POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2011/FEBRUÁR • ÁRA 150 Ft

DUNABOGDÁNY ◆ TAHITÓTFALU ◆ LEÁNYFALU ◆ SZENTENDRE ◆ POMÁZ ◆ BUDAKALÁSZ ◆ SZENTENDREI-SZIGET ◆ VISEGRÁD

Exkluzív interjú: Lõrincz LeventeLõrincz Levente

Mi lesz a Mi lesz a nyugdíjammal?nyugdíjammal?

ÁlmodomÁlmodom a színházata színházat

Beszélgetés feLuggossy László festõmûvésszel

Titkok Titkok Móricz Móricz körülkörül

Szemtõl Szemtõl Szemben Szemben Szirtes Szirtes János János festõmûvésszelfestõmûvésszel

A TízparancsolatA TízparancsolatA DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak! 1790,- Ft

1790,- Ft Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén vagy a Tábita könyvesboltunkban személyesen Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Egészség prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi

tanár, természetgyógyász

30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu

Jogügyek Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd

20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu

Gazdaság Szûts Veronika közgazdász

veronika.szuts@taxart.hu

Irodalom Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Tartalomból

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak!

Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Innen-onnan 4-7

16-17

Programajánló 30-31

Irodalom 24-26

Mûvészrovat 28-29

Kedves Olvasónk!

Egészség 18

22Ügyvéd válaszol

Exkluzív interjú

Portré 10-12

8-9Barangoló

Szemtõl szemben 20-21

Álljon meg egy pillanatra! Emelje fel tekintetét az utcák ránk nehezedõ nyomárától, próbálja egy pillanatra elfelejteni az elõttünk álló nap terhe-it! Nézze! Nem csodálatos?A hókristályon, dérvirágon megcsillanó nap-sugár beragyogja az Ön lelkét is , ha hagyja.

A csoda itt van körülöttünk, csak észre kell venni: az ég kékjében, a ragyogó napsütésben, a mocorgó rügyecskében,a szárnyait próbálgató kis bogárban.

A gondok, a bajok, a nincsek, a fájdalmak ellenére keressük meg min-den nap azt, aminek örülhetünk.

Örüljünk annak, hogy lassan vége a télnek. Itt van február, õsi magyar nyelven Jégbontó hava, de a népi kalendárium böjtelõ havának is nevezi.

Sok kedves hagyomány, szokás kötõdik februárhoz, ezek közül néhá-nyat idéznék fel.

Február 2. Gyertyaszentelõ Boldogasszony napja. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából és meglátja saját árnyékát, visszabújik, mert a tél elhúzódik, de ha már kint marad, akkor hamarosan jön a tavasz.

Február 14. Szent Bálint napja, az immár közkedvelt Valentin-nap. Igaz, hogy Szent Bálint a szerelmesek védõszentje, de a hozzá kötõdõ szokások új keletûek, angol, amerikai hatásra honosodtak meg nálunk. Ilyenkor a szerelmesek és nemcsak õk megajándékozzák egymást.

És természetesen õsidõk óta a február a farsang idõszaka. Ez vízke-reszt napjától, január 6-tól hamvazószerdáig tart. Ez a bálok, különféle mulatságok, régen az esküvõk, nagy lakodalmak ideje volt.

De a farsang legjellemzõbb eseménye a vidám, álarcos, jelmezes bál, felvonulás. Ennek egyik híres formája hazánkban a busójárás.

Tehát akad alkalom és ok az örömre bõven.Így februárban mindig eszembe jut Áprily Lajos, az „angyal-tiszta-

ságú” huszadik századi költõ, ahogyan õt Kondor Béla, a híres kortárs festõ nevezi. Áprily az átélt hányattatások, borzalmak ellenére megtalálta a „létezés hajnal-friss örömét”, Gyõri Lajos szavaival élve.

A Visegrádi-hegyeket, erdõket járva társa lesz a fa, a fû, a virág, az õz, a madarak. Tõlük tanul éltetõ erõt és örömöt. Ez az öröm lüktet tavaszköszöntõ csodálatos soraiban:

Titkon a Bükkbenmoccan a rügyben-mint csibe héjban- kandin a lomb,s mintha a róna kedve dalolna,úgy muzsikál, muzsikál a kolomp.

Indulok. Értem.Jól tudom: értem,értem üzenget a zsenge határ:„Szíved, a bomlott,ócska kolompothozd ide, hozd ide, hozd ide már!”Tavaszodik

M.M.

Várom leveleiket.Nagy Erzsébet

fõszerkesztõnagy@szentendreikurir.hu

Gazdaság 23

3

Innen-onnan

2011. január 21-tõl ismét a Vas-tagh György utcai házban csodálhat-juk meg Kovács Margit kerámiáit.

Kovács Margit (1902 – 1977) Kos-suth-díjas kerámiamûvész életmûvét bemutató gyûjtemény 1973-ban nyi-totta meg kapuit a látogatók elõtt. A múzeumnak, amely közel két évtizeden át Magyarország egyik leglátogatottabb közgyûjteménye volt, a XVIII. században épült sóház – késõbb postakocsi-állomás, majd a Vastagh család lakóháza – ad ott-hont. 1979-ben új szárnnyal bõvült az épület, itt az elsõ állandó kiállítás szinte változatlan megtartása mellett Kovács Margit mûvészeti hagyatékát állítottuk ki.

A kiállításban 1979 óta néhány kisebb felújításon kívül nem történt jelentõs változtatás. A múzeum me-nedzsmentje ezért célul tûzte ki a meglévõ múzeum új épületrésszel történõ bõvítését, a kiállításnak a XXI. századi muzeológiai elvárások-nak megfelelõ felújítását, látogatóba-rát múzeumi attrakciók, interaktív információs szolgáltatások beveze-tését és többnyelvû tájékoztató rend-szer kiépítését.

Az áttörést a 2008-ban benyúj-tott pályázatunk hozta: A SZENT-ENDREI KOVÁCS MARGIT MÚ-ZEUM MEGÚJULÁSA címû, KMOP-3.1.1/C-2008 azonosító jelû nyertes pályázatunk teremtette meg

A megújult Kovács Margit múzeum megnyitása

az anyagi fedezetet arra, hogy végre, 2010. május 5-én megkezdhettük az építési munkákat. A közel 110 négy-zetméteres – Kocsis József Ybl-díjas építész tervei alapján készült – új épületszárnyban helyet kapott a mos-dókon és a múzeumi bolton kívül az emeleten egy interaktív 3D vetítésre alkalmas elõadóterem is, melyben megidézzük Kovács Margit szemé-lyét: a falakat a mûvészrõl készült portréfotók díszítik. A teremben egy 3D-s digitális program segítségével a látogatók maguk forgathatják kör-be a mûvek virtuális képét, s ezzel a mûvek eddig rejtve maradt értékeit is felfedezhetik.

1973-tól a rendszerváltásig szin-te nem volt olyan Magyarország-ra érkezõ magas rangú nemzetközi vendég, köztük uralkodók, államfõk, miniszterek, jelentõs mûvészek, akiknek ne szervezték volna meg a „Szentendre és a Kovács Margit Gyûjtemény” programot. A 70-es évektõl a rendszerváltásig a múze-umban látogatást tett nevezetes sze-mélyiségek számbavételével egyúttal betekintést nyerhetünk Magyaror-szág korabeli diplomácia-történetébe is. Az új szárny földszintjén ezekrõl a magas szintû delegációkról – és az õket fogadó múzeumi kollégákról – készült fényképeket állítottuk ki.

A kiállítás rendezési koncepciója is megújult. Kovács Margit munkás-ságát a kezdetektõl kaleidoszkóp-jellegûen bemutató kiállítás most új szemléletmóddal gazdagodott. A megújult tárlat igyekszik megõrizni a bensõséges viszonyt a látogató és a mûtárgyak között, de emellett nagyobb hangsúlyt fektet a teljes életmû kronologikus bemutatására. A kerámiák idõrendi sorrendjét két tematikus terem (a régi pincében a „kápolnatér”, és az 1979-ben épült pinceszárnyban az audiovizuális te-rem) szakítja meg, változatosabbá és érthetõbbé téve a pályakép bemuta-tását.

Az új épület akadálymentes, az emeletre személyfelvonóval is fel le-het menni, az udvaron helyeztük el a mozgássérültek számára kialakított mosdót. A kiállítás utolsó termében –

kerekes székrõl is elérhetõ magasság-ban elhelyezett – mûtárgymásolatok alkalmazásával vakok és gyengén látók számára „tapintható tárlat”-ot alakítottunk ki, mely azonban min-den látogatónak különleges élményt nyújthat.

A múzeum vonzerejének növe-lésében a legfontosabb elõrelépés a családbarát, a gyermek- és az ifjú-sági korcsoportok sajátos igényeit is kielégítõ technikai fejlesztések meg-valósulása, melyek során korszerû bemutató módszereket és új kö-zönségtájékoztató berendezéseket helyeztünk el a kiállításban. Az in-teraktív információs pultok segítsé-gével egy-egy – az életmûvön belül kiemelkedõ jelentõségû – mû elemzé-se és a kerámiák inspirációs forrásai-nak mûvelõdéstörténeti, ikonográfi ai ismertetése olvasható. A nagyméretû LCD képernyõkön Kovács Margitról készült portréfi lmeket, s a gyõri Ko-vács Margit Múzeumban forgatott kisfi lmünket lehet megtekinteni. Az emeleti vetítõteremben elhelyezett számítógépeken a folyamatosan bõvülõ adatbázis segítségével látoga-tóink tovább mélyíthetik a mûvésszel és életmûvével kapcsolatos ismerete-iket.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt!

4

Innen-onnan

2011. január 15-én rendezték meg a III. Szentendrei Jótékonysági Bált a MûvészMalomban. Ebben az évben a jótékonysági cél a város központi konyhájának korszerûsítése.

A meghívottak között a neves mûvészek mellett ott voltak a környék nagyvállalkozói, az Ipartestület tagjai, a helyi és megyei intézmények vezetõi.

Szentendrei Jótékonysági Bál

A bálon fellépõ mûvészek: Ivancsics Ilona, Koós Réka és Bardóczy Attila.

A házigazdák Novodomszky Éva és Dörner György voltak, a segítõ di-ákok pedig a Szentendrei Ferences Gimnázium végzõsei.

5

Innen-onnanKISTÉRSÉGI GYORS

Lemondott Závodszky ZoltánLapzártánk után, várhatóan január végén

döntöttek a városi képviselõk a Szentend-

rei Kulturális Központ új ügyvezetõjének

személyérõl. Závodszky Zoltán jelenlegi

ügyvezetõ december 17-én közös meg-

egyezéssel mondott le, de a társaság

mûködõképességének fenntartása miatt

február 6-ig még díjazás nélkül intézi a

cég ügyeit.

Rodin: hogyan tovább?Tavasszal születhet döntés arról, hogy

miként üzemeltethetõ tovább a Rodin

Café épülete. Mint korábban megírtuk,

a kávézó lehúzta a rolót, fájó ûrt hagyva

ezzel Szentendre kulturális életében. A

Szentendre, Ady E. u. 6. szám alatti, 329

m2 alapterületû, múzeumként besorolt,

195 m2 hasznos alapterületû ingatlan

határozatlan idejû bérletére a pályázati

felhívás és bérleti szerzõdés alapján nyil-

vános pályázatot írt ki a város oly mó-

don, hogy az épület tetejének felújítását

és szigetelését a bérlõ vállalja, amelyet

elõzetes írásbeli megállapodás alapján

bérbeszámítás útján érvényesíthet.

Görög utca 1.Januárban dõlhet el a Görög utca 1.

szám alatti önkormányzati tulajdonú épü-

let sorsa. A képviselõ-testület még dec-

emberben tûzte napirendre a kérdést,

azonban akkor halasztó döntés született

róla.

AdósorsSzentendre város önkormányzatának

képviselõ-testülete az év végén úgy dön-

tött, hogy a 2011. január 1-tõl hatályba

lépõ adóemelés többletbevételét az idei

költségvetés mûködési hiányának fi nan-

szírozására fordítja.

Városi számlaTovábbra is a Raiffeisen Bank vezeti a

város folyószámláját, miután év végén

úgy határozott az önkormányzat, hogy

május végéig meghosszabbítja a hatá-

lyos szerzõdést. A Közbeszerzési Mun-

kacsoport ugyanakkor a „Dumtsa Jenõ”

kötvény kiváltására, valamint a bank-

számlavezetésre (300.000.000 Ft folyó-

Megvalósult 11-es út menti fejlesztések

Tisztelt szentendrei Lakosok!

2008. szeptemberében adták át a Me-gyeri Hidat, amely jelentõs mértékben megkönnyítette a közlekedést a Pest me-gyében közlekedõk számára. Ám mindez nemcsak elõnyökkel, hanem - a megnö-vekedett forgalom miatt – hátrányokkal is jár. Szentendrén hét 11-es fõút menti fejlesztést sikerült az Önkormányzatnak „kiharcolni” a város területén, „kárpótlás-ként” a megnövekedett autós forgalomért.

Ezekbõl a fejlesztésekbõl a közelmúlt-ban hármat fejeztek be annak érdekében, hogy a közlekedést mind a gyalogosok, mind pedig a gépjármûvel közlekedõk számára biztonságosabbá tegyék.

A Barackvirág úttal egy vonalban a fõúton lévõ gyalogátkelõhelyet átalakí-tották, az átkelõnél lévõ járdaszegélyt lesüllyesztették, és miután a megfelelõ

megvilágítást is megkapta, teljes biz-tonsággal használhatják a gyalogosan közlekedõk.

A Református Gimnáziumnál szintén átalakították a belvárosból kivezetõ utat, ahol egy új kihajtósávot hoztak létre a forgalom gyorsabbá és egyszerûbbé téte-lének érdekében.

A Sztaravodai úti csomópontnál pe-dig egy új, balra kanyarodó kihajtósáv került kiépítésre, amely gyorsítja a köz-lekedést.

2011. január második hetétõl a SZEI felújítása miatt forgalmi rend változás lesz a Bükkös part bal partján. A forgalom kétirányú lesz az óvoda gazdasági bejára-tánál kialakított lezárásig, de on-nan tovább hajtani nem lehet. A Bükkös parttól, a Bajcsy-Zsilinszky úton –onnan pedig a Kanonok utcán keresztül – enge-délyezett az autós közlekedés.

A Bükkös part bal oldalán a lezárástól a gyalogosforgalom szintén megszûnik a Kanonok utcai hídig, és a közlekedést a Bükkös patak jobb oldalán, a két gyalogos híd valamelyikén átkelve lehet folytatni.

A parkolási lehetõség a Kanonok utca

jobb oldalán megmarad, ugyanúgy, mint a mozgássérültek számára

kialakított parkolóhelyek közül a Kanonok utcával szemben kialakí-tott - a másik a háziorvosi rendelõ udvarán kerül kialakításra.

Mindemellett a szakorvosi rendelések ideiglenes áthelyezése miatt a Jókai utca és a Kert utca teljes hosszában a III. zóna fi zetõ várakozóhelyei közül a II. zónába került át.

Ez a forgalmi rend a rendelõintézet átépítésének befejezéséig, várhatóan 2011. augusztus végéig lesz érvényben.

Szíves türelmüket és megértésüket kérjük a munka lezárultáig!

l ad

jobbm

Ábrahám Péter kiállításaA Polgármesteri Galé-

ria 2011. évi elsõ kiállítása január 5-én Ábrahám Péter festõmûvész képeibõl nyílt meg. A rendezvényt dr. Dietz Ferenc polgármester nyitotta meg, aki beszédében kiemel-te, hogy a látogatók ismét egy rendkívül izgalmas kiállításnak lehetnek részesei. „Ábrahám Péter igazi kozmopolita mûvész, aki nemcsak hazájában, hanem Dél-Ameri-

ka, Európa és Magyarország számos városában élt, alkotott és kiállított. Mûveinek témája a fogyasztói társadalom és a po-litika világának meghökkentõ, sokszor megbotránkoztató módon történõ széthúzása és ezzel egyidejûleg – elgondol-kodtató módon - annak újrate-remtése.”

A kiállítás január végéig látható a Pol-gármesteri Hivatal elsõ emeletén.

6

Innen-onnan

Szentendre, 2011. január 10. – Ed-dig összesen 7.430 kg, azaz mintegy 7 személyautó tömegével megegyezõ mennyiségû, hulladékká vált italos kar-tondobozt gyûjtött vissza az a több mint 17.000 iskolás illetve óvodás kisgyermek, akik oktatási intézményei részt vesz-nek az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által a tanév elején meghirdetett gyûjtõakcióban. A prog-ram nemcsak nevelõ célzata, de díjazá-sa miatt is kedvezõ fogadtatásra talált a gyermekek és a pedagógusok körében, hiszen az iskolák és óvodák minden ki-logramm begyûjtött italos kartondoboz után 15 forint díjazást kaptak. Az ak-ció kedvezõ fogadtatására, valamint az intézményektõl érkezõ pozitív visszajel-zésekre és kérésekre válaszolva, az IKSZ úgy döntött, hogy az akció idõtartamát 2011. május 20-ig meghosszabbítja.

Az IKSZ által meghirdetett italos kar-tondoboz gyûjtésben összesen 7 város, 77 intézményének 17.342 tanulója illetve óvodása vesz részt, akik a pedagógusok útmutatásával, de szüleik segítségével gyûjthetik iskolájuk és óvodájuk javára az otthonukban hulladékká vált italos kartondobozokat. A gyûjtõakció Gyön-gyösön, Várpalotán, Dunakeszin, Mis-kolcon, Szentendrén, Szegeden valamint Budapest X. és XVII. kerületében zajlik.

A gyûjtõakcióban Szentendrén, 5 ok-tatási intézmény 1.241 óvodása és tanu-lója vesz részt. A szentendrei gyerekek az akció elsõ félévében, december 15-ig összesen 674 kg italos kartondobozt gyûjtöttek össze.

„Fontos, hogy már gyermekkorban megtanítsuk a kicsiknek, hogy környeze-tünk és lakóhelyünk tisztántartása nem mások, hanem a mi közös feladatunk. Az óvodai és iskolai akciókon keresztül úgy próbálunk szólni a gyermekekhez és szülõkhöz, hogy közvetlenül megtapasz-talhassák a szelektív hulladékgyûjtés eredményeit is” - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egye-sülés ügyvezetõ igazgatója. „Kezdemé-nyezésünkkel ki kívánjuk azt is fejezni, hogy a hulladék érték, hasznosítható másodnyersanyag, amelynek pénzben kifejezhetõ értéke is van, ezért az akció résztvevõit szimbolikus anyagi díjazás-ban is részesítjük, amelyet óvodájuk,

7 autó súlyával megegyezõ italos kartont gyûjtöttek a gyerekek

Meghosszabbítja országos környezetvédelmi akciójának idõtartamát az IKSZ

iskolájuk sportszerek és játékok vásárlá-sára fordíthat, illetve az iskolák kirándu-lásra is.” – tette hozzá a szakember.

A meghosszabbított gyûjtésben résztvevõ intézmények 50 kg begyûjtött mennyiségig kilogrammonként 15 forint támogatást kapnak, e mennyiség felett azonban már kilogrammonként 20 forint díjazásban részesülnek. Az adott város-ban legtöbbet gyûjtõ intézmények díját továbbra is megduplázza az IKSZ.

„A begyûjtés segítése érdekében az Egyesülés minden résztvevõ városban és intézményben igény szerint, ingye-nes elõadást tart a gyerekek és a peda-gógusok számára. Az elõadás keretében bemutatjuk az italos karton csomagolás jellemzõit, felhasználási lehetõségeit, va-lamint az italos kartondobozok újrahasz-nosításának folyamatát is, egy egyszerû konyhai turmixgép segítségével. Az ok-tató és szemléletformáló elõadás megtar-tását szívesen vállaljuk az ország egész területén, bármely résztvevõintézmény számára, amelyek ezt az offi cer@italoskarton.hu e-mail címen kérhetik” – tette hozzá Baka Éva.

Magyarországon jelenleg 100 ita-los kartondobozból 16 kerül szelektív hulladékgyûjtõkbe. Az arány növelésé-hez olyan szemléletváltásra van szükség, amely kialakítását már gyermekkorban fontos elkezdeni.

Kérjük, ne feledje: TAPOSSA LA-POSRA!

KISTÉRSÉGI GYORS

számla- és 50.000.000 Ft munkabérhitel

biztosítására) vonatkozó határozatlan

idõtartamú szerzõdés megkötésére szóló

közbeszerzési eljárást folytat le.

UszodafelülvizsgálatFelülvizsgálja a város az ÉMI Kht. segítsé-

gével a V-8 Uszoda és Szabadidõközpont

mûszaki kivitelezését és állapotát. Az 1,3 mil-

lió forintos munkára az uszodaüzemeltetõ

AquaPalace Kft. ügyvezetõjének kezdemé-

nyezésére kerül sor.

Új VSZ-vezérÚj ügyvezetõje van a Városi Szolgáltató

Zrt.-nek. Horváth József cégvezetõ lemon-

dása után a szentendrei illetõségû Somo-

gyi Zsolt kapta meg a lehetõséget, hogy

a Szentendre összes hulladékszállítási,

önkormányzati útfenntartási és parkolási

feladatát ellátó „helyi mamutcéget” kormá-

nyozza. A régi vezér a Fõvárosi Temetke-

zési Zrt.-hez került.

Bornemisza Miklós továbbra is ügyvezet2011. május 31-ig hosszabbították Bor-

nemisza Miklós ügyvezetõi megbízását a

város pályázatait felügyelõ Pro Szentendre

Kft. élén. A szakember irányítása alatt nyer-

te el a város a csaknem négymilliárd forint

összegû különbözõ nagypályázatok javát.

Új utcanevekKét új utcaelnevezés történt Szentend-

rén decemberben, ennek megfelelõen

a Pálma és a Szirom utca gazdagítja a

helyi utcanévkatasztert. Eredmény szü-

letett ugyanakkor az utcanévtáblák for-

matervezési pályázatán is: Virágh Attila

munkáját 125 ezer, míg a Reguly 21 Kft.

pályamûvét 75 ezer forint díjazásban ré-

szesítette az önkormányzat. A februári

testületi ülésen történik meg az önkor-

mányzati egyeztetések után a táblatervek

véglegesítése.

Márciusi izgalmakMárciusban várhatóan napirendre kerül

a szentendrei önkormányzatban a helyi

parkolási rendelet felülvizsgálata, valamint

Vadász György Kossuth-díjas építész fel-

ajánlása, egy építészeti bemutató mûhely

létesítése a városban. -bt-

7

Szentendre közelrõl

A 17-18. század fordulóján a la-kott városrész déli határa a Bük-kös-patakig terjedt. A szerbek bete-lepülése (1690) után népesült be a Pozsarevacska templom környéke és a késõbbi Paprikahegy. A hídtól a háromszögletû Fõ térig, vagy ahogy régen nevezték, Piactérig vezetõ kb. száz méter hosszú, tíz méter széles utca alig érzékelhetõ emelkedõvel, és egy fi nom íveléssel torkollik bele délrõl az intim kis térbe. A két ol-dalán mindösszesen alig huszonöt házat magába foglaló utca nemcsak fi zikai, de hangulati, városképi vo-natkozásban is szervesen kapcsoló-dik a történeti városrész középpont-jához. A harmonikus szervesülést csak erõsíti az a településszerkezeti sajátosság, hogy a délrõl, északról, nyugatról csatlakozó utcák (Dumtsa Jenõ u., Bogdányi u., Rákóczi u.), melyek a korábbi századokban a te-lepülést átszelõ fõútvonalak voltak, mintegy tölcsért képezve mélyen be-hatolnak a Fõ térbe. A három égtájat összekötõ utak találkozási pontjának kiöblösödése hozta létre magát a te-ret is.

A Dumtsa Jenõ utca, amit koráb-ban neveztek a Város utcájának, Fõ utcának, Rákosi Mátyás utcának, nemcsak településszerkezeti, város-

A Dumtsa Jenõ utca nevezetes házai, híres lakói – I. rész

képi adottságai miatt egyik legérté-kesebb szelete Szentendre történeti városrészének, hanem híres lakói miatt is, a házaihoz fûzõdõ valós tör-ténetek, legendák miatt is. Ezekbõl következzék itt egy csokorra való.

Az emléktáblával is kitüntetett 20-as számú házban lakott évtizede-ken keresztül Dumtsa Jenõ, a város elegáns megjelenésû, tekintélyt és tartást sugárzó elsõ polgármestere. 1850-ben költözött Szentendrére. Elõbb fõbíró, majd harminc éven

keresztül (1872-1903) nagy köztisz-teletnek örvendõ polgármesterként meghatározó szerepet játszott a vá-ros polgárosodásában. Cincár, azaz elszlávosodott ill. elgörögösödött román származású, szerb identitá-sú, pravoszláv vallású, magyar ha-zafi volt – Milosevits Péter találó és tömör megfogalmazása szerint. Amikor 1850-ben fiatalemberként Szentendrére került, csak törve be-szélte a szerb nyelvet, amit idõvel tökéletesített, de idegen akcentusát haláláig megõrizte. Aszalt szõlõvel, borral, vassal kereskedett és ebbõl szépen meg is gazdagodott. 1862-ben vette feleségül Blazsity Petro-nellát. A gyerektelen házaspár ne-véhez sok jótékonysági adakozás, alapítványok létrehozása fûzõdik, többek között saját költségükre épí-tettek Csobánkán, Budakalászon is-kolát.

Vezetése alatt a város megsze-rezte a környezõ erdõségek örö-kös tulajdonjogát, lecsapoltatta a Szentendre és Pomáz közötti rét mocsarát, mely terület a város leg-jobb termõföldje lett. Támogatta a Helyiérdekû Vasút (HÉV) megin-

A Dumtsa Jenõ utca a Bükkös-hídról nézve egy régi képeslapon

Gyerekek a Schartner-ház kertjében. 1896

8

a Dunakanyarban

dulást 1888-ban. Éveken át õ volt a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye világi elnöke, valamint a szentendrei szerb egyházközség elnöke. Fizetése egy részét a szegényalapra utaltat-ta át. Nevéhez három alapítvány is fûzõdik.

1897-ben megkapta a Ferenc Jó-zsef-rend Lovagkeresztjét.

Dumtsa Jenõ nevéhez fûzõdik a városi képeslapok kiadásának meg-indítása a 19. század végén, 20. szá-zad elején. Õ szorgalmazta a városi turizmus elindítását is. A világ min-den tájára küldött szentendrei képes-lapokat és kapott e távoli helyekrõl cserébe látóképes levelezõlapokat. A mintegy húszezer darabból álló képeslapgyûjteménye már saját ko-rában is nemzetközi hírû volt.

Ebben az utcában a 10-es számú házban született 1824-ben Stéger Xa-vér Ferenc operaénekes. A hõstenor szerepek magas színvonalú meg-szólaltatója, fellépett Németország, Spanyolország Itália, Anglia opera színpadain. Csaknem valamennyi Erkel-opera fõszerepét elénekelte. Er-kel Ferenc többször meg is látogatta õt Szentendrén. 1874-ben pályájá-ról végleg visszavonulva hazajött a városba. Ahogy egy visszaemlékezõ írja, „azonnal visszatalált az életbe”. Ha hosszú mûvészkaftánjában vé-gigsétált a városon, a Duna-soriak, kereskedõk, boltosok kedvesen be-invitálták. A világot látott mûvész szociális érzékenységét mutatja, hogy szívesen jótékonykodott: idõnként ebédet adott saját házában 15-20 sze-gény szentendreinek, karácsonykor édességgel, ruhával lepte meg a sze-gényebb gyerekeket.

Ugyanennek a hosszan elterülõ háznak a déli traktusa volt a Schartnerek ( késõbbi Szentendrey család) õsi családi fészke. A Bajor-országból származó Schartner család egyik ága 1800-ban házasság révén került Szentendrére. A Schaffer csa-lád az 1700-as évek elején Elzász-Lotharingiából jött Magyarország-ra, és Budán valamint Hidegkúton telepedtek le. Egyik ága az 1730-as évek elején jött át Szentendrére. A két család Schartner Ferenc és Schaf-

fer Anna 1879-ben kötött házassága révén egyesült. Mindkét család férfi tagjai generációkon keresztül mészá-ros céhmesterek voltak. Mint a leg-több adót fizetõ u.n. virilisták, gene-rációkon keresztül önkormányzati képviselõként szolgálták a várost.

Átellenben, az utca másik ol-dalán, az 5-ös számú házban látta meg a napvilágot 1822-ben Jakov Ignatovity, aki bár jogot végzett és ügyvédként dolgozott Szentend-rén, 1860 körül regényeket kezdett írni, melyek Respektus Vásza, Örök võlegény, Szerb rapszódia címmel magyarul is megjelentek. Ez utób-biban fogalmazta meg sokat idézett mondatát a szerbek Jókaijának tar-tott, vérbõ, szerb realista író: „Olyan szerencsés voltam, hogy Szentendrén születtem, ebben a kicsiny szerb oázis-ban, annyiféle nemzetiség közepette.”

Sokat tudnának mesélni a Bükkös-patak közeli, 22-es számú sarki ház (Tourinform-ház) falai az oltalmuk alatt megrendezett házi elõadásokról, a sok vidám összejövetelrõl. A ház ura, az utca másik oldaláról „való”Jakov Ignjatovity távoli rokona, az ugyancsak szentendrei születésû Ignjatovity János, az 1870-es évek-ben a szentendrei szerb iskola igaz-gatója, városi képviselõ, Dumtsa Jenõ utcai házát a kultúra szolgála-tába állította. Színdarabokat írt és fordított, elsõsorban a szerb Jávor-kör számára. A házában megtartott elõadásokat rendszerint õ rendezte,

és olykor „fellé-pett nála” Stéger Xavér Ferenc, a pár házzal odébb lakó, már nyugál-lományba vonult, Európa-hírû ope-raénekes is.

Török Katalin

Dumtsa Jenõ polgármester portréja

A Dumtsa Jenõ utca eleje, Wuits István képeslapján

9

Szük Norbert : Mi volt vagy ki volt az aki elindított a mûvészeti pályafutásodon?Pontosabban hogyan ke-rültél a mûvészeti pályára?feLugossy László.: Fiatal koromban nagy mozirajongó voltam, szinte a mozi-ban nõttem fel, mint annyian a generá-ciómból. A fi lmek vizualitása indított el a mûvészet felé. Egy ideig színész sze-rettem volna lenni, csak késõbb, úgy 17 éves korom körül jött, s érintett meg a képzõmûvészet, amit már akkor kellõ intenzitással kezdtem el gyakorolni, és azóta is ezt csinálom, benne élek... Sz.N: Minden fi atal mûvésznek voltak és vannak példaképei. Rád ki volt a legna-gyobb hatással?f.L: Ahogy már említettem rám nem em-berek voltak hatással, hanem a fi lmek, például Bunuel, Wajda, Antonioni, Federi-co Fellini, a csehszlovák fi lmek, Godard, a magyarok közül Huszárik Zoltán, Fábri Zoltán és természetesen folytathatnám

Beszélgetés

feLuggossy LászlófeLuggossy Lászlófestõmûvésszel

e felsorolást, hisz hosszú a lista, de nem csak a fi lmek, hanem az irodalmi él-mények is éppolyan fontosak voltak az életemben, mint a zenei, beat és rock, vagy ahogy késõbb mondták progresszív zenei élmények, a jazz, és az akkoriban igencsak ritkán hallható kísérleti, vagy elektronikus zene mind nagy szerepet játszottak a mûvészetemben. Azt gon-dolom, hogy elég komplex befogadóként indultam ifjúként, s ennek azért örü-lök, mert széleskörû érdeklõdésemnek köszönhetõen egy viszonylag jó és meg-bízható szellemi, lelki alapot sikerült begyûjtenem, amit a késõbbiekben is igyekeztem gyarapítani. 17 éves korom óta rendszeres kiállítás látogató lettem, s a képzõmûvészeti könyvek, albumok olvasója is, mert az elmúlt rendszerben, jó ideig inkább csak mûvészeti könyvek-ben megjelenõ reprodukciókból kaphat-tunk képet a modern, 20. század eleji úttörõ mûvészetrõl. Az egyik ilyen könyv

a sokak által jól ismert Herbert Read modern mûvészetrõl szóló könyve volt. A képzõmûvészet szellemi táplálékom lett. Ma már az internet korában furcsá-nak tûnhet, hogy a hatvanas-hetvenes, sõt még a nyolcvanas években is, sok fontos infóhoz csak megkésve jutott az ember. Persze, ez nem jelentett igazán gondot, mert jó és érzékeny ösztönnel is rá lehetett érezni, hogy mi megy a világ-ban, hogy valójában mirõl is szól az élet. Sz.N.: A mûvészet széles skáláján dolgo-zol, a mûvészet palettáján mi áll a szíved-hez a legközelebb? -feL.L.: Természetesen a képzõmûvészet áll legközelebb hozzám, hiszen ez a mûfaj a maga nyitottságával a komple-xitás élményét képes nyújtani. A mo-dern képzõmûvészetben fontosak lettek a társmûvészetek. Szabadon lehet õket alkalmazni, a kifejezés érdekében a lehetõségeket tágítani, összetettebb vi-zuális kérdéseket megfogalmazni. Nem

Portré

10

feLuggossy László

tartom polihisztornak magam, de az tény, hogy szeretek egyik mûfajból a másikba kirándulni, részben azért, mert kísérletezõ kedvû ember vagyok, részben pedig azért, mert vannak olyan helyzetek, ami-kor a szöveget gondolom elsõdlegesnek, más helyzetekben pedig a kép, a mozgó vagy az állókép a legegyértelmûbb meg-nyilvánulásom.Sz.N.: Kecskeméten születtél, Szentend-rén éltél-alkottál, most meg Sárospata-kon élsz-alkotsz. Mit érzel e városok iránt és miért élsz most Sárospatakon?

-feL.L.: Rövidebb-hosszabb ideig más városokban is laktam életem során, de mégis azt gondolom, hogy nem vagyok egy nagy vándor, vagy mondjuk úgy, hogy nomád. Bizonyos értelemben az állandó-ság híve vagyok, aki a változások révén találja meg ezt az állandóságot, kerülve természetesen minden nosztalgiázást, vagy szentimentalizmust. Mindegyik fel-sorolt város a saját helyén van bennem, és élhetõ térként gondolok rájuk. Az biztos, hogy Szentendre nagyon sokat jelentett, s a mai napig is jelent szá-momra, mert ifjúságom leglényegesebb terepe, és mûvészeti tevékenységemnek inspirációkkal telített otthona, életem egy nagyon fontos és jelentõs részének meghatározója. 14 éve élek Patakon, és ez jelent valamit. Szeretem a Zemplént, a Bodrogot, a természeti környezetet, az itt élõ emberek közvetlenségét. Vidéki srác vagyok, és azt gondolom, hogy mai fejemmel például már nem tudnék Buda-pesten élni. Sz.N.: Milyen mûvészeti esemény,kiállítás és díj volt a legmeghatározóbb az életed-ben?-feL.L: A kudarcokat és az úgymond sikereket egyaránt meg kell élnünk, el kell viselnünk. Ezek életünk velejárói. A szakmai díjaknak örültem leginkább min-dig. Ilyen volt a Munkácsy díj 1990-ben, A gyõri Médiawave fesztivál Párhuzamos Kultúráért díja, vagy 2009-ben a Herceg Klára díj. És nagy örömöt jelentett szá-momra, hogy 2010-ben a Magyar Kultú-ra Napján megkaptam Sárospatak város Ködöböcz József-díját is. Sz.N.: 1968-tól 1977-ig Szentendrei sza-badtéri kiállításokat -performanszokat szerveztél? Mit jelent a számodra maga a szervezés?-feL.L.: Én nem gondolom szervezõnek magam, mert más alkat vagyok, inkább a kitalálásban vagyok otthon, ötletekkel, koncepciókkal tudom segíteni az opera-tív szervezõk munkáját.

Sz.N.: Az AE Bizottságban zenéltél, megalakítottad az Új Modern Akroba-tika music-performance-t és a Batu, Kármen zenekart. Mondj néhány szót ezekrõl.-feL.L.: A nyolcvanas évek óriási közös-ségi és egyéni élménye a zene, a zenélés volt. Egyik napról a másikra megszüle-tett egy zenekar, amit Bizottság együt-tesnek neveztünk el. És itt az „együt-

tes“ nagyon pregnáns, igazán kifejezõ fogalom, mert ezen idõkre a folytonos és folyamatos együtt levés volt a jellemzõ. Tulajdonképpen, egy állandó mûszakban léteztünk; próbáltunk, buliztunk, vitat-koztunk, beszélgettünk, kocsmáztunk, aztán megint próbáltunk. Egy kívülálló biztos nem tudott volna különbségeket tenni, hogy most egy próbát lát, vagy egy bulizó fi atal társaságot. Sokszor szá-munkra is összemosódtak a dolgok. Iga-zán lelkesen csináltuk minden tevékeny-ségünket. Talán ez az õszinte lelkesedés tette szimpatikussá ezt a zenekarosdit, ezt az intenzív életformát. Sz.N : Hogyan fogalmaznád meg röviden az ars poétikád?-feL.L.: Hû, ez most meglepett. Talán a „Nyaralj ködben a mirákulum szájton” címû dalszövegem egyik sorát idézném: „Az marad porondon, aki porondra van ítélve“ Sz.N.: Alapítója voltál a Vajda Lajos stú-diónak! Hogyan jött létre maga a stúdió?

-feL.L.: A hatvanas évek végén efZámbó István barátommal kitaláltuk a szentend-rei szabadtéri kiállításokat a templom-dombon. Itt elkezdõdött egyfajta kultu-rális pezsgés, amely szemet szúrt a helyi hatalomnak, mert ilyesmivel még nem ta-lálkoztak. Ezért õk is kitalálták, hogy eze-ket az aktív fi atalokat, akik mûvészkedni próbálnak, összegyûjtik, és egy klubhe-lyiséget is -egy gyönyörû pincét- bizto-

sítanak számukra, ahol szintén lehet ki-állításokat rendezni, ezzel megszüntetve a szabadtéri kiállításokat. Vajda Lajos Szentendréhez köthetõ festõmûvész ne-vét vették fel, a tragikus sorsú és fi atalon elhunyt mûvész munkásságának tisztele-te jeléül. Így született meg a Vajda Lajos képzõmûvészeti stúdió.Sz.N.: Összetartó a Vajda stúdió. Mi tar-tott-tart titeket össze?feL.L.: A Vajda stúdió jövõre már 40 éves lesz. Nem kellene ennél többet mondani. Az idõk folyamán több bará-tunk, alkotó társunk, alapító tagunk már eltávozott egy másik, égi stúdióba… Természetesen mindig jöttek fi atal kol-légák, barátok. Mindig bõvült a stúdió. Több generáció épült egymásra az idõk során. Vannak az alapító öreg tagok még néhányan, aztán van egy közép generá-ció, s vannak a fi atalok. Ettõl színes és érdekes a helyzet, léteznek átjárások a generációk között...

11

Kiskerti MadonnaFriss

Sz.N.: Milyen új ötletek foglalkoztatnak, és mivel foglalkozol mostanság?feL.L.: 15 éves kihagyás után 2010-ben ismét készítettem fi atal barátaim-mal egy dupla lemeznyi stúdió felvé-telt. Jelenleg az utómunkák folynak, keverés, stb. Már azt gondoltam, hogy nem fogok zenélni, mert jó ideje nem érdekelt, nem hatott rám ez a kifeje-zési forma, annyira kommersz, nyálas lett a zenélés, s igen ritkán akadtam egy-egy zenei gyöngyszemre, amely újra inspirált volna a zene irányába. Aztán valahogy megtört a jég, és újra írtam egy csomó dalszöveget, amiket barátom házi stúdiójában rögzítet-tünk. Sz.N.: Mik a terveid a jövõre vonatko-zóan?-feL.L.: Az elkészült zenékhez mozgóké-peket, kvázi klipeket szeretnék készíte-ni, amit már el is kezdtem. Illetve egy fi lmszerûséget szeretnék összehozni szin-tén a házi videózás eszközeivel, teljesen privát alapon, kerülve minden professzi-onális megoldást, kerülve a pénzért való megalázkodó kuncsorgást. Persze, így sokkal lassabban haladnak a dolgok, de nem érdekel, egyszer csak elkészülnek a képi ötletek, és összeáll valami, ami majd az lesz, aminek lennie kell. És eb-ben tényleg benne lesz a kiszámíthatat-lan jövõ minden jellemzõje.

Sz.N.:A következõ kiállításod hol lesz látható?feL.L.: Legközelebb február elején ve-szek részt a Patak csoport egy buda-pesti kiállításán az Olof Palme Házban. Azokat a dolgokat kedvelem, amiket teljes erõbedobással kell és lehet csi-nálni, szeretem azt, ha annak amit csinálok méltósága van.Sz.N.: Hogyan alakult meg Sárospata-kon a Patak Csoport Képzõmûvészeti Egyesület? Milyen mûvészeti akció-kat szerveztetek. Mi volt az, aminek a legnagyobb visszhangja volt?feL.L.: Fura, de a Patak csoport Szi-getszentmiklóson alakult meg. Késõbb az alapító tagok kiállítottak a sárospa-taki Képtárban. Aztán elindult egy fo-kozottabb barátkozás, s én is a csoport tagja lettem, melynek min tahogyan két Vajda stúdiós barátom is.Sz.N.: Ha jól tudom Sárospatakon mûvészeti (szabadiskolát)-tábort is létrehoztatok. Milyen érzés a fi atalo-kat tanítani-illetve velük dolgozni? feL.L.: Igen, 2000-ben indult el a sáros-pataki képzõmûvészeti nyári szabadis-kola. Így kerültem be én is a csapat-ba. Nem igazán a tanítás a szerepem, inkább a jelenlét. Ezen kívül pedig olyan a modern, a kortársmûvészettel kapcsolatos fi lmeket, videókat, be-szélgetéseket ismertetek meg a fi atal

hallgatókkal, amelyeket nagyon fon-tosnak tartok, természetesen a rajzo-lás és festés mellett. Egy széleskörû ismeret átadása a cél a kölcsönösség jegyében; tanítasz, miközben a fi ata-loktól tanulsz.Sz.N.: Van e valami üzeneted a fi atal mûvészekhez, akik a pályán vannak ,vagy akik a pálya elõtt?(ezt azért kérdezem,mert sok fi atal mûvész pél-daképe vagy) feL.L.: Egész életemben próbáltam természetes lenni, természetesnek maradni, már amennyire lehetett a sok mesterséges és mûvi dologtól és látszat szellemiségtõl körülvéve. Ez nem volt egyszerû, pedig egyébként az lehetne. Sz.N.: ef.Zámbó István mesélt ne-kem az ef,fe névkezdéseitekrõl. Elme-sélnéd ezt a sztorit? feL.L.: efZámbó Öcsivel nagyon szo-ros baráti szálaink vannak, közös munkák, kiállítások, közös zenélések, utazások sokasága köt össze bennün-ket több, mint 40 éve dolgozunk , gondolkodunk együtt, és ez nagyon sokat jelent számunkra, amit nem ragoznék tovább, s így nem tennék a névmagyarázathoz sem hozzá sem-mit. Maradjon ez az efZámbó verzióra vonatkozólag is.

Szük Norbert

12

A gazdagság és a szegénység, ha más mó-don is, egyaránt károsítja a fogakat - derül ki az Egészségügyi Világszervezet 184 országra ki-terjesztett, 2000-ben készült vizsgálatából. Az elemzést lehangoló képet fest a jelenlegi álla-potokról: a fejlett ipari országokban az iskolás gyermekek 68 százalékának van már háromnál több lyukas vagy tömött foga. A Föld lakos-ságának közel 80 százaléka, 5 milliárd ember szenved a fogszuvasodástól. A fogatlanságot sokan még mindig a korosodás természetes velejárójának tekintik, holott meg lehet elõzni.

Az elsõdleges prevenció, a szájüregben lévõ valamennyi szövet (fogak, íny) ép-ségének megõrzését jelenti, kifejlõdésük kezdetétõl.

Hogyan tudjuk ezt elérni?A legtöbbet saját magunk tehetünk ezért,

mint egészségünk megõrzésének más terüle-tein is.

A fogorvostól általában mindenki fél, mégis ajánlatos legalább félévente meglátogatni és rendszeresen, helyes módon fogat mos-ni akkor valószínûleg nem kerül sor semmi-lyen ijesztõ beavatkozásra. Az ellenõrzések során idõben fény derülhet a problémák-ra, ezek megoldása idõben elkezdõdhet, a kifejlõdésük kivédhetõ, vagy legalább lassít-ható.

A tudomány számos segédeszközzel siet segítségünkre, hogy minél könnyebben el tudjuk érni a tökéletes szájhigiénét. Fog-kefék, fogkrémek, fogselymek tucatjai ver-sengnek azért, hogy használjuk õket. Me-lyiket válasszuk? Nem érdemes egyetlen típusra letenni szavazatunkat. A kínálat fo-lyamatosan változik, érdemes idõnként mást is megpróbálni, mint a megszokottat, vagy érdemes megkérdezni fogorvosunkat, hogy a mi esetünkben milyen szempontokat tart fontosnak a választás során.

A manapság csaknem minden fogkrémben megtalálható, az a nagyobb mennyiségben mérgezõ anyag, amely az elmúlt évtizedek-ben rengeteg vitát kavart, a nátriumfl uo-rid (NaF). Az egészséges felnõtt szervezet néhány grammnyi fl uorid-tartalommal ren-delkezik. A fi atal szervezetben a csontok növekedéséhez nélkülözhetetlen, szilárdító

Fogas kérdésekrõl – õszinténfunkciójú anyag. Szükségünk van rá a csont-képzéshez is. Mivel a fog is csont, a fogak fejlõdéséhez is elengedhetetlen. Beépülve a fogzománcba, a fl uorid ellenállóbbá teszi azt, a fogszuvasodással szemben, továbbá gátolja a foglepedékben található baktériu-mok fejlõdését. A terápiás és a káros hatást okozó mennyiség között azonban kis kü-lönbség van, ezért különösen óvatosan kell bánni kisgyermek korban a fl uorid tartalmú fogkrémmel.

Elsõ hallásra talán hihetetlen az a tény, hogy azért került sor a fl uorid gyógyászati al-kalmazására, mert az alumínium,- és acélipar a gyártás során keletkezett erõsen toxikus melléktermékétõl akart megszabadulni. A fl uorid egy felhalmozódó méreg, ami az évek alatt a csontokban gyûlik össze, akadályozza a szervezet enzimatikus folyamatait, károsít-ja az immunrendszert, hozzájárul a lágyszöve-

tek elmeszesedéséhez, az izületi gyulladást fokozza, és dentális fl uorózist (fehér, sárga vagy bar-na foltok a fogzománcban) okoz-hat. Tény, hogy a kezdeti lelkes próbálkozásokat követõen Európa nagy részében ma már szisztémás fl uoridálást (ivóvíz, só, tabletta for-májában) nem használnak. A helyi fl uorbevitel, fogkrém, szájvíz, gél, lakk formájában azonban elfoga-dottá vált és ma már általánosan használjuk. Nem állnak rendelkezé-sünkre azonban még ma sem olyan tanulmányok, amelyek bizonyíta-nák azt, hogy ezek nem okoznak hosszú távon káros következmé-

nyeket a szervezetben és arra vonatkozóan sem, hogy külsõdleges fl uorbevitel alkalmazá-sa nélkül, helyes, kiegyensúlyozott táplálko-zás és tökéletes szájhigiéne mellett nagyobb számban fordulna elõ fogszuvasodás.

A fogszabályozás a közhiedelemmel ellen-tétben elsõsorban nem esztétikai beavat-kozás, hanem a megelõzés, a fogmegtartás egyik módja, de a fogszabályozó vagy áll-csont-ortopédiai kezelés végeredménye min-dig, járulékosan a páciens arcának esztétikai javulását is eredményezi. A rendezetlen foga-zatban, a lepedék megtapadása fokozott, és a rendellenes fogállás miatt, a rágás tisztító hatása sem megfelelõ. Nagyobb esélye van fogszuvasodás és fogágybetegség kialakulá-sának. A megfelelõ szájhigiénét sokkal köny-nyebb tökéletesen álló fogak esetén elérni. Fogszabályzással meg lehet elõzni az egyes fogak túlterhelõdését, és a fájdalmas állka-pocs ízületi problémákat. Fontos tehát, hogy azokat a helyzeti rendellenességeket, ame-lyek a fogak elõtörése során kialakultak, akár örökletes okból, akár külsõ behatás miatt (pl. ujjszopás, szájlégzés, nyelvlökés) idõben megszüntessük.

A professzionális szájhigiénés kezelés nem csupán a fogkõ maradéktalan eltávolítását jelenti, hanem a kezelés során meg kell szüntetni minden egyéb, a plakk (fogfelszínt

borító lepedék) megtapadását elõsegítõ tényezõt, amilyenek az elálló szélû tömések, pontatlan koronák is. Csak a tökéletesen le-tisztított és kipolírozott fogfelszínek tartha-tók olyan tisztán, hogy a fogágy gyulladást, vagy fogszuvasodást kiváltó bakteriális plakk felgyülemlését a beteg otthoni fogmosással ellensúlyozni tudja. Erre azonban meg kell ta-nítani mindenkit. A rendszeres találkozások alkalmával fel kell hívni pácienseink fi gyel-mét a hiányosságokra és azok megoldására. Így, ha már megfelelõ egyéni szájhigiénével rendelkezünk mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk fogainak megtartása érdekében.

Fontos a lehetõ legkorábban felismerni a kezdõdõ fogágybetegséget és elkezdeni a parodontális (fogágy) kezelést. Csak a fogágybetegség tekintetében teljesen ren-dezett szájban készüljön végleges tömés és fogpótlás.

Sokan szervezetük megcsonkításaként élik meg bölcsesség fogaik eltávolítását, még akkor is, panaszokat okoz számukra a környezetében kialakult gyulladás, vagy mély szuvasodás keletkezett bennük. Megfelelõ okkal történõ eltávolításuk nem csak az ál-taluk okozott lehetséges késõbbi fájdalmak-tól ment meg minket, hanem sokszor köny-nyebbé teszi az elõtte lévõ fogak tisztítását, megkíméli ezzel a fogat a szuvasodástól, vagy a körülötte levõ fogágybetegség ki-alakulásától, megelõzi a fogazati torlódást.Folytatjuk…

Dr. Kurucz József radiológus szak-

orvos, fogszakorvos, szájsebész és

parodontológus,

és felesége,

Dr. Marton Edit fogszakorvos, orthodontus

(fogszabályozás)

Rendelõ: 2000 Szentendre, Vasúti villasor 3/b.

1042 Budapest, József Attila u. 82. I/1.

Tel: +36-20-9437-081

www.dialogusdental.com

14

Gyermekünk 1,5 éves kora kö-rül egyre több szülõben merül fel a gondolat, hogy már nem elég a társasá-gunk a pici szoci-

ális fejlõdéséhez, szüksége van kora-beli gyermekek társaságára, hiszen: a játszótéren is ujjongva közelit a többi gyerekhez. A bölcsõdékben, vagy alternatív kis-gyermekeket ellátó intézményekben (pl. családi napköziben) a kisgyere-kek egy másfajta rendszert is megta-nulnak, mint amivel eddig találkoztak, mégpedig a társas életet. A velük egykorúak megismerésén és a közös játékon keresztül megtapasztalhatják a társadalmi élet alapvetõ szabályait: hogyan viselkedjenek egy koruk béli-vel, és hogyan a felnõttekkel? Hogyan osszák meg játékaikat, és hogyan

Gyermekünk korai közösséghez szoktatásának elõnyei

tartsák be a mások által felállított játékszabályokat? Segítség ez ne-kik magához az élethez és az életben való elõrejutáshoz. A bölcsõdébe íra-tott gyermekek általában hamarabb illeszkednek be, hamarabb felelnek

meg az elvárásoknak késõbb, óvodás korban és kisiskolásan is.A bölcsõdékben szigorú rendszer szerint követik egymást az ese-mények, hogy az idegen környezet

okozta stressz a kiszámíthatóság-nak köszönhetõen minimálisra csök-kenjen. Otthon nem kell a gyermeket a bölcsõde napirendjé-hez szoktatni, mert ezt megteszik õk ma-guk, és láss csodát: a délután nyûgösen elalvó kisgyerekbõl sokszor jó alvó vá-lik, a beszélni nem hajlandó kétéves hir-telen fecsegni kezd,

az otthon rosszul evõ pedig jobb evõ lesz, hiszen a társadalmi életre való törekvés – csúnya szóval a csorda-szellem – ösztönösen megvan minden emberben. Ebben a korban alakulnak ki a tisztálkodási-, öltözködési-, és rendtartási szokásaik, a gyerekek közül sokan itt lesznek szobatiszták, itt tanulnak meg fogat mosni és öltöz-ködni, hiszen ezt látják a többiektõl is. Ne féljünk tehát a gyermekünket akár heti egy-két napra közösségbe vinni, mert az minden szempontból csak az elõnyére válhat. A családi napkö-zikben ráadásul lehetõség nyílik igé-nyeink-, és a gyermek életkorának és nyitottságának megfelelõ ütemben hozzászokni egymás elengedéséhez. A beszoktatást pedig a legjobban az-zal tudjuk segíteni, ha látja rajtunk, hogy biztosak vagyunk benne: ez az egész dolog jó!

Gesztenye Gyerekház2000 Szentendre, Kovács L. u. 1.www.gesztenyegyerekhaz.hu

15

Exkluzív interjú

Meglátásom szerint a szak-ma két komoly és jelentõs szélsõségtõl szenved a foglalkoztatást illetõen.

Az egyik az u.n. elitista szemlélet, miszerint csak meghatározott körbõl adnak lehetõséget színészeknek az érvényesülésre. Aki nem a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen végzett, az ugyebár messze nem egyenrangú ve-lük.

A másik jelenség viszont ennek a tökéletes ellentéte. Fõként a zenés színházakra jellemzõ, hogy a média ál-tal kreált hírességeket foglalkoztatja a pályán lévõ végzett színészek helyett.

Ennek a tendenciának egyedüli oka: a marketingfogás. De ha az egyre lej-jebb süllyedõ média ilyen mértékben hatja át a színházat, akkor végül mivé lesz maga a színház? Nem is véletlen, hogy több zenés és prózai színház

között széles szakadék tátong, mind mûvészi eszközeiket, mind törzsközön-ségüket tekintve.

A legrosszabb az egészben, hogy bizonyos szempontból meg is lehet érteni mindkét álláspontot. Az egyik a megélhetés és a siker megszállott-ja, a másik pedig az általa voltaképp felügyelt színészképzés megismert és elfogadott termékeit keresi.

Lassan minden második városra jut egy színiiskola, de minimum egy vég-zettséget nem adó színészképzés, így beláthatjuk, hogy túlképzés van a pályán. Ahol pedig túlképzés van, ott nagy a munkanélküliség, a színvonal messze nem kiegyenlített, és bizony a szakma folyamatosan és nagymér-tékben felhígul. Persze ennek nyilván részét képezik a médiából, bulvárból

színésszé avanzsált „multitálentumok” is, vagyis õk is komolyan hozzájárulnak a folyamathoz.

Az egyik kedves kollégám így fogal-mazta meg egy morgós pillanatában: „Ma csak a teljesítményükhöz és min-den máshoz képest is aránytalanul drá-gán eladott médiaarcokat, a fi llérekért fellépõ senkiházikat vagy az ingyen dolgozó amatõröket könnyû eladni. A minõséget nyújtó középrétegre, akik letesznek valamit az asztalra, és annyit kérnek, amennyit adnak, viszont nem ismerik õket a tévébõl, azokra nincs kereslet.”

Ezzel meg is fogalmazta a problé-mát. Felveszik az embert egy iskolába. Teljes lelkesedéssel beleveti magát a szakmába – persze aztán letörik a szar-vát, nehogy égõ szívvel akarja csinál-ni, amit hivatásául választott. – Miért?

Periférián a színmûvészet?

Lõrincz Levente(író, színész)

Álmodom a színházat

Esztergomban születtem 1983-ban, sokat dolgoz-tam együtt többek között a Leányfalui Szekér Szín-házzal is. A 2005-ben ala-pított független színházi alkotói közösség, az Elízi-um számára folyamato-san igyekszem végleges befogadó helyet találni, ezen keresgélésem foly-amán felmerült Szenten-dre is.

16

Mert a színházak zömében egyáltalán nem az alapján ítélnek meg, hogy ki vagy, és mire vagy képes, hanem egye-dül az számít, kinek a mije vagy (egyéb-ként ez idehaza nem csak a színházban jellemzõ). Sok esetben meg sem hall-gatnak egy-egy színháznál, és még arra sincs lehetõséged, hogy legalább be-lebukj egy szerepbe, mivel esélyt sem kapsz rá, hogy bizonyíts. Ugyanakkor nagy része ezeknek a fi ataloknak tehet-séges, tettre kész, és erõs képességû színész. Mégis nehezen érvényesülnek.

Jó magam életre hívtam az Elíziumot, mint színházi alkotói közösséget, hogy együtt dolgozhassak a közös cél érde-kében azokkal a kollégáimmal, akik-kel a közös hang megtalálása után ér-tékes elõadások sorozatát hozhatjuk létre. Amikor útnak indultunk a túl-telített pesti színházi életbe, nagyon meg kellett dolgoznunk az esti nézett-ségért. Szerencsére elõadásaink még a legalacsonyabb nézõszám mellett is sikert arattak, és kialakult egy piciny, de kitartó bázis, akik folyamatosan érdeklõdnek elõadásaink iránt. Sike-rült megnyerni prózai elõadásokhoz kevéssé szokott nézõk tetszését is.

Elkezdtünk munkálkodni az elõadások utaztatásán. Hihetetlen vá-laszreakciókat kaptunk a mûvelõdési házaktól. Sajnos a gazdasági nehézsé-gek kihatnak rájuk is.

Ezzel alapvetõen nem lenne prob-léma, csakhogy legnagyobb szomo-rúságomra nem ritka ilyen esetben, hogy a pénz hajszolásában az ember szétforgácsolódik, és sehol sem tud megfelelõ szinten teljesíteni.

Egyik kedves kollégám azt mond-ta, hogy már nem tudna ujjonga-ni az örömtõl, ha kapna egy nagy lehetõséget, mert úgy érezné, ennyi nélkülözés és lenézés után ez már jár neki. Pontosan értem, mire gondolt. Azt gondolom, ma nem feltétlenül a teljesítményük alapján osztályozzák és jutalmazzák az embereket, és ez igen nagy baj.

Tizenkilenc évesen még azt gondol-tam, ha írtam egy drámát, amely több szakmabelinek nagyon tetszett, akkor elérhetek valamit. Ez nem igaz. Azt hit-tem, ha egy amerikai szerzõ – név sze-rint Bernard J. Taylor – megbízik ben-nem, hazai képviselõjévé választ, egy darabját lefordítom, és azt be is mu-tatják, akkor elérhetek valamit. Nem

igazán. Végül huszonkét éves koromban egyik kedvenc zeneszerzõm, Frank Wildhorn – a Jekyll&Hyde, a Vörös Pimpernel és a Rudolf címû musicalek szerzõje – úgy gondolta, meghall-gatja elképzeléseimet egyik mûvérõl, és mikor elmondtam, hogyan sze-retném színpadra állíta-ni, annyira megtetszett neki az ötlet, hogy szin-te teljesen szabadkezet adott. Joggal hittem, ez még itthon is számítani fog, amikor nekikezdek az elõkészítésének. Té-vedtem. Egy amerikai számára nehéz volt meg-érteni, miért nehéz egy jó ötletet itthon sikerre vin-ni. Semmi másom sincs, csak a tehetség és az érzék, amit kaptam. De ezt, és a bizalmat, amit mások táplálnak irán-tam, szerencsére nem ve-heti el tõlem senki.

Az ember gyerekkorá-ban még dédelget olyan álmokat, hogy egyszer világhírû lesz. Amikor felnõ, jó esetben rájön, mit vár valójában az élettõl. Nem akartam médiaszemélyiség lenni, még nagyon ismert sem feltétlenül. Mindössze azt, hogy tisztességesen megéljek a munkámból, és legyen lehetõségem bizonyítani – magam és mások elõtt. Azt sze-retném, amit manapság egyre kevesebben: szol-gálni azt a célt, amelyért szerintem a világon va-gyok, hogy létrehozzak valami olyasmit, amely mások számára is sokat jelenthet. Ez a célom. Maga az Elízium is errõl szól.

Álmodom a színházat, és szeretném megoszta-ni másokkal az álmaim, amíg még vannak.

(Sz.K.)

17

Egészség rovat

Amit az agyvérzésrõl tudni kell 7. rész

Prof. Dr. Szigetvári Ivánegyetemi tanár, szülész-nõgyógyász,természetgyógyász, az MTA doktoraTel:06-30-201-8080, 06-30-360-7725,Rendelés: www.pro-bios.huSzigetvari.dr@vipmail.hu

Magyarország a stroke halálozásban (is) világelsõ. Ebben kétségtelen szerepet játszik a magyarok alacsony színvonalú egészségmûveltsége és kúltúrája. Igaz ez a stroke vonatkozá-sában is, amelyrõl szinte szégyellünk beszélni, pedig egyrészt mind nagyobb számban érinti a fi atalabbakat is, másrészt asúlyos formák sok esetben megelõzhetõek. Igazi, gyakran fatális kimenetelû népbetegség!

A cikksorozat a tudásbõvítés szándékával írodott. Elsõsorban a gyakorlati tudnivalókat ismerteti a legújabb ku-tatási eredmények alapján. A sorozat elõzõ fejezeteiben be-széltünk a betegséggel kapcsolatos alapfogalmakról, a stroke okairól és kialakulásának folyamatáról, a betegséghez vezetõ rizikó tényezõkrõl. Ebben a 7. részben a stroke tüneteirõl és diagnosztikájáról írunk. Ezek az ismeretek minden ember számára szó szerint létfontosságúak!

A stroke tüneteiHogy a stroke betegség ne vezessen halálhoz vagy mara-

dandó fi zikai és szellemi károsodáshoz, fontos a tünetek felis-merése és helyes értékelése, mégpedig kellõ megfontoltsággal és gyorsasággal. Ezért a stroke tüneteit minden felnõtt ember-nek ismernie kell! És a szüséges tennivalókat is!

A szélütésre utaló tünetek a következõk:-fejfájás, szédülés, hányinger, hányás-szóképzési zavar, beszédképtelenség, a tudat gyakran tel-

jesen tiszta-látásromlás, kettõs látás, esetenként pupillatágulás, esz-

méletvesztés-féloldali érzékkiesés, nyelészavar, egyensúlyzavar-féloldali kar-, láb-, arcfélzsibbadás-bénulás, szájelhúzódás Erõs fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, homályos lá-

tással, néha beszédzavarral járhat a migrén is, a feji ér-görcs azonban fokozatosan alakul ki és akár 60 percig is eltarthat.. Hasonló tünetekkel járhat a TIA (tranzitórikus ischémiás attak, átmeneti akut agyi keringészavar- ami tu-lajdonképpen a stroke elõszobája), a tünetek azonban per-ceken belül megszünhetnek. A stroke tünetek 24 óra után is megmaradnak.

A stroke diagnosztikája

Gyors, helyszíni, de csak felületes diagnózist adhatnak a következõ, általam MEBÖ eljárásnak nevezett módszerek:

-mosolyogjon a páciens (félreálló száj, ernyedt arcizmok gyanúsak)

-emelje fel a karjait (egyik kar az emelés során elmarad)-beszéljen (az egyszerû mondatképzésben is zavar -”szó-

süketség”)-öltse ki a nyelvét (félreálló nyelv)A betegséget jelzõ tünetek, panaszok többnyire a reg-

geli, délelõtti órákban jelentkeznek. ( Ennek hátterében valószínûleg az éjszaka sokszor fokozottan mûködõ agyunk energia ellátásához szükséges oxigén ellátás akut elégtelesége állhat-érszükület, érösszehúzódás, minivérrögösödés miatt).

Fontos tudni, hogy a korrekt diagnózis csak korszerûen felszerelt, mûtétes háttérrel is rendelkezõ intézetben -stroke centrumok- lehetséges, ahol az infarktusos (agyelhalásos) és a vérzéses formát el kell különíteni!! Enélkül hatásos terápia nem lehetséges, sõt az agyvérzéses forma trombolitikus (vér-rögoldásos) kezelése a beteg halálát okozhatja.

Ezért stroke gya-nú esetén hívni kell a mentõket (104) vagy az általános segélyhívó szá-mot (112). Szükség ese-tén a mentõk rövid idõn belül valamelyik stroke centrumba szállítják a pá-cienst.

A szakellátó helyeken MRI, CT, neurológiai és egyéb labor vizsgá-latokkal csaknem min-den esetben pontosan és rövid idõn belül megtudják erõsíteni vagy ki tudják zárni a stroke betegséget, képesek elkülöníteni a vér-zéses vagy agylágyulásos (infarctusos) formát és késlekedés nélkül elkezdhetik az adekvát kezelést. A halál vagy a súlyos maradandó károsodások elkerülésének fõ kritériuma a gyors és korrekt diagnózis és kezelés. Ezért is nevezi a szakirodalom az elsõ tünetek jelentkezése utáni idõszakot arany elsõ órák-nak (“golden fi rst hours”).

A következõ számban a stroke kezelésével, megelõzésével

és a betegséget korán jelzõ szûrõvizsgálat lehetõségekkel

folytatjuk. Stroke és egyéb problémákkal várjuk szentendrei

rendelõnkben (Bolgár u.4.I/4).

18

Borda Húsbolt2023 Dunabogdány,Kossuth L. u. 40.

A BORDA HÚSBOLT februári ajánlata:Borda sertés párizsi 1040 Ft

helyett 850 FtBorda sertés lecsókolbász 1040 Ft

helyett 850 FtBorda sertés sütnivaló kolbász 1160 Ft

helyett 900 Ft-os kedvezményes áron kináljuk Kedves Vásárlóinknak.

Fanyílászárók, svédtechnológiával

történõszigetelése.

ÉP LÉLEKNEK EGÉSZSÉGES A TESTE!

Vágysz Önmagad még teljesebb

megismerésére?

Szeretnél tisztában lenni

a benned rejlõ erõkkel?

angyalszobrok, ásványok, gyógyító kristályok, ékszerek,

könyvek, kártyák, gyertyák, füstölõk, keleti áruk

Ezoterikus üzletben, Angyalok BirodalmaBp. IV. Munkásotthon u. 18-22. Tel.: 0670 259-5469

Tel.: 0670 245 4781

Hasított tüzifa eladás. Hasított tüzifa eladás. Lemérve, kiszállítva Lemérve, kiszállítva

2400 Ft/ 1mázsa2400 Ft/ 1mázsa

Trybek Balázs Trybek BalázsTel.: 06 20 512-7976Tel.: 06 20 512-7976

Folyamatos sertéshús akciók, sertésbél, mûbél, gyomor folyamatosan kapható.

Szombaton nyitva: 07,00-13,00-ig!!!!

Gyakorlatilag háromnegyedileg egy mûvészcsaládban nõtt fel. Leginkább zenész családban ,de nagymamája festõmûvész volt és a szülei is támogatták a kibontakozásában.A pubertáns korbában összebarátkozott fi atal mûvészekkel(festõmûvészekkel,irodalmárokkal,zenészekkel) akik belevitték a mûvészeti életbe.Gimná-ziumi elsõ éves kora óta szoros barátságo-kat tart a kortársaival,akik ma meghatározó nagynevû mûvészekké váltak.Olyan nagy ne-vekkel barátkozott össze fi atalkorában mint például Szerb Károly ,Szemzõ Tibor,Vetõ Já-nos ,Hajas Tibor és az egész Magyar Buda-pesti underground. Erdély Miklós féle Indi-gó körbe járt a fõiskola mellett.Egy fantasz-tikus környezetet volt számára a kör .Renge-teg kiállítást ,performance-t,installációt ké-szítettek.Az akkori performanszeinek baráti résztvevõi között számos zenekar,zenész volt jelen,mint(Trabant,Európa kiadó,Kontroll cso-port).Látott fatalemberként egy Szentendrei új-ságot ,amelyben valamilyen kiállításról volt

szó és a cikkben benne volt egy fotó két fi atalemberrõl akiknek lángoló tekinte-te megérintette .Megérezte ,hogy ezzekkel a mûvészeti dolgokkal ,fi atalokkal és a légkörrel tud testvériséget kötni .Késõbb kiderült,hogy a két lángoló szemû fi atalem-ber fe.Luggossy László és ef.Zámbó István volt . Mint fi atal mûvészeti fõiskolás meghí-vást kapott,hogy a barátaival a Szentendrei nyári Teátrumon vegyenek részt.A Templom téren egy szinházi rendezvényen mûvészeti portékákat árultak ,zenéltek és kisebb zenei performanszeket adtak elõ.Ott találkozott a szentendrei mûvészekkel és szoros barátság szövõdött közöttük.Gyakorlatatilag azonnal elkezdtek közösen zenélni ,performanszeket és akciókat ,kiállításokat szervezni. Folya-matos együtt gondolkozás és dolgozás volt ez az idõszak.Egy közös zenekart is létrehoz-tak az Új Modern Akrobatikát ,amelyben fe Luggossy László és Szirtes János voltak a frontemberek és másneves mûvészeket is belevontak az elõadásaikba.Több mint száz kiállítást,performanszet hoztak létre nagy

aktivítással.A Szentendreiek bevették õt a Vajda Lajos stúdióba ahol a legmeghatáro-zóbb performanszeit mutatta be.A Magyar Képzõmûvészeti Akadémia mellett két évig Prágában és Pozsonyban is tanult és meg-ismerkedett új emberekkel és mûvészekkel.Számára kibõvült az underground kultúra és egy új mûvészeti áramlat.Megismerke-dett közben Lengyel és más nemzetiségû mûvészekkel is.Kitárult körülötte a világ a sok nemzetközi kapcsolat és a baráti társa-ságok által.Megismerte a környezõ országok Underground kultúráját is.

A performanszek sok esetben befeléforduló,önkifejezõ mûfaj.János mindig mûvészeti társakra vágyott és a közösségben egyfajta kommunikációban voltak együtt. Az Indigó körben beszélgettek a mûvészetrõl, egymásnak dolgoztak és egymásnak mutat-ták be a munkáikat.Szabad gondolkodás és szabad párbeszéd folytatása volt ez a rózsa-szín diktatórikus kommunizmusban .Felvál-lalták magukat és bátran olyan szabad im-

Szemtõl Szemben Szirtes János festõmûvésszel.

20

pulzív dolgokat alkottak,aminek nagy víz-hangja lett .Interaktívan sokszor egymás mûvészetébõl,gondolkodásából táplálkoztak és alkottak közösen. Sok volt a más gondolkádosú és témájú mûvész ,de ha összejöttek és alkottak közö-sen , inspirálták egymást.A legmélyebb kapcsolata fe .Luggossy Lász-lóval történt és egymásnak az interaktív ge-nerátorai.Egymást stimulálják.

Amiért Szentendrére ment,az az akkori sza-badság a realista talajtól való elrugaszkodás miatt volt.Úgy tudtak Szentendrén és más-hol élni,hogy tudomást se vettek a külvilág-ról.Nem álltak be sorba sehová ,nem kezd-tek el napi politikával foglalkozni .Így egyfaj-

ta szabad alkotó mûhellyé változott az éle-tük.Borzasztó nagy barátságok voltak és a legszabadabb mûvészi érzésben éltek.

Rengeteg absztrakt,konceptuális mûvészek és performerek hatottak rá.A mûvészet számára nem egy önkifejezés. A mûvészeti párbeszéd az amit fontosnak tart.Leginkább performer mûvésznek,mûvészet pedagógusnak tartja magát és fest és videókat is készít.János kifej-tette, ebben a kis mondásában mûvészetének a lényegét-„nekem egy performance egy ün-nep egy kiemelt dolog ,a festészet a hétköz-napi boldogság a számomra”.Õ egy absztrakt festõ és egy realista prerformer.A festészet

is performansz számára, mert a festéket és a vásznat is akcióként látja.Nem érdekli,hogy va-lamit lerajzoljon.A gondolatait és az érzermeit

ki tudja fejezni máshogy.Az érdekli ,hogy az ér-zelmeit a vásznon a fi zikai tevékenységeivel hozza létre. Mûvészetében a festés folyama-ta is akció, a kép témája maga a festés mint gesztus. Ilyenek a gesztus ,akció festõk vagy ke-leten a kaligrafi a.Fontos a festészeti szi-tuáció és minden egyes képe egy mini performansze.Természetesen képzõmûvész és a festészetigesztusait egyfajta vizuális rendszerben lehet értelmezni.

Mûvészetét sokrétûség és technikai sok-féleség jellemzi. Az akvarell, grafi ka, olaj,

korom, spray, happening, zene-hang egy-aránt szerepel munkásságában. Experimen-tális mûvész. A 80-as években új-eklekti-kus, expresszív gesztusokat fest; képei szí-nes, szövetszerû felületet kapnak, amire az-után egy újabb, fekete-fehér jelekbõl álló ré-teg kerülhet. Ezidõben performanszaiban visszatérõ mágikus-rituális elemek vagy eszközök a maszkok, miközben az alkal-mazott zene artikulálatlan, extatikus "kvá-zi-zene". A 90-es évek elejétõl fi nom textú-rájú, kormozott képeket, "archaikus", em-beri lenyomatokat fest. Képeinek nagy ré-szét bekormozta, vagyis az õsi népek kul-tikus-mágikus anyagaihoz hasonlóan a tü-zet, a füstöt és a kormot használta fel mun-káiban. A 90-es évek második felében újra nagyméretû akvarelleket hoz létre.

Jelenleg a Moholy-Nagy Mûvészeti Egye-tem média szakán dolgozik és tanít . Pró-bálják a kollégáival a komunikatív párbeszé-det kibõviteni ,ami a média területén nagyon fontos. Ahogy János említette”Audovizuális környezet vesz minket körül és igénytelen-ség ami napi 24 órát bombázza az agyun-kat .A kommunikáció információ áramlás miatt sok a feladat és jelen kell lennünk és érzékenységünket,tudásunkat kamatoztatni és szolgálni kell.”

Szentendrén nyáron szokot leginkább alkot-ni ,ahol a mûvésztelepen van egy mûterme és az Omkamra fi atal mûvészeinek csoporto-sulásához is kijár.

Szentendre jó hely ,mert ha még a régi al-kotók közül is sokan elmentek,újjászületik benne a mûvészet. A fi atalok táplálkoz-tak a régi korokból,akciókból,mûvészekbõl,fesztiválokból és töretlen a sok vita mel-lett a mûvészeti fejlõdés és a speciális lé-tezés az ami szentendrén van.A Vajda Lajos stúdió a mai napig is nagy hatással van a szentendrei fi atal mûvészeti generációnak.Így elmondható,hogy Szentendre mindig is mûvészváros marad. Szük Norbert

21

Tisztelt Olvasók!Ügyvéd válaszol

Egy kedves olvasó szerzõdést kíván kötni, melyben kötbérrõl is szeretne rendelkezni, ezért ennek szabályairól érdeklõdött.

A kötbér az a pénzösszeg, melyet a

szerzõdés nem teljesítése vagy nem

szerzõdésszerû teljesítése esetére szoktunk

kikötni, általában késedelem vagy hibás telje-

sítés miatt, de egyéb szerzõdésszegés esetére

is megállapítható. A feleknek a szerzõdésben

kifejezetten kell megnevezniük azt, hogy mi-

lyen szerzõdésszegést biztosítanak kötbérrel.

Megjegyzem, hogy a kötbér és a fog-

laló között a legfontosabb különbség

az, hogy a kötbért nem elõre, hanem a

szerzõdésszegést követõen adják, és úgyne-

vezett átalánykártérítésként szolgál.

A kötbérfi zetési kötelezettség megállapí-

táshoz nem elegendõ, hogy a kötelezett ne

vagy ne szerzõdésszerûen teljesítsen, hanem

az is további feltétel, hogy a nemteljesítésért,

illetve a késedelmes vagy hibás teljesítésért

vétkes legyen, vagyis ha a teljesítés érdeké-

ben nem úgy járt el, ahogyan ez az adott hely-

zetben általában elvárható.

Fontos szabály, hogy a kötbérkikötés csak

írásba foglalva érvényes.

A kötbérigényrõl le lehet mondani, kivé-

ve a kötelezõ igényérvényesítés esetét, pl.

ha a szerzõdésben kikötött ellenszolgáltatás

teljesítése egészben vagy részben az állami

költségvetésbõl történik. Fentiekre fi gyelem-

mel a kötelezett kötbérfi zetési kötelezettsége

jogszabályon is alapulhat.

Amennyiben a feltételei fennállnak, a

jogosult igényt tarthat a kötbér megfi zeté-

sére. Nem szempont, hogy a jogosultnak

a szerzõdésszegésbõl ténylegesen igazolt

kára származzon. Mint fentebb írtam, a köt-

bérnek kárátalány szerepe van, mely azt je-

lenti, hogy a kötbér összegénél kisebb vagy

azzal azonos kárt nem kell bizonyítani. Abban

az esetben azonban, ha a kár összege ma-

gasabb a kötbér összegénél, a jogosultnak

(károsult) bizonyítania kell a kár összegét, s

ekkor igényelheti sikeresen a kárösszeg és a

kötbér különbözetét.

A jogosult akár igényli, akár nem igényli

a kötbér megfi zetését, a szerzõdésszegésbõl

eredõ egyéb jogait minden további nélkül ér-

vényesítheti.

A szerzõdés nemteljesítése eredhet ab-

ból, hogy a teljesítés lehetetlenné vált, s a

kötelezett emiatt nem tud teljesíteni, de ab-

ból is, hogy egyszerûen nem akar teljesíteni.

Amennyiben a kötelezett a teljesítést jogos

ok nélkül tagadja meg, a jogosult választhat

– ha mindkettõt írásban kikötötték – a kése-

delem és a meghiúsulás következményeinek

alkalmazása között.

Amikor a felek a késedelem vagy a hibás

teljesítés miatt kötik ki a kötbért, és a kése-

delem vagy a hibás teljesítés folytán a kötbér

esedékessé válik, akkor a jogosult követelhe-

ti a késedelmi vagy a hibás teljesítés miatti

kötbér megfi zetését, ugyanakkor a kötelezett

teljesítését is.

Az is fontos szabály, hogy a kötbérre vo-

natkozó szerzõdéses kikötéseket nem értel-

mezhetjük kiterjesztõ módon. Abban az eset-

ben, ha a felek a késedelmi kötbért kötötték

ki, akkor a teljesítés meghiúsulása vagy hibás

teljesítés esetén ezen a késedelmi kötbér cí-

mén igény nem érvényesíthetõ.

Felhívom a fi gyelmet arra is, hogy a ké-

sedelem esetére kikötött kötbér a késedelem

bekövetkeztekor is jogszerûen csak akkor

érvényesíthetõ, ha a kötelezettnek a késede-

lem felróható.

Olyankor, amikor a felek által meghatá-

rozott kötbér összege indokolatlanul magas,

azt a bíróság a felek akarata ellenére is mér-

sékelheti, ez azonban csak kivételesen, in-

dokolt esetben történhet. E körben a bíróság

összemérheti a szolgáltatás értékét a kötbér

nagyságával és értékelheti a felróhatóság

fokát is. Szempont lehet az is, ha például a

szerzõdésszegés folytán számottevõ kár

nem keletkezett. A kötbér mérséklését nem

akadályozza az sem, ha a jogosult eredmé-

nyes kárelhárító tevékenységének a követ-

kezményeként kár nem is következett be

vagy jelentéktelen mértékûvé vált.

Pénztartozásra vonatkozó szerzõdésben,

az összeg késedelmes megfi zetése eseté-

re vagy késedelmi kamat vagy késedelmi

kötbér köthetõ ki, a kettõ egyszerre nem le-

hetséges. Pénztartozás esetében ugyanis a

késedelmi kötbért késedelmi kamatnak kell

tekinteni és utóbbi szabályait kell alkalmazni.

A túlzott mértékû késedelmi kamat összegét,

az összes körülmény gondos mérlegelése

alapján a bíróság szintén mérsékelheti. A

késedelmi kamatnak ilyenkor kárátalány sze-

repe van, ezért a károsult követelheti a kése-

delmi kamatot meghaladó kárát.

Polgári törvénykönyvünk kimondja, hogy

a bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés

biztosítására kikötött kötbért sem lehet bíró-

sági úton érvényesíteni.

Bírósági úton nem lehet érvényesíteni a

játékból vagy fogadásból eredõ követelése-

ket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami

engedély alapján bonyolítják le; a kifejezetten

játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott

kölcsönbõl eredõ követeléseket; valamint

azokat a követeléseket, amelyeknek állami

szerv útján való érvényesítését jogszabály ki-

zárja. Ebbõl következik az a szabály, hogy ha

olyan követelés érvényesítése iránt indítanak

pert, amely bírósági úton nem érvényesíthetõ,

akkor a bíróság a keresetlevelet idézés kibo-

csátása – vagyis tárgyalás kitûzése – nélkül

utasítja el. Ez a szabály tehát irányadó a bí-

rósági úton nem érvényesíthetõ követelés

biztosítására kikötött kötbér tekintetében is.

Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket,

melyek közül az érdeklõdésre számot tartó té-

mákat az újságban elolvashatják.

Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hutelefon: 06 20 330 36 40

22

Az Országgyûlés 2010. december 13.-

ai ülésnapján elfogadta „a Nyugdíjre-

form és Adósságcsökkentõ Alapról, és a

szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyo-

lításával összefüggõ egyes törvénymódosí-

tásokról” szóló 2010. évi CLIV. törvényt.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási

Fõigazgatóság minden érintett részére

közvetlenül részletes tájékoztató levelet

küld, abból a célból, hogy megkönnyítsék

a magán-nyugdíjpénztári tagok döntését:

tagsági viszonyukat fenntartsák-e, vagy

visszalépjenek a társadalombiztosítási

nyugdíjrendszerbe.

Ugyanakkor a Stabilitás Pénztárszö-

vetség honlapján és a médiákon keresztül

Jogfenntartó Nyilatkozat tételére buzdít-

ja azokat, akik kényszerûségnek érzik a

visszalépést. A nyilatkozat tartalmáról és

megtételi módjáról részletes tájékoztatást

találhatnak a http://stabilitas.hu/?p=15151

címen. „Jelentõsége a törvényhozóknak

szánt fi gyelemfelhívás, s annak a reménye,

hogy az Alkotmánybíróság a törvény utó-

lagos normakontrollja, vagy más szerve-

zet döntése révén a 2010. évi CLIV. tv. 36.

§-ával megállapított, a társadalombiztosítá-

si nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tör-

vény 2. § (6) bekezdésének hatályon kívül

helyezése, vagy megsemmisítése esetére a

magán-nyugdíjpénztár tagjának akaratnyil-

vánítása igazolt.”

Jelen cikkünkben röviden összefog-

laljuk a választási lehetõségeket és azok

következményeit.

2010. december 22 és 2011. január 31

között nyilatkozhatnak a magán-nyugdíj-

pénztári tagok, amennyiben magán-nyug-

díjrendszerben fennálló tagsági jogviszo-

nyukat fenn kívánják tartani.

A magánnyugdíj-pénztári jogviszony

fenntartásáról szóló nyilatkozat végle-

ges döntést jelent, annak visszavonására

2011. január 31-ét követõen már nincs

lehetõség, kivéve a rokkanttá válás esetét.

A nyilatkozat hiányában a társadalom-

biztosítási nyugellátásban nem részesülõ

- akár pályakezdõként, akár önkéntes

döntéssel - magán-nyugdíjpénztári taggá

vált személy magán-nyugdíjpénztári tag-

sági jogviszonya a törvény erejénél fog-

va 2011. március 1. napjával megszûnik.

Vagyis azoknak, akik nem kívánják

magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenn-

tartani, nyilatkozatot tenniük nem kell.

A magán-nyugdíjpénztári tagnak tag-

sági jogviszonya fenntartásának szándé-

káról személyesen, a nyugdíjbiztosítási

igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. A

nyilatkozattal élni kívánó személyek akár

az ONYF-en, akár a Nyugdíjfolyósító

Igazgatóságon és akár a nyugdíjbiztosí-

tási igazgatóságok bármely ügyfélszol-

gálatán megtehetik nyilatkozatukat. Ez a

lehetõség a nyilatkozni szándékozókat

Mi lesz a nyugdíjammal?

lakó, vagy tartózkodási helyüktõl függet-

lenül illeti meg.

Az , aki

a) 2011. január 31-ét követõen lé-

tesít magán-nyugdíjpénztári tagsági

jogviszonyt, a jogviszony létesítésének

idõpontjától, de legkorábban 2011. dec-

ember 1-jétõl kezdõdõen,

b) 2011. január 31-éig kezdeményezi

a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogvi-

szonyának fenntartását, 2011. decem-

ber 1-jétõl kezdõdõen

a társadalombiztosítási nyugdíjrend-

szerben további szolgálati idõt nem sze-

rez, és az ezt követõen szerzett kere-

sete, jövedelme a társadalombiztosítási

nyugellátások megállapítása során nem

vehetõ fi gyelembe, azonban a szociá-

lis igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában

meghatározott feltételek szerint az

idõskorúak járadékára jogosult.

Fentiekbõl a korábban tagságra kö-

telezett pályakezdõk számára az követ-

kezik, hogy gyakorlatilag kizárt annak

lehetõsége, hogy magán-nyugdíjpénz-

tári tagságuk fenntartása esetén az

öregségi résznyugdíjhoz szükséges 15

év szolgálati idõt megszerezzék a tár-

sadalombiztosítási nyugdíjrendszerben.

Ezzel szemben a visszalépõk nyugellátá-

sa úgy kerül megállapításra, mintha magán-

nyugdíjpénztárnak nem lettek volna tagjai.

Az állam 2011. december 31.-éig fel-

függesztette a magán-nyugdíjpénztári

befi zetéseket.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer-

ben való maradásról nyilatkozók ese-

tében a magán-nyugdíjpénztári egyéni

számlát továbbra is a magán-nyugdíj-

pénztár vezeti, és a 2010. november 1-je

és 2011. december 31-e között esedékes

magán-nyugdíjpénztári tagdíj befi zetések

felfüggesztése leteltét követõen esedé-

kes magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefi ze-

téseket azon jóváírja, majd nyugdíjazás-

kor az egyéni számlaegyenleg alapján a

nyugdíjszolgáltatást megállapítja.

A visszalépõk esetében az egyé-

ni számlán lévõ megtakarításnak a

kiegészítõ tagdíjbefi zetés, illetve az inf-

láció feletti hozam (reálhozam) részérõl

a tag rendelkezhet, kérheti annak

— bankszámlájára történõ átutalá-

sát, illetõleg lakcímére való kézbesítését,

— az önkéntes nyugdíjpénztári egyé-

ni számláján, illetve

— a társadalombiztosítási egyéni

számláján való jóváírását.

A fenti kifi zetés, illetve jóváírások

után sem adót, sem járulékot nem kell

fi zetni. Ha a visszalépõ magán-nyugdíj-

pénztári tag az önkéntes nyugdíjpénz-

tárba utalás mellett dönt, befi zetését az

állam további 20 százalékkal – de legfel-

jebb 300 ezer forinttal - kiegészíti.

A jogosultnak a kiegészítõ tagdíjjal

és infl áció feletti hozammal kapcsolatos

döntésérõl 2011. február 28-ig kell érte-

sítenie magán-nyugdíjpénztárát.

A visszalépõ magán-nyugdíjpénztári

tag számlaegyenlegének a saját rendel-

kezési jog alá nem tartozó részét a volt

tag társadalombiztosítási egyéni szám-

láján írják jóvá.

A Kormány valamennyi, a társada-

lombiztosítási nyugdíjrendszerbe befi -

zetéseket teljesítõ személy tekintetében

társadalombiztosítási egyéni számla ve-

zetésére tett ígéretet. A részletes szabá-

lyozás kidolgozását rendeletben írta elõ

2011. május 31-ig.

A társadalombiztosítási egyéni szám-

la – a nyugellátás megállapítása eset-

leges új módja mellett – a visszalépett

magán-nyugdíjpénztári tagok esetében

biztosítja a társadalombiztosítási egyé-

ni számlán jóváírt magán-nyugdíjpénz-

tári egyenleg Kormány által a 2011. év

folyamán meghatározandó részletsza-

bályok szerinti örökölhetõségét is, to-

vábbá itt kerül majd jóváírásra a 2010.

november 1-je és 2011. december 31-e

között esedékes magán-nyugdíjpénz-

tári tagdíj befizetések felfüggesztése

idejére vonatkozó tagdíjnak megfelelõ

összeg is.

Szûts Veronika

www.taxart.hu

Gazdaság

23

IrodalomFebruár

Mottó:- Petõfi Sándor - TÉLI VILÁG

Megölte valaki magát,Az hozta ezt a rút idõt.Fuj a szél, táncol a tányérA borbélymûhelyek elõtt.Hol a boldogság mostanában?Barátságos meleg szobában.A napszámos, napszámosnéTuskót fürészel és hasít;Daróc pólyában gyermekökA szélvésszel versenyt visít.Hol a boldogság mostanában?Barátságos meleg szobában.Jár nagy léptekkel föl s aláA katona az õrhelyen,És számlálgatja lépteit;Kínjában mást mit is tegyen?Hol a boldogság mostanában?Barátságos meleg szobában.A hosszulábu drótostótKopott gubáját cepeli;Az orra érett paprika,S hidegtõl folynak könnyei.Hol a boldogság mostanában?Barátságos meleg szobában.Barangol a vándorszinészEgy falutól a másikig;Meleg ruhája nincs ugyan,De mindazáltal éhezik.Hol a boldogság mostanában?Barátságos meleg szobában.Hát a cigány?... vacog fogaA rongyos sátorok alatt;Kopogtat a szél és bemegy,Bár a cigány nem szól: szabad!Hol a boldogság mostanában?Barátságos meleg szobában.Megölte valaki magát,Az hozta ezt a rút idõt.Fuj a szél, táncol a tányérA borbélymûhelyek elõtt.Hol a boldogság mostanában?Barátságos meleg szobában.

Téli világTényleg,- hol a boldogság mosta-nában? Természetesen erre a kér-désre mindenki mást és mást vá-laszol, mert a boldogság az egyik legnezebben körülírható és emberi nyelvre fordítható különös vala-mi. Ugyanis mindig más és min-dig ugyanaz. A boldogság itt lakik velünk,elidõz a küszöbön,végigfut a tereken, gõzölög a forró teában,a gyermekjátékok között, egy vár-va-várt mosolyban, egy elmaradt ölelésben.A boldogság ott lakik a szemekben. Ugyanis minden ti-tok ott látható, csak érteni kell a szemek tárházának beszédét. Petõfi ,-a lánglekû, 1845-ben írta a Téli világ címû versét. Milyen különös,hogy most is ugyanolyan idõszerû,mint akkor és amíg világ világ, ez a kérdés mindenkor aktu-ális lesz. Az örök rejtély: hol lakik a boldogság? Hát én fellebbente-

ném errõl a furfangos kérdésrõl a fátylat: a szívünkben. Igen, éppen ott lakik. Csak meg kell keresni, mert oda rejtették az angyalok. Van egy régi legenda:miszerint,amikor a szeretetet és boldogságot aján-dékozták, az angyalok nem tudtak megegyezni,hogy hová kerüljenek, hogy ne leljenek olyan könnyen erre a két csodára az emberek.Néhány angyal javasolta,hogy rejtsék el a tengerek mélyére, mások pedig azt, hogy vigyék õket a legmagasabb hegy csúcsára, mert így nem lesz-nek könnyedén megszerezhetõek.De az emberek meghódítják a magasságokat és a mélységeket is,ezért ezek nem megfelelõ titkos helyek. Végül a legszemfülesebb angyal úgy döntött, hogy rejtsék el a boldogságot és szeretetet az em-berek szívébe, mert annál titkosabb és méltóbb helyet nemigen talál-

24

Minden hónapban megkérdezem Valakitõl, hogy mi a

legkedvesebb verse, novellája, regénye....

És miért? !Ki vagy Mi lenne, ha más lehetne. És miért

?!Milyen fa lenne. És miért?! Milyen lenne. És miért?!

Különös” tükör” ez egy emberrõl, hiszen belsõ szobáiba

enged betekinteni, úgy, hogy szelíden nyitom meg ajtaját.

Olvassák hát jó szívvel a verses-mesés vallomásokat,-

hátha gyertyát gyújtanak a szívükben?! S egyetlen gyer-

tya sem veszít lángja erejébõl, ha meggyújt egy másik

vagy sok másik gyertyát. Olvassák jó szívvel !

Kedves Olvasó!

2011. február havában a leányfalui Faluház Igazgató Asszonyát,- Szelekovszky Beát kérdeztem.Õ és munkatársai megtöltik lélekkel és színes programokkal a Faluház és Leányfalu életét.Köszönet érte a környékbeliek nevében is!

1.Mi a legkedvesebb irodalmi mûved ? (vers,novella,regény.....)Miért?1. Van. Sokszor éreztem már, hogy ez a regény a legjobb, a legesleg-jobb, amit valaha olvastam... Ha kiolvasok egy könyvet, azon nyom-ban újra kezdem és újra olvasom - nem tudok hirtelen kiszakadni a világából, és addig olvasom, míg el nem enged...

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a legutóbbi regény, amely mélyen megérintett: Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka címû mûve. A tör-ténet az 1600-as évek elején élõ asszony titkokkal teli életét mu-tatja be átszõve álmokkal, babo-nákkal - egy élmény volt!

2.Lennél-e valaki más és ha igen,.- Ki ? Miért ?2. Szívesen felébrednék az 1800-as években Szent Pétervár egyik palotájában. A nagy orosz írók-nak köszönhetõen vonzódom a városhoz. Soha nem voltam még ott, vár még rám a felfedezése - azt még nem tudom, hogy az idõutazást hogyan intézzem el, attól félek, ebben a tekintetben maradnak kedves orosz íróim.

3.Milyen fa lennél ?Miért ?3. Csakis a fügefa. A formája, az íze, a misztikuma... imádom! Két éve ültettem is kettõt a kertem-ben, nagyon hálás növény, ontja a termését.

4.Milyen évszak lennél?Miért ?4. Az évszakokkal is zavarban va-gyok. Minden évszakra újra és újra rácsodálkozom és örülök, hogy kis hazánkban megélhetjük a kemény telet és a forró nyarat, az illatok-kal teli tavaszt és a színekben gazdag õszt egyaránt. Ha mégis választani kell, hogy melyik évszak maradjon, akkor már csak a fügefám miatt is ter-mészetesen a nyarat választa-nám!

nának. Így is történt és néha va-lóban a szívünkben tévedünk el a leginkább. Meghódítjuk a legma-gasabb hegyeket, föltérképezzük a föld minden pontját, tengereken át hajózunk, legyõzzük a sarkvidé-kek embertelenségét, -csak oly-kor a magunk belsõ bolygójával gyûlik meg a bajunk. De ránk is érvényes a megújulás úgy, mint a természetre: mert a természet minden évben meghal és feltá-mad. Elenged és megtart, mert így kerek a világ.És a boldogság kék madara is itt szárnyal közöttünk, vállunkra száll, -megpihen olykor. Persze, csak akkor,ha a szárnya-it nem vágjuk le, mert abba bele-pusztulna. Elveszítené a repülés boldogságát! Kérem, akkor itt van mégis velünk ez a sokat ke-

resett csoda,- hiszen megtalálom a csöndes téli estéken is,a meleg sálam ölelésében,a sült krumpli illatában,a barátok mosolyában. Anyám jó szavában és féltésében. S most,hogy a gyertya sercent az asztalon, tán Apám szólított az égi otthonából és jelzett felém,hogy itt van velem. Mert minden bol-dogságomban ott vannak Szeret-teim és valóban, ha én mozdulok, -Õk is ölelik egymást.Hát kell en-nél több boldogság ?

25

Leányfaluról rögtön Móricz Zsigmond jut eszünk-be. Hiszen az itteni nevezetességek egyik legjelentõsebbike a Móricz Zsigmond Múzeum, amit az író unokája mutat be az érdeklõdõknek. De érdekes Móricz és Leányfalu vonatkozásában az is, hogy „nevelt lánya“, Littkei Erzsébet vezet-te Leányfalun Móricz háztartását.Hogy miért az idézõjel? Mint ahogy lenni szokott, az utókor nemcsak felmagasztalja és példakép-nek állítja az író, - költõóriásokat, hanem magán-életük titkairól is lerántja a leplet. Így történt ez Móriczcal is. Nemrég jelent meg Hamar Péter könyve Móricz Zsigmond utolsó szerelme címmel, amelyben arra hoz bizonyítékokat, hogy Csibe több volt az író számára, mint nevelt gyermek. Sõt egyes feltételezések szerint az 1935.ápr. 14-én szüle-tett fi a Csibének, Móricz Imre az író vér szerinti gyermeke.Talán kevesen tudják, hogy Leányfalu, a Dunaka-nyar egyik kedvelt üdülõhelye, az elsõ olyan köz-ség a régióban, ahol szépítõ bizottság mûködött az üdülõ jelleg kialakítására és megtartására. A neve: Leányfalusi Társadalmi Egyesület, elsõ pecsétje 1914-bõl való. 1936-ban dolgozták ki alapszabá-lyát. A munkában Móricz Zsigmond is tevékenyen részt vett, õ adott nevet a nyaralótelep új utcáinak.Móricz még 1911-ben vett itt egy 3 holdas telket szõlõvel, majd az apja, Móricz Bálint a következõ évben egy kis házat épített rá. Ezt bõvítették az-tán késõbb Kós Károly tervei alapján. 1936-ban telepedett itt le az író, és itt élt haláláig, 1942-ig.Az 1936-os év arról is nevezetes, hogy ennek õszén ismerte meg Móricz a Ferenc József hí-don (a mai Szabadság híd) Littkei Erzsébetet, a hagyomány szerint az öngyilkosságtól men-tette meg. A tragikus sorsú lelenc apránként

elmondja gyermekkorának megalázó élményeit. Így születnek a Csibe-novellák. Belõlük nõ ki a szenvedés poklába vezetõ, zsoltárokra tagolt re-gény, az Árvácska. Talán a legmegdöbbentõbb írása ez Móricznak: az ember megcsúfolásának, megszégyenítettségének, megalázottságnak na-turalisztikus bemutatása. És ennek a mai, barbárságba hanyatló idõ egyre fájdalmasabb aktualitást ad. Csibe emléke ma is körüllengi a leányfalui Mó-ricz – házat.Hogyan is lett ebbõl múzeum? 1952-ben a Mó-ricz lányok megnyitották a dolgozószobát a

látogatók elõtt. 1979-ben, a 100 éves évfor-duló alkalmából az állam megvásárolta a szo-ba berendezését, a könyvtárat és az irattárat, és a Petõfi Irodalmi Múzeumban helyezte el. A kert, az épület azóta is a leszármazottak birtokában van.1992-ben az író halálának 50. évfordulóján kiállítást rendeztek az író hagyatékából, aminek nagy sikere volt. Ezen felbuzdulva alapítványt hoztak létre és meg-alapították a múzeumot. A Móricz Zsigmond Múzeum és a Móricz-unoka azóta is szeretet-tel várja látogatóit. MM

Titkok Móricz körül

26

R e j t v é n yA

meg

fejté

st k

érjü

k a

Szen

ten

dre

i Ku

rír cím

ére

bekü

lden

i, jan

uár 2

0-ig

; 1135, B

p. P

aló

c u

. 2.

Az e

lõzõ

rejtv

én

y h

ely

es m

eg

fejté

se: "S

hakespeare, E

mile Z

ola, B

enedek E

lek, Mark T

wain, C

araviale"Jan

uári n

yerte

sü

nk: K

. Vik

tória

, Szen

ten

dre

A helyes megfejtõk között könyvjutalmat sorsolunk ki!

Nobel-emlékéremA világhírû svéd kémikus és feltaláló, Alfred Bernhard Nobel nevét viselõ emlékérem felirata: „Inventas vitam iuvat excoluisse per artes”, amelynek magyar fordítását úgy kapja meg, hogyha a keresztrejtvény megfejtése után kiírja a következõ számoknak megfelelõ betûket: 95, 50, 122, 41 – 65, 111, 55, 84, 27 – 33, 50 – 57, 40, 24, 106, 45, 89 – 18, 86, 55, 126, 32, 122, 73, 108, 36, 47 – 120, 6, 112, 57, 71, 50, 144, 92, 69, 1, 118, 24, 77 – 138, 45, 79, 24, 8, 49, 85, 24, 107, 66.VÍZSZINTES: 1. Ázsiai pusztákon tenyésztett értékes prémû juhfajta. 8. Csúszós. 13. Formál. 19. Pandzsáb szövetségi állam székhelye Pakisztánban. 25. Dohányos. 30. Tó Magyarországon, Közép-Európa legnagyobb állóvize, a magyar tenger. 37. Beteget gondoz. 41. ... Hujtun, a Mongol–Altaj-hegység 4653 m magas Tavan-Bogd csúcsának egykori neve. 44. Osztályzat. 48. Tõszámnév. 51. Hátrál. 56. Kikötõhely. 59. Egyre messzebb megy. 68. Tiltószó. 71. Vásári néptömeg. 81. ... ovo, kezdettõl fogva, eleve. 83. Teljesség, összesség – latin eredetû szóval. 92. Egyesülethez tartozik. 95. Takarmánytárolók. 100. Jóból is megárt a ... (közmondás). 103. Akta. 107. Név – franciául. 110. Ars ..., a XIV. században kibontakozó új, szabadabb, mozgékonyabb jellegû zenei stílus. 114. Sivatag Közép-Ázsiában. 121. Ábrándozik, tûnõdik. 126. Régészmunka. 132. Királyi kincstár. 138. Szóösszetételekben: természetes, eredeti. 143. A szaruanyagok kéntartalmú fehérjéje.FÜGGÕLEGES: 1. Felöltõ. 2. Létesít. 3. Nyelvtani mûvelet. 4. Karám. 5. Apró. 6. Páhol, ver, náspángol. 8. Becézett férfi név. 9. Indulatszó. 10. Fogda – népiesen. 11. Hegységképzõ – görög eredetû szóval. 12. Sínylõdik. 19. Lagzi. 30. Impérium. 41. Palotagróf, nádor. 51. Hosszú nyelû, kicsi, díszes balta. 55. Nagy ..., a vadlibához hasonló, de annál sötétebb színû vándormadár (Anser albifrons). 61. Észtországi fi nnugor népcsoport tagja. 67. A paleoszibériai nyelvek közé tartozó kihalt nyelv. 70. Pápai állam. 79. Kópia. 82. Nerijus … (1978– ): litván hivatásos labdarúgó. 91. Kiváló téli almafajta. 94. Tölcsérszerû malomalkatrész. 102. Elia ... (1909–2003): háromszoros Oscar-díjas, örmény születésû, világhírû USA-beli színházi és fi lmrendezõ. 106. Tobzoska. 110. Hangtalan. 118. Anyagi veszteség. 121. Harap. 132. Kicsinyítõ képzõ

mûvészrovat

A szentendrei festészet dús lombú fája a har-mincas években két erõteljes ágat növesztett magából. Az egyik a mûvésztelep, a hét éven át [1929-1935] mûködõ nyári festõiskolával és a telephez baráti szálakon kapcsolódó vendégmûvészekkel. A másik ág a harmincas évek közepétõl nyaranta a városban dolgozó fi atal festõk ugyancsak baráti csoportjából állt össze. Ez a természetes úton, minden külsõ beavatkozás nélkül létrejött elrendezõdés fogal-mazódik meg a „telepiek” és „telepen kívüliek” szóhasználatban. Mindkét „tábor” baráti szálak, világnézeti ro-konság, hasonló mûvészeti törekvések és érdeklõdés és az azonos korosztályhoz tartozás mentén jött létre és tartotta fenn magát a má-sodik világháborúig.A telepen kívüliek, mintegy tizenöt fõs fi a-tal „bandája” az egykor híres szentendrei szõlõhegy, Pismány oldalában, az u.n. Haluskai tanyán töltötte pár éven keresztül a nyarakat lázas munkával és bohém szertelenséggel. Példaképüknek és „mesterüknek” a velük egy korosztályhoz tartózó Vajda Lajost tekintették.

Emlékezés a 25 éve elhunyt Bálint Endrére

Aki nem érti a mûvészetet, annak a természet is idegen

A Haluskai tanya lakója és Vajda egyik legelkö-telezettebb híve, rajongó követõje Bálint Endre volt. „1937-ben kezdõdött hosszabb ismerkedé-sem Szentendrével. Pár hetet együtt laktunk Vajdával Fiala szabómesternél…számomra ez a nyár volt talán a legmozgalmasabb és élmé-nyekben a legtarkább. Nagyon sok mûvésszel ismerkedtem meg azon a nyáron…Mint aki tudatosan élvezi fi atalságát és az elpaza-rolhatatlan idõt, úgy éltem én akkor. Sokat és talán túl gyorsan dolgoztam, de jutott idõ mindenre.” A délutáni és esti közös sétákra, egyik legkedvesebb szórakozásukra, a ko-fahajó várásra a Duna-parton, az augusztus 19-i szerb búcsúra, a város színeinek, rejtett szépségeinek, izgalmas zeg-zugainak felfede-zésére. Mindezek az élmények nem csupán festményein keresztül köszönnek vissza. Bá-lint Endre azon szentendrei festõk egyike, aki az elbeszélésben is jeleskedett, sokat és jól forgatta az író- tollat. A Népszavában 1940-ben megjelent két írása úgy jeleníti meg a korabeli Szentendrét, ahogy

a színekre, hangulatokra csak egy festõként látó szem képes. „Késõ este van, a Törökhegy felé visz utam, az ezerarcú szentendrei ég már régen elkomoro-dott. A csillagok lehullottak mind és szentjános-bogarakká váltak: úgy csillognak ki a bokrok mélyébõl. Pedig ritkán borul el az ég homloka itt, az alkonyat türkiz kékei, sejtelmes sárgái és kö-dös pirosai szelíden simulnak az egyre sötétedõ kékhez, és úgy halnak meg, sóhaj nélkül az es-tében, mint aki hisz az újraszületésben. És való-ban mindennap újraszületnek a szentendrei ég színei. Az alkony a szülõanyjuk és a kétségbe-esett, vérzõ nap az apjuk ezeknek a csodálatos színeknek. Szürkére, rózsaszínre, sárgára festett felhõfoszlányok imbolyognak a négyszögletes Kõhegy fölött, mint az úszkáló halak áttetszõ testükkel az akvárium üvegfala mellett. . .A hegyek is szertartásossá válnak itt alko-nyatkor: hatalmas félkörben állnak föl összefo-gódzva, s ahogy sötétedik, egyre közelednek egymáshoz. Amire a fák lombjai is feketé-be öltöznek az éjszakai gyászhoz, a hegyek szûk körben állják körül a pismányi dombot.. .A Duna ilyenkor fi atalodik meg: ráncai kisimul-nak s a hold képét viszi magával távoli útjára, mint egy szerelmes vándor. Nyolc óra felé két hajó jön ide üdvözölni az alkonyatot, széles barázdát hagyva a vízen. Olyanok ezek a baráz-dák, mint rettentõ sebhelyek - fák sötét árnyai és halak simogatják, amíg be nem heged. . .A város is leveti nappali ruháit, a házak, ame-lyek egyszerû fehér köpönyegben álltak vagy okkersárgán merengtek, elkezdenek hivalkodni: hideg foszforeszkálással hunyorgatnak és vilá-gítanak. Ideges denevérek fekete árnyai húz-nak rövidéletû egyenetlen vonalakat a házak falaira. .. A ritkafogú kerítések mögül izzón és tüzes vibrálással világítanak a piros és narancs-sárga virágok. Az utcán sétáló emberek és a kocsikat húzó lovak formái megnyúlnak az alko-

Lófejes kapu

Bálint Endre szentendrei mûtermében 1945

28

nyatban, s a magános szomorú vénasszonyok szürke árnyképei imbolyognak a kövezeten. . .A természet keveri utánozhatatlan színeit palet-táján - mintha egy zseniális festõ mögött állnék,

hogy ellessem mesterségbeli trükkjeit - úgy fi -gyelem évek óta a szentendrei alkonyat válta-kozó képeit, irigyen és tehetetlenül, mert színei megközelíthetetlenek és utánozhatatlanok” Az 1940 nyarán készült másik természet közeli írása nemcsak a táj nagyszerûségét tárja elénk. A nagy festõ elõdök megidézése rávilágít a fi atal, mind-össze huszonhat éves Bálint Endre mûveltségére, a mûvészet világában való jártasságára. ”Tenyeres-talpas csend nehezedik a tájra. A Duna szelíden kanyarog, s tükre olykor meg-

remeg a fölötte átszaladó szellõ érintésétõl. Innen a hegyrõl jól látni három erõs fordulóját is, amely a reneszánsz mesterek képeinek hát-terét idézi. A kékeszöld víz kanyargása, a párás

levegõ és a távolodó földek és dombok mintha Lionardo da Vinci Mona Lisájának hátteréül szol-gálnának. (Így értem meg a közelség által azt a formavilágot, amely ez idáig idegen volt szá-momra és érthetetlen s valószínûtlenül messzi.)A hegy, ahonnan nézem a tájat, amely évszáza-dokat sûrít most egy pillanatra, Szentendre fö-lött emelkedik oly magasra, hogy a vidék egész körben mutatja magát a természet változatos hullámzásával. Szinte valószínûtlen panorámá-ban Vác városától Pestig a falvak elpötyögte-

tett halovány fénye tar-kítja az elterpeszkedõ zöld és zöldessárga dombokat és a mélybar-na és fekete földeket. Lassan ereszkedek le a hegyrõl egy kanyargós úton Szentendre felé, de a monostori part már jó-val elõbb csillan ki a fák lombjai közül, és a víz kék csíkja is kibukkan, mint az ég lecsúszott kis darabkája. A túlsó part nyárfáin pihen meg a nap csillogón remeg-ve, a leveleken valami galambszürke párában fürödve; most Remb-randt egyik tájával ba-rátkozom, tegnap még gyanúsan néztem egy színes reprodukcióban világosszürke fáit; tet-szett akkor is, de nem értettem, most értette meg velem a monostori

part Rembrandt képét. Majd jobbra fordulok a hajóállomás irányában, egy fahídon megyek át, amely a Dunának kis be-ömlése fölött emelkedik, és megállok karfának

dõlve. Évek óta ismerem ezt a fahidat, de ismer-te szegény Vincent van Gogh is, aki Arles-ban találkozott vele, és le is festette, a kép sarká-ba írott betûkkel oda is írta: ’Le pont de l’anglais á Arles. Vincent’. Fur-csa találkozás e festõi ’motívummal’. Épp arra gondoltam: most július van, és ebben a hónap-ban vetett véget éle-tének van Gogh, csak-hogy ötven éve már.Nem kell továbbmen-nem, ennyi is elég, hogy hinni tudjak azok-nak, akik más nyelven

beszélnek, mint én; a természet számtalan arcát mutatja azoknak, akik közelébe men-nek és föléje hajolnak; hálás a közeledésért. Aki nem érti a mûvészetet, annak a termé-szet is idegen. Pedig az megmagyarázza Le-onardo da Vincit éppúgy, mint Kandinskyt,Paál Lászlót éppúgy, mint Gulácsyt és Max Erns-tet, éppúgy, mint Masacciót. Milyen kis terület a hegyrõl Szentendréig, és mennyi halott, festõvel találkoztam. És az élõ mûvészettel is...”

Török Katalin

Szentendrei ház

Szentendre nyolc temploma

29

3030A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

3030

Tahitótfalu

PartnereinkSzentendre:Pest megyei könyvtárMáté optika, Sztarovodai útTurinform, Dumtsa j u 22Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út.Andrea Patika, Kálvária útCsencsi-Nari zõldségesSõrgyár büfé DelikáteszHév végállomásPékség, Törökvölgyi útFirenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46Jász u 5Szent L u 99Fehérviz u 20Kossuth L u 23-25Péter Pál u 3Dobogoköi u 4Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19.P'Art mozi, Dunakorzó 18.Fókusz bolt, Széchenyi tér 14.Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13.Antikvárium, Fulco Deák utcaPetrol Benzinkút, Vasváry Pál utcaTobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5LAKÓTELEPI KLUB Kálvária útDolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

Tahitótfalu:Coop Abc, Szentendrei útRudolf Mártonné, Visegrádi u 14VEGYESKERESKEDÉS Fõ térTejboltVegyeskereskedés, Szentendrei út 73.Czója Lottózó, Béke út

Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2SSG Kft, Kossuth L .u 1Fibi 2007 BtDaru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/cHavanna vegyesbolt, Hõsök tere 11Hév állomásKossuth L u 18Beniczki u 74Vörösmarty M u

Budakalász:Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30Omszk park 1Budai 15Budai 43Széchenyi u 28Virág u 10

Leányfalu:Babi delikát, Móricz Zs út. 142Strand, Zõldséges üzletHamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138.Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112.ABC - Móricz Zs. u. 128.

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29Kossuth L u 11

Visegrád:LepenceFõ u 77Mátyás u 8 Budapest:Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Dunabogdány:Frédi Delikát Kossuth 70.

Pócsmegyer-Surány:Popeye és Társa Vegyeskereskedés

Vadaskert út. 4Megyer Bt Dózsa György út 12Surány Rév Közért DunasétányNárcisz ABC

Szigetmonostor:Középpont ABC, Estike u. 2.Maribel, Nagyduna sétány 962/1/BSzöszö Kft Rákóczy út 12Coop ABC Vadvirág utcaÖnért Közért; Vadvirág utca

ImpresszumFelelõs-fõszerkesztõ:

Nagy Erzsébetnagy@szentendreikurir.hu

Olvasó-szerkesztõ:

M. András KárolyÜgyv. ig.: Dálnoki GáborGrafi kai tervezés: Bakai Attila,

Kis Roland, Dálnoki LászlóMunkatársaink: Bokor Tamás,

Kiss ÁgnesMédiareferens

Szegedi Erikaszk.partner@sgmail.comHegedüs Olimpiah.olimpia@hotmail.com

Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 4806 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

ajánló / 2011. február

Terjesztés: Lapker Zrt.Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823

Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch

Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím:

1135 Bp. Palóc utca 2.www.szentendreikurir.huinfo@szentendreikurir.hu

Médiafi gyelõ: Observer

ISSN szám: 1785-6930

Megjelenik havonta

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó

kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ

• HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk ma-

gazinunk számára. Önéletrajzot kérjük

a szerkesztõségünk címére, az info@

szentendreikurir.hu e-mail címre el-

küldeni, vagy egyeztessen velünk a

06 30 630 7823 telefonszámon.

a Dunakanyar magazinja

P'ART MOZIfebruár 11-én pénteken este fél 7 órakorKORNIS MIHÁLY MESTERKURZUSASZERETNI, AZ A LEGNAGYOBB2.Emberré váltunk már ?(Belépõjegy: 2500 Ft)

február 22-én kedden délután 5 órakorVALAMIKOR RÉGEN….Szentendrei utcák, házak, emberek -12. Régmúlt idõk boltosai, vendéglõsei, tisztes iparosaiTörök Katalin várostörténeti sorozata(Belépõjegy:500 Ft)

február 24-én csütörtökön délután 6 órakorHÖLGYSTAFÉTA (sorozat)NÕKRÕL-NÕKKEL-NEM CSAK NÕKNEK-POLITIKAMENTESENMeghívott vendégünk: Fábián CsöpikeBeszélgetõtárs: Fodor Pál turkológus-történészA programsorozat fõvédnöke: dr.Szántó Csilla, dr.Dietz Ferenc polgármester úr feleségeA sorozat media támogatója: a KÉPMÁS CSALÁDI MAGAZIN(Belépõjegy: 400 Ft)

február 26-án szombaton délután 5 órakorMESTERPORTRÉK (sorozat)Vendégünk: Szamos László cukrászmester

Szentendrei Kulturális Központ Nonprofi t Kft. 2000 Szentendre, Duna-korzó 18. Tel.: 26/312-657; fax: 26/312-647e-mail: dmh@dunakanyar.net web: www.szentendreprogram.hu

2011. februári programok

Február 11. péntek, 10 óra, Városi Színházterem (Pátriárka u. 7.) VILÁGSZÉP NÁDSZÁLKISASSZONY – zenés mesejátékA Neptun Brigád és az Új Színház elõadása Belépõjegy: 700 FtJegyrendelés a Kulturális Központban (26/312-657)

Február 11.péntek, 20 óra, DMH Barlang (Duna-korzó 11/a)Elevenpont koncert: MAGIC MOSQUITOS; TUDÓSOK Belépõjegy: 500 Ft Február 18. péntek, 20 óra, DMH Barlang (Duna-korzó 11/a)Elevenpont koncert: STILL ALIVE (RATM TRIBUTE); APOLLOGIKA Belépõjegy: 400 Ft

A Kós Károly ÁMK – Budakalász Faluház februári programjai

febr. 14. 19.00 Nádas György - Kabaré a Faluházban febr.15. 10.00 Bábszínház : Százszorszép Bóbiska – Majoros Ági bábmûvész elõadásábanfebr. 17. 16.00- 19.00 Budakalászi Nosztalgia Klub - zenés-táncos délután, régi- és mai slágerek a Zseton együttessel ! febr. 19. 19:00 Szerb farsangi bál febr.25. 18.00 Kiállítás megnyitó : Nemes Tímea Izabella budakalászi keramikus – iparmûvész alkotásaiiból

ELEINK HAGYOMÁNYA - Kiállítás és tárogató koncert2011. február 18-án, 17.30 órakor kerül megrendezésre Szigetmonostor Faluházban (Árpád u. 15.), Szolgai István grafi kus, illusztrátor „Eleink hagyománya“ címû kiállítása és 18.30 órakor az azt követõ koncert, Vesztergám Miklós (Kalocsa) tárogatós mûsorára. A kiállítást Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere nyitja meg. A belépés díjtalan! Szeretettel várunk mindenkit szigeten innen és túl egyaránt. További információ: www.szigetmonostor.hu

3. CSIGA ZSIGA - A Nefelejcs Bábszínház elõadásaSok szeretettel várunk mindenkit Szigetmonostor Faluházba (Árpád u. 15.), szigeten innen és túl egyaránt a Nefelejcs Bábszínház Csiga Zsiga címû bábelõdadásra, 2011. február 25-én pénteken 10.00 órai kezdettel az intézmény színháztermébe. A belépõjegy ára: 500 Ft. További információ az elõadásról: http://www.nefelejcsbabszinhaz.hu/mesezsiga.html

I. DUNAKANYAR KÉZMÛVES KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR2011. február 26-án szombaton kerül megrendezésre Szigetmonostor Faluházban (Árpád u. 15.) az I. Dunakanyar Kézmûves Kiállítás és Vásár, mely Szigetmonostor Faluház és Tahitótfalu Faluház közös kezdeményezése által valósul meg. Szeretettel várjuk a kiállítókat és az érdeklõdõket, a hagyományteremtõ szándékkal életre hívott, egyedülálló kézmûves és kulturális eseményre, melyen a kiállítás, a vásár és a kiválasztott portékák zsûrizése mellett, színvonalas kulturális programokat is kínálunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Részletek hamarosan itt: www.szigetmonostor.hu vagy www.tahitotfalu.hu

30

Lakossági

! Kedves Ovasóink!Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen:150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

sét, szervizt, érintésvédelmi, EPH, tûzjelzõ és biztonságtechnikai rendszerek szerelését la-kásokba is. Korrekt árak! T: 06 30 9 622 629

INGATLANDunabogdány központjában a 11-es fõút mellett az év másodikfelében elkészülõ igényes épületben 2 helyiség kiadó. Elsõsorban orvosi rendelõ és/vagy hozzá kapcsolodó tevékeny-ség céljából. Teljes közmû,nagyon jó parkolási lehetõség.Érd:06-30-203-94-75

SZENTENDRÉN BÚTOROZOTT KISLA-KÁS KIADÓ HAVI 70.000,- FT+ ALA-CSONY REZSIÉRT. TEL: 06-20-330-36-40Püspökmajor lakótelepen, Széchenyi tér 36 számu társasház alatti teremgarázsban beállók eladók.Érd.: 20-5995249Az uszoda mellett 561 m2-es, lakások, üzletek és irodák építésére alkalmas telek eladó. Érd.: 20-5995249

Szolgáltatás

Építõipari BT. vállal lakásfelújítást, generál kivitelezést és külsõ-belsõ hõszigetelést referenciával. Tel: 06 20 341 45 85Lakástól az irodaházig minden, ami villanysze-relés. Vállaljuk templomi padfûtések szerelé-

G R I M A L D IÜGYVÉDI IRODASzentendre, Tómellék u. 18. I/3.Tel./Fax: 06 26 314 359

Mobil: 06 20 330 36 40

jogi tanácsadás, szerzõdések

ingatlan- és építési ügyeköröklési jog, végrendeletek,házassági perek és családi jog,kártérítési, biztosítási,társasági jog (cégjog),társadalmi szervezetek joga,hatósági ügyek, szabálysértési és büntetõ ügyekolasz nyelven is

Egyéni jóga menedzsereknek

+36 20 232 0987

nn

Segitse a nagycsaládosok, rászorultak gyermekein adója 1%-val

Adószámunk:19622897-2-41http://www.gyermekmisszio.hu