1

Az iskolai műveltség

A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

2

Az iskolai műveltség tartalmaAz Európai Unió műveltségi területei és a NAT (forrás: Báthory, 2002)

Nemzeti Alaptanterv EU műveltségi területek

Anyanyelv és irodalom Anyanyelv és irodalom (Mother Tongue)

Élő idegen nyelv Idegen nyelvek (Foreign Languages)

Matematika Matematika (Mathematics)

Ember és társadalom Az emberrel és társadalommal foglalkozó tudományok (Human

Sciences)

Ember és természet Természettudományok (Natural Sciences)

Földünk és környezetünk Nincs. (Ez az ismeretkör a Természettudományok része.)

Művészetek Művészeti nevelés (Artistic Activities)

Informatika Információs és Kommunikációs Technológiák (Information and

Communication Technologies, röv. ICT)

Életvitel és gyakorlati ismeretek Nincs. (Ez az ismeretkör az emberrel és társadalommal foglalkozó

tudományok része.)

Testnevelés és sport Sport (Sport)

Vallási ismeretek vagy erkölcstan (Religion / ethics) Csak az elemi

iskolában.

3

Humán és reál kultúra az iskolai műveltségben • társadalomtudományi tudás és a humán műveltség

felértékelődése

• ipari forradalom utáni, „posztmodern” kor gazdasági szerkezete is

megváltozott: munkaerő-szerkezet átrendeződése

• termelő helyett szervező, szolgáltató feladatok kognitív

tudományok felértékelődnek

• „tudás-gazdaság”-ban (knowledge economy) mind többen

foglalkoznak a tudás „termelésével”, közvetítésével fokozott

igény a pszichológiára és oktatástudományra

• kommunikáció szerepének felértékelődése

4

A narratíva szerepe a műveltségben

• A posztmodern filozófiában és társadalomtudományban feltárt elbeszélések (narratívák), a megismerés, a valóság-konstruálás eszközei

• Azonos szerkezetű történések sémái forgatókönyvekké (script) rendeződnek

• Eseménysorozatok történeti vázak (story skeleton) nyomán egybeszerveződnek

• Egy kultúrában létező, történetek sajátos szerveződési elveket követnek: story grammar (Pléh, 1986)

• A narratívák ismerete éppolyan fontos része a műveltségnek, mint a tények és adatok tudása

5

A tudás integrált egységei:

szakértelem, kompetencia, műveltség

• Rendszerszemléletű modellek a pedagógiai kutatásban

• A tudás mennyiségi mutatói helyett minőségi jellemzők:– szervezettség

– a megértés mélysége

– alkalmazhatóság

• Kognitív és nem kognitív tényezők kölcsönhatásának elemzése

• Szakértelem, kompetencia és műveltség, mint a „jó” tudás szinonimája

• „Jó tudás” vizsgálata: OECD kutatási programja: Defining and Selecting Key Competencies (A kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása – DeSeCo)

6

OECD PISA 2000: vizsgálat az iskolai

műveltségről • PISA (Programme for International Student Assessment,

Nemzetközi Diák Vizsgálat) Honlap tesztekkel: http://www.pisa.oecd.org/index.htm

• Mérési területek: olvasási-szövegértésbeli képesség, matematikai és természettudományos műveltség

• Részvevők: a világ 31 országa – köztük Magyarország.

• Trendek követése, teljesítmény-változás értékelése: 3 évente ismétlik

• 2000: 15 évesek reprezentatív mintái, Magyarország: 8000 fő

• 9 tesztfüzet és szociális háttér kérdőív

7

8

PISA 2000 - Olvasás-szövegértés -

feladattípusok• A szöveg típusa és formája

– szépirodalmi / prózai és dokumentumszövegek

– folyamatos és nem folyamatos szövegek

• A közléshelyzet, az olvasási szituáció - Az olvasás-szövegértés képességét nem csupán a tanulmányi, iskolai, hanem változatos, valós élethelyzetekben mérték fel. Ez utóbbi helyzetekben, a mindennapi életben szokásos, praktikus célú olvasás is szerepelt, például egy háztartási gép használatának megértése.

• Műveleti aspektusok– általános szövegértés,

– információ-visszakeresés

– szövegértelmezés,

– a szöveg tartalmára, szerkezetére, illetve formai jegyeire való reagálás

• A feladatok a mindennapi élet olvasási helyzeteit modellezik

9

Gondolkodási műveletek és olvasási

helyzetek a PISA olvasás tesztben

Személyes célú

olvasás

Közösségi célú

olvasás

Munka célú olvasás Tanulás célú

olvasás

Másokkal

való kapcsolat

Saját maga

Rokonok

Barátok

Ismeretlen Tárgyak

Munkatársak

Vezetők

Oktatók

Szövegfel-

használás

Kíváncsiság

Kapcsolattartás

Információszerzés Teendők Tanulás

A szöveg

tartalma

Levelek

Szépirodalom

Életrajz

„Csináld magad”

könyvek és

magazinok

Térképek

Hirdetmények

Szabályok

Programok

Szórólapok

Nyomtatványok

Utasítások

Kézikönyvek

Időbeosztás

Emlékeztetők

Jelentések

Táblázatok/grafikonok

Szövegek

Térképek

Vázlatok

Táblázatok

Grafikonok

10

Matematika képességek a PISA 2000

vizsgálatban• Matematikai gondolkodási készség: pl. definíciók, tételek, feltételezések

• Matematikai érvelési készség: pl. mit jelent egy matematikai bizonyítás

• Modellezési készség: a modellezendő terület strukturálásától a modellkészítésen át a modellnek és eredményeinek kritikus értékeléséig

• Feladatmegfogalmazó és feladatmegoldó készség különböző matematikai problémák felvetését, megfogalmazását és definiálását jelenti.

• Ábrázolási készség: pl. matematikai elemek és helyzetek különböző ábrázolási formájának dekódolása, értelmezése

• Jelképes, formális és technikai készség: pl. jelképes és formális matematikai nyelvezet dekódolása, a természetes nyelvvel való kapcsolatának megértése

• Kommunikációs készség: írásban, szóban matematikai gondolatok közlése és megértése

• Segédeszköz-használati készség (beleértve információtechnológiai eszközöket)

11

Természettudományok a pisa 2000 vizsgálatban

A PISA-felmérés természettudományos területének tartalmi elemei

Fő területek Fő témakörök Alkalmazási területek

Fizika és kémia légköri változások

genetika

biotechnológia

egészség, betegség és emberi

táplálkozás

Élet és egészség kémiai és fizikai változások

ökoszisztémák

energiaátalakulások

fizikai és biológiai rendszerek

kölcsönhatásai fajok fennmaradása,

fertőzések, szennyeződés

Föld és

környezet

geológiai változások

szerkezet és tulajdonságok

(mágnesesség, vezetés)

alak és működés (sejt, csontváz)

élettani változások

öröklődés

a termőföld keletkezése és pusztulása

energiafelhasználás

anyagok használata

hulladékmegsemmisítés

időjárás és éghajlat

(Vári et al., 2001)

12

A magyar tanulók eredményei

• A magyar tanulók eredményei – a hajdani élvonalbeli

teljesítményekkel ellentétben – mindhárom területen a

nemzetközi átlag alatt maradnak

• A résztvevő 32 ország rangsorában az olvasás

tekintetében a 21-26

• A matematikai műveltség szerint a 20-23.,

• A természettudományos műveltség eredményei alapján

pedig a 13-21. helyek valamelyikét foglalják el

13

Az iskolai műveltség magyar vizsgálata

• 2001-2002 között, az iskolában elsajátítható humán műveltség feltérképezésére, MTA Képességkutató Csoport – Szegedi Egyetem koordinálásával (szerk. Csapó, 2002)

• Vizsgálati célok: a megértés mélysége, a tudás-reprezentációhelyessége, a konzisztencia, a szervezettség, a szemantikai gazdagság stb.

• A vizsgálat komplexitását három dimenzió mentén jellemezhetjük: • az életkori (fejlődési) dimenzió

• a minta mérete és összetétele

• a változók száma és szervezettsége.

• Mintavétel:„kultúrahordozó egység” (culture bearing unit)

• Minta: 600-600, 7. és 11. osztályos szegedi tanuló

14

A vizsgálat mérőeszközei

Motiváció Énkép Induktív

gondolkodás

(logika)

Deduktív

gondolkodás

(logika)

Kritikai

gondolkodás

Térszem-

lélet

Környezet-

kultúra

Ízlés Történelem

szemlélet

Angol

alkalmazás

Szöveg-

alkotás

Angol teszt Irodalom teszt Történelem teszt

Osztályzatok

H

Á

T

T

É

R

A tudás rétegeinek mérőeszközei a vizsgálatban (Csapó, 2002)

15

A műveltségvizsgálat néhány eredménye I.idegen nyelv

• A 7. és 11. osztályosok angol nyelvi szintjét azonos hagyományos és kommunikatív feladatokon mérték fel (Bukta és Nikolov in szerk. Csapó, 2002)

• Mért képességek: szókincs, a nyelvtani szerkezetek, olvasásértés és íráskészség

• A hagyományos feladatokon lényegesen jobban teljesített mindegyik tanulócsoport, mint a kommunikatív feladatlapon.

• Az iskolában nagyobb hangsúllyal szerepel a nyelvtan és a szókincs gyakorlása, mint az életben használható kommunikatív, jelentésközpontú nyelvtudás.

• Négy tanév alatt a becsült nyelvi fejlődés szerény mértékű – vö. ábra

16

20

30

40

50

60

70

80

7. 11.

Évfolyam

Angol teszt 7. - leszakadók

Angol teszt 7. - továbblépők

Angol teszt - teljes 7.

Angol teszt - gimnázium

Angol teszt - szakközép

Angol teszt - teljes 11.

Változás

(Alkalmazott)

%

20

30

40

50

60

70

80

7. 11.

Évfolyam

Alkalmazott angol - 7. leszakadók

Alkalmazott angol 7. továbblépők

Alkalmazott angol - 7. teljes

Alkalmazott angol - gimnázium

Alkalmazott angol - szakközép

Alkalmazott angol - 11. teljes

Változás

%

17

A műveltségvizsgálat néhány eredménye II. történelemszemlélet

• A tanulók többségét a „befogadó nemzeti identitás” jellemzi, s nyitottságuk az iskolai évek során erősödik

• A „kirekesztő identitás” jeleit is észlelhetők – kevés ismeret a kisebbségek szerepéről a magyar történelemben és kortárs kultúrában

• A történelemtanítás tematikája a 19. század és a 20. század társadalmi szükségleteit tükrözi, s nem a 21. századét.

• Tananyagban főleg „katonák és hadvezérek”, nem a (világ)polgári léttel kapcsolatos műveltség és ismeret

• Több szempontú (multiperspektivikus) elemzés demokratikus önazonosság-építés

• Társadalmi információszerzés és feldolgozás eszközeinek megismerése

• Kialakulnak az önálló következtetés, értékelés, véleményalkotás képességei

(Szebenyi Péter és Vass Vilmos in szerk. Csapó, 2002)

18

A műveltségvizsgálat néhány eredménye III.

Vizuális kreativitás és ízlés

Az ízlés teszt összetevői:– Komplexitásigény

– Konzervativizmus

– Inkompatibilitás értékelése

– Ábrázolóság-igény ("realizmus")

– Pozitív jelentés értékelése

– Narratívum értékelése

– Dinamizmus értékelése

– Konformitás:

– Tömegművészet kedvelése:

– Stíluspreferencia

19

A Térszemlélet teszt összetevői:– Vetületképzés

– Rekonstrukció

– Szerkezetlátás

– 2 dimenziós vizuális elképzelés

– Alakzatok képzeleti transzformációja

– Felismerés, megjelenítés

– Téri konstrukció

– Dinamikalátás

20

21

A konstruáló képesség fejlődésének vizsgálata A Környezetkultúra teszt kritériumainak pontszámai a 7. és a 11. évfolyamon

2

3

4

5

7. évfoyam 11. évfolyam

Életkor

Azonosíthatóság Helyzetleírás Eredetiség

Értékelés Elemzés Ítéletalkotás

22

Az iskolai műveltség problémái

• A tantervek alapját képező műveltségkép gyakran korszerűtlen

• A magyar iskolarendszer nem sokoldalú, bővíthető állampolgári műveltséget ad, hanem a következő iskolafokra készít elő

• Korai és merev specializáció – szakképzésben használhatatlan bizonyítványok

• IEA Civic Education Study-hoz (Állampolgári ismeretek felmérése, http://www.wam.umd.edu/~iea/), 1999: – az állam demokratikus működésével kapcsolatos ismeretek a magyar

diákoknál hiányosak

• Történelmi és politikai ismeretek összefüggéseinek tudatosítása szükséges

• A magyar követelményrendszert az életszerűség, gyakorlat-közeliség nemzetközi elvárásával kell összhangba hoznunk