Szakács EmíliaSzent Mór IskolaközpontPécs, 2018

Módszertani segédanyag

Szécsi Noémi: Egyformák vagytok

(Magvető Kiadó, Budapest, 2017)

I. Szécsi Noémi regényvilága

„minden mindig ugyanaz, a győztes a győztesre,

a vesztes a vesztesre hasonlít, a csodált erősekből

gyűlölt zsarnokok lesznek, a bátrakat hátba

szúrják a gyávák, a gyengéknek pedig senki sem

szolgáltat igazságot.” (40)

„a mi könnyű és hideg szerelmi viszonyaink boldogsága

még élvezetnek is alig nevezhető.”

(Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok)

Egyformaság, hasonlóság, kiábrándító tapasztalatok, rácsodálkozás. Éppúgy témája mindegyik Szécsi Noémi regényének, mint a laclos-i értelemben vett veszedelmes viszonyok belterjesnek tűnő, de valójában a kor, korunk értékvilágát jellemző karneválja. De „ha „egyformák” vagyunk is, törekedjünk arra, hogy ezt az „egyformaságot” a magunk módján, a magunk „személyére szabva”, a magunk stílusa és vérmérséklete szerint jelenítsük meg, meséljük el”.[footnoteRef:1] [1: Bazsányi Sándor: Kreatív és korszerű, ÉS, LXII. évfolyam, 5. szám, 2018. február 2.]

Két hang, két elbeszélő mesél, Em/Emília, a művelődés- és életmódtörténettel foglalkozó kutató és barátnője, egykori sógornője, az Árpád-házi szent nevét önmagára formáló Elza, aki egy londoni nagy könyvkiadó jogászaként – valójában jogi asszisztenseként – permanens identitásválságok, sodródások közepette küzd autonóm létezése megteremtéséért. Negyvenes nők mindketten, a történet jelen idejében, korunk Budapestjén egy nagyszabású filmes produkció háttérmunkálatai kötik össze újra az egykor családilag és a barátság szálaival is összegubancolódott életüket.

A mű egy regénytrilógia – Nyughatatlanok, 2011 és Gondolatolvasó, 2013 – záró darabja. Az első két kötet sajátos történelmi regény, családregény, mely a szabadságharc bukását követő évtizedekben, a XIX. század második harmadának végén játszódik, az Európába kiözönlő majd visszaszivárgó magyar emigráció fiktív és olykor valóságos szereplőit felvonultatva. A szövevényes, kalandos, kortükröző, szerelmes, és lélektani mélységeket föltáró történetek fókuszában Bárdy Rudolfnak és skót-francia feleségének, Aimée-nek, illetve a második kötetben gyermekeiknek történetei állnak. Szoros szálak kapcsolják össze ugyan a két kötetet, de karakterük, elbeszélésmódjuk és problémaviláguk különbözősége lehetővé teszi akár az egymástól független vagy a sorrendcserét feltételező olvasást is.

A harmadik könyv, az Egyformák vagytok (2017) az író szándéka szerint – „ezekben a regényekben már nem lehetnek ugyanazok a tétek, mint egy 19. századi regényben, ezek a cselekményelemek itt csak a szemfényvesztést szolgálják, a titok máshol van”[footnoteRef:2] - látszólag laza szálakkal illeszkedik a trilógiába, de valójában az elbeszélt világ szövedékeinek felvetett láncfonalai nem különböznek. A konkrét világtól és történettől elmozdulva ezt erősíti a cím is. Nagyfokú egyformaság van abban, ahogyan a három kötet szereplői az önazonosságukat, helyüket, szerepeikben, kapcsolataikban való megfeleléseiket keresik; ahogyan a férfivilág mellett, sokszor azzal konfrontálódva a női világ az autonómiaharcát vívja. Mindez a történelem. Nem a történelemkönyvek lapjain megjelenő formában, hanem az oral history generációkról generációkra hagyományozott változatában, a történelemkutatás műhelyeinek idő- és energiaőrlő aprómunkáiban – és úgy, ahogyan csak az irodalom, a regény képes rögzíteni az eltűnő időt. [2: A történelem dögtemetője valóságos – Talabér Dominika interjúja Szécsi Noémivel a Literán - http://www.litera.hu/hirek/szecsi-noemi-a-tortenelem-dogtemetoje-valosagos ]

A regény trilógiabeli kapcsolódásai a történetformálás szintjén is érzékelhetővé válnak azonban. Em, a történész a Bárdy család történeteivel, Bárdy Rudolf és felesége, Aimée levelezésének kutatásával foglalkozik. Munkája kapcsán a regény lehetővé teszi, hogy bepillantást nyerjünk a módszertanba, és általa megfogalmazódjanak vagy fölerősödjenek azok a sejtéseink, melyek kétellyel illetik az írott történelem megrengethetetlen igazságait. Ahogyan Em könnyei olvashatatlanná teszik, elmossák Aimée levelének mondatait, ahogyan a Bárdy-örökös, a pszichotikus, erősen traumatizált Mädy elássa a családi levelezés egy részét, eladogatja a tárgyi emlékeket, vajon nem lettek, lesznek-e a véletlenek, balvégzetek vagy tudatosan ferdítő szándékok áldozatává a források, és csak a maradék nyomán rögzítődik az, amit történelemként adunk tovább?

Férfitörténelem, férfiak által igazgatott és férfipozíciókra teremtett világ behódoló, női szerepeikben regnáló (Elza nagymamája, Em anyja, Hédike; Em teherbeesés utáni vágya) vagy küzdelmesen kiváló szereplőiként (Elza és Em) jelennek meg a regény nőalakjai. Utóbbiak örökös szerepdiffúzióban, permanens küzdelemben az identitás stabilizálásáért, a szerepkonfúzió megteremtéséért.

Az Em és Elza hangján elmesélt történetsor három nagyobb egységre tagolódik. Az első és a harmadik Em könyve, a középső Elzáé. A nagyobb egységeken belül kisebb részekből áll össze a szerkezet, melyek a jelen másfél-kétnapos cselekménysorának, lineárisan építkező jelenetei és az ezeket tagoló-megszakító retrospektív történetek a két nő múltjából. A jelen, napjaink világa, Budapestre fókuszál. Az értelmiségi felső középosztály jelenik meg. Laza, de mégis zárt keretek között mozgó társaság, akik félszavakból, mozdulatokból is értik egymást – ha a megértés szándékai már rég ki is vesztek. Széles gesztusok, látszólagos magabiztosság és kívülálló számára dekódolhatatlan nyelv. Mintha itt, ezekben a lakáséttermekben, luxusbulikon fontos ügyekről fontos mondatok hangoznának el, jóllehet ez is csak egy az életmódváltozatok közül. A regény a történetet indító péntek esti lakáséttermi jelenetben fölvonultatja a társasági és művészvilág jellegzetes figuráit, akik épp egy kosztümös filmes produkció megvalósulását ünneplik. Em és Elza a produkcióhoz tartozóként, de jórész kívülálló, reflektáló megfigyelőként van jelen. Nézelődnek, a fölvonuló és elvonuló szereplőkhöz kapcsolódnak, protokoll eseményként kezelik saját jelenlétüket – „Csak pacsizunk, összemaszatoljuk a tányért, leadom a stekszet, és kilenckor már itt sem vagyunk” (14) – egészen addig, amíg Elza prognózisa – „Először pofázás, aztán zabálás, majd piálás, végül dugás” (14) – valóságosan is kibillenti a decens társalgást. Az éjszaka következő színhelyeit, a romkocsmában születésnapot ünneplő társaságot és a belga újságíróval folytatott éjszakai budapesti taxizást majd csak Elza elbeszéléséből ismerjük meg. Em itt már nincs jelen, bár egy későbbi leleplezés – Elza telefonján a férj, Ervin és a film főszereplőjének, Florence-nak a képe – nem függetleníti őt sem. Elza kiüti magát a szombati napra, majd csak akkor lép be újra, amikor Emet Mädy házától a sajtótájékoztatóra, a filmforgatás helyszínére szállítja. A jelenkori történet utolsó színhelye a forgatás. Em rosszullétével, hallucinációkban megjelenő megvilágosodásával zárul majd a regény. Em rosszulléte, sokadik vetélése egy hosszabb jelenet erejéig azonban már ott volt a harmadik, újra Em elbeszélésében hangzó rész korábbi jelenetében, ahol belép, hangot kap Tilda is, Em kamaszlánya, és általa egy újragenerálódó, a félrecsúszás veszélyét hordozó anya-lány viszony.

A jelenben mintha minden kisiklana, mintha minden korábbi erőlködés hiábavaló lenne: Elza küzdelme a szépségért, fiatalságért és népszerűségért zátonyra fut – „nem alapozhatom a világképemet a saját egyre gyengébben világító libidómra, amelybe mostanában amúgy is legfeljebb csak negyvenes égőt csavartam be” (79) –; Em újra elvetél, a férjével való kapcsolata, a házassága veszélyben, a lányával szemben el kell ismernie mulasztásait. Nem sikerült könyvekből megtanulni a világot. Mi marad? Vajon Elza buzdítása – „Mérjük fel a kárt, és csináljunk embert magunkból! (193) – a szokásos látszatteremtésre vonatkozik, vagy van mélyebb értelme is mindkettőjük számára? Elza esetében nem kapunk választ, Emre vonatkozóan a zárlat kellő biztatást ígér.

A szétszabdalt sztori, két negyvenes nő másfél napjának repedései közé befurakszik a múlt: eredendő család, egyetemi élet egyetemistaként majd kutatóként, látogatások hosszú sora Mädynél, a változó munkahelyeken változatlanul nyomuló főnök – „Én is csak nemrég tudtam meg, hogy a kölcsönös beleegyezés milyen fontos. Alig pár éve. Előtte arról sem tudtam, hogy bele kellene egyeznem.” (117) –, a megtorpedózott karrier, lányanyaság, házasság és válás, Londonba költözés, szerelmek, viszonyok, Európa nagyvárosai; remények és reménytelenség, veszteségek, gyász. Szembenézés a múlttal – az Elzától egykor elirigyelt babaházban, Em lakásában, a gyerekágyas Hédike mellett, Mädynél, a telefonban felvillanó árulkodó fotóban, Em lányának remegő-durcás csüggedésében. (Ez utóbbi egyszerre a jövőt is láttatni engedi.)

E sokféleséget egy fókuszba húzza mégis valami: a beszédmód, a látásmód, a nyelv. Ironikus, keserűen fanyar mondatok, melyek nem nélkülözik az öniróniát sem. Mindkét elbeszélőre jellemző sajátosságok. A két hang között alig van távolság, talán csak annyi, hogy Elza szenvedélyesebb, érzelmi kirobbanásai erőteljesebbek. Ez indokolja azt is, hogy az ő szövegeiben több a profán, sűrűbb a trágár nyelvi megnyilatkozás is. De hozzá kapcsolódik a regény talán legszebb, legőszintébb szövegrésze is, a finnországi látogatás leírása.

A szöveg kijárataihoz számos intertextus, szövegpárbeszéd nyit kaput. Az irodalmi utalások, direkt megjelenések mellett – Büszkeség és balítélet, Háború és béke, Veszedelmes viszonyok, Sátántangó, A szolgálólány meséje stb. – a konkrét állapot rögzítése egy-egy jelöletlen idézettel igazi trouvaille – „Ilyen holmit nem lehet mindennap viselni, főleg nem a közelítő télben.” (141); „én felpattantam, és olyan sietséggel tipegtem lefelé a monumentális márvány lépcsősoron, mint akit máris itt hagy a tökhintó”(167).

Lehetne kijárat, kapcsolat a kor világpolitikai eseményei felé is, a jelenetek lehetőséget adnak rá, és egy-egy kép, cameo-szerű villanás, egy fél mondat a háttér falára vetíti az aktuális korjelenségeket, a közbeszédben gyakran feltűnő arcokat – terrorizmus, kivándorlás és migráció, és van konkrét párhuzama a Philipe Bardy Alapítványnak is, de a regénynek nem célja a moralizálás, pláne nem a politika.

„Szécsi Noémi új regénye arról próbál meggyőzni, hogy kelet-közép európai negyvenes nőként fölösleges rivalizálni. A magyar társadalom fele, neméből adódó kiszolgáltatottságánál fogva úgyis ugyanoda jut, a „sütőbe”. […] Hősnőink ezen nem keseregnek, méltósággal és humorral tekintenek szét a lélektanilag posztapokaliptikus tájon.”[footnoteRef:3] [3: Harmath Artemisz: A lányok senkit nem kímélnek http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6950/szecsi-noemi-egyformak-vagytok/ ]

II. A szerzőről

Szécsi Noémi 1976-ban született Szentesen. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK latin szakán kezdte 1994-ben, majd 1996-tól finn és angol szakon folytatta, melyekből 2001-2002-ben diplomázott. Egyetemi tanulmányai alatt a Helsinki Egyetem Társadalomtudományi Intézetének volt ösztöndíjasa. Első regényét, a Finnugor vámpírt Helsinkiben írta meg.

Elvégezte a Népszabadság posztgraduális újságíró iskoláját, és szerkesztője volt a terasz.hu irodalmi magazinnak, írásai folyamatosan megjelentek a Magyar Narancsban. Az internet kismamaportáljait, női témáit követő olvasók a várandósság személyes megélésének témái kapcsán találkozhattak a nevével először. (Ezek az anyagok 2003-ban A kismama naplója címmel könyv formátumban is megjelentek.) 2013-tól él a Halcsontos fűző című nőtörténeti, művelődés- és életmód-történeti blogja. A nőiség, a női szemléletű világértelmezés nem csupán szépíróként foglalkoztatja. Géra Eleonóra történésszel közösen írt, 2015-ben és 2017-ben megjelent kötetei – A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) és A modern budapesti úrinő (1914-1939) – az adott korok női sorsait, a politika-, gazdaság- és kultúrtörténet peremvidékére szorult személyes és feminin életvilágot tárják föl korabeli naplók, memoárok, levelezések, képek és újságcikkek, olykor az oral history felhasználásának segítségével.

Íróként első átütő sikerét a 2006-os Kommunista Monte Cristo jelentette számára, regényéért 2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját. A vegetariánus hentes szemszögéből kibontott történeti tabló Kun Béláéktól Rákosi Mátyás országlásáig egy sajátos látásmódot, lehetséges szatirikus értelmezést kínál föl.

Külföldön végzett gender-tanulmányai, kutatásai a Belga királyi Könyvtárban és a történelem iránti érdeklődése inspiráló erővel alapozták meg nagy formátumú regénytrilógiáját, családtörténeti köteteit, melynek első része Nyughatatlanok címmel 2011-ben került az olvasók kezébe. A regény a XIX. századi történelmi regények mítoszát dekonstruáló szöveg. Mítoszrombolásban többszörösen is említésre méltó mű, melyben a Bárdy család szabadságharc utáni életvilága az Európába özönlő emigráció deheroizálásának kerete is egyben. Ugyanakkor lendületes, színes, az olvasói érdeklődést inspiráló regény, a történelem előterében kidolgozott, életre keltett karakterekkel, a hagyományosan pozicionált férfivilág mellett erős reflektorfénybe kerülő női arcokkal. Nem mellékes a Jókai-hősök névtárából vett Bárdy név sem, és általa a magyar epikai hagyománnyal folyamatosan működtetett szövegpárbeszéd.

A trilógia második kötete, a Gondolatolvasó (2013) is történelmi keretek közé illesztett történet, szintén a Bárdy család tagjainak szerepeltetésével, de már nem a szabadságharcos Rudolf, az apa és a skót-francia származású anya, Aimée a központi figura, hanem a gyerekeik. Az elbeszélő Fülöp, a süket fiú. Az elbeszélő személyének fogyatékossága, a másság és az ebből adódó identitáskonstrukció, a világértelmezés, a személyiségalakulás sajátossága fontosabb szerepet játszik a regényben, mint a történelmi szcéna. Vagy talán más szerepet. Egy másfajta történelembe, más perspektívából feltérképezett történelembe enged betekintést a regény. Szécsi Noémi „Fülöp szűk fókuszú elbeszélésén keresztül nem csak a végletes magányt képes megmutatni [hanem], újraérti a történelmet, és megteremt egy világot: a forradalmakon, nemzeti küzdelmeken túli, de nem kevésbé kegyetlen „másik” 19. századot.”[footnoteRef:4] [4: Nagy Csilla: A „másik” 19. század http://www.muut.hu/archivum/7662 ]

Újra- és átértelmezés, a regénytrilógia, a történelmi- és családregény újraformálása a harmadik darab is, a föntebb tárgyalt és a módszertani anyag alapját képező mű, az Egyformák vagytok (2017).

Szécsi Noémi nem csupán a regénytrilógia egyes darabjaiban építi újra a világot, de minden egyes könyvében más nézőpontból, más hangon szól, más-más olvasói kört szólít meg. A kismamáktól a gyerekekig (Mandragóra utca 7., 2012; Tetűmese, 2015), a történelem, a feminista irodalom iránt érdeklődő olvasóktól a lektűrök kedvelőiig, sőt az életmód és művelődéstörténeti elkötelezettség a gasztronómia szintjén is megszólaltathatóvá válik általa (Fehér Béla–Szécsi Noémi: Hamisgulyás. Hadikonyha a 20. századi Magyarországon, 2015).

Művei:

· Finnugor vámpír, JAK-Kijárat, 2002

· Kommunista Monte Cristo, Tericum, 2006

· Utolsó kentaur, Ulpius, 2009

· Nyughatatlanok, Európa Könyvkiadó, 2011

· Mandragóra utca 7., Európa Könyvkiadó, 2012

· Gondolatolvasó, Európa Könyvkiadó, 2013

· Egyformák vagytok, Magvető Kiadó, 2017

*

· A kismama naplója Tericum, 2003

· A baba memoárja, Tericum, 2004

· Tetűmese (képeskönyv Szathmáry P. István illusztrációival), Kolibri, 2015

· Fehér Béla–Szécsi Noémi: Hamisgulyás. Hadikonyha a 20. századi Magyarországon, Helikon, 2015

· Géra Eleonóra – Szécsi Noémi: A budapesti úrinő magánélete (1860-1914), Európa Könyvkiadó, 2015

· Géra Eleonóra – Szécsi Noémi: A modern budapesti úrinő (1914-1939), Európa Könyvkiadó, 2017

*

· Halcsontos fűző – Ntörténet és privát történelem / Blog (2013 - ) https://halcsontosfuzo.blog.hu/

Díjak, kitüntetések, elismerések:

· A kismama naplója az ELLE magazin irodalmi pályázatán „A hónap könyve” díjat kapta 2004 júliusában.

· 2005-ben második regénye megírásához Móricz Zsigmond ösztöndíjat kapott.

· A Kommunista Monte Cristo (2006) című regényéért 2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját.

· 2010 áprilisában a Szerelem első látásra című filmnovellája megkapta a diákzsűritől a XVII. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál Litera-díját.

· 2011. március 15-én József Attila-díjat kapott.

III. Miért tanítsuk, kinek és mikor

Ha egy irodalmi mű őszinte beszélgetésekre sarkall, ha a témái kihívást jelentenek a diákok számára, ha tanárként képesnek érezzük magunkat arra, hogy a vonzódást a kapcsolódás, a kíváncsiságot a megértés, a szövegben való eligazodás felé tereljük, ha a feladataink eléggé izgalmasak, megszólítják a tanulócsoportot – akkor tanítsuk!

Vegyük sorra! (A feladatokról majd kicsit később, ami meg az izgalmat illeti, azt lehet fokozni. Lehet át- és újraírni, a minta nyomán jobb, sokkal jobb, csoportra, személyre, saját értelmezésre szabott anyagot készíteni. Ez volt a célom végül is: párbeszédre – egyoldalú, de mégis párbeszéd – hívni a kollégáimat. Én kiterítettem a lapjaimat.) Sarkall-e őszinte beszélgetésekre, mély diskurzusokra Szécsi Noémi regénye, kihívást jelentenek-e a diákok számára a regény által megszólaltatott problémák?

A saját problémával való szembesülés korrektív tapasztalat. Tizenhét-tizennyolc évesen a korosztály legégetőbb saját problémája az identitás stabilizálása, a szerepkonfúzió megteremtése, használható önismereti technikák kialakítása. Korrektív tapasztalatként támogató lehet olyan irodalmi mű átdolgozása, amely kortárs közegben, a kor problémáit felvonultatva mutatja be az érettségi után eltelt két évtizednyi, a középiskolás diákok számára még belátható időt. Saját életkorukat és nagyjából a szülők korosztályának világát: terveket, pálya és magánélet lehetőségeit, sokszor beláthatatlan labirintusait. És a csapdákat, az elágazásokat is. Az eredendő család adhat előnyt a felnőtt élet megkezdéséhez – hátrányt is jelenthet –, de a felnőtt élet alakulása egyéni választások, a felelősségvállalás, a döntések meghozatalában tanúsított magatartás függvénye végül. Még akkor is, ha előre nem kiszámítható tényezők, a körülmények keresztbe vágják a szándékokat, terveket. Ebben mindannyiunk élete egyforma.

Kell-e féltenünk attól a diákjainkat, hogy olyan kérdésekkel szembesülnek – kiszolgáltatottság, női megaláztatások, abortusz, vetélés, csalások, a tudatmódosító szerekben tobzódó társasági élet vagy már-már a szexfüggőség határát súroló promiszkuitás, trágár nyelvhasználat, durvaság az emberi kapcsolatokban, törtető karrierizmus stb. –, amelyek jó esetben az ő életük közvetlen valóságában nincsenek jelen? Ne álltassuk magunkat! Nem Szécsi Noémi regénye végzi el a beavatást. De éppen Szécsi Noémi regénye, a regény feldolgozásának folyamata, az értelmezői diskurzusközösség vezethet el fontos felismerésekhez, belátásokhoz, melyeket egy tervezett, strukturált, folyamatosan monitorozott közegben, az irodalomórákon kanalizálni lehet.

Miért lehet produktív tantárgy-pedagógiai szempontból a regény tanítása? Elmélyítheti a műfaji ismereteket, illetve a műfaji kategóriák rugalmas értelmezését, a műfaji keretek permanens átalakulását láttatja a diákokkal. A klasszikus történelmi, társadalmi és lélektani regény műfajhatárainak fellazulása, a regény sokfélesége fontos olvasói tapasztalat. Megfelelő alkalmat kínál föl a beszédmódok, nézőpontok, elbeszélés-technikai eljárások vizsgálatához, az irodalomértés-irodalomolvasás gyakorlataihoz. A regény nyelvi anyaga lehetővé teszi, hogy a nyelv eszközfunkcióján túl annak világteremtő, világformáló sajátosságaival is ismerkedhessenek.

Nem mellékes szempont, hogy a regény által bevezethetővé válik egy gender szempontú irodalomolvasási modell, amelynek hozadéka nem csupán az irodalomhoz való viszony és az olvasói elfogadás gazdagítása, hanem a kritikai szemléletű gondolkodás fejlesztése is egyben.

A regényfeldolgozásra 10 órát ajánlottam. Ez egyrészt sok – ha a kötelezően elvégzendő 11-12.-es irodalmi tananyagot nézzük –, a feladatsor szempontjából pedig kevésnek tűnik. Hogyan lehet ennyi feladatot, gyakorlatot beilleszteni 10 tanórába, vagy hogyan lehet annyi tananyag mellett 10 tanórát tervezni egy kortárs regényre? Minden kollégának természetesen tetszése, elköteleződése és szakmai felelőssége szerint. Látni fogják, hogy a feladatokat rostálni lehet. Vannak hasonló, egymást átfedő feladatok, éppen azért, hogy szükséglet szerint választható legyen a leginkább megfelelő. Másrészt irodalomtanári tapasztalatom – nem vagyok egyedül a fölismeréssel, hadd hivatkozzam Arató Lászlóra,[footnoteRef:5] aki többször, több helyen is írt, beszélt a problémáról az irodalomtanítás kérdései kapcsán –, hogy a kevesebb mű, a lassú olvasás elmélyültebb irodalomismerettel vértez föl, az olvasáshoz való viszonyt erősíti. Ne sajnáljuk a tíz órát, ha meggyőződésünk, hogy a regénnyel való találkozás fontos lesz tanítványaink számára. [5: „Véleményem szerint azt kellene megtanulniuk az iskolában, hogy elidőzzenek egy olvasmányon. A lassú olvasást. A lelassulásra nincsenek kondicionálva a gyerekek, és erre óriási szükség lenne. A hétköznapi, gyors tempójukból kimozdulva, kevesebb művet, de alaposabban kellene feldolgozniuk.” (Szenes Laura interjúja Arató Lászlóval. 2017. november 10. https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/jokai-irasa-a-80-as-evekig-volt-konnyu-olvasmany-arato-laszloval-beszelgettunk/

]

Hol helyezhetjük el, hogyan illeszthetjük be a munkatervbe? 11. vagy 12. osztályosok számára lehet érdekes olvasmány a mű. 12.-ben a kortárs irodalmi művek között vagy a női írók női világról szóló műve mellett; fakultációs keretek között mindkét évfolyamon. Ha az alapórákra terveznénk, 11.-ben a legideálisabb helye a női sorsokat, női életeket középpontba állító XIX. századi irodalom szomszédságában lehetne. A Bovaryné – vagy ha tanítjuk –, az Anna Karenina mellé; Ibsen Nórája vagy a Sirály társaságában. Így nem csupán a regény nőregény karaktere, de a társadalmi háttér vizsgálata is fontos szerepet játszhatna. Elképzelhetőnek tartanám klasszikus történelmi regényhez kapcsolva tanítani, és így a regény történelemhez való viszonyának sajátosságaira kerülne a hangsúly.

IV. Szempontok a regény feldolgozásához, módszertani ajánlások

A regényfeldolgozáshoz készített feladatsort az R – J – R modell szerint építettem fel, s bár a munkaformák változatossága fontos szempont volt számomra a tervezés során, a tudáselsajátítás kerete alapvetően a kooperáció. A feladatok élén az adott munkaformát ikonnal jelöltem. A feladatok sorszáma folyamatos, az alfeladatoknak betűjele van.

Az interaktív-reflektív technikákra épülő gyakorlatok mellett a kritikai gondolkodást, az íráskészséget, a retorikai ismeretek elmélyítését, az összehasonlító szövegértést, a transzformációt kondicionáló feladatok alkotják a modult, de drámajáték-technikákat is bekapcsoltam. A tevékenységek megfogalmazása több esetben hosszabb, több mondatból álló szöveg, mivel a tanári kalauzt is megfogalmaztam. A feladatsorban az adott feladathoz kapcsolódó nyomtatható grafikai szervező, idézetkártya/idézetkártyák is megtalálhatók.

A tanulói tevékenységek okostelefon-használattal kapcsolódnak össze, a QR-kódok segítségével hosszabb szövegek, filmek, YouToube-videók nyithatók meg, melynek előfeltétele a tanulók telefonjára telepített QR-szkenner. (Az interneten számos ingyenesen elérhető applikációt lehet találni.) A QR-kódokat az anyaghoz külön fájlban is csatoltam, nyomtatható formában, így ezeket a modult feldolgozó kolléga már a munkafolyamat elején kioszthatja, és ezek a feldolgozás közben zökkenőmentesen használható válnak. A munkát megkönnyíti, hiszen egyrészt papírtakarékos támogatást jelent, másrészt minden anyag mindenki számára bármikor hozzáférhető, a megnyitott szövegek elmenthetők a saját dokumentumok közé.

A 10 tanórához három tanórán kívüli munkát, házi feladatot kapcsoltam. Mindhárom esetben időigényes, egyéni elmélyülést kívánó feladatról van szó, amely filmnézést, illetve külön olvasói munkát feltételez. A visszacsatolásokra, értékelésekre ezekben az esetekben különösen figyeltem: az első esetben (Szabó Mónika szociálpszichológus női szerepekről szóló előadásának megtekintése és reflexiója) az egyénileg elvégzett munka becsatornázódik a továbbhaladásba; a második, A szolgálólány meséje című film ismerete az esszéfeladat alapfeltétele; a harmadik pedig a Monarchia toposzának értelmezése adott szövegek alapján és az elkészült följegyzések, a témához kapcsolódó gondolatok reflexiói fb-csoportban.

A folyamatos fejlesztő értékelések, a csoportok önértékelései mellett a hagyományos formális értékelés is lehetséges. Egyrészt a tanegység zárását követően és/vagy a tanórán kívüli produktumok figyelembe vételével.

A modulhoz egy prezentációs anyag, egy Sway-felület is kapcsolódik. Ez felhasználható kivetítésre, a tanórai munkafolyamat megtámogatására, illetve a tanulók egyéni tudáselsajátítását, a tájékozódást, tudásbővítést szolgálja, az eszközkészlet része.

A munkafolyamat előfeltétele a szövegismeret, a regény elolvasása, csoportonként legalább két szöveg/kötet a tanórai munkához. A regény e-könyv változata is elérhető, beszerezhető. Ez költségeit tekintve sem nagy kiadás, és így a telefonra letölthető olvasóprogramok segítségével mindenki számára hozzáférhető a teljes szöveganyag.

Az irodalomórai modul mellé kapcsoltam egy biblioterápiás módszerekkel földolgozható, 120 perces blokkot. Ez semmiképpen sem helyettesíti a teljes szövegfeldolgozást, ilyen módon nem alternatíva, de akár irodalomórán is felhasználható, ha az egész szöveg helyett a szövegrészlet tanítását választja a tanárkolléga. A teljes biblioterápiás módszerek szerint alakított feladatsor azonban csak kisebb csoportok – szakkör, fakultáció, pályaorientációs kiscsoport – számára alkalmazható. Ha teljes osztálynak terveznénk a felhasználását, a ráhangoló gyakorlatsort cseréljük ki az irodalomórai modul első feladatával.

V. Ajánlott irodalom

Interjúk

· A nők lázadása – Szécsi Noémi új regényéről vall https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/a_nok_evszazada_szecsi_noemi_interju

· Talabér Dominika 2017. december 2-i interjúja a Literán http://www.litera.hu/hirek/szecsi-noemi-a-tortenelem-dogtemetoje-valosagos

· „A nagy kétkedők közé tartozom” - Interjú Szécsi Noémivel. Líra Könyvklub magazin 2017/6

https://mindennapkonyv.hu/interju/kerdes-es-valasz/a-nagy-ketkedok-koze-tartozom-interju-szecsi-noemivel-rn

· „A regényekért meg kell harcolni” – Németh Ványi Klári interjúja Szécsi Noémivel. KULTer.hu 2017. október 6.

http://kulter.hu/2017/10/a-regenyekert-meg-kell-harcolni/

· „A magyar nyelvtan nem olyan szexista…” Szécsi Noémit kérdezi Mészáros Márton. Édes Anyanyelvünk, 2017/12

http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2017-XXXIX-5.pdf

· „Az érintettség megnehezíti az alkotást” – Beszélgetés Szécsi Noémivel. Irodalmi Jelen, 2018. május 1.

https://www.irodalmijelen.hu/2018-maj-02-1248/az-erintettseg-megneheziti-az-alkotast-beszelgetes-szecsi-noemivel

Kritikák:

· Harmath Artemisz: A lányok senkit nem kímélnek. revizoronline.com, 2017. dec. 1.

http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6950/szecsi-noemi-egyformak-vagytok/

· Bazsányi Sándor: Kreatív és korszerű. Élet és Irodalom, 2018. február 2.

https://www.es.hu/cikk/2018-02-02/bazsanyi-sandor/kreativ-es-korszeru.html

· L. Varga Péter: Sors, döntés, elhivatottság. Élet és Irodalom, 2018. február 2.

https://www.es.hu/cikk/2018-02-02/l-varga-peter/sors-dontes-elhivatottsag.html

· Hermann Veronika: A távolságtartás credója. Magyar Narancs, 2018/5 http://magyarnarancs.hu/konyv/a-tavolsagtartas-credoja-109057/?orderdir=novekvo

· Szarvas Melinda: Társ[...]bírálat (Szécsi Noémi: Egyformák vagytok). Szépirodalmi Figyelő, 2018/2

http://www.szepirodalmifigyelo.hu/szif_2018_2

· Palkovics Beáta: „az szabadíthat csak fel, aki újabb rabságba vet” (Szécsi Noémi: Egyformák vagytok). Új Forrás, 2018/6

http://ujforras.hu/megjelent-az-uj-forras-juniusi-szama-2/ vagy https://drive.google.com/open?id=1t13oOR4SQgA6ljb6nZUyvKRMlnYshe5Y

· Szántai Márk: Az emlékezet tükörcserepei. Alföld, 2018/7

https://drive.google.com/open?id=1XJsIRiAgMzlk6FjCF0Txe_D9LPVnmnda

VI. A tanegység munkaterve és a kapcsolódó feladatok irodalomórai keretek között

A foglalkozás témája

Tartalom

Célok

Módszerek, eszközök, munkaformák

1 – 2. óra

Ráhangolódás

Az egyformaság és különbözőség esetei – cím és tartalom, cím és téma

- bemelegítő játék

- az egyformaság, hasonlóság tartalmai

- a téma értelmezése lírai szövegben

- cím és szöveg kapcsolata

- a kooperáció megerősítése

- saját élményű és olvasói, irodalomértelmezői tapasztalatok összekapcsolása

- fókuszban a kooperációs munkaformák

- frontális keretek

- T- és szemponttáblázat

- konstruktív vita

- okostelefon használata – QR-kód

3 – 4. óra

Jelentésteremtés/I

Epikus szöveg szövegtérképének fölrajzolása

Műfaji jellemzők

- a jelen és a múlt; Em és Elza története

- külső és belső, emlékezeti tér

- történelmi regény, társadalmi regény

- a szövegkorpusz föltárása

- szövegelemzési gyakorlatok

- összehasonlító elemzés

- transzformácó gyakorlása

- irodalomelméleti, műfajelméleti ismeretek alkalmazása

- poszterek

- idézetkártyák

- okostelefon – QR-kód használata

- IKT-eszközök kreatív használata

- grafikai szervezők – Venn-diagram

- állóképek

- szemponttáblázat

- gondolkodástérkép

- kiscsoportos, páros és egyéni munkaformák

- frontális munka

5 – 6. óra

Jelentésteremtés/II.

Mikrotörténetek – életek, sorsok tükörcserepei

Nőiség, test, szexualitás

Nyelvhasználat és prózapoétikai eljárások, motívumháló

- női sorsok, férfiéletek

- szociológiai háttéranyag – előadás filmfelvétele

- tanulmány a feminizmus-témához

- V. Woolf-szöveg

- pszichológia és irodalom

- nézetek, vélemények ütköztetése a szépirodalom nyelvhasználatának témakörében

- beszédmódok és énvédő mechanizmusok kapcsolatai

- motivikus háló

- A szolgálólány meséje/film

- értő olvasás

- olvasói diskurzusközeg működtetése

- íráskészség fejlesztése

- szépirodalom és szakirodalom felhasználása a téma kutatásához – gender szemléletű értelmezés

- önismeretre nevelés

- kutatás-módszertani ismeretek bevezetése

- kritikai gondolkodás fejlesztése

- lektorálás-értékelés szempontsor segítségével

- szövegalkotás fejlesztése

- névjegykártya

- jegyzet

- kreatív írás

- videó

- szemponttáblázat

- idézetkártyák

- tanári kalauz

- strukturált rendezés módszere asztalterítő-technikával

- fiktív levél

- képkártyák

- poszterkészítés; grafikai szervezők és illusztráció

- filmnézés

- esszé

- kiscsoportos, páros és egyéni munkaformák

7 – 8. óra

Jelentésteremtés/III.

Keretezés

- szövegpárbeszédek, kulturális utalások

- kapcsolódás a történelemhez, a regénytrilógia első és második kötetéhez

- Monarchia-toposz

- kritikai gondolkodás fejlesztése

- szövegalkotási technikák eszköztárának bővítése

- analitikus és szintetikus gondolkodás fejlesztése

- irodalmi téma, jelenség, tradíció értelmezése az adott szövegben

- közösségi portál becsatornázása irodalmi mű feldolgozásába

- kettéosztott napló

- csoportmegbeszélés

- IKT-eszközök

- tételmondatos vázlat

- szakirodalom

- kutatómunka

- kiscsoportos, páros és egyéni munkaformák

- tanórán kívüli munka

- QR-kód

- facebook-használat

9 – 10. óra

Reflektálás

Regénytükör

- fiktív oral hisrory

- interjúk a szerzővel

- kritikai recepció

- irodalmi szöveghez fűződő olvasói viszony átdolgozása

- értelmezői diskurzusközeg keretezése

- illusztráció

- drámajáték

- egyéni, csoportos és frontális munka

VII. FELADATSOR

Egyéni munka Páros munka CsoportmunkaFrontális munka Tanórán kívüli egyéni munka

1 – 2. óra

Ráhangolódás

Az egyformaság és különbözőség esetei – cím és tartalom, cím és téma

1.

Egyformák vagyunk? Különbözünk? Játsszunk, hogy közelebb jussunk a megértéshez a megtapasztalás útján! A játék leírását az ofoe.hu portálon olvashatjátok el:2. gyakorlat/Elvegyülni és kiválni[footnoteRef:6] [6: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=173#j12]

2.

a) Szécsi Noémi regényének címe: Egyformák vagytok. Beszéljétek meg, milyen pozitív, illetve negatív tartalmai vannak az egyformaságnak! Sajátélményű gondolataitokat, tapasztalataitokat T-táblázatban rögzítsétek!

Az egyformaság pozitív tartalmai

Az egyformaság negatív tartalmai

b) A csoportok szóvivői ismertessék a lejegyzett gondolatokat, majd rendezzetek 10 perc időkeretben eszmecserét![footnoteRef:7] [7: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest, 217-218. o. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/modszertani_kezikonyv_001-372.pdf ]

3.

Egyformaság és különbözőség komplementerei az emberi élet, a világértelmezés filozófiai szintjein is gyakran megjelennek az irodalomban. Olvassátok el Tandori Dezső két haikuját, és értelmezzétek a szövegben megjelenő komplementer-fogalmakat! Csoportmegbeszéléseteket miniesszében rögzítsétek, melyben leírhatjátok a témával kapcsolatos kérdéseiteket, felvetéseiteket is.

Tandori Dezső: Tizennégy haiku – 4. és 5.

(Ezredvég, 2002/11.)

4.

Egyformaságra különbözünk csak, nincs más- forma különbség.

5.

„Mindenkim más volt!"  - Nem volt senkid. Csak híján  volt ki-ki más s más.

4.

a) A regény címében jelölt minősítés/ítélet – az egyformaság, hasonlóság – a szövegben többször is visszaköszön. Keressétek meg a következő szöveghelyeket (44., 72., 195., 216., 231.), és értelmezzétek az egyformaság-hasonlóság fogalmához kapcsolt tartalmakat a konkrét szöveghely és a tágabb szövegtapasztalataitok nyomán!

Munkátokhoz használhattok szemponttáblázatos segítséget.

Szöveghely

Szereplők

Jelenet

Helyszín

Idő

Értelmezés

44.o.

72.o.

195.o.

216.o.

231.o.

b) Osszátok meg gondolataitokat!

3 – 4. óra

Jelentésteremtés/I.

Epikus szöveg szövegtérképének fölrajzolása

A) Szövegszerkezet és cselekmény

5.

a) A regény három részből épül föl: Em – Elza – Em elbeszéléseiből. A rendezett mozaikos szerkezet kereteibe helyezett jelenetek párhuzamosan szervezik jelen és múlt történeteit az adott elbeszélő – Em/Emília és Elza – elbeszélése nyomán. Csoportonként válogassátok ki és cetlizzétek a jeleneteket! A csoportok osszák meg egymás között a vizsgált szövegrészt úgy, hogy lehetőleg hasonló terjedelmű szövegegységgel dolgozzanak! Csoporton belül lehetséges az adott szövegrészen belül további munkamegosztás is. Kétféle cetliszínt használjatok, hogy a jelen és a múlt történetei elkülöníthetőek legyenek!

b) A cetliket ragasszátok föl a poszterre, majd a kiállítás-látogatás technikáját[footnoteRef:8] használva tekintsétek át az elkészült munkát! [8: A csoportok szóvivői kétperces tárlatvezetést tartanak. Hatékony lehet, ha az egymást követő összefoglalókat a szövegelrendezés sorrendjét követve szervezi a tanár az „indián beszélgetés” módszerét követve. A módszer leírását ld. Bacskay B. - Lénárd S. - Rapos N. - L.Ritók N.: Kooperatív tanulás – Oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára. Educatio, Budapest, 2008, 217. o.http://hiszem.hu/sites/default/files/kooperativ_pcs.pdf ]

6.

Em története és Elza története összekapcsolódó és szétváló szálakon fut a jelenben és a múltban. A posztert fölhasználva készítsétek el a két szereplő zanzásított történetét az alábbi táblázat szerint!

B) Tér és idő

7.

a) Az idézetkártyákon szereplő szövegrészek a regény történetfolyamának egy-egy jellegzetes helyszínét, a térképen több-kevesebb pontossággal kijelölhető helyét idézik fel. A QR-kóddal nyissátok meg a Google-maps alkalmazásban Európa térképét (vagy közvetlenül használhatjátok az okostelefonjaitok Google-aplikációit), és a szövegek alapján helyezzetek el helyjelölőket a térképen! Mielőtt elmentenétek a térképet, a „megjegyzés” fejlécet töltsétek ki! (A címkézésen túl tágabb megjegyzéseket, problémafelvető kérdéseket is fogalmazhattok.)

Idézetkártyák:

Végül nekem kellett a kismamának elvinni a mellpumpát meg a koraszülött-pelenkát. – Te jöttél? – jegyezte meg látható undorral. (151)

Az eltelt évek során folyton elvárásokkal érkeztem a helyszínre, és mindig meglepve távoztam. (63)

Volt itt minden, ami a „Kádár-korabeli vidéki középosztály jóléte”-skanzenhez illik, az alacsony parasztházhoz ragasztott jellegtelen háromszintes „szep nagy ház”, amit még Elza anyja rendezett be a nyolcvanas évek végének sötétbarna-fehér palettája szerint, de ahová az ő halála után már tényleg nem tévedt be senki. (209)

Egy szabályozott városban elég lett volna ismerni csak az utcanevet, itt az kevés, és nem is ért volna semmit, ha az ember még sosem látta, hogyan vezet idáig az út. (165)

Szerettem a fogadáson két pasztellszínű koktél után a senkik fölényével kiröhögni a nagy üzleteket nyélbe ütő, nagydarab, lepénymellű, pozsgás arcú és tokás brit írónőket, akiket az őket jól megfejő cégem képviselt. Valamint szerettem úgy tenni, mintha nem beszélnék magyarul, és ártatlan arccal kihallgatni, amint a honfitársaim a vásár területén kapható kávé árán hűháznak, és biztosítják egymást az európai magaskultúra és a nyugati könyvkiadás alapos ismeretéről. (139)

Amikor így magamra maradtam, érdektelen, tét nélküli témát választottam, A császári pár házasságának eseményei egy emigráns házaspár levelezésében, mert nem akartam mást, csak Sacher-tortát enni és leértékelt bikinit vásárolni a Mariahilferstrassén. (81)

Szürke sziklák meredtek ránk, ahogy a tavak tükrében csillogó hold fényénél szótlanul suhantunk az éjszakéban egy nesztelen svéd autóban. Mindig északnak. (142)

Fényesre epilált lábszárak, galléros, de csajos golfpóló és élére vasalt teniszsort, valami nemesfémcsillogás a nyakában, és fényes, gondozott, kiegyenesített sörény, mint a legjobb eledelen tartott macskáké. (113)

újabban mérlegeltem, hogy átveszem a lengyel csaj tágasabb alagsori szobáját, amihez három négyzetméteres hátsó kert is tartozik, mert ő már alig jött ide, mióta megvolt a jamaicai pasija, aki Ameshamben lakott az anyjával a saját előkertes házukban, de aztán rádöbbentem, hogy minek a flanc, ha a legeszményibb napon is reggel nyolctól este nyolcig vagyok a szobámban, és ebből legalább hét órát alszom. (153)

Ez kényelmes felállás volt, legalább húsz éve játszottuk. Egyikünk se akart idejönni. Már eleve sem. Ebbe a galaxisba. Ebbe a korba. Abba a városba. Aztán ebbe a városba. Arra az egyetemre. Abba az országba. Sehova. (9)

b) Küldjétek el a mentett anyagot Messengeren a tanárotoknak, és néhány kivetítés segítségével közösen összegezzétek a tapasztalataitokat!

8.

A regényben „a virtuális helyek is legalább annyira teret kapnak, mint a valódiak” – írja a regény egyik elemzője, Szántai Márk.[footnoteRef:9] A szöveget átfogó virtuális tér maga az emlékezet, amely a benyomások, személyes tapasztalások szerint rögzíti a személyeket és történeteket. Emília és Elza párhuzamos, szétváló majd újra összekapcsolódó életében megjelennek ugyanazok a személyek, ugyanazok a történetek, ugyanazok a helyek. Hogyan tárolja az emlékezeti tér a tartalmakat? Csomagolópapírra rajzolt Venn-diagram segítségével hasonlítsátok össze a következő események, helyszínek, személyek rögzítésének állapotát Em és Elza emlékezetében! A csoportok más-más tartalommal dolgozzanak! [9: Szántai Márk: Az emlékezet tükörcserepei. Alföld, 2018/7. 88. o.]

luxusbuli a lakásétteremben – Bandika és Elza kapcsolata, házassága – Em és Elza bécsi utazása – Em terhességei, vetélései

9.

A regény jelenkori történetének hátterében egy nagyszabású filmes produkció áll; egy-másfél nap zsúfolt eseménysora a lakásétteremben, a romkocsmában, Em lakásában és a plázában, taxiban Budapest utcáin, Mädynél és a filmforgatáson, melyben bepillantást nyerhetünk a londoni könyvkiadó jogászának, Elzának és barátnőjének, a film történészszakértőjének, Emíliának – beceneve Em – életébe, a jelen és az elmúlt két évtized történeteibe. Jelenítsétek meg öt-öt állóképben ezeket a történeteket! A csoportok egy része a jelennel a másik a múlttal, illetve Elzára és külön Emre koncetrálva dolgozzon!

A csoport/ok: Em jelene

B csoport/ok: Em elmúlt két évtizede

C csoport/ok: Elza jelene

D csoport/ok: Elza elmúlt két évtizede

Műfaji jellemzők

9.

Az Egyformák vagytok Szécsi Noémi családi-történelmi regénytrilógiájának harmadik kötete. Az első két könyv – Nyughatatlanok (2011), Gondolatolvasó (2013) – a XIX. században, a szabadságharc bukását követő évtizedekben játszódik, a magyar emigráció európai színterein, középpontban a Bárdy család tagjainak történeteivel. A záró kötet a jelen, illetve a félmúlt mozaikos története. Hogyan kapcsolódik a regény a történelemhez? Tekinthetjük-e történelmi regénynek? A mellékelt táblázat kitöltése után kiscsoportban vitassátok meg a kérdéseket! (Ha a történelmi regény műfaji sajátosságainak tisztázásához segítségre van szükséged, nyisd meg a QR-kódot!)

Történelemhez kapcsoló szálak, elemek

Tekinthetjük-e történelmi regénynek?

Igen, mert…

Nem, mert…

10.

„…a társadalmi regényekből inspirálódtam, igyekeztem árnyaltan megragadni ezt a társaságot, amely […] egy szűk réteget jelent, és nem mindenki számára tökéletesen ismerős. Számomra nyilván az, […] én is egyvalaki vagyok ebből a közegből, a megírás gesztusával kvázi a saját életemet is kigúnyolom bizonyos aspektusokban, azokat a társalgásokat, melyeket én is folytatok, azokat a szórakozásokat, melyekben én is részt veszek, melyekben otthonos vagyok” – mondja Szécsi Noémi az Irodalmi Jelenben olvasható interjúban.[footnoteRef:10] [10: „Az érintettség megnehezíti az alkotást” – Beszélgetés Szécsi Noémivel https://www.irodalmijelen.hu/print/38504 ]

A regényben több társadalmi réteg, számos társadalmi probléma megjelenik, de elsősorban a budapesti értelmiség, a felső középosztály világa.

Gondolkodástérkép segítségével ábrázoljátok, melyek azok a társadalmi rétegek, csoportok, amelyeknek az életébe betekinthetünk! Milyen kérdések, társadalmi problémák fogalmazódtak meg benned a regényolvasás során? Hogyan kezeli a regény ezt a problémát?

5 – 6. óra

Jelentésteremtés/II.

Mikrotörténetek – életek, sorsok tükörcserepei

11.

a) A történetek arcokhoz, személyekhez – férfiakhoz és nőkhöz – kapcsolódnak. Készítsétek el a szereplők névjegyét! A névjegykártya grafikai formátumát tervezzétek meg, illesszétek a szereplő karakteréhez! A csoportok osszák el egymás között a munkát, húzzák ki, melyik csoport kinek/kiknek a névkártyáját készíti el.

Szereplők:

Emília/Em – Elza – Bandika – Ernő – Ervin – Mädy – Klára – Hédike – Florence – Elza apja – Elza anyja – Elza nagymamája – Emília anyja – Tilda, Em lánya – Eliza – a rendezőnő – Elza kiadói főnöke – Elza egykori főnöke – a belga újságíró – a Mayerling-szakértő, Em lányának az apja – Teemu, a Finland Män

b) A névjegykártyákat helyezzétek el egy külön erre a célra kialakított felületen, tekintsétek át, kérdezzetek, tegyetek megjegyzéseket!

12.

a) A csoportok a csoportlétszámnak megfelelő számú névjegykártyát kapnak. (Fontos, hogy lehetőleg ne az általuk készített kártyák kerüljenek vissza!) Mindenki azonosuljon egy-egy szereppel, és a tolmácsolás technikáját használva folytassatok csoportos beszélgetést![footnoteRef:11] [11: A csoporttagok szerepekbe helyezkednek: kérdezett, azaz a névjegykártya tulajdonosa – a tolmács – kérdezők. Négy kérdést lehet feltenni, de a kérdést és a kérdezett válaszát is a tolmácsnak kell közvetíteni. Minden kör végén lehetőség van a tisztázásra, a félreértések kiigazítására. ]

b) Készíts rövid összefoglalót, jegyzetet a beszélgetés nyomán önmagad számára! Mit tudtál meg a csoportban megszólaló szereplőkről, illetve a sorsukhoz, életükhöz kapcsolódó regényalakokról? Melyik szereplőre/szereplőkre, sorsra vagy leginkább kíváncsi, mi és miért keltette fel az érdeklődésedet? (Választhatsz más, jelen csoportodban nem tárgyalt szereplőket is.)

13.

a) Annyi regényszereplőt válasszatok, ahányan a csoportban vagytok! Em és Elza mindenképpen szerepeljen, a többi szereplő tetszésetek, érdeklődésetek szerint. Osszátok ki a szereplőket a csoporttagok között!

b) Írj bele a regénybe! Képzelj el egy olyan jelenetet a hozzád delegált szereplő életéből, amely a regény jelen idejét követő öt éven belül történik! A regény narrációjához igazodva szöveged elbeszélője Em vagy Elza legyen!

c) Em és Elza saját történeteit tegyétek közzé, beszéljétek meg, a többi történetből tetszésetek, érdeklődésetek szerint válasszatok ki néhányat!

*

Nyisd meg az alábbi QR-kódot, és nézd meg az előadást! Gondolataidat, kérdéseidet, megjegyzéseidet írd le!

A Harmadik kor egyeteme sorozat – ELTE-PPK

Szabó Mónika szociálpszichológus előadása

Modern férfi és női szerepek: egyenjogúság vagy egyformaság? (2016. március 30.)

Nőiség – test – szexualitás

14.

Női szerepek a 3. évezredben

Vajon milyen a 21. századi, modern nő?

a) Olvassátok el a magazinban közzétett írást, és a táblázatban készítsetek kulcsszavas vázlatot! A vázlatot egészítsétek ki Szabó Mónika szociálpszichológus előadása nyomán szerzett tapasztalataitok, illetve feljegyzéseitek segítségével! A jobb oldali oszlopban reflektáljatok a regénytörténet, a szereplők történetei alapján a kijelölt kulcsszavakra!

Női szerepek a 3. évezredben

Szabó Mónika szociálpszichológus előadása

Női szerepek Szécsi Noémi regényében

b) A témáról folytassatok megbeszélést a kiscsoportban úgy, hogy munkáitok eredményét egyeztetitek, majd olvassátok el Virginia Woolf Saját szoba (1929) című művének részletét! Hogyan látta V. Woolf a női szerepeket? Mennyiben függ össze a nemi szerep és a társadalmi környezet, a nemi szerep és a hagyomány?

Virginia Woolf: Saját szoba (Európa Könyvkiadó,

Budapest, 1986)

(30-33. o.)

15.

A regényben fontos szerepet játszik az önismeret, a testkép, énkép, identitás problémája. Az önismeret azt jelenti, hogy tisztában vagyunk képességeinkkel, céljainkkal és vágyainkkal, mérlegelni tudjuk a lehetőségeinket. A regény alapján végezzetek vizsgálatot Em, illetve Elza önismeretének állapotáról! Minden csoport csak egy szereplővel foglalkozzon, és az önismereti állapotnak csak egyik szintjét vizsgálja! Válaszaitokhoz indoklást is írjatok!

Az önismeret felszíne

Em / Elza

képességek, adottságok

ismeretek, tudás

célok, érdeklődés

kitartás, akaraterő

kudarctűrés, reziliencia (a megbirkózás képessége)

Az önismeret mélyebb rétegei

Em / Elza

jelenlegi kapcsolatait, viszonyait alakító tapasztalatok, élettörténetek

vágyainak, indítékainak gyökerei és ezek irányultsága

a viselkedés és a célok, szándékok összhangja

identitás (nemi, vallási stb.)

Az önismeret társas szintje

Em / Elza

megfelelés a társadalmi szerepeknek (pl. barát, anya, feleség, gyerek, munkatárs, szerető…stb.)

a követelményeknek való megfelelés

mások szemében, másokból kiváltott hatás

testkép/énkép – a testkép/énkép és mások vélekedésének viszonya

16.

Em és Elza, két egykori vidéki lány, negyvenes értelmiségi nő a mérlegkészítés, identitásösszegzés állapotában nem csupán a körülöttük lévő világ helyzetére, de önmagára is folyamatosan reflektál. Az önreflexió és egymás értelmezése saját maguk és az olvasó számára is felrajzolja az életút állomásait, sorskilátásaikat, saját személyiségükhöz, nőiséghez, szexualitáshoz való viszonyukat.

a) A regényből vett idézetek között válogatva, illetve olvasói tapasztalataitok alapján keressetek választ a következő kérdésekre!

· Hogyan látják, hogyan élik meg saját nőiségüket, női szerepeiket?

· Milyen viszonyban vannak a szexualitással?

· Hogyan értékelik az általuk befutott pályát?

· Milyen szerepe van az életükben a családi, baráti kapcsolatoknak?

„kozmopolita fölényeskedéssel kompenzálta a származásából fakadó szorongásait” (14)

*

„Azt mondják, harminc felett dönteni kell, miről mondasz le, a fejedről vagy a testedről.” (20)

*

„Minden évben egy kicsivel többet nem sajnálni a rendszer fenntartásra.” (21)

*

„A nőiesség fegyver, csak biztos fellépés kell.” (24)

*

„Én is elmesélhettem volna a fogságba esésemet. Úgy éreztem, nem is volt olyan régen, pedig az életem fele már ebben a rabságban telt el.” (35)

*

„…visszaérkezem burzsoá idilljeim közé, abba a világba, ahol a kultúra legújabb termékei szenzációnak, a morálfilozófiai kérdések pedig életfontosságúnak hatnak. Többnyire felvetem a fejem, és az eget nézem, hogy ne érjen a számig a sár. Úgy érzem, egybőlelnyel, ha elmélázva elfelejtem tíz másodpercenként elrúgni magam felfelé.” (43)

*

„Elzát egyébként a nemi érést követően, erőnek erejével tanították meg odahaza főzni, akárcsak engem…” (45)

*

„Szántam az öregedő nőket.” (52)

*

„hosszú a lábam, huszonkét éves vagyok, és előttem az élet” (75)

*

„… nem alapozhatom a világképemet a saját egyre gyengébben világító libidómra” (79)

*

„… én férfiakkal dolgozom, mindennek úgy kell mennie, mint a Keresztapában. […] Ez nem a Büszkeség és balítélet.” (86)

*

„…Veszedelmes viszonyokba keveredtem” (91)

*

„Ennyi pályán töltött év távlatából nehéz megítélni, melyek voltak a legkínosabb pillanatok. Minden megszégyenülés csak két-három napig érintett mélyen, amíg elevenen emlékeztem rá, aztán kis kaviccsá csiszolódva csúszott abba a zsákba, ahová a lelki terheimet gyűjtöttem, és amit eleinte egész könnyedén vittem a hátamon, de soha le nem tettem. Csak éppen egyre lassabban és egyre kevesebbet haladtam előre.” (104)

*

„… a bukott nő tekintetében minden mértéket elvetettem.” (105)

*

„…tudományos és minden egyéb értelemben is magamra maradtam” (107)

*

„Mindannyian azokat az embereket tekintjük művelteknek, akik olvasták azokat a könyveket, mint mi…” (112)

*

„Én is csak nemrég tudtam meg, hogy a kölcsönös beleegyezés milyen fontos. […] … ifjúkoromban több társammal egyetemben és egy időben, folytatólagos és sorozatos szexuális abúzus áldozatául estem. Akkoriban természetesnek, noha meglehetősen kellemetlennek éreztem. […] …úgy véltem, egy nő ott húzhatja meg a határt, ha ismeretlen autóba tuszkolják. […] … némán tűrök ugyan, de nem a menetrend szerint közlekedő busz teljes vonalán.” (117-118)

*

„Tizennégy éves korunkig a szerelem célját a házasság keretein belül képzeltük el …[…] Mire elmúltunk huszonhárom […] Nem hittünk többé a szörnyű titkok és lemoshatatlan szexuális bűnök létezésében.” (121)

*

„… mitől szállja meg az ördög a magamfajta nőket.” (133)

*

„Mindenki megtalálta már a vallását erre az életkorra, nekem mi marad?” (136)

*

„A szülők életre szóló sebeket ejtenek a gyerekeik lelkén, a gyerekek cserébe csalódást okoznak a szülőknek: ezekkel a tényekkel minden érett felnőtt képes számolni.” (138)

*

„Ám a lekvárfőzés később is úgy jutott eszembe, mint akinek a nyaka köré kötelet vetnek, és sosem tudja, mikor fogják ráhurkolni és megszorítani.” (142)

*

„… az egész fizetésemet ruhákra költöm, ha mégis marad valami, azt pedig tudatmódosító szerekre, továbbá az első pöccre szétrakom a lábam […] a szaros madzagot is elrágnám az előrejutásért.” (147)

*

„Nem éreztem magam terméketlennek és magányosnak, inkább csinosnak, ápoltnak és szabadnak.” (157)

*

„… üres picsának éreztem magam, aki mellett úgy hasított el az élet értelme, mint az Alpokba tartó TGV.” (159)

*

„Nem azért nem találtam az utat, mert nem tudtam, hol vagyok, hanem mert fogalmam sem volt, hová tartok.” (164)

*

„… abba a generációba tartozom, amelyiknél még nem ösztönözték a szexualitás sokféleségének megélését, minket heteroszexuálisnak neveltek, ezért harmincöt éves korom felett kellett belátnom, hogy a skálán nem valamelyik szélső kategóriába esem…” (174)

*

„… lelki okokból kísérletezem balkonkertészettel. A meddő nagyvárosi környezetben a termékenység megélése segít a gyászmunkában.” (174)

*

„Mintha el se mentem volna. Mintha hiába telt volna el az életemből tíz év.” (176)

*

„… engem apu sosem vert meg […] Vajon mire mentem volna a magam erejéből? Mindent neki köszönhetek, az egész felnőtt életében értem dolgozott.” (178)

*

„A sütő üvegén át figyeltem nyugtalanul a ribizliszemek szottyadását… […] Mikor fognak megtörni, és átengedni magukat az enyészetnek? Magamról tudtam, hogy tavalyelőtt pukkantam ki…” (191)

*

„…ez nem emberhez méltó élet […] ahová én tartok, ott már csak Mädy vár rám. – Mérjük fel a kárt, és csináljunk embert magunkból!” (193)

*

„Alapvetően szürke akartam lenni és maradni, a háttérben elmosódó alak, mert nem tudtam volna vinni a figyelem terhét.” (196)

*

„…magamba szívott mondatok keltek életre bennem „anyámról-anyádról”, a „mi családunkról”, közös sorsról, az átkozott pénzről, a lakásról, ahol nem lehet élni, a városról, ahol nem lehet élni, az országról, ahol nem lehet élni.” (197)

*

„…érdeklődve és megadással fogadom az istenítéleteket, mintha meg sem történt volna a felvilágosodás” (198)

*

„…mostantól úgy fogok a klimax felé suhanni, hogy észre sem veszem, hogy mozgásban vagyok.” (202)

*

„Ezen a nyáron éreztem meg, hogy elkezdődött az úgynevezett nőiességért hozott áldozatokkal való leszámolás. […] Nem csak arra utalnak apró jelek, hogy ráuntam a szépségprojektre, de arra is, hogy kezdek láthatatlanná válni.” (208-209)

*

„Az tartotta bennem a lelket, hogy ma úgy vesztettem el egy gyermekemet, hogy megtaláltam egy másikat.” (233)

b) Az egyéni felkészülést követően a csoportmegbeszéléshez használjátok a strukturált rendezés módszerét asztalterítő technikával! (A kérdéseket írjátok be a terítő közepébe, majd minden csoporttag a saját felületén dolgozzon. A kérdésekre adott válaszokhoz az idézetkártyákat beragaszthatjátok.)

c) Írj levelet a tanulócsoport/osztály egyik tagjának – a választás lehet véletlenszerű vagy tetszés szerinti is – arról, hogyan jelenik meg Szécsi Noémi regényében a nőiség, a szexualitás és önismeret problémája! Lehetőség szerint használd föl egyéb olvasói élményeidet, személyes tapasztalataidat is! A magánlevelekre jellemző személyességet és a mindenkori kérdezés gesztusait ne spórold ki az írásodból!

d) A címzett keresse fel a levél feladóját, és szóban reflektáljon a levélre!

Nyelvhasználat és prózapoétikai eljárások, motívumháló

16.

a) A regény nyelvhasználatának egyik jellemzője az agresszió verbális kódolása. Végezzetek gyűjtőmunkát a szövegben! A kettéosztott napló bal oldalára azokból az esetekből írjatok példát, ahol indokoltnak látjátok a trágár kifejezéseket, jobb oldalra olyan példák kerüljenek, ahol indokolatlannak gondoljátok a használatukat. A középső oszlopban írjatok a gyűjteményetekhez rövid értelmezést, állásfoglalást!

Indokolt használat

Értelmezés, állásfoglalás

Kérdéses, indokolatlan

b) Tekintsétek át az alábbi idézeteket, illetve okostelefonjaitokkal nyissátok meg a Könyves Blog Küldjetek irodalmi igényű káromkodásokat! című írását a QR-kódot használva!

„Én a magam részéről nem szeretem azt az irodalmat, amely feleslegesen, kérkedőn, félreértelmezett lazaságból trágár. Írni csak akkor szabad így, ha elengedhetetlen a megjelenített világ igazságához. Akkor viszont muszáj.” (Egressy Zoltán

https://www.lelekbenotthon.hu/2001/11/irodalmar-velemenye-egressy-zoltan-tragarsag-mint-nyelvi-eroszak-a-szinpadon/ )

„[A trágársággal] szemben megengedő vagyok, amennyiben stílusértéke van: érzelmi nyomatékot mutat, jellemez valakit, szellemes megfogalmazásban szerepel. Őszintén szólva, sokkal jobban zavarnak az olyan fáradt eufemizmusok, mint a szebbik nem, mint egy jól elhelyezett nyelvi durvaság. Egymás személyeskedő minősítgetése viszont nem nyelvi kérdés.” (A magyar nyelvtan nem olyan szexista – Szécsi Noémit kérdezi Mészáros Márton. Édes Anyanyelvünk, 2017/5)

„A köznyelvnek, a nemzeti nyelv központi, normatív (normául szolgáló) változatának van a szóbeli forma (a beszélt köznyelv) mellett írásos formája, mint – egyebek közt – publicisztikai (sajtó), szépirodalmi stílusréteg. Vajon ezekben az írott rétegekben is találkozunk a durvaság, trágárság eszközeivel? – Sajnos igen, nem is ritkán.

Először a nyomtatott sajtóban, a kommentárokban, riportokban, interjúkban terjedtek el az olyan szavak, mintkurva, kupleráj, szar, s aztán az utóbbi harminc, negyven évben gyors egymásutánban megjelentek a társaik:összetojta magát, bazi nagy átverés, marha nehéz, kapok a pofámba. Ezt a folyamatot erősítette a közélet eldurvulása, melyben az ellenfél sértegetése lassan nem ismer határt: hazátlan komcsi, bedarálta a televíziót, „nemcsak a magyarokkal bánik aljasan és tahó módon, azért ugrálnak a …hangadói a szomszéd vezetők letolt gatyái körül, mert lehet, hogy tőlük fognak… segítséget kérni.”

A szépirodalom szinte napjainkig, a múlt század utolsó harmadáig nem ismerte a durva, trágár szavakat. Alig találni efféle kiszólást: „… én téged selyembe tartottalak, úrikisasszonyt csináltam belőled… S te egy ilyenringyó, rohadt, legutolsó döggel adod össze magad.” (Móricz: Úri muri) – „Mit ugat a rádió? – A keserves, mocskos úristenit!” (Fejes Endre: Rozsdatemető) – „Lehel új lelket majd bele / megint a Sátán alfele” (Illyés Gyula: Táviratok, Egy „salvavi animam meam”-mal kérkedőnek) – Aztán mintha megzavarodott volna a világ! Az újabb művekből csak úgy árad a trágárság: vén szar, szarság, kurva meleg van fingik, pisál, segg, baszd meg, hugyos nadrág, kibaszott nagy rendetlenség, vele nagyon kibasztak.” (Bencédy József https://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/durvasag-tragarsag)

c) Van-e helye a szépirodalom nyelvében a trágárságnak? Nem sérül-e a nyelv, a nyelvhasználat és általa a kapcsolataink, ha a trágárság zöld utat nyer a szépirodalmi jelenlét által? Nem sekélyesedik-e el az irodalom, a művészet?

Az akadémikus vita[footnoteRef:12] szabálykereteit használva adjatok választ a kérdésekre! Használjátok fel az előző feladatok munkaanyagait! [12: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. 205-206. o. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/ko_0157_t_modszertani_kezikonyv.pdf ]

17.

A testkép, énkép, önértékelés, a csoportszerepek, az én-azonosság folytonossága és legbelül az én, azaz maga a self az identitás összetevői. Van azonban még egy nagyon fontos rétege, kötőanyaga az identitásstruktúrának: a narratív identitás, a történetek, amelyek az egészet megjelenítik, érthetővé és értelmezhetővé teszik az én számára, az identitáshoz való viszonyt pedig transzparenssé.

Az elbeszélés módja, a beszédmód az, amely láthatóvá teszi az én/elbeszélő és a tárgy – ami adott esetben lehet maga az én – kapcsolati minőségét. Hogyan vagyunk mi egymással? Hogyan vagyok én önmagammal? A választ az elbeszélésmód vizsgálata nyomán kaphatjuk meg.

Elza és Em beszédmódja, a két elbeszélői hang alig különbözik egymástól. Hasonlóak, egyformák. Az idézetek jelölt szövegek ugyan, a beszélő személyét feltüntettem, de csak azért, hogy azonosíthassátok; most azonban arra figyeljetek, hogy a beszélő hogyan, milyen eszközzel teremt távolságot, milyen énvédő mechanizmus[footnoteRef:13] lép működésbe. Transzformáljátok a szöveget! Bontsátok le róla az intellektualizáló, önértelmező, racionalizáló, szimbolizáló stb. elemeket! Legyenek puszta én-szövegek, ágostoni értelemben vett vallomások! [13: Az énvédő mechanizmusoknak csupán néhány fajtáját használtam föl, olykor összekapcsolva. Természetesen nem a pszichés státusz leírása a cél, jelen keretek között ennek semmiféle realitása nem is lehetne, csupán annak érzékeltetését célozza meg a feladat, hogy az identitás mint narratív identitás szoros összefüggésben van a narrátor beszédmódjával. A két elbeszélő különválasztása így nem lényeges.]

Beszédmód az énvédő mechanizmus fajtája szerint

Megnyilatkozások

Szövegtranszformációk

ironizálás (vagy szarkazmus, cinizmus), eufemizmus

Mindjárt indulok a vonathoz,az állomáson már vár majd a férjem, egy kedves, becsületes férfi, aki mindent megtesz értem. Lesegít a vonatról, csókkal üdvözöl, átveszi a bőröndömet, kézen fogva metrózunk haza meghitt otthonunkba. Soha nem éltem még ilyen nyugodt életet. Egy életre egyetlen férfit küldtek fentről, hogy kipihenjem az ajtócsapkodásban, fenyegetőzésben,fullasztó hangulatban eltöltött első tizennyolc évemet. Ő lett mindenem, az apám és anyám, férjem és testvérem, és azt mondja, örökre marad. (Elza – 125)

intellektualizálás

Eltűnődtem, írjak-e arról, hogy a statisztikai átlag szerint hány éves kortól hány éves korig szedik a nők, milyen életkorban növekszik meg a gyermekvállalási kedv, de éreztem, ez amolyan szociológiai elhajlás lenne, és én művelődéstörténésznek készülök. Ez az egész dolog nagyon mulatságosnak tűnt, de félbe kellett hagynom, mert elviselhetetlen feszítést éreztem a hólyagomban, és ezt jó alkalomnak éreztem a teszt elvégzésére. (Em – 92)

szimbolizáció

Ki gondolta volna, hogy Mayerling lesz a Waterloom. (Em – 80)

racionalizálás

Ha körbenézek a világban, és látom a családokat, látlak benneteket, látom, milyen küzdelmes és felelősségteljes gyereket nevelni. Túl nagy a kísértés, hogy megmaradjak az eddigi gondtalan életem mellett – néztem nagy, ámuló kék szemeibe. – De ha az ember keres eleget, London nagyon élvezetes – kezdtem vetíteni. – A West Enden lakom, és gyakran utazgatok. Egyszerűbb és kényelmesebb egyedül. (Elza – 160-161)

hasítás

Magamban pontokban számolok – mondtam. – Mindkét kiruccanás hárompontos, mert ötöt csak arra kaphatnék, ha nagyszámú közönség előtt adnék elő. Négyest a megtartott órára kapok. Hármas az elvegyülés az emberek közt, kettes, ha felveszek egy telefont – soroltam. – Egyest meg már azzal is szerezhetek, ha elhagyom a lakást. De erős pánikrohamnál az is gondot okoz. A páratartalom és a napsütés sokat számít, nem is gondolnád, hogy mennyire. (Em – 87)

áttétel, projekció

A nekem előadottakból úgy ítéltem meg, hogy nincs szerencséje a nőkkel, utánam is olyan feleség jutott neki, aki – más módon, mint én, de mégis – lábtörlőt csinál belőle, és az ebből fakadó lelkiismeret-furdalás hatására kényszeresen meg akartam mutatni, hogy általam semmit sem vesztett. (Elza -147)

trágárság, vulgarizmusok

Először pofázás, aztán zabálás, majd piálás, végül dugás – sorolta Elza az ujjait nyitogatva a mai este programját. (24)

18.

a) A regény anyaga gazdag motívumhálóra épül föl. Tekintsétek át az alábbi, tetszés szerint bővíthető képes listát! Írjátok föl a motívumokat egy csomagolópapír/kartonlap felületére, szerkesszétek meg a lehetséges motívumkapcsolódásokat! Címszavakkal jelezzétek a motívumok tartalmát, regénybeli szerepét is! A poszter grafikus elemekkel, rajzokkal való bővítését megítélésetek szerint elvégezhetitek. (Piros színnel ne dolgozzatok!)

b) A szomszédos csoportok tekintsék át, lektorálják egymás posztereit! Készítsetek a másik csoport anyagáról értékelést! (Ha fontos hiányokat észleltek, piros színnel egészítsétek ki!) Az értékeléseket beszéljétek meg!

Szempontok:

· A feltüntetett anyag mennyiben igazodik a regényhez?

· Informatív, tartalmas-e a poszter?

· Mi jellemzi az anyag kreativitását?

· A látványelemek, grafika, elrendezés betölti-e a neki szánt funkciót?

· Nyelvileg, helyesírás szempontjából igényes-e az anyag?

· Szereztél-e új információkat, inspirált-e új felismerésekre?

„Meghitt hangulatban böngésztük a könyveket, pedig ilyenkor mindig beállt a gyomromba az ideg, amióta könyvesekkel dolgoztam, mindig attól a naptól rettegtem, amikor kiderül, valójában milyen műveletlen vagyok, így csak bólogattam, amikor Eliza A szolgálólány meséjének egy olasz fordításával a kezében Margaret Atwooddal való találkozásáról magyarázott.” (169)

Bizonyára nem véletlen, hogy éppen  A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale, 1985) című regény lépett be a történetbe, ha csak egy jelenet erejéig is. A ma már klasszikusnak számító regény számos feldolgozásban ismert, az HBO sorozatot készített a mű nyomán.

a) Nézzétek meg az egyik feldolgozást![footnoteRef:14] [14: https://indavideo.hu/video/A_szolgalolany_meseje_1990 ]

A szolgálólány meséje

 /The Handmaid's Tale/

amerikai-német filmdráma, 109 perc, 1990 

OPERATŐR:Igor Luther

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:Harold Pinter

ÍRÓ:Margaret Atwood

RENDEZŐ:Volker Schlöndorff

Szereplők: Natasha Richardson, Aidan Quinn, Robert Duvall, Elizabeth McGovern, Faye Dunaway

b) Hogyan kapcsolódik A szolgálólány meséje – könyv és film – Szécsi Noémi regényéhez? Mi lehet az a mélyebb összefüggés, ami Margaret Atwood regényét éppen az adott jelenetben párbeszédre hívta? Értelmező-összehasonlító esszéd megírásához használd föl az ekultura.hu írását! Munkád terjedelme kb. 400 szó legyen.

7 – 8. óra

Jelentésteremtés/III.

Keretezés – párbeszédben az irodalommal, a kultúrával

18.

A regény jeleneteiben, a párbeszédekben számos kulturális, irodalmi, művészeti utalást találunk. Ezek a címek, nevek, könyvek, képek, filmek és zenei művek az értelmiségi felső középosztály, az értelmiségi társalgás paneljeinek tűnnek. Vannak olyan utalások is, amelyek nagyon is messze állnak a művelt társaság értékvilágától. Az alábbi tabló képanyaga – részben szerkesztett felülete – a regénybeli utalások egy részét idézi meg, illetve egyfajta kísérletet tesz az elbeszélők/főszereplők és a megidézett tartalmak viszonyának megjelenítésére.

a) Válasszatok ki néhány elemet, és kettéosztott naplóval értelmezzétek regénybeli szerepüket, a regény cselekményéhez, a szereplőihez vagy az adott szereplőhöz fűződő lehetséges viszonyát!

b) Em és Elza hogyan kapcsolódik ehhez a világhoz? Hogyan interiorizálódnak belső világukba ezek a tartalmak? Milyen viszonyban rendeződnek értékrendjük struktúrájában a magaskultúra hagyományai és a hozott, átörökített tradíciók, illetve a populáris kultúra elemei? Megbeszélésetek nyomán készítsetek tételmondatos vázlatot!

19.

„A Nyughatatlanok (2011) és a Gondolatolvasó (2013) 19. századi történetei után Szécsi napjainkba helyezte a regény cselekményét, főhősei azonban sok szempontból hasonlítanak az előző két részben megismert szereplőkhöz. A Nyughatatlanokban a Bárdy család erősnek tűnő férfi tagjainak, illetve valóban erős női tagjainak sorsát ismerjük meg, a Gondolatolvasó főhőse pedig a siket Fülöp, akinek ebből a marginalizált helyzetből kell úrrá lennie saját életén és belső idegenségén. […]

Elzának és Emnek látszólag semmi köze, vagy legalábbis csak igen áttételesen van köze az előző két emigránsregény hőseihez, valójában azonban finom, szinte láthatatlan szálak kötik

össze őket. A sors elbeszélhetőségének és alakíthatóságának kérdése, a marginális identitások

központivá emelése, a láthatóság és elmondhatóság kategóriáinak összefésülése, a kívülállás

dilemmáinak megfogalmazása mindhárom regénynek sajátja, miközben önállóan is olvasható mindegyik. Az egyezéseken túl persze vannak egyéb utalások is.”[footnoteRef:15] [15: Hermann Veronika: A távolságtartás credoja. http://magyarnarancs.hu/konyv/a-tavolsagtartas-credoja-109057/?orderdir=novekvo]

a) Emília művelődéstörténettel foglalkozó történészként a Bárdy család történetét kutatja. A regény elbeszélőinek sorstörténetei mögött mit ismertetek meg, mit értettetek meg ebből a történetből? A csoport egyik párosa készítse el Em kutatási anyagait regisztráló naplójának rövid összefoglalóját!

b) A csoport másik párosa nézze át azokat a fejezeteket, amelyek Em majd Em és Elza bécsi utazásának történeteit elevenítik föl. „A korábbi kultúra romhalommá és végül hamuhalommá válik; de a hamu fölött szellemek fognak lebegni.” (Ludwig Wittgenstein) A romhalom az egykor volt Monarchia, de melyek a kísértetei, a visszamaradó szellemek? A pusztulás romjai, a maradékok föltétlenül nehezékek-e, vagy tekinthetjük hagyatéknak? Hogyan, milyen formákban, milyen módon jelenik meg a Monarchia toposza? Kutatómunkátokról készítsetek feljegyzéseket!

*

a) A Monarchia toposza a XIX-XX. századi magyar irodalomban Jókaitól Esterházy Péterig jelen van. Tájékozódjatok, olvassatok el az alábbi írások közül – a Szécsi Noémi-regényrészleten kívül – legalább három szöveget, és készítsetek szemponttáblázat segítségével följegyzéseket!

Szövegek

Információk

Beszédmód, stílus

A beszélő/elbeszélő viszonya a témához

Jókai Mór: Útiképek – VII. Bismarcknál

http://mek.oszk.hu/00800/00844/html/jokai163.htm

Kontra Ferenc: Hogyan látta Krúdy Rudolf trónörökös halálát?

https://mult-kor.hu/hogyan-latta-krudy-rudolf-tronorokos-halalat-20141217

Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása - 16. A bécsi fordulat

http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000901&secId=0000085446

Ottlik Géza: Iskola a határon – Első rész – Non est volentis, 2. fejezet

http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=731&secId=67777

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (részlet: „Ősszel tértek haza, csaknem esztendő múltán. …… A környéken még sokáig beszéltek erről.”

http://www.5mp.eu/fajlok/farkasandrea/marai_sandor_a_gyertyak_csonkig_egnek_www.5mp.eu_.pdf

Szécsi Noémi: Egyformák vagytok (80-85. o.)

Gángó Gábor: Helyünk a Monarchia szellemi térképén

https://www.es.hu/cikk/2007-06-03/gango-gabor/helyunk-a-monarchia-szellemi-terkepen.html

b) Nyissatok új témát a tanulócsoport fb-oldalán MONARCHIA-TOPOSZ AZ IRODALOMBAN címmel! Töltsétek föl a vizsgálati anyagokat! Fűzzetek kommenteket egymás anyagaihoz, kérdezzetek, reflektáljatok!

9 –10. óra

Reflektálás

Regénytükör

20.

Ha a cipőm beszédes lenne, / belépne velem a történelembe... – énekelte a 70-es évek végének slágerében Katona Klári. Csináljunk, csináljatok mesemondót, hogy egyfajta fiktív oral history nyomán tágítható legyen az emlékezeti tér!

Válassz egy tárgyat, dolgot a cselekménytörténetből! A/4-es lapra rajzold le, illusztráld, majd szabadon választott sorrendben foglaljatok helyet a regénybeli egyetemi folyosó sokat látott kanapéján, és beszéljetek! Egy perc időt kap mindenki, és újabb egy perc időtartamban mellé ülhet az a tárgy, dolog, ami/aki tisztázó dialógust szeretne kezdeményezni.(Természetesen az egy perc magánbeszéd mindenkinek jár! Ha többen akarnak tisztázó beszélgetést folytatni valakivel, többen is mellé ülhetnek a kanapéra, de az egy perc időtartamot fel kell osztaniuk egymás között.)

21.

A regény megjelenését követően sokan és sokat írtak a műről, több sajtóorgánumban, portálon, folyóiratban jelent meg interjú a szerzővel, kritika a szövegről. Ki-ki olvasson el egy interjút és egy kritikai szöveget az alábbiak közül! Beszéljétek meg a csoportban a szövegek kiosztását!

Interjúk:

Int/1 Talabér Dominika 2017. december 2-i interjúja a Literán

http://www.litera.hu/hirek/szecsi-noemi-a-tortenelem-dogtemetoje-valosagos

Int/2 „A nagy kétkedők közé tartozom” - Interjú Szécsi Noémivel. Líra Könyvklub magazin 2017/6

https://mindennapkonyv.hu/interju/kerdes-es-valasz/a-nagy-ketkedok-koze-tartozom-interju-szecsi-noemivel-rn

Int/3 „A regényekért meg kell harcolni” – Németh Ványi Klári interjúja Szécsi Noémivel. KULTer.hu 2017. október 6.

http://kulter.hu/2017/10/a-regenyekert-meg-kell-harcolni/

Int/4 „A magyar nyelvtan nem olyan szexista…” Szécsi Noémit kérdezi Mészáros Márton. Édes Anyanyelvünk, 2017/12

http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2017-XXXIX-5.pdf

Int/5 „Az érintettség megnehezíti az alkotást” – Beszélgetés Szécsi Noémivel. Irodalmi Jelen, 2018. május 1.

https://www.irodalmijelen.hu/2018-maj-02-1248/az-erintettseg-megneheziti-az-alkotast-beszelgetes-szecsi-noemivel

Kritikák:

Krt/1 Harmath Artemisz: A lányok senkit nem kímélnek. revizoronline.com, 2017. dec. 1.

http://www.revizoronline.com/hu/cikk/6950/szecsi-noemi-egyformak-vagytok/

Krt/2 Bazsányi Sándor: Kreatív és korszerű. Élet és Irodalom, 2018. február 2.

https://www.es.hu/cikk/2018-02-02/bazsanyi-sandor/kreativ-es-korszeru.html

Krt/3 L. Varga Péter: Sors, döntés, elhivatottság. Élet és Irodalom, 2018. február 2.

https://www.es.hu/cikk/2018-02-02/l-varga-peter/sors-dontes-elhivatottsag.html

Krt/4 Szarvas Melinda: Társ[...]bírálat (Szécsi Noémi: Egyformák vagytok). Szépirodalmi Figyelő,

2018/2

http://www.szepirodalmifigyelo.hu/szif_2018_2

Krt/5 Palkovics Beáta: „az szabadíthat csak fel, aki újabb rabságba vet” (Szécsi Noémi: Egyformák vagytok). Új Forrás, 2018/6

http://ujforras.hu/megjelent-az-uj-forras-juniusi-szama-2/

Krt/6 Szántai Márk: Az emlékezet tükörcserepei. Alföld, 2018/7

b) Olvasmányélményeitek, a regényfeldolgozás munkafolyamata és a háttérirodalom alapján rendezzetek a csoportban kerekasztal-beszélgetést! A beszélgetés során térjetek ki a következő témákra:

· a regény témái, a témák jelentősége, fontossága korunkban

· az elbeszélő-főszereplők mennyiben lehetnek tipikusak, mennyiben nem

· az elbeszélői hang, a beszédmód és a regényszerkezet közelebb viszi-e az olvasót a témák megértéséhez vagy távolítja

· milyen, a regényolvasás során problémás elemet, jelenséget, kapcsolódást sikerült megértenem a tanulási folyamat végére

· melyek azok a problémák, amelyek továbbra sem oldódtak meg bennem a regénnyel kapcsolatban

c) A regényfeldolgozás óráit egy plenáris beszélgetéssel zárjátok! Ennek kötött része legyen a csoportok kerekasztal-beszélgetéseinek tapasztalatcseréje a csoportszóvivők között. Végül jöhetnek a hozzászólások, melyek keretében előkerülhet bármilyen, a regényhez, a feldolgozás folyamatához kapcsolódó probléma.

VIII. A szöveg (szövegrész) felhasználásának lehetőségei biblioterápiás módszerekkel szakköri foglalkozás vagy önismereti fókuszú pályaorientációs megbeszélés keretében

Forma: fejlesztő csoportfoglalkozás biblioterápiás módszerekkel

Csoport jellege: zárt csoport

Résztvevők életkora: 17-18 év

Csoport létszáma: 5-10 fő

A foglalkozás időtartama (perc): 120 perc

A foglalkozás fókuszai/ témái: Múlt – jelen – jövő. Lehetőségek – realitások – vágyak/célok

Felhasznált irodalmi mű és támogató szakirodalom:

Szécsi Noémi: Egyformák vagytok. Magvető Kiadó, Budapest, 2017

*

Béres Judit: Egy személyközpontú biblioterápia felé. Helikon, 2017/1

Gilbert Edit: Az olvasmányélmény megosztásának szerepe a csoportos biblioterápiában. Literatura, 2011/4

Rudas János: Csoportdinamika – kezdőknek, haladóknak, kívülállóknak. Oriold éd Társai Kft., Budapest, 2016

Yalom, Irvin D.: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Anumula Kft., Budapest, 2001

Fejlesztő technikák: strukturált gyakorlat tervezett, előkészített eszközökkel; irányított szövegfeldolgozás korrektív fókuszú kérdésekkel; Johari ablak, szerepjáték, expresszív írás

A foglalkozás folyamata:

A) Ráhangoló gyakorlat[footnoteRef:16] [16: A strukturált gyakorlatot dr. Zoboki Rita pécsi biblioterapeuta terápiás eszköztárából emeltem át a terapeuta külön engedélyével. A gyakorlatsor kezdő lépéseit – üvegpoharak használata – módosítottam; mivel a foglalkozás 17-18 évesekhez igazított, szükség van a kétkörös, lassabb bevezetésre, az önismereti munka tempójának tagolására.]

1. A csoportvezető üvegpoharakat tesz a tálcára. Lehetőleg a csoport létszámánál jóval többet. Nagyobb méretű, 1,5-2 dl-es, különböző formájú poharakat használjunk.

2. A tálcát az asztal közepére helyezi, és felszólítja a csoporttagokat, hogy vegyenek el egy poharat.

3. A poharakat vízzel tölti meg, majd alátétnek egy-egy A/4-es fehér lapot kínál föl.

4. Ecseteket és vízfestéket készít ki az asztalra. A következő lépés az lesz, hogy ki-ki színezze be a poharában álló vizet. Tetszés szerint használhatják a festékeket, a lényeg az, hogy mindenki egy számára megfelelő, hozzá leginkább illő színt keverjen ki.

5. A munkafolyamat befejezését követően a csoporttagok elmondják, miért azt a poharat választották, illetve hogyan látják az adott színhez való viszonyukat.

6. Minden egyes megnyilatkozást követően lehetőség van reflexióra, a csoporttársak és a csoportvezető kérdéseinek, megjegyzéseinek megfogalmazására.

7. A csoportvezető 3-3 egyforma űrtartalmú átlátszó műanyagpoharat oszt ki mindenkinek, és megkéri a csoporttagokat, hogy a papíralátéten elhelyezett műanyag poharakba osszák szét az üvegpoharuk tartalmát. A középső pohár a jelen idő, a bal oldali a múltjukat, a jobb oldali a jövőt szimbolizálja. A három pohárba kerülő folyadék mennyisége tükrözze a múlthoz, jelenhez és jövőhöz való viszonyukat. Az üvegpohárban ne maradjon víz!

8. Az előző körhöz hasonlóan most is megszólal mindenki, elmondja, hogyan jelenítik meg a saját poharai a sorstörténethez, az időhöz, az életállapothoz és a célokhoz vagy vágyakhoz való viszonyt.

9. Minden egyes megnyilatkozást követően lehetőség van reflexióra, a csoporttársak és a csoportvezető kérdéseinek, megjegyzéseinek megfogalmazására.

B) Problémakibontás szépirodalmi szöveg támogatásával

1. A csoportvezető rövid, néhány mondatos könyvbemutatót követően kiosztja, majd fölolvassa a fénymásolt/nyomtatott szövegrészletet.

Szövegrészlet:

· Ezzel a szép kezével írja a verseket – mondta Elza, és felemelte a bátyám kezét, és rálehelt egy csókot.

Kicsit összerezzentem, pedig akkor már huszonegy éve egy olyan világban éltem, amelyben az volt a rend, hogy Bandikát csókolgatja anya, nagymama, nagynéni. Szoknom kellett, hogy Elza is közéjük állt. Egy szemeszter sem kellett neki, mióta felvették a jogra, és újra egy városba került Bandikával.

· Én pedig ügynöki jelentéseket olvasok – mondtam büszkén, mint aki a felvilágosodás hegyláncai között végez csúcstámadást.

· Igazi ügynöki jelentéseket.

Azt nem mutattam, hogy melyik szép kezemmel fogom a fénymásolatot, mert az egyikben a szennyesekkel teli zsákot markoltam, a másikban meg a dögnehéz étkészletet, amit az anyámnak ajándékba vittem. Azt akartam, hogy karácsonykor legyen otthon hat egyforma tányér.

Bandika alig láthatóan vállat vont, a társadalomtudományoknál mindig jobban érdekelték a művészetek, csak Elza kapta fel a fejét, mert ez jogi kérdés is volt, és ő minden órán figyelt.

· Ugyan, ne mondd már, még az Iratfeltáró Bizottságnak se engedték a betekintést.

· Ezek régiek. De a spiclik és a jelentések mindig ugyanolyanok.

Akkor még benne volt a levegőben a témával szembeni erkölcsi fölény, nem kellett sokat kaptatni, hogy az ember egy sóhajjal magába szívja. Annyira rákaptam, hogy később se tudjak meglenni nélküle. Jól is tettem, mert ha önbecsülésből akarom fenntartani magam, felfordulok.

Bandika mellett elnézve Elzának kezdtem magyarázni, hogy ha az ember egyszer levizsgázott ókori történelemből, és ezt ő is meglátja majd a római jogból tett szigorlata után, belenyugszik, hogy minden mindig ugyanaz, a győztes a győztesre, a vesztes a vesztesre hasonlít, a csodált erősekből gyűlölt zsarnokok lesznek, a bátrakat hátba szúrják a gyávák, a gyengéknek pedig senki sem szolgáltat igazságot. Annak végiggondolásához viszont, hogy ha minden ugyanazzal az egyformasággal ismétlődik, akkor vajon közelíthetünk-e erkölcsi fölénnyel az ügynöklistákhoz, túl éhes és szomjas voltam. Reggelre kelve valaki a kollégiumi hűtőből elemelte a narancslevemet és a müzlis joghurtomat, pénzem már csak a hazaútra maradt. Amúgy is csak kínomban beszéltem, hogy ne