Zölden és nyereségesen 22

Ablakon bedobott pénz - „lépések a

fenntarthatóság felé” Beszámoló a KÖVET IX. éves konferenciájáról

A KÖVET éves konfe-renciáját 2004. november 22-én, a Hotel Gellértben rendezte. A rendezvényen kiosztásra kerültek a 2004. év „Környezeti Megtakarítás Díjai”. A közel 130 fős hall-gatóság előadókat hallgatott a díjazott vállalatoktól és a vál lalat i fenntarthatóság témaköréből. Az alábbiakban az előadások összefoglaló-it olvashatják – szeretettel

Fenntartható fogyasztási szokások és termelési eljárások- gondolatok egy UNEP konferencia kapcsán

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environmental Programme) évek óta kiemelt eseményként kezeli a tisztább termeléssel és egyéb fenntartható termelési módszerekkel kapcsolatos szakmai konferenciáját, melyet kétévente szervez meg nemzet-közi szakemberek részvételével. Az idei, nyolcadik alkalommal megrendezett találkozó az első, mely szokásos napirendjét kibővítve a termékek és szolgáltatások fogyasztásának környezetvédelmi kérdéseivel is foglalkozott. Ezt az egyszerű témabővítésen túlmutató szemléletváltást tükrözi az is, hogy ...

Zöldremosó jelentések

vagy őszinte felelősségvállalás?

Lassan bármely vállalat honlapjá-ra látogatunk, biztosan nekiütközünk a környezetvédelem, fenntartható fejlődés vagy tár-sadalmi felelősség divatos szavának. Sokan szkeptiku-sak, mert szimpla rek lámfogásnak, imázs-épí tésnek, zö ld remosásnak vélik, és hiányolják a szavak mögül a valódi elhivatottságot és gyakorlati

Hazánkba látogatott Dr. Georg Winter

A környezettudatos vállalatirányítás atyja

Az INEM (International Network for Environmental Management) elnöke, Dr. Winter több évtizeden keresztül irányította báty-jával, Ernst Michael Winterrel a gyémántszerszámokat és gyé-mánt termelőeszközöket gyártó Ernst Winter & Sohn vállalatot. Az évek folyamán kialakították a környezettudatos vállalatiráy-nyítás átfogó modelljét, ami Winter-modellként vált ismertté. Társalapítója az idén 20 éves BAUM-nak („a német KÖVET”), mely a

Tartalom:Interjú Georg Winterrel

2.oldal

Vizy Antal

a KÖVET új főtitkára

3.oldal

ISO 14001 – auditori

tapasztalatok

4.oldal

Ablakon bedobott pénz

– lépések a

fenntarthatóság felé

6.oldal

Tagvállalataink sikerei

11.oldal

Zöld beszerzések

12.oldal

Húsz éves a BAUM

14.oldal

Zöldremosó jelentések?

15.oldal

Fenntartható fogyasztás

16.oldal

Olajevő baktériumok

18.oldal

ÖGUT-díj a KÖVET-nek

19.oldal

Üzleti ebéd a társadal-

mi felelősségről

22.oldal

Rejtvény!

24.oldal

Zölden ésnyereségesen

9. évf. 4. szám (22)

A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) és a Tisztább Termelés Magyarországi Központjának (TTMK) közös negyedéves kiadványa

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatirányítás szaklapja

(folytatás a 2. oldalon)

(folytatás a 16. oldalon)

(folytatás a 15. oldalon)(folytatás a 6. oldalon)

Zölden és nyereségesen 9. évfolyam 4. szám (22)

2

környezettudatos irányítás elterjesztésén munkálkodó legnagyobb német egyesület. 1991-ben megalapította az INEM nemzet-közi hálózatot, melynek elnöki posztjáról idén vonul nyugdíjba.

– Ön már 1972 óta foglalkozik a környezet-tudatos vállalatirányítással. Emlékszik még, hogy milyen belső motiváció vezette Önt ennek irányába?

Kisgyermekként először családi házban laktam, de a háború idején be kellett köl-töznünk a városba, ahol egy apró erkéllyel rendelkező harmadik emeleti lakásban lak-tunk. A természet, a kert olyannyira hiány-zott nekem, csak egy kívánságom volt: újra a természet közelében élni. Később az iskolában Loki Schmidt-nél (Schmidt volt német kancellár felesége) tanultam, akinek nagyon természetközeli oktatási módszere volt. Megmutatta ugyan azt is, milyen hatalmas és könyörtelen is lehet a természet, mégis milyen szép és mindenek felett való. Megtanultuk nála, hogy mind-annyian felelősséggel tartozunk természeti környezetünkért. Egyszer az volt a felada-tom, hogy egy útifüvet neveljek, és amikor a 85 éves Loki Schmidt megkapta a Német Környezetvédelmi Alapítvány díját, szeméy-lyesen megköszöntem neki mindent, és egy útifűvel ajándékoztam meg. 50 évvel később, ugyanazt a növényt adtam – ez a valódi, élő fenntarthatóság. Tehát a ter-mészet, a környezet iránti szerelmem már gyermekkoromból táplálkozik.

– Ön saját cégénél is alkalmazta a környe-zettudatos vállalatirányítást. Milyen konkrét előnyökhöz jutott ezáltal és hogyan?

Energia, víz és nyersanyag-meg-takarításokat való-s í tot tunk meg.

Hogy ösztönözzük a fejlesztési javaslato-kat cégünknél, munkatársaink évi 20%-os részesedést kaptak minden megvalósí-tott javítási fejlesztésből eredő pótlólagos bevételből. A megtakarítások esetén pedig megkapták annak 30%-át évente. Így értük el, konkrétan a munkatársainkon keresztül,

hogy rengeteg új ötlet bölcsőjévé váltunk, és megkaptuk a német legjobb fejleszté-si/javítási rendszer minősítését is. A siker kulcsa mindenképpen a munkavállalók, hiszen az ő ötleteiken, elkötelezettségükön és munkájukon keresztül lehet egyáltalán előrelépést tenni.

– Idén ünnepli 20. évfordulóját a BAUM. Mit tart Ön a BAUM három legfontosabb eredméy-nyének, amit elért az évek során?

A BAUM (Bundesdeutscher Arbeitskreis für Umweltbewusstes Management e.V.) volt világszerte az első szövetség a köry-nyezettudatos vállalatirányításért. 1984-

ben dolgoztuk ki a teljes

modellt, és a BAUM-on keresztül utána a tagvállalatok révén a gyakorlatban is meg-valósítottuk. Az Európai Közösség utána meg is kért, hogy írjak egy könyvet a kon-cepcióról, ezt azóta már 12 nyelvre lefor-dították. Akkoriban felhívott Tóth Gergely, hogy olvasta a könyvemet, és akkoriban még csak nem is sejtettem, hogy ő nem-csak, hogy lefordítja az írást, de később megalapítja a KÖVET-et Magyarországon, és az INEM életében is fontos aktív taggá válik majd. A BAUM legnagyobb eredméy-nyeként először is azt említeném, hogy sikerült megváltoztatnia azt a gondolko-dásmódot, hogy a fenntarthatóságot, köry-nyezetvédelmet csak szimplán technikai/technológiai kérdésként kezeljük, hanem egy sokkal tágabb értelmezésű, komplex fogalommá vált. Másodikként a tudatfor-málást említeném, vagyis a környezettuda-tos menedzsment nem csak valami, ami a vállalatnak ’jó ha van’, hanem igenis elemi része a vállalati működésnek, szerves alapeleme a valódi minőségnek. A harma-dik legjelentősebb eredmény pedig, hogy a vállalatok, azok vezetői lassan tisztában vannak felelősségük mértékével és ennek megpróbálnak megfelelni tettekkel is.

– Miért alapította ezek után az INEM-et? Milyen konkrét célja volt vele, és sikerült-e ezt elérni?

Néhány országban már volt nemzeti szö-vetség, akikkel összefogva hoztuk létre az INEM-et 1991-ben, hogy a környezettuda-tos vállalatirányítás modelljét és gyakor-latát világszerte terjessze. Célunk az volt, hogy nemzeti egyesületeket, szervezeteket alapítsunk (ezekből mára 35 darab van, így ebből a szempontból sikeresnek mond-ható tevékenysége). Cél volt még, hogy különböző eszközöket nyújtsunk kimon-dottan kis- és középvállalatok részére, amit ugyancsak sikerült megvalósítanunk. Természetesen célunk volt a tudatformálás is, vagyis az etikai elkötelezettséget erősí-teni a gazdasági szereplők körében.Ezen folyamatosan dolgozunk nap mint nap.

– Sokan azt mondják, hogy a vállalatok számára még nem jelent versenyelőnyt, piaci előnyt, ha környezettudatosak, zöldek, hiszen a fogyasztók, vásárlóik még nem elég érettek, különösen Magyarországon. Ezért nagyon nehéz meggyőzni a vállalatvezetőket, hogy részt vegyenek a munkában. Ön hogy gon-dolkozik erről?

Ez valójában egy nagyon összetett kér-dés. Ezért is nagyon fontos, hogy egy cég életében megpróbáljuk harmonizálni a gazdasági és környezeti érdekeket és célokat (amire nagyon sok eszköz rendel-kezésünkre áll). El kell magyarázni a cég-vezetőknek, meg kell tudni nekik mutatni konkrétumokon és számokon keresztül, hogy miért is jó nekik, ha környezettu-datosabban irányítják vállalataikat, milyen konkrét előnyük származhat az együttmű-ködésből. A környezetvédelem valójában a gazdasági sikerességet is növelni tudja,

Hazánkba látogatott... (folytatás az 1. oldalról)

ALAPMŰ 12 NYELVRE FORDÍTVA

SIÓFOKON 300 FŐS HALLGATÓSÁGOT NYŰGÖZÖTT LE LELKESEDÉSÉVEL

Emberi tényező

Zölden és nyereségesen

3

ezzel tisztában kell, hogy legyenek a dön-téshozók, nekünk pedig példákat és esz-közöket kell bemutatnunk nekik. De nem elhanyagolható az oktatás szerepe sem, tehát az emberek, a fogyasztók, vásárlók nevelése, tudatformálása, „felébresztése”. Fontos, hogy elérjenek hozzájuk a megfe-lelő információk, és a teljes gondolkodás-módjukban változásokat indítsunk be.

– Ön mit üzenne az ezen az úton már elin-dult magyar cégeknek?

Éppen most jövök egy Európai Uniós megbeszélésről (EMAS Article 14), amit itt Magyarországon, Budapesten tartottak. Szerintem nem véletlen a helyszín megvá-lasztása, hogy ezt a fontos eseményt pont Magyarországon rendezték meg. Úgy gon-dolom, hogy Magyarország vezető pozí-ciót, kulcsszerepet tölthet be a régióban, különösen az újonnan csatlakozó uniós országok körében, nem beszélve a jövő-ben várhatóan csatlakozni szándékozó orz-szágokkal kapcsolatban. Ezért azt üzenem a magyar vállalatoknak és vezetőiknek, hogy csak bátran haladjanak tovább ebbe az irányba, és fedezzék fel lehetőségeiket és erősségeiket ezen a területen, a köry-nyezetvédelem és gazdasági sikeresség uniójában.

– Miután visszavonul az INEM elnöki poszt-

járól, milyen tervei vannak az elkövetkező évekre vonatkozóan?

Természetesen továbbra is INEM-tag maradok, csak szeretném megadni a lehetőséget a fiatalabb generációnak is. Megpróbálok tanácsadóként, ötletadóként rendelkezésre állni. De tudni kell, hogy nekem öt gyermekem van, akik most van-nak a pályaválasztás előtt, és szeretnék édesapai kötelességeimnek is eleget tenni, és ezekben a döntésekben mellettük állni.

– Utolsóként hadd kérdezzem meg Öntől, mi volt a legszebb élménye a munkájával kapcsolatban?

(Hosszas gondolkodás után…) Éppen otthon voltunk, nagy vendégséget tartot-tunk, sikeres és híres vállalatvezetők, dön-téshozók, a német gazdasági élet megha-tározó személyiségei voltak jelen. Izgatott feszültség volt érezhető, de a hangulat nagyon jó volt, finom ételek, a kandalló-ban égett a tűz, érdekes beszélgetések. A kisfiam akkor volt négy éves. Általában a gyerekek az ilyen szituációkat rendkívül szokatlannak és érdekesnek találják, meg-próbálnak részt venni a társalgásokban, azt akarják, észrevegyék őket. Ennek elle-nére az én kisfiam odajött hozzám, és a fülembe súgta: „Te Apu, nem tesz rosszat a meleg a kandalló mellett álló virágnak?”.

Egy pillanat alatt megfeledkeztem a vacso-ráról, annyira meglepődtem és meghatód-tam azon, hogy az én négy éves kisfiam, ráadásul ilyen szituációban, egy növénnyel képes így együtt érezni. Ekkor úgy érez-tem, sikerült magamból valamit átadnom a világnak, átment az üzenet, hogy „az Élet az Élet”.

Fertetics Mandy / KÖ[email protected]

Kilenc év után új tisztségviselő áll a Környezettudatos Vál lalat i rányítási Egyesület élén. Az új főtitkár válasz-tásának oka, hogy Dr. Kemény Tamás lemondott t iszt-ségéről, mivel az IMFA (Ipar Műszaki F e j l e s z t é s é é r t

Alapítvány) átalakul Közalapítvánnyá, és a jogszabályok értelmében az új Közalapítvány ügyvezetője nem vállalhat tisztséget más szervezetnél.

Dr. Kemény Tamás volt az, aki a KÖVET létrehozásában közreműködő önkén-tes szervezetet felkarolta még 1995-ben. Segítsége nélkül talán ma nem lenne KÖVET.

A főtitkári poszt tiszteletbeli pozíció, érte semmilyen anyagi juttatás nem jár.

A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület 2004. október 13-án tartott rend-kívüli közgyűlése Vizy Antalt, a DENSO Gyártó Mo. Kft. munka- és környezetvédel-mi vezetőjét választotta új főtitkárjának.

A székesfehérvári szakember az alábbi

gondolatokkal mutatkozott be.„1999 óta dolgozom a DENSO-nál.

Ekkortájt kerültem kapcsolatba a KÖVET-tel, mivel – akkori gyakorlatuknak megfe-lelően – az ISO 14001 tanúsításunk után próbatagságot ajánlottak. Ezután több fejlesztést hajtottunk közösen végre és bekapcsolódtunk különböző projektekbe. Ilyen volt az ISO 14001 rendszer továbbfej-lesztésére tett javaslat, például a környe-zeti teljesítményértékelés, öko-térképezés, termék életciklus-elemzés és a fenntartha-tósági jelentés készítés, minősítés. Az évek során végrehajtottunk közös pályázatokat is a KÖVET segítségével. Ezáltal sikerült országos és európai szintű eredményeket is elérni.1 Fontos megjegyezni, hogy ezek nem csak papírok, vagy bemutatóra alkal-mas tevékenységek, hanem ténylegesen használható intézkedések voltak. Ehhez a cégen belül a vezetőségtől is támogattak.

Többek között azért is vállalom el tiszt-séget, mert szeretném azoknak a kezde-ményezéseknek a tapasztalatait tovább-adni, amik nálunk a DENSO-nál elindultak. Szeretnék támogatni más vállalatokat a környezeti fejlesztés terén.”

„Szeretnék támogatni más vállalatokat a környezeti fejlesztés terén”

Új KÖVET-főtitkár: Vizy Antal

1 Pl. EU környezeti díj, ld. Zölden és nyereségesen előző száma (21) – szerk.

Hamarosan megjelenika KÖVET

Zöld iroda kézikönyve!

A K é z i k ö n y v m i n d e n szervezet, vállalat számára hasznos segítséget nyújt az irodai környezetvédelem ala-pjainak megértéséhez, zöld iroda programok indításához, újra-gondolásához és fejlesz-téséhez.

Megjelenés:2005. JANUÁR.

További információ és megrendelés:

[email protected], 1/473 22 90 www.kovet.hu

A Zöld iroda könyv kiadását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és

a RICOH Hungary Kft. támogatja.

Emberi tényező


4

A nyolcvanas évek végére egyre több vállalat akarta környezettudatosságát, kör-nyezeti teljesítményét elősegíteni, illetve érdekelt felek számára bemutatni. Ennek egyik legjobb eszköze a mindenki által ismert, elismert ISO 14001:1996 Környezeti

Irányítási (menedzsment) Rendszer (KIR) nevű szabvány bevezetése, tanúsíttatása. Ennek a folyamatnak több szemszögből is tanúja, résztvevője voltam. A nyolcva-nas évek végén az Egyesült Államokban mint környezetvédelmi szakember, majd a kilencvenes évek elején mint az Ohio Állami Egyetem munkatársa, majd a kilencvenes évek közepén a General Electric Lighting európai környezetvédelmi és munkabiz-tonsági igazgatója, majd az EUROCERT Kft. ügyvezető igazgatója és vezető köry-nyezeti auditora széles körű tapasztalatra tettem szert ebben a témában.

A kilencvenes évek közepére a társa-dalom és a piac elvárásaként megjelent a vállalatokkal szemben környezeti elköte-lezettségük, megbízhatóságuk bizonyítá-sa iránti igény. Több multinacionális cég ebben az időben már saját környezeti, munkabiztonsági és foglalkozás-egészség-ügyi (environment, health and safety, EHS) menedzsment rendszerrel rendelkezett.

A BS 7750 angol szabvány (az ISO 14001 előfutára) még ezen cégeknek nem keltette fel érdeklődését, sőt mivel saját belső rendszereik voltak, ezért kivártak, s több esetben nem lettek zászlóvivői az ISO 14001-nek. Igazából a piac- és társada-lom-érzékeny középméretű cégek keres-ték elsők között a rendszer bevezetésének, tanúsíttatásának lehetőségét.

A megfelelő szakmai tartalmú rendszer-bevezetés, tanúsítás komoly akadálya volt a minőségirányítási szakemberek „rátele-pedése” az ISO 14001-re. Magyarán köry-nyezetvédelmi háttérrel nem rendelkező műszaki szakemberek egyhetes tanfolyam

után vezető környeze-ti auditorokká váltak (tanácsadóknak még tanfolyam sem kellett). Sajnos időbe tellett, míg az igazi környe-zetvédelmi szakembe-rek beletanultak az ISO 14001-be.

A következőkben pontról pontra haladva foglalom össze tapasz-talataimat.

Mindenekelőtt fon-tos hangsú lyozn i , hogy az ISO 14001 az első olyan szabvány, amelyben megjelenik a folyamatos javítás-helyesbítés (a „Deming kerék”) követelménye.

A minőségirányításnak ezen elv átvétele 2000-ig tartott.

Környezeti politika (4.2)

A szabvány követelményeit a negyedik pont fogalmazza meg, amely az általános elvárások után a környezeti politikával fog-lalkozik. Sajnos sok esetben a környezeti politika a gyakorlatban sematikus, semmit-mondó, nem ad keretet a céloknak, nem jellemző a szervezetre, pedig jó marketing-eszköz is lehetne.

Környezeti ténye-

zők (4.3.1.)

A környezeti ténye-zők esetében már a fogalom meghatá-rozással kezdődik a probléma. Többen félreértik a tényező fogalmát, keverik a hatással. Pedig itt egyszerűen agy adott tevékenység (techno-lógia, folyamat stb.) folytatását kellene elemezni, s hatásként annak bemeneteit (pl.: energiafogyasz-tás, vízfelhasználás)

és kimeneteit (környezeti elemekkel való reakcióit (füstkibocsátás - légszennyezés, hulladékkibocsátás – talaj- és-talajvízszeny-nyezés stb.) kellene vizsgálni. (csak záró-jelben jegyzem meg, lehet pozitív hatás is.) A tényezőkből kockázatértékeléssel (tehát szorzat eredménnyel) kell eljutni a jelen-tős hatásokhoz. A tényezők, hatások defi-niálása véleményem szerint a szabvány szakmai alapját képezi. Több esetben talál-koztam nem megfelelő (szakmai alapokat nélkülöző) tényező-hatás kiválasztásokkal.

Célok és előirányzatok, programok

(4.3.3.-4.3.4.)

A céloknak, előirányzatoknak alapvetően a jelentős hatásokra kell alapulniuk. A célok sajnos lehetnek túl általánosak, nem az adott jelentős hatásra visszavezethetőek. Több esetben találkoztam környezeti alapo-kat nélkülöző beruházási célokkal. A prog-ramok pontos, minden felelősségre (funkci-onális szintre) kiterjedő, határidőket és for-rásokat definiáló akciótervek. Előfordulnak mindent elnagyoló, nem követhető és egy-általán nem visszaellenőrzött programok.

Szervezeti felépítés és felelősség

(4.4.1.)

A szervezeti felépítés és felelősség részeként mindenkinek tudnia kell(ene) feladatát a rendszeren belül. Gyakorlatban ezt általában a „minden a KIR vezető dolga” felkiáltással intézik el. Itt írja elő a szabvány a szükséges erőforrások biztosí-tását, amely nem csak anyagi ráfordításo-kat jelent. Fontos, hogy a legfelső vezetés által kijelölt környezeti vezető a szervezeti felépítésben közvetlenül a „nagyfőnök-

Az ISO 14001 auditori, tanúsítói szemmelAz olvasói igényeknek megfelelően új rovattal bővült a Zölden és nyereségesen. A következő számok-

ban egy-egy auditort kérünk fel, hogy tanúsítási tapasztalatait ossza meg az érdeklődő szakemberekkel.

Elsőként Oláh Péter, az EUROCERT Kft. ügyvezető igazgatójának gondolatait olvashatják.

"KÖRNYEZETBARÁT" ANYAGTÁROLÁS

ISO 14001


5

nek” számoljon be, így tudja érvényesíteni „police-ing” azaz belső rendőri feladatát (köznyelven mondva nem hajthatja el őt senki sem).

Képzés, tudatosság, kompetencia

(4.4.2.)

A képzés, tudatos-ság és kompetencia teljesülés szempont-jából általában gyen-ge láncszem, pedig ennek alapvető fon-tossága lenne. A szer-vezetek egy része a bevezető képzéseket sok esetben kipipálás-ra gyorsan elintézik, ismétlődő képzése-ket meg csak papíron tartják meg. Bizonyos szervezeteknél a tuda-tosság a környezet-védelmi vezetőig tart, a vezetésben még a szabvány legfonto-sabb részei, illetve a kö rnyeze tvéde lem általános követelményei és a vonatkozó jogszabályok elvárásai sem tudatosulnak. Nem ismerik fel, hogy jól átlátható (pl.: modulrendszerű képzés) során a bizonyos felelősségek a képzettekre hárulnak.

Kommunikáció (4.4.3.)

A kommunikáció általában az egyik leg-rendszerezetlenebb teljesülés szempontjá-ból. A közepes és kisebb méretű cégeknél a belső kommunikáció legfeljebb a képzé-sek útján követhető nyomon. A külső kom-munikáció rendszerezettsége, szabályo-zottsága ill. azokról átlátható feljegyzések készítése sokszor esetleges. A hatósági levelezést általában nyilvántartják (bár agy adott határozat nem minden mondatát értelmezik – jogi és egyéb követelmény). Itt kellene kezelni más érdekelt felekkel (zöld szervezetek, szomszéd stb.) történő kommunikációt, és a médiában az adott cégről megjelenő, és az adott cég által megjelenített kommunikációt is.

Dokumentáció (4.4.4-4.4.5.)

A dokumentáció illetve a dokumentumok kezelése magán viseli a korábbi minőség-ügy negatív hatásait, azaz túl sok a papír, s abban pedig könnyű elveszni. Sok alapve-tő működési szabályozás nem dokumen-tált, illetve a szabályok betartását igazoló feljegyzések („Cover your ass”- mondja az amerikai, azaz „védd az ülepedet”) hiányoznak.

Működés szabályozása (4.4.6.)

A működés szabályozása címszó alatt általában technológiai utasításokra szoktak

hivatkozni, viszont ezeket az utasításokat több esetben „szemellenzős”, eredmény-orientált technológusok írják környezetvé-delmi (munkabiztonsági stb.) szakembe-rek bevonása nélkül. Az elfogadhatatlan, régi megközelítés szerint a technológus kitalál valamit, s nagyon büszke magára,

a termelés szenved, hogy megvalósítsa a technológiát, majd a környezetvédő fel-takarítja, elintézi, elviteti, feltakarítja, beje-lenti… Szerencsére sok cégnél a környe-zetvédelmi szakembert már a tervezésbe bevonják, érvényesítve a megelőzés köve-telményét.

Vészhelyzetek (4.4.7.)

Felkészülés és reagálás vészhelyzetek-re címszó alatt szervezetek gyakorta „lo-bogtatnak” tűzriadó vagy havária tervet, esetleg kiürítési tervet, sőt még anyagki-ömlésekre is gondolnak egyesek. Sajnos ilyen tervek nem megfelelő gondosság-gal készülhetnek, gyakorlati kipróbálásuk általában nem történik meg. Ez a téma-kör a jövőben egyre komolyabb hang-súlyt kap (lásd OHSAS 18001:1999, vagy magyarul MSZ 28001:2003, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítá-si rendszere /MEBIR/, biztosítók követel-ményei, Seveso direktíva, üzlet-megsza-kadás megelőzése stb.).

Ellenőrző és helyesbítő

tevékenységek (4.5.)

A figyelemmel kisérés és mérés főleg a hatóságok és jogszabályi követelméy-nyek miatt egyre jobban előkerül. Mérési, monitoring rendszerek kialakítása viszont igen költséges. Az eredmények megfelelő szakmai igényű értékelése, azokról feljegy-zés készítése, szükség esetén helyesbítés indítása nehézkes. A műveletek és a rendz-szer működésének értékelése is fontos követelmény.

Nem-megfelelőségi vizsgálatot, valamint

helyesbítő és megelőző tevékenységet sokszor csak belső auditok eredménye-ként alkalmaznak, pedig azt (azokat) bár-mikor lehet indítani. Egy adott problémát kijavítanak, de a probléma okát sokszor nem elemzik, tehát a helyesbítés elmarad. A megelőző tevékenység értelmezése sok

esetben gondot okoz. A fenti tevékeny-ségek dokumentálása inkább esetleges – egy-két dologról készül kényszeredett feljegyzés (a többire majd legfeljebb emlé-keznek).

A feljegyzésekről gyakorlatilag már a dokumentációnál leírtam tapasztalatom.

A belső auditokat általában jól megszer-vezik a cégek. Leggyakrabban a teljes-körűség hiánya, és a nem megfelelő ter-vezés a probléma. Kisebb cégeknél a KIR vezetőnek magára kell vállalnia a belső audit elvégzését is, ez viszont függetlensé-gi, pártatlansági problémákat vet fel.

Vezetőségi átvizsgálás (4.6.)

A vezetőségi átvizsgálás a rendszer egyik csúcspontja kellene, hogy legyen. Sajnos ezzel szemben sokszor csak egy túl általános vezetőségi ülés jegyzőkönyve. Nem ismerik fel a KIR vezetők (vagy nem merik felvállalni?), hogy ez az a fórum, amelyen környezeti problémákat, ténye-zőket, célokat, programok teljesülét, belső audit eredményeit részleteiben átfogóan meg kell tárgyalni. Ez az a lehetőség, ahol stratégiát, szervezeti problémákat, felelős-ségeket stb. lehet elemezni, értékelni. A vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében KIR-rel kapcsolatos változásokat dokumen-táltan deklarálni lehet (tehát nem mindig az adott dokumentumot kell változtatni).

A fentiekben -az adott hely függvényé-ben- az eddigi tapasztalataimat szedtem csokorba – remélhetőleg a kedves olvasó hasznára. Mindenkinek sikeres rendszer-bevezetést, illetve működtetést kívánok.

Oláh Péter / EUROCERT Kft. [email protected]

Befektetők Biztosítók

Ügyfelek

Vevők

Környezetvédelmiérdekcsoprtok

Közvélemény

Helyi lakosság A cég munkavállalói

Termelő/szol-gáltató vállalat

Önkormányzat

Felügyelőségek

ÁNTSZ

Szennyvíz (stb.) be-fogadók

Hat

ósá

go

k

ISO 14001


6

ajánljuk mindazoknak akik ott voltak, s azoknak is, akik nem tudtak részt venni az eseményen.

A miniszter élrelép avagy a

Környezeti Megtakarítási

Díj 2004 kiosztása

Magyaro rszágon i s vannak cégek, amelyek tisztában vannak társa-dalmi felelősségükkel, és proaktív módon alkal-mazzák azokat a modern módszereket és eszközö-ket, melyek akár gazdasá-gi értelemben is megtakarí-tásokhoz vezethetnek. Mivel ezek a megtakarítások csak töredékét teszik ki az érintett cégek éves forgalmának, nem elég a gazdasági érdek, hanem elkötelezettségre, önkéntességre is szükség van. A KÖVET az ilyen irányú kezdeményezések támoga-tására hirdette meg idén újra „Környezeti Megtakarítás Díjait”. A díjra ezúttal 6 cég pályázott. Az vállalatok intézkedéseit bemutató esettanulmányokat az Ablakon bedobott pénz III c. esettanulmány-köte-tünkben adjuk közre.

A díjat Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és víz-ügyi miniszter adta át kon-ferenciánkon három különbö-ző kategóriában, annak függ-vényében, hogy mekko-ra környezeti haszonnal járó, milyen mértékű beruházást igénylő és milyen időtávon megtérülő intézkedés-

ről volt szó. A díjak nevei az ún. „ala-csonyan csüngő gyümölcs” (low-hanging fruit) hasonlatán alapulnak: vannak olyan intézkedések, melyek révén beruházás,

azaz erőfeszítés nélkül érhető el környezeti és gazdasági ha-

szon. Emellett azonban „ma-gasan csüngő gyümölcsök”-

ért megküzdő cégekre is találhatunk példát: ők vál-lalják, hogy a megszokott 2-3 éven túl gondolkoz-va beruháznak „közös jövőnkért”. A miniszter úr maga is kiemelte, „lenyű-göző, hogy a környezeti teljesítmény, fenntartható

fejlődés ennyi vállalati lele-ményességgel is megköze-

líthető … és hogy van mód a fennkölt gondolatokat bevinni

a cégek napi gyakorlatába”. A környezetbarát termékektől az önkéntes megállapodá-sokon keresztül a vállala-tok etikai kódexéig felsorolt eredményekhez oly esz-közök is vezethetnek, mint

beruházási adókedvezmények, kedvezményes hitelek vagy

termékdíjkedvezmény. S bár vannak visszaélések is ezen a területen, összességében nem szabad megfeledkez-nünk az oly kitűnő dolgokról

sem, mint amire a DENSO mutat példát, és ezeket a nagy

tendenciákat együtt kell meg-élni – hangsúlyozta Dr. Persányi

Miklós a díjkiosztón. A gondatlan-ság, nyereségvágy és tudatlanság hármasa az, amit a Minisztérium és a KÖVET is legyőzni kíván, és általános-sá tenni a környezetvédelmi irányítást

Magyarországon. Ebben tudnak példát mutatni a díjazottak is, „a példa pedig legyen ragadós”.

Pap Péter személyi igazgató és Molnár

Katalin környezetvédelmi megbízott (Flextronics) arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a vállalat hatalmas mére-

A miniszter élrelép avagy a A miniszter élrelép avagy a

Környezeti Megtakarítási Környezeti Megtakarítási

tásokhoz vezethetnek. Mivel ezek a megtakarítások csak töredékét teszik ki az érintett cégek éves forgalmának,

azaz erőfeszítés nélkül érhető el környezeti és gazdasági ha-

szon. Emellett azonban „ma-gasan csüngő gyümölcsök”-

ért megküzdő cégekre is találhatunk példát: ők vál-

fejlődés ennyi vállalati lele-ményességgel is megköze-

líthető … és hogy van mód a fennkölt gondolatokat bevinni

a cégek napi gyakorlatába”. A környezetbarát termékektől

A KÖRNYEZETI MEGTAKARÍTÁSI DÍJ UTAT NYIT GYŐZTESEINEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG EUROPEAN AWARDS FOR THE ENVIRONMENT C. VERSENYÉRE VALÓ

NEVEZÉSHEZ

AZ ELISMERÉS NEM CSAK A KÖRNYEZETI SZAKEMBEREKNEK, DE AZ ŐKET TÁMOGATÓ FELSŐVEZETŐKNEK IS JÁR

Flextronics International Kft., Nyugat Magyarországi Ipari Park -

„A legszebb mosott gyümölcs tálban”

A szingapúri székhelyű Flextronics Zalaegerszegen és Sárvárott tízezer embert foglalkoztat. Az elektronikai gyár forgalma alapján Magyarország harmadik legnagyobb iparvállalata. A KÖVET által díjazott intézkedésük a termelésiselejt-visszaforgatási program volt. Központi kezeléssel és óránkénti ellenőrzéssel a még használható alkat-részeket visszajuttatják újból a termék-be. A Six Sigma módszerrel indított prog-ramhoz nem volt szükség beruházásra, illetve új személyzetre sem, csupán a meglévő munkaerő átszervezésére. Az intézkedés következtében létrejövő környezeti és gazdasági haszon hatal-mas. Egyfelől 3,5 mázsa elektronika hul-ladék és 700 tonna műanyag hulladék keletkezését kerülte el a cég, másfelől 130 millió forint azonnali megtakarítást ért el éves szinten. A kiváló környezeti teljesítmény nem véletlen, hanem sok éves tervszerű fejlesztés eredménye. Ezt bizonyítja a Flextronics által koráb-ban elnyert Üzleti Élet a Környezetért díj is (MBLF, Magyar Business Leaders Forum). Az intézkedés önkéntes jellege önmagában is dicsérendő.

Ablakon bedobott pénz ... (folytatás az 1. oldalról)

Események


7

te már önmagában ösztönzi őket a tár-sadalmi felelősségre. Sokat segítettek a fejlesztésekben a Flextronics gyárak közti ún. „best practice” programok (legjobban bevált gyakorlatok elterjesztése), de a jog-szabályi megfelelésen túl a hosszú távú fejlődés titka egyértelműen a megelőzés és a nevelés, hiszen a siker csak akkor garantált, ha a munkatársak partnerekké válnak ezen az úton.

Ruben Berumen, CEO Europe GE Consumer & Industrial, és Felde Ildikó KEM vezető kihangsúlyozták, hogy a környezet-védelmet cégük egyik központi témájának tekintik. Embereiken, termékeiken és folya-mataikon keresztül is azon munkálkodnak, hogy minél jobban növeljék környezeti tel-jesítményüket. Hiszen nekik nem csak az a fontos, hogy sikeres vállalatként ismerjék őket, hanem jó vállalatként is egyben. (Jeff Immelt, GE Chairman: „We strive to not only be a great company, but a good company.”)

Kóka András vezérigazgató, Majzik Vilmos környezetvédelmi felelős és Mácsár Eszter elemző közgazdász (Gallicoop) büszkén mutathatta be a cég elhivatott-ságát bizonyító vállalatot körülvevő zöld övezeten túl a különböző környezeti telje-sítményt növelő tevékenységeket. A győz-tes beruházáson túl további 18,3 millió forint beruházást valósítottak meg ebből a célból az elmúlt három éven belül, így a cég az „alacsonyan csüngő gyümölcsök” között is tudott felmutatni néhány igencsak kedvező mutatókkal bíró intézkedést.

Ahogy Tóth Gergely, a KÖVET ügyveze-

tő igazgató is mondta, az esettanulmány-kötetbe való bekerülés már maga nagy di-csőségnek mondható. Így bátran ajánljuk minden érdeklődő figyelmébe a kötetben szereplő HP, Pannon Power és Valeo pél-dáit is. Az összes esettanulmány nagyon színvonalasnak mondható, a verseny szo-ros volta miatt nehéz volt kiválasztani a díjazottakat.

Herner Katalin, a KÖVET vállalati szol-gáltatásokért felelős csoportvezetője is kihangsúlyozta előadásában, hogy ezen esetek jó példát és segítséget adhatnak azoknak a vállalatoknak, akik most kíván-nak elindulni a helyes úton. Visszatekintve az elmúlt három évre és összeszámolva

az összegyűjtött 31 szervezet 120 i n t é z k e d é s é -

nek eredményeképp „ablakon bedobott pénzeit”, büszkén mondhatjuk, hogy a Magyarországi vállalatok is képesek nagy eredményekre! Az összesen 7,4 milliárd forint megtakarítás reményeink szerint ösz-tönözni fog más vállalatokat is, hogy jövő-re ismét kiemelkedő esettanulmányokkal gazdagítsák kötetünket!

EU Környezeti Díj – 2006-ban ismét magyar győztes?

A Környezeti Megtakarítási Díjat ely-nyert vállalatok előtt megnyílik az esély az Európai Unió Környezeti Díjára való pályázásra. Ezért a konferencia népes

közönsége mellett a díjazott vállalatok különös figyelemmel hallgatták az idén Brüsszelben kitüntetett vállalat, a DENSO munka- és környezetvédelmi vezetője, Vizy Antal tapasztalatait.

A székesfehérvári szakember szerint érdemes az EU zsűri szempontjait szigo-rúan figyelembe venni, és ténylegesen a kiírásban szereplő kérdésekre válaszolni pályázat elkészítésekor, különben a cégek könnyen diszkvalifikálhatják magukat. A szempontrendszer a fenntartható fejlődés három pillérének mindegyikét szem előtt tartja: a környezeti hatások csökkentését, az aktív társadalmi szerepvállalást és a gazdasági megtakarításokat. Fontos, hogy a pályázó önálló kezdeményezése révén hajtson végre intézkedéseket, a régióban újat alkosson (ne csak legjobb példá-kat másoljon, hanem példát nyújtson), a program másoknak is megvalósítható és profitábilis legyen. Itt nem feltétlenül hagyományos értelemben vett profitra kell gondolni, hanem arra, hogy az érintettek között valamiféle azonosítható előny jelen-jen meg. Elvárt alkalmazott menedzsment eszközök: aktív és erőteljes környezeti irányítási rendszer, évente újabb menedzs-ment eszközök (képviselve a folyamatos fejlesztést), erős és széleskörű célok kitű-zése és aktív dolgozói részvétel (minden-ki tudjon és akarjon részt venni a saját szintjén).

Természetes lépés: fenntarthatósági stratégia

Nemzetközi vendégünk, az Angliából érkezett David Cook, a The Natural Step International ügyvezető igazgatója a válla-latok fenntarthatósági stratégiájáról tartott előadást. Tarthatatlannak nevezi az éle-tet támogató erőforrások csökkenésével szemben kialakult növekedő fogyasztást, és felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a növekedés és a fejlődés nem ugyanaz. Míg egy hógolyó is képes növekedni, igazi fejlődést egy gyermek képvisel. A növe-kedést támogató nézetek és életmódok pedig kénytelenek szembenézni a tény-nyel: elértük a növekedés határait. Nincs további 10 év megfigyelni vagy további 20 év bevallani önmagunknak az igazságot. Szerencsére egyre több vállalat is rájött már: ma kell cselekedni és szembenézni a problémákkal. Hosszú távon azok a vállalatok számíthatnak sikerre, akik benn-maradnak a játszmában, és innovációkon keresztül tesznek szert versenyelőnyre. Felhasználják a marketinget, hogy a válto-zóban levő piacot befolyásolják, motivációs eszközöket használnak kényszerítő eszkö-zök helyett, társadalmi szerepet vállalnak, hulladékot minimalizálnak a mindennapi tevékenység révén. Az egész vállalatnál valódi értelmet adnak a fenntartható fejlő-désnek. Hiszen a technikai és technológiai megoldások sokasága már körülvesz min-

GE Hungary Rt., Fényforrásgyár Nagykanizsa

- „A legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs”

A három éven belül megtérülő beruhá-zások kategóriájában a General Electric fényforrásgyára nyerte el a KÖVET Környezeti Megtakarítás díját. Az üzem 4000 embernek biztosít megélhe-tést. A cég több környezetvédelmi és veszélyeshulladék-csökkentési technoló-giája világszabadalom (kompaktfénycső-hulladék feldolgozás, szennyvíztisztítás). Díjazott intézkedésük éves szinten 362 MWh energia megtakarítását hozta: a sűrített levegőt kevesebb helyen és opti-malizálva használták. A fejlesztésben a Shivanet elektronikai szoftver is segített. A 18 millió forintos beruházás évi 41 millió forint tiszta megtakarítást hoz. A szerves oldószer tartalmú készítmények újrahasz-nosításával 3970 l oldószer megtakarítást értek el évente.

Gallicoop Pulykafeldolgozó Rt. - „A legnagyobb magasan csüngő gyü-

mölcs”

Az ország egyik meghatározó pulykafel-dolgozójának számító Gallicoopnál a zöl-dülés fő motivációja az EU felzárkózás és a megtakarítások voltak. A cég kapta az adott vállalat számára nagy terhet, azaz relatíve nagy beruházást és hosszú meg-térülési időt jelentő legnagyobb magasan csüngő gyümölcs díjat. A két „nyerő” intézkedés nagyarányú vízmegtakarítást eredményezett: a közepes nyomású takarítórendszer kiépítése például napi 56 köbmétert. A saját kutak fúrása és a víztisztító berendezés kiépítése következ-tében a kevésbé jó minőségű rétegvize-ket használja a cég, megőrizve az ivóvíz-bázist. A városi ivóvízkészletből évi 128 ezer m3 vízzel kevesebbet használnak. A 4,5 illetve 128 millió forintos beruházások megtérülési ideje 4,5 – 6,7 év.

az összegyűjtött 31 szervezet 120

Események


8

ket; nem a technológia a probléma, hanem maga az ember. A gazdasági, környezeti és társadalmi rendszerek egymástól függnek, és csak integratívan tudunk kiépíteni egy fenntartható társadalmat, olyan szerep-lőkkel, akik úgy hozzák meg döntéseiket, hogy képesek látni annak következményeit másokra és a jövőre.

„Aminek nem tudjuk a helyét, az helytelen!”

Lányi András, az ELTE-BTK-n oktató szociológus előadása nagyon elgondol-kodtatta vendégeinket. Az előadó nem a természeti katasztrófákról, nem a vállalati működések környezeti hatásairól beszélt, hiszen ezekkel nagyjából már tisztában is van mindenki. Arról a társadalomról kívánt beszélni, amelynek tagjai nagyon is tisztában vannak az önpusztítással és következményeivel, mégsem változtatnak ezen. A vállalatok ebben a megváltozott társadalmi térben új szerepkört foglalnak el, de az ehhez tartozó arányos felelőssé-get is vállalniuk kellene – emelte ki Lányi András. Felhívta a figyelmet a paradoxon-ra, hogy míg régebben környezete volt a vállalatoknak, és kevésbé környezettuda-tos politikájuk, úgy a jelenben ugyan már egyre jobban kifejlesztett környezettudatos irányítás jellemzi őket, azonban környe-zet nélkül. Mivel a vállalatok, döntések, hatásaik mögött már nem azonosítható személyek vannak, a köztük létrejövő konf-liktusok is egy virtuális, főleg médiumok által uralt térben oldódnak meg, vagy felejtődnek el.

A vállalat környezeti, társadalmi és egyéb hatásai egyre kevésbé kontrollál-hatóak. Ennek oka, hogy személytelen a menedzsment, a döntési szempontok és a mechanizmusok a vállalatoknál. A cégek elszakadtak a helytől, amellyel szemben elszámolással tartoznának, a döntéshozók és a döntések érintettei közötti személyes szálak eltűntek. „Aminek pedig nem tudjuk a helyét, az a magyar nyelvben helytelen!”

Ha a történelemben visszatekintünk,

láthatjuk, hogy az emberek gondolkodá-sát, mindig meghatározta valami: az egy-ház, az állam, a nemzet, a cég, a hűbéri rendszer, és folytathatnánk még. Ezek az intézmények elveszítették meghatározó szerepüket, helyükre pedig, mint politikai és társadalmi meghatározó intézmény a VÁLLALAT lépett. A korábban széleskörű jogosítványokkal felruházott politikai tes-tületeket korlátozzuk, és a szabad keres-kedelem elvére, szabad piacra hivatkozva, áttestáljuk ezeket a vállalatokra. A nagy nemzetközi szervezetek sem államok érde-keit képviselik, hanem a meghatározó nem-zetközi, hatalmas gazdasági szereplőkét. Nagy, államok közt dúló háborúk helyett, vállalatok által finanszírozott magánhad-seregek folytatják helyi harcaikat. Fontos kutatásokat is vállalatok finanszíroznak, amit pedig nem hajlandóak szponzorálni, egyszerűen eltűnnek. Kétségtelen, hogy a vállalatok szerepköre megváltozott, hatal-ma nőtt, és ezzel arányosan kell, hogy nőjön felelősségük is. Köztudott, hogy a modern gazdaságokban a kezdeménye-zések elsősorban a kínálati oldalról jönnek, nem pedig a keresletiről. Ezt bizonyítják a marketingre, direkt és indirekt befo-lyásolásra költött hatalmas összegek is, ami egy termék büdzséjének meghatározó részét képezi. Ezt a hatalmat tudatosan kell vállalniuk, hiszen már régen nem szük-ségletekről beszélünk, hanem szükséglet kielégítési eszközök versenyéről.

Téves, ha a fogyasztói társadalmat egy-szerűen azonosítjuk a jóléttel, a jelen lévő rosszlétet pedig szükségszerű velejárója-ként definiáljuk. A jelen jólétét Lányi pro-fesszor a következőképp definiálja: „Az az állapot a jólét, hogyha ugyanazt a szükségletünket, egységnyi szükségle-tünket, lényegesen több piacon áruként megvásárolható eszköz, berendezés, szol-gáltatás lényegesen gyorsabb elhaszná-lásával elégítem ki, mint a szomszédom.” Kulcsszavak a szomszéd, a manipulált szükséglet, relatív hiányérzet. Környezeti szempontból mégis a legfontosabb tényező, hogy míg az előállítási és elosz-tási láncolatok egyre hosszabbak lesznek, addig a termék fogyasztónál töltött ideje pillanatokra rövidül le. Ezen múlandó pilla-natok pedig maradandó hulladékkal lepik el Földünk felszínét.

Scitowsky Tibor „örömtelen jólétnek” nevezi jelenünket, igaz, hogy keressük a jólétet, de nem találjuk, mert eképp defini-áljuk. Kiss Tibor a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi karáról hozzátet-te, hogy kétféle változtatási lehetőséget lát: az előállítási és elosztási út lerövidítése és a szükségletek csökkentése. Lányi András azonban válaszában elmondta: nem „öko-lógiai korlátozásról, lemondásról beszé-lünk, hanem ökológiai önmegvalósításról”, hiszen értelmezéseink során korlátozzuk saját magunk számára más szükségleteink

kielégítését, amennyiben azonban képe-sek és hajlandóak leszünk átdefiniálni ezt, megtalálhatjuk az összhangot szükségle-teink között.

Nem kérdés, hogy a problémákat más-hogy kell megközelítenünk, mint ahogy jelenleg tesszük. Nem vitás, hogy az Ablakon bedobott pénz által illusztrált intézkedések, első lépések csak a fenn-tarthatóság felé, mélyebbre kell tennünk a kérdőjeleket, stratégiánkat és minden-napi működésünket is más alapokra kell helyezni.

Fenntarthatósági auditMa már nem ritka, hogy cégek környe-

zeti, fenntarthatósági vagy társadalmi jelentést adnak ki. Információink szerint 2004-ben 36 ilyen vállalat volt hazánkban. Urbán Katalin, a KÖVET volt munkatársa azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentéseket tanúsíttatni és minősíttetni is kell. Mi is a különbség? Míg előbbi a jelentésekben szereplő adatok hitelesíté-sét jelenti, addig a KÖVET úgy gondolta, ez nem elég, átfogóbb, a teljes cégre kiterjedő vizsgálat is kell. Kifejlesztett erre egy minősítési módszert, melynek legfőbb szempontja, hogy a cég érintettjei közül a lehető legtöbb véleményét megpróbálja becsatornázni az összképbe. A minősí-tés folyamata 5 szakaszra bontható: 1) előzetes vizsgálat; 2) interjúk az (külső és belső) érintettekkel; 3) szúrópróbaz-szerű adatellenőrzés; 4) szakmai értékelő fórum; 5) minősítés. A minősítés során a fenntartható fejlődés három pillére alap-ján a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe veszik, majd a vállalatot besorolják 5 különböző kategória szerint a kártevők, öncélúak, megfelelőek, közösségiek és fenntartók közé.

Az elvégzett besorolások tapasztalatai alapján az egyik legfontosabb megfigyelés a dolgozókkal kapcsolatban volt: a vállala-toknál rengeteg jó ötlete van a dolgozók-nak, csak lehetőséget kell teremteni ezen ötletek összegyűjtésére és beillesztésére, nem szabad hagyni őket elsikkadni.

Környezeti teljesítmények ellentmondásai

Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánja és a Tisztább Termelés Magyarországi Központjának igazgatója mutatta be egy 7 országban végzett, több mint 4000 válaszadóból álló nemzetkö-zi kutatás eredményeit, és annak ellent-mondásait. A megkérdezett vállalatoktól Magyarországon is több mint 400 kérdőív érkezett vissza. A kutatásban hazánkon kívül a következő országok vettek részt: Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Norvégia és az USA. Érdekes volt a menedzsment-kultúrák közti különb-ségeket megtapasztalni. Például: hiába

A VISSZAJELZÉSEK SZERINT AZ EGYIK LEGÉRDEKESEBB ELŐADÁST LÁNYI ANDRÁS TARTOTTA

Események


9

jelent önmagában jót, ha a környezetvé-delemmel foglalkozó felelős személy minél magasabban helyezkedik el a vállalati hierarchiában, ha a mintában sok a kis- és középvállalkozás, ahol az elsőszámú vezető foglalkozik mindennel. Ugyanazt jelenti-e a vállalat hatósági ellenőrzése egy európai vállalat számára, mint egy japán cégnél (ahol a vállalat bezárását jelenti a hatóság „látogatása”)?

A számunkra érdekes magyarországi helyzet elemzése is több kérdést juttat eszünkbe: a vállalatoknak az a 40%-a, aki azt nyilatkozza, hogy van már műkö-dő KIR, vagy folyamatban van kialakítá-sa, mennyire jelenti azt is, hogy valóban működtetik is, csinálnak is valamit vele? A tanúsítás nem csupán annak kérdése-e, hogy ki rendelkezik elegendő pénzzel, hogy tanúsíttasson? Ha van környezet-védelemért felelős személy a vállalatnál, vajon az integrált szemlélet jut érvényre, vagy csak azt strukturálják be a vállalatba, hogy "ne macerálják az elsőszámú vezetőt ezzel"? Segítség-e az állam által nyújtott műszaki asszisztencia, vagy éppen ellen-kezőleg, csak leveszi a vállalatok válláról a felelősséget azzal, ha minél többet tesz?

A kutatás kiterjedt az alkalmazott környe-zetirányítási eszközökre, melynek ered-ményeképp meglepődve hallhattuk, hogy a műszaki asszisztencia és a non-profit szervezetek szerepe elenyésző, míg az önkéntes megállapodások, a tulajdonosok nyomása és a TQM rendszerek hatása mondható leginkább eredményesnek. A vállalatok környezeti orientációja szerint legtöbben még mindig szabályozás-ori-entáltak ill. sokrétű nyomás alatt állnak, és ezért kerül sor náluk környezeti intézke-désre. Nem elenyésző azonban azon vál-lalatok száma sem, akik a vállalati kultúra által motiváltak, vagy az ellátási láncra kon-centrálnak, sőt vannak, akik egyszerűen nyomás alatt nem állónak vallják magukat. Különös volt azon ellentmondás felismeré-se, hogy a Magyarországon legszabályo-zottabbnak mondható ágazat, a vegyipar vállalatai ennek ellenére nem a szabá-lyozásokra koncentrálnak, hanem főleg lehetőségeket keresnek. Az elsősorban nyomásra tevékenykedő vállalatok sajnos preferálják a csővégi megoldásokat, pedig a kutatás is kimutatja: valódi anyagi előnyt csak megelőző környezetvédelemből lehet kovácsolni. A környezeti orientáció és a versenyhelyzet, a piacon betöltött szerep, a követett stratégia között is lehetett ösz-szefüggést felfedezni: míg a legtöbb sza-bályozást követő vagy nyomás alatt nem álló vállalat csak kullogó, a legtöbb vállalati kultúra által motivált rendszeretőnek mond-ható, a legtöbb ellátási láncra koncentráló ill. sokrétű nyomás alatt álló vállalat, intéz-kedőként mutatkozott be. Élenjárók is leg-inkább utóbbi két csoportba tartozó cégek közül kerültek ki. A rendszerető vállalatok-

ra jellemző, hogy központjuk általá-ban külföldön van. Te r m é s z e t e s e n n e m m e l l é k e s a vállalati méret sem, míg élenjárók között nem nagyon lehet kis vállalatot találni, úgy a kul-logók között sem lehet nagyvállalatot felfedezni (hiszen ők nem engedhetik már meg maguknak, és meg is tudják fizetni a szükséges intéz-kedéseket) – mondhatjuk tehát, hogy a méret kötelez.

Hogyan tovább?Zárásként a KÖVET ügyvezető igazga-

tója, Tóth Gergely tartott összefoglaló és egyben előremutató előadást. Miután már a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, mi történik, ha nem vagyunk gazdaságilag, szociálisan és környezetileg fenntarthatók, vitathatatlanná vált, hogy valamit tenni kell. Nem kérdéses az sem, hogy az „Ablakon bedobott pénz” program, valamint az olyan divatdolgok, mint fenntartható fejlődés és vállalatok társadalmi felelőssége önma-gukban nem elegendőek. Attól függően, hogy pártatlan kutatóként, menedzserként, szakszervezeti vezetőként vagy zöldként akarunk foglalkozni a minket körülvevő jelenségekkel, más és más nézőpontból tekintünk a fenntartható fejlődésre.

Valójában semmi nem lesz működő-képes, ha nem valljuk be magunknak a valóságot: minden a minket körülvevő ter-mészeti környezettől függ, az tesz minden mást életképessé, működőképessé, és előbb utóbb, ha nem változtatunk hozzá-állásunkon, működésképtelenné is teheti azokat.

Valójában csak el kell döntenünk, hogy akár, mint egyének, akár mint szervezeti tagok, akár, mint szervezeti vezetők és tulajdonosok melyik csoportba szeretnénk tartozni?

Itt az előadó a pulpitus helyett kiült egy székbe a hallgatóság elé, és mondandóját

meseszerűen adta elő, illusztrációként a Gyűrűk ura történetének népeit használva.

A kártevők közé, akik bár rendkívül oko-sak, hatékonyak, tudnak manipulálni is, mégiscsak gonoszak, és mint minden nép-mesében, üldözésre és vesztésre vannak ítélve. Az öncélúak közé, akik bár nagyot tudnak csapni, és sokmindent tönkre tud-nak tenni, mégiscsak butácskák, és saját gyengéik révén lesznek megfoghatók. Elegendő-e megfelelni? Egyszerűen elfo-gadni, hogy tudunk jók és rosszak is lenni, így is, úgy is tudunk tevékenykedni, vannak gyengéink és erősségeink. Nem akarunk ugyan ártani, néha mégis megtesszük. Vagy szeretnénk közösségiek lenni, akik harmóniában élnek a természettel, barát-ságban társaikkal, teszik a dolgukat és nem ártanak senkinek. Vagy esetleg képesek vagyunk fenntartóvá válni, és bebizonyítani, hogy képesek vagyunk arra a bölcsesség-re, tisztaságra, hogy nem leszünk a pénz, a hatalomvágy rabjai, és meg tudjuk őriz-ni eredeti minőségükben is a ránk bízott értékeket. Valójában mindenkinek a saját lelkiismeretére van bízva ez a döntés, de dolgozhatunk azon együtt, hogy többen legyünk az utóbbi három kategóriában.

Evolúciót támogató versenyszellem, vagy önpusztító versenyképesség?

A konferencia végén lehetőség volt a ven-dégeknek is bekapcsolódni egy beszélge-tésbe. A szén-dioxid kereskedelmi jogaitól kezdve a fenntartható fejlődés definíciójáról, elvi és gyakorlati kérdéseiről is szó esett. Felmerültek kevésbé megválaszolható kér-dések is, hogy míg több, sokféle oldalról megtámogat-ható definíciókat és modelle-

AZ ELŐADÓK LEHETŐSÉGET ADTAK KÉRDEZÉSRE, VITÁRA, VÉLEMÉNYÜTKÖZTETÉSRE IS

Események


Ezúton is köszönjük támogatóinknak, hogy lehetővé tették az Ablakon bedobott pénz III. c. esettanulmány-kötet megjelenését

és az „Ablakon bedobott pénz – lépések a fenntarthatóság felé” című konferenciánk

megrendezését.

ket alkotunk, senki nem mondja meg, hogy morálisan mely szükségletek kielégítése a helyes. Valójában már rég nem az a kérdés,

hogyan leszünk versenyképesek, hanem miképp járulhatunk hozzá, hogy boldogak legyenek az emberek. Sokan gondolják, hogy az evolúciónak is a verseny az alapja, de megfeledkeznek arról, hogy míg ez a verseny korlátozott a természetben, addig az emberek maguk között ezt korlátlanként élik meg, és a szabályok is egyre jobban azok által íródnak, akik a versenyben élen járnak. A kérdés az, hogy kényszerítenek-e minket, hogy elfogadjuk a szabályokat, vagy mi döntünk úgy, hogy a verseny ilyen for-máját akarjuk űzni. Ezt elsősorban egyéni, személyes szinten kell eldöntenünk, hogy a hajszát vagy a boldogságot választjuk-e, és a fenntartható fejlődés is ezen az egyéni szinten kezdődik. Darwin sohasem beszélt versenyről, csupán túlélésről. Talán nekünk is, mindannyiunknak meg kellene pihenni egy kicsit, megnyugodni, és tisztességes megélhetést keresni, mely lehetőséget ad arra, hogy ne csak pénzt keressünk, hanem éljük az életünket, és lehetővé tegyük azt mások számára is.

Fertetics Mandy, Kapusy Pál / KÖ[email protected], [email protected]

10

Az Ablakon bedobott pénz I-III. c. kötetek intézkedéseinek összefoglaló táblázata

Intézkedések Mióta működik Környezeti javulás Összes beruházás2

Összes éves működési költség2

Összes éves megtakarítás2

Átlagos megtérülési idő

Összesen 120 intézkedés, amik egyszerre jártak környezeti és gaz-dasági haszonnal, 31 szervezettől(30 kis-, közép-, és nagyvállalat, valamint egy államigazgatási szerv)

Legkorábbi intézke-dés: 1991Legutóbbi intézke-dés: 2004Általában az utóbbi években kerültek bevezetésre.

Az intézkedések bevezetése óta a 31 szervezet legalább ennyivel kevesebb erőforrást használt fel1:ANYAGOK:3,2 ezer liter tisztítószer161 ezer liter üzemanyag18,8 tonna ammónia94,9 tonna oldószer és lakk43,8 tonna lúgENERGIA:490,2 GWh energia112,7 millió m3 gázVÍZ:20,6 millió m3 vízEzen felül legalább ennyivel kevesebb hulladék és szennyezés keletkezett:HULLADÉK:168,2 ezer tonna nem veszélyes hul-ladék48,4 ezer tonna veszélyes hulladékLÉGNEMŰ KIBOCSÁTÁS:129 000 tonna szénhidrogén1104 tonna nitrogén-oxid229 tonna szénmonoxid475 000 tonna széndioxid5993 tonna kéndioxid314 tonna por

39 „mosott gyümölcs tálban” – ezek az intézkedések egyáltalán nem igényeltek beruházást 0 Ft, csak átszervezés 47,4 millió Ft (átlag 3,2 millió Ft) 625,8 millió Ft (átlag 57,6 millió Ft) azonnali

52 „alacsonyan csüngő gyümölcs” – a megtérülési idő itt 3 éven belüli 1,28 milliárd Ft (átlag 61,1 millió Ft) 253,9 millió Ft (átlag 11 millió Ft) 2,02 milliárd Ft (átlag 95,2 millió Ft) kevesebb mint 9 hónap

29 „magasan csüngő gyümölcs” – gyakran százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű beruházások, a megtérülési idő három év felett van 34,7 milliárd Ft (átlag 3,8 milliárd Ft) 0,3 milliárd Ft (átlag 20,4 millió Ft) 4,7 milliárd Ft (átlag 500,1 millió Ft) közel 8 év

Összesen 7,4 milliárd forint

megtakarítás!

Támogatók:

Médiatámogatók:

€

€

€

€

€

€

€

€

1 Az adott intézkedmindig ahhoz az állapothoz hasonlítottunk, ha nem lett volna intézkedés.2A korábbi pénzügyi adatokat az inflációval módosítva 2004-es árakon vettük figyelembe.

... A KUTATÓK ... A GAZDASÁGI SZAKEMBEREK

... A SZAKSZERVEZETEK ... A ZÖLDEK

A VALÓSÁGBAN ILYEN S ÍGY LENNE RENDJÉN

A FENNTARTHATÓSÁGOT ÍGY LÁTJÁK ...FORRÁS: DR. GEORG WINTER

Események


11

A The Natural Step (TNS) a KÖVET partnere volt egy EU-s, a non-profit szférában felhal-mozott jó gyakorlat „régi” tagországokból az „új” tagországoknak történő átadását támo-gató projektben. A projekt során a KÖVETmunkatársai megismerhették az ún. TNS

módszert, amelyet a világon számos nagy-vállalat használt már fenntarthatósági straté-giájának megfogalmazásakor illetve megva-lósításakor.Dr. Sissel Waage, a TNS észak-amerikai irodájának kutatási igazgatója szerint ah-hoz, hogy fenntarthatóan irányítsunk egy szervezetet, három dologra van szükség, s valójában ez a három jellemző különböz-teti meg a jelenleg működő vállalatokat a jövő fenntartható vállalataitól: Úgy működnek, mint egy hangyaboly. A hangyák arról ismertek, hogy nagyon ke-ményen dolgoznak egy látszólag kaotikus rendszer részeiként. Egy bizonyos hangya „tevékenysége” csak a rendszer egészét szemlélve válik értelmezhetővé, „értelmes-

sé”. Hasonlóképpen, úgy tűnik szükség van arra, hogy egy vállalat minden dolgozója, illetve tágabb értelemben a nemzetközi kö-zösség egésze hasonlóan gondolkodjon a fenntarthatóság alapelveiről, de ezt minden szinten és környezetben az ott legmegfe-

lelőbb módon valósítsa meg úgy, hogy közben a többi szinttel és környezettel együttműködik. Innovatívak, mint Galilei. Ah-hoz, hogy a ma általános hely-zetből elmozduljunk egy fenntart-hatóbb állapot és rendszer felé, újfajta gondolkodásmódra van szükség, annyira új látásmódra, mint amilyet Galilei közvetített kora társadalmában. Annak ellenére, hogy számos vállalat ma együttműködő és inno-vatív, még nem fenntartható. Ami hiányzik belőlük, az a Gandhi ál-tal képviselt vezetői stílus, amely amellett, hogy eltökélt és céltuda-tos, környezetével szemben maxi-málisan együttérző. Egy önmagát fenntartható szervezetnek tartó vállalat nagyon fontos, hogy stra-tégiáját együttérzésre alapozza, azaz a társadalom, valamint min-den jelenlegi és jövőbeli faj érde-

keit szem előtt tartva határozza meg.Számos vállalati esettanulmány alapján az rajzolódik ki, hogy azok, amelyek fenntart-hatóak, sikeresen ötvözik a hangyák, Ga-lilei és Gandhi imént bemutatott tulajdon-ságait.A TNS módszert valamint tudományos hát-terét bővebben a következő számunkban mutatjuk be.

Vadovics Edina / KÖ[email protected]

(Forrás: Sissel Waage (ed.): Ants, Galileo and Gandhi – Designing the Future of Business through Nature, Genius, and Compassion, Greenleaf Publishing, 2003.További információ és esettanulmányok: www.naturalstep.org)

Hangyák, Galilei, Gandhi és a fenntartható vállalatirányítás„Zöld Béka” Környezetvédelmi díj a

Dreher Rt-nek

A Deloitte Magyarország immár har-madik éve hirdette meg a Közép-euró-pai Környezeti Jelentés Díját, az ún. „Zöld Béka” díjat. A díjat minden évben az a vál-lalat kapja, aki tudatos környezeti tevékeny-ségéről, környezetvédelmi beruházásairól, valamint azok várható és tényleges meg-térüléséről megfelelő, részletes adatokat tartalmazó jelentést készít.

A 2004-es „Zöld Béka” díjra összesen 11 vállalat pályázott, akiket összesen hét szempont szerint vizsgálták, melyek között szerepelt a környezetvédelmi jelentés tar-talma és külső megjelenése, az abban közölt tényszerű adatok, és az, hogy az adott vállalat bevételének mekkora részét fordítja környezetvédelmi tevékenységek-re, beruházásokra.

„Büszkék vagyunk rá , hogy a Környezetvédelmi Jelentésünk, amely eddigi sikereinket, problémáinkat és jövő-beni céljainkat foglalja össze, ilyen neves elismerést kapott. A díj azonban nemcsak eredmény, hanem kötelezettség is a 150 éves Dreher Rt. számára, hiszen hosszú távú célunk a társadalmi felelősségvállalás kiterjesztése a gyár falain belül és azokon kívül egyaránt.” – mondta a díj átvételekor Ficsor Attila, a Dreher Sörgyárak Rt. terme-lési-műszaki igazgatója.

forrás: www.dreher.hu

Egészséges Munkahely díj az Alcoa-Köfém-nek

Kiemelkedő színvonalú foglalkozás-egészségügyi szolgálatáért, munkaegész-ség- és környezetvédelmi tevékenységéért másodszor nyerte el a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft. az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) által az egészséges munkahely kialakításáért meghirdetett ver-seny első díját.

A Nemzeti Népegészségügyi Program-hoz kapcsolódó verseny célja az egész-

séges munkahelyek kialakítása, a test-mozgást, a testedzést, az ergonómia és a mentálhigiéné területét felölelő munka-helyi egészséggondozás megteremtése. A program két éve működik, eddig hatvannál több magyar és külföldi vállalat csatlakozott hozzá. Az Egészséges Munkahely Díjra nagy-, kö-zepes- és kisvállalkozások egy-aránt pályázhatnak.

A nagyvállalatok kategóriájában a szé-kesfehérvári vállalkozás 21 pályázó közül nyerte el az első díjat. A cég környezet-,

egészség- és munkavédelmi igazgatója elmondta, a Székesfehérvárott 2600 dolgo-zót foglalkoztató amerikai tulajdonú vállal-kozás évente „százmilliós nagyságrendű” összeget költ az egészséges munkahelyek megteremtésére. Az Alcoa-Köfém Kft. csat-lakozott az anyavállalat által meghirdetett 10 millió fa programhoz, és dolgozói - a munkahelyek udvarán, illetve saját ottho-nukban - évente mintegy háromezer fát ültetnek el.

Forrás: www.greenfo.hu

Tagvállalataink sikerei

A TNS NEMZETKÖZI IGAZGATÓJA A KÖVET KONFERENCIÁN IS ELŐADOTT

Tagvállalataink


12

2004 tavaszán megjelent az EU új köz-beszerzési direktívája, amelyhez kapcso-lódóan kiadtak egy magyarázatot is, hogy a közbeszerzés során hol, és hogyan lehet alkalmazni környezeti szempontokat. Ezen túlmenően az Unió Bizottsága megjelen-tette a zöld közbeszerzési kézikönyvet, amely természetesen nem csak közintéz-mények, hanem minden szervezet számá-ra hasznos segítséget nyújt a beszerzés zöldítéséhez.

Mi is az a zöld beszerzés?A zöld beszerzés a beszerzett termékek

és szolgáltatások kiválasztásakor az egész életútjuk során keletkező környezeti hatá-sokat figyelembe veszi, s a környezetre legkevésbé terhelő alternatívát választja ki.

A zöld beszerzésnél azonban még körül-tekintőbb választást kíván a fenntartható beszerzés, amelyet az ENSZ környezet- és szociálisan tudatos beszerzéssel foglal-kozó munkacsoportja a következőképpen határozott meg:

„Fenntartható beszerzésnek nevezzük azt a folyamatot, melynek során a beszer-zést bonyolító szervezet termékeket és szolgáltatásokat vásárol az alábbi szem-pontok figyelembevételével: A rendelkezésre álló összegért a leg-

magasabb érték beszerzése: ár, minőség, hozzáférhetőség, megfelelés a funkciónak stb. szempontjából. Környezeti szempontok („zöld beszer-

zés”: a termék és/vagy szolgáltatás tel-jes életútja során a környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata). Termékek teljes életútja (LCA). Szociális szempontok, avagy a bez-

szerzés hatásai a következő területeken: szegénység felszámolása, nemzetközi szinten méltányos erőforrás-elosztás, mun-kakörülmények, emberi jogok.

Ezen körültekintő beszerzés végső célja a környezetszennyezés minimalizálása és az erőforrások kimerülésének megakadályo-zása, ugyanakkor a létminimum alatt élők életszínvonalának emelését is elősegíti.”

A zöld beszerzés tehát az első lépcső-nek tekinthető a fenntartható beszerzés felé vezető úton.

A szervezetek környezeti hatása a beszerzésen keresztül

A különböző szervezetek beszerzési szo-kásaikon keresztül többféleképpen is befoy-lyásolják a termelési és fogyasztási szo-kásokat. Elsősorban közvetlenül segítik a környezet védelmét azzal, hogy csök-kentik a környezeti hatásokat. A RELIEF

program2 keretében elvégzett számítások kimutatták, hogy amennyiben az Európai Unió önkormányzatai által vásárolt villamos energia 100%-ban megújuló forrásokból származna, ez önmagában 3%-kal csök-kentené az Unió összes szén-dioxid kibos-csátását. Ez annak fényében különösen jelentős, hogy az Unió egésze a kiotói meg-állapodásban 8%-os csökkentést vállalt3.

Másodsorban számos ipari országban a közbeszerzések akár a GDP 20-25%-át is jelenthetik, amely igen jelentős gazdasági erőt képvisel. Az Európai Unióban ez az érték 2001-ben 14% volt, azaz több, mint 1.000 milliárd euró4. Hazánkban ez az érték 10-11% körül mozog. Mindez azt jelenti, hogy ha a közszféra által meg-valósított közbeszerzést zöldítjük, illetve fenntarthatóbbá tesszük, az jelentős mér-tékben erősíti a környezetbarát termékek és szolgáltatások iránti keresletet, s ezzel csökkenti azok piaci árát, valamint pozitív hatással van az innovációra a környezetvé-delmi gyártás, illetve szolgáltatások terén. Mindez összhangban van az Európai Unió Bizottsága által megfogalmazott alapel-vekkel, amelyeket többek között a Zöld közbeszerzési kézikönyv tartalmaz5.

A zöld beszerzés előnyeiA beszerzés zöldítése általában az egész

szervezetre kiterjedő változtatásokat eredményez, amelyek következtében a környezeti teljesítmény mellett számos egyéb területen is fejlődést, illetve minő-ségjavulást dokumentálhat, valamint nő a szervezetnél dolgozók motiváltsága is. A zöld közbeszerzést megvalósító hivatalok, illetve vállalatok által élvezett számos előny közül a legfontosabbak: Jelentős mértékben csökkent a szer-

vezet anyag- és energiafelhasználása, s ezzel költségmegtakarítást értek el, valamint hozzájárultak az EU általános szennyeződés megelőzési direktívájának (IPPC direktíva) gyakorlatba ültetéséhez és

megvalósításához is. Csökkentek a szervezet kibocsá-

tásai, s ezáltal egyszerűbbé vált a szer-vezetre, régióra, illetve országra vonat-kozó nemzetközi egyezményekben (pl. Montreáli Egyezmény, Kyoto Protokoll stb.) szabályozott kibocsátási kvóták betartása. A szervezet környezetvédelmi szem-

pontból sokkal hitelesebbé válik, ami segíti a hatóságokkal és egyéb érdekelt felekkel történő kommunikációt.

A zöld beszerzés tapasztalataiA zöld beszerzés számos külföldi kor-

mányzati és gazdasági szervezet minden-napi gyakorlatává vált, s több helyen már a tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001 vagy EMAS) szer-ves részeként működik, de találunk példát Magyarországi kezdeményezésekre is.

A zöld beszerzéssel kapcsolatban érde-

Megjelent az EU zöld közbeszerzési kézikönyve!1

Példa

Az USA szövetségi kormánya példá-ul 1993-ban elhatározta, hogy beszerzései során kizárólag az Energy Star védjegy köve-telményeinek megfelelő információs techni-kai berendezéseket fogad el. Ez jelentős sze-repet játszhatott abban, hogy ezt követően a piacon lévő valamennyi gyártó rövidesen áttért erre a rendszerre. Az ebből szárma-zó, 1995 óta realizált környezeti haszon évi 200 milliárd kWh-ás áram megtakarításában mutatkozott meg, ami 22 millió tonna CO2 kibocsátásával egyenértékű.

Forrás: EU Zöld közbeszerzési kézikönyv

Jó gyakorlat

A finnországi Poriban például a felesle-gessé vált irodai felszerelést az Interneten erre a célra létesített külön adatbázisban tartják nyilván. Az adatbázis segítségével a szervezetek egymásnak adhatják át az egyik irodában már feleslegessé vált berendezést, irodai eszközt.

Forrás: EU Zöld közbeszerzési kézikönyv

MegtakarításA skót kormány, bár még csak bizonyos

egységei rendelkeznek ISO 14001 tanúsít-vánnyal, környezeti teljesítményéről éves jelentést ad ki, amelyet külső, független szer-vezettel tanúsíttat is. A jelentés nagyszerű módja annak, hogy partnereiket és a lakossá-got tájékoztassák politikájukról, céljaikról és eredményeikről. Ez utóbbiak közül érdemes megemlíteni, hogy a skót kormány irodái részt vesznek az évente megrendezett „Zöld Iroda Akcióhét” programjaiban, amelyet a Föld Barátai (Friends of the Earth) nevű non-profit zöld szervezet szervez. 2002-ben az akcióhét alatt a skót kormány irodái több, mint £ 3.000 értékű irodai terméket takarítottak meg, valamint megkapták a nagy iroda kategóriá-ban az első díjat. Ezen kívül többek között a környezettudatos viselkedéssel három év alatt 16%-kal csökkentették elektromos energia felhasználásukat, valamint zöld beszerzési gyakorlatuk eredményeként a járműpark 70%-a környezetbarát (gázzal, illetve elektromos energiával működik), a beszerzett papír 83%-a újrafelhasznált papírból gyártott, valamint a kormány által felhasznált energia 100%-ban megújuló forrásból származik. Végül fontos megjegyezni, hogy ezeket a változtatásokat rendszeres tudatosság-növeléssel, oktatás-sal, és környezetvédelmi felelősök foglalkoz-tatásával tudták elérni.

1 Az Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, 2004.08.18. SEC(2004) 10502 A RELIEF projekt az eddigi a legnagyobb európai zöld be-szerzéssel foglalkozó három éves (2001-2004) kutatási prog-ram. A projekt résztvevői egyetemek és városi önkormányzat-

ok, akik a gyakorlatban valósítják meg a zöld beszerzést, s akiknek tapasztalatait projekt összegzi. Ld. még: 15.4. fejezet3 Forrás: Eco-Procurement Project RELIEF – Background Document, ICLEI (www.iclei.org)4 Clement, S., Erdmenger, C. & Ochoa, A. (2002): Eco-

Procurement: The Path to a Greener Marketplace, ICLEI European Secretariat GmbH5 Az Európa i B i zo t t ság k iadványa , Brüssze l , 2004.08.18. SEC(2004) 1050 (http://europa.eu.int/comm/environment/gpp/)

EU-hírek


13

mes kiemelni a különböző európai város-ok önkormányzatai által elindított kezde-ményezéseket és az ezek során elért ered-ményeket. Az európai városok először az Aalborg Kartában (Aalborg Charter, 1994) fogalmazták meg a fenntarthatósággal kap-csolatos stratégiájukat és célkitűzéseiket. Ezt később az ún. Hannoveri Kiáltványban (The Hannover Call, 2000) erősítették meg, amelyben többek között elkötelezik magu-kat, hogy környezeti és szociális szempon-tokat is figyelembe vesznek helyi politikájuk kialakításakor és döntési folyamataikban, valamint felszólítják a kormányokat, hogy csatlakozzanak a Kiáltványhoz.

A következő fontos lépés a RELIEF projekt6 volt, amely eddig a legnagyobb európai zöld beszerzéssel foglalkozó három éves (2001-2004) kutatási program. A projekt résztve-vői egyetemek és városi önkormányzatok7, akik a gyakorlatban megvalósítják a zöld beszerzést, s akiknek tapasztalatait projekt összegzi. A projekt során meghatározták továbbá azokat a beszerzési területeket, ahol a legnagyobb hatást lehet elérni, vala-mint kiszámolták, hogy a különböző termé-kek esetében a környezetbarát termékekre való áttérés mennyivel kevesebb környezeti terhelést jelentene.

A zöld beszerzés megvalósításaAhhoz, hogy a zöld beszerzés szer-

vezetünknél jól működjön, fontos, hogy megfelelően előkészítsük, tehát fordítsunk figyelmet arra, hogy: A beszerzéssel foglalkozók ismerjék a

környezetbarát termékjeleket, jelöléseket,

valamint tisztában legyenek azzal, hogy milyen kritériumokat kell figyelembe venni környezetbarát termékek kiválasztásakor. Beszállítóink, partnereink is időben

megismerhessék zöld beszerzésünk alap-elveit, valamint a kiválasztás szempont-rendszerét. Igényeinket, szükségleteinket mérjük

fel és fogalmazzuk meg világosan. Az is kiderülhet, hogy egy beszerzésre nincs is igazán szükség!

Az EU zöld közbeszerzési kézikönyve alapján (mely jól alkalmazható bármely szervezet beszerzési tevékenységének megkönnyítésére) a következő szempon-tokat érdemes vizsgálni a beszállítók kivá-lasztásakor: Rendelkezik-e a cég a beszállítandó

termék vagy szolgáltatás kapcsán felmerü-lő környezeti problémák kezeléséhez értő alkalmazottakkal, vagy hozzá tud-e más-ként férni a szükséges ismeretekhez és szakmai tapasztalathoz? Vannak-e a cégnél a környezetvéde-

lemhez szükséges berendezések, vagy hozzá tud-e férni ilyenekhez? Rendelkezik-e a pályázó a környezet-

védelmi szempontok betartásához szüksé-ges kutatási és műszaki létesítményekkel?

Ezeken a szempontokon kívül a meg-rendelők gyakran alkalmaznak különböző értékelési módszereket, hogy az értékelés alapos legyen. Három gyakran alkalmazott módszer: Beszerzési alapelvrendszer lefekte-

tése kérdőívek segítségével, amelyeket a beszerzést végzők használnak, de a szer-

Termék* Környezeti hatás MértékegységA környezeti hatás csökken-tő értéke

Hány fő ki-bocsá-tásának felel ez meg?**

Autóbuszokfotokémiai ózon-kép-ződés

tonna C2H4 egyenérték

-3.350-134.110 (európai)

Fürdőszoba felszerelések

vízfogyasztás liter -190.407.539 -

Számítógépeküvegházhatású gázok kibocsátása

tonna CO2 egyenérték

-832.320-101.503 (globális)

Élelmiszer nutrifikációtonna PO4 egyenérték

-41.560-3.676.492 (európai)

Elektromos áramüvegházhatású gázok kibocsátása

tonna CO2 egyenérték

-61.350.363-7.481.752 (globális)

* A különböző termékkategóriákban a következő intézkedéseket kell bevezetni ahhoz, hogy a táblázatban meg-jelölt eredményt érjük el:Autóbuszok – minden újonnan vásárolt autóbusz az EURO IV emissziós szabványnak feleljen meg. Fürdőszoba-felszerelések – víztakarékos WC-tartályok és víztakarékos csapok felszerelése.Számítógépek – minden újonnan vásárolt gép energia-fogyasztása jobb legyen, mint amit az Energy Star előír, valamint mindegyikhez TFT monitort vásároljunk.Élelmiszerek – a beszerzett hús, gabona és tej 100%-ban organikus (bio) termelésből származzon.Elektromos áram – átállás 100%-ban megújuló energiaforrásból származó energiára.** A kibocsátások esetében egy fő kibocsátása 1 átlagos európai / a világon bárhol élő (globális) ember kibocsátásának felel meg.

Érdekesség

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a zöld közbeszerzésre való áttérés az Európai Unióban mennyivel kevesebb káros anyag kibocsátást eredményezne, valamint, hogy ez az érték hány fő átlagos káros anyag kibocsátásának felel meg.

vezet közösen készíti el. Környezetközpontú vállalatirányítási

rendszer (KIR: ISO 14001 vagy EMAS) működtetésének előírása a beszállítók szá-mára.8 A beszállítók auditálása vagy beso-

rolása kérdőívek és helyszíni látogatás segítségével.

Vadovics [email protected]

(Részlet a KÖVET hamarosan megjelenő, aktualizált Zöld iroda kézikönyvéből.

További felhasznált irodalom: Dr. Balog Károly ismertetője az EU Zöld közbeszerzési

kézikönyvéről.)

Tipp

Az Európai Unió működtet egy, a zöld beszerzést segítő honlapot, amelyen számos termékcsoportra vonatkozóan találunk ellen-őrző listákat. A zöld beszerzés kialakításának kezdetén használjuk ezeket a listákat, majd ezek alapján folyamatosan alakítsuk ki saját rendszerünket!

A honlap elérhetősége:http://europa.eu.int/comm/environment/

green_purchasing/cfm/fo/greenpurchasing/Ezen kívül letölthető az EU zöld beszerzési

kézikönyve is!http://europa.eu.int/comm/environment/

gpp/index.htm

8 Ez az a szempont, amely először eszünkbe jut, amikor beszállítóinkat értékeljük. Fontos azonban, hogy hiánya miatt ne zárjunk ki jó környezeti teljesítményt nyújtó cégeket – főként mikro-, kis- és középvállalkozásokat -, amelyek pénzügyi vagy humán erőforrások hiányában nem tudták irányítási rendszerüket tanúsíttatni.

6 A RELIEF projektről részletes információ a következő honlapon található: www.iclei.org/europe/ecoprocura/relief/

7 A projektben a következő önkormányzatok vesznek részt: Kolding (Dánia), Hamburg és Stuttgart (Németo.), Malmö (Svédo.), Zürich (Svájc), valamint Miskolc (Magyaro.).

EU-hírek


14

A WBCSD osztrák partnerszerve-zetének, az ABCSD1 meghívásának tettem eleget, mikor elfogadtam fel-kérésüket a 2004. november 9-én megrendezésre kerülő konferencián való rövid bemutatkozó előadás meg-tartására, Bécsben.

A rendezvény címe: A holnap termékei és szolgáltatásai címet kapta, ahol azt a kérdést próbáltuk körüljárni a résztvevőkkel, hogyan lehet minimális erőforrás-felhasználással gazdasági sikereket elérni.

A konferencia két részből állt: A konferenciát szervező SERI - Sustainable Europe Research Institute képviselője, Dr. Friedrich Hinterberger nyitotta meg, melyet Professzor Dr. Friedrich Schmidt-Bleek, a Faktor 10 Intézet németországi vezetőjének előadása követett. Ezután „kétfelvonásos” pódiumvita követke-zett. Az első részben a fenntarthatóságot kutató egyetemi szak-emberek beszéltek arról, miként változik a gazdaság, milyenek az elmúlt év mutatói, merre tart világunk. A Római Klub képvise-letében ott volt Dr. Thomas Schauer, aki az anyagfelhasználás csökkenését elemezte az elektronikai ipar példáján keresztül. Képviseltette magát az Osztrák Gazdaságtudományi Egyetem, az Élelmezésügyi Minisztérium, Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Osztrák Intézet a Fenntartható Fejlődésért. A második részben pedig olyan szakemberek szólaltak fel, akik a „másik” oldalon, azaz a termelőszférában dolgoznak. A nap zárása egy workshop volt, ahol elsősorban az osztrák szabályozást, a nagyobb ipari ágazatok (faipar, építőipar, közlekedés) alkalmazkodóképességét, valamint a civil szektorok szerepét elemezték a fenntarthatóság jegyében.

A második rendezvény december 1-jén került megrendezésre, egy bécsi kávéház különtermében. Ez utóbbit nem is igazán sorolnám a klasszikus konferenciákhoz, mert nem arról szólt, hogy képzett egyetemi, vagy szakmai előadók beszélnek egy kérdésről, a végén néhányan még hozzászólnak, majd megyünk dolgunk végeztével. Ez egy olyan fenntartható kávézással egy-bekötött interaktív fórum volt, ahol mindenki kedvére elmondhat-ta véleményét a vitafórum szlogenjeként megjelölt fenntartható felelősségről. Ennek megfelelően minden szektor képviselője jelen volt. Találkoztam egyetemistákkal, minisztériumi képvise-lőkkel, non-profit szervezet vezetőjével, cégek környezetvédel-mi/gazdasági munkatársaival, civil szervezetekkel, egyetemi tanárokkal.

Összefoglalásaként csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy bármennyire is újnak számít a fenntarthatóság fogalma, nagyon sokan vannak, akik már most ebben a szellemben dolgoznak, tetteikért felelősséget vállalnak és megpróbálják ezt a szemléle-tet átadni, megteremtve ezzel egy olyan új világot, ahol nemcsak a pénznek, hanem a természetnek és az embernek is egyaránt fontos szerepe van. Befejezésül pedig megosztanék Önökkel egy idézetet, ami találóan fejezi ki a találkozó lényegét:

„Nem a múltunkra való viszaemlékezéssel válunk bölcsekké, hanem azáltal, hogy felelősséget vállalunk a jövőnkért!“

George Bernhard ShawGärtner Szilvia / DENSO

[email protected]

Németország környezettudatosság szem-pontjából évtizedekkel előzi meg hazánkat. Ez a lépéselőny a BAUM e.V. (Németországi E g y e s ü l e t a K ö r n y e z e t t u d a t o s Vállalatirányításért) esetében csak kicsit több mint 10 év: 1984-ben alapították.

A 450 vállalati tagot sorai között tudó szer-vezet 2004. szeptember 29-30-án nagysza-

bású konferenciát rendezett 20 éves fennállásának megünneplé-sére. Az előadásokat 350 érdeklődő hallgatta, köztük a politika, a gazdaság, a tudományos élet és a média jelentős szereplői.

Itt került sor a BAUM éves környe-zetvédelmi díjainak kiosztására is. A KÖVET „német test-vére” nem csak a vál-lalati szférát, hanem a tudományos élet és a média kiemel-kedő szereplőit is megjutalmazza. Igaz, könnyebb a dolga: Németországban a társadalom környe-zettudatossága jóval magasabbnak mondható.

A BAUM környezetvédelmi díjának vállalati nyertesei 2004-ben

Kategória Cég Tevékenység

Nagyvállalat Airbus Deutschland GmbH Repülőgépgyártás

Nagyvállalat Axel-Springer Verlag AG Kiadó

KKV WELEDA AG Ételkiegészítők, gyó-gyszerek

KKV Hamburg Airport Repülőtér

KKV Ulrich Walter GmbH LEBENSBAUM

Ökológiai gazdálkodás

Kapusy Pál / KÖ[email protected]

1ABCSD – Austrian Business Council for Sustainable Development, vagyis Osztrák Üzleti Tanács A Fenntartható Fejlődésért

A NÉMET KOLLEGÁK ARRA IS FIGYELTEK, HOGY CSEREPES VIRÁGGAL DÍSZÍTSÉK AZ ELNÖKI ASZTALT

Beszámoló két fenntarthatósági rendezvényről

Húsz éves a BAUM, a „német KÖVET”

ÜZLETEMBEREK, ÚJSÁGÍRÓK, EGYETEMI OKTATÓK, DIÁKOK ÜNNEPELTEK A BAUM-MAL

EU-hírek


15

intézkedések megvalósulását.

Környezet, társadalom, fenntarthatóság

Egyre többen, egyre jobban figyelünk fel a „környezetvédelem” szóra. Így nem csoda, hogy a vállalatok többsége dönt azon önkéntes módszer mellett, hogy kör-nyezeti jelentést ad ki, részletezve benne tevékenységének környezeti hatásait és az ennek csökkentését célzó intézkedéseit. Azon vállalatok, melyek szoros kapcso-latba kerülnek a társadalommal, vagy tár-sadalmi szempontból „ellentmondásos” a tevékenységük (pl. dohányipar, szeszipar), inkább egy tágabban értelmezett társadal-mi jelentést adnak ki, vagyis a szempontok között kiemelten kezelik a társadalommal, lakossággal kapcsolatos kommunikációt. A fenntartható fejlődés elvének terjedésé-vel azonban már nem ritka a fenntartható-sági jelentések publikálása sem.

Jelenleg 36 magyarországi vállalat nyilvános jelentéséről van tudomásunk. Született az EMAS szerint környezeti nyi-latkozat (pl. Dunapack, Audi, Opel), EBK-jelentés (egészségvédelem, biztonság, környezetvédelem, pl. TVK), környezetvé-delmi jelentés (pl. Dreher, Posta, Alcoa), társadalmi jelentés (pl. BAT, Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Rt.) és fenntarthatósá-gi jelentés (BE Rt., MOL, Matáv, MVM, Denso).

ZöldremosásHa van vállalatának ilyen jelentése, való-

színűleg találkozott már, vagy ha még nem, előbb vagy utóbb szembesülni fog a kétke-dőkkel, akik nem hiszik el, hogy a jelentés tartalma megfelel a valóságnak, és nem csak reklámcélra készült „zöldremosó” beszámoló.

Természetesen ilyen is előfordulhat. Vannak vállalati tevékenységek pl. az olaj- vagy csomagolóanyag-gyártás ágazatá-ban, melyeknek már a léte is megkérdő-jelezhető a szigorú zöldek részéről. Talán tényleg furcsa tőlük környezetvédelemről olvasni. Vagy vannak termékek a dohány- és szesziparban, amelyek forgalomnö-velési szándéka egyértelműen nega-tív társadalmi hatásokkal azonosítható. Talán furcsa tőlük társadalmi felelősségről olvasni. Talán furcsa egy fényes, szellősen megírt, kemény papírú jelentést olvasni arról, hogyan kívánják megmenteni a ter-mészetet. Talán furcsa egy FMCG cégtől felelősségnek olvasni, mikor egyértelmű-en a hulladék-hegyeket okozó felesleges fogyasztás motorjai.

De a kérdés a következő. Mi a szá-munkra, érintetteknek kedvezőbb? Ha ezek a vállalatok továbbra is hátat fordítva felelősségüktől egyáltalán nem foglalkoz-

nak ezekkel a témákkal, és a megszokott módon és felfogásban folytatják tevékeny-ségüket, vagy ha legalább lépéseket tesz-nek a fenntarthatóbb lét felé? Mi hangzik őszintébbnek? Ha egy vállalat azt mondja, nála minden rendben, ő minden szem-pontból felelősségteljes, vagy ha egy vál-lalat egy nyilvános, ingyenes kiadványban taglalja tevékenységének környezeti hatá-sait, és azon módszereket, ahogy azokat csökkenteni, esetleg megoldani kívánja.

A vállalat támadható lesz, de talán nem így kellene felfogni. Hanem egy érdek-egyeztetésnek, fórumnak, amelyből építő és nem leépítő javaslatok és kritikák szü-lethetnek.

„Demokráciai deficit”-nek hívják, hogy a demokratikus jogokkal rendelkező sze-replők nem képesek és/vagy hajlandók gyakorolni jogaikat. Ugyanis, amíg a vál-lalat által publikált jelentést csak a KÖVET, néhány tanúsító cég és érdeklődő vállalat, vagy diplomát író diák olvassa el, addig nem töltheti be azt a funkcióját, amire tény-legesen hivatott. Hány fogyasztó olvassa el vajon a jelentést még akár kedvenc vállalatáról is? Most még nem sok, de megfigyelhetők kedvező tendenciák ezen a területen.

Egy biztos: egy vállalat se döntsön úgy, hogy nem ad ki jelentést, abból az okból, hogy a hitetlenkedők meg fogják támadni. Támadni, a szó szoros értelmében, csak nem hozzáértők fogják, akik nem fejleszte-ni, csak kritizálni akarnak.

Van megoldás?Van, mégpedig több is. Ezek közül

kettőt szeretnék most kiemelni, a tanúsí-tást és a minősítést. A mellékelt táblázat lényegretörően mutatja a két módszer közötti legfőbb különb-ségeket.

T a n ú s í t ó cégek, mint a Deloitte, KPMG, TÜV-Rheinland vagy SGS igény-be vehetők, és hitelesíteni fog-ják a jelentés-ben szerep lő információkat, adatokat. Ez a tanúsítás növeli a bizalmat, de természetesen azt is tudjuk, hogy általában az tanúsít, akinek elegendő pénze van hozzá. Így a nagyvál-lalatok esetében elvárhatónak mondható, de a kisvállalatokat nem szabad emiatt büntetni, mert nem ugyanaz a mozgástér áll rendelkezésükre.

Minősítést végez a KÖVET-INEM Hungária, melynek módszerét Stratégiai Fenntarthatósági Auditnak neveztünk el. A módszer legnagyobb előnye, hogy más érintetteket is bevon, átfogóbb értékelést végez mind tárgyában, mind fókuszában. (Részletesen a Zölden és Nyereségesen 20. számában olvashatunk a módszerről .)

Ahogy mind a tanúsítás, mind a minősí-tés alapvető célja a bizalomépítés, úgy a következetesség is fontos. Tehát ne csak egy asztalfiók számára megírt kiadvány legyen ez, hanem valóban juttassuk el fórumokra, érintetteknek és legyünk haj-landók beszélgetni a benne foglaltakról. Legyünk következetesek irományunk és tevékenységünk kapcsolatában is, tehát ne csak beszéljünk valamiről, de tegyünk is valamit. Számítanak az ilyen aprósá-gok, mint újrahasznosított papíron kiadott jelentés (és nem csak a környezeti, de a pénzügyi jelentés is), folyamatos fejlesz-tést mutató rendszeres kiadvány és önkri-tika, melynek során nem csak a felszínen mozgunk és dicsekszünk, de mélyebbre is tesszük a kérdőjeleket működésünkkel, tevékenységünkkel és felelősségünkkel kapcsolatban.

Ha valaki éppen az első ilyen jellegű jelentés megírására és kiadására készül, javasoljuk neki, hogy nézzen meg más cégek által kiadott jelentést először. Milyen szempontokat vesznek sorba, milyen gra-fikai és formai megoldások vannak. Ezek a jelentések ingyenesen rendelkezésre állnak mindenki számára, csak egy e-mail vagy telefon során kérni kell annak elküldését. Ha ez még nem elég, két útmutatót is java-solunk: „The INEM Sustainability Reporting Guide”-ot (ami a KÖVET-től megrendelhe-tő) ill. a „Global Reporting Initiative (GRI)

Sustainability Reporting Guidelines”-t (ami letölthető a www.globalreporting.org olda-láról).


Tanúsítás Minősítés

Auditor cég Végzi Civil szervezet

Jelentés Tárgy Jelentés + vállalat

Leírtak igaz vol-tának ellenőrzése

Fő cél Leírtak és teljesítmény átfogóbb megítélése

Adatok valós volta Fókusz Fenntarthatóság

Esetleg a tanúsít-ványban (operatív)

Javaslatok Értékelő és minősítő levél (operatív és stra-

tégiai)

Nem jellemző Érdekeltek bev-onása

Alapvető: fórum

Normál audit jelentések

Módszer Audit + Szervezetek fenntarthatósági

besorolása

Zöldremosó jelentések... (folytatás az 1. oldalról)

Környezeti kommunikáció


16

az esemény címét is megváltoztatták, mely ezentúl Nemzetközi Magasszintű Szeminárium a Fenntartható Fogyasztás és Termelés (International High-level Seminar on Sustainable Consumption and Production) néven fog szerepelni a nemzet-közi tanácskozások kínálatában.

A konferenciát 2004. november 15-16-án rendezték meg Monterrey-ben mintegy 300, a környezet védelmét gyakorlati vagy politi-kai szinten képviselő résztvevő jelenlétével. A tisztább termeléssel és egyéb vállalati környezetvédelemmel foglalkozó szakem-bereken kívül több dél- és közép-amerikai ország környezetvédelmi minisztere is meg-jelent (pl. Mexikó, Nicaragua, Argentína, Belize stb.), akik a tanácskozás alapelveinek megvalósítása mellett kötelezték el magu-kat. A UNEP az esemény céljául azt tűzte ki, hogy a fenntartható fejlődés megvalósí-tásában érdekelt társadalmi csoportok plat-formjaként szolgáljon és ezáltal lehetőséget nyújtson a környezeti politika alakítói, a ter-melői/szolgáltató szféra, a pénzügyi világ, a környezetvédelmi szervezetek és egyéb érdekeltek közötti párbeszéd elmélyítésére. A konferencia résztvevői között a világon jelenleg működő mintegy 35 tisztább ter-melési központ, így a Tisztább Termelés Magyarországi Központjának (TTMK) a képviselői is jelen voltak.

Napjainkban egyre több szakmai rendez-vény foglalkozik a fenntartható fogyasztási szokások kérdéskörével és számos, eddig a termelési eljárásokkal foglalkozó szerve-zet tűzte napirendjére az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ez a folyamat a 2002-ben Johannesburgban megtartott csúcstalál-kozóval kezdődött és azt az egyre inkább elterjedő meggyőződést tükrözi, mely sze-rint a termelési eljárások környezetet kímé-lő megszervezése nem elegendő a hosszú távú fenntarthatóság eléréséhez, hanem a fogyasztói oldalon is beavatkozásra van szükség.

A fogyasztói oldallal kapcsolatosan a konferencia alapvetően két területtel fog-lalkozott: egyrészt a fejlődő országokban tapasztalható ellátásbeli hiányosságokkal (a tiszta ivóvíz, az élelmiszer, a betegellátás, az iskoláztatás stb. alapvető problémáival), másrészt pedig a fejlett államokra ezzel egy időben jellemző, indokolatlan mértékű túlfogyasztás környezeti hatásaival. Eszerint míg a világ népességének egy hatoda még mindig nem jut megfelelő ivóvízhez, világ-szerte mintegy 860 millió ember éhezik, illetve 1,7 milliárd ember nem használ elekt-romos áramot, addig a fejlett országokban a Föld lakosságának a töredéke fogyasztja el a megtermelt javak jelentős hányadát, amivel nem csak megnehezíti a fejlődő or-szágok népességének az alapvető javakhoz való hozzáférését, hanem jelentős mértékű

környezetszennyezést is okoz.A környezetvédelem területén jól ismert

az a konfliktus, mely a termelési folyamatok hatékonysága, vagy ha jobban tetszik öko-hatékonysága körül bontakozott ki az elmúlt két-három évtizedben. Eszerint míg a fejlett államok által előállított termékek és szol-gáltatások egy dollár GDP-re jutó környe-zetterhelése messze elmarad a fejlődő országokban tapasztalható mértéktől, addig a jelenleg a fejlett világhoz tartozó orszá-gok lakossága hibáztatható a már kialakult környezeti károk jelentős részéért. A bruttó hazai termék mutatóhoz való viszonyítás azonban több szempontból is megkérdője-

lezhető. Anélkül, hogy részletesen tárgyal-nánk a mutató hiányosságait, meg kell emlí-teni, hogy a GDP-re jutó környezetszennye-zés mértékét a tevékenységek környezeti jellemzőin kívül jelentős mértékben befolyá-solja a GDP előállításának a szerkezete is. Míg a fejlett világban a GDP jelentős részét a – gyakran túlértékelt – szolgáltatások vagy a közszféra (oktatás, kutatás, stb.) teszik ki, addig a fejlődő országokban ezen szol-gáltatások jelentős része meg sem jelenik a GDP-ben, illetve csak jóval alacsonyabb áron mutatható ki. Ezzel szemben ezen országok nemzeti jövedelmében jelentős részt tesz ki az elsődleges erőforrások kiter-melése, illetve azon iparágak tevékenysé-ge, melyeket éppen a fejlett világ helyezett e térségekbe környezetszeny-nyező mivoltuk miatt.

Ezen tények jól ismertek a környezetvédelem globális kérdéseivel foglalkozó szak-értők által, a felvetett – és a pusztán környezetvédelmi vonatkozásokon messze túl-mutató – kérdések megoldása azonban még várat magára.

Eltérőek a vélemények azzal kapcsolatban is, hogy a tár-sadalom mely rétegei milyen mértékben kell, hogy kivegyék a részüket e problémák megol-dásából. Míg a vállalati szféra

gyakran a fogyasztói igények kielégítésére hivatkozva állítja elő környezetszennyező termékeit, addig a társadalom érdekében fellépni szándékozó környezetvédelmi szer-vezetek éppen ezeket a vállalatokat vádolják a fogyasztói magatartás befolyásolásának a vádjával. Egyrészt feltehetjük a kérdést, hogy vajon élesen elkülöníthető-e e két tár-sadalmi csoport? Akik egyszer a termékek és szolgáltatások piacán, mint fogyasz-tók lépnek fel, máskor a munkaerőpiacon keresztül a termelői oldalon is megjelennek. Másrészt bizonyára ebben a kérdésben is a középúton kell keresni az igazságot, hiszen a vállalati szféra eredményességét

a fogyasztói magatartás be-folyásolására – kifinomult esz-közök ide vagy oda – éppen a fogyasztók alapvető tulajdon-ságai teszik lehetővé.

Mindezen megállapítások nem teszik egyszerűbbé a fenntartható fejlődés elve köré csoportosítható kérdések megoldását, de azért érde-mes levonni néhány követ-keztetést az egyes társadalmi csoportokra nézve.

1. A vállalati szféra sze-repe. Az elmúlt évek környe-zetvédelmi erőfeszítéseinek a hiányosságai, illetve az elma-radt jelentős eredmények szükségessé teszik, hogy

újragondoljuk a vállalati szféra szerepét a lokális és globális környezeti és társadal-mi problémák kezelésében. Ez elsősorban a vállalati felelősség kiterjesztését foglalja magába a termékek és szolgáltatások teljes életciklusára. Ugyan még az előállítási fo-lyamatok környezeti hatásainak a csökken-tése terén is rengeteg feladat vár a vállalati szférára, de nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegendő e folyamatokkal foglalkozni. A hangsúlyt egyre inkább az előállított ter-mékekre és szolgáltatásokra kell helyezni és az életciklus eddig kevésbé fontosnak tekintett szakaszaira – erőforrások kinyeré-se, elosztás, fogyasztás, újrahasznosítás, ártalmatlanítás – is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ezt a megállapítást támasztja alá

az a tény, hogy számos termék esetében a fogyasztási szakasz során keletkezett környezeti károk jelentősebbek, mint az előállítás során okozottak (pl. a személygépjárművek elő-állítása és fogyasztása során tapasztalható CO2-kibocsátás). A vállalati szféra szempontjából ez a követelmény kétfélekép-pen kezelhető. Egyrészt a már korábban is előállított termékek és szolgáltatások környezetkí-mélőbbé tételével – beleértve az életciklus-szemlélet, a kör-nyezettudatos termékterve-

…míg a fejlett államok által előállított termékek és szolgáltatások egy dol lár GDP-re ju tó kö rnyeze t te rhe lése messze e lmarad a fejlődő országokban tapasztalható mértéktől, addig a jelenleg a fejlett világhoz tartozó országok lakossága hibáztatható a már kial-akult környezeti károk jelentős részéért…

Fenntartható fogyasztási... (folytatás az 1. oldalról)

FOGYASZTÓI „TEMPLOMOK”



17

zés, a megkülönböztető termékjelek, stb. alkalmazását –, másrészt a termékek és szolgáltatások kínálatának a felülvizsgála-tával. Míg az első lehetőség „puhább” és ezért megvalósítása kevesebb fájdalmat okoz a vállalati szférának, addig a második – a fenntarthatóság szempontjából azon-ban valószínűleg elkerülhetetlen – megol-dás a vállalatok alapvető kompetenciáinak a megkérdőjelezését igényli és ezért valódi motiváció vagy külső kényszer nélkül nem valósítható meg (lásd például a dohányipar működését, mely tevékenységét annak elle-nére folytatja, hogy évtizedek óta bizonyítot-tak termékeinek káros hatásai).

2. A fogyasztók magatartása. A fenn-tartható fejlődés megvalósításában egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a fogyasz-tók magatartásának, szokásainak. A fejlett országokban kialakult fogyasztói társada-lom által okozott problémákat csak tovább súlyosbítja, hogy a népesség világméretű növekedésének a hatására, mely elsősor-ban a fejlődő országokra jellemző, egyre nagyobb különbségek alakulnak ki az egyes országok lakosságának az életszín-vonala között. Jogosan merül fel az igény, hogy a fogyasztói társadalom haszonél-vezői – mely csoportba Magyarország is egyre inkább beletartozik – „fogják vissza” fogyasztásukat, változtassanak a piacon tanúsított magatartásukon. Szemben a ter-melési eljárások területén elért eredméy-nyekkel azonban a fogyasztási szokások terén kifejtett tevékenység eddig még arra sem volt képes, hogy lelassítsa a tapasztalt trendeket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a volt szocialista országok átalakulá-sával, illetve egyes fejlődő országok gyors fejlődésével egyre újabb tömegek lépnek be a magas fogyasztási színvonallal jelle-mezhető népesség körébe. Lassan köz-helyé válik az a megállapítás, mely szerint ha a Föld teljes népessége számára az észak-amerikai állampolgár életszínvonalát szeretnénk biztosítani, akkor ehhez a jelen-legi technikai felkészültség mellett mintegy

három glóbuszra volna szükségünk – vagy még ennél is többre. Ez a tény önmagában

is jól illusztrálja a fogyasztói társadalom hosszú távú fenntarthatatlanságát. Lester R. Brown közelmúltban megjelent könyvében (ld. hivatkozások) egy olyan buborékként jellemzi gazdaságunkat, mely jelentős mér-tékben túllépi erőforrás-korlátait és ezért bármely pillanatban kipukkadhat – miköz-ben előre nem látható, katasztrofális követ-kezményeket okoz.

A fogyasztási szokásokra irányuló erőfez-szítéseknek ezért elsődleges szerepe van abban, hogy a fogyasztást fenntartható keretek közé szorítsa vissza, miközben a világ jelenleg még nélkülöző népessé-ge számára is lehetővé teszi az alapve-tő szükségletek kielégítését. Fogyasztói szempontból tehát a vállalati hatékony-ságot (efficiency) a fogyasztók újabb és újabb élvezetekre való törekvése helyett a megelégedettség (sufficiency) elve kell kiegészítse.

3. A kormányzatok, egyéb társadalmi csoportok szerepe. A fenntartható fejlődés elvei több mint másfél évtizede jelentek meg a nemzeti és nemzetközi célkitűzé-sek között. Ennek ellenére csak kis jelen-tőségű, elszigetelt eredmények születtek (lásd például a johannesburgi világtalálkozó megállapításait), ami egyre erősebben veti fel a kormányzatok felelősségét. Lester R. Brown már korábbiakban is említett köny-vében szintén a kormányzatok szerepválla-lásának a fontosságára hívja fel a figyelmet. Javaslata elsősorban a világon megtermelt jövedelem újraelosztását célozza meg a kiadások átstrukturálásának a segítségével. Az általa bemutatott, a Világbank által elvég-zett számítások szerint évente mintegy 62 milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy a világ rászoruló népességét alapvető egész-ségügyi szolgáltatásokkal, az AIDS elleni küzdelem, illetve a családtervezés eszköze-ivel, a gyerekek oktatásával, élelmezésével lássuk el. Ezzel szemben egyedül az USA éves hadikiadása 343 milliárd dollár volt 2002-ben, ami feltehetően csak növekedett azóta (ez a szám magasabb, mint az összes

többi ország által hadikiadások-ra fordított 319 milliárd dollár). Másrészt felhívja a figyelmet a környezeti szempontból káros (például erdőirtásra, halászatra, a fosszilis tüzelőanyagok ége-tésére fordított) támogatások kérdésére is, melyekre globális szinten évente mintegy 700 milli-árd dollárt költünk. Amennyiben ezen eszközöket a környezetet kímélő megoldásokra fordí-tanánk, számos jelenleg még drágának tűnő megoldás elter-jesztését segíthetnénk elő, illetve lehetőség nyílna a környezeti nevelés, oktatás kiteljesítésére is. (Itt érdemes megjegyezni,

hogy az Európai Unió jelenleg készíti a fenn-tartható termelési eljárásokra és fogyasztási

szokásokra vonatkozó tízéves keretprog-ramját, melynek hazai megfelelője is hama-rosan elkészül a TTMK részvételével.)

A UNEP Mexikóban tartott konferenci-ája a fenti területeken keresett megoldási javaslatokat.

Szekcióülések zajlottak le az energiater-melés és fogyasztás, a vízgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság témaköreiben, illetve ismertetésre kerültek a különböző nemzetközi szervezetek tevékenységei (pl. UNEP, UNIDO stb.).

A tanácskozás eredményeképpen egy tizenhat javaslatból álló dokumentum szü-letett, mely a következő fontosabb terüle-teket öleli fel:- A célok és alapelvek konkretizálásá-nak a szükségessége a fenntartható fo-gyasztás és termelés területén, valamint a kormányzatok, az üzleti világ, a pénzügyi szereplők valamint a tisztább termelési központok és hasonló szervezetek szere-pének a hangsúlyozása a fenntartható ter-melési eljárások és fogyasztási szokások (FTF) előmozdításában;- A vízgazdálkodás és az energiarendsze-rek fenntarthatóvá tételének a fontossá-ga a szükségletek kielégítésének a figyelembe vételével;- Oktatás, a helyi szintű szakértelem kialakítása;- A fenntartható mezőgazdaság marke-tingstratégiájának a kialakítása;- A fenntartható fogyasztás szükséges-ségének a kommunikációja a fogyasztók számára nyújtott potenciális előnyökön keresztül;- Olyan feltételrendszerek kialakítása, melyek előnyben részesítik a fenntartható termékeket és szolgáltatásokat;- A tisztább termelés hagyományos megközelítésének a kiterjesztése az ipari parkok, a közösségi és a nemzeti szintre;- Az alternatív fejlődési modellek meg-valósításának, különösen a közösségi és helyi kezdeményezéseknek a támogatása.

A konferencia érdemei mellett mind-azonáltal azt is meg kell említeni, hogy – amint az a fenti javaslatokból is kitűnik – egy ilyen jellegű nemzetközi eseményen nagyon nehéz konkrét eredményeket elér-ni, ami általában az alapelvek szintjén tör-ténő megrekedést eredményezi: az elha-tározás a nemzetközi szervezetek, illetve egyes országok részéről megtörtént, most már a résztvevők feladata, hogy hazájuk-ba térve konkrét megoldási módszereket dolgozzanak ki és előrelépjenek azok megvalósításával is.

Zilahy Gyula / [email protected]

Irodalom:Lester R. Brown, Plan B, Rescuing a Planet under

Stress and a Civilization in Trouble, 2003, Earth Policy Institute, W. W. Norton Company

United Nations, The Road from Johannesburg, The World Summit on Sustainable Development, What Was Achieved and The Way Forward, 200

MŰANYAGBA CSOMAGOLT PARADICSOM SZUPERMARKETBEN VAGY ŐSTERMELŐI A PIACON?



18

Az olaj az egyik legősibb természetben megtalálható szénhidrogénfajta, melynek kitermelése óriási ütemben zajlik. Nyersen és késztermék formájában visszakerülve a felsőbb talajrétegekbe, komoly környe-zeti károkat okozhat a talajban és élővi-zeinkben. A természet képes lebontani az olajszármazékokat, de ehhez több évre van szüksége. Fokozódó környezetterhe-lés mellett nem tudjuk megvárni a termé-szet öntisztulását, környezetünk megóvása érdekében gyorsabb megoldásokra van szükségünk.

Ipari gyártócsarnokokban gyakran gon-dot jelent a padló, ill. a gépek felületére lerakódott olajos, zsíros szennyeződések eltávolítása. Ezek azon túl, hogy rontják a csarnoképület belső higiéniáját, veszélyes hulladékok, melyeknek szakszerű össze-gyűjtéséről, kezeléséről gondoskodni kell. Az olajok, zsírok a gyártási technológia elengedhetetlen részei, a szerszámok, ill. a munkadarabok megfelelő kenése, hűtése érdekében. Az innen eltávozó olajos- zsí-ros szennyeződés egy része a gép felüle-tén marad, más része a padlófelületről a padlóösszefolyón keresztül az olajfogóba távozik. Itt a szilárd szennyeződések az

olajfogó tartály aljára ülepednek le, míg a folyékony olajos-zsíros szennyeződések a tartály tetejére úsznak fel. Az olajtól, zsír-tól megtisztult vízáram a két réteg között áramlik a szennyvíztisztítóba.

Ezeknél az ipari létesítményeknél örökös probléma az olajos-zsíros szennyeződések eltávolítása, tárolása, ill. kezelése.

Olaj- és zsírmentesítés olajevő bak-tériumok segítségével.

Mindegyik gyártócsarnok kidolgozott egyfajta megoldást a veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére és ártalmatlanítá-

sára. Az évek során ezek a megszokott, berögzült folyamatok nem igazán változ-tak. Általában azok a készítmények, amey-lyeket az üzemek használnak, vegyi úton előállított anyagok. Ezekre jellemző ugyan a megfelelő tiszítóerő, de vegyszerekként kezelésük, raktározásuk és használatuk fokozott odafigyelést igényel.

A tisztítószerek új generációja visszanyú-lik a természetben tapasztalható tisztítóme-chanizmusokhoz. Ezeket veszi alapul, de felgyorsítja az általuk végbemenő folyama-tokat. Ennek következtében belátható időn belül elvégzik azt a lebontási folyamatot, amit a természet évek alatt vinne véghez.

A termékek vízalapú folyadékok, ame-lyek nedvesítőszereket, felületaktív anya-gokat és mikroorganizmusokat tartal-maznak. A nedvesítőszerek és a felület-aktív anyagok segítik az olaj elmozdítását (mobilizálását) a tisztítandó felületről. Ez a folyamat amellett, hogy láthatóan tisztít, a baktériumok számára elérhetővé teszi az olajokat, így azok biológiai lebontása tökéletes lesz. A lebontás során a bak-tériumok széttörik a hosszú olajláncokat és lebontják azokat szénhidrogénre és oxigénre. A lebontás eredménye steril körülmények között szódavíz. Gyakorlati

eredményét az olajfogó tisztítási gyakorisá-gának csökkenése, és a munkakörnyezet tisztasága jelenti. Emellett a lefolyóhálózat-ban lerakódott – későbbiekben dugulást okozó – olajos, zsíros szennyeződések eltávolítása is megoldható.

A következőkben egy-pár jellegzetes problémára világítunk rá és leírjuk a készít-mények hatásmechanizmusát is.

A példákból látszik, hogy a továbblé-pést az eddig alkamazott tisztítószerkhez képest, a baktériumok olajbontó képessé-ge jelenti. Ellentétben az enzimalapú tisztí-tószerekkel, a baktériumok képesek enzi-

meket termelni, így nagyobb mennyiségű olajos szennyeződést képesek lebontani

azonos mennyiségű tisztítószer esetén, mint az enzimalapú társaik.

A készítmények használata a biológiailag lebomló összetétele révén, a mikrobákkal együtt környezetbarát megoldást nyújt az oldószerekkel, savakkal, maróanyagokkal és egyéb durva vegyszerekkel szemben.

Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások, és az Európai Unióhoz való csat-lakozásunk rákényszerít minket a teljesen bioalapú, környezetkímélő tisztítószerek használatára. Ehhez nyújtanak alternatívát a mikrobiológiai készítmények.

Pabst Tibor / BioFitt Magyarország Bt.,[email protected]

Mikrobiológia alkalmazása az olajeltávolításban

Probléma: A gépek, és a gépeket körülvevő ipari padlófelület erős olajszennyezettsége.

Megoldás: A termékeket a megfelelő hígí-tásban a felületekre permetezzük és 1-2 perc hatóidő letelte után tiszta ronggyal a gépek felületéről letöröljük. Itt azért ilyen rövid a ter-mék hatóideje mert nem „szívó ” felületről van szó, tehát a felületaktív anyagok hamarabb kifejthetik hatásukat. A szennyezett rongyok veszélyes hulladéknak minősülnek. A felületü-kön lévő olaj semlegesítése azonban megkez-dődik a baktériumok által.

Probléma: Olajszennyezett térkövek, betonfelületek.

Megoldás: A termékek az előzőnél gyen-gébb hígításban a tisztítandó felületre öntjük, majd 10-15 perc hatóidő leteltével a kézi vagy gépi súrolókefével eltávolítjuk a felső olajréte-get. A mélyebb rétegekben lévő olajszeny-nyeződések a víz hatására később felúsznak a térkő pólusain a felszínre, és itt elérhetők lesznek a mobilizáló anyagok számára. A visszamaradó elegyet a padlóösszefolyóba juttatjuk, majd azon keresztül az olajfogóba, ahol megkezdődik a baktériumok olajbontó folyamata.

A TERMELÉS SORÁN ELŐFORDULÓ SZENNYEZŐDÉSGÓCOK

AZ OLAJEVŐ BAKTÉRIUMOK HATÉKONYSÁGA KÉT HÉT ELTELTÉVEL

Az olajszármazékok környezet-szennyező hatása egyre nagyobb méreteket ölt. Szükségünk van olyan

eljárások és termékek bevezetésére, amelyek az egyre szigorúbb előírások figyelembevételével képe-

sek ezen szennyeződések lebontására. Az olajevő baktériumokat tartalmazó mikrobiológiai termékek

megoldást nyújtanak a szénhidrogén-származékok eltávolítására és lebontására.

Környezeti technológia


19

Mint arról a sajtó is hírt adott, 2004-ben az osztrák ÖGUT egyik környezetvédelmi díját a KÖVET nyerte el Ablakon bedobott pénz I-II. c. projektjével. Ebben a cikkben – szokásunktól eltérően – nem magunkról szeretnénk írni, hanem magáról az ÖGUT szervezetről, a díjról, és a többi hat díjazott projektről. Ezek között találhatunk „ökolo-gikus” várostervezést, környezetbarát épü-let-felújítást, fenntartható közlekedés-segí-tést, női-lakás programot, energiaparkot, végül egy másik magyar díjazott programot, amely halastavak és récék védelmét szol-gálja az Alföldön.

Az ÖGUT az Österreichische Gesellschaft für Umwelt und Technik rövidítése (ma-gyarul: Osztrák Környezetvédelmi és Technológiai Egyesület). A bécsi központú nem nyereségorientált szervezet 16 alkal-mazottal és több tucat taggal működik, lassan két évtizede szolgálva a fenntart-hatóság ügyét a gyakorlatban. A fő témák között szerepelnek többek között az etikus befektetések, az öko-építészet, a közleke-dés-tervezés, az EMAS és egyéb önkéntes kezdeményezések.

Az ÖGUT Környezetvédelmi Díjait 2004-ben tizenkilencedik alkalommal osztották ki, a Bank Austria Creditanstall székházá-ban ezúttal 500 ember vett részt az ünnep-ségen. A díjat 50 jelentkező közül hét szer-vezet vehette át, négy kategóriában.

A „Nők és a technika” kategória egyik díjazottja a Donau-Universität Krems (www.donau-uni.ac.at), ahol egy közlekedéste-matika c. tanmenetet fejlesztetek ki. A közlekedéstematika egyenlő súlyt tulaj-donít a közlekedés három fenntartható-sági dimenziójának, a gazdasági, a tár-sadalmi és a környezeti hatásoknak. A témában Európában is egyedülálló képzés első végzősei 2004 júniusában vehették

kezükbe diplomájukat. Itt a másik díjat Bruck an der Leitha energiaparkja kapta. A projekt elindítói nem kisebb célt tűz-tek ki maguk elé, mint hogy 100 száza-lékban megújuló energiaforrásokból lás-sák el településüket, majd a következő lépésben a térség további tizenöt telepü-

lését. A kezdeményezést siker koronázta (www.energiepark-bruck.at).

A „Környezeti kommunikáció” kategó-ria volt az egyetlen, ahol csak egy díjat adott ki a zsűri. A frappánsan elkeresztelt „Traumhaus Althaus” (magyarul kb. „Régi ház = álomház”) program tulajdonképpen egy kampány, aminek célja a régi épüle-tek energiatakarékos és ökológiai szem-pontokat messzemenően figyelembe vevő felújítása. A programban 60 építési vállal-kozás vett részt partnerként, a kilenc regi-onális kiállítás látogatóinak száma pedig elérte az 5000-et. A kampányt Vorarlberg Energiahivatala kapta.

A harmadik kategória neve a sokatmon-dó „Részvétel” volt. Az ÖGUT első díját Sabine Pollack kapta, aki a ro*sa fedőnevű női lakásprogram kiötlője és megvalósí-tója. A projekt egyik konkrét eredménye egy olyan útmutató, amely a szociális, környezeti, jogi és pénzügyi feltételeket is figyelembe véve segítséget nyújt a leg-különbözőbb képzettségű, jövedelmű és korú nőknek lakásproblémáik megoldá-sához. Ezen kategória másik díját Mäden Polgármesteri Hivatala érdemelte ki, amely négy másik településsel karöltve kereste

a fenntartható közlekedés „útjait”. A prog-ram fő célja a motorizált egyéni közleke-dés visszaszorítása volt, az érintettek 14 munkacsoportban vizsgálták a megoldási módokat. A foganatosított intézkedések sokrétűek voltak, a járdák és kerékpárutak optimalizálásától az óvodai és iskolai ver-senyekig (ki tudja elérni szüleinél, hogy két hétig gépkocsi nélkül hozzák el az óvodá-ig/iskoláig).

Végül a „Bővülő Európa” kategóriába Közép- és Kelet-Európában megvalósított projekteket vártak, melyek bizonyítják a környezetvédelem életképességét, gazda-sági értelemben is. Hazánk számára nagy megtiszteltetés, hogy az egyetlen nemzet-közi kategória mindkét díját magyar szer-vezet vehette át. Az első díjazott a Nimfea Természetvédelmi Egyesület (www.nimfea.hu) volt, mely a Tisza körüli árvízvédelmi

intézkedésekkel fon-tos vizes élőhelyeket, halastavakat óvott meg. A helyi gazdák-

kal való együtt-működés ered-ménye egyfelől fenntarthatóbb gazdá lkodás és a cigányréce fontos populáci-ójának megóvá-sa lehet, másfe-lől akár 50-120 új munkahely a 2007-ig terje-

dő időszakban. Ezen kategória második díját a KÖVET nyerte el Ablakon bedobott pénz I-II. c. program-jával, amelyről már többször hírt adtunk a

Zölden és nyereségesenben.. Tóth Gergely / KÖVET

[email protected]

AZ ÖGUT 2004. ÉVI DÍJAZOTTJAIOsztrák elismerés az Ablakon bedobott pénz programnak

A DÍJNYERTES KÖVET-PROGRAM LOGÓJA

intézkedésekkel fon-tos vizes élőhelyeket, halastavakat óvott meg. A helyi gazdák-

fenntarthatóbb gazdá lkodás és a cigányréce fontos populáci-ójának megóvá-sa lehet, másfe-

a 2007-ig terje-dő időszakban. Ezen kategória második díját a KÖVET nyerte el Ablakon bedobott pénz I-II. c. program-jával, amelyről már

AZÉRT NE FELEDJÜK: AZ ÖKO-HATÉKONYSÁG CSAK AZ ELSŐ LÉPÉS A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ VEZETŐ ÚTON

Események

21


Társaságunk jogelődje 1988. augusztus 5-én FRIEB-DOMET

Kefeipari Kft. néven osztrák-magyar vegyes vállalatként jött létre. Alapítói a magyar DOMET Ecsetgyár és az osztrák Eduard Frieb GmbH voltak. 1992-ben a magyar tulajdonosok részéről megvásárlásra került a külföldi tulajdon.

A DOMET napjainkra minden magyar család számára ismert márkává vált, különféle tisztítócsaládok és a megbízható DOMET festőeszközök révén.

Otthonosan, harmóniában élni környe-zetünkkel, azaz cégünk a tisztább emberi környezetért is tevékenykedik. Elsősorban azért, hogy Magyarországon is váljék ural-kodóvá a korszerű európai takarítási kultú-ra, és a környezetbarát anyagok, technoló-giák felhasználásával egy egészségesebb, tisztább élet esélyét növeljük.

Alkalmazottaink létszáma 73 fő, amely-

hez további 24 fő értékesítést végző vállal-kozó is tartozik.

A több mint 5000 rendszeres nagy és kiskereskedelmi vevőnket, melyek között megtalálhatók a külföldi multinacionális kereskedelmi láncok is, az egész országot lefedő értékesítési hálózatunkkal szolgál-juk ki.

Társaságunk célkitűzése, hogy piacve-zető szerepét a külföldi konkurenciával szemben megőrizze. A növekedés egyik irányát a következő években az exportunk növelésében látjuk. Mind az export növe-lésének, mind a belföldi piacvezető sze-rep megtartásának egyik elengedhetetlen feltétele az egységes európai szabvány-rendszerekhez való csatlakozás. Ennek érdekében vezettük be az ISO 9002:1994 szabvány követelményeinek, megfelelő minőségügyi rendszerünket, melyet 2003-ban az új szabvány követelményeivel össz-hangban fejlesztjük.

További információ:Nagy Beáta, értékesítési menedzserTel.: 62/620-021, [email protected]

Kertész László, beszerzési előadóTel.: 92/620-024, [email protected]

DOMET Rt.

Székely Mihályné, okleveles környezet-gazdálko-dási agrármérnök vagyok. 2000-ben diplomáztam a Szent István Egyetemen. Angol középfokú nyelv-vizsgával, alapfokú német nyelvtudással és jogo-sítvánnyal rendelkezem. Szakdol-gozatomat vízi környezetvédelem témakörében írtam. Korábban digitális térképszerkesztéssel foglalkoztam, majd agrárpályázatok előbírálatát végeztem, emellett a pályázatokhoz kapcsolódó adminisztratív felada-tokat láttam el az FVM-ben.

Tel.: 30/479 76 37Drótposta: [email protected]

Dávidovits Zsuzsanna: A Budapesti Műszaki-és Gazdaságtudományi Egyetem biomérnöki sza-

kán végeztem. Szakirányom a környezetvéde-lem. Szakmai gyakorlatot a Magyar Tudományos Akadémia Limnológiai Kutatóintézetében tettem, vízanalitikai vizsgálatok kapcsán. Német C típusú nyelvvizsgával rendelkezem, haladó szinten tudok angolul és alapszinten spanyolul. Jelenleg levele-ző tagozaton, az említett egyetemen, okleveles mérnöktanári képzésben veszek részt, melyből 2005 júniusában diplomázok. Diplomamunka témám a környezeti nevelésre irányul. A környe-zetvédelmen kívül a hidrológia, a mikrobiológia és genetika érdekel, melyekből az egyetemi éveim alatt szintén szereztem ismereteket.”

Tel.: 30/629 51 28, 1/220 07 61Drótposta: [email protected]

ÁLLÁSKERESŐK

Urbán Katalin, aki március óta dolgozott a KÖVET-nél, november 1-től családi okok miatt a győri székhelyű BOS-Hungáriánál folytatja pályafutását. Munkáját ezúton is köszönjük, és reméljük, hogy mind magánéletében, mind szakmájában sikeres időszak vár rá!

ÚJ MUNKTÁRSAK:

Halmay Richard

Multinacionális vállalatok-nál marketinges pozícióban eltöltött pár év után érlelő-dött meg bennem a gondo-lat, hogy a korlátlan, féktelen gazdasági növekedés és az agresszív piacszerzési stratégiák sem az egyéni elveimmel, céljaimmal, sem a társadalmi, kör-nyezeti felelősséggel nem egyeztethetők össze. Ezért váltottam, most megújuló energiaforrások felhasználását és környezetvédelmi menedzs-mentet tanulok. A környezetvédelem területén legfontosabbnak az egyének felelős, tudatos döntéseit és a mindennapi élet gyakorlati példáit tartom. Ezért is vágtam bele, hogy a tanyámon autonóm villamos-energia ellátást alakítsak ki, melyet saját magam terveztem és valósítottam meg egy kisteljesítményű szélturbina és nap-elemek segítségével. A KÖVET-nél elsősorban a projektekhez szükséges források előteremtése a feladatom. Úgy gondolom, hogy minden kis lépés számít abban, hogy a jelenlegi profitori-entált szemlélet felől a környezetileg is felelős gondolkodás felé mozdítsuk el a vállalatokat.

Besenyei Mónika

Végzettségemet tekint-ve matematika-fizika sza-kos tanár vagyok. Bár nem sokat tanítottam, a neve-lést és a pedagógiát mégis hivatásomnak tekintem. Számítógépes grafika terü-letén tettem szert nagyobb jártasságra, de egy idő után nem elégített ki a folyamatos ülőmunka, ha mégoly kreatív is.

Amikor megkezdtem környezetmérnöki tanul-mányimat, még nem is sejtettem, hogy milyen hamar ebbe az irányba terelődik az egész életem. Amikor erre a szakra jelentkeztem, már akkor tudtam, hogy szeretném a környezetvé-delmet összekapcsolni az eredeti hivatásom-mal és „nevelni” szeretném az embereket … „nem középiskolás fokon”…. Az a célom, hogy részese lehessek annak a fejlődésnek, amit a környezettudatosság elterjedése hozhat, ezért éreztem megtiszteltetésnek, hogy most már én is a KÖVET csapatába tartozhatok.

Szeretném még sok-sok év múlva is a hegye-ket járni, ahol állatok élnek, virágok nyílnak és a fák zöldellnek. Tenni szeretnék azért, hogy ne vesszen el mindaz, amiért létezni és dolgozni érdemes.

Fertetics Mandy

Idén októberben csatla-koztam a KÖVET egyesületi csoportjához. Úgy döntöt-tem, nem csak a magán-életemben szeretnék boldog lenni, hanem a munkámban is, így hallgattam szívemre, és nem egyszerűen

VÁLTOZÁSOK A KÖVET-CSAPATBAN

munkahelyet, pénzkereseti lehetőséget keres-tem, hanem egy közösséget, ahol hivatásomnak élhetek.

Végzettségemet tekintve vezetés-szervezés szakos közgazdász és környezet-menedzser vagyok, és mindkét énem egy irányba vezet: megmenteni és megerősíteni a valódi értékeket.

Az emberi közöny, a személytelenség, a felelőtlenség, ami elhatalmasodott a világon semmi másból nem ered, mint az emberi téves

gondolkodásmódból, mely információátadás, támogatás és nevelés révén még szerencsére megváltoztatható. Önmagunk teremtettük ezt a világot ilyennek, amilyen, a vállalatokat pedig mindebben óriási hatalommal ruháztuk fel. Sok vállalat azonban vagy nem képes, vagy nem hajlandó ezzel még szembenézni, én a KÖVET-tel együtt pedig ezen szeretnék dolgozni, hogy minél többen haladhassunk egy irányba, az egyetlen jó irányba.

ÚJ KÖVET-TAGVÁLLALAT

A kis- és középvállalkozások (KKV-k) környezettudatos fejlesztése a célja annak a nemzetközi projektnek, amelyben a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, az R-Quality Minőségügyi Szolgáltató Kht. és a KÖVET-INEM Hungária száz KKV öko-szempontok szerinti elemzését végzi el.

Spanyol, olasz és ír fejlesztési ügynök-ségek és városi önkormányzatok vesznek még részt az ECOLAND elnevezésű pro-jektben. A projekt abból indul ki, hogy

nagyon fontos a kis-és középvállalkozások fejlesztése. A Dél-Dunántúlon a közeljövő-ben száz KKV kiválasztása történik meg, melyek a jövő évben „ökotérképezésen” vehetnek részt. Ez az „ökotérképezés” abban is támogatást jelenthet a régió vállalkozásainak, hogy megszerezzék az EMAS minősítést.

Máthé Péter / Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

[email protected]

Dél-Dunántúl “fel(öko)térképezése”

Hírek

22


2004 novemberében új program indult a KÖVET-nél az EU Leonardo program-jának támogatásával, együttműködésben két másik non-profit szervezettel, a The Natural Step angliai és svéd, valamint a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet tallin-ni irodájával (SEI-T).

A programmal az a célunk, hogy a három szervezet szakértelmére, tapasztalataira és tudására alapozva gyakorlat-centrikus képzést hozzunk létre a fenntartható vállalatirányításról, valamint ezt a kép-

zést oktatási intézmények és vállalatok részvételével ki is próbál-

juk Észtországban és Magyarországon. A motivációt az adja, hogy mivel mindhárom szervezet vállalatokkal dolgozik, a vállala-tok a környezetvédelem és a fenntartható-ság terén végzett munkáját igyekszik segí-teni, azt a visszajelzést kapja, hogy igen gyakran nagy a szakadék az egyetemi tanulmányok és az utána elkezdett vál-lalati munka között. N incs e legendő olyan képzési prog-ram, amely a frissen végzett vagy végzés közelében álló szakembereket a vállalati munka rejtelmeibe valamilyen szinten, gya-korlattal kiegészítve bevezetné.

A képzésen – amelyet Magyarországon akkreditáltatni is szeretnénk - végzős egye-temisták és már gyakorló szakemberek együtt vehetnek majd részt, amivel szeret-nénk hozzájárulni ahhoz, hogy a két cso-port között a szakmai eszme- és tapaszta-latcsere intenzívebbé váljon.

A programban vállalatok, elsősorban tag-vállalataink több ponton is bekapcsolód-

hatnak majd, többek között jó gyakorlataik esettanulmány f o r m á j á b a n történő megje-lentetésével, az

oktatásba való bekapcsolódással, vagy vállalatuk látogatásának, bemutatásának megszervezésével.A programról hírlevelünkben és honla-punkon keresztül rendszeres tájékoztatást fogunk nyújtani.

További információ: Vadovics Edina, [email protected]

Új program indult a KÖVET-nél: képzés

a fenntartható vállalatirányításrólDivatszó: vállalat társadalmi felelős-

sége, idegen nevén Corporate Social Responsibility (CSR). Egyre többen, egyre gyakrabban és sajnos egyre többfélekép-pen használják. Kíváncsiak voltunk, hogy akiket a legjobban érint, a vállalatok, vajon hogyan gondolkodnak erről a témáról.

A résztvevő vezetők és a cégek, amelye-ket képviselnek, már jelenlétükkel bizo-nyították számunkra, hogy foglalkoznak vállalatuk társadalmi felelősségének kér-désével. Többek között jelen volt Malik Adrienn programmenedzser a HP-től, aki immár cégét, mint új KÖVET egyesületi tag képviselhette. Maarthe Hermans, (GE EHS Manager Manufacturing Europe) is meg-tisztelt minket jelenlétével, akinek vállalatát ugyancsak aktív KÖVET-együttműködés jellemzi. Részt vett még tagvállalataink közül az International Finance Corporation (IFC), a British American Tobacco (BAT), az ERM Hungária Környezetvédelmi Tanácsadó Kft., az Alcoa Köfém Kft. és a Denso Magyarország Kft, melyet immár új főtitkárunk képviselt. Nem tagvállalata-ink közül a Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. és a European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) érdeklődött a téma iránt.

Vendégeink három rövid előadást hallgat-hattak meg. Előételként Horváth Tamás, az Alcoa Köfém KIR/EHS igazgató mutatta be a hallgatóságnak, hogy hogyan értelmezik náluk a társadalmi felelősséget. Mivel a vállalat célja nem csak az, hogy a legjobb vállalat legyen iparágában és a legjobb munkáltató címéért is harcbaszállhasson, de mindezen túl „jó polgár” is akar lenni. Ennek kulcsterületei: munkabiztonság, fenn-tartható növekedés, képzés, etikai kódex, társadalmi felelősségvállalás. Összesen évente 300-500ezer USD között költ a cég ilyen irányú tevékenységeire, hiszen több előnye is származik mindebből: alacsony fluktuáció, hivatali elismerés, díjak elnyeré-se (Ethical Award a Budapest Club meg-hirdetésében). Horváth Tamás igazgató és Joanelli Tiborné KIR-vezető üzenete tehát: nemcsak, hogy egy vállalatnak a „jót kell tennie”, de „érdemes is megtennie”.

A leves előtt ízelítőt kaphattak David

Cook-tól, a The Natural Step vezetőjétől, aki nemzetközi szervezetének és tevé-kenységének bemutatásán túl a CSR gya-korlati kérdéseivel foglalkozik. Felhívja a figyelmet a téves használat negatív hatá-saira, vagyis ne dőljünk be azoknak, akik csak image-építésre, zöldrefestésre vagy rutinból használják. A szó mögött valódi tartalom áll, amit nem szabad sem poli-tikai, sem marketing témává degradálni. Míg korábban a tulajdonosi nyomás is jelen volt a CSR terjesztésénél, úgy napja-inkra ezek a hangok elhalkultak, ami felve-ti a kérdést, miért? Legfontosabb üzenete azonban, hogy „Ne csak azért tegyük, mert kifizetődő, hanem mert helyes így cselekedni” („Doing right because it is right, not because it pays”).

A főételt Tóth Gergely a KÖVET-től készí-tette elő kicsit kényesebb kérdéseivel. Megkérdőjelezi, hogy a CSR használatá-nak gyakorisága, nem csak egy tanács-adói üzletfogás-e, nem a minisztérium által kommunikált „tanácsos használni” fogalom vagy esetleg tényleg elképzelhe-tő, hogy az emberek szívéből táplálkozik. A fokozódó érdeklődés és érzékenység pedig arra hajtja a cégeket, hogy ne csak működésüket vizsgálják felül, de ezen túl a tevékenység jellegét, a vállalat méretét és az elosztás méltányosságát is kérdője-lezzék meg. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy szimplán objektív tényezőkből álló minősítő rendszer nem létezik, a szubjek-tív elemek mindenképpen helyet kapnak benne, az pedig rajtunk áll, hogy mennyire vagyunk engedékenyek, vagy szigorúak. Az igazgató szerint legnagyobb feladatunk a jövőben a kis- és középvállalkozások erősítése, minek révén a „gazdasági biosz-féra diverzitását” biztosítjuk.

Vendégeink a desszert alatt pedig meg-oszthatták egymással véleményüket, tapasztalatukat és ötleteiket a témával kapcsolatban. Vígh Csaba, az ERM tanács-adója különösen jónak találta a témafelve-tést, szerinte is fontos, hogy megvitassuk nézeteinket egy olyan fogalommal kapcso-latban, amit bár sokan használnak, mégis kevesen tudják, hogy mi mindent takar(hat) maga a szó. Köszönettel tartozunk minden résztvevőnek, hogy színesítették és gazda-gították a témakört.

Vendégeink pozitív visszacsatolása is megerősített minket abban a jövőbeni szándékunkban, hogy más témákban is szervezzünk üzleti ebédet illetve tapaszta-latcserét, így köszönettel veszünk minden témajavaslatot rendezvényeinkre.


Felelősségteljes ebéd- Üzleti ebéd a vállalatok társadalmi felelősségéről,

2004. november 24.

Társadalmi felelősség (CSR)

23


A program két részből, egy a környezettuda-tos vállalatirányí-tást és pályázat-írás fontosságát n é p s z e r ű s í t ő roadshow-ból, és egy intenzív, gyakorlat-cent-rikus pályázat-írás és projekt-menedzsment képzésből tevő-

dött össze. Az ország tíz helyszínét érintő EUKÖR

– Környezettudatosság és Pályázatírás az

Európai Unióban c. roadshow-n 130 fő vett részt. A két napos képzés első napján bevezető képzést tartottunk a környezet-tudatos vállalatirányításról és eszközeiről, valamint a pályázatírás alapjairól. A máso-dik napon a résztvevő vállalatok egyikét öko-térképeztük közösen.

A Roadshow sikeres lebonyolítása után 2004. szeptemberében és októberében tartottuk a 64 órás „KÖRPÁLYA” képzést az IMFA székházában, melyen 15 hallgató sajátíthatta el a mélyebben az EU-s pályá-zatok megírásához, és a környezettudatos vállalatirányításhoz szükséges ismerete-ket.

A képzési részek mellett a projektben 1000 darab EUKÖR kiadványt és CD-t

juttattunk el az azt igénylő mikro-, kis- és középvállalkozások részére, melyben a Roadshow előadási anyaga, és más hasz-nos, a témához kapcsolódó információs anyagok szerepelnek.

Az EUKÖR kiadvány értékelő lapját visz-szaküldő cégek között szintén kiosztásra kerül a KÖVET „Ablakon bedobott pénz” című, környezeti megtakarításokat gyakor-lati példákon keresztül bemutató esettanul-mány 1. és 2. kötetéből 200 példány, mely-hez Dr. Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter írta az előszót.

Vadovics Edina / KÖVETVadovics Kristóf / IMFA

[email protected]

Sikeresen zárult az IMFA és a KÖVET közös „EUKÖR” programja

ÁLTALÁNOS

2004. évi LXXVI. törvénya környezet védelmének általános szabálya-

iról szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a ter-mészet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról

11/2004. (VII. 7.) KvVM rendeleta környezet- és természetvédelem, a vízügy,

továbbá a meteorológia területén adományoz-ható miniszteri elismerésekről szóló 6/2003. (IV. 28.) KvVM rendelet módosításáról

12/2004. (VII. 13.) KvVM rendeleta környezetvédelmi termékdíjról, továbbá

egyes termékek környezetvédelmi termékdíjá-ról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosí-tásáról

12/2004. (VII. 31.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

az Európai Unió Strukturális Alapjaiból, vala-mint az ISPA/Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elő-irányzatok felhasználásának egyes szabályairól szóló 1/2004. (II. 16.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet módosításáról

14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet

a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fel-használásának általános eljárási szabályairól

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

224/2004. (VII. 22.) Korm. rendeleta hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztá-

sáról és a közszolgáltatási szerződésről

ENERGIA

72/2004. (VIII. 11.) ESzCsM rendeletaz atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosításáról

KATASZTRÓFAVÉDELEM

102/2004. (VIII. 6.) GKM rendeleta gazdasági és közlekedési ágazat kataszt-

rófavédelmi feladatairól szóló 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet módosításáról

TERÜLETFEJLESZTÉS

2004. évi LXXV. törvénya területfejlesztésről és a területrendezésről

szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsoló-dó törvények módosításáról

13/2004. (VIII. 6.) TNM rendeleta terület- és regionális fejlesztési szakterü-

leteken kifejtett szakértői tevékenység szabáy-lyozásáról

TERMÉSZETVÉDELEM

13/2004. (VII. 21.) KvVM rendeleta Sóshartyáni Hencse-hegy Természetvédelmi

Terület létesítéséről15/2004. (VII. 27.) NKÖM rendeletegyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvání-

tásáról, illetőleg régészeti védettség megszün-tetéséről

17/2004. (VIII. 27.) NKÖM rendeletegyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvání-

tásáról, illetőleg régészeti védőövezet kijelölé-séről

ÁLLATTENYÉSZTÉS, NÖVÉNYTERMESZTÉS

2004. évi LXXIV. törvényaz állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV.

törvény módosításáról124/2004. (VIII. 3.) FVM rendeleta tej és tejtermékek piaci szabályozásáról

szóló 68/2004. (IV. 29.) FVM rendelet módosí-tásáról

126/2004. (VIII. 6.) FVM rendeleta zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szer-

vezeteket érintő nemzeti szabályozásról szóló 120/2003. (XII. 2.) FVM rendelet módosításáról

128/2004. (VIII. 19.) FVM rendeletaz állatok és állati eredetű termékek bizonyít-

ványainak kiállításáról129/2004. (VIII. 25.) FVM rendeleta tenyészállat, illetve szaporítóanyag behoza-

talának és kivitelének szakmai előírásairól

Új jogszabályok 2004. július-augusztus

A KÖVET a környezettudatos szervezeti működést segítő, nem nyereségorientált, független szervezet, amely az INEM nemzetközi hálózatának tagja. Poli-tikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem „zöld mintavállalatok“, hanem a környezetért felelősséget érző cégek, amelyek lehetőségük szerint műkö-désüket is ezen szempontok szerint alakítják, és terjesztik a környezetkímélő működésre vonatkozó ismereteket.

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisz-tább termelési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja a megelőző környezetvéde-lem magyarországi elterjesztése.

A Zölden és nyereségesen c. szaklap negyedéven-te jelenik meg a témára vonatkozó információkkal. A cikkek a szerző jóváhagyásával és a forrás meg-jelölésével szabadon közölhetők. Várjuk észrevé-teleiket, közleményeiket a kiadvány színvonalának növelése érdekében.

A hírlevél KÖVET tagoknak ingyenes.

További információk:

Zilahy Gyula / TTMK BKE, 1093 Budapest, Fővám tér 8.

Levélcím: 1828 Budapest 5., Pf. 489. Tel.: (1) 482-5251 Fax: (1) 482-5407,

[email protected]

Kapusy Pál / KÖVET 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16 Levélcím: 1387 Budapest 62., Pf. 17 Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291

[email protected]

A kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasznosított hulladék-papírból, klórszármazékok és

optikai fehérítő felhasználása nélkül készült. Megjelenik 1 500 példányban.

Nyomdai munkálatok: Crew Kft.

Grafikai tervezés, tördelés, nyomdai előkészítés: KÖVET-INEM Hungária

Zölden ésnyereségesen

Hírek

24


Table of Contents

Money Back Through the Window

– „Steps Towards Sustainability”

Report on the 9th annual conference

of KÖVET page 1

Sustainable consumption and produc-

tion page 1

Dr. Georg Winter visited Hungary

page 2

„We would like to support companies

in their environmental development

efforts.”

The new secretary general of KÖVET:

Antal VIZY, EHS manager of DMHU

Ltd. page 3

The ISO 14001 management system

as the auditor perceives it

The experience of Péter OLÁH, the

executive director of EUROCERT Ltd.

page 4

Awards received by our member com-

panies page 11

Ants, Galilei, Gandhi, and corporate

sustainability management

page 11

The Green Procurement Handbook of

the EU is now available!

What is and what are the advantages

of green procurement? page 12

Report on two sustainable develop-

ment events page 14

BAUM, the German „KÖVET”, was

founded 20 years ago page 14

Sustainability reports: green-washing

or truthful taking of responsibility?

page 15

Applying microbiology in the remedia-

tion of oil contamination page 18

The winners of the 2004 ÖGUT Award

page 19

New KÖVET members and KÖVET

experts page 21

Responsible lunch pate 22

A new programme at KÖVET:

sustainability management training

for decision makers page 22

New legislation page 23

Zölden és nyereségesenmegrendelőlap

Megrendelem a negyedévente megjelenő Zölden és nyereségesen című szaklapot az alábbi áron: 4500+ÁFA – önköltségi ár 1500+ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudom vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET tagok számára 7500+ÁFA – KÖVET támogatók számára (nem vagyok tag, de támogatom az Egyesületet törekvéseiben)

PostázásNév: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Fax:E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik)Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum Aláírás

A kitöltött megrendelőt kérjük, küldje vissza a következő faxra: (1) 473 22 91vagy postán a következő címre: 1387 Budapest 62., Pf. 17.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

A megfejtés egy védett állatfaj. A helyes megfejtők között jutalmat sorsolunk ki! Beküldési határidő: 2005. január 31.

1. A vállalati társadalmi felelősség angol rövidítése2. Az ISO 14001 rendszer rövidítése3. Egy integrált rendszer lényegi tulajdonsága, hogy …4. Sok előnnyel jár a KÖVET-nél5. A KÖVET új főtitkárának munkahelye6. Az általunk preferált win-win szituációkban a környezet és a vállalat is ezt teszi7. Kis- és középvállalatoknak kifejlesztett módszerünk8. A környezettudatos vállalatirányítási rendszer atyjának családneve magyarul9. Dél-Dunántúlon indított projektünk10. A KÖVET "anyaszervezete"

A megfejtéseket az [email protected] címre várjuk!

Documents

Zölden és nyereségesen 22