Időszerű számviteli és adózási kérdések

Időszerű számviteli és adózási kérdések

Saját tőke, Szt., Tao alap és Készpénzfizetési korlátok témakörben

Időszerű kérdésekA saját tőke biztosítása

1. Gt. 51.§ (1) Ha a társaság a beszámolója alapján két egymást követő üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével és a társaság tagjai a második évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül nem gondoskodtak annak pótlásáról, akkor a) a társaságnak 60 napon belül át kell

alakulnia;b) a társaság köteles megszűnéséről

határoznia.

A saját tőke biztosítása a törvényi előírások alapján

A Gt. 51.§ (1) folyamatos tőkevesztés esetén nem ad lehetőséget más megoldásra, akkor sem, ha rendeződött a saját tőkeEzt enyhíti a Gt. 51.§ (4) beiktatása Amennyiben a társaság saját tőkéje a

megadott határidőn belül helyreáll, nem kell a szükséges intézkedéseket végrehajtani

Bizonyítani kell, hogy a körülmények már nem állnak fenn

Közbenső mérleget kell készíteni!


2. Gt további tőkevédelmi szabálya 143. § (2)-(3) Ha az ügyvezető tudomására jut, hogy a Kft

saját tőkéje a jegyzett tőke felére csökken (Rt-nél 2/3-ára), akkor haladéktalanul össze kell hívnia a döntéshozó szervet, amely köteles a saját tőke helyreállítása érdekében a szükséges döntést meghozni (pótbefizetés, tőkeemelés, tőke feltételes leszállításával egybekötött emelés)

Könnyítés: A fenti intézkedésre akkor van szükség, ha a tőkevesztés a taggyűlést megelőző egy hónapon belüli fordulónapra készített közbenső beszámoló alapján is fennállnak.


A Gt. 51.§ (1) bekezdésre nem elegendő akkor figyelni, mikor a jegyzett tőke már elveszett, a saját tőke figyelemmel kísérése fontos feladatA saját tőke számviteli adat, a tájékoztatás számviteli feladatFelkészülés a saját tőke pótlására• Várható saját tőke• Lehetőség a társasági szerződés

alapján• Pénzbefizetés lehetősége• Elengedhető kötelezettség


A veszteség miatti saját tőkerendezés lehetőségei: Pótbefizetés – lekötött tartalékba, ha a

társasági szerződés ezt a lehetőséget biztosítja. Ha nem ad lehetőséget, akkor első feladat a társasági szerződés módosítása

Tőkeemelés ázsióval – a jegyzett tőke emelésén felül a tőketartalékba helyezett összeg javítja a saját tőkét


A veszteség miatti saját tőkerendezés lehetőségei (folytatás): Tőkeleszállítással akkor lehet

biztosítani a saját tőke egyensúlyát, ha a jegyzett tőke és a saját tőke is magasabb a törvény szerinti minimális jegyzett tőke összegénél

Átmeneti tőkeleszállítással történő tőkeemelés új tulajdonos belépésekor lehetséges


A veszteség miatti saját tőkerendezés lehetőségei (folytatás): Tulajdonossal szembeni kötelezettség

elengedése során elszámolt rendkívüli bevétel javítja a tárgyévi eredményt, melynek adózott összege kedvezően befolyásolja a saját tőkét

Társasággal szemben fennálló osztalék fizetési kötelezettség elengedése során elszámolt bevétel esetén a társasági adó alapja csökkenthető

Ha magánszemély engedi el a kötelezettséget, akkor a társaságot ajándékozási illeték terheli


3. Szt változása révén az árfolyamváltozás kedvezőtlen hatásának átmeneti enyhítése A devizában fennálló tételek év végi

kötelező átértékelése is előidézheti a saját tőke csökkenését

Az új szabály alapján a tőkerendezési kötelezettség meghatározásakor az átértékelés hatása figyelmen kívül hagyható

Az átértékelés hatásától átmenetileg 2014. május 31-ig lehet eltekinteni


Időszerű kérdésekA számviteli törvény változásai

1. Árfolyamveszteség elhatárolás bővítése◦ Korábban a devizás beruházási hitel árfolyam-

vesztesége volt elhatárolható◦ A módosítás alapján a fordulónapi forgóeszköz-

hitel árfolyamvesztesége is elhatárolható◦ Továbbra is feltétel, hogy a hitel devizakészlettel

nem fedezett és árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamvesztesége határolható el

◦ Az időbeli elhatárolást mindig a megfizetett tőke összeg arányában, a realizált árfolyamveszteségnek megfelelő ütemben kell feloldani

Számviteli törvény változásai

1. Árfolyamveszteség elhatárolás bővítése (folytatás)

◦Az időbeli elhatároláshoz céltartalék-képzési kötelezettség is kapcsolódik

◦Beruházási hitelnél az aktiválástól, forgóeszköz-hitelnél a devizahitel folyósításától eltelt időtartam és a hátralévő futamidő arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képezni

◦Az időbeli elhatárolás és a céltartalék különbözetét a lekötött tartalékba kell vezetni, amit évente szintén módosítani kell


2. A bevételi nyilvántartást vezető kisadózók nem tartoznak a számviteli törvény hatály alá, beszámolót sem készítenek

Amikor az adóalanyiságuk (Eva, Kiva, Kata) változik, visszakerülnek az Szt hatálya alá

A visszatéréshez nyitó mérleget kell készíteni, amit könyvvizsgálati kötelezettség terhel


3. Jelentős összegű hiba

◦Főszabály: Jelentős a hiba, ha annak összege a hiba-hatásokkal együtt a mérlegfőösszeg 2%-át meghaladja

◦Korábban 500 millió Ft-os felső korlát élt, amit eltöröltek

◦A törvény 1 millió Ft-os alsó korlátot határoz meg – a kis vállalkozásoknál sem jelentős az 1 millió Ft alatti hiba!


4. Lényeges hiba

◦Korábban a lényegesen jelentős hibára tekintettel ismételt közzétételt írt elő a törvény kétoszlopos formában

◦A lényeges hiba törlésével jelentős hiba esetén továbbra is háromoszlopos beszámolót kell készíteni, de megszűnt a lényeges hibához kapcsolódó ismételt közzététel


5. Kényszertörlési eljárás

◦2012. március 1-től kényszertörlési eljárásra kerülhet sor

◦A kényszertörlési eljárást megelőző nappal a tevékenység lezárul, ami beszámolási és bevallási kötelezettséggel jár

◦Ha a törölt cég tulajdonosa egy másik társaság, akkor a részesedést rendkívüli ráfordításként kell kivezetni


6. Szellemi termékek◦2012-ben is alkalmazható pontosítás

történt, miszerint szellemi termékek a megvásárolt vagy saját iparjogvédelemben részesülő alkotások (szabadalom, védjegy, műszaki terv, szoftver)

7. Készletek◦Az átmenetileg használatba vett, eladásra

beszerzett eszközöket áruként kell nyilvántartani

◦Nem számolható el értékcsökkenés, év végi értékelésük során értékvesztés elszámolása lehet indokolt


8. Halasztott bevételek feloldásao A fejlesztési támogatásból beszerzett

eszközökhöz kapcsolódó időbeli elhatárolás feloldásánál ezentúl figyelmen kívül kell hagyni az eredeti bekerülési érték meghatározását követő változásokat

o A bruttó érték növekedés vagy a használati idő változása nem módosítja a halasztott bevétel elszámolását, mivel a támogatás az alapeszközre vonatkozott

o Ha 2013. előtt történt a változás és a feloldás eszerint módosult, akkor az folytatható tovább


9. „Tartós” fogalom változásao A terven felüli értékcsökkenési leírás

és az értékvesztés akkor számolható el, ha a könyv szerinti érték tartósan elmarad a piaci értéktől

o 2013. évtől tartós a változás akkor is, ha végleges (pl a fordulónapot követően értékesítés történt) és akkor is, ha a jövőt tekintve tartós a változás (pl vissza nem fordítható állapotromlás)


10. Közüzemi díjak elszámolásao 2012. évtől az energiaköltség része

az egyetemes szolgáltatóktól beszerzett víz-, villany- és gázszámlákban lévő különféle díj

o A módosítás szerint ez az energia-kereskedőktől történő beszerzésekre is vonatkozik

o A csatornahasználat és a szemétszállítás díja igénybevett szolgáltatásnak számít


11. Üzembe helyezés időpontjao Eddig az üzembe helyezés feltétele volt a

különböző hatósági engedélyek beszerzéseo A módosítás alapján az üzembe helyezés az

eszköz rendeltetésszerű használatának első napja

12. Elektronikus bizonylato Csökken a szigor az elektronikus számlával

kapcsolatban. Törölték az időbélyegzőre és az elektronikus aláírásra vonatkozó előírásokat

o Az Áfa törvényben foglalt követelményeknek megfelelő elektronikus számla a számviteli törvény előírásainak is megfelel


13. Mérleg szerinti eredmény meghatározása osztalék jóváhagyásakor o Pontosításra került, hogy ha a

negatív adózott eredmény osztalékfizetésre tekintettel a szabad eredménytartalékból kiegészítésre kerül, akkor annak összege a jóváhagyott osztalékkal egyezik meg, tehát a mérleg szerinti eredmény az adózott eredmény összegével egyező, negatív érték marad!


14. Konszolidált beszámoló készítési kötelezettségo Konszolidált beszámoló készítésekor

IFRS beszámoló esetén a konszolidálási kört az IFRS szabályai határozzák meg (kötelező vagy mentes kör)

15. Üzleti év megváltozása o Törlésre került, hogy a megváltozott

üzleti év esetén a bázisadatok megváltozott időszakra vonatkozó bemutatása is kötelező


16. Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény (skontó) elszámolásao Ha az utólagos engedményt számlázzák, akkor a

feleknél számlahelyesbítéssel az eredeti bevétel, ráfordítás és az áfa változik

o Ha nem számlázták, akkor a számviteli elszámolásban vagy a szerződésben meghatározott késedelmi kamat mértéket vagy a Ptk szerinti kamat mértékét vették alapul az utólagos engedmény elszámolásához

o A módosítás szerint a bruttó kötelezettség 3%-áig az engedmény pénzügyi bevétel/ráfordítás, efelett pedig, mint elengedett követelés/kötelezettség rendkívüli tétel


Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóo 2013-tól alkalmazható új beszámolási formao Filozófiája: az Szt szerinti beszámolónak a

megbízható, valós képet kell mutatnia, a mikrogazdálkodói beszámolónál a szabályokat kell betartani!

A könyvvezetés sajátosságaio A 398/2012. (XII.20.) Korm. rendelet előírásait

kötelező alkalmazni, amire ez nem tér ki, az Szt vonatkozik

o Kötött számlakeret alkalmazása esetén nem kell számlarendet készíteni

o A számlakeret bővítése esetén a számlarend kötelező

Szt változás -Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

o Választhatóság feltételei

a) A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett b) Két egymást követő évben a meghatározott három

mutató közül legalább kettő nem haladja meg a határértéket

Mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,Árbevétel a 200 millió forintotFoglalkoztatott létszám a 10 főtA választást nem kell bejelenteni, elég a beszámoló

készítésekor alkalmazniA választástól a követő három évben eltérni nem

lehet!


A beszámolási rendszer főbb jellemzői: Kettős könyvvitel A szabályok kötelezőek, nincs számviteli

politika Egységes számlatükör Részei a mérleg és az összköltségeljárással

készített eredménykimutatás, előírt tagolással Forinttól eltérő devizanemben nem készíthető A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó

információkat a beszámoló nem tartalmazza Minden önellenőrzéssel és ellenőrzés során

feltárt hiba nem jelentős összegű hibának minősül


A beszámolási rendszer főbb jellemzői (folytatás): Alapítás-átszervezés és kísérleti fejlesztés nem

aktiválható Üzleti vagy cégérték nem mutatható ki A tárgyi eszközök éves értékcsökkenésének

meghatározásakor a Tao szerinti kulcsokat kell alkalmazni. A leírás bruttó alapú lineáris, illetve egyösszegű leírás lehet

Immateriális javaknál, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál a leírás 3 év lehet

Maradványérték nem határozható meg


A beszámolási rendszer főbb jellemzői (folytatás): Jövőbeni költségekre céltartalék nem képezhető Értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem

mutatható ki A készletekről nem vezet folyamatos

nyilvántartást, ha mégis, akkor „Készlet nyilvántartási szabályzat” készítendő

A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett várható eladási áron kell állományba venni

A saját előállítású immateriális javakat, tárgyi eszközöket a közvetlen anyag, bér és bérjárulék összegében kell állományba venni


A beszámolási rendszer főbb jellemzői (folytatás): A devizás tételeket MNB árfolyamon kell

állományba venni és év végén ennek megfelelően kell értékelni

A beruházáshoz kapcsolódó deviza kötelezettségnek az üzembehelyezésig elszámolt árfolyamkülönbözetével a bruttó érték nem módosítható

Időbeli elhatárolás csak az adók, a kamat, térítés nélküli támogatás tekintetében és a több évet érintő tételeknél lehetséges

Az exportértékesítés fuvarköltsége igénybevett szolgáltatás (nem árbevétel csökkentő)


A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló alkalmazására vonatkozó döntés mérlegelésekor figyelembeveendő szempontok:

A megbízások szerkezete alkalmas-e arra, hogy tömegesen lehessen megvalósítani az áttérést

Milyen feladatokat lehet elhagyni, milyen nyilvántartásokat lehet mellőzni áttérés esetén, mennyi munkát lehet megtakarítani

Megfelelhet-e az egységes számlatükör a vezető és a gazdasági szakember információs és ellenőrzési szempontjainak

Segít-e az egyszerűsítés az ellenőrzések során (saját és külső), a mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén csökkenthető-e a hibák előfordulása


Időszerű kérdésekA Tao adóalapot érintő egyes kérdések

Az adóalapot érintő egyes kérdések:

1. A követelések értékvesztése2. Elhatárolt veszteség felhasználása3. Nem vállalkozási költségek4. Kapott támogatások, térítés nélkül kapott

eszközök, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzösszegek

Társasági adó alap

A követelések értékvesztése

A behajthatatlan követelés meghatározása a számvitelben (az adós nem lelhető fel, a bejelentett, de felszámolási egyezségben elengedett vagy igazoltan fedezet nélküli köv.)

A követelésekre elszámolandó értékvesztés Az értékvesztés megszüntetése év végén a záráskor

végzett értékelés során Az értékvesztés kivezetése év közben csak a

követelés csökkentésével Az értékvesztés Szt és Tao szerinti nyilvántartása

előírás


A követelések értékvesztésével kapcsolatos adóalap növelő tételek

A számvitelben a tárgyévben elszámolt értékvesztés

Az elévült, vagy a bíróság előtt nem érvényesíthető követelések ráfordításként elszámolt értéke


A követelések értékvesztésével kapcsolatos adóalap csökkentő tételek

A korábban elszámolt, növelő tételként figyelembevett értékvesztés visszaírására tekintettel elszámolt bevétel

Szt alapján behajthatatlan követelések leírása, kivezetése miatt felmerült ráfordítás

A korábban elszámolt értékvesztéssel érintett követelésre később befolyt bevétel, amit nem tudunk a követelés csökkenéseként lekönyvelni – az É. V. összegéig

A Tao alapján behajthatatlan az éven túli követelés 20%-a, de maximum az előző évig elszámolt, nyilvántartásba vett É. V. összegéig. Ezzel a kivezetés évében is lehet élni, kivéve, ha a követelés az adóévben elévült.


Az elhatárolt veszteség felhasználása A negatív adóalapot nyilvántartásba kell

venni A régebbi, elévült negatív adóalapot ki kell

vezetni A meglévő negatív adóalap változását a

nyilvántartásban rögzíteni kell 2012. évtől a korábbi veszteségre tekintet

nélkül kalkulált adóalap felét lehet csak feloldani

A negatív adóalap felhasználásáról a beszámoló elfogadásakor dönteni szükséges

A nyilvántartást a felhasználásra tekintettel aktualizálni kell


Nem vállalkozási költségek A nem vállalkozási költségek körét a Tao törvény 3.

sz. melléklete tartalmazza, amit az adóalap növelése során figyelembe kell venni

Alapvetően ide tartoznak a nem ésszerű, nem indokolt, kellő gondossággal elkerülhető költségek (gyorshajtás, tilosban parkolás, igénybevett, nem ésszerű szolgáltatás, tartozás átvállalás, eltulajdonított eszköz, kivezetett nem behajthatatlan vagy elévült követelés, veszteséges gazdálkodó árban nem érvényesíthető költségei, nem megfelelően bizonylatolt költség, térítés nélkül átadott eszköz, véglegesen adott pénzeszköz, ha a partner nem nyilatkozik és nem igazolja, hogy a kapott összeg nélkül sem lenne veszteséges stb.)


Kapott támogatások, térítés nélkül kapott eszközök, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzösszegek

Az ilyen jogcímen elszámolt bevételekre tekintettel korábban csökkenteni lehetett az adó alapját

A térítés nélkül átvett eszközök tekintetében utoljára 2009-ben lehetett élni ezzel a lehetőséggel

A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzeszközök esetén utoljára 2012. évben csökkenthető az adó alapja


Időszerű kérdésekKészpénzfizetési korlátok

A törvény szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább - a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő)

lebonyolításának rendjéről, - a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, - a készpénz és a bankszámla közötti pénzforgalomról, - a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási

rendjéről, - a napi készpénz záró állományának maximális mértékéről, - a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, - az ellenőrzés gyakoriságáról, - a pénzszállítás feltételeiről, - a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és - a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Az egyes szabályozandó kérdéseken belül a gazdálkodó saját adottságaira és működési feltételeire tekintettel maga alakíthatja ki a rá vonatkozó részletszabályokat. A készpénz állományra vonatkozó korlát 2012. december 1-jétől megszűnt. Akit érint, a szabályzatot módosítani kell!

Készpénzfizetési korlátozások

Egyértelmű a kormányzati szándék, hogy a készpénz tartását és forgalmát korlátozzák, a gazdálkodókat a számlapénzforgalom irányába tereljék.

Érdemes az erre irányuló jogszabályokat figyelni és a pénzkezelést erre tekintettel végezni és szabályozni.

Az Art. alapján a készpénzes kifizetéseket 2012. évtől 2 millió, kapcsolt feleknél 1 millió forinttól be kell jelenteni!

Az Art. 38.§ alapján 2013. évtől egy szerződésnek minősülő ügyletek ellenértékét egy partner felé egy hónapban nem lehet 1,5 millió Ft felett készpénzben teljesíteni . Ebben a tekintetben készpénzes kifizetés a készpénz átadása. A mulasztási bírság a kifizetőt és az elfogadót is terheli.

Készpénzfizetési korlátozások

Köszönöm figyelmüket!

Dr. Takácsné Grúz ErzsébetAdószakértő

Bejegyzett könyvvizsgálóINEZ AUDIT Kft.

Eger, Orgonás tér 4.

Documents

Időszerű számviteli és adózási kérdések