Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges kompetenciarendszere

HELYZETKÉP A DIGITÁLIS

KÖZOKTATÁS TERÜLETÉRŐL,

A FEJLESZTÉS EGY LEHETSÉGES

KOMPETENCIARENDSZERE

szimpózium

Országos Neveléstudományi Konferencia,

Nyíregyháza, 2017.11.09-11

A SZIMPÓZIUM ALAPJÁT KÉPEZŐ

HÁTTÉRTANULMÁNY-KÖTET

https://goo.gl/QFi9hG


HÁTTÉRTANULMÁNY-KÖTET TARTALMA

A SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI

Szimpóziumvezető: Hülber László

Opponens: Hunya Márta

1. Török Balázs, Király Sándor: Nemzetközi, nemzeti oktatás-informatikai szabályozások

2. Komló Csaba: Nemzetközi, nemzeti digitális iskolafejlesztő programok

3. Racsko Réka: Hazai digitális iskolafejlesztő programok

4. Czirfusz Dóra, Habók Lilla: Közoktatás szereplőinek digitális felkészültsége

5. Lanszki Anita: Az IKT műveltség fejlesztése egy adaptált digitális kompetenciarendszer

Nemzetközi oktatás-informatikai

szabályozások, útmutatók

Török BalázsEKE-OFI

• Az informatikai szektor folyamatosan bővülő ágazat az 1990-es évek óta.

• Az oktatás felvőpiaccá és esetenként megrendelővé vált a szektor irányában.

• A két rendszer kapcsolódása eltérő dinamikával és eltérő közpolitikai szándékok mentén történt.

• Az EU koordinatív, kezdeményező szerepet vállalt az informatikai szektor és az oktatás összekapcsolásában.

A gazdaság informatikai szektora és az Európai Unió közpolitikái

• 2000 körül körvonalazódott az eEuropestratégia (Európai Tanács)

• eLearning initiative - Designing Tomorrow'sEducation

• (1) infrastruktúra és a hálózati hozzáférés

• (2) a készségfejlesztés és az új technológiák alkalmazása

• (3) multimédia-tartalomszolgáltatás

• (4) tudásközpontok hálózati összekapcsolása

• Memorandum az egész életen át tartó tanulásról


e-learning program (Európai Parlament és Tanács )

• (1) a digitális írástudás és szövegértés képességének fejlesztése;

• (2) felsőoktatási tanulmányi utaztató programokhoz (pl. Erasmus) kapcsolódóan egyfajta európai virtuális „campus” létesítésének szándéka

• (3) kétoldalú innovatív hálózati együttműködés az általános és középiskolák között Európában (e-twining),

• (4) a tanárképzés támogatása.


Lifelong Learning koncepció,

DeSeCo (Defining and selecting key competencies)(OECD)

1. anyanyelvi kommunikáció

2. idegen nyelvi kommunikáció

3. matematikai és természettudományi/műszaki (technikai) készségek

4. digitális készségek,

5. tanulni tudás képessége,

6. személyközi (interperszonális) és állampolgári kompetenciák

7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák

8. kulturális tudatosság kompetenciája

A kulcskompetenciák

A tanulói kompetencia eredmények alapján az oktatási rendszerek teljesítménye metrikus adatok alapján összevethető. Az IKT hasznosulása:

• 2009 PISA: gyenge eredmények sok országban

• 2015 PISA: az IKT-ra sokat költő országokban nincs érzékelhető fejlődés a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos készségei terén

• az IKT-nak nincs érzékelhető hatása a hátrányos és nem hátrányos helyzetűek közötti teljesítménykülönbségek mérséklésében.

A PISA diagnosztika jelentősége

Az IKT fejlesztések súlypontjainak áthelyezése.

A Bizottság nemzeti hatáskörben hagyja az e-learningszempontjainak érvényesítését.

A hangsúly a munkapiac igényeinek megfelelő IT-kompetenciákra kerül.

A digitális kulcskompetencia meghatározása frissül:

• a társadalmi cselekvőképességet megalapozó transzverzális kulcskompetenciák kidolgozása

Az EU közpolitikai változások

„i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság - az oktatás kritika tárgya.)• „Nem alakult ki szisztematikusan és tömeges méretekben

(…) az „olyan oktatási kultúra, amely feloldaná az információáramlás mai méretei, üteme és sebessége által keltett zavart”

• „Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a problémák az európai oktatási rendszerekben megfigyelhető alacsony hatékonyságban gyökereznek a digitális kor szükségleteire adott válaszok szintjén. Az EGSZB ezért javasolja az i2010-es stratégia lehető legszorosabb és leghatékonyabb összekapcsolását az európai oktatási rendszerek javításával – főként azok erőteljesebb finanszírozása révén”


Európai Unió 2020-ig tartó fejlesztési időszaka

• IKT fő fejlesztéspolitikai területei: a közlekedésbiztonság, az elektronikus kereskedelem, a bankrendszer, a kutatás, az energetikai szektor és a közegészségügy

Európai Unió 2020-ig tartó fejlesztési időszaka

• Az EU az IT-készségek előmozdítását elsősorban a foglalkoztatási mobilitás elősegítésével indokolja


Oktatás:

• A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. (pedagógiai problémafelvetés)

• El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.


A korai iskolaelhagyás kockázatának csökkentése az IKTeszközrendszerével.

Cél: a tanuló iskolatapasztalatának figyelembe vétele. Az intézmény tanuló-megtartó képességének fokozása.

A fejlesztés a pedagógus felelősségi körébe utalja a tanulók motivációs szintjét, iskolához kötődését, szubjektív komfortérzetét.

• 2010-es évek vizsgálatai szerint a számítógéppel támogatott tanórát a diákok több mint 90%-a tartja élvezetesebbnek, mint a hagyományos oktatást.

• Kedvező a digitális táblák alkalmazására vonatkozó kutatások eredménye

A finanszírozó iskolafejlesztő program (EFOP 3.1.2-16)

• 2010-es évek vizsgálatai szerint a számítógéppel támogatott tanórát a diákok több mint 90%-a tartotta élvezetesebbnek, mint a hagyományos oktatást.

• Kedvező a digitális táblák alkalmazására vonatkozó kutatások eredménye

• A médianyelvezethez és médiahasználathoz szokott tanulók számára ismerősebb tanulási környezet teremthető.

• Érdekfeszítőbb tanulási tartalmak IKT-val közvetítve.

• Formális – fejlesztő értékelés IKT-eszközei

• Gamification – játékélmény bevonása az oktatásszervezésbe.

Iskolafejlesztő program – IKT

Nemzeti oktatás-informatikai

szabályozások, útmutatók

Király SándorEKE

Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók

• NAT (1995, 2003)o Az informatika önálló műveltségi terület

o Jelenlegi érettségi struktúra

• OIS (2004)

o Modern IKT

o Fenntarthatóan versenyképes munkaerő


• NAT (2012)o 9 kulcskompetenciát határoz meg

oA digitálist interdiszciplinárisan értelmezi

oUsing to learn Learning to use

o Informatika vs. IKT

o Informatika óraszáma

oA digitális kompetencia fejlesztése nem szorítkozhat csak az informatika órákra

oPedagógusok IKT kompetenciája?


• EU2020-Európai Digitális menetrendoMindenki számára hozzáférhető nagy

sebességű internet

oA digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális integráció előmozdítása

• Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 oGyorsuljon fel a digitális kompetenciák és az

internethasználat terjedése a lakosság körében


• DJP – Digitális Oktatási Stratégia <=>NATominden iskolatípusban és minden évfolyamon

legyen legalább hetente 1 informatika óra,

o a programozás külön tantárgyként épüljön be a NAT-ba, már az általános iskola 3. osztályától kezdve egészen a 12. évfolyamig


• További javaslatok (DOS)o online felületet is a tanuláshoz

o biztosítja az egyenlő hozzáférés és az inkluzív oktatás lehetőségét a digitális eszközökön és szolgáltatásokon keresztül

o Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

o IKT eszközök használata minden tantárgy esetében épüljön be tanítás-tanulás, valamint az értékelés folyamatába

o a köznevelésből kikerülő tanulók a megfelelő digitális kompetenciával

o vegyék figyelembe az Infókommunikációs Egységes Referenciakeret (IKER) által meghatározott kimeneti követelményeket.


• További javaslatok (DJP – DOS)oA pedagógusok IKT alapú pedagógiai-módszertani

gyakorlatának fejlesztése – IKER3

o kétévenként felül kell vizsgálni az informatikai műveltségterületre vonatkozó kerettanterveket

oA digitális infrastruktúra fejlesztése (elavult az eszközrendszer, alacsony az internetelérés sávszélessége, hiányoznak a támogató elektronikus szolgáltatások és a digitális tartalmak)

Digitális iskolafejlesztő programok

Nemzetközi, nemzeti digitális iskolafejlesztő

programok

Komló CsabaEKE

Nemzetközi Törekvések

Eszközhöz köthetőMódszertani támogatás

Az információs társadalom elvárásainak jobban megfelelő oktatás

Nemzetközi Törekvések

OLPC2005

CMPC2006

MoLeNET2007

DPFW2009

Aakash2011

FATIH2010

OLPC - CMPCUruguay CEIBAL 2007 -2009

380 000 OLPC

Nigéria 2007-2009 /3 hónap

98%internet

20 000 tanár 500 oktatássegítő

15%-os javulás a matematika eredményekben

71 000 CMPC

Skool tananyag, Intel Teach program

30%-kal jobb tanulmányi eredmény

Nőtt a motiváltság

Csökkent az iskolakerülés

Tanulócentrikusság

(-) 30%-uk használhatatlanná vált,(-) Integrálási gondok és internet kapcsolat hiánya

Rendszerint három szinten jelennek meg az európai iskolák stratégiai dokumentumaiban:

• IKT eszközök integrációja a tanítási, tanulási folyamatokba,

• tanulók és tanárok hatékony IKT eszközhasználatának fejlesztése,

• iskolák IKT infrastruktúrájának fejlesztése.

Az európai törekvések

Nemzeti stratégiák, cselekvési tervek az EU országaiban

Deklarált nemzeti stratégiával illetve cselekvési tervvel rendelkező országok az Európai Unióban

(digitális kompetencia). Forrás:Parveva, De Coster, Baïdak (2012)

Az európai törekvések

European Schoolnet

eTwinning

Bošany Általános ésKözépiskola, Szlovákia

Kennisnet, Hollandia

Mobile Learning Network

Forrás: http://media.cornwall.ac.uk/ostube/media/document/83.pdf

• 2007 - 2010• 40 000 tanuló, 7000 tanár• 32 projekt, 104 alprogram

http://media.cornwall.ac.uk/ostube/media/document/83.pdf

MoLeNET kutatási eredményeinek az összefoglalása (Attewell és mtsai, 2010)

FATIH(Fırsatları Artırma ve Teknolojiyi İyileştirme Hareketi)

• Iskolaelőkészítő - egyetem 17+1 millió tablet

• 600 000 interaktív tábla és multifunkcionális nyomtató

• Hatékony oktatási alkalmazásához szükséges infrastruktúra

• A projekt során fontos szempont a mérhetőség

• Egyéni felkészülésre és osztálytermi alkalmazásra alkalmas digitális

tananyagok

A projekt informatikai támogatása:

• Azonosítórendszer.

• Iskolai információs rendszer

• Eszközkezelő-rendszer,

• Oktatási keretrendszer.

• Osztálymenedzselő-rendszer.

Digitális iskolafejlesztő programok

Hazai helyzetkép

Racsko RékaEKE

Felsőoktatási kezdeményezésremegvalósult iskolakísérletek

Versenyszféra kezdeményezte digitális programok

• Samsung Okos Iskola(Samsung Smart School)

• Telekom Okosdigitális Programja

• Telenor Hipersuli

• Microsoft Innovatív Iskola Programja

A Microsoft iskolafejlesztési

programja

Az iskolák átalakításának tíz fő összetevője

1.• Jövőkép kialakítása

2. • Partnerségek és kapacitásépítés a változáshoz

3.• Szervezeti kapacitás, stratégiai tervezés és

minőségbiztosítás

4. • Elköteleződés, akadálymentesség és fenntarthatóság

5.• Személyre szabott tanulás

6. • Tanári és vezetői kapacitásfejlesztés

7. • Tanterv és értékelés

8. • Tanuló szervezet felépítése

9. • Fizikai tanulási környezetek

10. • A technológia megtervezése a hatékony és hatásos

iskolai működésért

Forrás: https://www.microsoft.com/hu-hu/education/school-leaders/school-systems-planning/components.aspx alapján

Mentoriskola

Úttörő iskola (pathfinder school)

Vezető iskola (leading school)

Pilotiskola (pilot school)

Résztvevő iskola (participating school)

• csak meghívásra-nemzetközi érdeklődésre számon tartott intézmények

• világméretű eseményeket (WW-event) való részvétel és helyi workhopk szervezése

• esettanulmányok

• feltétel az iskola magas fokú innovációs szintje

• a globális fejlesztési közösségben való részvétel

• nemzeti,nemzetközi és regionális worshopok szervezése

• feltétele a Pilot Iskola Program elvégzése

• mentorolás, támogatás, szakértők ajánlása

• nemzeti eseményekben való részvétel

• csak 20 iskola kerülhet be

• blended learning program a digitális átállás támogatásához

• nemzeti eseményekben való részvétel

• bárki csatlakozhat online

• regionális és helyi igényekhez alkalmazkodó modell innocvációs klaszter alkalamzása

• online forrásokkal és helyi eseményekkel is részt vehet

Az iskolai részvétel fokozatai a MS Partners in Learning programban

Forrás: http://www.waggrakineps.wa.edu.au/21st-Century-Learning/Microsoft.aspx

https://www.microsoft.com/hu-hu/education/school-leaders/school-systems-planning/components.aspx

http://www.waggrakineps.wa.edu.au/21st-Century-Learning/Microsoft.aspx

A Microsoft Partners in Learning3 fő pillérjének projektjei

Alapja: Partners in Learning School Research Background. URL: http://www.techlearning.com/portals/0/PILSR_Training_Materials%20copy.pdf

http://www.techlearning.com/portals/0/PILSR_Training_Materials copy.pdf

Alulról építkező kezdeményezések

• Lisznyai Utcai Általános Iskola

Forrás. http://www.josuli.hu/pictures/14/lisznyai.jpg

Segítő kezdeményezések

Forrás: http://digitalistemahet.hu/

Közoktatás szereplőinek digitális

felkészültsége

Habók LillaHW SW Számítástechnikai

Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

Czirfusz DóraELTE Társadalomtudományi Kar

Kutatás célja: a hazai pedagógusok és diákok digitális felkészültségének bemutatása

Módszer: szisztematikus irodalom-elemzés (Baumeister és Leary, 1997)

Kutatási kérdések

Pedagógusok Tanulók

Hol helyezkednek el a pedagógusok azeurópai átlaghoz képest a digitális

felkészültség tekintetében?

Mi jellemzi a tanulók digitáliseszközhasználatát?

Milyen akadályai lehetnek az iskolaidigitális eszközhasználatnak?

Hogyan alakult a tanulók digitálisírástudása az elmúlt években?

Milyen szinten állnak a pedagógusok a digitális kompetenciák terén, milyen

attitűd jellemzi őket?

Mi jellemzi a tanulók tanulásicélú eszközhasználatát,milyen

attitűddel rendelkeznek?

Milyen javaslatok merülnek fel az iskolai digitális eszközhasználatelőmozdítására?

Feldolgozott szakirodalmak a pedagógusok digitális eszközhasználatára vonatkozóan

• 2011-2013: ESSIE (Survey of Schools: ICT in Education)

• 2011-2014: eLEMÉR

• 2013, 2015: Digitális Állampolgárság

• 2016: HP NETA

• 2017: Fujitsu - The Road to Digital Learning

Hol helyezkednek el a pedagógusok az európai átlaghoz képest a digitális felkészültség tekintetében?

(+)Alapképzés, továbbképzésAlapismeretek (önbevallás szerint)

(-)Eszközhasználat tanítás közbenIskolán kívüli feladatok

Milyen akadályai lehetnek az iskolai digitális eszközhasználatnak?

Tanárok szerint (HP NETA, 2016)Igazgatók szerint (ESSIE, 2012)

Mi jellemzi a pedagógusok digitális kompetenciáját, milyen attitűddel rendelkeznek?

• Nyitottság és alapvető IKT-ismeretek ✓ (DÁK, 2015)

• Részkompetenciák fejlesztése (életvezetés, produktivitás) (DÁK, 2015)

• Tanuló digitális felkészültsége > tanár felkészültsége (HP NETA, 2016 és Fujitsu, 2017)

• eltérő attitűdök (HP NETA, 2016)

Feldolgozott szakirodalmak a tanulók digitális eszközhasználatára vonatkozóan

• 2010: Csepeli és Prazsák kutatása

• 2011-2013: ESSIE

• 2012: EU Kids, digitális biztonság

• 2012, 2015: PISA, digitális szövegértés

• 2013: Digitális Állampolgárság (DÁ)

• 2016: Bernschütz, mobil adatforgalom

• 2016: Dorner, Hatvani, Taskó, Soltész, Estefánnéés Dávid, fiatalok IKT használata

• 2016: Sólyom, okostelefon használat

• 2016: HP NETA

Mi jellemzi a tanulók digitális eszközhasználatát?

Mire?• Játék / szórakozás• Kapcsolattartás• Tájékozódás

• Információk gyors elérése

• Tanulás

Tartós fogyasztási cikkek iskolaivégzettség mentén (KSH, 2015)

Alapfokú / nincs Középfokúérettségi nélkül

Középfokúérettségivel

Felsőfokú

Otthoni PC 22 50 57 68

Laptop 9 31 44 76

Mobiltelefon 136 197 195 213

Ebből okostelefon 18 49 63 86

Hol?• Otthon • Okostelefonon – ahol

van wifi

Hogyan alakult a tanulók digitális írástudása az elmúlt években?

A magyar tanulók eredményei a digitális és nyomtatott teszteken (PISA, 2015)

Mi jellemzi a tanulók tanulási célú eszközhasználatát, milyen attitűddel rendelkeznek?

• Otthon többet használnak számítógépet, mint az iskolában (ESSIE, 2011)

• Aktív nethasználat alulreprezentált tanulási tevékenységgel (EUKids, 2012)

• Gazdaságilag hátrányos helyzetű diákok: hiányzó online navigációs és szövegértési képesség –› nem tudja kihasználni az előnyöket (OECD, 2015)

• Iskolai feladatokhoz heti néhány alkalommal használják (HP NETA, 2016)

• Iskolai okostelefonozás ~ 50%, de nem derül ki, hogy tanulási céllal történik-e (HP NETA, 2016)

• Szülői minta szerepe (HP NETA, 2016 és EU Kids 2012)

Milyen javaslatok merülnek fel az iskolai digitális eszközhasználat előmozdítására?

• Diákok IKT-nyitottságának kihasználása (Lannert, 2014)

• Diákok bátorítása a tanulási céllal történő eszközhasználatra (Essie, 2013 és DÁ, 2015)

• Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megosztása, tananyagtár létrehozása (HP NETA, 2016)

• Életkori sajátosságok figyelembevétele az iskolai IKT-használat során (Dorner és mtsai, 2016)

• A digitális oktatás kulcsa (Fujitsu, 2017):• összekapcsolhatóság

• egyszerűség

• biztonság

Az IKT műveltség fejlesztése egy adaptált

digitális kompetenciarendszer

alapján

Papp-Danka AdriennDEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft.

Lanszki AnitaMTE, EKE NTDI

Az IKT-műveltség fogalmi keretének változása (Tongori, 2012)

• másfajta megközelítési mód

• azt kívánja hangsúlyozni, hogy az általános állampolgári cselekvőképesség, kötelezettség, biztonság értelmezhető és szükségszerű a digitális létben

• Digitális állampolgárság hazai kompetenciamodellje(Ollé, Lévai, Domonkos, Szabó, Papp-Danka, Czirfusz, Habók, Tóth, Takács és Dobó, 2013)

Digitális állampolgárság fogalma

Digitális kompetencia modellek

1) digitális kompetencia európai keretrendszere

• DigComp 1.0 - 2013

• DigComp 2.0 - 2016

2) ISTE-S 2016 és ISTE-T 2008

3) M-DOS és IKER

A kompetenciarendszer céljai, előnyei

• lehetőség egy személy-, és fejlesztésközpontú (és nem eszközközpontú) digitális pedagógia felépítésére

• kedvező háttér a tudatos eszközhasználatnak

• életkortól, formális iskolai szereptől és eszközhasználati kompetenciától független fejlesztési célokat jelöl ki

• a tanárok és tanulók együttműködéséhez, közös munkájához egységes keretet biztosít

• lehetőség a negatív jelenségek értelmezésére, magyarázatára és preventív fejlesztésre (cybermobbing, oversharing, addikciók, digitális stressz)

• tantárgy-, tartalom-, és műveltségi területtől független kompetenciarendszer

Digitális állampolgárság modell2013 vs. 2017

Más kompetencia struktúra

lineáris vs rétegezett

Más szintezés

11 vs 3

DÁ 2017 kompetenciamodelltmegalkotó kutatócsoport:Czirfusz Dóra Habók LillaHülber LászlóKirály Sándor Komló CsabaLanszki AnitaOllé JánosPapp-Danka AdriennRacsko Réka

(1) Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat

• Digitális eszköztudás

• Digitális egészség

• Személyes digitális biztonság és adatvédelem

• Digitális környezetvédelem

• Digitális jog

(2) Információs műveltség

• Információk elérése, keresési stratégiák

• Információk kritikus értékelése, tudatos feldolgozása

• Információk rendszerezett tárolása

(3) Hálózati részvétel és együttműködés

• Kommunikációs eszközhasználat

• Online ügyintézés és kereskedelem

• Hálózati viselkedéskultúra

(4) Digitális tartalomfejlesztés

• Digitális tartalomkészítés

• Médiaműveltség alkalmazása

• Programozás és algoritmikus gondolkodás

(2) és (3)

(3) és (4)

(2) és (4)

A DÁ 2017 kompetenciamodell szintezése

A DÁ 2017 alkompetenciák felépítése

DÁ 2017 és TPACK modell • A DÁ 2017 kompetenciarendszer: szerepfüggetlen

modell, nincs pedagógiai célja

• nem kapcsolódik digitális alapú pedagógiai tudáshoz, szakmódszertanhoz.

• Ezen területek fejlesztése viszont elengedhetetlen a tanárok számára ahhoz, hogy a digitális eszközöket célzottan, megfelelő metodika mellett alkalmazzák pedagógiai munkájukhoz

• A tanárokat érintő fejlesztési célok meghatározásához a TPACK (Technological, Pedagogical And Content Knowledge) modell” nyújthat segítséget.

Tartalmi

Tudás

(CK)

Technológiai Tudás

(TK)

Pedagógiai

Tudás

(PK)

Technológiai Tartalmi

Tudás

(TCK)

Pedagógiai Tartalmi

Tudás

(PCK)

Technológiai Pedagógiai

Tudás

(TPK)

Technológiai Pedagógiai Tartalmi Tudás

(TPACK)

Forrás: Koehler, M. J., & Mishra, P. (2009). What is technological pedagogical contentknowledge? Contemporary Issues in Technology and Teacher Education, 9(1), 60-70.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Hülber László,

Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita,

Racsko Réka, Török Balázs


TANULMÁNYKÖTET LETÖLTHETŐ:

HTTPS://GOO.GL/QFI9HG