom továbbra is leveleiket, szívélyes üdvözlettel

Nagy Erzsébet- fõszerkesztõnagy@szentendreikurir.hu

K

ÖR KÉ

RDÉSBarangoló 18

24

Gazdaság 25

Ügyvéd válaszol

Exkluzív interjú

Szépség 26

13Divat

K. Júlia (Dunabogdány): Sajnos ebben

az évben nem utazunk sehová. Mun-

kanélküli lettem, így még jobban be

kell osztanom a pénzemet.

T. Tamás (Visegrád): Nyaralni? Legfel-

jebb a Sirály étterembe egy jó vacso-

rára. Nálunk olyan kárt tett az árvíz,

hogy fogalmam sincs, mibõl fogom

tudni a javításokat megcsinálni.

Hová fog utazni ezen a nyáron?

H. László (Csobánka): Annyi a munkám,

hogy az idén nem megyünk sehová.

Majd a borospincémben a barátokkal

iszogatunk esténként egy-egy pohárral.

Ez lesz az idei év kikapcsolódása, bár

kitudja mit hoz a holnap! Nem adom fel!

Reménykedem!

V. Viola (Szentendre): Nagy terveim van-

nak, Amerikába készülök. Régi vá-

gyam valósul meg. Alig várom már.

3

Innen-onnan

A június eleji áradás során jól vizsgá-zott a szentendrei korzó-gát a honvéd-ség mögött, és a kerékpárúttal kombi-nált, dunabogdányi gátszakasz is. A leg-szükségesebb védekezési munka a Du-

na-korzó rév melletti sza-k a s z á n a k gátfóliázása, és a bordás és kõszekrényes megtámasz-tás kialakí-tása volt. A legmagasabb árvízi szint hétfõn este 725 cm-rel tetõzött. Ez

alatta maradt a 2006-os szintnek, ami-kor is 766 cm-en állt meg a víz. A mun-kálatok során 25 ezer homokzsákot épí-tettek be a védõmûbe. Valamennyi te-lepülést sikerült megvédeni. Kisoroszi

A kistérségi árvíz mérlege

és Dunabogdány mezõgazdasági terü-leteit elárasztotta a víz, Kisoroszit pe-dig most is körbekerítette a Duna, ezért a termõföldet védõ elsõ vonalat át kel-lett törni. Leányfalu és Tahitótfalu kö-zött homokzsákolással sikerült biztosí-tani a 11-es fõút biztonságos forgalmát.

Budakalászon a Barát-patak kiöntése el-len bordás megtámasztással kellett vé-dekezni. Összesen mintegy 600 fõvel folyt a védekezés a kistérségben. Ennek során több mint százezer homokzsákot használtak fel. 35 ember kitelepítése vált szükségessé. - SZK-információ -

Cities találkozó a DPÖTKT szervezésébenA Dunakanyari és Pilisi Önkormány-

zatok Többcélú Kistérségi Társulás szer-vezésében a kétnapos szeminárium résztvevõi az INTERREG kezdeménye-zés keretében mûködõ CITIES projekt partnereit látták vendégül. A CITIES projekt európai tapasztalatcsere prog-ram, melynek célja a kreatív üzletág fej-lesztése, illetve a fejlesztését szolgáló politikai eszközök kidolgozása.

A rendezvényen hazai projekt part-nerként bemutattuk kistérségünk krea-tivitásának gyümölcseit, és megismertet-tük négy európai ország 9 olyan szakem-berével a Dunakanyar és a Pilis kistérség kreatív és kulturális teljesítményeit, akik e szektor fejlesztésével foglalkoznak sa-ját hazájukban. Az angol, litván, spanyol és olasz vendégek tapasztalatokkal és él-ményekben gazdagon búcsúztak tõlünk.

Június 10-én három elõadásból és egy fi lmvetítésbõl álló mini konferenciát tar-tottunk. Rákóczi Piroska mutatta be azt a folyamatot, mely a hazai mûvészetben a szocialista realizmustól a posztmoder-nig tartott, majd néhány nemzetközi kö-zegben elért sikeres, magyar, kreativi-tást igénylõ, újító kezdeményezést is be-mutatott. A résztvevõk megnéztek egy közel 30 perces kisfi lmet is, amely ki-egyensúlyozott arányban mutatta be az

épített és a természeti környezetet és e két térben otthonát találó embert.

Erdész László, az egyik legsikeresebb magyar galériatulajdonos elõadásából ki-derült, hogy lehetséges egyszerre élni a mûvészetért és a mûvészetbõl. A délelõtt utolsó elõadását Merker Viktor tartotta, aki a Budapesti Kulturális Klasztert mutatta be. Elõadása középpontjába a klaszter két fõ projektje került: a Dizájn Hét, és a Mú-zeumok Éjszakáján megrendezett „met-rószínházi” produkciósorozat. Arra a kér-désre, hogy mi a titka a Budapesti Kultu-rális Klaszter sikerességének azt válaszol-ta, hogy „az alulról való építkezés”.

A délutáni program két legfontosabb eseménye a Szentendrei Skanzenben zaj-lott. Helyi idegenvezetéssel a Dél-alföldi Tájegységet néztük meg, majd elõadást hallhattunk „Legyen úgy, mint régen vót." címmel a Vasárnapi Vásárnap ci-vil összefogásról, melynek célja, hogy a valós helyi értékek a következõ ge-neráció számára is megmaradhassa-nak. Az elõadók igyekeztek megértet-ni külföldi vendégeinkkel, hogy hazánk mezõgazdasága lényegesen nagyobb vé-delmet és támogatást érdemelne az Eu-rópai Uniótól, mint amennyit ma kap.

A „Polgármesterek a kreatív iparág fejlõdéséért” nemzetközi szeminárium

második napján tartott budakalászi saj-tótájékoztatón Dr. Dietz Ferenc hangsú-lyozta, hogy a nemzetközi projekt kivá-lóan illeszkedik a több cikluson átnyú-ló településfejlesztési tervekbe. Kiemel-te, hogy fontos megragadni az olyan lehetõségeket, amelyek egy adott terü-let hasznára válhatnak, legyen szó akár a mûvészet, akár a tudomány vagy vál-lalkozás területérõl. Hangsúlyozta, hogy a kistérségi együttmûködésbõl számos elõny származhat: mint a pályá-zati lehetõségek, helyi költséghatékony fejlesztések, normatívák eredménye-sebb felhasználása, vagy éppen a térsé-gi identitás kialakítása.

Parlagi Endre elmondta, hogy a bu-dakalászi önkormányzat számára mi-lyen fontosak a kulturális rendezvé-nyek és maga a kultúra is. A zene és a tánc nemzetközi nyelvek

A DPÖTKT a két napos temati-kus szemináriumon ízelítõt adott a nemzetközi partnereknek a Dunaka-nyar és Pilis településeirõl, bemutat-ta a helyi mûvészeti értékeket, struk-túrákat, mindemellett igényes szak-mai elõadások részesei lehettek, és a mûvészeti világunkból, fesztiválunkról is betekintést kaphattak.

Rákóczi Piroska kistérségi munkatárs

4

Innen-onnan

Köszönet a civil önkénteseknek

TÁJÉKOZTATÁStérfi gyelõ rendszer mûködésének beindításáról

Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy június 14-én sor ke-rült a közterüle-ti térfi gyelõ rend-szer éles indítá-sára. A térfi gyelõ rendszer összesen 32 kamerából áll, a

mûködtetés célja a közbiztonság növelése, a közterület általános rendjének biztosítá-sa, a jogsértések visszaszorítása.

A kamerák elhelyezésének he-lye, és a megfi gyelt közterület listája a szentendrikurir online-on található

A rendszer kiépítésének 44,5 millió Ft-os költségeit Szentendre Város Önkor-mányzata saját forrásaiból állta, azzal a céllal, hogy önálló lépéseket tegyen a vá-ros közbiztonságának javítása érdekében.

Az üzemeltetést az Önkormányzat ál-tal fenntartott Közterület-felügyelet vég-zi. Ennek megfelelõen a megfi gyelõ köz-pont is a Közterület-felügyelet Bajcsy-Zsi-linszky utcai székhelyén található. A Köz-terület-felügyelet telefonos elérhetõsége: 26-503-329.

A megfi gyelést végzõ személyek a ka-merákat kizárólag a jogsértõ cselekmé-nyek kiszûrésére, rögzítésére, illetve az azok megszüntetéséhez szükséges intéz-kedések kezdeményezésére használhat-ják, ezért fegyelmi felelõsséggel tartoznak.

A térfi gyelõ kamerák 360 fokban moz-gatható készülékek, kézileg vezérelhetõk, mozgásuk elõre programozható és folya-matosan rögzítik a felvételeket. Az auto-matikusan rögzített felvételek 5 munka-nap elteltével automatikusan törlõdnek, jogszabályban és az adatvédelmi szabály-

zatban meghatározott esetekben azon-ban az egyes felvételrészletek külön is elmenthetõk és továbbíthatók az eljárás lefolytatatására jogosult szervnek.

A felvétel kiadására irányuló ké-relmeket a magánszemélyek a www.szentendre.hu oldalról letölthetik, vagy a Közterület-felügyeleten átvehetõ forma-nyomtatványon kérhetik. Amennyiben a kérelmezõ a róla készült felvétel megte-kintését kéri vagy kérelme arra irányul, hogy a felvételrészletet a Felügyelet a ré-szére továbbítsa, akkor térítési díjat kell fi zetni, melynek összege alkalmanként 10.000 Ft.

Bízunk benne, hogy a Térfi gyelõ Rendszer nagyban hozzá fog járulni a város közbiztonságának javításához. Amennyiben a rendszer mûködésével, mûködtetésével kapcsolatban bárkinek kérdései vannak, azokat a Polgármesteri Hivatalnak írásban megküldheti, és eze-ket a jegyzõ írásban részletesen megvála-szolja. .mak.

A nyár eleji, szokatlanul nagymértékû esõzések következtében országszerte több településen is hatalmas károkat okoztak az árvizek és belvizek. Kisoroszit például tel-jesen el lett zûrva a külvilágtól, de város-unkban is több helyen alakult ki kritikus helyzet. Szentendrén a dunai árhullám jú-nius 7-én este 20 órakor 725 centiméterrel tetõzött, ami bár nem érte el a 2006-os ár-víz mértékét, de így is sok segítõ kézre volt szükség ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhá-rítsák. A Pap-sziget teljesen víz alá került, a Duna-korzót lefóliázták és homokzsák-okkal próbálták védeni a töltésen átszivár-

gó víztõl, a VSZ Zrt. telephelyén szintén kritikus állapotok uralkodtak.

Ám hála annak a 100-150 civil ön-kéntesnek, akik a rendõrség, tûzoltók, közterület-felügyelõk, település-és polgárõrök mellett segédkeztek, a vész-helyzetet sikerült elhárítani. Ezúton is szeretnénk megköszönni az õ áldozatos munkájukat, amellyel a város védelmé-hez járultak hozzá.

Az õ nevüket az alábbiakban tesz-szük közzé: Baczán Jánosné, Bonifert Péter, Bozókiné Vohentics Rozália, Dénes Kálmán, Dohán Szilárd, Eiler Tamás, Fónainé, dr. Né-

meth Anettka, Herr Mátyás, a Hit gyülekeze-te (5 fõ), Horváth László, Kacsik Gábor, Kamer József, Kiss Georgina, Kiss János, Kotborik Ildi-kó, Körmendi Ékes Judit, Majoros Kolos, Mar-tini Zsolt, Mocsai Péter, Nagy Bálint, Parlagi Gáspár, Priester Gábor, Refka Dániel, Sponga Balázs, a Baptista szeretetszolgálat (9 fõvel), Szabó Géza, Szondy Andrea, Szondy György, Temes Szentandrási György, Vura Zsolt + 8 fõ katona, Zámbó Marcell, Zsengellér Péter.

A Polgármesteri Hivatal munka-társai: Dr. Molnár Ildikó, Horváth Auré-lia, Turócziné Kiss Gizella, Papdi Krisztina, Bajkai Ildikó, Csatosné Horváth Edit, Virágh János.

Vállalkozások: Csücsi Grill, Poti és Fia 2006 Kft., Interspar Áruház. .mak.

Átadó ünnepség a Szerb utcában

Szentendre a nagy fejlesztések vá-rosa lett. Rengeteg kis-és nagyprojekt van tervben, és sok kitûzött célt is sike-rült megvalósítani az „1000 év +” kere-tein belül. Most, a nyár elején adták át a

görzenált, nem sokkal korábban pedig a pismányi játszóteret. A biztonságosabb városért üzembe helyeztek 32 térfi gyelõ kamerát. A biztonságot és a környezet-tudatos közlekedést szolgálja a Kaiser háta mögött átadott, 53 férõhelyes P+R parkoló. Megvalósult meg az Irányi Dá-niel, Rózsa, és Liliom utca felújítása is – számolt be dr. Dietz Ferenc polgármes-ter az átadó ünnepségen.

A Szerb utcával a város most régi adósságát rótta le. Az utca, amely ed-dig is Szentendre egyik legfrekventál-tabb övezetéhez tartozott, végre elnyer-

te méltó formáját. A kockakövek, ame-lyeket az önkormányzat ajánlott fel, jól illeszkednek a történelmi belváros arcu-latához. A burkolat lerakása során azon-ban nem csak az volt a cél, hogy lát-ványra illeszkedjen a környezetéhez; a minõség is ugyanolyan fontos kritérium volt. Szem elõtt tartották a babakocsi-val közlekedõ kismamák érdekeit is; azt, hogy a közlekedés minél egyszerûbb, biztonságosabb lehessen.

Mindez az itt lévõ vállalkozóknak is kedvez, hiszen az utca most már bizto-sítja számukra a kultúrált körülménye-ket, a közterületek hasznosítását, a ci-vilizált vendéglátást. Az összefogás mindenkinek hasznos volt. -mak-

5

Innen-onnan

Vizes ügyekA DMRV Zrt. nemsokára neki kezd a ka-

merás vezetékvizsgálatnak, illetve felújít-

ja a Kert utcai telep átemelõ szivattyúit.

A Fõ tér és a Dumtsa Jenõ utca újjáépí-

tése során a Duna korzónál elválasztják a

csapadékvíz-elvezetõ rendszert az egyesí-

tett vízelvezetõ rendszertõl, a Vujicsics tér

magasságában pedig a tervek szerint egy

kisebb átemelõ záporszivattyút üzemelnek

be, amely a legkritikusabb idõszakokban

igyekezne enyhíteni a problémákat. (bt)

Közterületi bírságokTavaly a helyi közterület-felügyelet kb. há-

romszázezer forintos bírságot szabott ki a

Szentendre legproblémásabb közlekedésû

szakaszán, a Bogdányi utcában szabályta-

lanul parkoló autósokra. A megbírságoltak

közül egy sem volt helybéli lakos. Sok volt

viszont a visszaélés a behajtási engedé-

lyekkel: akadt, amelyik lejárt, és az is gya-

kori volt, hogy nem csak áruszállításra, de

hosszas parkolásra használták. (bt)

Veszteség a VolánbusználMintegy ötvenmillió forinttal kellett kiegé-

szítenie tavaly a szentendrei önkormány-

zatnak a helyi buszközlekedésért felelõs

Volánbusz Zrt. büdzséjét, mert 2009-ben,

ahogy korábban is, jelentõs veszteség-

gel zárta az évet a társaság – olvasható a

cég által készített kimutatásban. Mint is-

meretes, a helyi közösségi közlekedés biz-

tosítása a helyi önkormányzat feladata,

amit közbeszerzési eljárás útján old meg.

Mivel a Volán-társaságon kívül más ver-

senyképes árajánlat eddig még nem érke-

zett, Szentendre minden évben õket bíz-

za meg a feladattal. A cég tavaly 33 mil-

lió forintos jegyár-bevételt produkált, ami-

hez 15,9 millió forintos állami kiegészítést

kapott, míg teljes költségei csaknem száz-

millió forintot tettek ki. 2008-hoz képest

egyébként kevesebb volt a tisztán helyi

járat, viszont több az olyan, ami helyközi

járatként a helyi közlekedést is ellátta (59

helyett 67). Az utas szám helyi szinten kis-

mértékben csökkent, helyközi szinten vi-

szont jelentõsen nõtt. Ugyanez fi gyelhetõ

meg a megváltott bérletek számában is, a

buszon megváltott jegyeknél pedig fordí-

tott az arány. A hivatalos statisztika mel-

lett homályban marad a „feketén” árusí-

tott, és a meg nem váltott jegyek száma,

és az abból származó láthatatlan bevétel.

A társaság veszteségét a járatok kihaszná-

latlansága mellett részben a bliccelõ uta-

sok nagy száma okozza. (bt)

KISTÉRSÉGI GYORS

A szentendrei városházán különle-ges diplomáciai összejövetelt tartottak június derekán. Meira Kumar asszony, az Indiai Parlament alsóházának ház-elnöke, Magyarországra utazása alkal-mából városunkba is ellátogatott férjé-vel. A magas szintû parlamenti delegá-ció kíséretében érkezõ vendégeket dr. Dietz Ferenc polgármester fogadta.

Hazánk és India parlamentje között rendszeresek a cserelátogatások, ám 1995 óta ez az elsõ alkalom, hogy Ma-gyarországra látogat az indiai házel-

Egzotikus vendég Szentendrénnök asszony. A díszteremben a vendé-gek szívélyes fogadtatásban részesül-tek, majd átvonultak a polgármester irodájába, ahol az elnök asszony emlé-kül néhány sort írt a „Nagy Könyvbe”.

Ez idõ alatt az egybegyûltek rövid társalgást folytattak többek között ar-ról, hogy Meira Kumar ez idáig több mint tíz országba vezetett parlamenti delegációt, s most Magyarországra ke-rült sor. Az éppen aktuális árvízkérdés is szóba került, és annak ellenére, hogy Indiában inkább elõnyt jelentene a fo-lyók magas vízállása, Meira Kumar együttérzését fejezte ki az árvízkáro-sultakkal.

Végezetül a szigorú biztonsági in-tézkedésekkel és rendõri kísérettel biz-tosított delegáció városnézésre indult. Az indiai politikai élet képviselõinek a négynapos hivatalos látogatás so-rán, ha nem is mélyrehatóan, de sike-rült megismerkedniük városunkkal. Két eltérõ kultúrával rendelkezõ or-szág baráti találkozója teljesedhetett ki Szentendrén, bízva a további sikeres és hatékony együttmûködésben.

Kisvárdai Dóra – Bokor Tamás

Június 22-én a Kõzúzó utcában vala-mi újat, valami nagyon fi atalosat adtak át: egy „görzenál” parkot mind-azok örömére, akik isko-la után nyugodt, bizton-ságos helyen szeretnének görkorcsolyázni, brin-ga- és deszka trükköket gyakorolni, együtt tölte-ni a szabadidõt. Az 2500 négyzetméteren elterülõ új létesítmény-nek egyelõre nincs neve, mert dr. Dietz Ferenc polgármester és Nagy Domon-kos diákpolgármester azt szeretnék, ha a fi atalok maguk neveznék el, hogy ez-zel is még inkább magukénak érezzék!

A görzenál ötlete a diák-polgármestertõl származik. Célja az volt, hogy ne az utcán, balesetveszé-lyes helyeken legyenek a fi atalok, ha-nem biztonságos, kifejezetten erre a célra kialakított pályán. Terveik kö-zött szerepel egy olyan egyesület meg-alakítása, amelyben profi sportolókká

Görzenál válhatnak az itt gyakor-lók.

A megnyitón, az esõ ellenére is szép szám-mal jelentek meg kicsik és nagyok, és rögtön ki is próbálták az eddig el-készült elemeket. Majd két tehetséges bringás fi ú ámulatba ejtõ trükkök-kel nyûgözte le a közön-séget: egy méter magas-ra felrakott kötelet ug-rottak át egy keréken, ha-talmas dobokra ugrottak

fel-le, még egy bátor, önként jelentkezõt is gond nélkül átugrottak.

A pálya karbantartása és a mellette lévõ focipályával való együttmûködés megszervezése egy létesítendõ egyesü-let keretén belül a fi atalok dolga lesz, ami ösztönzést jelenthet nekik arra, hogy vigyázzanak a „kincsre”, amit kaptak. A pálya kialakításának befe-jezése szeptemberre várható, a mun-kálatokat sok lelkes vállalkozó és ma-gánember segíti. Ezúton is köszönjük a szponzorok segítségét a Görzenál meg-valósításához. -mak-

6

Innen-onnan

Átadták a P+R parkolótA Kaiser’s háta mögött június 24-én át-

adtak egy P+R parkolót, amely 53 új he-

lyet biztosít az autósoknak. Ennek a pro-

jektnek nem csak a biztonság, hanem a

környezettudatosabb gépjármûhasználat

is célja volt. A Hév-hez közeli parkolóhe-

lyek ugyanis kitûnõ lehetõséget biztosí-

tanak a tömegközlekedéssel utazóknak

arra, hogy autóikat az állomáshoz köze-

li parkolóhelyeken, biztonságban tudhas-

sák. (mua)

Akadálymentes lesz a Gondozási KözpontÁtépítik Szentendrén, a Sztaravodai u. 2.

szám alatti Gondozási Központot, a teljes

körû akadálymentesítés céljából. A mun-

kálatok elõreláthatólag június 28-tól au-

gusztus 15-ig tartanak. A fenti idõszakban

az intézmény a Barcsay Jenõ Általános Is-

kolába (Kálvária u.18.) költözik, ezért a szo-

ciális étkeztetést, illetve az idõsek nappa-

li ellátása (Idõsek klubja) szolgáltatásait ott

biztosítják. A házi segítségnyújtás felada-

tait irányító gondozásvezetõ is ugyanezen

címen érhetõ el személyesen. Telefonos

elérhetõség a Barcsay Jenõ Általános Is-

kolában 06/26-311-624. Telefonos ügyelet

a Gondozási Központban 06/26-311-964.

(mua)

Felújított utcákJúnius 15-én átadták a felújított Rózsa,

Liliom és Irányi Dániel utcákat. 2006 ok-

tóbere óta évente több mint 50 utca ke-

rült felújításra, kátyúzásra, aszfaltozás-

ra. Ezek többnyire saját forrásból való-

sulnak meg, de pályázati pénzeket is si-

került a fejlesztésekhez elnyernünk. Az

Önkormányzat évente átlagban 80 millió

Ft-ot költ út- és járdafelújításra, de még

ez is kevésnek bizonyul, mivel Szentend-

rének sokkal több olyan utcája van, ami

sajnos rossz állapota miatt felújításra szo-

rulna. Most 1440 m útszakasz és mint-

egy 8380 m2 felújított útterület került át-

adásra, ami 170 fõs lakosságot érint köz-

vetlenül. Az önkormányzat sikeres pályá-

zatból és saját költségvetésébõl fi nanszí-

rozta ezt a beruházást, melynek összkölt-

sége közel 48 millió Ft, a támogatás pedig

20 millió forint volt. Mindezek mellett a

lakosok kérésére a Városüzemeltetési Bi-

zottság a következõ ülés alkalmával meg-

vizsgálja a forgalom lassítás megoldásá-

nak lehetõségeit is. (mua)

KISTÉRSÉGI GYORS

Sok pismányi gyerek, szülõ és nagyszülõ régi álma vált valóra, amikor végre elké-szült a pismányi játszótér. Az ünnepé-lyes átadásra június 7-én került sor. Az új parkról Ilonka Csillával beszélget-tünk, aki helyi lakosként még évekkel ezelõtt az ügy élére állt.

– Hány éve is kezdõdött a tervezge-tés?

– A játszótérrõl szõtt tervek nagyon régiek, mindenesetre 2006 õszén kezd-tük az aláírásgyûjtést azért, hogy egy-szer meg is valósulhassanak. A Polgár-mesteri Hivatalba persze már augusz-tusban is be-bejártam, hogy elhintsem az ötlet magvait. Amíg kézbe nem vet-tük az ügyet, tudomásom szerint a vá-ros nem tervezte játszótér kialakítását Pismányban.

– Hány aláírás gyûlt össze?– Elsõ körben összejött mintegy négy-

száz. Amikor átadtuk a polgármester úr-nak, napirendre vették a kérdést. 2007-ben testület elé került az ügy, 2008-ban elkülönítették a szükséges összeget, és tavaly megkezdõdhetett a park kiala-kítása. December végén kötötték meg a szerzõdést, ehhez képest nagyon gyor-san sikerült végigvinni, bár az idõjárás eléggé közbeszólt.

– A helyszín viszont idõközben válto-zott.

– Elõször a buszfordulónál jelölték ki a játszótér helyét, aztán átkerült az Ösvény utca, Vörösgyûrû sétány és a Barackos út hármas keresztezõdéséhez. Idõközben lakossági vétók is nehezítették a hely-szín kijelölését. Itt kell megemlékeznünk dr. Dragon Pálról, Pismány nemrég el-

Valóra vált egy régi álomhunyt önkormányza-ti képviselõjérõl, aki nagyon sokat segített mind az ellentétes ér-dekek összehangolásá-val, mind azzal, hogy az ügy élére állt, és képviselõként folyama-tosan segítette a játszó-tér létrehozását.

– Ennek ellenére úgy hírlik, a civilek közül is voltak támogatóik…

– Pontosabban let-tek volna. Szerettünk volna pénzt gyûjteni a kivitelezéshez, és sokan voltak, akik leginkább munkával támogatták volna az építkezést, de végül az önkormányzat

állta a teljes összeget, és a megbízott cég szerelte fel a játékokat.

– Végül tehát a civilek és az önkor-mányzat össze tudtak dolgozni?

– Igen, de innentõl a munka legna-gyobb részét a város végezte. Akkori-ban több fõkertész váltotta egymást, ve-lük folyamatosan egyeztettünk. Készí-tettem egy fórumot az egyik közösségi portálon, hogy javaslatokat lehessen ten-ni a játszótérrel kapcsolatban. Nagyrészt passzív szemlélõk voltak ott, akik egyet-értettek ugyan a beruházással, de nem ír-tak konkrét ötleteket, így végül az önkor-mányzati koncepció jegyében valósultak meg a részletek.

– Milyen eszközökkel szerelték fel a játszóteret?

– Egy függõhíd, egy forgó, egy álló-hinta, és egy mászóka van rajta. Ez még nem a folyamat vége, a terület ugyan-is lehetõséget ad további bõvítésre. A késõbbiekben szeretnénk folytatni az új játékok telepítését. – hogy önkormányzati pénzbõl vagy pályázati támogatásból, az egyelõre a jövõ zenéje!

– Mi az álmuk?– A bejáratnál, a buszforduló felõli

oldalon hiányzik még egy védõeszköz. Nemsokára felszerelnek oda egy hegesz-tett fémkorlátot. A nagy álom egy olyan játszóvár, ami illeszkedik a környezetbe. Úgy tervezem, hogy hamarosan felteszek a pismányi játszótér internetes fórumára egy lelkesítõ video-grafi kát egy hasonló eszközrõl, ezzel is motiválva a környék-belieket és a döntéshozókat, hogy tovább épüljön és szépüljön a játszóterünk!

Bokor Tamás

7

Innen-onnan

Három hónapon belül megkezdõdhet a szentendrei MûvészetMalom rekonst-rukciója. A belvárosi rehabilitációs program részeként kialakul az új kulturá-lis központ, amely a város legnagyobb egybefüggõ kiállítóhelyéül szolgál majd. Átadása 2011 tavaszára várható.

Megújuló MûvészetMalom

Már 1994-ben megszü-letett az érvényes építé-si engedély, amely tar-talmazta az akkor még igen romos állapotban lévõ régi, Bogdányi utcai malomépület továbbépí-tésének terveit. A szent-endrei mûvészek régi álma valósult meg, ami-kor MûvészetMalom né-ven megnyitott, új funk-

ciót töltve be ezzel. Már abban az idõben felmerült az igény az építke-zés folytatására, a régen lebontott, Malom utcai szárny visszaépítésére, és egy komplex mûvészeti központ kialakítására. Anyagi okok és egyet nem értés egyaránt hátráltatták a ter-vek megvalósulását. Mára azonban, úgy tûnik, megérett a helyzet, hogy megvalósulhasson az elhatározás: a Malom 2011 elsõ hónapjaiban meg-újulva nyer új életet.

A Szuromi Imre, Kocsis Gáspár és építésztársaik nevével fémjelzett ter-vek között szerepel, hogy a meglévõ két, összefüggõ épületszárny mel-lé újra felépítik a harmadik, Malom utca felõli szárnyat, amely kétszin-tes lesz, tetején terasszal. Ez utób-bi kávézóként funkcionál majd, és hogy önállóan megközelíthetõ le-gyen, külön feljáró lesz hozzá a Ma-lom utca felõl. Az új épület alsó szintjén néhány gépészeti helyiség és raktár lesz, a felsõ szintjén pe-dig egybefüggõ, kétszáz négyzet-méter hasznos alapterületû kiállí-tótér, amelynek padozata egyszerû, ipari öntött mûgyanta padlóval ké-szül, a falak pedig sima vakolatot kapnak. Ez homogén hatást kelt, hagyja élni a mûtárgyakat, vissza-fogott és egyszerû. A padlóra rá le-het futtatni sokféle ideiglenes bur-kolatot, amely a mindenkori kiállítá-sokhoz illeszkedik, ha pedig termé-szetes formájában marad, nem lesz hivalkodó. Az udvari szinten két-szárnyú ajtó nyitja össze az új épü-letet a meglévõ szárnnyal, az emele-ten viszont nagyméretû harmonika-ajtókkal ellátott rendszert alakítanak majd ki a C és a D épület között.

Ugyanolyan telehézagolt, kisméretû téglaburkolat kerül majd a B és a D épületre, mint amilyen az A épületen van. Befejezett állapo-tú lesz, vagyis rusztikus, de kész ha-tást kelt majd. Várhatóan színfestést is kap, valószínûleg sárgás, drap-pos árnyalatban, amelyet szürke acél nyílászárók egészítenek ki.

Az új és a meglévõ épület határán új lépcsõházat is kap a Malom, sze-mély- és teherlifttel. A lépcsõházhoz kapcsolódóan szintenként egy-egy nagy, akadálymentesített vizes-blokk készül, amire a látogatottsá-got tekintve már régóta nagy szük-ség volna. A dupla kapualj a projekt-tervek szerint új funkciót kap. Jelen-leg az A épület, – vagyis a jobb hátsó – fogadja a vendégeket, csak ott le-het jegyet venni; ez igen furcsa meg-oldás. A kapualjat belsõ térré alakít-ják, és a B szárnyhoz laposan, egy szintben csatolnak hozzá egy foga-dóteret. A biztonsági õrség leköltö-zik az A épület alagsorába. A felsza-baduló helyre pénztár és mûvészeti bolt kerül, a korábbi szociális lakás helyén, és a hátsó frontokon pedig a Kulturális Kht. irodái kapnának he-lyet. A zöldprogramból külön finan-szírozza a város az udvar átalakítá-sát, amely kemény járóburkolatot és új fákat kap. A színpad megma-rad, a növényzet pedig nem zavarja majd a szabadtéri kiállításokat. A ter-vek között szerepel még, hogy a meg-újuló udvar ugyanolyan nyitott és sza-badon bejárható közterületté váljon, mint amilyenek a Barcsay-udvar és a Tourinform Iroda megújuló épületei lesznek.

- mak -

Megújul a Kovács Margit Múzeum

A szentendrei Kovács Margit Mú-zeum minden tekintetben megérett a bõvítésre, korszerûsítésre. Erre a Kul-turális és örökség-turizmus fejlesz-tés támogatásával idén kerül sor a Pro Regio Nonprofi t Közhasznú Kft., Bu-dapest közremûködésével.

A Kovács Margit Kos-s u t h - d í j a s kerámiamûvész életmûvét bemu-tató gyûjtemény 1973-ban nyitot-ta meg kapuit a látogatók elõtt. A múzeum 1979-ben új szárny-

nyal bõvült, melyben az állandó kiállí-tás megtartása mellett Kovács Margit mûvészeti hagyatékát állították ki.

A kiállításban 1979 óta néhány kisebb felújításon kívül nem történt jelentõs vál-toztatás. A múzeum menedzsmentje ezért célul tûzte ki a meglévõ objektum új épületrésszel történõ kibõvítését, a ki-állítás 21. századi muzeográfi ai elvárá-soknak megfelelõ felújítását, látogató-barát múzeumi attrakció és az interaktív információszolgáltatás bevezetését, vala-mint többnyelvû tájékoztató rendszer ki-építését. A megújult Kovács Margit Mú-zeumot a tervek szerint 2010. november 30-án, a mûvész születésének 108. évfor-dulóján adják át a nagyközönségnek.

-mak-

8

Innen-onnanAquincum múltja és jövõje

A római határvonal, a limes ma-gyarországi szakaszának legjelentõsebb városa, tartományi székhelye, egykor Aquincum volt. Az 1900 éves római-ko-ri maradványokból az elsõ leleteket már az 1870-es évek vége felé kezdték meg-találni, a terület régészeti feltárása pedig az 1890-es években kezdõdött meg, ami-kor ez még kedvelt városszéli kirándu-lóhelye volt az embereknek. Az itt léte-sült Aquincumi Múzeum 1984-ben nyi-totta meg kapuit. 1945-ben, az Óbudai Gázgyárat célzó bombázások folyamán a múzeumépület 40 %-ban sérült, és a rom-területet 12 bombatalálat érte. A részben a Károlyi Palotában tárolt leletanyag 2/5-e megsemmisült. A múzeum romkonzer-válási munkálatainak zöme az 1963-73 közötti idõszakra esik, közben folynak a feltárási munkálatok is, úgy hogy a ko-rábbi 3000 darabos leletszám, mára sok-szorosára nõtt.

Az elmúlt években a Budapes-ti Történeti Múzeum (BTM) Aquincu-mi Múzeuma elindult a fejlõdés útján,amelynek elsõ lépése, hogy 2005-ben a fõváros megvásárolta a BTM számára az ELMÛ mûemléki épületét kiállítási épü-let céljára, majd 2007-ben megnyíltak a „Róma Aquincumban” és „Az aquincu-mi orgona” állandó kiállítások a földszin-ti idõszaki kiállítási tér, 2008-ban pedig az „Aquincumi Látványraktár”, és akadály-mentessé vált az épület.

Az Aquincumi Múzeum a tavaly be-adta a turisztikai vonzerõ fejlesztését cél-zó, KMOP pályázatát. Ez tartalmazza az új kiállítási épület bõvítését, továbbá a ró-mai kori városfal nyomvonalán egy vá-rosfal rekonstrukciót modellezõ fogadó-fal kialakítását toronnyal, eredeti romem-lékek befoglalásával, a bejárati egységet

(pénztár, informá-ciós központ, láto-gatói forgalomirá-nyító egység), a vir-tuális élménytér és a parkoló kialakítá-sát, a római lakóház rekonstrukcióját, egy római játszótér kialakítását, a rom-kert környezetren-dezését, szabadtéri bemutatóhely léte-sítését és részleges akadálymentesíté-sét. Ezáltal új, egye-dülálló régésze-

ti örökségi és turisztikai látogatóközpont jön létre Aquincumban, amely komplex turisztikai szolgáltatásokkal egész évben várja a turistákat.

A projekt közvetlen célja a régi rom-terület változatlan meghagyásával egy egyedi, új régészeti kulturális turiszti-kai látogatóközpont kialakítása kiállítá-si területek bõvítésével és új látványele-mekkel. Továbbá az új épület és a rom-terület múzeumi funkciójának összehan-golása, egységes megjelenése egységesinformációs és jelképrendszerrel, vala-mint a fõváros kulturális kínálatának szí-nesítése.

A közvetlen célok megvalósításával a Múzeum hosszú távú célja a nemzetközi kulturális élet élvonalába kerülés, valamint a jövõbeli Limes-világörökség magyar-országi szakaszának turisztikai bázisáváválása (erre utal a projekt címe is), tehát a bu-dapesti limes-szakasz világörökségi hely-színné nyilvánítása, amelynek központi be-mutató helyszíne az Aquincumi Múzeum, mely alkalmas a fõváros és a Dunakanyarközötti átmenõ turistaforgalom megállítá-sára is.

„A fõváros történetét bemutató intézményi együttes vezetõjeként nagy büszkeséggel töl-tött el, amikor a római kori védvonal világörök-ségi jelölését elõkészítõ Kulturális Örökségvé-delmi Hivatal felkínálta ezt a lehetõséget a mú-zeum számára.” – tájékoztatott Dr. Bodó Sándor, a BTM fõigazgatója – „Ehhez azon-ban szükségessé vált a turisztikai vonzerõ fej-lesztése, melynek megvalósítását a Közép-Ma-gyarországi Operatív Program keretében most elnyert támogatás biztosítja.”

A pályázat sikeres volt, így április-ban 300 millió forintos Európai Uniós tá-mogatással turizmusfejlesztési beruházás kezdõdött az Aquincumi Múzeum terü-

letén Pannonia Provincia Program (PPP) címmel.

„A PPP lehetõséget nyújt arra, hogy a tudományosan hiteles ismeretterjesztést a legmodernebb eszközökkel tegyük minél élményszerûbbé” - mondta Dr. Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója.

A projekt ötvözi az antik elemeket a „high-tech” bemutatással. Az infrastruk-turális hátteret a római városfal vonalát követõ „Fogadófal” és információs köz-pont, egy római lakóépület, a „Festõház” újraépítése, rekonstrukciója, valamint a „Római játszótér” kialakítása jelenti. Elké-szül továbbá a „Virtuális élménytér”, ahol a csúcstechnika eszközeit használva ismer-kedhetnek meg a látogatók egyedi, ókori témájú interaktív virtuális játékokkal.

A fejlesztés ugyanakkor nem zavarja a kiállítások és az évszázados romkert ro-mantikus hangulatát, hiszen sokakat ép-pen a romok felfedezésének élménye vonz a területre. Az új igényeket is kielégítõ fej-lesztés, – tiszteletben tartva a hagyomá-nyos múzeumi funkciókat – a déli városfal mentén, korábban a látogatók elõl nagy-részt elzárt területen valósul meg.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által megítélt 300 millió forint mellett a fõváros 33 millió forinttal segíti a programot, mely a helynek megfelelõen a régészeti feltárá-sok elõkészítését követõen az ásatások-kal kezdõdik. A régészeti kutatások ered-ményeit is felhasználva készül el a kivite-li terv, majd a közbeszerzés lebonyolítá-sa után indul a kivitelezés. Természetesen az adminisztratív munkák alatt is folyik a szakmai háttérmunka: az ásatások ered-ményeinek értékelése, a római lakóház be-rendezésének összeállítása az eredeti lele-tek nyomán, valamint a virtuális játékok szakmai programjának véglegesítése.

Az Aquincumi Múzeum PPP prog-ramjában hiteles forrásokon nyugvó, élményszerû, új látványosságok valósul-nak meg, amelyek 2011. július 1-tõl várják majd a látogatókat.

Miután a Limes-világörökség ma-gyarországi szakasza nem korlátozódik Aquincumra, megkérdeztem az igazgató asszonyt, hogy ezek a fejlesztések mennyi-ben jelentenek együttmûködést más terü-letekkel, pl. a szentendrei Castrum feltárá-si és rekonstrukciós munkáival? Azt a vá-laszt kaptam, hogy ez a projekt nem ter-jed ki másra, mint Aquincumra, de a Li-mes világörökség magyarországi szaka-szával foglalkozó, rövidesen felálló mun-kabizottság bizonyára egységes tervet dol-goz majd ki az emlékek összekapcsolásá-ra, feltárására, megóvására, bemutatására az egész határvonalon. M. András Károly

9

Innen-onnan

S z e n t e n d -re nyári színházá-nak 41. évada és az 51. Szentendrei Nyár fesztivál júli-us 9-étõl augusztus 29-éig várja a szín-vonalas szabadté-ri elõadásokat, jazz és világzenei kon-certeket keresõ, mûvészetkedvelõ közönséget, és a tartalmas családi

programra vágyó látogatókat. Június 4-étõl már kaphatók a jegyek

a programokra, az új helyre költözött szentendrei Tourinform Irodában (Ber-csényi u. 4. 26/317-965, 26/317-966) és az InterTicket országos hálózatában (www.jegy.hu).

A Szentendrei Teátrum idei prog-ramjában különleges eseménynek ígérkezik Peter Pavlac pozsonyi író Brezsnyev lányáról írt színdarabjának magyarországi õsbemutatója Dolcsaja vita címmel. Galina Brezsnyeva, a „vö-rös hercegnõ” élete magánélet a po-litikai hatalom közelében, de a darab sokkal inkább szól a magányról, az öregségrõl, a libidóról, a szabadság torz akarásáról, a roppant apák megnyomo-rító árnyékáról. A szöveg magyar válto-zatát Parti Nagy Lajos írta, a fõszerepben Csákányi Esztert láthatjuk, aki ezt a faj-ta groteszk, tragikomikus humort, a szentnek és a profánnak ezt a keverékét színészi anyanyelveként, senkihez nem hasonlíthatóan beszéli. A darab harma-dik alkotótársa Ardai Petra, Hollandiá-ban élõ színházi szakember, akinek né-hány munkáját – az 56-os forradalom évfordulójára készült Emlékmû a jelen-

Szentendrei Teátrum és Nyár 2010nek és a 2008-ban a LOW Fesztivál kere-tében bemutatott Holland cunami címû projektjét már láthatta a magyar közön-ség. A Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda együttmûködésével létrejött darab bemutatója július 23-án lesz a Teátrum színpadán.

Marivaux fanyarul szellemes szerel-mi komédiájának, a Szerelem diadalának augusztus 13-ai szentendrei bemutató-ját a Katona József Színház társulatának elõadásában parádés alakítások teszik majd, remélhetõleg, felejthetetlenné.

Tolcsvay László: Mária evangéliu-ma címû rockoperájának oratórium változata szakrális helyszínen: a Pé-ter-Pál templomban csendül fel. Ebben az elõadásban a zene ugyanaz, mint a színpadi változatban, és a szereplõk is: Mária szerepét Sáfár Mónika, Jézust Sasvári Sándor énekli, a többi szerepet a Rotunda énekegyüttes és szólistái ad-ják elõ. A különbség mindössze annyi, ami egyben az est különlegessége lesz, hogy Tolcsvay László is aktív részese az elõadásnak: János szerepét énekli.

Az évad meghívott produkciói kö-zött két kortárs orosz színmû is szere-pel. Viktor Rizsakov, az orosz színhá-zi élet emblematikus fi gurája állította színpadra a debreceni Csokonai Szín-ház felkérésére a fi atal drámaíró Szergej Medvegyev: Fodrásznõ címû színdarab-ját. A kisemberek életét gogoli gro-teszkséggel és lírai érzékenységgel áb-rázoló mûvet négy beregszászi színész: Trill Zsolt, Szûcs Nelli, Tóth László és Kristán Attila zseniális tolmácsolásá-ban láthatjuk.

A kortárs orosz dráma fenegyere-ke, Vaszilij Szigarjev: Guppi címû vígjá-téka egy már-már abszurdba hajló pa-nel-történet, amely Györgyi Anna, Bán

János és Csuja Imre számára teremt nagyszerû játék lehetõséget.

A Veszprémi Petõfi Színház az Indul a bakterház címû vígjátékot hozza el Eper-jes Károly és Õri Ádám fõszereplésével, Bereményi Géza rendezésében. Az Ál-lami Népi Együttes látványos táncví-ziója, a Pannon freskó történelmi múl-tunkat idézi hol sodró, hol lírai jelene-teiben. A modenai Amarcord Társulat egy különleges mûfajú, Fellini fi lmjeit idézõ, humoros operaelõadással lepi meg a közönséget. A Kétfi lléres operában népszerû operaáriák hangzanak egy burleszk elemekkel tarkított történet ke-retében. Vasárnap délelõttönként a kis-gyermekes családokat zenés, bábos és élõszereplõs gyerekelõadások várják.

A Szentendrei Teátrum idei elõadásai ismét a MûvészetMalom udvarán kiala-kított korszerû játszóhelyen kerülnek színre.

A Szentendrei Nyár koncertprog-ramjában évek óta nagy sikerrel szere-pel a Jazz Fesztivál. Idén s négy együt-test hallgathat meg egy estén a közön-ség: a Borbély Mûhely, a Dresch Quartet, Szalóky Ági jazz formációja és a Finucci Bros Quartet követi egymást a színpa-don.

Szombat esténként a Barcsay Múze-um hangulatos kertjében ismét a világ-zenéé lesz a fõszerep. A Szászcsávási és a Csík zenekar, a Mitsoura és a Vujicsics együttes, Szvorák Katalin szerepel a programban, és lesz Prímástalálkozó is. Péterfy Bori & Love Band koncertjét a MûvészetMalom udvarán élvezhetik az együttes rajongói.

A fesztivált idén is a Szentendre éj-jel-nappal nyitva három napos program-sorozata zárja, amely már ötödik alka-lommal teremt változatos mûvészeti és gasztronómiai programjaival késõ éjsza-káig igazi mediterrán hangulatot a vá-rosban. -mua-

Folytatódik a helyi értékek kereséseHelyi termékekbõl rendeztek kiállí-

tást és vásárt a Czóbel parkban június elején, a kistérségi Zengõ Fesztivál ke-retében. A „Helyi Termékeink – Helyi Értékeink” címû rendezvény kifejezet-ten a Dunakanyar-pilisi kistérség ter-mékeit volt hivatott bemutatni a kör-nyék lakóinak, valamint a messzebbrõl érkezetteknek. A szervezõk helyinek tekintik azokat a termékeket, amelyek hozzátartoznak egy adott település, tér-ség, tájegység, régió identitásához, és

létrehozásukban a helyi gazdasági rendszer vesz részt. A termelés során létrejövõ hozzáadott érték helyi szin-ten jelenik meg, helyi szinten járul hozzá az egzisztenciák fejlõdéséhez. Az eseményen nemcsak ismerkedni, de vásárolni is lehetett a különbözõ kézmûves és iparmûvészeti, vala-mint biotermékekbõl, mézekbõl, lek-várokból, szörpökbõl és savanyúsá-gokból. A nap végén sor került a He-lyi érték oklevél átadására is, amit

azok kaphatnak, akik munkájukkal esz-meileg gazdagabbá, színesebbé teszik környezetük és térségük életét. A kiál-lításra több százan voltak kíváncsiak. A vásár egyébként nem az elsõ ilyen jellegû megmozdulás volt a környéken: a helyitermék-pályázat keretében már 2007 óta rendszeresen keresik azokat a környékbeli termelõket, akik jelentõs hozzáadott értékkel bíró termékeket ál-lítanak elõ.

- SZK-információ -

10

Az fergetegesnek ígérkezõ elõadás kap-csán El-Sakka Olivért, a Fõvárosi Táncszín-ház igazgatóját arra kértük, mutassa be ol-vasóinknak a mûvésznõt, az ír sztepptán-cot, és magát a produkciót!

– Miben különbözik Catherine Gallagher The Irish Dance Experience mûsora mondjuk a világhírû Lord Of the Dance, a Riverdance, illetve az összes többi ír sztepptánc showtól?– Mindenekelõtt abban, hogy Catherine az egyetlen nõi szólótáncos ebben a mûfajban, aki nemcsak gyönyörû, de fan-tasztikusan is táncol. Minden más show szólótáncosa férfi . A világ leghíresebb csa-ládja a mûfajban a Gallaghereké: négyen vannak testvérek, három fi ú és Catherine, és mind a négyen ír sztepptánc világbaj-nokok; Catherine ráadásul Írország Nem-zeti Bajnoka is. Legidõsebb fi vére a Riverdance elsõ (principal) szólótáncosa, a középsõ a Lord Of the Dance, a szóló-táncosaként Michael Fletley szerepét vet-te át a produkcióban, a legkisebb pedig az ugyancsak világhírû Cirque du Soleil showban táncol. Catherine is a Riverdance show „elite fl ying squad” csapatában tán-colt, akik össze-vissza röpködtek a világ-ban, és olyan giga-helyszíneken lépett fel a produkcióval, mint a londoni Hyde park, ahol egy elõadáson több mint 150 ezer ember volt jelen. Catherine volt a négy testvér közül a leg-bátrabb: otthagyta ezt a biztos egziszten-ciát a hatalmas mûvészi ambíciói miatt, hogy bemutatkozhasson koreográfusként is. A Lord Of the Dance, vagy a Riverdance ugyanis hatalmas show-mûsorok kész ko-reográfi ákkal, amit úgy kell eltáncolni 15

éve töretlenül, akár tizenötezerszer is, és több mint százmillió ember látta már a vi-lágon. Ezek nálunk felfoghatatlan számok.– Jól tudom, hogy Catherine Magyarorszá-gon él?Részben Magyarországon is, második hazájának tekinti, és nagyon szereti, egyébként Írországban és az USA-ban él. Teljesen véletlenül talált el hozzánk: Alföldy Róbert húga egy ír férfi hez ment feleségül, Catherine eljött az esküvõre, és teljesen beleszeretett – nem egy férfi -be, hanem – az országba. Rengeteg mes-terkurzust is tartott tanároknak itt és más európai országokban. Aztán elké-szítette a saját mûsorát, és úgy döntött, hogy amíg még fi atal és bírja, addig a színpadon szeretne maradni, és ha majd ez nem megy, akkor ismét visszatér a ta-nításhoz. A magyarokat igen tehetséges-nek tartja, ezért a saját csapatában is van néhány magyar táncos, õk mind Ma-gyar Táncmûvészeti Fõiskolát végzett hi-vatásos balett-, vagy néptáncmûvészek, akiket átképzett ír sztepptáncosnak. – Mivel magyarázható az ír néptánc ekko-ra népszerûsége?Egyrészt fantasztikus ritmusa van; a ma-gyarok is ezért imádják ennyire. A két nép ritmusvilága nagyon hasonló és egymással összedolgozható. Catherine egyik specialitása, hogy tulajdonkép-pen a magyar kultúrából is beletett a mûsorába, Brahms Magyar táncok zenemûvére ír sztepptáncot koreografált és akármerre jár az együttes, a nemzet-közi közönség is láthatja ezt. De ugyan-úgy Mozarttól a Török indulót, vagy Vi-valdit is feldolgozta, sõt drum & bass ze-nére is koreografált. A magyar néptán-

cot keverte az ír sztepptánccal, termé-szetesen show formában. Az Irish Dance Experience mûsort több száz kosztüm-mel, óriási díszletekkel, fény-kavalkád-dal, nagy színpaddal kell elképzelni, amelybõl kijön az ír sztepptánc vonzere-je. A mûsor nem konkrét történetet dol-goz fel, csak azt kéri a közönségtõl, hogy adják át magukat az ír tánc varázsának, amelybe õ bevezeti õket. Az ír táncnak két fajtája van: az egyik, a „light dance”, egyfajta balettszerû mozgás, a másik a „heavy dance” pedig maga a kopogós ír sztepptánc. A mûsor 95 százaléka ez utóbbit reprezentálja, de hogy bepillant-hasson a közönség a másik fajtába, egy kis ízelítõt abból is adunk. Hogyan alakult ki ez a különös, merev tartású, mégis roppant elegáns helyben-tánc? Errõl sok változatot hallottam, nekem az tetszik a leginkább, hogy azért van ez a zsebhez leszorított kéztartás, mert az ír pubokban sok volt a zsebtolvaj és a tánco-lók így védték a pénztárcájukat. De az is igaz, hogy a szûk helyen sok táncoló em-ber így jobban elfért.– Milyen érzésekkel jönnek Szentendrére? Nagyon örülünk, hogy egy ilyen népszerû mûfajt menedzselhetünk. Nem titok: hoz-zánk tartozik a Budapest Balett is, amely-lyel inkább külföldre szoktunk járni, vi-szont ezzel a népszerû programmal itthon is mindig minden helyszínen napok alatt elkapkodják a jegyeket. Ezzel a turnéval is bejártuk Magyarországot Szegedtõl Sopro-nig, Pécstõl Miskolcig, ezért örülünk, hogy július 23-án Szentendrére, a Skanzenbe is el tudjuk vinni ezt a gyönyörû élményt.

m.a.k.

Catherine Gallagher – Íror-szág nemzeti bajnoka, sok-szoros ír sztepptánc világ-bajnok – sztárszereplésével, a Fõvárosi Táncszínház szer-vezésében, és egy nagyszabá-sú, 40 állomásos turné kere-tében július 23-án, pénteken, Szentendrére látogat a The Irish Dance Experience ír sztepptánc show. Az elõadás helyszíne a Skanzen, Amfi te-átrum Színpad.

Ír sztepptánc a Skanzen Amfi teátrumban

11

A román képzõmûvészet „nagy öregje”, Arad város díszpolgára, Ioan Tolan mester (1927. június 7.) kisplasztiká-

it hozta el Leányfalura, de Romániában, Magyarországon és másutt külföldön,

köztereken és múzeumokban na-gyobb méretû munkái is láthatóak.

A szobrászat nagy alkotásai szin-te minden esetben a társadalmi igények, az elvárások bölcsõjébe születnek bele. Ioan Tolan, a fi a-tal aradi munkás a XX. század de-rekán, a világháború utáni Romá-niában vált szobrásszá. Vagongyá-ri kollégái, – akik tehetségét ko-rán felismerték –, segítették hoz-

zá, hogy Bukarestbe a Grigorescuról elnevezett képzõmûvészeti iskolába

mehessen tanulni, ahol Boris Caragea mester lett a tanára. Innen egy újabb

ösztöndíjjal Leningrádba, a Rjepin Inté-zetbe került; itt Kerzin, Kresztovszkij

szobrász, és Ioganson festõmûvész ta-nár voltak mesterei. Megtanulván a szakmát, hazament Aradra.

1953-ban a Világifjúsági Találko-zón képviselte elõször mûveivel a ha-záját. A tehetséges fi atal szobrászt ko-moly megrendelések, monumentális

lehetõségek is várták az ötvenes évek Romániájában. A munkát és munkáso-

Ioan Tolan kisplasztikái LeányfalunIoan Tolan román szobrászmûvésznek nyílt kiállítása június 19-én Leányfalun. A megnyitón

Bodnár Levente, Arad alpolgármestere az RMDSZ alelnöke, Nyíri Csaba, Leányfalu

polgármestere, és Dr. Redõ Ferenc régész professzor beszélt a mûvész munkásságáról és

érdemeirõl. A kiállítás július 24-ig látható a Faluházban (Móricz Zsigmond út 124.).

kat ábrázoló alkotások mellett (Fejõnõ, az Aradi Színház homlokzatának alakjai) a ro-mán kultúra és irodalom (Ioan Slavici, Mihai Eminescu), késõbb a román történelem jelentõs alakjait (Avram Iancu) is megmin-tázta. A hatvanas években fontossá válik a nemzeti régmúlt ábrázolása (Decebalnak és a dáko-román eredetnek is szentel egy-egy al-kotást), és sport témájú szobrok is születnek a keze alatt. E mûvek a szocialista realizmus talaján születtek, Traian Grosavescu opera-énekes portréja azonban már stílusában is el-szakad a kezdeti mûvekétõl.

A hetvenes évek mûvei személyeseb-bek a korábbiaknál. A történelmi jellegû Mihai Viteazul, vagy A bradi bányászsztrájk emlékmûve mellett olyan alkotások szület-nek, mint a feleségérõl mintázott Aurelia port-ré, a Serdülõkor, a Danika, vagy az Aggkor, a Meditáció, a Múzsa. A nyolcvanas években tovább erõsödik témaválasztásában ez a sze-mélyes, lírikusabb hang. Kilép a nemzetközi porondra is: Athénban olyan csoportos kiállí-táson vesz részt, amelynek többek között Sal-vador Dali is résztvevõje.

Aradon, Kolozsváron kívül Athénba is rend-szeresen meghívják. Valószínûleg ezzel áll összefüggésben a görög mitológia alakjai-nak rendszeres megjelenése tematikájában. 1991-ben kiállítást szervez fi ával, Ovidiu-val, a jugoszláviai Vajdaságban, amelynek témá-

ja a romániai forradalom. A határok megnyi-tásával Párizsba, Budapestre, Sárospatakra, Zürichbe is ellátogathat munkáival. Egy sváj-ci mûvésszel együtt állít ki a Gellért Hotel-ben. Kinyílik a világ körülötte. De õ a közvet-len szomszédságot is megbecsüli. Egy kis ma-gyar falu, Zalkod polgármestere meghívja õt egy szobrásztábor szervezésére a Bodrog-zug-ba. A gyümölcsözõ kapcsolat egyik eredmé-nye egy emlékmû, amelyet 2000-ben leplez-nek le a faluban. 2002-ben mellszobrot min-táz Lorántffy Zsuzsannáról a Sárospataki Re-formátus Múzeum számára.

Ioan Tolan Kelet-Európában élte és dolgoz-ta végig a XX. század második felét.

A leányfalui kiállításon is megfi gyelhetõ, hogy milyen sokszínû Tolan mesternek az anya-gok iránti érdeklõdése. Bár monumentális már-ványszobrok itt nem állíthatók ki, megcsodál-hatják viszont a bronzba öntött, és fából fara-gott alkotásokat. Kedvence a fa: a tölgy, a dió, a hárs. Egy darab jól megmunkálható fa, és a márvány is belsõ vonalaival ihleti a mûvészt a benne lévõ tartalmak kifejtésére. Szívesen dolgozik fémmel is. A bronz technológiájához a korlátlanul szabad alakíthatóság tartozik, de magában nem sugall semmit a mûvésznek. A két technika érdekesen és színesen egészíti ki egymást ezen a tárlaton. A mûvész feltétel nél-küli humanizmusa viszont átsugárzik minden anyagon: fán, kövön és bronzon is. (SZK)

12

Kismamák nyári Kismamák nyári öltözködéseöltözködése

Július a szabadságolások ideje! Irány nyaralni, ha még mindig a munkahelyen telik az idõ nagy része! Ki kell élvezni a babavárás minden pillanatát. Ha megszületik gyermek, mindenestül megváltozik minden, mindenki körülöttünk – még saját magunk is! A babával való nagy találkozásig pedig mi más dolga lenne egy kismamának, mintsem átélje a csodát, amit a szíve alatt növekvõ gyermekének fejlõdése jelent.

Mielõtt azonban átadjuk magunkat a nyaralás örömeinek, át kell gondolni, hogy milyen ruhát viszünk magunkkal. Vigyázni kell, nehogy egy-egy kényelmetlen ruhadarab elrontsa a kikapcsolódást. Nem szabad fi gyelmen kívül hagyni, hogy a nyaralóhelyek nem készültek fel kismama ruhákkal is. Ezért a babavárás idején különösen elõre kell gondoskodni a kényelmes viseletrõl is! Ha a kismama csinos akar lenni nyáron is, ha teheti, még jobban oda kell fi gyelnie: mit, hogyan vesz fel. Akár a blúzról, akár a nadrágról, szoknyáról vagy ruháról legyen szó, nem elég, hogy kényelmes, nem elég, hogy eltakar.A kismama fölsõk választásakor oda kell fi gyelni, hogy ne csak a mell

alatt legyen húzott a blúz. A pocak növekedésével, az empír fazon varrása kényelmetlenné válhat. Esetleg, ha a varrás a helyén is marad, a blúz felkaphat, rendkívül csúnya látványt alkotva. Ugyanígy egy gumis derekú szoknyával sem lehet megúszni a nyarat. Ha az adott ruhadarab nem gömbölyödõ pocakunkra készül, sör-hasat varázsol, vagy éppen a ténsasszony kategóriában indulhatunk – egész jó esélyekkel.Hasonlóan, nem ok nélkül készülnek nyárra is kismama-nadrágok, ahhoz, hogy kényelmes is legyen, takarjon is, de mégse varázsoljon a kelleténél nagyobb feneket, és meg lehessen jelenni alkalomhoz illõen.A „nyaralós” kismamaruhák fõ alapanyaga a pamut és a vékony elasztikus vászon, ami a legjobb választásnak bizonyul a negyven fokos melegben. Könnyen és gyorsan szárad, szellõzik és a növekvõ pocakot sem melegíti túl, bármelyik anyag mellett is döntünk. Ahhoz, hogy nyáron is csinosnak érezze magát a kismama, sokkal inkább meg kell válogatnia, hogy mit vesz fel. A pocakra készített ruhák optikailag nagyon sokat segítenek, hogy ne kelljen pironkodni a felkapkodott kilók miatt! Ehhez azonban kismamaruhát kell felvenni, és nem megelégedni az akciós ruhák dömpingjével. A mumOnboard kismamaruha bolt új helyén (1036 Budapest, Bécsi út 61. nyitva a hét minden napján) bõséges választékkal lehet találkozni. Munkatársaink örömmel állnak rendelkezésére az öltözködni vágyó kismamáknak. Rindt Kata

Fotó: kismamaruha.net 13

Olvasói levél A rét, a mi házunk táján

Ugye megdöbbenünk az esõerdõk pénz-érdekû irtásán, hisz a Föld tüdejét csonkolják. Felháborodunk, és értetlenek vagyunk ekkora emberi önzés láttán.

Ha mi, Szentendrén, a tocsogós, tavas, vízerekkel teli pomázi-szentendrei rét egy részét iparterületté nyilvánítjuk, és legalább kétméteres feltöltéssel tesszük beépíthetõvé, azon nem döbbenünk meg, mert az a „város fejlesztésének” egyetlen helyes útja. Pedig a szakemberek ezt a területet Szentendre tüdejének részeként tartják számon. A városunk lakóinak jutó levegõminõség romlása néhány embernek hasznot hoz. De az a néhány ember sem fog gazdagodni hosszú távon, mert a közösségnek okozott kár õt és utódait is sújtani fogja.

Az elpusztított élõlényekrõl még nem is szóltam. Pedig valakinek õket is kell képviselni, hisz õk nem tudnak szólni, kérni, könyörögni a lakóhelyükért, életükért. Ezért a „bölcs” ember nem is veszi fi gyelembe õket? Pillanatnyi önös érdekében dönt, mert a távolabbi következmények nem érdeklik, vagy föl sem tudja azokat most mérni? Igaz, az évben egyszer a Madarak és fák napját megünnepli, – és ezzel meg is nyugtatja a lelkiismeretét?

Ha utánanézünk, Földünkön bõven találunk példát a meggondolatlan pusztítás okozta károkra, amit érzünk a bõrünkön. Nagyon drága és hosszú idõ a javítása útja, vagy lehetetlen a helyreállítás. Nem városunk fejlõdése ellen szólok, csak a minden áron való ellen. Budapest egyes részein a lakások egészséges emberi életre alkalmatlanná váltak. Ezért sokan Szentendrére költöztek. Most a mi városunk is azon az úton van, hogy olyan szennyezetté válhat a levegõje, hogy innen is tovább kell költözni. Hát ezt akarjuk elérni a fejlesztéssel?

Ki vagyok én – kérdezheti az olvasó –, hogy így merek szólni? Kik állnak a hátam mögött és milyen önös érdek hajt? Én csak egy Szentendrén élõ ember vagyok, mondhatni senki. S csak azért szólok, mert egy vagyok a SOK közül, akik úgy gondolják, hogy a szerény mértékkel élés – amikor nem felejtjük: élni, és élni hagyni! –, kevesebb bajt jelent a világnak, városunknak, mint a meggondolatlan gyarapodás. A közösség kárára szerzett vagyon hosszú távon a tulajdonosának is romlást hoz.

Nézzünk szét, s ha kell, söpörjünk hát a magunk háza táján, az élhetõ jövõ reményében.

Hargitai Katalin

Póka Éva (színmûvész, rendezõ)

Leányfalui jegyzetek

...és kezdetét veszi a várva várt VAKÁCIÓ! Ez öröm a gyereknek, a szülõnek, és a tanárnak egyaránt.

A Leányfalui Árvácska gyermek-színjátszó kör idén Grimm: A suszter manói c. darabot adta elõ.

Elsõ elõadásunk Surányban volt, ahol mi avattuk föl az új játszóteret,

majd következett Leányfalun a falunap, a harmadik elõadást pedig Budapesten fo-gadta igen nagy tapssal egy kíváncsi gye-reksereg.

Igaz, hogy csak tíz gyermeket tanítok eb-ben a lelkes és vidám csoportban, de néha az az érzésem, hogy húszan vannak. Kíváncsi-ak, elevenek és ösztönösen jók a megérzéseik. Olykor az otthon elképzelt játékokat és elkép-zeléseimet teljesen megváltoztatják, mert job-bat, egyszerûbbet, kézzel foghatóbbat találnak ki. A hangsúlyaik nem mindig helyesek, de olyan eredetiek és belõlük fakadó, hogy nincs szívem kijavítani, hát benne hagyom.

Teljesen máshogy kell õket rávezet-ni a szövegtanulásra, a játékra, mint a felnõtt színészeket. Ha érzem, hogy pi-cit unják, és már kezdik tudni a darabot, egész mást kezdünk csinálni. Pihentet-jük a mûvet. Néha almát vagy más fi nom gyümölcsöt eszegetünk a szünetben, oly-kor elmegyünk a közeli játszótérre, vagy

a Duna parton sétálunk egy negyed órát. Az agyuk, mint a szivacs. A fõpróbákon, már mindenki betéve tudja az egész da-rabot. Ha valaki hiányzik, bárki eljátsz-sza helyette. Rugalmasak, jóhiszemûek, õszinték és tiszták.

Egy kis család vagyunk.És az elõadások? Tele vannak meg-

lepetésekkel. A tévedések, nem hibák, mindig kedvesek, és nincs olyan hely-zet, amit ne tudnának azonnal korrigál-ni. Nem úgy izgulnak, mint a felnõttek. Tanulni lehetne tõlük. Olykor még leszól-nak nekem a színpadról, hogy jó lesz-e így, Éva néni, vagy a partnereiket kijavít-ják, azzal a be nem írt szöveggel, hogy ez nem a te szöveged! Esetleg elvitatkoznak azon, hogy most ki jön, vagy a színfalak mögül egy istennek se jön a mûvészem, mert kint elviccelõdtek, vagy hajba kap-tak egymással.

Hát ilyen a mi kis társulatunk.

majd következett Leányfalun a falunap a a Duna parton sétálunk egy negyed órát

Bezárultak a színiiskolák!

14

Ha kedvet kaptál ennek az egyedi és speciális edzésmódszernek a kipróbálásához, látogass el hozzánk személyesen, vagy érdeklõdj telefonon!

Mindenkit szeretettel várunk!

SPAuza Medical Wellnessház2000 Szentendre, Sas u. 11.

www.spauzawellness.huTel.: 06-26/303-673

Nordic Aqua Fitness® Magyarországon elsõként

a Spauza Medical Wellnessházban!

Az elmúlt

években egyre nagyobb

népszerûségre tett szert a skandináv gyökerû Nordic Walking, amely a sífutás alapjait felhasználva mozgatja át az embereket.

2010 elején a német Nemcomed cég világújdonsággal rukkolt elõ:

Keresztezte a Nordic Walking és az Aquafi tness elemeit!

Megszületett a Nordic Aqua Fitness®!

Számos elõnye közül néhány fontosabb:

• meleg szívvel ajánlható olyan embereknek is, akik súlyfelesleggel - esetleg tetemes túlsúllyal -, vagy ízületi problémákkal küszködnek,

• minden, a vízben végzett mozdulat 3 dimenziós ellenállásba ütközik, így a vízben végzett mozgással kétszer annyi zsír égethetõ el,

• a víz felhajtóereje miatt, aki a szárazföldön max. 10 perces intenzívebb testmozgásra volna képes, az vízben akár 40-50 perces edzést is végre tud hajtani

• bármilyen életkorú, edzettségi szintû ember is használhatja

• a pulzusszám a szárazon végzett aerobic mozgással összehasonlítva kevésbé

emelkedik meg• lehetõvé

teszi a felsõtest hatékonyabb edzését, egyúttal fejleszti a résztvevõk

mozgáskoordinációját is.

Szerencsések azok, akik szépen tudnak idõsödni. Nézem a szõke haj keretezte arcot, és újra látom azt a bájos tini lányt, akivel a ’60-as években, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban minden ünnepségen verset mondtunk. A változás szinte „csak annyi”, hogy Hámori Ildikó azóta örökös tag lett a Halhatatlanok Társulatában, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett, Jászai Mari-díjas Érdemes és Kiváló mûvész, – én pedig most újságíróként beszélgetek az egykori iskolatárssal.

– Te már akkor is a színmûvészeti pá-lyára készültél?

– Igen, pedig a családban ennek nem volt elõzménye. Édesapám vállala-ti középvezetõ, édesanyám pedig egy ak-koriban hivatalosan nem jó szemmel né-zett „maszek” szabó, (mai nyelven egyéni vállalkozó) volt; tõle tanultam meg rende-sen varrni. Római fürdõn laktunk, polgári környezetben; színházbérletek, operabér-let, tanultam zongorázni, sõt orvosi javas-latra, mert sok mozgást írtak elõ, táncol-ni is. A Fazekasba is azért jártam be a VIII. kerületbe, mert közismerten a legjobb is-kolák egyike.

– Könnyen bekerültél a Színmûvészeti Fõiskolára?

– Még a fõiskola elõtt tévés gyermek-szerepeket kaptam, mégis csak harma-dik nekifutásra vettek fel. De volt kitartá-som, közben pedig a Nemzeti Színház ak-

kor indult stúdiójában kezdtem tanulni a szakmát Bodnár Sándor irányítása alatt. Aztán jöttek a fõiskolai évek Békés And-rás és Gáti József osztályában, akiknek na-gyon sokat köszönhetek minden tekin-tetben. A pályafutásom a Thália Színház-ban kezdõdött, ahol gyakornok is voltam. Úgy adódott, hogy pályatársnõim be-tegségekor fõszerepekbe ugorhattam be, így aztán 1971-tõl sokat játszottam, éne-keltem, táncoltam a Kazimir Károly ve-zette Thália és a Körszínház elõadásain. 1976-ban aztán megszültem Dórát, ami egy kis kihagyást jelentett. Nekem az iga-zi álmot a Nemzeti Színház jelentette, ami akkor kezdett megvalósulni, amikor Vá-mos László 1980-ban leszerzõdtetett. Így jutottam a Nemzeti társulatába, s ha úgy vesszük, ma is ugyanott, a Hevesi Sán-dor téren játszom, – csak 2000 óta ezt Pes-ti Magyar Színháznak nevezik, amióta

átminõsítették az új Nemzeti Színház fel-épülése miatt.

Kik voltak a legkedvesebb partnereid?Nem sok férfi színész maradt már ab-

ból a korosztályból. Sinkovits Imre, Bes-senyei Ferenc, Agárdy Gábor; – játszot-tam a feleségeiket, szeretõiket. Szakácsi Sándor, Ivánka Csaba, Selmeczi Roland – idõ elõtt eltávoztak. Az Ivánka Csaba Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztét is azért vállaltam el a család kérésére, mert hosszú idõn át partnerem volt, rendezett is, és nagyon szerettem õt. Évente kiad-juk a róla elnevezett díjat olyan kollégák-nak, akik hozzá hasonlóan több mûfajban is jelentõset alkottak. Visszatérve a part-nerekre, az egykori évfolyamtársak kö-zül Cserhalmi György, Székhelyi József, Szacsvay László szintén a Nemzeti tagjai voltak, de velük alig hozott össze egy-egy szerepre a sors, mások meg más szín-házakban játszanak.

Nálad szerencsés, hogy a korodnál sokkal fi atalabb szerepeket is eljátszhatsz még.

Való igaz, mindig igyekeztem magam jól karbantartani mind fi zikai, mind men-tális értelemben.

Amikor igent mondtál egy-egy más szín-ház meghívására, hogy Soprontól az Operett-színházig, a Játékszíntõl az Éjszakai Színhá-zig különféle szerepeket vállalj, mi hajtott: az új keresése, ki nem elégült szerepálmok, vagy a pénzkereseti lehetõség?

Hámori Ildikó pályáról, családról

és a Dunakanyarról

16

Egyszerûen mindig valaki rám gon-dolt, meghívott és én igent mondtam. Sze-rencsére úgy alakult az életem, hogy legke-vésbé a pénzkereset miatt kellett bármit is elvállalnom. Jó néha megmerítkezni más közegben, játszani más kollégák között is.

Mit szeretsz jobban, a klasszikus szerepe-ket, vagy a kortárs mûveket?

Én a klasszikus szerepeken és a vers-mondáson nõttem fel, tehát nekem egy

veretes szöveg elmondása, a kosztümök viselése, és egyáltalán a klasszikus sze-repkör nagyon kedvemre való. Anti-goné, Laodameia, Phaedra és a többiek nagyszerû fõszerepek voltak. Verset mon-dani is szeretek, próbáljuk is feléleszteni a mûfajt, mert ha talán nem is ülnek be az emberek konkrétan egy vers-elõadóestre, gyakran meglepõdnek, ha elhangzik egy-egy költemény, hogy mennyire más a

költészet hatása! De az is jó, hogy amió-ta öregszem, nagyszerû karakterszerepe-ket kapok, és ezeket nagyon szeretem. Jó idõnként a bennünk lévõ rosszat, gyarlót, esendõt is elõkaparni magunkból. Amikor Szegeden játszottuk a Nyomorultak mu-sical változatát, abban Thenardierné sze-repét kaptam. Elõször kicsit féltem, hogy miként fogok „labdába rúgni” Szombathy Gyuszi mellett, aztán beugrott egy kép: még az NDK-ban a metrólejáratnál láttam egy asszonyt, aki szédült, mert a lépcsõn háttal, kapaszkodva jött lefelé. Ez ak-kor tudat alatt megragadt bennem, most elõjött, és ebbõl építettem fel a magam ka-rakterét!

Mostanában többször kapsz énekes felada-tokat, és nagyon szépen bírod a musicaltõl az operettig.

Ma már természetesnek veszik, hogy a színész tudjon énekelni és táncolni is, de régebben a musicalre gyanús szem-mel nézett a hatalom. Az egykori Petõfi Színházat, (amelynek helyén ma a Thália mûködik) is azért szüntették meg, eze-ket elkezdte játszani, pl. az Egy szere-lem három éjszakáját, de nyugati darabo-kat is. Én sanzonokkal kezdtem az ének-lést, amire még Nádasdy Kálmán taní-tott Ady-dalokon keresztül; a televízió-ban még sanzonestem is volt. Így aztán nem okozott nehézséget, mikor késõbb, tíz éven át a Csíksomlyói passiót, vagy az István, a királyt játszottuk. A Játék-színben most is szerepelek zenés vígjá-tékban. Az Elisabeth Zsófi a fõhercegnõ, a Csárdáskirálynõ Anhilte szerepe sok örö-met jelent.

Mit jelent neked a Duna, a dunakanyari táj, meg az a szellemiség, ami itt kialakult?

Szinte mindent, hiszen itt születtem. Már a Rómain rendszeresen bicikliztem, csónakáztam, nagymamámmal meg ki-rándultunk a hegyekbe. Amikor a szülõi ház sajnos túl naggyá vált és sok lett egye-dül ellátni, feladtam, és kinéztük ma-gunknak pár kilométerre, Budakalászon azt a csöndes utcát és házat, amibe sike-rült átköltöznünk. Még Dóriék is a közel-ben laknak. Innen is kijárok a Dunára, lát-juk a hegyeket, jó levegõ fúj a Pilisbõl, és gyakran járok Szentendrére, kultúrával feltöltõdni. Hajózni nagyon szeretek, nem egyszer felmegyünk Visegrádra, a vár-ba. Én nem „kirándulok” a Dunakanyar-ba, nekem olyan, mintha itthon sétálgat-nék. És tudod-e, hogy én olyannyira ala-pító tagja vagyok a Szentendrei Teátrum-nak, hogy amikor az még csak elhatáro-zás volt, Békés András fõiskolásként be-ültetett az autójába Székhelyi Jóskával és Cserhalmi Tyutyuval, no meg Zsámbéki Gáborral, aki az asszisztense volt, és kiho-zott a Fõ térre kipróbálni a teret. Nekünk Shakespeare-szerepekbõl kellett szövege-ket mondanunk hol itt, hol ott, úgy pró-

bálgatta az akusztikát, és mindig mond-ták: hangosabban, hangosabban! Aztán amikor 1969 nyarán beindult a Comico-tragoedia elõadásával, mi is részesei vol-tunk a sikernek, hiszen vizsgaelõadáson már megtanultuk. Évente jártunk ki, nem egyszer úgy eveztem fel a próbákra a Ró-mairól. Az már csak hab a tortán, hogy Karinthy Ferenc Dunakanyar c. darabját is játszottam Sztankay Istvánnal.

Kérdezhetlek Szinetárról? Hogyan jötte-tek össze?

Õ engem sosem tanított, de amikor megrendezte az Egy szerelem három éj-szakáját a fölöttem járó Kern-Verebes osz-tállyal, másodévesen én is kaptam ben-ne egy pici szerepet. Az elõadást meghív-ták Lengyelországba egy fesztiválra, a bu-szon mellettem ült. Úgy látszik imponált neki, hogy velem komoly dolgokról is tu-dott beszélgetni, mint pl. a zenérõl, az-tán az, hogy meghívhatott evezni a Du-nára, de én is felnéztem rá. Akkor már el-vált az elsõ házasságából, így alakult ki ez a szerelem, azzal együtt, hogy õ 15 évvel idõsebb nálam.

A rossz nyelvek ilyenkor érdekházasságot szeretnek mondani, pedig ha jól tudom, ti alig dolgoztatok együtt.

Sõt, szinte egy kezemen meg tudom számolni, hányszor rendezett engem. Mindössze az Antigonéban, a Tartuffe-ben, a Nyomorultakban, és egy-két tévé-játékban. De ez nem hiányzott sem a há-zasságunkból, sem a karrieremhez. Én a magánéletemet legalább olyan fontosnak gondolom, mint a pályámat, sose néztem le a házi munkát, õ pedig ma is az a ren-díthetetlen nyugalmú, fi gyelmes férj, aki megköszöni a dolgokat, vagy ha kell, el-visz pihenni. Negyven éve vagyunk együtt, 38 éve házasságban, és ma is bol-dogok vagyunk. Én nyugdíjasan játszom, neki pedig két évre elõre tele van a naptár-ja, annyi feladata van a Monte Carlo-i Té-véfesztiváltól a külföldi rendezésekig, de mégis jut idõ egymásra.

Hogyan éled meg Dóra sikereit és a nagy-mama családi szerepet?

Természetesen boldog vagyok a sike-reit látva. Õ is gyermekszínészként kezd-te, Cosette és Gavroche szerepében valaki meglátta, és 14 évesen lemezt kínált neki, hogy ne csak Szandi legyen a tini sztár. Nagy sikert aratott, de három lemez után megutálta az ezzel járó dolgokat, és csak a színházra koncentrált. Az eredmény ma-gáért beszél, sztár lett a maga mûfajában. Ami a hagyományos nagyszülõi feladato-kat jelenti, Miklós a 14 éves Marcival már szívesen „fi lozofálgat”, a 2 és féléves kis-lány még kicsit korai neki. Nekem termé-szetes akár a gyerekfelvigyázás, a csalá-di ebéd, vagy a Dunára kijárni kavicsokat dobálni a kislánnyal. Így teljes az életünk.

M. András Károly

17

Barangolóa Dunakanyarban

A Mesélõ-hegy és Kõ-hegy kapujában fekszik Pomáz. Mára teljesen összeépült Budakalásszal. Elsõ írásos említés a

településrõl II. Béla korából kiadott oklevélben található. A XII. században a dobosi apátságnak voltak szõlõbirtokai. Száz évvel késõbb a Margit-szigeten székelõ dominikánus apáca-kolostoré lett a terület. A XIII. századra világi földesurak ke-zébe került a község. Az okiratokban késõbb a bõ termésû szõlõkrõl, jó szántókról és malmokról tesznek említést. A tö-rök hódoltság ideje alatt teljesen elnéptelenedett a terület.

A XVII. század végén a magyarokkal együtt szerbek, majd késõbb németek és szlovákok telepedtek le a faluban. A né-

metek leszármazottai közül a II. világháború után sokakat ki-telepítettek.Pomázra eljuthatunk hévvel, autóval, de még kerékpárral is. A városba bármelyik irányból jövünk a Hõsök terére érkezünk. A keresztezõdés sarkán áll az I. és II. világháborús emlékmû. A tér másik végén épült (1804-1824 között) középtornyos,

klasszicista stílusú református templom, korabeli berendezés-sel. A torony középtengelyében levõ kõkeretes kapu szárnyai empire stílusban készültek. A Hõsök terérõl nyílik a Luppa Vi-dor utca. Végigsétálva egy keresztezõdéshez érünk, jobbra ta-láljuk a Plébánia utcát. Itt áll Vujicsics Tihamér zeneszerzõ, szerb népdal-népzene tudós szülõháza.A körforgalom balra nyíló utcáján felsétálva a Templom tér felé egy kápolnát találunk. A kapuja felett lévõ táblán a

következõ felirat áll: “Isten dicsõségére Szent Orbán Pápa tiszteletére épült közadakozásból 1907.-ik évben.”A kapu rá-csán benézve egy kõbõl készült asztal áll, felette márvány-tábla, melyen latin felirat látható. Legfelül egy kagyló formá-jú szobor.Az utca végérõl már láthatjuk a római katolikus templomot. Ba-rokk stílusban épült 1768-ban, középkori egyház romjainak a fel-használásával. A templom kapu felett márványtábla van, melyen elolvashatjuk a templom építésének történetét. A torony 1855-ben új tetõszerkezetet kapott, 1952-ben a szentély és a hajó mennyezetének freskóit Jeges Ernõ készítette. A kert végében ta-láljuk Mária mellképét, kezében kis Jézust tartva. A római kato-likus templom mellett nézhetjük meg a Teleki-Wattay-kastélyt. A Wattay család megbízásából 1773-ban épült barokk stílusban. A Telekiek XIX. század második felében jelentõsen átalakították. Itt írta gr. Teleki József a Magyar Tudományos Akadémia elsõ el-nöke “ A Hunyadiak kora” címû nagy munkáját. A kastély nap-jainkban szállodaként üzemel. Múzeumi kiállítás nincs benne.Visszasétálva a Templom térrõl a Szerb utcába megtalál-juk a görögkeleti szerb templomot. Kõfallal övezett barokk-épület, amelyet a XV. században emeltek, középkori marad-ványok kõanyagából. A Ben József utca felõli homlokzaton Szent Györgyöt ábrázoló freskót láthatunk. A templom belse-jében késõ barokk-rokokó ikonosztáz található, berendezési tárgyai közül fi gyelmet érdemel a püspöki trón és a XVI. szá-zad elejérõl származó szenteltvíztartó, amely arra utal, hogy ezen a helyen állt már templom.

A Klissza-dombot a Bem József utca végén talál-juk. A domb elején 1996-ban állították a Honalapítá-si emlékmûvet. Tovább sétálva láthatunk egy türkiz zöld kupolát. A Luppa-Mandics család építette 1908-ban, a család kriptájának. Sashegyi Sándor és Domanovszky György 1930-as években a Klissza-dombon a községtõl északkeletre levõ fennsíkon összefüggo rommezõt talál-tak. Egy Árpád-kori templom és egy régi várkastély rom-jai kerültek elõ. A templomhoz kapcsolódott a királynék vára, ezt a pilisi vadászatok idején keresték fel. A vadász-kastély a XV. Század második felében élte fénykorát, utol-só lakója II. Lajos felesége, Mária királyné volt. A moh-ácsi csata után elpusztult a kastély. Érdemes ellátogatni Pomázra, de a templomokat sajnos csak kívülrõl tudjuk megtekinteni, mert zárva vannak. Ratyis Luca

Érdekességek Pomázon

18

A három Rock Színházas, legendává nõtt musicalsztár testet öltött szellemek-nek kölcsönzi énekhangját a közelmúltban megjelent „A Kulcs – musicalregény” címû könyv zenei mellékletén.A kalandban és misztikumban bõvelkedõ történet három különleges szereplõje

így méltó énekhangot kapott Vikidál Gyula, Sasvári Sándor és Szolnoki Tibor személyétõl. A vidám dalokat hall-va életre kelnek a szereplõk, mivel e három énekes évtizedek óta meg-határozó alakja a hazai musical szín-játszásnak.

A formabontó könyv méltán szá-míthat az olvasó és zeneszeretõ

közönség fi gyelmére, mert a fõszereplõk dalait a fi ata-

labb generáció kimagas-ló musical elõadói Mahó Andrea és Puskás Pé-ter adják elõ. Mellettük fontos szerep jut még a

cd-n Zsadon Andreának, Mikó Istvánnak és Szabó

Gyulának is.

A LEGENDÁS MUSICALHANGOK ÉGI SZEREPBEN!VIKIDÁL GYULA, SASVÁRI SÁNDOR, SZOLNOKI TIBOR

együtt énekel A Kulcs – musicalregény cd mellékletén

Irodalom

Egyáltalán gazdagnak érezzük-e magunkat? Természetesen

nem anyagi gazdagságról beszélek.

Meríteni tudunk-e a természet áldásaiból, tudjuk-e szépséges

javainkat érezni és értékelni?

Gondolom néha igen, és néha nem. Hiszen annyifélék vagyunk

és sorsunk is nagyon különbözõ.

De nem is ettõl függ, hogy ki mit lát meg a világból. Lehet,

hogy egy nélkülözõ ember látja a napkelte gyönyörûségét, a nyár

boldogságát, a virágok csodáját, – míg egy jómódban élõ nem lát

semmit ezekbõl. Igazság annyi van, ahány ember!

Mikor érezzük úgy, hogy gazdagok vagyunk?

Mottó: „Ne gyûjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol a moly rágja és rozsda marja,

s ahol betörnek és ellopják a tolvajok. A mennyben gyûjtsetek kincset,

ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be, és nem lopják el a tolvajok.

Ahol a kincsed, ott a szíved is.” (Máté 6: 19-21)

Károli Gáspár fordítása

Július – Áldás – Szent Jakab hava

Volt egyszer egy ember, aki annyira szerette az Istent, hogy

elhagyta érte a világot és elhatározta: õ Istennek szenteli életét.

Rendben tartotta a templom környékét, rendezgette az oltáron a

virágokat, segítette az öregeket, imával kérte a Teremtõt, tegye

jobbá az emberek életét, segítse õket!

Lassan megszokták, hogy mindig ott serénykedik a templom-

ban. Voltak, akik ájtatosnak mondták, voltak, akik õrültnek gon-

dolták, voltak, akik szerették, és barátjukká fogadták.

Egy napon arra járt egy nagyon nagyhírû fõpap, hírét vette a

kedves szolgának, és kíváncsisága nem hagyta nyugodni, – így

meglátogatta a templomban. Dúsgazdag ruhában, illatszerektõl

bódítóan, alázatos szolgákkal körülvéve érkezett. Amikor találkoz-

tak, a fõpap elõtt földig hajolt barátunk és meghatódva köszönte,

hogy meglátogatta õt a „nagy” ember.

William Blake sorai jutnak eszembe:

„Egy porszem világot jelent,egy szál vadvirág az eget,fogd föl tenyeredben a végtelent,s egy percben élj évezredet.” Kálnoky László fordításaTudom nem egyszerû ez, hiszen át kell térni egy másfajta gon-

dolkodásmódra, látásmódra. De nem lehetetlen és hátha megéri

másként látni ezt a világot?!

A fõpap megkérdezte, tud-e jól imádkozni, ismeri-e a szertar-

tások pontos rendjét, tudja-e az összes imát? A férfi ú szégyen-

kezve felelt, hogy õ bizony nem tudja, de nagyon szereti az Is-

tent, és „csak” az életét tudja felajánlani, és hûséges szolgálatát.

Erre a fõpap azt mondta, hogy segít rajta, hiszen ez nincs így jól.

Egész nap ottmaradt, és szépen lassan megtanította minden fon-

tos imára, elmondta neki a szabályokat, és hogy mire kell fi gyel-

nie templomban.

A férfi teljes szívébõl fi gyelt, tanult egész nap. A Nap már

lemenõben volt, amikor távozni készült a fõpap, magához hívta

szolgái seregét, és a díszes hajón, amin érkezett, távozni készült.

Már kifutott a hajó, amikor a szerény templomszolgának eszé-

be jutott, hogy elfelejtette az egyik imát. A fõpap után kiáltott, és

rohant utána, rohant a hajó után… a vízen.Fo

tó: L

ondo

n Ka

talin

A lelki gazdagságról:

Ki a gazdagabb?

20

A napokban bámultam a Dunakanyart,

olyan végtelenül hömpölygött a folyó,

nyújtózó teste megérintette a hegyeket,

erdõket. S valahogy olyan végtelen nyugo-

dalmat árasztott ez az érzés, hogy abban

az élményben valami világosság vagy kü-

lönös suhanás azt éreztette velem, hogy a

víz, a környezõ hegyek, az ég, a csillagok

mind-mind az enyémek is. Érdekes eddig

ezt nem éreztem soha, de most nagyon

gazdagnak tudtam magam, mert enyém

volt akkor a világ egy darabja, vagy az

egész világ. Vagy én lettem abban a pilla-

natban az Univerzum része.

Azt hiszem az ártatlanság energiája kell

ahhoz, hogy boldogok legyünk, hiszen a

„Forrás” mindennel ellát bennünket, csak

nem mindig látjuk.

A szivárványt, ha keresem, elõbb-

utóbb meglelem, persze elõször magam-

ban kell meglelnem.

A teremtett világ minden apró része

tartalmazza az egészet, hiszen erdõ ígére-

te rejlik minden magban. Isten jelszava az

állandó gyarapodás, fejlõdés és nem az ín-

ség. Ha azt kapjuk, arról mi, emberek is te-

hetünk. Ismerjük jól: „ki mint vet, úgy arat.”

Csak ezt nehéz elfogadnunk akkor, amikor

nincs mit aratni.

Pedig sok-sok lelki kincset halmozunk

fel életünk során, a barátainkat, szerette-

inket, minden mosolyt és bocsánatkérést,

minden simogatást és boldog percet, az

ünnepeinket, a születést, a hitet, hogy van

miért élni, gyermekeinkbe vetett bizodal-

munkat, esendõségüket, szeretetüket... –

és sorolhatnám még véget nem érõen.

A barátok szeretete nagyon fontos,

hiszen madarat tolláról, embert barátjáról,

tartja a mondás.

Igen, biztosan így van. S az igazi barát

mellett szabad lehetek, mert szeret, nem

érdekbõl, csak szívbõl szeret. Azt szereti,

aki én vagyok és lehetek mellette én, azaz

saját magam. Minden kapcsolatunk az ön-

magunkhoz való viszonyunk tükre.

Így hát érdemes „kincs-barátokat”

gyûjteni, mert gazdagabb lesz általuk a

szívünk.

Hiszem, hogy mindannyian „álruhás”

angyalok vagyunk, csak nem mindig tud-

juk. Több csend kéne a világba, hogy le-

csillapítsa lelkeinket. Mert csend nélkül vi-

haros tenger a lélek, s így nem látunk, csak

nézünk. Hiszen a valódi lélek mindig az én

mögött van.

Örülni akarunk? Adjunk örömet mások-

nak!

Apró s tán gyermetegnek tûnõ titok,

pedig alaptörvény. Kapni ugyanaz, mint

adni, mindkettõ a világegyetem áramlásá-

nak két arca, a jin és jangja. Bármelyiket

megakadályozzuk, megsértjük a természet

intelligenciáját. Ha megtanulnánk mi, em-

berek a világ minden javával másokat gaz-

dagítani, boldogítani CSENDESEN, – ak-

kor más lehetne ez a világ.

Azt mindenesetre tudom, ha boldog

életet akarok, meg kell tanulnom a boldog-

ság magvait vetni.

Addig meg „elfogadom” a Természet

ajándékait: a napsütést, a madarakat, az

erdõket, vizeket, a szép országomat, bár

viharvert, de a miénk!

S nem feledem, hogy csak egy valóság

létezik, igazság azonban annyi, ahány em-

ber!

Gazdag életet kívánok!

Vészabónoémi

Kedves Olvasó!Minden hónapban megkérdezem valakitõl, hogy mi a leg-

kedvesebb verse, novellája, regénye… és miért? Ki, vagy mi lenne, ha más lehetne, és miért? Milyen fa lenne. Milyen év-szak lenne? És miért?

Különös „tükör” ez egy emberrõl, hiszen belsõ szobái-ba enged betekinteni, úgy, hogy szelíden nyitom meg ajtaját. Olvassák hát jó szívvel a verses-mesés vallomásokat, - hátha gyertyát gyújtanak a szívükben!

S egyetlen gyertya sem veszít lángja erejébõl, ha meggyújt egy másik, vagy sok másik gyertyát. Olvassák jó szívvel!

Bordán Irén

Színésznõ, egyedi fénye a magyar égnek.

Amerikai tartózkodása után, – nagy örö-

münkre – hazatért. Jó itthon tudni õt, és jó

lenne minél többet látni! Mert értéket közve-

tít Ég és Föld között, mert igaz ember, mert

színész, aki ismeri a játék tisztaságát. Mert

a lelke tiszta. Szemében ott ragyog egy

csepp az Univerzum végtelenségébõl.

– Mi a kedvenc regényed?

– Wass Albert: Funtineli boszorkány, és

Paulo Coelhonak az Alkimista címû könyve.

Zseniális regények. Mindkét írás azt üzeni:

az ember fénybõl van, Istennel egylényegû

anyagból, teremtõ erõkkel megáldva és al-

kimistaként („aranycsinálóként”) saját életét

formálhatja.

– És versed?

– József Attila: Ringató

„Holott náddal ringat,

holott csobogással,

kékellõ derûvel,

tavi csókolással.

Lehet, hogy szerelme

földerül majd mással,

de az is ringassa

ilyen ringatással.

– Lennél-e más, ha lehetnél? És miért?

– Elmenekülnék ebbõl a világból. Szí-

vesen lennék tibeti pap, csak meditáció-

val tölteném életem, keresném a megvilá-

gosodást, hogy még közelebb kerüljek az

Istenhez.

– És milyen fa lennél?

– Az „agyam” szerint tölgy vagy hársfa,

mert a legerõsebbek, és méltóság van ben-

nük. Sokáig élnek, néma tanúi az életnek

évszázadokon át. Õk látnak és hallgatnak.

Figyelnek. Ha mediterrán vidéken élnék,

akkor szeretnék romantikus és termékeny

olajfa lenni. Görögországban az olajlige-

tek illata nem felejthetõ álom. Szívem sze-

rint meggyfa lennék, mert amikor virágzik,

olyan mint a hófehér mennyország. Érzé-

keny fa, – ezért vigyázni kell rá!

– És milyen évszak lennél?

– Tavasz lennék, mert az maga a feltá-

madás, az új élet. Minden tele van ener-

giával, illata van. Tavaly együtt virágzott

a hárs, a bodza és az akác, az illatukat

sohasem felejtem, az maga volt a földi

csodaország.

21

A Vadász és Társai Építõmûvész Kft. egy Kmetty utcai hangulatos, régi, de már átalakított, újkori mûemlék bérpalota tetõterében létesült.

Emeleteket kell felkapaszkodni a megvalósult tervek fotóival díszített lépcsõházban, míg elérjük. Én, a 64 éves alig kapok levegõt, õ viszont 78 éve ellenére ifjonti könnyedséggel teszi meg az utat, és közben nevet a szeme, mint egy csintalan koboldé. „Le kéne fogyni!” – mondja, és igaza van. Õ 68 kilónyi acélos izom; rólam jobb nem beszélni. A magázódás szertartásosságát már az elsõ mondatnál elvágja, hát tegezõdünk, mintha évtizedes jó bárátok volnánk. Vele ez a természetes. – Hiúság, vagy az egészség tudatos megõrzése? – Nem tagadom, van benne hiúság is, de fogynom sose kellett: 64 kilósan érettségiztem, és most 67 és 69 között mozgok. Sokat dolgozom ezért: súlyemelés, fekvõtámasz, mindenféle… kell a munkámhoz a jó erõnlét, meg úgy gondolom, hogy egy férfi embernek is kell tennie azért, hogy jól nézzen ki! A „szépségemet”, azt már úgyis megb…hatjuk!Ha elgondolom, hogy egy Kossuth-, Ybl Miklós-, Pollack Mihály-, Steindl Imre-díjas, Pro Urbe-, Pro Arte-, Pro Architectura és felsorolni is sok lenne, hány díjjal, egyebek mellett a Magyar Kultúráért Érdemérem arany fokozatával a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, Nívó- és Príma-díjjal elismert, doktori fokozatú egyetemi tanárral beszélgetek, ez sem lesz mindennapi interjú! De mit tegyünk, ha egy neves építész, szobrász, grafi kus és költõ lelkében a gyermek, a komédiás bohóc, és a piás cimbora is folyamatosan ott él. Hát nem szebb így?– Hogyan kerültél kapcsolatba az építõmûvészettel?– Én egy ötgenerációs építész nemzedék közepén helyezkedem el. Édesapám, Vadász Mihály, posztumusz Herder-díjas építész, ma már a szívemben és a mennyországban él. Nem vagyok vallásos, de abszolút Isten-hívõ. Az Isten tudomásul veszi, hogy én alapvetõen miféle vagyok, sokszor megbocsát, és amikor olyat

teszek, ami nem teszik neki, akkor seggbe rúg. Ez így van rendjén. Apai nagyapám, Vadász Károly négy évet járt az egyetem építész karára, és nagyon tudott rajzolni. Egy másik felmenõm, Vadász Miklós grafi kus, festõmûvész ismertette meg Magyarországon a londoni rajziskolát, a tûhegyes ceruzával való, szinte rézkarcszerû fi nom, rajzot. Mindez meghatározta családom fel- és lemenõinek a sorsát. Egyetlen gyerek vagyok, képzelj el ugyanebbõl még egy ilyet! Közel 14 évig jártam a Zeneakadémiára is, mert 17 éves koromig úgy volt, hogy zongorista leszek, csak aztán olyan jól rajzoltam a Toldy Gimnáziumban, nagyapám és apám tanítása birtokában, hogy elkerülhetetlenné vált számomra az építészeti kar. Legalább tízezer rajzot rajzoltam életemben: fákat, növényeket, dombokat, mindent. Nagyfi am, ifj. Vadász György (55) statikus lett, és most velünk dolgozik, a 45 éves Bence fi am pedig már Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, tanítványom volt a mesteriskolán. Gyuri 28 éves fi a, Vadász Balázs öt éve itt dolgozik nálunk, õ az ötödik „degeneráció” a famíliában. És van még két lányom is, egyik magyartanár, a másik sportoló. A gyerekkorom meghatározó volt szellemileg, lelkileg és érzelmileg is, és az ma is, mert én senkit sem veszítek el, akit nagyon szerettem. Még ha ki is ábrándulnék belõle, – van ilyen is –, ha nagyon jó barátom vagy, de rájövök, hogy ugyanakkor szemét pali vagy, akkor sem foglak kidobni a szívembõl, mert akkor én lennék kevesebb.– Az otthoni légkör ekkora hatással volt az életedre?– Apám szeretete, mosolya, a puha, de erõs keze, a vidámsága, a szerelem, amivel együtt éltek anyámmal, bennem él ma is. Anya meséket mondott és írt. Édesapa 1987-ben halt meg, hétfõn még elõadása volt az egyetemen, kedden reggel rosszul lett, elesett a hóban, de felállt, estére agyvérzéssel meghalt. Édesanyám három hónap múlva, apám születésnapján öngyilkos lett. Nagyon kikészültem, másfél év múlva, 34 évesen diliházba kerültem. 20 éves koromban nõsültem elõször. Tizenegy éve váltam el, most

egy nagyon helyes ember a feleségem, õ 36 évvel fi atalabb, kiváló festõ. (Akirõl szó van: Vészabónoémi, egyebek mellett lapunkban is olvashatók az írásai. – a Szerk.) Tizenkét unokám is a családi háttérhez tartozik. – És a pia?– 18-19 évesen kezdtem, közel hatvan éve iszom mindent, talán sört legkevésbé, mert az hizlal, és hiú vagyok. Szeretem, ha van bennem egy kis spicc, ahogy Latinovits mondta: „a színházban tanultam meg a repülés boldogságát.” Ez félelmetes! De anélkül is vidám természetû vagyok, az édesapámtól örököltem. Mindig azt mondta: „jegyezd meg, hogy minden ember egyforma, – csak az egyik ilyen, a másik meg olyan. Nem lehetett nem nevetni. A kertet is azért szeretem locsolni, mert a fáim is szeretik a maguk itókáját.– Mikor néztél meg egy épületet elõször építészi szemmel?– Már egyetem közben, de még inkább utána. Apám miatt nagy késztetésem volt, hogy építész legyek, de nem a családi hovatartozás miatt, hanem egyre jobban tetszett, hogy az építészet a „zeneszerzés”, a másik pedig az interpretáció, a már megírt mûvek visszaadása. Boldog vagyok, hogy zongorázhattam, és zongorázom még ma is, bár nagyon ritkán. Megtanultam az összefüggéseket, hogy minden egy: a makro és a mikró, a zene és az építészet, és minden, ami körülvesz minket. Amikor elkezdek rajzolni, és csak úgy futtatom a vonalakat, az nagy boldogság. Még nem is tudom, mit fogok csinálni, a vonalak szaladgálnak, szétnyílnak, összecsukódnak, kanyarodnak, aztán lassan átveszik az irányítást, „õk fogják ceruzámat, én érzem õket és emlékezem.” Ezek bûvöletes dolgok. Nézd meg az emberi idegrendszert, a fák gyûrûjét, a mandalát, minden átfedi, és elõhívja a másikát, amikor csak akarja. Boldog vagyok, hogy építész lehettem, és boldog, hogy életemben ennyit még nem dolgozhattam, mint most. – Amikor a pályád elindult, az a magyar építészet egyik legunalmasabb korszaka volt, a szocreál…

Vadász György Vadász György mûtermébenmûtermében

Szemtõl szemben

22

– Nekem nem, mert amíg eljutottam az alkotáshoz, megúsztam azt az építészetet. 1958-ban kezdõdött az én Buváti- és Ipartervbeli munkálkodásom, a Mesteriskolán dr. Szendrõi Jenõ professzor vezetésével dolgoztam három évig, és egyéni feladatokat kaptam. Ez volt a szerencsém. Zalaegerszeg belvárosa, amire a várossal én is megkaptam a nemzetközi építészeti Herder-díjat, az pl. nem panelépítészet volt, hanem alagút-zsaluzatos, ami szabadabb.– Egy építész mikor juthat el odáig, hogy önállóan gondolkodhat, és nem famulusi részmunkákat kulizhat?– Általában ahhoz, hogy egy építész eljusson olyan feladathoz, mint a sényei ökumenikus kápolnám (2002), ahhoz elõször is Istenhit, meg önmagadba vetett hit kell, meg a választott részfeladat, az építészet, amely az emberiség összefoglaló mûvészete. Nekem nagyon keveset kellett lelkem ellen való munkákat megoldanom, de ha igen, akkor is azért tettem jó szándékkal, mert úgy éreztem, hogy meg kell fi zetni azokért az adományokért, amelyeket aztán, ha mindent igyekeztem megtenni, akkor már megajándékoz engem az istenem azzal, hogy akkor most állj neki, és tedd a dolgodat! Sokat pályáztam, és évenként 8-10 pályázatot nyertem. Örültem, ha dicsérnek és dühös voltam, ha belém rúgtak.– Ilyen rúgás lehetett a Nemzeti Színház pályázat, amelyen úgy nyertél, hogy nem a te terved valósult meg.– Az több volt! A 17 tagú zsûri, amelybõl néhány építész külföldi volt, egyhangúlag az én tervemet választotta ki, de utána súlyosan összevesztem Schwajda Györggyel. Azt mondtam neki, hogy ha a régi világban élnénk, akkor biztos kihívnálak párbajra, és nagy örömmel megölnélek! Amikor meghalt, írtam egy cikket a Magyar Nemzetbe, hogy „vigyázzon rád az Isten odafönn, és jobbomat ajánlom neked, mert jobb az, mint ha gyûlölet kíséretében mész el!” Siklós Mária is áldozat volt. De látod, a Jóisten, mikor látta, hogy a Gyurikám nagyon elkeseredik, azt mondta: „megnyered 217 ország közül a magyar pavilont!” És akkor jött Hannover, aminek hatalmas sikere volt. Noémivel elõtte való évben ismerkedtem meg, mikor egy kiállítását nyitottam meg Salgótarjánban. Õ is kijött velem és bõgött a meghatottságtól.– Igen, az nagyon szép lett. Olyan, mint mikor két tenyér óv egy lángot…– Én hajóra gondoltam, de ez is lehetne. Sok pályázatot nyertem. Zalaegerszeg is az volt, vagy éppen a gellérthegyi víztároló. – Amikor egy pályázat végül is nem nyer, vagy nem valósul meg, akkor azt át lehet menteni egy következõ tervbe?– Soha, semmit! Egy és megismételhetetlen minden. Ilyet nem lehet csinálni; a szellemem és a szívem szégyene lenne. Ezt nem kilóra mérik! Még csak el se teszem egy „meg nem valósult tervek” dossziéba. Kihullik, de itt, benn, megmarad. Készítettem az életemben, – mit mondjak? –, ötezer tervet. Ebbõl fölépült mintegy 350, tehát úgy 6-7 százalék. Ebbõl további 10-12 az, amit úgy érzek, hogy a világ számottevõ alkotásai közé tartoznak.

Méltatlan feladatot sose vállalok. A megrendelõvel szeretem elõre tisztázni a dolgokat, mik az igényeik, elképzeléseik, mennyit tudnak ráfordítani. Az építészet a belsõ és külsõ terek mûvészete, összegzése, ismerem az anyagokat, az árakat, a lehetõségeket, és attól, hogy valami egyszerûbb, olcsóbb, attól még lehet belõle egy csodálatos ház. Ha hozzám jöttek, akkor végsõ soron bízzák rám, mert én tudom, hogy mi lesz belõle! Számítógéppel is dolgozol?Csak rajzolok. Nem szeretem a „gépzenét”. Az irodában persze van, és kell is, mert sokkal gyorsabban tudnak készülni a kiviteli tervek, mintha azt én szerkeszteném. De az eldobott vázlatokkal elég sok papírkosár tele lesz, míg a végsõ terv megszületik. Én könnyen tervezek, de nem hagyom abba. Újból és újból visszatérek hozzá, mert ez folyamatos csoda, bármikor eszembe juthat valami, és ha jónak tartom, miért ne születhessék meg? Minden érdekel, ami építészet, térbeli plasztika. Csináltam pl. két vagy három kórházat, az is van olyan nehéz, mint egy Nemzeti Színház. Azt nem az egyetemen tanulják meg a hallgatók. Amikor foglalkozol vele, el kell menni, meg kell ismerni, látni kell, hogy mi az elõkészítõ, mi az hogy nõvérszoba? Egészségügyi szakmabeliekkel kell konzultálni, mert õk tudják, hol kezdõdik és hol ér véget majd a feladatuk, és nekem ahhoz kell igazodnom, az ötleteimet csak az után tudom elõhozni az adott térben.Valahol azt olvastam rólad, hogy szívügyed a templom, meg a kereszt. Nem tud belõlük elég lenni. Nagyon szeretem, mert az „lantjáték”. Hány mûved található a Dunakanyarban?Szentendrén van három saját tervezésû házam, amiket a feleségeimnek adtam. Leányfalun fél éve

épült fel a Faluház, ami nagy szenzációt okozó, szép és nagy érzelmi és esztétikai hatású munkám lett. Ez egy olyan közösségi ház, ami egyszerre több funkciós, de a legfontosabb része szerintem nem a ratio, nem a mérnöki feladat, hanem hogy emlékezzél rá, ha egyszer ott voltál. Mint egy szép nõre, vagy tájra, ami igazán emlékezetes maradt számodra: milyen szép!Jól érzem, hogy te minden munkavégzés közben beleszeretsz abba, amit egy tájba alkottál?Maximálisan! A szerelem érzése nélkül nem tudsz alkotni semmit. Az eszedet egy jobb komputerrel fel lehet cserélni, de a szívedet, a lelkedet, a látomásaidat nem.Azt hallottam, hogy most a Pap-szigetre készülsz valamivel…Errõl még korai lenne beszélni, mert még csak a felkérés van meg, a megbízás még nincs. Itt összesen 55.000 m2-es területben kell gondolkoznom, a parkoló szinttõl a tetejéig, a növényzet maximális megóvásával. A testületi ülésen 14:1 arányban felállva üdvözölték az elõzetes tanulmánytervet, ami még azt sem jelenti, hogy az valamikor is megépül. De ha minden úgy megy, ahogy szeretném, akkor érzésem szerint másfél év alatt elkészülhetnek a tervek, és további másfél év alatt felépülhet az épület. Hiszek benne, hogy különlegesség lesz, és valami szépség veszi majd körül. Tudod mi a legboldogítóbb vén építész létemre? Hogy nem vagyok egyedül. Szüleim lelke, szelleme, gyermekeim hite, képességei, unokáim tehetsége és nevetése, festõm látomásos világa és az élõ építészeti kör, a négy Vadász, akik együtt dolgozhatnak, – ez az igazi örömöm. Meg hogy van. aki szeret, és én is szerethetek.

M. András Károly

Vadász György y

23

G R I M A L D IÜGYVÉDI IRODASzentendre, Tómellék u. 18. I/3.Tel./Fax: 06 26 314 359

Mobil: 06 20 330 36 40

jogi tanácsadás, szerzõdésekingatlan- és építési ügyeköröklési jog, végrendeletek,házassági perek és családi jog,kártérítési, biztosítási,társasági jog (cégjog),társadalmi szervezetek joga,hatósági ügyek, szabálysértési és büntetõ ügyekolasz nyelven is

Tisztelt Olvasók!Ügyvéd válaszol

Több levélíró érdeklõdött a „közös megegye-zéses válás” feltételeirõl. Leginkább az került az érdeklõdés középpontjába, hogy miben is kell megállapodniuk ahhoz, hogy a bíróság elõtt „ne kelljen kiteregetni a szennyest”.

Családjogi törvényünk értelmében a házasságot a bíróság bármelyik há-

zastárs vagy a házastársak közös kérel-mére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házas-ság felbontásánál – amennyiben vannak – a közös kiskorú gyermekek érdekeit kell szem elõtt tartani.

Mikor tekinthetõ a bíróság szerint a házasélet „teljesen és helyrehozhatatla-nul megromlottnak”? A bíró ezt általá-ban akkor állapítja meg, ha egyéb felté-telek mellett a házastársak a házasság felbontására irányuló, végleges elhatáro-záson alapuló, befolyásmentes, egyezõ akaratukat a bíróság elõtt egybehangzó-an, személyesen elõadják. Véglegesnek pedig a bíróság két esetben tekinti az el-határozásukat:

1. A házastársak a közös gyermek el-helyezése és tartása, a szülõ és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tar-tás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a házastár-si közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek.

2. A házastársak között legalább három éve megszakadt az életközös-ség olyan formában, hogy külön (vagy megosztott) lakásban élnek. Ekkor azt kell igazolni, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyer-

mek érdekeinek megfelelõen rendez-ték.

Tehát amikor a házastársak alaposan megfontolt szándéka az, hogy házassá-gukat a bíróság elõtt fel kívánják bontani, de nem akarják feltárni a döntésük indo-kait, akkor kérhetik a „közös megegyezé-ses válás” bíróság általi kimondását.

Ehhez általában ügyvédi segítséget szokás kérni. Az ügyvéd ilyenkor, az ügy alapos megismerése után elkészíti a keresetlevelet és az egyezségi megálla-podást, melyet a másik házasféllel vagy annak jogi képviselõjével is egyeztet.

A megállapodásba a felek bármit be-lefoglalhatnak, ami jogszabállyal nem ellentétes, vagy a jogszabály nem tiltja.

A törvény és a bíró-ság által elvárt minimális tartalmi követelmények a következõk:

Megállapodásra kell jutni abban a kérdés-ben, hogy – amennyi-ben vannak – a közös kis-korú gyermekek melyik szülõnél lesznek elhelyez-ve.

A különélõ szülõ ál-talában tartásdíjat fizet. (Megjegyzésként írom, de hangsúlyozni kívá-nom: A gyermektartásdí-jat a gyermek kapja, neki

jár, a gyermeket gondozó szülõ csak ke-zeli a pénzt. A gyermektartásdíjat kizá-rólag a gyermek szükségleteire lehet és kötelezõ fordítani, az õ érdekében lehet és kell felhasználni. A gyermektartás-díjat tartozással szemben beszámítani a törvény nem engedi, kizárólag annak túlfizetése esetén.)

A házasfelek a házastársi tartásról is megállapodhatnak, errõl nyilatkozatot kell tenniük.

A szülõi felügyeleti jog gyakorlá-sában és tartalmában szintén egyetér-tésre kell jutniuk a szülõknek. Ide tar-tozik azon kérdések sora, hogy pl. ho-gyan döntenek a gyermekük tanulmá-nyi elõmenetele, pályaválasztása kér-désében, a gyermek vagyoni ügyeiben, életpályája segítésében stb.

Szabályozniuk kell a különélõ szülõt megilletõ, a gyermekével való kapcso-lattartást is. Ez általában a minden má-sodik hétvége és minden második ün-nep, illetve a hosszabb tanítási szünetek fele szokott lenni.

A közös lakás használatáról is szük-séges megállapodni; tipikusan az egyik fél elhagyja az ingatlant, de az ingatlan használatának megosztásában is megál-lapodhatnak, illetve a körülményekhez képest másképp határozhatnak a külön-élés megvalósításáról.

Az ingóságok megosztásáról, vagyis a házastársi közös vagyon ezen részé-nek megosztásáról is rendelkezni kell. Ennek nagyon sok módja van, hely hiá-nyában csak példaként említem a hasz-nálat, a fajta, vagy a szerzés szerinti megosztást.

Sokszor elõfordul, hogy a házasfe-leknek családi vállalkozásból saját üz-letrészük van. Ennek rendezése speciá-lis szabályok szerint történik.

Nem kötelezõ, de mindenképpen célszerû az ingatlanvagyon bíróság elõtti egyezségben történõ megosztása, ez azonban további eljárási illeték meg-fizetésének kötelezettségével jár.

Szorosan a témához kapcsolódik és sokszor kérdezik is tõlem, hogy a kö-zös megegyezéssel vagy akár a bírósá-gi ítélettel megállapított tartásdíjat mi-kor lehet módosítani? Erre akkor kerül-het sor, ha a megállapodásnak vagy bí-rósági megállapításnak alapjául szolgá-ló körülményekben utóbb lényeges vál-tozás történt, pl. valamelyik fél anyagi viszonyaiban tartósan számottevõ csök-kenés vagy növekedés állt be.

Továbbra is várom megtisztelõ le-veleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban el-olvashatják.

Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd

24

Gazdaság

Mediációs esettanulmány 1. rész

ElõzményekA mediációt kérõ fél egy magyar közép-

vállalkozás, amely saját szabadalmának ki-

fejlesztéséhez két évvel ezelõtt jelentõs

összegû, svájci frank alapú bankhitelt vett

fel. Sajnos mára az a korántsem szokatlan

helyzet állt elõ, hogy az árfolyam-ingadozás

miatt megnövekedett törlesztõ részleteket

a cég már nem, vagy alig képes kitermelni.

A bank egyszer már átütemezte a törlesz-

tést, újabb engedményre, vagy újabb hitel

nyújtására nincs lehetõség. A helyzetet to-

vább bonyolítja egy harmadik szereplõ, egy

lízingcég megjelenése, melytõl a vállalko-

zás az eszközeit bérli. A lízingdíjak fi zetése a

vállalkozás utolsó forintjait is felemészti, el-

lehetetlenítve ezzel a termelést. A mediációt

kérõ fél szerint az egyetlen megoldás a lí-

zingdíjak átütemezése, türelmi idõs megál-

lapodás megkötése. A lízingcég azonban

nem hajlandó tárgyalni.

A mediáció kezdetének idõpontjára a

felek pozíciói már megmerevedtek, a má-

sik álláspontjának megértésére nem haj-

landók, nem keresik a megoldást, csu-

pán saját álláspontjukat hangoztatják. Tár-

gyalási stratégiájuk is ennek megfelelõen

disztributív-pozícionális jellegû. A mediátor

feladata az ülés során: a józan észen ala-

puló változás elõidézése, s ezzel az

érdekalapú-integratív tárgyalási stratégia

megteremtése, hiszen esetünkben a felek

hosszú távú együttmûködése elengedhe-

tetlen.

A mediációs ülésA mediációs ülés elsõ szakaszában

mindhárom fél elõadhatja álláspontját, a

mediátornak címezve. (Az ismertetések

alatt a másik két fél nem szólalhat meg.)

Kérdezni kizárólag a mediátor kérdezhet, a

tényállás minél pontosabb feltárása érde-

kében.

A mediációt kérõ vállalkozás vezetõje

elõadja, hogy amennyiben nem jut szaba-

don felhasználható pénzeszközhöz, nem

lesz képes alapanyagot venni. Ennek hí-

ján pedig termelni sem tud, nem keletke-

zik bevétele, így törleszteni se lesz képes

sem a bank, sem a lízingcég felé. A lízing-

cég megfenyegette, hogy felszámolási el-

járást kezdeményez ellene. A cég hitelké-

pességi mutatóira és anyavállalati döntés-

re hivatkozva a bank újabb hitelt nem ad,

a lízingcég pedig egyáltalán nem hajlandó

tárgyalni átütemezésrõl. A mediátor kérdé-

sére válaszolva nem érti, miért ilyen érdek-

telenek vele, hiszen egy felszámolási eljá-

rás során egyik hitelezõje se jutna pénzé-

hez. A józanész szerint a cég megmenté-

se közös érdek. Arra a kérdésre, hogy le-

hetségesnek tartja-e, hogy a háttérben va-

lamely hitelezõjének érdekében áll a cég

bedöntése vagy megszerzése, igennel vá-

laszol. Mint mondja, a termékük egyedül-

álló Magyarországon és Európában is, egy

ügyes felszámoló a technológiát megsze-

rezve „aranybányára” lelhet. Szerinte a

bank és a lízingcég is tisztában van ezzel.

Jó szándékát bizonyítandó a kompromisz-

szum készségét fi rtató kérdésre azzal áll

elõ, miszerint szívesen beleegyezne, hogy

a hitelezõk – ideiglenesen – hozzáértõ gaz-

dasági vezetést helyezzenek cége élére. A

mediátor kérdésére, hogy más, idegen for-

rás bevonására lát-e lehetõséget, elmond-

ja, hogy jelenleg is tárgyalnak szakmai

befektetõkkel a cég egy részének eladá-

sáról, de ez csak több év távlatában re-

alizálható. Alapanyagot viszont most kell

vennie, hogy termelni tudjon.

A bank képviselõje sajnálkozik a cég

helyzete felett, de a már elhangzott anya-

vállalati döntésre hivatkozva csak azt tud-

ja megerõsíteni, hogy a továbbiakban nem

tudnak se haladékot, se további hitelt nyúj-

tani a cégnek. Szerinte a cég árbevéte-

le nem nyújt fedezetet a meglévõ hitelei-

nek törlesztésére sem, minden további hi-

tel csak siettetné a bukást, növelné a bank

veszteségét. Mediátori kérdésre válaszol-

va elmondja, hogy a bank viszontbiztosí-

tása révén követeléseinek 60 %-át a cég

fi zetõképtelensége esetén is realizálni tud-

ja. Mindemellett a cég ingatlanvagyonára

jelzálogjogot jegyeztetett be, és az árbe-

vételére azonnali inkasszó joggal rendel-

kezik, a hiteltörlesztések erejéig. Kérdésre

elõadja, hogy õk eddig is mindent megtet-

tek a cég megmentéséért, egy alkalommal

már átütemezték a törlesztéseket, és a lí-

zingcég követeléseire kezességet vállaltak,

mikor az korábban már felszámolási eljá-

rással fenyegetett. A megoldást õ is a lí-

zingdíjak átütemezésében látja.

A lízingcég vezetõje elõadja, hogy a

cég évekkel ezelõtt milliós nagyságrend-

ben lízingelt eszközöket, melyeknek az ér-

téke mára a még hátralévõ lízingdíj töre-

dékét sem éri el. Követelésük behajtása

ezért bizonytalanná vált, hiszen az eszkö-

zök eladásából, – amire nem fi zetés ese-

tén a szerzõdés lehetõséget ad –, nem jut-

nának pénzükhöz. Ráadásul a lízingdíjak fi -

zetése is akadozik. Követelésük biztosítá-

sára ezért a bankhoz fordultak, hogy – ke-

zességvállalás mellett – a cég árbevétele

feletti rendelkezési jogot engedményezze

rájuk a lízingdíjak erejéig, ami a gyakorlat-

ban azt jelenti, hogy a cég bankszámlájá-

ra befolyó bevételekbõl a bank azonnal és

elsõdlegesen a lízingcég követeléseit elé-

gíti ki. Ez – „a bank álljon be a cég mögé”

– volt a feltétele annak, hogy korábban ne

indítsanak felszámolási eljárást a cég ellen.

Mediátori kérdésre válaszolva megerõsíti,

hogy fenti megoldással gyakorlatilag „biz-

tosra mennek”, hiszen a bank kezessége

és viszontbiztosítása az õ követelésére is

áttételesen biztosítékot nyújt. A jelenlegi

helyzetért csak és kizárólag a céget teszi

felelõssé, a cég sorsa nem érdekli, ezt han-

goztatja is. Kompromisszumra, átüteme-

zésre semmilyen körülmények között sem

hajlandó.

A bank képviselõje mediátori kérdésre

válaszolva elmondja, hogy azért engedtek

a lízingcég kérésének, mert a követelésü-

ket a bank szabályzata szerint a viszontbiz-

tosítás ellenére sem hagyhatják veszni, – s

ezt a lízingcég is jól tudja.

A mediátor a résztvevõk meghallgatá-

sa után összeállította és jóváhagyatta a fe-

lekkel a megtárgyalandó témák jegyzékét.

Következõ számunkban innen folytatjuk.

Szûts Veronika

igazságügyi adószakértõ, mediátor

www.taxart.hu

Hibás gazdasági döntéseink következményei

25

Az Aloe veraAz Aloe vera

Szépítõk SzigeteSzentendre, Bolgár u. 8. I. emelet 6. (HÉV-végállomásnál)20/465-3352www.szepitokszigete.hu

Sok száz tudományos közlés és sok-

millió ember tapasztalata bizonyít-

ja: az egyetlen olyan növény a vilá-

gon, ami szinte „mindenre jó”. Gyó-

gyításra, az egészség megõrzésére

és helyreállítására, szépségápolásra

és táplálékként egyaránt. Valameny-

nyi növény közül a legtöbbféle (több

mint 250!) tápanyagot tartalmaz-

za, éppen azokat, amelyeket

az emberi szervezet zavartalan

mûködése érdekében kívülrõl

kell bejuttatnunk. Számos vi-

tamint, enzimet, ásványi anya-

got, fehérjéket, esszenciális

aminosavakat (a szükséges

20-ból 9-et).

A szervezetünket kb. 350 féle

vegyület alkotja, ebbõl 240 féle

megtalálható az aloe verában. Ami a

legcsodálatosabb benne, hogy ezek-

nek az alkotórészeknek az egymás-

hoz viszonyított aránya a lehetõ leg-

jobban igazodik szervezetünk igé-

nyeihez. Azt még a gyógyszerészek

is elismerik, hogy ilyet mestersége-

sen nem lehet elõállítani. Az aloe pó-

tolja azokat a tápanyagokat, amik az

élelmiszerekbõl hiányoznak, és se-

gít megszabadulni a felesleges vegy-

szermaradványoktól. A szervezet

máig sem egészen feltárt öngyógyító

mechanizmusa a bõséges kínálatból,

mint valami svédasztalról, kiválaszt-

ja és a megfelelõ helyre juttatja el a

tápanyagokat az aktuálisan szüksé-

ges mennyiségben.

Az aloe rendkívüli felszívódási me-

chanizmussal rendelkezik. Tápanya-

gai sejtszinten a víznél 7x gyorsab-

ban szívódnak fel az emberi szerve-

zetben. Az emberi szervezet felis-

meri az azonosságot, és fenntartá-

sok nélkül befogadja az aloe ható-

anyagait, melyek azután mellékha-

tások nélkül fejthetik ki kedvezõ ha-

tásukat.

Tisztító, antibiotikus, fájda-

lomcsillapító, baktérium-, csí-

ra-, gomba-, vírusölõ, nyug-

tató, méregtelenítõ, regeneráló,

gyulladáscsökkentõ, sejtépítõ funk-

ciót teljesít. Ellentétben az ember ál-

tal kitalált és receptúra alapján alko-

tott multivitamin készítményekkel,

az egyes összetevõk együttmûködõ

hatással rendelkeznek. Az Aloe vera

barbadensis Miller olyan minõségi

táplálék, amely visszaadja a harmó-

niát, pótolja a hiányokat, ellenállóvá

teszi a szervezetet a fertõzésekkel

szemben, segít közömbösíteni a

környezeti ártalmak során keletke-

zett méreganyagokat, növeli a szel-

lemi teljesítõképességet, óvja

bõrünket, a kisiklott anyagcsere

folyamatokat segít a helyes me-

derbe terelni, szabályozza az im-

munrendszer mûködését, javítja

a bélmûködést, moz-

gósítja a szervezet

öngyógyító erejét.

Számos aloe vera

tartalmú termék

található ma már

a piacon. Ivógélek,

bõrápolási termékek, napvédõ

termékek. Ha ügyelünk a minõségre,

biztosan nem választunk rosszul.

A termékeket forgalmazza a Szépítõk Szigete

26

Egészség rovat

Prof.Dr. Szigetvári Ivánegyetemi tanár,

szülész-nõgyógyász

természetgyógyász,

az MTA doktora

Tel: 06 30 201 8080,

06 30 360 7725

Rendelés:www.pro-bios.hu

Szigetvari.dr@vipmail.hu

Az Aloe vera Amit az agyvérzésrõl tudni kellA cikksorozat megírására az a szomorú és egyben megdöbbentõ felmérés késztetett, amely szerint a magyar lakósság a sztroke betegség vonatkozásában még az alapfogalmakkal sincs tisztában.

Agyvérzésben (stroke) elsõk vagyunk

A stroke közismert nevei az agy-vérzés vagy szélütés vagy gutaütés. A betegség az agyi érrendszer ká-rosodása miatt jön létre és többnyi-re hirtelen kialakuló szédülés, bé-nulás, beszéd- és látászavar formá-jában, gyakran tragikus kimenetel-lel jelentkezik. A sokszor tünetmen-tes, ismétlõdõ kisebb érelzárodások memória és koncentráció zavarok-hoz, elbutuláshoz vezetnek. Meg-különböztetünk vérzéses formát (ez az agyvérzés, az összes sztroke eset 20%), és az érelzáródás, trombózis, eltömeszelõdés következtében ki-alakuló agyszövet elhalással, infark-tussal járó formát, amely az esetek 80%-a. A cikkben a két formát csak a szükséges vonakozásokban külö-nítjük el, elsõsorban azért, mert a be-tegség kialakulásában, a következ-ményekben és a megelõzésben a két forma hasonló.

A halálozásban Magyarország a rákos betegségek mellett a stroke vonatkozásában is világelsõ. Éven-te közel 18 ezren halnak meg agyi ka-tasztrófában. A cerebrovaszkuláris betegségek (CVB) mortalitása a nyugat-európai átlag kétszerese (40 évvel ezelõtt még azonos volt!).

Még riasztóbb, hogy a magyar ál-dozatok 10 évvel fiatalabbak, mint nyugat-európai sorstársaik. Ha-zánkban a szívinfarktus és a daga-natok után a 3. leggyakoribb halá-lok. A tartós rokkantság vezetõ oka, a legnagyobb költségvonzatú beteg-ségcsoport.

A kiemelkedõen rossz megbete-gedési és halálozási adatok több okra vezethetõk vissza. A lakós-ság önpusztító életmódja mellett az egészséggel kapcsolatos igen hiá-nyos ismeretei is szerepet játsza-nak. Az érrendszeri betegségekrõl (mint például magas vérnyomás, el-hízás, magas vérzsírszint) és azok rizikófaktorairól még rendelkezik némi ismeretekkel, azonban újabb felmérések szerint is teljesen hiá-nyosak az agyérrenszeri megbete-gedések vonatkozásában. Sok em-ber számára szinte semmit nem je-lentenek a szélütés, gutaütés, agy-vérzés kifejezések. Az alapfogal-makkal sincs tisztában.

Az egészségügyi (és szerin-tem az oktatási) rendszer hibája is, hogy a lakósság körében nem tu-datosodott megfelelõ szinten, hogy a stroke már az elsõ tünetek meg-jelenésekor sürgõsségi eset. Már gyanú esetén is azonnal mentõt kell hívni, mert az elsõ órák a túlélés és a maradandó károsodások szem-pontjából is döntõ fontosságúak.

Az optimális négy órán belül megkezdett ellátással szemben a

betegek 40%-a 24 órán túl kerül a ma már Magyarországon is megta-lálható speciális stroke osztályokra. Az elsõ tünetek utáni kezelés késle-kedése az idõvel arányosan növe-li az agyi területek elhalását, a ma-radandó károsodásokat és a morta-litást.

A követkzõ számban folytatjuk (stroke oka, kialakulása).

27

Májusban nyílt meg a Ferenczy Múze-um szervezésében a Ferenczy Noémi-dí-jas Rényi Krisztina

grafi kusmûvész meseillusztráci-óit és festményeit bemu-

tató „Képes mesék – Mesés képek” címû kiállítás, melyhez a méltató szavakat az egyik legavatot-

tabb kolléga, Jankovics M a r -cell Kos-suth-díjas

rajzfi lmrendezõ, mûvelõdés-történész és illusztrátor mondta.A nemzetközi könyvpiacon is jól is-mert mûvésznõ munkásságát már szá-mos díjjal jutalmazták itthon és kül-földön egyaránt. A többi között 2000-ben Honour List-díjat kapott Columbi-ában, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) világkongresszusán, a Benedek Elek: Táltos Jankó és más mesék címû kötethez készült illuszt-rációiért. Feuer Mária: Sárkányme-se címû könyvéhez készített rajzaival a Francia Intézet Octogon-nagydíját nyerte el 2003-ban. Az IBBY 2004-ben H. C. Andersen-diplomával tün-tette ki. A könyvillusztrátori szakmá-ban „kis Nobel-díjként” számon tar-

Rényi Krisztina a

Szentendrei Képtárban

tott rangos elismerést negyedszá-zados illusztrátori életmûvéért kap-ta, ami csaknem hetven, többnyire gyerekek részére készült könyvet je-lent. A kitüntetés alkalom-ból Rényi Krisztina így fog-lalta össze véleményét, személyes tapaszta-latait az illusztrátori munkáról:„Jó gyermekkönyv-il-lusztrációt nem lehet félszívvel, mellékesen csinálni. A mai illusztráci-ók sokszor harsányak, szí-nesek, ugyanakkor felszí-nesek is. A sok fontos mellett azért jelenhet meg ennyi igénytelen is, mert a kiadók egy része csu-pán üzletet lát bennük. Olcsón megveszi a kül-földi jogokat, maga fordítgat-ja a szöveget, és szakemberek közremûködése nélkül dobja piacra a könyvet.Ma már bátrabban lehet rajzolni, mint régen, és a gyerekek is sokkal nyi-tottabbak, fogékonyabbak, de a hazai kiadók többségébõl hiányzik a bátor-ság. Nem kockáztatnak olyan köny-vekkel, amelyekben az illusztráció lazább, szokatlanabb felfogású. Nálunk az írókat olykor mene-dzselik, a grafi kusokat szin-te soha. Feuer Mária Sár-kánymese címû könyvéhez készült illusztrációimmal, vagy a Táltos Jankó címû népmese-válogatással nyer-

õõõõõõõõõõõõõõõõ õõõõõõõõ

Képes mesék

– Mesés

képek

mûvészrovat

28

tem néhány nemzetkö-zi díjat, de itthon nem sok szó esett róluk.A legkisebbeknek szó-

ló könyvekbe is igényes képek kel-lenek: ezek az elsõ

mûalkotások, amelyekkel a gyerek találkozik. Fejleszti a

vizuális kultúrát, tágítja a képzele-tet. Nálunk egyre kevesebben illuszt-rálnak gyerekkönyveket, ma már tíz mûvészt is nehezen sorolnék föl.”Az évrõl-évre megrendezésre kerülõ Ünnepi Könyvhét Gyerekkönyv-napok kabalafi gurája, Félõlény, a könyvet ol-vasó, hegyes fülû kis manó, a május-ban elhunyt Békés Pál mesekönyvé-nek fõhõse is az õ grafi kai teremtmé-nye. Mesefi gurái talán azért is olyan népszerûek, mert csak olyan könyv il-lusztrálását vállalja el, amelyik hozzá, magához is közel áll. Fontosnak tart-ja, hogy hitelesen jelenítse meg azt

a világot, azt a környeze-tet, amelyben a gyere-

keknek írt tör-ténet játszó-

dik, hiszen sokuk számára a mesekönyv az elsõ talál-

kozás a képzõmûvészettel, a mûalkotással, és sokszor

életre szóló vizuális élményt kap-nak általa. Minden újabb könyv

kihívás számára; komoly fel-készülés után nyúl csak

az ecset vagy toll után. Elõfordult pél-dául, hogy egyik mun-kájához Bretagne-ba

utazott, hogy alaposan megismerje azt a kulturális hátte-

ret, szellemiséget, amit a szöveg alapján a képeknek tükrözniük kel-lett.A szentendrei kiállítás mind aránya-iban, mind tematikájában tükrözi Rényi Krisztina eddig munkásságát. A három kiállító terembõl kettõben a mesék világáé a terep, s nem csak a kiállított képek, hanem a nagyon öt-

letes és látványos épített mese-installációk révén is. Az egyik

teremben a legtöbb mese egyik fõ helyszíne, az erdõ fogadja a látogatókat, a másikban egy vár, s ter-mészetesen van játszó és alkotósarok is, hogy a hir-telen megindult gyerekfan-

tázia, a látottaktól fellobbant alkotó-vágy már ott, a helyszínen kiteljesül-hessen. Két terem tehát elsõsorban a gyerekek kedvét keresi, míg a har-madik a felnõtteknek kedveskedik, ahol a sokoldalú mûvész festményei, nagyméretû akvarelljei kaptak he-lyet. Rényi Krisztina a sokszorosított grafi ka szakon végezte el a fõiskolát (1983), úgyhogy egyaránt otthono-san mozog a litográfi a, a rézkarc, a szita, az akvarellkészítésben, de az olajfestés, vagy a freskó sem hozza zavarba.Rényi Krisztina július 4-ig látogatha-tó kiállítása, különösen a kapcsoló-

dó programoknak köszönhetõen, ígéretes családi program, amely képes maradandó él-ményben részesíte-ni a mesék klasszi-kus világa iránt fo-gékony kicsi-ket és na-gyokat.

Török Katalin

29

3030

Tahitótfalu

PartnereinkSzentendre:Pest megyei könyvtárMáté optika, Sztarovodai útTurinform, Dumtsa j u 22Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út.Andrea Patika, Kálvária útCsencsi-Nari zõldségesSõrgyár büfé DelikáteszHév végállomásPékség, Törökvölgyi útFirenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46Jász u 5Szent L u 99Fehérviz u 20Kossuth L u 23-25Péter Pál u 3Dobogoköi u 4Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19.P'Art mozi, Dunakorzó 18.Fókusz bolt, Széchenyi tér 14.Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13.Antikvárium, Fulco Deák utcaPetrol Benzinkút, Vasváry Pál utcaTobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5LAKÓTELEPI KLUB Kálvária útDolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

Tahitótfalu:Coop Abc, Szentendrei útRudolf Mártonné, Visegrádi u 14VEGYESKERESKEDÉS Fõ térTejboltVegyeskereskedés, Szentendrei út 73.Czója Lottózó, Béke út

Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2SSG Kft, Kossuth L .u 1Fibi 2007 BtDaru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/cHavanna vegyesbolt, Hõsök tere 11Hév állomásKossuth L u 18Beniczki u 74Vörösmarty M u

Budakalász:Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30Omszk park 1Budai 15Budai 43Széchenyi u 28Virág u 10

Leányfalu:Babi delikát, Móricz Zs út. 142Strand, Zõldséges üzletHamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138.Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112.ABC - Móricz Zs. u. 128.

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29Kossuth L u 11

Visegrád:LepenceFõ u 77Mátyás u 8 Budapest:Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Dunabogdány:Frédi Delikát Kossuth 70.

Pócsmegyer-Surány:Popeye és Társa Vegyeskereskedés

Vadaskert út. 4Megyer Bt Dózsa György út 12Surány Rév Közért DunasétányNárcisz ABC

Szigetmonostor:Középpont ABC, Estike u. 2.Maribel, Nagyduna sétány 962/1/BSzöszö Kft Rákóczy út 12Coop ABC Vadvirág utcaÖnért Közért; Vadvirág utca

ImpresszumFelelõs-fõszerkesztõ:

Nagy Erzsébetnagy@szentendreikurir.hu

Olvasó-szerkesztõ:

M. András KárolyÜgyv. ig.: Dálnoki GáborGrafi kai tervezés: Bakai Attila,

Kis Roland, Dálnoki LászlóMunkatársaink: Bokor Tamás,

Szük Norbert, Kiss ÁgnesMédiareferens

Szegedi Erikaszk.partner@sgmail.comHegedüs Olimpiah.olimpia@hotmail.com

Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 4806 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

ajánló / 2010. július

Terjesztés: Lapker Zrt.Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823

Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch

Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím:

1135 Bp. Palóc utca 2.www.szentendreikurir.huinfo@szentendreikurir.hu

Médiafi gyelõ: Observer

ISSN szám: 1785-6930

Megjelenik havonta

Aszering- RENDEZVÉNYSZERVEZÕ

ÉS INGATLANIRODA!!

Esküvõ, legény-leánybúcsú,

aranylakodalom, szülinapi buli, céges rendezvények!

Ingatlan eladás-kiadás-

értékbecslés!

INGYENES ÁRAJÁNLAT! Hívjon bizalommal!

26/385-087, 06/20-996-24-34

Könyvelés visszamenõlegesen is

Bérszámfejtés, munkaügyAdó és üzletviteli tanácsadás

www.primaudit.hu

20/912-7713

20 éves tapasztalat, garancia

Szentendrei TeátrumJúlius 10. szombat, Péter-Pál templom, 21 óra: Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: MÁRIA EVANGÉLIUMA – a rockope-ra oratórikus elõadása egy részben. Elõadja: Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, a Rotunda énekegyüt-tes és szólistái. Vezényel: Tóthné Mózer Annamária.Július 15. csütörtök, 20.30 a MûvészetMalom udvara, (esõ esetén: a PMK színházterme Pátriárka u. 7.): PÉTERFY BORI & LOVE BAND. Július 16. péntek, 20.30, MûvészetMalom (esõ esetén: PMK szín-házterme, Pátriárka u. 7.): PANNON FRESKÓ – a Magyar Állami Népi Együttes táncjátéka. Közremûködnek hangfelvételrõl az együttes népzené-szei, Bognár Szilvia, Palya Bea, Sebes-tyén Márta énekesek, valamint meghí-vott zenészek. Zene: Sebõ Ferenc. Fény- látvány: Kovács Gerzson Péter. Rendezõ, koreográfus: Mihályi Gábor. Július 17. szombat, 20 óra, MûvészetMalom udvara (esõnap: július 18. vasárnap): RIDEG SÁNDOR: INDUL A BAKTERHÁZ –

vígjáték, a Veszprémi Petõfi Színház elõadása. Szereplõk: Õri Ádám, Eperjes Károly, Bajcsay Mária, Meszléry Judit, Kõrösi Csaba, Gula Péter, Bakody József, Dobra Mária, Nyirkó István, Kuna Károly, Szûcs László, Szalma Tamás. Rendezõ: Bereményi Géza.Július 23. péntek, 24. szom-bat, 20.30, nyilvános fõpróba: júli-us 22. csütörtök, (Esõnap: július 25. vasárnap) MûvészetMalom udvara: PETER PAVLAC: DOLCSAJA VITA –

magyarországi õsbemutató! Leonid Iljics Brezsnyev lányának, Galina Brezsnyevának története, valóság és fi kció. A Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közös bemu-tatója. Magyar szöveg: Parti Nagy Lajos. Fõszerepben: Csákányi Eszter. Rendezõ: Ardai Petra.Július 30. péntek, 20.30, MûvészetMalom udvara (esõnap: augusztus 2. hétfõ): SZERGEJ MEDVEGYEV: FODRÁSZNÕ – a Debre-ceni Csokonai Színház elõadása. Szereplõk: Szûcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Kristán Attila. Rendezõ és látványtervezõ: Viktor Rizsakov.Július 31.szombat, 19 óra, MûvészetMalom udvara: JAZZ FESZ-TIVÁL. Fellépõk: Finucci Bros Quartet, Dresch Quartet, Borbély Mûhely, Szalóky Ági: KARÁDY-EST.Augusztus 6. péntek, 20.30, MûvészetMalom udvara, (esõ esetén: PMK színházterme, Pátriárka u. 7.): KÉTFILLÉRES OPERA – a Gruppo Amarcord (Modena) elõadása. Elõadják: Barbara Zanasi - színmûvész, Massimiliano Barbolini – tenor Gentjan Llukaci - hegedû, Denis Biancucci –

zongora, Claudio Mattioli - bariton, fi sarmonica, rendezõ. Augusztus 7. szombat, 20.30, MûvészetMalom udvara (esõnap: augusztus 9. hétfõ) NEIL SIMON: NÕI FURCSA PÁR – vígjáték két rész-ben – a Száguldó Orfeum elõadása. Szereplõk: Hûvösvölgyi Ildikó, Ivancsics Ilona, Szilvássy Annamá-ria, Farkasházi Réka, Bajza Viktória, Balázs Andrea, Bardóczy Attila, Agárdi László. Rendezõ: Bencze Ilona.

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk ma-gazinunk számára. Önéletrajzot kér-jük a szerkesztõségünk címére, az info@szentendreikurir.hu e-mail cím-re elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.

a Dunakanyar magazinja

30

Lakossági

! Kedves Ovasóink!Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb Apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen:150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

„Duna House szentendrei irodájába értékesítési ta-pasztalattal rendelkezõ szakembereket keresünk, akik-nek fontos a folyamatos fejlõdési, és kiemelkedõ ke-reseti lehetõség. Önéletrajzokat az alábbi e-mail cím-re várjuk: jablonszky.bea@dh.hu. Érd: 06 30 619 56 53”

Azonnali belépéssel, idénymunkára fagylalt árusí-táshoz pultos kiszolgálót keres a Skanzen. Munkaidõ: keddtõl vasárnapig 9.00-17.00 óráig. Érdeklõdni lehet: Keresztúri Tamás, tel.: 30/927-8060.

Eladó jelentkezését várjuk a Skanzen Szatócsbolt-jának helyi kitelepüléséhez. Idénymunka: 2010. má-jus 18.-június 11. Keddtõl péntekig 9.00-17.00 között. Érdeklõdni lehet: Gombosi Beatrix, tel.: 30/698-0123

Takarítónõt keresek Tahitótfaluban, 06 30 630 7823

INGATLANIngatlant venne, vagy eladna? Nem tudja, meny-nyit ér ma? Szakképzett értékbecslõ vállalja lakása, háza, telke értékbecslését Szentendrén és környékén. Tel. 06-26-318-759, +36-20-958-6174

ÁLLÁSNemzetközi, tradicionális pénzintézethez cso-portomba pénzügyi tanácsadókat keresek. Ingye-nes képzések. Az elsõ nyolc hónapban garantált, fi x jövedelem. Elõrelépési lehetõség, kulturált mun-kakörnyezet. Hitelek, befektetések, egészségbiztosí-tás. Felsõfokú végzettség elõny, nem feltétel. Mini-mum érettségi szükséges. Hívjon bizalommal. Tel: 06 30 9444 004

Társkeresô Újrakezdôknek a Dunakanyarban.Ahhoz, hogy társat találj, tedd meg az elsõ lépést!

www.újrakezdés.hu

06-20-823-2025

Borda Húsbolt2023 Dunabogdány,Kossuth L. u. 40.

A BORDA HÚSBOLT júliusi ajánlata:

Sertés párizsi emészthetõ bélben 1160 Ft helyett 900 Ft

Vákuumfóliás Füstölt,Fõtt császárszalonna:1460 Ft helyett 1200 FtErdélyi szalonna 1300 Ft helyett 1100 Ft

Tájékoztatjuk Kedves Vásárlóinkat,hogy a Nyári Szabadságidõpontja: 2010 július 19-25.-ig tart.

Nyitás július 27.-én Kedden reggel 07.00-kor

Kedves Állatbarátok, Támogatóink! Megint nagyon sok a kidobott, az ut-

cán gazdátlanul kóborló állat. A

felelõtlen emberek úton útfélen ki-

dobva, kerítésekhez, fákhoz, a men-

hely bejáratához kikötve, dobozban

kihelyezve próbálnak szabadulni ál-

lataiktól.

Az elhagyott, az utcán tengõdõ és

korlátlanul szaporodó kutyák és ci-

cák befogadása és új családokba

való kihelyezése a mi feladatunk,

de ennek elvégzéséhez pénzre van

szükség!

Minden pénzbe kerül! – az ete-

tés, a gyógykezelés, az oltások, az

ivartalanítás, a menhely

fenntartásának közüzemi

számlái….. stb.

Ismét csak azt tudjuk kérni:

segíts, ha módodban áll!

Adományozz nekünk kész-

pénzt, eseti és/vagy rendsze-

res jelleggel. A befi zetést bevételi bizonylattal és adóigazolás egyidejû

kiadásával vesszük át.

Bankszámla számunk: Dunakanyar Takarékszövetkezet, Szentendre

64700076-10006234

Segítsd megelõzni a társállatok ill. kóbor állatok nem kívánt szapo-

rodását, elkóborlását!

Ivartalaníttasd és regisztráltasd házi kedvencedet az állatorvossal!

Minden segítséget hálásan köszönünk!

Szentendrei ÁRVÁCSKA Állatvédõ Egyesület

www.arvacska.hu