A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI EGYESÜLET (KÖVET) ÉS A TISZTÁBB TERMELÉS MAGYARORSZÁGI KÖZPONTJÁNAK(TTMK) KÖZÖS HÍRLEVELE A MAGYAR GAZDASÁG KÖRNYEZETKÍMÉLÕBBÉ TÉTELÉHEZ

Tartalom

1 Európai Tisztább TermelésKerekasztal a TTMK szervezésében

2 A tisztább termeléstõl a nulla-kibocsátásig

4 Pepó Pál megnyitóbeszéde5 A Tisztább Termelés Nemzetközi

Deklarációja6 Az IPPC és a környezeti modernizáció

várható költségei Magyarországon7 Új jogszabályok8 Magyarország modell lehet?9 A környezetvédelem nem csak viszi a

pénzt11 KIR-nyilvántartás12 Környezetbarát iroda13 Tanulmányút a tisztább termelésrõl13 ENGLISH SUMMARI14 Álláskeresõk15 Hazai és külföldi események

Ez a Hírlevél a KÖVET-INEM Hungária, a TTMK és a MûszakiKiadó közös kiadványa. A közölt cikkek a szerzõkvéleményét tükrözik, nem feltétlenül esnek egybe a fentiszervezetek álláspontjával.

1999. ÕSZ�TÉL3. ÉVF. 5. SZÁM (11)

Európai Tisztább Termelés Kerekasztal a TTMKszervezésében

A Tisztább Termelés Magyarországi Központja 1999. szeptember 29-e és október 1-e között adott otthont aTisztább Termelés Európai Kerekasztala (European Roundtable on Cleaner Production, ERCP) nevû, immár hatodikalkalommal megrendezésre kerülõ konferenciának. A megelõzõ környezetvédelem e jelentõs hagyományokkalrendelkezõ eseményén Európa legtöbb országából a szakma legjobbjai jelentek meg. Hírlevelünk e számábankiemelt figyelmet szentelünk a konferencián elhangzottaknak.

Az ERCP a tisztább termeléssel fog-lalkozó szakemberek legfontosabb euró-pai fóruma. Elsõdleges hangsúlyt fekteta tapasztalatcserére, az új ötletek kifej-lesztésére és megismertetésére, illetvea partnerek közötti kapcsolatok elmélyí-tésére, hálózatok szervezésére, fenntar-tására.

A 6. ERCP konferencia hazánkban valómegrendezése a Magyarországon elérteredmények nemzetközi elismerését jelen-ti. A Tisztább Termelés Magyarországi Köz-pontjának munkatársai szûkös erõforrása-ikat pótolandó ennek megfelelõen nagy lel-kesedéssel fogtak hozzá az esemény meg-rendezéséhez.

A korábbi konferenciákhoz hasonlóan azidei ERCP-n is a párhuzamos mûhelymun-ka dominált. Az elõadók száma meghaladta

a nyolcvan fõt. Az elõadások a következõterületekre koncentráltak:l környezeti irányítási rendszerek és tisz-

tább termelés;l a tisztább termelés új eszközei;l tisztább termelés az oktatásban;l a tisztább termelés alkalmazásának gya-

korlati tapasztalatai;l ipari ökológia;l tisztább termelés és környezeti szabá-

lyozás;l tisztább termelési információs rendsze-

rek és hálózatok;l tisztább termékek és szolgáltatások,

ökodesign;l tisztább termelés helyi és regionális

szinten;l a tisztább termelés intézményi háttere.

A rangos eseményen mintegy 180 részt-vevõ jelent meg, Európa legtöbb országátképviselve. Ezenfelül Európán kívüli orszá-gokból is érkeztek vendégek, mint példáulaz Amerikai Tisztább Termelés Kerekasztalszervezõi Kanadából, ahol a következõ évfolyamán rendezik meg az ún. KerekasztalokKerekasztala találkozót, amelynek célja akontinenseken mûködõ szervezetek közöt-ti információcsere javítása.

A megnyitó plenáris ülésen Pepó Pálkörnyezetvédelmi miniszter, EdwardClarence-Smith a UNIDO, Fritz Balkau aUNEP, Don Huisingh az ERCP, HansSchnitzer a Joanneum Research, KerekesSándor pedig a TTMK nevében mondottbeszédet.

A megnyitóülés keretében került sor aTisztább Termelés Nemzetközi Deklaráció-jának aláírására, amelyet a MOL képvisele-tében Erdõs Péterné, dr., a DUNAPACK kép-viseletében dr. Debreczeni István, aKörnyezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsé-gének nevében pedig Székely Anna látottel kézjegyével. A deklaráció � amelyhez amagyar kormány már korábban csatlako-zott, és amelynek szövegét keretes írásunktartalmazza � aláírásával e szervezetek a

megelõzõ környezetvédelmi technikák al-kalmazása mellett kötelezték el magukat.A TTMK a továbbiakban is lehetõséget kí-ván nyújtani a deklarációhoz való csatlako-zásra az érdeklõdõ szervezetek számára.

A szervezés lebonyolításán kívül a TTMKmunkatársai elõadásokkal is hozzájárultaka rendezvény színvonalának növeléséhez.

Kovács Eszter és Nemcsicsné Zsóka Ág-nes a hazai vállalatok körében a BKEKörnyezetgazdaságtani és Technológiai Tan-székén végzett vállalati kérdõíves felméréseredményeit mutatta be. Csutora Mária avállalati környezeti stratégiáról és az azt le-író �alkalmazkodási régióról� tartott sike-res elõadást. Zilahy Gyula a tisztább ter-melés új eszközeit bemutató szekcióban amegelõzõ környezetvédelmi intézkedésekemberi erõforrás oldalára hívta fel a figyel-met, különös tekintettel a vállalati és egyé-ni motivációs tényezõk szembeállítására.

A KÖVET részérõl Tóth Gergely és Ci-cás Györgyi tartott elõadást. Tóth Gergelyaz ISO14001 sebességmérõt mutatta be,amely árnyaltabb képet ad az országok sor-rendjérõl a tanúsított ISO14001 rendsze-rek elterjedtségét illetõen. Cicás Györgyia KÖVET és a TTMK által 1999-ben bein-dított TISOT projektet ismertette, amely atisztább termelés elveinek és a KIR együt-tes alkalmazását segíti hazai kis- ésközépvállalkozásoknál.

A résztvevõk egybehangzó véleményétalapul véve a Tisztább Termelés Magyar-országi Központja egy rendkívül sikereskonferenciát bonyolított le, amely magasmércét állít a következõ találkozók szer-vezõi elé.

A Zölden és nyereségesen e számábana következõ oldalakon Hans Schnitzer, aGrazi Mûszaki Egyetem professzorának elõ-adását adjuk közre, illetve keretes írásbanbemutatjuk a vállalatok által aláírt tisztábbtermelési deklarációt, valamint Pepó Pálkörnyezetvédelmi miniszter nyitóbeszédét.

Zilahy Gyula/TTMK

2 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ-TÉL (11)

Hans Schnitzer: A tisztább termeléstõl a nullakibocsátásigA tisztább termelés filozófiájának elterjedése a világgazdaságban a káros kibocsátások jelentõs csökkentéséteredményezte az elmúlt években. A sikereket és nehézségeket elemezve felmerül a kérdés, hogy milyen útonhaladjon tovább a fejlõdés? A szerzõ, aki a Grazi Mûszaki Egyetem professzora, a továbblépés lehetséges irányátpróbálta meg körvonalazni az ERCP �99 konferencián elhangzott elõadásán, amelynek kivonatos fordítását azalábbiakban közöljük. A tisztább termelés elveit alkalmazó szakember szempontjából a további fejlõdést nem afolyamatosság fogja jellemezni, jóval inkább a környezetvédelmi problémák megközelítésének teljes felülvizs-gálatára, több újszerû intézkedés együttes alkalmazására lesz szükség a jövõben annak érdekében, hogy továbbieredmények váljanak elérhetõvé.

A tisztább termelés európai alkalmazásá-nak története mintegy tíz évre nyúlikvissza. Az elsõ nyilvánosságot kapott prog-ram az ún. Landkrona-projekt volt, ame-lyet hamarosan a PRISMA, majd az oszt-rák ÖKOPROFIT projekt követett.

1990-ben indult az ún. PREPARE (Pre-ventive Environmental Protection App-Roaches in Europe, Megelõzõ Környezet-védelmi Megközelítés Európában) prog-ram, amely egyben a legrégebben mûködõmegelõzõ környezetvédelemmel foglalko-zó szervezet Európában.

A környezetvédelmi politika csak las-san fogadta el a tisztább termelés elveit:míg a törvényhozás a már elõállított hul-ladékok kezelésére összpontosított, addiga Tisztább Termelés elveit elfogadtákugyan, de a gyakorlati alkalmazás csakritkán valósult meg. Az évtized közepéreaz EMAS, illetve az környezetközpontú irá-nyítási rendszer ISO14001-es szabványa-inak elterjedésével a hangsúly a techni-kai problémákról a menedzsmenteszkö-zökre helyezõdött át.

Ezzel egy idõben megjelent az öko-hatékonyság (eco-efficiency) fogalma. En-nek értelmében a hangsúly a környezet vé-delmérõl a hatékonyságra helyezõdött át:az anyag- és energiafelhasználás csökken-tésén keresztül nemcsak a vállalatok gaz-dasági eredményét lehet javítani, hanema hulladék- és egyéb károsanyag-kibocsá-tás is csökkenthetõ.

A szabályozás is hasonló fejlõdésenment keresztül. A hatóságok a �commandand control� (parancsellenõrzés) eszközökhelyett egyre inkább a tárgyalásokra, il-letve az önkéntes megállapodásokra he-lyezték a hangsúlyt. Ahelyett, hogy aztvizsgálták volna, hogy egy-egy vállalatmekkora erõfeszítést tesz a környezetvé-delem területén, a folyamatos fejlõdés ke-rült a középpontba. A nemzeti és nemzet-közi szabályozás követte ezt a tendenciát(lásd például az Európai Uniónak az integ-rált szennyezésmegelõzésre vonatkozó di-rektíváját, IPPC) és a szakértõk, illetve po-litikai vezetõk a mûszaki-gazdasági rend-szerek teljes anyagáramának negyedére,tizedére, illetve még nagyobb mértékûcsökkentése mellett foglalnak állást. AzOsztrák Nemzeti Környezetvédelmi Terv

1 Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium, NemzetiKörnyezetvédelmi Terv, 1996.2 Csõvégi technológiákon olyan környezetvédelmitechnológiákat értünk, amelyek nem avatkoznak beaz alapvetõ termelési folyamatba, hanem a már elõ-állított szennyezõanyag mennyiségének a csökkenté-sére irányulnak � a ford.

például az anyag- és energiaáramok egytizedére csökkentését tûzi ki célul az elkö-vetkezõ évtizedekre1 .

Ez a fejlõdés a következõ négylépcsõsstratégia követését feltételezi:

1. lépés: Csõvégi technológiák alkal-mazása2 � ezek a technológiák a legtöbbfejlett országban jelentõs kibocsátáscsök-kentést eredményeztek az elmúlt évtize-dekben, további fejlõdés azonban csak na-gyon jelentõs beruházások útján valósít-ható meg. A fenntartható fejlõdés szem-pontjából a csõvégi technológiák a célulkitûzöttel ellentétes eredményre vezetnek:tovább növelik az anyag- és energiaára-mokat az új berendezések felszerelésén ke-resztül.

2. lépés: Az integrált környezetvédelmibeavatkozás különbözõ fajtáinak (tisztábbtermelés, szennyezésmegelõzés, öko-hatékonyság, környezettudatos termékter-vezés (design for the environment) vagyéppen integrált szennyezésmegelõzés) al-kalmazása. Ezeknek a beavatkozási mó-doknak az esetében a fejlesztés nem a fo-lyamat végén történik, hanem a termelés-be integrálva. A cél a hatékonyság folya-matos növelése a kibocsátások csökken-tésével egyidõben egészen a nulla-kibo-csátás eléréséig.

Gazdaságossági szempontból a kérdésnem úgy merül fel, hogy egy vállalatmennyit képes költeni a környezet védel-mére, hanem win-win helyzet elérése a cél,ahol a környezeti teljesítmény javulásagazdasági elõnyökkel párosul.

3. lépés: Az ökohatékonyság önma-gában nem elegendõ a fenntartható fejlõ-dés megvalósításához; a termékek és fo-lyamatok újratervezésére van szükség.A hatékonyság javítása vagy a körfolya-matok bezárása nem elegendõ, ha nemzárjuk ki az összes kárt okozó kibocsátást.A termékek válnak a legfontosabb kibo-

csátássá, és egyre több vállalat mozdul ela termékek elõállítása felõl a szolgáltatá-sok nyújtásának irányába.

4. lépés: Az összes elõállított terméketés szolgáltatást újra kell gondolni az em-beriség szükségleteinek kielégítése szem-pontjából. Ez a lépés csak abban az eset-ben valósítható meg, ha a vállalkozások,illetve emberek nem az általuk elõállítotttermékek vagy nyújtott szolgáltatások ará-nyában, hanem a szükségletek kielégíté-se érdekében nyújtott szolgáltatásuk ará-nyában lesznek megfizetve.

A technológiákat társadalmi és kultu-rális összefüggéseikben kell vizsgálni, ésa problémák megoldása nem csupán tech-nikai szinten történik.

Mindezek a lépések nemcsak az általukalkalmazott technológiákban különböznek,hanem a társadalmi kontextusba való in-tegráltságuk mértékében is. Ezt szemlél-teti az 1. ábra.

Az 1. táblázat a fejlõdés lépéseit mu-tatja be a közlekedés példáján keresztül.A közlekedési szükséglet példája azt is be-mutatja, hogy nem elegendõ egy adotttechnológiát egy hatékonyabbal felcserél-ni. A fejlõdési lépéseket a következõképpenjellemezhetjük:l Az elsõ lépés eléréséhez egy új techno-

lógia bevezetésére van szükség. Nin-csen szükség az alkalmazottak informá-lására, oktatására, többletköltségek lép-nek fel, de nem áll fenn a termék minõ-ségének a veszélyeztetése.

l A második lépés a technológia fejlesz-tését igényli. Az alkalmazottak oktatá-sa, továbbképzése is megjelenik ebbena lépésben, információnyújtás a válto-zásról, változások fordulhatnak elõ atermék minõségében, a dolgozók egész-sége veszélybe kerülhet.

l A harmadik lépés elérése a technológiamegváltoztatását igényli.

l A negyedik lépés megvalósításához agyakorlat megváltoztatására, a szükség-letek kielégítésére kell összpontosítani.A kibocsátások negyedére való csökken-tése (például egy 100 kilométeres tá-von 3 litert fogyasztó személygépkocsi)a folyamatos fejlesztés segítségével el-érhetõ, azonban a tízszeres csökkentés-

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ -TÉL(11) l 3

hez (1l/100 km) nem elegendõ a tech-nológia alapvetõ megváltoztatása sem.

Mennyire lehet tiszta a tisztább?Milyen mértékben lehet csökkenteni aszennyezõ anyagok és a hulladékok kibo-csátását a tisztább termelés elveit alkal-mazva? A végsõ cél természetesen a NUL-LA-KIBOCSÁTÁS.

A szakértõk különbözõ megoldásokat ja-vasolnak a nulla-kibocsátás/hulladék (ZEW,Zero Emission and Waste) elérésére. A leg-fontosabbak ezek közül a következõk:

1. Tisztább termelés. Az integrált intéz-kedések a termelésben, illetve a szerve-zeti változtatások minimalizálják az egyesfolyamatlépések, illetve teljes üzemek ki-bocsátásait. Az ökohatékonyság elvévelkombinálva a tisztább termelés a fenntart-hatóság irányába vezethet. A tisztább ter-melési projektek különösen hatékonyak az�alacsonyan függõ gyümölcsök� leszakítá-sában.

2. A termékek és szolgáltatások ökoló-giailag hatékony tervezése. Ha a termelé-si folyamat hatékonysága elér egy bizo-nyos szintet, a legfontosabb kibocsátásmaga a termék lesz. A fogyasztási szoká-sok további kutatására van szükség, mintpéldául a tulajdonnak a szolgáltatásokkal

való felcserélése. A jelenleg megvásárolttermékek által nyújtott szolgáltatások ha-sonló színvonalon kielégíthetõek a társa-dalom tagjai által közösen birtokolt termé-kekkel is (például a háztartási munkák el-végzése során használt berendezések ese-tében). Ha a terméket gyártó vállalat szol-gáltatást értékesít, jobban érdekében álla szolgáltatások hatékonyságának a biz-tosítása.

3. Upsizing (kihasználás). A legtöbb ter-melési folyamat során a nyersanyagoknakcsak egy kis része válik a termék részévé.A maradék hulladékot képez, vagy vala-milyen káros emisszióként távozik. Az�upsizing� koncepciója a termelés során ke-letkezett hulladék teljes mennyiségének afelhasználását jelenti más termékek elõál-lítása során. Ezáltal az összes input érté-kesíthetõ termékké alakul, és a nyersanyagegységére jutó haszon növekszik.

4. Ipari szimbiózis, ipari ökológia. Akár-csak az élõ ökoszisztémák esetében, ezenkoncepciók szerint az egyik ipari rendszeregy másik rendszer hulladékát hasznosít-ja nyersanyagként. Ez a felfogás a követ-kezõ definíció szerint fejleszthetõ tovább:�Az ipari ökológia az ipari rendszerek olyanmódon történõ megtervezését jelenti,mintha azok a természetes globális öko-

szisztémával összefonódó ember által ké-szített ökoszisztémák sorozatai volnának.Az ipari ökológia a természetes ökoszisz-témát modellként használják fel, új para-digmát állítva az ipari rendszerek mint fo-lyamatok számára.� (Tibbs, 1992)

Ez a szemlélet természetesen veszít ha-tékonyságából, ha az egyes rendszerek kö-zötti távolság nagy és jelentõs terhek szál-lítását igényli. Az Ökoparkok az ipari öko-lógia szellemében tervezett ipari övezetek.Az ipari szimbiózis fokozatai a következõk:l enregia, hulladék és víz átadása,l a közmûvek közös használata,l erõforrás-elõkészítés,l a parkok olyan vezetése, amely az ipari

ökológia dinamikáját szolgálja, és elõ-segíti a ZEW irányába ható innovációt.5. Integrált biorendszerek (Intergated

Bio-Systems, IBS). A mezõgazdaságban ésvízgazdálkodásban gyakran alkalmazott elvszerint az IBS a hulladékok hatékony hasz-nosítását a szennyvízkezeléssel, illetve akezelési költségek csökkentésével integ-ráltan oldja meg. A takarmány-elõállító, il-letve italgyártó ágazatok sokszor olyannem mérgezõ hulladékot, illetve szenny-vizet termelnek, amely jól alkalmazhatómás folyamatok nyersanyagaként. A leg-gyakrabban alkalmazott módszerek közétartoztartoznak a biogáz hasznosításárairányuló eljárások.

6. Megújuló energiahordozók használa-ta. A nyersanyagok és energiahordozók kö-zött nagyobb arányban kell szerepelniük amegújuló erõforrásoknak. Ez elsõsorbanolyan nyersanyagokra vonatkozik, ahol azanyag csak rövid ideig van forgalomban,használatban (pl. csomagolóanya-gok).

A fenti megközelítések nem alkalmazha-tóak minden helyzetben, egy részük kiegé-szíti egymást vagy éppen ellentétes hatástvált ki, így például a tisztább termelés el-veinek alkalmazása csökkentheti az ipariökológia megvalósításának a lehetõségeit.

A megelõzõ intézkedésektõla fenntarthatóságigVajon megmentené-e a Földet, ha haté-konyabban ugyan, de alapvetõen a korábbigyakorlatot folytatnánk?

Valószínûleg nem. Alapvetõ változások-ra van szükség az emberi szükségletek ki-elégítésének terén. A legtöbb szakember,aki a tisztább termelés területén dolgozik,osztja ezt a nézetet. De nagyon kevesenvagyunk, akiknek kidolgozott stratégiájukvan, amelyek a helyes útra terelik a gaz-daságot. A fenntarthatóság számos defi-nícióját ismerjük, de csak nagyon kevésalkalmas arra, hogy gyakorlati lépések ki-indulópontjául szolgáljon.

A hatékonyság és a fenntarthatóság el-ve nem mond ellent egymásnak, bár a gya-korlatban ez elõfordulhat. A gazdaságimegoldások gyakran komoly berendezé-seket igényelnek, míg a fenntarthatóság a

Út a technológiáktól a gyakorlatig

Fázis

1

2

3

4

Intézkedés

Katalizátor felszerelése

Nagy hatékonyságú�3-literes� autó

A magánautóés a tömegközlekedéskombinálása

Új kommunikációseszközök csökkentika közlekedés igényét

Eredmény

A �klasszikus� légszenynyezok (NOx, COés CxHy) kibocsátásának csökkenése

Kisebb energiafelhasználás, könnyebbautók

Kisebb forgalom, kevesebb kibocsátás,kisebb energiaigény

Kevesebb igény a mobilitásra

Megmaradó/kelet-kezõ probléma

Megnövekedettenergiafogyasztás, CO2

A forgalom nem csökken

Alacsonyabb komfort?

Kevesebb személyeskapcsolat?

4 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ-TÉL (11)

folyamatok dematerializálását tûzi ki cél-jául. A vállalati Nulla-kibocsátás projektek-nek az intézkedések következõ hierarchi-áját kell megvalósítaniuk:1. A vízciklusok bezárása.2. A hatékonyság elveinek alkalmazása a

nyersanyagokkal és az energiahordo-zókkal való bánásmód során.

3. A fosszilis energiahordozók kiváltásamegújulókkal.

4. A hulladékok felhasználása más folya-matok inputjaként.

5. Hatékony termékfejlesztés.6. A szénciklus bezárása.

Ez természetesen a fenntarthatóság felévezetõ útnak csak a technikai aspektusa.

Más területeken, mint az információáram-lás, a közlekedés, a gyógyászat, az élel-miszertermelés stb. is sok teendõ van méghátra.

KövetkeztetésekNapjainkig jelentõs eredményeket értünkel a termelési folyamatok és a termékekhatékonyabbá tételének a területén, de el-értünk egy olyan pontot, ahol a folyama-tos fejlõdés már nem elegendõ, hanem amegközelítés megváltoztatására van szük-ség. Nem a vízfogyasztás további vissza-fogását vagy a szennyvízkezelésben hasz-nálatos vegyszerek mennyiségének csök-kentését, hanem a teljes szennyvízrendszer

kiküszöbölését kell célul tûzni. A jövõ év-ezred piacán azok a vállalatok kerülnekkedvezõ pozícióba, amelyeknek nincsenszükségük szennyvízkezelésre vagy hulla-déklerakókra. A megtakarítások nemcsaka mûködtetési költségek területén jelent-keznek majd � mint a tisztább termelésalkalmazásának eredményeképpen �, ha-nem ezek a vállalatok az infrastruktúramegépítésének költségét is képesek lesz-nek megtakarítani. Azok a folyamatlépé-sek � tisztítás, hûtés stb. �, amelyekrenincs tovább szükség, a technológiai fej-lõdés legnagyobb kihívását jelentik.

A kivonatos fordítást készítette:Zilahy Gyula/TTMK

Pepó Pál megnyitóbeszédea 6. ERCP konferencián

Kedves Kerekasztal-résztvevõk,

Hölgyeim és Uraim!

Nagy öröm számomra, hogy a tisztább termelés elterjesztése irányában tett erõfeszítéseink elismeréseképpen országunkban

adhatunk otthont a hatodik Kerekasztalnak, amelyet e témában rendeznek.

Bár a fenntartható fejlõdés és a megelõzõ jellegû környezetvédelem elsõdleges célja a környezet védelme Magyarországon,

az elvek szintjérõl csak akkor kerülnek gyakorlati megvalósításra, ha a vállalatok közvetlen üzleti érdekévé válnak.

Az ipar mûködése a környezetre gyakorolt káros hatások nézõpontjából több figyelmet érdemel. A nyersanyag-felhaszná-

lás, az energiafogyasztás, a szennyezõanyagok és hulladékok kibocsátásának gyakorlata során minden kis lépés, amely a

környezet védelmére irányul, különös jelentõsséggel bír. Az ipar felelõssége ezen a területen nagyon fontos. Az egyre növekvõ

versenyben az ipari termékek csak akkor maradhatnak versenyképesek és hódíthatják meg a piac egyre nagyobb hányadát,

ha a környezeti szempontokat figyelembe veszik, ami a versenyben maradás létfontosságú feltételévé vált.

A Minisztérium szándéka, hogy a gazdaság szereplõit a megelõzõ környezetvédelem elveinek az elfogadására ösztönözze.

A környezeti tényezõk használata után fizetendõ tervezett környezetterhelési díj akár 92%-a is a helyi adminisztráció szintjén

maradhat, ha azt megelõzõ jellegû intézkedésekre használják fel. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az Európához való

csatlakozás közeledtével a kibocsátásokra vonatkozó határértékek egyre szigorúbbá válnak. A környezetterhelési díj és a

határértékek szigorodása két példáját adja a vállalatok jogi úton történõ ösztönzésének, amelyek azonban csak lassan reagál-

nak. Szerencsére egyre több vállalat ismeri fel, hogy a környezettudatos szemlélet alkalmazása jó befektetés az image-építés

szempontjából is. És ez közvetett módon gazdasági hasznokat is nyújt.

Jelenleg Magyarországon 71 vállalat rendelkezik az ISO14001 nemzetközi szabvány szerinti tanúsítással. A Minisztérium

támogatja a környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetését, a környezetkímélõ termékek termelését és a tisztább ter-

melés módszereinek az alkalmazását. Ez utóbbi különös jelentõségét figyelembe véve a Környezetvédelmi Minisztériumnál

egy támogatási rendszer kidolgozásán fáradozunk a Gazdasági Minisztériummal és az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság-

gal közösen.

Örömmel látom, hogy e konferencia keretein belül lehetõséget nyújtanak néhány nagyvállalat számára a Tisztább Termelés

Nemzetközi Deklarációjának az aláírására. Ezt a dokumentumot a magyar kormány felhatalmazásának alapján az ország

képviselõje New Yorkban már aláírta, ezért a minisztériumok részérõl további aláírása nem szükséges. A környezet védelmé-

nek a szempontjából nagyon fontos a civil szervezetek és a nagyvállalatok csatlakozásának az elõsegítése, és a közvélemény

figyelmének felhívása erre a fontos ügyre. Ezért a megállapított dátum függvényében a Minisztérium magas szinten fogja

képviseltetni magát a deklaráció aláírása során.

Ezzel befejezem megnyitóbeszédemet, és remélem, hogy az elõadások és az azt követõ beszélgetések elõsegítik a résztve-

võk további tevékenységét.

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ -TÉL(11) l 5

A Tisztább Termelés Nemzetközi Deklarációja

Szervezetünk felismerte, hogy a fenntartható fejlõdés közös felelõsségünk, és a globális környezet védelme érdekében tetterõfeszítések magukban kell foglalják a fenntartható termelés és fogyasztás gyakorlatának elfogadását.

Hisszük, hogy a Tisztább Termelés (Cleaner Production) és más megelõzõ jellegû stratégiák, mint az Ökohatékonyság (Eco-efficiency), a Zöld termelékenység (Green Productivity) és a Szennyezésmegelõzés (Pollution Prevention) elõnyben részesítendõmegoldási módok. Mindezek megfelelõ intézkedések kifejlesztését, támogatását és megvalósítását igénylik.

Tisztább Termelés alatt a folyamatokra, termékekre, illetve szolgáltatásokra irányuló integrált, megelõzõ jellegû stratégiaalkalmazását értjük gazdasági, társadalmi, egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi elõnyök elérése érdekében.

Mindezek értelmében a következõk mellett kötelezzük el magunkat:

VEZETÕ SZEREP felhasználjuk befolyásunkatTUDATFROMÁLÁS, n annak érdekében, hogy elõsegítsük a fenntartható termelés és fogyasztás gyakor-

latának elfogadását a tevékenységünk által érintett csoportokon (stakeholdereinken)keresztül

elõsegítjük az ismeretek átadásátn a környezeti tudatosság és oktatás szervezetünkön belüli fejlesztésén és meg-

valósításán keresztül,n a tisztább termelés alapelveinek az oktatás valamennyi szintjén történõ meg-

jelenítésével

INTEGRÁCIÓ ösztönözzük a megelõzõ intézkedések integrációjátn szervezetünk minden szintjén,n a környezetközpontú irányítási rendszerek keretein belül,n olyan eszközök használatával, mint a környezeti teljesítmény értékelése, a környezeti

számvitel, a környezeti hatásvizsgálat, az életciklus-elemzés és a tisztább termelésifelülvizsgálat

KUTATÁS innovatív megoldásokat alkalmazunkÉS FEJLESZTÉS n a prioritások megváltoztatásával a csõvégi stratégiák irányából a megelõzõ jellegû

intézkedések irányába kutatási és fejlesztési politikánk és tevékenységünk során,n olyan termékek és szolgáltatások fejlesztésének a támogatásával, amelyek környezeti

szempontból hatékonyak, és kielégítik a fogyasztók igényeit

KOMMUNIKÁCIÓ tapasztalatainkat megosztjuk másokkaln a megelõzõ stratégiák megvalósításával kapcsolatos párbeszéd támogatásával és a

külsõ érdekelt felek informálásával az õket ért hasznokról

MEGVALÓSÍTÁS lépéseket teszünk a Tisztább Termelés elveinek elfogadása érdekébenn kihívást jelentõ célok megfogalmazásával és a felállított menedzsmentrendszerek

segítségével történõ rendszeres jelentéskészítéssel,n új és további pénzügyi eszközök ösztönzésével a megelõzõ technológiai megoldások

számára és a környezetkímélõ technológiai együttmûködés és átadás támogatásávalaz országok között,

n a UNEP-pel, illetve egyéb partnerekkel és érintett felekkel való együttmûködésenkeresztül ennek a deklarációnak a támogatásában és a megvalósítás eredményeinekáttekintésében

6 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ-TÉL (11)

Az IPPC és a környezeti modernizáció várhatóköltségei Magyarországon

Az IPPC direktíva és a környezeti modernizáció várhatólag nagymértékben át fogja alakítani a magyar ipar szerke-zetét. Nemrégen készült el egy Phare projekt keretében az IPPC direktíva hazai költségeinek és hasznainak elem-zése. Ennek rövid összefoglalóját közöljük.

A 96/61/EC tanácsi direktíva1 célja az ipa-ri szennyezés megelõzése, fõ eszköze alegjobb rendelkezésre álló technikán (BAT� best available techniques) alapuló integ-rált környezetvédelmi engedélyek kiadásalesz. A BAT betûszóból a legjobb a kör-nyezeti szempontból leghatékonyabbat, arendelkezésre álló a gazdaságilag és mû-szakilag megvalósítható lehetõséget, atechnika mind a technológiát, mind annaktervezését, üzemeltetését, szétszerelését,az üzem irányítását jelenti. Az integrált en-gedélyek kiadása új üzemek esetében adirektíva bevezetésétõl kezdve, meglévõegységeknél pedig 8 éven belül kötelezõ.

A környezetgazdaság-tani, közgazda-ságtani és statisztikai eszközök sokaságá-nak alkalmazása ellenére nem sikerült meg-oldani egy lényeges feladatot: elválasztaniaz IPPC bevezetése következtében fellépõköltségeket és hasznokat a környezeti mo-dernizáció (okai: piaci verseny, EU-felzárkózás, szigorodó magyar szabályozás)hatásaitól. Véleményünk szerint ezek azon-ban a gyakorlatban sem válnak el egymás-tól. Bár a beruházásra költendõ összeg �amely elérheti az 1700 milliárd forintot is �elsõ pillantásra ijesztõnek tûnik, vegyük fi-gyelembe a következõket:l A beruházási költségek nem azonnal,

hanem körülbelül 10-12 év alatt jelen-nek meg, ezt az IPPC külön derogációkérése nélkül is engedélyezi, hiszen alegjobb rendelkezésre álló technika(ezentúl az angol BAT rövidítést hasz-náljuk) bevezetése meglévõ létesítmé-nyeknél 8 év után kötelezõ.

l A beruházási költségek nem csak azIPPC bevezetésébõl erednek, gyakorla-tilag magukba foglalják a szinte teljesmagyar ipar és néhány mezõgazdaságiágazat teljes technikai korszerûsítését,valamint a hulladékprobléma komplettmegoldását. Ez feladat, IPPC-vel vagyanélkül.

l Maga az IPPC a legtöbb iparágban nemjelent nagy plusz terhet a többi környe-zeti szabályozó erõhöz képest, sõtésszerûbb rendszert eredményez.

l Az IPPC bevezetésének és a környeze-ti modernizációnak a könnyen szám-szerûsíthetõ hasznai is elérik a beru-házási költségek 5-10 %-át, de a tény-leges hasznok ennek többszörösét iskitehetik.

l Az érintett iparágaknak éves forgalmuk1,4-4,1 százalékát kellene technikai kor-szerûsítésre költeni, ami általában nemjelent elviselhetetlen terhet, így az ál-lami szerepvállalásnak sem kell hatal-mas támogatásokban megnyilvánulnia,sokkal fontosabb a legjobb gyakorlat,tisztább termelési, energiahatékonysá-gi stb. programok támogatása.Az IPPC gazdasági kihatásai három,

egymástól viszonylag jól elkülönülõ kate-góriába sorolhatók: ágazati (avagy válla-lati, szennyezõkhöz kapcsolható), intézmé-nyi (avagy hatósági) és társadalmi költsé-geket és hasznokat lehet megkülönböztetniegymástól. A hatások egy része viszony-lag egyszerûen számszerûsíthetõ, más ré-szüknél ez rengeteg idõt és energiát igé-nyelne. A 2. táblázatban röviden összefog-laljuk a számszerûsített költségeket éshasznokat.

A teljesség igénye nélkül néhány a nemszámszerûsített költségekbõl és hasznok-ból:l A szennyezõ vállalatok mûködési költ-

ségei és hasznai. Az IPPC által meg-

változhat az anyag- és energiafelhasz-nálás, a vállalaton belüli foglalkoztatott-ság, a termékskála, a termékek minõ-sége, a vállalati kép, a cég biztosításiköltsége és így tovább. A legtöbb válla-lat esetében a mûködési jellegû hasz-nok felülmúlják a mûködési költségeknövekedését, a kettõ egyenlege tehátösszességében az IPPC nettó haszon ol-dalát erõsíti.

l A hatósági munka hatékonysága való-színûleg nõ az IPPC révén, ezáltal jobbminõségû döntések születnek, gyorsula hatósági eljárás, kevesebb a szabá-lyok áthágása, tehát számos olyan elõnyszármazik a pótlólagos hatósági költsé-gekbõl, amelyek a számszerûsített hasz-nok között nem jelennek meg.

l S végül létezik néhány olyan hatás,amelynek a nyomon követése és szám-szerûsítése komoly apparátust igényel.Mi jelenleg még a hatás irányát semtudjuk megítélni, de ez nem jelenti azt,hogy ezek a hatások kis fontossággalbírnak. Ilyen például a külkereskedel-mi egyenleg alakulása (valószínûlegnagy importigényûek az IPPC beruhá-zások, ám a javuló versenyképesség nö-vekvõ exportot eredményezhet), az inf-lációs hatások, a gazdátlan kármente-sítési feladatok számának csökkenése,az össztársadalmi foglalkoztatottság vál-tozása.A nem számszerûsített tényezõk hatá-

sa véleményünk szerint sokkal inkább po-zitív, mint negatív, s ez erõsen javíthatjaaz IPPC elõzõ táblázatba foglalt pozíció-ját. Nagyon könnyen elképzelhetõ, hogyösszességében nettó haszonnal jár együttaz integrált szabályozás, még ha ez nemis egyértelmû a jelenleg rendelkezésre ál-ló számok tükrében. A nyugati tapaszta-latok mindenesetre azt sugallják, hogy alegtöbb környezetvédelmi szabályozási lé-

1 Az IPPC direktíva magyarországi bevezetése és ér-vényesítése címû Phare projektet a Project Manage-ment Ltd. (Írország) és a Dames & Moore (Belgium)alkotta konzorcium nyerte el. Ez a tanulmány a pro-jekt 5. tevékenységén belül az IPPC bevezetésénekhazai költségeit és hasznait vizsgálja.Az elemzéshez az IPPC hatálya alá tartozó két ága-zatot, a gyógyszeripart és a papíripart mélyinterjúksegítségével vizsgálták a szerzok (Csizmazia Lea, KisAndrás, Tóth Gergely, Várnai Mónika), az itt kapottadatokból becsléseket tettek az IPPC által érintett ága-zatoknál megjelenõ összes beruházási költségre. Azadatokat külföldi eredmények Magyarországra adap-tálásával ellenõrizték, négy különbözõ módon. Meg-lévõ tanulmányok, statisztikák és személyes megbe-szélések segítségével felmérték az IPPC bevezeté-sébõl eredõ intézményi költségeket (hatóságok), akörnyezetterhelési díj gazdasági hatásairól szóló ta-nulmányok és egy fizetési hajlandóság felmérés alap-ján pedig az IPPC bevezetésébõl eredõ környezetihasznokat igyekeztek számszerûsíteni.IPPC direktíva: Council Directive 96/61/EC of Sep-tember 1996 concerning integrated pollution

AZ IPPC becsült költségei és hasznai pénzben kifejezve (mrd. forint)

GAZDASÁGI SZEREPLÕ

Szennyezõ vállalatok

Hatóságok

Hatóságok

Társadalom (emberek)

ELNEVEZÉS

Beruházási költség

Beruházási költség

Éves mûködtetési költség

Környezetvédelmi haszon

KÖLTSÉG

1640 (hazai adatokból)700-1700 (külföldi forrásokból)

0,3-1

2-5

HASZON

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ -TÉL(11) l 7

pés a társadalom egésze számára nettóhasznokkal jár együtt. Mindezt figyelem-be véve és tudatában annak, hogy ma Ma-gyarországon nagy számban léteznekolyan projektek, amelyek megvalósítása akörnyezet állapotának javulásán túl nettópénzügyi haszonnal kecsegtet (ezek az ún.�no regret� beruházások, ahol a társadal-mi hasznot még csak figyelembe sem vet-tük!), valószínûsíthetõ, hogy az IPPC kö-vetelményeinek a teljesítésébõl is várható

nettó társadalmi haszon. Nyilvánvalóan eznem minden esetben és minden körülmé-nyek között áll fenn, éppen ezért az IPPC-követelmények meghatározásakor érde-mes figyelembe venni a költség-haszon vi-szonyokat, s az IPPC-követelményeket idõ-ben, térben és ágazati alapon rugalmasankezelni.

Az IPPC direktíva � és az ezzel össz-hangban levõ önkéntes megállapodások,környezeti fejlesztés � hazai alkalmazása

a jelenleginél ésszerûbb rendszert ered-ményezne, környezeti szempontból rövidtávon is, gazdasági szempontból pedig leg-alább középtávon. Az államnak elsõsorbana legjobb gyakorlat elterjesztésében, azökohatékonyság (s ezzel együtt az általá-nos versenyképesség) javításában kell fõ-szerepet vállalnia.

Kis András/MAKKés Tóth Gergely/KÖVET

A legjobb elérhetõ technikák (BAT) bevezetését elõíró IPPC direktíva hazaibevezethetõségét vizsgáló tanulmányok külön honlapon megtalálhatók aKörnyezetvédelmi Minisztérium szerverén, http://www.ktm.hu/kvh/ippc/index.htmcímen. A HU-9513-03 sz., az IPPC bevezetése Magyarországon címû Phare projektrészeként elkészült közel 30, jogi, mûszaki, intézményi és gazdasági kérdéseket vizsgálótanulmány mind angol, mind magyar nyelven hozzáférhetõ.

Új jogszabályokAz alábbi lista a Magyar Közlönyben 1999.V. 31. és 1999. X. 31. között megjelentkörnyezet- és természetvédelemmel kap-csolatos jogszabályokat sorolja fel.

Általános

l 1999. évi LXXIV. törvény, a katasztró-fák elleni védekezés irányításáról, szer-vezésérõl és a veszélyes anyagokkalkapcsolatos súlyos balesetek ellenivédekezésrõl.

l 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet, a me-zõgazdasági termékek és élelmiszerekökológiai követelmények szerinti elõállí-tásáról, forgalmazásáról és jelölésérõl.

l 111/1999. (VII. 15.) Korm. rendelet, aMagyar Köztársaság Kormánya és aHorvát Köztársaság Kormánya közöttia növényvédelmi együttmûködésrõlszóló Egyezmény kihirdetésérõl.

l 97/1999. (VI. 25.) Korm. rendelet, a Ma-gyar Köztársaság és az Európai Közös-ség és annak tagállamai közötti Társu-lási Tanács 2/99. számú, Magyarország-nak a �SAVE II� energiahatékonyságiközösségi programban történõ részvé-tele módozatainak és feltételeinek el-fogadásáról szóló határozata kihirdeté-sérõl.

l 10/1999. (VIII. 26.) KöM rendelet, aKörnyezetvédelmi alap célfeladat feje-zeti kezelésû elõirányzat felhasználásá-nak, nyilvántartásának és ellenõrzésé-nek részletes szabályairól szóló 2/1999.(III. 26.) KöM rendelet módosításáról.

l 6/1999. (VII. 21.) KöM rendelet, a kör-nyezetvédelmi termékdíjról, továbbáegyes termékek környezetvédelmi ter-mékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényvégrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.)KTM rendelet módosításáról.

Levegõrõl

l 7/1999. (VII. 21.) KöM rendelet, a 140kW·h és az ennél nagyobb, de 50 MW·h-nál kisebb bemenõ hõteljesítményû,helyhez kötött gázturbinák légszennye-zõ anyagainak technológiai kibocsátásihatárértékeirõl.

Vizekrõl

l 1999. évi LXXX. törvény, a Magyar Köz-társaság és a Szlovák Köztársaság kö-zött az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határ-folyók vízgazdálkodási szabályozása kö-vetkeztében az államhatár megváltoz-tatásáról szóló, Pozsonyban, 1997. áp-rilis 21-én aláírt Szerzõdés kihirdetésé-rõl.

l 120/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet, avizek és a közcélú vízi létesítményekfenntartására vonatkozó feladatokról.

l 117/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet, aMagyar Köztársaság Kormánya és Uk-rajna Kormánya között Budapesten,1997. november 11-én aláírt, a határ-vizekkel kapcsolatos vízgazdálkodásikérdésekrõl szóló Egyezmény kihirde-tésérõl.

Nemzeti parkokról, természet-és vadvédelemrõl

l 1999. évi LXVII. törvény, a Balaton Ki-emelt Üdülõkörzet egyes településein az

építési tevékenység átmeneti szabá-lyozásáról szóló 1999. évi XXXII. tör-vény módosításáról.

l 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet, afák védelmérõl szóló 21/1970. (VI. 21.)Korm. rendelet módosításáról.

l 139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet, a vé-dett állatfajok védelmére, tartására,bemutatására és hasznosítására vonat-kozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet módosí-tásáról.

Nukleáris energiáról

l 108/1999. (VII. 7.) Korm. rendelet, aMagyar Köztársaság Kormánya és Uk-rajna Kormánya között nukleáris balese-tek esetén való gyors értesítésrõl, a köl-csönös tájékoztatásról és az együttmû-ködésrõl a nukleáris biztonság és su-gárvédelem területén Budapesten,1997. november 12-én aláírt Megálla-podás kihirdetésérõl

IPPC az interneten

8 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ-TÉL (11)

Magyarország modell lehet?Az európai környezetvédelmi miniszte-

rek és az üzleti élet vezetõi 3-4 évente kon-ferenciát tartanak, amely a Környezetet Eu-rópának címet viseli. A két utóbbi konfe-renciát Szófiában (1995) és Åarhusban(1998) tartották meg, a fo téma az volt,hogyan járulhatnak hozzá a vállalatok akörnyezet minõségének javításához Közép-kelet-Európában és a Független ÁllamokSzövetségében. A miniszterek aláírtak egynyilatkozatot a környezettudatos vállalat-irányítás1 támogatásáról, és egy informá-lis csoportot hoztak létre a folyamat elõ-segítésére.

Ez az ABEI2 nevet kapta, két válasz-tott elnöke Patrick Nodé-Langlois, a fran-cia Lafarge3 ügyvezetõ elnökhelyettese ésTom Garvey, az Európai Tanács XI. Fõ-1 �Policy Statement on Environmental Management

in Enterprises in CEEC/NIS� - A teljes szöveg a KÖ-VET Titkárságán hozzáférhetõ

2 Åarhus Business Environment Initiative3 A világ egyik vezetõ építõanyag-ipari vállalata, 65

országban van jelen, éves forgalma 9,8 milliárd euro,alkalmazottainak száma 66.0000

igazgatóságának korábbi fõigazgató he-lyettese. A munkacsoportban az OECD, aREC4 , az ERT5 , a WBCSD6 , az EPE7 , a DánKörnyezetvédelmi Minisztérium, az IWUés az orosz vállalkozásfejlesztési központmellett a KÖVET képviselõje is részt vesz.

A tényleges munka 1999 õszén kezdõ-dött, a fõ cél konkrét lépések elõsegítése an-nak érdekében, hogy a kormányzat és azüzleti szféra összefogjon a környezettuda-tos vállalatirányítás önkéntes módszereinekelterjesztése érdekében. Az ebben élenjáróországokat a következõ, 2002-ben, Kijevbenmegrendezendõ miniszteri konferencián fog-ják pozitív példaként bemutatni.

A KÖVET szeretné elérni, hogy az egyikmodell Magyarország legyen. Ennek vég-rehajtására konkrét javaslatot is tettünk,ez a Nemzeti Környezetvédelmi Program-

ban is nevesített Környezettudatos Irányí-tás Cselekvési Programja (KIP). A KIP azta célt tûzi ki maga elé, hogy elterjessze ahazai vállalatok körében azokat az önkén-tes, megelõzõ környezetvédelmi módsze-reket, amelyek hozzájárulnak a szervezetkörnyezetterhelésének csökkentéséhez, aköltségek leszorításához, a dolgozók és azegész társadalom jólétéhez. Ezen módsze-rek összességét nevezzük környezettuda-tos irányításnak. A KIP központi elemét ké-pezik a környezetközpontú irányítási rend-szerek (ISO 14001 és EMAS), de semmi-képpen sem szorítkozik kizárólag ezek el-terjesztésére. Mivel egyesületünkön kívülszámos más non-profit intézmény, kor-mányzati szerv és vállalat végez vagy tá-mogat ilyen kezdeményezéseket, elsõ lé-pésben ezeket kellene összefoglalni és ne-vesíteni, hasonlóan az USA Környezetvé-delmi Hivatalának (US EPA) Partners forthe Environment c. programjához. A KÖ-VET itthon is lobbizik a KIP elindítása ér-dekében. Tóth Gergely/KÖVET

Készült: a Német KörnyezetvédelmiAlapítvány megbízásából az INEM

összeállításbanMegjelent: 1999. október, Greenleaf

Publishing Ltd.Terjedelem: 144 oldal, A4 formátum

Ára: USD38 (amelyben a postaköltség isbenne foglaltatik)

Megrendelhetõ: Greenleaf PublishingLtd.,(: +44 114 282 3475,

7: greenleaf@worldscope.co.uk, illetve ahttp://www.greenleaf-pubishig.com hon-

lapról

KönyvismertetõEsettanulmányok a környezettudatos vállalatirányításról Közép- és Kelet-Európában

(esettanulmányok sorozat második része)

A Német Környezetvédelmi Alapítvány megbízásából, az INEM (Inter-national Network for Environmental Management) által összeállított,fotókkal és térképekkel illusztrált esettanulmány-kötet 14 Közép- ésKelet-Európában mûködõ vállalat környezettudatos irányítási és tisz-tább termelési tapasztalatait tartalmazza. Az esettanulmányok témáitadó vállalatok kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy a nagyválla-latok pozitív példái mellett a kisvállalatoknál elért eredmények, tapasz-talatok egyaránt bemutatásra kerüljenek, ügyelve arra, hogy a kivá-lasztott vállalatok lehetõség szerint különbözõ ágazatokat mutassanakbe (vegyipar, mûanyagipar, építõipar, hulladékipar, papíripar, olajipar,acélipar stb.). Az esettanulmányok Cseh-, Észt-, Lett-, Lengyelország-ban, Magyarországon, valamint Litvániában mûködõ vállalatok példáinszemléltetik, hogy a vállalat mûködésébe sikeresen integrált környe-zettudatos irányítási és tisztább termelési intézkedések milyen mérté-kû mérhetõ javulásokat eredményeztek mind a környezeti, mind pediga gazdasági teljesítményben, biztosítva ezzel a vállalatok piacon mara-dását. A konkrét mérõszámokkal, grafikonokkal, illetve ábrákkal alátá-masztott példák segítségével meggyõzõdhetünk arról is, hogy az egyesiparágakban a környezeti teljesítmény mérhetõ javulásához szükségesintézkedések a végelszámolásban nem feltétlenül költségnövelõ ténye-zõként jelennek meg, sõt segítségükkel jelentõsen csökkenthetõk aköltségek.

Weisz Tamás/KÖVET

4 Regional Environmental Center for Central and East-ern Europe

5 European Roundtable of Industrialists6 World Business Council for Sustainable Development7 European Partners for the Environment.

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ -TÉL(11) l 9

A környezetvédelem nem csak viszi a pénztA vállalatok környezeti teljesítménye jó jelzõszáma és elõrejelzése részvényeik árfolyamának

Október 5-én és 6-án a KÖVET meghívására Magyarországra érkezett John L. Cusack, az Innovest Strategic ValueAdvisors (New York) ügyvezetõ igazgatója. Elsõ nap a MOL székházában, második nap az OTP székházábanszámolt be munkájáról, tapasztalatairól. A MOL, az OTP és a KÖVET közös rendezésû elõadásai nagy sikerrelzárultak, több mint 50 fõ vett részt a két napon. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk az Innovest úttörõmódszerérõl. Az elõadás fóliáit drótpostán kérésre elküldjük.

-1 0 %

-5 %

0 %

5 %

1 0 %

1 5 %

2 0 %

2 5 %

12/2

71/

101/

24 2/7

2/21 3/

73/

21 4/4

4/18 5/

25/

165/

306/

136/

277/

117/

25 8/8

8/22 9/

59/

1910

/310

/17

10/3

111

/14

11/2

812

/12

12/2

61/

91/

23 2/6

2/20 3/

63/

20 4/3

Innovest portfolió

Morgan Stanley tesztportfolió

470 bázisponttaltúlteljesítenek 99.04.10-ig

Innovest portfolió

Morgan Stanleyteszt portfolió

470 bázisponttaltúlteljesítenek99.04.10-ig

A Dow Jones Sustainability Group IndexesGmbH (DJSGI GmbH) múlt héten jelentettebe egy olyan tõzsdei index elindítását, amelya világon elõször figyeli folyamatosan afenntartható fejlõdés területén élenjáró vál-lalatok teljesítményét. A környezettudatos-ság és a részvényárfolyamok kapcsolatáraaz Egyesült Államokban is gondolnak.

Egy amerikai pénzügyi elemzõ cég(Innovest Strategic Value Advisors) 60szempont szerint meghatározza a cég kör-nyezeti teljesítményét, ez alapján rangso-rolja õket, majd megvizsgálja részvényei-nek árfolyamát. A New Yorki tõzsdén levõrészvények árfolyamából kitûnik, a jobbkörnyezeti teljesítményt felmutató vállala-tok szignifikánsan jobban teljesítenek atöbbieknél, a különbség állandó és az 5százalékpontot is elérheti.

Az elemzõAz Innovestet 1995-ben alapították, tevé-kenysége azon a felismerésen alapul, hogyaz ökohatékonyság a kiemelkedõ vállalat-irányítás jele és elõrejelzése, amely együtt

jár a kiemelkedõ pénzügyi eredmé-nyességgel és a részvények magas érté-kével. A cég igazgatótaná�csában a ko-rábbi angol pénzügyminiszter is tag, amunkatársak korábban az alábbi cégek-nek dolgoztak: Salomon Brothers, LehmanBrothers, Chase Manhattan Bank, KPMGPeat Marwick, Asea Brown Boveri, GeneralElectric. A cég által kifejlesztett EcoValue

�21ä módszerrel végzett értékelések ésegyes iparágakat vizsgáló jelentések meg-rendelõi között szerepelnek pénzügyi be-fektetõk és portfoliókezelõk (pl. Fidelity,Dreyfus), alapítványok (National WildlifeFederation), befektetési és kereskedelmibankok (Morgan Stanley, Lombard, ChaseManhattan) és iparvállalatok (pl. Mobil,Phillips Petroleum, Niagara Mohawk).

IP A R Á GE ls õ /

U to ls ó J e l V á l la la t n é vE c o V a lu e'2 1 p o n ts z

E c o V a lu e'2 1 r a n g

S & P n o r m á lt õ z s d e i r a n g

R e p ü l õ g é p /v é d e le m E ls õ B A B o e in g C o 1 4 0 7 A A A B +U to ls ó G D G e n e ra l D y n a m ic s C o rp 9 1 2 C C C B

K ü lö n le g e s v e g y ip a r E ls õ E C L E c o la b In c 1 5 8 5 A A A BU to ls ó IF F In t l F la vo rs & F ra g ra n c e s 8 0 2 C C C A +

V e g y ip a r E ls õ D O W D o w C h e m ic a l 1 5 1 0 A A A BU to ls ó F M C F M C C o rp 1 0 1 5 C C C B

T á v k ö z lé s i b e r e n d e z é s e k E ls õ N T N o r th e r n T e le c o m L t d 1 7 9 4 A A A BU to ls ó H R S H a rr i s C o rp 1 0 7 3 C C C B +

Á r a m s z o lg á l ta tó k E ls õ P C G P a c i f i c G a s & E le c tr ic 1 6 8 5 A A AU to ls ó F E F irs t E n e rg y 6 4 5 C C C B

E le c t r o n ik a i ip a r E ls õ IN T C In te l C o r p 1 5 2 9 A A A B +U to ls ó M U M ic ro n T e c h n o lo g y In c 1 0 3 3 C C C B

T e s tá p o lá s E ls õ J N J J o h n s o n & J o h n s o n 1 5 4 6 A A A A +U to ls ó M K G M a l lin c k ro d t G ro u p In c 6 8 1 C C C B

V a s , a c é l E ls õ IA D In la n d S te e l In d u s t r ie s In c 1 3 6 5 A A A B -U to ls ó B S B e th le h e m S te e l C o rp 1 0 1 5 C C C B -

P a p í r , fa fe ld o lg o z á s E ls õ G P G e o r g ia -P a c i f i c C o r p 1 6 1 6 A A A BU to ls ó P C H P o t la tc h C o rp 9 2 5 C C C B +

O la j ip a r E ls õ T X T e x a c o In c 1 6 0 1 A A A BU to ls ó P Z L P e n n z o i l C o 1 0 5 7 C C C B -

10 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ-TÉL (11)

A vizsgálati módszerAz EcoValue �21ä elemzõmodellt azért fej-lesztették ki, hogy segítséget nyújtson apénzügyi befektetõknek és iparágielemzõknek a vállalatok relatív környezetiteljesítményének, kockázatának és straté-giai helyzetének megítéléséhez csakúgy,mint a fenti tényezõk pénzügyi eredményregyakorolt hatásának megállapításához. Amodell elsõsorban a vállalat környezetikockázatának és stratégiai kockázatkeze-lõ képességének egyensúlyát vizsgálja. Akockázatokat három csoportba sorolják:l Múltbeli kötelezettségek: A korábbi

helytelen gyakorlatból eredõ meglévõkockázat.

l Mûködési kockázat: A jelenlegi tevé-kenység által okozott kockázat.

l Fenntarthatósági és ökohatékonyságikockázat: Jövõben esetleg megjelenõkockázat, amely a vállalat tevékenysé-gébõl, például erõforrás használatábólered.

A fentiek mellett a modell két kriti-kus tényezõt értékel:l a vállalat képességét a környezeti koc-

kázatok hatékony kezelésére, valamintl a cég készségét arra, hogy a környeze-

ti kihívást elõnyére fordítsa, azaz profi-táljon az ezzel kapcsolatban kínálkozóüzleti lehetõségekbõl.A fenti kategóriákban összesen hatvan

tényezõt értékelnek, ezek között szerepel-nek kvalitatív és kvantitatív adatok. A té-nyezõket relatív skálán, pontozásos rend-szerben összesítik, így lehetõvé válik rang-sor felállítása. A pontszámokat a kötvényekértékeléséhez hasonlóan betûkre is átvált-ják. Az EcoValue �21ä csak iparágon belü-li összehasonlítást tesz lehetõvé.

12/27 1/17 2/7 2/28 3/21 4/11 5/2 5/23 6/13 7/4 7/25 8/15 9/5 9/26 10/17 11/7 11/28 12/19 1/9 1/30 2/20 3/13 4/3 4/24 5/15

-20%

-10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

EcoValue '21A legjobb és legrosszabb vállalatok – 98 01-t õl 99 05-ig

Összesített részvényhozam

39%-kaljobban teljesítenek

/99 05 14-ig

Az összefüggésAz Innovest partnereivel részletesen ele-mezte a Standard & Poor�s 500-as listánszereplõ vállalatokat. A jobb EcoValue �21äpontszámot elérõ cégek részvényei 3 évalatt 26,6% növekedést mutattak, míg arosszabbak csupán 23,2%-ot. A különb-ség egyre nõ. Megvizsgálták 10 iparág leg-jobb és legrosszabb vállalata közötti kü-lönbséget is. A 10 vezetõ cég egy év alatt17%-kal teljesítette túl a 10 lemaradót. Ér-demes megjegyezni, hogy az EcoValue�21ä szerint legjobb és legrosszabb cégekWall Streeten megszokott kockázati beso-rolásában általában nem volt különbség.Az olajipar 26 értékelt vállalatát két cso-portra osztották az EcoValue �21ä besoro-lás alapján. A rosszabbik csoport részvé-nyeinek árfolyama folyamatosan rosszabbvolt, mint a jobbik 13 cégé. A különbségnõtt. Kutatása során hasonló eredményrejutott a Duke University, az US EPA és másmûhelyek.

Magyarországi aktualitásA környezettudatos cégek jobb, magasabbértéke nem feltétlenül a befektetõk ma-gas környezeti érzékenységére utal �amely országonként változó �, hanem ar-ra a tényre, hogy a környezetvédelmet(pl. ökohatékonyságot, környezettudatosvállalatirányítást) kihasználni tudó pro-aktív vállalatok a stratégia más terü-letein is jobban teljesítenek, így érté-kük is magasabb. Ez Magyarországon isérvényes, hiszen azt bizonyítja, hogy a fo-kozottabb környezetvédelem nem feltét-lenül kerül több pénzbe, inkább azon mú-lik pénzügyi hatása, hogy elég ügyes-e avállalat, azaz ki tudja-e használni a kör-nyezettudatos mûködésben rejlõ stratégi-ai lehetõségeket.

Tóth Gergely/KÖVETForrás: Innovest

ADeloitte&Touche

MagyarországA múltkori számunkban megjelentettünk

egy rövid leírást a Deloitte&Touche ma-

gyarországi szervezetérõl � mint a

KÖVET-INEM Hungária egyik tagjáról �,

de az alábbi sorok segítségével talán pon-

tosabb képet kapunk a cég tevékenysé-

gérõl.

A Deloitte Touche Tohmatsu (DTT)

magyarországi irodája 1996 óta nyújt

környezetvédelmi szolgáltatásokat. A

környezetvédelmi tanácsadás szervesen

kapcsolódik a DTT által nyújtott �hagyo-

mányos� szolgáltatásokhoz, úgymint

könyvvizsgálat, pénzügyi, adó- és ve-

zetõi tanácsadás. Eleinte a fõ termé-

kek fõként a privatizációhoz kapcsoló-

dó környezetvédelmi felülvizsgálat és az

általános környezetvédelmi tanácsadás

voltak. Késõbb ezen szolgáltatások mel-

lé új, a helyi piac igényeinek megfelelõ

termékeket fejlesztettek ki magyaror-

szági és nyugat-európai tapasztalatok-

ra támaszkodva.

Jelenleg � a fentieken kívül � az aláb-

bi szolgáltatásokat nyújtják ügyfeleik

számára: vállalati környezeti jelentések

készítése, értékelése és tanúsítása; kör-

nyezeti hatástanulmány készítése;

környezetközpontú irányítási rendsze-

rek (ISO 14001, EMAS) bevezetése;

környezeti kézikönyv a környezet-

védelmi szempontok banki hitelezési fo-

lyamatokba való integrálására; környe-

zeti számvitel a környezeti költségek

azonosítására és a döntéshozatalba való

beépítésére; vállalati környezetvédelmi

információs rendszerek kialakítása és

bevezetése a környezeti információ

(pénzügyi és fizikai adatok) nyilvántar-

tására és nyomon követésére; valamint

ipari és környezetvédelmi kockázatok

felmérése és azok csökkentése.

Kajzinger Ervin/Deloitte&Touche

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ -TÉL(11) l 11

CégA tanúsítványérvényességénekkezdete

Tanácsadó

Az ISO 14001 szerint tanúsított vállalatok listája:

A nyilvántartás elején, vastagon kiemelve azoka vállalatok találhatók, akiktõl már írott formá-ban is megkaptuk a tanúsításukra vonatkozóadatokat. A lista második felében található cé-gek tanúsításáról a KÖVET még nem rendelke-zik írásos anyaggal. A pontosítás és további in-formáció érdekében hívja a KÖVET-et.

Környezettudatos VállalatirányításiEgyesület

INEM Hungária - Hungarian member organizationof the International Network for Environmental

Management1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.* 1387 Bp. 62, Pf. 17, Hungary

( (36 1) 331-6763, 331-7578, 2 332-0787

7 krecza@mail.neti.hu

Jelmagyarázat: * - KÖVET tag; ** - EMAS rendszer is; TÜV R.A. � TÜV Rheinland Anlagentechnik GmbH; TÜV R. E. -TÜVRheinland EUROQUA; TÜV R. H. � TÜV Rheinland Hungária VRF; DQS - Deutsche Gesellschaft zur Zertifizierung vonManagementsystemen mbH

KIR tanácsadók listája:

Szervezet

1. BBL Tanácsadó Kft.*2. Bureau Veritas Magyarország Kft.*3. Consact Minõségügyi Tanácsadó Kft.*4. CONTROLL Minõségfejlesztési Tanács-

adó Iroda*5. DENKSTATT Hungary Kft.*6. DUNAFERR QUALITEST Minõségügyi Kft.7. FRAMACO Kft.8. IMSYS Vezetési Tanácsadó Iroda*9. Innotransz Bt.

10. Mertcontrol Minõségellenõrzõ Rt.*11. Natura Környezetvédelmi Tanácsadó Kft.*12. Qualimed13. QUALIPROD Minõségi és Mûszaki

Tanácsadó Kft.*14. Stenum GmbH*15. Struktura Szervezési és Minõségfejlesz-

tési Tanácsadó Kft.16. Szenzor P-E Kft.*17. TÜV Rheinland Hungária VRF Kft.*

Jelmagyarázat: * - KÖVET tag

Szervezet Akkreditáció1. BSI UKAS2. BVQI nincs adat3. Det Norske Veritas UKAS; DAR4. ERM CVS Ltd. UKAS5. ETA nincs adat6. Eurocert NAT folyamatban7. Lloyd�s Register Quality UKAS, DAR

(LRQA)8. MSZT* NAT folyamatban9. SGS Hungária* U.K., Svájc

10. TÜV Hessen TGA11. TÜV Rheinland TGA (német)

EUROQUA DAR12. VCA nincs adat13. DEKRA DAR

KIR tanúsítók listája:

Jelmagyarázat: * - KÖVET tagok

Tanúsító

KÖVET KIR nyilvántartás1999. október 15.

1. ABB Energir Kft. 1999.04.12. Imsys ERM CVS

2. Ajkai Új Atlantisz Ipari Park Kft. 1999.01.05. Monagent

3. Audi Hungaria Motor Kft 1999.09.10. DEKRA GmbH

4. Bábolna Takarmányipari Kft. 1999.08.31. Consact TÜV R.E

5. BIOKOM Kft. 1999.04.21. Consact DEKRA

6. Borsodchem Rt.* 1999.01.29 Szenzor BSI

7. COFINEC Hungary Rt. Petõfi Nyomda 1998.07.22. Consact BSI

8. COLUMBIAN Tiszai Koromgyártó Kft. 1998.04.15. MSZT

9. Consact Minõségügyi Tanácsadó Kft.* 1997.12.31. Consact DNV

10. Csepeli Erõmû Rt. 1998.10.31. Denkstatt DNV

11. Dreher Sörgyárak Rt.* 1998.01.12 Stenum SGS Hungaria

12. Dunapack Rt. Csomagolópapírgyár* 1997.07.03. Stenum ETA

13. Dunastyr Polisztirol Gyártó Rt. 1997.11.30.1. Qualiprod MSZT

14. Duparec Papirbegyûjtõ és Feldolgozó Kft.* 1998.12.18 Imsys Eurocert

15. ELCOTEQ Magyarország Elektronikai Kft.* 1999.09.01. Consact DNV

16. EXELÁN Ipari Gyártó és Szolgáltató Kft. 1999.07.13. MSZT

17. Ezüstvisszanyerõ Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert

18. Farkas�Transz Szállítási Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert

19. Ford Hungária Kft. 1998.04.20. TÜV R.H.VRF VCA

20. Gyõri Hulladékégetõ Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert

21. Gyõri Szeszgyár és Finomító Kft. 1998.08.06. Controll SGS

22. HAJDUKOMM Kft. 1999.03.04. Qualimed TÜV R.E.

23. Hejõcsabai Cement és Mészipari Rt. 1996.12.13. Szenzor SGS Hungária

24. Hungaro-Chemicals Kft. 1998.08.24. Qualimed TÜV R.E.

25. Hungarotruck Kft. 1998.06.19. Lloyd�s

26. IBM Storage Products Kft. 1998.08.13. Denkstatt BVQI

27. INNOTEAM Kft. 1998.11.30. TÜV R.E.

28. KALOPLASZTIK Kft. 1997.09.19. Controll SGS Hungária

29. KNORR-Bremse Kft. 1998.09.22. Deloitte BVQI

30. Környezetvédelmi Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert

31. Linde-Gaz Magyarország Rt. 1998.08.13. Controll TÜV Hessen

32. MAGYAR SUZUKI Rt.* 1998.04.02. AIB-VINCOTTE

33. Merlin Gerin Zala Kft. 1998.12.01. Szenzor MSZT

34. MOL Rt. Komáromi Finomító* 1998.02.25. Szenzor SGS Hungária

35. Multitec Kft. 1999.03.30. SGS Hungária

36. NEUTRONICS Ecoplast Kft. 1999.04.21. MSZT-ÖQS

37. OLAJTERV Rt. 1998.12.20. Controll SGS Hungária

38. OPEL Magyarország Jármûgyártó Kft.** 1997.12.01. Szenzor Lloyd�s

39. OVIBER Kft. 1998.06.19. Szenzor SGS Hungária

40. Palota Környezetvédelmi Kft. 1998.12.11. Imsys Eurocert

41. Pannonpipe Mûanyagipari Kft. 1998.01.14. TÜV R.H.VRF TÜV R.E.

42. Pécsi Környezetvédelmi Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert

43. Philips Monitoripar Kft. 1997.12.10. MSZT-ÖQS

44. Purator Hungária Kft. 1998.06.12. Stenum SGS Hungária

45. Septiker Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert

46. Septox Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert

47. Siemens Rt. 1998.01.22. DQS

48. Siemens Telefongyár Kft.* 1998.09.16. Imsys BVQI

49. Taurus EMERGÉ Gumiipari Kft. 1997.05.23. Qualiprod DNV

50. Temic Telefunken Microelectronic Kft.* 1997.11.30. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.

51. UNILEVER,Veszprémi Jégkrémgyára 1998.07.15. Controll BVQI

52. VÁV Union Kft. 1999.05.05. Consact Dekra

53. Vulkán Faszéngyártó és Forgalmazó Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert

54. Zwack Unicum Rt.* 1999.06.30. Szenzor Lloyd�s

55. Állami Autópálya Rt. 1999.10.01. TÜV.R.H.VRF TÜV R.E.

56. ABB Power Generation 1998.12. Imsys ERM CVS LTD.

57. ALCOA Európai Keréktermék Gyártó Kft. 1999. Szenzor TÜV R.E.

58. Aral Hungária Kft. 1998.11.17. ÖQS

59. Balaton Bútorgyár Rt. 1999. TÜV.R.H.VRF TÜV R.E

60. BUBIV Bútor Palota Kft. 1998.12.11. Imsys Eurocert

61. CONTROLL Min.Tanácsadó Iroda* 1998.01.06. SGS Hungária

62. Electrolux CR Kft. 1999.05.01. TÜV.R.H.VRF TÜV. Bayern

63. Electrolux Lehel Kft. 1999.05.01. TÜV.R.H.VRF TÜV. Bayern

64. Electrolux Leisure Appliances Kft.* 1999.05.01. TÜV.R.H.VRF TÜV. Bayern

65. Denso Hungary Kft. 1999. 10.26 Denkstatt Lloyd�s

66. Dorogi Hulladékégeto Kft.* 1999. Consact DNV

67. Henkel Magyarország Kft. Ragasztógyár 1999.05.19. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.

68. Herendi Porcelánmanufaktura Rt. 1998.09.01. Szenzor TÜV R.E.

69. Kör-Gép Technológia Kft. 1998.12.08. Imsys Eurocert

70. Kristály 99 Szolgáltató Kft. 1999 TÜV. R.E.

71. Kanizsa Trend Kft. 1998.01.01. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.

72. KÉSZ Kft. 1998.09.22. Controll SGS Hungária

73. Lindab Kft. 1999 TÜV.R.E.

74. MEDITOP Gyógyszeripari Kft. 1999. Controll SGS Hungária

75. MOL Rt. Zalai Finomító* 1998. Szenzor SGS Hungária

76. MOL Rt. Tiszai Finomító* 1996.12.01. Szenzor BSI

77. MOL Rt. Töltõállomás üzletág* 1998.12.07. Szenzor SGS Hungária

78. NETTA Környezetvédõ és Hull. hasznosító Kft. 1999.05.31. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.

79. Polár Stúdió Kft. 1999. 09.28 MSZT

80. PYRUS-RUMPOLD Rt. 1999.04.07. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.

81. SONY Hungária Kft. 1999. 08.23 SGS Hungária

82. Sajó Hulladék- és Szennyvíztisztító Kft. 1998.12.09. Imsys Eurocert

83. Saubermacher- Ryno Hulladékgyûjtõ Kft. 1998.11.25. Imsys Eurocert

84. SILVO Rt. 1999. TÜV R.E.

88. Schneider Electric Hungária* 1999.08. 04 MSZT

86. TAURUS Carbonpack 1998.04.02. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.

87. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. 1997.12.01. Controll TÜV R.E.

88. Vezérléstechnikai Alkatrészgyártó Rt. 1999. TÜV. R.E.

89. UNILEVER Magyarország Kft., Rákospalota 1998.03.01. Szenzor P.E SGS Hungária

12 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ-TÉL (11)

Környezetbarát iroda

Ez év nyarán lezárult a KÖVET Környe-zet-barát iroda programjának Német kör-nyezetvédelmi Alapítvány (DBU) általtámogatott része. A program 1997 szep-temberében indult. Fõ célja az irodai mun-kahelyek környezetbarát kialakítása, a dol-gozók tudatformálása, a környezetbaráttermékek használatának elterjesztése.

A program során készült egy kézikönyv,amely az irodai környezet- és egészségvé-delemrõl szól, és gyakorlati útmutatóul isszolgál. Az útmutató külföldi szakirodalomés hazai cégek megkérdezése, felkutatásaalapján készült. A kézikönyv összeállítását,az elsõ modellirodák kialakítását a NémetKörnyezetvédelmi Alapítvány (DBU) fi-nanszírozta. A három modelliroda a csoma-golóanyagokat készítõ és forgalmazóGOMA Rt., a 2 Zsiráf Ifjúsági Lapkiadó,amely szerkesztõséget is mûködtet, vala-mint a Deloitte & Touche TanácsadóKft. Emellett elkötelezettségbõl és példa-mutatás céljából környezettudatos intézke-

déseket tett irodai munkájának kialakításasorán a ConsAct Minõségügyi Tanács-adó Kft. is.

A környezetbarát iroda program egyikcélja az irodában keletkezõ hulladékokmennyiségének csökkentése, az energia-takarékosság elõsegítése.

A gyakorlati megvalósítás során igenfontos szempont a megelõzõ környezet-védelem, a környezetbarát/újrahasznosí-tott papír használata, a takarékos papír-felhasználás, az irodai szelektív hulladék-

gyûjtés bevezetése, különös tekintettel aveszélyes hulladékok gyûjtésére.

1999-õszétõl a tanfolyamok ön-költségesek. Ez évben három alkalom-mal tartottunk tréninget a KÖVET épüle-tében, a legutóbbi oktatás szeptember 29-én volt. Külsõ helyszínen is folynak képzé-sek (pl. MATÁV).

A részvételi díj nem magas, de vannakolyan társadalmi csoportok, amelyek mégezt sem tudják megfizetni. A környezet-barát iroda tanfolyami költségét ezért aKanadai Nagykövetség is támogatja,így például hatóságok, nonprofit szerve-zetek, önkormányzatok, iskolák résztvevõiszámára. A részvételi díj a teljes egyötö-de. A témában ismeretterjesztõ mûsor iskészül, amely a GAIA Ökológiai Film-újság rendezésében kerül elõre látható-an december közepén a Magyar Televí-zió mûsorára. A mûsorra kerülés pontosidejét még nem tudjuk, de a KÖVET Ak-tuálisban értesítjük tagjainkat. Pontosabbinformáció az oktatás témaköreirõl a kézi-könyvbõl kapható.

Krecz Ágnes/KÖVET

Támogatók

Kanadai Nagykövetség

Német KörnyezetvédelmiAlapítvány

Könyvismertetõ

KÖRNYEZETBARÁT IRODA KÉZIKÖNYVÚtmutató az irodai munkahelyek

környezet- és egészségkímélõkialakításához

Nyelv: MagyarJelleg: KézikönyvKiadó: © Közgazdaságiés Jogi Könyvkiadó, 1999Terjedelem: 170 oldal, A4Fogyasztói ár: 1990 FtSzerzõ: Zsótér Gabriella

A kézikönyv bemutatja az irodai munka kü-lönbözõ területein � a papírhasználattól, aszámítógép elõtti munkavégzésen át a ta-karításig � az ajánlott környezet- és egész-ségvédelmi intézkedéseket. Témakörök:Környezetbarát termék jelek; Amit a pa-pírról tudni kell; Ezer aprócikk - tollak, ce-ruzák, hibajavítók, mappák; Számítógépek,Fénymásológépek, Nyomtatók; Bútorok;Belsõ légtér - növények az irodában; Azenergiatakarékosságról; Takarítás. A kézi-könyv végén található címek (pl. hulladék-átvétellel foglalkozó cégek) segítik a gya-korlati megvalósítást.

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ -TÉL(11) l 13

Közép-európai tanulmányúta tisztább termelésrõl

Az UNIDO 1999. október 19. és november1. között tanulmányutat szervezett indiai,kínai, vietnami, közép-amerikai és svájciTisztább Termelés Központok, illetve iparikörnyezetvédelemmel foglalkozó szerveze-tek tisztább termelési témákban már jártasképviselõi számára továbbképzési céllal. Atanulmányút 15 meghívottja 2-3 napos sze-mináriumokon vett részt a szlovák, cseh ésmagyar Tisztább Termelés Központokban,valamint az UNIDO bécsi központjában.

A szemináriumok a tisztább termeléskoncepcióját és gyakorlatát különbözõaspektusokból világították meg. A szlová-kiai program a tisztább termelés és a kör-nyezetközpontú irányítási rendszerek in-tegrált bevezetésére helyezte a hangsúlyt;az elméleti alapokat konkrét projektekenis bemutatták. Az UNIDO bécsi központjá-ban a megelõzõ környezetvédelem elter-jesztésére irányuló programokat ismerhet-ték meg a vendégek. A vitával egybekö-tött elõadások többek között a nemzetitisztább termelés központok mûködte-tésének tapasztalatairól és jövõjérõl, va-lamint az UNIDO kis- és középvállalatokatérintõ, illetve szennyezésmegelõzõ beru-házásokat támogató indiai programjárólszóltak. A cseh Tisztább Termelés Központmunkatársai bemutatták központjukmûködését, jelentõsebb tisztább termelésttámogató önkormányzati projektjeiket, va-lamint folytatták a Szlovákiában megkez-dett témát a tisztább termelés és a kör-

nyezetközpontú irányítási rendszerek in-tegrálási lehetõségeirõl.

A Tisztább Termelés Magyarországi Köz-pontjában október 28-29-én tartott sze-mináriumon az alábbi témákban mélyül-hettek el a résztvevõk. A szemináriumotmegnyitó Kerekes Sándor igazgató elsõelõadásában a megelõzõ környezeti poli-tika jelentõségét és elõnyeit világította mega reaktív környezeti politikával szembe-állítva, makroszintû megközelítésben. Azelõadást különösen hasznosnak értékeltékaz országuk környezeti politikájának ala-kításában aktívan résztvevõ vendégek. Ez-után a vállalati környezeti beszámolók vizs-gálata következett abból a szempontból,hogy milyen kritériumoknak kell megfelel-niük a környezeti beszámolóknak és a kör-nyezeti teljesítmény azok alapjául szolgá-ló mérõszámainak ahhoz, hogy megbízha-tóan tükrözzék a vállalat környezeti teljesít-ményét, és a fenntartható fejlõdés egyikfontos mutatójává válhassanak.

Délután a környezeti számvitel, illetvea környezeti pénzügyek tisztább termelésszempontjából jelentõséggel bíró terüle-teibe nyerhettek betekintést a résztvevõk.Csutora Mária valós problémákon alapulóesettanulmányok felhasználásával mutat-ta be a környezeti költségek fajtáit, elszá-molási lehetõségeit és az elszámoláskorfelmerülõ problémákat. A lényeges � és arésztvevõk túlnyomó többsége számárateljesen új � információ elsajátításátmunkalapok és közös munka segítették.

A második nap üzemlátogatással kez-dõdött: a tisztább termelési koncepció gya-

korlati megvalósítását a Dunapack pél-dáján tanulmányozhatták a résztvevõk.Délután elõször Galli Miklós tartott elõ-adást a tisztább termelés központok vi-lágszerte bõvülõ hálózatának mûködésé-rõl, a hálózatépítés tapasztalatairól és aTTMK 1999-ben szervezett legfontosabbprojektjeirõl (TISOT, ERCP konferenciastb.). Ezt követõen Nemcsicsné Zsóka Ág-nes ismertette a Környezetgazdaság-ta-ni és Technológiai Tanszék 1999-es vál-lalati kutatásának eredményeit, amely amagyar feldolgozóipari vállalatok környe-zeti teljesítményének felmérésére és ér-tékelésére irányult, különös tekintettel avállalatok által alkalmazott környezeti me-nedzsment elemeire és tisztább terme-lési módszerekre. A kétnapos szeminári-um záróelõadását Zilahy Gyula tartotta,aki a benchmarking szemlélet és mód-szer vállalati környezetvédelemben �azon belül is elsõsorban a tisztábbtermelésben � való alkalmazási lehetõ-ségeit mutatta be. Ez a téma szintén új-szerû volt a vendégek túlnyomó többsé-ge számára.

A különbözõ helyszíneken zajló sze-mináriumokkal és az azokon elhangzottelõadásokkal kapcsolatban a résztvevõkértékelõlapot töltöttek ki, amelyek alap-ján elmondható, hogy a vendégek szak-mailag meg voltak elégedve a tanulmány-úttal, és számos új � elmélyülésre és al-kalmazásra érdemes � területtel, témá-val ismerkedtek meg a tisztább termelésvonatkozásában.

Nemcsicsné Zsóka Ágnes/TTMK

Joint Bulletin of the HCPC and KÖVET-INEM Hungária to promote cleaner productionand environmental management - English Summary

The 1999 Fall issue of �Zölden és Nyere-

ségesen� concentrates on the 6th Euro-

pean Roundtable on Cleaner Production.

This event, organised by the HCPC, has

brought together leading European en-

vironmental experts dealing with pre-

ventive environmental issues. An article

on cleaner production and zero emis-

sion solutions, authored by Hans

Schnitzer, professor of the Technical

University of Graz is included in this is-

sue as well as the welcome speech de-

livered by Pál Pepó during the opening

ceremony.

An article by Gergely Tóth and András

Kis presents the results of a PHARE

study aimed at quantifying the domes-

tic costs and benefits of the introduc-

tion of the European IPPC directive in

Hungary.

This month list of companies certified

by the principles of the ISO14001 in-

ternational standard consists of 90 en-

terprises which figure shows a constant

increase in this field.

Ágnes Nemcsicsné Zsóka summarises

the results of the UNIDO organised Eu-

ropean Study Trip on Cleaner Produc-

tion for members of Cleaner Produc-

tion Centres in third world countries.

Other highlights: ABEI (Aarhus Busi-

ness Environment Initiative): Hungary

as a model country?; Eco-rating: en-

vironmental performance as an indi-

cator and forecast of stock prices;

Hungarian IPPC webpage, the Environ-

mentally friendly office program con-

tinues, new regulations, events calen-

dar, vacancies.

Gyula Zilahy/HCPC

14 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ-TÉL (11)

Kiss Andrea 24 éves, Pécsett a Pollack Mi-hály Mûszaki Fõiskola környezetmérnöki sza-kán végzett. Tanulmányai befejezése után aGemenc Volán Rt.-nél környezetvédelmimunkatársként, majd a Biofilter Kft.-nél mi-nõségügyi vezetõként, illetve környezet-védelmi megbízottként szerzett tapasztala-tot. Számítógépes ismeretekkel rendelkezik,németül beszél. ( 06-20-9560-173

Schandl Anna 24 éves, a Budapesti Mû-szaki Egyetem Vegyészmérnöki karánakbiomérnöki szakán végzett. Szakmai gyakor-latait a SANOFI gyógyszergyárnál (Francia-ország), illetve Gyöngyösoroszin (környe-zetvédelmi kárfelmérés) végezte. Francia, il-letve angol középfokú nyelvvizsgával, vala-mint B típusú jogosítvánnyal rendelkezik.( 3768-961

Szabó Anikó 26 éves környezetmérnök. Dip-lomáját a Miskolci Egyetem Kohómérnöki ka-rának környezetvédelmi szakán szerezte.Szakmai gyakorlatot a Csepeli Fémmû Rt.Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi osz-tályán, valamint a Diósgyõri Acélmûvek Rt.Környezetvédelmi osztályán szerzett, néme-tül beszél, számítógépes ismeretekkel ren-delkezik. ( 06-46-391-613

Martin Miklós 23 éves, jelenleg az Állam-igazgatási Fõiskola Környezetvédelmi szakánmásoddiplomás levelezõ hallgató. Diplo-mamunkáját településtanból írta. Felsõfokú,

környezetvédelmi szakmai anyaggal bõvítettangol nyelvvizsgával, valamint számítógépesismeretekkel rendelkezik. ( 331-4011

Jeszenszky Zsuzsa 23 éves, a BudapestiMûszaki Egyetem Vegyészmérnöki karánakbiomérnöki szakán végzett. Diplomamun-káját Franciaországban írta. Szakmai gyakor-latai során tapasztalatot szerzett többek kö-zött a gyümölcshulladékok újra-hasznosítása,az ipari víztározók üledékének remediálása,valamint a hulladéklerakó talajszennyezé-seinek vizsgálata témakörökben. Tárgyaló-képes francia nyelvtudással, középfokú an-gol nyelvvizsgával, számítógépes ismeretek-kel, valamint B kategóriás jogosítvánnyalrendelkezik. ( 06-20-330-4311

Gedeon Csongor 28 éves, a szegedi JATEbiológus szakán végzett ökológusként. 1992-1993-as tanévben EMLA ösztöndíjat kapott,amelynek keretében a magyarországi nem-zeti parkokkal foglalkozott. Felsõfokú héber,középfokú angol nyelvvizsgával, középszin-tû spanyol nyelvtudással, valamint A és B tí-pusú jogosítvánnyal rendelkezik. ( 250-2687

Torma Andrew 25 éves, tanulmányait a bu-dapesti Közép-Európai Egyetemen, valaminttorontói, illetve svédországi egyetemeken vé-gezte. Szakmai gyakorlatai során többek kö-zött részt vett szennyezett területek kármen-tesítési terveinek kidolgozásában, környeze-ti felülvizsgálatokon, illetve környezeti ha-tásvizsgálatokon, emellett megismerte azauditálás, környezeti teljesítményértékelés,környezeti jelentéskészítés módszereit. Anya-

nyelvi angolnyelvtudással, 3 éves külföldiszakmai tapasztalattal, valamint számítógé-pes ismeretekkel rendelkezik. ( 275-4359

Köcski Tamás 24 éves, a pécsi Pollack Mi-hály Mûszaki Fõiskolán szerzett környezetmér-nöki szakképesítést. Diplomamunkáját a sze-lektív hulladékgyûjtés környezetre, gazdaság-ra, társadalomra gyakorolt hatásából írta. Mun-kája során elsõsorban hulladék-újrahasz-nosítással, illetve levegõtisztaság-védelemmelkíván foglalkozni. Német nyelvbõl alapfokúnyelvvizsgával, valamint számítógépes isme-retekkel rendelkezik. További információ: KÖ-VET titkárság, ( 331-6763

Cseh Gábor, 29 éves gépészmérnök (BMEKözlekedésmérnöki kar), közgazdász (BKE).Szakmai gyakorlat: Ganz- Hunslet Rt. Buda-pest segéd-mérnök, CEU KörnyezetfejlesztésiIntézet menedzser-aszisztens, ENSZ- EGBIpari baleseteket megelõzési Regionális Ko-ordinációs Központ.: szakreferens. Angol ésnémet nyelvtudással, illetve számítógépes is-meretekkel rendelkezik. További információ:KÖVET titkárság, ( 331-6763

Marton Marcell, 30 éves faipari mérnök (Fa-ipari Egyetem, Sopron), környezetvédelmiszakmérnök.Szakmai gyakorlat: Belsõépítészeti munkákszakmai vezetése faipari mérnökként, FaipariKutatóintézetben alkalmazott kutató mérnök,tudományos munkatárs. Alapfokú angolnyelvismeretekkel és gépkocsi vezetõi enge-déllyel rendelkezik. További információ:( 388-5938, 7 marcellus@dpg.hu

Álláskeresõk

A végzés indoklása szerint az Egyesület kiemelkedõen közhasznú tevé-kenysége során az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének álta-lános szabályairól 37., 38., 39., 41., 42., 54., 55. §-aiban írott feladatokatvégzi. Ezáltal közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatokat lát el,amelyekrõl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabályrendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormány-zatnak kell gondoskodnia.A bírósági végzés kimondja, hogy az Egyesület mûködési szabályai min-denben megfelelnek a Khtv. elõírásainak, ezért a Fõvárosi Bíróság az1997. évi CLVI. törvény ide vonatkozó paragrafusai alapján a Környe-zettudatos Vállalatirányítási Egyesületet kiemelkedõen közhasz-nú szervezetnek minõsítette, amely döntés 1999. szeptember 24-énemelkedett jogerõre.Mindez a támogatást nyújtó adózó számára lehetõvé teszi, hogya közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek vissza-fizetési kötelezettség nélkül adott támogatással, juttatással � adománnyal

� meghatározott feltételek mellett és meghatározott arányban csökkentse az adózás elõtti eredményét.Adóalap-kedvezményként [Tao tv. 7. § (1) bekezdés z) pont és (5)-(7) bekezdés] az adózó a kiemelkedõen közhasznú szervezetrészére adott adomány 150 százalékát, továbbá a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén azelsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen adott adomány további 20 százalékát, de együttesen legfeljebb az adózás elõttieredmény 20 százalékát érvényesítheti.Az új jogállás új kötelezettségeket is ró az Egyesületre, jobb átláthatóság (közhasznúsági jelentés), és nem csak tagok felényújtott szolgáltatások tekintetében.Módosított alapszabályunk megtalálható internetes oldalunkon: http://kovet.ktm.hu, de kérésre nyomtatott formában is el-küldjük.

További információért kérjük, keresse a KÖVET titkárságot:Weisz Tamás, ( 331-6763, 331-7578; 7 weisz@mail.neti.hu

A KÖVET KIEMELKEDÕEN KÖZHASZNÚ SZERVEZET

A Környezettudatos Vállalatirányítá-si Egyesület 1998 júniusában kérvé-nyezte a Fõvárosi Bíróságtól kiemel-kedõen közhasznúvá minõsítését. Ez-úton szeretnénk nyilvánosságra hoz-ni: a bíróság a becsatolt alapszabály-módosítás és egyéb iratok alapjánmegállapította, hogy az Egyesület az1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) 26. §c., pontjának 9. alpontjában foglaltkörnyezetvédelmi közhasznú tevé-kenységet folytat.

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ -TÉL(11) l 15

Hazai rendezvények

DAT konferencia

A Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövet-sége és a Környezetvédelmi Szövetségegyütt szervezte meg 1999. november8-11. között a DAT konferenciát, amely-nek keretén belül Környezetvédelmi adat-bázisok kerültek bemutatásra. Helyszín:Thermal Hotel HeliaTovábbi információ: MAK titkárság,(: 213-5089, 7: mak@dbassoc.hu

Terület- és településfejlesztésikonferencia, Környezetvédelem

MTESZ Vas Megyei Szervezete szervezé-sében és a Környezetvédelmi InformációsKlub rendezésében került sor a konferen-ciára Bükkfürdõn, 1999. november 15-17. között. A konferencia témakörei: Re-gionális politika az EU integráció tükrében;Területfejlesztés és az agrár környezetvé-delem; A településfejlesztés aktuális kör-nyezetvédelmi feladatai; Kommunálishul-ladék-gazdálkodás.További információ: KVIK, (: 222-2276,fax: 252-84-52, 7: kvikegy@elender.hu.

Ipari Környezetvédelem �99

Az A. A Stadium Kft. 1999. november16-17. között konferenciát szervezett,amelynek fõ témája idén a szilárd, folya-dék és gáznemû hulladékok problemati-kája volt. A konferencia helyszíne a siófo-ki Hotel Magistern volt.További információ: Dorkó Éva,(: 62/431-927,7: stadium@elender.hu

Elsõ Nemzetközi KörnyezetvédelmiTechnológia Konferencia

Az Európai Unióba belépésre várakozó or-szágok programja az elérhetõ és fenntart-ható fejlõdésrõl címmel 1999. november18-án a HUDEFO és a Termikus Deszorp-ciós Technológia Gyártó Kft. közös konfe-renciát szervezett. A konferencián résztvett, és azt támogatta a Gazdasági Minisz-térium, a Környezetvédelmi Minisztérium,valamint az ITD Hungary.Helyszín: Danubius Hotel GellértTovábbi információ: Edward Someus,(: 20/980-6996, 7: edward@mail.inext.hu

EU-csatlakozássalkapcsolatos hazai feladatok idõbeli

ütemezése

EU-csatlakozással kapcsolatos hazai fel-adatok idõbeli ütemezésérõl címmel elõ-adást szervez 1999. december 2-án a

Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsé-ge. Az elõadás helyszíne: Kossuth tér 6-8.702. terem.További információ: KSZSZ, (: 350-7271

Biotechnológia

1999. december 7-én Budapesten har-madszor rendezi meg a német AiF a Né-met Magyar Innovációs Kooperációs Na-pot. A fõ téma: Biotechnológia.További információ: Jancsó András,(: 301-2089, 7: jancso@mail.neti.hu

Környezetbarát irodatanfolyam

A KÖVET-INEM Hungária február 10-én,Budapesten egynapos oktatást tart az iro-dai környezet- és egészségvédelemrõl.További információ: Weisz Tamás,(: 331-6763,7: weisz@mail.neti.hu

I. Kárpátok-EurorégióHulladékgazdálkodási

konferencia

A 2000. március 2-3-án, Gyöngyösönmegrendezésre kerülõ konferencia céljatöbbek között a kommunálishulladék-ke-zelés, hulladékhasznosítás aktuális prob-lémáinak megvitatása, a témakör tudomá-nyos, kutatási eredményeinek bemutatá-sa, a kapcsolódó technológiák ismerteté-se, regionális szemlélet elõsegítése a hul-ladékkezelés vonatkozásában.További információ: Gyöngyös Városgon-dozási Rt., (: 37/311-731

Környezeti vezetõ-és auditorképzés

Ismételten megrendezésre kerül az MSZT-KÖVET közös rendezvénye.Környezeti vezetõképzés idõpontja: 2000.február 21-24., illetve március 6-9.;Környezeti auditorképzés: 2000. márci-us 27-31.További Információ: MSZT OktatásiOsztály Varga Sándorné, (: 217-2368

zetvédelem tejes témakörét mutatta be agyártók és felhasználók részére egyaránt.További információ: HEXFORM Kft.,(: 266-5644

Romanian Environmental Forum

November 16-19. között Bukarestbennemzetközi környezetvédelmi fórumotrendeztek. A részvevõknek lehetõségüknyílt kapcsolatteremtésre a román környe-zetvédelmi ipar és számos nemzetköziszervezet képviselõivel.További információ: Adrien Relicovschi,(: 41-1-320-21-39, 2: 40-1-620-56-53,7: gsf@ebony.ro,Internet: www.gsf.ebony.ro

Elektronikai hulladékokújrahasznosítása 2.

Elektronikai hulladékok újrahasznosítása 2.címmel az ERA Technology 1999. novem-ber 24-én konferenciát szervezett Lon-donban. A konferencia fõ témái: az EUelektronikai hulladékrendelete, az egyesEU-országok elektronikai hulladék újra-hasznosítására vonatkozó programjai, új-rahasznosítási rendszer bevezetése.Helyszín: London, Mariott HotelTovábbi információ: Emma Gardner,(: +44 (0) 1372-367064,7: emma.gardner@era.co.uk

3rd Europen Waste Forum

1999. november 29-30. között,Brüsszelben hulladékkal foglalkozó konfe-renciát rendeztek. Témakörök: Európai jogés politika; Csomagolóanyagok mennyisé-gének csökkentése, fogyasztói jogok; Kör-nyezetbarát termék jelek; Közgazdaságieszközök; Veszélyes hulladékok; Szelektívhulladékgyûjtés.További információ: 2: 32-2-775-76-21,Internet: www.ibgebim.be/forum

Globalisation, Ecology andEconomy- Bridging Worlds

November 24-26. között Tilburgban(Hollandia) rendezték meg a globali-zációval, foglalkoztatással, gazdasági fej-lõdéssel, biodiverzitással, európai kutatá-si programokkal, együttmûködésekkel fog-lalkozó konferenciát.További információ: Conference Secre-tariat (: 31-13-466-32-402: 31-13-466-32-507: ecnc@ecnc.nl, www.ecnc.nl

�Bio-engineering and Products�nemzetközi vásár

2000. február 17-18-án Bio-engi-neering and Products címmel nemzet-közi vásárt rendeznek Stuttgartban a

Külföldi rendezvények

Nemzetközi Környezetvédelmi,Hulladékhazsnosítási, Energetikai

Szakkiállítás

A HEXFORM Kiállítási Kft. kollektív magyarrészvételt szervezett a Liszabonban 1999.november 10-14. között megrendezettEXPOAMBIENTE szakvásárra. A térség leg-nagyobb szakirányú rendezvénye a környe-

16 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1999. ÕSZ-TÉL (11)

Zölden és nyereségesen - Hírlevél

A KÖVET a környezettudatos szervezeti mûkö-dést segítõ, nem nyereségorientált, független szer-vezet, amely az INEM nemzetközi hálózatának tag-ja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem�zöld mintavállalatok�, hanem a környezetért fe-lelõsséget érzõ cégek, amelyek lehetõségük sze-rint mûködésüket is ezen szempontok szerint ala-kítják, és terjesztik a környezetkímélõ mûködésrevonatkozó ismereteket.A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezetttisztább termelési központok nemzetközi hálózatá-nak a tagja, amelynek célja a megelõzõ környezet-védelem magyarországi elterjesztése.A Zölden és nyereségesen c. Hírlevél negyed-évente jelenik meg a témára vonatkozó informáci-ókkal. A cikkek a forrás megjelölésével szabadonközölhetõk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiketa kiadvány színvonalának növelése érdekében.

Mûszaki Könyvkiadó1300 Budapest 3., Pf. 48.( 437-2405 2 437-2404

A hírlevél KÖVET tagoknak ingyenes,vagy megrendelhetõ éves 1500 Ft-os áron

További információ:Tóth Gergely, szerkesztõ, KÖVET

1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.* 1387 Budapest 62, Pf. 17.( 331-6763 2 332-0787

Zilahy Gyula, TTMKc/o BKE, 1093 Budapest, Kinizsi u. 1-7.

* 1828 Budapest 5., Pf. 489.( / 2 217-9588, ( 215-5808, 215-5808

Hírlevelünk elõosztályozott papírhulladékból,fehérített szalmacelluózból gyártott környezet-barát Geminius Press nyomópapíron készült.

Dabas jegyzet Kft.

Table of contents1 European Cleaner Production

Roundtable

2 From cleaner productionto zeroemission

4 Opening remarks of Pál Pepó

5 International Declarationon Cleaner Production

6 Expected costs of the EU�s IPPCdirective and environmentalmodernisation in Hungaery

7 New environmental regulations

8 Hungary in a model country role?

9 Environmental performance vs. stockprices

11 Hungarian EMS register program

12 Enviromentally friendly office

13 Study trip on cleaner production

13 ENGLISH SUMMARY

14 Vacancies and applications

15 Hungarian and foreign events

This Bulletin is the joint publication of the Hungarian Associ-ation for Environmentally Aware Management (KÖVET-INEMHungária), the Hungarian Cleaner Production Centre (HCPC)and the Technical Publishers. For more information pleasecall KÖVET at (36 1) 331-6763 or HCPC (36 1) 217-9588

biotechnológiai folyamatokról, alkalma-zásokról és termékekrõl, a �4th Interna-tional Congress for Biochemical Engi-neering� rendezvénnyel egy idõben. Avásár ideális fórum lesz biotechnológi-ával foglalkozó vállalatok, nagy cégek,kutató intézetek, szolgáltatók közti kap-csolatépítésre. Három kulcsterületrekoncentrálnak: Egészségügy és vegy-ipar; Környezetvédelem és energia;Mezõgazdaság és élelmezés.További információ: Ms. Silke Müller pro-jekt menedzser(: +49 (0) 711/25895417: silke.mueller@messe-stuttgart.de;www.messe-stuttgart.de

X. Víz Világkonferencia

2000. március 12-17. között Melbourne-ben kerül megrendezésre a X. Víz Világ-konferencia.További információ: Konferencia titkársá-ga, (: +61 3 9682 0244,7: worldwater@icms.com.au,internet: www.icms.com.au/worldwater

XVI. Fényelektromos NapenergiaKonferencia és Kiállítás

2000. május 1-5. között rendezik a XVI.Fényelektromos Napenergia Konferenci-át és Kiállítást Glasgowban (Nagy-Britan-nia). A rendezvény a fotovoltaikus (PV)technológia fejlõdését kívánja bemutat-ni, a gyakorlati alkalmazásra koncentrálés költség-hatékony módszerekre kívánrámutatni. A programok közé tartoznak:plenáris ülések a PV technológia jelenle-gi helyzetérõl, szóbeli és poszterbemuta-tók a tudományos kutatásokról, fejlesz-tésekrõl, demonstrációs projektekrõl, PVtermékek és szolgáltatások kiállítása, tu-dományos kirándulások.További információ: 7: pv.conf@jrc.it,internet: http:// www.wip.tnet.de/pv00.htm

VIII. IEEE Nemzetközi Szimpóziumelektronika és környezetvédelem

témakörben

San Franciscóban 2000. május 8-10. kö-zött kerül megrendezésre a VIII. Nemzet-közi Szimpózium, amelynek idei témájakompetitív elõny a környezetvédelmi ve-zetés segítségével.További információ: IEEE,(: (732) 562-3875,internet: http://computer.org/tab/ehsc

IV. ECWATECH NemzetköziKonferencia és Kiállítás

2000. május 30. és június 2. közöttMoszkvában kerül megrendezésre a IV.Nemzetközi Konferencia és Kiállítás Víz:Ökológia és Technológia címmel. Fõbb té-

mák: vízkészletek, vízbeszerzés, szenny-víztisztítás, ökonómia és jog, vízminõség-vizsgálati rendszerek.További információ: kiállítási titkárság,(: +7-095-975-3423,7: ecwatech@sibico.com

III. Európai Hulladékfórum

Brüsszelben, 1999. november 29-30.között került megrendezésre a III. Eu-rópai Hulladékfórum. Elõadáscímek: Cso-magolási hulladékok csökkentése, Elekt-romos-, illetve elektronikus berendezé-sek élettartamának optimalizálása, Ter-mékek ökocímkézése, Ökonómiai eszkö-zök és hulladékok, Veszélyes kibocsátá-sok figyelemmel kísérése hulladékége-téskor, Hulladékok szelektálása, újra-hasznosítása.További információ: IBGE Service Info-Environment, (: +32 2 775 75 75,7: info@ibgebim.be, internet:www.ibgebim.be

Fenntartható fejlõdésés gazdasági növekedés

Közép- és Kelet-Európában

1999. december 16-19-e között kerül meg-rendezésre a Fenntartható fejlõdés és gaz-dasági növekedés Közép- és Kelet-Euró-pában c. szemináriumsorozat Ljubljaná-ban. A szemináriumok célja a szlovéniai,illetve a nemzetközi irányelvek, programokbemutatása, valamint összehasonlítása azIPPC direktívában (integrált szennyezés-megelõzés és ellenõrzés) kiemelt legjobbelérhetõ technikák (BAT) elõsegítésére, tá-mogatására. Ezenkívül még kiemelt téma-körök a biodiverzitás és a egészségvéde-lem is. A rendezvényre számos szlovén mi-niszter és professzor mellett elõadókéntmeghívást kapott a KÖVET is.További információ: KÖVET; ( 331-6763,3317578