37
1 Jutalmazás és büntetés, értékelés és vizsgáztatás A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

Pedagógia 11

Embed Size (px)

Citation preview

1

Jutalmazás és büntetés,értékelés és vizsgáztatás

A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

2

Pedagógiai értékelés

3

Jutalmazás és büntetés

• Mi a jutalmazás és büntetés célja?

• Hogyan jutalmazzak?• Hogyan büntessek?• Hibák, nehézségek a

mindennapi gyakorlatból

4

Jutalmazás – büntetés céljaA büntetés és a jutalmazás célja a büntető, jutalmazó személy által

közvetített értékek megerősítése, az általa elvetettek gyengítése, azaz magatartás- és tevékenységszabályozó funkciót töltenek be.

operáns kondicionálás

5

Milyen a jó jutalmazás?

• vágyakozás a jutalomra• szükségletkielégítő• mértéktartó• kritériumok alapján történik• személyre szabott• konzekvens

6

Hibák a jutalmazásnál

• nem számít értéknek a jutalom• időben túl távoli, elérhetetlen• máshonnan is megszerezhető• elérése túlságosan nehéz• túl sok jutalmazás devalválódás, gyengül a belső motiváció• sablonossá válhat

7

Példa

Juli és Zsolti nyelvet tanulnak. A nyelvtanulás egyik legmonotonabb része a szavak tanulása. Azért, hogy motiválja kislányát, Juli édesanyja minden jeles szódolgozat után vagy csokoládét, vagy játékot vett neki. Ezzel szemben Zsolti nem kapott rendszeresen, nagyobb külső jutalmat jó teljesítményéért, de mégis szabadidejében is szívesen tanult szavakat. ? Mi lehet ennek a magyarázata?

8

A jutalmazás alapelvei

• Helytelen az a pedagógiai gyakorlat, amely túlságosan nagy jutalmakat osztogat, hiszen a túlzott külső jutalmazásra való támaszkodás gátolhatja a feladatmegoldásból származó örömszerzés folyamatát.

• Ha egy tanuló annyi jutalmat kap, amennyi a feladat megoldására ösztönzi, akkor a feladatmegoldást jobban fogja élvezni!

(Aronson)

9

A jutalmazás formái

Verbális

Nonverbális

Külső jutalmak

Kognitív disszonancia

10

Mikor jutalmazzunk?

• Késleltetett jutalom

• Megelőlegezett jutalom

11

Hogyan büntessek?

• Megúszhatatlan, intenzív• Megfosztja valamitől a gyermeket• Elrettentő, de mértéktartó• Személyre szabott• Konzisztens• Szeresse azt a személyt, aki a büntető• Magyarázat

12

A büntetés hibái

• Megszégyenítő, megalázó a büntetés• Súlyos fizikai bántalmazás• Testi és lelki terror• Kollektív büntetés• Nem szándékos tettért is büntetünk

13

A büntetés típusai

Fizikai

Verés, ital- és élelemmegvonás, stb.

Verbális

Megalázás, megszégyenítés, szidás, stb.

14

• A gyermek agresszív viselkedése• Hirtelen kedélyingadozás• Regresszív viselkedés• Evésben jelentkező változások• Figyelemfelkeltő viselkedés (az osztály

bohóca)• Antiszociális viselkedés• Szociális elszigetelődés, spontán

kirekesztődés• Kortárskapcsolat zavarai• Az érzelmi viszonyulás inadekvát

kifejeződése• Összpontosítási, tanulási zavarok• Erős ellenállás a fizikai foglalkozásokkal

szemben• Félelem az orvosi vizsgálatoktól

15

Az iskolai jutalmazások - büntetések

• Szóbeli, írásbeli dicséret• Könyvjutalom• Bizonyítványba írt tantárgyi,

szorgalmi, magatartási dicséret • Pénzjutalom• Oklevél• Utazási jutalom• Kitüntetések

• Szóbeli intés, figyelmeztetés

• Írásbeli figyelmeztetés, intő, rovó

• Igazgató elé idézés• Fegyelmi tárgyalás

16

A jutalmazás és büntetés hatása

Jutalmazás BüntetésNő Önértékelés CsökkenNő Belső motiváció CsökkenKedvező Énkép KedvezőtlenEgyüttműködő Viselkedés Agresszív, félelem

17

Az értékelés szintjei

Iskolai szint

Országos értékelés

Nemzetközi értékelés

Regionális, helyi szint

Értékelés

PISA, IEA

Monitorvizsgálat, országos kompetenciamérés

Egy vagy több iskolában végzett vizsgálat

Iskolán belüli csoportok

Egyéni szint

18

Az értékelés funkciói

• Eredményesség és hatékonyság növelése• Minősítés – szelektálás – orientálás - társadalmi megmérettetés• Diagnosztizálás – fejlesztés - korrekció• Tájékoztatás, informálás• Visszacsatolás: megerősítés • Motiválás

19

Az értékelés típusai I.

Típus Funkció Eszköz, módszer

Diagnosztikus Helyzetfeltárás Diagnosztikus teszt, megfigyelés, diagnosztikus vizsga

Formatív Segítés, fejlesztés Portfóliók, tanulói naplók, megbeszélések, tanulói önértékelés, társak értékelése, csoportmegbeszélés, Diagnosztikus teszt, röpdolgozat

Szummatív Minősítés Témazáró dolgozat, vizsga (pl. érettségi), félévi / évvégi bizonyítvány

20

Értékelés

Kritériumorientált Normaorientált A diákhoz viszonyított

a tanulók teljesítményének értékét a tanulási

követelményekhez viszonyítva határozzák

meg

A tanuló teljesítményét egy adott diákpopuláció

jellemzőihez viszonyítjuk.

A diákokat önmagukhoz viszonyítjuk annak érdekében, hogy

önismeretüket fejlesszük.

Az értékelés típusai II.

21

Az értékelés típusai III.

• Szubjektív: gyakorlatra való hivatkozás, a személyes szimpátia – antipátia, a családi háttér, a holdudvarhatás, Pygmalion-effektus

• Objektív: eltávolították a szubjektív elemeket, pl.: feleletválasztós teszt

22

Funkciójának tisztázása, rögzítése

Célok, követelmények megfogalmazása a tantervek, pedagógiai program alapján

Az információgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, kifejlesztése

Az értékelés tervezése

Információgyűjtés adatgyűjtés

Az információk elemzése,

értelmezése

Ellenőrzés

Mennyiségi értelmezés: osztályzat, pontszámok, stb.

Minőségi értelmezés: szöveges, metakommunikatív jutalom

Minősítések, döntések

megfogalmazásaAz értékelés folyamata

23

Az ellenőrzés• Hagyományos:

– Megfigyelés– Szóbeli– Írásbeli

• Alternatív módszerek:– Projekt– Esettanulmány– Portfólió

24

Az ellenőrzés hagyományos módszerei

• Általános módszerek:– Megfigyelés: kötött, kötetlen– Szóbeli:

• Feleltetés• Beszámoló• Kiselőadás

– Írásbeli: • Dolgozat: Röp-, esszé-, házi-, témazáró dolgozat, érettségi,

zárthelyi • Feladatlap: Feleletalkotásos vagy feleletválasztos feladat• Tantárgytesztek

25

Az ellenőrzés speciális módszerei

• Mozgásos feladatban nyújtott teljesítmények ellenőrzése • Alkotások (festmény, szobrok, kézműves tárgyak, stb.) elemzése • Sajátos szakmai feladatok teljesítésének ellenőrzése

26

Az osztályozás

Az értékelés nem azonos az osztályozással, az

osztályozás a tanulók iskolai teljesítményének tanárok

által történő közvetlen mennyiségi értelmezése, amely

történhet számokkal vagy különböző szimbólumokkal.

27

Az osztályozás előnyei

• könnyen kezelhető, • jól áttekinthető, egyszerű és egyértelmű visszajelzést nyújt, • rugalmas, a különböző feltételekhez alkalmazható, • az egyénre irányul, személyes, • lehetővé teszi a teljesítmények összemérését

28

Az osztályozás hátrányai

• Fejlődés-lélektani szempont• Pedagógiai-lélektani szempont• Szociálpszichológiai szempont • mérésmetodikai szempont

29

Általános hibák az osztályozásnál

• Nem a teljesítményt értékelik, hanem a gyermek személyiségét is minősítik.

• Az osztályozást fegyelmezési és hatalmi eszközként használják.• A gyermek egyéb tevékenységét is érdemjegyeik alapján ítélik meg.• Nem képes figyelmen kívül hagyni saját, szubjektív érzéseit.• Az osztályozást az értékelés egyetlen és kizárólagos eszközének

tartják.• Kijavíthatatlan, megváltoztathatatlan az érdemjegy, a gyereket

beskatulyázzák.• Csak osztályoznak, nem közlik a gyermekkel, hogy miben kell

fejlődnie.

30

A bukás

• Következménye: – magatartási problémák– a korcsoportban peremhelyzetre kerül a diák,– alacsony önértékelés

• 2003-as törvénymódosítás: a tanuló az 1–3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

31

A pedagógiai értékelés átalakításának lehetőségei

• A minősítés funkciója megmarad, de amennyire lehet, kritériumorientálttá és egyre objektívabbá kell tenni.

• A dolgozatoknak, a feleltetéseknek, sőt, a félév végi és év végi osztályzatoknak se legyen semmilyen messzire ható következményük.

• Minden jegyet lehessen bármikor javítani.• A tanítási folyamatban kell elhelyezni sok apró értékelő mozzanatot,

valamint az önértékelés lehetőségét. (Nahalka István)

32

Szöveges értékelés

2004. szeptember elsejétől felmenő rendszerben az 1–3. évfolyamon félévkor és tanév végén, és a 4. osztály első

félévében kötelezően kell alkalmazni a szöveges értékelést, osztályozásra nincs mód, ettől eltérni nem

lehet.

33

A szöveges értékelés előfeltételei

– a tanárszerep megváltozása – a gyermek személyiségének fokozott figyelembevétele

34

A szöveges értékelés alapelvei– az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon,– alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,– nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,– a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének,– a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.– minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,– vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,– legyen összhang a Nat, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a

kimunkált értékelési koncepció között,– rendszeres és folyamatos értékelés,– személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,– a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló,

fejlesztő szerepet betölteni,– konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját,

nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

35

A szöveges értékelés formái• Szabad, előzetesen meghatározott kötelezően alkalmazandó

szempontok nélküli szöveges értékelés • Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg• Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés

36

Vizsgatípusok

Alapműveltségi Érettségi vizsga Szakmai vizsga Felvételi vizsga

Vizsgarendszer hazánkban

KÜLSŐ BELSŐ

Aktuális kérdés: kétszintű érettségi

37

A sikeres vizsga feltételei

• világos, pontos követelmények • kedvező légkör• a szükséges tárgyi, személyi

feltételek