PEDAGÓGIAI PROGRAMJAszentbazil.hu/dokumentumok/kotelezo/pp.pdf · A Pedagógiai Programban foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az intézmény és tagintézményei

SZENT BAZIL GÖRÖGKATOLIKUS

ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM,

SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

OM: 031238

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Hajdúdorog

2018

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BAZIL GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

OM: 031238

TARTALOM Általános rendelkezések ................................................................................................................................................. 6 Az intézmény alapadatai ................................................................................................................................................ 9 Az intézmény története ................................................................................................................................................. 10 Küldetésnyilatkozat ...................................................................................................................................................... 12 Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és

Kollégium Óvodai Tagintézménye Pedagógiai programja.................................................................................... 14 Bevezető .......................................................................................................................................................... 15 1.1.

Óvodánk bemutatása ....................................................................................................................................... 15 1.2.

Gyermekkép, óvodakép, alapelveink .............................................................................................................. 16 1.3.

Az óvodai nevelés céljai ................................................................................................................................. 17 1.4.

Az óvodai nevelés feladatai ............................................................................................................................ 17 1.5.

Az óvodai élet megszervezésének elvei .......................................................................................................... 21 1.6.

Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai ............................................................... 27 1.7.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ......................................................................................... 42 1.8.

A gyermek fejlődésének nyomon követése ..................................................................................................... 43 1.9.

Ünnepek és hagyományok az óvodában ......................................................................................................... 48 1.10.

Gyermekvédelem az óvodában ....................................................................................................................... 49 1.11.

Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és

Kollégium Általános Iskolai Tagintézménye Pedagógiai programja ................................................................... 52 1. Az általános iskola nevelési programja .............................................................................................................. 53

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 53 1.1.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................ 57 1.2.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................................. 58 1.3.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ..... 62 1.4.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........................... 64 1.5.

1.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................................................... 64 1.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................................................... 64 1.5.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők tanulók segítése ....................................... 66 1.5.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása.......................................................................................... 68 1.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................................................................ 70

A tanulók részvétele az intézmény döntési folyamataiban ............................................................................. 70 1.6.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ...................................................................... 71 1.7.

2. Az általános iskola helyi tanterve ........................................................................................................................ 74 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ........................................................................................................... 74 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ......................................................................................................... 75 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................ 77 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................................... 78 2.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................................. 80 2.5. A kompetencia alapú oktatás tartalma ............................................................................................................ 81 2.6. Az egész napos iskola nevelési oktatási programja ........................................................................................ 82 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................................................... 86 2.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................................... 88 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................................................ 92 2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...................................................................... 93 2.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ............................................. 94 2.11. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .................. 94 Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és

Kollégium Székhelyintézménye (középiskola) Pedagógiai programja ................................................................. 98 1. A székhelyintézmény nevelési programja .......................................................................................................... 99 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 99


OM: 031238

3

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 103 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 106 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ........................ 108 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ... 110 1.6. A kiemeltfigyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .......................... 112 1.6.1. Konkrét teendők a beilleszkedési és magatartási problémák feltárásakor, gyanújának felmerülésekor ..... 112 1.6.2. A tanuló felmentése valamely tantárgy, vagy tantárgyrész tanulása alól ................................................... 112 1.6.3. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................................................... 112 1.6.4. Kis létszámú tanulói csoport kialakítása ..................................................................................................... 113 1.6.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ........................................................................... 113 1.6.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 113 1.6.7. A sajátos nevelési igényű tanulók többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelése, oktatása . 115 1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................... 118 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................ 118 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgaszabályai ............................................................... 119 1.10. Felvétel, átvétel és továbbhaladás a gimnáziumban és szakképzésben......................................................... 121 1.11. Az elsősegélynyújtásialapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................................ 123 2. A székhelyintézmény helyi tanterve .................................................................................................................. 125 2.1. A választott kerettanterv ............................................................................................................................... 125 2.2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások...................................... 126 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .... 126 2.4. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .. 126 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai................................................... 128 2.6. A választható érettségi vizsgatárgyak ........................................................................................................... 129 2.7. Az érettségi vizsgatárgyak érettségi vizsga témakörei .................................................................................. 130 2.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai ............................................................ 130 2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................................................... 134 2.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését

szolgáló tananyag .......................................................................................................................................................... 134 2.11. Egészségnevelési és környezetnevelési program .......................................................................................... 135 2.11.1. Egészségnevelési program .......................................................................................................................... 135 2.11.2. Környezetnevelési program ........................................................................................................................ 139 2.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................. 141 2.13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez

kapcsolódó elvek ........................................................................................................................................................... 143 2.14. 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott

fejlesztési feladatok és követelmények ......................................................................................................................... 146 3. A székhelyintézmény szakmai programja ........................................................................................................ 147 3.1. A választott kerettanterv ............................................................................................................................... 147 3.2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások...................................... 147 3.3. A szakmai vizsga követelményei .................................................................................................................. 147 3.4. Az iskola szakképzési rendszere ................................................................................................................... 147 3.4.2. Szakmai gyakorlatok képzési formái és helyszínei: .................................................................................... 148 3.4.2. Felvétel, átvétel, beszámíthatóság a szakképző osztályokban .................................................................... 148 3.4.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei a szakképzésben .......................................................................... 148 Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és

Kollégium Középiskolai Tagintézménye Pedagógiai programja ........................................................................ 150 1. A középiskolai tagintézmény nevelési programja ........................................................................................... 151 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

151 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 155 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 158 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ........................ 160 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ... 161


OM: 031238

4

1.6. A kiemeltfigyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .......................... 162 1.6.8. Konkrét teendők a beilleszkedési és magatartási problémák feltárásakor, gyanújának felmerülésekor ..... 162 1.6.9. A tanuló felmentése valamely tantárgy, vagy tantárgyrész tanulása alól ................................................... 163 1.6.10. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................................................... 163 1.6.11. Kis létszámú tanulói csoport kialakítása ..................................................................................................... 163 1.6.12. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ........................................................................... 163 1.6.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 164 1.6.14. A sajátos nevelési igényű tanulók többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelése, oktatása . 166 1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................... 168 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................ 168 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgaszabályai ............................................................... 169 1.10. Felvétel, átvétel és továbbhaladás a gimnáziumban és szakképzésben......................................................... 173 1.11. Az elsősegélynyújtásialapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................................ 176 2. A középiskolai tagintézmény helyi tanterve ..................................................................................................... 178 2.1. A választott kerettanterv ............................................................................................................................... 178 2.2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások...................................... 178 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .... 179 2.4. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .. 179 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások a pedagógusválasztás szabályai.................................................... 179 2.6. A választható érettségi vizsgatárgyak ........................................................................................................... 180 2.7. Az érettségi vizsgatárgyak érettségi vizsga témakörei .................................................................................. 180 2.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai ............................................................ 180 2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................................................... 183 2.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését

szolgáló tananyag .......................................................................................................................................................... 184 2.11. Egészségnevelési és környezetnevelési program .......................................................................................... 184 2.11.1. Egészségnevelési program .......................................................................................................................... 184 2.11.2. Környezetnevelési program ........................................................................................................................ 188 2.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................. 190 2.13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez

kapcsolódó elvek ........................................................................................................................................................... 191 2.14. 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott

fejlesztési feladatok és követelmények ......................................................................................................................... 193 3. A középiskolai tagintézmény szakmai programja ........................................................................................... 194 3.1. A választott kerettanterv ............................................................................................................................... 194 3.2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások...................................... 194 3.3. A szakmai vizsga követelményei .................................................................................................................. 194 3.4. Az iskola szakképzési rendszere ................................................................................................................... 195 3.4.1. Szakmai gyakorlatok képzési formái és helyszínei: .................................................................................... 198 3.4.2. Felvétel, átvétel, beszámíthatóság a szakképző osztályokban .................................................................... 198 3.4.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei a szakképzésben .......................................................................... 199 3.5. Felnőttoktatás esti munkarendjére vonatkozó előírások ............................................................................... 199 Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és

Kollégium Kollégiumi intézményegysége Pedagógiai programja ....................................................................... 200 1.1. Bevezető ........................................................................................................................................................ 201 1.2. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja a katolikus kollégiumok részére .......................................... 201 1.3. A kollégiumi nevelés céljai, feladatai ........................................................................................................... 202 1.4. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése ..................................... 204 1.5. A kollégium működése ................................................................................................................................. 207 1.5.1. Személyi feltételek, elvárások ..................................................................................................................... 207 1.5.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban ............................................................................ 207 1.5.3. A kollégiumi élet megszervezése ................................................................................................................ 207 1.5.4. A kollégium kapcsolatrendszere ................................................................................................................. 208 1.5.5. A kollégiumi tevékenység szerkezete ......................................................................................................... 208


OM: 031238

5

1.5.6. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: ......................................................................... 208 1.5. A kollégium munkarendje ............................................................................................................................. 210 1.6. A tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma ................................................................... 211

A kollégiumi foglalkozások keretprogram terve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és 1.8.

tartalmának meghatározásához ..................................................................................................................................... 212 A nevelőmunka ellenőrzési rendje ................................................................................................................ 218 1.9.

1.10. A kollégiumi nevelőtanár feladatai ............................................................................................................... 219 1.11. Az otthonjelleg erősítése ............................................................................................................................... 219 1.12. Értékelési hagyományok ............................................................................................................................... 220 1.13. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ...................................................................... 220 1.14. Gyermek- és ifjúságvédelem ......................................................................................................................... 221 1.15. Egészségre nevelés és környezeti nevelés ..................................................................................................... 222 Záró rendelkezések ..................................................................................................................................................... 224 Legitimációs záradék .................................................................................................................................................. 225 Mellékletek jegyzéke:

1. sz. melléklet: A székhelyintézmény helyi tantervi óraterve

2. sz. melléklet: A székhelyintézmény érettségi vizsga témakörei

3. sz. melléklet: A székhelyintézmény szakmai óraterve

4. sz. melléklet: A székhelyintézmény szakképesítéseinek szakmai és vizsgaköteleményei

5. sz. melléklet: A középiskolai tagintézmény helyi tantervi óraterve

6. sz. melléklet: A középiskolai tagintézmény érettségi vizsga témakörei

7. sz. melléklet: A középiskolai tagintézmény szakmai óraterve

8. sz. melléklet: A középiskolai tagintézmény szakképesítéseinek szakmai és vizsgaköteleményei


OM: 031238

6

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Bevezető

A Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és

Kollégium egykori iskolafenntartó hagyományaira, a hajdúdorogi görögkatolikus tanítóképzésben vállalt

szerepére, a gimnáziumi és elemi iskoláztatásban vállalt szerepére alapoz. Történeti hagyományaira, a

görögkatolikus iskolarendszer évszázados értékrendjére építkezve, a rendszerváltást követő évtizedben in-

díthatta újra a közoktatásban misszióját. Az általános iskolai nevelés-oktatás felekezeti megszervezését kö-

vetően a középiskola és az óvoda megalapításával ma a Hajdúdorogi Főegyházmegye legrégebben újraindí-

tott, közös igazgatású köznevelési intézménye.

Pedagógiai Programjának áttekintését az egyes köznevelési tárgyú jogszabályok, dokumentumok módosítá-

sa, az intézmény feladat- és feladatellátásihely-bővülése, továbbá a stratégiai feladatok átgondolás indokolta.


Kollégium alábbiakban kifejtett középtávú pedagógiai tervét úgy szerkesztettük, hogy a közös elvek, cél-

meghatározások, s az azonos eszmeiségen, nevelési értékrendre alapozott általános fejezetek keretjelleggel

kerülnek kifejtésre és minden intézménytípusra kifejtve, a tagintézmények szakmai autonómiájára hagyat-

kozva – kifejtjük az óvoda, az általános iskola, a székhely intézmény, a középiskolai tagintézmény, továbbá

a kollégium egységeinek komplex keretekben megvalósuló programjait.

Az intézmény küldetése a 3 éves kortól a szakmaszerzésig tartó nevelési-oktatási-képzési szolgálat mellett a

görögkatolikus eszmeiség képviselete, az erre történő nevelés.

A Pedagógiai Program célja, feladata

A Pedagógiai Programban foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az intézmény és tagintézményei

törvényes működésének szakmai kereteit, az óvodai, az iskolai nevelés és oktatás és a kollégiumi ellátás

zavartalan megvalósítását Átfogja az iskola minden területét.

A Pedagógiai Program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, ame-

lyek biztosítják az intézmény:

céljainak és feladatainak megvalósítását a Házirenddel, a Szervezeti és Működési Szabályzattal össz-

hangban,

nevelő-oktató munkájának maradéktalan, a keretprogramoknak (Óvodai nevelés Országos Program-

ja, NAT, kerettantervek, OKJ szakmai programok) megfelelő ellátását,

a nevelés-oktatás-képzés belső rendszabályait, amelyek az iskola autonómiájára, a tanulók művelő-

déséhez való jogára, valamint a pedagógus alkotói szabadságára épül.

Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja:

hogy tevékenységével a tanulók sokoldalú, önálló tanulásra alapozott fejlesztése valósuljon meg a

szabályozott és rendszeresen ellenőrzött intézményi folyamatok és a törvényi előírások keretei kö-

zött,

hogy partnerei véleményének, igényeinek figyelembevételével fejlessze nevelő-oktató munkáját,

hogy intézménye a tanulók igényeinek kívánjon megfelelni, és az ő érdekeiket szolgálja,

hogy a minőségi munkavégzés (tanulás-tanítás, szakmai képzés) meglévő elemein túl megfeleljen a

folyamatosan változó kihívásoknak, fokozatosan növelje a hatékonyságot és az eredményességet.

Ehhez elengedhetetlennek tartja a párbeszédet partnereinkkel, hiszen csak közösen, egymás kölcsö-

nös tisztelete mellett érhetjük el céljainkat.


OM: 031238

7

Az intézmény Pedagógia Programját meghatározó jogszabályok, dokumentumok

Pedagógia Programunk alábbi jogszabályokra épül:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (NKT)

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (SZT)

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (KJT)

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

(NAT)

2/2005. (III. 1) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásá-

ról

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműkö-

dés feltételeiről

314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési megállapodásról

315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelmény-

moduljairól

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről (OKJ)

25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tan-

évre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi

ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtá-

mogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról

a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsga-

követelményei, illetve azok módosításai

a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet

a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet


OM: 031238

8

5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM ren-

delet és a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szó-

ló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról

26/2018. (VIII.7.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról

137/2018. (VII.25.) Korm. rendelet az Óvodai nevelési országos alprogramjáról szóló 363/2012.

(XII.17.) Korm. rendelet módosításáról

Az intézmény Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül, illetve azzal koherens:

az intézmény hatályos alapító okirata,

a tagintézmények korábbi Pedagógia Programjai,

a tagintézmények Házirendje,

a tagintézmények Szervezeti és Működési Szabályzata,

egyházi törvények.


OM: 031238

9

AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI

1. Az intézmény hivatalos neve: Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szak-

gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

1.1. Az intézmény rövid neve: Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és

Kollégium

2. Az intézmény székhelye: 4087 Hajdúdorog, Ady Endre utca 23-27.

3. Az intézmény alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:

óvodai nevelés,

általános iskolai nevelés-oktatás,

gimnáziumi nevelés-oktatás,

szakgimnáziumi nevelés-oktatás,

szakközépiskolai nevelés-oktatás,

kollégiumi ellátás,

a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, ta-

nulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, ezen belül a szakértői bizottság szakvélemé-

nye alapján:

- autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-

és magatartási zavarral) küzdő tanulók nevelése, oktatása

- mozgásszervi fogyatékos tanulók nevelése, oktatás

Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás,

felnőttoktatás.

4. OM azonosító: 031238

5. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény

6. Az intézmény tagintézményeinek neve, címe


Kollégium (székhely), 4087 Hajdúdorog, Ady Endre utca 23-27.


Kollégium Óvodai Tagintézménye, 4087 Hajdúdorog, Óvoda utca 6.


Kollégium Általános Iskolai Tagintézménye, 4087 Hajdúdorog, Petőfi tér 1.


Kollégium Középiskolai Tagintézménye, 4025 Debrecen, Postakert utca 2.


Kollégium Kollégiumi intézményegysége, 4087 Hajdúdorog, Ady Endre utca 23-27.

Az intézmény további feladatellátási helyei: a hatályos alapító okirat szerint

7. Fenntartó szerv: Hajdúdorogi Metropolita Egyház (rövid név: Hajdúdorogi Főegyházmegye), 4025

Debrecen, Petőfi tér 8.


OM: 031238

10

AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE

Hajdúdorog város bemutatása

Hajdúdorog a Hajdúságban, a Hajdúhát északi részén fekszik. A település Hajdú-Bihar megye 8. legnépe-

sebb városa, mintegy 36 km-re Debrecentől, és 26 km-re Nyíregyházától. Területe átmenetet képez a hajdú-

sági lösz és a nyírségi homok között. Éghajlata tipikusan szárazföldi, az évi csapadékmennyiség 450-500

mm, eloszlása egyenetlen. Megközelíthető Debrecen─Hajdúböszörmény felől a 35-ös, Nyíregyhá-

za─Újfehértó felől a 4-es számú fő közlekedési úton, valamint a Tiszalök─Debrecen vasútvonalon. Jellegze-

tesen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó település. Területe 100,65 km2.

Hajdúdorog az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok sorában

vallásával tűnik ki, és ezáltal sajátos kultúrtörténeti emlékeket mondhat magáénak. Amíg a többi hajdúváros

életét a református vallás és egyház alakította több évszázadon át, addig itt a görögkatolikusság volt a meg-

határozó. Történelmi emlékeink a XVII. századból származnak. 1868-ban már 52 magyar egyházközség

képviselői kérelmezték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és egy önálló magyar bizánci rítusú egy-

házmegye felállítását. Kérésük csak részben teljesült, amikor 1873-ban megalakult a munkácsi egyházme-

gye 33 magyar ajkú parókiáját magába foglaló Hajdúdorogi Külhelynökség.

Intézményünknek a település életében játszott szerepe

Intézményünk befogadó, nem folytat szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. A hátrányos helyzetű tanu-

lók száma kiegyenlített a különböző évfolyamok egyes osztályaiban. Az intézményben vallásos szellemben

nevelkednek az oda beiratkozó gyerekek, óvodától, érettségiig.

A településen a mi iskolánk az egyetlen középiskola. Tanulóinknak kb. 60%-a hajdúdorogi, a másik 40%

pedig intézményünk kollégiumában lakik.

Intézményünk szoros kapcsolatot tart fent a városban működő intézményekkel, civil szervezetekkel (pl. - a

Városi Könyvtár, Művelődési Ház, Helytörténeti Múzeum, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Fehér Bot

Alapítvány, a város vezetősége és önkormányzata, a görögkatolikus egyházközség). Sokszor részt veszünk a

városi programokon, rendezvényeken, versenyeken.

Az iskola története

Hajdúdorogon 1700-ban nyílt meg az első görögkatolikus iskola. Az oktató, nevelő munka vallásos szellem-

ben folyt egészen 1948-ig. A hajdúvárosok hagyományosan magas szintű iskolái számos, jelentős közéleti

személyiséget, tanárt, politikust stb. adtak a város, a régió és az ország számára.

A Hajdúdorogi Líceum és Tanítóképző első tanévnyitó ünnepsége 1942. szeptember 13-án volt, ennek kere-

tében Dudás püspök átadta az új iskolát a városnak. Beszédében, mintegy jóslatként, a következőket mond-

ta:„Lelki szemeimmel már látom az iskola kapuján évtizedeken, századokon át kiáradó végzős növendéke-

ket”. Az állam a tanárok fizetésének 90%-át vállalta, Hajdúdorog a fűtés, világítás költségeit, a tanárok

nyugdíjjárulékának megfizetését, ezenkívül az iskolának adott 15 kat.hold földet. Az iskola felszerelését,

könyvtárának és szertárának berendezését, a zeneoktatáshoz szükséges értékes hangszerek beszerzését első-

sorban az egyházközségek, lelkészek és a hívek adományai tették lehetővé.

Hajdúdorog népfőiskolát állított fel Dudás püspök kezdeményezésére, a görögkatolikus egyházközség kép-

viseletének 1941. október 04-i határozata alapján. A város az intézmény számára épületet vásárolt és 45

kat.holdat adományozott. A felszerelést a hajdúdorogi hívek adták össze. A népfőiskolán kertészeti, szőlé-

szeti mezőgazdasági tanfolyamokat és lelkigyakorlatokat rendeztek.


OM: 031238

11

Görög Péter jelentős földterületével alapítványt hozott létre, amely az oktatásban résztvevő szegény gyere-

keket segítette a továbbtanulásban.

Az egyházmegyének 1946-ban 2 óvodája, 52 elemi iskolája, 81 általános iskolája mellett egyetlen középfo-

kú intézménye Hajdúdorogon működött.

A rendszerváltást követően az országban az elsők között indult újra egyházi oktatás Hajdúdorogon. 1990.

szeptember 1-én indult el az oktató-nevelő munka a Görögkatolikus Általános Iskolában. Egy évvel később,

II. János Pál pápa magyarországi látogatásának évében, Dr. Keresztes Szilárd megyés püspök gimnáziumot

és diákotthont alapított a hajdúdorogi és onnan elszármazott értelmiségiek kezdeményezésére.

Az újraindított iskola első igazgatója Dr. B. Papp János volt. 1998-ban pedig megnyitotta kapuit a

Görögkatolikus Óvoda. 2006-ban a három intézmény egyesült Görögkatolikus Oktatási Központ néven,

majd felvette Szent Bazil nevet.

Az intézmény 2017 szeptemberétől átlépte Hajdúdorog határát, a Telegdi Kata, valamint a Tessedik Sámuel

Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium intézményi integrációjával (Középiskolai Tagintézmény)

létrejött a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépis-

kola és Kollégium többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény.


OM: 031238

12

KÜLDETÉSNYILATKOZAT


Kollégium a görögkatolikus eszmeiséget szolgáló, komplex nevelési-oktatási és képzési feladatokat ellátó,

közös igazgatású köznevelési intézmény. Értékrendjét a humán nevelési elvekre, szilád erkölcsi normákra, a

nemzetünk iránti elkötelezettségre alapozza. Hűen szolgálja a Hajdúdorogi Főegyházmegye által elvárt ne-

velési értékrendet, célokat. Nevelési gyakorlata a keresztény alapokra, a praktikus életszemléletre, a környe-

zet megbecsülésére, az egyház megtartó erejére és a családra alapoz.

Közösségünk ereje

Az ikonokon megjelenő szentek, az Istenszülő kiemelt módon is jelen van egyházunkban. Így kell ennek

lennie az intézményeinkben is. Ugyanakkor a szentek közössége olyan hétköznapi, természetes közeg kell,

hogy legyen, hogy annak hatása legyen a földi közösségekre is. Az intézményi csoportok (osztály, munka-

közösség stb.) egyszersmind keresztény közösségek is legyenek. A legfőbb összetartó mindig Krisztus. Ez a

sportban, szórakozásban, játékban éppúgy megjelenhet, mint a tanulásban vagy más komolyabb közös cse-

lekvésben. Természetesen nem a szólamok szintjén. Erről beszélni teljesen fölösleges, inkább bántó, terhes

lehet. Az események szervezésében, a ki nem mondott rejtett végső célkitűzésekben kell, hogy jelen legyen,

hogy az egyes személyek közötti összetartó erő maga Krisztus. Ez a keresztény közösség alapja és értelme.

A tanulásnak és minden azt kísérő vagy azon kívüli foglalkozásoknak mindig legyen közösség erősítő hatása

is. Figyelembe véve a különböző adottságú és szellemiségű személyiségeket, olyan közös cselekvéseket kell

kialakítani, amelyben kialakulhat és fejlődhet egymás elfogadása, egymás értékeinek fölismerése és értéke-

lése, a különbözőségek egymást kiegészítő összekapcsolása.

Az iskolai közösség és a templomi közösségek közötti összetartozás erősítése nem csak programokkal, ha-

nem ezt segítő szellemiség kialakításával. Szoros összetartozás kiépítése az adott helyen működő parókussal,

lelkipásztori törekvéseinek harmonizálása az intézmény életével.

Család mint érték

A görögkatolikusság sajátossága a nagycsalád. Intézményeinkben hangsúlyos értékelést kell adni ennek a

kincsnek. A nagycsaládból származó gyermekek értékelése – természetesen nem az egykék vagy tört csa-

ládból származó sérült kapcsolatokkal rendelkező gyermekek kárára – oly módon, hogy a sajátos értékeiket

(általában nagyfokú együttérző képesség, önzetlenség, érzelmi érettség, stb.) hatékony módon föl- és ki-

használjuk a közösségi cselekvésekben.

A rendezvényeken külön szerepet és hangsúlyt kell, hogy kapjanak a nagycsaládos szülők, illetve az abba

tartozó testvérek. Itt is nem csupán a szavak területén – ez is inkább bántó és zavaró lehet –, hanem például

azáltal, hogy a náluk megjelenő sajátos értékek nagyobb szerepet kapnak.

Hitmegjelenés

Görögkatolikus egyházunk sajátos és mai világunkban ritkaságként tekinthető értéke a hit megjelenési for-

máinak gazdagsága, színessége. Ez bizonyos körökben nehezen vállalható, még szégyenkezést is kiválthat.

Ennek ellenkezőjét kell erősíteni. A hit megjelenési formái értelemszerűen visszaható hatásúak is. Ez azt

jelenti, hogy nem csak kifelé van üzenetük – ez a tulajdonsága elenyésző értékű a másikkal szemben, misze-

rint –, a megélt hit belső megerősítést is késztet. Ennek tudatosítása éppen az egyházi intézményekben kap-

hat nagy teret, ahol a vallási események közös megélése hatékonyabban megszervezhető. Ez nem csupán a

nagyobb léptékű ünnepi rendezvényekre vonatkozik, hanem a hétköznap is gyakorolható kisebb gesztusokra

éppen úgy, sőt, azok esetében még nagyobb figyelemmel. Pl. a keresztvetés, a kis és nagy metániák, a vallá-

si köszönés, az épületek és termek egyházi esemény szerinti dekorációja, ikonok jelenléte, amelyek előtti

sajátos magatartás megtanítása szintén jelentős mértékben hat a hosszú távon is maradandó vallási érzék

kialakításában.


OM: 031238

13

Hagyományaink

Egyházunk további sajátos értéke a több száz éves, nem ritkán ezer évnél is messzebbre nyúló hagyományok

megélése. Ez a gyökerét egyre inkább veszni hagyó európai kultúrában különleges erővel bír. Ennek tudato-

sítása, elfogadtatása, erre való lelkesítés szerves része kell, hogy legyen a nevelői munkának. Természetesen

tekintetbe véve az életkori befogadási adottságok korlátait, vagy még inkább fölhasználva az azokban rejlő

egyes lehetőségeket. A hagyományőrzés se nem múzeumépítés, se nem álértékek bevezetése. Ennek érdeké-

ben hasznos a nevelők folyamatos továbbképzése ezen a téren, illetve az egyes intézmények dolgozói lehe-

tőség szerint alakítsanak ki közvetlen kapcsolatot a központi magas szintű oktatási intézményeink vezetői-

vel, munkatársaival.

Ének szerepe a jellem nevelésében:

A zenei nevelés alapvetően befolyásolja a gyermekek érzelmi világát, gondolkodását, személyiségének fej-

lődését, hitének alakulását. Nem lehet csupán járulékos szerepe a nevelésben. Minél több énekóra számot

kell biztosítani, valamint külön órákkal és egyéb segítő tevékenységekkel el kell érni, hogy az oktatási in-

tézményeink hétköznapi életének szerves része legyen. Ebbe nem csak a zenepedagógusoknak, hanem va-

lamilyen módon és mértékben minden egyes munkatársnak be kell kapcsolódnia, a rendezvényeken, prog-

ramokon meg kell jelennie.

A templomi és egyéb szertartásokat, rendezvényeket úgy kell megszervezni, hogy abba minél nagyobb mér-

tékben énekelve kapcsolódjanak bele a tanárok, diákok és szüleik.


ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY

SZENT BAZIL GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA,

GIMNÁZIUM, SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS

KOLLÉGIUM

ÓVODAI TAGINTÉZMÉNYE




15

Bevezető 1.1.

Az óvodahálózat és az óvoda nevelőmunkájának tartalmi szabályozását, fejlesztését az oktatáspolitika alaku-

lása határozza meg. Ennek megfelelően változik az óvoda feladatrendszere, a nevelés értelmezése, szerepe.

Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, a gyermekeket

megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hoz-

záférés biztosításával.

A magyar köznevelést determináló társadalmi változások maguk után vonták az óvodai nevelés tartalmának

változásait, amelyek nem hagyták érintetlenül óvodánk nevelő-oktatómunkájának tartalmi szabályozását

sem:

1989 - ben adták ki az Óvodai Nevelés Programját, mely az 1971-es program továbbfejlesztett válto-

zata volt,

137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet rendelkezett Óvodai nevelés országos alapprogramjának kia-

dásáról,

1999-ben az óvodák megalkották helyi nevelési programjaikat, melyet 1999. 09. 01.-től az induló

kiscsoportokban vezettek be felmenő rendszerben,

a Köznevelésről szóló törvény értelmében az óvodák is pedagógiai program szerint dolgoznak.

Az óvodai nevelés alapprogramjának módosításáról a 255/2009.(IX.20.) szóló kormányrendelet és,

Az óvodai nevelés alapprogramjának módosításáról a 363/2012 (XII. 17.) kormányrendelet rendel-

kezett.

Programunk összeállításánál irányt mutatott:

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet által kiadott segédanyag a katolikus óvo-

dák pedagógiai programjához

Tevékenység Központú Óvodai Nevelési Program

Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” c. programjának egyes elemei

A minősített óvodai programok elemzése során felhasználtuk azon elemeket, amelyek nevelőtestület kompe-

tenciáihoz, pedagógiai hitvallásához a legközelebb állnak, és amelyeket a ránk bízott gyermekek nevelésé-

ben hatékonyabbnak tartunk.

Óvodánk bemutatása 1.2.

Óvodánk a város középpontjában, a Görögkatolikus Templommal szemben helyezkedik el. Épülete eredeti-

leg az 1972-ben funkcionálisan bölcsődének készült. Később az alacsony gyermeklétszám, a helykihasznált-

ság szükségessé tette az épület óvodai célokra történő átalakítását. 1989 szeptemberében a nevelési évet e

falak között – mint az Egyesített Napközi Otthonos Óvoda tagintézménye – kezdhettük meg. Városunkban

1990-ben alakult meg a Görögkatolikus Általános Iskola, majd az azt követő évben megkezdte működését a

Görögkatolikus Gimnázium is. Városi szinten felmerült az igény az egyházi óvoda létrehozására, biztosítván

ezzel a keresztény nevelés felmenő rendszerét. 1998. augusztus 1-én óvodánk egyházi fenntartás alá került, s

így megalapíthatták a Görögkatolikus Óvodát.

Óvodánk küldetése a gyermek aspektusából

Elsődlegesnek tartjuk a keresztény erkölcsön alapuló gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai lég-

kört. A gyermekeket egyéni adottságaik és képességeik szerint differenciáltan neveljük, fejlesztjük. A szü-

lőnek és a pedagógusnak a menyei Atya gyermekkel kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie és a megvaló-

sulásában segítenie.



16

Gyermekkép, óvodakép, alapelveink 1.3.

Katolikus gyermekképünk

Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú befogadó. Ennek megfelelően törekszünk a gyermeki személyiség

teljes kibontakoztatására, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szere-

tetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Semmiféle előítélet kibontakozásának és

megnyilvánulásának nem adunk helyt. A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi sze-

mélyiség és szociális egyéniség.

Ennek megfelelően neveltjeinkre jellemző, hogy: érzelmileg gazdag környezetben, jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő,

önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, önzetlen, segítőkész, együtt érző,

tisztelettel szemléli a szeretet megnyilvánulásait,

képes az örömöt, és a boldogságot adó hit befogadására. A vallási neveléssel a keresztény értékek megismer-

tetése, mint alapvető jóság, figyelmesség, szabályokhoz való alkalmazkodás, megbocsátani tudás jellemzi.

Katolikus óvodaképünk

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A katolikus óvoda a katolikus köznevelési

rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, amely intézményes partnere a családi nevelésnek a gyer-

mek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének minél

teljesebb feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő – személyiségfejlesztő funkció, melynek

megvalósulása során a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korban) való

átlépés belső pszichikus feltételei.

Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely esztétikus, melegséget sugárzó biztonságos környezetével,

szeretetteljes mindenkit maximálisan elfogadó családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad

játék eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és a szülők kívánságát és elégedettségét

folyamatosan regisztrálva és értékelve,a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez

az itt dolgozók hivatás szeretete, a gyermekek és a szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése páro-

sul.

Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol a gyermek, szülő, pedagógus, minden dolgozó egyaránt jól érzi

magát.

Olyan óvodaként szeretnénk működni, ahol:

a gyermek személyiségének alakításában a keresztény szellemiség része a mindennapoknak,

A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi.

A sokszínű óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermekek komplex személyiség fejlődését és

egyéni képességeinek kibontakoztatását.

Az óvoda a családdal együtt, a családi nevelés kiegészítőjeként, segíti a gyermekek személyiségének

sokirányú fejlődését.

A gyermek személyiségét elsősorban a mással nem helyettesíthető játéktevékenység révén fejlesztjük

A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése érdekében törekszünk a személyi, tárgyi feltételek

optimalizálására.

Sokoldalú tevékenykedtetéssel,az életkorhoz igazodó műveltségtartalmak közvetítésével segítjük a

gyermek önmagához viszonyított fejlődését.



17

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésé-

ben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését az interkultúrális nevelésben alapuló

integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

Az óvodáskor végére a gyermek, különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mér-

tékben szocializált: empatikus, szolidáris játszó és csoporttárs.

Jövőképünk

Legyen az óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet: biztonságot, vidámságot adó

béke szigete. Töltse be a Mennyei Atya oltalma napjainkat, melyeket öröm, boldogság, önfeledt játék jelle-

mez. Mindezek hitében elkötelezett, szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvodapedagógusok irányí-

tásával valósuljon meg.

Az óvodai nevelés céljai 1.4.

Az óvodások egészséges, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátos-

ságok figyelembevételével.

Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása – a sikeres

iskolakezdéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása.

Katolikus nevelési célunk az óvodáskorú gyermekeket képessé tenni a hit befogadására.

Részcélok: a. Természettisztelő, élettisztelő magatartási szokások alapozása.

b. Pozitív attitűdök kialakítása az élő és élettelen természet, a társadalmi környezet iránt.

c. Szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése.

d. A különbözőség elfogadása.

e. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, és az esélykompenzáció

segítése pedagógiai eszközökkel,

f. Probléma érzékeny és probléma megoldásra is képes gyermekek nevelése.

g. A szabad játék elsődlegességének biztosítása.

Az óvodai nevelés feladatai 1.5.

Egészséges, esztétikus óvodai környezet megteremtése és alakítása óvodánkban, amelyben alapvető feladat

a 3-7 éves gyerekek egyéni adottságai szerint differenciált testi-lelki szükségleteinek kielégítése.

Változatos tevékenységek biztosítása, melyek hozzájárulnak az egyéni adottságok optimális kibontakozásá-

hoz, segítve ezzel az eredményes iskolakezdést.

Olyan nevelési környezet, légkör biztosítása, amelyben a gyermek e jézusi szeretet legalapvetőbb megnyil-

vánulásait tapasztalja és gyakorolja (jóság, figyelmesség, szabályokhoz való alkalmazkodás, a megbocsátani

tudás képessége).

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

1. Hitre nevelés erősítése

2. Az egészséges életmód alakítása

3. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

4. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása



18

Hitre nevelés erősítése

Céljaink:

A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása

Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben,

A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése, és kiegészítése, valamint

közvetítése a gyermek által a családban,

A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során,

A Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsájtás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség,

figyelmesség fejlesztése,

A katolikus vallási élet eszközei Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete,

A teremtett világra való rácsodálkozás képességeinek kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsü-

lés, védelem, óvás, felelősség, stb) ,

Feladataink:

A meghitt családias légkör kialakítása és biztosítása

A gyermek életkori sajátosságainak megfelelő szemléltető eszközök biztosítása a költségvetési kon-

dícióknak megfelelően,

Az óvodai tevékenységekből adódó lehetőségek kiaknázása a keresztény személyiség kibontakozása

érdekében

A gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve válasszuk ki az Ószövetségi és Újszövetségi törté-

neteket

3-4 éves korban:

Bensőséges, családias légkör kialakítása stb.

Az erkölcsi célzatú beszélgetéseken a bizalom, egymás szeretete, az összetartozás élménye erősödjön

Az ünnepeken részt vesznek illetve bekapcsolódnak

Beszélgetések az Isten jóságáról, Jézus szeretetéről

Templomlátogatás

Az étkezés előtti-utáni imák megismertetése

Elalvás előtti imák megismertetése

4-5 éves korban:

A családias légkör megtartása, az új gyerekek befogadása, szeretete

Az erkölcsi beszélgetések során ismerkednek saját testükkel, érzékszerveikkel

Az erkölcsi tulajdonságok megalapozása: együttérzés, megbocsátani tudás, igazmondás

1-2 Ószövetségi történet megismertetése

Beszélgetés a Teremtő Istenről, Jézus életéről, tanításairól

Az ünnepek méltó megünneplésébe kapcsolódjanak be a gyerekek, az előkészülettől, az ünneplésig

Templomlátogatás

5-6-7 éves korban:

Erkölcsi beszélgetések során bővebb ismeretek szerzése érzékszerveikről, testrészeikről

Az erkölcsi tulajdonságok erősítése /vigasztalás, ajándékozás, egymás munkájának tiszteletben tartá-

sa, megbecsülése, a barátság/

Az Ószövetségből 2-3 történeten az Újszövetségből 3-4 történeten keresztül a Teremtő Isten jóságá-

nak és Jézus szeretetének megéreztetése

Az ünnepek méltó előkészítése, megünneplése

Templomlátogatás



19

Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének

elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

Ezen belül feladatunk:

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú éte-

lek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és

gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos maga-

tartás megalapozása;

megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális

gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása;

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészségtudatos szokások alapozása, az ehhez szüksé-

ges tárgyi és személyi feltétel rendszer biztosításával (költségvetési kondícióknak megfelelően).

Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

A keresztény nevelés eleve feltételezi a közösséget, a szereteten alapuló társas kapcsolatot, a katolikus óvo-

da arculatából adódóan, és az óvodáskorú gyermekek élettani sajátosságaira építve, az egész napot át kell

hatnia a keresztény lelkiségnek.

Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában az érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs kiegyensú-

lyozott szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagó-

gus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű

szerepet tölt be.

Feladataink:

A teremtő Isten gondoskodásának megélése

Az erkölcsi tulajdonságok megalapozása a gyermeki jellem alakítása

A türelem, szociális érzékenység formálása

Az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése

Az önfegyelem, fegyelem, udvariasság alapvető normáinak elsajátíttatása

A szokás és normarendszer megalapozás

A szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete

A kiemelt figyelmet igénylő (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szociali-

zálható, valamint kiemelkedő képességű) gyermekek elfogadó szeretete, szükség szerinti egyéni fej-

lesztése megfelelő szakemberek közreműködésével

A természetes társas kapcsolatok alakítása, segítése

A természetben és az emberi környezetben jelenlévő jóra és szépre való rácsodálkoztatás, mindezek

megbecsülésére nevelés

A hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása közös élményeken alapuló tevékenységek gya-

korlásával

A hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapozása

Az egyházi és világi ünnepek megüneplése és megélése



20

A befogadás rendszere:

A gyermek egész későbbi óvodai életére kihat a befogadás minősége. A befogadás körültekintést, és

gyöngédséget igényel. Ennek érdekében több fokozatban ismerkednek szüleikkel a gyerekek pl. nyílt

nap keretében, családlátogatások alkalmával stb.

Alapelveink ezen túlmenően:

1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetet-

len, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet-

teljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy

- a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;

- az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot

pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;

- az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulá-

sát, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;

- az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a

gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyel-

messég) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabály-

tudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása.

3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb

környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és

családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmu-

tatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazott-

jának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttmű-

ködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek-

kel.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv

fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és

szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbe-

csülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartá-

sára, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére

szükséges figyelmet fordítani.

Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a

meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket,

amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi

környezetről.

Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása,

másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóké-

pesség - fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő

ösztönző környezet biztosítása.

Céljaink:

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése.



21

Oldott derűs légkör teremtése, melyben a gyermekek közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsé-

ge fejlődik és fejleszthető

Óvodáskor végére:

Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hang-

súllyal tudja kifejezni, minden szófajt használjon, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat

alkosson, tisztán ejtse a magán és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megértse mások beszé-

dét.

Az egyéni érdeklődésére, fejlődési ütemének megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek ala-

pozása.

Feladataink:

Szókincsbővítés

Helyes kiejtés, beszédritmus kialakítása

Beszédfegyelem kialakítása

Tiszta, érthető, folyamatos a mondanivaló árnyalt megfogalmazásával, nyelvtanilag helyes beszéd

kialakítása

Beszédmegértés fejlesztése

Beszédszervek edzése

A beszédhibák korrekciója

A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása gyakorlatunkban:

Felmérjük, megismerjük a családok anyanyelvi kulturáltságát, szociokulturális hátterét, életvezetési

szokásaikat

Az anyanyelvi nevelés fejlesztési feladatait a gyermek egyéni képességeinek figyelembevételével ha-

tározzuk meg

Nyugodt, derűs szeretetteljes légkör biztosítása

Hangsúlyt fektetünk a szabad önkifejezésre

Természetes körülmények között fejlesztjük a beszédet, a kommunikációs készséget

Anyanyelvi játékok beépítése a mindennapi életbe

Közös könyvnézegetés, beszélgetések, verselés, mesélés, mondókázás, éneklés

Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira, él-

ményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységet.

Tervezetten és spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek tapasztalati úton történő bővítése, rendszere-

zése

Gyakorlás különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori élményekre építve.

Tevékenységeken keresztül az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, krea-

tivitás fejlesztése.

Az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása.

Az óvodai élet megszervezésének elvei 1.6.

Személyi feltételek

A katolikus óvodapedagógus és a pedagógiai munkát segítők viszonya az egyházhoz, nemzethez, hazához,

embertársakhoz, szakmához, óvodához, munkatársakhoz, családokhoz, a gyermek szüleihez, a gyermekek-

hez meghatározó. Ezeket a keresztény értékeket képviselve életük a gyermekek számára követendő mintává,

modellé válik. Az óvodánkban dolgozók közössége nem tesz különbséget gyermek – és gyermek között.



22

Az óvodai nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek a jelenléte állandó és folyamatos, a

nevelés egész időtartamában.

A pedagógus eszményünk:

A gyermek elfogadása, szeretete.

A gyermekekre való figyelés, a gyermek meghallgatása.

Problémaérzékenység.

Együttműködésre való képessége

Előítélet mentes nevelés.

Empátia

A különbözőség elfogadása

A direkt nevelői hatások helyett, az indirekt nevelési módszereket alkalmaz.

Segítő, bátorító, együttműködő.

Játékos, humoros, vidám egyéniség.

A gyermekeket aktivitásra serkentő, biztató.

A konstruktív magatartást megerősítő, ösztönző.

Önmagával szemben is igényes, fejlődésre képes, önkritikus személyiség.

Mintaadó, példamutató.

Tárgyi feltételek

Óvodánk a város központjában helyezkedik el, a Görögkatolikus Templommal szemben. Környezetünk vi-

szonylag nyugodt, a nagyobb forgalomtól távolabb vagyunk.

Intézményünk mintegy 3241 m2-nyi területen fekszik, az épület 774,5 m

2 alapterületű. Öt csoportszobánk

van, melyek a jelenlegi gyermeklétszámhoz képest szűkösek. Területük átlagosan 47 m2. Minden csoport-

szobához külön öltözőszoba van, mely szekrénnyel, polcokkal jól felszerelt. Minden csoportnak külön vizes

blokkja van. A kiszolgáló helyiségekhez tartozik a tágas melegítő-mosogató konyha, orvosi szoba és két

szertár. Külön terem áll rendelkezésünkre a speciális tevékenységek folytatására, illetve 2011-től a sószoba

is megépült. Az épülethez tartozik továbbá a vezetői, adminisztrátori iroda, felnőtt öltözők és a dajka szoba.

Az épület berendezése megfelelő. A bútorzat esztétikus, törekvéseink közé tartozik, hogy feleljen meg a

gyermek változó testméretének.

Az épülethez 3165,5 m2-nyi udvarrész veszi körül, melyet természetbarát, a kültéri játékok szabványelőírá-

sainak megfelelő és a változó testméretekhez alkalmazkodó udvari játékokkal igyekszünk felszerelni. Óvo-

dánk udvarán található városunk egyik nevezetes természetvédelmi kincse, a közel 110 éves Kocsányos

tölgy.

Az óvoda játékkészlete megfelelő, folyamatosan bővítjük. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek

használnak számukra hozzáférhető módon a gyermekek biztonságára, figyelemmel helyezzük el. Megfelelő

munkakörnyezetet biztosítunk a munkatársaknak, szülőknek egyaránt.

A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak.

Az óvodai élet megszervezése

A csoportszervezésnél figyelembe vesszük a helyi lehetőségeket, adottságokat.

Az óvodai csoportok összetételének kialakításakor előnyösnek tartjuk az azonos életkort, feladatunk ugya-

nakkor a részben osztott csoportok optimális működtetése, hiszen az óvodába bekerülő gyermekek életkori

megoszlása évenként más és más.

Napirend, heti rend



23

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfe-

lelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napi-

rend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van

a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot nyújtanak a gyerme-

keknek.

Fontos a tevékenységek közötti optimális arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepe,

érvényesítése.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folya-

matában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a

gondozást végző többi munkatárssal.

Az óvodai nevelés tervezését valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon kö-

vetését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező –

feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi neve-

lési program alapján történhet és a gyermekneveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló te-

vékenységek keretében szervezhető meg.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus

irányítja.

Heti rend

Egy-egy környezeti téma vagy ünnepkör köré csoportosítva, komplexen dolgozzuk fel az élményeket, ta-

pasztalatokat, ismereteket a tevékenységi formákba ágyazva, figyelembe véve a spontán gyermeki megnyil-

vánulásokat is.



24

Napirend:

Időtartam: Tevékenység:

7.00-12.00-ig

- Gyülekezés

- Játék, szabadon választott tevékenységek, tervezett, differenciált tevé-

kenységek.

- Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése, lelki percek

- Mindennapos mozgás teremben vagy szabadban

- Testápolási teendők, előkészület a tízóraihoz

- Étkezés előtti ima

- Tízórai

- Étkezés utáni ima

- Testápolási teendők

- Közös ima heti egy alkalommal az óvoda lelkész, dolgozók és gyerekek

részvételével

- Sószoba használata csoportbontással heti két alkalommal

- Tevékenységbe ágyazott a gyerekek egyéni képességeihez igazodó mű-

veltség tartalmak közvetítése, tevékenységbe megvalósuló tanulás:

Vers, mese

Énekzene, énekes játék

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Mozgás

Külső világ tevékeny megismerése

Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

- Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján (logopédia,

gyógytestnevelés, néptánc)

- Ismerkedés a teremtett világgal, megfigyelések végzése spontán és

szervezett formában

12.00-13.00-ig - Testápolási teendők

- Előkészület az ebédhez (naposi munka a középső csoportban félévtől

választható, nagycsoportban kötelező)


- Ebéd


- Testápolási teendők (fogmosás, készülődés a pihenéshez)

13.00-15.00-ig - Pihenés elcsendesedés, ima, altatás mesével, altató énekkel

15.00-17.00-ig - Ébredés

- Teremrendezés


- Frissítő mozgás



- Uzsonna



- Játék, időjárástól függően csoportszobában, szabadban

- Egyéni és mikro csoportos tevékenységek, játékok, párhuzamosan vé-

gezhető tevékenységek a szülő érkezéséig



25

Nyári napirend:

Idő Tevékenység

7-12 Párhuzamos tevékenységek: játék a szabadban, tízórai, napozás, egyébsza-

badon választott tevékenységek, óvónő által választott tevékenységek.

12-1230

Előkészület az ebédhez.

1230

-13 Ebéd

13-1445

Előkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

1445

-17 Párhuzamos tevékenységek: mosdóhasználat, uzsonna, játék a szabadban,

óvónő által kezdeményezett tevékenység.

A tevékenységek szervezeti formái:

Tervezetten szervezett

tevékenység

Párhuzamosan is végezhető differenciált és csoportos tevékenységek

szervezése

❃Hitre nevelés

❃Mozgás

❃Mozgásos játék (mindenna-

pos mozgás)

❃Játék

❃Verselés, mesélés

❃Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

❃Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

❃Mozgás

❃A külső világ tevékeny megismerése

❃Matematikai tartalmú tapasztalatok

Az óvoda kapcsolatai

A fenntartó és az óvoda kapcsolata

A fenntartónkkal való kapcsolatunk alapja, hogy részesei lehetünk küldetésének megvalósításában. Fenntar-

tónk biztosítja a feltételeket, melyeket a törvény ír elő, illetve amit a körülmények lehetővé tesznek.

Család és óvoda kapcsolata

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapve-

tő feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátos-

ságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot azaz, a segítségnyújtás

családhoz illesztett megoldásait.

Céljaink:

A személyiségi és szülői jogok tiszteletben tartásával erősíteni a partneri viszonyt, az óvodai nevelés

és a családi nevelés összhangjának megteremtése érdekében.

Feladataink:

Kapcsolattartás során tudatosuljon az együttnevelés fontossága.

Megnyerni a szülőket programunk nevelési célkitűzéseinek.

Hagyományok kialakítása, bővítése.

Lehetőséget adni a szülőknek az aktív párbeszédre.

Emberi szakmai tudásunkkal maximális segítséget nyújtani a szülők nevelőmunkájához.



26

Reális tájékoztatást adni a gyermekekről, segítő szándékkal mindig a gyermek érdekeit képviselve.

Segítséget nyújtani a szülőknek, hogy elfogadja a gyermekét olyannak amilyen.

Törekednünk kell a szülők személyiségének tiszteletben tartására, különbözőségük elfogadására.

Elfogadtatni azt az elvet, hogy a gyermeknevelés kiemelten fontos színtere a család, az óvoda, mint nevelési

intézmény, a családi nevelés kiegészítését szolgálja.

A kapcsolattartás formái:

- Ünnepek előtt lelki előkészület

- Évnyitó és évzáró Szent Liturgia

- Családlátogatás

- Nyílt napok

- Ünnepek

- Fogadóórák

- Faliújságon kifüggesztett információk

- Szülői értekezletek

- Szülői közösség

- Óvodai rendezvények

- Közös programok (pl. családi nap, munka-délelőttök, kirándulás)

- Csoportújság

- Internetes kapcsolattartás (honlap)

► Az óvoda és az iskola (társintézményeink)

A nevelés folyamatosságának megvalósulása szempontjából nagyon fontos, az általános iskolával való kap-

csolattartás. E kapcsolat kétoldalú, melynek alapja a nyitottság. Az egyházi iskolával való szoros együttmű-

ködésre, összehangolt munkára nagy szükség van, hiszen nevelőmunkánk egymásra épülő folyamatot alkot.

A cél, hogy az iskola megismerje azt a szándékot, hogy a gyermekek egyéni képességeiknek megfelelő ne-

veléssel legyenek képesek az iskolai élet megkezdésére. Fontos, hogy az óvoda-iskola átmenetet hatékony

pedagógiai módszerekkel segítsük.

Az együttműködés formái:

Az iskolai tanítókkal az emberi és szakmai kapcsolatok ápolása, érdeklődés egymás munkája, prob-

lémái, eredményei iránt.

„Óvoda Iskola átmenet” projekt.

(Szakmai konzultációk, munkaközösségi csoportok létrehozása, kölcsönös látogatások, tapasztalat-

szerzések, ovi-suli „tábor”, amely augusztusban szerveződik, önkéntes alapon).

Egymás rendezvényein, ünnepségeken való megjelenés.

►Az óvoda külső kapcsolatai:

Kapcsolataink az óvodai élet során:

Egyházközség

Hajdúdorog Város Önkormányzata

Hajdúdorogi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

Gyermekorvos

Védőnő

Bölcsőde

Városi Könyvtár



27

Művelődési Ház

Pedagógiai Szakszolgálat: logopédus, gyógytornász, pszichológus

A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a

külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot

tart fenn.

Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 1.7.

A játék

A játék a kisgyermekkor legeredményesebb fejlesztő tevékenysége az óvodai nevelés leghatékonyabb mód-

szere.

A játék a szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete,

melynek mindennap visszatérő módon hosszantartón és lehetőleg zavartalanul kell beteljesülnie. A kisgyer-

mek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a

játék kiemelt jelentőségű, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A

játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri

fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első

formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul sza-

bálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelő készségek-

re is.

Céljaink:

1. A szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való

támogatása indirekt módszerekkel az óvodáskorú gyermekek személyiségfejlődésének biztosítása érde-

kében az együttműködés kiszélesítésével.

2. A szabadjáték elsődlegességének biztosítása, testileg, lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatásá-

ra, örömteljes óvodai élet.

3. A szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató

magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemlélet formálásával.

A katolikus óvoda és az óvodapedagógus feladata:

Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőséget biztosítson a különböző

játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus - szerepjátékokhoz, konstruáló, szabályjátékokhoz, a

barkácsoláshoz, a bábozáshoz, dramatizáláshoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte

biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Fontos a szabadjáték érvényesülése.

A játék által keresztény értékekre fogékony kreatív, társaihoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és

megtartó gyermek nevelése.

A HH/HHH és a részképesség zavarokkal terheltgyermekekre fordított kellő figyelem, a beilleszkedés tá-

mogatása a játékban. Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról.

A játékfajták legjellemzőbb megjelenési formái:

Gyakorló funkció – játék: Amelyben a kisgyermek az ismétlések révén különböző képességeit gyakorolja.

Alapvető meghatározója a mozgás, a tárgyakkal végzett manipuláció, az ismétlés az utánzás.

A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális.



28

1. Mozgásos gyakorlójáték: A gyermek a játékos mozgást ugyanabban a formában ismételgeti. Játék köz-

ben ismerkedik a saját testével, testi képességeivel. A gyakori ismétléssel bizonyos mozgásokat begya-

korolnak. Jó lehetőséget ad a 3-4 éves gyerekek nagymozgásának fejlődésére.

2. A manipulációs gyakorlójáték: E tevékenység közben a gyermekek megismerkednek az őket körülvevő

világgal, annak tárgyaival az anyagok tulajdonságaival, felületével, színével, formájával. Nagy jelentő-

sége van a gyermek szem-kéz koordinációjának fejlesztésében, a testséma fejlesztésben. 5-6-7-8 éves

korban a fűzés, tépés, stb. a kéz finommotorikáját fejleszti.

3. A verbális gyakorlójáték: Egy-egy szótagot, szót, vagy dallamot, mondókát, verstöredéket, dalrészletet,

felnőttől átvett szófordulatokat ritmikusan ismételgetnek. Nagy örömet találnak halandzsa szövegek ki-

találásában is. Ha ezeket meghallgatjuk és buzdítjuk is őket újak kitalálására a gyermek később is bátran

fog megnyilvánulni. A ritmusérzék fejlesztésében és a beszédfejlesztésben nagy jelentősége van. A

gyakorlójátékok verbális lehetőségei akkor érvényesülnek, ha a gyermek mozgását, tevékenységét be-

széddel kíséri. A gyermek verbális kifejezőképessége a játék során spontán, a gyermekből áradó beszéd

által fejlődik a legjobban. Ilyenkor hagyjuk a gyereket beszélni. 2-4 éves korban a legjellemzőbb a gya-

korlójáték, de bizonyos szinten minden életkorban megtaláljuk.

4. Építő és konstruáló játék: E tevékenység közben a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak,

létrehoznak valamit. Eleinte spontán építkeznek, de később az átgondolt, elrendezett meghatározott cél-

lal végzett építés dominál. Az építés, konstruálás közben az alkotás örömét éli át a gyermek, fejlődik

kreativitása. Megtanulja a rész és egész viszonyát, meg tanul szerkeszteni, tervezni. A modellből való

építés közben fejlődik megfigyelőképessége, gondolkodása. Építés közben matematikai ismereteket is

szereznek a gyermekek pl./szimmetrikus alakzatok felismerése, hosszabb-rövidebb létrehozása, a téri ki-

fejezések megismerése/. A konstruálás elősegíti a szem-kéz koordináció fejlődését, a finommotorika fej-

lődését, a percepció fejlesztését, a verbális fejlesztést.

5. Szerepjáték: A szerepjátékban a gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és

negatív élményeit fejezi ki. Környezetük jelenségeit sajátos módon újra alkotják. Ez a játék tükrözi a

gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. A szerepjáték a

gyermek legintimebb tevékenysége, ezért az óvónőknek figyelemmel kell kísérniük és tiszteletben kell

tartaniuk. Itt az óvónő szerepe más, mint a többi játéknál. Hagynia kell, hogy a konfliktusokat a gyere-

kek maguk oldják meg, csak szükség esetén kapcsolódjon be. Játékban csak akkor vegyen részt, ha ját-

szótárs tud maradni, de az fontos, hogy biztosítsa a megfelelő feltételeket. A szerepjátéknak nagy jelen-

tősége van a gyermek egész személyiségének fejlődésében, elsősorban szociális területen. A gyermek a

szociális tanulással a felnőtt mintáját sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékét, a társadalmi együttélés

szabályait. Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá-és fölérendeltségi viszonyokat. Fej-

lődik képzelete, szervezőképessége, empátiája, alkalmazkodóképessége, kommunikációs képessége.

A játék közben felállított szabályok fejlesztik önuralmukat, az akaratot, a szabálytudatot és az erkölcsi érzé-

ket. Matematikai ismereteik bővülnek, környezetismereti tapasztalataikat használják, felelevenítik, bővítik.

Verbális fejlesztésre nagyon sok lehetőség van, hiszen a gyermekek játék közben beszélgetnek, alkalmazzák

a kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó mondatokat. Itt már nem csak a játék egyszerű kísérete a beszéd, hanem a

társak informálását, megértését is szolgálja, igazi kommunikáció, a kapcsolatalakítás elengedhetetlen eleme.

A szerepjátékban nagyon fontos az átélt élmény, így a keresztény közösségben átélt élmények meghatározó

szerephez juthatnak. /pl. keresztelő, körmenet, pászkaszentelés stb./

6. Szabályjáték: A szabályjáték legjellemzőbb tulajdonsága a szabály dominanciája.



29

A mozgásos szabályjátékok: Lehetnek testnevelési játékok, dalos népi játékok. A szabályjáték köz-

ben a gyermek érzelmeket tanul, megtanulja indulatainak fékezését, a siker – és kudarctűrést. Segít a

helyes magatartásformák elsajátításában: türelem, kitartás, akaraterő, mértéktartás, szerénység.

A csoport és csapatjátékban fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata, feladattudata. A nagymoz-

gások, a finommotorika, a szem-kéz, szem-láb, koordinációfejlesztésre egyaránt lehetőség van a já-

ték során.

Értelemfejlesztő szabályjátékok: Társasjátékok, dominók, logikai játékok, Barchoba játékok, nyelvi

játékok. Ez a játék egyfajta szociális és értelmi érettséget feltételez, és ezek fejlesztését szolgálja. A

szabályok betartása fejleszti a gyermekek önuralmát, türelmét, toleranciáját. Ez a játék leginkább az

5-6-7 évesek játéka.

7. Barkácsolás: Mindig a játék igényéből indul ki és kötetlen. Ne legyen öncélú, az elkészített eszközöknek

legyen funkciója, a gyerekek játszanak vele. Fontos a gyűjtő munka és, hogy az eszközök a gyerekek számá-

ra elérhetőek, a szerszámok a gyerekek méreteinek megfelelőek legyenek.

3-4 éves korban: Az óvónő a gyerekek között készít kiegészítő eszközöket, megjavítja a játékokat,

tevékenységét mindig magyarázat kíséri.

4-5- éves korban: Már a gyerekek segítenek a játékok megjavításában, az óvónő ösztönzi és segíti a

gyermekeket egy-egy egyszerű játékeszköz elkészítésében.

5-6-7 éves korban: Az óvónő segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték és a bábozás természetes

eszköze legyen.

8. Bábozás: A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, el-

képzeléseit, esztétikai, szociális élményeit.

A bábjáték forrása lehet:

Az óvónő játéka

A gyermek bábjátéka

A gyermek bábkiegészítő tevékenysége, és önálló játéka az így készült bábokkal.

A személyiségfejlődésben nagy szerepe van. A bábok mögé bújva lehetőség van az önmegvalósításra. A

közös bábozás hat a társas kapcsolatok alakulására, így fejlődik alkalmazkodó képességük.

Fejlődik fantázia világuk, emlékezetük. A báb mögé bújva még a gátlásos gyermek is bátrabban megnyilvá-

nul, ezáltal a bábozás a kommunikáció fejlődését is elősegíti.

Verbális fejlesztés: a beszéd a bábozás egyik lényeges eleme, mely során a gyermek sok fogalmat, kifejezést

gyakorolhat. Mozgásfejlesztésre, ritmusérzék fejlesztésre, térérzékfejlesztésre is alkalmas a báb.

9. Dramatizálás: A mozgáson, a beszéden és a látványon alapszik. A felelevenített élmények kapcsán fejlő-

dik emlékezetük, kreativitásuk. A játék közben fejlődik alkalmazkodó képességük, önértékelésük, önisme-

retük. Mozgásfejlesztésre, térérzékfejlesztésre, is kiválóan alkalmas.

Verbális fejlesztés: a felidézett párbeszédek közben gyarapodik szókincse, árnyaltabbá válik kifejezőképes-

sége, a mesékben alkalmazott szófordulatokat, kifejezéseket is használja a gyermek.

Művészeti tevékenységek

A művészeti nevelés sokoldalú összefüggéseit az óvodában is keressük. Nevelésünkben igyekszünk a komp-

lexitását megvalósítani.

Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre, ezért különös figyelmet kell fordítanunk a

gyermekeket érő minden ingerre, élményre, a környezet szépségeinek meglátására és élvezésére.



30

A gyermeket az óvónő ízlése, véleménye befolyásolja. A szeretetteljes, türelmes viselkedés ugyanúgy alakít-

ja a gyermek esztétikai érzékét, mint a környezet. Az óvónő, felelős a gyermek mindenre egyforma érdeklő-

déssel tekint, hiszen még nincs elég tapasztalata, önálló ítélőképessége, ahhoz, hogy szelektáljon.

Jó ízlésű, művészeteket szerető ember foglalkozzon a gyerekekkel. Véleményét – különösen, ha szeretettel-

jes a kapcsolat – fenntartás nélkül elfogadja a gyermek.

Verselés – mesélés

Irodalmi kultúránk legalapvetőbb eleme az élő beszéd, amely áthatja mindennapjainkat. Ezeket a mindenna-

pokat az igényes gyermekirodalmi alkotások, gyermekmondókák, a népköltészet érzelmileg gazdagabbá,

színesebbé teszik.

Óvodánkban az irodalmi anyag közvetítése mellett bibliai történeteket is feldolgozunk – a gyermek táguló

világában, életkori jellemzőihez igazodva.

Céljaink: a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi, esztétikai fejlődésének elősegítése, a szép iránti fogékonyság

növelése, pozitív személyiségjegyek alakítása.

Feladataink:

Az irodalmi anyag igényes összeállítása irodalmilag, nyelvileg értékes művek bemutatása /népi

mondókák, népmesék, elbeszélések, bibliai történetek/

A gyermek, nyelvi képességének fejlesztése, a szép nyelvi kultúra megalapozása

A mese életkorilag feleljen meg az óvodás gyermek szemlélet módjának és világképének

Segítsen a kisgyermek szorongásainak feloldásában. A tárgyi világot is megjelenítő szemléletmódja és

az ehhez társuló a szigorú ok - okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozá-

sokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési

törekvésekre.

Segítsük elő, hogy a gyermek saját vers - és mese alkotása, annak dramatizálása vagy ábrázolása vál-

jon az önkifejezés eszközévé.

Az óvodában az elsősorban magyar népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt ad-

junk teret.

Az irodalmi nevelés tartalma:

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a

mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fej-

lesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizá-

lás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a

lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.

Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyomá-

nyokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a

klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

3-4 évesek: Nyelvi játékok, mondókák: hintáztatók, lovagoltatók, vigasztaló mondókák, kiszámolók, állathí-

vogatók, hangutánzó népi mondókák, láncmesék, állatmesék. Képről mesélésnél éreztetjük a szöveg érzelmi,

hangulati tartalmát.

A báb a gyerekekhez közel áll, a rövid meséket ők is eljátszhatják, megszólalhatnak a báb hangján. Az egy-

házi ünnepekhez kapcsolódóan 1-2 rövid vallásos jellegű népi mondókákat is megismertetünk a kisgyere-

kekkel.



31

4-5 évesek: Mondókák hangutánzó mesék, láncmesék-párbeszédes mesék. A népi ihletésű mondókákon kí-

vül új versekkel is megismertetjük a gyerekeket. Az állatmeséken és láncmeséken túl már egyszerűbb tün-

dérmesék is sorra kerülnek. Az írók által megalkotott történetek is helyet kapnak, amelyek hasonló korú

gyermekekről, állatokról szólnak. Előfordul, hogy a mese elemeit beleszövik a játékba, bábozásba. 1-2 val-

lásos jellegű mondóka, rövid népi játék megismerése.

5-6-7- évesek: Állatmesék, tréfás mesék, nagy tündérmesék, folytatásos mesék.

Neves írók gyerekeknek szóló elbeszélései. Népi mondókák közül a felelgetős kiszámoló, párválasztó mon-

dókák. A szép magyar versek kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermek élményvilágát. A vers, mese

élményfeldolgozásának lehetőségei tovább bővülnek a bábozással, a dramatikus játékokkal. Vallásos jellegű

népi mondókákkal, a biblia történeteivel is bővítjük irodalmi élményeiket. Az irodalomhallgatáshoz megfe-

lelő helyet, nyugalmat biztosítunk.

Eszközök: Képeskönyvek, fejdíszek, ruhák, kendők, bábparaván, újkesztyű, sík – fakanál, báb, stb. a mese

eljátszásához, feldolgozásához.

Napjaink világa technikai eszközök tömegével áraszt el bennünket. A társadalmi szokások (pl. a mesék el-

maradása, a rohanó életmód, a sivár kulturális szokások, stb.) sem kedveznek az anyanyelv elsajátításában.

Az óvodán kívüli élmények, tapasztalatok nagy részét a gyermekek a szelekció nélküli tömegkommunikáci-

óból kapják. Ez a tény meghatározza gondolkodásmódjukat, világlátásukat, magatartásukat.

Ezért nagy szükségét érezzük az emberi közelséget, melegséget, szeretetet árasztó szép magyar meséknek,

népköltéseknek, bábjátékoknak, dramatikus játékoknak, az óvónő által tolmácsolt bibliai történeteknek. Be-

iratkozunk a könyvtárba, és többször ellátogatunk oda. A művelődési ház rendezvényeit közösen megtekint-

jük, pl. bábelőadást, színházi előadást.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Érzelmi:

Feloldódnak a kezdeti szorongások

Képessé válnak pozitív és negatív érzelmek elhatárolására/azonosulás, elutasítás az érzelmi válasz-

tástól függően/

Saját érzelmeit kisugározza környezete, társai felé

Elképzelései megvalósításában igazodik másokhoz

Értelmi:

Az emlékezet, figyelem, gondolkodás olyan fokú fejlettségének elérése, amely képessé teszi a gyer-

mekeket az irodalmi élmény befogadására, feldolgozására, visszaadására

Az irodalmi alkotókedv megjelenése játékos szövegek, rímek, mondókák improvizálásában

Szívesen vállalkoznak dramatizálásra

Kialakul az árnyalt, hangsúlyos beszéd, a kifejező hang-és arcjáték

Alapfokú viselkedéskultúrára, beszédkultúrára tesz szert

Testi fejlődés:

A testmozdulatokat harmonikusan alkalmazzák nyelvi kifejezéseikkel.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zenei nevelésünk a művészeti nevelés része, a szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népi

hangszerek megismertetése által, amely a gyermek szép iránti fogékonyságát, zenei képességének fejleszté-

sét elsősorban érzelmi alapon kívánja biztosítani. Az ének az által kap különös jelentőséget, hogy jelen van a



32

keresztény ember egész életében. A hívő ember számára lelki igény az ének. Tanítása a lelki igénynek az

élesztése is.

Ének- zenei nevelésünkben nagyon fontos a játék, játékosság, az öröm hangsúlyozása.

Céljaink:

Az énekkel, zenével a lelki igény élesztése.

Olyan zenei élmények biztosítása, amelyek felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják ze-

nei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, alapozzák zenei intelligenciájukat.

A közös éneklés, játék örömének megéreztetése.

Feladataink:

Az óvodai énekzenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei

anyanyelv kialakulását

A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak, az adott csoport képességszintjének megfelelő

válogatása

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

A nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, könnyen érthető, vonzó lelki éne-

kekkel és a zenei képességfejlesztő játékokkal

Az életkornak megfelelő mozgáskultúra kialakítása, egyszerű mozgáselemek

Tánc mozdulatok – elsajátítása

Egyházi zene, vallásos tartalmú dalok

Ismerkedés nemzeti és nemzetiségi értékeket hordozó hagyományos és kortárs művészeti alkotások-

kal

Ismerkedés a hangszerekkel

A gyermek -, néptáncok és népi játékok, hagyományok megismertetése

A félhangsúlyos magyar beszéd erősítése

Az ének- zenei nevelés tartalma: Ölbeli játékok, népi gyermekdalok, népi játékok, énekes játékok, igényesen

válogatott kortárs művészeti alkotások. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye

figyelembe a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Tudatosan használjuk a nép által hagyományozott, a gyermeki lélekhez közel álló cselekményes

/természetről, évszakokról, állatokról, virágokról, emberekről szóló/ énekeket, amelyek szabadon engedik a

gyermeki fantázia és érzelem szárnyalását.

Gyermekeinknek szükségesek további olyan vallásos népénekek is, amelyek zenei dallama népzenei alap-

motívumokra épül. Különösen jól használhatóak azok, amelyek egy-egy bibliai történetet mondanak el és

hitbeli tanulságot is közvetítenek a gyermek számára

Katolikus óvodánkban az éneknek mindenütt helye van. Egyrészt a gyermek spontán kezdeményezésére

épül, másrészt az óvónő kezdeményezésére. Sok-sok lehetőség van a próbálkozásra, ismétlésre, utánzásra,

önállóságra.

Szárnyalhat a képzelet és megvalósulhat az egyéni fejlesztés is. Tiszteletben tartjuk a gyermek hangjának,

hallásának fejlődését, ezért az ötfokú pentaton dallamokat szólaltatjuk meg a gyermekek ajkán.

Megismertetjük a népi gyermekjátékok egyszerű, természetes, játékos mozdulatait. A tánchoz szorosan kap-

csolódnak a népszokások és hagyományok. Ezekről a gyerekek az ének-zene foglalkozásokon, az ünnepek

előkészületeiben megalapozott érzéseket, ismereteket kapnak. Egy-egy katolikus ünnephez kapcsolva meg-

ismernek olyan énekeket, amelyek isten jóságát, szeretetét közvetítik. A zenei eszközök, hangszerek bármi-

kor elérhető helye lehetőséget ad spontán zenélésre, együttes tevékenységre, dallamok, ritmusok improvizá-

lására.



33

Az óvónő szép, tiszta, hangulatos előadása során /gyermekdalok bemutatása, zenehallgatás/ a gyermekek

láthatják az óvónő – a felnőtt érzelmeit is. Külön foglalkozás keretében, /zeneóvoda/, lehetőség nyílik a

megszerzett ismeretek bővítésére, elmélyítésére.

Szervezeti forma:

A kötött és kötetlen szervezeti forma közötti választást az óvónő dönti el.

Döntésében meghatározóak:

Életkor

Csoportösszetétel

A gyermek fejlettsége

Zenei befogadóképesség

Dalanyag

Élmények

A képességfejlesztés fajtái:

Éneklési készség, ritmuskészség, halláskészség, formaérzék készség, zenehallgatási készség.


Érzelmi:

Érzelmek kifejezése önállóan

Önkifejezés

Mások érzelmének elfogadása, tolerancia

Gátlások oldása

Alkalmazkodás a közösséghez

Tudnak harmóniában élni önmagukkal, másokkal és Istennel

Értelmi:

Pontos észlelés, megkülönböztetés, a látott és hallott élmények befogadása

Figyelemkoncentráció, tartós figyelem, figyelemmegosztás

Szabályok elfogadása

Tudásvágy, érdeklődés, kitartás

Testi:

Fizikai állóképesség, egyensúlyérzék fejlettsége

Szem-kéz, szem-láb megfelelő koordináltsága

Térirányok ismerete, a térirányok nyelvi formáinak alkalmazása

Vizuális élmények alapján mozgásformák, mozgáskombinációk létrehozása

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A vizuális tevékenység – mint a művészeti tevékenységek egyik ága - sokszínű nevelési terület. Tartalmában

és feladataiban konkrét összefüggést mutat a játékkal, a környezet megismerésére neveléssel, anyanyelvi

neveléssel és egyéb nevelési területekkel.

A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését,

feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára.

Céljaink:

Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása.

A vizuális kultúra megalapozása komplex pedagógiai módszerekkel.

Ábrázoló-és kifejezőkészség fejlesztése.



34

A gyermekek élmény-és fantázia világának képi szabad önkifejezéséhez a lehetőség biztosítása,

amely alapja lehet a keresztény hitre nevelésnek

Feladataink:

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, to-

vábbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szim-

bólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki szemé-

lyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyer-

meki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.

A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösz-

tönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával

A gyermekek megismertetése az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, az ábrázolás és

konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelemek

Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esz-

tétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozására

Egyházi képzőművészeti alkotásokkal való ismerkedés /festmények, ikonok/

Az óvónő szerepe a tevékenység feltételeinek megteremtésében

A nevelési folyamatban fontos szerepe van a pedagógus személyének, anyag- és technikai ismeretének. Az

óvónő segítsen felidézni a közös megfigyeléseket, egyéni élményeket, ösztönözzön a képzelet működésére.

Az irányító felnőtt magatartása legyen magával ragadó, lelkesítő, élményt ígérő és nyújtó.

Állandó önképzéssel újabb és újabb technikák alapos ismeretére, készségszinten tartására van szükség, hogy

ezeket az adott nevelési helyzetekben alkalmazni tudjuk.

A gyerekekkel közösen kell kialakítanunk a helyes szokások rendszerét. Célszerű a vizuális tevékenységek,

és munkatevékenységek összekapcsolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés együtt jár a viszonylagos

rendetlenséggel.

Tevékenység szervezeti formái:

Az alkotó, ábrázoló tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Arra törekedünk, hogy minden

gyermek megalkothassa az ajánlott eszközökkel képi- plasztikai elképzeléseit, az egyéni képességek, fejlett-

ségek szem előtt tartásával. Lehetőséget adunk arra, hogy a csoportban tervezett lehetőségeken kívül, részt

vehetnek külön foglalkozások keretében /kézműves/ amit óvodapedagógusaink vezetnek, itt még több vizuá-

lis technikával, az alkotáshoz szükséges eszközökkel ismerkedhetnek meg az érdeklődő gyerekek.

A tevékenység tartalmának fejlesztése

3-4 éves korban: Az óvodába kerülő gyermek játszva ismerkedhessen az anyagokkal, eszközökkel és a kü-

lönböző technikákkal. Az első vizuális tevékenység a firkálás, mely nélkül nem kezdődhet el az ábrázolás

korszaka. Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége. Legyen lehetőségük élményeiknek, érdeklődé-

süknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztás-

sal, agyagba, homokba karcolással, nyomattal. Az óvónő segítse a gyermek képalakító készségének megin-

dulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Rajzoljanak na-

gyobb felületre, változatos anyagú, színű és nagyságú papírra, táblára, aszfaltra. Ismerjék meg az anyagok

alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, kar-

colva stb. Séta közben gyűjtsenek természeti tárgyakat, ezek válogatása, csoportosítása, felületek tapintása,

simítása közben alkalom adódik érzéseik, észleléseik szóbeli kifejezésére. Építés során ismerkedjenek meg a



35

különböző tárgyak formáival, alakzataival. Készítsenek egyszerű ritmusképleteket forma, szín nagyság sze-

rint. Szerezzenek térbeli tapasztalatokat az építés során /lent, fent, egyenesen, sorban stb./

4-5 éves korban: Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak cselekmények

saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban, a szín-

keveréssel alkotott színárnyalatokban. Vékonyabb-vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák, a szí-

nek, színfoltok alkalmazása, ezek ritmusba rendezése jelenjen meg a díszítésékben. Használjanak ceruzát,

krétát, filc-és rostirónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket. Textilből, fonalból, gallyakból, ter-

mésekből alakítsanak képeket, készítsenek egyszerű ajándéktárgyakat, játékokat, bábokat, díszleteket.

Építés során variálják a teret. Különféle tárgyakból, anyagokból, építéssel, összerakással alakítsanak ki

építményeket. /pl. várat, sátrat, alagutat stb./ A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elraká-

sában.

5-6-7 éves korban: Minél gazdagabbak legyenek a technikai megoldások és az eszközlehetőségek, pl. bati-

kok, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, makettek stb. alkalmazásával. Közös

játékaikhoz, más foglalkozási ághoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, társaik, szüleik megajándékozásához,

környezetük szebbé tételéhez készítsenek játékeszközöket, tárgyakat, kellékeket.

A gyermekek használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, szí-

neket egyéni módon. Készítsenek képeskönyveket, leporellót, kivágott képekből, saját rajzokkal kiegészítve.

Plasztikai munkáikban jelenjen meg a közös térbeli, több alakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes

játék stb. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét úgy, hogy készítsenek ajándékot a szülőknek,

kisebb társaiknak – elsősorban ünnepekhez kötötten. Építés során nagyobb méretű elemekből térben állítsa-

nak össze búvóhelyeket. A művészeti albumok közös nézegetése jó alkalmat ad a műalkotásokról való be-

szélgetésre, együttes gyönyörködésre. A gyermekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő minden

anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez. Egy-egy vallásos témához kapcsolódva jelenjenek meg, a ke-

resztény értékek az ábrázoló tevékenységekben. Készítsenek képeket, bábokat, ajándéktárgyakat. /Pl. A mi

templomunk, Adventi házikó, Adventi koszorú, Keresztelőn voltunk stb./

Tapasztalja meg a gyermek, hogy saját keze munkájával örömet tud szerezni.

Tudjanak együtt örülni a saját társaik sikerének.


Érzelmi:

Tudjon rá csodálkozni a körülötte lévő formákra, színekre, örül a szépnek

Örömmel tölti el egy-egy művészeti alkotás

Legyen belső késztetése arra, hogy érzéseit, gondolatait, kifejezze az ábrázolás valamely eszközével

Legyen nyitott a világra

Értelmi:

Kialakul az egyszerűbb formákba való belátás képessége, a reprodukáló képesség, a képalakító és

kompozíciós készség

Legyen gondolati és képi képzete a valóságról, legyen öntevékeny, kísérletező

Ismerje a vizuális tevékenységek során alkalmazott eszközöket, azok használatát

Ismerje a különböző anyagokat, azok felhasználhatóságát

Ismerje az alap-és kevert színeket

Ismerje a formákat, alakzatokat, tudjon tájékozódni térben és síkban

Ismerjen néhány képzőművészeti alkotást

Testi:

Legyen képes a helyes eszközfogásra, testtartásra az alkotó munka során

A szem és a kéz összerendezettsége feleljen meg az iskolába lépés követelményeinek



36

Mozgás

A rendszeres napi egészségfejlesztő testmozgás a pszicho motoros készségek és képességek fejlesztését

szolgálja.

A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtthatnak a

gyermek személyiségének – pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés,

együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére.

Céljaink:

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése.

A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása.

A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása.

A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs).

Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

Feladataink:

A mozgásigény felkeltése, kielégítése és megőrzése.

A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe.

A mozgásos tevékenység pozitív megerősítése.

A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekekkel közö-

sen, majd fokozott betartatása.

Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában és az udvaron.

A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló

eszközök kiválasztása, folyamatos cseréje.

A mozgás anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapo-

tát.

A játék, játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon.

A mozgás anyagába testalkati deformitások megelőzésére speciális gyakorlatok beiktatása.

A tevékenységek irányításánál és értékelésénél differenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlődési jel-

lemzőket.

Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgás fejlesztés, egyensúlyérzék-fejlesztés,

szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, testséma fejlesztés, térpercepció- fejlesztés,

finommotorika - fejlesztés, keresztcsatornák fejlesztése.

Az óvodai mozgásfejlesztés területei:

1. Szabad játék: Cél a természetes mozgáskedv és mozgásigény felkeltése, kielégítése, és mindezekre való

tudatos építés. A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni csoportszobai, udvari játék és a sé-

ták során biztosítjuk. A szabadban szervezett énekes játékok és zenés torna is jól szolgálják a gyermekek

mozgásszükségletének kielégítését.

2. Mozgásfejlesztés: Járuljon hozzá a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások ki-

alakulásához. Alakuljon ki a társra figyelés képessége. Megfelelő intenzitású derűs légkörű testmozgás

biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb

mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A foglalkozások szer-

vezett formában folynak minden csoportban. A mozgásfejlesztés ki és középső csoportban heti egy

nagycsoportban heti kettő, időtartama életkortól függően nőhet. A szervezett foglalkozásokat tervszerű-

en irányítjuk.



37

3. Mindennapos testmozgás: Az óvodáskorú gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem kép-

zelhető el rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket és szükségleteket messzemenően figye-

lembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapos mozgás nélkül. Ez a mozgás felfrissíti,

edzi őket. Itt a mozgásos játékok elsődlegességét biztosítjuk.

A mindennapos mozgások színhelyei: az Általános Iskola sportcsarnoka, a csoportszoba, egyházközség

sportpályája és az óvoda udvara.

4. Sportnapok, kirándulások: A sportnapok, kirándulások nyitottá tételével, a programok a szülők bevoná-

sával még szorosabbá kapcsolják nevelőpartneri kapcsolatunkat a családdal.


A mozgásigény egyéni képességek szerinti kielégítése lelkileg egészséges, testileg dinamikusan fejlődő

gyermekeket eredményez. Hozzájárul olyan pozitív jellemvonások kialakulásához, mint az önfegyelem,

feladattudat, figyelem, rendszeresség, pontosság. A mozgások megfigyelésével végrehajtásával gyakorlásá-

val az értelmi funkciók tökéletesednek. Alakulnak az erkölcsi tulajdonságok: akarat, bátorság, önuralom,

fegyelem, közösségi szellem, segítőkészség, egymásra figyelés.

A külső világ tevékeny megismerése

A gyermekek ebben a fogékony életkorban kapjanak lehetőséget és ösztönzést a környezettel való helyes,

értékes kapcsolatteremtésre, amikor fogékonyságuk, eredetiségük, ízlésviláguk még tiszta. Nevelésünkben a

külső világ tevékeny megismerése, megszerettetése is összekapcsolódik a vallásos neveléssel. A mi világun-

kat Isten teremtette, nekünk ajándékozta. Azzal köszönjük meg, hogy óvjuk szépségét, vigyázunk rá.

Céljaink:

A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetben, az emberi alkotások-

ban.

Az életkornak megfelelő eligazodás segítése a gyermeket körülvevő világban.

A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása.

Feladataink:

Érzelmi kapcsolat megteremtése a gyermek szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezete

között.

A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a

közösséghez való tartozás élményének, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeinek megismeré-

sét közvetítő tapasztalatszerzési, lehetőségek tervszerű biztosítása.(kirándulások, betlehemezés,

pászkasütés, kenyérlángos sütés a tájházban)

A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett a tevékenységekben

való alkalmazás lehetőségeinek alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése

a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés.

Önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cse-

lekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből

adódó vélemények cseréjével.

A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív

passzív, szókincsének mennyiségi, és minőségi gyarapítása ezzel párhuzamosan a fogalmak körének

és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalakítás aktivizálása, a

kontextusos beszéd gyakorlása.

Az egyetemes nemzeti kultúra értékeinek hagyományainak közvetítése ünnepélyek formájában.



38

A tapasztalatszerzés módja:

Spontán helyzetek

Játékos tevékenységek

Szenzitív játékok

Problémahelyzetek előidézése

Megtapasztaláson alapuló megismerés

Információcserés

Tevékenység közbeni ismeretszerzés

Alkalmi megfigyelés

Folyamatos megfigyelés

Gyűjtés

Szimulációs játékok

Kirándulások

Kísérletezés, vizsgálat

A külső világ tevékeny megismerésének lehetőségei:

Család, óvodai környezet, felnőttek munkája, foglalkozások, intézmények, épített környezet, kiemel-

ten az egyházi épületek, műalkotások, iskola, könyvtár, közlekedési ismeretek, évszakváltás, növé-

nyek, állatok, időegységek, illemszabályok

Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, szétválasztása tulajdonságaik szerint

Sorba rendezés, megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint

Számfogalom alapozása, tő-és sorszámnevek

Névutók ismerete

Irányok ismerete és alkalmazása

Geometriai formák felismerése, sík mértani formák felismerése

Tükörrel való tevékenység, téri percepció kialakítása

Mérések, kísérletek

Ítélet alkotás és mennyiségszemlélet alakítása, segítése

Szűkebb, tágabb környezet átrendezése

Munkajellegű tevékenységek

A csoportszoba rendje, tisztasága iránti igény kialakítása

Környezetük rendjéért érzett felelősségtudat kialakítása

Természetvédelmi feladatok megoldása pl. ügyeljenek a fákra, bokrokra

Növénygondozás

Magvak, termések levelek gyűjtése

Élősarok gondozása – dísznövények, hajtatás, rügyeztetés

Láttassuk meg a természet csodáit séta közben


Érzelmi:

Egy-egy új felfedezés örömmel töltheti el a gyermeket, tevékenység közben fejlődik akarata, kitartá-

sa, feladattudata

Társaival, felnőttekkel való együttműködése érzéseket fejleszt: odafigyel a másikra, segítséget nyújt,

tapasztalják, gyakorolják a jézusi szeretetet

Értelmi:

Érzékelésük, észlelésük differenciálódik – megfigyelés közben látás, hallás, tapintás útján szereznek

tapasztalatokat

Észreveszik az azonosságokat, különbözőségeket, analizálnak, szintetizálnak, ok-okozati összefüg-

gésekre jönnek rá, fejlődik gondolkodásuk, emlékezetük, képzeletük

Szókincsük bővül, színesebbé válik



39

Testi:

Megerősödik, nő teherbíró képességük

A séták, kirándulások fejlesztik izomzatukat, mozgásuk összerendezetté válik

A természetben végzett mozgásos játékokban fejlődnek testi képességeik: erő, ügyesség,, állóképes-

ség

Munkajellegű tevékenységek

A keresztény ember az Istentől kér áldást munkájára, erőt és kitartást kér munkájához. A munkajellegű tevé-

kenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lé-

nyeges színtere. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezeté-

re is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során.

Céljaink:

A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek kompetenciák alakítása

Kognitív: pontosan értsék meg mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát,

alakuljon ki életkori sajátosságaikhoz mérten összpontosítási képességük, munkaszervezési készsé-

gük

Érzelmi, akarati: alapozzuk meg önállóságukat, önértékelésüket, önbizalmuk és kitartásuk elvárható

szintjét.

Szociális, társas: tanulják meg tisztelni a munkát végző embert, a munkájuk által a másiknak örömet

szerezni, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

Feladataink:

Nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör biztosítása.

Folyamatosan biztosítsuk, bővítjük a munkavégzéshez szükséges a gyermekek számára megfelelő

munkaeszközöket.

Megfelelő hely és elegendő idő biztosítása, a folyamatosság érdekében.

A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor.

A kerti munkák szervezése az óvodában, növények gondozásának megismertetése.

Állatokról való gondoskodás megismertetése.

Konkrét, reális, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztése.

Az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása.

A tevékenységekhez kapcsolódó beszédformák gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak

mondatba foglalása.

Fejlesztés lehetőségei:

Önkiszolgáló tevékenységek:

A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan szükség szerint elvégzik.

Étkezésnél helyesen használják az evőeszközöket.

Öltözésnél önállóak, tudnak gombolni, próbálkoznak a megkötéssel.

Alkalomszerű munkák:

Időnként olyan megbízásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek, pl. gyűj-

tő munkáról, pl. képek gyűjtése, termések.

Közösségi munkák:

A közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk.

Naposi feladatukat önállóan, pontosan végzik

Terítésnél ügyelnek az eszközök esztétikus elhelyezésére is.

Felelősi munkákat szívesen vállalnak (pl. mosdó, élősarok) és önállóan teljesítik.



40

Környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztán tartásában (csoportszoba, udvar,

óvoda környezete).

Vigyáznak játékaikra, és rendben tartják azokat.

A környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák:

A szemetet szedjék össze környezetükben és tegyék a szemétgyűjtő ládába.

Segítenek a falevelek összegyűjtésében.

Ne tépjék le a virágokat, hagyják az eredeti helyükön eredeti szépségükben.

Ápolják szívesen a növényeket a csoportszobában, udvaron egyaránt.

Télen gondoskodjanak a madarak táplálékáról.

Gondoskodjanak a halak etetéséről, kísérjék figyelemmel az akvárium tisztaságát.

Munka jellegű tevékenységek

1. Önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés)

2. Naposi munka

3. A környezet rendjének megőrzése

4. Egyéni megbízatások

5. Évszakokhoz kapcsolódó alkalmi munkák: növényvédelem, állatvédelem

6. Ajándékkészítés

7. Alkalomszerű munkák

Az otthoni munka

Meg kell nyernünk a szülőket, hogy otthon is bevonják gyermekeiket a családi munkamegosztásba,

megértsék a gyermek munkájának nevelő jelentőségét és annak szükségességét.

Az óvodapedagógus segítse a szülőket a gyermekhez mért kötelezettségek megjelölésében,

tartalmának meghatározásában, illetve abban hogyan vonják be a gyermekeket a felnőttek

munkájába.

- a gyermekek kiszolgálják magukat,

játékszereiket elrakják, rendben tartsák,

segítenek a főzésnél,

ápolják a virágokat,

etessék a baromfit, házillatokat,

ültessenek és ápoljanak növényeket

A szülők kísérjék figyelemmel a gyermek erőfeszítéseit, bátorítsák őket, neveljék a munka

szeretetére.

Semmi sem fokozza úgy a munka iránti érdeklődést és a dolgozók iránti tiszteletet, mint a felnőttek

munkájában való részvétel.

A munkához szükséges eszközök, a munka higiéniája:

A gyermekek mindig higiénikus feltételek között, tiszta levegőben, kellő világítás mellett,

megfelelően felszerelt helyiségben végezzék munkájukat.

Fontos a gyermekek egészségének védelme, fizikai és szellemi képességeik figyelembe vétele.

A munkához szükséges eszközöket a gyermekek erejéhez mérten kell elkészíteni, hogy azok

használata kényelmes legyen.

A munkaeszközök legyenek tartósak, és külső formájukban vonzóak.


Természetessé válik a munkajellegű tevékenység.

Megtanulják tisztelni a munkát végző embert

Átélik a „csináltuk” „én csináltam” élményét, örömét



41

Meg tanulnak a munkájuk által a másiknak örömet szerezni, áldást kérni munkájukra

Meg tanulnak alkalmazkodni egymáshoz

Fegyelmezett, kitartó munkavégzés, helyes eszközhasználat

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes szemé-

lyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szi-

mulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban,

szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Az óvodai tanulás elsődleges célja: Az óvodásgyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a

tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A

tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, fel-

fedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás nem csak társadalmilag hasznos isme-

retek elsajátítása, hanem a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogató kölcsönösség, elfogadás és

elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése.

Feladataink:

Differenciált feladatadással, differenciált értékeléssel tesszük lehetővé, hogy a gyerekek egyéni fej-

lettségüknek megfelelően teljesítőképességük optimális szintjéig eljuthassanak.

A tanulás feltételeinek megteremtése előkészítő, szervezőmunkával.

Különbözőség, az egyéni sajátosságok elfogadása, időhagyás az egyéni felfedezésre.

A gyerekekkel való együttműködés, együttgondolkodás, kreativitásának erősítése.

Biztató óvónői magatartás.

A tanulás lehetséges formái az óvodánkban:

Az utánzásos, minta - és modellkövetéses magatartás - és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a

spontán játékos tapasztalatszerzés, - a cselekvéses tanulás a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő

ismeretszerzés.

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, a gyakorlati probléma

megoldás.

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

Céljaink:

– A sajátos nevelési igényű gyermek(ek) egyéni sajátosságainak megfelelő, harmonikus személyiségfejlődé-

se.

– Felkészítés az iskolai tanulmányokra.

– A sajátos nevelési igényű gyermek(ek) elfogadtatása a közösség többi tagjával.

– A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok életének segítése.

– A felnőtt társadalom morális érzelmeinek alakítása.

Feladataink:

– A sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus fejlődéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek bizto-

sítása.



42

– Olyan óvodai közösségi élet megteremtése, melyben a gyermek – felnőtt, fogyatékos gyermek – ép gyer-

mek kapcsolata pozitív érzelmi viszonyuláson alapul.

– Hospitalizációs lehetőségek felajánlása pedagógusok, szülők számára

A nevelési folyamat általános jellemzői

Feltételrendszer, tárgyi feltételek

Sajátos nevelési igényű gyermek nevelésével foglalkozó óvodában illetve óvodai csoportban a gyermek biz-

tonságos mozgását, megfelelő fejlődését elősegítő – sok esetben nélkülözhetetlen – eszközök a gyerekek

különbözősége szerint időről – időre változnak.

Minden esetben a gyermek sérülés specifikuma határozza meg a tárgyi feltételeket.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 1.8.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvo-

dáskor végére, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból isko-

lássá szocializálódik. A rugalmas iskolakezdéshez figyelembe kell venni az életkoron túl az egyéni fejlettsé-

gi szintet. A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata, a

gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges:

Testi - lelki, és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A testileg egés-

zségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltoztatáshoz. Megváltoznak testarányai,

megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus. Erő-

teljesen fejlődik mozgáskoordinációja és a finommotorika. Mozgását, viselkedését testi szükségletei kielégí-

tését szándékosan irányítani képes.

Lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába

lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése fejlettségének a

vizuális és az akusztikus differenciált, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma ki-

alakulásának. Önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szán-

dékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzési idő tartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap

a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Fokozatosan növekszik a figyelem

tartalma, terjedelme, könnyebbé válik megoszlása, átvitele. A cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás

mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél:

gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban is hangsúllyal

tudja kifejezni. Minden szófajt használ. Tisztán ejti a magán és a mássalhangzókat. Végig tudja hallgatni és

megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.

Óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő

gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre,

a kapcsolatteremtésre felnőttel és a gyermektársával, amennyiben az iskolai légkör, ezt lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek egyre több szabályokhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei ki-

elégítését. Feladattudata kialakulóban van s ez a feladat megértésében feladattartásában, a feladatok egyre

eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg: kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmé-

nek alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.



43

A gyermek fejlődésének nyomon követése 1.9.

Céljaink: A lehetőség megteremtése a gyermekek óvodába kerülésétől az óvodáskor végéig, az egyéni fejlő-

dés nyomon követésére.

Megismerni a személyiség minél szélesebb összetevőit és azon a területen, erősíteni a gyermekeket,

amelyiken szükséges és a jól fejlődő területeken is biztosítani a továbbfejlődés lehetőségeit.

A gyermek adott állapotának megismerése annak érdekében, hogy képességei szerint, saját tempóban

haladva minél magasabb szintre juthasson el.

Feladataink:

A gyermek személyiség védelme, nevelése, fejlesztése.

A képességek, készségek sokoldalú nevelése, fejlesztése.

A rugalmas iskolakezdéshez az életkoron túl az egyéni fejlettségi szint figyelembe vétele.

A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése biztosítja az információk feltárását és elindítja a javítási

folyamatokat, annak érdekében, hogy a kitűzött nevelési - tanulási célunkat meg tudjuk valósítani. Ez által

képet kaphat a szülő gyermeke közösségben elért egyéni fejlődéséről, valamint az óvodában végzett fejlesz-

tőmunkáról, ami megkönnyíti és eredményessé teszi az együttnevelést.

A gyermek egy-egy területen lehet jóval fejlettebb kortársainál, míg más képessége lassabban fejlődhet. Er-

ről a sokszínű fejlődésről akkor kaphatunk megbízhatóbb képet, ha alkalmanként - évente legalább kétszer -

mérőeszközökkel szerzünk információkat. Az általunk eddig használt mérési, fejlődési napló kiegészítésre

szorul, mivel nem tartalmaz a szülő számára is egyértelmű, jól áttekinthető "értékelési" információkat fej-

lesztési tervet a fejlesztendő területekre. A gyermek megfigyelése nem a szabad játék során történt. Igény-

ként és feladatként kell meglennie, mind a szülők, mind pedig az óvoda részéről a folyamatos fejlődési kö-

rülmények biztosításának. Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlődnie a gyermeknek, meg kell őt is-

merni, ami a szükséges prevenció megtervezésének és az eredményes fejlesztésnek alapját képezi.

A megismerésnek legfontosabb eszköze a megfigyelés, a gyermeket nem vonja el a játéktól, hanem a szabad

játék közben, mint hétköznapi, természetes tevékenység során történik. A beilleszkedési zavarokkal küzdő

és a fejlődésben lemaradó gyermekek száma egyre inkább emelkedik, ez a tény szükségessé teszi a gyermeki

reakciók háttértörténéseinek ismeretét annak érdekében, hogy megértse a pedagógus a gyermek viselkedését

ez által, elősegítse a gyermek elfogadását, a gyermekekkel hatékonyabb bánásmódot, fejlesztést és szükség

szerint külső szakemberek bevonását. A gyermek fejlődésének megismerése, nyomon követése segíti a pe-

dagógust abban, hogy helyes - és ne téves - következtetésekre jusson a gyermek fejlesztésével kapcsolatban.

Az adatgyűjtésnek folyamatosnak kell lennie a gyermek állandó megfigyelésével. A változásokat jelezni kell

a fejlődési naplóban. A gyermek képességeinek fejlődése, különösen az óvodáskor első éveiben, díszharmó-

niát mutat, azaz egyik vagy másik képesség megelőzheti egymást, vagy hírtelen lelassul vagy felgyorsul a

fejlődésben. A kapott eredményeket nem kezelhetjük konstans adatként. Az óvodáskorú gyermek egyéni

fejlettségi szintjének megállapítása során szem előtt kell tartani a gyermek pillanatnyi érzelmi állapotát az

életkorából adódó változásokkal, mivel ebben az életkorban rendkívül meghatározó a gyermekek lelkiálla-

pota, sőt még a szülők méréshez való attitűdje is. A folyamatos megismerés, a fejlődés nyomon követése,

adja meg a fejlesztés alapját, ahonnan tovább folytathatjuk teendőinket.

A mérés nem vonhatja el a gyermekeket a játékból, az eddig használt fejlődési naplónk ennek a kritériumnak

nem felelt meg. Az óvodapedagógus igyekszik "tetten érni" a gyermeket a spontán játék során, tudatosan

megfigyelni. Bizonyos területeken, egyes gyermekeknél szervezett tevékenységek során szerzünk informá-

ciót a gyermek fejlettségéről, képességeiről. Ez esetben a mérési módszereket, eszközöket játékosan elenyé-

sző időbeni kötöttséggel alkalmazzuk. Az elkészült dokumentáció felhasználható önmagunk számára, hogy

biztonsággal készülhessünk további tervekkel, tennivalókkal. A kapott értékek elsősorban az adott állapotot



44

tükrözik, de ezekből nem következtethetünk egy későbbi állapotra. Ebben az életkorban az egyenlőtlen fej-

lődésnek köszönhetően, egy-egy képesség területen hírtelen növekedés is bekövetkezhet, pl.: nyelvi vagy

szocializációs képesség terén. A jól fejlődő és kevésbé szokásosan fejlődő jegyek együtt vannak jelen a

személyiségben, a különböző képességek egyenlőtlenül és nem egyszerre fejlődnek. A gyermek fejlesztésé-

nek érdekében minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk! A megfigyelésen alapuló mérés során az egyes

gyermekekről szerzett adatokat összesítjük csoportszinten is, óvoda szinten is, melynek elemzésével csoport

és óvodai tendenciák, szükség esetén feladatok határozhatók meg. Az eddig használt fejlődési naplónk erre

nem adott lehetőséget.

Óvodába lépéskor a gyermek megismerése szempontjából:

anamnézist veszünk fel a szülők segítségével

a beilleszkedési tapasztalatainkat rögzítjük az óvodába lépést követően

Az óvodába járás során a szempontsor struktúrája négy nagy területre oszlik:

Szociális képességek

Értelmi képességek

Verbális képességek

Testi képességek

Szükség van arra, hogy mérjünk, mert a direkt tanulás időszakára, akkor tudjuk előkészíteni a gyermekeket,

ha a spontán játék értékeit elfogadva a mérési diagnózist szem előtt tartva valósítjuk meg a fejlesztést. (Az

óvoda játékkal nevel, a játékban fejlődő képességekkel és készségekkel készíti elő a gyermekeket az iskolá-

ra). A fejlesztés megkezdésére már az óvodába lépéskor is nagy szükség van. A fejlesztésnek mindig a meg-

ismerésre kell épülnie. A mérés és értékelés során meghatározzuk a fejlesztési feladatokat, rendszeresen

végezzük a fejlesztést. A Szülő és az óvodapedagógus felelőssége, hogy a gyermek az óvodába lépéstől az

iskolába lépésig kiegyensúlyozottan, harmonikusan és önmagához mérten optimálisan fejlődjön.

A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése:

Dokumentumai:

Anamnézis

Diagnosztika

Fejlesztési terv

Folyamatleírás:

1. Jelentkezéstől az óvodába lépésig

2. Befogadási idő

3. Diagnosztika

Diagnosztikai felmérés - a befogadás befejeztével, majd ezt követően félévenként

A szülőkkel való folyamatos egyeztetés (minden év végén ezt aláírásukkal igazolják)

4. Fejlesztési terv

Diagnosztika során feltárt nehézségek megoldására, fejlesztési területre készülhet el.

5. Fejlesztések elvégzése (Fejlesztési terv alapján)

6. Fejlesztési eredmények megállapítása

Aktuális, vagy félévenkénti diagnosztikával

Illetve megfigyelés útján folyamatosan

7. Újabb fejlesztési terv

Vagy: a fejlesztés folytatása ugyanazon területen

Vagy az elmaradt területekre fejlesztési terv készítése

Vagy továbbiakban elegendő a csoportban történő fejlesztés

8. Szülők tájékoztatása az elért eredményekről, fejlesztendő területekről

9. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére DIFER - mérés alapján



45

Tanköteles korú gyermeknél DIFER - mérés ezzel segítve az óvoda - iskola zökkenőmentes átmenet-

ét és lehetővé teszi a gyermek után követését.

Feltárt hiányosságok pótlása folyamatosan

Készségek, képességek megerősítése

Sor sz. A folyamat lépései Időponttól Időpontig Felelős

1. Jelentkezéstől óvodába lépésig május szeptember 01. óvodavezető

csoportvezető óvo-

dapedagógusok

2. Befogadási idő szeptember 01. a gyermek igé-

nye szerint

csoportvezető óvo-

dapedagógusok

3. Diagnosztika félévente októ-

ber

február csoportvezető óvo-

dapedagógusok

4. Fejlesztési terv maximum 3 területre

Szükség szerint szakszolgálattal való

kapcsolat felvétel.

október csoportvezető óvo-

dapedagógusok

5. Fejlesztések elvégzése szükség szerint csoportvezető óvo-

dapedagógusok

6. Fejlesztés eredményének megállapí-

tása

félévente csoportvezető óvo-

dapedagógusok

7. Újabb fejlesztési terv félévente csoportvezető óvo-

dapedagógusok

8. Szülők tájékoztatása az elért ered-

ményekről

Fogadó órák és egyéni konzultációk

során

folyamatosan csoportvezető óvo-

dapedagógusok

9. Fejlődés várható eredménye az óvo-

dáskor végére DIFER - mérés alap-

ján

február május csoportvezető óvo-

dapedagógusok

Óvodából iskolába való átmenet

Inklúzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás

Játék

Érzelmi, erkölcsi nevelés

Ez a négy fejlesztési terület lefedi az óvodai nevelés tartalmának egészét.

Átmenetek kezelése

Az óvoda–iskola átmenet pedagógiai koncepció érvényesítését úgy kívánjuk intézményünkben megvalósíta-

ni, hogy a nevelésnek, fejlesztésnek oly módon tegyünk eleget, hogy előkészítse az élethosszig tartó tanulás

lehetőségét. Szükséges, hogy a pedagógus egységben tudja követni a gyermek személyiség fejlődését. Ha

óvodapedagógusként - tanítóként egyféleképen gondolkodunk a gyermekekről, elfogadjuk, hogy a saját ké-

pességeiknek megfelelő ütemben kell haladnia, életkorának fejlettségszintjének megfelelő ismeretet kell

kapnia, akkor a váltás óvoda és iskola között a gyermekek számára nem lehet trauma, hiszen a környezete

megváltozott, de a pedagógiai légkör a tanulás módja nem lesz ismeretlen számára.



46

Az óvodába történő befogadás a családból:

Célunk: A kisgyermekek óvodába történő befogadásának zökkenőmentes biztosítása, pozitív érzelmi viszo-

nyulás kialakítása.

Feladataink: A befogadási időszak folyamatos és fokozatos megtervezése.

Az átmenet megkönnyítése érdekében szem előtt tartjuk:

A gyermekek otthonukban történő meglátogatását, az óvodai élet megkezdése előtt

Szeretettel, megértéssel odafigyeléssel fordulni a gyermekekhez

A szülőktől való elválás segítése, a pozitív érzelmi légkör megteremtésével

Érvényesítjük az egyéni bánásmód elvét

Az iskolai élet megkezdésének támogatása:

Célunk: Az óvodai nevelés folyamatának a tanulás alapkészségeinek megalapozása az alábbi képességterü-

leteken.

Szociális képességek

Értelmi képességek

Verbális képességek

Testi képességek

Feladatunk: A gyermekek iskolára alkalmassá tétele.

Az iskolakészültség optimalizálása érdekében:

A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembe vételével tervezett fejlesztési

program alkalmazása

A fejlesztést a gyermek érési folyamatainak, pszichikus fejlődési jellemzőinek figyelembe vételével

végezzük.

Az átmenetet segítjük az iskolával egyeztetett programokkal (munkaterv)

A fejlesztés során prioritást élvez a gyermek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek

biztosítása, a mozgás elsődlegessége

Az inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás

Az inkluzív pedagógia számunkra azt a szemléletet befogadó pedagógiát jelenti, amely szerint: mindenki

más a teljesen "átlagos" gyerek is.

Pedagógiai törekvéseink során hozzásegítjük a gyermekeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájé-

kozódáshoz és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. Differenciált bánásmóddal nevelünk, fejlesz-

tünk, melynek során figyelembe vesszük egyéni igényeiket, eltérő fejlődési ütemeiket. Ebbe a szemléletbe és

az ezen alapuló gyakorlatba a kiugró képességű gyerekek fejlesztése is beletartozik a gyenge adottságokkal

rendelkezőig.

Az integráció számunkra az együttnevelést jelenti, ezáltal biztosítjuk az esélykompenzációt mindenki szá-

mára.

Az együttnevelés során biztosítjuk:

A különbözőség (másság) elfogadását

Minden gyermek számára biztosított, hogy adottságai, képességei szerint tudjon kibontakozni

Kiemelt figyelmet fordítunk a HH/HHH és a veszélyeztetett helyzetű gyermekekre

Céljaink: A természetes elfogadó attitűd kialakítása, a későbbi társadalmi integrálódás képességeinek meg-

alapozása. Ezen társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a különbözőség természetesnek tekintése,

mások pozitív tulajdonságainak értékelése.



47

Feladataink:

a gyermek a szülő méltóságának tiszteletben tartása

rugalmas szervezeti keretek kialakítása

szociokulturális hátrányok csökkentése

A differenciálás feltételei óvodánkban:

A célok kijelölésekor, minden gyermek számára egyéni fejlesztési célokat tűzünk ki.

A gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik.

Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód.

A tanulási folyamatot az egyes gyermek egyéni szükségleteihez igazítjuk.

A gyermek megismerése a játékban történik, erre alapozottan tervezünk, fejlesztési tervet készítünk,

melyet írásban rögzítünk.

A differenciálás az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolódik, elősegíti, biztosítja

a pozitív érzelmi viszonyulást a gyermek számára.

A játék, tanulás, érzelem erkölcs pedagógiai koncepció érvényesítése:

Óvodásaink egészséges fejlődésének biztosításához szem előtt tartjuk, hogy az óvoda az óvodás gyermeke-

kért van, és mint ilyen a boldog gyermekkor színtere kell, hogy legyen.

Fontosnak tartjuk a szabad játék lehetőségét, mint egyedülálló személyiségfejlődést elősegítő formát.

Az óvodai tanulás sajátos értelmezése:

Az óvodai tanulást tágan értelmezzük. Célja nem elsősorban az információk bővítése, hanem a képességek

fejlesztése, amit egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekhez igazított módszerekkel, eszközökkel,

biztosítunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek egyéni fejlődésének nyomon követésére, melyhez fo-

lyamatos megfigyelés szükséges. Nyomon követéses mérésünk lényege, hogy a gyermek bármilyen tulaj-

donságát szem előtt tartva, mindig a saját képességeinek legmagasabb fokáig tudjuk eljuttatni. Az egyes

részképességek ismeretében meg tudjuk határozni, a következő lépést és következő szintet.

A korszerű óvodai tanulás jellemzői:

Örömteliséget biztosít, azaz élményközpontú

Felhasználja a gyermek meglévő ismereteit.

Épít a gyermeki kíváncsiságra.

Értékeli a kreatív megoldásokat.

Fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást, az irányíthatóságot.

Egyformán jelentősnek tartja a különböző képességeket, készségeket, és a meglévő tudást. Egyénhez

mérten értékel.

Felhasználja a gyermek aktivitását.

Megteremti a játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségét.

Képesség, készség fejlesztés óvodánkban:

Céljaink: a gyermeki képességek olyan szintre történő fejlesztése, mely mind az iskolai tanuláshoz, mind a

későbbi életszakasz fejlődéséhez szükséges.

A megvalósításnál két alapvető szempont vezérel bennünket:

A csoport életének szervezése, a napi, heti rend kialakítása.

A képesség fejlesztést az óvodai élet tevékenységrendszerében kívánjuk megvalósítani, kiemelt sze-

repet tulajdonítva a szabad játéknak.



48

Képesség fejlesztés legfontosabb feltételei óvodánkban:

A gyermekek egyenkénti megismerése (anamnézis, személyiségi lapok vezetése).

A gyermekek folyamatos megfigyelése tevékenységek közben.

A gyermekekkel való beszélgetések.

A gyermekek produktumainak elemzése.

Feladataink:

A gyermeki jogok tiszteletben tartása.

Alapos gyermekismeret, speciális szükségletek kielégítése.

Önbizalom, hitelesség, magabiztosság, következetesség. A gyermek érzéseinek, elképzeléseinek,

gondolatainak, vágyainak tiszteletben tartása.

Problémaérzékenység, kreativitás fejlesztése.

Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében

A család és az óvoda kapcsolata:

A családi nevelést kiegészítve az óvoda feladata a gyermek gondozása, ápolása, védelme, szocializálása a

szülők megelégedésére. Törekszünk a két nevelési szintér összhangjának megteremtésére a jó nevelőpartneri

kapcsolat kialakítására, melynek alapja a kölcsönös bizalom. Fontos, hogy a gyermek fejlődéséről a szülők

reális tájékoztatást kapjanak, tudatosodjék bennük, hogy a fejlesztésben, nevelésben mi a család teendője. A

közlés módjában, a tájékoztatásban, a jó szándékú segítségnyújtás az alapvető szempont.

Ünnepek és hagyományok az óvodában 1.10.

A katolikus óvoda feladata, hogy megtanítsa a gyermekeket a lélekből fakadó ünneplésre.

A hitre nevelésben, az óvoda hagyományainak kialakításában a mindennapi életbe beépülő ünnepeknek je-

lentős szerepük van. Mindannyian tudjuk, hogy a gyermekek mennyire várják az ünnepeket. /pl. Mikulás,

Karácsony stb./ tudják, hogy ilyenkor valami felemelő, valami csodálatos, valami jó fog történni. Érzelmileg

nagyon közel állnak az ünnepekhez, hiszen ilyenkor kapnak, ugyanakkor adnak is valamit. Az ünnepet a

tevékeny várakozás előzi meg /teremdíszítés, ajándékkészítés/. Az ajándékozással az egymás iránti figyel-

mességgel a szeretetüket fejezhetjük ki.

Egyházi ünnepeink megünneplése.

- Szeptember 08. Szűz Mária születése Kisasszony nap.

- Szeptember 14. A Szent Kereszt felmagasztalása.

- Október 01. Szűz Mária oltalma.

- November 21. Az Istenszülő templomba vezetése.

- December 06. Szent Miklós.

- December – Karácsony.

- Január: Vízkereszt, házszentelés.

- Február 02. Gyertyaszentelő.

- Március 25. Gyümölcsoltó boldogasszony.

- Április: Húsvét.

- Május: Áldozócsütörtök, Pünkösd.

A gyermekközösség hagyományos ünnepei:

- A gyermek név és születés napjának ünneplése

- Ajándékkészítés: karácsonyra, húsvétra, anyák napjára.

- Mikulás ünnepség



49

- Karácsony

- Farsang

- Pünkösd

- Gyermeknap: kirándulás

- Anyák napja

- Évzáró, ballagó ünnepség

- Családi nap

Nemzeti ünnepek:

- Március 15.

- Október 23.

(Bővebben lásd az intézmény SZMSZ-ben)

Gyermekvédelem az óvodában 1.11.

Napjainkban a családok komoly nehézségekkel küszködnek és ezt a gyermekek is megérzik. A szülők idejük

nagy részét házon kívül töltik, nem fordítanak elegendő időt a nevelésre. A gyermekek kevesebb gyengéd-

séget, szeretetet kapnak, mint amennyit igényelnének.

Nagyon sok családban sajnos az agresszív viselkedés, feszült hangulat dominál. Egyre több felnőtt nyúl az

ital után, nem törődve se házastárssal, se gyermekkel. A feszült légkör, az ideges nyugtalan otthonban élő

család előbb utóbb felbomlik, széthullik. A legnagyobb veszteség ilyenkor a család legvédtelenebb tagját, a

gyermeket sújtja. Óvodai közösségünkben járó gyermekek közül néhányan átélték, vagy átélik ezeket az

élethelyzeteket. Fontos feladatunk, keresztényi kötelességünk az egyéni sorsokkal való törődés, a segítség-

nyújtás.

Óvodánkban a gyermekvédelmi munka hangsúlyos szerepet kap. Gyermekvédelmi felelős látja el ezt a fela-

datot, a minden évben általa elkészített és elfogadott munkaterv alapján. Időben fel kell figyelnünk a gyer-

mek magatartásában, fejlődésében jelentkező rendellenességekre, és a szülőkkel együttműködve keresnünk

kell a lehetőségeket a kiváltó okok megszüntetésére, ellensúlyozására. Csoportjainkban olyan légkör megte-

remtésére törekszünk, ahol biztosított a gyermekek kiegyensúlyozott érzelmi fejlődése.

Az óvodavezető gondoskodik a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A

szülőket a tanév kezdetekor tájékoztatjuk, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről valamint arról,

hogy milyen időpontban, és hol kereshető fel. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagó-

gusainak gyermek és ifjúságvédelmi munkáját.

A gyermekvédelem célja:

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése.

Hátránykompenzálással, az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből

érkező gyermekek számára.

A gyermekvédelem feladatai különösen:

A pedagógusok, szülők, vagy gyermekek jelzése, a velük folytatott beszélgetés, alapján megismert

HH, HHH, és veszélyeztetett gyermekeknél – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családláto-

gatáson megismerni a gyermek családi környezetét.



50

Gyermekbántalmazás védelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszé-

lyeztető tényezők megléte esetén kezdeményezi, hogy a vezető értesítse a Hajdúdorogi Család- és

Gyermekjóléti Szolgálatot.

A Hajdúdorogi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat kérésére esetmegbeszéléseken való részvétel

A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény vezetője indítson el-

járást az illetékes települési Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén támogatás természetbeni ellátás formájá-

ban történő nyújtása érdekében.

A szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények

címét, illetve telefonszámát.

A gyermekekkel az egészségük és testi épségükre vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt

járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformák, az óvodai nevelési év, illetőleg a

szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint /foglalkozás, kirándulás, stb./ során életko-

rúknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell!

Az óvoda Házirendjében kell meghatározni, azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a gyermekek-

nek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény

vezetőjének, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait, a gyermekbalesetek meg-

előzésében, és a baleset esetén /intézményi védő-óvó előírások/

Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok:

Az óvodások száma összesen

Ebből veszélyeztetettek száma

Hátrányos helyzetű gyermekek száma, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Három, vagy több gyermekes családban élők száma

(csonka családban nevelkedők száma elvált, vagy egyedülálló)

A veszélyeztetettség, olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított- magatartás, mulasztás vagy kö-

rülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését

gátolja vagy akadályozza.

A gyermekek veszélyeztetettségének okai:

A szülők alacsony iskolai végzettsége, amelynek nincs munkaerő piaci értéke

Anyagi okok

Nevelési hiányosságok

Erkölcstelen családi környezet /italozás, bűnözés/

Rossz lakásviszonyok

Egészségügyi okok

A gyermeki személyiségben rejlő okok /fogyatékosság, testi, értelmi, érzékszervi/

Fizikai bántalmazás

Szülői felügyelet hiánya

Éhezés, nem megfelelő táplálkozás

E sajátos feladatok ellátása érdekében a gyermekvédelmi felelős az alábbi szervezetekkel, szervekkel folytat

együttműködést.

Egészségügy

Hajdúdorogi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat



51

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Gyámügyi Osztály

Nevelési Tanácsadó

Pedagógiai Szakszolgálat

Tanulmányi Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság

Kormányhivatal(Gyámhivatal)

Az óvodai felvétel-átvétel eljárásrendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.


ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY



KOLLÉGIUM

ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE




53

1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, fela-1.1.

datai, eszközei, eljárásai

Az intézményben folyó nevelő és oktató munka céljai

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal

történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Alapvető célunk, hogy az intézményünk falai közül keresztény erkölcsiségű fiatalok kerüljenek ki, ezért

nagy hangsúlyt helyezünk a vallási és erkölcsi nevelésre, az evangéliumi értékrend közvetítésére. Ehhez

szükséges a szeretet légkörében bizonyos rend, fegyelem, amely biztosítja, hogy gyermekeink az óvodáskor-

tól következetes értékközvetítéssel nagykorú kereszténnyé váljanak.

a) Korszerű, sokoldalú általános műveltség megalapozása

magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátítása

a kommunikációs készség sokoldalú fejlesztése

a humán és reálértékek kiegyensúlyozott fejlesztése

az absztrakt gondolkodás, a tudományos és a művészeti modellalkotás képességének megalapozása,

fejlesztése

egy idegen nyelv elsajátítása

korszerű társadalomtudományos ismeretek megalapozása

korszerű természettudományos ismeretek megalapozása

b) Alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés

aktív résztvevője legyen a diák a tanulási – tanítási folyamatnak

a tanórákon kiemelt a szerep mind a tanulói mind a tanári kreativitásnak

az eredményes tanulási módszerek megismertetése

a tudományos kutatás alapjainak, módszereinek elsajátítása

a megszerzett tudás hasznosítása önálló produktumok keretében (előadások, projektek, pályamunkák,

tanulói kísérletek, műhelymunkák, művészeti csoportok)

a folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása

az önálló véleményalkotási képesség, a logikus érvelés fejlesztése

c) Színvonalas, következetes oktatás céljai

a sikeres továbbtanulás megalapozása

a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének szem előtt tartása

(csoportbontások, differenciált foglalkozások.)

a tehetség korai felismerése és gondozása

korszerű informatikai ismeretek átadása és alkalmazása (felhasználói és/vagy programozói ismere-

tek, ingyenes Internet-hozzáférés)

a tehetséges tanulók felkészítése a különböző szintű tanulmányi, kulturális és sportversenyekre

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a továbbadása, ame-

lyek által tanítványaink a szűkebb és tágabb közösségük gazdagodását szolgálják.



54

Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai

A katolikus óvodáknak és iskoláknak kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény

szellemű formálását. Fontos feladat, hogy segítsük elő a hithez kötődő egyéni és közösségi élmények

megszerzését.

A hitélet erősítését szolgálják: lelkigyakorlat, zarándoklat, lelki-nap, liturgia, közös imádság, Szen-

tek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása.

Használható tudás képességének kialakítása

A tanulói kíváncsiság felkeltése és fenntartása

Önálló ismeretszerzésre nevelés

A tanulók problémamegoldó, logikus gondolkodásának, és az összefüggések felismerésének fejlesz-

tése.

A tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni adottságok, képességek kibontakoztatá-

sa.

Konstruktív, értéket teremtő közösségek létrehozása, ahol fejlődhet a gyermek önismerete, és szociá-

lis kompetenciái.

Az intézményi nevelő-oktató munka eljárásai

Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló

eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes

kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen

keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó

módszerek.

követelés

gyakoroltatás

segítségadás

ellenőrzés

ösztönzés

A tanulói közösség tevékenysé-

gének megszervezése és koor-

dinálása.

Közös (közelebbi vagy távolab-

bi) célok kitűzése, elfogadtatá-

sa.

Hagyományok kialakítása és

ápolása

Magatartási modellek bemutatá-

sa, közvetítése

beszélgetés

tények és jelenségek bemutata-

tása

drámajátékok

műalkotások bemutatása

a nevelő személyes példamuta-

tása

A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

A követendő egyéni és csopor-

tos minták kiemelése és ezek

megerősítése, jutalmazása.

Tudatosítás (meggyőződés ki-

alakítása)

magyarázat, beszélgetés

A tanulók önálló elemző mun-

kája

A betartandó magatartási nor-

mák megismertetése.

Vita



55

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai:

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevé-

kenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók

egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fej-

lesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészetek eszköztárának alkalmazá-

sával kívánjuk megvalósítani (drámapedagógia, ének, képzőművészet, néptánc);

az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműkö-

dés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele;

az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

az iskolaotthonos nevelés és oktatás - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez iga-

zodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és

a testmozgás lehetőségét;

a kreativitás fejlesztése;

az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés;

a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismer-

tetésével és gyakoroltatásával;

a kortárs kapcsolatok megerősítése

elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása;

a biztonságos szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználat és az alapvető kommunikációs képességek,

készségek elsajátítása

a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő, kooperatív-interaktív tanulási techniká-

kat és a tanulásszervezési módokat;

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet),

új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték: az

iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok keze-

lésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben

is érvényesítik;

az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rend-

szerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a for-

matív és szummatív méréseket.

Az eljárások során a projektpedagógia oktatás lehetőségeit is hasznosítjuk.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak

megfelelő programokat, tevékenységi formákat;

a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az élet-

kori jellemzők figyelembe vétele;



56

személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára,

az emberi jogok tiszteletben tartása;

a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával,

gyakoroltatásával;

az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tu-

dás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;

megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgo-

zott tanulói és tanári eszközrendszert;

a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki,

a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalma-

zunk;

nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük:

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés,

minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tu-

datosítás, előadás, vita, beszámoló;

A tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés,

megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;

A magatartásra ható módszerek:

a) ösztönző módszerek : ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret

pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, isko-

lai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…

pl: írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret, - tagintézmény vezetői dicséret-

igazgatói dicséret, oklevél, kitüntetés, alapítványi , országos szintű elismerések; - osz-

tályozás; - jutalmazás.)

b) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés,

c) gátlást kiváltó módszerek: ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények

kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni: felügyelet, el-

lenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, , elmarasztalás;

Kompetencia alapú nevelési, oktatási módszerek

„Nem az a faj a túlélő, amelyik a legerősebb, még csak nem is az, amelyik a legintelligensebb, hanem, ame-

lyik képes reagálni a változásokra.” (Darwin)

Intézményünkben is szükségessé vált a kompetencia alapú tanulás-tanítás bevezetése, mert az utóbbi évti-

zedben sokat változott:

a társadalmi értékrend,

a tanulók neveltsége, ismeretei, készségei, tanuláshoz való viszonya,

a családi körülmények, lehetőségek,

a pedagógiai gyakorlat (a lexikális ismeretek átadása helyett az egész életen át tartó tanulásra való

felkészítés a cél),

az oktatás formai-tartalmi rendszere (szükségessé vált a NAT-ra alapozott, modul rendszerű, a mo-

dernizációs munkakultúrát megalapozó, integrációra épített nevelő-oktató munka).

Összefoglalva: „más” tanulókat „más” céllal, „más” módszerekkel szükséges tanítani.



57

Különösen nagy fontosságúak a kisiskolás korban kialakított alapképességek és készségek, valamint a

kulcskompetenciák fejlesztése. Ennek ki kell terjednie az értő olvasás, a számolási és matematikai készségek

területére, az idegen nyelv és a szociális kompetenciák fejlesztésére, valamint az életpálya építés iskolai fej-

lesztésének megteremtésére.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.

A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat,

mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra

és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.”

(Mt 5, 14)

Isten különleges módon személyhez szólóan hív minket. A keresztény szemlélet teljes embert állítja a gon-

dolkodás középpontjába. Szükséges hangsúlyozni a „kommunikációt” a személy csak más személyekkel

együtt bontakozhat ki.

Szent Ágoston etikai szemlélete szerint, szeretet alkotja az erkölcsöt, és vállalja, hogy bár a szeretet paran-

csáról beszélünk, de amit szeretetből teszünk, azt éppen nem a „jutalomért” tesszük.

A nevelés célja, hogy a gyermekek személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes

tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy

személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez

az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így

az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző

értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell.

A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a

legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt, követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent

életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos eré-

nyek hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve, a kamaszkoron át, az ifjú korig hosszú folya-

mat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind

olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfoga-

dástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Nagyon fontos - a hitre, reményre, szeretetre nevelés.

Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam.

Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.

Intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle tan-

órai és tanórán kívüli tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

a. A tanulóink erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A

tanuló lássa azt, hogy erkölcsi énjének alakítása, még ha nehéz is javára válik.

b. A tanulóink keresztény nevelése.

Feladata: Az evangéliumi értékrend elsajátítása, a hit ébresztése és fejlesztése, hogy diákjaink a ke-

resztény közösség aktív tagjai legyenek, nagykorú keresztényekké váljanak.

c. A tanulóink értelmi nevelése.



58

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakí-

tása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

d. A tanulóink közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának

tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajá-

títása.

e. A tanulóink érzelmi nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagunkra irányuló

helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

f. A tanulóink akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény feléb-

resztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

g. A tanulóink nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a

nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzé-

sének felébresztése.

h. A tanulóink állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése

a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai

és a helyi közéletben való részvételre.

i. A tanulóink munkára való nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

j. A tanulóink egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges,

edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudato-

sítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a

tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség

ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk neve-

lő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

a. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsoló-

dó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

b. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.



59

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral válto-

zó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró

személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiség-

gé válásig.

c. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői se-

gítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenyked-

jenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

d. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevé-

kenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő

közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe

bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez, szükséges magatar-

táshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

e. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, for-

mai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Közös imádságok, liturgi-

ák.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

A tanórán részt vevő tanulók egy osztályközösség tagjai, akiket: a közösségi érdek, a közös cél, a közös ér-

tékrend és a tudat tart össze. Célunk valódi közösséget formálni, amely

a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására,

képes az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

A tanórán kívüli foglalkozások a közösségfejlesztés kötetlenebb tevékenységi formái, és a közösen átélt ki-

rándulások, túrák, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, a szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a kö-

zösségfejlesztés kiváló területei.

Feladata:

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére

átgondolt tervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző

játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való

tartozás érzését,

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben

való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, énekkari, képzőművészeti stb.) járuljanak

hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,

a kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzé-

sét.



60

Ünnepek, hagyományok

a. Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyománya

Az iskola és kollégium hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe

beépülő lehetőségek:

A tanévet közös ünnepélyes Szent Liturgiával kezdjük és fejezzük be.

Napi ima: a tanítás kezdetén és végén a tanulók az éppen azt az órát tanító pedagógussal közösen

imádkoznak.

A szülői értekezleten az iskolalelkészek szólnak a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos

feladatokról, nevelési elvekről.

Az egyházi kiadású könyvek vásárlásával próbáljuk az iskola könyvtárát bővíteni.

Az iskolarendszeresen járatja a katolikus újságokat, folyóiratokat.

Az osztályfőnöki órák tematikája a katolikus kerettantervre épül

A katolikus iskolákban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit éb-

resztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megala-

pozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás "alapvetően különbözik a

többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazsá-

gokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (Kat. Isk.50.) Ezt csak a szemé-

lyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyermekek

életkorára, és eddigi vallási műveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad

minden fejlődést a diákok lelkében.

A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az intézmény életében. Megünneplésük szokásrendet, hagyo-

mányt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szere-

pet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folyto-

nosság tudatát, és stabilitást adnak.

Az egyházi ünnepek, megtartása elősegíti a tanuló vallásos életének elmélyítését. Meg kell tanítani, ünne-

pelni a tanulókat, ne csak a ruhájuk legyen ünneplő, hanem a lelkük is.

A keresztény ünnepek megünneplésére nagy hangsúlyt kell helyezni, ünnepeket mindig meg kell, hogy

előzze a készület, az odafigyelés, a ráhangolódás. Ebben nagy szerepük van a lelki atyákon kívül az osztály-

főnököknek.

Természetesnek tartjuk, hogy egyházi iskolában, a tanulók számára napközben is kötelező legyen a keresz-

tény köszönési mód, a belépő vendég is érezzen meg valamit az iskola szellemiségéből.

b. Ünnepeink

A tanév jeles napjai

tanévnyitó, tanévzáró

lelki napok, lelki gyakorlatok, zarándoklatok

iskolanapok: fecskeavató, iskolai diáknap, farsang,

ballagás, kulturális fesztivál, családi nap

közös lelki programok szülőknek, tanároknak, diákoknak

anyák napja, pedagógus nap

karácsonyi koncert

„Kis éji zene” tanévzáró koncert



61

c. Egyházi ünnepek

szept. 8. Szűz Mária születése

szept. 14. A Szent Keresztfelmagasztalása

okt. l. Az Istenszülő oltalma

okt. 8. Magyarok Nagyasszonya

nov. 1. Mindenszentek

nov. 2. Halottak napja

nov. 5. Szt. Imre

nov. 8. Szt. Mihály és Gábor főangyal

nov. 21. Az Istenszülő templomba vezetése

dec. 6. Szt. Miklós

dec. 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása

dec.25. KARÁCSONY - Jézus születése

dec. 26. Szűz Mária istenanyasága

dec. 27. Szent István vértanú (az egyházmegyénk védőszentje)

jan. 1. Jézus névadása, Nagy Szent Bazil

jan. 6. Vízkereszt

jan. 30. Három főpap

febr.-márc.ápr. NAGYBÖJT, HÚSVÉT

márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

ápr. 23. Szent György nagyvértanú

május Mennybemenetel (áldozócsütörtök)

máj.-jún. PÜNKÖSD

d. Állami ünnepek

január. 22 A magyar kultúra napja

február 25. Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

március 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc

április11. A költészet napja

április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja

június 04. Összefogás napja

október 6. Aradi vértanúk

október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

e. Az ünneplés módjai:

megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten)

iskolai ünnepély,

zarándoklat,

hangverseny,

színdarab,

tanítási szünet:

o kirándulás

o vetélkedők

o találkozás neves személyiségekkel

Az általános iskolában öt napos tanítás van.



62

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az öntevékenységre,

önszerveződésre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettség-

üknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket.

A diákönkormányzatnak célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton vá-

lasztja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek

megvitatására, határozathozatalra.

Feladatai:

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az

egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő

tevékenységek fejlesztése,

a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség

tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése,

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli

más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kö-

tődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton

belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is.

A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.

Feladata:

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső

szakemberekkel,

olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által el-

érhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejleszté-

se,

a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése,

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmé-

lyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az 1.4.

osztályfőnök feladatai

A pedagógusok helyi feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagó-

gusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:



63

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

felelősségteljes tankönyvrendelés, tartós tankönyvek kezelése

Az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg min-

den tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális

tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői

munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, ellenőrzők, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kap-

csolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola

ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, köz-

reműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



64

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

családlátogatásokat tesz szükség szerint

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi 1.5.

rendje

1.5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással

történik.

A tehetséggondozás területei:

a. differenciált osztálymunkában megvalósított tehetséggondozás

b. differenciálást szolgáló tanórai foglalkozások, ezen belül különösen a csoportbontás ,

c. csoportos vagy egyéni tanórán kívüli foglalkozások, ezen belül különösen a szakkörök, sportkörök,

versenyre felkészítő foglalkozások.

d. művészeti tevékenységek (zene-, táncoktatás, énekkar),

e. kézműves foglalkozások,

f. felvételi előkészítők, továbbtanulás.

g. kulturális rendezvények.

h. sport-és tanulmányi versenyek

i. mesemondó verseny, vers- és prózamondó verseny

Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes

mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompeten-

ciájukat, kognitív és affektív szférájukat.

Pedagógusaink a tehetséges tanulókkal való külön foglalkozást beépítik nevelő-oktató munkájukba, tanórai

foglalkoztatásukat a tehetséggondozás feladatainak figyelembevételével tervezik és végzik.

A csoportbontások, és emeltszintű órák rendszerét az iskolánk helyi tanterve rögzíti.

Tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások szervezésére fordítjuk az iskolánk számára rendelkezésre álló

– a közoktatási törvényben biztosított – órakeretből a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fel

nem használt órakeretet.

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása:

differenciált tanulásszervezés

kooperatív technikák

projektmódszer

tevékenységközpontú pedagógiák

bizonyos területeken a tehetséges HH és HHH tanulók célirányos fejlesztése.

1.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Lemaradó, gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása

a. Iskolánk a kimagasló tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztése mellett figyelmet fordít a

tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására is.

b. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból elégte-

lent kap, illetve tanév végi vagy félévi osztályzata az előző tanév végi osztályzatához képest jelentő-

sen – legalább két jeggyel – romlik.



65

c. A tanulási kudarcok megelőzése érdekében minden pedagógusunk a továbblépéshez szükséges tu-

dásszint felmérésével kezdi minden tanév elején a tantárgya oktatását, ha ennek tananyaga korábban

oktatott ismeretekre épül. Az eredményektől függően ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozá-

sokat épít be a tanmenetébe a szükség szerinti óraszámban, illetve szükség esetén tervezi és alkal-

mazza a felzárkóztatás egyéb formáit.

d. A felzárkóztatás formái:

a. tanórai ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozások,

b. tanórai felzárkóztatás, differenciált osztálymunkában,

c. tanórán kívüli egyéni vagy csoportos felzárkóztatás.

e. Minden szaktanárunk, akinek a tanulócsoportjában tanulási kudarcnak kitett tanuló tanul, vagy a ta-

nulócsoportba ilyen tanuló kerül, egy félévre szóló, felzárkóztató programot készít az érintett tanulók

felzárkóztatásának segítésére. A felzárkóztató program tartalmazza:

f. a tanulási kudarcnak kitett tanulók nevét, és tanulónként a tanulási kudarc feltételezett okát (pl. mun-

kafegyelemmel, szorgalommal, egyéni képességekkel kapcsolatos probléma stb.),

g. Az a felzárkóztató program keretében elérni kívánt fejlesztési célt (pl. tanulási módszerek fejlesztése,

hiányzó ismeretek pótlása, képességek, készségek fejlesztése stb.),

h. a felzárkóztató program keretében tervezett tevékenységeket (pl. differenciált osztálymunkában tör-

ténő egyéni foglalkoztatás, tanórán kívüli felzárkóztatás, családlátogatás, szülővel való kapcsolattar-

tás, stb.).

i. A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a fél-

évi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken összesítve is értékeljük.

j. A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítá-

sa.

k. Ennek érdekében:

A differenciált oktatás keretében a felzárkóztatás segítése.

- Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pe-

dagógiák alkalmazása.

Sajátos nevelést igénylő tanulók felzárkóztatása

Azok a diákok, akik testileg-lelkileg normálisan fejlődő társaikhoz képest eltérést mutatnak; többségükben

olyan szociális közegből kerülnek iskolánkba, ahol nem biztosított az egészséges pszichés fejlődés.

Típusai:

testi fogyatékosok (testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi, ép intellektusú autista, halmozottan fo-

gyatékos)

érzékszervi fogyatékosok

beszédproblémával küzdők (beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkció, vagy

viselkedési fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége)

dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás (megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus

okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt)

FIMOTA (figyelemkoncentrációs zavarral küzdő, mozgáskoordináció- hiányos, hipo-hiperaktív)

hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók,

BTM-es növendékek,

integráltan oktatható, tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók.

A tanulási kudarccal küzdő gyerekeknél általában tanulási zavarok jelennek meg. Az olvasás, írás, matema-

tika elsajátítását az iskolai tanulás során alapvetően nehezítik a részképesség zavarok. A tanulási zavarok

korrekciója komplex, átfogó program.



66

Iskolánkban a gyerekek részére differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, fejlesztő

pedagógus /gyógypedagógus/ irányításával, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkóztatás céljából.

Pótoljuk teljesítménybeli lemaradásait, sikerélményt biztosítva.

A munka alapelve az osztálytanítók munkájának segítése a gyermek képességeihez, szükségleteihez való

alkalmazkodás. Olyan tevékenységekkel, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között nehezen megva-

lósíthatók.

A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos /2-3 fő/ foglalkozásokat

tart. Ezek a foglalkozások nem azonosak a korrepetálásokkal, de egyenértékűek a tanítási órákkal. Olyan

alapkészségek fejlesztését végzi, amelyek a gyermekek iskolai teljesítményét javítják.

A hagyományos alternatív pedagógiai fejlesztő eljárások a gyermek személyiségéhez alkalmazkodva.

Célunk, hogy a gyermekek, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek, minél hamarabb megsegítést

kapjanak. Ennek érdekében, minden első osztályos tanulót szeptember 2-3. hetében vizsgálóeljárások segít-

ségével szűrjük.

Vizsgáló-eljárások:

A mérések eredményei alapján a gyerekekkel fejlesztő foglalkozások keretein belül a fejlesztő pedagógus

foglalkozik. Egyéni képességeiket, haladásukat figyelembe véve, dokumentálva. Szükség esetén logopédus,

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság szak-

véleményét kérjük munkánk eredményes végzése érdekében. Fejlesztésüket, értékelésüket a szakvélemény-

ben foglaltak alapján látjuk el.

Megteremtjük az SNI tanulók inkluzív nevelésének-oktatásának feltételeit a fogyatékosság típusának megfe-

lelően.

A fejlesztés főbb területei: 1.Mozgásfejlesztés:

- nagymozgások

- finommozgások

2. Testséma fejlesztés 3. Téri tájékozódás fejlesztése

4. Percepciós fejlesztése:

-vizuális

- auditív

- idő

- verbális

- taktilis

- emlékezet

- figyelem

- gondolkodás

5. Játék, mint fejlesztő eszköz

1.5.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők tanulók segítése

A nevelés folyamatában bekövetkező sikertelenség a legkülönbözőbb okok véletlenszerű egyidejű összeta-

lálkozására vezethető vissza.

A magatartási és tanulási zavarok nem választhatók el élesen egymástól. Ha a tanuló nem tud megfelelni az

otthoni vagy az iskolai magatartási, tanulmányi követelményeknek, az előbb-utóbb kudarchoz vezet, mely

megrendíti a személyiség önmagába vetett hitét, félelem alakul ki benne, túlzottan óvatossá válik, igyekszik

kerülni a kockázatot, s mindez csökkenti a teljesítményét.



67

A kudarc szerves része a szocializációs folyamatnak. Sokféle okból következhet be és igen sokféleképpen

nyilvánul meg.

Évről-évre növekszik az ép intellektusú, de beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, illet-

ve nem autista más fogyatékkal élők száma, akiknek fokozott és többirányú pedagógiai segítségre, iránymu-

tatásra van szükségük.

A probléma kialakulásának meghatározó okai:

kisgyermekkori egészségügyi problémák,

rossz életkörülmények, a szülők magatartása,

az elhanyagoltság,

kevés idő eltöltése a családi környezetben stb.

Célok:

A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók egyenértékűként való beolvasztása

az iskolai közösségbe - a megkülönböztetés minden negatív hatásától mentesen.

A speciális és többirányú pedagógiai fejlesztőmunka következményeként a hátrányok, zavarok foko-

zatos csökkentése: a felzárkóztatás.

A felső tagozatban - a normál osztályban - folytatható eredményes tanulmányi munka megalapozása.

Fokozatos együttműködés kiépítése a szülőkkel, a Nevelési Tanácsadó szakembereivel (logopédus,

pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus), a pedagógus továbbképzések ez irányú támo-

gatása.

A tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való al-

kalmasságának kialakítása

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Rendkívül fontos a szülővel, a családdal való kapcsolatfelvétel, illetve bizalmuk elnyerése.

Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadá-

sára, a közösség helyes érték – és normarendszerének kialakítására.

Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek

kiváltó okát,

Megismerjük a gyermek családi hátterét, szociális körülményeit. A családtagok szokásait, életrend-

jét.

A probléma megoldásába bevonjuk a gyermek szüleit.

Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási

problémák kezelésében a pedagógusok és iskolalelkészek személyes hatását, személyiségük közvet-

len befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak.

Szakember segítségének kérése: ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, gyermekorvos, pszichológus,

logopédus, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, stb.

Kapcsolat kiépítése a Nevelési Tanácsadó munkatársaival, a tanulási képességvizsgáló Szakértői Bi-

zottsággal

A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok

adása.

A szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók.

Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére.

Szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás.

A feladat elsősorban a megelőzés, illetve a már kialakult problémák megoldása. A beilleszkedés és a már

kialakult probléma szempontjából több területen más-más feladataink vannak.

Fejleszteni kell a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni

tudását, konfliktuskezelői képességét.

A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok.



68

1) Megelőzés szempontjából:

A gyermeknevelésben érintett felnőttek kapcsolatában

A leendő elsőosztályos óvodás óvónője és a majdani tanító konzultációja.

A szülők és a tanító kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése. (Családlátoga-

tás, fogadó órák, közösségi rendezvényekben aktív szülői részvétel.)

A gyermekközösségen belül

Az osztályközösség kialakításakor a következő értékek előtérbe helyezése, gyakoroltatása:

figyelmesség

segítőkészség

türelem

megértés

2) Már kialakult probléma esetén:

A gyermeknevelésben érintett felnőttek kapcsolatában

A szülők, a pedagógus és egyéb szakemberek közötti rendszeres, őszinte kommunikáció a közös cél el-

érése érdekében. Egymás munkáját segítő és erősítő kapcsolat kialakítása.

A gyermekközösségen belül

A gyermek pozitív megnyilvánulásainak azonnali dicsérete, elismerése, kiemelése.

A problémás gyerek is tehetséges valamiben, érdeklődik valamilyen műveltségi terület iránt. Ezt kell

megtalálni, ebben a tevékenységében kell megerősíteni, a fölösleges energiáit ebbe az irányba kell fordí-

tani.

Fokozott szerep hárul az osztályfőnökre, lelki vezetőre, gyermekvédelmi megbízottra, akik csak a családdal

együtt tudnak igazán eredményt elérni.

1.5.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása

Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés

három színterén – a család, az iskola, a társadalom – a családok többsége nem tudja, vagy nem akarja elsőd-

leges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társa-

dalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma emelkedik.

Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket

megillető jogok érvényesülését, védő - óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.

Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését

segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz.

Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít

megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt.

Az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. Munkája során személyes, közvetlen

kapcsolatot tart a diákokkal. Folyamatosan konzultál az érintett osztályfőnökökkel, szaktanárokkal.

1. szükség esetén felveszi a kapcsolatot:

a szülőkkel

nevelési tanácsadóval

gyermekjóléti szolgálattal

családsegítő szolgálattal

polgármesteri hivatallal

gyermekorvossal



69

gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel

iskolalelkésszel

alapítványokkal

2. Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátá-

sában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, gyors

és hatékony megszüntetésében.

3. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfő-

nökök, és az osztályban tanító tanárok feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási ne-

hézségekkel küzdő gyerekeket, akik bármi miatt válságba vannak, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fej-

lődésük veszélyeztetve van.

4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata:

A pedagógusok, a szülők, vagy gyermekek jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megis-

mert veszélyeztetett gyermekeknél – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatá-

son megismerni a gyermek családi környezetét.

Gyermekbántalmazás gyanúja esetén vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető

veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti

szolgálat.

A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény igazgatója indít-

son eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési

önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása ér-

dekében,

Az óvodában és az iskolában a tanulók, és szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermek-

védelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó,

drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon stb.) címét, illetve telefonszámát.

Az intézmény nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai kereté-

ben egészségnevelési, ennek részekén kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, vég-

rehajtásának figyelemmel kísérése. Szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az

iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása.

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és mikor

fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot, ellátó in-

tézményt kereshetnek fel.

5. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök feladatai különösen:

évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beil-

leszkedésük segítése,

Az intézmény centrikus gyermekvédelemmel szemben napjainkban a problémák korai felismeré-

se a legfontosabb.

a veszélyeztetettség mielőbbi felismerése érdekében figyelje a gyermek személyiségében, iskolai

munkájában, környezetében, életmódjában a veszélyeztetettségére utaló vonásokat.

az osztályközösség mindennapos munkájában az átlagostól eltérően viselkedő tanulók kiemelt

kezelése. /dacos, agresszív, féktelen, illetve visszahúzódó, gátlásos, szorongó diák/

a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzá-

járulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás),

kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyermekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén

családlátogatás útján,

a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos elle-

nőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése;



70

információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problé-

mákat és azok megoldásait jobban megismerhetik,

a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében

kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és a gyermek- és ifjú-

ságvédelmi felelőssel.

6. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvéde-

lem céljainak megvalósítását:

felzárkóztató foglalkozások,

a tehetséggondozó foglalkozások,

az indulási hátrányok csökkentése,

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

a pályaválasztás segítése,

a személyes és egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

a családi életre történő nevelés,

az iskolai étkezési lehetőségek,

a tanulók szabadidejének szervezése,

a tanulók szociális helyzetének javítása,

a szülőkkel való együttműködés,

tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

1. A tevékenység célja, segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális kö-

rülményeiket tekintve, a családi mikrokörnyezetükből adódóan, a családon kívüli környezet miatt,

tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen: csonka családban

felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei.

2. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése,

napközis, tanuló szobai ellátás biztosítása;

szülők, családok életvezetési gondjainak segítése

hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz,

lelki beszélgetések, lelkigyakorlatok – papokkal

drog- és bűnmegelőzési programok szervezése,

mentálhigiénés programok szervezése,

pályaorientációs tevékenység,

felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórá-

kon, családlátogatásokon,

pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

3. A szociális hátrányok enyhítését, segítő tevékenységet intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi fe-

lelőse tervezi, szervezi és koordinálja, feladatait az osztályfőnökök, bevonásával végzi.

A tanulók részvétele az intézmény döntési folyamataiban 1.6.

Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten vesznek részt az iskola döntéseinek folyamatá-

ban, ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg:

A tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon végzi.



71

A DÖK munkáját egy pedagógus segíti, akit az igazgató bíz meg 5 évre.

Az intézmény támogat minden olyan egyéni és csoportos kezdeményezést, amely a pedagógiai program

alapelveivel összhangban van, és ami a diákok reális igényeit elégíti ki.

A diákönkormányzat tisztségviselői, osztályképviselői meghívás alapján vehetnek részt az iskolavezetőségi

és nevelőtestületi értekezleteken.

A Diákönkormányzat megbeszélésein rendszeresen részt vesz a diákönkormányzat munkáját segítő pedagó-

gus. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus tájékoztatja a diákok vezetőit az aktuális feladatokról.

A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a DÖK üléseken

felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról. A tanévzáró értekezleten a diákönkormányzat munká-

ját segítő pedagógus értékeli a DÖK munkáját.

Az iskola döntéshozatali folyamatában a DÖK véleményét minden esetben ki kell kérni: a jogszabályban

meghatározott esetekben.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.7.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

A gyermekek, diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igaz-

gatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat veze-

tőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órá-

kon tájékoztatják a diákokat.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott

képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az is-

kolaszékkel.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők (tanítók és szak-

tanárok)

A szülők közösségét érintő együttműködési formák

A szülőkkel való kapcsolattartás formái a. Szülői értekezlet

Tanévenként legalább három szülői értekezletet tartunk. A szülői értekezletet az osztályfőnök, csoportvezető

tartja a szülők aktív bevonásával.

A szülői értekezletek témái:

az éves munkaterv,

a házirend ismertetése (1. évfolyamon, ill. ha az változik, minden évfolyamon).

az osztály/csoport tanulmányi helyzete, nevelési problémák, feladatok,

a pedagógiai program megvalósulása az adott időszakban és az abból eredő feladatok a

közeljövőben,

a szülői értekezletre témát javasolhatnak a szülők, diákok és a tanárok is,

Osztály/csoport éves munkatervébe csak olyan vehető be, melynek anyagi kihatását a szülők kétharmada

vállalta.

b. Fogadóóra



72

Évente két alkalommal tartjuk. A szülők bármelyik szaktanárt megkereshetik és tájékozódhatnak a gyerme-

kük előmeneteléről. Segítséget kaphatnak a felkészüléshez, gyakorláshoz, valamint betekintést nyerhetnek

gyermekük írásbeli munkájába, felméréseibe.

A tanárok órarendjében heti egy alkalommal délelőtti fogadóóra megjelölése kötelező, amikor is a

szülő (előzetes jelzés nélkül is) felkeresheti a pedagógust. A fogadóórákon lezajló beszélgetéseknek

az a célja, hogy a tanulók személyiségjegyei az alapelveinkkel összhangban fejlődhessenek.

Ha a tanár- diák-szülő vagy az igazgató – szülő - tanár kapcsolatban konfliktus lép fel, a tanár, illetve

az igazgató gondoskodik arról, hogy mindhárom érintett fél együtt üljön le és keressék a megoldást a

konfliktus feloldására.

A kapcsolattartás egyéb formái:

az ellenőrző könyvön, telefonon, levélen keresztül,

az iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel alkalmából,

szükség esetén családlátogatáson,

iskola honlapja, facebook-csoport

iskolaújság

A nevelés hatékonyságát növelő programok:

A családi nap. A szülők számára ez ismerkedési lehetőség a tanárokkal, egymással, az in-

tézménnyel.

Nyílt napok szervezése. A leendő diákok és szüleik első benyomásaikat ezeken az alkalmakon

szerzik, s nem mindegy, hogy milyen hírünket viszik otthoni környezetükbe.

A jótékonysági bál szervezése és támogatása.

Kultúrális fesztivál

Közös sportdélután

A szülői részvétel az intézmény életében

Az intézmény feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára, hogy jogait gyakorolhassa, illetve,

hogy a szülőt segítse kötelessége teljesítésében. E feladatok megvalósítását teszi lehetővé a szülők bevonása

az iskolai közéletbe. a. Az iskola biztosítja, hogy a szülők már az iskolaválasztás időszakában megismerkedhessenek az iskola peda-

gógiai programjával, nevelési és oktatási célkitűzéseivel, módszereivel, eszközeivel.

b. A szülők a szülői munkaközösségen keresztül nyilváníthatnak hivatalosan véleményt az iskolában folyó okta-

tási és nevelési munkáról (írásban is).

c. A szülők jogaiknak személyesen, meghatalmazott képviselő által szerezhetnek érvényt.

d. A nevelőtestület a közvetlen kapcsolat több módját is kínálja a szülők számára:

családi nap,

fogadóóra,

családlátogatás,

szülői értekezlet,

összevont szülői értekezlet,

nyílt nap (novemberben és februárban)

tanítási óra megtekintése (bármikor, ha a szaktanár jóváhagyja),

óvodai/iskolai rendezvények látogatása,

osztályfőnöki vagy egyéb szaktárgyi óra, délutáni foglalkozás megtartása,

kirándulás szervezése, azon való részvétel,

családi, szülői lelkigyakorlatok.

A pályaorientációs munka során előadást tarthatnak, diákköröket vezethetnek, rendhagyó tanórát

tarthatnak.

Tanulmányi vagy egyéb kirándulásokon, tanulmányi versenyeken kíséretet láthatnak el.

Szorgalmazzuk közös tanár, szülő, diák kirándulások szervezését.



73

Az intézmény minden olyan szülői kezdeményezést szívesen fogad, amely a pedagógiai program

megvalósulását segíti, és lehetőségeihez mérten támogatja.

A szülő anyagi támogatóként is részese lehet az iskolai közéletnek. Arra az iskola alapítványa lehető-

séget nyújt.

A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a kooperatív tech-

nikák alkalmazása (szülői értekezlet).

A HH és HHH tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás.



74

2. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

A helyi tanterv tartalmazza az egész napos iskola nevelési-oktatási programját.

A Helyi tanterv meghatározza:

az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat

és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

a nevelő-oktatómunka megszervezésének módját, időkeretét, fenntarthatóságának meghatározását

az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló maga-

tartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá- jogszabály keretei kö-

zött – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam

sikeres befejezésébe,

az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve-

it, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A tantervválasztás (tantervkészítés) szempontjai

Feleljen meg a NAT alapján készült Kerettantervi előírásoknak.

Alkalmazkodjon az iskola tárgyi és személyi feltételeihez

Összhangban legyen a görögkatolikus értékrenddel

Tartalmazza az iskola hagyományait.

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – alsó tagozat

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27



75

Óraterv a kerettantervekhez – felső tagozat


Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és népis-

meret 1


Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3


A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Fizika B változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene felső tagozat

Ének-zene alsó tagozat

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és

tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.



76

Óraterv a helyi tantervhez – alsó tagozat


Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1

Idegen nyelvek 0+2 2+1

Matematika 4+1 4+1 4 4+0,5

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1+0,5

Ének-zene 2 2 2 2


Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1


Informatika

Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3


Óraterv a helyi tantervhez – felső tagozat


Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4

Idegen nyelvek 3 3+1 3 3+1

Matematika 4 3 +1 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2+1 2

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1+1 2

Biológia-egészségtan 2 1+1

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam


Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és népis-

meret 1 0+1


Informatika 0+1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3




77

A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése illetve minősítése

külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból.

A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a beiratko-

zott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli nyilatkozatot

tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként minimum 10 tanulói igény esetén biztosítja.

A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát megemelő vá-

lasztható tanórákon a törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság illetve alkalmazási szintre törté-

nő elmélyítése a cél.

Ezen órák tevékenységrendszere éves foglalkozási tervben kerül meghatározásra.

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

a. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközö-

ket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az okta-

tásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Kivételt képeznek például a hittanokta-

táshoz használt taneszközök. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is

szükség van (például: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.)

b. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói tanesz-

közöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola Helyi tanterve alapján.

c. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanévben a bizonyít-

ványok kiosztásakor levélben tájékoztatjuk. Belépő tanulók esetében lehetőség szerint fénymásolás-

sal vagy könyvtári kölcsönzéssel biztosítjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők

kötelessége.

d. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figye-

lembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének úgy tartalmilag, mint formailag!

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több

tanéven keresztül használhatók.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon

szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

A tankönyv akkor jó, ha

megfelel a tanulók életkori sajátosságainak,

tartalma megadja a tantárgy jellegét,

ismeretében reálisan tervezhetők a tantárgy tanításához szükséges időkeretek,

témakörei kapcsolódnak a tanterv fő egységeihez,

tartalma alapján meghatározhatók az alapfogalmak, összefüggések, követelmények,

differenciálásra, képességfejlesztésre alkalmas,

megfelelő nyomdatechnikai eszközökkel készül, amely biztosítja a tartósságot.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre

több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan

hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

Záradék:

Amennyiben a helyi tantervben megjelölt tankönyvek, taneszközök helyett megfelelőbbet (korszerűbb, mi-

nőségileg jobb, felépítése logikusabb stb.) találunk, a program módosítása nélkül kicserélhető.



78

2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítá-

sa

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli kü-

lönbségek pedagógiai kezelése.

Az első két iskolai év szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra.

Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai ta-

nulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe.

Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a meg-

ismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát.

Széles teret enged játék- és mozgásigénynek kielégítéséhez.

Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez.

A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit.

A gyerekek közötti különbségeket természetesként kezeli.

Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fej-

lesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanu-

lás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások

által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő moti-

válási és a tanulásszervezés folyamat.

Folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe

kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való

megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók

együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál.

A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirá-

nyítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat.

A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő.

Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást

ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képessége-

ket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatar-

tási szokásokat alakít.

Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának

módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat.

A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi.

Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához.

A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében.

Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kiala-

kított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, meg-

alapozza a reális önértékelést.

Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közössé-

gekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezelés-

hez.



79

Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a

személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását.

Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezet-

ten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat.

Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól elté-

rő ütemű fejlődéséből adódnak.

A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójá-

nak meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával

kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az

irányadók.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanu-

lók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás

fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási ered-

ményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának foly-

tatása.

A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor - igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az

életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az

érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra ala-

pozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe

kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.

Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi,

érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Ér-

deklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakis-

kolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az

anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését,

valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komp-

lex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat.

Az 5-6. évfolyamon funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompeten-

ciák fejlesztése jellemző, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben

a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá.

- Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmoni-

kus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek.

- A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeret-

ét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

- Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájá-

rulni;

- Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire.

- A szocializációs folyamatban az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általá-

nosan jellemző szabályát.

- Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez,

illetve egymáshoz való viszonyulásban.

- Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

- A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a min-

dennapi magatartásra is.



80

- Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az

ápolásukra való nevelés.

- Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli

az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt.

- Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak,

kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít

az emberiség közös problémáinak bemutatására.


A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,

bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pálya-

választásra, pályaorientációra.


egyéni tanulási módszereit és szokásait,


lesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzá-

járulni,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele,

az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási techniká-

kat és a tanulásszervezési módokat.

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkal-

mazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együtt-

működés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdé-

sében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

A megvalósítás módja:

heti 3 kötelező testnevelés órán vesz részt osztálykeretben minden tanuló.

A fennmaradó 2 órát a tanulók iskolai sportkörben (tömegsport, egészségmegőrző tornafoglalkozás,

futballedzés, kosárlabdaedzés) való sportolással, iskolánkban zajló néptáncon, való részvétellel, il-

letve versenyszerű sporttevékenység (hivatalosan igazolt) folytatásával teljesítik.

2.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Választható tanórák *

Tantárgy/osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

1. idegen nyelv 1 1 2 - - - - -



81

Tanórán kívüli foglalkozások - évfolyamonként szervezzük az igényeknek és a törvényi előírásoknak meg-

felelően. Minden tanévben az éves munkatervben rögzítjük.

tantárgy

1. egyéni foglalkozás

2. énekkar

3. szakkörök

4. tömegsport

5. Iskolaotthon 1-4. évfolyamon

6. Tanulószoba (bár ezt a fogalmat nem használja a

jogszabály)

Moduláris oktatás, értékelés

A modulok értékelése, minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezéséhez.

Modulok:

Néprajz: 6. évfolyam – önálló tantárgyként

Tánc és dráma: 5. évfolyam – önálló tantárgyként

Ha a modul tantárgy oktatása önálló tárgyként történik, akkor:

Értékelése, minősítése az ötfokozatú osztályzattal történik.

A modul tantárgyi követelményei, a továbbhaladás feltételei rögzítettek a tantervekben.

A féléves tárgyként oktatott modulok esetében a félévi osztályzat év végi jegyként is szerepel.

2.5. A kompetencia alapú oktatás tartalma

Hangsúlyosan fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció

szókincs

szóbeli kapcsolattartás

irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése

nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása

kommunikációs helyzetek változatai

szövegértési-szövegalkotási kompetencia

beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása

olvasás, írott szöveg megértése

írás, szövegalkotás

az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék

idegen nyelvi kommunikáció

tények, fogalmak, helyzetek és érzések megértése és kommunikálása

hallott és leírt szöveg megértése

idegen nyelvi beszédkészség és íráskészség

matematikai kompetencia

számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása

alapműveletek rutinos végzése

rendező és kombinatív képesség

érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása

a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei

matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása



82

tájékozódás az időben

tájékozódás a térben

tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban

a tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a

verbális tevékenységekben

környezettudatosságra nevelés – természettudományi kompetencia

fenntartható fejlődés

állampolgári kötelességek

személyes felelősség

fogyasztás és erőforrások

a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása

írás, olvasás, számolás

összpontosítás

tanulás céljának mérlegelése

saját tanulási stratégia

közös munka

támogatás kérése

érdeklődés

önállóság

metakognitív kompetenciák

könyvtári és más információforrások

előzetes tudás mozgósítása

csoportos tanulás módszerei

jegyzetelési technikák

forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás.

szociális kompetenciák

értékorientáció

egyéni és közösségi érdekek harmóniája

közjó iránti elkötelezettség

érzelmi intelligencia fejlődése

konfliktuskezelés

céltudatos együttműködés

esztétikai kompetenciák

megismerés tudatossága

tartalom és forma közti kapcsolat

érzések, élmények kifejezésre juttatása

Digitális kompetencia

az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata

információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje;

kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

2.6. Az egész napos iskola nevelési oktatási programja

Törvényi háttér

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatás szervezésére ad lehető-

séget.



83

Szervezeti keretek

A nevelési és oktatási célok, feladatok és követelmények hatékony megvalósítása érdekében nevelőink a

tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói

aktivitás biztosítását és a differenciálást. Speciális oktatási formánk alsó tagozaton az iskolaotthon, mely a

tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket is magába foglalja.

Az egésznapos iskola működési rendje

Alsó tagozatunkon, 1-4. évfolyamon egésznapos iskolai formában oktatunk. Ez arra kínál lehetőséget, hogy

a szabad időben naponta együtt átélt élmények oldottabbá tegyék a tanítási órák légkörét. Két tanító irányítá-

sával, délelőtti és délutáni váltásban történik a közismereti és készségtárgyak tanítása.

Gyermekeink kiegyensúlyozottak, nyugodtak, hiszen nem teszi zaklatottá napjaikat az állandó tanóraváltás.

Egy-egy területtel mélyrehatóan foglalkozhatnak, nem kell megszakítani a megkezdett tevékenységet, mert

más tanóra következik. A délelőtti és délutáni tanítás közötti időt tartalmas tevékenységekkel töltjük ki (nép-

tánc, korcsolyázás, felzárkóztatás, kézműves foglalkozás, sport, könyvtárlátogatás, kiállítások megtekintése,

szervezett báb- és színházlátogatás). A programok felmerülő részvételi díját szülői támogatással, diákön-

kormányzat támogatásával oldjuk meg

Ez az oktatási forma biztosítja, hogy a tanulók egyenletes terheléssel alaposan elvégezzék napi feladatukat,

így nem szükséges az otthoni tanulás. Lehetőséget biztosítunk arra,, hogy a szülők folyamatosan figyelem-

mel kísérhessék gyermekük iskolai munkáját, fejlődését. Tervezésnél legfőbb szempontunk, hogy a szabad

idő biztosítsa a tanulók pihenését, mozgásigényük kielégítését, egyéni érdeklődésük kibontakozását.

Fontosnak tartjuk, hogy a szabad idős tevékenységek vezetésében a tervszerű nevelői kezdeményezés páro-

suljon a gyerekek választásával, képessé váljanak szabad idejük (fejlődésük szempontjából kedvező) önálló

felhasználására.

A környezeti nevelési program megvalósítása gazdag és színes lehetőséget biztosít az aktív kikapcsolódásra,

melyet az önként vállalt feladatok jellemeznek, s módszerei változatosak (pl. drámapedagógia, bábozás, pro-

jektmódszer, szituációs játékok).

Az egésznapos iskolai oktatás tevékenységrendszere

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Egészséges életmód

kialakulását segítő

tevékenységek

A test tisztán, az öltözék rendben tartása.

Kulturált étkezés.

Természeti környezet megóvása.

Társas magatartás fej-

lődését

segítő tevékenységek

Csoportmegbízások vállalása.

Véleményalkotás közös élményről.

Önértékelés, mások értékelése.

Részvétel a csoport megmozdulásokban.

Közreműködés az egységes nevelési elvek

megfogalmazásában.

Tanulásirányítás tevé-

kenységek

A tantervi minimum elsajátítását célzó figyelemkoncentrációs gya-

korlatok. Olvasás korrekció. Helyesírás gyakorlás.

Szóbeli kifejezőkészséget fejlesztő

gyakorlatok.

Szabadidős tevékeny-

ség

Szerepjátékok, dinamikus bábjátékok. Versek, mondókák tanulása

Könyvtárlátogatás. Bábszínház, múzeum, kiállítások megtekintése

Mesehallgatás, zenehallgatás, rajzolás.



84

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Képző- és iparművészeti alkotások

reprodukcióinak, fotóinak

nézegetése.

Művészeti folyóiratok, könyvek

olvasása.

Népdalok, népi gyermekjátékok, népszokások, néptánc

Bábkészítés, színjátszás.

Kirándulások, erdei iskolák, alkotótáborok.

Hagyományok ápolása – rendezvények.

Nevelési feladataink az egésznapos iskolai oktatás szabadidős tevékenységei keretében

Társas kapcsolatok irányítása:

egyetlen gyerek se legyen magányos

közösségek, csoportok szervezése, közös élmények

kötetlen beszélgetések lehetősége

közös döntés az őket érintő kérdésekben: kirándulás, játék

magatartási szabályok betartása, szokások kialakítása, hagyományok ápolása

jutalmazási, elmarasztalási formák megválasztása

peremre szorult gyerekek bevonása közösségbe

heti értékelés - normák betartásának vizsgálata

értékelés, önértékelés

Tárgyi környezet kialakítása:

az egészséges életmódhoz szükségek feltételek biztosítása

tanulásra és szabadidős tevékenységre egyaránt alkalmassá tétel

esztétikus, otthonos légkör

étkezés, testápolás helye szokásainak kialakítása, rugalmas napirend

Tanulásirányítás:

biztosítani valamennyi gyerek számára, hogy az iskolában készüljön fel maradéktalanul a képessé-

geinek megfelelően

hatékony tanulási technikák elsajátítása

önálló tanulásra való felkészítés

önművelési igény felkeltése, elmélyítése

Szabad idő hasznos eltöltésére nevelés.

Együttműködés:

összehangolt nevelési módszerek a szülőkkel, pedagógustársakkal

Az egésznapos iskolai gyakorlatunk jellemzői

Minden elsős kisgyerek két tanítóval kezdi tanulmányait, akik a tantárgyakat - szakmai tapasztala-

taik, tudásuk és hajlandóságuk szerint - egymás között megosztva tanítják. Ez a tantárgyak tekinte-

tében úgy realizálódik, hogy egyikük a humán blokkért (magyar nyelv és irodalom, ének-zene,

rajz), míg kollégája a matematikai és természettudományos blokkért (matematika, környezet- vagy

természetismeret, technika, testnevelés) felelős. Ez a szisztéma lehetőséget ad a tanítóknak arra,

hogy saját tantárgyaikat professzionálisan, a korszerű tartalmakat és formákat megismerve, magu-

kat folyamatosan tovább képezve tanítsák.



85

Az iskolaotthonos munkaforma felépítésének és pedagógiai programunk célkitűzéseinek harmó-

niája ad lehetőséget arra, hogy a felzárkóztatás és tehetséggondozás mint alapvető tanítói feladat

valósuljon meg.

Iskolaotthonos osztályainkban - mivel a gyerekek 08 - 16-óráig az iskolában vannak - házi felada-

taikat is az iskolában végzik el. Vannak önálló óráink, ahol a gyerekek önállóan, ha szükséges ta-

nítói irányítással végzik el készségfejlesztő, gyakorló, felzárkóztató vagy tehetségfejlesztő felada-

taikat. Ilyen módon levesszük a családokról az otthoni gyakorlás terhét; megelégedve azzal és el is

várva azt, hogy a szülők folyamatos figyelmet tanúsítsanak kisgyerekük iskolai mindennapjai, beil-

leszkedése, társas kapcsolatai és tanulmányai iránt.

Napirend

Az ún. „guruló napirend” szerint tanuló gyerek órarendje eltér hagyományos keretek között tanuló

társáétól. Az eltérés oka az, hogy az órarend összeállításakor figyelembe vesszük a gyerekek napi

terhelhetőségét. Ezért tanórái nem sűrű egymásutánban követik egymást, hanem közbeiktatott rö-

videbb - hosszabb szünetekkel megszakítva tartanak délutánig.

Az eltérő tanulási tempó miatt ebben az esetben a differenciált feladat adásával lehet a szinkront

megteremteni. A napi időkereten belül csoportbontással és a normál órákon belüli intenzív diffe-

renciált foglalkozásokkal valósul meg a készségfejlesztés.

A szünetek eltöltésének helyét nagyrészt az időjárás határozza meg, de szinte mindig szabadban és

mozgásos tevékenységgel zajlanak. Hetente néhány alkalommal a hosszabb szüneteket az iskolán

kívül töltik az osztályok.

Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a fe-

ladat.

Kiemelt célok

A képességek differenciált fejlesztése, különösen a kommunikációs készségek fejlesztését illetően.

Alapvető higiénés-, társas-, magatartási- és munka-szokások fejlesztése, különösen az alapvető

normák elfogadtatása és követésükre ösztönzés. Hangsúlyozottan: az egészséges, kulturált életmód

szokásainak gyakorlati elsajátíttatására, a társas kapcsolatok kialakítására való képességre, a társas

magatartás szabályainak elsajátítására, a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, a tanulók

személyiségfejlődése számára a legkedvezőbb szabadidős program kiválasztására és örömmel mű-

velésére irányuló nevelő-oktató munka.

Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték

elismertetése.

Az oktatási forma pedagógiai előnyei

A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése.

Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a já-

ték közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére.

A tanítók között a felelősség-megosztás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét pedagógus tanít és

napközizik is.

A házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok előnnyel

jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és

ezek alapján azonnal korrigálhat.

Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti

szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lénye-

gesen hatékonyabb lehet.



86

Reggel, a tanítás megkezdése előtt, lehetősége van beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi

gondok felvetésére. Ez azért is fontos, mert a ki nem beszélt problémák gátolják a tanulót figyel-

mének összpontosításában.

Az iskolaotthonos oktatás esetén nem szorít annyira az idő, mint a hagyományos oktatási formá-

ban, így megvan a beszélgető körök szervezésének a feltétele. A gyermek hét közben nem viszi

haza a táskáját, ami főleg az első osztályban - a táska súlyát tekintve megterhelő lehet.

Szabadidő, mozgás, játék, fejlesztés

A szabadidős programok az alábbiakat szolgálják:

a tanulók iskolai közérzete a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja;

az életkori sajátosságokhoz igazodó programok álljanak a gyerekek rendelkezésére;

a programok egyszerre legyenek tantárgysegítők és szabadidős jellegűek;

belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyermekek és a pedagógusok számára;

a tanulók a tanórán kívüli programok, tevékenységek megtervezésének és megszervezésének ré-

szeseivé váljanak;

a szabadidő tartalmas eltöltése a tanulók tartós igényévé váljon;

a nevelőtestület kreativitását erősítse, mely által az iskola szakmai színvonala fejlődik

A szabadidő eltöltésének számosak a lehetőségei. A levegőn való mozgás, könyvtárlátogatás, játék, krea-

tív manuális foglalkozás, kiállítások látogatása, rövid kirándulások (látogatás óvodába, stb.). A szabad-

idős programok során szerzett apró sikerélmények megalapozzák a tanulók tanórai aktivitását. Az isko-

laotthonos oktatási forma ezen eleme a szocializációs és kulturális hátrányok kiegyenlítésének gyakorlati

színtere.

Továbbra is kiemelten foglalkozunk a tehetséggondozással, valamint a lassabban érő, részképesség zava-

rokkal küzdő gyermekek felzárkóztatásával. Ezek állandó, rendszeres foglalkozások. Az osztálytanítók

munkáját szakképzett logopédus és fejlesztőpedagógus segíti.

2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Célkitűzések és kiemelt beavatkozási területek

Távlati célkitűzések:

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése.

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai esélykompenzációjának elősegítése, ezáltal a tár-

sadalmi beilleszkedésük elősegítése.

- A szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése az

oktatásban; a továbbtanulási esélyek kiegyenlítése.

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatások minőségének javítása.

- Nyitott, kirekesztésektől mentes közoktatási rendszer megteremtése, befogadó intézményi környezet

kialakítása, melynek célja: minden tanuló képességének maximális kibontakoztatása a személyiség-

központú oktatás-nevelés által.

- A társadalmi és kulturális különbözőség iránti érzékenység fejlesztése a pedagógiai gyakorlatban.

- Az összetartozás, szolidaritás erősítése.

Közvetlen célkitűzések:

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának támogatása.



87

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók más társadalmi csoporthoz tartozó tanulókkal való együtt-

nevelése által a mobilitási esély növelése.

- A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő tanulók iskolai mobilitásának, intézményünkbe való in-

tegrációjának elősegítése.

- A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának, együttnevelésének támogatása.

Intézményünk kiemelten kezeli az oktatási esélyegyenlőség érvényesülését, az egyenlő hozzáférés biztosítá-

sának elvét.

Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a szakmai és az infrastrukturá-

lis fejlesztésekre.

Szakmai célok:

- Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, az átlépést biztosító módszertani kultúra bővítése.

- Diagnosztikai szűrővizsgálat az 1. évfolyamon.

- Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása:

• a dokumentáltság és hozzáférhetőség megoldása

• az eredmények munkaközösségi és nevelőtestületi szintű feldolgozása

- A módszertani, tantárgy-pedagógiai kultúra bővítése – projektoktatás:

• kooperatív tanulás

• tanulásvezetés

• A pedagógiai értékelés korszerűsítése, a tanulói teljesítmény „sokcsatornás” értékelése

- A lemorzsolódás mértékének csökkentése

• a bukási/évismétlési arányok ne növekedjenek

• a tanulói mulasztás mértékének csökkentése

• a HH/HHH tanulók tanórán kívüli differenciált felzárkóztató foglalkozásokon, a és a tanulószobán

való részvételének növelése

- A továbbtanulás irányainak és arányainak javítása, az érettségit adó iskolatípusokba történő jelentkezés

mértékének növelése

- A tehetséggondozás pedagógiájának, szervezeti kereteinek erősítése:

• tehetségfejlesztő foglalkozások

• szereplési, versenyzési lehetőségek

• a motiváció érdekében a városi, megyei, regionális és az országos tanulmányi, sport és művészeti

versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerése

- Táborozási lehetőségek és támogatási rendszer bővítése.

- Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek erősítése.

Az önálló tanulást segítő fejlesztés

- az önálló tanulási képességet kialakító programok,

- a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások,

- tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek.

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

- tantárgyi képességfejlesztő programok,

- kommunikációs képességeket fejlesztő programok,

- komplex művészeti programok.

Szociális kompetenciák fejlesztése

- közösségfejlesztő, közösségépítő programok,

- mentálhigiénés programok,

- előítéletek kezelését szolgáló programok.

Az esélyegyenlőséget segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek kialakítása:

- szükség esetén együttműködés civil (pl. tanodai) programmal,



88

- művészeti körök és edzések látogatottságának növelése alapítványi támogatással.

Az esélyegyenlőséget elősegítő módszertani elemek erősítése:

- egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés,

- kooperatív tanulásszervezés,

- projektmódszer,

- drámapedagógia.

Személyi fejlesztési célok:

- Továbbképzések pedagógusok részére.

- A „fejlesztő pedagógus”- képzés támogatása.

- A speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (gyógytestnevelő, logopédus,

- gyógypedagógus, tehetséggondozó).

- A tehetséggondozás lehetőségeinek bővítése témában továbbképzéseken való

- részvétel.

- A pedagógus továbbképzési beiskolázási tervekben preferált területek.

- a tanulási nehézségekkel küzdők segítésével foglalkozó képzések támogatása

- a módszertani kultúra további bővítése.

Tárgyi feltételek terén:

- Akadálymentesítés

- Udvar felújítása, folyamatos karbantartása, fejlesztése

- Az elavult taneszközök folyamatos cseréje.

A mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében:

- Biztosítani kell az érintett körben az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést.

- Az aktuális jogszabályi előírások szerint minden érintett tanulónak ingyenesen kell biztosítani a tan-

könyveket.

Erősíteni kell a hátrányos helyzetű szülők tájékoztatását lehetőségeikről, a különböző igénybe vehető szol-

gáltatásokról, ismertetni kell velük az esetleges választásaik lehetséges kimenetelét, melyek befolyásolhatják

gyermekük további sorsát.

Tájékoztatni kell a szülőket az igénybe vehető szociális kedvezmények lehetőségeiről, az igénylés módjá-

ról.

- Ingyenes tankönyvellátás

- Gyermekétkeztetés normatív kedvezményei

- Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

- Iskolakezdési támogatás

- Nyári táborozás (pályázatok, szülői támogatás)

2.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az értékelés beszámoltatás és számonkérés helye a tanítás-tanulás folyamatában

Rendszeres visszajelzés a tanítási órán

Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából

Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető köve-

telmény a számítási, illetve megértési feladatok megoldása, reprodukálása.

Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként, a tananyag feldolgozása és rendszerezése után



89

Az értékelés és beszámoltatás célja:

A tanuló személyiségfejlődésének elősegítése, valós énképének kibontakoztatása a tanári értékelés pozitív

vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül.

A részcélok:

visszajelzés biztosítása a diák, a szülő és a tanár számára a pedagógiai cél-tevékenység - teljesít-

mény-aktuális viszonyrendszeréről

tanulói reális önismeret és önértékelésének kialakításának segítése

tanulói tudás – teljesítmény minősítése.

Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:

legyen személyre szóló, pozitív és serkentő hatású

legyen folyamatos, a tanulókat nevelje rendszeres munkára

segítse a hibák rendszeres feltárását és kijavítását, legyen tárgyszerű és segítse a tanulói igényesség

kialakulását

legyen összhangban a Pedagógiai programban meghatározottakkal.

Az értékelés feladata:

a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országosan elfogadott értékekhez

következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára

a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése

a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemje-

gyekkel

Az értékelés típusai:

Szummatív értékelés- megerősítő visszacsatolás jellegű: egy tanítási-tanulási egység végén regiszt-

rálja az eredményeket, a követelmények elsajátításának szintjét, minősít, informálja a tanulót, szülőt

és pedagógust.

Formatív értékelés- fejlesztő, szabályozó jellegű: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójá-

hoz nyújt segítséget a tanuló, a szülő és egyéb a tanuló fejlesztésében résztvevők számára.

Diognasztikai értékelés- prognosztikai, korrekciós jellegű: fontos információkat ad a pedagógusnak a

helyzetelemzéshez a tanulócsoport és az egyes tanuló egyéni tanulási folyamatának tervezéséhez.

Az értékelés módja

Szóbeli értékelés: a tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítás-tanulási folyamatában

az állandó formatív (szóbeli) értékelés, amely nem minősítés, hanem a tanuló egyéni előmenetelének

segítő biztatása, illetve a hiányosságok feltárása, amely segíti az önértékelés kialakulását és fejleszti

az önismeretet.

Írásbeli értékelés: a tanuló írásbeli produktumainak értékelésekor alkalmazott formatív és szummatív

elemek, akár rövid írásos megjegyzések a pontosabb tájékoztatás érdekében, valamint meghatározott

problémák megoldására és fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatok.

Osztályozás érdemjeggyel: szummatív jellegű értékelés, amikor a tantervi követelmények elsajátításának

szintje, a tanuló teljesítménye alapján kategóriákba (1-5 érdemjegyek segítségével) lesz sorolva.

Értékelés, beszámoltatás és a számonkérés követelményei

A számonkérés és az azt követő értékelés fókuszában



90

a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismere-

te, értelmezése

az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése

az oktatás eredményeként kialakult készségek ellenőrzése áll.

A tanulói teljesítmények értékelésének alapja különböző számonkérési formák elért eredmény.

Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek.

A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folya-

matosan beépül

A tanuló tantárgyi teljesítményét és előmenetelét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli illetve

osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel.

Tanév közben a tanuló teljesítményét a 4. évfolyam II. félévétől a 8. évfolyam végéig minden tan-

tárgy esetében (a szabadon választott tantárgyak esetében is) a pedagógus rendszeresen érdemjeggyel

(1-5) értékeli. Az 1. évfolyamtól a 2. évfolyam félévig a tanulói teljesítmény értékelése szöveges ér-

tékeléssel történik.

Érdemjegyet szóbeli feleletre, írásbeli (témazárók, felmérők) vagy gyakorlati munkára projekt tevé-

kenységre, önálló kiselőadásra, órai munkára, versenyen történő részvételért, tanulói alkotásokért fü-

zetekért, mérési eredményekért, vizsgákért lehet adni. Törekedni kell arra, hogy az érdemjegyek adá-

sa időarányosan történjék a félév során.

Az érdemjegyek száma egy félévben legalább:

heti 1 órás tárgynál 3 jegy

heti 2 órás tárgynál 3-4 jegy

heti 3 órás tárgynál 4-5 jegy

heti 4 vagy ennél több órás tárgynál legalább 5 jegy

A tanulók teljesítményének értékelése

A tanulók tantárgyankénti előmenetelét, teljesítményét félévkor és tanév végén a tanító-szaktanár minősíti.

A minősítés:

1. évfolyam és 2. évfolyam félévkor az alábbi szöveges minősítések egyikével történik:

kiválóan teljesített

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul

2. évfolyam év végétől a 8. évfolyam végéig az alábbi osztályzatok egyikével történik:

jeles 5

jó 4

közepes 3

elégséges 2

elégtelen 1

A minősítés:

Szöveges értékelés

Kiválóan teljesített: Ha a tantervi követelményeket ismeri, érti és a gyakorlatban megbízhatóan ,

önállóan alkalmazni képes.

Jól teljesített: a tantervi követelményeket ismeri, többnyire a gyakorlatban jól alkalmazza

Megfelelően teljesített: Ha a tantervi követelményeknek tanári segítséggel tesz eleget.



91

Felzárkóztatásra szorul: Ha a tantervi minimum- követelményeknek a nevelői támogatással sem ké-

pes eleget tenni.

Érdemjegyek:

Jeles (5): Ha a tantervi követelményeknek a tanuló eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot és képes

alkalmazni. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, vissza tudja adni a szabályt. Tud

szabadon, önállóan beszélni.

Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek, kevés, jelentéktelen hibával eleget tesz. Apró bizonytalanságai van-

nak. Kisebb előadási hibákat vét, a definíciókat tudja.

Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul neve-

lői segítségre (javításra, kiegészítésre). Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni. Se-

gítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond (párbeszéd alakul ki tanár és tanuló

között).

Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladás-

hoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. A fogalmakat

nehezen érti meg.

Elégtelen (1): (tantárgyi modul esetén „nem felelt meg”): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbai-

gazítással sem képes eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, akinek csak jeles osztályzatai vannak és akinek a feladatokhoz való

viszonyulása példaértékű és motiváló az egész osztály számára.

Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere

Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja információ nyerése az iskolai követelményrendszernek való

tanulói megfelelés pillanatnyi állapotáról a tanuló, a szülő és a pedagógus számára egyaránt.

A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül

kitüntetett módon segíti a tanulót reális önismerete és önértékelése kibontakoz-tatásában.

Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői:

Forma Tananyag Előzetes jelzés

írásbeli felelet (röpdolgozat) Előző óra/órák anyaga Nincs előzetes jelzés

felmérő jellegű témazáró (nem

osztályozott)

Tanmenetben egy tartalmi

egység

Egy héttel előtte

témazáró Tanmenetben egy tartalmi

egység

Egy héttel előtte

év elejei és év végi felmérés Kijelölt anyag (egész évi) Kettő héttel előtte

gyűjtőmunka házi dolgozat Megbeszélés, kijelölés sze-

rint

Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők:

Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben maximum kettő témazáró íratható.

Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegy is be-

írásra kerül a naplóba.

A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt (annak be-

jelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dol-

gozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre törté-

nő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító –nevelők:



92

Teljesítmény Érdemjegy

0-39 % elégtelen (1)

40-59% elégséges (2)

60-74 % közepes (3)

75-89 % jó (4)

90-100 % jeles (5)

Az osztályzatok színjelölése:

piros – témazáró dolgozat

kék – írásbeli, szóbeli felelet

zöld – szorgalmi feladat, beszámoló, külalak

2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Elvek:

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen

a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére tudással rendelkező tanár kompetenciája.

A pedagógus a házi feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, s

lehetőség szerint képességeknek megfelelően differenciál.

A házi feladat mind szóbeli, mind írásbeli formája adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvé-

nyesen, és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is.

Az iskolaotthonos osztályokban hétvégére adható házi feladat

Az otthoni felkészüléshez adott feladatokat minden esetben az ellenőrzés valamilyen formája követi.

Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a többi

tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is.

A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a két tanítási óra közötti időtar-

tam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás.

A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő feladtok a tanulók

elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkednek, így inkább az írásbeliség helyett megfigyelés, ol-

vasás jellegűek.

Az esetlegesen előforduló házi feladatok hiányának elbírálása szaktanári kompetencia.

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás

(készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szüne-

tek idejére kapnak házi feladatot,

az 5-8. évfolyamon a tanulók tantárgyanként kaphatnak írásbeli és szóbeli házi feladatot.

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a

másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

A házi feladatok adásával a tanulók optimális terhelését kell szabályozni oly módon, hogy két tanítá-

si nap között pihenésre és szórakozásra is legyen módja a tanulónak. Fontos feladatunk, hogy a tan-

tárgyanként esetleg jelentősen eltérő feladatokat egységes szempontoknak rendelje alá a pedagógiai

program.

1-8. osztályig egységesen érvényesüljenek a következő alapelvek:

a házi feladat rendszeres ellenőrzése,



93

a kötelességtudat erősítése,

a precíz, szép házi feladat készítés igényének kialakítása,

a hanyag tanulók munkára szoktatása.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük

alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30

percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, és igény szerint (magasabb osztálylétszám miatt) a

magyart és a matematikát, történelmet és biológiát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő

jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások.

Kötelezően megszervezendő tanórán kívüli foglalkozások:

egésznapos iskolai foglalkozások

tömegsport foglalkozások

differenciált képességfejlesztő foglalkozások

tehetségfejlesztő foglalkozások

A szabadon szervezhető tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt a tanév elején:

az anyagi lehetőségek figyelembe vételével,

a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve,

a tanulói leterheltséget mérlegelve,

a tanulói (szülői) igények ismeretében (ennek felmérése májusban).

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja:

iskolaotthon az 1-4. évfolyamon

egésznapos iskola 5-8. évfolyamon

tömegsport és egészségmegőrző torna minden évfolyamon

futball- és kosárlabdasportkör a felső tagozaton

énekkar a 2-4. és 5-8 évfolyamosok számára

sakk és táblajáték szakkör

képzőművészeti alkotókör az 1-4. évfolyamon évfolyamonként

kézműves szakkör az 5-8. évfolyamosok számára

színjátszó és dráma szakkör

hagyományőrző szakkörök

német nyelvi tehetségfejlesztés a 4-8. évfolyamon

matematika tehetségfejlesztés a3., 4. és 8. évfolyamon

magyar tehetségfejlesztés a 8. évfolyamon

differenciált képességfejlesztő foglalkozások különböző tantárgyakból az 1-8. évfolyamon

néptánc



94

A tanórán kívüli foglalkozásokra (napközi, tanulószoba, szakkör, önképzőkör, tanfolyam, stb.) a diák tanév

elején a szülő aláírásával jelentkezhet. A felvett tanulók foglalkozáson való részvétele kötelező. A mulasz-

tás a tanrendi órákéval azonos megítélésű.

2.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A köznevelési intézmények működését szabályozó miniszteri módosítása nyomán iskolánk az alábbiak sze-

rint valósítja meg ezt a kötelező feladatát:

Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa – az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben

meghatározott mérési időszakban – az országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához

kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételé-

vel ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével

kapcsolatos feladatokat.

A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának

előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltá-

rásával.

Az előzőek szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – a mérésben

érintett tanulónként – rögzíti és feltölti a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) informatikai

rendszerbe.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a hivatkozott

rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő

rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-

et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli.

A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési

időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell töltenie a

NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési

azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés

tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatá-

rozzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskola

testnevelésórák keretei között – szükséges intézkedéseket.

2.11. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének, magatartásának és szorgalmának

értékelési elvei

A jutalmazás értékelésének elvei

A nevelőtestület az intézmény szellemiségéhez és értékrendjéhez igazodó magatartást vár el a tanulói jogvi-

szonyban álló diákoktól, - az életkori fejlettségüknek megfelelő módon. Az elvárt viselkedési normáknak

kell megfelelni az intézményen belül, valamint azon kívül is. Iskolánk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a

tanulót, aki képességeihez mérten:

tanulmányait kiemelkedően végzi,



95

kitartóan szorgalmas,

példamutató közösségi magatartást tanúsít,

eredményes kulturális tevékenységet folytat,

kimagasló sportteljesítményt ér el,

jól szervezi és irányítja a közösségi életet,

tartós vagy kiváló eredményű közösségi munkát végez,

egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizo-

nyítványba is be kell vezetni, a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel ellehet ismerni. A dicsére-

tes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Elismerés illeti meg a tanulmányi és kulturális verse-

nyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét öregbítő tanulót. A csoportos dicsérettel

rendelkezőket az iskola jutalmazhatja az iskolai rendezvények és kirándulások részvételi költségeinek rész-

leges fedezetével.

Tantárgyi dicséret:

Az adott tantárgyból kiemelkedő teljesítményért, aktív részvétellel a szaktárgyi versenyen. Értékelés: félév-

kor és tanév végén.

Szaktanári dicséret:

házi versenyek 1., 2., 3. helyezettjei részére,

a sportversenyek megyei fordulóján elért 4-8. helyezettjei részére,

atlétikai versenyek 7-10. helyezettjei részére.

A szaktanár ötössel jutalmazhatja a versenyeken való teljesítményt.

Értékelés: folyamatos

Osztályfőnöki dicséret:

jó közösségi munkáért,

50 db ötösért (január 31-ig)

rendszeres, jó énekkari szereplésért,

alsó tagozatban a házi versenyeken elért 1., 2., 3. helyezettjeinek,

a hulladékgyűjtésen való aktív részvételért.


Tagintézmény-vezetői dicséret:

városi versenyek 2-3. helyezettjei,

atlétikai versenyek 4-6. helyezettjei,

megyei sportversenyek 2-3. helyezettjei,

körzeti, megyei, országos versenyek helyezettjei a szaktanár döntése alapján


Igazgatói dicséret:

100 db ötösért (május 31-ig)

hitéletben való aktív részvételért,

a városi versenyek 1. helyezettjei,

megyei sportversenyek 1. helyezettjei,

atlétikai versenyek 1., 2., 3. helyezettjei,

körzeti, megyei, országos versenyek helyezettjei a szaktanár döntése alapján



96


Nevelőtestületi dicséret:

kiemelkedő szorgalomért, kiemelkedő magatartásért, kiváló tanulmányi eredményért,

kiemelkedő magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,

„Jó tanuló – jó sportoló”

„Az év tanulója”

Év hangja, hangocskája

tanulmányi ösztöndíjak

Értékelés: tanév végén

A fegyelmezés iskolai elvei

Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt,

tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. Az írásos fegyelmi intézke-

dések a következők:

tanítói, tanári, nevelői intés,

osztályfőnöki intés,

tagintézmény vezetői és igazgatói intés,

A fegyelmi intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is beírják. Az igazgatóhelyettesi és

az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi.

Fegyelmi büntetések

Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határo-

zattal- fegyelmi büntetésben részesítendő.

A fegyelmi büntetések a következők:

megrovás, szigorú megrovás,

kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába

A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a 20/2012. (08.31.) EMMI 4§ a tartalmazza.

Figyelmeztetés formái:

Szóbeli figyelmeztetés

Írásbeli figyelmeztetés

Osztályfőnöki írásbeli: figyelmeztetés, intő, rovó

Tagintézmény vezetői figyelmeztetés, intő, rovó

Igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó

A fegyelmi fokozatok betartásától súlyos esetekben el lehet térni.

A magatartás értékelésének elvei

Magatartás minősítésének szempontjai:

Fegyelmezettség, szabálytisztelet

Viselkedéskultúra, hangnem ..

Hatás a közösségre, társas emberi kapcsolatok

Házirend betartása

Felelősségérzet



97

A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályozására az osztályfőnök tesz javaslatot, és a nevelőtestü-

let dönt az osztályozó értekezleten.

Magatartás

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

1 Aktivitás, példamutatás igen jó, nagyfo-

kú

jó közepes gyenge, negatív,

vagy romboló

2 A közösségi célokkal

azonosul? A közösség

érdekeit figyelembe ve-

szi?

igen ellene nem vét ingadozó szemben áll

3 A munkában való részvé-

telben:

élen jár, aktív.

kezdeményező

aktívan részt

vesz

alkalmanként

vesz részt

érdektelen

4. Hatása a közösségre pozitív, segítő-

kész

pozitív semleges negatív

5 Társaival törődik? önzetlen, segí-

tőkész

segítőkész ingadozó közömbös, dur-

va

6 A Házirend betartása betartja, arra

ösztönöz

betartja gyakran vét sokat vét ellene

7 Viselkedés, hangnem kifogástalan néha kívánniva-

ló hagy maga

után

udvariatlan,

kifogásolható

durva, goromba,

nyegle

8 Felelősségérzet, fegyel-

mezettség

nagyfokú megfelelő ingadozó gyenge

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Szorgalom minősítésének szempontjai:

Tanulmányi munka

Munkavégzés

Kötelességtudat

Tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunka

Szorgalom Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2)

1 Tanulmányi munkája: igényes, céltu-

datosan törekvő

figyelmes, tö-

rekvő

ingadozó hanyag, lassító

2 Munkavégzése: kitartó, pontos,

megbízható

rendszeres rendszertelen megbízhatatlan,

gondatlan

3 Önálló munkavégzés: mindent elvé-

gez, önálló

ösztönzésre

dolgozik

önállótlan feladatait nem

végzi el

4. Többféle feladatot vál-

lal?

igen keveset ritkán nem

5 Munkabeosztás, önelle-

nőrzés

igen jó jó közepes gyenge vagy

nincs

6 Tanórán kívüli informá-

ciók felhasználása

igen sokszor,

rendszeresen

érdeklődő

előfordul, ösz-

tönzésre dolgo-

zik

ritkán egyáltalán nem


SZÉKHELYINTÉZMÉNY (KÖZÉPISKOLA)



KOLLÉGIUM

SZÉKHELYINTÉZMÉNYE (KÖZÉPISKOLA)




99

1. A SZÉKHELYINTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, fe-

ladatai, eszközei, eljárásai

A görögkatolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus.

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére,

érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő

világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe,

és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

„A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az okta-

tóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.)

Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:

keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,

a nevelő jelleg dominál,

a nemzeti értékeket szolgálja,

fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak.

Iskolánk nyitott minden érettségit és/vagy szakképesítést megszerezni kívánó fiatal előtt, tiszteletben tartva a

tanuló szabadságát a vallási és világnézeti kérdésekben, amennyiben megfelel a bemeneti felvételi követel-

ményeknek.

Pedagógiai alapelvek, értékek

Nevelőmunkánk legfontosabb értékei:

a hitre, a reményre, a szeretetre való nevelés,

a biológiai lét, az élet tisztelete, védelme,

élő és élettelen természet szépsége iránti fogékonyság,

felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt,

az én harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása: a helyes önértékelés, az önnevelésre való igény,

józan, megfontolt ítélőképesség, mások felé nyitottság, saját akaratunkról való lemondás mások ér-

dekében, a szelídség, türelem, alázat, alaposság, mértékletesség és a megbocsátás

a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek kialakítása: a barátság, a szerelem, hűség Istenhez és em-

bertársainkhoz, megértés, türelem, önzetlenség, családi hagyományok ápolása, empátia, konfliktus-

kezelés, siker és kudarc feldolgozása, udvariasság és az áldozatvállalás.

a társadalmi értékek: az alkotásvágy, a tudásvágy, a szorgalom, a rendszeresség, az alaposság és a

minőség

a hazával, nemzettel kapcsolatos értékek kialakítása.

Pedagógiai alapelvünk, hogy

az iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lel-

kiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai

nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nem-

zetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a

tanítási-tanulási folyamatokat;



100

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanu-

láshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;

kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti

nyitottságra;

a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában;

a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fej-

lesztésében;

a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó

képességének kibontakoztatásához;

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltósá-

gát;

minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja

át;

alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;

a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” és reális követelményeket támasz-

tunk.

Az iskolai nevelő-oktató munka céljai

Intézményünk nevelési célja, hogy a tanulóinkat képessé tegye az OKJ-szerinti szakképesítés és/vagy az

érettségi bizonyítvány megszerzésére, hogy ez által elhelyezkedési esélyüket megteremtse. Ennek a célnak

elérése érdekében – felmérve a régió munkaerő-piaci igényét – változatos, a tanulók egyéni képességeihez

igazodó hatékony és motiváló tanulási módszereket alkalmazunk, amelyek elsajátítása révén növekszik ké-

pességük a szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a továbbtanulásra, tovább-

képzésre. Az iskolánk célul tűzi ki továbbá, hogy elősegíti a tanulók kulturális igényeinek fejlődését, a kul-

túra iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önművelés iránti igényüket.

Követelményrendszerében az iskola közelít a munka világában kialakult normákhoz és formákhoz – ugya-

nakkor figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. Lehetővé teszi, hogy az iskolából kikerült fiatalok önbi-

zalommal, igényes alkalmazkodóképességgel, a munkaerőpiac, az üzleti élet igényeihez rugalmasan alkal-

mazkodjanak, a társadalmi-, gazdasági életben eligazodjanak. Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra,

kommunikációs- és tárgyalástechnika birtokában idegen nyelven is ismerjék szakmájuk szakszavait. A hiva-

talos és a mindennapi életben jártas, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit megőrző, az ország hagyomá-

nyait ápoló kompetens személyekké váljanak. Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a kon-

szenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók

meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskola működtetésére vo-

natkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, valamint a pedagógiai folya-

mat egészére irányul.

Közös céljaink az alábbiak:

Az egészséges életvitel kialakítása és megőrzése kiemelt célja az iskolának.

Erősíteni a környezet iránti felelősséget azzal is, hogy a mindennapok esztétikai értékeit mindenkor

betartatjuk.

Alakítani kívánjuk önismeretüket, önállóságukat, a társadalmi és a globális problémák iránti érzé-

kenységüket.

Az iskola nagy gondot fordít a demokratikus szellemiség, valamint a harmonikus légkör kialakításá-

ra.



101

Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel kívánjuk biztosítani a minőségi

tanulói utánpótlást.

Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai kép-

zés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban.

Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, bizto-

sítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést (évfo-

lyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.).

Minden tanulónk számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét.

A tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésként kezeljük.

Meghatározó feladatnak tekintjük az ismeretközvetítést és a szakmai képzést.

Kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajá-

títtatására.

Feladatként kezeljük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentésére

törekszünk.

Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást.

Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birto-

kában a munkaerőpiacon sikeresen érvényesülhessenek.

Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát,

az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot.

Tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére.

Eredményeink alapján megerősítjük tekintélyünket és helyünket Európában és a nagyvilágban.

Alapvetően előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotószellemű, kiegyensúlyozott

személyiségű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére törekszünk.

Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére.

Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel

a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg.

A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egysége-

sítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk.

A szakmai tananyag folyamatos karbantartásával praktikusan és a munkaerőpiacon alkalmazható tu-

dásanyag oktatását valósítjuk meg.

Tudatosan törekszünk olyan új dolgok kialakítására az iskolában, mely később hagyományok lehet-

nek.

A diákokat segítjük abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gaz-

dag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztessé-

ges és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradékta-

lan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja.

Az iskolai nevelő-oktató munka feladatai és eljárásai

A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását. Ezért

iskolánk feladata a katolikus nevelés, oktatás szerinti értékrend és hiteles életvitel kialakítása. Pozitív emberi

értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, a szorga-

lom, az önzetlenség, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése).

Alapfeladatunk a gimnáziumi és a szakgimnáziumi tanulók érettségi vizsgára, illetve szakképzős tanulóink –

az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján – szakmai vizs-

gákra történő felkészítése.



102

Ez kötelező tanórai foglalkozások, illetve szabadon választható tanórai foglalkozások keretében történik.

Feladatunk továbbá a továbbtanulni szándékozó tanulóink felsőfokú iskolai továbbtanulásra való felkészíté-

se.

A szakközépiskola feladata a képességek fejlesztése, a közismereti és szakmai tantárgyakban rejlő személyi-

ségfejlesztés, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása, a közösségi és egyéni érdekek összhangjának meg-

teremtése annak érdekében, hogy sikeres szakmai vizsgát tegyenek. Az iskola feladata, hogy olyan fiatalokat

neveljen, akik képesek lesznek arra, hogy életpályájuk során a társadalom elfogadott tagjai legyenek.

A szakgimnázium elsődleges feladata, hogy az érettségizett fiatalokat és felnőtteket a munkaerő-piaci igé-

nyek figyelembevételével olyan korszerű, magas szintű, speciális szakmai ismeretek birtokába juttassa, ame-

lyek a hazai gazdasági és a társadalmi igényeknek megfelelnek, konvertálhatóak, továbbfejleszthetők, vala-

mint amelyek az európai integráció megvalósulásában szerepet játszhatnak.

A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. A gimnázium alapfeladata,

hogy felkészítse tanulóit az érettségi vizsgára, a munkába állásra illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdé-

sére. A gimnáziumban a tanulók tevékenységek során elsajátítják a tantárgyi és tantárgyközi ismereteket és

továbbfejlesztik – mindenekelőtt kommunikációs és tanulási - képességeiket. A gimnázium feladata, hogy a

tanulók képessé váljanak a világos, szabatos szóbeli és írásbeli kommunikációra, az anyanyelv árnyalt, igé-

nyes használatára, kulturált nyelvi magatartásra, valamint az idegen nyelven (nyelveken) történő kommuni-

kációra. A gimnáziumi nevelés-oktatás egyik legfontosabb célja, hogy a tanulókat a logikus, összefüggések-

ben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra nevelje, valamint az elméleti ismeretek és a gya-

korlati alkalmazások összekapcsolására.

A nevelő-oktató munka feladatai:

Oktatási stratégiánk legmeghatározóbb eleme, hogy az általános és a szakmai műveltségtartalmak egymást

kiegészítő és erősítő kapcsolatúak. A pedagógiai alapelvek és az oktató-nevelő munka céljai iskolánk képzé-

si rendjén keresztül valósíthatóak meg.

Osztály- és csoportrendszer:

Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Az indítha-

tó osztályok szakmai elmélet és gyakorlat képzése az épület falai között minden szempontból biztosítható.

A köznevelési törvény rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása lehetőséget ad a csoportbontásra. A lehető-

séggel akkor élünk, ha nem egy teljes osztálylétszám jelentkezik egy-egy szakmára. Csoportbontásra van

szükség a tanműhelyi gyakorlati képzésnél is. Bizonyos szakmai elméleti és számítógéptermi tantárgyaknál

kettős csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és

nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév

elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbon-

tás – indokolt esetben – az egyes félévek végén módosítható. Nappali munkarend esetén az osztály/csoport

rendszertől eltér az évfolyam fakultáció vagy a rendszeres versenyekre való felkészítés, mivel ez a teljes

évfolyamot bontja – függetlenül az osztálykeretektől.

Munkaközösségi rendszer:

Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi cso-

portot tanító szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki,

természettudományi, idegen nyelvi, a szakmacsoportos tantárgyak, informatikai és szakmai gyakorlati. Az

egyes munkaközösségek élén választott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok

alapján végzik. Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása révén párhuzamosan több

munkaközösség tagja is lehet. Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetők fórumán keresztül biztosítja a

nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek

önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen

beszámolnak közösségük életéről, szakmai munkájukról, a felmerült gondokról és javaslatokról.



103

A nevelő-oktató munka képzési szakaszai:

A képzés az iskola helyi tanterve és szakmai programja alapján történik, amelyek tartalmazzák a közismere-

ti, a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati képzést.

A törvényi rendelkezések szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanul-

mányi követelményeket sikeresen teljesítette.

A képzés szakaszaiba történő bejutást és az egyes szakaszok befejezését az iskola az alábbiakban szabályoz-

za:

A kiválasztásnál figyelembe vesszük a tanulóknál

a szakmai/egészségügyi alkalmasságot,

a befejezett általános iskolai végzettséget,

tanévenként – túljelentkezés esetén – előre, a tanév rendjében, az SZMSZ-ben és a házirendben sza-

bályozott módon a felvételi-alkalmassági vizsgán elért eredményeket.

Közösségi szolgálat

Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával össze-

függő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló

előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamato-

san vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján a Nem-

zeti köznevelési törvényben az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra kö-

zösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és

szabadidős területen folytatható tevékenység.

A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva

szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azon-

ban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei

A tárgyi ellátottság színvonala igazodik intézmény struktúrájából adódó sokrétű feladatrendszer kihívásihoz,

a korszerű és a szaktanárok által támasztott igényekhez. A felszereltség ettől függetlenül – mindekelőtt

könyvtári állományunk tekintetében – folyamatos fejlesztést igényel.

Számítógép-parkunk, audiovizuális eszközeink a kor igényeinek megfelelnek, szoftvereink jogtiszták fo-

lyamatosan a tanulóink rendelkezésére állnak. Állandóan működik az internet, melyet tanulóink felügyelettel

bármikor használhatnak!

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok



és a szépre.



104

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14)


legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent éle-

tű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos

erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat.

Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan

értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól

a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Célunk a sokoldalú teljes személyiség fejlesztése, hogy tanulóink megfeleljenek a kor kihívásainak, elvárá-

sainak. Ennek megfelelően fejlesztő tevékenységünk tartalmilag (ismeret, -tudásszerzésben) a társadalom

által preferált értékek, érdekek alapján történik:

A szakképzésben a képzés évenként más-más szakterületre irányulhat a munkaerő keresletnek, kívánalmak-

nak megfelelően. Az időkereteket, arányokat a szakmai program és a helyi tanterv szabályozza.

A személyiség kialakulását külső és belső tényezők, környezeti és pedagógiai hatások együttesen befolyá-

solják. A személyiség kialakulására a biológiai jellemzők mellett (ösztönök, alkati tényezők) döntő hatással

van a szűkebb és tágabb társadalmi környezet (a felnőttek és a kortárscsoportok). Végső soron az onnan ér-

kező, beépülő heteronóm erkölcsi tartalmak alakítják, formálják a személyiséget. A tanulók sikereik és ku-

darcaik sorozatán keresztül érlelik és alakítják ki saját egyedi személyiségüket. Az iskolai nevelésnek a he-

lyes önértékelés és énkép kialakításában nagy szerepe és felelőssége van.

A nevelés nemcsak a közösségfejlesztő formákat erősíti, hanem az értelmi nevelésen, az esztétikai nevelésen

és az egészséges életmódra nevelésen keresztül az egyén fejlődését, boldogulását, sikerességét elősegítő

önfejlesztő magatartás- és tevékenységformákat is. Célunk ezért az, hogy a szülőkkel együttműködve mű-

velt, szűkebb és tágabb környezetük iránt nyitott, érdeklődő, testileg-lelkileg harmonikusan fejlődő, önma-

gukkal szemben morálisan is igényes fiatalokat neveljünk. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, összefoglalva az

alábbi értékeket szeretnénk kiemelten közvetíteni, illetve érvényesíteni pedagógiai munkánkban:

a személyi esztétikum megteremtése,

a tanulás megszerettetése (informáltság, tájékozottság),

az egyéni teljesítmény elismerése, az alkotó ember tisztelete,

pontosság és igényesség a munkában, kitartás, felelősségtudat,

nyitottság új ismeretek befogadására (az önképzés képessége, nyitottság a környezetre és a változá-

sokra),

az egészséges életmód kialakítása (a testi és lelki egészség fontossága, a sport, humor, játék és vi-

dámság szeretete, helyes táplálkozási szokások kialakítása, stb.).

őszinteség, becsületesség,

a környezetre irányuló esztétikai tevékenység ösztönzése,

A pedagógusok személy szerint felelősek a rájuk bízott tanulók személyiségének fejlesztéséért. A tanórákon

és a tanórán kívüli foglalkozásokon oktató munkájukkal, személyes példamutatásukkal is az iskola nevelési

céljait valósítják meg. Az egy osztályban tanító tanárok közösségének munkáját az osztályfőnök koordinálja,

akinek az osztályfőnöki órák keretében kiemelt lehetősége nyílik a nevelési programban is megfogalmazott

értékek közvetítésére. A tanév során az őszi és tavaszi team-értekezleteken az egy osztályban tanító tanárok

a problémafeltárás és problémamegoldás érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos aktuális felada-

tokat is megbeszélik.



105

A pedagógusok kötelesek a szülőket az őket érintő kérdésekről tájékoztatni, a tanulók személyiségfejleszté-

sében a szülőkkel érdemben együttműködni.

Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői:

Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő

oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani.

Az oktató-nevelő tevékenység kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórako-

zás stb.) rendszerét, s tudatosan vállalja, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív élet-

vezetés.

A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformá-

lás egyik legfontosabb eszközét.

Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellek-

tuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására.

Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlásá-

ra: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapításá-

ra, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartásá-

ra.

Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a

teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek,

pályázatok).

Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztály-

főnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában).

A különböző szakkörök, verseny felkészítők működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a

tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejleszté-

sére (színjátszó kör, vízen festés).

A nevelőtestület minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntés-

hozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli feleletek, verse-

nyek, vitakörök, diák önkormányzati feladatok).

Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a

személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat.

A fentiek teljesülése érdekében az oktatási-nevelési folyamatunknak arra kell irányulnia, hogy

széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek

összhangjának,

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősítse akaratukat,

segítse őket életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításában, sa-

ját jövőképük megfogalmazásában, tehetségük kibontakozásában,

nevelje őket hazaszeretetre, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a hazai és egyetemes

emberi kultúra kincseinek értékelésére.

A személyiségfejlesztés területei

A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált mű-

ködését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére,

tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak:

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az

önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kiala-

kítása valamennyi tantárgyban.



106

Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakí-

tására és ápolására.

Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt

konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.

Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és

megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.

Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének

felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és ké-

pesség ezek leküzdésére.

Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és meg-

szilárdulása.

Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvések-

nek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra.

Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakí-

tása a történésekkel kapcsolatban.

Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a

demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetésé-

hez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez

való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküz-

désére, illetve a másság elfogadására.

Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivi-

tás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkel-

tése.

A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozó-

ja aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a ta-

nuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irá-

nyítsa tanítványai személyiségének fejlődését. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a gyermeki

tevékenység folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatar-

tásformák kiépítését célozza meg. Ha az iskolai élet képes az egyén tevékenységrepertoárját fejlesz-

teni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolai egészségnevelésünk célja, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Ennek érdekében programunk:

A tanulók és a tantestület egészségének védelme, az egészség fejlesztése, az eredményes tanulás elő-

segítése,

Együttműködés kialakítása az iskolai oktatás szereplőivel, hogy az iskola egészséges környezet le-

gyen,

Együttműködés a helyi közösségek szakembereivel, annak egészségfejlesztési programjaival,

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, a szabadidő hasznos el-

töltésének, a lelki egészségfejlesztésnek, tanácsadó programoknak,

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatokat folytatunk, ami tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók

jól-létét és méltóságát,

A diákoknak a tanulói családoknak segítség egészségük megőrzésére.

Stratégiai célkitűzéseink:

Önismeret, személyiségfejlesztés



107

Az egészséges életmód kialakítása (az egészség megőrzése, helyes táplálkozás, testedzés, életvitel,

szabadidő).

Szenvedélybetegségek megelőzése, visszaszorítása, leszoktató programok

Alternatívák az életvitelre

Egészségnevelési módszereink:

Hagyományos felvilágosító előadások (iskolaorvos, védőnő)

A rizikócsoportok kiszűrése, prevenció (túlsúlyos, szenvedélybeteg, alultáplált)

Szükségletek felmérése, helyzetértékelés (szülői szervezet, intézményvezető, egészségnevelő, iskolai

védőnő, orvos, diákok, egészséggel összefüggő tantárgyakat tanító tanárok)

Az egészségnevelés személyi feltételei, kompetencia felelősei:

Iskolaigazgató vagy helyettese

Iskolaorvos, védőnő

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője

Testnevelő

Szabadidő szervező

Diákönkormányzatot segítő pedagógus

Ifjúságvédelmi felelős

Külső, az egészségnevelésben jártas szakemberek bevonása

Segítő kapcsolatok igénybevétele:

Család

Szülői szervezet

Iskolaorvosi hálózat (vizsgálat, szűrés, egészségnevelés)

Gyermekjóléti szolgálatok, Nevelési tanácsadó, Családsegítők,

Rendőrkapitányság, Kábítószerellenőrző Központ (KEK)

Egészségnevelésünk kiemelten fontos területei az iskola pedagógiai rendszerében:

Önmagunk ismerete, értékek ismerete

Egészségi állapotunk ismerete

Egészséges, aktív testmozgás, testedzés

Helyes étkezés, táplálkozás

A testi higiénia

A szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

Családtervezés

Szenvedélybetegségek

Személyes biztonság

Iskolán belüli bántalmazás megelőzése

Az egészségnevelés tevékenységi területei:

Tanórai foglalkozások

Osztályfőnöki óra

Testnevelés óra

Biológia óra

Magyar óra

Földrajz óra

Tanórán kívüli foglalkozások

Elsősegélynyújtó tanfolyam

Sportfoglalkozások

Esetleges erdei iskola, táborok

Osztálykirándulások, túrák



108

Az iskola egészségügyi ellátásban dolgozók munkáját az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. 13. §-a,

az iskola-egészségügyi elltásról szóló 26/1997. (IX.3) NM rendelet és az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a

kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló

egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szabályozza. Ezen rendeletek alapján az

iskolákban dolgozó orvosok és védőnők a megelőzés, az elváltozások kiszűrése, illetve a meglévő elváltozá-

sok, betegségek figyelembevételével végzik a szűrővizsgálatokat.

A szűrővizsgálatok a meghatározott évfolyamokban, illetve az adott tanévben 16. életévüket betöltött diákok

körében történik.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egés-

zségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatai-

nak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a tegintézmény vezetője és a feladatellátási helyek vezetői.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A

diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos fe-

ladatok

Iskolai közösségünk tanári és tanulói részközösségekből épül fel. A tanulói közösség csoportokra (szakkö-

rök, érdeklődési körök) és szervezetekre (diákönkormányzat) tagolódik.

A közösségfejlesztésben kiemelt feladatunk a szocializáció, az iskolán kívüli közösségekbe, végső soron a

társadalom egészébe történő beilleszkedés elősegítése érdekében.

A nevelés folyamatos, amely során törekszünk a közösségek létrehozására, az összetartozást erősítő terüle-

tek kiépítésére, a kapcsolatteremtés képességének kialakítására és fejlesztésére.

Ezeket a célokat iskolánkban a tanítási órákon, a tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulói közösségeket

szervező-irányító Diákönkormányzat munkájában, a hagyományok ápolásában, bővítésében, és az iskolán

kívüli kapcsolatainkban valósítjuk meg.

A közösségfejlesztés alkalmai a megemlékezések, műsorok, a zarándoklatok, lelkinapok, a közös szertartá-

sok, előadások, kirándulások, tantárgyakhoz kapcsolódó, vagy azokhoz nem kötődő versenyek, vetélkedők,

tantárgyi (szakmai) napok, hetek programjai, bekapcsolódás városi, megyei, országos rendezvényekbe.

A hagyományok ápolását az iskola közösségét érintő nagy ünnepekhez (tanévnyitó, nemzeti ünnepeink, tan-

évzáró), az egyházi ünnepekhez, az országos megemlékezésekhez, a kizárólagos iskolai eseményekhez (sza-

lagtűző, ballagás, végzős szakképzős tanulók bizonyítványosztása) és a munkaközösségek programjaihoz

kapcsoljuk. Ezek az összetartozás érzésének kialakítását, az egymásra figyelést, a végzett munka megbecsü-

lését, az iskolához tartozás büszkeségét, a visszaemlékezés nosztalgiáját alakítják és erősítik tanulóinkban.

Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyományai:

Az iskola hagyományainak ápolása, elmélyítése minden tanuló joga és kötelessége, mely fontos eszköze a

nevelésnek. Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik.

A vallási ünnepkörök előkészítése, megélése fontos helyet foglal el az iskolai nevelőmunkában. Rekollekció

és lelkigyakorlat, elsőáldozásra és bérmálkozásra való előkészület katolikus iskolánk jellegéből adódik.

Napi ima: a tanulók a tanítás kezdetén és a tanítás végén az órát tanító pedagógussal közösen imádkoznak.

A katolikus iskolákban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése.

Egyházi ünnepek, melyeken liturgiára megyünk:

szeptember 08. Istenszülő születése

szept.14. Szt.Kereszt felmagasztalása



109

okt.01. Szűz Mária oltalma

nov.08. Szt.Mihály és Gábor főangyal

nov. 21. Az Istenszülő templomba vezetése

dec.o6. Szt.Miklós püspök

dec.09. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

dec.25-26-27. KARÁCSONY

jan. 01. Jézus névadása, Nagy Szent Bazil, Újév

jan.06. Vízkereszt / Iskolaszentelés /

jan.30. Három szent főpap (Pedagógus lelkinap)

febr.02. Gyertyaszentelő Boldogasszony (találkozás ünnepe)

febr.-márc. Nagyböjt

márc.25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

HÚSVÉT

ápr.23. Szent György nagyvértanú

Áldozócsütörtök – Mennybemenetel

PÜNKÖSD

A közösségfejlesztés munkáját a munkaközösség-vezetők, a könyvtáros tanár, az iskolai szülői választmány

összekötő tanára és az ifjúságvédelmi felelős fogja össze és irányítja az iskolai vezetés támogatásával és

valamennyi pedagógus együttműködésével. Segítik ezt a munkát a diákönkormányzat és a szülői választ-

mány tagjai is.

Iskolánkban nagy szerep hárul a mindenkori hittanárra, iletve hitoktatóra. Elsődleges feladata, hogy meg-

szervezze a hitoktatásra jelentkező tanulók számára a korosztályuknak megfelelő hittancsoportokban való

foglalkozást, ezen túlmenően pedig, hogy előkészítse a parókiai közösségekbe való integrálásukat. Szemé-

lyiségével elősegíti azt, hogy a tanulókban benső igénnyé váljon az egyházi alkalmak templomi megünnep-

lése. Az iskolai hitoktatás feladatként hordozza önmagában azt is, hogy a hittanár lelki gondozást folytasson

a hitoktatás iránt érdeklődő tanulók között, mégpedig a különleges hozzáállás és bánásmód felismerésével és

alkalmazásával, melyet teljes mértékben kiegészít a szülők és az intézmény oktatóinak és tanárainak meg-

szólítása. A hittanár tevékenységei közé tartozik a pedagógusokkal való megfelelő kapcsolat kialakítása,

illetve a hitoktatás ügyének ápolása az egyház pozitív megítélésének érdekében.

Az iskolai közösség belső normarendszerét, azaz a tanulók által gyakorolható jogokat és kötelezettségeket a

Házirend szabályozza. A beilleszkedésben, az iskolai normák, elvárások megismertetésében az alapozó sza-

kaszban az osztályfőnököknek nagyon fontos szerepük van.

A nevelés során a fő hangsúlyt a következő közösségfejlesztő értékek közvetítésére helyezzük:

a szocializáció folyamatainak elősegítésére,

a civilizált viselkedés normáinak elsajátítására,

az emberek közötti szolidaritás, szociális felelősségérzet erősítésére,

felelős társadalmi magatartás kialakítására,

a munka szerepének, mint morális tevékenységnek a megerősítésére,

a környezeti értékek megőrzésére, gyarapítására,

nemzeti kultúránk és hagyományaink, európai identitástudatunk ápolására,

a különböző szokások, kultúrák, vallások iránti toleranciára,

udvarias és tapintatos magatartásra, az együttműködésre való képesség erősítésre.

A tanulóközösség kialakítása és fejlesztése érdekében a szülők közösségével minél szorosabb együttműkö-

désre törekszünk. Bevonjuk őket a rendezvények, foglalkozások tervezésébe, szervezésébe és a programok



110

megvalósításakor számítunk aktív közreműködésükre is (pl. a környezeti kultúra fejlesztésében, a szakterü-

letükhöz kapcsolódó programok tartalmi megvalósításában).

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az


A pedagógussal szemben a következő elvárások fogalmazhatók meg:

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és

személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein

belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.

A pedagógus:

rendszeresen megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító ne-

velőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;

tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek

életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelke-

zésre álló idő optimális kihasználására;

tanórai munkáját a diákok adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;

a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással bizto-

sítja továbbhaladásukat;

gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül

egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is

megtehet (pl. fakultációs órák keretében)

a tanulók tanulmányi fejlődését sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa

használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;

rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy

az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít ar-

ra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;

a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;

az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 14 munkanapon belül köteles

kijavítani;

a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek kereté-

ben feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelé-

sével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különbö-

ző vizsgálatok kezdeményezésével segítségével érhet el;

biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;

a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködé-

si készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;

a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabá-

lyait;

a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a je-

gyek lezárása előtt megíratja;

a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli;

foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;

állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudomá-

nyos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik



111

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalma:

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai

és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola

egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formá-

lása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sport-

foglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében, lehetőségei szerint kapcsolatot tart tanítványai szülei-

vel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a

gyermekhez.

Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szere-

pet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalok-

hoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen

gyakorlóterepe.

Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői:

a 6-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választ-

hatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.

az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja, világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti

az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzá-

járul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kap-

csolatok kialakítására és ápolására.

fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak

megfelelő társadalmi problémák iránt.

legyen hiteles önmagát vállalni tudó pedagógus

rendelkezzen kellő pedagógiai tapintattal,

tisztelje a tanítási tanulási folyamatban való résztvevőket

A fenti tevékenységek megszervezése, gondozása valamennyi munkatársunk feladata, de kiemelt szerepe

van az osztályfőnököknek.

Elvárások az osztályfőnökkel szemben:

naprakész ismeretekkel rendelkezzen tanulóiról,

a szülővel kiemelten és tapintatosan viselkedjen és foglalkozzon. Ennek leghatékonyabb eszköze a

rendszeres találkozás (fogadóóra), beszélgetés,

a tanuló problémáit a személyiségi jogok figyelembe vételével beszélje meg a szaktanárokkal,

szükség esetén, a szülő, gondviselő kérésére tanácsért, segítségért forduljon szakemberhez, (például

pszichológus), a tanuló ügyében

kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafo-

kozatba kerüléséről, pályaválasztásáról,

tudatosítsa a diákokban, hogy mely területeken számíthatnak a támogatására, bizalmára, illetve mi-

lyen egyéb segítségnyújtási lehetőségek adottak az intézményben, a városban.



112

1.6. A kiemeltfigyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje

A pedagógus felelőssége, hogy a gyermek tanulását, fejlődését akadályozó tényezőket időben, és elég korán

felismerje. Az osztályfőnök segítségével tájékozódjanak az iskolaorvosi szűrővizsgálatokról, melyek kimu-

tathatják a bajok okát. Ez után a probléma jellegétől függően az ifjúságvédelmi felelőst is tájékoztatni kell a

nehézségekkel küzdő tanulóról, tanulókról.

Fontos a pedagógusok és a szülők együttműködése gyanú esetén. A szaktanároknak tudatniuk kell a szülők-

kel a tanuló teljesítménycsökkenését, tanulmányi lemaradását (ellenőrzőn keresztül, fogadóórákon, szülői

értekezleteken). Szükség van a tanulók-tanulók, tanulók-tanárok, tanulói csoportok közötti konfliktusok fel-

ismerésére, és együttműködő kivizsgálására.

Tanulási nehézséggel küzdő tanulóink esetében a pedagógiai szakszolgálat megkeresése, amely dönt, hogy

milyen tantárgyakból és milyen könnyítést kell tennünk az adott tanuló esetén. Ezt minden esetben figye-

lembe vesszük, és ennek függvényében szervezzük meg a továbbhaladását. Előfordulhat a tanuló felmentése

egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

Az iskola ezekben az esetekben felajánlja a tanulónak (illetve írásbeli értesítéssel a szülőnek), hogy egyénre

kidolgozott terv szerint segíti a felzárkózását, illetve az érettségire való felkészülését.

1.6.1. Konkrét teendők a beilleszkedési és magatartási problémák feltárásakor, gyanújának felmerü-

lésekor

Előkészítő tájékozódás a tanév első napjaiban a felvett tanulók alaptudásáról, erkölcsi normáiról.

Tényleges szintfelmérés feladat- és mérőlapok segítségével a hátrányok megállapítására.

A tanítás-tanulás folyamatában megismerhető hátrányok felismerése: kifejezőképesség, szókincs,

mindennapi viselkedés, reagálások, stb.

A szülők tájékoztatása a tanulók beilleszkedési problémáiról, vagy a szülő jelzésének figyelembe-

vétele a tanuló beilleszkedési nehézségeiről.

1.6.2. A tanuló felmentése valamely tantárgy, vagy tantárgyrész tanulása alól

Az iskolaorvosi szűrővizsgálatok, vagy a szülő kérése alapján szakirányú szűrővizsgálatokra kell küldeni a

tanulót probléma esetén (hallásvizsgálat, belgyógyászat, szemészet, urológia, stb.)

Pszichés tünetek észlelése esetén pszichológiai, illetve pszichiátriai vizsgálaton kell részt vennie, probléma-

jelző lappal, a szülő bevonásával.

Ez után sor kerülhet a nevelési tanácsadó megkeresésére, ahol a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt,

hogy milyen ellátásban részesüljön a tanuló. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni.

1.6.3. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Magántanulói jogviszony létesítése az alábbiak szerint lehetséges:

Szülő vagy nagykorú tanuló kérelmére

Szakértői bizottság, nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján

Szakorvosi javaslat alapján

A magántanulóvá nyilvánítás kérelem alapján az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik, amelyről értesítő

irat készül. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, akkor az iskola megszer-

vezi a tanuló számára az osztályozóvizsgákat, melyeken megszerezheti érdemjegyeit a magasabb évfolyam-



113

ra lépéshez. Az osztályozó vizsgákat félévkor és év végén az osztályozó konferenciák előtti hét 3 napjára

szervezzük. A vizsgaidőpontokról a magántanulókat értesítjük.

A szorgalmi időszakban a szaktanárok minden segítséget megadnak a vizsgára való felkészüléshez. Folya-

matos konzultációval és a vizsgakövetelmény rendelkezésre bocsátásával segítik a tanulót a vizsga letétel-

ében.

Ha testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, illetve másképpen sérült tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság,

illetve a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye

alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről, és oktatásáról, felkészítéséről, érdemje-

gyeinek megállapításáról az iskola gondoskodik.

1.6.4. Kis létszámú tanulói csoport kialakítása

Beszéd, enyhe pszichés fejlődési zavara miatt, a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továb-

bá a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermeket, SNI-s tanulót a szakértői véleménynek megfele-

lően 2 vagy 3 főként kell számításba venni az osztály létszámának kialakításánál.

1.6.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

Célunk a tehetséges tanulóink képességeinek még teljesebb kibontakoztatása. Ennek különböző színterei

vannak iskolánkban. Az órai differenciált foglalkozásokon kívül szakkörökön, emelt szintű érettségire való

felkészítőkön, fakultációkon, irodalmi színpadon, tanórán kívüli foglalkozásokon kívánjuk ezt a célunkat

megvalósítani.

A tehetségek felismerése, és a tehetséges tanulók felkarolása és segítése fontos pedagógiai feladatunk.

A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. Különböző szintű és rangú versenyeket

szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók egy része valamely területen sikerélményhez juthasson.

A legszélesebb tanulói réteg iskolai háziversenyeinken vesz részt. Ezek a versenyek kiváló lehetőséget te-

remtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni magukat egy nagyobb tanulói közösségben. Közben isme-

reteik bővülnek, látókörük szélesedik.

Tehetséges tanulóink számára a nem kötelező órakeret terhére fakultációs órákat és emelt szintű érettségire

való felkészítést szervezünk.

Tovább szélesítjük a tehetséggondozás lehetőségeit. Szakköri foglalkozásokon kívül több egyénileg meg-

oldható, kutatómunkára épülő feladatot adnunk tanulóinknak, hogy tanári segítséggel ugyan, de egyéni el-

képzeléseiket megvalósítva is dolgozhassanak. Megpróbáljuk jobban bevonni tehetséges tanulóinkat a lap-

szerkesztésbe, rádiós munkába, fényképezésbe, videó-filmek készítésébe és az iskolai honlap szerkesztésé-

be.

1.6.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai

A gyermekvédelem területén a gyermekjóléti, családvédelmi és gyermekvédelmi intézmények mellett a

köznevelési intézményeknek is meghatározó szerepük van a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásá-

ban.

A gyermekvédelmi feladatok megoszlása a szakemberek között iskolánkban az alábbiak szerint ala-

kul:



114

Az iskola igazgatója felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért.

Kijelöli az ifjúságvédelmi felelőst, akinek munkája elvégzéséhez tanítási órakedvezményt biztosít, va-

lamint telefonálási lehetőséget és egy olyan helyiséget, ahol a tanulókkal, szüleikkel és a kollegákkal

folytathat beszélgetéseket.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, akiktől folyamato-

san informálódik a tanulók érdekében.

Közzéteszi intézményünkben a gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia,

lelkisegély-telefon, átmeneti otthon címét, telefonszámát, akikkel szükség szerint ő is kapcsolatot tart.

A tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóórái-

ról, hogy a tanulót veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében mie-

lőbb közreműködjön.

Az ifjúságvédelmi felelős rendszeres munkakapcsolatban áll:

- az iskola pedagógusközösségével

- a szülői és tanulói érdekképviselettel

- a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival

A veszélyeztetett tanulókról kétpéldányos esetjelző lapot készít, melynek egyik példányát a gyermek-

jóléti szolgálatnak megküldi, a másik példány irattárban marad. Az esetjelző lapok semmi olyan in-

formációt nem tartalmazhatnak, ami adatvédelmi szempontból sérelmes lehetne.

Munkanaplót vezet, mely tartalmazza a problémás gyermekkel való többszöri foglalkozást, és olyan

információkat, melyek visszakereshetők, és segítik a munkát.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer ülésein információkat szerez, az ott kapott feladatokat, határidőket ismer-

teti. A munkanapló vezetése nem kötelező, de célszerű, a felelősségteljes ügyintézés érdekében.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai a tanulók és szülők körében

Feladatok a tanulók körében:

Tájékoztatás a tanulók jogairól.

Részvétel osztályfőnöki órákon.

Ismeretterjesztés, felhívás előadásokra, vetélkedőkre.

Kapcsolattartás a diákönkormányzattal.

Támogatásokhoz, pályázatokhoz, segítő szervezetekhez, szakemberhez való hozzájutás, elérhetőség

megszervezése.

Feladatok a szülők körében:

Részvétel iskolai szülői értekezleteken a szemléletformálás, tájékoztatás érdekében.

Fogadóórák tartása és közzététele szülők körében.

Fórumok szervezése szülők részére.

Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai

A pedagógusok felderítik a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törek-

szenek a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására.

Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményeznek a jelzőrendszer tagjai felé, a jóléti

szolgálatok felé a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel karöltve.

A pedagógusoknak biztosítaniuk kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzár-

kóztatását, segítséget adni az indulási hátrányok csökkentésében.

Közreműködnek a tanuló fejlődését elősegítő tehetséggondozásában.

Egészségvédő programok szervezésében, ismertetésében vesznek részt a tanulóikkal együtt.

Tájékoztatják a tanulókat a segítő szolgáltatásokról.



115

Osztályfőnöki és szaktárgyi óráikba lehetőség szerint beépítik a családi életre nevelést és a folyamatos

személyiségfejlesztést.

Képviselik a tanulók érdekeit a tankötelezettség teljesítése érdekében.

Segítik a szülőket a tanulók nevelésében szemléletformálással, esetleg szakirodalom ajánlásával.

Az iskola egészségnevelési és kábítószer-ellenes programja

Iskolánkban más iskolákhoz hasonlóan elsődleges feladat a prevenció. A legitim és illegitim drogfogyasztás

zömében azt a kapcsolatot érinti, ahol fontos feladat a pályaválasztás, a közösségbe való beilleszkedés, a

párkapcsolatok építése, a szociális szerepek elsajátítása. Az egészségnevelési és kábítószer-ellenes progra-

mot az iskola összmunkájába beépítve valósítjuk meg, az alábbiak szerint:

Rendhagyó osztályfőnöki órák, felvilágosítás, elrettentő példák, cselekvési terv.

Rendhagyó szülői értekezlet, melyhez a rendőrség és drogambulancia segítségét kérjük.

Prevenciós jellegű szabadidős programok, vetélkedők.

Kiadványok, plakátok feltüntetése.

Csoportos beszélgetés, filmvetítés, szerepjátékok.

Internet hozzáférés drogprevenciós programokhoz.

Szakirodalom, bibliográfia növelése a könyvtárunkban.

Kapcsolatfelvétel a drogambulanciával.

A fentiek végrehajtása érdekében a jelzőrendszer tagjaival folyamatos kapcsolatot kell tartani, így az iskola-

orvossal, védőnővel, testnevelőkkel, ifjúságvédelmi-felelőssel, osztályfőnökökkel, rendvédelmi szervekkel,

mentálhigiénikussal, pszichológussal.

1.6.7. A sajátos nevelési igényű tanulók többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelése,

oktatása

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajá-

tos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intéz-

mény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beil-

leszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az aláb-

bi tényezők biztosítják:

- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos

nevelési igényű tanulók fogadására.

- Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs

szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, mód-

szerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési

igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyer-

mek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, mód-

szerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas

szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű

tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a dif-

ferenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;



116

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be-

építi, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján -

szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a

pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a ta-

nuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai ta-

nár/terapeuta az együttműködés során

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakí-

tására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltozta-

tást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,

tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz

az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus ta-

pasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesz-

tési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a ta-

nuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes

gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógype-

dagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési

tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

A többségi iskolában történő együttnevelés

A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést

igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre:

A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van.

Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskolá-

iban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szol-

gáltatás.

A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciá-

lis elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a kö-

vetelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító

pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

SNI-s tanulókra vonatkozó kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozás

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138. § (2) bekezdése szerint az Nkt. alapján integrált oktatás esetén

heti 5,5 órát kell biztosítani habilitációs foglalkozásokra az iskolában integráltan oktatott SNI-s tanulók

számára.

Az (5) bekezdés szerint ezen óraszám legfeljebb 75 %-a a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését

szolgáló felzárkóztató foglalkozások tartására fordítható. Ennek megfelelően két tanulónk számára heti 4,5



117

órában érettségi előkészítő foglalkozást tartunk matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom és angol

nyelv tantárgyakból. Ezen kívül egy tanuló számára tehetséggondozó foglalkozást informatika tantárgyból.

A törvény által meghatározott időkeret 25 %-ában külső gyógypedagógus tart pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozást a tanulók számára.

A tantestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanulók fejlődésének ismereté-

ben a döntést meghosszabbítani, vagy módosítani.

Az intézmény és a nevelőtestület feladatai a HH/HHH tanulók esélykompenzációja érdekében

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az iskola célja, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását és társadalmi

integrációját segítse, biztosítsa számukra a tanulásban való cselekvő részvételt.

A tanulóiesélyegyenlőség megteremtésének alapja az iskolában a szegregációmentesség, az egyenlő bánás-

mód elvének megvalósulása, a diszkrimináció-mentesség, és a tanulók közösségbe való integrációjának le-

hetősége.

Az iskolánkban tanító pedagógusok kiemelt feladatuknak tekintik a hátrányos helyzetű és a

halmozottanhátrányos helyzetű valamint a veszélyeztetett tanulók segítését.

A tanulók fejlesztését elsősorban a tanítási órákon - az egyéni haladási ütemet segítő -differenciált- és koo-

peratív tanulásszervezéssel segítik a tanárok.

A tanórán kívüli foglalkozás keretében az érintett tanuló– életkornak megfelelő – önálló kreatív tevékenysé-

gére épülő foglalkozásokon vehet részt és megismerheti a tanulási motivációt elősegítő ésfenntartó tevé-

kenységformákat és módszereket.

A pedagógiai munka folyamán e tanulók esetében is kiemelten fontosnak tartjuk a tanulói erősségekre épülő

motivációt, a dicséretet és jutalmazást, illetve a megerősítő légkört.

Iskolánkban a pedagógusok támogatják a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségbe

való beilleszkedését, együttműködve az iskolalelkésszel és iskolapszichológussal, szem előtt tartva a tanuló

szociális helyzetét, tanulási és egyéb nehézségeit.

További a hátrányos helyzet csökkentését támogató tevékenységeink:

- az osztályfőnök egyéni támogatása,

- iskolalelkésszel való beszélgetés

- iskola védőnői szolgálat segítsége,

- tanulási nehézségek során eseti korrepetálás,

- drogprevenciós programok szervezése,

- szülőknek tanácsadás szükség szerint,

- kapcsolattartás társintézményekkel (pl: kollégiumok),

- pályázatok folyamatos figyelemmel kisérése és aktuális pályázatokon való részvétel

- egészséges életmód megismertetése (pl: egészségnap keretében),

- közös iskolai programokban való részvétel támogatása,

- új szakmai módszerekmegismetetése a pedagógusok számára.



118

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlá-

sának rendje

A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos esemé-

nyekről, eredményekről, tervekről. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon ismertetik a tanulókat érintő

változásokat, és kikérik a tanulók véleményét.

Iskolánkban évek óta jól működő diákönkormányzat látja el tanulóink érdekképviseletét, szervezi a szabad-

idős tevékenységet. Az iskolai diákönkormányzat szervezeti felépítését, működését, a tanulói jogokat és

kötelességeket, a véleménynyilvánítás formáit, helyeit és saját hatáskörű feladatait a diákönkormányzat

szervezeti és működési szabályzata rögzíti, melyet a tantestület hagy jóvá.



változásokat, és kikérik a tanulók véleményét. A tanulói véleményeket az osztály diákbizottságok továbbít-

ják az iskolai diákönkormányzat felé.

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának

formái

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a

diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják, a Házirendben és a Szervezeti és

Működési Szabályzatban leírtak szerint.

- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat veze-

tőségének ülésén

- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diák-

önkormányzat faliújságján keresztül

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon

A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus fejlődés feltételeit

a családban, ennek hatásai kétség kívül lemérhetők felnőtt korban is. A szülők segítik a család keretében a

gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a

társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élménye-

it.

Tanuló–pedagógus: minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a tanuló életkörülményeit, pszichi-

kumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is amelyek felett –

közvetlenül – nincs hatalma.

Tehát a személyiség megismerése, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése az őszinte együttműködés alap-

ja.

A kollégium és az iskola együttműködésének alapja a fiatal iránt érzett közös nevelési felelősség, feltétele a

közös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség.

Az együttműködés eredménye a nevelés egysége

Szülő és pedagógus:

Fogadóóra

Nyílt napok nyílt órák

Egyebek: levél, telefon, értesítő útján való kapcsolattartás



119

Személyes tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról

Tanuló és pedagógus:

Tanórák

Tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények

IDB, ODB

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgaszabályai

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltétele-

ként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni a tanuló,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven taní-

tási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgy-

ból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó

vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbö-

zeti vizsgát azokból a tantárgyakból kell tennie, amelyeket korábban nem tanult.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint

kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló és javítóvizsga az alábbi részekből állhat:



120

Írásbeli vizsga:

a rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként 45 perc

egy vizsganapon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet tartani

a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.

Szóbeli vizsga:

egy tantárgyból egy vizsgázó maximum 15 percig felel

minden vizsgázónak legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani

a tétel kifejtéséhez szükséges segédanyagokat a vizsgázó választja ki a vizsgán, a segédanyagokról a

vizsgáztató tanár gondoskodik

egy vizsganapon legfeljebb 3 szóbeli vizsgát lehet tartani

az egyes tantárgyak között legalább 15 perc pihenőidőt kell biztosítani a vizsgázó számára.

Gyakorlati vizsga

a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről

a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni

A vizsga reggel 8 órától délután 18 óráig tart.

A vizsgabizottság minimum három főből áll. (elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár)

A vizsga anyagát (jegyzőkönyv, tételsor, feladatlapokat) iktatva, az iskola dokumentumai között, tárolni

kell.

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagó-

giai programjában található követelményrendszerével.

A vizsgatárgyak részei

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket

tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Hittan SZÓBELI

Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT


Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI


Hittan ÍRÁSBELI SZÓBELI

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI

Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI



121

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Hon- és népismeret SZÓBELI


Informatika SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és

gyakorlat

GYAKORLATI


KÖZÉPISKOLA


Irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI


Hittan ÍRÁSBELI SZÓBELI

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI

Média ÍRÁSBELI SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

Szakmai tantárgyak ÍRÁSBELI SZÓBELI


Informatika SZÓBELI GYAKORLATI


1.10. Felvétel, átvétel és továbbhaladás a gimnáziumban és szakképzésben

A tanulók felvételének elvei:

A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi.

Beiskolázásunkat nem köti körzethatár.

A felvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételt, hitéletét és a tanuló

vagy családja életkörülményeit, életsorsát mérlegeljük, az alábbiak szerint: az Nkt 32. § (1) bekezdé-

se alapján iskolánk vallási és világnézeti tekintetében elkötelezett intézményként működik. Követke-

zésképp a felvétel kritériumai – a fent említett törvény értelmében – az alábbiak:

- a katolikus vallási törvények betartása

- a tanuló keresztség szentségében való részesülése

- a szülők szentségi házassága

- papi ajánlás – a gimnáziumi, szakközépiskolai és kollégiumi tagintézményeknél.

Négyosztályos gimnázium

Az általános iskola 8. osztályát végző tanulók jelentkezését várjuk.

Felvételi követelmény: legalább 3,8-as átlageredmény.

Hitélet, vallásosság.



122

Felvételi vizsgát nem tartunk.

Iskolánkba jelentkezni, csak az általános iskolák által kiadott jelentkezési lapokon lehet. Jelentkezési

határidőt a minden évben megjelenő „Tanév rendjéről” szóló rendelet határozza meg. A jelentkezési

lapon fel kell tüntetni az intézmény OM azonosító számát.

Elbeszélgetés van a jelentkező tanulókkal és szüleikkel.

Hatosztályos gimnázium




Iskolánkba jelentkezni az általános iskolák által kiadott jelentkezési lapokon vagy személyesen lehet.

Jelentkezési határidőt a minden évben megjelenő „Tanév rendjéről” szóló rendelet határozza meg. A

jelentkezési lapon fel kell tüntetni az intézmény OM azonosító számát.

Elbeszélgetés van a jelentkező tanulókkal és szüleikkel

Szakgimnáziumi képzés


Felvételi követelmény: legalább 3.00-as átlageredmény.



Iskolánkba jelentkezni, csak az általános iskolák által kiadott jelentkezési lapokon lehet. Jelentkezési

határidőt a minden évben megjelenő „Tanév rendjéről” szóló rendelet határozza meg. A jelentkezési

lapon fel kell tüntetni az intézmény OM azonosító számát.

Elbeszélgetés van a jelentkező tanulókkal és szüleikkel.

A felvételi módjáról és időpontjáról minden évben országos felvételi tájékoztatóban, Görög Katolikus Szem-

lében, iskolai és egyházmegyei honlapon és a helyi újságban is közlünk információkat.

A nyílt napot minden évben október és december közepén szervezzük.

Iskoláról, jelentkezésről, a felvételiről felvilágosítás kapható közvetlenül is az iskola elérhetőségein

Átvétel más intézményből

Az átvételnél a felvétel elvei szerint járunk el, továbbá:

• Ha az adott osztály létszáma engedi – elsősorban a tanév befejezése után –biztosítjuk a más iskolába

járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét.

• Az átvételről - elbeszélgetést követően - az igazgató dönt az igazgatótanács és az érintett osztályfő-

nök véleményének kikérésével.

Az átvétel eljárásrendje:

• Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak és az óraszámok

összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát. A

belépő tanuló esetében a szaktanárok 4 héten belül szint felmérőt végeznek. Sikertelenség esetén a

szaktanárok kezdeményezhetik az osztályozó vizsga letételét féléven belül.

• Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az

átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának.

• A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez

kaptuk.

• Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be

iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát.

• Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló ed-

digi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti

vizsga eredményességét.



123

• Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban

szervezzük meg.

• Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alap-

ján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.

• Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai

szerint pótolnia kell.

• Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem

felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán

teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elő-

ző évfolyamra beiratkozni.

Az iskolaváltás elutasítása:

• Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkó-

zunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást ki-

zárja, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul.

Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét.

• Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni – különösen a felsőbb

évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy ered-

ményes különbözeti vizsgát tesz.

• Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szin-

tet, az átvételét elutasítjuk.

Ha az Nkt 32. § (1) bekezdése alapján vallási és világnézeti tekintetében elkötelezett intézményi kö-

vetelményeknek nem felel meg.

1.11. Az elsősegélynyújtásialapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órák keretein belül (osztályfőnöki, biológia-

egészségtan, fizika, kémia, testnevelés óra, gyakorlati képzés) valósul meg. Az osztályfőnöki tanterv tartal-

mazza évfolyamonként három órában az elsősegélynyújtás tanítási anyagát.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy tanulóink képesek legyenek szakszerű elsőse-

gélyben részesíteni a sérült, balesetet szenvedett személyt, vagy olyan személyt, aki életét vagy testi épségét

közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került. Ennek érdekében el kell érni, hogy tanulóink elméletben és gya-

korlatban is elsajátítsák az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen,

melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) al-

kalmával is tudnak használni.

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

– ismerjék fel a vészhelyzeteket;

– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.



124

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal

rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások kere-

tében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése

érdekében:

– az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az If-

júsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

– tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való je-

lentkezését.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia / Természetismeret/ Szakmai gyakorlat - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia/ Természetismeret/

Szakmai gyakorlat

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika/ Természetismeret/ Szakmai gyakorlat - égési sérülések

- forrázás

Testnevelés - magasból esés

– az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési bale-

set esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásá-

nak helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel

kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

– szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

– minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos

Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egye-

sületének bevonásával;

– évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap

(témanap) szervezése a tanulók számára.



125

2. A SZÉKHELYINTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

2.1. A választott kerettanterv

Képzési szerkezet – gimnáziumi képzés

négy évfolyamos gimnáziumi képzés, általános tantervű (emelt óraszámú idegen nyelv)

négy évfolyamos gimnáziumi képzés, emelt szintű oktatás biológia-kémia tantárgyakból

négy évfolyamos gimnáziumi képzés, emelt szintű oktatás informatika tantárgyból

hat évfolyamos gimnáziumi képzés

Képzési szerkezet – szakgimnáziumi képzés

Iskolánkban 4+1 évfolyamos szakgimnáziumi képzés folyik. Tanulóink jelentkezésének, egyben középisko-

lai pályafutásának alapvető célkitűzése az alábbiak:

a 4 évfolyamos képzési szakasz végén érettségi vizsgát tegyenek, méghozzá úgy, hogy az lehetőséget

nyújtson számukra felsőfokú tanulmányok folytatására,

a 4 évfolyamos képzési szakasz ideje alatt olyan szakmai előkészítő képzés biztosítása, mely lehető-

vé teszi számukra, hogy az érettségi után iskolánkban vagy egy másik szakképző intézmény szak-

képzési rendszerében bekapcsolódjanak,

A szakgimnáziumi képzés keretében a tanulóink a következő ágazatokban tanulhatnak jelenleg:

mezőgazdasági ágazati képzés

vendéglátóipar ágazati képzés

A szakgimnáziumi képzésben fontos hangsúlyt kap az idegen nyelv és az informatika oktatása. A helyi tan-

terv követelményei lehetőséget biztosítanak minden szakgimnáziumi tanuló számára, hogy a képzés ideje

alatt nyelvvizsgát tehessen, illetve bekapcsolódjanak az ECDL Start rendszerbe Továbbtanulás vagy szak-

képzésben való részvétel bármely szakmacsoportban lehetséges.

Székhelyintézményünk tantervét az alábbiak szerint készítette el:

a négyévfolyamos gimnázium számára az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete

a hatévfolyamos gimnázium számára az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 4. melléklete

kifutó rendszerben a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI

rendelet 6. melléklete

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára (továb-

bá a kizárlóag szakképzési évfolyamok számár a szakmai idegennyelv tantárgy vonatkozásában)


51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 9. melléklete (az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rende-

let 14. mellékletéül)

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgyak Gimnázium

7-8

Gimnázium

9-12

Szakgimnázium

9-12

Biológia – egészségtan B B

Fizika B B

Kémia B B



126

Ének-zene A A

A székhelyintézmény helyi tantervi óratervét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2.2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások

A minisztérium által kidolgozott kerettanterv minden tantárgy esetében az éves óraszám 90%-át fedi le. A

maradék 10 %-ot az adott tantárgy esetében a szaktanárok szabadon használhatják fel gyakorlásra, rendsze-

rezésre, összefoglalásra, számonkérésre. A szabad órasávokat az adott képzéstípus helyi tantervei tartalmaz-

zák

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv,

munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben

szerepelnek.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van, a mate-

matika, a testnevelés, a szakmai tantárgyak és a vizuális kultúra esetén.(pl: körző, vonalzó, számológép, tor-

nafelszerelés, gumicsizma, munkaruha, metszőolló, rajzeszközök,)

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a

nevelők szakmai munkaközösségei illetve, az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a

tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok a következő szempontokat

veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, ame-

lyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak na-

gyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomta-

tott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos

helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

2.4. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítá-

sának részletes szabályai




127

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesz-

tése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hang-

súlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó neve-

lés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben –

a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés

megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.


egyéni tanulási módszereit és szokásait,


lesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzá-

járulni,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele,

az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási techniká-


A középfokú nevelés-oktatás szakasza, a 9–12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A középiskolában az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai ta-

nulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, probléma-

kezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állan-

dó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhang-

ban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.

Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájé-

kozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek,

kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen

munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttmű-

ködése az iskolával.

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak

kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú,

szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfele-

lően készítse fel a továbbtanulásra;

a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társada-

lomba való majdani beilleszkedésre;

alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;

magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képessé-

gét, készségét és a kreativitását;

a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megér-

tés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;

elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;

a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és sza-

badidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi kommu-



128

nikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a

szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;

a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség érté-

két;

jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak,

emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, biza-

lom, megértés, türelem, igazságosság;

a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;

a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs

képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;

a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállító-

dás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;

a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára

elérhetővé váljon,

az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az

alapműveltség kialakításához;

alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;

ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;

legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önural-

mat, toleranciát másokkal szemben;

személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;

alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket.

2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai

A tantárgyválasztás célja, szabályai

A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi

vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés.

A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes.

Egy tanuló legfeljebb két tárgyat választhat. A választott tantárgy heti óraszáma 2. A választott tantárgyra

való jelentkezés 2 évre szól.

Emelt szintű felkészítés

Matematika emelt szintű felkészítés esetén egységes képzés folyik. A többi tárgyból az évfolyamban kötele-

ző óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják

el az emelt szintű tananyagot.

Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös

osztályzata volt. Ettől eltérni az igazgató írásbeli engedélyével lehet.

A tantárgyválasztás eljárásrendje:

A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javasla-

ta alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógai Programban meghatározott érettségi vizsga-

tárgyakat.

A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő

választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a

tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik végle-

gessé.



129

A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legké-

sőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a

szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.)

A választott óra minimum 5 fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát a tanár határozza

meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében.

A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az ér-

tékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekin-

teni, mint a kötelező tanítási órát.

A tanuló alaposan indokolt esetben az igazgató engedélyével leadhatja választott tantárgyát illetve

újat választhat. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti

vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból.

A tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozásokra a diákok szeptemberben jelentkezhetnek. A felvett tanulók foglalkozáson

való részvétele kötelező.

A szabadon szervezhető tanórán kívüli foglalkozások formáiról az igazgató dönt:

az anyagi lehetőségek figyelembe vételével,

a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve,

a tanulói leterheltséget mérlegelve,

a jelentkezők számát figyelembe véve.

Intézményünk az alábbi foglalkozásokat szervezi:

tömegsport

foci, röplabda, atlétika, lábtenisz

énekkar

kántorképző

ikonfestés, rézkarc, tűzzomác szakkör

hagyományőrző szakkörök

tantárgyi tehetséggondozás

nyelvvizsga előkészítő

.

2.6. A választható érettségi vizsgatárgyak

Tantárgyak Középszint Emelt szint

Magyar nyelv és irodalom x x

Idegen nyelv x x

Matematika x x

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek x x

Biológia – egészségtan x x

Fizika x x

Kémia x x

Földrajz x x

Ének-zene x

Vizuális kultúra x

Mozgóképkultúra és médiaismeret x

Informatika x x



130

Vendéglátóipar ismeretek (ágazati) x x

Mezőgazdasági ismeretek (ágazati) x x

Testnevelés és sport x x

Hittan x

2.7. Az érettségi vizsgatárgyak érettségi vizsga témakörei

A székhelyintézmény vonatkozásában az érettségi vizsgatárgyak vizsgakövetelményeit a 2. sz. mellék-

let tartalmazza.

Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsga-

tárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatá-

rozott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bi-

zonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből kö-

zépiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési felté-

telt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése,

továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból – idegen nyelv

esetén a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből – tehető érettségi vizsga.

Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az

adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmá-

nyok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában első alkalom-

mal letett érettségi vizsga, amelyre a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdésében meghatá-

rozott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor.

2.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai

Minden iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok szá-

mára. Az ezeknek való megfelelés, vagy meg nem felelés alapelveit foglaljuk össze az alábbiakban.

A követelményrendszer három nagyobb részre osztható:

1. Tantárgyi követelmények - ezt a NAT alapján a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megméret-

tetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok.

2. Magatartási követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az

iskola házirendje tartalmazza.

3. Szorgalmi követelmények - ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi.

Az iskolai beszámoltatás követelményeit a kerettantervek, az érettségi vizsgakövetelmények, a szakmai tan-

tervek követelményei és a szakmai vizsgakövetelmények határozzák meg.

Az előzőeknél több ismeret is közölhető, de ellenőrzéskor emiatt nem érheti hátrány a tanulót.

Ellenőrzés

Szóbeli felelet: a matematika kivételével rendszeresen.

Írásbeli felelet: egy-két óra anyagát öleli fel.

Szódolgozat.

Témazáró: a téma befejezését követően legalább egy összefoglaló óra után kerül rá sor, időpontjáról

az íratást megelőzően egy héttel tájékoztatni kell a tanulókat.

Egy tanítási napon maximum két témazáró iratható.



131

Testnevelésből és rajzból a követelmények elsajátításáról gyakorlati tevékenység révén számot ad a

tanuló.

Házi dolgozat, gyűjtőmunka.

Értékelés

Legyen folyamatos, a tanulókat nevelje rendszeres munkára.

Segítse a hibák rendszeres feltárását és kijavítását, legyen tárgyszerű és segítse a tanulói igényesség

kialakulását.

Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős sze-

repe van a személyiség fejlesztésben. Ösztönzést ad fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képes-

séget, önnevelésre késztet.

Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következe-

tesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni

képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik ab-

ban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a

bizalomra építő.

Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is.

Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követel-

mény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és

számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek.

A félévi és év végi minősítés - osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükröz-

ze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbe-

li dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek stb. értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) ér-

demjegyekre történő átváltását végzik el a pedagógusok.

A tanulók értékelésének általános irányelve, hogy ne legyen lezárt, megbélyegző, közlésének módja

nem lehet sértő. Az értékelés legyen segítő, előremutató, ösztönző, személyre szóló, ami helyet kap a

tanítás órán és a tanórán kívüli tevékenységben is.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése tanév közben érdemjeggyel, félévi és tanév végi minő-

sítése osztályzattal történik.

Valamennyi kötelező- és választott tantárgyat osztályozni kell. Az évközben szerzett érdemjegyek,

félévi osztályzatok az osztálynaplóba, és a tanuló ellenőrzőjébe kerülnek, az év végi osztályzatokat a

törzslapon és a tanuló bizonyítványában kell rögzíteni.

A tanuló tudásának értékelésére 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) érdemje-

gyet, illetve osztályzatot kaphat.

Az érdemjegyek száma egy félévben legalább:

A témazárók (piros tollal kerülnek a naplóba abban a hónapban, amikor kiosztásra kerülnek) legna-

gyobb súllyal figyelembe vett érdemjegyek.

A szorgalmi, órai munkára adott érdemjegy teljes értékű.




heti 4 vagy ennél több órás tárgynál

legalább

9-10 jegy



132

A félévi és az év végi osztályzatokat a tantestület osztályozó értekezleten áttekinti. Az osztályfőnök

jelzi, ha a szaktanár által adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanév közben adott

érdemjegyek átlagától, a tantestület a köznevelési törvényben meghatározott módon jár el.

A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet

kaphat.

Ha a tanulónak a "jeles" osztályzatai mellett legfeljebb 3 "jó" osztályzata van (s ennél rosszabb osz-

tályzata nincs), a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és bizo-

nyítványban is dokumentálni kell.

Szóbeli értékelés

A tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítás-tanulási folyamatában az állandó formatív

(szóbeli) értékelés.

A szóbeli felelet után az érdemjegyet indokolja a szaktanár.

Az írásbeli munkát legkésőbb az íratás után két héttel kijavítja a tanár, kiosztja, értékeli, a tanulók

kérdéseire érdemi választ ad.

Az osztály valamennyi tanulóját az osztályfőnök félévkor és év végén a bizonyítvány osztáskor érté-

keli.

A szaktanárok a félévi és év végi lezárás előtt szóban értékelik a tanulókat, rámutatva a javítás mód-

jára, lehetőségeire, feltételeire.

Az egész osztályt érintő mérések eredményeiről tájékoztatjuk a tanulókat.

Írásbeli és szöveges értékelés

A pedagógusnak a tanulók írásbeli munkájához fűzött rövid vagy részletes megjegyzései.

A kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleit az osztályfőnök – a szaktanár kérésére is – írásban tá-

jékoztatja.

Az osztályfőnök a napló fénymásolatát elpostázza a szülőnek.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái:

a közösségben végzett tanulás,

az egyéni tanulás.

Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lé-

nyeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása.

A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége:

fontos szerepe van a tanulás tanulásában,

szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között,

nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez,

segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.

Alapelvek:

A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő.

A 9. évfolyamtól fölfelé haladva fokozatosan növekedjen a produktív jellegű feladatok aránya a rep-

roduktív típusú feladatokkal szemben.

Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy

a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak.

Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a határidő, afelhasználható

eszközök.

Rendszeresen ellenőrizve legyen.



133

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük

alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásá-

hoz a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell

figyelembe venni.

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30-40

percet vehet igénybe egy tantárgyból. Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó felada-

tok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell.

Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi

feladat.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg.

A házi feladatot mindig ellenőrizni kell.

Az el nem készített, illetve hibás vagy hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a

mulasztás okai szerint:

Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló

anyag meg nem értéséből fakad.

Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt

betegség) mulasztotta azt el.

A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Az el nem ké-

szített feladattal tudásszint nem mérhető.) A házi feladat elvégzésének hanyagságából törté-

nő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet büntetni. Ez lehet feleltetés,

a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzé-

se.

Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a

befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. Ha ez

a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan

része, amelynek elvégzésére mindenki képes.

A házi dolgozatok megírása kötelező.

A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli.

A házi dolgozatok írásának rendje és korlátai a következők:

A házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legfeljebb kéthetes határidővel adja ki.

A házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási ha-

táridőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék.

A beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kija-

vítja és kiadja a tanulóknak.

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a felada-

tot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki.

A kötelező szóbeli feladatból a tanulót a szaktanár a következő tanórán beszámoltathatja.

A szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai:

A kötelező szóbeli feladatot a szaktanár tanórán adja ki.

A kiadott feladatot a következő órán kéri számon.

Ha a tanuló a feladat kiadásakor igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az

értékelésnél nem vesszük figyelembe.



134


Az osztály- és csoportlétszámok kialakításakor az Nkt. 4. mellékletét vesszük alapul.

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk, hogy az ismereteket el-

mélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

A csoportbontás szervezési elvei:

idegen nyelv: a 9.évfolyamon az első órán szintfelmérő tesztet írnak a diákok az I. idegen nyelvből,

és a teszt eredménye alapján kerülnek a tanulók a különböző szintű csoportokba. A sávos

idegennyelv oktatásnak megfelelően a tanulóknak lehetősége van csoportok közötti átjárásra. Feltéte-

le, hogy kérvényeznie kell az intézmény igazgatójánál a szaktanárral való egyeztetés után, illetve

szintfelmérő dolgozatot kell megírnia a tanulónak.. Ha az adott magasabb nyelvi szintet eléri, akkor

léphet egy nyelvi szinttel fentebb. Indokolt esetben haladó csoportból kezdő csoportba is átkérheti

magát a tanuló, ha az egyéni nyelvi készségeinek a fejlesztését hatékonyabban szolgálja.

A csoportok félévkor és évvégén szintfelmérőt írnak.

A helyi tanterv követelményeit teljesítve, a tanuló osztályozó vizsgát tehet.

A II. idegen nyelvnél a csoportbontásnál elsősorban órarendkészítési szempontokat veszünk figye-

lembe.)

informatika: elsősorban órarendkészítési szempontokat veszünk figyelembe (bejáró és kollégista

bontásban).

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál

szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség

által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a

mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai

foglalkozás lenne.

Az osztályba sorolás szempontjai: az idegennyelv-választás, fiú-lány arány, helyi-vidéki arány.

Kötelező jelleggel csoportbontást alkalmazunk a szakmai gyakorlatok esetében, az Nkt. 25. § (7) bekezdésé-

ben foglaltak szerinti eltéréssel: „maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó

engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, ... A szakgimnáziumban és a szakközépiskolában a gya-

korlati képzésre vonatkozó maximális csoportlétszám legfeljebb ötven százalékkal átléphető, ha a gyakorlati

képzés tanteremben folyik.”

SNI-s tanulóink számára egyéni foglalkozásokat tartunk az érettségi tantárgyak oktatására. BTM-es tanu-

lónknak fejlesztő foglalkozásokat tartunk a Pedagógiai Szakszolgálat szakmai véleménye alapján meghatá-

rozott tantárgyból és óraszámban.

2.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultú-

rájának megismerését szolgáló tananyag

A településen élő nemzetiségek kultúrájának, történelmének megismerése tantárgyközi feladat, az osztályfő-

nöki, a történelem, a magyar, a földrajz tantárgyi keretein belül integrálva valósul meg. Tanórán kívüli prog-

ramok keretében lehetőséget teremtünk diákjainknak, hogy egyénileg és szervezett formában is látogathas-



135

sák ezen népcsoportok rendezvényeit, részt vehessenek ismeretterjesztő előadásokon, bekapcsolódhassanak

a kisebbségi önkormányzatok munkájába. Tanulóinkat a kultúrák egyenrangúságának és az EU jelmondatá-

nak szellemében (Egység a különbözőségben) neveljük. Iskolánkat a vallási és etnikai identitás maximális

tisztelete jellemzi.

2.11. Egészségnevelési és környezetnevelési program

Mindezek alapján megalapozott elképzelésünk és törekvésünk az, hogy a mi iskolánk az egészséges élet-

módra, illetve környezetünk tisztaságának megóvására nevelő, tanító iskola legyen.

2.11.1. Egészségnevelési program

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó,

tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást

és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű

egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

A prevenció területei:

A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására

az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők

korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egés-

zségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősí-

tésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a

mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és

a családi élet alakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbizton-

ság megvalósítása. Az iskoláknak a fent említettekben azaz a primer prevencióban van jelentős szerepe.

Helyzetelemzés:

Iskolánkban szakmailag jól felkészült, állandóan megújulni kész, a munkájukban igényes, jól összeszokott,

az oktatásról-nevelésről hasonlóan gondolkodó pedagógusok dolgoznak. Az oktatási nevelési folyamatban

lehetőségükhöz mérten mindent megtesznek az egészséges életre nevelés érdekében. Ezek fő színterei jelen-

leg: osztályfőnöki óra, szakmai alapozó órák, biológia óra, kémia óra, testnevelés óra, technika és életvitel

óra , földrajz óra , ének-zene óra. A tanulók számára biztosított a napi testedzés lehetősége a délelőtti testne-

velés órákon és délutáni szabadidő eltöltésében.

Az iskolánk jó kapcsolat kiépítésére törekszik a Nevelési Tanácsadóval, iskolaorvossal. Védőnővel, Család-

segítő Szolgálattal, Polgármesteri Hivatallal. További kapcsolatok: ÁNTSZ, iskola-egészségügy, fogászati

részlege, Vöröskereszt helyi szervezete.

A tanulóink részére folyamatosan szervez iskolánk különböző felvilágosító, illetve prevenciós programokat,

külső szakértő segítségével. A nevelési program keretén belül igen fontosnak tartjuk a megelőzést, az egés-

zséges életmódra nevelést, a dohányzás, alkohol és drog egészségkárosító hatásairól szóló előadások szerve-

zését.

Egészségvédő programjaink megvalósításához a körzeti vezető védőnő és iskolánk orvosa segítségét kérjük.

Erőforrások:

Osztályfőnökök és a szaktanárok: oktató-nevelő munkán túl kiemelt feladatuk a személyes példamutatás. Az

osztályfőnöknek meghatározó szerepe van a szülővel való kapcsolattartásban is.

Iskolaorvos: segítségnyújtás a felvilágosító illetve prevenciós feladatokban. A beiskolázáskor szűrik tanuló-

inkat. Vizsgálják az egészségügyi szakmai alkalmasságot és általánosan a tesi egészséget.

Diákok: pozitív tudatformálás (védem az egészségemet)



136

Technikai dolgozók: a tisztaság biztosítása.

Szülők: A szülők megnyerése elkerülhetetlen, nélkülük a program nem megvalósítható. Különböző progra-

mok szülői kezdeményezésre is indulhatnak. (pl. gyümölcsnap).

Általános hosszú távú célok:

Egészségvédő szemlélet és egészségfejlesztő magatartás alakítása:

- képes legyen a tanuló kifejteni véleményét az egészség értékéről, éljen e szerint

- legyen képes érvelni valamely magatartás, szokás, viselkedés, kapcsolat egészséges vagy hibás

voltáról

- ismerje és alkalmazza szervezete edzésének programját

- vállalja tudatosan az egyéni felelősséget saját és társai egészségéért

- tudja és alkalmazza a helyes táplálkozás és a kulturált étkezés szabályait

- kedvezőtlen körülmények között is legyen képes az egészséges megoldás választására

- utasítsa el az egészségre káros szokásokat (dohányzás, alkohol – és drogfogyasztás, egészségre

káros szórakozások. Felelőtlen szexuális kapcsolatok), tudjon ezekkel szemben érvelni

- szerezzen gyakorlatot a mindennapos egészségvédelem megvalósításában

- otthoni és iskolai környezetében óvja a környezet tisztaságát

- tudja, hogyan veheti igénybe az iskola-egészségügyi alapellátást, legyen kész és képes egészsé-

gével, serdülésével, szexuális problémáival megfelelő időben szakemberhez fordulni és tanácsait

megfogadni. Tudja alkalmazni a fertőzés megelőzésének szabályait.

- Tartsa meg a baleset megelőzés szabályait (célból következő feladat)

- Egészséges, biztonságban élő, edzett fiatalság nevelése. Ehhez anyagi szükséglet, az osztályter-

mek megfelelő bútorzata, testnevelés színhelyének balesetmentessége.

Nevelési célok és feladatok az egészségnevelési programban:

- óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot

- segíti az általános iskolából középiskolába való átmenetet

- fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb környezet ér-

tékei felé

- folyamatosan fejleszthetendő a felelősségtudat, kitartás, gazdagodik az érzelemvilág

- mintákat ad az ismeretszerzéshez, megalapozza a tanulási szokásokat

- törődik a hátrányok csökkentésével. (szociális háttérből adódó, kulturális környezetből adódó)

- középpontban a személyiség sokoldalú fejlesztése

- kiemelt terület : test és lélek harmonikus fejlesztése

Fő feladatok:

- az egészséges életmód alapozása

- mozgáskultúra alapozása

- egészségnevelő jó szokások alapozása

- önismeret fejlesztése

- társas kapcsolatok alakítása, igényfejlesztés

Testi egészségre nevelés:

Egészséges életrend: Alakítsuk ki a tanulókban az egészségügyi szabályok megtartására való igényt (regge-

li torna, testnevelés óra, szabadban töltött idő mind az egészséget erősíti). Tudatosítsuk bennük, hogy az

egészséges szervezet eredményesebb a tanulás terén is. A napirend betartása (időben lefekvés, felkelés,

rendszeres tisztálkodás, pihenés). A nevelők, szülők segítsége elengedhetetlen.

Egészségügyi szabályok: Személyi higiénia szabályainak megismerése, Legyen igénye a tisztaság iránt

(személyi tisztaság, környezet – higiéné, tanterem, folyosó, iskolaudvar, otthon), Tudja, hogy az alkohol, a



137

dohányzás ártalmas. Soha nem fogyassza ezeket! Ismerje az időjárásnak megfelelő öltözködést. A figyeljen

a helyes testtartás szabályaira. Figyeljen taneszközeinek rendjére, tisztaságára.

Edzettség: Kedveltessük meg a természetet, a szabadban tartózkodást. Tudja, hogy aki edzett, jobban tűri az

időjárás viszontagságait. Naponta töltsön két órát a szabadban. Legyen igénye a rendszeres testmozgásra

(testnevelés órákon teljesítse a követelményeket). Tudjon úszni (lehetőleg szabályosan), ismerje, hogy mi-

lyen felszerelés szükséges egy egynapos kiránduláshoz.

Védekezés betegség és baleset ellen: Tudja, hogy a betegség és a baleset ellen védekezni kell, hogy a pi-

szok, a szemét betegséget terjeszt, a tisztaság pedig megóvja attól. Ne érintkezzen fertőző betegekkel. Ha a

keze piszkos, mossa meg. Figyeljen arra, hogy nemcsak önmaga ne fertőződjön, de ő se fertőzzön meg má-

sokat. Tudja, hogy az orvos, a védőnő, a mentők, a tűzoltók a segítségére vannak, ismerje értesítési lehető-

ségeiket. Ismerje és tudja, hogy a betegséget kezdetben könnyebb gyógyítani, ha nem érzi jól magát, azonnal

forduljon szüleihez, nevelőihez. Tudja, hogy a technikai eszközök balesetveszélyesek. Ismerje a könnyű

sérülések alapvető ellátását. Ismerje a gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályait.

Testi egészségre nevelés: egészséges életrend, egészségügyi szabályok, edzés, testnevelés, sport, védekezés

betegség, baleset ellen. Legyen kész napirendjét önállóan összeállítani, az esetleges váratlan eseményekhez

igazítani. Ismerje a nemi higiénia alapvető szabályait. Lelje örömét a testmozgásban. Legyen képes könnyű

fizikai munka végzésére. Gyakorlatban sajátítsa el az elsősegélynyújtás alapvető szabályait.

Lelki – szellemi egészségnevelés: AIDS prevenció. A káros szenvedélyek megelőzése érdekben elengedhe-

tetlen a nevelők példamutatása. Óvakodjon az egészségre káros szokások kialakításától (alkohol, dohányzás,

drog).

A szociális életre nevelés: Szexuális felvilágosítás, a nemek közötti kulturált viselkedés, párkapcsokat és

nemi kapcsolat, védekezés a fertőzés és a nem kívánt terhesség ellen.

DROG: külön kiemelt szerepet kap. Tanulóinknak tudniuk kell, hogy ezek káros függőséghez vezetnek.

Lelki –szellemi egészségre nevelés:

A lelki vagy szellemi problémákkal küzdő gyermek nevelése, oktatása speciális eljárásokat igényel.

Ezeknek gondozására egyénre szabott tervekre van szükség, melyet a pedagógus fejlesztőpedagógus, pszic-

hológus, logopédus, gyógypedagógus segítségével tud elkészíteni és alkalmazni. (pl. neurotikus, félelmi –

szorongásos, agresszív, beszédhibás, szellemi fejlődésben elmaradt gyermek).

Közösségi magatartásra nevelés: Tudja, hogy a közösség fegyelmezett szervezet, amely közös célok felé

igyekszik. Önmaga céljait próbálja összhangba hozni a közösség céljaival . Lássa be, hogy a közös munka

közös felelősséggel jár. A közösség minden tagja felelős a másik magatartásáért. Legyen tisztában azzal,

hogy a helyes közösségi magatartás az emberek iránti tiszteletteljes humánus magatartást követel.

Szociális hátrányok enyhítése:

- szülők, szociális, egészségvédő helyzet felmérése (gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi felelősök

bevonása)

- szülők anyagi támogatásának elősegítése

- egyéni bánásmód azon tanulóknak, akiknek szülei alkoholisták, munkanélküliek, stb.

- segítségnyújtás közügyekben való eljáráshoz

- a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat további erősítése

- az iskola nevelési programjához kapcsolódó szolgáltatások ingyenességének biztosítása

Gyermek- és ifjúságvédelem:

- A gyermek különleges jogvédelme

- A gyermek joga az élethez a legjobb egészségi állapothoz

- A családban való nevelkedéshez való jog

- Gyermek joga a szociális biztonsághoz

- Az oktatáshoz, művelődéshez való gyermeki jog

- A fizikai és lelki durvaság elleni védelem joga



138

- Kábítószer-fogyasztás elleni védelem

Együttműködés szülőkkel:

- Együttműködési program, osztályszülői, iskolaszülői értekezletek keretében.

Iskola egészségügyi szolgálattal való kapcsolat:

- Az egészségfejlesztő munkába bekapcsolódik az iskola védőnője és a körzeti védőnő

- Egészségügyi dolgozók segítségével előadások szülőknek, diákoknak, vetélkedők szervezése

- Orvos, védőnő, tanácsadási lehetőségeinek szervezése szülők részére

Fogadó órák (meghatározott napokon)

A fogadóórákat az iskola folyosóján lévő hirdető táblára tesszük ki. Előre meghatározott napokon fogadó-

órákat tart:

- igazgató

- nevelőtestület

- Nevelési Tanácsadó

Mindennapos iskolai testedzés program:

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi – lelki fejlődé-

sének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségneve-

lés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt

fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi

sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

- minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban

- minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és lég-

ző rendszer megfelelő terhelése

- minden testnevelés órán van gimnasztika, benne biomechanikailag helyes testtartás kialakítását

és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna.

- a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figye-

lemmel a fittség mérésének testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

- minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az elté-

rő adottságú tanulóknak is

- a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban

- a testmozgás- program életmód – sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat,

amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében)

A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

Órarendbe iktatott forma:

- a tanítási órákon néhány perces mozgásos feladatot kapnak a tanulók (ez minden tanítási óra ke-

retén belül megvalósítható)

- a tanítási szünetekben lehetőséget biztosítunk a szabad levegőn történő mozgásra, sporteszkö-

zökkel történő játékra

Egyéb módszerek: - a testnevelési órákat nem tartalmazó napokon szervezett sportfoglalkozásokat kínálunk

tanulóinknak (úszás, korcsolyázás).

További célok:

Részvétel: tanfolyamokon, továbbképzéseken, kortársoktatók bevonása a felvilágosító munkába.



139

Minőségfejlesztés: a tanév elején a tanmenetek tartalmazzák az egészségnevelési programokat. Kiemelten az

osztályfőnök tanmenete.

Iskolánk jövőképe: Az iskola tanulói az egészséget pozitív értéknek tekintsék. Tudják, hogy az egészség

egyik legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai,

mentális és szociális jólétet. Képesek legyenek arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egés-

zségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen.

2.11.2. Környezetnevelési program

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környeze-

tük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figye-

lembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

- megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élet-

telen környezettel;

- kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

- felkelti az igényt, képessé tesz:

- a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;

- összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megérté-

sére;

- a problémák megkeresésére, okainak megértésére;

- kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;

- az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;

- a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

(KöNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, ame-

lyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának

megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés

hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelem-

ben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)

Helyzetelemzés, helyzetkép:

Iskolánk épületei iskolává alkalmas épület használatbavételi engedéllyel rendelkeznek, az Állami Népegés-

zségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Katasztrófavédelem és a közlekedésfelügyelet szakhatóságok hozzájá-

rulásával is rendelkezünk. Technikai felszereltségünk a 11/1994. MkM rendeletnek megfelelnek, de mint

olyan, folyamatos fejlesztést igényel.

Erőforrások:

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az iskolai élet részt-

vevői egymással, – és lehetőség szerint minél több – külső intézménnyel, különböző szervezetekkel jó mun-

kakapcsolatot alakítsanak ki.

Iskolavezetőség: Az iskolavezetés elkötelezett a környezeti nevelési programok kidolgozása, minőségi

megvalósítása iránt. A programok végrehajtásához anyagi forrásokat keres, a programot megvalósítók szá-

mára ösztönző rendszert dolgoz ki. Az iskolavezetősége minden feltételt biztosít a környezeti nevelés meg-

valósítására.

Tanárok: Az iskola valamennyi pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példa érté-

kű legyen a tanulók számára. Célszerűnek tartjuk, hogy alakuljon környezeti nevelési munkacsoport. A kol-

légák feladata lesz az éves munkaterv összeállítása, a megvalósítható kezdeményezések összehangolása. A

kerettantervi és a szakmai tantervi előírásokhoz igazodva a tananyag feldolgozása során adott témához kap-



140

csolódóan történik a környezeti nevelés. Elsődlegesen a természettudományos tantárgyak és a szakmai tan-

tárgyak keretén belül történik mindez, de jelen van az osztályfőnöki órákon, az ember és környezete, rajz

órákon is. A természettudományos tantárgyak oktatói így - a helyi tantervben meghatározott módon - a ter-

mészettudományos tantárgyak összhangjának megteremtésével szervezik a tanulási folyamatokat. Az iskola

minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával és munkájával példát mutasson a tanulók

számára. A pedagógusok a környezeti nevelési programban meghatározottak alapján saját tantárgyaikba

beépítve tanítják a környezeti vonatkozású ismereteket.

Diákok: A tanulókban még nem tudatosodott, hogy környezetükkel való kapcsolat minőségi kialakításához

tanulási hely és alkalom a saját iskolájuk. Még nagyon sok közös feladat elvégzése szükséges környezetba-

rát magatartásuk alapozásához, és fejlődéséhez. Igaz, hogy értelmes célok érdekében mozgósíthatók, és ké-

szek az együttműködésre. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, tevékenyen

vegyen részt az iskola éves környezeti programjában.

Adminisztratív dolgozók: Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.

Technikai dolgozók: Karbantartják a vizesblokkokat, világítási hálózatot, termek bútorzatát, takarítanak.

Az adminisztratív és technikai dolgozók részt vállalnak a programok technikai feltételeinek biztosításában, a

szelektív hulladékgyűjtésben, a fásítási programban, a komposztálásban, a takarékosságban (csökkentik a

felesleges papírfelhasználást, segítik a papírhulladék gyűjtését, munkájukban áttérnek a környezetbarát, digi-

tális adatrögzítésre).

Szülők: Munkánkban próbálunk támaszkodni a szülők együttműködésére (pl. megnyerjük őket környezeti

programok támogatására, felkérjük őket szakmai előadások tartására). Bevonjuk őket az iskolai környezet-

kultúra fejlesztésébe (az iskolakert ápolásába, zöldesítésébe, a teremdekorációk elkészítésébe). Fontosnak

érezzük, hogy a szülők otthon is megerősítsék az iskola által közvetített értékrendet.

Külső erőforrások: Iskolánk több tanára foglalkozik pályázatok figyelésével, de a pályázati lehetőségek egy

részét nem tudjuk kiaknázni, mert az önrész fizetésére nincs anyagi fedezetünk.

Jövőkép – alapelvek és célok:

Általános, hosszú távú cél:

- elősegíteni az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztele-

tét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezeté-

vel, kultúrájával együtt;

- hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakí-

tani a környezettel való harmóniára törekvést;

- segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;

- elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a fel-

növekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, előse-

gítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát;

- kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatar-

tást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi

alapelvvé;

- érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt;

- bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;

- képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működ-

ni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Az iskola jövőképe:

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belső és a külső tér hangulatosabb lesz, több nö-

vény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken

a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező

szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében családi környezetük-

ben.



141

Alapelvek, értékek, szemlélet:

- változó világunkban pozitív egyéni és közösségi normákhoz igazodó értékrend közvetítése.

- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi

megalapozása;

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;

- rendszerszemléletre nevelés;

- fenntarthatóságra nevelés;

- a környezetetika hatékony fejlesztése;

- érzelmi és értelmi környezeti nevelés;

- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;

- tolerancia és segítő életmód;

- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése;

- az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése;

- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;

- az egészség és a környezet összefüggései;

- helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések;

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;

- globális összefüggések megértése;

- fogyasztás helyébe életminőség;

- létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

2.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Távlati célkitűzések

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai esélyegyenlőségének biztosítása, ezáltal a társa-

dalmi beilleszkedésük elősegítése.

A szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése az oktatásban; a to-

vábbtanulási esélyek kiegyenlítése.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatások minőségének javítása.

Nyitott, kirekesztésektől mentes nevelési gyakorlat, befogadó intézményi környezet kialakítása,

melynek célja: minden tanuló képességének maximális kibontakoztatása a személyiségközpontú ok-

tatás-nevelés által.

A társadalmi és kulturális különbözőség iránti érzékenység fejlesztése

Az összetartozás, szolidaritás erősítése.

Közvetlen célkitűzések

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának támogatása.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók más társadalmi csoporthoz tartozó tanulókkal való együtt-

nevelése által a mobilitási esély növelése.

A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő tanulók iskolai mobilitásának, intézményünkbe való in-

tegrációjának elősegítése.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának, együttnevelésének támogatása.

Intézményünk kiemelten kezeli az oktatási esélykompenzáció érvényesülését, az egyenlő hozzáférés biztosí-

tásának elvét.

Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a szakmai és az infrastrukturá-

lis fejlesztésekre.



142

Szakmai célok

Az óvoda-iskola átmenet „törésmentességének” biztosítása, az átlépést biztosító módszertani kultúra

bővítése.

Diagnosztikai szűrővizsgálat az 1. évfolyamon.

Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása:

• a dokumentáltság és hozzáférhetőség megoldása

• az eredmények munkaközösségi és nevelőtestületi szintű feldolgozása

A módszertani, tantárgy-pedagógiai kultúra bővítése – projektoktatás:

• kooperatív tanulás

• tanulásvezetés

• A pedagógiai értékelés korszerűsítése, a tanulói teljesítmény „sokcsatornás” értékelése

A lemorzsolódás mértékének csökkentése

• a bukási/évismétlési arányok ne növekedjenek

• a tanulói mulasztás mértékének csökkentése

• a HH tanulók tanórán kívüli differenciált felzárkóztató foglalkozásokon, és a tanulószobán való

részvételének növelése

A továbbtanulás irányainak és arányainak javítása, az érettségit adó iskolatípusokba történő jelentke-

zés mértékének növelése

A tehetséggondozás pedagógiájának, szervezeti kereteinek erősítése:

• tehetségfejlesztő foglalkozások

• szereplési, versenyzési lehetőségek

• a motiváció érdekében a városi, megyei, regionális és az országos tanulmányi, sport és művészeti

versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerése

Táborozási lehetőségek és támogatási rendszer bővítése.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek erősítése.

Az önálló tanulást segítő fejlesztés

az önálló tanulási képességet kialakító programok,

a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások,

tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek.

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

tantárgyi képességfejlesztő programok,

kommunikációs képességeket fejlesztő programok,

komplex művészeti programok.

Szociális kompetenciák fejlesztése

közösségfejlesztő, közösségépítő programok,

mentálhigiénés programok,

előítéletek kezelését szolgáló programok.

Az esélyegyenlőséget segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek kialakítása:

szükség esetén együttműködés civil (pl. tanodai) programmal,

művészeti körök és edzések látogatottságának növelése alapítványi támogatással.

Az esélyegyenlőséget elősegítő módszertani elemek erősítése:

egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés,

kooperatív tanulásszervezés,

projektmódszer,

drámapedagógia.

Tárgyi feltételek terén:

Akadálymentesítés



143

Udvar felújítása, folyamatos karbantartása, fejlesztése

Az elavult taneszközök folyamatos cseréje.

A mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében:

Biztosítani kell az érintett körben az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést.

Az aktuális jogszabályi előírások szerint minden érintett tanulónak ingyenesen kell biztosítani a tan-

könyveket.

Erősíteni kell a hátrányos helyzetű szülők tájékoztatását lehetőségeikről, a különböző igénybe vehető

szolgáltatásokról, ismertetni kell velük az esetleges választásaik lehetséges kimenetelét, melyek be-

folyásolhatják gyermekük további sorsát.

Tájékoztatni kell a szülőket az igénybe vehető szociális kedvezmények lehetőségeiről, az igénylés

módjáról.

Ingyenes tankönyvellátás

Gyermekétkeztetés normatív kedvezményei

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Pályázatok, ösztöndíjak

Nyári táborozás

Tanulásszervezés

Főbb jellemzők

a diákok fejlettségére és fejlesztési szükségleteire kitüntetett módón figyelve differenciált tervezés,

tanulásirányítás;

fokozatosan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás;

élményszerű és problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek, kreativitást ösztönző feladatok;

az ismeretszerzés forrásainak megtapasztalása, azok eszközként történő alkalmazásainak megismer-

tetése;

a gyarapodó ismeretek rendszerbe szervezése;

a már birtokolt ismeretek, tudás aktivizálása az új tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában;

a tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában előtérbe helyeződik a tanulók együttműködésére épü-

lő – kooperatív – technikák;

diákok előmenetelét folyamatos és fejlesztő visszajelzés, értékelés segíti;

Tanulásszervezési formák

csoportmunka

differenciált csoportmunka

páros munka

egyéni foglalkoztatás

projektmódszer

A képzés szervezeti keretei lehetnek:

osztálykeret (több pedagógus)

osztályon belüli csoportbontás

évfolyamon belüli nívócsoportok

2.13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának ér-

tékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás minősítése: példás, jó, változó, rossz, a szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag.



144

A magatartás és szorgalom minősítés elveinek mindenképpen tartalmaznia kell, hogy a házirend pontjainak

betartása, jutalmazások és fegyelmi büntetések rendszere, a tanulmányi eredmények milyen mértékben befo-

lyásolják az egyes minősítéseket.

A tanév rendjét, a magatartás és szorgalom minősítésének elveit és a délutáni foglalkozások várható rendjét

az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, azt a tanulók az ellenőrző könyvbe beveze-

tik, a szülők ellen jegyzik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok a tanév első szaktárgyi óráján megis-

mertetik a tanulókkal, a tantárgy füzetébe lejegyeztetik és azt a szülőkkel ellen jegyeztetik.

A magatartás értékelésének elvei

A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet meg-

tartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcso-

lódik a közösség vezetésének munkájába. Az adott csoportban tanító tanárok 90-95%-a példásnak tarja, és a

többiek sem adnának jónál rosszabbat.

A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt

vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a

felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vi-

gyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére.

A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megis-

métlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közös-

ségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz kö-

zött ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni ma-

gatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelme-

ző intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül.

A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi

feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat,

bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen.

Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli visel-

kedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül.

Megjegyzések:

1. A fenti minősítéseket módosíthatják a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai.

2. A rendszeres templomi szolgálat a magatartás minősítését pozitívan befolyásolja.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás a tanuló szorgalma:

Ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi.

A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rend-

szeresen felkészül.

Az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába.

Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken.

Ha képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni.

Jó a tanuló szorgalma:

Ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszön-

hető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség.

Változó a tanuló szorgalma:

Ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik.

Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti.

Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába.



145

Hanyag a tanuló szorgalma:

Ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében.

Kötelességét gyakran elmulasztja.

Munkájában megbízhatatlan.

A jutalmazás és a fegyelmezés iskolai elvei

A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása.

A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor

működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy mo-

tiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és

jó időben kell alkalmazni.

Csődöt mond a jutalmazás,

ha a jutalom értékét veszti,

ha a jutalom időben túl távoli,

ha jutalom (máshonnan) megszerezhető,

ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető,

ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad,

ha a jutalom elérése túl nehéz.

A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért „hajt”. Arra neveljük ezzel, hogy a jó viselkedésért

ellenszolgáltatást kell kapnia. A jutalomszerzés rabjává váló gyerek számára csak a külső motiváció létezik.

Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem jutalmaznak. Osztályzatokra hajt, nem a tudásra, nem

a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás e torzulásának

veszélye életkoronként és egyénenként változó.

A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályo-

zása, és a diák helyes irányba terelése.

A büntetés szabályai:

Csak a bűnt büntetem, nem a bűnöst

Mindig ott kell, álljon a büntetés mögött a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége.

A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség.

Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell.

Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell.

Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez megszégyenítés.

Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon.

Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a megjavulásra irányuló

próbálkozásait.

Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, károsíthatja a

gyermek testi, lelki egészségét.

A büntetésnek számos negatív hatása is lehet a gyermek fejlődésében, mégis a kisebbik rossz választásának

elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldhatóak meg e nélkül. Nincs idő ki-

várni, amíg a helyes magatartást megérti, és a belsővé válik. Másrészt csak ezzel tudom felállítani a végső

viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat betartani.

A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné válhat. Elhidegülhet

a kapcsolat, a tanár és a diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes kapcsolatot kialakítani azzal, akitől

félnek. Egy ilyen asszimetrikus viszonylatrendszerben szükségszerűen megjelenik a rivalizálás, törleszke-

dés, hízelgés, illetve védekező mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik az ellenállás, hazudo-

zás, képmutatás, dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség, versengés, fantáziálás, félénkség,

gyávaság, menekülés, depresszió, stb.



146

Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekkel úgy

kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk érték-

nek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem

ő igényelje a belső fegyelmezettséget.

A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást. Az ilyen gyerekek nem

akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó felelősséget. Azzal, hogy elfogadják az irányítást,

kibújnak a döntés felelőssége alól, megmaradva abban a gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe

volt eldönteni mi helyes és mi nem. A személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni akarja saját

életének alakítását.

Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy számára fon-

tos a fegyelmezetté válás. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfe-

gyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba,

és ennek elősegítése, kivárása rendkívül nagy türelmet igényel.

Az önfegyelem

Az önfegyelem stabil belső értékrend. Az önfegyelemmel rendelkező ember:

tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára,

értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja kihasználni,

tudja saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes,

tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket,

nem halogatja a megoldást,

el tudja dönteni miért tartozik felelősséggel, miért nem,

nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak,

ragaszkodik az igazsághoz,

nyitott, ezért fejlődőképes,

tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok (gondolkodásmód) feladásával jár,

vállalja a változás, az őszinteség kockázatát.

Aki diákjaiban az embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat.

Ha az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak

érezzék magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük benne, és abban segítünk, hogy a

saját útját megtalálja.

2.14. 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szin-

tű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények

Az utolsó két évben (11–12. évfolyam) a tanulók érdeklődésének megfelelő tárgyakból az emelt szintű érett-

ségi vizsgára készítünk, valamint a választott pályán történő helytálláshoz szükséges készségeket, képessé-

geket erősítjük, a tanulócsoporthoz igazított (szükség esetén személyre szabott) módszerekkel. A tanulóink

tudomására hozzuk az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit, témaköreit.

Kiemelkedő szerepet kap az iskolai munka során az önálló alkotómunka, a kreativitás, az információhordo-

zók széles körű alkalmazása. Amennyiben a feltételek adottak (megfelelő létszám, szaktanár, időkeret), az

osztály specialitását jelentő tárgyakon kívül más tantárgyakból is jelentkezhetnek a diákok emelt szintű

érettségire készítő képzésre.

Amennyiben a jelentkezők kis száma vagy a személyi feltételek hiánya miatt nem tudjuk megszervezni va-

lamely tárgyból az emelt szintű érettségire felkészítő csoportot, más iskolában biztosítjuk a jelentkező szá-

mára az emelt szintű képzésbe való bekapcsolódás lehetőségét.



147

3. A SZÉKHELYINTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA

A szakképzésben folyó oktató, nevelőmunkát az ágazati minisztériumok által kiadott szakképzési kerettan-

tervek és szakmai és vizsgakövetelmények, és azok megfelelő módosításai alapján végezzük.

Amennyiben a szakképzési kerettantervek módosításai kizárólag a szakmai követelménymodulok vagy a

szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak megnevezését érintik, akkor azok a szakmai program

módosítása nélkül alkalmazandók a módosítással érintett kerettantervek hatályba lépésének időpontjától.


Intézményünk szakmai programját az alábbiak szerint készítette el:

kifutó rendszerben a szakközépiskolák 9-12. évfolyamai számára 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a

szakképzési kerettantervekről mellékletei alapján

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a szakgimnáziumok 9-12., 13-14, illetve 15. évfolya-

mai számára 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről mellékletei alapján.

A székhelyintézmény szakmai óratervét a 3. sz. melléklet tartalmazza.





zák.

3.3. A szakmai vizsga követelményei

Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 4. sz. melléklet tartalmazza.

3.4. Az iskola szakképzési rendszere

NAPPALI RENDSZERŰ SZAKGIMNÁZIUMI NEVELÉS-OKTATÁS (2016. SZEPTEMBER 1-TŐL KIFUTÓ SZAKKÖ-

ZÉPISKOLA)

Ágazat

száma

Ágazat megnevezése Megszerezhető OKJ szak-

képesítés az 5/13 évfolya-

mon

Képzési idő

XXVII. Vendéglátóipar 54 811 01

Vendéglátásszervező-

vendéglős

4+1



148

XXXIII.

Mezőgazdaság 54 621 02

Mezőgazdasági

technikus

4+1

NAPPALI RENDSZERŰ SZAKGIMNÁZIUMI NEVELÉS-OKTATÁS

Ágazat

száma



mon

Képzési idő


Vendéglátásszervező

4+1

XXXIII.

Mezőgazdaság 54 621 02

Mezőgazdasági

technikus

4+1

3.4.2. Szakmai gyakorlatok képzési formái és helyszínei:

A szakmai elmélet és gyakorlat arányát a szakképzési kerettantervek, valamint az ezek alapján készített

szakmai óratervek. A szakmai gyakorlatokat intézményünk tanműhelyeiben, demonstrációs termeiben, to-

vábbá gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéssel szervezzük.

3.4.2. Felvétel, átvétel, beszámíthatóság a szakképző osztályokban

A szakgimnázium 9. évfolyamára jelentkezhetnek azok a tanulók, akik általános iskolai tanulmányaikat si-

keresen befejezték, és 4 év alatt szakmai érettségit, egy plusz év elvégése után pedig OKJ-s szakképesítést

szereznének.

Az átvétel a tanuló írásos kérelmére indul. Az átvétellel kapcsolatban a szakképzési törvény alapján az isko-

la igazgatója dönt.

Előzetes tudás beszámítása: A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányo-

kat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagó-

giai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes

tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a be-

számítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani, melyről az iskola vezetője határo-

zattal dönt.

A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogvi-

szonyban, egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi

döntése alapján beszámítható.

3.4.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei a szakképzésben

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanul-

mányi követelményeket, a szakmai és összefüggő gyakorlatokat sikeresen teljesítette. A szakképzésben az

egyes követelménymodulokhoz tartozó tantárgyak teljesítése egyenértékű az adott követelménymodulhoz

tartozó modulzáró vizsgával.

Az évvégi javítóvizsgára augusztus utolsó hetében kerül sor.

Kivételesen indokolt esetben sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az iskola vezetőjéhez fordulhat.



149

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasz-

tása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a

tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan

mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló az évfo-

lyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem

haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5 %-át. Az igazolatlan mulasztást a

tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztás nincs és szorgalma, elért

teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelmé-

nyeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam meg-

ismétlése alóli mentesítés kérdésben a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai prog-

ramja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szerve-

zetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele az egyes évfolyamok sikeres teljesítése.

A szakmai és vizsgakövetelményeket a 4. sz. melléklet tartalmazza.


KÖZÉPISKOLAI TAGINTÉZMÉNY



KOLLÉGIUM

KÖZÉPISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE




151

1. A KÖZÉPISKOLAI TAGINTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, fe-

ladatai, eszközei, eljárásai

A görögkatolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus.

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére,

érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő

világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe,

és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

„A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az okta-

tóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.)

Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:

keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,

a nevelő jelleg dominál,

a nemzeti értékeket szolgálja,

fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak.

Iskolánk nyitott minden érettségit és/vagy szakképesítést megszerezni kívánó fiatal előtt, tiszteletben tartva a

tanuló szabadságát a vallási és világnézeti kérdésekben, amennyiben megfelel a bemeneti felvételi követel-

ményeknek.

Pedagógiai alapelvek, értékek

Az iskola alapelveinek kitűzésekor figyelembe kellett vennünk, hogy a tanulóink nem egy korosztályba tar-

toznak. Fő célunk olyan szakemberek képzés, akik megállják a helyüket a munkaerő piacon. Ezért képzési

programunkba beépítettük az Európai Unió irányelveit követve az idegen nyelvi képzést, az informatikát, a

gazdasági ismereteket. Fölhívjuk a figyelmet a környezetvédelemre, az egészséges életmódra, az idegen

nyelv és az informatika hangsúlyozott szerepére, a vállalkozási formákra. A gazdaság működésével az elhe-

lyezkedési lehetőségeket, formákat mutatjuk be. Figyelmüket a saját értékeikre irányítjuk, és képessé válja-

nak a munka világában tájékozódni. Az iskola nagy hangsúlyt kíván fordítani az autonóm, a kreatív, a prob-

lémamegoldásra érzékeny, az egészségét és a környezetét megóvó személyiség kiépítésére, a felelős döntési

és a fejlett kommunikációs készség kialakítására, embertársaik értekeinek megbecsülésére, a másság tiszte-

letére, a nemzeti hagyományok ápolására.

Színvonalas, következetes általános és szakképzés:

Felkészítés a szakmai vizsgára.

Az idegen nyelvi tudást biztosítása.

Felkészítés a munkába állásra vagy a továbbtanulásra, illetve a szakma specifikus továbbtanulására.

Alkotó gondolkodásra nevelés:

A tanítási- tanulási folyamatban aktív szerepet kap a tanuló, hogy önálló feladatokban hasznosítsa a

megszerzett tudást.

Korszerű, sokoldalú általános és szakmai tudás-műveltség biztosítása:

Magas színvonalú általános és szakmai kultúra elsajátítása.

Jó kommunikációs készség elsajátítása mind a közismereti, mind a szakmai tárgyakban.



152

Korszerű számítástechnikai- informatikai tudás átadása, használata a különböző területeken

Demokráciára, erkölcsi tartásra törekvő egyéni és közösségi nevelés:

Ökumenikus szemlélet.

Együttműködési készség, ugyanakkor a versenyszellem kialakítása.

A tehetség kibontakoztatása, legyen az manuális vagy kognitív.

A helyes önismeretre nevelés minden területen.

A helyes magyarságtudatra, hazaszeretetre való nevelés.

A kulturális toleranciára való nevelés.

Befogadás, diszkriminációmentesség, illetve

a vallási és világnézeti kérdésekben a tanulói szabadság tiszteletben tartása.

Egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra, esztétikára nevelés

A tanulók mindennapi életének részévé váljon az egészségük megőrzése.

Tegyék széppé és ápolják szűkebb és tágabb környezetüket.

Az emberi élet és a környezet védelmére való nevelés.

Az iskolai nevelő-oktató munka céljai

Intézményünk nevelési célja, hogy a tanulóinkat képessé tegye az OKJ-szerinti szakképesítés és/vagy az

érettségi bizonyítvány megszerzésére, hogy ez által elhelyezkedési esélyüket megteremtse. Ennek a célnak

elérése érdekében – felmérve a régió munkaerő-piaci igényét – változatos, a tanulók egyéni képességeihez

igazodó hatékony és motiváló tanulási módszereket alkalmazunk, amelyek elsajátítása révén növekszik ké-

pességük a szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a továbbtanulásra, tovább-

képzésre. Az iskolánk célul tűzi ki továbbá, hogy elősegíti a tanulók kulturális igényeinek fejlődését, a kul-

túra iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önművelés iránti igényüket.

Követelményrendszerében az iskola közelít a munka világában kialakult normákhoz és formákhoz – ugya-

nakkor figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. Lehetővé teszi, hogy az iskolából kikerült fiatalok önbi-

zalommal, igényes alkalmazkodóképességgel, a munkaerőpiac, az üzleti élet igényeihez rugalmasan alkal-

mazkodjanak, a társadalmi-, gazdasági életben eligazodjanak. Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra,

kommunikációs- és tárgyalástechnika birtokában idegen nyelven is ismerjék szakmájuk szakszavait. A hiva-

talos és a mindennapi életben jártas, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit megőrző, az ország hagyomá-

nyait ápoló kompetens személyekké váljanak. Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a kon-

szenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók

meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskola működtetésére vo-

natkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, valamint a pedagógiai folya-

mat egészére irányul.

Közös céljaink az alábbiak:

Az egészséges életvitel kialakítása és megőrzése kiemelt célja az iskolának.

Erősíteni a környezet iránti felelősséget azzal is, hogy a mindennapok esztétikai értékeit mindenkor

betartatjuk.

Alakítani kívánjuk önismeretüket, önállóságukat, a társadalmi és a globális problémák iránti érzé-

kenységüket.

Az iskola nagy gondot fordít a demokratikus szellemiség, valamint a harmonikus légkör kialakításá-

ra.

Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel kívánjuk biztosítani a minőségi

tanulói utánpótlást.

Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai kép-

zés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban.



153

Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, bizto-

sítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést (évfo-

lyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.).

Minden tanulónk számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét.

A tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésként kezeljük.

Meghatározó feladatnak tekintjük az ismeretközvetítést és a szakmai képzést.

Kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajá-

títtatására.

Feladatként kezeljük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentésére

törekszünk.

Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást.

Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birto-

kában a munkaerőpiacon sikeresen érvényesülhessenek.

Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát,

az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot.

Tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére.

Eredményeink alapján megerősítjük tekintélyünket és helyünket Európában és a nagyvilágban.

Alapvetően előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotószellemű, kiegyensúlyozott

személyiségű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére törekszünk.

Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére.

Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel

a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg.

A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egysége-

sítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk.

A szakmai tananyag folyamatos karbantartásával praktikusan és a munkaerőpiacon alkalmazható tu-

dásanyag oktatását valósítjuk meg.

Tudatosan törekszünk olyan új dolgok kialakítására az iskolában, mely később hagyományok lehet-

nek.

A diákokat segítjük abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gaz-

dag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztessé-

ges és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradékta-

lan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja.

Az iskolai nevelő-oktató munka feladatai és eljárásai

A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását. Ezért

iskolánk feladata a katolikus nevelés, oktatás szerinti értékrend és hiteles életvitel kialakítása. Pozitív emberi

értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, a szorga-

lom, az önzetlenség, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése).

Alapfeladatunk a gimnáziumi és a szakgimnáziumi tanulók érettségi vizsgára, illetve szakképzős tanulóink –

az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján – szakmai vizs-

gákra történő felkészítése.

Ez kötelező tanórai foglalkozások, illetve szabadon választható tanórai foglalkozások keretében történik.

Feladatunk továbbá a továbbtanulni szándékozó tanulóink felsőfokú iskolai továbbtanulásra való felkészíté-

se.



154

A szakközépiskola feladata a képességek fejlesztése, a közismereti és szakmai tantárgyakban rejlő személyi-

ségfejlesztés, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása, a közösségi és egyéni érdekek összhangjának meg-

teremtése annak érdekében, hogy sikeres szakmai vizsgát tegyenek. Az iskola feladata, hogy olyan fiatalokat

neveljen, akik képesek lesznek arra, hogy életpályájuk során a társadalom elfogadott tagjai legyenek.

A szakgimnázium elsődleges feladata, hogy az érettségizett fiatalokat és felnőtteket a munkaerő-piaci igé-

nyek figyelembevételével olyan korszerű, magas szintű, speciális szakmai ismeretek birtokába juttassa, ame-

lyek a hazai gazdasági és a társadalmi igényeknek megfelelnek, konvertálhatóak, továbbfejleszthetők, vala-

mint amelyek az európai integráció megvalósulásában szerepet játszhatnak.

A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. A gimnázium alapfeladata,

hogy felkészítse tanulóit az érettségi vizsgára, a munkába állásra illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdé-

sére. A gimnáziumban a tanulók tevékenységek során elsajátítják a tantárgyi és tantárgyközi ismereteket és

továbbfejlesztik – mindenekelőtt kommunikációs és tanulási - képességeiket. A gimnázium feladata, hogy a

tanulók képessé váljanak a világos, szabatos szóbeli és írásbeli kommunikációra, az anyanyelv árnyalt, igé-

nyes használatára, kulturált nyelvi magatartásra, valamint az idegen nyelven (nyelveken) történő kommuni-

kációra. A gimnáziumi nevelés-oktatás egyik legfontosabb célja, hogy a tanulókat a logikus, összefüggések-

ben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra nevelje, valamint az elméleti ismeretek és a gya-

korlati alkalmazások összekapcsolására.

A nevelő-oktató munka feladatai:

Oktatási stratégiánk legmeghatározóbb eleme, hogy az általános és a szakmai műveltségtartalmak egymást

kiegészítő és erősítő kapcsolatúak. A pedagógiai alapelvek és az oktató-nevelő munka céljai iskolánk képzé-

si rendjén keresztül valósíthatóak meg.

Osztály- és csoportrendszer:

Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Az indítha-

tó osztályok szakmai elmélet és gyakorlat képzése az épület falai között minden szempontból biztosítható.

A köznevelési törvény rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása lehetőséget ad a csoportbontásra. A lehető-

séggel akkor élünk, ha nem egy teljes osztálylétszám jelentkezik egy-egy szakmára. Csoportbontásra van

szükség a tanműhelyi gyakorlati képzésnél is. Bizonyos szakmai elméleti és számítógéptermi tantárgyaknál

kettős csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és

nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév

elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbon-

tás – indokolt esetben – az egyes félévek végén módosítható. Nappali munkarend esetén az osztály/csoport

rendszertől eltér az évfolyam fakultáció vagy a rendszeres versenyekre való felkészítés, mivel ez a teljes

évfolyamot bontja – függetlenül az osztálykeretektől.

Munkaközösségi rendszer:

Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi cso-

portot tanító szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki,

természettudományi, idegen nyelvi, a szakmacsoportos tantárgyak, informatikai és szakmai gyakorlati. Az

egyes munkaközösségek élén választott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok

alapján végzik. Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása révén párhuzamosan több

munkaközösség tagja is lehet. Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetők fórumán keresztül biztosítja a

nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek

önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen

beszámolnak közösségük életéről, szakmai munkájukról, a felmerült gondokról és javaslatokról.

A nevelő-oktató munka képzési szakaszai:

A képzés az iskola helyi tanterve és szakmai programja alapján történik, amelyek tartalmazzák a közismere-

ti, a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati képzést.



155

A törvényi rendelkezések szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanul-

mányi követelményeket sikeresen teljesítette.

A képzés szakaszaiba történő bejutást és az egyes szakaszok befejezését az iskola az alábbiakban szabályoz-

za:

A kiválasztásnál figyelembe vesszük a tanulóknál

a szakmai/egészségügyi alkalmasságot,

a befejezett általános iskolai végzettséget,

tanévenként – túljelentkezés esetén – előre, a tanév rendjében, az SZMSZ-ben és a házirendben sza-

bályozott módon a felvételi-alkalmassági vizsgán elért eredményeket.

Közösségi szolgálat

Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával össze-

függő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló

előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamato-

san vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján a Nem-

zeti köznevelési törvényben az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra kö-

zösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és

szabadidős területen folytatható tevékenység.

A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva

szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azon-

ban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei

A tárgyi ellátottság színvonala igazodik intézmény struktúrájából adódó sokrétű feladatrendszer kihívásihoz,

a korszerű és a szaktanárok által támasztott igényekhez. A felszereltség ettől függetlenül – mindekelőtt

könyvtári állományunk tekintetében – folyamatos fejlesztést igényel.

Számítógép-parkunk, audiovizuális eszközeink a kor igényeinek megfelelnek, szoftvereink jogtiszták fo-

lyamatosan a tanulóink rendelkezésére állnak. Állandóan működik az internet, melyet tanulóink felügyelettel

bármikor használhatnak!

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok



és a szépre.

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14)


legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent éle-



156

tű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos

erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat.

Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan

értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól

a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Célunk a sokoldalú teljes személyiség fejlesztése, hogy tanulóink megfeleljenek a kor kihívásainak, elvárá-

sainak. Ennek megfelelően fejlesztő tevékenységünk tartalmilag (ismeret, -tudásszerzésben) a társadalom

által preferált értékek, érdekek alapján történik:

A szakképzésben a képzés évenként más-más szakterületre irányulhat a munkaerő keresletnek, kívánalmak-

nak megfelelően. Az időkereteket, arányokat a szakmai program és a helyi tanterv szabályozza.

A személyiség kialakulását külső és belső tényezők, környezeti és pedagógiai hatások együttesen befolyá-

solják. A személyiség kialakulására a biológiai jellemzők mellett (ösztönök, alkati tényezők) döntő hatással

van a szűkebb és tágabb társadalmi környezet (a felnőttek és a kortárscsoportok). Végső soron az onnan ér-

kező, beépülő heteronóm erkölcsi tartalmak alakítják, formálják a személyiséget. A tanulók sikereik és ku-

darcaik sorozatán keresztül érlelik és alakítják ki saját egyedi személyiségüket. Az iskolai nevelésnek a he-

lyes önértékelés és énkép kialakításában nagy szerepe és felelőssége van.

A nevelés nemcsak a közösségfejlesztő formákat erősíti, hanem az értelmi nevelésen, az esztétikai nevelésen

és az egészséges életmódra nevelésen keresztül az egyén fejlődését, boldogulását, sikerességét elősegítő

önfejlesztő magatartás- és tevékenységformákat is. Célunk ezért az, hogy a szülőkkel együttműködve mű-

velt, szűkebb és tágabb környezetük iránt nyitott, érdeklődő, testileg-lelkileg harmonikusan fejlődő, önma-

gukkal szemben morálisan is igényes fiatalokat neveljünk. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, összefoglalva az

alábbi értékeket szeretnénk kiemelten közvetíteni, illetve érvényesíteni pedagógiai munkánkban:

a személyi esztétikum megteremtése,

a tanulás megszerettetése (informáltság, tájékozottság),

az egyéni teljesítmény elismerése, az alkotó ember tisztelete,

pontosság és igényesség a munkában, kitartás, felelősségtudat,

nyitottság új ismeretek befogadására (az önképzés képessége, nyitottság a környezetre és a változá-

sokra),

az egészséges életmód kialakítása (a testi és lelki egészség fontossága, a sport, humor, játék és vi-

dámság szeretete, helyes táplálkozási szokások kialakítása, stb.).

őszinteség, becsületesség,

a környezetre irányuló esztétikai tevékenység ösztönzése,

A pedagógusok személy szerint felelősek a rájuk bízott tanulók személyiségének fejlesztéséért. A tanórákon

és a tanórán kívüli foglalkozásokon oktató munkájukkal, személyes példamutatásukkal is az iskola nevelési

céljait valósítják meg. Az egy osztályban tanító tanárok közösségének munkáját az osztályfőnök koordinálja,

akinek az osztályfőnöki órák keretében kiemelt lehetősége nyílik a nevelési programban is megfogalmazott

értékek közvetítésére. A tanév során az őszi és tavaszi team-értekezleteken az egy osztályban tanító tanárok

a problémafeltárás és problémamegoldás érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos aktuális felada-

tokat is megbeszélik.

A pedagógusok kötelesek a szülőket az őket érintő kérdésekről tájékoztatni, a tanulók személyiségfejleszté-

sében a szülőkkel érdemben együttműködni.

Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői:



157

Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő

oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani.

Az oktató-nevelő tevékenység kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórako-

zás stb.) rendszerét, s tudatosan vállalja, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív élet-

vezetés.

A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformá-

lás egyik legfontosabb eszközét.

Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellek-

tuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására.

Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlásá-

ra: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapításá-

ra, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartásá-

ra.

Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a

teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek,

pályázatok).

Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztály-

főnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában).

A különböző szakkörök, verseny felkészítők működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a

tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejleszté-

sére (színjátszó kör, vízen festés).

A nevelőtestület minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntés-

hozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli feleletek, verse-

nyek, vitakörök, diák önkormányzati feladatok).

Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a

személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat.

A fentiek teljesülése érdekében az oktatási-nevelési folyamatunknak arra kell irányulnia, hogy

széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek

összhangjának,

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősítse akaratukat,

segítse őket életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításában, sa-

ját jövőképük megfogalmazásában, tehetségük kibontakozásában,

nevelje őket hazaszeretetre, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a hazai és egyetemes

emberi kultúra kincseinek értékelésére.

A személyiségfejlesztés területei

A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált mű-

ködését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére,

tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak:

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az

önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kiala-

kítása valamennyi tantárgyban.

Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakí-

tására és ápolására.

Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt

konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.



158

Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és

megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.

Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének

felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és ké-

pesség ezek leküzdésére.

Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és meg-

szilárdulása.

Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvések-

nek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra.

Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakí-

tása a történésekkel kapcsolatban.

Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a

demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetésé-

hez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez

való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküz-

désére, illetve a másság elfogadására.

Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivi-

tás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkel-

tése.

A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozó-

ja aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a ta-

nuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irá-

nyítsa tanítványai személyiségének fejlődését. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a gyermeki

tevékenység folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatar-

tásformák kiépítését célozza meg. Ha az iskolai élet képes az egyén tevékenységrepertoárját fejlesz-

teni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolai egészségnevelésünk célja, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Ennek érdekében programunk:

A tanulók és a tantestület egészségének védelme, az egészség fejlesztése, az eredményes tanulás elő-

segítése,

Együttműködés kialakítása az iskolai oktatás szereplőivel, hogy az iskola egészséges környezet le-

gyen,

Együttműködés a helyi közösségek szakembereivel, annak egészségfejlesztési programjaival,

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, a szabadidő hasznos el-

töltésének, a lelki egészségfejlesztésnek, tanácsadó programoknak,

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatokat folytatunk, ami tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók

jól-létét és méltóságát,

A diákoknak a tanulói családoknak segítség egészségük megőrzésére.

Stratégiai célkitűzéseink:

Önismeret, személyiségfejlesztés

Az egészséges életmód kialakítása (az egészség megőrzése, helyes táplálkozás, testedzés, életvitel,

szabadidő).

Szenvedélybetegségek megelőzése, visszaszorítása, leszoktató programok

Alternatívák az életvitelre

Egészségnevelési módszereink:



159

Hagyományos felvilágosító előadások (iskolaorvos, védőnő)

A rizikócsoportok kiszűrése, prevenció (túlsúlyos, szenvedélybeteg, alultáplált)

Szükségletek felmérése, helyzetértékelés (szülői szervezet, intézményvezető, egészségnevelő, iskolai

védőnő, orvos, diákok, egészséggel összefüggő tantárgyakat tanító tanárok)

Az egészségnevelés személyi feltételei, kompetencia felelősei:

Iskolaigazgató vagy helyettese

Iskolaorvos, védőnő

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője

Testnevelő

Szabadidő szervező

Diákönkormányzatot segítő pedagógus

Ifjúságvédelmi felelős

Külső, az egészségnevelésben jártas szakemberek bevonása

Segítő kapcsolatok igénybevétele:

Család

Szülői szervezet

Iskolaorvosi hálózat (vizsgálat, szűrés, egészségnevelés)

Gyermekjóléti szolgálatok, Nevelési tanácsadó, Családsegítők,

Rendőrkapitányság, Kábítószerellenőrző Központ (KEK)

Egészségnevelésünk kiemelten fontos területei az iskola pedagógiai rendszerében:

Önmagunk ismerete, értékek ismerete

Egészségi állapotunk ismerete

Egészséges, aktív testmozgás, testedzés

Helyes étkezés, táplálkozás

A testi higiénia

A szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

Családtervezés

Szenvedélybetegségek

Személyes biztonság

Iskolán belüli bántalmazás megelőzése

Az egészségnevelés tevékenységi területei:

Tanórai foglalkozások

Osztályfőnöki óra

Testnevelés óra

Biológia óra

Magyar óra

Földrajz óra

Tanórán kívüli foglalkozások

Elsősegélynyújtó tanfolyam

Sportfoglalkozások

Esetleges erdei iskola, táborok

Osztálykirándulások, túrák

Az iskola egészségügyi ellátásban dolgozók munkáját az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. 13. §-a,

az iskola-egészségügyi elltásról szóló 26/1997. (IX.3) NM rendelet és az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a

kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló

egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szabályozza. Ezen rendeletek alapján az



160

iskolákban dolgozó orvosok és védőnők a megelőzés, az elváltozások kiszűrése, illetve a meglévő elváltozá-

sok, betegségek figyelembevételével végzik a szűrővizsgálatokat.

A szűrővizsgálatok a meghatározott évfolyamokban, illetve az adott tanévben 16. életévüket betöltött diákok

körében történik.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egés-

zségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatai-

nak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a tegintézmény vezetője és a feladatellátási helyek vezetői.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A

diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos fe-

ladatok

Iskolai közösségünk tanári és tanulói részközösségekből épül fel. A tanulói közösség csoportokra (szakkö-

rök, érdeklődési körök) és szervezetekre (diákönkormányzat) tagolódik.

A közösségfejlesztésben kiemelt feladatunk a szocializáció, az iskolán kívüli közösségekbe, végső soron a

társadalom egészébe történő beilleszkedés elősegítése érdekében.

A nevelés folyamatos, amely során törekszünk a közösségek létrehozására, az összetartozást erősítő terüle-

tek kiépítésére, a kapcsolatteremtés képességének kialakítására és fejlesztésére.

Ezeket a célokat iskolánkban a tanítási órákon, a tanórán kívüli tevékenységekben, a hagyományok ápolásá-

ban, bővítésében, és az iskolán kívüli kapcsolatainkban valósítjuk meg.

A közösségfejlesztés alkalmai a megemlékezések, műsorok, a zarándoklatok, lelkinapok, a közös szertartá-

sok, előadások, kirándulások, tantárgyakhoz kapcsolódó, vagy azokhoz nem kötődő versenyek, vetélkedők,

tantárgyi (szakmai) napok, hetek programjai, bekapcsolódás városi, megyei, országos rendezvényekbe.

A hagyományok ápolását az iskola közösségét érintő nagy ünnepekhez (tanévnyitó, nemzeti ünnepeink, tan-

évzáró), az egyházi ünnepekhez, az országos megemlékezésekhez, a kizárólagos iskolai eseményekhez (sza-

lagtűző, ballagás, végzős szakképzős tanulók bizonyítványosztása) és a munkaközösségek programjaihoz

kapcsoljuk. Ezek az összetartozás érzésének kialakítását, az egymásra figyelést, a végzett munka megbecsü-

lését, az iskolához tartozás büszkeségét, a visszaemlékezés nosztalgiáját alakítják és erősítik tanulóinkban.

Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyományai:

Az iskola hagyományainak ápolása, elmélyítése minden tanuló joga és kötelessége, mely fontos eszköze a

nevelésnek. Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik.

A vallási ünnepkörök előkészítése, megélése fontos helyet foglal el az iskolai nevelőmunkában. Rekollekció

és lelkigyakorlat, elsőáldozásra és bérmálkozásra való előkészület katolikus iskolánk jellegéből adódik.

Az iskolai közösség belső normarendszerét, azaz a tanulók által gyakorolható jogokat és kötelezettségeket a

Házirend szabályozza. A beilleszkedésben, az iskolai normák, elvárások megismertetésében az alapozó sza-

kaszban az osztályfőnököknek nagyon fontos szerepük van.

A nevelés során a fő hangsúlyt a következő közösségfejlesztő értékek közvetítésére helyezzük:

a szocializáció folyamatainak elősegítésére,

a civilizált viselkedés normáinak elsajátítására,

az emberek közötti szolidaritás, szociális felelősségérzet erősítésére,

felelős társadalmi magatartás kialakítására,

a munka szerepének, mint morális tevékenységnek a megerősítésére,

a környezeti értékek megőrzésére, gyarapítására,



161

nemzeti kultúránk és hagyományaink, európai identitástudatunk ápolására,

a különböző szokások, kultúrák, vallások iránti toleranciára,

udvarias és tapintatos magatartásra, az együttműködésre való képesség erősítésre.

A tanulóközösség kialakítása és fejlesztése érdekében a szülők közösségével minél szorosabb együttműkö-

désre törekszünk. Bevonjuk őket a rendezvények, foglalkozások tervezésébe, szervezésébe és a programok

megvalósításakor számítunk aktív közreműködésükre is (pl. a környezeti kultúra fejlesztésében, a szakterü-

letükhöz kapcsolódó programok tartalmi megvalósításában).

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az


A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok feladatai és hatásköre

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése az e-naplóban

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel továbbképzéseken,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

az osztálytermek dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg min-

den tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.



162

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális

tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői

munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos admi-

nisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, szülők értesítése, évközi vizsgák szervezése.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola

ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, köz-

reműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

Óralátogatással is tájékozódik az osztály tanulmányi munkájáról, órai magatartásáról.

1.6. A kiemeltfigyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje

A pedagógus felelőssége, hogy a gyermek tanulását, fejlődését akadályozó tényezőket időben, és elég korán

felismerje. Az osztályfőnök segítségével tájékozódjanak az iskolaorvosi szűrővizsgálatokról, melyek kimu-

tathatják a bajok okát. Ez után a probléma jellegétől függően az ifjúságvédelmi felelőst is tájékoztatni kell a

nehézségekkel küzdő tanulóról, tanulókról.

Fontos a pedagógusok és a szülők együttműködése gyanú esetén. A szaktanároknak tudatniuk kell a szülők-

kel a tanuló teljesítménycsökkenését, tanulmányi lemaradását (ellenőrzőn keresztül, fogadóórákon, szülői

értekezleteken). Szükség van a tanulók-tanulók, tanulók-tanárok, tanulói csoportok közötti konfliktusok fel-

ismerésére, és együttműködő kivizsgálására.

Tanulási nehézséggel küzdő tanulóink esetében a pedagógiai szakszolgálat megkeresése, amely dönt, hogy

milyen tantárgyakból és milyen könnyítést kell tennünk az adott tanuló esetén. Ezt minden esetben figye-

lembe vesszük, és ennek függvényében szervezzük meg a továbbhaladását. Előfordulhat a tanuló felmentése

egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

Az iskola ezekben az esetekben felajánlja a tanulónak (illetve írásbeli értesítéssel a szülőnek), hogy egyénre

kidolgozott terv szerint segíti a felzárkózását, illetve az érettségire való felkészülését.

1.6.8. Konkrét teendők a beilleszkedési és magatartási problémák feltárásakor, gyanújának felmerü-

lésekor

Előkészítő tájékozódás a tanév első napjaiban a felvett tanulók alaptudásáról, erkölcsi normáiról.



163

Tényleges szintfelmérés feladat- és mérőlapok segítségével a hátrányok megállapítására.

A tanítás-tanulás folyamatában megismerhető hátrányok felismerése: kifejezőképesség, szókincs, min-

dennapi viselkedés, reagálások, stb.

A szülők tájékoztatása a tanulók beilleszkedési problémáiról, vagy a szülő jelzésének figyelembevétele

a tanuló beilleszkedési nehézségeiről.

1.6.9. A tanuló felmentése valamely tantárgy, vagy tantárgyrész tanulása alól

Az iskolaorvosi szűrővizsgálatok, vagy a szülő kérése alapján szakirányú szűrővizsgálatokra kell küldeni a

tanulót probléma esetén (hallásvizsgálat, belgyógyászat, szemészet, urológia, stb.)

Pszichés tünetek észlelése esetén pszichológiai, illetve pszichiátriai vizsgálaton kell részt vennie, probléma-

jelző lappal, a szülő bevonásával.

Ez után sor kerülhet a nevelési tanácsadó megkeresésére, ahol a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt,

hogy milyen ellátásban részesüljön a tanuló. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni.

1.6.10. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Magántanulói jogviszony létesítése az alábbiak szerint lehetséges:

Szülő vagy nagykorú tanuló kérelmére

Szakértői bizottság, nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján

Szakorvosi javaslat alapján

A magántanulóvá nyilvánítás kérelem alapján az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik, amelyről értesítő

irat készül. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, akkor az iskola megszer-

vezi a tanuló számára az osztályozóvizsgákat, melyeken megszerezheti érdemjegyeit a magasabb évfolyam-

ra lépéshez. Az osztályozó vizsgákat félévkor és év végén az osztályozó konferenciák előtti hét 3 napjára

szervezzük. A vizsgaidőpontokról a magántanulókat értesítjük.

A szorgalmi időszakban a szaktanárok minden segítséget megadnak a vizsgára való felkészüléshez. Folya-

matos konzultációval és a vizsgakövetelmény rendelkezésre bocsátásával segítik a tanulót a vizsga letétel-

ében.

Ha testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, illetve másképpen sérült tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság,

illetve a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye

alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről, és oktatásáról, felkészítéséről, érdemje-

gyeinek megállapításáról az iskola gondoskodik.

1.6.11. Kis létszámú tanulói csoport kialakítása

Beszéd, enyhe pszichés fejlődési zavara miatt, a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továb-

bá a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermeket, SNI-s tanulót a szakértői véleménynek megfele-

lően 2 vagy 3 főként kell számításba venni az osztály létszámának kialakításánál.

1.6.12. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

Célunk a tehetséges tanulóink képességeinek még teljesebb kibontakoztatása. Ennek különböző színterei

vannak iskolánkban. Az órai differenciált foglalkozásokon kívül szakkörökön, emelt szintű érettségire való

felkészítőkön, fakultációkon, irodalmi színpadon, tanórán kívüli foglalkozásokon kívánjuk ezt a célunkat

megvalósítani.

A tehetségek felismerése, és a tehetséges tanulók felkarolása és segítése fontos pedagógiai feladatunk.



164

A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. Különböző szintű és rangú versenyeket

szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók egy része valamely területen sikerélményhez juthasson.

A legszélesebb tanulói réteg iskolai háziversenyeinken vesz részt. Ezek a versenyek kiváló lehetőséget te-

remtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni magukat egy nagyobb tanulói közösségben. Közben isme-

reteik bővülnek, látókörük szélesedik.

Tehetséges tanulóink számára a nem kötelező órakeret terhére fakultációs órákat és emelt szintű érettségire

való felkészítést szervezünk.

Tovább szélesítjük a tehetséggondozás lehetőségeit. Szakköri foglalkozásokon kívül több egyénileg meg-

oldható, kutatómunkára épülő feladatot adnunk tanulóinknak, hogy tanári segítséggel ugyan, de egyéni el-

képzeléseiket megvalósítva is dolgozhassanak. Megpróbáljuk jobban bevonni tehetséges tanulóinkat a lap-

szerkesztésbe, rádiós munkába, fényképezésbe, videó-filmek készítésébe és az iskolai honlap szerkesztésé-

be.

1.6.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai

A gyermekvédelem területén a gyermekjóléti, családvédelmi és gyermekvédelmi intézmények mellett a

köznevelési intézményeknek is meghatározó szerepük van a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásá-

ban.

A gyermekvédelmi feladatok megoszlása a szakemberek között iskolánkban az alábbiak szerint ala-

kul:

Az iskola igazgatója felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért.

Kijelöli az ifjúságvédelmi felelőst, akinek munkája elvégzéséhez tanítási órakedvezményt biztosít, va-

lamint telefonálási lehetőséget és egy olyan helyiséget, ahol a tanulókkal, szüleikkel és a kollegákkal

folytathat beszélgetéseket.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, akiktől folyamato-

san informálódik a tanulók érdekében.

Közzéteszi intézményünkben a gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia,

lelkisegély-telefon, átmeneti otthon címét, telefonszámát, akikkel szükség szerint ő is kapcsolatot tart.

A tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóórái-

ról, hogy a tanulót veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében mie-

lőbb közreműködjön.

Az ifjúságvédelmi felelős rendszeres munkakapcsolatban áll:

- az iskola pedagógusközösségével

- a szülői és tanulói érdekképviselettel

- a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival

A veszélyeztetett tanulókról kétpéldányos esetjelző lapot készít, melynek egyik példányát a gyermek-

jóléti szolgálatnak megküldi, a másik példány irattárban marad. Az esetjelző lapok semmi olyan in-

formációt nem tartalmazhatnak, ami adatvédelmi szempontból sérelmes lehetne.

Munkanaplót vezet, mely tartalmazza a problémás gyermekkel való többszöri foglalkozást, és olyan

információkat, melyek visszakereshetők, és segítik a munkát.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer ülésein információkat szerez, az ott kapott feladatokat, határidőket ismer-

teti. A munkanapló vezetése nem kötelező, de célszerű, a felelősségteljes ügyintézés érdekében.



165

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai a tanulók és szülők körében

Feladatok a tanulók körében:

Tájékoztatás a tanulók jogairól.

Részvétel osztályfőnöki órákon.

Ismeretterjesztés, felhívás előadásokra, vetélkedőkre.

Kapcsolattartás a diákönkormányzattal.

Támogatásokhoz, pályázatokhoz, segítő szervezetekhez, szakemberhez való hozzájutás, elérhetőség

megszervezése.

Feladatok a szülők körében:

Részvétel iskolai szülői értekezleteken a szemléletformálás, tájékoztatás érdekében.

Fogadóórák tartása és közzététele szülők körében.

Fórumok szervezése szülők részére.

Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai

A pedagógusok felderítik a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törek-

szenek a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására.

Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményeznek a jelzőrendszer tagjai felé, a jóléti

szolgálatok felé a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel karöltve.

A pedagógusoknak biztosítaniuk kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzár-

kóztatását, segítséget adni az indulási hátrányok csökkentésében.

Közreműködnek a tanuló fejlődését elősegítő tehetséggondozásában.

Egészségvédő programok szervezésében, ismertetésében vesznek részt a tanulóikkal együtt.

Tájékoztatják a tanulókat a segítő szolgáltatásokról.

Osztályfőnöki és szaktárgyi óráikba lehetőség szerint beépítik a családi életre nevelést és a folyamatos

személyiségfejlesztést.

Képviselik a tanulók érdekeit a tankötelezettség teljesítése érdekében.

Segítik a szülőket a tanulók nevelésében szemléletformálással, esetleg szakirodalom ajánlásával.

Az iskola egészségnevelési és kábítószer-ellenes programja

Iskolánkban más iskolákhoz hasonlóan elsődleges feladat a prevenció. A legitim és illegitim drogfogyasztás

zömében azt a kapcsolatot érinti, ahol fontos feladat a pályaválasztás, a közösségbe való beilleszkedés, a

párkapcsolatok építése, a szociális szerepek elsajátítása. Az egészségnevelési és kábítószer-ellenes progra-

mot az iskola összmunkájába beépítve valósítjuk meg, az alábbiak szerint:

Rendhagyó osztályfőnöki órák, felvilágosítás, elrettentő példák, cselekvési terv.

Rendhagyó szülői értekezlet, melyhez a rendőrség és drogambulancia segítségét kérjük.

Prevenciós jellegű szabadidős programok, vetélkedők.

Kiadványok, plakátok feltüntetése.

Csoportos beszélgetés, filmvetítés, szerepjátékok.

Internet hozzáférés drogprevenciós programokhoz.

Szakirodalom, bibliográfia növelése a könyvtárunkban.

Kapcsolatfelvétel a drogambulanciával.

A fentiek végrehajtása érdekében a jelzőrendszer tagjaival folyamatos kapcsolatot kell tartani, így az iskola-

orvossal, védőnővel, testnevelőkkel, ifjúságvédelmi-felelőssel, osztályfőnökökkel, rendvédelmi szervekkel,

mentálhigiénikussal, pszichológussal.



166

1.6.14. A sajátos nevelési igényű tanulók többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelése,

oktatása

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajá-

tos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intéz-

mény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beil-

leszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az aláb-

bi tényezők biztosítják:

- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos

nevelési igényű tanulók fogadására.

- Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs

szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, mód-

szerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési

igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyer-

mek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, mód-

szerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas

szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű

tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a dif-

ferenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be-

építi, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján -

szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a

pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a ta-

nuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai ta-

nár/terapeuta az együttműködés során

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakí-

tására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltozta-

tást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,

tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz

az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus ta-

pasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesz-

tési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a ta-

nuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.



167

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes

gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógype-

dagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési

tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

A többségi iskolában történő együttnevelés

A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést

igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre:

A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van.

Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskolá-

iban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szol-

gáltatás.

A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciá-

lis elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a kö-

vetelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító

pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

SNI-s tanulókra vonatkozó kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozás

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138. § (2) bekezdése szerint az Nkt. alapján integrált oktatás esetén

heti 5,5 órát kell biztosítani habilitációs foglalkozásokra az iskolában integráltan oktatott SNI-s tanulók

számára.

Az (5) bekezdés szerint ezen óraszám legfeljebb 75 %-a a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését

szolgáló felzárkóztató foglalkozások tartására fordítható. Ennek megfelelően két tanulónk számára heti 4,5

órában érettségi előkészítő foglalkozást tartunk matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom és angol

nyelv tantárgyakból. Ezen kívül egy tanuló számára tehetséggondozó foglalkozást informatika tantárgyból.

A törvény által meghatározott időkeret 25 %-ában külső gyógypedagógus tart pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozást a tanulók számára.

A tantestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanulók fejlődésének ismereté-

ben a döntést meghosszabbítani, vagy módosítani.

Az intézmény és a nevelőtestület feladatai a HH/HHH tanulók esélykompenzációja érdekében

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és integrációja

Az iskola célja, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását és társadalmi

integrációját segítse, biztosítsa számukra a tanulásban való cselekvő részvételt.

A tanulóiesélyegyenlőség megteremtésének alapja az iskolában a szegregációmentesség, az egyenlő bánás-

mód elvének megvalósulása, a diszkrimináció-mentesség, és a tanulók közösségbe való integrációjának le-

hetősége.

Az iskolánkban tanító pedagógusok kiemelt feladatuknak tekintik a hátrányos helyzetű és a

halmozottanhátrányos helyzetű valamint a veszélyeztetett tanulók segítését.

A tanulók fejlesztését elsősorban a tanítási órákon - az egyéni haladási ütemet segítő -differenciált- és koo-

peratív tanulásszervezéssel segítik a tanárok.



168

A tanórán kívüli foglalkozás keretében az érintett tanuló– életkornak megfelelő – önálló kreatív tevékenysé-

gére épülő foglalkozásokon vehet részt és megismerheti a tanulási motivációt elősegítő ésfenntartó tevé-

kenységformákat és módszereket.

A pedagógiai munka folyamán e tanulók esetében is kiemelten fontosnak tartjuk a tanulói erősségekre épülő

motivációt, a dicséretet és jutalmazást, illetve a megerősítő légkört.

Iskolánkban a pedagógusok támogatják a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségbe

való beilleszkedését, együttműködve az iskolalelkésszel és iskolapszichológussal, szem előtt tartva a tanuló

szociális helyzetét, tanulási és egyéb nehézségeit.

További a hátrányos helyzet csökkentését támogató tevékenységeink:

- az osztályfőnök egyéni támogatása,

- iskolalelkésszel való beszélgetés

- iskola védőnői szolgálat segítsége,

- tanulási nehézségek során eseti korrepetálás,

- drogprevenciós programok szervezése,

- szülőknek tanácsadás szükség szerint,

- kapcsolattartás társintézményekkel (pl: kollégiumok),

- pályázatok folyamatos figyelemmel kisérése és aktuális pályázatokon való részvétel (pl. Útravaló-

MACIKA),

- a helyi vagy országos Roma Nemzetiségi Önkormányzat pályázatainak figyelése,

- egészséges életmód megismertetése (pl: egészségnap keretében),

- közös iskolai programokban való részvétel támogatása,

- új szakmai módszerekmegismetetése a pedagógusok számára.

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlá-

sának rendje



változásokat, és kikérik a tanulók véleményét.

Tagintézményünkben jelenleg nincs működő diákönkormányzat.

Amennyiben kezdeményezésre megalakul, a diákok közvetett formában választott tisztségviselőiken

(diákönkormányzati képviselők) és az osztályokat a tanári fórumokon képviselő osztályfőnökökön keresztül

vehetnek részt az intézmény döntéshozatalában.

A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákön-

kormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segí-

ti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának

formái

Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka eredményessége jelentősen függ a szülők, tanulók, iskolai kö-

zösségek együttműködésétől. Ezért rendkívül fontos feladatunknak tekintjük ennek kiépítését, összehangolá-

sát, bővítését. Az együttműködő közösségek saját működési rendjét szervezeti és működési szabályzataik,

valamint iskolánk házirendje rögzíti. Az együttműködést iskolánkban alapvetően két kiemelt, de egymáshoz



169

szorosan kapcsolódó feladatkörben törekszünk megvalósítani, az érdekvédelem és a közösségfejlesztés terü-

letén.

Együttműködési keretek a szülők és az iskola között:

szülői értekezletek (félévente legalább egy alkalommal),

össztanári fogadóórák (félévente egy alkalommal),

a tanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (heti egy alkalom),

osztálykirándulások, osztályprogramok,

ünnepségek, versenyek.

Nyílt napok

A nyílt napokat az iskolánkba készülő debreceni és vidéki 8. osztályos diákok és szüleik számára szervezi az

iskola. Ezen kívül szervezünk nyílt napot a szakképzésbe jelentkező érettségiző tanulók számára, amelynek

célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az indítandó osztályokról, a képzési formákról és

ezek tartalmáról, a nyelvoktatásról.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgaszabályai

Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányaik alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A

tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)

követelményeit,

részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

értékelés rendjét

a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra

hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi

osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai

programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismé-

telhető.

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz

az osztályozó vizsgákra,

a különbözeti vizsgákra,

és a javítóvizsgákravonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltétele-

ként azintézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A vizsgákat a mindenkor hatályban lévő törvények és rendeletek szerint szervezzük meg, és az elért ered-

ményeket ennek megfelelően értékeljük.

A tanulmányok alatti összes vizsgát a hatályos jogszabályok (Nkt. és a 20/2012.EMMI rendelet) előírásai-

nak figyelembe vételével szervezzük.



170

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osz-

tályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy

tanulmányi vizsgakövetelményeit, nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot;

a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az

éves óraszám 30%-át);

külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára

az osztályozó vizsga letételét;

felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték

(pl. sportolók esetében testnevelés);

tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi

tantárgyból);

más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére

kötelezték;

a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott.

Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban:

Osztályozó vizsga a különbözeti vizsga kivételével évente 3 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban, jú-

niusban és augusztus-szeptemberben.

Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga

pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.

Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából vagy 2 tantárgyból tehető osztályozó

vizsga. Három évfolyam anyagából, illetve több tantárgyból csak rendkívül indokolt esetben igazga-

tói engedéllyel lehet vizsgázni.

Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi.

Az osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét az április-júniusi vizsgaidőszakra január 31-ig; az

augusztus-szeptemberi vizsgaidőszakra pedig május 1-ig kell beadni az iskola igazgatójának címez-

ve.

Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A tantervi követelmé-

nyek az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők, kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájé-

koztatást kaphat.

Az osztályozó vizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.

Az osztályozó vizsga napján a tanuló kérelmére mentesülhet a tanórák látogatásának kötelezettsége

alól. Az írásbeli és a szóbeli vizsgára 1-1 nap felhasználása engedélyezhető. További 1 napot az elő-

rehozott írásbeli érettségi vizsgára lehet igénybe venni.

A közismereti és szakmai tárgyak esetében az érettségi, illetve a szakmai vizsgán (vizsgaleírások,

vizsgaszabályzat) megjelenő számonkérési módot alkalmazzuk. Azzal a megkötéssel, hogy írásbeli

vizsgák 60 percesek. Amennyiben az írásbeli vizsgán a tanuló nem teljesít legalább 12%-ot, szóbeli

vizsgára nem bocsátható.



171

Osztályozó vizsga előrehozott érettségi miatt:

Az előrehozott érettségit a tanuló tanulmányi munkája mellett és nem helyette vállalja, ezért csak az

érettségi napjára és az írásbeli érettségi idejére kap felmentést az iskolalátogatás alól.

Az osztályozó vizsgára való felkészülés nem ad felmentést más tantárgyak óráinak látogatása és az

órákra való felkészülés alól!

A tanuló az önként vállalt osztályozóvizsgára önállóan készül fel, és saját felelősségére jelentkezik,

de szaktanára köteles tanácsot adni a felkészüléshez a tanulónak, amennyiben kéri.

A tantárgyak részletes követelményrendszerét minden tanuló megtalálja a Pedagógiai Programban az

iskola honlapján vagy a könyvtárban.

Minden iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő diák számára a vizsga díjmentes.

Jelentkezés osztályozó vizsgára:

Előrehozott érettségire és osztályozó vizsgára a megadott határidőig az iskola bármely tanulója be-

adhatja a jelentkezését – megfelelő indoklással, szaktanára javaslatával és aláírásával az iskolában

használt jelentkezési lapon.

A jelentkezéseket az osztályfőnök a megadott határidőig összegyűjti, véleményét a megfelelő helyre

felvezeti (nagyon figyelve az alább felsorolt kritériumoknak való megfelelésre és arra, hogy a tanu-

lónak adott évfolyamból ne legyen korábbról érdemjegye), aláírja és leadja az iskolatitkárságra.

A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figye-

lembe vételével az iskola igazgatója dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével

az augusztus-szeptemberi vizsgaidőszak esetén június 15-ig, az áprilisi vizsgaidőszak esetén február

15-ig).

Az iskolatitkár összesíti minden vizsgaidőszakban a jelentkezéseket; az engedélyezett vizsgák össze-

sítését átadja az érintett osztályfőnököknek, akik aláíratják a tanulóval ennek tudomásul vételét.

Az engedélyezés feltételei:

Pozitív döntés csak abban az esetben várható, ha a tanuló az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

az adott tantárgyból, amennyiben azt az iskolában tanulta, a tanuló előző félévi és év végi eredménye

legalább jó (4);

tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott, tanulmányi átlaga az előző tanév végén illetve félévkor

legalább 3,5 volt és nem bukott egy tárgyból sem;

az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése;

nincs igazolatlan órája az adott félévben;

magatartása és szorgalma legalább jó.

a fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt

A vizsga lebonyolítása:

Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama egységesen 60 perc. Egy napon három írásbeli

vizsgát lehet tenni.

A szóbeli és gyakorlati osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt

kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg

tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérde-

ző tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell len-

nie.



172

Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg!

Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie.

Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyít-

ványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.

Az eredményhirdetés ideje legkésőbb az a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő nap.

Az eredményhirdetésig a tanároknak titoktartási kötelezettsége van.

Az eredményhirdetésen a megjelenés kötelező.

Felmentés óralátogatás alól:

Ha a tanuló a tantárgyat osztályozó vizsgával teljesítette előrehozott érettségi indokával, mindaddig

járnia kell az órákra, ameddig az adott tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát nem tett.

Az előrehozott érettségi után a tanuló akkor látogathatja a tanítási órákat, ha ezt kérelmezi az iskola

igazgatójánál, aki ezt engedélyezheti.

Ez alól kivétel a testnevelés tantárgy, mert az egészség védelme érdekében a testnevelés órákon való

részvétel minden tanuló számára kötelező. Felmentés írásbeli kérelemre csak akkor adható, ha a ta-

nuló élsportoló.

Ha a tanuló a tantárgyat a sikeres előrehozott érettségi után nem kívánja tovább tanulni, az így kelet-

kező „lyukas órákon” jogszerű iskolai tartózkodási helyét az intézmény vezetője jelöli ki. Az iskola

épületét ez esetben is tilos elhagyni (az első és utolsó tanítási óra kivételével)

Osztályozó vizsga hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók esetén:

Az osztályozó vizsga időpontja a nem osztályozható tanulók esetében január utolsó hete az első fél-

évi tananyagból. Az év végi osztályozó vizsgán a tanév teljes anyaga kerül számonkérésre június 15-

ig.

Amennyiben ez nem sikerül, vagy a tanuló nem jelenik meg, a következő vizsgaidőszakban javító-

vizsgát köteles tenni.

Nem tanköteles tanuló osztályozó vizsgáját írásbeli kérelmére az igazgató engedélyezheti a nevelő-

testület véleményének kikérése után.

Különbözeti vizsga az igazgató döntése alapján bármikor tehető.

A különbözeti vizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni:

A különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni.

A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is.

A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra illetőleg tananyagokra terjed ki, amelyeket a tanuló az

érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult.

Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több osztály, vagy évfolyam anyagából kell külön-

bözeti vizsgát tenni, akkor engedélyezhető számára az egy-egy osztályból a félévenkénti vagy az

összevont különbözeti vizsga letétele.

A vizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy az év eleje.

A vizsgáztató tanárok lehetőleg annak az osztálynak a tanárai legyenek, amelyben a sikeres vizsga

letétele után a tanuló folytatja tanulmányait.



173

A vizsga lebonyolítása az osztályozó vizsgára előírtak szerint történik.

A különbözeti vizsga díjtalan és nem nyilvános.

A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a vizsga eredményét a tanuló bizonyítvá-

nyába, a naplóba és a törzskönyvbe is be kell vezetni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti

vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbö-

zeti vizsga eredményét.

A javítóvizsga szabályzata:

Javítóvizsga legfeljebb három tantárgyból tehető.

Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megál-

lapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozó vizsgán szerzett elégtelent.

A javítóvizsgára utasított tanuló vizsgát csak az igazgató által megállapított napon tehet.

A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A vizsga előtt lega-

lább 30 nappal független vizsgabizottság kérhető, ez esetben a vizsga díjköteles.

A vizsga idejét közzéteszi igazgató az iskolában szokásos módon.

A javítóvizsga követelményei megegyeznek a helyi tantervben, illetve szakmai programban megál-

lapított tantárgyi követelményekkel.

A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von

maga után.

A tanuló bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt.

A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.

A javítóvizsga nem ismételhető meg!

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba.

Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó vizsga-

napját követő napon.

Az osztályozó-, javító és különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely - osztályozó-, javító és

különbözeti vizsga esetén az A. Tü. 950. r. számú; - a vizsga ülésrendjének jegyzőkönyve esetén az A. Tü.

511. r. számú nyomtatvány vagy azzal tartalmilag egyenértékű dokumentum felhasználásával készül.

1.10. Felvétel, átvétel és továbbhaladás a gimnáziumban és szakképzésben

A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvé-

tel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvé-

telről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszo-

nyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje

egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak

hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

A belépés feltétele:

a 9. évfolyamra a 8. évfolyam eredményes befejezése

1/11. szakképző évfolyamokra 10 osztály eredményes befejezése

1/13. szakképző évfolyamokra érettségi vizsga megléte



174

1/15. szakképző évfolyamokra a szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményében megne-

vezett szakképesítés megléte

továbbá a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaal-

kalmassági követelményeknek megfelelés,

megfelelő tanulmányi eredmény.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény 13.§ (5) bekezdése sze-

rint:

„Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele:

a) a tizennegyedik életév betöltése, és

b) a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.”

A jelentkezők rangsorolását követően a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 40.§(3.) alapján az azonos ösz-

szesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót,

ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhely-

ének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja (kisebbséghez tar-

tozó, szociálisan rászoruló, veszélyeztetett stb.).

A továbbhaladás feltételei:

a. Szakaszhatárai

évenként: abban az esetben, ha legalább elégséges szinten teljesíti azokat a követelményeket,

amelyek szükségesek a magasabb évfolyam tudásanyagának elsajátításához. Mindez a nevelőtes-

tület határozata alapján történik.

szakképző évfolyamokon szintvizsgák.

b. Kritériumai:

• az osztályozott tantárgyak esetében legalább elégséges osztályzat,• igazolt és igazolatlan hiányzá-

sok megengedettnél kisebb mértéke,

• szakképző évfolyamokra jelentkezésnél érettségi vizsga.

c. Kritériumok nem teljesülésekor:

• igazolt, igazolatlan hiányzás miatt nem osztályozható tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület

dönt,

• legfeljebb 3 elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet a tanuló,

• Sikertelen javítóvizsga évfolyamismétléssel jár.

A szakképző évfolyamokon a magasabb évfolyamra való továbblépés alapfeltétele az előző tanév sikeres

elvégzése és az előírt évközi és az összefüggő gyakorlat teljesítése, valamint érvényes tanulószerződés vagy

az iskolai tanműhely igazolása.

A tanulói jogviszony megszűnése:

a. Iskolai tanulmányok befejezése előtt:

a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a ta-

nuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján

ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató

a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének

vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján

a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatáro-

zott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének

napján.



175

az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a

tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelmé-

nyeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egy-

oldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai okta-

tásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kí-

ván részt venni.

b. Iskolai tanulmányok befejezésekor:

Megszűnik a tanulói jogviszony szakképző iskolában folyó szakképzésben,

• ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizs-

gaidőszak utolsó napján,

• ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány

kiállítása napján,

• ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem fo-

lyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanulás-

hoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolat-

lanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve

hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az

igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkez-

ményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony

megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a

tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási

pénztárat.

Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az iskola nyil-

vántartásából törölni kell.

Tankötelezettség

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.

A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazga-

tója dönt.

Tanuló átvétele más intézményből

Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a

Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre.

Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és

tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kö-

tött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbö-

zeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési

időt is engedélyezhet. A szakmai tantárgyak esetében külön gondot kell fordítani a szakképzési törvény spe-

ciális előírásainak betartására. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.

Előzetes tanulmányok beszámíthatósága

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 27.§-a szerint szakképző iskolában és a felsőoktatási in-

tézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények telje-

sítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak sze-

rint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesíté-

sének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A



176

beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozat-

tal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A

fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.


szonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző

iskola vezetőjének egyedi döntése alapján – beszámítható.

A gimnáziumi képzésben, a felnőttoktatás számára készült kerettanterv rendelkezései alapján: azok, akik a

szakmunkásképző iskola elvégzése után kívánnak érettségit szerezni a 11. évfolyamra kapcsolódhatnak be.

A tanulónak ez esetben csak a korábban nem tanult tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie.

1.11. Az elsősegélynyújtásialapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órák keretein belül (osztályfőnöki, biológia-

egészségtan, fizika, kémia, testnevelés óra, gyakorlati képzés) valósul meg. Az osztályfőnöki tanterv tartal-

mazza évfolyamonként három órában az elsősegélynyújtás tanítási anyagát.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy tanulóink képesek legyenek szakszerű elsőse-

gélyben részesíteni a sérült, balesetet szenvedett személyt, vagy olyan személyt, aki életét vagy testi épségét

közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került. Ennek érdekében el kell érni, hogy tanulóink elméletben és gya-

korlatban is elsajátítsák az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen,

melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) al-

kalmával is tudnak használni.

6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

– ismerjék fel a vészhelyzeteket;

– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal

rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások kere-

tében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése

érdekében:

– az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az If-

júsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

– tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;



177

– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való je-

lentkezését.

9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia / Természetismeret/ Szakmai gyakorlat - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia/ Természetismeret/

Szakmai gyakorlat

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika/ Természetismeret/ Szakmai gyakorlat - égési sérülések

- forrázás

Testnevelés - magasból esés

– az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési bale-

set esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásá-

nak helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel

kapcsolatosan.

10. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

– szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

– minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos

Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egye-

sületének bevonásával;

– évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap

(témanap) szervezése a tanulók számára.



178

2. A KÖZÉPISKOLAI TAGINTÉZMÉNY HELYI TANTERVE


Középiskolai tagintézményünk helyi tantervét az alábbiak szerint készítette el:

a nappali rendszerű gimnázium számára az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete

(„A” változat)

a felnőttek gimnáziuma számára az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. melléklete

a szakiskolát végzettek középiskolája számára az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. mel-

léklete

A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a

2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 2019/2020. tanévtől a

15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át.

kifutó rendszerben a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI

rendelet 6. melléklete

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára (továb-

bá a kizárlóag szakképzési évfolyamok számár a szakmai idegennyelv tantárgy vonatkozásában)




2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára a


51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 10. melléklete (az 51/2012. (XII. 21.) EMMI ren-

delet 15. mellékletéül)

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a Köznevelési Hídprogram számára (továbbá a

kizárlóag szakképzési évfolyamok számára a szakmai idegennyelv tantárgy vonatkozásában)




A középiskolai tagintézmény helyi tantervi óratervét az 5. sz. melléklet tartalmazza.





zák



179

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A tanulók tankönyvhöz való hozzájutása nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől. Az iskolának

fontos szerepe van abban, hogy minden tanuló tankönyvhöz jusson.

A tankönyvekről az oktatási államtitkár évente jegyzéket ad ki. A szakmai munkaközösségek minden év

február 20-ig döntenek arról, hogy milyen tankönyveket rendelnek, és ezt írásban közlik a tankönyvrendelés

elkészítésével és lebonyolításával megbízott alkalmazottal. A tankönyvrendelést március utolsó munkanap-

jáig úgy készíti el az iskola, hogy tankönyvtámogatás, illetve tankönyvkölcsönzés révén minden tanuló ré-

szére biztosítja a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés az iskolába belépő új osztá-

lyok tanulóinak várható, becsült létszámát is tartalmazza. A tankönyvekről való gondoskodás az igazgató, a

szakmai munkaközösségek, osztályfőnökök és a megrendelésért felelős személy együttes feladata. A mun-

kaközösségek a tankönyvek kiválasztásánál a több éven keresztül is használható, az érettségi tananyagot jól

lefedő tankönyveket részesítik előnyben. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek cseréje más felszerelé-

sek beszerzésére vonatkozó döntéssel nem változtatható meg. Az iskola biztosítja az ingyenes tankönyveket

az erre vonatkozó törvényi szabályozásoknak megfelelően. Ennek formája az iskolától történő kölcsönzés. A

szociálisan rászoruló tanulók az iskolai könyvtárból a készlet erejéig kölcsönözhetnek.

A tankönyvellátás részletes szabályait az iskolai tankönyvellátási szabályzat tartalmazza, amit az iskolai

SZMSZ melléklete tartalmaz.

2.4. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítá-

sának részletes szabályai

Az intézményi nevelés-oktatás, képzés feladata az alapműveltség megszilárdítása, a szakközépiskolában,

szakgimnáziumban az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez, a munkavállalói szerephez szük-

séges kompetenciák kialakítása. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával

valósítjuk meg:

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az

együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a cso-

portban;

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a

tanulókegészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megis-

mertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a

mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási techniká-


2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások a pedagógusválasztás szabályai

A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus -erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden

osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosíta-

nia kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosít-

son. Az egyéb választható foglalkozások, szakkörök minden tanév októberéig kerül kihirdetésre. Választható



180

szakkörök intézményünkben: iskolai sportkör, természetjáró kör, kézműves szakkör. Igény szerint a tanév

során lehetősé van felzárkóztató, képesség-kibontakoztató, fejlesztő foglalkozások szervezésére.

Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására általában nincs

lehetőség. Amennyiben lehetőség adódik rá, (pl. a gyakorlati oktatók esetében) az iskola biztosítja a peda-

gógusválasztás lehetőségét.

2.6. A választható érettségi vizsgatárgyak

Közép- és emelt szinten az alábbi tantárgyakból készít fel intézményünk az érettségi vizsgára: magyar nyelv

és irodalom, matematika, történelem, élő idegen nyelv, biológia, fizika, földrajz, informatika, továbbá szak-

gimnáziumi képzés esetében a szakmai érettségi vizsgatárgyak.

2.7. Az érettségi vizsgatárgyak érettségi vizsga témakörei

A középiskolai tagintézmény vonatkozásában az érettségi vizsgatárgyak vizsgakövetelményeit a 6. sz.

melléklet tartalmazza.

Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsga-

tárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatá-

rozott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bi-

zonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből kö-

zépiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési felté-

telt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése,

továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból – idegen nyelv

esetén a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből – tehető érettségi vizsga.

Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az

adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmá-

nyok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában első alkalom-

mal letett érettségi vizsga, amelyre a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdésében meghatá-

rozott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor.

2.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai

A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a

tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzen

egy félévben az adott tantárgy heti óraszámánál eggyel több számú osztályzattal.

A rendszeres osztályozás egyik célja a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javí-

tást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. Ösz-

szességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni.

A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például

feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel.

Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy egy fejezet lezárását rendszerint írásbeli szá-

monkérés követi.



181

A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni. Az iskola pedagógusai

lehetőséget adnak arra, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen és kapjon a tanuló.

A lezáró minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (félév

vége, év vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról, arról, hogy egy-egy tanulási

periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb

szummatív értékelési aktusok a következők: évközi osztályozás, félévi értesítő, év végi bizonyítvány, érett-

ségi vizsga.

A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk megfelelően az osztályfőnöki és a szak-

tanári dicséret, illetve elmarasztalás.

Fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a

konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia elveinek,

következetességének, személyiségének.

A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelmények:

megfontolt, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazása,

mindig személyre szabott legyen,

szigorúan következetesek legyen,

vegye figyelembe az általa kiváltható hatásokat.

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Alapelvünk, hogy a tanuló érdemjegyeinek száma tantárgyanként és félévente legalább a tantárgy heti óra-

száma plusz egy legyen.

Az egységes értékelés érdekében évfolyamonként és tantárgyanként 1-1 azonos kérdéssor alapján témazáró

dolgozatot íratunk, és az értékelés is azonos szempontok szerint történik.

9. évfolyamon tanév kezdéskor diagnosztikai szempontú tudásszint felmérő dolgozatot íratunk idegen nyelv

és matematika tantárgyakból a tanulócsoportok kialakításához, és a képességszint felméréséhez.

Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak:

A röpdolgozat egy adott óra vagy az utolsó néhány óra tananyagát kéri számon. Érintheti az osztály egyes

tanulóit vagy egészét. A röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező.

A témazáró dolgozat: egy vagy több átfogó témakör anyagát kéri számon. Jellemzően az osztály egészét

érinti. A témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban

kell, hogy megtörténjék. A témazáró dolgozatra a tanuló egy osztályzatot kap.

A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani.

A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni, továbbá az iskola peda-

gógusai lehetőséget adnak arra, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló.

Szóbeli feleltetés

A szóbeli feleltetés a kommunikációképes tudás ellenőrzésének alapvető formája. A tantárgy jellegétől füg-

gően legalább egyszer félévente kerüljön sor minden tanuló szóbeli feleltetésére.

A szóbeli felelet értékelésének szempontjai:

- a felelet felépítettsége

- a tananyagtartalom teljessége

- tényszerűsége

- szakkifejezések használata

- az önállóság foka

- az előadásmód

- szemléletesség (rajz, kísérlet)



182

Az értékelésnél nagyon fontos, hogy először a pozitívumokról adjunk visszajelzést, majd a hiányok, hi-

bák felsorolása után osztályozzuk a tanulót.

Írásbeli feleltetés

A dolgozat típusát tekintve lehet esszé, vagy több feladatból összeállított teszt, feladatlap, illetve ezek ve-

gyes alkalmazása.

Az értékelés objektivizálható az adott témakörnek megfelelően kidolgozott szempontok figyelembevételé-

vel.

Az értékelés, pontozás szempontjait a szaktanár dönti el, melyet tanév kezdéskor ismertet az osztállyal, illet-

ve a tanulócsoporttal.

A témazáró dolgozatok számát a tantárgy jellege, a témakörök száma határozza meg. Időpontját egy héttel

előbb kell egyeztetni a tanulókkal, illetve az osztályban tanító tanárokkal. Egy tanítási napon maximum ket-

tő írásbeli dolgozat, illetve témazáró dolgozat iratható.

Magántanulók és hiányzásuk vagy egyéb ok miatt osztályozhatatlan tanulók részére az osztályozó vizsgát a

félévi és év végi osztályozó konferenciát megelőző hét napjain szervezzük meg. A tanuló a vizsgáról való

távolmaradást csak orvosi igazolással igazolhatja, vagy alapos indok alapján kaphat új időpontot. A vizsga-

beosztás ekészítése és a tanuló értesítése az osztályfőnök feladata.

A tanulók mentesítésének szabályozása

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az

igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szö-

veges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.

A felmentések rendje (egységesen):

a független szakértői bizottság elkészíti a szakértői véleményt a tanulóról

a szülő kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához

az iskola igazgatója meghozza a felmentő határozatot

Felmentések:

egy adott tantárgyrész értékelése és minősítése alóli mentesítés (a tanulmányok során a képzés jelle-

gétől függetlenül)

egy adott tantárgy értékelése és minősítése alóli mentesítés (a tanulmányok során, a képzés jellegétől

függetlenül)

érettségi vizsga alóli mentesítésaz adott tantárgy/tantárgyrész esetében (ekkor helyettes másik vizs-

gatárgyat kell választani)

csak a szakképzésben a fogyatékossággal élő tanuló részére az esetleges kötelező nyelvvizsga, vagy

annak egy típusa, illetőleg szintje alóli mentesítés (az azonban nem vezethet a bizonyítvány által ta-

núsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez)

Könnyítések a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a javítóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a szintvizs-

gán, a modulzáró vizsgán, az érettségi vizsgán és a szakmai vizsgán:

biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt

az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz al-

kalmazását

a problémától függően írásbeli vizsga helyett szóbeli, vagy a szóbeli vizsga helyett írásbeli számon-

kérés alkalmazását

az érettségi vizsgán az egyes írásbeli vizsgákra megadott idő maximum egy órával történő meghosz-

szabbítását



183

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, melyet, a tanítási órát

tartó pedagógus egyértelműen közöl. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladat a következő taní-

tási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérés formájában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenő-

rizhető.

A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat adunk, amelyet tanu-

lóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját

alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb kidolgozási időt igényelhetnek, pl. idegen

nyelvi fordítási feladat, önálló kutató munkát igénylő feladat elkészítése. A hétvégi időszakra is jelölünk ki

írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szo-

kásos mértéket.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:

Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége az eddigi gyakorlatnak megfelelően annyi lehet, hogy a

tanulók számára teljesíthető legyen.

A hosszabb idő ráfordítását igénylő házi írásbeli feladatokat legalább egy héttel a beadási időpont előtt kije-

löljük. A házi dolgozat készítése 11. és 12. évfolyamon önálló kutatómunka alapján az informatika eszköze-

inek felhasználásával történhet. Dolgozatát a tanuló az informatika munkaközösség által kidolgozott szabá-

lyoknak megfelelően készíti el. A szakképzésben a 13., 14., 15. évfolyamokon a szaktanár a tan-

tárgy/témakör tanításának megkezdésekor ismerteti a házi dolgozat elkészítésének szabályait.

A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átla-

gos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot.

Minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is

készülnie kell. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Nem elég

azonban az iskolai tanítási órákon való részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszere-

sen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg.


Az osztály- és csoportlétszámok kialakításakor az Nkt. 4. mellékletét vesszük alapul.

Iskolánkban lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat:

idegen nyelv,

informatika,

bizonyos szakmai tárgyak,

Továbbá kötelező jelleggel csoportbontást alkalmazunk a szakmai gyakorlatok esetében, az Nkt. 25. § (7)

bekezdésében foglaltak szerinti eltéréssel: „maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál

a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, ... A szakgimnáziumban és a szakközépisko-

lában a gyakorlati képzésre vonatkozó maximális csoportlétszám legfeljebb ötven százalékkal átléphető, ha

a gyakorlati képzés tanteremben folyik.”

SNI-s tanulóink számára egyéni foglalkozásokat tartunk az érettségi tantárgyak oktatására. BTM-es tanu-

lónknak fejlesztő foglalkozásokat tartunk a Pedagógiai Szakszolgálat szakmai véleménye alapján meghatá-

rozott tantárgyból és óraszámban.



184

2.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultú-

rájának megismerését szolgáló tananyag

A településen élő nemzetiségek kultúrájának, történelmének megismerése tantárgyközi feladat, az osztályfő-

nöki, a történelem, a magyar, a földrajz tantárgyi keretein belül integrálva valósul meg. Tanórán kívüli prog-

ramok keretében lehetőséget teremtünk diákjainknak, hogy egyénileg és szervezett formában is látogathas-

sák ezen népcsoportok rendezvényeit, részt vehessenek ismeretterjesztő előadásokon, bekapcsolódhassanak

a kisebbségi önkormányzatok munkájába. Tanulóinkat a kultúrák egyenrangúságának és az EU jelmondatá-

nak szellemében (Egység a különbözőségben) neveljük. Iskolánkat a vallási és etnikai identitás maximális

tisztelete jellemzi.

2.11. Egészségnevelési és környezetnevelési program

Mindezek alapján megalapozott elképzelésünk és törekvésünk az, hogy a mi iskolánk az egészséges élet-

módra, illetve környezetünk tisztaságának megóvására nevelő, tanító iskola legyen.

2.11.1. Egészségnevelési program

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó,

tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást

és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű

egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

A prevenció területei:

A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására

az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők

korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egés-

zségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősí-

tésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a

mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és

a családi élet alakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbizton-

ság megvalósítása. Az iskoláknak a fent említettekben azaz a primer prevencióban van jelentős szerepe.

Helyzetelemzés:

Iskolánkban szakmailag jól felkészült, állandóan megújulni kész, a munkájukban igényes, jól összeszokott,

az oktatásról-nevelésről hasonlóan gondolkodó pedagógusok dolgoznak. Az oktatási nevelési folyamatban

lehetőségükhöz mérten mindent megtesznek az egészséges életre nevelés érdekében. Ezek fő színterei jelen-

leg: osztályfőnöki óra, szakmai alapozó órák, biológia óra, kémia óra, testnevelés óra, technika és életvitel

óra , földrajz óra , ének-zene óra. A tanulók számára biztosított a napi testedzés lehetősége a délelőtti testne-

velés órákon és délutáni szabadidő eltöltésében.

Az iskolánk jó kapcsolat kiépítésére törekszik a Nevelési Tanácsadóval, iskolaorvossal. Védőnővel, Család-

segítő Szolgálattal, Polgármesteri Hivatallal. További kapcsolatok: ÁNTSZ, iskola-egészségügy, fogászati

részlege, Vöröskereszt helyi szervezete.

A tanulóink részére folyamatosan szervez iskolánk különböző felvilágosító, illetve prevenciós programokat,

külső szakértő segítségével. A nevelési program keretén belül igen fontosnak tartjuk a megelőzést, az egés-

zséges életmódra nevelést, a dohányzás, alkohol és drog egészségkárosító hatásairól szóló előadások szerve-

zését.

Egészségvédő programjaink megvalósításához a körzeti vezető védőnő és iskolánk orvosa segítségét kérjük.



185

Erőforrások:

Osztályfőnökök és a szaktanárok: oktató-nevelő munkán túl kiemelt feladatuk a személyes példamutatás. Az

osztályfőnöknek meghatározó szerepe van a szülővel való kapcsolattartásban is.

Iskolaorvos: segítségnyújtás a felvilágosító illetve prevenciós feladatokban. A beiskolázáskor szűrik tanuló-

inkat. Vizsgálják az egészségügyi szakmai alkalmasságot és általánosan a tesi egészséget.

Diákok: pozitív tudatformálás (védem az egészségemet)

Technikai dolgozók: a tisztaság biztosítása.

Szülők: A szülők megnyerése elkerülhetetlen, nélkülük a program nem megvalósítható. Különböző progra-

mok szülői kezdeményezésre is indulhatnak. (pl. gyümölcsnap).

Általános hosszú távú célok:

Egészségvédő szemlélet és egészségfejlesztő magatartás alakítása:

- képes legyen a tanuló kifejteni véleményét az egészség értékéről, éljen e szerint

- legyen képes érvelni valamely magatartás, szokás, viselkedés, kapcsolat egészséges vagy hibás

voltáról

- ismerje és alkalmazza szervezete edzésének programját

- vállalja tudatosan az egyéni felelősséget saját és társai egészségéért

- tudja és alkalmazza a helyes táplálkozás és a kulturált étkezés szabályait

- kedvezőtlen körülmények között is legyen képes az egészséges megoldás választására

- utasítsa el az egészségre káros szokásokat (dohányzás, alkohol – és drogfogyasztás, egészségre

káros szórakozások. Felelőtlen szexuális kapcsolatok), tudjon ezekkel szemben érvelni

- szerezzen gyakorlatot a mindennapos egészségvédelem megvalósításában

- otthoni és iskolai környezetében óvja a környezet tisztaságát

- tudja, hogyan veheti igénybe az iskola-egészségügyi alapellátást, legyen kész és képes egészsé-

gével, serdülésével, szexuális problémáival megfelelő időben szakemberhez fordulni és tanácsait

megfogadni. Tudja alkalmazni a fertőzés megelőzésének szabályait.

- Tartsa meg a baleset megelőzés szabályait (célból következő feladat)

- Egészséges, biztonságban élő, edzett fiatalság nevelése. Ehhez anyagi szükséglet, az osztályter-

mek megfelelő bútorzata, testnevelés színhelyének balesetmentessége.

Nevelési célok és feladatok az egészségnevelési programban:

- óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot

- segíti az általános iskolából középiskolába való átmenetet

- fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb környezet ér-

tékei felé

- folyamatosan fejleszthetendő a felelősségtudat, kitartás, gazdagodik az érzelemvilág

- mintákat ad az ismeretszerzéshez, megalapozza a tanulási szokásokat

- törődik a hátrányok csökkentésével. (szociális háttérből adódó, kulturális környezetből adódó)

- középpontban a személyiség sokoldalú fejlesztése

- kiemelt terület : test és lélek harmonikus fejlesztése

Fő feladatok:

- az egészséges életmód alapozása

- mozgáskultúra alapozása

- egészségnevelő jó szokások alapozása

- önismeret fejlesztése

- társas kapcsolatok alakítása, igényfejlesztés

Testi egészségre nevelés:



186

Egészséges életrend: Alakítsuk ki a tanulókban az egészségügyi szabályok megtartására való igényt (regge-

li torna, testnevelés óra, szabadban töltött idő mind az egészséget erősíti). Tudatosítsuk bennük, hogy az

egészséges szervezet eredményesebb a tanulás terén is. A napirend betartása (időben lefekvés, felkelés,

rendszeres tisztálkodás, pihenés). A nevelők, szülők segítsége elengedhetetlen.

Egészségügyi szabályok: Személyi higiénia szabályainak megismerése, Legyen igénye a tisztaság iránt

(személyi tisztaság, környezet – higiéné, tanterem, folyosó, iskolaudvar, otthon), Tudja, hogy az alkohol, a

dohányzás ártalmas. Soha nem fogyassza ezeket! Ismerje az időjárásnak megfelelő öltözködést. A figyeljen

a helyes testtartás szabályaira. Figyeljen taneszközeinek rendjére, tisztaságára.

Edzettség: Kedveltessük meg a természetet, a szabadban tartózkodást. Tudja, hogy aki edzett, jobban tűri az

időjárás viszontagságait. Naponta töltsön két órát a szabadban. Legyen igénye a rendszeres testmozgásra

(testnevelés órákon teljesítse a követelményeket). Tudjon úszni (lehetőleg szabályosan), ismerje, hogy mi-

lyen felszerelés szükséges egy egynapos kiránduláshoz.

Védekezés betegség és baleset ellen: Tudja, hogy a betegség és a baleset ellen védekezni kell, hogy a pi-

szok, a szemét betegséget terjeszt, a tisztaság pedig megóvja attól. Ne érintkezzen fertőző betegekkel. Ha a

keze piszkos, mossa meg. Figyeljen arra, hogy nemcsak önmaga ne fertőződjön, de ő se fertőzzön meg má-

sokat. Tudja, hogy az orvos, a védőnő, a mentők, a tűzoltók a segítségére vannak, ismerje értesítési lehető-

ségeiket. Ismerje és tudja, hogy a betegséget kezdetben könnyebb gyógyítani, ha nem érzi jól magát, azonnal

forduljon szüleihez, nevelőihez. Tudja, hogy a technikai eszközök balesetveszélyesek. Ismerje a könnyű

sérülések alapvető ellátását. Ismerje a gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályait.

Testi egészségre nevelés: egészséges életrend, egészségügyi szabályok, edzés, testnevelés, sport, védekezés

betegség, baleset ellen. Legyen kész napirendjét önállóan összeállítani, az esetleges váratlan eseményekhez

igazítani. Ismerje a nemi higiénia alapvető szabályait. Lelje örömét a testmozgásban. Legyen képes könnyű

fizikai munka végzésére. Gyakorlatban sajátítsa el az elsősegélynyújtás alapvető szabályait.

Lelki – szellemi egészségnevelés: AIDS prevenció. A káros szenvedélyek megelőzése érdekben elengedhe-

tetlen a nevelők példamutatása. Óvakodjon az egészségre káros szokások kialakításától (alkohol, dohányzás,

drog).

A szociális életre nevelés: Szexuális felvilágosítás, a nemek közötti kulturált viselkedés, párkapcsokat és

nemi kapcsolat, védekezés a fertőzés és a nem kívánt terhesség ellen.

DROG: külön kiemelt szerepet kap. Tanulóinknak tudniuk kell, hogy ezek káros függőséghez vezetnek.

Lelki –szellemi egészségre nevelés:

A lelki vagy szellemi problémákkal küzdő gyermek nevelése, oktatása speciális eljárásokat igényel.

Ezeknek gondozására egyénre szabott tervekre van szükség, melyet a pedagógus fejlesztőpedagógus, pszic-

hológus, logopédus, gyógypedagógus segítségével tud elkészíteni és alkalmazni. (pl. neurotikus, félelmi –

szorongásos, agresszív, beszédhibás, szellemi fejlődésben elmaradt gyermek).

Közösségi magatartásra nevelés: Tudja, hogy a közösség fegyelmezett szervezet, amely közös célok felé

igyekszik. Önmaga céljait próbálja összhangba hozni a közösség céljaival . Lássa be, hogy a közös munka

közös felelősséggel jár. A közösség minden tagja felelős a másik magatartásáért. Legyen tisztában azzal,

hogy a helyes közösségi magatartás az emberek iránti tiszteletteljes humánus magatartást követel.

Szociális hátrányok enyhítése:

- szülők, szociális, egészségvédő helyzet felmérése (gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi felelősök

bevonása)

- szülők anyagi támogatásának elősegítése

- egyéni bánásmód azon tanulóknak, akiknek szülei alkoholisták, munkanélküliek, stb.

- segítségnyújtás közügyekben való eljáráshoz

- a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat további erősítése

- az iskola nevelési programjához kapcsolódó szolgáltatások ingyenességének biztosítása

Gyermek- és ifjúságvédelem:



187

- A gyermek különleges jogvédelme

- A gyermek joga az élethez a legjobb egészségi állapothoz

- A családban való nevelkedéshez való jog

- Gyermek joga a szociális biztonsághoz

- Az oktatáshoz, művelődéshez való gyermeki jog

- A fizikai és lelki durvaság elleni védelem joga

- Kábítószer-fogyasztás elleni védelem

Együttműködés szülőkkel:

- Együttműködési program, osztályszülői, iskolaszülői értekezletek keretében.

Iskola egészségügyi szolgálattal való kapcsolat:

- Az egészségfejlesztő munkába bekapcsolódik az iskola védőnője és a körzeti védőnő

- Egészségügyi dolgozók segítségével előadások szülőknek, diákoknak, vetélkedők szervezése

- Orvos, védőnő, tanácsadási lehetőségeinek szervezése szülők részére

Fogadó órák (meghatározott napokon)

A fogadóórákat az iskola folyosóján lévő hirdető táblára tesszük ki. Előre meghatározott napokon fogadó-

órákat tart:

- igazgató

- nevelőtestület

- Nevelési Tanácsadó

Mindennapos iskolai testedzés program:

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi – lelki fejlődé-

sének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségneve-

lés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt

fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi

sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

- minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban

- minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és lég-

ző rendszer megfelelő terhelése

- minden testnevelés órán van gimnasztika, benne biomechanikailag helyes testtartás kialakítását

és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna.

- a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figye-

lemmel a fittség mérésének testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

- minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az elté-

rő adottságú tanulóknak is

- a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban

- a testmozgás- program életmód – sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat,

amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében)

A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

Órarendbe iktatott forma:

- a tanítási órákon néhány perces mozgásos feladatot kapnak a tanulók (ez minden tanítási óra ke-

retén belül megvalósítható)

- a tanítási szünetekben lehetőséget biztosítunk a szabad levegőn történő mozgásra, sporteszkö-

zökkel történő játékra



188

Egyéb módszerek: - a testnevelési órákat nem tartalmazó napokon szervezett sportfoglalkozásokat kínálunk

tanulóinknak (úszás, korcsolyázás).

További célok:

Részvétel: tanfolyamokon, továbbképzéseken, kortársoktatók bevonása a felvilágosító munkába.

Minőségfejlesztés: a tanév elején a tanmenetek tartalmazzák az egészségnevelési programokat. Kiemelten az

osztályfőnök tanmenete.

Iskolánk jövőképe: Az iskola tanulói az egészséget pozitív értéknek tekintsék. Tudják, hogy az egészség

egyik legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai,

mentális és szociális jólétet. Képesek legyenek arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egés-

zségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen.

2.11.2. Környezetnevelési program

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környeze-

tük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figye-

lembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

- megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élet-

telen környezettel;

- kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

- felkelti az igényt, képessé tesz:

- a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;

- összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megérté-

sére;

- a problémák megkeresésére, okainak megértésére;

- kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;

- az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;

- a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

(KöNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, ame-

lyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának

megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés

hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelem-

ben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)

Helyzetelemzés, helyzetkép:

Iskolánk épületei iskolává alkalmas épület használatbavételi engedéllyel rendelkeznek, az Állami Népegés-

zségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Katasztrófavédelem és a közlekedésfelügyelet szakhatóságok hozzájá-

rulásával is rendelkezünk. Technikai felszereltségünk a 11/1994. MkM rendeletnek megfelelnek, de mint

olyan, folyamatos fejlesztést igényel.

Erőforrások:

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az iskolai élet részt-

vevői egymással, – és lehetőség szerint minél több – külső intézménnyel, különböző szervezetekkel jó mun-

kakapcsolatot alakítsanak ki.



189

Iskolavezetőség: Az iskolavezetés elkötelezett a környezeti nevelési programok kidolgozása, minőségi

megvalósítása iránt. A programok végrehajtásához anyagi forrásokat keres, a programot megvalósítók szá-

mára ösztönző rendszert dolgoz ki. Az iskolavezetősége minden feltételt biztosít a környezeti nevelés meg-

valósítására.

Tanárok: Az iskola valamennyi pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példa érté-

kű legyen a tanulók számára. Célszerűnek tartjuk, hogy alakuljon környezeti nevelési munkacsoport. A kol-

légák feladata lesz az éves munkaterv összeállítása, a megvalósítható kezdeményezések összehangolása. A

kerettantervi és a szakmai tantervi előírásokhoz igazodva a tananyag feldolgozása során adott témához kap-

csolódóan történik a környezeti nevelés. Elsődlegesen a természettudományos tantárgyak és a szakmai tan-

tárgyak keretén belül történik mindez, de jelen van az osztályfőnöki órákon, az ember és környezete, rajz

órákon is. A természettudományos tantárgyak oktatói így - a helyi tantervben meghatározott módon - a ter-

mészettudományos tantárgyak összhangjának megteremtésével szervezik a tanulási folyamatokat. Az iskola

minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával és munkájával példát mutasson a tanulók

számára. A pedagógusok a környezeti nevelési programban meghatározottak alapján saját tantárgyaikba

beépítve tanítják a környezeti vonatkozású ismereteket.

Diákok: A tanulókban még nem tudatosodott, hogy környezetükkel való kapcsolat minőségi kialakításához

tanulási hely és alkalom a saját iskolájuk. Még nagyon sok közös feladat elvégzése szükséges környezetba-

rát magatartásuk alapozásához, és fejlődéséhez. Igaz, hogy értelmes célok érdekében mozgósíthatók, és ké-

szek az együttműködésre. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, tevékenyen

vegyen részt az iskola éves környezeti programjában.

Adminisztratív dolgozók: Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.

Technikai dolgozók: Karbantartják a vizesblokkokat, világítási hálózatot, termek bútorzatát, takarítanak.

Az adminisztratív és technikai dolgozók részt vállalnak a programok technikai feltételeinek biztosításában, a

szelektív hulladékgyűjtésben, a fásítási programban, a komposztálásban, a takarékosságban (csökkentik a

felesleges papírfelhasználást, segítik a papírhulladék gyűjtését, munkájukban áttérnek a környezetbarát, digi-

tális adatrögzítésre).

Szülők: Munkánkban próbálunk támaszkodni a szülők együttműködésére (pl. megnyerjük őket környezeti

programok támogatására, felkérjük őket szakmai előadások tartására). Bevonjuk őket az iskolai környezet-

kultúra fejlesztésébe (az iskolakert ápolásába, zöldesítésébe, a teremdekorációk elkészítésébe). Fontosnak

érezzük, hogy a szülők otthon is megerősítsék az iskola által közvetített értékrendet.

Külső erőforrások: Iskolánk több tanára foglalkozik pályázatok figyelésével, de a pályázati lehetőségek egy

részét nem tudjuk kiaknázni, mert az önrész fizetésére nincs anyagi fedezetünk.

Jövőkép – alapelvek és célok:

Általános, hosszú távú cél:

- elősegíteni az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztele-

tét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezeté-

vel, kultúrájával együtt;

- hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakí-

tani a környezettel való harmóniára törekvést;

- segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;

- elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a fel-

növekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, előse-

gítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát;

- kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatar-

tást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi

alapelvvé;

- érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt;

- bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;



190

- képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működ-

ni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Az iskola jövőképe:

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belső és a külső tér hangulatosabb lesz, több nö-

vény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken

a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező

szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében családi környezetük-

ben.

Alapelvek, értékek, szemlélet:

- változó világunkban pozitív egyéni és közösségi normákhoz igazodó értékrend közvetítése.

- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi

megalapozása;

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;

- rendszerszemléletre nevelés;

- fenntarthatóságra nevelés;

- a környezetetika hatékony fejlesztése;

- érzelmi és értelmi környezeti nevelés;

- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;

- tolerancia és segítő életmód;

- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése;

- az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése;

- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;

- az egészség és a környezet összefüggései;

- helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések;

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;

- globális összefüggések megértése;

- fogyasztás helyébe életminőség;

- létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

2.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység:

A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé vál-

hatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és

tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetü-

ket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedel-

műek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hát-

rányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés

hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrá-

nyok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése.

Valószínűsíthetően iskolánkban nagyobb számmal lesznek a szociális hátránnyal induló diákok. A kérdést

megfelelő kommunikációval kell kezelni, mivel a tanulóink és szüleik érzékenységére vigyázni kell. Ezért

kellő tapintattal, de: felhívjuk figyelmüket a pályázati lehetőségekre, felvilágosítjuk őket a szociális juttatá-

sok lehetőségeiről, ösztöndíj lehetőségeket igyekszünk felkutatni és minden pedagógiai eszközzel igyek-

szünk segítségükre lenni.

Iskolánk a szokásos kapcsolattartási formákon keresztül – szülői értekezleteken, fogadóórákon, hírlevelek-

ben, tájékoztató levelekben és az iskolai honlap útján – folyamatosan informálja a szülőket a szociális hátrá-

nyokat mérséklő lehetőségekről, segélyekről. A segítségnyújtás érdekében az osztályfőnökök a gyerekvé-

delmi felelős bevonásával felmérik, nyilvántartásba veszik a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat.



191

Helyzetfeltárás:

A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése

alapvetően az osztályfőnökök feladata. Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődé-

sének elősegítésével a tanulók segítségére lehet. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek

segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat

Hátránykompenzáció:

Az iskolában a rászorultság formájától és mértékétől függően a következő szolgáltatásokat, támogatásokat

biztosítjuk:

- jogszabályban rögzített módon ingyenes tankönyvellátást, illetve tankönyvtámogatást,

- az iskolai könyvtár állományába bevételezett tartós tankönyvek használatát.

Folyamatosan keressük azokat az egyéb forrásokat – elsősorban pályázatokat, ösztöndíjakat, alapítványi

támogatásokat –, amelyekkel egy-egy költségigényesebb tanórán kívüli program esetében hátrányos helyze-

tű diákok esélyegyenlőségét is biztosítani tudjuk (pl. külföldi utazásléo2ok, nyári táborozások alkalmával).

A szülőket részletesen tájékoztatjuk a gyermekjóléti szolgálat feladatairól, valamint az iskolán kívüli szociá-

lis hátrányokat enyhítő anyagi természetű lehetőségekről (ezek leggyakrabban szociális juttatások, támoga-

tások, rendszeres és rendkívüli segélyek).

A középiskola és a szakiskola a kiemelkedően szorgalmas, szociálisan és anyagi szempontból hátrányos

helyzetű tanulói számára teljesen ingyenessé teszi az oktatást a szakiskolában. Pályázatokat írunk ki, és ösz-

töndíjat kaphatnak a tehetséges, szorgalmas szociálisan hátrányos helyzetű tanulók.

Fokozottan figyelünk arra is, hogy tanulóik a gyakorlatok ideje alatt megkapják juttatásaikat, különösen a

szociálisan rászorulók esetében. Terveink között szerepel az ún. "roma-program"-ba történő bekapcsolódás

is.

Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkí-

vüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás).

A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közös-

ségek életének támogatása, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs

tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése).

Több éve rendszeresen pályázunk tanulóinkkal az Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogram „Út a szakmához,

illetve „Út az érettségihe” alprogramjában, valamint részt vettünk az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Integrációs Pedagógiai Rendszerében, amelyek az oktatási esélyegyenlőséget szolgálják. Ezek a kezdemé-

nyezések lehetőséget adnak a mentori program működtetésére, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók számára szociális hátránykompenzáló programok, akciók szervezésére

2.13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának ér-

tékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök a szaktanár dönthet. Év köz-

ben bármely dolgozó adhat vagy javaslatot tehet a szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret odaítélé-

sére, melynek naplóba való bevezetése az illetékes feladata.

A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás a tanév végén a mindenkori finanszírozási lehetőségek függ-

vényében oklevél és könyvjutalom formájában történik.

A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök a nevelőtestület bevonásával, véleménye alapján az

alábbiak szerint értékeli, minősíti.

Az iskola nevelőtestülete folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók személyiségének, neveltségi szintjének

fejlődését, az iskola célkitűzésében megfogalmazott értékek elfogadását, a tanuló ahhoz való viszonyát.

Szükségesnek tartja ezt, mert a szakképesítések mindegyike feltételezi a kulturált viselkedést, a humánus, az

embertársak iránti tiszteletet. Ezért élni kíván a magatartás-viselkedés rendszeres - féléves - értékelésével. A

magatartás-viselkedés minősítése a személyiség egészére vonatkozóan nyer megfogalmazást, figyelembe

véve a majd betöltendő munkakör által megkívánt viselkedési normákat.



192

A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való vi-

szonyt, a kötelességtudatot, rendszerességet, a pontosságot.

Magatartás értékelése:

- minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

- ha a tanulónak szaktanári figyelmeztetése van: magatartása legfeljebb változó (3)

- ha több szaktanári figyelmeztetése vagy osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetése van: magatartása rossz

(2)

- az igazolatlan mulasztások is a magatartás értékelésébe számítanak: 1–2 igazolatlan óra: jó (4), 3–10 igazo-

latlan óra: változó (3), 10 igazolatlan óra fölött: hanyag (2) a tanuló magatartása.

Viselkedés-magatartás példás jó változó rossz

házirend betartás betart, ösztönöz csak betartja részben sokat vét ellene

hangnem kifogástalan kívánnivalót hagy

maga után udvariatlan goromba

törődés másokkal gondos, segítő segítő ingadozó gátló, közönyös

fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge fegyelmezetlen,

hatása másokra, kö-

zösségre pozitív

befolyást nem

gyakorol nem árt

negatív

aktivitása nagyfokú, kez-

deményező

megfelelő, de

nem kezdemé-

nyez

közepes gyenge

tolerancia, másság

elfogadás nagyfokú elfogadó ingadozó gyenge

megjelenés alkalomhoz iga-

zodó

nem követi a

formákat, de el-

fogadható

kívánnivaló hagy

maga után igénytelen

Szorgalom értékelése:

- minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

- ha teljesítménye elmarad képességeitől, tanulmányai eredményeiben ront, felszerelése, házi feladat gyak-

ran hiányzik, rendszertelen, passzív: a tanuló szorgalma változó (3)

- ha valamely tantárgyból elégtelen a félévi vagy évvégi eredménye: a tanuló szorgalma hanyag (2)

- Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, tö-

rekvően, kötelességtudattal és egyenletesen teljesít.

- Jó szorgalmi fokozatot kap a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére ál-

talában kötelességtudat jellemzi.

- Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése rend-

szertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít, vagy aki valamelyik tantárgy-

ból elégtelen osztályzatot kap.

- Hanyag annak a tanulónak a minősítése, aki tanulmányi kötelezettségének következetesen nem tesz

eleget, érdektelenség, közöny jellemzi, vagy elégtelen minősítést kap.



193

2.14. 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szin-

tű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények

Az utolsó két évben (11–12. évfolyam) a tanulók érdeklődésének megfelelő tárgyakból az emelt szintű érett-

ségi vizsgára készítünk, valamint a választott pályán történő helytálláshoz szükséges készségeket, képessé-

geket erősítjük, a tanulócsoporthoz igazított (szükség esetén személyre szabott) módszerekkel. A tanulóink

tudomására hozzuk az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit, témaköreit.

Kiemelkedő szerepet kap az iskolai munka során az önálló alkotómunka, a kreativitás, az információhordo-

zók széles körű alkalmazása. Amennyiben a feltételek adottak (megfelelő létszám, szaktanár, időkeret), az

osztály specialitását jelentő tárgyakon kívül más tantárgyakból is jelentkezhetnek a diákok emelt szintű

érettségire készítő képzésre.

Amennyiben a jelentkezők kis száma vagy a személyi feltételek hiánya miatt nem tudjuk megszervezni va-

lamely tárgyból az emelt szintű érettségire felkészítő csoportot, más iskolában biztosítjuk a jelentkező szá-

mára az emelt szintű képzésbe való bekapcsolódás lehetőségét.



194

3. A KÖZÉPISKOLAI TAGINTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA

A szakképzésben folyó oktató, nevelőmunkát az ágazati minisztériumok által kiadott szakképzési kerettan-

tervek és szakmai és vizsgakövetelmények, és azok megfelelő módosításai alapján végezzük.

Amennyiben a szakképzési kerettantervek módosításai kizárólag a szakmai követelménymodulok vagy a

szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak megnevezését érintik, akkor azok a szakmai program

módosítása nélkül alkalmazandók a módosítással érintett kerettantervek hatályba lépésének időpontjától.


Középiskolai tagintézményünk szakmai programját az alábbiak szerint készítette el:

kifutó rendszerben a szakközépiskolák 9-12. évfolyamai számára 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a

szakképzési kerettantervekről mellékletei alapján

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a szakgimnáziumok 9-12., 13-14, illetve 15. évfolya-

mai számára 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről mellékletei alapján.

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a szakközépiskolák 9-11., illetve 11-12. évfolyamai

számára 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről mellékletei alapján.

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a HÍD szakképzési kerettantervek alapján

A középiskolai tagintézmény szakmai óratervét a 7. sz. melléklet tartalmazza.





zák.

3.3. A szakmai vizsga követelményei

Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 8. sz. melléklet tartalmazza.



195

3.4. Az iskola szakképzési rendszere

NAPPALI RENDSZERŰ SZAKKÖZÉPISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS

Szakmacsoport Megnevezés OKJ Képzési idő

Szociális szolgálta-

tások

Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 3+2 év

Informatika Számítógép-szerelő, karbantartó 34 523 02 3+2 év

Kereskedelem,

marketing, üzleti

adminisztráció

Eladó 34 341 01 3+2 év

Vendéglátóipar

Pincér 34 811 03 3+2 év

Szakács 34 811 04 3+2 év

Vendéglátó-eladó 34 811 05 3+2 év

Fogadós 34 811 06 3+2 év

Élelmiszeripar Húsipari termékgyártó 34 541 03 3+2 év

Pék 34 541 05 3+2 év

FELNŐTTOKTATÁS NAPPALI ÉS ESTI MUNKARENDJE SZERINTI SZAKKÖZÉPISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS

(KIZÁRÓLAG SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK)



tások

Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 2 év

Informatika Számítógép-szerelő, karbantartó 34 523 02 2 év

Kereskedelem,

marketing, üzleti

adminisztráció

Eladó 34 341 01 2 év

Vendéglátóipar

Pincér 34 811 03 2 év

Szakács 34 811 04 2 év

Vendéglátó-eladó 34 811 05 2 év

Fogadós 34 811 06 2 év

Élelmiszeripar Húsipari termékgyártó 34 541 03 2 év

Pék 34 541 05 2 év

NAPPALI RENDSZERŰ SZAKGIMNÁZIUMI NEVELÉS-OKTATÁS (2016. SZEPTEMBER 1-TŐL KIFUTÓ SZAKKÖ-

ZÉPISKOLA)

Ágazat

száma



mon

Képzési idő

I. Egészségügy 54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

4+1 év

XIII. Informatika 54 481 04

Informatikai rendszergazda

4+1 év



196

NAPPALI RENDSZERŰ SZAKGIMNÁZIUMI NEVELÉS-OKTATÁS

Ágazat

száma



mon

Képzési idő

I. Egészségügy 54 726 04

Gyógymasszőr

4+1 év

III. Szociális 54 762 02

Szociális asszisztens

4+1 év

IV. Pedagógia 54 140 02

Pedagógiai és családsegítő

munkatárs

4+1 év

XIII. Informatika 54 481 06

Informatikai rendszerüze-

meltető

4+1 év

XXIV. Közgazdaság 54 344 01

Pénzügyi-számviteli ügyin-

téző

4+1 év

XXV. Ügyvitel 54 346 03

Irodai titkár

4+1 év

XXVI. Kereskedelem 54 341 01

Kereskedő

4+1 év


Vendéglátásszervező

4+1

XXX. Szépészet 54 815 01

Fodrász

4+1 év

ÉRETTSÉGI UTÁNI OKJ-S SZAKKÉPESÍTÉSEK

SZAKGIMNÁZIUMI NEVELÉS-OKTATÁS (KIZÁRÓLAG SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK)

NAPPALI RENDSZERŰ OKTATÁS, ILL. FELNŐTTOKTATÁS NAPPALI MUNKARENDJE SZERINT


Egészségügy

Gyakorló ápoló 54 723 02 2 év

Ápoló 55 723 01 1 év

Gyógymasszőr 54 726 04 2 év

Sportmasszőr 55 726 02 1 év


tások

Kisgyermekgondozó, -nevelő 54 761 02 2 év

Szociális asszisztens 54 762 02 2 év

Szociális, gyermek- és ifjúságvé-

delmi ügyintéző

55 762 06 1 év

Pedagógia

Gyógypedagógiai segítő munka-

társ

54 140 01 2 év

Pedagógiai és családsegítő munka-

társ

54 140 02 2 év

Informatika Informatikai rendszerüzemeltető 54 481 06 2 év

Közgazdaság

Pénzügyi termékértékesítő (bank,

befektetés, biztosítás)

54 343 01 2 év

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 2 év



197

Vám-, jövedéki- és termékdíj ügy-

intéző

54 344 03 2 év

Vállalkozási mérlegképes könyve-

lő

55 344 07 1 év

Ügyvitel Irodai titkár 54 346 03 2 év

Kereskedelem,

marketing üzleti

adminisztráció

Kereskedő 54 341 01 2 év

Vendéglátás, ide-

genforgalom

Vendéglátásszervező 54 811 01 2 év

Egyéb szolgáltatá-

sok

Fodrász 54 815 01 2 év

Kozmetikus 54 815 02 2 év

ÉRETTSÉGI UTÁNI OKJ-S SZAKKÉPESÍTÉSEK

SZAKGIMNÁZIUMI NEVELÉS-OKTATÁS (KIZÁRÓLAG SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK)

FELNŐTTOKTATÁS ESTI MUNKARENDJE SZERINT


Egészségügy

Gyakorló ápoló 54 723 02 2 év

Ápoló 55 723 01 1 év

Gyógymasszőr 54 726 04 2 év

Sportmasszőr 55 726 02 1 év


tások

Kisgyermekgondozó, -nevelő 54 761 02 2 év

Szociális asszisztens 54 762 02 2 év

Szociális, gyermek- és ifjúságvé-

delmi ügyintéző

55 762 06 1 év

Pedagógia

Gyógypedagógiai segítő munka-

társ

54 140 01 2 év

Pedagógiai és családsegítő munka-

társ

54 140 02 2 év

Informatika Informatikai rendszerüzemeltető 54 481 06 2 év

Közgazdaság

Pénzügyi termékértékesítő (bank,

befektetés, biztosítás)

54 343 01 2 év

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 2 év

Vám-, jövedéki- és termékdíj ügy-

intéző

54 344 03 2 év

Vállalkozási mérlegképes könyve-

lő

55 344 07 1 év

Ügyvitel Irodai titkár 54 346 03 2 év

Kereskedelem,

marketing üzleti

adminisztráció

Kereskedő 54 341 01 2 év

Vendéglátás, ide-

genforgalom

Vendéglátásszervező 54 811 01 2 év

Egyéb szolgáltatá-

sok

Fodrász 54 815 01 2 év

Kozmetikus 54 815 02 2 év



198

3.4.1. Szakmai gyakorlatok képzési formái és helyszínei:

A szakmai elmélet és gyakorlat arányát a szakképzési kerettantervek, valamint az ezek alapján készített

szakmai óratervek tartalmazzák. A szakmai gyakorlatokat intézményünk tanműhelyeiben, demonstrációs

termeiben, továbbá gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéssel szervezzük.

3.4.2. Felvétel, átvétel, beszámíthatóság a szakképző osztályokban

8. osztály elvégzésére épülő képzéseink 9. évfolyamra jelentkezőknek: A szakközépiskola 9. évfolyamára

jelentkezhetnek azok a tanulók, akik általános iskolai tanulmányaikat sikeresen befejezték, és 3 év alatt

szakmát szeretnének szerezni. A képzésben résztvevők tanulmányaik 2/3 részében szakmai elméletet és

gyakorlatot, 1/3 részében pedig a közismereti tárgyakat tanulnak. A szakgimnázium 9. évfolyamára jelent-

kezhetnek azok a tanulók, akik általános iskolai tanulmányaikat sikeresen befejezték, és 4 év alatt szakmai

érettségit, egy plusz év elvégése után pedig OKJ-s szakképesítést szereznének.

A 8. évfolyamra épülő képzéseinkre felvételi vizsga nincs. A jelentkezés az általános iskolai jelentkezési

lapokon, a felvétel az év végi eredmények alapján történik.

A szakmai képzésben szakmától függően egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálat szükséges, melyet az

iskolaorvos végez.

10. osztály elvégzésére épülő képzéseink 11. évfolyamra jelentkezőknek: 10. osztály elvégzésére épülő

képzéseink 11. évfolyamra jelentkezőknek A szakközépiskola 11. évfolyamára jelentkezhetnek azok a tanu-

lók, akik befejezett 10. osztállyal vagy érettségi vizsgával rendelkeznek, és 2 év alatt szakmát szeretnének

szerezni. A szakmai képzésben szakmától függően egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálat szükséges,

melyet az iskolaorvos végez

Érettségire épülő képzéseink 13. évfolyamra jelentkezőknek: A 13. évfolyamra jelentkezhetnek azok a

tanulók, akik érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és 2 éves szakképzés esetében szakmát szeretnének

szerezni. Az érettségire épülő 2 éves képzéseinkre felvételi vizsga nincs. A jelentkezés az iskola felvételi

irodájában jelentkezési lapokon a jelentkezés sorrendje alapján történik. A szakmai képzésben szakmától

függően egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálat szükséges, melyet az iskolaorvos végez.

Szakképesítés-ráépülésre (15. évfolyamra) jelentkezhetnek azok a tanulók, akik a bemeneti feltételekkel

(szakképesítéssel) rendelkeznek.

A szakgimnázium szakképzési évfolyamaiba való belépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte. A tanuló

akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem

fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félév-

ének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.

Az átvétel a tanuló írásos kérelmére indul. Az átvétellel kapcsolatban a szakképzési törvény alapján az isko-

la igazgatója dönt.

Előzetes tudás beszámítása: A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányo-

kat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagó-

giai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes

tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a be-

számítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani, melyről az iskola vezetője határo-

zattal dönt.


szonyban, egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi

döntése alapján beszámítható.



199

3.4.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei a szakképzésben

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanul-

mányi követelményeket, a szakmai és összefüggő gyakorlatokat sikeresen teljesítette. A szakképzésben az

egyes követelménymodulokhoz tartozó tantárgyak teljesítése egyenértékű az adott követelménymodulhoz

tartozó modulzáró vizsgával.

Az évvégi javítóvizsgára augusztus utolsó hetében kerül sor.

Kivételesen indokolt esetben sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az iskola vezetőjéhez fordulhat.

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasz-

tása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a

tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan

mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló az évfo-

lyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem

haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5 %-át. Az igazolatlan mulasztást a

tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztás nincs és szorgalma, elért

teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelmé-

nyeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam meg-

ismétlése alóli mentesítés kérdésben a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai prog-

ramja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szerve-

zetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

3.5. Felnőttoktatás esti munkarendjére vonatkozó előírások

A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szak-

mai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait.

Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óra-

száma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám 60 %-a, a levelező oktatás

munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább

a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám 20 %-a.

Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás kere-

tében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább 10 %-a azzal, hogy az összes

kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére

meghatározott óraszámot.

Az iskola saját, heti 40 órás munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottját a napi munkaidőn túli órákra a fel-

nőttoktatás esti munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira megbízási jogviszonyban alkalmazhat-

ja óraadóként. Ebben az esetben a foglalkoztatottakra nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló

törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot.

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele az egyes évfolyamok sikeres teljesítése.

A szakmai és vizsgakövetelményeket 8. sz. melléklet tartalmazza.


KOLLÉGIUMI INTÉZMÉNYEGYSÉG



KOLLÉGIUM

KOLLÉGIUMI INTÉZMÉNYEGYSÉGE




201

1.1. Bevezető

A kollégium a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakkö-

zépiskola és Kollégium intézményegysége.

Férőhelyek száma: 300 fő

A kollégium végleges átadására 1998-ban került sor, négy pavilonszerű, olasz stílusú struktúrát mutató épü-

letegyüttes.

Az A és B épület a fiú kollégium, D, E épület a leánykollégium és köztük helyezkedik el a konyha és az

ebédlő. A konyha 600 személyre tud főzni, ebédlő 160 fő befogadására alkalmas. Mind a leány- és fiúkollé-

giumban található egy közös aula, kápolna. A kollégiumi szobák 4 férőhelyesek közös mosdóval, a szociális

helyiségek szintenként találhatók. A leánykollégiumban vendégszobák vannak kialakítva a vendégek foga-

dására. A tanuló szobák száma nem elegendő, így az iskolában is vannak délutáni stúdiumok. Minden épü-

letben egy-egy nevelői szoba található. Tornaterem és a könyvtár az iskola épületével közös használatú.

A középiskolánk tanulói nagyrészt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye

görögkatolikus településeiről érkeznek, de vannak kárpátaljai tanulóink is. Ők az iskola kollégiumában lak-

nak. A kollégium nagy szerepet kap a hagyományok ápolásában, illetve a hagyományteremtésben, vallási,

kulturális élete átsugárzik az iskola szellemiségére, jelentős pluszt adva hozzá.

A kollégisták számára gazdag szabadidős- és sportprogramokat biztosítunk (pl. filmklub, színházlátogatás,

íjászat, makettező kör, virágkötészet, ikonfestő-, tűzzománc-kör, zenei képzés, úszás, túrázás).

1.2. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja a katolikus kollégiumok részére

Alapelvek

A katolikus kollégium nevelés országos alapprogramja azokra a hazai és európai nevelési értékekre és hala-

dó hagyományokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös te-

kintettel a nemzeti, keresztény értékek (A Katolikus Nevelés Kongregációja által kiadott Katolikus iskola c.

kiadvány és a II. Vatikáni Zsinat idevonatkozó részei), közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók

kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek

csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepükre. Felhasználja – többek között – a teológiai, a

pedagógiai, a pszichológiai, szociológiai tudományok ismereteit. Figyelembe veszi a Magyar Köztársaság

által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével,

oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat.

A katolikus kollégium társadalmi szerepe

A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata megteremteni a megfelelő

feltételeket azon tanulók számára, akik a nevelésben előnyben részesítik a keresztény hit és erkölcs értékeit,

és a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a kisebbségi oktatásra, ill. különös tekintettel

azokra, akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket.

A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal. Különös gondot fordít a keresztény, nemzeti elkötele-

zettség kialakítására, a hagyományok átadásával erősíti az Egyházhoz, a hazához és a családhoz való tarto-

zás tudatát. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot

és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társa-

dalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződését. Segíti az evangélium szellemének megfelelő gondolko-

dást önmagukról és felebarátaikról. Erősíti a személyes döntés és felelősség vállalását, ill. a krisztusi szeretet



202

és megbocsátás gyakorlását. Ezzel nyújt a katolikus kollégium támogatást a teljes emberi élet megéléséhez a

társadalomban.

A katolikus kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhely-

üktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztény szellemben tör-

ténő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobili-

tás elősegítésében.

1.3. A kollégiumi nevelés céljai, feladatai

A kollégiumi nevelés célja

A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a

tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára

való felkészítésnek segítése, keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása, a kulcskompetenciák

(szociális – életvitel, és életpálya-építési) céltudatos fejlesztése – összhangban az iskola pedagógiai prog-

ramja cél-és feladatrendszerével.

A vallási nevelés

Az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkarolása és segíté-

se a beilleszkedésben.

A keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (öltözködés, viselkedés, társas kapcso-

latok, szórakozás).

Az egyházi év ünnepeinek megismertetése, és a közös ünneplés megkedveltetése.

A vallási élet megismertetését és gyakorlatát a kollégium éves – és napirendje rögzíti.

A tanulásnak tudatosan szembeszegülő, a kollégium rendjét súlyosan megszegő, az embertársát dur-

ván sértő, társai személyes biztonságát veszélyeztető magatartás a kollégiumból való kizárást vonja

maga után.

A kollégiumi nevelés feladatai

A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, településről, családi környezetből jönnek. A kollégium - a

kollégiumi jogviszony fennállása alatt - biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához

szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellá-

tás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg.

A kollégiumi nevelés feladata különösen: A tanulás tanítása

A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a

gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a

megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a

helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megisme-

rés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi

könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül.

Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a

pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell

fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi

életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz

a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Az erkölcsi nevelés

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésé-

nek elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel

az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életve-

zetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a



203

tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka

megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a

türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek,

hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar tör-

ténelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az

ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakó-

hely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez

tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár

kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét,

sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű ne-

velés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak

ápolása és fejlesztése.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az

abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, össz-

hangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az

együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltá-

nyosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogo-

kat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az

elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfoga-

dás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti,

hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes,

reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek

optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiműve-

lését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés

képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul

a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok

kialakításához.

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének,

testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetí-

tése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, isme-

reteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a

Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium

ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek

megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozá-

sára, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez

vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a

helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált,

esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló

tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a

diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetet-

len a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képes-

ségükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos

állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasá-



204

gi és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen

és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció

A kollégiumnak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka

világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania,

amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken,

megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé vál-

nak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttmű-

ködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium - a kollégi-

um pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé

teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott

életpályára való felkészülést.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan - segíteni kell, hogy a tanulóik

felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fo-

gyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek

összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az

autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének

kialakulását.

Médiatudatosságra nevelés

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az

értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésé-

nek és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a

valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

1.4. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

A középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a

kollégistának a család helyett – esetleg mellett - a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti fog-

lalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését

és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének,

jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban.

A pszichés, „belső történések” tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beil-

leszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldásá-

ra, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására.

Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer

és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni tö-

rekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák

gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk

hozzá.

A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a

csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének

jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok

között.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a

lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocia-

lizáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a

görögkatolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében.



205

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, szemé-

lyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak

önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.

A felzárkóztatás komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai te-

vékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképesség-

re való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás meg-

tervezését, szervezését és kivitelezését.

Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének

példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meg-

hozza a kívánt eredményt.

E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a kezdő gimnáziumi osztá-

lyoknál a szintre hozás.

A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az

egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes.

A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanu-

lásban elmaradt tanulókat, létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehet-

séges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében.

A kollégium – az iskolával együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák,

hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.

Tehetséggondozás kollégiumban

Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése

Differenciált foglalkozások

Tehetséggondozó programok, szakkörök

Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre

Felkészítés továbbhaladásra, magasabb tanulmányok folytatására

Emelt szintű tantárgyak tanítása

Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.

A nemzeti nevelés

A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül

élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek

célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környe-

zettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, ame-

lyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy

épüljenek be a személyiségébe.

Az ebből adódó célok és feladatok:

a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet

(patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység);

országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete;

az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata;

a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösség-

vállalás;

hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása;

nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink);

a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nem-

zeti érzéseik tiszteletben tartása.



206

A fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak:

- nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományai-

nak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása,

- az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata,

- az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése,

- az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete.

A közösségi értékrend és normarendszer

A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi

szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés,

kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályai-

nak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a

nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi

szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus

kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső

igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati

képességeket sajátítanak el, szakásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket a testi és lelki egészségük meg-

őrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium minden részletében

otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti

ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes

életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra nevelés a tanulókat, hogy érzé-

kennyé váljanak környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és

közösségi szinten egyaránt.

Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezéséve, ismeretek nyújtásával a nevelés elő-

segíti, hogy kialakuljon az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai, és a felebaráti szolgálat-

ra felkészülhessen. A természeti és társadalmi ismertek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban

való tájékozottságot, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A kollégium kiteljesíti a nemze-

tünk, nemzeti és történelmi hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat,

ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét.

A világról kialakított képben helyet kap a keresztény értékrend, az Európához való kötődésünk, az európai

kultúrkör. A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű

nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának,

nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése.

„Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja oszto-

zik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak neve-

lési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (Kat.Isk. 34.)

Szabadidő, sport

A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését

szolgáló foglalkozást. Választásukat követően azonban kötelesek heti rendszerességgel ezeken részt venni.

A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés

jegyében a sportköri foglalkozás és a természeti környezet megismerése és védelme.

Diákjainknak rendszerességgel lehetőséget nyújtunk színház, múzeum, illetve egyéb kulturális esemény lá-

togatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába, hangver-



207

senyekre. Olyan előadásokat igyekszünk megszervezni, amelyek a tanulók általános műveltségét emelik,

illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik.

1.5. A kollégium működése

1.5.1. Személyi feltételek, elvárások

A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és

szakképzettséggel rendelkező – nevelőtanár végzi, aki

lelki vezető,

elfogadja a katolikus egyház hitét és vallási életét,

rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki, vallási, hit-

beli ismeretekkel rendelkezik,

vállalja – és a kollégiumban a lehetőségeket megteremti – a lelki /vallási továbbképzésre,

képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártas a kü-

lönböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,

keresztény hitével, életpéldájával, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével,

életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt, – megfelelő empátiával rendelke-

zik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és

szeretetet helyezi előtérbe,

személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt-

vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal,

szakmai tevékenysége során együttműködik a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és tagjaival, fi-

gyelembe veszi a lelki vezetőjének útmutatásait,

nem pedagógus munkakörben alkalmazottak felé elvárás: nem mond / tesz a keresztény értékekkel

nem egyezően, gyermekszerető és a pedagógusokkal együttműködő.

A kollégiumban a pedagógiai munkát segítők munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményes-

ségének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is neve-

lési tényező.

1.5.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban

A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a

kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jog-

szabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és

egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium

gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

A katolikus kollégium fontosnak tartja a vallási vizuális környezetet, az egyházi könyvekhez való

hozzáférés biztosítását, kápolna működtetését.

1.5.3. A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki és vallási

fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intéz-

ményi szokásokat. Törekszik a vallásos programok egyensúlyos beépítésére. A tanulók napi életének kerete-

it úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső aránya – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni

és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rend-

szer működtetése, és a megélt hitből való elköteleződés. A gyerekek kötelességeit és jogait szabályozza a



208

kollégium "rendje" (a közös szentmisén való részvétel, sajátos / helyi elvárások, különböző fegyelmi szabá-

lyok, pl. dohányzás stb.).

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Választott

tisztségviselői révén részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a

feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében, a keresztény közösségek építésének

szolgálatában. A diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerik – és a mindennapi gyakorlatban válnak

képessé felelősen alkalmazni – a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés

technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az

önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását.

1.5.4. A kollégium kapcsolatrendszere

A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel a beköl-

tözéstől kezdve, a szülői közösségekkel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, a település – a tanulók nevelé-

sében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel. A kapcsolatok kialakításában és fenntar-

tásában a kollégium nyitott és kezdeményező. Az iskolai pedagógiai programjukban rögzítik a különböző jellegű kap-

csolattartás formáit és módszereit, melyek alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz.

A katolikus kollégiumok nyitottak az önkormányzati kollégiumok felé, törekszenek a parókusok meghívására a kollé-

giumokba, a szülőkkel lehetőség szerint személyes kapcsolatot tartanak. Nagyra értékelik a fenntartóval való szemé-

lyes kapcsolatot és az egyházi kollégiumokkal való kapcsolattartást.

1.5.5. A kollégiumi tevékenység szerkezete

A kollégium – igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevé-

kenységeket – annak céljától, jellegétől függően – csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi.

Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra.

1.5.6. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:

Tanulást segítő foglalkozások

a napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben,

nyugodt felkészülést biztosító tantárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás kereté-

ben történik;

a differenciált képességfejlesztés – a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a

kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása – szervezetten, a kollégiumnak az

iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik;

az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium külön-

böző szakköröket, diákköröket szervez.

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások

a személyes törődést biztosító, vallásosságot elősegítő foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyé-

ni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére;

a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevé-

kenységek megbeszélése, értékelése történik; A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a

mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés

alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme ér-

dekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek – dohányzás, al-

kohol, illetve drogfogyasztás, stb. – kialakulása);

a vallásosságot elősegítő foglalkozásokon, szentmiséken, lelkigyakorlatokon, közös imákon, elő-

adásokon, beszélgetéseken, diákkörökön, továbbképzési lehetőségeken szerepet kap a hit alapvető

tanításainak elsajátítása, a keresztény értékrendszer megismertetése és gyakoroltatása;

Szabadidős foglalkozások



209

a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra neve-

lés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása;

a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális ké-

pességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anya-

nyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése;

a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és ter-

mészeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget;

a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti – a működésében fontos szerepet betöltő,

az önkormányzati rendszerbe illeszkedő – diákkörök fejlődését.

Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése

közös vallásos gyakorlatok: közös imák (reggel, este), lelki napok, közös liturgiák)

személyes törődés: lelki napokon vagy máskor is: gyónási lehetőség, a nevelőtanár szabadidőben

rendelkezésre áll;

a nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, hanem személyes példaadással, megszólíthatósággal és a

tanulókkal való személyes törődést biztosít;

egyházi év jeles napjairól gyűjtő munka;

vallás-etikai előadások a kollégisták számára;

filmklub –mit érdemes nézni, mit nem;

kézműves foglalkozás;

"Bárka" fogyatékosok támogatása;

Istenes versek az irodalomban – versenyek;

újságszerkesztés;

egyházi jellegű kirándulások, lelki napokon való részvétel

vallási életbe való bevezetés, kapcsolatok lelki vezetőkkel (pályaorientáció, hivatásgondozás…)

speciális diákkörök: bibliakörök, szentek élete, imakörök, egyházi énekek, vallási életet elősegítő

tevékenységek (imák, szokásrend, hagyományok), missziós tevékenység;

A iskolai pedagógiai programjában meghatározza a tanulók számára kötelező, választandó, illetve választha-

tó foglalkozások körét.

A kollégiumi nevelés eredményessége

A katolikus kollégium – a szülővel, az iskolával és a keresztény közösséggel együttműködve – hozzájárul

ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a katolikus kol-

légiumi nevelési folyamat során megismeri és kiteljesítheti a keresztény értékrendet, melyek alapján elsajá-

títhatja a családi, a polgári és a hitéletben, a hivatás gyakorlásában, valamint önálló életviteléhez szükséges

alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:

elsajátítja és követi az alapvető keresztény valláserkölcsi normákat;

képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;

sokoldalú képzettsége, egyetemes műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyama-

tos megújulásnak a képességével;

kialakul valósághű, reális társadalomképe;

rendelkezik a közösségek szerveződéséhez és az érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel;

tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a

szakmai kihívásokra;

képes az együttműködésre, Krisztus életpéldáját követő emberi kapcsolatok kialakítására és to-

vábbépítésére;

másokhoz való viszonyát keresztény szeretet és felelősségvállalás jellemzi;

ismeri egyházunk, nemzetünk, nemzeti etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait.



210

A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat mi-

lyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.

A kollégium a nevelési folyamat eredményességének, hatékonyságának javítása érdekében a katolikus neve-

lési és oktatási intézmények minőségfejlesztési programjában (Katolikus Nevelési és Oktatási Intézmények

Minőségfejlesztési Programja) meghatározott követelményeknek megfelelően folyamatosan fejleszti műkö-

dését.

1.5. A kollégium munkarendje

Általános elvi szempontok

A kollégium munkarendjét úgy kell kialakítani, megszervezni, hogy – figyelembe véve a tanulók iskolai

elfoglaltságát – az ne ütközzék az iskolai munkarenddel.

A kollégium munkarendjének kialakításakor a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe kell

venni, azt a munkarendbe beépíteni.

A kollégista tanulók az iskolai elfoglaltságokon kívüli időt a kollégiumban töltik, amely folyamatos nevelé-

sükről gondoskodik. Az itt töltött időt tanulásra, önképzésre, művelődésre, sportra, hasznos szórakozásra,

szervezett kötelező foglalkozásra és az önkormányzat által kezdeményezett és szervezett kötetlen és kötele-

ző rendezvényekre fordítják.

A kollégiumi munkarend figyelembe veszi, hogy a tanulóknak biztosítsuk:

a napi 1-2 órás kimenőt (szabadidő, levegőn való tartózkodás, mozgás, stb.)

az iskolai felkészüléshez, önképzéshez szükséges 3 óra időtartamú, egyéni tanulási időt és csopor-

tos konzultációt.

A kötelező kollégiumi foglalkozásokon és szabadidős tevékenységre fordítandó időtartam arányos

meghatározását. A kollégiumban évi 37 nevelési héttel számolva minden héten kötelező egy cso-

portfoglalkozást tartani, amelynek tartalmát a nevelő készíti el minden tanév szeptember 15-ig. Fi-

gyelembe veszi a mindenkori törvény előírásait, és a helyi nevelési alapelveket.

A hazautazás rendjét

A kollégium napi és heti rendjét úgy szervezzük meg, hogy biztosítsa a tanulók számára a munka és a pihe-

nés életkorunk és a pedagógiai- pszichológiai követelményeknek megfelelő helyes arányát. A napi és heti

rendet a házirend tartalmazza.

A kollégiumi tanuló az iskolai tanévkezdést megelőző napon (külön értesítésben megjelölt időpontig) köte-

les a kollégiumi férőhelyet elfoglalni. Akadályoztatás esetén, vagy ha nem kívánja igénybe venni a kollégi-

umi ellátást, a szülő írásbeli igazolása vagy bejelentése szükséges legalább a beköltözés napjáig.

A kollégium szülői értekezletet az iskolai szülői értekezletekkel azonos napon tart, illetve tanév elején a be-

költözés napján tart.

A kollégiumi nevelőtestület az intézményi nevelőtestület részeként a nevelőtestületi intézményi és nevelési

értekezleteken vesz részt.

A kollégista tanulók napirendje:

Hétköznap:

6.30 Ébresztő

6.50 Liturgia (beosztás szerint)

7.15-7.45 Reggeli

12.20 – 15.00 Ebéd



211

15.45 – ig Kimenő

15.50 – 16.00 Felkészülés a szilenciumra

16.00 – 17.00 I. szilencium

17.10 – 18.15 II. szilencium

18.15 – 18.45 Vacsora

19.– 19.45 III. szilencium

19.45 – 20.30 Szabadidő/csoportfoglalkozás

20.30 – 21.30 Tisztálkodás, készülődés a lefekvéshez, esti ima

21.30 Lámpaoltás

Szombat:

8.00 Ébresztő

8.00 - 8.30 Reggeli

9.00 – 12.20

12.20 – 13.30 Ebéd


16.00 – 18.00 Intézményen belüli szabad foglalkozás, takarítás

17.30 Vecsernye, esti zsolozsma

18.00 – 18.45 Vacsora

18.45 – 20.45 Szabadidő/Csoportfoglalkozás/esti ima

22.00 Lámpaoltás

Vasárnap:

8.00 Ébresztő

8.00 – 8.30 Reggeli

9.00 – 12.20 Szilencium, LITURGIA

12.20 – 13.30 Ebéd


16.00 – 18.00 Szilencium

17.30 Vecsernye, esti zsolozsma

18.00 – 20.45 Vacsora, intézményen belüli szabad foglalkozás

20.50 – 21.30 Készülődés a lefekvéshez, esti ima

21.30 Lámpaoltás

Tornaterem használata: Lányok: hétfő, szerda, szombat

Fiúk: kedd, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap

(A szombati tornaterem használat közös!)

1.6. A tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma

TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása

2. Az erkölcsi nevelés

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

6. A családi életre nevelés



212

7. Testi és lelki egészségre nevelés

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

10. Pályaorientáció

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

12. Médiatudatosságra nevelés

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR 1-8. évfo-

lyam

9.

évfolyam

10. évfo-

lyam

11. évfo-

lyam

12. évfo-

lyam

13-14. év-

folyam

A tanulás tanítása 4 3 2 2 2 1

Az erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 1

Nemzeti öntudat,

hazafias nevelés 2 2 2 2 1 1

Állampolgárságra,

demokráciára nevelés 1 2 2 2 1 2

Az önismeret és a

társas kultúra

fejlesztése

1 1 1 1 1 1

A családi életre nevelés 1 1 2 2 3 3

Testi és lelki egészség-

re nevelés 2 2 2 2 2 2

Felelősségvállalás má-

sokért, önkéntesség 2 2 2 2 1 1

Fenntarthatóság, környezettu-

datosság 2 2 2 2 2 2

Pályaorientáció 2 2 2 2 2 2

Gazdasági és pénzügyi

nevelés 2 2 2 2 3 3

Médiatudatosságra

nevelés 1 1 1 1 1 1

22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden

héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehető-

vé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben - a csoportve-

zetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai fog-

lalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára

kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.

A kollégiumi foglalkozások keretprogram terve a tematikus csoportfoglalkozások 1.8.

szervezéséhez és tartalmának meghatározásához

Bevezető



213

A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai isme-

reteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének

megalapozása, illetve fejlesztése.

A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az

egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti,

társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.

A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a

másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén

kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális öröksé-

günk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt.

Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére.

A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazko-

dóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség.

A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a

pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz

tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a

cél.

A csoportfoglalkozások keretprogram terve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi

elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát,

éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a

választott iskolájuk típusához.

A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tan-

tervi szabályozáshoz.

A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredménye-

sen fejezzék be választott iskolájukat.

Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra

való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségé-

nek kibontakoztatását.

A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben

hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam

Ismerje meg - és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a kollégiumi tanulás

folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, ha-

tékony tanulási eljárásokat, módszereket.

Tudja szervezni idejét, tevékenységeit.

Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére

felkészítő tanulási technikákat.

Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban be-

számolni.


Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kivá-

lasztani.

Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a

feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.

Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.



214

Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a

normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe.

Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben

készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére.

A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseik-

re, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egya-

ránt.


Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben.

Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával.

Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra.


Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.

Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.

Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismerete-

ket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a

haza és népei megismerését, megbecsülését.

Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.


Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzeti-

ségek élnek.

Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait.

- Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit.


Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.

Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.

Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog

uralmára épülő közélet működésének megértését.

A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős

állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt.

Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni

célok és a közösségi jó között.


Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi

társadalomban.

Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze.



215

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társa-

dalmi célok elérése érdekében.

Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását.


Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkor-

mányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).

Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társa-

dalmi célok elérése érdekében.

Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok

gyakorlása során.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati

alapjai.

A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önérté-

kelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei.

Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására.

Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.


Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.

Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért.

Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására.


Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.

Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értéke-

sek az emberi együttélésben.

Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.

Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyze-

tekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.

Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes

önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

A családi életre nevelés A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve, különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensú-

lyozott személyiségfejlődésében.

A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közös-

ségek, értékek megbecsülése.

A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításá-

ban.

Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakí-

tása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.


Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a csa-

ládi közösségben.

Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló külön-

böző konfliktusokat.


Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.



216

Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fon-

tossága.

Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsola-

tokban.

Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára.

A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat

tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szoká-

sok kialakulásának megelőzésében.

A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztésé-

hez.


Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével.

Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.

Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket.


Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív

jelentőségével.

Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek

megelőzésének módjait.

Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtu-

datos életmód.

Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon

segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban.

A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos

személyiségfejlesztő hatással bír.

Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, fele-

lősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.


Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése.

Legyen érzékeny mások helyzete iránt.

Alakuljon ki az összetartozás érzése.


Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos

helyzetű társak iránt.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának.

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségtelje-

sen, megújulási képességükre tekintettel használja.

Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a kör-

nyezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.




217

Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak meg-

ismerésére.

Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, har-

monikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére.

Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz

szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre.


Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre

káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe

véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes

élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.

Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a kü-

lönböző tantárgyakban tanultakat.

Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.

Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a

képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják

későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát.

A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályavá-

lasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.


Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok

összhangja.

Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.


Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képes-

ségeit.

Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs

stílust.

Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van je-

lentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.

Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, mun-

kaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő he-

lyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára.

Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdál-

kodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani.

Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók

a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.



218


Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal.

Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat.


Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.

Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.

Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének

eszköze.

Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok.

A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiu-

mok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát.

A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejleszté-

sének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.


Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között.

Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit.

Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb onli-

ne média nyújtotta lehetőségeket.


Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.

Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.

Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb onli-

ne média nyújtotta lehetőségeket.

Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználá-

sának szabályait.

Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes

játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

A nevelőmunka ellenőrzési rendje 1.9.

A kollégiumvezető ellenőrzi a kollégiumi nevelőmunkára vonatkozó alapdokumentumok érvényesülését,

határozatok végrehajtását. Tapasztalatait megbeszéli az érintett nevelőtanárokkal, segítő szándékú útmuta-

tást ad a további munkához.

Kiemelten vonatkozik pályakezdő, vagy a kollégiumi nevelőmunkában gyakorlatlan nevelők munkájának

segítésére.

Ellenőrző munkáját úgy tervezi, hogy kiterjedjen a csoportfoglalkozásokra, tanórákra, szakkörök munkájára,

a reggeli ébresztésre, a napi munka ellenőrzésére is.

A részletes, pontos időkezdéseket a mindenkori Házirend tartalmazza, amelyet rendszeres felülvizsgálunk,

ha kell, módosítunk.



219

1.10. A kollégiumi nevelőtanár feladatai

Egy-egy tanulócsoport pedagógiai, nevelési irányításáért, vezetéséért felelős. Ezen belül konkrétan:

- a tanuló lelki, erkölcsi fejlődéséért

- tanulmányi munkájáért

- általános műveltségük gyarapításáért

- egészséges életmódjáért

- magatartásuk, magaviseletük kultúrált fejlesztéséért

- életpályára való felkészítés

- ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért csoportján belül

- segíti, megszervezi a tanulmányi munkát

- ellenőrzi a felkészülést

- megismeri tanulói családi körülményeit

- kapcsolatot tart a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárra.

- irányítja, szervezi, segíti a csoport és a diákönkormányzat fejlődését,

- ellenőrzi a tanulói által használt helyiségeket, a tanulók felszerelésének, személyes tulajdonukat

képező tárgyaiknak rendjét, tisztaságát, a tanulók ápoltságát

- a tanév elején elkészíti saját csoportjára vonatkozó éves, részletes munkatervlét az előző év mun-

kájának helyzetelemzése alapján.

- munkájára a munkaterv alapján havi ütemezésben végzi

- törekszik – a fokozatosságot szem előtt tartva – mind szélesebb teret biztosítani a tanulói öntevé-

kenységnek, kezdeményezésnek.

- felelős a harmónikus tanár-tanuló viszony, a családias, meleg légkör megteremtéséért a csoporton

belül. Továbbá csoportja, a többi csoport és a kollégiumi közösség közötti baráti, szeretetteljes

viszony kialakításáért. Nem a saját presztízséért, hanem a tanulók egészséges, harmonikus testi-

lelki fejlődéséért, jó közérzetéért munkálkodik.

- munkájáról, megfigyeléseiről, a tanulókról szerzett pedagógiai tapasztalatairól feljegyzéseket ké-

szít folyamatosan. Hetente kiírja az iskolai érdemjegyeket. félévkor és év végén elemző értékelést

készít.

- kiemelt figyelmet fordít a tanulók minden munkájának rendszeres következetes ellenőrzésére, ér-

tékelésére.

- rendszeresen tartja a kapcsolatot a tanulók osztályfőnökeivel és szaktanáraival.

- munkaidejét az igazgató és a kollégiumvezető által jóváhagyott munkaidő beosztás szerint végzi.

1.11. Az otthonjelleg erősítése

A kollégium az ott lakók második otthona. Az otthonosságot megköveteli az egyén iránti személyre szóló

figyelmet a nevelőtanárok részéről. Az otthonosság érzésének megalapozása érdekében együttérzéssel ké-

szítjük elő a kollégiumba először bekerülő fogadását. Az elsős első kollégiumi évét kezdő tanuló egyéni

nehézségeit megértéssel kezeljük, a pedagógiai alap szükséges és a tanulók által igényelt segítség megadá-

sával erősítjük bennük a védettség tudatát.

Arra törekszünk, hogy a tanulók között szeretet és bizalomteljes viszony alakuljon ki, hogy fejlődjenek, erő-

södjenek a társas kapcsolatok.

Az otthonosság folytonos erősítése megköveteli a tárgyi feltételek szüntelen javítását.

Természetesen a feltételek javítása mellett hasonló igényességgel kell megkövetelni a kialakított esztétikus

környezet megóvását, állagmegőrzését is. A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség és szeretet hassa

át. Ismerni kell a növendékek törekvéseit, vágyait, véleményét a tanulásról, munkáról a másik nemről, a jö-

vőről és önmagáról.



220

A nevelői szeretetnek az igazságosság és a segítőkészség éppúgy jellemzője, mint a követelés. Az elnéző

szeretettel ugyanis visszaélnek a tanulók, a gyengédséget gyengeségnek, a megértést minden megengedésé-

nek tarthatják. A nevelőtanári munkához nagyfokú türelemre van szükség. Olyan türelemmel kell rendel-

kezniük, amelyben erő, bizalom és szigor egyaránt benne található. A jó szándékú közeledés szükséges tanu-

lóink problémáinak megoldása érdekében.

Helyzetünkből adódóan megismert intimitások diszkrét kezelése, a bizalmas beszélgetés stílusának megvá-

lasztása, az ügyes háttérbe húzódás mind-mind a pedagógiai tapintat körébe tartozik. Pedagógiai tapintaton a

helyes cselekvés iránti érzéket, a jól megválasztott stílust, az elfogadható viszonyokat értjük, amikor a tanár

és növendék tudja hol a határ. A megfelelő nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése alapvető feladat.

A tanár-diák kapcsolatban meghatározó a kétoldalú bizalom.

1.12. Értékelési hagyományok

A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része a tanár, tanuló számára az ellenőrzés, értékelés. Az ellenőrzést

folyamatosan alkalmazzuk. Az értékelés révén fogalmazhatjuk meg a feladatok teljesítése, a kollégiumi ne-

velés esetén a tanulmányi teljesítményeknek és a nevelési eredményeknek a szintjét.

Az értékelés alapelvei:

- az értékelés legyen tárgyilagos, igazságos.

- történjen nyilvánosan

- tanúsítson tartós motivációt

- az értékelés történjen szóban és írásban

- figyelembe kell venni a diákok véleményét.

Az értékelést a nevelőtanárok végzik. A szóbeli értékelés a heti csoportfoglalkozáson történjen. Jelentős

rontást vagy javulást ekkor is lehet arásban rögzíteni és erről a szülőt is kell értesíteni. (Különösen indokolt a

téli és tavaszi szünetet megelőzően tájékoztatni írásban a szülőket.)

Értékelésnél figyelembe vesszük:

- a diákok érdemjegyeit, vagy osztályzatait

- a hálók rendjét, ami az ügyeletes tanárok napi ellenőrzésén alapszik.

- liturgikus élet

- a tanulók aktivitását, amit a csoport életében, önálló munkában kifejt

- jutalmazás, büntetés

A kollégium nagyon szoros egységben él az iskolával, ennek megfelelően a személyiségfejlesztésben, a kö-

zösségfejlesztésben, a hagyományteremtésben, hagyományok ápolásában együttesen veszi ki részét.

A kollégium vallási kulturális élete átsugárzik az iskola szellemiségére, jelentős pluszt adva hozzá.

1.13. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

A kollégium nevelési-oktatási feladatait úgy tudja megoldani, ha együttműködik az iskolával, osztályfőnö-

kökkel, szaktanárokkal, és a szülőkkel. Tényleges együttműködést kell megvalósítani, igényelve: a kölcsö-

nös rendszeres tájékoztatást, a kollégiumi követelmények ismeretét, és otthoni alkalmazását, rendszeres kap-

csolattartást a szülőkkel. Kirívó esetben a család látogatása is szükséges lehet. Rendszeresen tartunk szülői

értekezleteket és fogadó órákat. A szülői értekezletek közötti időszakban-levélben értesítjük a szülőket a

tanulók tanulmányi teljesítményéről, a szilenciumi tevékenységéről, iskolai és kollégiumi viselkedéséről.

Telefonon bármikor érdeklődhetnek, kereshetnek bennünket. Igény és szükség esetén személyesen is ren-

delkezésükre állunk, hogy a gyermek érdekében konzultáljunk. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli

változást észlelünk (negatív irányban) azonnal értesítjük a szülőt/gondviselőt. A pozitív irányú változásokat

dicsérettel jutalmazzuk.



221

A nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a

pedagógus közösség együttműködése.

Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,

az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Ered-

ménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlő-

dése.

A gyermekek, diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:

A tanulókat a kollégium életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a

diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat veze-

tőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órá-

kon tájékoztatják a diákokat.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott

képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan

tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:

Családlátogatás

Szülői értekezlet

Fogadó óra

Írásbeli tájékoztató

Közös kirándulások

Pályaválasztási tanácsadás

Közös lelki nap

Közös zarándoklatok

Plébániával közös programok

A szülők részéről elvárhatjuk:

Aktív részvételt az iskolai, kollégiumi rendezvényeken,

Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz,

Őszinte véleménynyilvánítást,

Együttműködő magatartást,

Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,

Érdeklődő, segítő hozzáállást.

1.14. Gyermek- és ifjúságvédelem

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet a kollégium az iskolával szorosan együttmű-

ködve látja el. Ezt az indokolja leginkább, hogy a kollégiumban kizárólag az iskola tanulói laknak. A neve-

lők napi kapcsolatban vannak a gyermekvédelemmel foglalkozó kollégával, aki mindig szívesen segít a

problémák megoldásában. Felvilágosító előadásokon rendszeresen részt vesznek kollégistáink

Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés

három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődle-



222

ges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadal-

mi nevelés hiányát teljesen pótolni.

A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között

élőket.

Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését

segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábí-

tószer, egyéb erkölcsi veszélytől.

Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít

megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok

esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen

nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjú-

ságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–

óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.

Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki

munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok fel-

tárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

1.15. Egészségre nevelés és környezeti nevelés

A kollégiumi életvitel célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tu-

datos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a

kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyu-

godt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésé-

vel készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására.

Segítsük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk tá-

maszt. Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei

érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait.

Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyze-

teit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat.

Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetle-

nül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A

párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel

kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak.

A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus

életvezetésre.

Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmoni-

kus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell

tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti

problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó,

tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra,

hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja.

Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való

kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista

pozitív jövőképének kialakítására.



223

Egészségnevelési program

1. Alapelve, célja:

Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges

életmód kialakításában és megtartásában.

Fejlessze az életvezetési képességeket.

Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.

Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.

Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.

Valósítsa meg a mindennapi testedzést.

Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

2. Területei:

a) Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:

Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség,

Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,

Öltözködés,

Higiénia, tisztálkodás,

Ésszerű napirend kialakítása.

Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a nevelésben,

b) Szűrővizsgálatok: pl: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, stb.

c) Egészségnevelési nap, verseny szervezése.

3. Az egészségnevelés színterei:

a) Minden tanulót egyformán érintő elemek:

Példamutató iskolai hatás

Termek, folyosók,, lakószobák, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása,

A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,

Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: reggeli elfogyasztása, az év-

szaknak megfelelő öltözködés, stb.,

Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításá-

ban való részvétel,

Az iskolai büfében a gyermekek egészségét segítő élelmiszerek árusítása,

Iskolai médiumok „egészség” rovatai.


OM: 031238

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai, hatályba lépése

A Pedagógiai Program tervezetét az iskola igazgatója készíti el, melyet előterjeszt véleményezésre a nevelő-

testület elé. A nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével az iskolai igazgatója elkészíti a Pedagógiai

Program végleges tervezetét.

Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, a szülői szervezet, majd a Pedagógiai Prog-

ramot az iskola nevelőtestülete fogadja el, és végül az iskola igazgatója hagyja jóvá.

Ha a nevelőtestület nem fogadja el a Pedagógiai Programot, köteles véleményét eljuttatni az igazgatóhoz 15

napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést meg-

adottnak kell tekinteni, a határidő lejárta után az igazgató jóváhagyja a Pedagógiai programot. A módosított

Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszer-

ben.

A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása

Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha

a. jogszabályi változás következik be,

b. a fenntartó kezdményezi,

c. a szülők, vagy a diákönkormányzat választott képviseleti szervei írásban kezdeményezik

d. az igazgató kezdeményezi

e. a nevelőtestület bármely tagja tehet rá javaslatot.

a-c) pontok esetében az érvényben lévő pedagógiai program módosítására a nevelőtestület minősített több-

sége esetén kerülhet sor a PP módosítására. A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban

történik, melyet a kedeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala

A Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény

igazgatója köteles intézkedni.

A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni:

titkárság,

tanári szoba,

könyvtár,

iskolai honlap.

A Pedagógia Programból egy-egy példányt kapnak:

fenntartó,

az intézmény vezetőségének tagjai,

a diákönkormányzat képviselője,

a szülői szervezet képviselője.

A Pedagógiai Program digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megte-

kinthető, letölthető.

A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején is-

mertetni kell

az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal,

az első szülői értekezleten a szülőkkel.

A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől,

az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben

vagy a könytárban nyitvatartási időben.


OM: 031238

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények műkö-

déséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 122. § (9) bekezdése által biztosított jog alapján az

óvoda szülői szervezete 2018. május 28-án tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte a Szent Bazil

Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pe-

dagógiai programját.

Kelt: Hajdúdorog, 2018. augusztus 29.

..............................................

az óvodai szülői szervezet

nevében

Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. § (2) a) bekezdése

által biztosított jog alapján az óvoda nevelőtestülete a 2018. május 28. napján tartott nevelőtestületi értekez-

leten megtárgyalta és elfogadta a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szak-

gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programját.


.............................................. ..............................................

a nevelőtestület nevében a nevelőtestület nevében

pedagógus pedagógus


OM: 031238



általános iskola szülői szervezete 2018. május 28-án tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte a Szent

Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

pedagógiai programját.


..............................................

az általános iskolai szülői szervezet

nevében



általános iskolai diákönkormányzat 2018. május 28-án tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte a Szent

Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

pedagógiai programját.


..............................................

az általános iskolai diákönkormányzat

nevében

Mint az alsós munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet

a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3)

bekezdése által biztosított jog alapján az általános iskola munkaközösségei véleményezték a Szent Bazil

Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pe-

dagógiai programját.


..............................................

az alsó munkaközösség

vezetője


által biztosított jog alapján az általános iskola nevelőtestülete a 2018. május 28. napján tartott nevelőtestületi

értekezleten megtárgyalta és elfogadta a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium,

Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programját.


.............................................. ..............................................




OM: 031238


déséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 122. § (9) bekezdése által biztosított jog alapján a

székhelyintézmény és kollégium szülői szervezete 2018. május 29-én tartott ülésén megtárgyalta és vélemé-

nyezte a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépisko-

la és Kollégium pedagógiai programját.


..............................................

a szülői szervezet

nevében


déséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 122. § (9) bekezdése által biztosított jog alapján a

székhelyintézmény és kollégium diákönkormányzata 2018. május 29-én tartott ülésén megtárgyalta és véle-

ményezte a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközép-

iskola és Kollégium pedagógiai programját.


..............................................

a diákönkormányzat

nevében

Mint a nevelési munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rende-

let a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3)

bekezdése által biztosított jog alapján a székhelyintézmény és kollégium munkaközösségei véleményezték a

Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kol-

légium pedagógiai programját.


..............................................

a nevelési munkaközösség

vezetője


által biztosított jog alapján a székhelyintézmény és kollégium nevelőtestülete a 2018. május 29. napján tartott

nevelőtestületi értekezleten megtárgyalta és elfogadta a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Isko-

la, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programját.


.............................................. ..............................................




OM: 031238


által biztosított jog alapján a középiskolai tagintézmény nevelőtestülete a 2018. május 30. napján tartott ne-

velőtestületi értekezleten megtárgyalta és elfogadta a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola,

Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programját.

Kelt: Debrecen, 2018. augusztus 29.

.............................................. ..............................................



Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 69. § (1) e) bekezdése

által biztosított jog alapján a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimná-

zium, Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programja jóváhagyásra került.


..............................................

Szilágyi Gábor

igazgató

Aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program tartalma alapján az intézmény a fenntartóra többletkö-

telezettséget nem hárít.


..............................................

Szilágyi Gábor

igazgató

Mint a Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola

és Kollégiumot fenntartó Hajdúdorogi Metropolita Egyház képviselője aláírásommal tanúsítom, hogy az

intézmény pedagógiai programját megismertem és jóváhagyom, továbbá amennyiben a tanév közben mégis

keletkezne olyan feladat, amely a fenntartóra többletkiadást jelentene, azt a fenntartó vállalja.

Kelt: Debrecen, 2018. augusztus 30.

..............................................

Kocsis Fülöp

érsek-metropolita

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAMJAszentbazil.hu/dokumentumok/kotelezo/pp.pdf · A Pedagógiai Programban foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az intézmény és tagintézményei