54/2014 (XII. 5.) BM rendelet - tuzmegelozes.hutuzmegelozes.hu/document/otsz_konf_2015/kocsis... ·...

54/2014 (XII. 5.) BM rendelet

2015

Tűzveszélyességi osztály

Jelenleg

Tűzveszélyességi osztály

Tűzveszélyességi osztály

Csak anyagok esetében marad meg

54/2014 BM rend.

Robbanásveszélyes

Tűzveszélyes

Nem Tűzveszélyes

CLP –Classification, Labelling

and Packaging)

1272/2008/EK rendelet

anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről, csomagolásáról

2009. január 20-tól hatályos

anyagok és keverékek osztályozásának harmonizálásaosztályozás = döntés arról, hogy veszélyes / nem veszélyes az anyag vagy keverék

CLP célja

veszélyes anyagok és keverékek címkézésének harmonizálása

veszélyes anyagok és keverékek csomagolásának harmonizálása

CLP (GHS) 44/2000 EüM rendelet

ADR (veszélyes áru szállítás)

Tűzveszélyességi

Fokozat:

I. fokozatú

II. fokozatú

III. fokozatú

IV. fokozatú

Időszak Vegyi termék Osztályozás Biztonsági adatlap

Címkézés és

csomagolás *

2009.01.20. -

2010. 11. 30.

Anyag44/2000 44/2000 44/2000

vagy 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP

Keverék44/2000 44/2000 44/2000

vagy 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP

2010.12.01. -

2015. 05.31.

Anyag 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP

Keverék44/2000 44/2000 44/2000

vagy 44/2000 & CLP 44/2000 & CLP CLP

2015.06.01-tőlAnyag CLP CLP CLP

Keverék CLP CLP CLP

HatáridőkAnyag: 2010 dec. 1 Keverék: 2015 jún. 1

*Azon keverékeket amelyek a 44/2000 EüM. rendelet szerinti osztályoztak, címkéztek és csomagoltak,

és 2015. június 1. előtt már forgalomba hoztak, 2017. jún.1-jéig nem szükséges a CLP szerint

újracímkézni és csomagolni.

CLP szerinti veszélyességi osztályok és kategóriák

Veszélyességi osztályok

1. Robbanóanyagok

2. Tűzveszélyes gázok

3. Tűzveszélyes aeroszolok

4. Oxidáló gázok

5. Nyomás alatt lévő gázok

6. Tűzveszélyes folyadékok

7. Tűzveszélyes szilárd anyagok

8. Önreaktív anyagok és keverékek

9. Öngyulladó folyadékok =Piroforos folyadékok

10. Öngyulladó szilárd anyagok = Piroforos szilárd anyagok

11. Önmelegedő anyagok és keverékek

12. Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek

13. Oxidáló folyadékok

14. Oxidáló szilárd anyagok

15. Szerves peroxidok

16. Fémekre maró hatású anyagok és keverékek = Fémekre korrozív hatású anyagok

FIZIKAI VESZÉLYEK

EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYEK

Veszélyességi osztályok

1. Akut toxicitás

2. Bőrmarás/bőrirritáció

3. Súlyos szemkárosodás/szemirritáció

4. Légzőszervi/bőr szenzibilizáció

5. Csírasejt-mutagenitás

6. Rákkeltő hatás

7. Reprodukciós toxicitás

8. Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció

9. Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció

10. Aspirációs veszély

KÖRNYEZETI VESZÉLYEK

Veszélyességi osztályok

1. A vízi környezetre veszélyes

2. Az ózonrétegre veszélyes

A biztonsági adatlapokra 2010. december 1. után a

453/2010/EK bizottsági rendelet vonatkozik,

Ez a REACH régi II. mellékletéhez képest jelentősen megszigorítja az adatlapokat.

Kötött formát ír elő a szakaszokra és az alpontokra, és

kötelezően ki is kell azokat tölteni, illetve

pontosan megadni, ha valamelyikre nem rendelkezünk információval.

Biztonsági adatlap

1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

2. SZAKASZ: Veszélyesség szerinti besorolás

3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok

4. SZAKASZ: Elsősegélynyújtási intézkedések

5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések

1. Oltóanyag

2. Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek

3. Tűzoltóknak szóló javaslat

6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás

8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok

10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség

11. SZAKASZ: Toxikológiai adatok

12. SZAKASZ: Ökológiai információk

13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok

14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk

15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk

16. SZAKASZ: Egyéb információk

Biztonsági adtalap felépítése

Az R és S mondat: a veszélyes anyagok kockázataira

(risk), illetve azokkal kapcsolatos óvintézkedésre utaló rövid, szabványosított mondat.

A H és P mondat: a veszélyes anyagok jelentette veszély (hazard) természetét és mértékét, illetve azok használatából eredő káros hatások megelőzését(prevention) vagy legkisebbre történő csökkentését tartalmazó szabványosított mondat.

„R” „S” mondatok

Veszélyes vegyi termék ami a szállítás során is

veszélyesként lett osztályozva (van UN száma)

Belső csomagoláson CLP címke szükséges

Külső csomagoláson szállítási (ADR) címke mindenképpen kell, CLP címkével is el lehet látni

Önálló csomagoláson mind a szállítási (ADR) mind a CLP címke kell

Veszélyes vegyi termék ami a szállítás során nem lett veszélyesként osztályozva (nincs UN száma)

Belső csomagoláson CLP címke szükséges

Külső csomagoláson CLP címke szükséges

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTAS (ADR) ÉS CLP KAPCSOLATA

Kockázati osztályba sorolás

kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás

szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázatiosztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonosmértékben és módon veszik figyelembe,

kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, abekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtébenfellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás,

mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrészegészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázatiegységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal,

önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított,

Értelmező rendelkezés

Értelmező rendelkezés

Önálló rendeltetési egység:

OTÉK fogalom: meghatározott rendeltetés céljára önmagábanalkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy azépületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

20

Önálló rendeltetési egység

Önálló rendeltetési egység

közúti alagútgyalogos aluljáró

felszín alatti vasútvonal

kilátó

ponyvaszerkezetűállvány jellegű és szín

Speciális építmény

az anyagok tűzveszélyességi osztálya,

a kockázati egység kockázati osztálya,

az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya

alapján kell megállapítani.

A tűzvédelmi követelményeket

Nagyon alacsony kockázat: NAK

Alacsony kockázat: AK

Közepes kockázat: KK

Magas kockázat: MK

Kockázati osztályok:

1 táblázat 2 táblázat 3 táblázat 4 táblázat

A kockázati egység legfelső

építményszintjének szintmagassága, valamint

a kilátó és az állvány jellegű építmény

esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra

szolgáló járófelület magassága (m)

önállóan menekülnek

Tárolási

alaprendeltetésű

kockázati egység tároló

helyiségében tárolt

anyagok, termékek,

tárgyak jellemzői

Ipari, mezőgazdasági

alaprendeltetés

A kockázati egység legalsó építményszintjének

szintmagassága (m) segítséggel menekülnek

A kockázati egység legnagyobb

befogadóképességű helyiségének befogadó-

képessége, valamint a kilátó, a

ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű

építmény és szín esetében az építmény

befogadóképessége (fő)

előkészítés nélkül

menthetők

előkészítéssel vagy

azzal sem menthetők

Kockázati osztályba sorolás

Meg kell határozni :

a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati

egységeket,

a) azok kockázati osztályait és azt követően

b) az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati

osztályát és

b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát.

A kockázat meghatározása

Közúti alagutak:

AK legfeljebb 300 m hosszú

KK 300 m – 1000 m

MK 1000 m hosszabb

Gyalogos aluljárók:

AK: csak gyalogosforgalomra használt

KK: üzletet vagy egyéb közönségforgalmi helyiség esetén

Felszín alatti vasútvonal:

KK: felszíni állomás és építmény

MK: felszín alatti vasútvonal föld alatti állomásai, valamint a vonalalagutak

Speciális építmény kockázati osztályának meghatározása

Kilátó

az 1. melléklet 1. táblázata szerint

Ponyvaszerkezetű építmények

az 1. melléklet 1-2. táblázata

Állvány jellegű építmények

1. melléklet 1-4. táblázata

Szín építmények

1. melléklet 1-4. táblázat

Speciális építmény kockázati osztályának meghatározása

(3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal.

(4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja

a) NAK osztály esetén az 500 főt,

b) AK osztály esetén az 1500 főt,

c) KK osztály esetén a 3000 főt.

Mértékadó kockázati osztálya meghatározása

Kockázati osztályba sorolás

lakás

lakás

lakás lakás

lakás

lakás

lakás

lakás

ügyvédi iroda

lakás

színház 500 fős nézőtérrel

mélygarázs

Kockázati egység lehet:

A B C D E

1A kockázati egység kockázati

osztályaNAK AK KK MK

2

A kockázati egység legfelső

építményszintjének

szintmagassága, valamint a kilátó

és az állvány jellegű építmény

esetében a legmagasabb emberi

tartózkodásra szolgáló járófelület

magassága (m)

0,00-7,00 7,01-14,00 14,01-30,00 >30,00

3

A kockázati egység legalsó

építményszintjének

szintmagassága (m)

0,00 - -3,00 -3,01 - -6,00 -6,01 - -9,00 > -9,00

4

A kockázati egység legnagyobb

befogadóképességű helyiségének

befogadó-képessége, valamint a

kilátó, a ponyvaszerkezetű

építmény, az állvány jellegű

építmény és szín esetében az

építmény befogadóképessége (fő)

1-50 51-300 301-1.500 >1.500

Kockázati osztályba sorolás1. táblázat

Kockázati osztályba sorolás

lakás

lakás

lakás lakás

lakás

lakás

lakás

lakás

ügyvédi iroda

lakás

színház 500 fős nézőtérrel

mélygarázs

Kockázati egység lehet:

AK

NAK

KK

Mértékadó kockázati osztály: KK

Kockázati osztály: 1 táblázat 3 sor-3,01 - -6,00

AK

Kockázati osztály: 1 táblázat 2 sor14,01-30,00

KK

Kockázati osztály: 1 táblázat 2 sor7,01-14,00

AK

Mértékadó Kockázati Osztálya

KK

(3000 fő)

Tűzoltó készülékek

A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben

és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2

alapterület után

„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként

„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként

„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, tűzszakaszokban és szabadtereken szükség szerint

Hatályos előírások

204. § (3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani

a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,

b) ahol e rendelet előírja és

c) jogszabályban meghatározott esetekben

a 16. melléklet 2. táblázata szerint.

204. § (1) oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

OTSZ 5.0

1 táblázat

Önálló rendeltetési

egység vagy szabadtér

alapterületig m2

Általános esetben

Robbanásvesz

élyes anyag

tárolása

50 2 6

100 3 9

200 4 12

300 5 15

400 6 18

500 7 21

600 8 24

700 9 27

800 10 30

900 11 33

1.000 12 36

minden további 250 +2 +6

2 táblázatOltóanyag-

egység [OE]

MSZ EN 3-7 szabvány

szerinti tűzosztály

MSZ EN 1866

szabvány szerinti

tűzosztály

A B

1 5A 21B

2 8A 34B

3 55B

4 13A 70B

5 89B

6 21A 113B

9 27A 144B

10 34A

12 43A 183B

15 55A 233B

16I B

17II B

18III B

19IV B

1 táblázat

Oltóanyag-

egység [OE]

MSZ EN 3-7 szabvány

szerinti tűzosztály

MSZ EN 1866

szabvány szerinti

tűzosztály

A B

1 5A 21B

2 8A 34B

3 55B

4 13A 70B

5 89B

6 21A 113B

9 27A 144B

10 34A

12 43A 183B

15 55A 233B

16I B

17II B

18III B

19IV B

Példa

800 m2

1 db 6 kg-os porral oltó, 34A 144B

1 db 6 kg-os porral oltó, 34A 183B

1 db 50 kg-os porral oltó, III B

OE101018

Példa 1

Önálló rendeltetési

egység vagy szabadtér

alapterületig m2

Általános esetben

Robbanásvesz

élyes anyag

tárolása

50 2 6

100 3 9

200 4 12

300 5 15

400 6 18

500 7 21

600 8 24

700 9 27

800 10 30

900 11 33

1.000 12 36

minden további 250 +2 +6

2 táblázat

Példa

800 m2

1 db 6 kg-os porral oltó, 34A 144B

1 db 6 kg-os porral oltó, 34A 183B

1 db 50 kg-os porral oltó, III B

OE101018

Önálló rendeltetési

egység vagy szabadtér

alapterületig m2

Általános esetben

Robbanásvesz

élyes anyag

tárolása

50 2 6

100 3 9

200 4 12

300 5 15

400 6 18

500 7 21

600 8 24

700 9 27

800 10 30

900 11 33

1.000 12 36

minden további 250 +2 +6

1500 m2

Példa 2

16 OE

Oltóanyag-

egység [OE]

MSZ EN 3-7 szabvány szerinti

tűzosztály

MSZ EN 1866

szabvány szerinti

tűzosztály

A B

1 5A 21B

2 8A 34B

3 55B

4 13A 70B

5 89B

6 21A 113B

9 27A 144B

10 34A

12 43A 183B

15 55A 233B

16I B

17II B

18III B

19IV B

Fsz: 2 db 21A 113B 6kg

1 db 13A 70B 2kg

I. em: 4 db 13A 70B 4kg

II. em: 8 db 8A 34B 2kg

III. em: 1 db 21A 113B 6kg

1 db 34A 113B 6kg

16 OE

Példa 3 (28/2011 BM rendelet)

Önálló rendeltetési

egység vagy szabadtér

alapterületig m2

Általános esetben

Robbanásvesz

élyes anyag

tárolása

50 2 6

100 3 9

200 4 12

300 5 15

400 6 18

500 7 21

600 8 24

700 9 27

800 10 30

900 11 33

1.000 12 36

minden további 250 +2 +6

2000 m2

1000 m2 12 OE

1000 m2 8 OE

20 OE

Oltóanyag-

egység [OE]

MSZ EN 3-7 szabvány

szerinti tűzosztály

MSZ EN 1866

szabvány szerinti

tűzosztály

A B

1 5A 21B

2 8A 34B

3 55B

4 13A 70B

5 89B

6 21A 113B

9 27A 144B

10 34A

12 43A 183B

15 55A 233B

16I B

17II B

18III B

19IV B

5 db 13A 70B

(2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési

egységben

„A” és „B” osztályú tüzek is előfordulhatnak és

a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan „A” és „B” osztályú tűz oltására alkalmas,

melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak,

akkor a kisebb oltóanyag-egységet kell figyelembe venni.

204 §

(5) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben

meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek,eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését iselőírhatja.

(6) A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyenhozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltókészülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltásáraa legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóanhasználható, üzemképes állapotban kell tartani.

(7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltókészülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltókészülékeket kell készenlétben tartani.

204 §

A nyilvántartási naplót a tűzvédelmi szabályzathoz csatolva kell tárolni.

A tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben

tartóknak – 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék alatt legfeljebb 5

db készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén – nem kell nyilvántartási

naplót vezetni,

5-nél több készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén a nyilvántartási

naplót a tűzvédelmi oktatási dokumentációhoz csatolva kell tárolni.

28/2011. (IX. 6.) BM rendeletaz 55/2012. (X. 29.) BM rendelet módosításával

(7) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza

a) a létesítmény nevét és címét,

b) a tűzoltó készülékek típusjelét,

c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával,

d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát

e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását.

264 §

OTSZ 5.0 Záró rendelkezések (287 §) 50/2011. (XII. 20.) BM

Tűzoltó készülék nem vehető át karbantartásra… Címkére vonatkozó előírások Műhely felszereltsége (biztonsági szelep beállító: „szükség

esetén”; új: „tartályszárításra alkalmas gép, berendezés”) Karbantartás minden mozzanata

ÚJ: Közép karbantartáskor a tűzoltó készülékek felszállócsövén

vagy belső hajtóanyag palackján maradandó módon jelöli: a) a karbantartás dátumát, b) a karbantartó szervezet nevét vagy azonosító jelét és c) a karbantartó személy aláírását

Karbantartás szabályai

A B C D

1

érintett műszaki megoldás

üzemeltetői ellenőrzés időszakos felülvizsgálat karbantartás

2 ciklusidő

dokumentálás

szükségessége és

módja

ciklusidő

dokumentálás

szükségessége és

módja

ciklusidő

dokumentálás

szükségessége és

módja

3 tűzoltó készülék 3 hónap (+ 1 hét)tűzvédelmi

üzemeltetési naplónincs követelmény

6 hónap (+ 1

hónap) 1)

12 hónap (+ 1

hónap), 2)

5 év (+ 2 hónap),

10 év (+ 2 hónap)

tűzvédelmi

üzemeltetési napló

4

fali tűzcsap, vízforrások a

természetes vízforrás

kivételével, nyomásfokozó

szivattyú, száraz oltóvízvezeték

6 hónap (+ 1 hét)tűzvédelmi

üzemeltetési napló12 hónap (+ 1 hét)

tűzvédelmi

üzemeltetési napló

Az időszakos

felülvizsgálattal

egyidejűleg

tűzvédelmi

üzemeltetési napló

Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat

Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata

MSZ 1042 (2009) Jelzőtábla tűzoltóvíz-forrásokhoz

MSZ 9772 (2009) Állványcső felszín alatti tűzcsapokhoz

MSZ 1014 (2009) Pótállványcső felszín alatti tűzcsaphoz

MSZ 9774 (2009) Osztó tűzoltótömlőkhöz

MSZ 9775 (2009) Gyűjtő tűzoltótömlőkhöz

MSZ 9771-3 (2009) Tűzcsapok és tartozékaik 3. rész: Tűzcsapkulcsok

MSZ 9771-7 (2009) Szerelvényszekrények felszín alatti és feletti tűzcspokhoz

MSZ EN 671 (2013) Beépített tűzoltó berendezések (angol)

MSZ EN 14540 (2014) Tűzoltó tömlők. Szivárgásmentes lapostömlőkbeépített rendszerekhez (angol)

Szabványok

A tűzoltó-vízforrások:

üzemképességéről,

megközelíthetőségéről,

fagy elleni védelméről,

az előírt rendszeres

ellenőrzések,

karbantartások,

javítások és

nyomáspróbák (továbbiakban: felülvizsgálat)

elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik.

266 §

(1) A felülvizsgálatot - a falitűzcsapszekrényeknek a

felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve -tűzoltóvízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti.

(2) A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik.

267 §

(3) Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős

szervezet a tűzoltóvízforrásokról nyilvántartássalrendelkezik.

A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége.

(4) A nyilvántartás tartalmazza:a) a tűzoltóvízforrás egyértelmű azonosítását,

b) a felülvizsgálat időpontját,

c) a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga-bizonyítványának számát és

d) a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait.

267 §

A tűzoltóvízforrások felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy minden esetbena) megvizsgáljaaa) a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak

helyességét és épségét,ab) az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát,ac) a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában

tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát,

ad) a korrózió elleni védelem épségét,b) elvégziba) a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat

átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és

bb) a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését.

268 §

Száraztűzivízvezeték-rendszert ellenőrzése:

félévenként kell felülvizsgálni és

ötévenként nyomáspróbázni.

269 §

(2) A száraztűzivízvezeték-rendszer féléves felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi:

a) a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét,

b) a száraz felszállóvezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét,

c) a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,d) az ajtók értelemszerű és megfelelő működését,e) a szerelvények épségét, működtethetőségét,f) a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és

az azt lezáró kupakkapocs meglétét,g) szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget,

az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsokmeglétét és

h) a csővezeték légteleníthetőségét.

269 §

(3) A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok

esetén írásban értesíti a tűzoltóvízforrás üzemben tartásáért felelős szervezetet, vagy a hiányosságot azonnal megszünteti.

(4) A tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat a felülvizsgálatot végző személy eltávolítja.

(5) A teljes száraztűzivízvezeték-rendszer nyomáspróbája 5 évenként vízzel történik, a próbanyomás értéke - a betápláló csonknál mérve - 1,5 MPa, a nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél minimális csepegés megengedett.

(6) Pinceszinti és nehezen megközelíthető területek védelmére kialakított száraztűzivízvezeték-rendszer féléves felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy az általános feladatokon felül ellenőrzi a tűzvédelmi hatóság által előírt csatlakozási lehetőségek meglétét, megfelelőségét.

269 §

Föld alatti és föld feletti tűzcsapok

Vízhozammérés (kérelem benyújtása előtt legfeljebb fél évvel) A mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni.

legalább félévenként felülvizsgálat

évenként teljes körű felülvizsgálatot

(2) A föld alatti és föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 268. §-banmeghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni.

270 §

(3) A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a

féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi:

a) a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét,b) a tömítések épségét, állapotát,c) a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét,d) tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát, az

elveszés elleni biztosítás meglétét,f) a biztonsági ház, házak állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát,g) a kupakkapcsok levétele után a tűzcsapszelep működtetésével a

tűzcsap üzemképességét,h) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,i) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél

vagy a tűzcsap vízhozamát ésj) a víztelenítő rendszer működését.

270 §

(4) A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor a

felülvizsgálatot végző személy elvégzi:

a) a tűzcsap környezetének tisztítását,

b) a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését,

c) a tűzcsapszekrény kitisztítását,

d) a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes záró- vagy védősapka állapotának és föld alatti tűzcsapkulccsaltörténő nyithatóságának ellenőrzését,

e) a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését,

f) a víztelenítő rendszer ellenőrzését és

g) a csatlakozó menet zsírozását.

270 §

(6) A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi:

a) csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a menetépségét, a tömítő felület állapotát,

b) üzempróbával a tűzcsap működését,

c) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,

d) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és

e) a víztelenítő rendszer működését.

270 §

(7) A falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.

270 §

) A szerelvényszekrények és szerelvényei, tartozékai legalább

félévenkénti felülvizsgálat

Évenként teljes körű felülvizsgálat

271 §

) 272. § A szerelvényszekrényekben elhelyezett:

állványcsövet,

nyomótömlő-szerelvényt,

áttétkapcsot

5 évenként nyomáspróbának kell alávetni.

(2) A felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a kérdéses szekrény

környezeti körülményei, a tűzveszély és kockázat figyelembevételével történik.

A legalább félévenkénti felülvizsgálat :

a) a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó műszaki követelmény előírásait,

b) a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e,

c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd és a célnak megfelelő-e,

d) a szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja szabadon nyitható-e,

e) az előírt szerelvények, tartozékok megtalálhatók-e,

f) a szerelvények, tartozékok rögzítettek-e és

g) van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb károsodás akár a szerelvényszekrényen, akár a benne lévő szerelvényeken, tartozékokon.

271 §

(3) A felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi:

a tárolt szerelvények, tartozékok és a szerelvényszekrény sérülésmentességét,

a tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlőket áthajtogatja,

az áthajtogatás során szemrevételezéssel ellenőrzi a tömlő állapotát és

a korrodált vagy sérült szerelvényről, tartozékról írásbanértesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.

271 §

(4) Az éves teljes körű felülvizsgálat során a 268. §-ban meghatározott

általános feladatokon és a (2)-(3) bekezdésekben előírt féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy

a) ellenőrzi:aa) a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvények, tartozékok

állapotát,ab) a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs vagy az egyetemes

kapocskulcsok megfelelősségét és biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával;

ac) az állványcső működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát ésad) a sugárcső biztonságos és könnyű működtethetőségét,b) elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvényeken, tartozékokon a

gyártó által előírt karbantartásokat ésc) a vizsgálat során nem megfelelőnek minősített szerelvényekről,

tartozékokról írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.

271 §

A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állványcsövön az

ötévenkénti nyomáspróba alkalmával illeszkedési próbával ellenőrizni kell a csatlakozó menet épségét, a föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állványcsövön a szerelvények zárt és nyitott állásában – a nyitott esetben a csonkok kupakkapoccsal zárt állapota mellett – 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálat eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt a kiömlő ágakon és az állványcső egyéb részein szivárgás nem tapasztalható.

273 §

Medencék, tartályok (víztárolók) és egyéb vízforrások:

félévenkénti felülvizsgálatáról,

ötévenkénti teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik.

274 §

(2) A féléves felülvizsgálat során a 268. §-ban meghatározott általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy megvizsgálja: az oltóvíz mennyiségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték állapotát, a lábszelep működőképességét, fűtött víztárolók esetén a fűtési rendszer működőképességét.

(3) Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy az oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, nagymértékű szivárgásészlelése esetén a szivárgás tényéről írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.

(4) Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy a fémből készült tartályoknál a korrózió elleni védelemszükségességéről írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.

274 §

(1) Víztárolók esetében az ötéves teljes körű felülvizsgálat

során az általános és féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy elvégzi

a) a víztároló tisztítását,

b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását,

c) a szívóvezeték nyomáspróbáját,

d) a fémszerkezetek festését és

e) a tároló feltöltését,

f) a szerelvények próbáját.

275 §

(2) A szívóvezeték nyomáspróbája a szívókosár nélküli,

lezárt szívóvezetéken vízzel történik, a próbanyomás értéke 1,5 MPa, időtartama 5 perc. A nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem megengedett.

(3) Egyéb víztároló esetén a szívócső meglétének, karbantartottságának, a tűzoltásra tartalékolt, előírt víz meglétének és a vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthetőségének félévenkénti ellenőrzéséről a fenntartó gondoskodik.

(4) A természetes vízforrások, mint tűzoltóvízforrások felülvizsgálatakor a kialakítástól függően kell az előírásokat kell alkalmazni.

275 §

A B C D E F G

Az építmény megnevezése

Többszintes épületek Középmagas épületek Magas épületek

Egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok

egyidejűségVízhozama

(liter/perc/tűzcsap)egyidejűség

Vízhozama

(liter/perc/tűzcsap)egyidejűség

Vízhozama

(liter/perc/tűzcsap)

1 Legfelső padlószint magassága Legfeljebb 14 m 14 m-nél nagyobb és legfeljebb 30 m 30 m-nél nagyobb

2

Az építmény megnevezése

Egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok

3 egyidejűségVízhozama

(liter/perc/tűzcsap)egyidejűség

Vízhozama

(liter/perc/tűzcsap)egyidejűség

Vízhozama

(liter/perc/tűzcsap)

4 Lakóépület – - 2 150 2 200

5Igazgatási, iroda- és oktatási

épület 1 80 2 150 4 200

6Egészségügyi, szociális

intézmények, szállás épületek 2 100 3 150 4 200

7Egyéb közösségi épületek

2 150 3 200 4 200

8Ipari, mezőgazdasági, termelő,

tárolási épületek 2 150 3 150 4 200

Fali tűzcsapok szintenkénti kialakítása

A tűzoltó vízforrások és tartozékaik

felülvizsgálata, karbantartása

Fél évente Évente Öt évente

falitűzcsap-szekrényekellenőrzés,

karbantartás, felülvizsgálat nyomáspróba

száraz tüzivíz-vezeték

rendszer

ellenőrzés,

karbantartás,

felülvizsgálat

nyomáspróba

tűzcsapok ellenőrzés,

karbantartás,

felülvizsgálat

szerelvényszekrények ellenőrzés

ellenőrzés,

karbantartás

felülvizsgálat

nyomáspróba

víztárolók ellenőrzés,

karbantartás,

felülvizsgálat

nyomáspróba

239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet

az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes

tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról

18. § (1) Létesítményi tűzoltóságot kell működtetni ott ahola) a 2. mellékletben foglalt tűzszakasz alapterülete és számított

tűzterhelése megkívánja az ott meghatározott létszámmal;b) az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján

szükséges.(2) Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot kell működtetni:a) az atomerőműben;b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek esetén, jogszabály

alapján felső vagy alsó küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat vagy dominóhatás miatt szükséges;

c) ahol az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges;

d) a Magyar Honvédség objektumaiban jogszabályban meghatározottak alapján.

239/2011. (XI. 18.) Korm. Rendelet

Sors

zámA B C D E

1 A létesítmény

tűzszakaszának

számított

tűzterhelése

Tűzszakasz alapterület esetén

2 1001-3000 m2 3001-5000 m2 5001-8000 m2 8000 m2 feletti

3 501-1000 MJ/m2 4 fő

4 1001-1500 MJ/m2 4 fő 8 fő

5 1501-2000 MJ/m2 4 fő 8 fő 12 fő

6 2000 MJ/m2 felett 4 fő 8 fő 12 fő 16 fő

239/2011. (XI. 18.) Korm. Rendelet 2. melléklet

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Kocsis Antal

Tűz- és munkavédelem

+36 20 9704 355

skoda17@gmail.com