Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programban

A tanulás tervezése, ., "es Iranyitasa

a nyelvi, irodalmi és kommunikációsnevelési programbanHarmadik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest

IMegjelent a művelődési miniszter rendeletére

Írta

ZSOLNAI JÓZSEF

Bírálták

Baloghné dr. Zsoldos Juliannadr. Cservenyák LászlónéCsonka Csabáné

ISBN 963 18 3896 X

BEVEZETÉS

A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés programja tizenhároméves kutatómunka eredményeképp született meg. Alternatív tantervvéa művelődési miniszter 122/1984. (Műv. K. 16.) MM számú utasításanyilvánította. Bevezetéséről a 207/1984. (Műv. K. 16.) MM számúútmutató rendelkezik.

A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési kísérletet 1971-benindítottuk Kaposvárott, a gyakorló iskolában. Indulása óta tantervmó-dosító kísérletként tartották számon. Tananyagának kidolgozása soránszakítottunk a korábbi évtizedek tantervi minimalizmusával.' Törekvé-sünk hátterében az az életkor-pszichológiai fölfogás állt, amely nyíltanmegfogalmazta, majd kísérletileg is igazolta, hogyakisiskolások értel-mi és kreatív teljesítőképessége jóval nagyobb a feltételezettnél.

A hetvenes évek elején az anyanyelvi tantárgypedagógusok és agyakorló pedagógusok is úgy vélekedtek, hogy többletteljesítményrevalószínűleg csak a jobb családi körülmények között nevelkedő gyere-kek képesek. Mi ezzel a fölfogással nem értettünk egyet. Sőt, ezt cáfo-landó, úgy döntöttünk, hogy kísérleti programunkat hátrányos helyze-tű tanulók körében is kipróbáljuk. Ezért 1973-ban kísérleti osztálytindítottunk a Tolna megyei Sárszentlőrincen. A kísérleti osztályba járótanulók 80%-a hátrányos helyzetű volt, közülük 40% cigány.

A sárszentlőrinci eredmények igazolták, hogya maximalistának tar-tott program hozzájárul a művelődési hátrányenyhítéséhez. Ezen ered-mények érvényességének tisztázására a hetvenes évek második felébenújabb olyan osztályokat indítottunk, amelyekbe hátrányos helyzetű

'Zsolnai József: Anyanyelvtanítási kísérlet a kornmunikációkutatás eredményei alapján(1971-1975). Kaposvár, 1976. .

3

gyerekek jártak (Csököly, Kocsola, Váralja, Dalmand stb.j.? A hátrá-nyos helyzetű tanulók felzárkóztatásának célkitűzése mellett a kísérletvalamennyi szakaszában kutattuk a tehetségfejlesztés lehetőségeit is.Arra törekedtünk, hogy e két, társadalmilag egyaránt nagy horderejűproblémát ne egymást kizáró alternatívaként kezeljük, hanem próbál-juk azokat összekapcsolni. Úgy gondoltuk, hogy mind a fölzárkózta-tást, mind a tehetséggondozást a képességfejlesztésen keresztül lehet jólmegoldani. A képességfejlesztés előtérbe állítása kísérletünk menetébenazt jelentette, hogy pedagógiai gyakorlatunk radikális reformját is fölkellett vállalnunk a tananyag reformja mellett.

A kísérlet 1979-ben az Országos Oktatástechnikai Központba került.E fejlesztési központ segítőkész támogatásával hozzákezdhettünk akísérleti tananyagrendszer részletes kimunkálásához, a kísérlet pedagó-giai programcsomagjának elkészítéséhez, továbbá a közreműködő pe-dagógusok átképzéséhez. A kísérlet történetében az OOK szerepe mér-földkövet jelentett. Lehetővé vált ugyanis a program tömeges terjesz-tése.

*Kötetünk a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés 1-4. osztályra

kidolgozott tantervét és pedagógiáját ismerteti. (Ehhez kapcsolódiknégy újabb kötet, amely évfolyamonként mutatja be részletezően atanítás stratégiáit.)

2Zsolnai József: Nyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelési kísérlet. OOK, Veszprém,1983. 34--37. o.

4

I. A NYELVI, IRODALMI ÉS KOMMU-NIKÁCIÓS NEVELÉS PROGRAM-CSOMAGJA

Azért, hogya nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési kísérletkÖ,zel egy évtizedes eredményeit terjeszthető állapotba hozzuk, tanul-manyoznunk kellett azokat az eljárásokat, amelyeket a hazai szaki ro-dalom oktatócsomag néven publikált. 3 Az oktatócsomagok kifejleszté-se során összegyűlt ismereteket új összefüggésbe állította és értelmezteNagy József, amikor fölvetette a pedagógiai programcsomagok készíté-sének lehetőségét és szükségességét. 4

A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés pedagógiai program-csomagját nem egy már adott, hanem egy általunk kidolgozott célrend-szer megvalósításához fejlesztettük ki. A célrendszerbeolyan személyi-ségvonásokat vettünk fel, amelyek jól fejleszthetők kisiskoláskorban.A tananyagrendszerben pedig nem ismereteket, hanem tanulói tevé-kenységeket írtunk le. A tanév végi tudásméréseink eredményeit vettükfigyelembe a követelmények (egy-egy tanév végére elérendő tudásszin-tek) megállapításához. Az így kikisérletezett cél-, tananyag- és követel-ményrendszer alkotja programunk tan ter vét. A szaktudományos isme-retháttér és a kísérleti tanítás tapasztalataira építve készítettük el atanítási programot. A tantervvel egyűtt ez a pedagógiai program. A tan-e~zközök hordozzák a tananyagrendszerben leírt valamennyi tevékeny-seg elsajátításához szükséges feladatok sorát: a tanulási programot.A tanulási program és a pedagógiai program együttese a pedagógiaiprogramcsomag.

:Falus Iván: Oktatócsomagok készítése és értékelése. OOK, Budapest, 1977.Nagy József: Az információk rendszerré szervezése. (Pedagógiai programcsomag.) Pe-

dagógiai Technológia 1981/1.

5

A pedagógiai programcsomag szerkezete

PEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAG

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANTERV

I CÉLRENDSZER ~

r TANANYAGl---f KÖVETELMÉNYRENDSZER II+ /

J TANIT ASI PROGRAM l-TANULAsI PROGRAM

(TANESZKÖZÖK)

Az ábrán nyilak mutatják, hogy a pedagógiai programcsomag elemeiközül a célrendszer. az, amely közvetve vagy közvetlenül minden máselemet meghatároz. Az alábbiakban külőn-külőn szólunk a tantervről,a tanulási programról, a tanítási programról, illetve ezek kapcsolatáról.

6

A tanterv

A tanterv célrendszere

Célrendszerünk a 6--10 éves kisiskolások általunk kívánatosnak ítéltazon személyiségvonásait, személyiségjegyeit tartalmazza, amelyek fej-lesztésében programunk részt vállal. A célrendszer nem egyszerűenlistája a kívánatos személyiségvonásoknak, hanem azok hierarchikusanrendezett együttese. Acélrenszer öt főblokkból áll. Ezek az alábbiak:

A) A SZÜKSÉGLETEK FEJLESZTÉSEB) A KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSEC) A POZITÍV VISZONYULÁSOK MEGERŐSÍTÉSE ÉS KIÉ-

PÍTÉSE, A NEGATÍV VISZONYULÁSOK MEGELŐZÉSE,KiALAKULÁSUK ESETÉBEN AZOK VISSZASZORÍTÁSA

D) AZ ÉNKÉP FEJLESZTÉSEE) A VILÁGKÉP FEJLESZTÉSE

Ezeket a főblokkokat A), B) , C), D), E) jelekkel és a részletes leírássorán is végig nagybetűs írásmóddal különítettük el egymástól.

Az öt főblokk blokkokra tagozódik. Ezeket egyjegyű arab számmaljelöltük és nagy kezdőbetűvel, valamint dőlt betűvel is kiemeltük őket,pl. 2. Tevékenységspecifikus képességek. A különböző blokkokon belülrészblokkokat, azokon belül pedig alblokkokat találunk. Decimálisrendszerben a részblokkokat két arab számmal, az alblokkokat háromarab számmal jelöltük, pl. 2.1 kommunikációs képességek (részblokk),2.1.1 nyelvi-kommunikációs képességek (alblokk).~-Az alblOkkokon~beIUI csoportok, részcsoportok és alcsoportok talál-

hatók. A csoportok egy, a részcsoportok kettő, míg ,az alcsoportokhárom latin kisbetűs jelzetűek, pl. a) beszédképességek (csoport),ac) spontán produktív beszédképességek (részcsoport), acd) tájékoz-tatás (alcsoport). Az alcsoportok 'néhány esetben újabb egységekrebomlanak.

A részekre már nem bomló személyiségvonások mellé zárójelbenT+ S vagy S jeleket írtunk. Az S jel arra utal; hogy az adott személyi-

7

ségvonás fejlesztéséhez taneszköz nem áll rendelkezésre, ehhez csak atanítási program ad útmutatást. A T+ S jel azt jelenti, hogy az adottszemélyiségjegy fejlesztéséhez taneszköz is rendelkezésre áll a tanításiprogram vonatkozó részén túl. Ezek figyelembevételével acélrendszeraz elejétől a végéig folyamatosan olvasható.

Szükségűnk lehet arra, hogy a célrendszer valamelyik részének ahelyét megkeressük az egészen belül. Keressük meg pl. a leírás (egység)helyét a célrendszer egészében. Ekkor a következőképp járunk el. Meg-keressük az egységhez tartozó alcsoportot. Ez az acd) jelű "tájékozta-tás" alcsoport. A keresést folytatva az ac) jelű részcsoportra "spontán(produktív) beszédképességek", majd az a) jelű csoportra "beszédké-pességek" bukkanunk. Ezek mind a 2.1.1 jelű .myelví-kommunikációsképességek" alblokkba tartoznak, amelyik viszont a 2.1 jelű "kommu-nikációs képességek" részblokkba sorolt. Részblokkunk helye pedig a2. jelű "Tevékenységspecifikus képességek" blokkban, és ezen keresztüla B) jelű "KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE" főblokkban van.

A) SZÜKSÉGLETEK FEJLESZTÉSE

1.Lelki egészségvédelem

1.1 jókedv, vidámságigény (S)1.2 pihenés (S)

2. Játék

2.1 szerepjáték (T+ S)2.2 alkotó játék (T+ S)

3. Magasabb rangú emberi szükségletek

3.1 a tanulás mint munka3.1.1 szorgalom

a) rendszeresség (S)b) alaposság (S)c) kitartás (S)

3.1.2 önállóság (S)

8

3.2 önművelés3.2.1 könyvhasználat (T+ S)3.2.2 sajtóolvasás (T+ S)3.2.3 könyvtárhasználat (T+ S)3.2.4 szelektív rádióhallgatás és tv-nézés (S)3.2.5 közművelődési szolgáltatások igénylése (T+ S)3.3 önkifejezés3.3.1 rajzolás (T+ S)3.3.2 vers- és meseírás (T+ S)3.4 tárgyi értékek gyűjtése3.4.1 irodalmi dokumentumok gyűjtése (S)3.4.2 történelmi és néprajzi tárgyak gyűjtése (S)

B) KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

1. Alapképességek

1.1 diszpozíciós (adottságokhoz kötött) képességek1.1.1 észlelés

a) formaészlelés (T+ S)b) térészlelés (T + S)c) beszédészlelés (T+ S)

1.1.2 képzelet (T+S)1.1.3 figyelem

a) figyelem-koncentráció (T+ S)b) figyelem-tartósság (T+ S)

1.1.4 emlékezeta) bevésés (T+ S)b) megőrzésba) rövid megőrzés (S)bb) tartós megőrzés (T+ S)be) állandó megőrzés (T+ S)c) felidézésca) felidézés-gyorsaság (T+ S)cb) felidézés- pon tosság (T + S)

1.1.5 gondolkodási műveleteka) analízis (T + S)

9

1.1.6

1.21.2.1

1.2.21.31.3.11.3.21.3.31.3.4

10

b) szintézis (T+ S)c) absztrahálás (T+ S)d) összehasonlítás (T+ S)

. e) összefüggés felfogása (T+ S)1) kiegészítés (T+ S)g) általánosítás (T+ S)h) konkretizálás (T+ S)i) rendezés (T + S)j) analógia (T+ S)grafomotoros képességeka) iránytartás (T+ S)b) arány tartás (T + S)c) nagyságtartás (T+ S)d) formakövetés (T+ S)gondolkodási képességekirányított gondolkodási képességeka) feladatmegoldó: logikai-algoritmikus képességekaa) ítéletalkotás (T+ S)ab) következtetés (T + S)ac) fogalomalkotás (T+ S) ,b) problémamegoldó: heurisztikus-kreatív képessegekba) elemi képességekbaa) távoli asszociáció (T+ S)bab) eredetiség (T+ S)bac) gazdaságosság és könnyedség (T+ S)bad) rugalmasság (T+ S)bb) összetett képességekbba) megértés (T+ S)bbb) értékelés - bírál at (T + S)bbc) választás - döntés (T+ S)nem irányított (asszociatív) gondolkodási képességek (T+ S)grammatikai képességekhelyettesítés (T+ S)bővítés - szűkítés (T+ S)kapcsolás (T+ S)átalakitás (T+ S)

2. Tevékenység-specifikus képességek

2.1 kommunikációs képességek2.1.1 . nyelvi-kommunikációs képességek

a) beszéd képességekaa) reproduktív beszédképességekaaa) felolvasás (T+S)aab) vers-és prózamondás (T+ S)ab) félreproduktív beszédképességekaba) hirdetés (T+ S)abb) megemlékezés (T + S)ac) spontán (produktív) beszédképességekaca) kapcsolatfelvétel (T+ S)acb) szándéknyilvánítás

kérés (T+S)tudakozódás (T+ S)felszólítás - utasítás (T+ S)meghívás (T+ S)

ace) véleménynyilvánításbejelentés (T+ S)sérelem (T+ S)kritika (S)vita (T+S)

acd) tájékoztatáselbeszélés (T+ S)űzenetközvetítés (T+ S)leírás (T+ S)társalgás (T + S)interjúkészítés (T+ S)

b) beszédértés-képességekba) reprodukált szöveg befogadásabaa) felolvasás befogadása (S)bab) vers- és prózamondás befogadása (S)bb) félreproduktív szöveg befogadása (S)be) spontán beszéd értésebca) kapcsolatfelvétel viszonzása (T+ S)bcb) szándéknyilvánítás fogadása (T+ S)

II

bec) tájékoztató szövegek megértése 2.2.1 szociális észleléskérdezés (T + s) a) szerep észlelés (T + s)szerepesere (s) b) nem nyelvi kommunikációs közlések felfogása (T+ S)

c) írásképességek c) személyközi viszonyok észlelése (T+ S)ca) írás-reprodukálás 2.2.2 szociális alkalmazkodáscaa) másolás (T+ S) aj viselkedés kortárs csoportbancab) diktálás utáni írás (T+ S) aa) kooperáció (S)cac) akaratlagos írás (T+ S) ab) vezetés (S)cb) félreproduktív írás b) figyelmesség és illemtudó viselkedéscba) nyomtatványkitöltés (T+ S) ba) felnőttek iránt (T+ S)cbb) jegyzetelés - szövegtömörítés (T+ S) bb) fiúk iránt (T+ S)cc) írásbeli szövegalkotás bc) lányok iránt (T+ S)cca) elbeszélés (T+ S) c) fegyelmezettség (T+ S)ccb) hír készítése (T+ S) d) egymás segítéseccc) meghívó készítése(T+ S) da) segítségnyújtás (T+ S)ccd) riport készítése (T+ S) db) segítségelfogadás (T+ S)cce) leírás (T+ S) 2.2.3 konfliktusok elemzése (T+ S)ccf ) jellemzés (T+ S) 2.3 tanulási - önszabályozási képességekccg) levélírás (T + S) 2.3.1 önirányítás (S)cch) táviratírás (T+ S) 2.3.2 önellenőrzés (S)cd) könyvismertetés készítése (T+ S) 2.3.3 tanulási önismeret (S)d) olvasási képességek 2.3.4 önálló tanulásda) szépirodalmi szövegek néma olvasása (T+ S) a) tanulástervezés (S)db) gyorsolvasás b) tanulásszervezés (S)dba) lényegkiemelés (skimming) (T+ S) 2.3.5 irányított tanulásdbb) adatkeresés (skipping) (T+ S) a) együttműködés a pedagógussal (S)e) nyelvi normatív és korrekciós képességek b) együttműködés a társakkal (S)ea) helyesejtés (T+ S)eb) helyesírás (T+ S) c) POZITÍV VISZONYULÁS OK MEGERŐSÍTÉSE ÉS KIÉPÍTÉ-2.1.2 nem nyelvi kommunikációs képességek SE, NEGATÍV VISZONYULÁSOK MEGELŐZÉSE ÉS KORREK-a) térközszabályozás (T+ S) CIÓJAb) testtartás (T + S)c) gesztikuláció (T+ S) 1. Viszonyulások a tanuláshoz és a játékhozd) mimika (T+ S)e) tekintet (T+S) 1.1 intellektuális érzelmekJ) nem nyelvi természetű hangadás 1.1.1 kíváncsiság (T+ S)

2.2 szociális képességek 1.1.2 sikerélmény (S)

12 13

1.21.2.1

attitűdökpozitív attitűdök kialakítása és megerősítéseaj az anyanyelvhez (S)bJ az irodalomhoz (S)eja magyarsághoz (S)negatív attitűdök megelőzése és korrekciójaaj a hátrányos helyzetű tanulókkal és a cigány gyerekekkel

szemben (S)bJ a fegyelemmel és a renddel szemben (T +s)érdeklődésa történelmünk iránt (T+ S)a mindennapi élet iránt (T+ S)az élő és a művi környezet iránt (T+ S)a nyelv és a művészetek iránt (T+ S)

1.2.2

1.31.3.11.3.21.3.31.3.4

2. Társas viszonyulások

2.1 pozitív viszonyulások kialakítása és megerősítése2.1.1 empátia (T+ S)2.1.2 szeretet (S)2.1.3 nyíltság (T+ S)2.1.4 barátság (T+ S)2.2 negatív viszonyulások megelőzése, kialakulásuk esetében azok

visszaszorítása2.2.1 agresszió esetében (S)2.2.2 dacosság esetében (S)2.2.3 ellenszenv esetében (S)2.2.4 gúnyolódás esetében (T+ S)2.2.5 előítélet esetében (S)2.2.6 feltűnni vágyás esetében

aj bohóckodás (S)bJ kérkedés (S)

3. Értékekhez való viszonyulások

3.1 erkölcsi viszonyulások3.1.1 pozitív viszonyulások kialakítása és megerősítése

14

aj őszinteség (T+ S)b) lelkiismeret (T+ S)ej felelősség (T+ S)

3.1.2 negatív viszonyulások megelőzése,azok visszaszorítása

és kialakulásuk esetében

aj hazugság (T+ S)bJ árulkodás esetében (T+ S)

3.2 esztétikai viszonyulások3.2.1 irodalmi ízlés kialakítása (T+ S)3.2.2 az irodalmi giccs elutasítása (T+ S)

D J AZ ÉNKÉP FEJLESZTÉSE

1. Énazonosság-tudat formálása

1.1 nemi (T+ S)1.2 életkori (T+ S)1.3 családi (T + S)1.4 lakóhelyi (T+ S)1.5 állampolgári (T+ S)

2. Önismeret fejlesztése

2.1 testi jellemzők esetében (T+ S)2.2 pszichikus jellemzők esetében (T+ S)2.3 erkölcsi jellemzők kapcsán (T+ S)2.4 életmód tekintetében (S)2.4.1 igényszint fejlesztése (S)2.4.2 ideálok - példaképek választása (T+ S)

3. Önértékelés '

3.13.23.2.13.2.2

reális önértékelés - önbizalom megerősítése (S)irreális önértékelés kialakulásának megelőzéseönhittség esetében (S)kishitűség esetében (S)

15

EJ A VILÁGKÉP FORMÁLÁSA

1. A gyermeki világkép leépítendő elemei

1.1 vallásos képzetek (T+ S)1.2 babonák (T+ S)

2. A gyermeki világkép kiépítendő részei

2.1. 2.1.1

2.1.22.1.32.22.2.12.2.2

a kommunikáció világának megismeréseaz állat-állat közti kommunikáció (T+ S)az ember-állat közti kommunikáció (T+ S)az ember-ember közötti kommunikáció (T+ S)az emberi munka világának megismerésemunkaeszközök (T+ S)foglalkozások (T+ S)

A tananyagrendszer

Tantervünk 1-4. osztályra kidolgozott tananyaga külön-külön adjameg az egyes osztályok művelődési anyagát tanulói tevékenységekformájában. A tanulói tevékenységeket tanítói tevékenységként megfo-galmazott tevékenység-főosztályokba, tevékenység-osztályokba ésalosztályokba rendezve írtuk le.

A római számokkal ellátott tevékenység-főosztályokat nagybetűvelírtuk: pl. II. BESZÉDFEJLESZTÉS, KOMMUNIKÁCIÓTANÍTÁS.A tevékenység-osztályokat egyjegyű arab számmal jelöltük és dőltbetűvel emeltük ki: pl. 1. A szövegalkotás tanítása. A tevékenység-alosztályokat (tanulói tevékenységeket) két arab számjegyből álló jel-zettel írtuk le a tevékenység-osztályok alatt, beljebb kezdéssel, pl. 1.4tájékoztató-ábrázoló szövegek alkotása.

Esetenként szükséges volt a tanulói tevékenységek további osztályo-zása. Ilyenkor három, illetve négy arab számjegyből álló jelzetet alkal-maztunk: pl. 1.4.1 az elbeszélés, 1.4.1.1 elbeszélés kép, képsor, magnó-szalagon rögzített zörejsor alapján.

16

Az olvasás gyakorlására alkalmas szövegek témaköreit betűjelzettelláttuk el, és a "Témakörök" cím alatt soroltuk fel. .

Tananyagrendszerünkbe csak olyan műveltségterületet eme1tünk be,amely garantáltan képességfejlesztő, és el kellett tekintenünk az egyesműveltségterületek (tudományágak, művészeti ágak) sajátos logi-kájától.

Egy-egy műveltségi terület tananyaggá válásában nagyon fontostényező programunkban, hogy milyen motivációs értékkel rendelkezik.Hogyan készít föl a szabadidő kulturált és értelmes eltöltésére, azönművelésre, továbbá milyen mértékben járul hozzá a tanulók majdanimunkakultúrájához?

Úgy tűnhet, a tananyag-kiválasztásban a világkép-alakítás szem-pontja háttérbe szorult. Való igaz, de ne feledjük el, hatévesekről vanszó! Ebben az életkorban a képességfejlesztés és a motiváció együttesszempontja adekvátabb tananyagkiválasztó elv a világképnél. Ez ter-mészetesen korántsem jelenti azt, hogy bemutatott tananyagrendsze-rünk "nem ad ki" egy egységes világképet. Még azt sem jelenti, hogya tudományosság és a művészi érték személyiségformáló, embert alakí-tó szerepéről lemondanánk.

, 17

1. osztály

/' OLVASÁS, SZÖVEGFELDOLGOZÁS, ÖNMŰVELÉS

1. AZ OLVASÁS MEGTANÍTÁSA

1. A szóképek megtanítása és olvasásuk gyakoroltatása

1.1 a szóképek megtanulása szóképek és tárgyképek segítségével1.2 a szóképek és a szóképekből szerkesztett szószerkezetek, mon-

datok, szövegek néma olvasásának gyakorlása1.3 a szóképek és a szóképekből szerkesztett szószerkezetek, mon-

datok, szövegek hangos olvasásának gyakorlása1.4 a szóképek elemzése1.4.1 összetett szavak elemzése~.4.2 rövid szavak leválasztása szóképekből1.4.3 igekötők és toldalékok leválasztása szóképekből1.4.4 betűk (hangok) leválasztása szóképekből (szavakból)

2. A betűk megtanítása és az olvasás gyakoroltatása

2.1 a nyomtatott és írott kis- és nagybetűk megtanulása betűtanu-lási modellek olvasásával

2.2 a betűfelismerés gyakorlása2.3 a betűk összevonásának tanulása és gyakorlása rendezett szó-

halmaz olvasásával2.4 nyomtatott kis- és nagybetűkkel írott szavak, szószerkezetek,

mondatok, szövegek néma olvasásának gyakorlása2.5 nyomtatott kis- és nagybetűkkel írott szavak, szószerkezetek,

mondatok, szövegek hangos olvasásának gyakorlása

II. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ÉS PONTOSSÁGÁNAKFOKOZÁSA

1. Írásvetítővel felvillan to tt jelek, betűk, szavak néma olvastatása

18

1.11.1.11.1.21.21.2.11.2.2

a gyors szemmozgás gyakorlásaperifériás látást fejlesztő gyakorlatok végzéselátószögnövelő gyakorlatok végzésea jelfelismerés gyakorlásajelkereséshibakeresés

2. A hangos olvasási hibák javítása

2.1 a betűtévesztés javítása2.2 a betűkihagyás javítása2.3 az újrakezdés és a mást olvasás javítása

3. Az olvasásgyakorlás érdekében szerkesztett szavak, szószerkezetek,mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvastatása

Ill. AZ OLVASÁS GYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN

1. A jelkészülés utáni hangos olvasás gyakoroltatása1.1 irodalmi szövegek olvasása1.2 ismeretterjesztő szövegek olvasása1.3 didaktikus szövegek olvasása

2. A néma olvasás gyakoroltatása

2.1 ismeretterjesztő szövegek olvasása és feldolgozása2.1.1 formai elemzés2.1.1.1 a cím megnevezése2.1.1.2 a szerző, illetve a forrás megnevezése2.1.1.3 a szakaszok (bekezdések) számának megállapítása2.1.1.4 a képek és ábrák, illetve a kép- és ábraaláírások megnevezése2.1.1.5 a szómagyarázat, lábjegyzet megnevezése2.1.2 elemzés a tárgyinformációk megállapítása érdekében2.1.2.1 a téma megállapítása2.1.2.2 a résztémák (szakaszok témájának) megállapítása2.1.2.3 adatkeresés

19

2.2

2.32.3.12.3.2

2.4

2.5

20

Témaköröka) A mesékből ismert, illetve a városi és a falusi ember környe-

zetében élő néhány állat külseje, táplálkozása, viselkedése,gondozása

b) Népszokásoke) Játékleírásokd) Játékok készítésének leírásai

hírek olvasása és elemzése: az időpont, a helyszín, az eseményés a résztvevők megnevezésedidaktikus szövegek olvasása és elemzésea feladat tárgyának megnevezésea válaszadás módjának megnevezése

Témaköröka) Tankönyvi feladatokb) Rejtvények

tájékoztató és felhívó feliratok olvasása

Témakörök'a) Kereskedelem (néhány árucikk neve, gyártója, ára, haszná-

lati utasítása, nyitva tartási időpontok)b) Posta (irányítószám-jegyzék; a boríték, a bélyeg feliratai)e) Közlekedés (menet jegyek feliratai, útvonaljelző táblák,

bérletek feliratai, főbb útvonalak)d) Oktatási és egészségügyi intézmények (a Tájékoztató füzet

olvasása, egészségügyi plakátok olvasása)e) Termelő és szolgáltató vállalatok (reklámplakátok olvasá-

sa)1) Térképek (szomszédos országok és Magyarország; néhány

város zászlaja, címere)g) Naptárak (főbb ünnepek)

viccek olvasása és elemzése a csattanó megnevezésévei

plakátok olvasásaművelődési intézmények meglátogatása az osztállyal

IV. AZ ÖNMÚVELÉS TANíTÁSA

1. A könyvtárhasználat tanuása osztály- vagy iskolakönyvtárban

1.1 a teljes magyar ábécé megtanulása1.2 a betűrendbe sorolás megtanulása1.3 az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon használatának tanulása1.3.1 címszavak keresése1.3.2 szócikkek olvasása1.4 könyv- és sajtóismeret tanulása1.4.1 gyermekkönyvek, gyermekfolyóiratok fedelén és címoldalán

levő adatok olvasása1.4.2 egy gyermekfolyóirat néhány rovatának (rejtvények, szerkesztöi

üzenetek, hírek) megnevezése és olvasása

2. A rádió és a televízió használatának tanulása

2.1 tájékoztatás a műsorfolyamban a műsorokról való beszélgeté-sek révéna rádióadók, illetve az MTV 1. és 2. műsorának megnevezése,a szignálok felismerésenéhány állandó műsor megnevezése, szignáljuk felismerésenéhány sorozatműsor megnevezése, szignáljuk felismerésea főcím és az alcím megnevezésea műsorismertetés és az ajánló műsorok megnevezésea gyermekműsorok megnevezésea Rádiá- és Televízióújság olvasásaműsorkeresésa műsorfolyam jellemzőinek megállapítása a Rádiá- és Televí-zióújságban szereplő adatok alapján

2.1.1

2.1.22.1.32.1.42.1.52.1.62.22.2.12.2.2

3. Az intézményekhez kötött önművelés lakóhelyi lehetőségeinekbemutatása

3.13.2

21

~ÍRÁS, HELYESLR.ÁS

1. AZ ÍRÁS MEGTANÍTÁSA

1. Az írás előkészítése

Ll irányok és arányok észlelése, az írásmozgás gyakorlása1.2 betűelemek vázolása és írása

2. Az írott kisbetűk tanítása és az írástechnika fejlesztése

2.1 a kisbetűk írásának és kapcsolásának tanulása

A betűtanítás sorrendje:i, í, u, Ú, ü, Ű, t; n, m, p; c, o, ó, ö, Ő, a, á, d; r, v; e,é; 1, b; f,h, k; j, g; gy, ny, ty, ly; s, cs; z, zs, sz; X, y, dz, dzs, w, q

2.2 a kisbetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása másolással2.3 a kisbetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása diktálás után2.4 a kisbetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása akaratlagos

írással

3. Az írott nagybetűk és az írásjelek tanítása

3.1 a nagybetűk írásának és kapcsolásának tanulása

A betűtanítás sorrendje:U, Ú, Ü, Ű, V, W, A, Á, 0, Ó, Ö, Ő, C, Cs, G, Gy, Z, Zs, S,·Sz, P, B, R, T, Ty, F, M, N, Ny, E, É, H, J, 1, Í, K, L, Ly, D,Dz, Dzs, X, Y, Q

3.2 az írásjelek alakításának tanulásaTanítandó írásjelek:.?!,:;-,,"()a nagybetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása másolássala nagybetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása diktálásutána nagybetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása akaratla-gos írással

3.33.4

3.5

22

II. A HELYESÍRÁS-TANULÁS MEGALAPOZÁSA

1. A helyesírás tanítása szavak másoltatásával és diktálás utáni iratásá-val

1.11.21.3

a magán- és mássalhangzók időtartamának jelölésea j hang kétféle jelölésea szóelemző írásmód tanulása: hasonulás és összeolvadás

2. A helyesírás tanítása szavak és mondatok másoltatásával, illetve diktá-lás utáni íratásával

2.1 tulajdonnevek írása: családnév, keresztnév, helységnév2.2 mondatkezdés jelölése

3. A szó tagolás szerinti elválasztás gyakoroltatása

3.1 egymás mellett két különböző magánhangzót tartalmazó sza- .vak elválasztása (di-ó, É-vá-é)

3.2 két magánhangzó között egy mássalhangzót tartalmazó sza-vak elválasztása

3.3 két magánhangzó között két vagy több különböző mással-hangzót tartalmazó szavak elválasztása (mor-zsa, rossz-kor)

3.4 olyan szavak elválasztása, amelyekben a két magánhangzóközötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli (ember-rel, ber-reg)

3.5 olyan szavak elválasztása, amelyekben a két magánhangzóközötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött több-jegyű betű jelöli (Ily-Iyés, ösz-sze)

4. Helyesírási hibák javításának tanítása

4.14.24.34.4

időtartamjelölési hiba javításaa j hang hibás jelölésének javításahibás mondatkezdés és -zárás javításatulajdonnevek hibás kezdőbetűjének javítása

23

:/ BESZÉDMŰVELÉS, KOMMUNIKÁCIÓ, ILLEM

1. HEL YES EJTÉS- TANÍTÁS

1. A helyesejtési normákhoz igazodó beszédhallás és beszédmozgás fej-lesztése

1.11.1.11.1.2

1.1.3

1.1.4

1.1.5

1.1.6

1.1.7

1.1.81.1.9

1.1.10

1.2

helyesejtési gyakorlatok végzésea légzés technika gyakorlásaa hangadás gyakorlása magánhangzópárok, szópárok, szóso-rok utánmondásávalaz ajakartikuláció gyakorlása hangsorok utánmondásával, va-lamint szópárok utánmondásával és olvasásávalgyorsasági gyakorlatok végzése szótagsorok és nyelvtörőkutánmondásávalritmusgyakorlatok végzése szótagok, szavak olvasásával, jólritmizálható gyermekversek utánmondásával, olvasásávalaz időtartam érzékeltetésének gyakorlása szósorok, szóoszlo-pok utánmondásával és olvasásávala hangsúlyozás gyakorlása szavak, szókapcsolatok és rövid(három-négyszavas) egyszerű mondatok utánmondásával ésolvasásávala hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása szavak olvasásávala hanglejtés gyakorlása rövid (három- és négy szavas) egyszerűmondatok olvasásávala hangerőváltás gyakorlása hangsorok, mondókák, versekutánmondásávalhelyesejtési hibák (artikulációs hiba, időtartamhiba, hang kap-csolathiba, hangsúlyhiba, hanglejtéshiba) felismerése és javítá-sa nevelői visszajelzésre

2.1

2. A helyesejtési normákhoz igazodó versmondás tanítása

2.2

24

a versmondás gyakorlása a levegővételi helyek megtartásávalutánmondással vagy felolvasássala versmondás gyakorlása a fő- és mellékhangsúlyok megtartá-sával utánmondással vagy felolvasással

II. BESZÉDFEJLESZTÉS, KOMMUNIKÁCIÓTANÍTÁS

1. A szövegalkotás tanítása

1.1 a kapcsolatfelvétel tanulása a rá vonatkozó illemszabályokkalegyüttköszönés felnőtteknek és gyerekeknekmegszólítás felnőttek és gyerekek körébenbemutatkozás felnőtteknek (család- vagy vezetéknév, utónév,becenév)a szándéknyilvánítás tanulása: kérés, tudakozódás felnőttől,gyerektőla véleménynyilvánítás tanulása: az indokolt bejelentés, a jogospanasz és az árulkodás különbségének tanítói bemutatása éstanulói elemzése; a bejelentés, a sérelem pontos megfogalmazá-satájékoztató-ábrázoló szövegek alkotásaelbeszéléselbeszélés kép, képsor, magnószalagon rögzített zörej sor alap-

ján1.4.1.2 elbeszélés élmény alapján kiscsoportos kommunikációban; a

beszélgetés illemszabályainak tanulásamesebefejezés meghallgatott mese részletek alapjánüzenetközvetítés tanítónak, szülőnek, gyereknekhirdetés osztálytársaknak; a közlés felhívó funkciójának gya-korlásaleírásállatok leírása kép alapjánszemélyek (önmagunk és más valóságos személyek) leírásakülső testi jellemzőik (a hajszín, a szemszín, az arcforma, atestmagasság) alapján

1.4.4.3 tevékenységek leírása közös és egyéni megfigyelés és tapaszta-lat alapján

1.1.11.1.21.1.3

1.2

1.3

1.41.4.11.4.1.1

1.4.1.31.4.21.4.3

1.4.41.4.4.11.4.4.2

2. A szövegbejogadás és a szövegértés tanítása

2.1 a kapcsolatfelvétel viszonzásának és a rá vonatkozó illem sza-bályoknak a tanulása: visszaköszönés, valamint válaszolás

25

IImegszóIításra felnőttek és gyerekek körében (helyes és helyte-len formák tanítói bemutatása, a helyes formák gyakorlása) .

2.2 személyi adatok közlése válaszként tudakozódásra (név, szüle-tési hely, idő; apa, anya teljes neve, munkahelye, foglalkozása;testvérek száma, neve, foglalkozása, munkahelye; a tanító ésa napközis nevelő, ill. az igazgató neve; a lakás és az iskolacíme, irányítószáma)

2.3 szövegértés elbeszélő, leíró szövegek befogadása során: a kér-dezés gyakorlása

II I

Ill. AZ ILLEM TANÍTÁSA

1. Az iskolai viselkedésre vonatkozó illemszabályok tanítása

2. Az étkezésre mint helyzetre, valamint az evésre vonatkozó illemszabá-lyok tanítása

3. A gyalogos közlekedés illemszabályainak tanítása

4. Ajó megjelenés illemszabályainak tanítása (a testi tisztaság, a ruházattisztasága, rendezettsége)

III'1

, 1

I

IRODALOM

1. IRODALMI MŰVEK MIMETIZÁLT ATÁSA

1. Nem-verbális kommunikációs gyakorlatok végeztetése az irodalmiművek mimetizálásának előkészítésére

1.1 tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással,testtartással

1.2 érzelmek kifejezésének gyakorlása arcjátékkal1.3 tekintettel, gesztikulációval történő közlések gyakorlása

2. Irodalmi élményszerzés irodalmi szövegek reprodukáltatása és mimeti-zálátatása révén

26

II. AZ IRODALMI MŰELEMZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

1. Az irodalmi alkotásokban (párbeszédes versekben, verses mesékben,mesékben) jelen levő kommunikációs tényezők tanítása: az 1. személy,

. a 2. személy, valamint a szerepesere felismerése

2. Irodalomelméleti ismeretek tanítása a műelemzéshez, a vers- és próza-mondáshoz

2.1 verstani ismeretek tanulása verseken2.1.1 a versszakok, verssorok elkülönítése, megszámlálása, megne-

vezése2.1.2 ráismerés a refrénre2.1.3 rímelő sorvégek keresése és jelölése versekben, a rím megneve-

zése2.1.4 a ritmus érzékelése versekben a szótagok rövidségének és hosz-

szúságának jelölése alapján2.2 versek költői képekre bontása2.3 a kisepikai műfajok (közmondások, szólások, találós kérdé-

sek) tanulása2.4 az epikai művekre jellemző ismeretek tanulása meséken, verses

meséken

3. Az irodalmi művekkel szembeni értékelő magatartás kialakítása: asz-szociációk, élmények, értékkijelentések megfogalmaztatása

Ill. A VERSMONDÁS TANÍTÁSA

1. GyerekeknekJelnőtteknek szóló egyéni és együttes versmondás tanítá-sa

2. A versmondás elemzése az üzenetközvetítés sikeressége szempontjából

IV. AZ IRODALOM OLVASÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZOKÁ-SOK KIALAKÍTÁSA: ÉLETRAJZI ADATOK, FÉNYKÉPEKGYŰJTÉSE A MEGISMERT KÖLTŐK, ÍRÓK GYERMEKKO-RÁRÓL,ÉLETÉRŐL

27

2. osztály

OLVASÁS,SZÖVEGFELDOLGOZÁS,ÖNA/ŰVELÉS

1. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ÉS PONTOSSÁGÁNAK FOKO-ZÁSA

1. Írás vetítővel felvillantott jelek, betűk, szavak, szovegek olvastatása

1.1 a gyors szemmozgás gyakorlása1.1.1 a perifériás látást fejlesztő gyakorlatok végzése1.1.2 látószögnövelő gyakorlatok végzése1.1.3 a fixációszélességet fejlesztő gyakorlatok végzése1.2 a jelfelismerés gyakorlása1.2.1 jelkeresés1.2.2 hibakeresés1.3 a jelentés felismerésének gyakorlása1.3.1 szinonimakeresés1.3.2 szóteremtés

2. Hangos olvasási hibák javítása

2.1 a betűtévesztés javítása2.2 a betűkihagyás javítása2.3 az újrakezdés és a mást olvasás javítása

II. AZ OLVASÁS GYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN

1. A felkészülés utáni hangos olvasás tanítása

1.1 irodalmi szövegek olvasása1.2 ismeretterjesztő szövegek olvasása1.3 publicisztikai szövegek olvasása

2. A néma olvasás tanítása: aszövegértést és a szövegreprodukálástsegítő olvasói szokások és képességek elsajátítása a szövegekhez ké-szült feladatok megoldásával

28

ismeretterjesztő szövegek (könyvrészletek vagy cikkek) olvasá-sa (vö.: II. 2.)ismeretterjesztő elbeszélések olvasása, a szerző szubjektív véle-ményét leíró szövegrészek felismeréseismeretterjesztő leírások olvasása

Témaköröka) Állat- és növényfajták leírásaib) Vadállatok és háziállatok viselkedésec) Modern és régi járművek fajtái, működésed) A háztartás néhány technikai eszközének működésee) Játékleírásokf) Játékok készítésének leírásaig) Népszokásokdidaktikus szövegek (kérdések, feladatok) olvasása és elemzésepublicisztikai szövegek olvasása és műfaji elemzésehírek olvasása, az események helyének, idejének, résztvevőinekmegnevezéseriportok olvasása: a megkérdezettek felsorolása, személyes vé-leményük tömör megfogalmazása, a helyszínek felsorolásainterjúk olvasása: az interjúalany visszaemlékezéseinek és ál-lásfoglalásainak tömör megfogalmazásarezenciók olvasása: a kiadási adatok megjegyzése, az ismertetőés az ajánló szővegrészek elkülönítése

2.1 a szöveg áttekintése, s témájának megállapítása a cím, az ábrákés az ábraaláírások alapján

2.2 a szöveg várható információira vonatkozó kérdések megfogal-mazása

2.3 a szöveg elolvasása, majd lexikonhasználat olvasás közben2.4 a szakaszok témájának megállapítása2.5 "jegyzetelés" aláhúzással2.5.1 adatkeresés2.5.2 lényegkiemelés

3. Különböző műfajú és témájú szövegek néma olvastatása és elemez-tetése •

3.1

3.1.1

3.1.2

3.23.33.3.1

3.3.2

3.3.3

3.3.4

29

Témaköröka) Gyermekéletb) Tömegkommunikációs eszközök rnűködésee) Művelódésd) Egészségügye) Termelés, szolgaltatas, kereskedelemD Sportg) Ünnepekh) A Magyar Köztarsasag államközi kapcsolatai, az Országgyűlés

munkája3.4 viccek olvasása3.4.1 a csattanó megkeresése3.4.2 a komikus hiba megfogalmazása

1"

II.

"

1:

, 'I'I ·1,

I

Ill. AZ ÖNMÚVELÉS TANíTÁSA

1. Konyv- és konyvtárhasználat tanítása tanórán az osztály- és iskola-konyvtárban

."1"

1.11.1.1

1.1.2,1,

,1', 1.1.31.21.2.11.2.21.2.3

1.31.3.11.3.21.3.2.11.3.2.21.3.2.31.3.2.4

30

katalógushasználat tanulásaa katalóguskártya néhány adatának (szerzö, cím, kiadó, a kiadáshelye, éve, terjedelem) olvasásaa betűrendes (szerzö és cím szerinti) katalógus használatánaktanulásaa sorozatkatalógus használatának tanulásaszótár- és lexikon használat tanulásaaz Ab/ak-Zsiráf gyermeklexikon használataa Helyesírási szájegyzék használataa Magyar értelmezá kéziszátár alkalmi használata címszavak elsőjelentésének olvasásávalkönyv- és sajtóismeret tanulásakönyvck tartalomjegyzékének és fülszövegének olvasásagyermekfolyóiratok olvasása, rovatrendjük megismeréserejtvényck megoldása és beküldése a szerkesztöségbeísmcretterjesztö cikkek olvasása és ismertetésehírek olvasása és ismertetéseinterjuk olvasása és ismertetése

--1.3.3 a tanító által alkalmanként kiválasztott hírek olvasása napila-

pokbóla folyóiratok impresszumaban szereplö adatok keresése: a "Iap-tulajdonos", a kiadó, a föszerkesztö, a szerkesztök, a szerkesz-töség postacíme

1.3.4

2. A rádió és a televízió használatának tanítása

2.1 a műsorfolyam és az egyes műsorok néhány jellemzőjénekmegfogalmazása a műsorokról való beszélgetések soránaz időviszonyok elemzése: a műsornézés, ill. a műsorkészítésidejének, valamint a műsor által bemutatott időnek a megneve-zéseélő adás"konzerv" -műsora térviszonyok elemzése: a műsorkészítés helyszínének, ill. aműsor által bemutatott helyszínnek a megnevezésehelyszíni közvetítésstúdiófelvétela valóság és a fikció elemzésedokumentumműsorszerkesztett műsormegírt műsora hang (szöveg, zene, zörej) és a kép viszonyának elemzésetv-műsorokban: a kiegészítő szerep és az uralkodó szerep elkü-lönítéseszubjektív érté kelés megfogalmazása a műsorokról való be-szélgetések közbenértékelés a téma iránti érdeklődés alapján (érdekel- nem érde-kel)értékelés a műsorban közvetítettek újszerűsége, élményszerű-sége, fontossága alapján (pl. érdekes, izgalmas, tanulságos - ill.nem az)értékelés a műsor megfigyelt jellemzői szerint (pl. a választotthelyszín, a díszletek, jelmezek minősége, a színészek, ill. szerep-lők teljesítménye, a közvetítés technikai minősége)

2.2.4 értékelés a műsorban közvetítettek megértése alapján (értem -bizonyos részleteit nem értem)

2.1.1

2.1.1.12.1.1.22.1.2

2.1.2.12.1.2.22.1.32.1.3.12.1.3.22.1.3.32.1.4

2.2

2.2.1

2.2.2

2.2.3

31

III2.3

2.3.1

III

2.3.22.3.3

I! 2.3.4

Ij:1

2.42.4.12.4.2

műsorok megnézése, ill. meghallgatása nyelvi-kommunikációsképességek fejlesztése érdekébenismeretterjesztő műsorok témájának, résztémáinak megneve-zése, néhány megjegyzett, újszerű ismeret reprodukálásaaz interpretálás elemzése művészi rangú produkciók kapcsántv-műsorok stáblistájának olvasásagyerekeknek szóló rejtvények, feladatok megoldása és bekül-désea Rádiá- és Televízióújság olvasásaműsorkeresésműsorelőzetesek és műsorkritikák olvasása

3. Látogatások előkészítése és irányítása a lakóhely művelődési intézmé-nyeiben

3.1 plakátok olvasása3.2 műsorfüzetek, katalógusok olvasása3.3 a leíró szöveg alkotásának gyakorlása tárlat ok, kiállítások

megnézése során

Ill,"

r

ÍRÁS, HELYESÍRÁS, ANYANYELVISMERET

1. AZ ÍRÁS ÉS A HELYESÍRÁS EGYÜTTESGYAKOROLTATÁSA

1. Az írott kisbetűk: alakításának és kapcsolásának gyakoroltatása betű-csoportonként szavak másoltatásával, diktálásával

A gyakoroltatás sorrendje:a) alsó ívelésű betűcsoportok alakításának és kapcsolásának gya-

korlása; a kettőzött t és az u, ú, ű, ű, i, í helyesírásának gyakorlásab) felső ívelésű betűcsoportok alakításának és az előző csoport be-

tűivel történő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött n, m, p he-lyesírásának gyakorlása

c) körelemet tartalmazó betűcsoportok alakításának és a t, d, nbetűkkel történő kapcsolásának gyakorlása; a t, d, n és az o, Ó,ö, ő helyesírásának gyakorlása

32

d) kis horogvonalat tartalmazó betűcsoportok alakításának és azelőző csoportok betűivel történő kapcsolásának gyakorlása; akettőzött r, v helyesírásának gyakorlása

e) a hurokvonalat tartalmazó betűcsoportok alakításának és az 1,a,d, o, v, r betűkkel történő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzöttd, v, r, 1, b, f, h, k, j, g helyesírásának gyakorlása

1) a kettőzött kétjegyű betűk alakításának és az e, t, 1 betűkkeltörténő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött gy, ny, ty, ly he-lyesírásának gyakorlása

g) ellentétes ívelést tartalmazó betűcsoportok alakításának és az i,a, e, t betűkkel történő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött s,cs, t helyesírásának gyakorlása

h) hullámvonalat tartalmazó betűcsoportok alakításának és az i, a,e, t, v betűkkel történő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött z,zs, sz helyesírásának gyakorlása

2. Az írott nagybetűk alakításának és kapcsolódásának betűcsoporton-kénti gyakoroltatása tulajdonnevek, mondatok, szövegek másoltatásá-val, diktálásával

A gyakoroltatás sorrendje:a) az alsó ívelést tartalmazó betűcsoportb) körelemet tartalmazó betűcsoportc) horogvonalat tartalmazó betűcsoportd) hurokvonalat tartalmazó betűcsoporte) ellentétes ívelést tartalmazó betűcsoportf) hullámvonalat tartalmazó betűcsoport

3. Az elválasztás, a szóelemző írásmód, a különírás és egybeírás, a kelte-zés és a rövidítés néhány esetének helyesírása, valamint a mondatkez-dés, amondatzárás és a mondattagolás gyakoroltatása

3.13.1.13.1.1.1

az elválasztás gyakorlásaa szótagolás szerinti elválasztás gyakorlásaegymás mellett két vagy több különböző magánhangzót tartal-mazó szavak elválasztásakét magánhangzó között egy mássalhangzót tartalmazó sza-vak elválasztása

3·1.1.2

33

3.1.1.3

3.1.1.4

3.1.1.5

J:1.23.23.3

3.4

3.53.63.7

két magánhangzó között két vagy több különböző mással-hangzót tartalmazó szavak elválasztásaolyan szavak elválasztása, amelyekben a két magánhangzóközötti mássalhangzót kettőzött betü jelöliolyan szavak elválasztása, amelyekben a két magánhangzóközötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött több-jegyű betű jelöliösszetett szavak elválasztásaa szóelemző írásmód tanulása: összeolvadás és hasonulásaz egybeírás és a különírás eseteinek tanulása: a jelölt és ajelöletlen tárgyas, ill. birtokos jelzős összetételek helyesírásaa keltezés tanulása: az évszám, a hónap neve és a nap jelölésé-nek szabályaia rövidítés: állandó rövidítések és jelek gyakorlásaamondatkezdés jelölésének gyakorlásaaz írásjelek használatának gyakorlása: mondatzárás (.?!), mon-dattagolás (,:)


4.1 időtartam-jelölési hiba javítása4.2 a j hang hibás jelölésének javítása4.3 tulajdonnevek hibás kezdőbetűjének javítása4.4 elválasztási hibák javítása4.5 a mássalhangzó-összeolvadás és a mássalhangzó-hasonulás

hibás jelölésének javítása4.6 szóösszetételek hibás jelölésének javítása4.7 mondattagolási hibák javítása

II. ANYANYELVI ISMERETEK TANÍTÁSA A HELYESÍRÁSTANULÁSÁHOZ ÉS GYAKORLÁSÁHOZ

1. Elemi ismeretek tanítása a szövegről a szövegkorrigálás megalapozásaérdekében (a szöveg mondatok kapcsolata, legalább két mondat; téma-azonosság)

34

2. Mondattani ismeretek a helyesejtés és a helyesírás tanulásához2.1 szöveg mondatainak elemzése a beszélő és a hallgató közlései-

ben (mondataiban) levő kommunikációs szándék felismeréseérdekébena kérdő, viszontkérdő és felelő mondat felismerése, jelölésénekgyakorlásaa kijelentő mondat felismerése, jelölésének gyakorlásaa felszólító mondat felismerése, jelölésének gyakorlásaa felkiáltó, óhajtó mondat felismerése, jelölésének gyakorlásaaz egyszerű és az összetett mondat felismerésének gyakorlásaa halmozott mondatrészek és az összetett mondat tagmonda-tainak felismerése és megkülönböztetése

2.2.2 a tagmondatok határának jelölése mellérendelő összetett mon-datokban a predikatív szerkezetek felismerése alapján

2.1.1

2.1.22.1.32.1.42.22.2.1

3. Szószerkezettani ismeretek megtanítása a ráismerés és a megnevezésszintjén

3.1 a predikatív szerkezet3.2 a tárgyas szerkezet3.3 a határozós szerkezet (helyhatározós, időhatározós, eszközha-

tározós, módhatározós)3.4 a jelzős szerkezet (minőségjelzős, birtokos jelzős)

a magánhangzók és mássalhangzók felismerése és megnevezésea magánhangzók megkülönböztetése a nyelv vízszintes mozgá-sa szerint: magasak, mélyek; hangpárok és szóalakpároka több alakú toldalék, valamint az illeszkedés szabályosságai-nak tanulása

4. Toldalékolt szavak alaktani elemzése a helyesírás tanulása érdekében

4.1 egyszerű toldalékolt szavak elemzése: szótő, toldalék elkülöní-tése

4.2 összetett szavak felismerése, a toldalékolt szóösszetételek elem-zése

5. Hangtani ismeretek tanítása a helyesejtés és a helyesírás tanulásához

5.15.2

5.3

35

BESZÉDMŰVELÉS, KOMMUNIKÁCIÓ, ILLEM

1. HEL YESEJTÉS- TANÍTÁS

'I. A helyesejtési normákhoz igazodó beszédhallás és beszédmozgás fej-lesz tése

helyesejtési gyakorlatok végzésea légzéstechnika gyakorlása

. ;Jtangadás gyakorlása ut~nmondással .. . .-az ajakartikuláció gyakorlasa versek, mondokak reprodukálá-sával, valamint szavak, szópárok olvasásávalgyorsasági gyakorlatok végzése nyelvtörők, sorolók, mondó-kák utánmondásával és olvasásávalritmusgyakorlatok végzése szavak, szókapcsolatok, jól ritmi-zálható versek és mondókák olvasásávalaz időtartam érzékeltetésének gyakorlása szavak, szópárok ésszövegek olvasásávala hangsúlyozás gyakorlása szókapcsolatok és mondatok olva-sásávala hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása szavak olvasásávala hanglejtés gyakorlása mondatok olvasásávala hangerőváltás gyakorlása hangsorok, mondókák, versekmondásávalhelyesejtési hibák (időtartamhiba, hangkapcsolathiba, hang-lejtéshiba, hibás artikuláció, hangsúlyhibák) felismerése és ja-vítása nevelői és/vagy tanulói visszajelzésre

I ..1.11

1.11.1.11.1.21.}-.r3'

1.1.4

1.1.5

I "

1II'i1.1.6

j' ,

1.1.7

. 1':1:81.1.91.1.10

1.2

2. Helyesejtési normákhoz igazodó vers- és prózamondás gyakoroltatása

2.1 a szövegmondás (vers és próza) gyakorlása a szünet és a leve-gővételi helyek kijelölésévei

2.2 a szövegmondás gyakorlása a fő- és mellékhangsúlyok kijelölé-sévei

2.3 a szövegmondás gyakorlása, tekintettel a hanglejtésreI

I36



1.1 a kapcsolatfelvétel tanulása: bemutatkozás felnőttnek,. gye.rekk-

nek; a köszönés, bemutatkozás, megszólítás illemszabályainatanulása; a nyelvi és nem nyelvi közlés kapcsolatot létrehozófunkciójának felismerése és megnevezése mindennapi helyze-tek elemzésekor - a kapcsolat meglétének vagy hiányánakmegállapítása

1.2 a szándéknyilvánítás tanítása; a közlés felszólító (felhívó)funkciójának megnevezése és gyakorlása

1.2.1 kérés és felszólítás gyerekek körében, valamint a rájuk vonat-kozó illemszabályok tanulása;

1.2.2 tudakozódás és kérés tanári és igazgatói szobában, idegenosztályteremben, könyvtárostól, kézbesítőtől, levélfelvevőtől,vasútállomáson, vonaton, autóbuszállomáson, autóbuszon,valamint egyéb mindennapi helyzetekben; segítségkérés ve-szélyhelyzetekben (pl. eltévedés)

1.2.3 szülők, gyerekek, pedagógusok, igazgató meghívása gyermek-rendezvényekre

1.3 a véleménynyilvánítás tanulása: az indokolt bejelentés és ajogos panasz, valamint az árulkodás megkülönböztetése min- ;.::;Jdennapi helyzetek elemzésével, majd a sérelem, jogos panaszpontos megfogalmazása; a közlés érzelmeket kifejező funkció-jának felismerése és megnevezése mindennapi helyzetek, szöve-gek és képek elemzése során

1.4 tájékoztató-ábrázoló szövegek alkotása1.4.1 elbeszélés1.4.1.1 mesebefejezés hallgatott vagy olvasott meserészlet alapján1.4.1.2 elbeszélés kép, magnószalagon rögzített zörej sor alapján1.4.1.3 elbeszélés élmény és fantázia alapján kiscsoportos kommuni-

kációban; a közlés tájékoztató (megismertető) funkciójánakfelismerése és megnevezése

1.4.2 üzenetközvetítés szülőnek, gyerekeknek; üzenetátadás (tájé-koztatás) a tanári és az igazgatói szobában

37

1.4.3

1.4.41.4.4.11.4.4.21.4.4.3

1.4.4.4

1.4.4.51.4.5

hirdetés osztálytársaknak és idegen osztálytermekben; a közlésfelhívó funkciójának érvényesítéseleírásállatok leírása kép és egyéni megfigyelés alapjántevékenység leírása egyéni megfigyelés és tapasztalat alapjánmeseszereplók és a mikrokörnyezetból jól ismert érdekes sze-mélyek leírásaérdekes, kevésbé ismert tárgyak (játékok, néprajzi tárgyak) leí-rásatér leírása: tájékoztatás, útbaigazítás jól ismert térbentársalgás kis csoportban játékélrnények, "távoli témák", átélt él-mények és elképzelt események alapján: a szerepcsere és az 1.és 2. személy felismerésének gyakorlása; az érintkezés nyelvi ésnem nyelvi eszközeinek (térközszabályozas, gesztus, tekintet, rni-mika, testtartás, érintés, nem nyelvi hangadás) felismerése képen,mindennapi élethelyzetekben; a beszélgetés illemszabályainak ta-nulása


2.1 válaszolás köszönésre, meghívásra a rájuk vonatkozó illemsza-bályok megtartásával; a szerepesere gyakorlása

2.2 válaszolás tudakozódásra: orvosírnoknak vagy egyéb adatfel-vételi alkalommal a személyi adatok közlése; tudakozódásraútbaigazítás vagy - ismeret hiányában - az informálás udvari-as elhárítása

2.3 szövegértés elbeszélő, leíró szövegek befogadása során: a sző-veg (esetleg kép) által ábrázolt kontextus, az esemény, a hely,az időpont, a közlés tárgy ának felismerése; a kérdezés gyakor-lása hiányzó vagy kellőképpen nem kifejtett információkra



2. A terítés és az étkezés illemszabályainak tanítása

38

3. A közlekedés illemszabályainak tanítása (gyalogos kozlekedés, ill.utazás buszon, vonaton. villamoson, trolibuszon)

4. Az otthoni viselkedés illemszabályainak tanítása

5. Ajó megjelenés illemszabályainak tanítása (testi tisztaság és ápoltság,a ruházat tisztasága, az öltözködés)

6. A vásárlás közbeni viselkedés illemszabályainak megtanítása

7. A szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó illemszabályok tanítása(könyvtárban való viselkedés, könyvhasználat, televíziózás, játék,sportolás, túra, kirándulás, mozi- és színházlátogatás)

FOGALMAZÁS

1. KÜLÖNBÖZŐ MŰFAJÚ SZÖVEGEK KÉSZÍTÉSÉNEKÉS KORRIGÁLÁSÁNAK GYAKOROLTATÁSA

1. Az elbeszélés tanítása

1.1 a második személy megválasztása1.2 a választott téma leszűkítése címmel1.3 az eseménysor leírása időrendben1.4 az elkészűlt szöveg javítása1.4.1 önkorrekció a 2. személy, az olvasó beavatottsága szempontjá-

ból1.4.2 az időrendnek megfelelő mondatrend helyességének ellenőrzé-

se

2. A hír tanítása

2.12.2

a megadott vagy választott téma leszűkítése címmelhírszerkesztés a hír műfaji követelményeinek megfelelően: azesemény helyének, idejének, körűlményeinek lényegre törőközléseaz elkészűlt hír javítása a 2.2-nek megfelelően2.3

39

3. A hirdetés tanítása

3.1 a második személy megjelölése megszólítással3.2 az esemény helyének, idejének, körülményeinek pontos megfo-

galmazása3.3 a 2. személy lehetséges feladatainak közlése3.4 a hirdetés javítása: önkorrekció a 3.1-3.3 alapján

II. A MONDATKAPCSOLÁS, AZ ALANYVÁLTÁS ÉS A SZINO-NIMAHASZNÁLAT GYAKOROLTATÁSA

1. Hiányzó kötőszó pótlásának tanítása összetett mondatokban

2. Egy tagmondat és a kötőszó ismeretében a másik tagmondat pótlásá-nak gyakoroltatása

3. A kapcsolás gyakoroltatása: két vagy három egyszerű mondatbólösszetett mondatok alkotása különféle kötőszók használatával

4. Hiányzó tematikus főnév pótoltatása szövegekben

5. Az alany váltás jelölésének tanítása szövegekben

II IRODALOM

1. IRODALMI MŰVEK MIMETIZÁLTATÁSA

1. Az irodalmi művek mimetizálásához szükséges kijejezőképesség: arc-játék, tekintet, gesztikuláciá, testtartás, térközszabályozás fejlesztése


1.2 érzelmek kifejezésének gyakorlása arcjátékkal1.3 tekintettel, gesztikulációval történő közlések gyakorlása

2. Irodalmi szövegek reprodukáltatása és mimetizáltatása az irodalmiélményszerzés érdekében

40

II. IRODALMI MŰELEMZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

1. Az irodalmi alkotásokban: párbeszédes versekben, verses mesékben,mesékben jelen levő kommunikációs tényezők: az 1. személy, a 2.személy, a szerepesere és a kontextus felismer tetése


2.1 verstani ismeretek tanulása verseken, verses meséken2.1.1 a rövid és hosszú szótagok jelölése versekben, a jelölésnek

megfelelő ritmus érzékeltetésehangsúlyos verselésű műveken a szótagszám megállapításaa refrén felismerése, megnevezésea párosrím, a bokorrím és a keresztrím felismerése, jelölése ésmegnevezéseversek kőltői képekre bontásaköltői képekben a kettőskép felismerése, megnevezésea megszemélyesítésa hasonlatköltői képben a metaforikus jelző felismerése, megnevezésea képversek megnevezése, olvasásuk tanulásakisepikai prózaműfajok: a közmondás, a szólás és a találóskérdés felismerése és megnevezéseaz epikai művekre jellemző ismeretek tanulása meséken, versesmeséken

2.5.1 az események időrendjének és helyszínének megállapítása2.5.2 mesék szerkezetének elemzése: előkészítés, bonyodalom, tető-

pont, megoldás2.5.3 a szereplők tulajdonságainak megnevezése, konfiiktushelyzet-

ben megnyilvánuló magatartásuk értékelése

2.1.22.1.32.1.4

2.22.2.12.2.1.12.2.1.22.2.1.32.32.4

2.5

3. Az irodalmi művekkel szembeni értékelő magatartás kialakítása: azirodalmi művek által kiváltott asszociáciák, élmények elmondása, azelemzett művekről értékkijelentések megfogalmazása, azok indoklása

41

Ill. VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS TANÍTÁSA

1. Gyerekeknek és felnőtteknek szóló egyéni vers- és prózamondás, vala-mint az együttes versmondás tanítása

2. A vers- és prózamondás elemeztetése és értékelte tése az üzenetközvetí-tés szempontjából

IV. AZ IRODALOM OLVASÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZOKÁ-SOK KIALAKÍT ÁSA

1. Életrajzi adatokJényképek gyűjtetése a megismert költők, írók gyer-mekkoráról, életéről

2. A műveik alapján megismert költők, írók gyermekkötete(i)nek meg-keres tetése könyvtárban

3. A megjelenő gyermek folyóiratok figyelemmel kísérésének megszerve-zése

42

3. osztály

OLVASÁS,SZÖVEGFELDOLGOZÁS,ÖNAfŰVELÉS

1.AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ÉS PONTOSSÁGÁNAK FOKO-ZÁSA, ÍRÁSVETÍTÖVEL FELVILLANTOTT JELEK, BETŰK,SZAVAK, SZÖVEGEK OLVASTAT ÁSA

1. A gyors szemmozgás fejlesztése

1.1 a perifériás látást fejlesztő gyakorlatok végzése1.2 látószögnövelő gyakorlatok végzése1.3 a fixációszélességet fejlesztő gyakorlatok végzése

2. A je/felismerés gyakoroltatása

2.1 jelkeresés2.2 hibakeresés

3. A jelentés felismerésének gyakoroltatása

3.1 szinonimakeresés3.2 szóteremtés


1. A hangos olvasás gyakoroltatása1.11.1.11.1.21.1.31.1.41.1.51.1.61.2

a felolvasás tanulásabeszédszünethangerőváltástempóváltásvokális kódtekintetváltás olvasás közbenmimikaa felkészülés nélküli hangos olvasás gyakorlása tankönyvi fel-adatok, valamint ismeretterjesztő és publicisztikai szövegekrészleteinek olvasásával

43....•

2.1

2. A néma olvasás tanítása

2.1.1

2.1.2

2.1.32.1.42.1.52.1.5.12.1.5.22.1.62.2

2.2.12.2.22.2.32.2.4

aszövegértést és a szövegreprodukálást segítő olvasói szoká-sok és képességek gyakorlása a tankönyvi szövegekhez készültfeladatok megoldásával, valamint könyvismertetések és cikkis-mertetések készítése révéna szöveg áttekintése, és témájának megállapítása a cím, azábrák és az ábraaláírások alapjána szöveg várható információira vonatkozó kérdések megfogal-mazásaa szöveg elolvasása; lexikonhasználat olvasás közbena szakaszok témájának megállapításajegyzetkészítés tanulásaa szakaszok témájához adatok keresése és kiírásalényeges kijelentések keresése és írása a szakaszok témájárólszövegreprodukálás a jegyzet alapjána szövegek logikai szempontú elemzése a megértés és a bevésésérdekébena felosztott fogalom megnevezésefelosztások tagjainak megnevezésea felosztás alapjának megnevezésea legközelebbi nemfogalom és a megkülönböztető jegyek felis-merése különböző nyelvi formájú meghatározásokban

3. Különböző műfajú és témájú szövegek néma olvastatása ésfeldolgozta-tása (vö.: II. 2.)

3.1 ismeretterjesztő szövegek (könyvrészletek vagy cikkek) olvasá-sa

3.1.1 ismeretterjesztő elbeszélések olvasása, a szerző szubjektív véle-ményét leíró szövegrészek felismerése

3.1.2 természettudományos, matematikai és technikai ismeretter-jesztő szövegek olvasása és feldolgozásuk tanulása

Témaköröka) Állat- és növényfajták leírásab) Állattenyésztési és növénytermesztési technológiák leírásae) Földrajzi tárgyú szövegek

44

3.1.3

3.1.3.13.1.3.23.1.3.33.1.3.43.1.3.5

3.2

3.3

3.3.1

d) Néhány háztartási technikai eszköz működésének és elemijavításának, szerelésének leírása

e) Fizikai kísérletek leírásaf) Kémiai kísérletek leírásag) Matematikai rejtvények és feladványok

történelmi tényeket, adatokat, szómagyarázatokat tartalmazószövegek olvasása Magyarország és Európa életmód- és műve-lődéstörténetének tényekre alapozott megismerése érdekébenelbeszélések és leírásokidőrendi táblázatokkrónikák és mondáknyelvemlékekútleírások

Témakörök az európai életmód- és művelődéstörténet körébőla) Birodalmak, városok, falvak lakóib) Vallások, istenek, templomoke) Kereskedelem, utazásokd) Sport, játékoke) Lakóházak, lakóépületekf) Család, gyerek, tanulás

Témakörök a magyar politika-, életmód- és művelődéstörténetkörébőla) A magyar nép eredete és vándorlásab) A honfoglaláse) Magyarország és a magyar állam korai történeted) Magyarország mint fejlődő európai országe) Magyarország Mátyás király uralkodása idejénf) A törökök Magyarországon

didaktikus szövegek (kérdések és feladatok) elemzésének gya-korlása nem anyanyelvi tankönyvek és munkafüzetek alapjánpublicisztikai szövegek olvasása folyóiratokból, és műfajielemzésük gyakorlásaa hír és közlemény megkülönböztetése a kiadó intézmény meg-nevezése alapján

45

3.3.2

3.3.3

3.3.3.13.3.3.23.3.4

3.3.5

3.43.4.13.4.23.4.3

a hír és a tudósítás megkülönböztetése a tudósító jelenlétéreutalö szövegrészek alapjánriportok olvasása, a megkérdezettek felsorolása, személyes véle-ményük tömör megfogalmazása, a helyszfnek felsorolásaaz oknyomozó riport megnevezésea bemutató riport megnevezéseinterjúk olvasása; az interj6alanyok visszaemlékezéseinek, ta-pasztalatainak, illetve állásfoglalásainak tömör megfogalmazá-saa kritika és a recenzió megkülönböztetése az ismertető és azértékelő-ajánló szövegrészek aránya alapján

Témaköröka) Gyermekéletb) Művelődésc) Egészségügyd) Termelés, szolgáltatás, kereskedeleme) Sportti Ünnepekg) A Magyar Köztársaság államközi kapcsolatai, az Országgyűlés

munkajaviccek olvasásaa csattanó megkeresésea komikus hiba megfogalmazásaszöviccek értelmezése alaktani ismeretek aktualizálásával

Ill. AZ ÖNMŰVELÉS TANÍTÁSA

1. A konyv- és könyvtárhasználat tanítása tanórán az osztály- és iskola-könyvtárban

1.1 a katalógushasználat tanulása1.1.1 a katalóguskártya néhány adatának (szerző, cím, kiadás helye,

éve, terjedelem, valamint a raktári jelzet) olvasása1.1.2 a betűrendes (szerző és cím szerinti) katalógus használatának

gyakorlása

46

a sorozat katalógus használatának gyakorlásaa szakkatalógus használatának alkalmi gyakorlásaaz Egyetemes Tizedes Osztályozás f60sztályainak megtanulása ésgyakorlása a tantárgyak, valamint az olvasott könyvek, cikkek al-kalmankénti besorolása révénszótár- és lexikon használat tanulásaa Magyar értelmezá kéziszótár használatának gyakorlása: a cím-szavak első és második jelentése, valamint a rövidítések és jelekalkalmi megfejtésea Hetyesirási tanácsadó szótár használataszakszótárak (néprajzí, etimológiai, irodalmi, természettudomá-nyos) használatának tanulása: szócikkek olvasása, rövidítések ésjelek megfejtésekönyv- és sajtóismeret tanulásakönyvek tartalomjegyzékének és fülszövegének olvasásakönyvekben lévő tárgymutató, névmutató, időrendi táblázatok,képes mctlékletek olvasásafolyóiratok (Új Tükör, Élet és Tudomány, Állatvilág, Alfa, Ha-hota stb.) olvasása és néhány rovatuk megismeréseismeretterjesztő cikkek olvasása és ismertetéseversek, mesék olvasása és elemzésehírek, tudósítások, közlemények olvasásatudösítások, riportok olvasásainterjúk olvasásaa tanító által alkalmanként kiválasztott vezércikkek, ünnepimegemlékezések, ünnepélyekról szölö hírek olvasásaaz újságok impresszumában szereplö néhány adat (a "lap tulajdo-nos" és a kiadó, a főszerkesztő és a szerkesztök, a szerkesztöségpostacíme, a nyomda neve, a terjesztő neve) olvasása és a lap-kiadás és lapterjesztés folyamatának megismerése ismeretterjesz-tő szöveg olvasásával

1.3.4.1 a tudósítók munkája1.3.4.2 a szerkesztö-rovatvezetö munkája1.3.4.3 a főszerkesztő, ill. a szerkesztöbízottsag munkája1.3.4.4 a rotációs nyomdai technológia megismerése1.3.4.5 . a lapterjesztés folyamatának megismerése

1.1.31.1.41.1.5

1.21.2.1

1.2.21.2.3

1.31.3.11.3.2

1.3.3

1.3.3.11.3.3.21.3.3.31.3.3.4.1.3.3.5.1.3.3.6

1.3.4

47

2.12. A rádiá és televízió használatának tanítása

2.1.1

2.1.1.12.1.1.22.1.2

2.1.2.12.1.2.22.1.32.1.3.12.1.3.22.1.3.32.1.4

2.1.52.1.5.12.1.5.22.1.5.32.1.5.42.1.5.52.1.5.62.1.5.7

2.1.5.82.2

2.2.1

2.2.2

2.2.3

48

a műsorfolyam és az egyes műsorok néhány jellemzőjénekmegnevezése a műsorokról való beszélgetések révénaz időviszonyok elemzése: a műsornézés és a műsorkészítésidejének, ill. a műsor által bemutatott időnek a megnevezéseélő adás"konzerv" -műsora térviszonyok elemzése: a műsorkészítés helyszínének, ill. aműsor által bemutatott helyszínnek a megnevezésehelyszíni közvetítésstúdiófelvétela valóság és a fikció megkülönböztetésedokumentumműsorszerkesztett műsormegírt műsora hang (szöveg, zene, zörej) és kép viszonyának elemzése tv-műsorokban: a kiegészítő szerep és az uralkodó szerep megne-vezéseműsorok elemzése műfajuk, ill. szerepük szerinthírektudósításokriportokinterjúkajánlóműsorokismeretterjesztő műsoroka nézőkkel és a hallgatókkal való kapcsolattartást szolgálóműsorokrejtvény- és vetélkedőműsorokszubjektív értéke lés megfogalmazása il műsorokról való be-szélgetések közbenértékelés a téma iránti érdeklődés alapján (érdekel- nem érde-kel)értékelés a műsorban közvetítettek újszerűsége, élményszerű-sége, fontossága alapján (pl. érdekes, izgalmas, tanulságos - ill.nem az)értéke lés a műsor megfigyelt jellemzői szerint (pl. a választott

2.2.4

2.2.5

2.2.5.12.2.5.22.2.5.32.3

2.3.1

2.3.2._2.3.32.3.4

2.3.5

2.42.4.12-4..22.52.5.12.5.22.5.32.5.42.5.52.5.62.5.72.5.8

helyszín, a díszletek, jelmezek minősége, a színészek, ill. szerep-lők teljesítménye, a közvetítés technikai minősége)értékelés a műsorban közvetítettek megértése alapján (értem-bizonyos részleteit nem értem)értékelés aszerint, hogy a műsor milyen mértékben felelt megaz aktuális befogadói szándéknakaz ismeretszerző szándék szempontjábóla szórakozási, kikapcsolódási szándék szempontjábóla tájékozódási, informálódási szándék szempontjábólműsorok megnézése, ill. meghallgatása a nyelvi-kommunikáci-ós képességek fejlesztése érdekébenismeretterjesztő műsorok témájának, résztémájának megfogal-mazása, néhány megjegyzett újszerű ismeret reprodukálásaaz interpretálás elemzése művészi rangú produkciók kapcsántv-műsorok stáblistájának olvasásagyerekeknek szóló rejtvények, feladatok megoldása és bekül-déseA nyelv vi/ága, a Vers mindenkinek, a Kis magyar néprajz, aBeszélni nehéz című sorozatműsorok megtekintése, illetve meg-hallgatása néhány alkalommala Rádiá- és Televízióújság olvasásaműsorkeresésműsorelőzetesek és műsorkritikák olvasásaa rádió- és tévéműsorok készítésének megismerése olvasássala tudósító és a riporter munkájaa szerkesztő munkájaa forgatókönyvíró tevékenységea dramaturg szerepeaz operatőr munkájaa hangmérnök munkájaa díszlettervező, a maszkmester és a jelmeztervező feladataa rendező munkája


3.1 plakátok olvasása

49

3.2 műsorfüzetek, katalógusok olvasása3.3 szubjektív értékelő szöveg alkotásának gyakorlása megtekin-

tett színházi műsorok alapján3.4 leíró szöveg alkotásának gyakorlása tárlatok, kiállítások meg-

nézése során3.5 kritikák, ismertetések olvasása a megtekintett művelődési

programokról

ÍRÁS, HELYESÍRÁS, ANYANYELVISMERET

1. HELYESÍRÁS ÉS ÍRÁS EGYÜTTES GYAKOROLTATÁSA

1. Íráscentrikus helyesírás-gyakorottatás sza~akon, mondatokon és szö-vegeken az irástempó' és -lendűlet jejlesztése végett

A gyakoroltatás sorrendje:a) az alsó és felső ívelésű elemekbő~ álló ?et~c~oport~k nehe~ebb

kapcsolási változatainak gyakorlasa mult Idot, felteteles modottartalmazó szavakon

b) felső hurkolású elemekből álló betűcsoportok írása a melléknév-fokozás (jobbak, hosszabb) és az 1tövű igék felszólító módjánakgyakorlása érdekében (állj, élj)

c) körelemet tartalmazó betűk kapcsoltatása 1, t betűkkel a részle-ges hasonulás (vágtam), a teljes hasonulás (adtuk), az összeolva-dás (látja, tudják) és a múlt idő gyakorlása érdekében

d) kőrelernet tartalmazó betűk kapcsoltatásával a felszólító mód,ill. az összeolvadás helyesírásának gyakorlása '(pl. tudd, mondj)

e) horogvonallal kapcsolódó betűk írása a teljes hasonulás gyakor-lása érdekében (pl. vérrel, révvel)

j) az f és k betűket tartalmazó szavak írásával a teljes hasonuláshelye sírás ának gyakorlása (székkel, rőffel)

g) alsó hurkolású betűket tartalmazó szavak írása a felszólító mód,a teljes hasonulás és az összeolvadás helyesírásának gyakorlásaérdekében (pl. lőj, fújj, folyjon, jéggel, asszonnyal stb.)

h) s és z dz dzs betűket tartalmazó szavak írása a felszólító módés a teljes hasonulás helyesírásának gyakorlása érdekében (nézz,fogóddzon, olvass)

50

i} d, 1, n, t, s, sz, z tövű igék írása a hasonulás és az összeolvadáshelyesírásának gyakorlása érdekében (kenj, ülj, fuss)

j) ly-t tartalmazó szavak helyesírásának gyakorlásak) a kis és nagy g, W, X, Y betűk alakításának és kapcsolásának

gyakorlása tulajdonneveken a névkincs bővítése érdekében (pl.Wesselényi)

1) nagy C, Cs, G, Gy, 0, Ó, Ö, Ő kezdetű szavak Írása a tulajdonne-vek helyesírása és a név kincs bővítése érdekében

m) nagy U, Ü, V kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírásaés a név kincs bővítése érdekében

n) nagy I, J, H, K kezdetű szavak Írása a tulajdonnevek helyesírásaés a névkincs bővítése érdekében

o) nagy T, Ty, F kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírásaés a név kincs bővítése érdekében

ö) nagy P, B, R kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírásaés a névkincs bővítése érdekében

p) nagy E, É kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása és anév kincs bővítése érdekében

q) nagy N, Ny, M kezdetű szavak Írása a tulajdonnevek helyesírásaés a név kincs bővítése érdekében

r) nagy A, Á kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása ésa névkincs bővítése érdekében

s) nagy S, Sz kezdetű szavak Írása a tulajdonnevek helyesírása ésa névkincs bővítése érdekében

t) nagy Z, Zs kezdetű szavak Írása a tulajdonnevek helyesírása ésa névkincs bővítése érdekében

u) nagy L, Ly, D kezdetű szavak Írása a tulajdonnevek helyesírásaés a névkincs bővítése érdekében

2. Az írástempó és íráslendület jejlesztése következtetések gyakoroltatá-sával és mondatvariálással

2.12.22.32.4

a felső- és alsótétel ismeretében a zárótétel leírásaa felső- és zárótétel ismeretében a hiányzó alsótétel leírásaaz alsó- és zárótétel ismeretében a hiányzó felsőtétel leírásaadott - rendezetlen - szóhalmazból kommunikációs szempont-ból érvényes, lehetséges mondatok alkotása

51

> ••••

,13. A különírás és egybeírás, a keltezés, a rövidítés, valamint a mondatta-

golás gyakoroltatása

3.1 aszóösszetétel és szókapcsolatok, valamint az igekötős igékhelyesírásának gyakoroltatásaa keltezés valamennyi - helyesírásilag szabályozott - eseténekgyakorlásaa rövidítések és a mozaikszók helyesírásának gyakorlásaa mondattagolás helyesírásának gyakoroltatásamellérendelő összetett mondatok tagmondathatárainak jelölé-se a predikatív szerkezetek megállapításával

3.4.2 alárendelő összetett mondatok tagmondathatárainak jelölésea predikatív szerkezetek megállapításával

3.4.3 halmozott mondatrészek helyesírásának gyakorlása

3.2

3.33.43.4.1


4.1 időtartam-jelölési hibák javítása4.2 a j hang hibás jelölésének javítása4.3 a tulajdonnevek hibás írásának javítása4.4 az összeolvadás és a hasonulás hibás jelölésének javítása4.5 szóösszetételek hibás jelölésének javítása4.6 hibásan írt igekötős igék javítása,4.7 mondattagolási hibák javítása

II. ANYANYELVI ISMERETEK TANÍTÁSA

1. A szövegre vonatkozó ismeretek tanítása a szöveg korrigálás érdekében(főnevesítés, névmásitás, kihagyás)

2. Mondattani ismeretek tanítása

2.1 az egyszerű mondat elemzése2.1.1 a tagolt és tagolatlan mondatok felismerésének gyakorlása2.1.2 a szórend és a szórendvariálás inegismerése és gyakorlása2.1.3 az egyszerű bővített mondatok ábrázolásának megismerése és

gyakorlása

52

2.2 az összetett mondat elemzése2.2.1 a mellérendelt összetett mondatok felismerésének gyakorlása

a helyesírás érdekében2.2.2 az alárendelő összetett mondatok felismerésének gyakorlása a

helyesírás érdekében

3. Szókincstani, frazeológiai és jelentéstani ismeretek tanítása

3.1 a szókincs nagysága; az egyéni szó- és névkincs elemeinekmegismerése

3.2 a szókincs rétegződésének (táj- és szakszókincs) megismerése3.2.1 hangtani és alaktani összehasonlítások végzése különböző

nyelvjárási területekről a nyelvjárás helyes megítélése érdeké-ben; a nyelvjárási és a köznyelvi norma

3.2.2 a szakszókincs felismerése az egyéni szókincsben, szővegekben;táj- és szakszótárak megismerése

3.3 szólások, szóláshasonlatok, közmondások nyelvünkben, meg-fejtésük gyakorlása, frazeológiai magyarázó szótárak segítsé-gével néhány szólás értelmezése

3.4 szójelentéstani ismeretek tanulása3.4.1 a szó alakjának és jelentésének megismerése; azonos alak, egy

jelentés és több jelentés3.4.2 a szinonimák felismerése és keresése értelmező szótárakban3.5 szóalkotás bemutatása és gyakoroltatása3.5.1 ige- és névszóképzés megismerése3.5.2 az összetett szó keletkezésének megismerése

4. Szófajtani ismeretek tanítása

4.1 a névszók tanulása4.1.1 a köznevek megismerése és helyesírása4.1.2 a tulajdonnevek megismerése és helyesírása

(személy-, állat-, földrajzi nevek egyszerűbb esetei, intézmény-nevek, címek)

4.1.3 a számnév megismerése, a sorszámnév helyesírása4.1.4 a melléknév megismerése, a tulajdonnévből képzett mellékne-

vek helyesírása4.2 a névmások megismerése

53

4.2.1 a személyes névmások kommunikációs szerepének megismeré-se

4.2.2 a személyes névmások a szövegben - a tiszteletadás helyesírásivonatkozásának megismerése és gyakorlása

4.2.3 a mutató névmás és a vonatkozó névmás megismerése, szere-pük a szövegben

4.2.4 a kérdő névmás megismerése4.3 az igék, az igenevek azonosságának és különbözőségének felis-

merése, helyesírásuk gyakorlása4.3.1 igeidők a szövegben: az esemény, a történés idejének felismeré-

se4.3.2 igemódok a szövegben: a beszélő és a hallgató viszonyának

felismerése

5. Szofajok, szószerkezetek jelismertetése a mondatban, elemzésükhözszükséges ragozástani és jelzéstani ismeretek nyújtása

5.15.1.1

5.1.25.1.35.1.45.1.5

5.1.5.1

5.1.5.2

5.1.5.35.25.2.1

5.2.2

5.3

54

a predikatív szerkezet és a tárgyas szerkezet felismeréseszemélyre és számra utalás; személy és szám felismerése kom-munikációs helyzetbenaz időbeliség és a modalitás kifejezésének gyakorlásaa többségre utalás, a többesjel felismerése főnevekena tárgyas személyrag, a tárgyrag megismerésehatározottság, határozatlanság, bizonytalanság kifejezésénekfelismerése a kommunikáció folyamatábana főnévi igenév személyragozásának, nyelvhelyességi normái-nak megismerése és gyakorlásaa határozott és határozatlan névelő, a határozatlan és általá-nos névmásaz igekötőa határozós szerkezet felismerésehelyre, időre, módra, állapotra, eszközre és társra utalás ra-gokkal, névutókkalhelyre, időre, módra, állapotra, eszközre és társra utalás hatá-rozószókkal - szituálás lehetőségei a szövegben; kommuniká-ciós zavarok szituálás eseténa jelzős szerkezet felismerése

5.3.1 minőség- és mennyiségjelzős szerkezet, az értelmező; a mellék-név fokozása

5.3.2 a birtoklás kifejezése: birtokos személyragozás (-jelezés); abirtokot jelölő szó ragja (-nak, -nek); a birtokjel (-é); a birtokosnévmás; a birtok többségére utalás

6. Hangtani ismeretek tanítása a hetyesejtés. a helyesírás tanulása, vala-mint a nyelvjárások hangtani jelenségeinek megértése érdekében

6.1· a magánhangzók felismerése a nyelv függőleges irányú mozgá-sa szempontjából

6.2 a mássalhangzók felismerése és megnevezése a képzésmód ésa zöngésség alapján

6.2.1 zárhangok6.2.2 pergő hangok6.2.3 réshangok6.2.4 zár-réshangok6.3 a hangkapcsolatok rendszerének áttekintése a helyesejtés- és a

helyesírás-tanulás tudatos gyakoroltatása érdekében



1. A helyesejtési normákhoz igazadá beszédhallás- és beszédmozgás Iei-lesztése

1.1 helyesejtesi gyakorlatok végzése1.1.1 a légzéstechnika gyakorlása szövegmondás (vers és próza) és

szövegolvasás során1.1.2 az ajakartikuláció gyakorlása szavak, szópárok és szövegolva-

sás során, valamint mondókák, versek mondásával1.1.3 gyorsasági gyakorlatok végzése nyelvtörők, sorolók, mondó-

kák, gyors tempójú versek utánmondásával, olvasásával1.1.4 ritmusgyakorlatok végzésejól ritmizálható versek olvasásával1.1.5 az időtartam érzékeltetésének gyakorlása szópárok és szöveg

olvasásával

55

1.1.61.1.71.1.81.1.9

a hangsúlyozás gyakorlása mondatok és szöveg olvasásávala hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása szöveg olvasásávala hanglejtés gyakorlása szöveg olvasásávala beszédfolyamat-váltások (tempó, hangerő, hangmagasság)gyakorlása szövegolvasás sorána beszédszünetek megtartásának gyakorlása szövegmondás(vers és próza), valamint szövegolvasás sorána hangos olvasás és szövegmondás (vers- és prózamondás)közben elkövetett helyesejtési hibák felismerése és javítása:időtartamhiba, hangkapcsolathiba, hanglejtéshiba, hibás arti-kuláció, hangsúlyhiba, a beszédfolyamat-váltások hibáinak,hibás szünettartás és hibás levegővétel javítása tanulói és/vagynevelői visszajelzésre

1.1.10

1.2

2. A helyesejtési normákhoz igazodó vers- és prózamondás gyakorol-tatása

2.1 a vers- és prózamondás gyakorlása a szünetek és a levegővételihelyek megtartásával

2.2 a vers- és prózamondás gyakorlása a fő- és mellékhangsúlyokmegtartásával

2.3 a vers- és prózamondás gyakorlása, tekintettel a hanglejtésre2.4 a vers- és prózamondás gyakorlása a beszédfolyamat-váltások

helyes alkalmazásával



1.1 a kapcsolatfelvétel tanulása1.1.1 bemutatkozás felnőtteknek, gyerekeknek; gyermekek általlá-

togatott intézmények felnőtt dolgozóinak megszólítása, az ez-zel kapcsolatos illemszabályok tanulása

1.1.2 elhangzó és olvasott szövegekben, látott szituációkban a kap-csolatteremtő funkciójú részletek, elemek felismerése és meg-nevezése

1.1.3 a kapcsolat hiányának vagy meglétének felismerése szövegal-

·56

1.2.1

1.2.2

1.2.3

1.31.3.1

1.3.2

1.3.3

1.41.4.11.4.1.1

1.4.1.2

1.4.1.31.4.2

1.2

kotás, mindennapi élethelyzetek és képelemzés során; az érint-kezés kapcsolatteremtő és kapcsolattartó eszközeinek alkalmazá-sa az elfogadott viselkedési normáknak megfelelőena szándéknyilvánítás tanulása szerepjátékokkal; a közlés felszólí-tó (felhívó) funkciójának felismerése és megnevezése mindenna-pi helyzetek, kép és szöveg elemzése során; a felhívó funkció ud-varias érvényesítése mindennapi helyzetekbenkérés, tudakozódás gyerekek által látogatott intézmények dolgo-zöítöl (pl. könyvtárban, táborban, távolsági közlekedési eszközö-kön stb.) és más mindennapi helyzetben (pl.: menet jegyváltás; se-gítség kérése járókelőtől; váratlan helyzetek megoldása: pénz, me-netjegy elvesztése stb.)felszólítás gyerekek körében: helyes és helytelen formák felisme-rése mindennapi helyzetekben, elemzésük a tanuló által; a he-lyes forma gyakorlása szerepjáték, valamint a mindennapi hibákjavítása sorángyerekek, pedagógusok, szülök meghívása gyermekrendezvények-re: a meghívásra vonatkozó illemszabályok tanulásaa véleménynyilvánítás tanulásaaz indokolt bejelentés, a jogos panasz és az árulkodás felismeré-se, valamint a sérelem, bejelentés pontos megfogalmazásaa közlés érzelmeket, indulatokat kifejező funkciójának felisme-rése mindennapi élethelyzetek és képelemzések során; az érzel-meket kifejező kommunikációs eszközök megnevezésea vélemény kifejtésének tanulása (mindennapi témákról): a nyel-vi sémák és a szerepesere gyakorlása; az érzelmeket kifejező érint-kezési eszközök szabályozásának tanulásatájékoztató-ábrázoló szövegek alkotásaaz elbeszéléselbeszélés kép, képzőművészeti alkotás, magnószalagon rögzítettzene alapjánelbeszélés élmény vagy fantázia alapján kis csoportban; a közléstájékoztató (megismertető) funkciójának érvényesítésemesealkotásüzenetközvetítés tanítónak, igazgatónak, szülönek, gyereknek

57

1.4.3

1.4.41.4.4.11.4.4.21.4.4.3

1.4.4.4

1.4.4.5

1.4.5

1.4.5.11.4.5.2

1.4.5.3

1.4.5.4

hirdetés osztalytársaknak, valamint idegen gyerekcsoportnak; aközlés felhívó funkciójának érvényesítésea leírásállatok leírása kép és egyéni megfigyelés alapjántevékenység leírása egyéni megfigyelés és tapasztalat alapjánmeseszereplök és a mikrokörnyezetböl ismert érdekes szemé-lyek leírásaérdekes, kevésbé ismert tárgyak (játékok, forma tervezett eszkö-zök, néprajzi tárgyak), objektumok leírásatér leírása: tájékoztatás, útbaigazítás jól ismert térben; tájékoztatása lakó helyről felnőtteknek, gyerekeknek alkalmi helyzetekbentársalgás kis csoportban játékélmények. "távoli témák", átélt él-mények és elképzelt események alapjána szerepesere gyakorlásaaz érintkezes nem nyelvi eszközeinek (közeledés-távolodás, test-tartás, gesztusok, érintés, arcjáték, tekintet, nem nyelvi hangadas),valamint a beszéd jellemzötnek felismerése és megnevezése ké-pen, filmrészleten, mindennapi élethelyzetekbena nyelvi és nem nyelvi eszközök együttes működésének felisme-rése és viszonyuk megnevezése (ismétlés, ellentmondás, helyette-sítés, kiegészítés, hangsúlyozás) képek, filmrészletek. mindenna-pi élethelyzetek elemzése sorána társalgásban részt vevő csoporuagok jellemző érintkezésiszekasainak tapintatos megfogalmazása az 1.4.5.1-1.4.5.3 alapján

2. A szövegbe fogadás és a szövegértés tanítása

2.1 válaszolás meghívásra; a szerepesere gyakorlása2.2 válaszolás tudakozódásra: a személyi adatok közlése orvosír-

noknak vagy egyéb adatfelvételi alkalommal; tudakozódásraútbaigazítás jól ismert térben, vagy ismeret hiányában az útba-igazítás udvarias elhárítása

2.3 szövegértés elbeszélő, leíró szövegek befogadása, valamint tár-salgás során .

2.3.1 a kommunikáció körűlményeinek (hely, idő, esemény, a közléstárgya), valamint az 1. és 2. személy felismerése és megnevezéseelhangzó szövegben (esetleg képen) •

58

2.3.2 kérdésfeltevés a hiányzó vagy kellőképpen nem kifejtett, eset-leg félreérthető információk tisztázása érdekében

2.3.3 a figyelmes meghallgatás gyakorlása kiscsoportos beszélgetéssorán: az indokolatlan közbeszólás leküzdése

2.3.4 a szerepesere gyakorlása, az illemszabályoknak megfelelően(tématartás, témaépítés, helyreigazítás)



2. Az étkezés (terítés, evés) illemszabályainak tanítása

3. A közlekedésre vonatkozó illemszabályok tanítása (gyalogos kozleke-dés, utazás autábuszon, villamoson, trolibuszon, vonaton, hajón, sze-mélygépkocsin )

4. Az otthoni viselkedés illemszabályainak tanítása

5. Ajó megjelenés (ápoltság, testi tisztaság, öltözködés, a ruházat tiszta-sága) illemszabályainak tanítása; az öltözék mint kommunikációseszköz elemzése

6. A vásárlás közbeni viselkedés illemszabályainak tanítása

7. A szabad időben végezhetii tevékenységek közbeni viselkedés illemsza-bályainak tanítása

7.1 könyvek használata7.2 mozi- és színházlátogatás7.3 kiállítás- és múzeumlátogatás7.4 televíziózás7.5 játék és sportolás7.6 kirándulás, túra7.7 üdülő ben, strandon7.8 külföldön tartózkodás

8. Az ajándékozás (ajándékadás, ajándékfogadás) illemszabályainak ta-nítása

59

9. Az írásbeli érintkezésre vonatkozó illemszabályok tanítása (levélírás,távirat, képeslap és levelezőlap iratása)

10. A telefonálás illemszabályainak tanítása

FOGALMAZÁS

1. KÜLÖNBÖZŐ MŰFAJÚ SZÖVEGEK KÉSZÍTÉSÉNEKÉS KORRIGÁLÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA


1.1 a második személy megválasztása1.2 a választott téma leszűkítése címmel1.3 az eseménysor leírása időrendben1.4 az eseményben megvalósuló szerepesere jelölése párbeszédes

formában1.5 az elkészült szöveg javítása1.5.1 önkorrekció a 2. személy, az olvasó beavatottsága szempontjá-

ból1.5.2 az időrendnek megfelelő mondatrend helyességének ellenőrzé-

se1.5.3 a témához nem tartozó mondatok törlése1.5.4 a nem megfelelő szavak, szókapcsolatok "kicserélése"

2. A hír, a hirdetés és a meghívó tanítása

3. A leírás tanítása

3.1.3.23.33.4

a második személy megválasztásaa választott téma leszűkítése címmela leírás szempontja(i)-nak megválasztásaa leírás elkészítése, a tárgy, állat, növény megismertetése a 2.személlyela leírás javítása: önkorrekció a UI. 3.1-3.3 alapján3.5

. 4. A jellemzés tanítása

4.1 a második személy megválasztása

60

4.2

4.35. A levél tanítása

5.15.25.35.3.15.3.2

5.3.2.15.3.2.25.45.5

a megismertetésre kiválasztott irodalmi, történelmi hős, vagyjól ismert személy jellemének bemutatása cselekedetei, maga-tartása, érintkezési szokásai alapjána jellemzés javítása: önkorrekció a Ill. 4.1-4.2 alapján

a levél címzett jének (a 2. személynek) a megválasztásaa levél tárgyának megválasztásakommunikációs funkciók érvényesítése a levélbenkapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és -zárás a levélbena megismertető és az érzelmi elemek aránya és elrendezése alevélben a címzettől, a témától és a levélíró mondandójátólfüggő enleíró, elbeszélő, jellemző részletek a levélbena levél hangneme: tárgyilagos, humorosaz íráskép mint az érintkezés eszközének megítélésea levél javitásai.önkorrekció a Ill. 5.1-5.4 alapján

6. A szövegtömörítés tanítása

6.1 a tételmondat megkeresése6.2 vázlatkészítés6.2.1 vázlat készítése meglevő szöveg tömörítésével6.2.2 szövegalkotást segítő vázlat készítése

II. SZÖVEGTANI ÉS NYELVHELYESSÉGI ISMERETEK TANÍ-TÁSA SZÖVEGRÉSZLETEK KORRIGÁLÁSÁVAL

1. Az alany váltás jelzésének tanítása az alany pótlásával

2. A főnévi igenév indokolt és indokolatlan használatának tanítása

2.1 irodalmi és publicisztikai szövegek részleteiben a főnévi igenévstílusértékének megállapítása

2.2 indokolatlanul használt (fölöslegesen elidegenítő) főnévi igene-ves szerkezetek kicserélése szövegekben

3. Az alany és állítmány hibás egyeztetésének javíttatása az egyeztetésszabályainak segítségé vel

61

4. A hibásan használt -nál és a -kor határozóragok javíttatásaszöveg-részletekben a hely- vagy időviszony megállapításának segítségé vel

5. Az aki, ami, amely, amelyik utaló névmások helyes használatánaktanítása mondatelemzés révén

6. Néhány utaló elem használatának tanítása

6.1 előre vagy hátra utaló névmások felismerése irodalmi és publi-cisztikai szövegrészletekben; hiányzó névmások pótlása a szö-vegkoherencia érdekében

6.2 tematikus főnév felismerése irodalmi és publicisztikai szöveg-részletekben; főnevek kicserélése tematikus főnévvel

6.3 (pragmatikai) előfeltevések és következtetések felismerése iro-dalmi és publicisztikai szövegrészletekben; hiányzó előfeltevé-sek és következtetések pótlása szövegrészletekben

IRODALOM

I. IRODALMI MŰVEK MIMETIZÁLTAT ÁSA

1. Az irodalmi művek mimetizálásához szükséges kijejezőképesség: arc-játék, tekintet, hangbéli tulajdonságok, gesztikuláció, testtartás, tér-közszabályozás jejlesztése


1.2 érzelem-, indulat- és hangulatváltások árnyalt kifejezése arcjá-tékkal, beszédfolyamat-váltásokkal, és nem nyelvi természetűhangadással

1.3 tekintettel, gesztikulációval történő közlések gyakorlása

2. Irodalmi szövegek reprodukáltatása és mimetizáltatása az irodalmiélményszerzés érdekében

62

II. IRODALMI MŰELEMZÉS TANÍTÁSA

1. Az irodalmi alkotásokban, párbeszédes versekben, verses mesékben,elbeszélésekben, balladákban jelen levő kommunikációs tényezők: az1. személy, a 2. személy, a szerepesere és a kontextus jelismertetése


2.12.1.1

2.1.2

2.1.3

2.1.42.22.2.12.2.1.12.2.1.22.2.1.32.2.1.42.3

2.4

2.52.5.1

2.5.2

2.5.2.12.5.2.22.5.2.3

verstani ismeretek tanulása versekenrövid és hosszú szótagok jelölése versekben, a jelölésnek meg-felelő ritmus érzékeltetésea nyomaték, az ütem és a szótagszám megállapítása hangsú-lyos verselésű művekbena párosrím, a bokorrím, a keresztrím, az ölelkező rím felisme-résének gyakorlása; a félrím megismerése és felismerésénekgyakorlásaaz alliteráció felismerése, megnevezéseversek költői képekre bontásaköltői képben a kettőskép felismerésea metafora megismerése és felismerésének gyakorlásaa megszemélyesítés felismerése és megnevezésea hasonlat felismerése és megnevezésea költői képben a metaforikus jelző felismerése, megnevezésea ballada néhány műfaji jegyének: a drámai párbeszédnek, atragikumnak, a balladai homálynak felismerése és megnevezé-sekisepikai prózaműfajok: szólás, közmondás, találós kérdésekfelismerése és megnevezéseaz epikai művekre jellemző ismeretek tanulásaesemények időrendjének és helyszíné(i)nek megállapítása me-sékben, elbeszélésekben, regényrészletekbenmesék, elbeszélések szerkezetének: előkészítés, bonyodalom,tetőpont, megoldás elemzése, a jellemzés nyelvi eszközeinekmegfigyeléseaz író cselekvéseik leírásával jellemzi a szereplőketaz író beszéItetéssel jellemzi a szereplőketaz író egyes szám 3. személyben beszél a szereplőkről

63•••

3. Az irodalmi művekkel szembeni értékelő magatartás kialakítása

3.1 az irodalmi művek által kiváltott asszociációk, élmények el-mondása, az elemzett művekről értékkijelentések megfogalma-zása, indoklása

3.2 az irodalmi műbe foglalt költői, Írói üzenet megfogalmazása


1. Gyerekeknek és felnőtteknek szóló egyéni vers- és prázamondás, vala-mint az együttes versmondás tanítása

2. A vers- és prózamondás elemez tetése , értékeltetése a költői, írói üze-netközvetítés szempontjából

IV. AZ IRODALOM OLVASÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZOKÁ-SOK KIALAKÍTÁSA

1. Életrajzi adatok olvastatása.fényképek gyűjtetése a megismert költők,írók gyermekkoráról, életéről

2. A műveik alapján megismert költők, írók gyermekkötete(i)nek meg-kerestetése könyvtárban

3. A megjelenő gyermek folyóiratok figyelte tése, olvastatása

4. Interjúk, kritikák és recenziók olvastatása

64

4. osztály

OLVASÁS,SZÖVEGFELDOLGOZÁS,ÖNAfŰVELÉS

1. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ÉS PONTOSSÁGÁNAK FOKO-ZÁSA ÍRÁSVETÍTŐVEL FELVILLANTOTT JELEK, BETŰK,SZAVAK, SZÖVEGEK OLVASTATÁSÁVAL

1. A gyors szemmozgás gyakoroltatása

1.1 a perifériás látást fejlesztő gyakorlatok végzése1.2 látószögnövelő gyakorlatok végzése1.3 a fixációszélességet fejlesztő gyakorlatok végzése

2. A je/felismerés gyakoroltatása

2.1 jelkeresés2.2 hibakeresés

3. A jelentés felismerésének gyakoroltatása

3.1 szinonimakeresés3.2 "szóteremtés"


1. A hangos olvasás gyakoroltatása

1.1 a felolvasás gyakorlása a lényegkiemelés és a hallgatósággalvaló kapcsolattartás tanulása érdekébenbeszédszünethangerőváltástempóváltásvokális kódtekintetváltásmimikaa felkészülés nélküli hangos olvasás gyakorlása tankönyvi fel:..

1.1.11.1.21.1.31.1.41.1.51.1.61.2

65

adatok, valamint ismeretterjesztő és publicisztikai szövegekrészleteinek olvasásával

2.1

2.1.1

I2.1.2

li 2.1.32.1.42.1.4.12.1.4.22.1.4.32.1.52.1.62.2

2.2.12.2.22.2.32.2.4

2. A néma olvasással történő szövegfeldolgozás tanítása

aszövegértést és a szövegreprodukálást segítő olvasói szoká-sok és képességek fejlesztésea szöveg áttekintése, és témájának megállapítása a cím, azábrák és az ábraaláírások alapjána szöveg várható információira vonatkozó kérdések megfogal-mazásaa szöveg elolvasása, lexikonhasználat olvasás közbena jegyzetelés gyakorlásaa szakaszok témájának megállapítása és leírásaa szakaszok témájáról adatok keresése és leírásalényeges kijelentések keresése és leírása a szakaszok témájáróla szöveg újbóli elolvasásaszövegreprodukálás a jegyzet alapjána szöveg logikai szempontú elemzése a megértés és a bevésésérdekébena felosztott fogalom megnevezésefelosztások tagjainak megkeresésea felosztás alapjának megfogalmazásaa legközelebbi nemfogalom és a megkülönböztető jegyek felis-merése .különböző nyelvi formájú meghatározásokban

3. Különböző műfajú és témájú szövegek néma olvastatása.feldolgozásuktanítása (vö.: II. 2)

3.1 ismeretterjesztő szövegek (könyvrészletek vagy cikkek) olvasá-sa

3.1.1 természettudományos, matematikai és technikai ismeretter-jesztő leírások, ill. elbeszélések olvasása és feldolgozásuk tanu-lása

Témaköröka) Állatok viselkedése, állattartás

, b) Állattenyésztési és növénytermesztési technológiák

66

c) Néhány háztartási technikai eszköz és berendezés működé-sének és elemi javításának, szerelésének leírása

d) Fizikai kísérletek leírásaie) Kémiai kísérletek leírásaif) Matematikai rejtvények és feladványok

3.1.2 történelmi tényeket, adatokat, szómagyarázatokat tartalmazószövegek olvasása az európai és a magyar életmód- és művelő-déstörténet köréből, valamint a mai Magyarországról és azezredfordulóról

3.1.2.1 elbeszélések és leírások olvasása3.1.2.2 időrendi táblázatok olvasása3.1.2.3 esküszövegek olvasása3.1.2.4 jogi szövegek olvasása3.1.2.5 életrajzok, önéletírások részleteinek olvasása3.1.2.6 útleírások részleteinek olvasása

Témaköröka) Néhány európai életmód- és művelődéstörténeti tény

megismerése az ókortól az újkorigaa) A társadalom és az országhatárok változásaiab) A világ tudományos megismeréseac) Közlekedés és hírközlésad) Testnevelés, sportae) Nagyvárosok, lakóépületekaf) Oktatás és művelődésb) Néhány tény megismerése a magyar állam és a magyar

nép politika-, életmód- és művelődéstörténetébőlba) Magyarország a Habsburg Birodalom részebb) Harc Magyarország önállóságáért, fejlődéséértbe) Az Osztrák-Magyar Monarchia .bd) Magyarország a két világháború közöttc) Néhány tény és adat megismerése a mai Magyarországrólca) Államforma, törvényhozáscb) Termelés, szolgáltatáscc) Közlekedéscd) Hírközlésce) Egészségügy

67

3.2

3.2.13.2.2.3.2.33.3

3.3.1

3.3.2

3.3.3

3.3.3.13.3.3.23.3.4

3.3.5

68

cf) Művelődéscg) Idegenforgalom .d) Az ezredfordulóra és a nagy távlatokra vonatkozó néhány

előrejelzés, sci-fi olvasásada) A jövő mibenlétéről és megismerhetőségérőldb) Népességdc) Élelmezésdd) Egészségügyde) Lakásdf) Településdg) Közlekedésdh) Éghajlatszabályozásdi) Környezetvédelemdj) Nyersanyagok, energiadk) Kozmikus civilizáció

didaktikus szövegek elemzésének gyakorlása nem anyanyelvitankönyvek és munkafüzetek alapjánaz előfeltevések megállapítsaa "gondold végig", "határozd meg" értelmezésea megoldás lépéseinek megtervezésepublicisztikai szövegek olvasása folyóiratokból a történelmimúlt, a jelen és a jövő megismerése érdekében; műfaji elemzé-sük gyakorlásaa hír és a közlemény megkülönböztetése a kiadó intézménymegnevezése alapjána hír és a tudósítás megkülönböztetése a tudósító jelenlétéreutaló szövegrészek alapjánriportok olvasása, a megkérdezettek felsorolása, személyes vé-leményük tömör megfogalmazása, a helyszínek felsorolásaaz oknyomozó riport megnevezésea bemutató riport megnevezéseinterjúk és körinterjúk olvasása, az interjúalanyok visszaemlé-kezéseinek, tapasztalatainak, illetve állásfoglalásainak tömörmegfogalmazásaa kritika és recenzió megkülönböztetése az ismertető és azértékelő-ajánló szövegrészek aránya alapján

Témaköröka) Gyermekéletb) Müvelödésc) Egészségügyd) Termelés, szolgáltatás, kereskedeleme) Sportf) Ünnepekg) A Magyar Köztársaság államközi kapcsolatai, az Országgydlés

munkája

lll. AZ ÖNMŰVELÉS TANÍTÁSA

1. A konyv- és könyvtárhasználat tanítása tanórán az osztály- és iskola-könyvtárban

1.1 a katalógushasználat tanulása1.i.1 a katalógus kártya néhány adatának (szerző, cím, kiadó, kiadás

helye, éve, terjedelem, valamint raktári jelzet) olvasása1.1.2 a betűrendes (szerző és cím szerinti) katalógus használatának

gyakorlása1.1.3 a sorozatkatalógus használatának gyakorlása1.1.4 a szakkatalógus használatának alkalmi gyakorlása1.1.5 az Egyetemes Tizedes Osztályozás főosztályainak megtanulása

és gyakorlása a tantárgyak, valamint az olvasott könyvek,cikkek alkalmankénti besorolásával .

1.2 a szótár- és lexikonhasználat tanulása1.2.1 a Magyar értelmező kéziszótár használatának gyakorlása: a

cím szavak első és második jelentésének olvasása, valamint arövidítések és jelek megfejtése

1.2.2 a Helyesírási tanácsadó szótár használata1.2.3 szakszótárak, szaklexikonok (néprajzi, etímológiai, irodalmi,

természettudományos) használatának tanulása: szócikkek ol-vasása, rövidítések és jelek megfejtése

1.3 könyv- és sajtóismeret tanulása1.3.1 könyvek tartalomjegyzékének és fülszövegének olvasása1.3.2 könyvekben lévő tárgymutató, névmutató, időrendi táblázat,

képes melléklet olvasása és megnevezése

69

1.3.3

1.3.3.11.3.3.21.3.3.31.3.3.41.3.3.51.3.3.6

1.3.3.7

1.3.3.81.3.4

újságok, folyóiratok, napilapok (Pajtás, Kincskereső, Új Tü-kör, Élet és Tudomány, Delta, Állatvilág, Alfa, Hahota, LudasMatyi stb.) néhány rovatának megismerése, olvasása az érdek-lődés kielégítése és a tájékozottság növelése érdekébenismeretterjesztő cikkek olvasása és ismertetéseversek, mesék olvasása és elemzésehírek, tudósítások, közlemények olvasásariportok és tudósítások olvasásainterjúk olvasásaa tanító által alkalmanként kiválasztott vezércikkek, ünnepimegemlékezések, ünnepélyekről szóló hírek olvasásaa társadalmi viselkedésről szóló, a tanító által kijelölt vitacik-kek, tárcák olvasásaviccek, humoreszkek olvasásaaz újságok impresszumában szereplő néhány adat (a .Japtulaj-donos" és a kiadó, a főszerkesztő és a szerkesztők, a szerkesz-tőség postacíme, a nyomda neve, a terjesztő neve) olvasása, ill.megtanulása

2.1

2. A rádiá és a televízió használatának tanítása

2.1.1

2.1.1.12.1.1.22.1.2

2.1.2.12.1.2.22.1.32.1.3.12.1.3.22.1.3.32.1.4

70

a műsorfolyam és az egyes műsorok néhány jellemzőjénekmegnevezése a műsorokról való beszélgetések közbenaz időviszonyok elemzése: a műsornézés .és a műsorkészítésidejének, ill. a műsor által bemutatott időnek a megállapításaélő adás"konzerv" -műsora térviszonyok elemzése: a műsorkészítés helyszínének, ill. aműsor által bemutatott helyszínnek a megnevezésehelyszíni közvetítésstúdiófelvétela valóság és a fikció megkülönböztetésedokumentumműsorszerkesztett műsormegírt műsora hang (szöveg, zene, zörej) és kép viszonyának elemzése tv-műsorokban: a kiegészítő és az uralkodó szerep megnevezése

2.1.52.1.5.12.1.5.22.1.5.32.1.5.42.1.5.52.1.5.62.1.5.7

2.1.5.82.2

2.2.1

2.2.2

2.2.3

2.2.4

2.2.5

2.2.5.12.2.5.22.2.5.32.2.5.42.2.5.52.3

2.3.1

2.3.2

2.3.32.3.4

műsorok elemzése műfajuk, ill. szerepük szerinthírektudósításokriportokinterjúkajánlóműsorokismeretterjesztő műsoroka nézőkkel és a hallgatókkal való kapcsolattartást szolgálóműsorokrejtvény- és vetélkedőműsorokszubjektív értékelés megfogalmazása a műsorokról való be-szélgetések közbenértékelés a téma iránti érdeklődés alapján (érdekel- nem érde-kel)értékelés a közvetítettek újszerűsége, élményszerűsége, fontos-sága alapján (érdekes, izgalmas, tanulságos - nem az)értékelés a műsor megfigyelt jellemzői szerint (pl. a választotthelyszín, a díszletek, jelmezek minősége, a színészek, ill. szerep-lők teljesítménye, a közvetítés technikai rninősége)értékelés a műsorban közvetítettek megértése alapján (értem -bizonyos részleteit nem értem)a műsor értékelése aszerint, hogy milyen mértékben felelt megaz aktuális befogadói szándék nakaz ismeretszerzés szempontjábóla szórakozás, kikapcsolódás szempontjábóla tájékozódás informálódás szempontjábólaz esztétikai élményszerzés szempontjábólaz ünneplés szándéka szempontjábólműsorok megnézése, ill. meghallgatása a nyelvi-kommunikáci-ós képességek fejlesztése érdekébenismeretterjesztő műsorok témájának, résztémájának megneve-zése, néhány megjegyzett újszerű ismeret reprodukálásaaz interpretálás elemzésének gyakorlása irodalmi műveket be-mutató műsorok révéntv-műsorok stáblistájának olvasásagyerekeknek szóló rejtvények, feladatok megoldása és bekül-dése

71

2.3.5 A nyelv világa, a Vers mindenkinek, a Kis magyar néprajz, aBeszélni nehéz című sorozatműsorok megnézése, illetve meg-hallgatása néhány alkalommal

2.4 a Rádiá- és Televízióújság olvasása2.4.1 műsorkeresés2.4.2 műsorelőzetesek és műsorkritikák olvasása2.4.3 a rádió- és televízióműsorok készítését bemutató műsorelőze-

tesek olvasása


3.1 plakátok olvasása3.2 műsorfüzetek, katalógusok olvasása3.3 szubjektív értékelések megfogalmazása megtekintett színházi

előadások után3.4 leíró szöveg alkotásának gyakorlása tárlatok, kiállítások meg-

nézése során3.5 kritikák, ismertetések olvasása a megtekintett művelődési

programokról3.6 közzétett megnyitó beszédek olvasása3.7 útikalauzok, bedekkerek olvasása3.8 néhány adat megismerése a magyarországi művelődési intéz-

ményrendszer szervezetéről és működéséről az osztálykirándu-lások előkészítése érdekében

HELYESÍRÁS, ANYANYELVISMERET

1. A HELYESÍRÁS TANÍTÁSA

1. A helyesírás gyakoroltatása és a helyesírási elemzés menetének megta-nítása a helyesejtési, valamint a nyelvtani és helyesírási ismeretekaktualizálása révén

. 1.11.1.1

az időtartam jelöléseidőtartam-jelölés toldalék nélküli szavak írásával

72

időtartam-jelölés határozóragot, tárgyragot, névszóképzőt ésigeképzőt tartalmazó szavak írásávalidőtartam-jelölés névutók írásávalidőtartam-jelölés fokozott alakú melléknevek írásávalidőtartam-jelölés múlt idejű igék írásávalmássalhangzó-hasonulást és mássalhangzó-ősszeolvadást tar-talmazó szavak helyesírás ának gyakorlásaaz írásban jelölt teljes hasonulást tartalmazó szavak elemzéseés írásaaz írásban nem jelölt teljes hasonulást tartalmazó szavak elem-zése és írásaaz összeolvadást tartalmazó szavak elemzése és írásaa részleges hasonulást tartalmazó szavak elemzése és írásaa tulajdonnevek írásának gyakorlásaszemélynevek írásaállatnevek írásaföldrajzi nevek írásakönyv- és folyóiratcímek írásaintézménynevek írásaa különírás és az egybeírás gyakorlásaaz igekötős igék helyesírásának gyakorlásanévutós szószerkezetek helyesírásának gyakorlásabirtokos jelzős szószerkezetek, ill. szóösszetételek helyesírásá-nak gyakorlásaminőségjelzős szószerkezetek, ill. szóösszetételek helyesírásá-nak gyakorlásatárgyas szószerkezetek, ill. szóösszetételek helyesírásának gya-korlásahatározós szó szerkezetek , ill. szóösszetételek helyesírásánakgyakorlásaa hagyományos írásmód gyakorlásaa j hang kétféle jelölésének gyakorlása szavak írásávala családnevek helyesírásának gyakorlása és a név kincs bővítése

. mondatközi és mondatvégi írásjelek használatának gyakorlásaa mondatvégi írásjelek használatának gyakorlásaa mondatközi írásjelek (vessző, pontosvessző, kettőspont, gon-

73

1.6.3

dolatjel) használatának gyakorlása egyszerű és összetett mon-datok írása sorána kötőszók használatának gyakorlása egyszerű és összetettmondatokbana számnevek helye sírás ának gyakorlásaa rövidítések helye sírás ának gyakorlásaa keltezés helye sírás ának gyakorlása

1.71.81.9

2. A helyesírási szabályzat használatának gyakoroltatása

II. A HELYES NYELVHASZNÁLAT GYAKOROLTATÁSANYELVTANI ISMERETEK AKTU ALIZÁLTA TÁSÁ VAL

1. A helyes igeragozás gyakoroltatása

1.1 a -suk, -sük (tárgyas ragozás, felszólító mód) helyes használata1.2 a -nák, -nék és a -nánk, -nénk helyes használata

2. A névszók helyes toldalékolásának gyakoroltatása

2.1 a tulajdonnevekhez járuló melléknévképző helyes használata(pl. Dobogókő-dobogókői, Nyíregyháza-nyíregyházi)

2.2 a tulajdonnevekhez járuló határozóragok helyes használata(pl. Dobogókő-Dobogókőn)

2.3 az -i végű névszók birtokos személyragja több birtokra utalásesetén (pl. kocsi-kocsii, kocsijai)

3. Amondatrészek (szószerkezetek ) nyelvhelyességi normáinak megis-mertetése és gyakoroltatása

3.1 az alany és az állítmány egyeztetésének gyakorlása3.2 az igenevek alanyi, illetve állítmányi használata3.2.1 a főnévi igenevek személyragozása3.2.2 a melléknévi igenév helyes használata (pl. be van csukva-be-

csukott)az őket-azokat helyes használataa határozóka -ba, -be, ill. a -ban, -ben helyes használata

3.33.43.4.1

7475

3.4.23.53.5.13.5.2

a -nál, -nél és a -kor helyes használataa jelzőka melléknévi igenév a minőségjelzös szerkezetbena számnév jelzői használata, a jelző és a jelzett szó többségreutalásaa birtokos jelző ragjának helyes használata3.5.3

4. A névelők helyes használatának gyakoroltatása

5. A mondatokkal összefüggő nyelvhelyességi normák megismertetése ésgyakoroltatása

5.1 a mellérendelő összetett mondatokban a helyes kőtőszóhasz-nálat gyakorlása

5.2 az alárendelő összetett mondatok megismerése5.2.1 az utalószók és a kötő szók helyes használata5.2.2 a vonatkozó névmások (aki, ami, amely, amelyik) megismeré-

se, és helyes használatuk gyakorlása

6. Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat megismertetése, és alkalman-kénti olvastatása

Ill. A SZÖVEGRE VONATKOZÓ ISMERETEK TANÍTÁSA

1. Amondategész és a mondategység megismertetése a szövegelemzésérdekében

2. Az utalások (előre, hátra, jelenre) nyelvi eszközeinek megismertetésea szöveg alkotás és a szovegkorrigálás érdekében

2.1 a névmások szerepe2.2 a határozószók szerepe2.3 az igei személyragok szerepe2.4 a birtokos személyragok (-jelek) szerepe2.5 a névelők szerepe

3. A gondolatalakzatok megismerése aszövegalkotás és a szövegelemzésérdekében

IV. NYELVTANI MŰVELETEK GYAKOROLTATÁSA

1. A bővítés gyakoroltatása

2. A szűkítés gyakoroltatása

3. A kapcsolás gyakoroltatása

4. Az átalakítás gyakoroltatása

4.1 elemi mondatok átalakítása bonyolult mondatokká4.2 bonyolult mondatok lebontása elemi mondatokra

5. A helyettesítés gyakoroltatása

V. NÉHÁNY NYELVTÖRTÉNETI (HANGTÖRTÉNETI), VALA-MINT NYELVJÁRÁSI ISMERET ÉS ÖSSZEFÜGGÉS MEGTA-NÍTÁSA A HANG- ÉS ALAKTANI ISMERETEK AKTUALIZÁL-TATÁSÁVAL

1. Anyanyelvünk főbb fejlődéstörténeti korszakainak a bemutatása

1.1 a szókincs fejlődésének megismerése néhány hangtőrténeti ösz-szefüggés bemutatásávalaz eredeti szókincsjövevényszavakrégi szövegek olvasásához, megértéséhez néhány hang- és alak-tani ismeret megtanulása

1.1.11.1.21.2

2. A magyar nyelvjárástípusok néhány jellegzetességének megismertetésea nyelvjárástípusok összehasonlítása révén

2.1 szókincstani összehasonlítás2.2 hang- és alaktani összehasonlítás

76



1. A helyesejtési normákhoz igazodó beszéd hallás és beszéd mozgás fej-lesz tése

1.1 helyesejtési gyakorlatok végzése1.1.1 a légzéstechnika gyakorlása szövegolvasás közben1.1.2 az ajakartikuláció gyakorlása versrészlet- és szövegolvasás

közben, valamint mondókák, versek mondásával1.1.3 ritmusgyakorlatok végzése jól ritmizálható versek olvasásával1.1.4 az időtartam érzékeltetésének gyakorlása szópárok, szókap-

csolatok és szöveg olvasásával1.1.5 a hangsúlyozás gyakorlása mondatok és szöveg olvasásával1.1.6 a hanglejtés gyakorlása szöveg olvasásával1.1.7 a beszédfolyamat-váltás ok (tempó, hangerő, hangmagasság)

gyakorlása szövegolvasás közben1.1.8 a beszédszünetek megtartásának gyakorlása vers- és prózarész-

let olvasása, valamint szövegalkotás közben1.2 a hangos olvasás és szövegmondás (vers- és prózamondás)

közben elkövetett helyesejtési hibák felismerése és javítása:időtartamhiba, hanglejtéshiba, hibás artikuláció, hangsúlyhi-bák, hibás szünettartás és hibás levegővétel, valamint a beszéd-folyamat-váltás ok hibáinak javítása tanulói és/vagy nevelőivisszajelzésre

2. Helyesejtési normákhoz igazodó vers- és prózamondás gyakoroltatása2.1 vers- és prózamondás gyakorlása a szünetek és a levegővételi

helyek megtartásávalvers- és prózamondás gyakorlása a fő- és mellékhangsúlyokmegtartásávalvers- és prózamondás gyakorlása, tekintettel az időtartam he-lj'es ejtésérevers- és prózamondás gyakorlása a beszédfolyamat-váltásokhelyes alkalmazásávalvers- és prózamondás gyakoi:lása a ritmus érzékeltetésével

2.2

2.3

2.4

2.5

77


1. A szöveg alko tás tanítása

1.2

1.2.1

1.2.2

1.31.3.1

1.3.2

1.3.31.3.41.3.51.41.4.11.4.1.1

1.4.1.2

1.4.1.31.4.21.4.31.4.3.11.4.3.21.4.3.3

78

a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás illemszabályainak tanu-lása és níegtartása mindennapi helyzetekben; nyelvi sémák,nem nyelvi eszközök felismerése, kezelésük tanulása; a kapcso-lat indokolatlan vagy durva megszakításának tudatosításaa szándéknyilvánítás tanulása; a közlés felhívó (felszólító)funkciójának udvarias érvényesítése mindennapi helyzetekbenkérés, tudakozódás: segítségkérés kísérőtől táborban; felsőtagozatos tanártói az iskolában, idegen embertől utcán, köz-művelődési intézményekben; tudakozódás telefonon (pl. me-netrendről)szülők és más felnöttek, gyerekek meghívása gyermekrendez-vényekrea véleménynyilvánítás tanulásaa közlés érzelmeket kifejező funkciójának felismerése képek ésmindennapi helyzetek elemzése folyamána sérelem, jogos panasz, bejelentés pontos megfogalmazása,lehetőleg az érzelemkifejezés kiküszöbölésévela vélemény kifejtésének tanulása; a szerepesere gyakorlásaaz értékelés tanulásaa vita tanulása (érvelés, bizonyítás, cáfolás, szerep csere)tájékoztató-ábrázoló szövegek alkotása 'az elbeszéléselbeszélés kép, képzőművészeti alkotás, magnószalagon rögzí-tett zene, valamint írásban adott élethelyzetek alapjánelbeszélés élmény, fantázia alapján kiscsoportban; a közléstájékoztató (megismertető) funkciójának érvényesítése, tekin-tettel az 1. és a 2. személy közös ismereteiremesealkotásüzenetközvetítés tanítóknak, szülőknek, gyerekekneka: leírás tanulása .állatok, növények leírása egyéni megfigyelés alapjántevékenység leírása tapasztalatok és megfigyelés alapjánszemélyek leírása (valóságos személyek, történelmi alakok,

'irodalmi alkotások hősei)

1.4.3.41.4.3.5

1.4.4

1.4.4.11.4.4.2

1.4.4.3

1.4.4.41.5

tárgyak leírásatér leírása (útbaigazítás kérésre, valamint érdeklődő vagy ven-dég felnőttek tájékoztatása saját kezdeményezésre)társalgás kiscsoportban élmények, "távoli témák", elképzeltesemények alapjána szerepesere gyakorlásaaz érintkezésnyelvi és nem nyelvi eszközeinek (térközszabályo-zás, testtartás, gesztus, arcjáték, tekintet, érintés, nem nyelvihangadás) felismerése kép, filmrészlet, mindennapi helyzetelemzése közben, a nyelvi és nem nyelvi eszközök kezelésénekgyakorlásaa nyelvi és nem nyelvi eszközök együttes működésének felisme-rése, viszonyuk megnevezése (ismétlés, ellentmondás, kiegészí-tés, hangsúlyozás, helyettesítés); a nyelvi és nem nyelvi eszkö-zök együttes helyes használatának gyakorlásaszemélyek jellemzése érintkezési szokásaik alapjánaz interjúkészítés tanulása


2.1 a szándéknyilvánítás fogadása2.1.1 válaszolás tudakozódásra2.1.2 válaszolás meghívás ra2.2 szövegértés elbeszélő, leíró, magyarázó szövegek befogadása,

valamint társalgás, vita során '2.2.1 a figyelmes meghallgatás gyakorlása kiscsoportban, az indoko-

latlan közbeszólás szükségletének leküzdése2.2.2 az elhangzó szövegben (esetleg képen) a kommunikáció körül-

ményeinek (hely, idő, esemény, a közlés tárgya) felismerése ésmegnevezése ' ,

2.2.3 kérdésfeltevés a hiányzó vagy nem kellőképpen kifejtett infor-mációk tisztázására

2.2.4 a szerepesere gyakorlása az illemszabályoknak megfelelően(tématartás, témaépítés, helyreigazítás)

3. Kommunikációs zavarok tudatosítása: .felismerésűk mindennapi élet-helyzetben és szövegelemzés alapján

79

IIII

~

-3.1 hallgatás3.2 hazudás és elhallgatás3.3 szóözön3.4 az érzelmek által elferdített közlés3.5 félreértés3.6 kettős értelem3.7 közhely

4. Érintkezési, kapcsolatfelvételi szokások történetének tanítása mimeti-zálással, szövegolvasással, képelemzéssel

4.1 néhány érintkezési szokás eredete4.2 érintkezési szokások tájegységenként jeles napokon4.3 érintkezési szokások népünk történetében4.4 érintkezési szokások más népeknél



2. Az étkezés (terítés, evés) gyerekekre, ill.felnőttekre vonatkozó illem-szabályainak tanítása

3. A közlekedésre vonatkozó, a gyerekeket, illetve a felnőtteket érintőillemszabályok tanítása (gyalogos közlekedés; autóbuszon, villamo-son, trolibuszon, vonaton, repülőgépen, hajón, személygépkocsin valóközlekedés)

4. Az otthoni viselkedés (felnőtteket is érintő) illemszabályainak tanítása

5. Ajó megjelenés (ápoltság, testi tisztaság, öltözködés, ruházat tisztasá-ga) illemszabályainak tanítása, tekintettel a felnőtteket is érintő sza-bályokra is

6. A vásárlás - felnőtteket is érintő - illemszabályainak megismertetése

7. A szabadidős tevékenységekre vonatkozó illemszabályok tanítása

7.1 a könyvek használata és a könyvtárban való viselkedés7.2 a mozi- és a színházlátogatás

80

7.3 a kiállítás- és a múzeumlátogatás7.4 a televíziózás7.5 a játék és a sportolás7.6 a kirándulás, túra7.7 az üdülés, strandolás7.8 külföldön való viselkedés

8. Az ajándékozás (ajándékadás, ajándékfogadás) felnőtteket is érintőillemszabályainak tanítása

9. Az írásbeli érintkezésre (levél, távirat, képeslap, levelezőlap) vonatko-zó illemszabályok tanitása

10. A telefonálás illemszabályainak tanítása

11. Az elsősorban felnőttek tevékenységévei (diplomáciával, kitűntetésekátadásával, viselésével) kapcsolatos illemszabályok megismertetése

FOGALMAZÁS

r. KÜLÖNBÖZŐ MŰFAJÚ SZÖVEGEK KÉSZÍTÉSÉNEKr~S KORRIGÁLÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA


1.1 a második személy megválasztása1.2 a választott téma leszűkítése címmel1.3 az elbeszélés leírása időrendben1.4 az eseményben megvalósuló szerepesere jelölése párbeszédes

formában1.5 az elkészült szöveg javítása1.5.1 önkorrekció a 2. személy, az olvasó beavatottsága szempontjá-

ból1.5.2 az időrendnek megfelelő mondatrend helyességének ellenőr-

zése1.5.3 a témához ném tartozó mondatok törlése1.5.4 a nem megfelelő szavak, szókapcsolatok "kicserélése"

81

2. A hír, a hirdetés, a meghívó tanítása

3. A riport tanítása

3.1 a 2. személy megválasztása3.2 a problémák összegyűjtése, kérdések megfogalmazása a vá-

lasztott témában3.3 a riport megfogalmazása3.4 a riport javítása: önkorrekció az 1. 3.1-3.2 alapján

4. A leírás tanítása

4.1 a 2. személy megválasztása4.2 a választott téma leszűkítése címmel4.3 a leírás szempontja(i)nak megválasztása4.4 a leírás elkészítése, a tárgy, növény, állat, személy, tér megis-

mertetése a 2. személlyel4.5 a leírás javítása: önkorrekció az 1. 4.1-4.3 alapján

5. A jellemzés tanítása

5.1 a második személy megválasztása5.2 a megismertetésre kiválasztott irodalmi hős vagy jól ismert

személy jellemének bemutatása cselekedetei, magatartása alap-ján

5.3 a jellemzés javítása: önkorrekció az 1. 5.1-5.2 alapján

6. A levél tanítása

6.16.26.36.3.16.3.2

6.3.2.16.3.2.26.46.5

82

a levél címzett jének: a 2. személynek a megválasztásaa levél tárgyának megválasztásakommunikációs funkciók érvényesítése a levélbenkapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és -zárás a levélbena megismertető és az érzelmi elemek aránya, elrendezése alevélben a címzettől, a témától -és a levélíró mondandójátólfüggőena leíró, elbeszélő, jellemző részletek a levélbena levél hangneme: tárgyilagos, humorosaz íráskép mint a levélíró igényességének mutatójaa levél javítása: önkorrekció az 1. 6.1-6.3 alapján

7. A könyvismertetés tanítása

8. A szövegtömörítés tanítása

8.1 tételmondat megkeresése8.2 vázlatkészítés8.2.1 vázlat készítése meglevő szöveg tömörítésével8.2.2 szövegalkotást segítő vázlat készítése8.3 tá vira tírás8.4 elhangzó és írott szöveg jegyzetelése

II. SZÖVEGTANI ÉS NYELVHELYESSÉGI ISMERETEKTANÍTÁSA

1. Az alany váltás hiányának felismertetése, valamint a hiányzó alanypótlásának gyakoroltatása

2. Értelemzavaró egyeztetési hibák (alany-állítmány, utaló névmások)javíttatása szövegrészletekben, a tanulók saját fogalmazásában

3. Előre és hátra utalás névmásokkal és más anaforikus elemekkel

3.1 utaló elemek keresése kész szövegrészletekben3.2 szövegkorrigálás: utaló elemek pótlása vagy javítása hibásan

szerkesztett fogalmazvány-részletekben

4. A tematikus főnév és aszinonimák alkalmazásának tanítása

5. Terjengősség javíttatása szövegrészletekben, a tanulók saját fogalma-zásában

6. Rosszul elhelyezett tételmondat helyének megkerestetése a szövegben,a szöveg átszerkesztése

7. A szövegkorrigálás tanítása, tekintettel az 1. és 2. személy közösismereteire

7.1 adott mondatok lehetséges előfeltevéseinek megfogalmazása7.2 saját fogalmazás, ill. más gyerekek szövegeinek javítása abból

a szempontból, hogya 2. személy számára elegendő informá-ciót tartalmaz-e a szöveg

83

8. A határozott és a határozatlan névelő koherenciateremtő szerepénektanítása szövegrészletek grammatikai elemeztetésével, valamint ahiányzó névelők pótoltatásával

IRODALOM

I. IRODALMI MŰVEK MIMETIZÁLTA TÁSA

1. Epikus művek jelenetekre bontása, majd eljátszatása

2. Irodalmi élményszerzés versek szövegének reprodukálása és mimetizá-lása révén

II. IRODALMI MŰVEK ELEMEZTETÉSE'

1. Irodalmi művek elemeitetése a művek által közvetített világkép megér-tésevégett

1.1 bevezetés a lírai művek által közvetített társadalom- és ember-szemlélet megismerésébe a magyar költészet alkotásai révén

Témakörök és alkótóka) A költői hivatásról

(Benjámin László, József Attila, Kazinczy Ferenc, KépesGéza, Kormos István)

b) Az emberi kapcsolatok világából(Bella István, Buda Ferenc, Fodor András, Juhász Ferenc,Kiss Anna, Szabó Lőrinc, Utassy József)

c) Az emberi konfliktusokról(Berda József, József Attila, Palasovszky Ödön, RatkóJózsef, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán)

d} Az ember és a természet kapcsolatáról(Babits Mihály, Bartalis János, Erdélyi József, Szabó Lő-rinc, Weöres Sándor)

e) A magyarság irántielköte1ezettségről(Ady Endre, Balassi Bálint, Bornemisza Péter, KölcseyFerenc, Mikes Kelemen, Zrínyi Miklós)

84

f) A folklórhagyomány továbbéléséről(Bartók Béla, Erdélyi József, József Attila, Kiss Anna,Nagy László)

1.2 a népmesei világkép megértése különböző típusú mesék elem-zése révén

1.2.1 állatmesék elemzése1.2.2 tréfás mesék elemzése1.2.3 csalimesék elemzése1.2.4 tündérmesék elemzése1.3 bevezetés a mítoszok világképének megismerésébe1.4 a gyermek- és serdülőkor élményvilágának megismerése1.4.1 elbeszélések elemzésével

(Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Sarkadi Imre, SütőAndrás)

1.4.2 mese- és ifjúsági regények elemzésével (Csukás István, Gárdo-nyi Géza, Gyurkovics Tibor, Rudyard Kipling, Jack London,Alan Alexander Milne, Molnár Ferenc, Mark Twain)

2. Irodalomelméleti ismeretek tanítása és elmélyítése műelemzések során

2.12.1.1

2.1.2

2.1.32.1.4

2.1.52.1.62.1.72.22.2.12.2.1.12.2.1.22.2.1.32.2.1.4

verstani ismeretek alkalmazásarövid és hosszú szótagok jelölése versekben, a jelölésnek meg-felelő ritmus érzékeltetésea nyomaték, az ütem és-a szótagszám megállapítása hangsú-lyos verselésű művekbena gondolatritmus megismerésea párosrírn, a bokorrím, a keresztrírn, az ölelkező rím, a félrírnfelismerésének gyakorlásaaz alliteráció felismerésea szabadvers megismerésea prózaköltemény megismeréseversek költői képekre bontásaa költői képben a kettőskép felismerésea metaforaa megszemélyesítésa hasonlata költői képben a metaforikus jelző felismerése, megnevezése

85

2.32.3.1

az epikai művekre jellemző ismeretek elmélyítése elemzésselaz események időrendjének és helyszínei nek megállapítása me-sékben, elbeszélésekben, ifjúsági regényekbenepikai művek szerkezetének: előkészítés, bonyodalom, tető-pont, megoldás elemzésea jellemzés nyelvi eszközeinek megfigyeléseaz író cselekvéseik leírásával jellemzi a szereplöketaz író beszéltetéssel jellemzi a szereplőketaz író egyes szám 3. személyben beszél a szereplőkrőlaz író valamelyik szereplő beszéltetésével jellemzi a hőst

2.3.2

2.3.32.3.3.12.3.3.22.3.3.32.3.3.4

3. Az irodalmi művekkel szembeni értékelő magatartás kialakítása

3.1 az elemzett művekről szubjektív értékkijelentések megfogal-mazása, indoklása

3.2 az irodalmi műben foglalt költői, írói üzenet megfogalmazása


1. Egyéni vers- és prázamondás, valamint együttes versmondás tanítása

1.1 vers- és prózamondás osztálytársaknak1.2 vers- és prózamondás ismeretlen gyerekeknek1.3 vers- és prózamondás felnőtteknek

2. A vers- és prózamondás elemeztetése, értékelte tése a költői, írói űze-netközvetítés szempontjából

IV. AZ IRODALOM OLVASÁSÁVÁL KAPCSOLATOS SZOKÁ-SOK KIALAKÍTÁSA

1. Fényképek gyűjtetése a megismert költők, írók gyermekkoráról, életé~ről

2. Irodalmi lexikon, életrajzi lexikon alapján az irok, költők életére,munkásságára vonatkozó adatok összegyűjtetése cédulákon

86

3. A műveik alapján megismert költők, irák kötete(i)nek megkerestetésekönyvtárban

4. A megjelenő gyermek folyóiratok figyeltetése. olvastatása

5. Interjúk, kritikák, recenziók olvastatása

6. A Könyvvilág cimű tájékoztató lap alapján a megjelenő gyermekiroda-lom figyeltetése

A követelményrendszer

A nyelvi, irodalmi és kommunikációs program követelményrendszere akutatás utolsó szakaszában záródott le. A· követelmények leírásakor arratörekedtünk, hogy az elvárt tanulói teljesítmény igazodjon egy-egy tevé-kenységosztályho~ jelölje a követelmény teljesítésének körülményeit ésfeltételeit. Nem mondjuk ki, hogy a tantervi követelmények csupán atörzsanyagra vonatkoznak, mivel a mi rendszerünkben a törzs- és a ki-egészítő anyag megkülönböztetésével nem élünk. Helyette azt valljuk: min-denkinek el kellsajátítania azt a tananyagot, amelyet lan tervünk tartal-maz. Ez az elsajátítás a gyerekek különbözö fejlettsegí szintje miatt kü-~önböz6 időszakokban következik be a szociálisan teljesen érett, nagyonJŐ képességíi tanulók és a szociálisan fejletlen, átmenetileg gyenge telje-sítésre képes tanulók esetében. .

Követelményrend$zerünk legszembetíinőbb vonása, hogy a tanterv te-vékenységosztályaihoz igazodva közli az "elégséges", a "közepes", a "jó"és a "jeles" érdeinjegyÍÍek megfelelő teljesítményt. A követelményeket agyermekekhez szölva fogalmaztuk meg. E követelményeket a gyermekekol~asókönyvén~k melIékJeteként adjuk közre. Ezek segítségével történik~nd az évközi (formatív), mind ped~ az év végi (szumrnatív) értékelés,Illetve osztályozás. A nyilvánossá tett követelményrendszer nem csekélyInértékben csökkenti az osztályzatok szubjektivitását, és hozzájárulhat egydemokratik~b pedagógiai kommunikáció kialakulásához a szülök, gye-rekek és pedagógusok körében.

87

1.1.lilllI11

1

A tanítási program

A tanítási programok önálló kötetekben jelennek meg. Itt a tanításiprogramról mint a pedagógiai programcsomag részéről szólunk.

Programunkban a tananyag egyes elemeit tevékenységosztályoknaknevezzük. A tevékenységosztályok pedagógiai folyamatokat jelölnek.Pedagógiai folyamatok esetén jól elkülöníthető a tanulási és a tanulás-irányítási folyamat. A tanulási folyamat valamely főfolyamatból áll,amit egy vagy több feltételi folyamat előz meg. A főfolyamatot egy vagytöbb kiegészítő folyamat kíséri. Ezek a főfolyamat megvalósulásánakszükségképpeni velejárói. Főfolyamat pl. a magán- és mássalhangzó-időtartam helyes jelölésének tanulása. Ennek feltételi folyamata, hogya tanulók tudjanak másolás és tollbamondás alapján legalább szavakatírástechnikai hiba nélkül leírni. Másik feltétel, hogy tudjanak különbsé-get tenni a hangzók rövidsége és hosszúsága között. A főfolyamatot he-lyesejtési: időtartam- és artikulációs gyakorlatok egészíthetik ki.

A gyakorlatban természetesen számos, egymással összefüggő peda-gógiai folyamat létezik. Ezt pedagógiai folyamatrendszernek mondjuk.Ezt a pedagógiai folyamatrendszert a nyelvi', irodalmi és kommunikáci-ós nevelés programcsomagja teljességre törekedve, részletesen bemutat-ja. A pedagógusnak természetesen a pedagógiai programcsomag alkal-mazásakor azon módosításokat, "mikroadaptációt" kell végeznie: apedagógiai programcsomagot a konkrét-egyes pedagógiai (tanulási-tanítási) folyamatrendszerhez, vagy is saját tanítványaihoz kell .Jlleszte-nie" .5 Ehhez nyújt segítséget a tanítási program.

A tanítási program a tanulásirányításhoz szükséges pedagógustudásta tanterv minden egyes tevékenységosztályához igazodva írja le. A taní-tási program négyféle tudást közvetít a pedagógusnak:

1. ún. "mi" -tudást (pl. Mi a vegyes mélylégzés?);2. "stratégiai" tudást (pl. Hogyan tanítjuk a ritmust'');:3. "diagnosztizáló" tudást (pl. Milyen tanulási nehézségek fordulnak

elő a "leírás" tanításakor?);4'. a tanulásirányításra vonatkozó "norma l' -tudást.

5Zso1nai József-Zsolnai László: A pedagógiai technológia lehetőségei Magyarországon.OOK, Veszprém, 1980.

II. TANÍTÁS A NYELVI, IRODALMIÉS KOMMUNIKÁCIÓS NEVELÉSIPROGRAMBAN

A pedagógus gyakorlati tevékenysége az orvoséhoz hasonlóan a"diagnózis", magyarázat, "terápia" hármasságából áll. Ez azt jelenti,hogy a pedagógus a konkrétan és egyedien föllépő tanulás- vagy tanu-lásirányítási problémákat először pontosan, lehetőleg tudományos ter-minusokban megfogalmazza, majd föltárja a probléma okait (magya-rázatot ad), végül a leghatékonyabbnak gondolt cselekvési stratégiátalkalmazza. Ehhez segítséget adunk. Tanítási programunk ugyanistartalmazza az egyes pedagógiai folyamatok pontos leírását és a megta-nítás stratégiáit. A programunkat megvalósító pedagógust elsősorbandöntéshozónak tekintjük, hiszen a pedagógiai program az adott osztálytanulóira történő adaptálása a döntés, a mérlegelés, az alternatívákközötti választás lehetőségét jelenti.

. ~1t~rtünk tehát attól a hagyományos felfogástól, amely a pedagógustkizarolag vagy elsődlegesen a dolgok tudójának, információforrásnakt~~tja. Programunkban a pedagógus döntéshozó szerepe mellett meg-?o;ekszik még tervező, tanulásszervező, tanulást irányító, ellenőrző ése:tekelő szerepe. A feladatokat adaptáló, kiválasztó munkája és szerve-zo tevékenysége során lényegileg a tanuló aktuális teljesítményéhez,magatartásához kell igazodnia. Ezen túl koordinálnia kell a különbözőtempóban haladó tanulók tevékenységét, és mindent meg kell tennie,hogya tanulási munkát zavaró tényezőket elhárítsa, kirekessze vagykompenZálja.

A továbbiakban a fentebb vázolt gondolatmenet szerint mutatjuk bea ~edagógus teendőit. "A tanulásirányítás szakaszai" címen írjuk le azta ~~,egymástól jól elkülöníthető szakaszt, melyben a tanító és a tanulóegyutt tevékenykedik. Ezek: a motiváciá, a tanulásszervezés, a döntés,afeladatadás, az ellen őrzés és az értékelés. Ez a hat szakasz természete-

88 89

sen nem épül szorosan egymásra. Egymást váltogathatják, megelőzhe-tik, követhetik, de együtt, egyszerre is jelen lehetnek. Ismertetésűk utána pedagógus tevékenységét a tervezés, az óravezetés és az óraelemzéssorrendjében is bemutat juk. Látható, hogy e három tevékenység lénye-gesen különbözik az előző hat tanulásirányítási tevékenységtől. Mígazok egymást váltogatva fordulnak és fordulhatnak elő pl. egy-egytanítási órán, a pedagógus tevékenységének az imént emlí tett háromszakasza mind térben, mind időben elkülönül egymástól, és szigorúanegymást követve egymásra épül.

A tanulásirányítás szakaszai

A tanulásirányítás szakaszait a következőképpen mutatjuk be. Prog-ramunk szempontjából definiáljuk az egyes szakaszokat, majd szólunkarról, hogy az adott szakasz megvalósítását miként segíti a tanításiprogram, illetve a taneszkőzegyűttes. Ezután a mikroadaptáció, teháta mindennapi aktualizálás szempontjából jellemezzük a kérdéses sza-kaszt.

Motiválás

A motiváció olyan tevékenységre késztető belső feszültség, amelykülső, elsősorban a nevelés során kapott, motiváló (aktivizáló, tevé-kenységre indító) hatásokra alakult ki. 6

A gyerekek számára készített tanulási program (nyomtatott, audio-vizuális, demonstrációs taneszközök, feladatgyűjtemények) feladataitúgy állítottuk össze, hogy szem előtt tartottuk akisiskolások tanulásá-ban szerepet játszó motívumokat, indítékokat. A tanulási program

6Kozéki Béla: A motiválás és a motiváció összefüggéseinek pedagógiai-pszichológiaivizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 12. o.

90

~í~érleti ,ki~.róbálás~ so~á? n,yert tapasztala~aink alapján - a teljességIgenye nelkul- az alábbi tablazatban felsoroljuk a különböző tevékeny-ségek tanulása során érvényesülő legjellemzőbb motívumokat.

Mi motivál? Milyen tevékenységen keresztÜl?

játék nem-verbális kommunikációs gya-korlatok; mimetikus játékok -

közlési szükséglet csoportkommunikációs gyakorla-tok; szövegalkotás különböző té-mákban, műfajokban

önkifejezés-szükséglet rajzolás (feladatok megoldása iro-dalomból);vers- és meseírás

szereplés-szükséglet versmondás;prózamondás

önálló tanulás lehetősége betűtanulás a betűmodellek ön-álló olvasásával;feladatmegoldás a munkáltatótankönyvekben

versengés gyorsolvasási gyakorlatok

teljesítmény (siker) néma és hangos olvasás;helyesírás;nyelvtantanulás

a felfedezés öröme nyelvtani műveletek végzése

érdekesség szövegalkotás dia, zörej sorozatalapján;

'-mesebefejezés

91

:\

Mi motivál? Milyen tevékenységen keresztül?

humor, jókedv viccek olvasása

életszerűség információs szövegek olvasása;- publicisztikai szövegek olvasása;

könyvtárhasználat tanulása

élményszerűség szépirodalmi alkotások (versek,mesék) hallgatása, olvasása

\

E táblázatos áttekintéssel támpontot kívánunk adni a különféle mo-tivációs hatások tudatos tervezéséhez. Mert pl. egy óraterv a motivációszempontjából akkor mondható jónak, ha benne az egymást követőtevékenységek lehetőség szerint más-más motiváló hatásokat biztosíta-nak, a tanulók más-más szükségleteit tartják szem előtt. Eszempontszerint megítélve a kizárólag teljesítménymotivációra építő óratervnéljobb az, amely olyan feladatokat is tartalmaz, mely kielégíti a tanulókjátékszükségletét, közlési szükségletét.

De mi a feltétele annak, hogy a tanulási programban tervezett moti-vációs hatások a tanítási órákon érvényesüljenek? Szinte egyetlen felté-telről van szó: a pedagógus nevelési stílusa kooperatív legyen, tehátlegyen képes az állandó meleg-korlátozó légkör" megteremtésére ésfenntartására, amelyben előítéletmentesen viszonyul minden tanítvá-nyához.

Tanulásszervezés, differenciálás

A tanulásszervezés a tanító olyan tevékenysége, amely során azóratervben meghatározott célok, azaz a megoldásra váró tanulási fel-adatok érdekében megteremti a tanulás feltételeit, meghatározza a

"Ungámé Komoly Judit: A tanító személyiségének pedagógiai-pszichológiai vizsgálata.Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

9293

m~nkaformákat (frontális, differenciált, csoporto, egyéni munka), vala-mmt ezeket koordinálja az időre, a tanulási módszerekre és a taneszkö-zökre való tekintettel. Az időbeni tagolódás szerint megkülönbözte-tünk óra eleji, óra végi, óra közbeni szervezést. Az óra közbeni szerve-zés az egyes tanulási szakaszokban a tanulás feltételeinek megteremté-sét, valamint a szimultán (egyidejűleg folyó) tevékenységek koordinálá-sát jelenti.

Az a tény, hogy programunkban a tanítási órákon több, általábanöt-hat tevékenység folyik, azt feltételezi, hogy a tevékenységek váltása(az előző lezárása és egy új elkezdése) gyors tempóban történjék. Ez apedagógustól azt kívánja, hogy az óra közbeni szervezési jellegű utasí-tásait röviden, pontosan, egyértelműen fogalmazza meg, s mindig ellen-őrizze azok végrehajtását. A tanulóktól pedig azt kívánja, hogy miha-marabb ismerjék meg, miként kell a különböző tevékenységek végzésé-hez előkészülni, hogyan kell rájuk beállítódni.

A fentiek jelentőségét növeli az, hogy programunkban leggyakrab-ban nem frontális, hanem differenciált munkaformában folyik a tanu-lás, illetve a tanulásirányítás. Ez a szervezési feladatokat tovább nehezí-ti, hiszen a pedagógusnak szimultán, egyidejű tevékenységeket kellszerveznie. Azaz:

1. közvetlenül irányított tevékenységeket,2. önálló tanulói tevékenységeket és3. közvetett irányítású tanulói tevékenységeket.Tapasztalataink szerint a differenciált tanulásirányítás az 1. osztály

első hónapjában már elképzelhető, sőt szükséges is elkezdeni. Mielőttazonban feltételeiről szólnánk, nézzük meg, mit is jelent a differenciá-lás! ~

A differenciálás a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehe-tővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbségekfigyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit.Ennek érdekében viszonylag homogén csoportokba sorolja a tanítvá-n~ait, .arra való tekintettel, hogyafejlesztendő képességek szempontjá-b?l, ~llyen felk~szültségűek. A differenciált tanítás akkor fejlesztő, hakizárja a tanulok merev csoportokba sorolását.

A differenciálás feltételei:aj Az első és legfontosabb feltétel az, hogy a pedagógus alakítsa ki

tanítványaiban a munkafegyelmet, vagyis azt, hogy legyenek ,

képesek a megértett feladatokat önállóan megoldani, eközben állí-tödjanak be arra, hogy nem kaphatnak azonnali mege~ősítést, haegy feladattal elkészültek.

b) A közvetlen feladatmegoldások során halk tónusban beszéljen a pe-dagógus, és a tanulókat is ehhez szoktassuk, hogy az önállóan dol-gozó gyerekeket a hangos beszéd ne zavarja.

Döntés

Pedagógiai programcsomagunk gyakorlati megvalósítása pedagó gu-sainktól döntések sorozatát kívánja meg.

A szovjet és az amerikai pedagógiától már régóta nem idegen apedagógus tevékenység döntésközpontú megközelítése. A Szovjetunió-ban a vizsgálódások főként a tervezéssel kapcsolatos pedagógus dönté-sekre irányulnak, az amerikai kutatók viszont az oktatás, nevelés inter-aktív szakaszára, az óravezetésre koncentrálnak. A hazai pedagógus-kutatásban is kezd meghonosodni a döntési szemlélet, főként FalusIván munkássága nyomán. 8

.A magunk részéről ugyancsak erőfeszítéseket tettünk a pedagógusdöntéseinek leírására alkalmas terminológia kialakítására, figyelembevéve a döntéskutatás fogalom rendszerét is. A döntés valamely cél(célok) elérésére irányuló elhatározás, alternatív lehetőségek közöttiválasztás. A döntési problémahelyzetek az alábbi tulajdonságokkaljellemezhetők:

aj A döntéshozó (pedagógus) rendelkezik legalább két döntési alter-natívával, lehetőséggel;

bJ a döntésre vonatkozóan céljai vannak (vagy legalább egy céljavan);

cJ birtokol bizonyos információkat a lehetséges alternatívák mellet-ti döntése következményeiről.

A döntési folyamat mindig egy probléma megoldását jelenti. A dön-tést, ha nem rutin jellegű döntésről van szó, ~~apos döntés-előkészítés

8 Falus Iván: A pedagógus tevékenységének sajátosságai. Pedagógiai Szemle. 1979/12.1098. o.

94

•. c

előzi meg. Ennek további mozzanatait különíthetjük el. Ezeket egypéldán keresztűl mutatjuk be.

aj A döntési helyzet felismerése. Az 1. osztályban tanító pedagógusszeptember első napjaiban azt észleli, hogy két tanítványa már olvasgat,miközben könyveivel, munkafüzeteivel ismerkedik.

bJ Helyzetfelmérés. Információkat szerez a két gyerek valóságosolvasástudásáról. Meggyőződik arról, hogy mely betűket ismerik, sezeket milyen biztonsággal és gyorsasággal vonják össze, illetve hogyegyszerre hány betű összevonására képesek. A pedagógus a gyerekekolvasási teljesítményét magnón rögzíti.

c) Helyzetelemzés. A felmérés alapján megállapítja: részleges betűis-merettel rendelkeznek-e, vagy a teljes betűkészletet ismerik; milyenmértékben alakult ki olvasási automatizmusuk, vagyis mekkora nyelviegységek olvasására képesek: vannak-e olvasástechnikai hibáik, és haigen, milyenek (betűcsere, -tévesztés, újrakezdés, "mást olvasás").

dJ Célkitűzés, a célok meghatározása. A pedagógus a "Nyelvhaszná-lati tevékenységek indítási és fontossági rendje" c. táblázat és a tanításiprogram olvasástanításról szóló instrukciói alapján tudhatja, hogy1. osztályelső félévében az olvasás megtanítása az egyik leginkábbpreferált teendő. Ezért nyilván azt a célt tűzi ki, hogy a két gyerekhangos és néma olvasásának fejlesztését arról a szintről indítsa, ahol agyerekek éppen állnak, ugyanakkor maximálisan tekintettel lesz arrais, hogy az osztály többi tanulóját a nekik megfelelő tempóban fejlessze.

ej Alternatívák kidolgozása és értékelése. A fenti cél elérése két útonvalósulhat meg:

1. A pedagógus a tanítási órákon az olvasásra fordítható idő egyrészében az olvasni még nem tudó gyerekek tanulását irányítja, majda fennmaradó időben az olvasni már valamilyen szinten tudó kétgyereket fejleszti.

2. A második alternatíva szerint a pedagógus megtanít ja a két olvas-ni tudó gyereket az önálló feladatmegoldásra: a didaktikus szövegekolvasására és megértésére; a feladatmegoldásra biztosított idő gazdasá-gos kihasználására, problémát jelentő feladat esetén a gyors és pontoskérdezésre, továbbá arra, hogy feladatmegoldás közben nem mindigk~phatnak megerősítést. Miután mindezt elsajátítja a két gyerek, tehátkepessé válnak az önálló tanulásra, a pedagógus az osztályba járó többitanuló fejlesztésére fordíthatja energiáit és idejét a tanítási órákon.

95

1) A gondosan kimunkált döntéselőkészítés után következik a tulaj-donképpeni döntés, vagy is az alternatívák közti választás, ami a példánkszerint két alternatíva közti elhatározás.

A pedagógus döntések sorát hozza napi tevékenységének egymástóljól elkülönülő, egymást követő szakaszaiban: az óratervezéskor, azóravezetés során. Döntései mindkét szakaszban irányulhatnak a mikro-adaptációra, vagyis arra, hogy miként konkretizálja a pedagógiai prog-ramban javasolt tanulási folyamatokat osztályára és egyes tanítványai-ra. Ezenkívül gyakran dönt önmaga irányító tevékenységére, magatar-tására, stílusára vonatkozóan is.

A továbbiakban öt különféle felosztás szerint mutatjuk be a tanítás-ban lehetséges döntéstípusokat. Megadjuk a felosztás szempontját,értelmezzük az egyes döntésfajtákat, majd a pedagógus szempontjábólverbalizáljuk a döntési helyzetet.

A pedagógus döntéseit tipizálhatjuk irányultságuk szerint. Eszerintbeszélünk egy tanulóra irányuló és tanulócsoportra irányuló döntések-ről. (Példa az egy tanulóra irányuló döntésre: Elkezdjem-e a tanulóvala betűk vázoltatását, ha még a betűelemek vázolását is sok hibávalvégzi") Ilyen döntési problémákat old meg a pedagógus akkor is,amikor egy-egy tanulót átsorol egy másik haladási csoportba. (Példaa tanulócsoportra irányuló döntésre: Hogyan válasszam ki a kiscsopor-tos kommunikáció résztvevőit: milyen legyen a szorongó és a nem-szorongó gyerekek aránya?)

A bonyolultság tekintetében a döntések egyszerűek vagy bonyolultak.Egyszerű a döntés, ha a pedagógus előtt csak egy döntési cél van.(Példa: a tanítási órán azt észlelem, hogy a gyerekek figyelme lankad.Ebben a·helyzetben úgy látom, mindenképpen pihentetnem kell őket.Mit tegyek?) Több döntési cél esetén bonyolult a döntés. (Példa: Egyet-len feladat megoldásával egyszerre több tevékenységet, normát kivánokgyakoroltatni: a hangos olvasást, a helyes hangsúlyozást, a helyesidőtartamot, a hangkapcsolatok ejtését. Milyen feladatot válassz ak,tervezzek?)

Megkülönböztethetjük még az előre várt és az előre nem várt, az ún.explicit és implicit döntéseket. Az explicit (kifejtett) döntések a pedagó-gus szándékai ból adódó tervezett, tudatos döntések. (Példa: Mennyiidőt fordítsak a vers megtanÍtására?) Az explicit döntésekhez sorolandóvalamennyi, a tervezéskor jelentkező döntési probléma, sőt körültekin-

96

tő tervezés esetén az óravezetés legtöbb döntési problémája is explicit.Az implicit (rejtett) döntések nem a pedagógus szándékaiból, hanem apedagógiai folyamat más tényezőjének állapotából elkerülhetetlenülkövetkeznek. Vagyis a pedagógus azért dönt, mert kell. (Példák: Mittegyek? Váratlanul jött az áramszünet, éppen hogy bekapcsoltam adiavetítőt. Vagy: az egyik gyerek végigbohóckodja a mimetikus játékot.Beavatkozzam-e'i) Ezek a döntési problémák mindig az óravezetésfolyamatában jelentkeznek.

A döntések végeredményük szempontjából biztosak vagy bizonytala-nok. Biztos döntés esetén a pedagógus alternatíva-választása határozzameg a döntés végeredményét. (Példa: Milyen módot válasszak a gyere-kek helyesírásának ellenőrzésére, ha az a célom, hogy minden gyerekmunkájáról pontos képem alakuljon ki? Az önellenőrzést alkalmaz-zam-e vagy szedj em be a füzetet?) Bizonytalan döntési problémákesetén a döntés végeredménye gyengén valószÍnűsÍthető, vagyis bár-mely alternatíva mellett dönt is a pedagógus, nem lehet biztos a vég-eredményben. Csak azt segíti, hogy az általa választott alternatívavalószínű, hogy jobb, eredményesebb, mint a másik, a többi. (Példa:Differenciált munkát tervezek. Erre az óraszakaszra egyetlen, de hosz-szabb ideig tartó feladatot, vagy több, rövidebb idő alatt megoldhatófeladatot tervezzek-e az önállóan dolgozó gyerekeknek, hogy munkáju-kat félbeszakíthassák az utána következő közös légzőgyakorlat idejé-re?)

A döntések feloszthatók a választott alternatíva eredetisége szem-pontjából. Így megkülönböztethetünk rutin és alkotó döntéseket. A ru-tin döntések rendszerint ismétlődőek. (Példa: A betűösszevonás melyikrészletezettségű algoritmusa szerint olvastassam X tanulót?) Az alkotódöntések nem ismétlődő, újszerű problémákra vonatkoznak. (Példa:Milyen magatartással reagálnak majd a tanulók a szövegalkotás céljá-ból meghallgatott zörejsorozat egyik részletére, amely hosszas horko-lással kezdődik. Mit tegyek?) Az átlagtól eltérő, nagyon hátrányoshelyzetű, nagyon tehetséges vagy az ún. nehezen nevelhető tanulókteremtenek alkotó döntési helyzeteket.

A pedagógusnak, amikor tervez, a következő kérdéseket kell felten-nie:

- Az adott döntési helyzet egy tanuló ra vonatkozik, vagy a tanulóknagyobb csoportjára, esetleg az egész osztályra?

97

II

- Az adott döntés kapcsán egy vagy több célt old meg, azaz döntéseiegyszerűek vagy bonyolultak lesznek-e?

- Döntései végeredményének szempontjából mennyi a kiszámítha-tóan biztos, mennyi a csak valószínűsíthető, azaz bizonytalan döntés.

- Végül: mennyi az órán várható problémák köre, mennyi explicitdöntésre kell felkészülnie.

Felmerül a kérdés, segíthető-e a pedagógusnak mint döntéshozónaka munkája, állnak-e rendelkezésre olyan segédletek melyek megkönnyí-tik döntéseit. Kötetünk két ilyen segédletet bocsát rendelkezésre:a tanítási eljárásokat, valamint az orvosi gyakorlatban bevált, annakmintájára általunk is elkészített esetleírást. Ezek a könyv végén levőFüggelékben találhatók.

Feladatadás

A feladatadás az óratervezés során kiválasztott vagy megfogalmazottfeladatok közlését jelenti a tanítási órán. Olyan információk közvetíté-sét foglalja magában, amelyek éppen szükségesek és elégségesek atanulók számára valamely tevékenység elvégzéséhez. E megszorításbólkövetkezik, hogyafeladatadás másképp jelenik meg a különbözőtevékenységek tanításakor, de eltérő az egyes tevékenységek, feladattí-pusok begyakorlottságának mértékében is.

A tanulási program megvalósítása során a gyerekek a megoldandófeladatok legnagyobb részét írásban kapják (pl. néma olvasás, szőveg-elemzés, nyelvtani, irodalmi ismeretek gyakorlása), míg a többit szóbanközli a pedagógus (pl. helyesejtés, versmondás, mimetikus játék, nem-verbális kommunikációs gyakorlat, szövegalkotás, gyorsolvasás).

A feladatok, akár szóbeliek, akár írásbeliek, lényegileg didaktikusszövegek. Tapasztalatunk szerint e didaktikus szövegek megértését istanítani kell. Ugyanis a gyerekek sokszor azért nem tudnak megbirkóz-ni a feladat szövegével, mert nem értik a feladatba sűrített tárgyinfor-mációt, vagy nem ismerik, nem értik az elvégzendő műveletet.

98

Ellenőrzés

~z el~e.nőrzés a p,edag~gusnak az a tevékenysége, amellyel felméri,regisztrálja a tanulok teljesítményét. Nélkülözhetetlen feltétele a to-vá~.bhaladásnak: vis,szaje.lentés arról, hogy az osztály egésze, és azonbelul az egyes tanulok milyen felkészültséggel rendelkeznek a tovább-haladáshoz.

Programunkban minden tanítási órán többször kerül sor ellenőrzés-re, és ez a tanulók minden teljesítményére kiterjed. Rendkívül nagy aszerepe programunkban az önellenőrzésnek. Ez a teljesítmények ellen-őrzésének az a módja, amelynek során a tanuló önmaga győződik meg- leggyakrabban a jó megoldáshoz való hasonlítás alapján - tanulásaeredményességéről, maga bírálja el teljesítményének helyességét, illetvehibáit.

A továbbiakban azt írjuk le, hogya tanulók feladatmegoldásánakellenőrzésében milyen lehetőségei vannak a pedagógusnak.

a) Szóban elhangzó vagy mozgásos választ igénylő feladatok.E felada-tok esetén nincs mód az önellenőrzésre, ezeket csak a pedagógus ellen-őrizheti. Sőt az is jellemző, hogy a pedagógus ellenőrző és értékelőtevékenysége nem különíthető el. Az a körülmény, hogy egyszerre csakegy gyerek válaszol (pl. elmond egy verset, bemutat egy kifejező mozdu-latot, fintort) vagy egyszerre több, akár az egész osztály (pl. artikulációsgyakorlatot végeznek, nem verbális gyakorlat közben ugyanazt a cse-lekvést mutatják be), eleve meghatározza, hogy a pedagógus ellenőrzé-se és értékelése személyre szóló-e, vagy a tanulócsoport, illetve az egészosztály együttesen nyújtott teljesítményére irányul-eo

b) Rögzített válaszadást tételező feladatok. Az e típusba sorolhatófeladatokat ellenőrizheti a pedagógus is, de mód van arra is, hogyatanulók maguk minősítsék teljesítményüket. Mint már említettük,pr.ogramunk szempontjából az a helyes és követendő, hogya tanulókmInden lehetséges esetben végezzenek önellenőrzést.

Értékelés

Az értékelés az egész tanulási folyamat során bármikor és bármelyterületen nyert információk feldolgozását, a tanulók teljesítményénekés magatartásának a megerősítését, illetve korrigálását célozza.

A tanítás és tanulás folyamatában betöltött szerepe szerint az értéke-lés kétféle lehet: formatív és szummatív. A formatív értékelést formáló-segítő, a szummatív értékelést lezáró-összegező értékelésnek is neve-zik. 9 A tanulók félévenkénti, ún. szummatív értékeléséhez szintezettkövetelménysor áll rendelkezésre.

A formatív értékeléskor a tanulók aktuális tudását értékeljük. Eztkét oldalról közelíthetjük meg. Ha a tanulók személyisége felől nézzük,akkor az értéke lés feladata az lesz, hogy motiválja, serkentse, biztassa,segítse, jutalmazza, elmarasztalja, esetleg büntesse őket az optimálistanulás érdekében. Ebben az esetben értékelnünk kell minden teljesít-ményt, a részteljesítményeket, de a .mem-teljesitrnényeker'' is. Ha az évvégi követelmények felől közelítünk a gyerek aktuális teljesítményéhez,akkor az értékeléskor csupán a valóságos teljesítményeit vehetjük figye-lembe.

Programunkban a tanulók nagyon sok feladatot oldanak meg, störekvésünk, hogyafeladatok megoldását mielőbb sikerként éljék át.Ezért a legkisebb eredményesetén is dicsérünk, buzdítunk. Az időbenés a tananyagban haladva azonban dicséret csak egyre nagyobb teljesít-ményekért jár.

II,

II

1

A tanítás munkaszakaszai

Az egymástól jól elkülöníthető tanítási munkaszakaszok: a tervezés,az óravezetés és az óraelemzés. A többször emlegetett mikro adaptációe munkaszakaszokban valósul meg.

9Báthory Zoltán: A pedagógiai értéke lés és annak tantervi alkalmazása. Magyar Pedagó-gia, 1978/2. 201-202. o.

100

Tervezés

~ ~erve~é~ a tanítói ~evék~nységnek az a fázisa, amelynek során atamto a rábízott tanulok fejlődese és fejlesztése érdekében tanulmá-?yo~.za, ele~zi hosszú, k~zép- és ~övid távra tantervünk cél-, tananyag-es kovetelmenyrendszeret, valammt a megvalósításához rendelkezésrebocsátott tanítási programot és taneszközegyüttest.

A tervezés fá~isát a gyakorlati megvalósulás szempontjából háromszakaszra tagoljuk. Ezek: a hosszú távú tervezés, az óratervezés ésfelkészülés az óra vezetésre. '

A hosszú távú tervezés érdekében a pedagógus az alábbiakat teheti:aj megismeri a program cél-, tananyag- és követelményrendszerét és

tanítási programját;b) tanulmányozza a program tanításához szükséges és kívánatos

gyermekszemléletet és nevelési stílust·c) számba veszi és fejleszti pedagógiai képességeit. .~~ órater;ezés olyan döntések sorozata, melynek során a pedagógus

~ kove~elme~yek, valamint a tanítási programban leírt folyamatoklsmeret~~e?, .IlI~tve a tanuI?k aktuális tudásának elemzése után egyet-len ..ta?ltasl orara meghatarozza saját és a tanulók feladatait. Azazeldönti, hogy

1. milyen munkaformában folyik majd a tanulás'2. milyen tevékenységeket végeztet az órán; ,3. ezek időben hogyan követik egymást;4. mennyi ideig tart egy tevékenység;5: a tevékenységekhez milyen feladatokat választ, illetve állít össze,

tehat mely taneszközöket használtatja;6. milyen oktatástechnikai eszközre lesz szüksége; I

7. hogyan ellenőrzi és értékeli a tanulók munkáját;8. végül, ha indokoltnak véli, tervét óravázlatban rögzíti.Az óratervezéshez az alábbi tanítási segédletek állnak rendelkezésre.1. I~?terv: Az id?terv heti bontásban tartalmazza a tanulókkal végez-

t~tendo tevekenysegeket. A tevékenységek mellett a taneszközök fel-~untet~sév~l, ~el;::etekalkalmazásával adja meg az elvégzendő feladato-at. Ke~faj~a Idotervet bocsátunk a pedagógus rendelkezésére. Az egyik

a tanulok atlagos haladási tempóját veszi figyelembe, a másik a lassan

101

haladók tempójához igazodik. Ez a késleltetett időterv természetesennem redukálja a tananyagot, pusztán azokat a gyerekeket veszi figye-lembe, akik fejletlenebb iskolakészültséggel léptek az 1. osztályba, sezért átmenetileg nem képesek társaikkal együtt haladni.

2. Nyelvhasználati tevékenységek indítási és fontossági rendje. E se-gédlet a tanítási teendők olyan táblázatos áttekintését tartalmazza,amelyben függőlegesen következnek sorra a tanítandó nyelvhasználatitevékenységek. Vízszintesen a tanév hónapjai láthatók. A vízszintesselpárhuzamosan futó tevékenységszalagokról leolvasható, melyik hó-napban kb. mikor indíthat juk az adott tevékenység tanulását. A szala-gok kipontozott része azt jelenti, hogy az adott tevékenység tanításamég nem kezdődött el, vagy már befejeződött. Csupa nagybetüveljelöltük azokat a tevékenységeket, amelyeket az adott időszakban(egyik vagy másik félévben, vagy az egész tanév során) kiemeltenfontosnak tartunk. Ezeknek a tanítására, gyakoroltatására kell ugyanisa legtöbb időt fordítani.

3. Óramodellek. Óramodelljeink mintájára sok-sok konkrét óraterv(óravázlat) készíthető. Ezek a modellek ugyanis csak tevékenységeket,és nem feladatokat tartalmaznak. A tevékenységek mellett mindenmodell feltünteti a tevékenység végzésére javasolt időt is. Egy-egymodell három különböző szempontnak felel meg.

a) Az adott óra lehet új tananyagot bevezető, vagy gyakorló.(A mindenkori új tananyagot arról lehet felismerni, hogy azt dőltbetűvel írtuk. Új tananyagnak számít pl. minden újonnan vázolandóbetű, minden újonnan elolvasandó vers vagy ismeretterjesztő szöveg.)

b) A domináhs (legtöbb ideig, intenzíven végzett) tevékenység sze-rint egy óra lehet: olvasás és önművelés; írás és helyesírás; anyanyelvis-meret; beszédművelés; fogalmazás vagy irodalom jellegű óra.

e) Végül a választott munkaformák szerint az óramodell frontálisvagy differenciált osztálymunkára épülhet.

E szempontok alapján minden óramodell más-más címet kapott.Végezetül a modellek két sajátosságára irányít juk még a figyelmet.

1. Érdemes bármelyiket tanulmányozni abból a szempontból, hogy azidőben egymást követő tevékenységek miként veszik figyelembe a tevé-kenységekben rejlő motiváló hatásokat. 2. Segítséget adnak továbbá adifferenciált osztálymunka megtervezéséhez is azáltal, hogy feltüntetik,mikor melyik csoportnak ad feladatot a pedagógus. (Ezt egy P betű

102

- q

je.~öli, s zá~ój.el,be~ olvashatjuk azt is, hogy feladatot ad csupán, és nemkőzvetlenűl iránvjjj Továbbá az is kihámozható belőlük lvik _t " ".. ..,. ' me yl csoP?r ot iranyitja kozvetlenul, es az IS, hogy velük milyen tevékenységetvegeztet.

4. Ór~vázlat. Megjegyezzük, kész óravázlatot nem azért adunk, hogya pedag~gu~o~ h~sonlo :.agy ugyanilyen formátumú, kifejlettségű váz-latban rögzítsék oratervuket. Ezek részben a szervezés, a feladatadásaz ellenőrzés tervezhetőségét és a tervezés módj át illusztrálja k. tová bb :. it ad ' ,ova a~mtat a nak a harom csoportban történő tanulásirányítás megtervezé-sehez.

Az óratervezés menete

1. A: tanu~ó~ (ta~ulócsoportok) aktuális tudásának ismeretében a~ed~gogu,s kiválasztja az órán végzendő tevékenységeket, azaz dönt az?ra jellegerői (olvasás és önművelés, írás és helyesírás, beszédművelésIrodalom stb.), s arról, hogy új tananyagot tanít-e vagy sem. '

, 2." A "Ny~l:hasz?álati tevékenységek indítási és fontossági rendje"Cl!?~ te~vezesl seg~dl~tben megnézi, hogya tervezett tevékenységekkozul rmt lehet majd intenzíven végeztet ni.

3. Eld~nti, mil~en munkaformát választ, s hogy az egyes tanulócso-portok mtl~en te;ekenységeket, milyen sorrendben, mennyi ideig végez-nek. (Tu~aj,?onkeppe~ ebben a fázisban választ az óramodellek közül.)

4. ~Z ldo,terv alapjan az egyes csoportok tevékenységéhez feladato-kat :.a~~szt vagy tervez, ezáltal dönt a taneszközök és audiovizuáliseszcözők szükségességéről.

,5,. Megtervezi, :nilyen, szervezési jellegű feladatokat kell majd megol-dsnia ~z .ora eleje.n, az ora közbeni feladatadáskor és az óra végén." 6: Végiggondolja, milyen módon és az óra melyik szakaszában ellen-OlZI az e~yes tanulócsoportok feladatmegoldásait. Felkészül arra is, mitf~ tenni, ha a gyerekek előre sejthető típushibát követnek el.

103

Felkészülés az óravezetésre

Az óraterv elkészülte után a pedagógusnak fel kell készülnie azeltervezett óra vezetésére. Ez a következőket jelenti:

1. Tanulmányoznia kell a feladatgyűjteményekben az összetett,hosszabb terjedelmű instrukciókat, s fel kell készülnie ezeknek mintdidaktikus szövegeknek esetleges értelmezésére.

2. Az általunk elkészített tanítási eljárások közül érdemes tanulmá-nyoznia azokat, amelyek olyan tevékenységek tanítását mutatják be alehetséges problémák és döntések szempontjából, amelyek a tervezettórán előfordulnak, s amelyekben maga is bizonytalan.

3. Célszerű, ha elvégzi a tanulókkal megoldandó feladatokat.4. Végig kell gondolnia a tervezett külső motiváció kivitelezésének

módját.5. Ha a tervezett órán verset tanít, verset vagy mesét olvas fel, úgy

előzetesen fel kell készülnie az élményszerű, szép előadásra.6. Ellenőriznie kell az oktatástechnikai eszközök működőképességét,

az audiovizuális taneszközök állapotát.

Óravezetés

Az óravezetés a tanító osztály- és órakeretben folytatott olyan tevé-kenysége, amelynek során az előzetesen elkészített óratervét realizilja,azaz a tanulókkal személyközi kommunikációs viszonyban dönté-eksorozatát hozza és biztosítja a tanulás feltételeit, összehangolja a tam-lási folyamatokat, 'ellenőrzi a tanulók aktuális teljesítményét, értéleliazokat, és szakadatlanul ügyel a kedvező tanulási légkör meglétée.A következőkben az óravezetésnek csak azokat a körülményeit teknt-jük át, amelyeket eddig a tanulásirányítás szakaszai (a motiválás atanulásszervezés, a döntés, a feladatadás, az ellenőrzés, az értékels)címen nem írtunk le.

Az óraterv realizálása az óratervben felvett feladatok megoldáátjelenti 45' -es időkeretben. A realizálást akadályozhatják, zavathatik

104

a tanulók, a pedagógus és a külső körülmények is. A tanulók azzal,hogy nem értik a feladatot, vagy elfáradnak, vagy nem kellően motivál-tak. Maga a tanító is lehet a realizációs folyamatban akadály, azáltalpl. hogy nem tud biztonságosan, megfelelő szövegezésben feladatotadni, vagy bizonytalan a feladatmegoldások helyességének megítélésé-ben, vagy nem tud koncentrálni, nem tudja figyelmét megosztani stb.A fentiek mellett zavarhatja a realizációt külső tényező is: pl. erős zaj,kedvezőtlen időjárás stb.

Az óravezetés lényege: erőfeszítés a megtervezett óra kivitelezésére,illetve e kivitelezést zavaró tényezők elhárítására, kiiktatására vagykompenzálására. A mondottak ellenére leszögezzük, hogya jó óratervcsak egyik feltétele a sikeres óravezetésnek. A másik feltétel maga apedagógus: tudása és ezzel egyenrangúan pedagógiai képességei ésbeállítódása. Az óravezetés során nemcsak az óra tervet realizáljuk,nemcsak az akadályozó tényezőket hárít juk el, hanem a tanulók aktuá-lis teljesítménye alapján szabályozást, ellenőrzést, értékelést is végzünk.Igaz, ez csak részben tervezhető. Nem tervezhető minden egyes tanuló-ra vonatkoztatva a feladatteljesítés mennyisége és minősége. Ezt isfigyelembe véve belátható, hogy az óratervezés az óraterv realizálását,implicit (rejtett) döntések meghozatalát jelenti a zavaró tényezők kiik-tatása, valamint a tanulók aktuális teljesítményének szabályozása érde-kében.

Az eddigiekben leírtak konkrétabbá tétele érdekében közöljük egyvalóságosan lezajlott óra menetét. Megadjuk az óra leírását, amelybenarra helyezzük a hangsúlyt, hogy kimutassuk a terv (az óravázlat) ésaz óra valódi lefolyása (a megvalósulás) közötti különbséget, különöstekintettel az implicit döntési helyzetekre. Egy elsőosztályos anyanyelvióráról lesz szó, november második hetében. Közöljük a tanító óraváz-latát, majd a jó összehasonlíthatóság érdekében hasonló technikávalleírva a valódi óra menetét. Az lDl> ID2 stb. jelek az implicit döntések-re utalnak, amiket a terv és a megvalósulás összehasonlítása közbenkülön elemzünk.

105

II Tervezett 1. csoport 2. csoportI

3. csoportidő

0-1.' Óra eleji szervezés1-2.' Versmondás közösen a tanulók kívánsága alapján2-5.' Artikulációs gyakorlatok5-8.' Gyorsolvasást előkészítő gyakorlatok8-13.' Hangsúlygyakorlatok

13-15.' Légzőgyakorlatok

15-25.' P feladatadás:P feladatadás:

szóképek és tárgy-újságból ismert szóré-

képek összepárosí-szek, szavak, szókap-

tásacsolatok keresése

p feladatadás:mondatok olvasása atábláról helyesejtésseiP feladatmegoldás(közvetlen irányítás)

P ellenőrzésP ellenőrzés

P ellenőrzés

25-40.' Az u betű vázolása

40-45.' Néma olvasás az olvasókönyvből

Megjegyzés: A P azt jelenti, hogy a pedagógus melyik csoportot irányítja.

Az óra 1. percét az óra eleji szervezés töltötte ki. Ez a tervnekmegfelelően zajlott le. A második szakaszban a tanulók a kívánsá~uk-nak megfelelő verset mondták el. Az általuk választott vers enne:Szarka, szarka ... A tanító a versmondás után implicit döntési helyzetbekerűlt (ID ) a tanulóknak annyira tetszett a közös versmondás, hogykérték: hadd ismételhessék meg. A tanító beleegyezett, és a tanulók mégegyszer elmondták a verset. Ez 1 perc csúszást eredményezett, a tevé-kenység a 1-3. percig tartott a tervezett 1-2. perc helyett.

Az artikulációs gyakorlatok következtek. Minden az elgondolt mó-don folyt le a tervezett idő alatt. Így az 1 perces csúszás megmaradt.Terv: 2-5. perc, a valóság: 3-6. perc. , "" "

Az óra következő szakaszában a tanulók gyorsolvasast előkészítö

106

••••

Valóságos 1. csoport 1 2. csoportI

3. csoportidő

0-1.' Óra eleji szervezés1-3.' Versmondás közösen a tanulók kívánsága alapján lDl3-6.' Artikulációs gyakorlatok6-10.' Gyorsolvasást előkészítő gyakorlatok ID2

10-16.' Hangsúlygyakorlatok ID316-18.' Légzőgyakorlatok

18-31.' P feladatadás:P feladatadás:

szóképek és tárgy-újságból ismert szóré-képek összepárosí-szek, szavak, szókap-tása

csolatok kereséseP feladatadás:mondatok olvasása atábláról helyesejtéssei

P segítés ID4P a feladatmegoldásfolytatása

P segítés ID 5

P ellenőrzésP ellenőrzés

P ellenőrzés

31-45.' Az u betű vázolása ID6

gyakorlatokat végeztek. A tevékenység időzítése a terv szerint 5-8.perc, amiből az órán 6-10. perc lett. További 1 perces csúszás tehát,aminek az oka egy implicit döntési helyzet (lDz). A következőről vanszó: egy igen gyengén teljesítő tanuló vállalkozott az egyik részfeladatmegoldására, és egészen képtelen megoldást produkált. (Helyes válasz:"az a hang", míg ő azt mondta: "űrhajó".) Az osztály harsány nevetés-ben tört ki. A tanító leintette a csúfolódó nevetést, és elmagyarázta,hogy egymás rossz feladatmegoldását nem szabad kinevetni. A tévesztőtanuló ennek ellenére megszégyenülve érezte magát.

Hangsúlygyakorlatok következtek. A tervezett idő erre a 8-13. percvolt, a megvalósulás pedig a 10-16. perc lett. Ismét egyperces csúszástehát! Ez abból adódott, hogyafeladatok végzése közben teljesen

107

szétzilálódott az osztály. Újból implicit döntési helyzet (ID3)' A tanítórendet teremtett. Fölidéztette a hangsúlygyakorlatok végzésének külsőfeltételeit, majd a rendetlenkedő tanulók közelébe állva ellenőrizte azújbóli utasítás végrehajtását.

A légzőgyakorlatok 3 perces csúszással, de a tervezett idő alatt ésmódon folytak le. Terv: a 13-15. perc, a valóság: a 16-18. perc.

A tanulók csoportokban dolgoztak tovább. Elsőként a 3. csoportkapott munkát. Ide egyetlen tanuló tartozott. Neki szóképeket kelletta megfelelő tárgyképekkel párosítania. Ezután az 1. csoport tanulói (4gyerek) kapták meg feladatukat. Nekik a kézhez kapott újságban azáltaluk ismerős szórészeket, szavakat, szókapcsolatokat kellett aláhúz-niuk. Utolsóként a 2. csoport került sorra. Ők a tanító közvetlenirányításával, a táblára írt, ismerős szavak ból álló mondatokat olvas-ták fel helyesejtésseI. A feladatadások 3 perces késéssel, de atervezettekszerint zajlottak le. Az óra 23. percében a tanító - miközben a 2.csoporttal foglalkozott - újabb implicit döntési helyzetbe került (ID4)'Láttá, hogy az egyetlen 3. csoportos tanuló jóllehet már 5 perce meg-kapta a feladatát, semmit sem tud kezdeni a szó- és tárgyképekkel.A tanító döntött: magára hagyta a 2. csoportot, és segített a 3. csopor-tos tanulónak. A segítségnyújtás egy perc kiesést jelentett a 2. csoport-tal való foglalkozásból. Ugyanez a helyzet két perc múlva megismétlő-dött (ID 5)' A tanító ekkor ismét úgy döntött, hogy magára hagyja a2. csoportot, és segít a 3. csoportos tanulónak. Ez további 2 perccsúszást okozott. Az óra differenciált irányítású része a továbbiakbanzökkenőmentesen zajlott le a tervnek megfelelően. Az óra differenciáltrészére tervezett idő: a 15-25. perc, a megvalósulás: a 18-31. perc.

Az óra utolsó szakaszában a gyerekek az u betű vázolását tanultákés gyakorolták. A tanító itt is implicit döntési helyzetbe került (IDő),két tanulónak már ki volt töltve a vázolólapján az u betű oldala.A tanulók ezeket otthon töltötték ki, de a feladatmegoldások rosszakvoltak. A tanulók ezt nem tudván, önállóan hozzáláttak a következőbetű (t betű) vázolásához. A tanító közbeavatkozott: írólapon előír~anekik az u betűt különböző (a munkalappal megegyező) méretben, esezen vázoltak együtt a többiekkel.

Az osztály nem tudta befejezni a tanító által tervezett írásgyakorlato-kat, mert kicsöngettek. Az u betű vázolására tervezett idő: a 25--40. percvolt, a valóságban ebből a 41-45. perc lett. A tanító az utoisonak

108

tervezett tevékenységet (40--4~. perc: ~éma olv~sás az olvasókönyvből)idő hiányában nem tudta elvégeztetni a t~nulokkal. .... .

Láthatjuk, a bemutatott órán a pedagogus hatszor kerult l~phcltdöntési helyzetbe. Az implicit döntési helyzetek száma a valósagbannnél mindig több, de ezek egy részét a pedagógus vagy nem veszi észre,

~agy szándékoltan nem vesz r~la tudoT?ást. ~ermés,zetesen ez n~T??iba!Hiszen a pedagógus célja az oravezetes soran az oraterv reahzalasa azavaró körülmények kiiktatásával, illetve kompenzálás ával. Hogy azimplicit döntési helyzetekben mikor avatkozzon be, ezt több szempontmérlegelése után kell megállapítania: pl. hány gyerek tanulását zavarja,szakítja meg, ha egy tevékenységet leállít; milyen súlyú következményelesz a be nem avatkozásnak; az esetleges leállás mennyi időt veszigénybe, mennyire zavarja meg az óra tervezett menetét stb.

A továbbiakban két olyan óravezetési problémáról szólunk, amelyeka pedagógus felkészültségévei és beállítódásával függnek össze. Egysze-rűbben: azokról a feltételekről lesz szó, amelyeken egy-egy óra sikere- az esetleges jó óraterv ellenére - "áll vagy bukik".

A figyelemkoncentráció és a megosztott figyelem fejletlensége a leg-jobb óra tervet is meghiúsíthatja. Ha nincs meg a megfelelő figyelem-koncentráció, nem sikerülhet a tervezett feladatok pontos felidézése, azutasítások, értékelések egyértelmű megfogalmazása, szegényes lesz azönkontroll, a döntések lelassulnak. A megosztott figyelem hiánya ese-tén nem lehet szó a különböző tempóban haladó gyerekek tanulásánakkoordinálásáról, mert a pedagógus nem veszi észre, hogy kinek vantanulási nehézsége, ki van már készen, ki nem dolgozik, ki zavarja atársait. A megosztott figyelem hiánya miatt a tanító nem képes észre-venni az arcokon tükröződő unottságot, örömet, a tanulók egymáshozvaló érzelmi viszonyát, ezért csak arra reagál, ami nagyon feltűnő. Azérkező hatások között szelektálni nem tud, rosszul dönt, rosszul érté-kel. Egyszerűbben szólva: nem tudja megteremteni a kedvező tanulásilégkört.

Kedvező tanulási légkörön azt a pszichoszociális légkört értjük,amely a tanulótói munkafegyelmet követel, de biztosítja számára aderűt, a jókedvet, a félelemtől és szorongástól mentes tanulási kedvet,valamint azt, hogya tanuló a fáradtságát mindenkor tudja mozgás- ésjátékszükségletének kielégítésévei kompenzálni. A kedvező tanulásilégkörben a gyerek tanítójával állandó interaktív-kommunikatív vi-

109

szonyban lehet, nemcsak a verbális kommunikáció, hanem a tekintet-tartás, a mimika, a kedvezően alakítható térkőz révén is. Mindezekmegvalósulásának elemi feltétele, hogyatanulónak ne kelljen rejtettagressziót elszenvednie. Jól tudjuk, a rejtett agressziót a tanító - leg-tőbbszőr akarata ellenére - az ún. vokális kód révén juttatja kifejezésre.A tanítási óra keretében tőrténő tanulást a pedagógus szempontjábólakkor tartjuk kedvezőnek, ha a lelki egészséget is óvja az emberikultúra értékeinek elsajátítása mellett.

A tanulásszervezés, a feladatadás, az ellenőrzés, az értékelés verbáliskommunikáció révén tőrténik. Ennek formáit, nyelvileg lehetségesmegoldásait a tanítási program és a feladatgyűjtemények ajánlják.A kedvező tanulási légkőr elérését segítik még az alábbi szempontok:

- A pedagógusnak a gyerekekkel nyelvileg változato san és udvaria-san kell érintkeznie. Ezért kerülnie kell az ún. .Jcözlekedési" felszólítómódú kapcsolatfelvételt és szabályozást ("egyenesen ülsz, leteszed aceruzát").

- Ha a nevelő a 6-10 éveseket is már potenciálisan személyiségnektekinti, ez arra kötelezi, hogy tapintatos legyen intimebb élményvilágukés családi életük iránt.

- A nevelőnek alkalmaznia kell a nyelvi humor eszközeit. Az iróniátkerülnie kell!

Óraelemzés

A következőkben az órák megfigyeléséhez egy olyan szempontsortteszünk közzé, amely a kívülállókat elsődlegesen tények összegyűjtéséreorientálja, és ezzel óvja őket a felületes általánosítástói és az előítéletek-től.

Egy-egy órán végzett megfigyeléssel a tanuIókról a következő infor-mációk .szerezhetők: viselkedési, kommunikációs kultúrájuk; tanulásiszokásaik; munkafegyelmük, koncentrált és megosztott figyelmük, őn-ellenőrző képességük, az egyes tevékenységek végzéséhez szükségesszokásaik. Teljesítményüket füzetei kben, munkafüzeteikben, munkál-

110

tató könyveikben tanulmányozhatjuk. Versmondásukat, hangos olva-sásukat pedig magnószalagról.

A pedagógusról szerezhető információk: az egyes nyelvhasználatitevékenységekkel összefüggő szaktudományos (nyelvészeti, kommuni-kációs, irodalmi stb.) tudása; az egyes nyelvhasználati tevékenységektekintetében a tanulásirányítási algoritmusok elsajátítottsága, begya-korlottsága; verbális, metakommunikatív, szervező, figyelemmegosztó,figyelemkoncentráló, helyzetfelismerő és -elemző, valamint döntési ké-pességeinek fejlettsége; magatartása, nevelési stílusa, az önfegyelme, atűrőképessége, az empátiája, a tárgyilagosságra való hajlama, humorér-zéke, az irónia- és agressziómentessége, modorossága stb.

Csak szakszerűen és korrekt módon végzett óramegfigyelés alapjánvállalható egy-egy óra elemzése. Az óraelemzést gyakorlatunkbanproblémafeltárásként értelmezzük, tehát nem szűkítjük le az értéke-lésre.

Az elemzés azzal kezdődhet, hogy a megfigyelő, az elemzésre vállal-kozó sorra veszi a tanítási órán látott tevékenységeket. Majd ezek-köréből kiválasztja azokat, amelyeket jól oldottak meg a gyerekek,vagy szembetűnően hibásan. Ez uróbbirr'érteúdő, hogya tanulók azadott feladatot nem tudták elkészíteni, vagy felületesen oldották meg.

A tanulságos problémákat egyenként célszerű elemezni. Ennek kap-csán elemezhetők a megoldott tanulói feladatok, azok szövegezése,nehézségi foka, a megoldáshoz szükséges ismeretek mennyisége. Ele-mezhető a: feladat megoldásához adott instrukció (mind a szóbeli, mindaz írásos). Ha kudarccal végződött a feladatmegoldás, akkor feltevésekfogalmazhatók meg a kudarc valószínűsíthető okáról. Mivel a kudarcrendszerint a tanulásirányítás hibája (és nem a gyermeki képességekfogyatékossága), az elemzés további menetében a pedagógus felkészült-ségére, ,~l1~~s~x,iil t,éilJl,l;l,J~sjráI;lyításialgoritmusok begyakorlottságára,az esetleges tervezési hibára, a pedagógus képességeire vonatkozóanfogalmazható meg néhány ténykijelentés.

A fentebb bemutatott szempontsor jól alkalmazható önelemzésre is.A függelékben közöljük egy konkrét óra vázlatát és a megtartott óraelemzését. A pedagógus munkájának elemzése során arra törekedett,hagy feltárja a problémákat, és magyarázatot keressen rájuk.

111

Ill. A TANÍTÓ A NYELVI, IRODALMIÉS KOMMUNIKÁCIÓS NEVELÉSIPROGRAMBAN

A közel másfél évtized kutatómunkája igazolta, hogy e programotminden olyan pedagógus képes eredménnyel tanítani, aki nyitott, akitanulásra kész, aki hajlandó elsajátítani azt a tudást, azt a képesség-rendszert és azt a beállítódást, amely feltétele a nyelvi, irodalmi éskommunikációs program sikeres végzésének. Ez aztjelenti: új gyermek-szemléletre kell szert tenniük, s olyan szaktudományos (nyelvészeti,kommunikációelméleti, irodalomelméleti) tudást kell szerezniük, amittanulmányaik során nem sajátíthattak el. Ugyanakkor felismertük,hogy programunk a pedagógus szempontjából is fejlesztő program.Adatokkal (interjúkkal, kérdőívre adott válaszokkal) tudjuk igazolni,hogy pedagógusaink az önmegvalósítás, a megújulás lehetőségét isme-rik föl benne.

A tanítói szakmát a kívülállók alacsony presztízsünek tekintik. Ezta tanítók is jól tudják. Sőt azt is, hogy a tanítói pálya a pedagóguso~körében is aláértékelt, azon leegyszerűsítő logika alapján, hogy akikisiskolásokat tanít, annak alacsonyabb tudásszint is elegendő. Nemszükséges hozzá jól megalapozott tudományos tudás, nem szükségeshozzá a tudományos problémák iránti fogékonyság."? Ez azért alakul-hatott így, mert többen sokáig kétségbe vonták, hogy kisiskolásoknakis lehet a tudományt, pontosabban a tudomány alapjait tanulni, illetvetanítani.

A tanítók nagy része az elmúlt évtizedek során önállótlanná, gyámol-talanná vált. Közülük többen elhitték, hogy nem képesek önállóanproblémákat fölvetni, megfogalmazni. E jelenség nyilvánvaló oka,hogy már a tanítóképzőben megtanították nekik, hogy "a tanterv

IOZsolnai József: Tanítónak jó lesz? Köznevelés, 1973/28.

112 113

törvény", attól eltérrii nem lehet, ugyanakkor nem tanították meg őket,hogy rákérdezzenek: vajon azok a módszerek és normák, amelyekettőlük megkövetelnek, tudományosan igazoltak-e, megalapozottak-e,egyáltalán ésszerűek-e. Ha a képző ben nem tanulták meg, hogyan kelldolgokra, pedagógiai problémákra rákérdezni, az "életben" aligha ke-rülhetett erre sor, hisz ott elsősorban a konfliktust kerülő magatartástjutalmazzák.

Akár a többi pedagógus körében, sajátos módon alakult a siker ésa gyermekért vállalt felelősség ügye a tanítók körében is. Ha jó ered-ményt ér el egy-egy tanító, az kizárólag az ő érdeme. Ha nem, afelelősséget a gyerekre, a szülőre lehetett hárítani. Programunkban aztismerjük el korrekt tanítói magatartásnak és teljesítménynek, amely ajó eredményt nem sajátítja ki, ám a kudarcért önmagát teszi felelőssé,és a kudarcok elemzése révén igyekszik tökéletesíteni tudását, fejleszte-ni képességeit, hogy alkotó módon vehessen részt a programban.

A magunk részéről készek vagyunk a tanító napi munkáját alkotómunkának, sőt művészi jellegű alkotó munkának tekinteni, de csakakkor, ha ez a munka tudományosan megalapozott. Miért tartjuk atanítói munkát .művészi jellegűnek" is? Azért, mert a tanítás a művészitevékenységekhez hasonlóan ideális esetben olyan aktív, antropomorfi-záló tevékenység, amelyben a tanító önkifejezésére is mód kínálkozik.Ám a tanító munkáját mindenestől művészi tevékenységnek tekinteniegyszerüen túlzás.

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogya tanítói munka alkotómun-ka is. Hogy mennyiben, azt persze nemcsak az dönti el, hogy a tanítóaktív a tanítási folyamatban. Nem is az, hogy értékeket közvetít, hanemaz, hogy eközben milyen produktumot hoz létre. A gyakorlati pedagó-giai munka produktumai között elkülöníthetünk egyéni és közös pro-duktumokat. Az egyéni produktum kizárólag a pedagógus tevékenysé-gének a tárgyiasulása, pl. ilyen egy óravázlat, egy saját készítésű fel-adatlap, egy tudományos vagy publicisztikai írás stb. A közös produk-tum mindig a tanulóval (tanulókkal) közös. Ilyen produktum a tanulóbármely, a pedagógus irányításával született teljesítménye.

A pedagógusmunka produktumait a produkció minősége szerint isszámba lehet venni. Eszerint megkülönböztethetjük a rutinmunka ter-mékeit és az alkotásokat. Az alkotások mindig problémamegoldásokeredményei, olyan eredmények, amelyek valamely körben újak. A ru-

tinmunka termékei nem ilyenek, ezeknek semmilyen újdonság értékenincs.

Az alkotásoknak két szintje, két fajtája lehetséges: szubjektív alkotá-sok és minőségi alkotások. A szubjektív alkotások a rutinmunkávalszemben már alkotások, tehát problémák eredeti megoldásai, de csakszűk körben érvényesek, pl. az adott osztály vagy az adott iskolaszintjén, egyediségükön nemigen mutatnak túl. Ezzel ellentétben aminőségi alkotások egy egész kultúrkör (pl. Magyarország) számáraújak, azaz egy bizonyos körben általános érvényűek.l ' A fentiek szerinta pedagógusmunka - így a tanítói munka - produktumait az alábbitáblában helyezhetjük el:

A pedagógusmunka produktuma

Jellege Rutinmunka Szubjektív Minőségieredménye alkotás alkotás

Egyéni x x x

Közös x x x

Az egyéni rutinmunka eredményeit mindenki jól ismeri. Ezek nemmások, mint pl. az előre megadott időterv megfelelő részének kimásolá-sa óravázlat gyanánt, vagy a pedagógiai programcsomag egyszerűmegvalósítása, .Jetanítása". A szubjektív alkotások viszont messzeme-nően figyelembe veszik a tanulók, az osztály fejlettségi szintjét, a gyere-kek tanulási tempóját stb., s ahhoz alkalmazkodva, azt alakítva valósít-ják meg a fejlesztők által megtervezett és megszervezett pedagógiaifolyamatokat.

Programunk realizálása során a tanítónak az egyéni, minőségi alko-tások számos fajtájára kínálkozik lehetőség: az ötletek, a javaslatokleírásától az új taneszközök kifejlesztéséig. A pedagógiai gyakorlatbólkinövő szakmai publikációk és a tudományos munkák szintén idetartoznak. A közös, minőségi pedagógiai alkotásoknak számos feltételevan. A pedagógus szakmai és emberi kvalitásán túl a tanulók kivételes-sége, a jó iskolai körülmények, sőt még a jó családi környezet is.

II Magyari Beck István: Kísérlet a tudományos alkotás produktumának interdiszcipliná-ris meghatározására. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 33-55. o.

114 115

..•

Vajon az általunk kifejlesztett pedagógiai programcsomagot a taní-tók többsége rutinszerűen, a rutinmunkára jellemző egyediséggel való-sítja csak meg, vagy egyre többen jutnak el az egyéni, szubjektív alkotásszi~tj,~re?Mi az utóbbit sürgetjük. Ezért szorgalmazzuk és kérjük, hogytamtOI?k a programban való közreműködést úgy fogják föl, mint atudomanyosan megalapozott munkavégzés alkalmát, amely művészijellegű tevékenységet is biztosít számukra, mivel felkínálja az önkifeje-zés lehetőségét. Persze ez csak akkor valósul meg, ha az állandó tanulásés az önbecsülés mellé "a gyerek a törvény" jelszót fogadják el. Ezutóbbiként említett kívánalom kapcsán szólunk a tanító gyermekszem-léletéről és felelősségéről.

Programunk sikerre vitele nemcsak a tanító tudásától, képességeitőlfügg, hanem attól is, hogyan viszonyul a gyermekhez, milyen a gyer-mekszemlélete, a nevelési stílusa, a pedagógiai felelőssége. Koncepci-ónk azzal, hogya hátrányos helyzet felszámolását és a tehetséggondo-zást elsődleges feladatának tartja, a tanítónak parancsolóan írja elő,hogy napi munkáját a pedagógusetika normái szerint végezze. Pedagó-gusetika mint szaketika (szakmai etika) régóta létezik. Létezését sajnos,sokáig félreértették, leszűkítették a pedagógusok kötelező példaadásá-ra. Ezért kevésszer kérték számon a tanítón, hogy rendelkezik-e azok-kal a személyiségvonásokkal, amelyek feltételei annak, hogy egyáltalángyermekkel bánhasson, a szó etikai és nem szűk szakmai értelmében ..

Minden olyan szakmában, amely alkotó jellegű, amely nem tűri arutint, amely kezdeményezőképességet tételez fel, ahol az ún. "munkatárgya" maga az ember, ahol a munkatevékenység az emberekkel valóközvetlen kapcsolatban, a velük való közvetlen érintkezésben realizáló-dik, mégpedig olyan szituációban, amelyben a két fél között az egyenlő-ségés az egyenlőtlenség, az alá- és fölérendeltség tetten érhető, ott helyevan a fokozott felelősség fölvetésének.'? Nyilvánvaló: a pedagógusszakma ilyen. Ezért programunk gyakorlatában meg kellett fogalmaz-nunk a nevelői magatartás néhány szabályát és a tanítók kívánatosnev~l~.sistílusát. A kívánatos stílust az együttműködő (kooperatív)t~m~o,~~agatartásban láttuk. Felismertük ugyanis, hogy programunkcelkltuzese forog kockán, ha a tanítás folyamatában nem jön létreegyüttműködés a tanító és a gyerek között.

12Parkas Endre: Erkölcs, érték, nevelés. Tankőnyvkiadó, Budapest, 1980. 161.0.\

!I~I

A következőkben felvázoljuk, hogy programunk terjesztése soránmilyen problémákat, milyen negatí v vonásokat tapasztalunk. A legtipi-kusabb gond a gyerekek egy részével szembeni negatív beállítódás, anevelhetőségük megkérdőjelezése. Pedagógusaink egy része előítéletek-kel rendelkezik a cigány tanulókkal, a hátrányos helyzetűekkel szem-ben. Egy másik probléma: a gyermekek teljesítőképességének kétségbe-vonása. Többen nem hiszik el, hogy a gyerekek intellektuális és kreatívkapacitása egészen más, mint ahogyan azt tanulták vagy gondolták.Gyakran a "gügyögés pedagógiájá" -hoz folyamodnak, mindent agyon-magyaráznak. Nem tételezik fel, hogy a gyermekek rejtett, azaz látenstanulással sok mindent megtanultak már a szülőktől, a kortárscsoport-juktói és a tömegtájékoztatásból. Gyakori hiba még a szakmai felkészü-letlenségből származó türelmetlenség is. Még gyakoribb a gyermekkelszembeni rejtett agresszió, amely a hanghordozás ban, a tekintetben, amimikábanjut kifejezésre, de nagyon gyakran a modoros nyelvhaszná-latban is. Lényeges, hogy a személyi érintkezésben, az interakció egyen-lőségen alapuljon, kölcsönös kapcsolattá válj on. Kiiktatandó belőle agyermek lebecsülésének mindenfajta jele.

Programunk sürgetően fölveti a pedagógiai humanizmus és a peda-gógiai optimizmus kérdésének helyes értelmezését is. A pedagógiaihumanizmus lényege a tanuló személyiségének tisztelete, egyéniségénekmegbecsülése, függetlenül attól, hogy kinek a gyermeke, milyen szociá-lis háttérrel rendelkezik. Azt is valljuk, hogya gyermek tisztelete ésmegbecsülése nem vezethet elnéző, "lágy" szeretethez. Ezért hangsú-lyozzuk, hogy az együttműködés mellett mindig fontos a felelősségteljeskorlátozás is. Nem lehet humánus eljárás például az, hogya gyermeke-ket nem terheljük arányosan. De az sem, hogy egyes gyerekeket csaksikerben részeltetünk, másokat pedig csak kudarcban. A pedagógiaihumanizmus lényegét Szuhomlinszkij nyomán abban a figyelmességbenlátjuk, amely minden gyermekben képességeinek a maximumát akarjaa felszínre hozni.l ' Ezzel függ össze az optimizmus is, nevezetesen,hogy minden egészséges növendék idővel teljes értékű emberré nevelhe-tő. Úgy véljük, aki a tanulásirányításban az egyenlőség és a kölcsönösegyüttműködés elvét vallja, az aligha idéz elő nevelési ártalmat.

13Farkas Endre: Erkölcs, érték, nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. 162. o.

116 117

92

A tanító gyerekekkel szembeni beálIítódása

A tanítónak az egyes gyerekekhez való viszonya alapvető en háromfé-le lehet: pozitív (igenlő), ambivalens (kétértelmű) vagy előítéletes. Attólfüggően, hogya tanuló konkrét teljesítménye milyen, e háromféleviszonya teljesítményt elismerő "igen" és a teljesítményt kifogásoló"nem" magatartásra polarizálódik. Néhány példa a fentiek illusztrálá-sára:

A tanító Példák

beállí tódása magatartása

igen Örülök, hogy hibátlanul oldottadmeg a felada-tot.

pozitív (igenlő)nem Van néhány hiba a munkádban. Nézd át újból!

Biztosan ki tudod javítani egyedül is!

igen Úgy látszik, használt a tegnapi szidás! Haakarsz, tudsz! Ilyenkor szeretlek!

ambivalensnem Egyszer legyen jó hozzád az ember! Másodszor

már visszaélsz vele! Nem érdemelsz bizalmat!

igen Na, nem néztem ki belőled, hogy meg tudodcsinálni!

előítéletesnem Tudtam! Tudtam előre! Csak egyszer hagyjon

magadra az ember! Abból csak rossz sül ki!

A hátrányos helyzetű gyerekekkel szemben gyakori az ambivalensvagy az előítéletes viszony. E negatív beállítódások áthatják a pedagó-gus érzelmeit, gondolatait és viselkedését. Torzító lencse ként működ-nek, csökkentik a tanító fogékonyságát a gyerekek pozitív megnyilvá-nulásaira. ("Ezeknek? Nincs egy ép ötletük!") Ugyanakkor hozzájárul-nak ahhoz, hogy a pedagógus előítéleteinek hatására eltorzítva értel-mezze a tanulók viselkedését, teljesítményeit. ("Fogadok, hogy szándé-kosan tette! Ez akkor örül, ha a másiknak bajt okozhat!")

Az előítéletes, negatív beállítódás a gyerekek számára is érzékelhető-

vé válik, elsősorban a pedagógus nem nyelvi (nem verbális) kőzléseiben.Olyanokban, mint például a megvető tekintet, a lenéző fintor, a leki-csinylő ajakbiggyesztés, kézlegyintés, a durva érintés, a közömbösségetvagy éppenséggel agressziót kifejező hanghordozás, és még sorolhat-nánk tovább. Ezeket a jelzéseket a gyerekek - érzékenységüktől függő-en, akárcsak a felnőttek - előbb "veszik", mint a nyelvi (verbális)közléseket. A nem-verbális megnyilvánulások kevésbé tudatosak, ke-vésbé ellenőrizhetők. Elárulják a pedagógust, ha viselkedése nem hite-les azaz ha szavai és nem-verbális közlései közt ellentmondás van, .

(például: ha a gyerekre rá se nézve, unott hangon mondja: "Figyelek,mondd csak tovább!").

A hátránnyal küszködő gyerekek teljesítményében, viselkedésébenelőfordul az időszakos megtorpanás vagy visszaesés. A gyenge tanulóiteljesítmény észlelésekor az ambivalens vagy az előítéletes pedagógusszituatív magatartása könnyen fordul a "nem" irányába. Ez verbális ésnem-verbális közlései ben egyaránt megjelenik, és gátló an hat a gyermektovábbi teljesítményeire. A pedagógus a tanulók sikertelen teljesítmé-nyeit saját erőfeszítései kudarcaként, a tanuló nevelhetetlenségének,képezhetetlenségének újabb bizonyítékaként éli át ("Már ezerszer elma-gyaráztam, és mégse érti!"), s ez megerősíti kedvezőtlen beállítódását.Így termelődik újra az a negatív viszony, amely a gyerekekben hozzájá-rul a nevelési eredetű ártalmak kialakulásához (pl. szorongás, csökkentönbizalom, elutasító viszonyatanuláshoz stb.).

Mint az a fenti gondolatmenetből is kiderül, a pedagógus negatívbeállítódásának a hátrány újratermelésében is szerepe lehet. Ennekmegelőzésére a tanítónak meg kell vizsgálnia a gyerekekhez való visz~-nyát: nem előítéletes vagyambivalens-e? Amennyiben az, törekedm,ekell negatív beállítódásának leküzdésére, a pozitív, igenlő attitűd kiépí-tésére. Az igenlő beállítódáson belül természetesen éppúgy helye van ateljesítményt kifogásoló "nem" magatartásnak, mint a teljesítményelismerésére irányuló "igen" magatartásnak.

A tanító nevelési stílusa

A következőkben öt nevelési stílust mutatunk be - Ungárné KomolyJudit kutatásai alapján 14 - a tanulók viselkedésére tett hatásukkalösszefüggésben.

Az erőszakos (agresszív) pedagógus gyakran büntet, rágalmaz, agyermeket megalázza. Állandóan hangsúlyozza hatalmát ("Itt az lesz,amit én mondok!"), s ezzel kizárja a tanulói függetlenség és kezdemé-nyezés szinte minden lehetőségét. Az erőszakos pedagógus hatalmát agyerekek fenyegető veszélyként élik át. Veszélyérzetük annál nagyobb,minél kevesebb az önbecsülésük, valamint minél kevésbé érthető szá-mukra a konkrét helyzet. A hátrányos helyzetű gyerekek gyakran nemtudják pontosan értelmezni a fennálló szituációt, mert szociális, műve-lődési, nyelvhasználati tapasztalataik hiányosak. A sikertelen teljesit-ményeikre kapott negatív nevelői visszajelzések pedig csökkentik önbe-csülésüket. Így ők még fenyegetőbb, sok esetben meg sem érthetőveszélyként élik át az agresszív pedagógus hatalmát. A veszélyérzet atanulók részéről védekező akciókat szül, ezek a pedagógusban feszült-séget keltenek, s ez a feszültség újabb agresszió forrása. Az agresszívviselkedés nagyon jól tanulható, emellett átmenetileg hatékony is lehet.Ezért feltételezhető, hogy a sok nevelői agressziót elszenvedett gyerekekezt nagy eséllyel sajátítják el, és maguk is gyakran produkálják. Azagresszív pedagógus ezért időszakosan tehetetlenn é válhat.

A tehetetlen (inerciás) pedagógus passzív; így lemond a nevelés lehe-tőségéről. Mivel nem követel, a tanulók normasértő magatartása nemjelent kínzó élményt számára. A gyermeki személyiség tiszteletbentartása kizár nála minden korlátozást. A tehetetlen pedagógus a hibá-kat csak megállapítja vagy helyteleníti, a tanulót megérti. A konfliktus-helyzeteket nem tudja megoldani, ehelyett panaszkodik, megsértődik,de megoldást nem javasol. ("Már megint rendetlenkedtek, mindig szo-morúságot okoztok nekem. Hát szabad így viselkedni? Most mondjá-tok meg, mit csináljak veletek ilyenkor?") Mivel a tehetetlen pedagógushatása gyenge, a gyerekek magatartása fellazul. A tanulók akciói aka-

I••U ..ngame Komoly Judit: A tanító személyiségének pedagógiai-pszichológiai vizsgálata.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 182. o.

119

dályozzák a nevelő tevékenységét, s ez a pedagógus ban kellemetlen,bénító élményt, frusztrációt idéz elő. A frusztráció hatására a tehetetlenpedagógus agresszívvé válhat.

A korlátozó (restriktív) pedagógus tiltja a célkitűzéseit akadályozótanulói viselkedést. Ez szükségképpen utasításokban, parancsokban,határozott felszólításokban, büntetésekben, tiltásokban jelenik meg.Nem egyenlő a tanulók személyiségét károsító agresszióval, de a közö-nyös, hideg, érzelemmentes korlátozással sem. Mint alapmagatartás, anégy stílus bármelyikévei kiegészülve előfordulhat. A lehetséges kombi-nációk hatása különböző: a korlátozó komponens agresszióval páro-sulva az egyik legerősebben ható stílus. A leírásunkban most következőközömbös stílus sal kiegészülve viszont alig hat a tanulókra.

A közömbös (indifferens) nevelési stílus közönyös, hideg magatartástjelent, a pedagógus érzelmileg nem azonosul a gyerekkel. Nem érdeklika tanulók, mereven korlátozza őket, esetenként gúnnyal, iróniával is.("Ez a gyerek kiáll, és sürgősen ráteszi a kezét a szájára, nehogyvéletlenül is megszólaljon!") A közömbös nevelési stílus hatására agyerekek érdektelenek, passzívak lesznek. Megnyilvánulásaikban meg-jelenik a hidegség, a cinizmus, a sablonosság stb., mivel e stílus jegyeiis könnyen tanulhatók.- Az együttműködő (ko operatív) nevelési stílus alaptónusa a megértve

_ együttműködő, fejlesztő pedagógiai magatartás. Alapmotívuma nem akudarcok elkerülése, hanem a közös eredményekre való törekvés.A fejlesztést a tanulók aktuális teljesítményéből kiindulva kísérli meg,döntéseit, akcióit a gyerekek módosíthatják. Az együttműködő, illetveaz együttműködő és korlátozó nevelési stílusú pedagógus a hatás szem-pontjából ugyanúgy a legerősebbek közé sorolható, mint az erőszakosés korlátozó stílusú. A különbség a kettő közt azonban jelentős. Azegyüttműködő modellel könnyű azonosulni, mert ez a magatartás nemkelt a tanulóban félelmet, bizonytalanságot, az egyes helyzeteket érthe-tővé teszi, és növeli a gyermek önbecsülését ..

Mint az az eddigiekből is kiderült, a bemutatott öt stílus tisztán -feltételezhetően - nemigen fordul elő. A leggyakoribb kombinációk azosztály pedagógiai klímáj a, azaz a tanító és a tanulók közérzete szem-pontjából két csoportra oszthatók:

/

120

A pedagógiai klíma

pozitív negatív

A pedagógus együttműködő erőszakosnevelési korlátozó korlátozóstílusa

együttműködő erőszakostehetetlen tehetetlen

közömböskorlátozó\

\ X~ A rossz pszichés klíma csökkenti a pedagógiai hatást a hátrányos~elyzetű gyerekek nél éppúgy, mint a nem hátrányos helyzetű társaik-ntl, sőt az előbbieknél valószínűleg nagyobb mértékben. A hatékonynevelőmunka feltétele a pozitív pedagógiai klíma, s ezt leginkább azegyüttműködő és korlátozó nevelési stílus hozza létre.

A tanító tudása

A tanító tudását a szaktudományos és a pedagógiai tudás szempont-jából mutatjuk be az önművelés és az önképzés elősegítése érdekében.Külön szólunk az egyes ismeretrendszerekhez kapcsolódó képességekköréről.

A szaktudományos vagy az úgynevezett háttértudásra azért vanszüksége a tanítónak, hogy értse, milyen tudományos ismeretháttérhúzódik meg az adott tananyag mögött. Ez a tudás teszi lehetővészámára a taneszközökben feldolgozott tárgyinformációk értékelését,bővítését, ha szükséges, javítását, a tanítványok fejlettségéhez valóigazítását. A különböző tudományágakban, tudományszakokban valójártasság azonban mit sem ér, ha a pedagógus nem rendelkezik az egyesismeretkörökhöz kapcsolódó készségekkel, képességekkel. Hiszen hiá-ba ismeri a beszédtechnikát mint ismeretrendszert, ha nem fejlett abeszédhallása, ha nem tudja maga is pontosan elvégezni, bemutatni a

121

helyesejtési gyakorlatokat, ha nem vált szükségletévé és szokásává azigényes, jól artikulált beszéd.

A tanító pedagógiai tudásába beletartoznak mindazok az ismeretkö-rök, amelyek hozzájárulnak a tervezés, az óra vezetés és az óraelemzés,valamint a motiváció, a tanulás szervezés, a döntés, a feladatadás, azellenörzés, az értékelés stb. problémáinak megértéséhez. Megjegyezzük,hogya neveléseimélet, didaktika, pedagógiai pszichológia, gyermeklé-lektan, gyermek-szociálpszichológia stb. ismeretkörökön kívül segíthetia tanítót pl. a szervezés- és vezetéselmélet, de még a döntéselmélet is.

A következőkben azokat a pedagógiai képességeket soroljuk föl,amelyek a tanulásirányítás valamennyi szakaszában megjelennek.

A sikeres óravezetés elemi föltétele, hogy a pedagógus biztonságosantudja kezelni a taneszközöket és az oktatástechnikai eszközöket. Ren-delkeznie kell a koncentrált és a megosztott figyelem képességévei,hiszen enélkül nem sikerülhet a tervezett feladatok pontos felidézése,az utasítások, az értékelések egyértelmű megfogalmazása, szegényeslesz önkontrollja. A megosztott figyelem hiánya esetén nem lehet szóa különböző tempóban haladó gyerekek tanulásának koordinálásáról,mert a tanító nem veszi észre, kinek van tanulási nehézsége, ki van márkészen a feladattal, ki nem dolgozik. Rendelkeznie kell a fejlett szociálisészlelés, az empátia képességével, továbbá a szervezési, a helyzetfelis-meré si és gyors döntési képességgel is. Előnyös, ha fejlett humorérzékevan. A kommunikációs képességek köréből a kapcsolatfelvétel, a kap-csolattartás, az árnyalt szövegalkotás, aszövegbefogadás képességétkell birtokolnia. Rendkívül fontos, hogy rendelkezzen fejlett interpretálóképességgel, amelybe nemcsak a versmondás, a prózamondás, a mesé-lés képessége tartozik bele, hanem az elbeszélés, a jellemzés, a magyará-zat, továbbá a kérdezés és a türelmes válaszadás képessége is.

IV. FÜGGELÉK*

Tan ulásirán yí tási eljárások(1. osztály)

Tanulásirányítási eljárások bemutatása szokatlan a hazai gyakorlat-ban. Hiányának magyarázata egyszerű: pedagógusképzésünk és -to-vábbképzésünk hosszú ideig elhanyagolta a képességfejlesztést, ezértnem kereste azokat az eszközöket, amelyek ebben a munkában számí-tásba jöhettek volna. Mi azért kényszerültünk ezek kidolgozására, mertszámos olyan új tevékenységet tanítunk, amelyekkel nem találkozhat-tak a pedagógusok eddigi képzésük során.

Ezek az eljárások lényegében egyes feladatok, ill. feladatsorok végez-tetésének a módját mutatják meg azokra az esetekre, ha a tanítóközvetlenül irányítja a tanulók - az osztály vagy valamelyik csoport -munkáját. Törekedtünk arra, hogy a közreadott tanulásirányítási eljá-rások tipikusak legyenek, hogy mintájukra más feladatokat, feladatso-rokat is végeztethessenek a tanítók.

A tanulásirányítási eljárások megadására az algoritmikus leírási mó-dot választottuk. Az algoritmusokat úgy értelmezzük, mint különbözőlépések (tevékenységek, problémamegoldások, döntések) rendezettegymásutánjait. A tanulásirányítási eljárásokban e tevékenységeketmindig bal oldalra írtuk, a problémákat és a döntéseket pedig mindigjobb oldalra. A döntéseket külön is jelöltük dőlt betűs szedésseI. Azalgoritmusok olvasását a nyilak mentén kell végezni! A problémáknálés a döntéseknél minden esetben elágazásokat találunk. Ha az adottkérdésre, amely az elágazás előtt szerepel, igen a válasz, akkor az "igen"

* A függelék összeállításában a következő munkatársaim voltak segítségemre: CsikEndre, Csizmazia Sándor, Csizmazia Sándorné, Farkas Julianna, Horváth Éva, KissÉva, Máté Magdolna, Zsolnai Józsefné. A szemelvényeket az OOK-nál megjelentmunkáikból válogattam.

123

nyíl mentén, nemleges válasz esetén pedig a "nem" nyíl mentén kelltovábbhaladni. Egyes lépéseknél nem egyetlen, hanem több változat isszerepel. Ezeket a), bJ stb. módon jelöltük, és ezt a jelölést az egészalgoritmuson belül megtartottuk. Ilyen esetekben a tanulásirányításieljárást ezeknek a jeleknek megfelelően kell olvasni!

Az algoritmusok az adott feladat vagy feladatsor ideális megoldásátmutatják be. Nem számolnak tehát az ún. implicit helyzetekkel. Ígycsak a kívánatosat rögzítjük: azt, ahogyan jó lenne az adott feladato-kat, feladatsorokat a tanulókkal végeztetni.

i

124

Szóképek elemzése

Tevékenységek:

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get: "Szavakat fogunk újabb szavakrabontani."

Utasítást adok.aj "Dőljetek hátra a széken! A keze-

teket tegyétek az öletekbe! Nézze-tek a táblára!"

b) "Dőljetek hátra a széken! A keze-teket tegyétek az öletekbe! Nézze-tek a vetítővászonra!"

e) "Vegyétek elő a Szó és betű címűtankönyvet, és nyissátok ki a 93.lapon! Fogjatok ceruzát a kezetek-be!"

d) "Készítsétek elő a szóképeiteket, azollótokat és a ceruzátokat!" ,

nem

Beavatkozom. Pl. rájuk szólok, vagymegigazítom a testtartásukat, kinyi-tom a könyvet az adott helyen stb.

Problémák - döntések:

•

Végrehajtották-e a tanulók az utasí-tást?

igen

125

1Értékelem a tanulók munkához készü-lését. PI. "Gyorsak voltatok." vagy"Most sokkallassabban készültetekföl, mint tegnap" stb.

Feladatot adok:a) "Olvassá.tok el középhangerővel a

táblán látható szót!"b) "OIvassátok el középhangerővel a

kivetített szót!"e) "Keressétek meg a hógolyó szót!

Tegyétek a szó alá az ujjatokat!"d) "Készítsétek elő az íróasztal szót!"

nem )I

Segítek.a) A hibázók tárgykép segítségével

elolvassák a szót.b) A hibázó tanulók utánmondással

elolvassák a szót.e) A tankönyvben megmutatom a

szót.d) A hibázó tanulók szóképeit előké-

szítem.

a) A tanulók helyesen olvasták-e el atáblán látható szót?

b) A tanulók helyesen olvasták-e el akivetitett szót?

e) A tanulók megtalálták-e a hógolyószót?

d) A tanulók az íróasztal szó képét ké-szítették-e elő?

igen

Feladatot adok.a) Kettévágom a szót. "OIvassátok el

az így kapott első szót!"b) Álló egyenessei kettéválasztom a

szót. "Olvassátok el a szó első ré-szét!"

e) Válasszátok ketté a szót álló egye-nessel úgy, hogy két másik értelmesszót kapjatok!"

d) .Válasszátok ketté a szóképet úgy,hogy két másik értelmes szót kapja-tok!"

Segítek.

a) A hibázó tanulók utánmondássalelolvassák a szót.

b) A hibázó tanulók utánmondásaielolvassák a szót.

e) A táblán bemutatom a szó helyesszétválasztását.

d) A táblán bemutatom a szó helyesszétválasztását.

a) Helyesen olvasták el a tanulók aszót?

b) Helyesen olvasták el a tanulók aszót?

neme) Jól választották szét a tanulók a

szót?

d) Jól választották szét a tanulók aszót?

•

igen

1Feladatot adok.a) "Olvassátok el a második szót!"b) "Olvassátok el a szó álló egyenes

utáni részét!"c) Valamelyik tanulóval fölolvasta-

tom az így kapott szavakat.d) "Az álló egyenes mentén vágjátok

szét a szóképet! Vegyétek a jobb \

kezetekbe az első, a bal kezetekbepedig a második szót, és mutassá-tok fól!"

a) Helyesen olvasták-e el a ~anulók aszót?

bJ Helyesen olvasták-e el a tanulók aszót?

nem ..c) Helyesen olvasta-e fől a tanuló a

szót?

d) Jól vágták-e szét a tanulók a szóké-pet?

-

Segítek.a) A hibázó tanulók utánmondással

elolvassák a szót.b) A hibázó tanulók utánmondással

elolvassák a szót.c) Korrigálom vagy egy másik tanu- igen

lóval korrigáltatom a hibázó tanu-lót.

d) A hibázó tanulóknak új szóképetadok, és helyesen szétvágatom ve-lük.

Az osztály vagy a csoport munkájátegyüttesen értékelem.

Gyorsolvasási gyakorlatok végzése

Tevékenységek:

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get: "Gyorsolvasáshoz készüljetek!Mindenkinek osztottam írólapot."

nem

Utasítást adok: "Készítsétek elő a gra-fitceruzátl A feladatot az írólapori kellvégeznetek!"

nem

Biztosítom a szükséges felszerelést. Pl.adok a tanuló(k)nak ceruzát stb.

Értékelem a tanulók munkához készü-lését. Pl.: "Gyorsan felkészülte tek amunkához." vagy "Ilyen fegyelmezet-ten dolgozzatok tovább is!"


Tudja-e minden tanuló, hogy mit kenelőkészítenie?

~ igen

Minden tanuló előkészült-e a feladatmegoldásához?

igen

129

Utasítást adok: "Figyeljetek a vetítő-vászonra! Egy négyzetben rajzokatfogtok látni. Rajzoljátok le őket azírólapotokra úgy, ahogy a vetítővász-non látjátok!

nem

Segítek. PI.: "Három különbőző rajzotvetítek ki. Rajzoljátok le olyan elhelye-zésben, ahogy én!"

Kivetítem az első négyzetbe foglalt raj-zot. 0,5 másodpercig hagyom megvilá-gítva. Utasítást adok: "Kezdjétek arajzolást!"

Ellenőrzöm a tanulók feladatrnegoldá-sát. PI. újra, most már hosszabb ideigkivetítem a rajzot, hogya tanulók ösz-szehasonlíthassák a saját rajzukkal,vagy megmondom a helyes megoldástés fölállítom azokat a tanulókat, akikazt rajzolták le stb.

Értékelem az osztály vagy a csoportmunkáját. PI.: "Figyelmesen dolgozta-tok." vagy "Gyorsabban kell dolgoz-notok!", vagy "Mindaddig nézzétek afölvillanó rajzot, amíg el nem takarom,és csak azután kezdjétek el rajzolniőket!" stb.

1 Megértették-e a tanulók a feladatot? I

igen

Ismeretterjesztő szövegek olvasása

Tevékenységek:

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get.

aj "Az olvasókönyvből fogtok szöve-get olvasni némán."

bJ "A hangos orvasást fogjuk gyako-rolni szövegolvasás közben."

c) "Egy már ismert szöveghez kapcso-lódó feladatot fogtok megoldani."

Utasítást adok.aj "Tegyétek magatok elé a Csillagjá-

ró Fehér Ráró című könyvet! Fi-gyeljetek rám!"

b) ua. mint ajej ua. mint aj

nem

Beavatkozom. PI. megismétlem az uta-sítást vagy biztosí tom a szükséges esz-közt.

Értékelem a tanulók munkához készü-lését.



igen

131

Feladatot adok.~) "Nyissátok ki a könyvet a ... olda-

lon! Olvassátok el a ... című szöve-get némán! Olvassátok el a szóma-gyarázatokat is!"

b) "Készüljetek föl hangos olvasás-hoz! Olvassátok el a ... szövegethangosan! Ügyeljétek a mondatzá-rásra, a helyes időtartam ra és arti-kulációra!"

e) "Nyissátok!:i a könyvet a ... olda-lon! Oldjátok meg a ... feladatot!"

nem

Segítek.a)' "A szöveg néhány szavához szóma-

gyarázat tartozik. Ezeket a szava-kat és a magyarázatot a szövegalatt találod meg." ,..

b) "Felkészülés közben válogassátokki, húzzá tok alá és olvassátok eltöbbször azokat a szavakat, ame-lyeket nehéznek vagy hosszúnakgondoltok!"

e) "A feladatnál a számok után pon-tos utasítást találtok. A feladatmegoldásában a szöveg egy-egyrészletének az újbóli elolvasása issegít."

A tanulók elkezdik a feladatmegol-dást.

132

i Megértették-e a tanulók a feladatot? I

igen

1

igen I Be kel/-e avatkoznom? 1

Segítek.

a) Rámutatok aszómagyarázatokra,vagy fölolvasok egy-egy szómagya-rázatot.

b) Javítom a tanulók hangos olvasá-sát.

e) Megmutatom a feladat megoldásá-hoz szükséges szövegrészt, vagyfölidéztetem azt valamelyik tanuló-val.

Ellenőrzöm a feladatmegoldást.a) Kérdéseket teszek föl az olvasott

szöveggel kapcsolatban. Külön rá-kérdezek aszómagyarázatokbanfoglaltakra.

b) Az ellenőrzés a feladat végzése kőz-ben megtörtént már.

c) Felolvastatom a tanulók megoldá-sait.

1Értékelem a tanulók munkáját. Pl.:a) "Figyelmesebben kell olvasnotok!"b) "Hangos olvasáskor ügyeljetek a

helyes időtartamra és arra, hogy nekezdjetek többször egy-egy szót!"

c) "Jók és pontosak a feladatmegol-dásaitok."

nem

133

Címszavak megkeresése a gyermeklexikonban

Tevékenységek:

'1I

.1I

I

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get: "Az Ablak-Zsiráf gyermeklexi-konnai ismerkedünk meg. A használa-tát fogjuk megtanulni."

Utasítást adok"."

a) "Tegyétek magatok elé az Ablak-Zsiráfot! Figyeljetek rám!"

b) "Tegyétek magatok elé az Abla!c-Zsiráfot! Figyeljetek rám!"

e) "Tegyétek magatok elé az Ablak-Zsiráfot! Vegyetek elő egy írólapot!Figyeljetek a táblára (az írásvetítő-re)!"

nem

~I

IBeavatkozom. Pl. újra elismétlem azutasítást vagy biztosí tom a hiányzóeszközt (könyv, íróiap) stb.

Értékelem a tanulók munkához készü-lését. Pl.i'j.Hamar elkészültetek." vagy"Máskor gyorsabban készüljetek fél!"stb.

134



igen

Feladatot adok:ti") a feladatgyüjtemény

alapján,b) a feladatgyüjtemény

alapján,e) a feladatgyüjtemény

alapján.

3ja feladata

3jb feladata

3jc feladata

nerm ~1 Megértették a tanulók a feladatot? lI "

Segítek. Pl. további információt adok("Az Ablak-Zsirájban a címszavak be-tűrendben vannak elhelyezve. Mind-egyik oldalon két hasáb van.") vagyszómagyarázatot adok (megmagyará-zom a címszó, a hasáb, akiemelt betűstb. szavakat) stb.

igen


igen Be kel/-e avatkoznom?

135

1Segítek. PI. fölidéztetem az abc szüksé-ges részét, vagy mintát adok: -,

a) Kikeresek egy, a feladatban nemszereplő, kieme It betűt úgy, hogyatanulók is lássák. Rámutatok, éselolvasom a kiemelt betű melletticímszót.

b) Kikeresek egy, a feladatban nemszereplő szót úgy, hogya tanulókis lássák. Elolvasom a címszót,megmutatom a tanulóknak. Meg-számolom, és megmutatom a tanu-lóknak, hogy hányadik hasáb ez, aszó hányadik szava a hasábnak.

e) ua. mint b)

1Ellenőrzöm a feladatmegoldást.a) Fölolvastatom valamelyik tanuló-

val az Ablak-Zsiráf oldalszámát,ahol a kiemelt betű szerepel, majdfölolvastatom a betű melletti cím-szót is.

b) ua. mint a)

e) Táblára vagy írásvetítőre írom ahelyes megoldást, amely alapján atanulók önállóan ellenőrzik a mun-kájukat.

1Értékelem a tanulók munkáját. PI.:"Jól és gyorsan dolgoztatok." vagy"Pontosabban, figyelmesebben kellmegoldanotok a feladatokat!" stb.

136

nem

Az írásmozgás fejlesztése

Tevékenységek:

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get: "Álló, fekvő és ferde egyeneseketfogunk vázolni a vázolólapon."

Utasítást adok: "Keressétek meg a Vá-zolólapotokori a 2. számú oldalt! Ve-gyétek elő a kék színű postairónoto-kat, vagy ha az nincs, akkor a kékszínű ceruzátokat!"

nem

Beavatkozom. PI. kikeresem a tanulók-nak a 2. számú oldalt a Vázolólaponvagy adok nekik kék színest stb.

Értékelem a tanulók munkához készü-lését. PI.: "Megdicsérem a gyorsan éspontosan dolgozókat." vagy "Akikneknincs kék postairónja, az legközelebbhozzon magáva!!" stb.


Rendelkezik-e minden tanuló a szüksé-ges eszközökkel?

igen

137

1.1

Utasítást adok: "Keressetek a vázoló-lapotok jobb felső sarkában levő raj-zon álló, fekvő és ferde egyeneseket!"

nem

Segítek. Pl. mutatok álló, fekvő vagyferde egyenest táblai rajz segítségévelvagy a tanulók vázolólapján, vagy akörnyezetükben stb.

A tanulók a saját munkalapjukon rá-mutatással jelzik, hogy fölismerték azadott egyeneseket.

Feladatmegoldás közben, a tanulókközött járkálva, ellenőrzöm a megol-dás helyességét.

Rövid értékelést adok. Pl.: "Mindenkifelismerte az egyeneseket. Ezután vá-zolni fogjuk őket." stb.

138

~ Megértették-e a tanulók az utasítást? I

igen

Feladatot adok: "A vázolólapotokon 'levő rajzot és szaggatott egyeneseketlerajzoltam a táblára. Most átírom sZÍ-nes krétával az első szaggatott vonalat.Ez álló egyenes. Ahonnan elkezdemhúzni a krétát, az a kezdőpont, aholbefejezem, az a végpont. A krétát a nyílirányában föntről folyamatosan hú-zom lefelé. A fekvő egyenes írásakor akezdőpontra helyezem a krétát, balróljobbra haladok. A ferde egyenes írásátföntről lefelé végzem. Tegyétek a ceru-zátokat az álló egyenes kezdőpontjá-ra!"

nem

1Beavatkozom: a tévesztő tanulók ceru-záját a kezdöpontra helyezem.

1Utasítást adok: "Mondjátok velem ésírjátok a munkalapotokon! Kezdő-pont, álló egyenes sei le." "Kezdőpont,fekvő egyenes balról jobbra, kezdő-pont, fekvő egyenes balról jobbra.""Kezdőpont, ferde egyenes balra, kez-dőpont, ferde egyenes jobbra."

1Valamennyi tanuló munkáját ellenőr-zöm ránézéssel.

1Rövid szóbeli értékelést adok.

I Minden tanuló a kezdőpontra mutat-e? I

.1Igen

l39

"!Feladatot adok: "Fejezzétek be mintaalapján az álló egyenesek írását! Vi-gyázzatok a kezdőpontra és az egyene-

I

sek kőzötti távolságra! Tegyétek a ce-ruzátok hegyét az első előírt álló egye-nesre! Kezdhetitek az írást!"

Szüksége van-e va/amelyik tanu/ónakigen segítségre?

A tévesztö tanulók vázolólapján meg-mutatom a helyes mintát. nem

nem A tanulók befejezték-e a sorok írását?

igenIdőt adok a befejezésre.I I

Feladatot adok: "Fejezzétek be mintaalapján a fekvő egyenesek írását! Vi-gyázzatok a kezdőpontra és az egyene-sek közti távolságra! Tegyétek a ceru-zátok hegyét az első előírt fekvő egye-nesre! Kezdhetitek a munkát!"

Szüksége van-e va/amelyik tanulánakigen segítségre?

~ ~

140

.------

1" -

IA tévesztő tanulók vázolólapján meg-mutatom a helyes mintát. nem

nem A tanulók befejezték-e a sorok írását?I .

Időt adok a befejezésre. igenI,

Feladatot adok: "A kővetkező két sortfogjátok kitölteni! Az első sorban lent-ről jobbra felfelé, a második sorbanföntről jobbra lefelé húzzátok a ceru-zátokat folyamatos vonalvezetésseI!Kezdhetitek az írást!"

Szüksége van-e va/amelyik tanu/ónakigen segítségre?

IA tévesztő tanulók munkalapján meg-mutatom a helyes mintát. nem

!!nem I A tanulók befejezték-e a sorok írását? I

I

TIdőt adok a befejezésre.I

141

Feladatot adók: "A legalsó sÖ'rt folya-matos vonalvezetésseI írjátok végig!Kezdhetitek az írást!"

Szüksége van-e valamelyik tanulónakigen segítségre?

A tévesztő tanulók vázolólapján meg-mutatom a helyes mintát. nem

Befejezték-é a tanulók a sor írását?

igenIdőt adok a befejezésreI J

A padok között járkálva ellenőrzöm atanulók munkáját.

1Értékelem a tanulók munkáját. A leg-jobban dolgozó tanulók munkáját be-mutatom az osztály előtt. Az írásne-hézségekkel küszködő tanulóknakegyéni értékelést adok. (PI.: "Nenyomd rá a ceruzádat!", vagy "Folya-matos vonalvezetésseI írj!", vagy "Vi-gyázz a vonalak közti távolságra!",vagy "Vigyázz a kezdőpontra!", vagy"Ne írj az elő írt kereten [vonalon] túl-ra!" stb.)

Betűelemek vázolása

Tevékenységek: .

. Megnevezem a végzendő tevékenysé-get: "A horogvonal vázolását fogjukvégezni a munkalapon."

Utasítást adok: "Keressétek meg a 8.számú vázolólapotokat, és vegyétekelő a kék postairónotokat vagy a kékszínes ceruzátokat!"

nem

Beavatkozom. PI. kikeresem a tanu-ló(k) 8. számú vázolólapját, vagy adokneki(k) postairónt.

Értékelem a tanulók munkához készü-lését. PI.: "Megdicsérem a gyorsan éspontosan dolgozókat." vagy "Akineknincs postairónja, az a legközelebbhozzon magával!" •


Rendelkezik-e minden tanuló a szüksé-ges eszközökkel?

igen

143

1Kiadom a feladatot a tanulóknak. PI.:"A vázolólapotokon lévő, szaggatottvonallal írt horogvonalat főlrajzoltama táblára. Most átírom színes ceruzá-val, és közben mondom, amit. csinálok:kezdőpont, álló egyenessel le, jobbraívelek. Írjátok áf ti is a vázolólapoto-kon a szaggatott vonallal előírt betű-elemet, és közben mondjátok hango-san, amit csináltok! Tegyétek a ceruzá-tokat a kezdőpontra!"

nem

A tévesztő tanuló(k) ceruzáját a kezdő-pontra helyezem.

Utasítást adok: "Mondjátok, és írjá-tok velem együtt: kezdőpont, állóegyenessei le, jobbra ivelek!"

A tanulók elvégzik a feladatot.

Valamennyi tanuló munkáját ellenőr-zöm ránézéssel.

Rövid értékelést adok.

144

Minden tanuló a kezdőpontra mu-tat-e?

igen

~Utasítást adok: "Fejezzétek be a négy"zetbe írt összes betűelem írását!"

1A tanulók dolgoznak.

I

igen I Van-e valakinek szüksége segítségre? I[Segítséget nyújtok a bizonytalankodó.vagy tévesztő tanulóknak. PI. újramegmutatom a helyes mintát a táblán, nemvagy piros színessel korrigálom a hibá-san írt betűelemet, vagy vázolok a vá-zolólapjukra egy helyes betűelemet stb.

1~ feladat befejeztével az összes tanulómunkáját ellenőrzöm ránézéssel.

1Rövid értékelést adok. I

1Megmutatom a vonalrendszerbe írtbetűelemek írását a táblán. Mondom:"A vastag vonal fölötti vonalközbeírom a betűelemet. A kezdőpont a vé-kony vonalon van. Álló egyenessei lejobbra ívelek. A végpont a vonalkő~végénél van." Utasítást adok: "Tegyé-tek a ceruzátokat a kezdőpontra, éskezdjétek az írást!"

145

III 1

ig,..e_n -----il Van-e valakinek szüksége segítségre?

Segítek a bizonytalankodó vagy té-vesztő tanulóknak. Pl. újra megmuta-tom a helyes mintát a táblán, vagyleírok egy-két betűelemet a tanulók vá-zolólapjára, vagy piros színessel korri-gálom a hibás betűelemet stb.

A feladat befejeztével valamennyi ta-nuló munkáját ránézéssel ellenőrzöm.

Értékelem az osztály munkáját: a leg-jobban dolgozó tanulók lapját bemu-tatom az osztály előtt, az írásnehéz-séggel küszködő tanulóknak viszontegyéni értékelést adok: Pl.: "Ne nyomdrá a ceruzádat!", 'vagy "Folyamatosvonalvezetéssei írj!", vagy "Ne írj azelőírt vonalon túlra!"

146

nem

Helyesírási hibák javítása

Tevékenységek: Problémák - döntések:

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get: "Hibajavításhoz készüljetek!"

Tudják-e a tanulók, hogy mit kell ten-nem niük?

Utasítást adok: "Készítsétek elő azírásfüzetet! Vegyetek elő grafitceruzát, igenradírt és színes ceruzát!"

,

Megvan-e minden tanulónak a szüksé-nem ges fölszerelése?

Pótolom a hiányzó főlszerelést. igen

Értékelem a tanulók munkához készü-lését.

147

!Feladatot adok a Feladatgyüjteményalapján. Mondom: "A táblára (a fóliá-ra) hibás szavakat írtam föl. Írjátok lea szavakat hibátlanul!"

nem Megértették-e a tanulók a feladatot?I

.1Igen

Magyarázatot adok: "Én szándékosanhibásan írtam le egy-egy szót. Keressé-tek meg a hibásan írt szavakat,javítsá-tok ki őket, majd írjátok le az összesszót hibátlanul!"

A tanulók elkezdik a munkát.

igen Szükség van-e közbeavatkozásra?

ISegítek. PI. "Ejtsétek ki a szót az írás-

nfm

képének megfelelően! Most ejtsétek kia szót helyesejtéssel!"

EI tudják-e végezni a tanulók a felada-nem tot?

t ~

148

! .1I en -Tovább segítek. Kiejtem a problémás

szavakat. helyesejtéssel.

]nem Értik-e már a tanulók a feladatot?I

.1Igen

--?oMegmondom, hogy az adott szavak-ban mi a hiba.

-Tudják-e folytatni a tanulók a feladat-

nem megoldást? -.1Igen ----Megmondom az adott szavak helyes

írásmódját.

Ha kész a feladatmegoldás, akkor el-lenőrzöm a tanulók munkáját. PI. atáblára (a fóliára) írt szavak javításáta tanulók javaslata alapján piros szí- -nessel jelölöm, vagy bemutatom az elő-re elkészített, hibátlan megoldást, vagya tanulók füzetcserével egymást elle-nőrzik stb.

Értékelem az osztály vagy a csoportmunkáját. PI.: "Valamennyien hibátla-nul dolgoztatok." vagy ,;Vigyázzatokmáskor: a helyesen írt szavakat ne ja-vítsátok át rosszra!" stb.

149

Hangsúlygyakorlatok végeztetése olvasással

Tevékenységek:

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get: "Hangsúlygyakorlatokat fogunkvégezni."

nem

A következő utasításokat adhatom:a) "Dőljetek hátra a széketeken, és

tegyétek a kezeteket apadra!"b) "Nézzetek az írásvetítőre!"

c] "Nézzétek a könyveteket!"

nem

.Beavatkozom. PI. tekintettel befolyá-solom a tanulókat, vagy kérem őket,vagy megígazítom a testtartásukat stb.

ISO


Ismerik-e a tanulók a hangsúlygyakor-latok végzésének külső feltételeit?

Iigen

Megfelelő-e a tanulók munkához ké-szülése?

. 1Igen

Értékelem a tanulók munkához készü-lését. PI.: "Gyorsak voltatok." vagy"Máris kezdhetjük." stb.

Utasítást adok:a) a Fe/adatgyűjtemény 7. c) utasítá-

sát,b) és e) a Fe/adatgyűjtemény 7. a), b),

d), e), f), g); h) utasításai valamelyi-két.

Megpróbáljuk az első szót (szókapcso-latot) közösen elolvasni.

I Jó-e a megoldás? Inem I

Iigen

Segítek a tanulóknak. PI. helyes mintátadok, és azt szembeállítom a hely telen-nel stb .


151

~igen I Be kel/-e avatkoznom? I

Segítséget adok. PI. helyes mintátadok, vagy egy jól teljesítő tanulóvalaz osztály előtt megismételtetem a he- nemIyes megoldást, vagy egyéni korrekciótvégzek -stb.

-A tanulók folytatják a feladatmegol-dást.

A feladat elvégzése után értékelem azosztály vagy a csoport munkáját. PI.név szerint megdicsérem a legjobbanteljesítőket. vagy együttes dicséretetadok, vagy személyre szóló értékeléstvégzek stb.

152

I

•••••

Elbeszélő szöveg alkotása élmény alapjánkiscsoportos kommunikációban

Tevékenységek:

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get: .Kiscsoportos beszélgetés követ-kezik." vagy "Beszélgetni fogunk."

nem

Utasítást adok: "Akinek a nevét mon-dom, az jöjjön ide hozzám! Üljetek lekörben a székekre (párnákra, szőnyeg-re)! Úgy üljetek körbe, hogy mindenkimindenkit jól lásson! Maradjatokcsendben!"

igen

Beavatkozom. PI. felszólítom a tanuló-kat, hogy adjanak helyet a kívül rekedttársuknak, . vagy a rendetlenkedökrerászólok, vagy a félrehúzódó gyereke-ket magam mellé ültetem stb.

Problémák.- döntések:

Ismerik-e a tanulók a tevékenység vég-zésének kűlső feltételeit?

Nem húzódott-e valaki félre, nem szo-rítottak-e valakit ki a többiek, nemrendetlenkedik-e valaki, nem ülnek-erossz testtartással?

nem

~

Értékelem a tanulók munkához készü-lését. Pl. mosolygással, tekintette!, bó-lintással dicsérek vagy szóban értéke-lek ("Máskor mindenkinek szorítsatokhelyet!" vagy "Csendesebben üljetekle, és ne lökdösődjetek!" stb.).

Feladatadás: "Beszélgessünk! Biztosantörtént veletek valami érdekes, vagyláttatok, hallottatok ilyet mostanában.Ki szeretné elmesélni?"

nem

Megismétlem a kérdést, vagy konkré-tabb kérdéseket teszek föl ( pl.: "Akimostanában kirándulni, moziban,bábszínházban, a nagymamájánálvolt, az meséljen az élményeiről!")vagyelmesélek egy rövid történetet, ésarra kérem a gyerekeket, hogy hasonlóélményükről meséljenek.

Utasítást adok: "Egyik tanuló elmond-ja az élményét, a többiek figyelmesenhallgassák meg!"

nem

154

IVan-e jelentkező?

igen

Elfogadhato-e az élménybeszámoló, atöbbiek figyelnek-e?

, Segítek (pl. kérdéseket teszek föl vagytekintettél, gesztussal biztatom a be-szélőt stb.), a hallgatókat pedig fegyel-mezem (pl. türelemre, csendre intemőket stb.).

1Értékelem az élményeimondását. Pl.:"Érdekes történetet mondtál.", "Jólmondtad el a történetet." vagy "A tör-ténetből nem minden derült ki ponto-san.", vagy "Fegyelmezetten hallgattá-tok végig a történetet.", vagy "Több-

• ször zavartátok a beszélőt." stb.

!Feladatot adok: "Ha valamit nem ér-tettetek meg vagy nem tudtatok meg,akkor kérdezzetek a beszélőtől!"

1A tanulók kérdeznek a beszélőtől.

nem

[Segítek. Mintát adok a jó kérdésre,vagy helyesbítem a rossz kérdéseket.

!Értékelem a kérdéseket. "Sajnos méggyakran egymás szavába vágtok.",vagy "Érdekes dolgokról beszéltetek.",vagy "Máskor ne ismételjetek ilyen so-kat!", vagy "Csak néhányan vettetekrészt a beszélgetésben." stb.

igen

! Jó kérdéseket tesznek föl a tanulók? IiJen

155

Leíró szöveg alkotása állatokrólcsoportkommunikációbanTevékenységek:

Megnevezem a végzendő tevékenysé-get.

aj "Nézzétek meg jól a képen láthatóteknősbékákat! Róluk fogunk be-szélni."

bJ "Hoztam nektek élő teknősbéká-kat. Róluk fogunk beszélni."

nem

Mondom: "Dőljetek hátra, üljetekegyenesen!", vagy "Dőljetek előre, akezeteket tegyétek fel a padra!", vagy"Üljetek le körbe a párnákra úgy, hogyjól lássátok egymást!" stb.

nem

Beavatkozom. PI. rászólok a fegyelme-zetlen tanulókra, vagy megigazitom arossz testtartással ülőket stb.

156


Ismerik-e a tanulók az állatokról szólóleíró szövegek alkotásának a külső fel-tételeit?

Iigen

Fölkészültek-e a tanulók?

Iigen

j

il

Értékelem a tanulók munkához készü-lését. PI. tekintettel, mimikával dicsé-rek, vagy "Fegyelmezetlenek vagytok"stb.

Feladatot adok.aj "Nézzétek meg jól a teknősbékák

képét, és mondjatok mondatokat akülsejükről!"

b) "Nézzétek meg jól a teknősbéká-kat! Meg is foghat játok. Mondja-tok mondatokat a külsejükről!"

aj és b) "Egy gyereket hallgatunk!A többiek figyeljenek nagyon, mitmond a beszélő!"

nemr- ~l

Segítek. PI. mintát adok vagy a részle-tekre irányitom a tanulók figyelmét("Nézzétek meg a hátát, a fejét, a lábát!Milyen a színe, a formája? Válaszolja-tok mondatokkal!").

A tanulók mondatokat mondanak ateknősbékáról.

Értik-e a tanulók a feladatot?

.1Igen

1

157

nem

Segítek. Pl. felsorolom az állatok azontestrészeit, amelyekről még nem be-széltek a tanulók, vagy kérdéseket te-szek ról, vagy felszólítom a figyelmet-len tanulókat a munkára stb.

Értékelem az eddigieket. Pl.: "Sokatkellett segítenem.", vagy "Fegyelme-zetlenek voltatok.", vagy "Sok monda-tot gyűjtöttetek a teknősbékákról. "stb.

Feladatot adok: "Mondja el valaki,hogy milyennek látja a teknősbékákatt

.Használja föl az előbb összegyűjtöttmondatokat!"

Az egyik tanuló elmondja az általa ki-gondolt leíró szöveget. A többiek meg-hallgatják.

nem

158

1Elmondták-e a tanulók a te/c.nősbékákminden fontos tulajdonságát? Figyel-tek-e egymásra?

igen

Elfogadhato-e a szöveg?

Segítek. PI. utasításokkal irányítom atanulót ("A fejéről beszélj! Mondjmondatot a szeméről!" stb.), vagy kér-déseket teszek föl, vagy mondok egyszövegrészt, majd befejeztetem a ta-nulóval stb.

Értékelem a tanuló szövegalkotását.Pl.: "Jól mondtad el, hogy milyen ateknős.", vagy "A teknős összes tulaj-donságát megtudtuk.", vagy "Máskorgondosabban készülj ról a szövegalko-tásra!", vagy "A hallgató gyerekekjobban figyeljenek a beszélőre!" stb.

Feladatot adok a hallgató tanulóknak:"Egészítsétek ki az elmondott szöve-get!", vagy "Kérdezzetek a beszélő paj-tásotoktól!" stb.

A tanulók kérdeznek a szövegmondó-tói vagy kiegészítik aszöveget.

nem

j

jigen

Ják-e a tanulókkiegészítései, ill. kérdé-sei?

159

igenKorrigálok. Pl. elmondom, ami más-hogy van, mint ahogyan a tanulókmondták, vagy megmondom, mirőlnem beszélt a szövegmondó stb.

Értékelem a tanulók tevékenységét.Pl.: "Jóljavítottátok a szöveget.", vagy"Sok jó kérdést tettetek föl.", vagy"Felesleges kérdéseket tettetek fől.",vagy "Nagyon kevés hibát vettetekcsak észre!" stb.

160

Óramodellek(1. osztály)

Új tananyagot bevezető olvasás, önművelésjellegű óra frontális osztályrnunkában

(kb. szeptember 2. hete)

Időtartam Tevékenységek

2' Óra eleji szervezés

5' Légzőgyakorlatok

3' Egymás névkártyáinak olvasása

6' Betűmodell-olvasás

4' Az olvasott betűk megkeresése a névkártyákon

5' Nem-verbális kommunikációs gyakorlat

15' Feladatmegoldás a globális olvasókönyvben

3' Versmondás utánmondással

2' Óra végi szervezés

161

II1, Olvasás, önművelés jellegű gyakorló óra frontális

osztályrnunkában(kb. október 1. hete)

I

Ii

III'

'i



4' Artikulációs gyakorlat hangerőváltással; légzögyakorlat

4' Bemutatkozás gyakorlása más-más 2. személynek

3' A tanult betfunodellek olvasása

10' Önálló feladatmegoldás a szintetikus olvasókönyvben

5' Tanulói szóképek csoportosítása


9' Önálló feladatmegoldás a globális olvasókönyvben

3' Gyorsasági gyakorlat utánmondással tanult mondókafelhasználásával


162

----Olvasás, önművelés jellegű gyakorló óradifferenciált osztályrnunkában(kb. március 2. hete)

Tevékenységek és csoportokIdőtartam

1. csoport 2. csoport 3. csoport


4' Idötartam- és hangkapcsolat gyakorlatok'

2' P A hangosolvasásihibák megelözésénekgyakorlása érdeké-ben, táblára írt sza-vak néma olvasása(feladatadás )

2' P Azonos betűvel Feladatmegoldáskezdődő tulajdonne-vek betűrendbe soro-lása (feladatadás)

2' Feladatmegoldás P Szócikk olvasásá-val adatkeresés (fel-adatadás)

4' Feladatmegoldás P A táblára Írt sza-vak hangos olvasása

P Címszó keresése azAblak-Zsiráj-ban

irányítással4'

P 1. Táblára írt be-tűk betűrendbe soro-lása2. Táblára írt CÍmszó-hoz tartozó szócikkolvasása (feladat-

'-- adás)

163



3' P Felkészülés az iro- Feladatmegoldásdalomkönyvben levőmese hangos olvasá-sára (feladatadás)

2' P Különböző betűvelkezdődő tulajdonne-vek betűrendbe soro-lása

5' P Hangos olvasás Feladatmegoldásgyakorlása

3' Gyorsolvasást előkészítő feladatok végzése

2' P Önálló feladatmegoldás az olvasókönyvben(feladatadás)

6' Feladatmegoldás P Feladatmegoldásaz olvasókönyvbenirányítással

3' A tanult versek közül választott vers előadása

1t Óra végi szervezés

164

Új tananyagot bevezető olvasás, önművelésjellegű óra differenciált osztályrnunkában(kb. május 1. hete)


1. csoport I 2. csoport 3. csoport


5' Gyorsolvasást előkészítő gyakorlatok végzése

3' P Ismeretterjesztő szöveg néma olvasása,megértése és feldolgozása a gyermeklexikon ésa tankönyv feladatai alapján (feladatadás)

12' Feladatmegoldás P 1. A táblán olva-sott nevek csoporto-sítása különbözőszempontok szerint:fiúnév - lánynévvezetéknév - utónévbecenév - gúnynév2. Hangos mondat-oivasás a helyesejtésitranszparensekről3. Rövid szavak írá-sa diktálás után4. Négy utónév betű-rendbe állítása taní-tói segítséggel. A ta-nulók betűrendbenleírják a szavakat5. Mindennapi sző-vegek olvasása né-mán a Csillagjárá Fe-hér Ráró címűkönyvből (feladat-

'-- adás: 4. 5.)

165

IdátanamTf:Vékmységek es csoportok

1. csopon 2 csopon 3. csoport

6' p A szöveg hangos felolvasása,a feladatmegoldások ellenőrzése

4' P Gyermekfotyáira- Feladatmegoldástok ctmlapjának olva-sasa (feladatadás )

P Térképek olvasása, Feladatmegoldástérképek, zászlók szí-nezése a CsillagjáróFehér Ráró dmakönyvben (feladat-adás)

8' Feladatmegoldás P Gyermekfotyáiratok cimlapjának leolvasása

3' Artikulációs és gyorsasági gyakorlatok végzése

2' Óra végi szervezés: munkafüzetek, füzetek összegyűjtése

I1:

I

ló6

Új tananyagot bevezető írás, helyesírás jellegűóra frontális osztálymunkában

(kb. október 1. hete)

IM- Tf:Vékenységektanam


5' Gyorsolvasást e16készft6 gyakorlatok

10' Betűk vázo/ása a vázolálapokon

5' Nem-verbalis kommunikációs gyakorlatok

8' Feladatmegoldás az Irás munkafüzetben

5'Légzéstechnika és artikulációs gyakorlatok; versmondásutánmondással

8' Szövegalkotás: mesebefejezés


167 J

Írás, helyesírás jellegű gyakorló óra frontálisosztályrnunkában

(kb. november 2. hete)

IIIl'

II

Idő- Tevékenységektartam


5' Gyorsolvasást előkészítő gyakorlatok

4' Betűmásolás

3' Légzőgyakorlatok

5' Betűk diktálás utáni Írása


5' Írott betűs szavak másolása

3' A bemutatkozás gyakorlása

5' Nyomtatott betűs szavak másolása

3' Artikulációs gyakorlat

5' Szavak diktálás utáni Írása


168

Idő-Tevékenységek és csoportok

tartam 1. csoport I 2. csoport I 3. csoport


P Gyorsolvasást előkészítő gyakorlat:szemtorna(feladatadás )

P 1. Mondatok kira-kása szóképekbőlutánzással

2' Szemtorna2. Külső testi jellem-zők közül a hajszínár-nyalatok felismerése agyermeklexikonban(feladatadás )

5'i P Gyorsolvasást előkészítő gyakorlatok Feladatmegoldás

végzése.1

P 1. Nyomtatott betűsszavak másolása2. Versolvasás az osz-tálykönyvtár könyvei-ből (feladatadás)

P 1. Tulajdonnevekbetűrendbe sorolásaés leírása

4' 2. Időtartam-hibát Feladatmegoldástartalmazó szavak ja-vítása(feladatadás)

10' P Írott betűs szavakFeladatmegoldás másolása irányítással-

Új tananyagot bevezető írás, helyesírás jellegűóra differenciált osztályrnunkában

(március 1. hete)

169

Idő- Tevékenységek és csoportok

tartam 1. csoport I 2. csoport I 3. csoport

4'Nem-verbális kommunikációs gyakorlatok: mozgások, testtartásokutánzása

15' Nagybetű váza/ása

3' Szervezés: az 1. és 2. csoport füzeteinek begyűjtése

Írás, helyesírás jellegű gyakorIó óra differenciáltosztálymunkában

(kb. május 1. hete)

I

Il

tao- Tevekenysegek és csoponoktartam J. csopon I 2. csopon 3. csoport


4' Gyorsasági és artikulációs gyakorlatokp Felkészülés táblárairt, nyomtatott betílsszavak helyesejtésseitörténö olvasására (fel-adatadás)

3' P Önálló feladatmegoldás az Irás munkafiaet-ben: a másolás, az elválasztás gyakorlása

Feladatmegoldás

3' Feladat megoldás P A szavak olvasásahelyesejtéssei

5' p Az előző szavak le-másolása

170

..- Tevékenységek és csoportokIdő-

tartam 1. csoport I 2. csoport 3. csoport

P A gyermeklexikonmeghatározott lapjánszavakhoz (cimszó-

2' Feladatmegoldás hoz) tartozó jelentés(szócikk) olvasása né-mán (feladatadás)

5'P Gyorsolvasást előkészítő gyakorlatok Feladatmegoldásvégzése

Nem-verbalis kommunikációs gyakorlatok: mozgások,2' testtartások utánzása

p Időtartam-jelölésiJ hibát tartalmazó sza- Feladatmegoldás

vak néma olvasása(feladatadás)

P Nyomtatott betűvelírt tulajdonnevek le-

2' Feladatmegoldás írása betűrendbe (fel-adatadás)

P Önálló helyesírásihibajavítás a munka- Feladatmegoldásfüzet felhasználásával(feladatadás)

7' FeladatmegoldásP Helyesírási hibajaví-tás irányítással

2' Nyelvtörő gyakorlása

P Mondat másolása előre meghatározott1t idő alatt

(feladatadás)

FeladatmegoldásP Szavak diktálás utá-

4' ni írása


I.,

171

Vj tanan;:~got beyezető beszédművelés jellegűora frontahs osztalymunkában

(kb. október 3. hete)



6' Légzéstechnikai és artikulációs gyakorlatok;Vers tanulása utánmondással

5' Hangsúlygyakorlatok utánmondással és szóképekből összeállítottmondatok olvasásával

12' A véleménynyilvánítás tanítása

10' Mimetikus játék

8' Feladatmegoldás a Betűről betűre című könyvben


Beszédművelés jellegű gyakorló óra differenciáltosztályrnunkában

(kb. november 3. hete)

tdáianamTevékenységek ts csoponok

1. csopon 2. csopon


7' Légzö- és artikulációs gyakorlatok

p Táblára írt szóképek némaolvasása (feladatadás )

2' P Kivetített diaról rajz készítéseaz elbeszélés gyakorlásához (fel- Feladatmegoldásadatadás)

172

Tevékenységek és csoportokIdőtartam 1. csoport 2. csoport

P A néma olvasással gyakorolt

5' Feladatmegoldás szóképek helyes hangsúllyaltörténő olvasása

10'Szövegalkotás: az elbeszélés és a szövegbefogadás, a kérdezésgyakorlása

P Felkészülés kiscsoportoskommunikációra (feladatadás)

P Szintetikus olvasókönyv: fel-3' adatok megoldása (feladatadás)

15' Feladatmegoldás P Kiscsoportos kommunikáció

r Óra végi szervezés: az 1. csoport olvasókönyveinek összegyűjtése

Beszédművelés jellegű gyakorló óra frontálisosztálymunkáb an(kb. február 2. hete)



6' Légzés-, hangadás- és artikulációs gyakorlatok

5' Az összeolvadás ésa hasonulás ejtésének gyakorlása szavak olvasásával

4' Zörej alapján rajz készítése az elbeszélés gyakorlásához

10' Az elbeszélés gyakorlása; a szövegbefogadás gyakorlása: a kérdezés

6' A hangos olvasás gyakorlása a Csillagjáró Fehér Ráró című könyvből;időtartam, hanglejtés gyakorlása

10' Helyesejtési normákhoz igazodó versmondás gyakorlása


173

Új tananyagot bevezető beszédművelés jellegűóra differenciált osztályrnunkában(kb. április 2. hete)

Időtartam Tevékenységek és csoportok

1. csoport 2. csoport 3. csoport2' Óra eleji szervezés6' Artikulációs, hangadástechnikai és gyorsasági gyakorlatok végzése

Rövid mondókák közös elmondása hangerőváItással

P Táblára Írt rövidszavak többszörielolvasása né-mán (feladata-dás)

P 1. Összeolvadásttartalmazó sza-vak és kérdőmondatok né-ma olvasásaírásvetítőröí

4' 2. Felkészülésszövegalkotásraképsor alapján(feladatadás) Feladatmegoldás

PL Felkészülés egy Feladatmegoldásismeretlen mesehangos olvasá-sára

174

- Tevékenységek és csoportokIdőtartam

1. csoport 2.csoport 3. csoport.....-2. Legalább öt

kérdés megfo-galmazásaa mese alapján(szereplők re,helyre, időre,eseményre, ok-ra, következ-ményre)(feladatadás)

P 1. A hangos ol-vasás gyakor-lása, helyeshangsúllyal ésidőtartammal

Feladatmegoldás 2. Köszönés, be-mutatkozásbábokkal.A gyerekekbármit kérdez-hetnek a bá-buktól

3. A tábláról he-lyesen olvasottszavak lemá-solása

4. Néma olvasásmesekönyvből(feladatadás:3.4.)

6' P 1. A tanulók han-gosan felolvas-sák az összeol-vadást tartal-mazó szavakatés a kérdőmondatokat

175

d

Időtartam Tevékenységek és csoportok

1. csoport 2. csoport 3. csoport2. Szövegalkotás

képsor alapján3. Néma olvasás Feladatmegoldás

mesekönyvből(feladat-adás: 3.)

6' P 1. Hangos olvasáshelyesejtésseI

2. A megfogalma- Felada tmegoldászott kérdésekelmondása

4' Nem-verbális kommunikációs gyakorlatok: tekintettel, gesztikuláció-val történő közlések gyakorlása

10' A Hanglejtés cimű rész meghallgatása A mondatok a beszédben ciműhangosított diasorozatból

I 1' Óra végi szervezés

176

Új tananyagot bevezető irodalom jellegű órafrontális osztálymunkában

(kb. február 2. hete)

Idő- Tevékenységektartam


5' Légzéstechnikai, artikulációs és gyorsasági gyakorlatok

5' Ritmusgyakorlat olvasás alapján a helyesejtési transzparensről

10' VerselemzésRövid és hosszú szótagok jelölése; a ritmus érzékeltetése kopogással


10' Verstanulás A verstanulás cimű hangosított transzparenssorozatalapján

4' Előzetesen gyűjtö~t találós kérdések elmondása, megfejtése


177

Irodalom jellegű gyakorló óra frontálisosztálymunkában

(kb. március 1. hete)

Idő--

tartamTevékenység


5' A tanult versek kommunikációs és helyesejtési szempontú előadása

4' A táblára írt vers írójának, címének megállapítása, a versszakok és azegyik versszak sorainak megszámlálása

3' A táblán levő vers rímeinek jelölése

5' Közmondás jelentésének megfejtése az irodalomkönyvfelhasználásával

6' Helyesejtési gyakorlatok: légző-, hangadás- és gyorsaságigyakorlatok; vers gyakorlása utánmondással

5' A táblán levő vers egyik költői képéhez illusztráció készítése,

3' A táblán levő vers felolvasása


2' Óra végi szervezés,

178

Új tananyagot bevezető irodalom jellegű óradifferenciált osztálymunkában

I

·1

(kb. április 2. hete)


1. csoport 2. csoport

2' Óra eleji szervezésP Felkészülés párbeszédes vers

szerepek szerinti olvasására(feladatadás)

PLIsmert mese többszörielolvasása némán, felké-szülés a hangos olvasásra.A tanulók előzetesen jelö-

2' lik az időtartamot és az Feladatmegoldásírásjeleket

2. Címszavak keresésea gyermeklexikonban (fel-adatadás)

P 1. A versolvasás gyakorlásaszerepek szerint, tekintet-tel a kérdő mondatok he-lyes hanglejtésére

2. Költői képek keresése ver-sekben. A képek "megfej-tése", minősítése: kiizeli-

lO' Feladatmegoldás távoli, hangos-néma3. Egy költői képhez illuszt-

ráció készítése4. Az osztálykönyvtárból

szabadon választott mese-vagy verses könyv néze ge-tése, olvasása (feladata-

, dás)

179

IdőtartamTevékenységek és Csoportok

1. csoport 2. csoport

10' P 1. A hangos olvasás gyakor- Feladatmegoldáslása helyesejtéssei

2. Mese önálló elolvasása éselemzése az irodalom-könyv feladatai alapján(feladatadás)

P1.Címszavak keresésea gyermeklexikonból

10' Feladatmegoldás 2. Könyvek adatainak (szer-1; ..• ző, cím, a kiadás helye,

kiadó) leolvasása az osz-tálykönyvtár néhány me-se- és verseskönyve alap-ján

5' Nem-verbális kommunikációs gyakorlatok

3' Irodalmi "gyűjtőmunka" előkészítése

3' Óra végi szervezés: az 1. csoport irodalomkönyveinek összegyűjté-se; az osztálykönyvtár elrendezése

180

Irodalom jellegű gyakorló óra differenciáltosztálymunkában

(kb. május 2. hete)




3' Érzelmek kifejezésének gyakoroltatása arcjátékkalP Az irodalom-

könyv valame-lyik meséjéneknéma olvasásaután felkészűlés

r a mese elmondá-sára. A mesélővalamelyik sze-repbe illeszkedvemondja el a me-sét (feladatadás )

P 1. Költők nevé-nek és versei-nek rendezéseírásban tábláról

2. Költők megne-vezése utánverseiket tartal-mazó kötetekgyűjtése az osz-tálykönyvtár-ból '(feladata-dás)

2' P 1. A fóliára írtvers rossz sor-rendben lévőversszakainak

- rendezése

181

IdőtartamTevékenységek és csoportok


Feladatmegoldás 2. A vers egyikképének ábrá-zolása (felada-tadás)

P A mese reprodu- .kálása valame-

7' Feladatmegoldás lyik szereplőhelyzetébe illesz-kedve

P Párbeszédet tar-talmazó vers sze-repek szerintihangos olvasása

P A rím jelölése az3' irodalomkönyv

egyik versében

8' Verses mese mimetizálásának gyakorlása

P Vers egyik- a pedagógus általmeghatározott -képének ábrázolása(feladatadás)

2' P Táblára írt szóhoz Feladatmegoldásrímelő szavak gyüj-tése írásban (felada-tadás)

5' P Mese helyesejtési Feladatmegoldásnormákhozigazodóhangos olvasása

4' Adott második személynek szóló versmondásgyakorlása

2' ()ra végi szervezés

182

Egy tanítási óra vázlata és a megtartottóra elemzése

(1. osztály)

Óravázlatokat és óraelemzéseket gyakran tesznek közzé a hazai pedagó-giai sajtóban. Mi óravázlatot a programunkban keveset adunk közre.Itt csupán azért közlünk egyet, hogy a munkához oly fontosnak ésnélkülözhetetlennek tartott tanítói önismeret fejlesztésének egy lehető-ségét bemutassuk egy valóságosan megtartott órához kapcsolódó taní-tói önelemzés révén.

Olvasás, önművelés jellegű gyakorló óra vázlata

3' 1. Választott vers elmondása, mimetizálása.

3' 2. Artikulációs gyakorlat végeztetése az á-a-o-u-o-a-á; á-e-é; a-á-a; e-é-i-ü-ö-ü-i-é-ehangsorok mondatásával.

7' 3. Hangsúlygyakorlat végeztetése szókapcsolatok olvastatásával. Az írásvetítő képe:piros tintanagy cápakis ütőnagy púpbarna dió

3' 4. Légzőgyakorlat végeztetése:a hét napjainak elmondatása egyszer halk hangerővel;számoltatás IO-ig;az/hang hangoztatása 10 másodpercig.

183

3' 5. Szemműködést fejlesztő gyakorlatok végeztetése:

1. csoport

12' 6. A differenciált munka megszervezése

2. csoport Egyéni munkavégzés

aj Ismert szórészek, sza-vak bekereteztetéseismeretlen szövegben,újságpapíron

bJ Ellenőrzés a követke-ző tanórán

aj Mondatolvastatás atábláról némán, majdközéphangerővel, ahangsúly jelek figye-lembevételével.A tábla képe: Cini azütő előtt ill. A virág-óra az udvaron van.A bohóccipő piros.

bJ Szavak jelentéséneklerajzoltatása. A táb-la képe: cápa, paci,pipi

c) Ellenőrzés a szavakelolvastatásával

aj Szóképek és tárgyké-pek egyeztetése

cipócumimicipici

b) Kiemelt betűk beke-retezése betűhalmaz-ban rajzlapon.

n ot

öu t

~ü ü

u rÖ u

u m

c} Ellenőrzés a szavakfelolvastatásával, be-tűolvastatással.

184

10' 7. Az u, ú betűk változtatása vázolólapon

4' 8. Igekötős szavak olvastatása a Szó és betű című tankönyv globális fejezetéből.Az igekötők összeköttetése a szavakkal, az igekötős szavak elolvastatása.

húz húzfel ír

ülírill

le

l' 9. Óra végi szervezés: a vázolólapok összegyűjtése

Az olvasás, önművelés jellegű gyakorló óraelemzése

Az "Órae1emzés" cím alatt előadott szempontok, tanácsok alkalma-sak önelemzésre és más, külső megfigyelő által végezhető óraelemzésreis. Itt önelemzést adunk közre. Az önelemzés szerepe az okok feltárásaés a további teendők tisztázása. Az önelemzésnek nem feladata azok-nak a pozitív értékeknek az összegyűjtése, amelyek az órán tettenérhe-tők, s amelyeket a kívülálló megfigyelők közölni szoktak az órát tartónevelővel.

I. A gyerekek által végzett tanórai tevékenységek jelsorolása. A hibásanmegoldott jeladatok megnevezése

A tanítási órán a következő tevékenységek szerepeltek ebben a sor-rendben: versmondás, vers mimetizálása; artikulációs, hangsúly-, lég-ző- és gyorsolvasási gyakorlat végzése; szókép azonosítása tárgyképpel,mondatoIvasás, szavak jelentésének a lerajzolása, ismert szavak, szóré-szek keresése ismeretlen szövegben; betűvázolás. E tevékenységek közüla~ egyéni munkát végző tanuló a segítségem nélkül nem volt képes atargYképeket egyeztetni szóképekkel, s hibázott a gyorsolvasási gya-korlat végzésekor is. A közepes tempóban haladó (második) csoportt~gjai fe1tűnően hibásan oldották meg a szavak jelentésének lerajzolá-~at. -: többi tevékenységet a tanulók az eddigi teljesítményüknek meg-eleloen végezték el.

185

II. A tanulságos problémák elemzése

1. Az egyéni munkát végző tanulónak csaknem mirtden anyanyelvórán feladata, hogy tanítói szóképeket egyeztessen tanítói tárgyképek-kel. A sikeres megoldáshoz az eléje kitett tárgy- és szóképeket össze kellhasonlítania a falon elhelyezettekkel. A kiválasztott képhez a falon levőmintáknak megfelelően meg kell keresnie a szóképet (vagy fordítva:szóképhez tárgyképet keres). Ő ezt a tevékenységet az eddigi órákonáltalában sikerrel végezte. Ezen a tanórán azonban a szóképes prog-ramban nem szereplő szavakat kellett ráhelyeznie képekre. Ezeket aszavakat (cumi, nád, pad, cipó) az előző két órán tanulták a gyerekek.A feladatmegoldás feltétele az volt, hogy ismerje föl a képeken abrázoltdolgokat, olvassa el a szavakat, s tisztában legyen a szavak je.lentés~vel:A feladathoz adott utasítást ugyanúgy fogalmaztam meg, mmt a többiesetben az ugyanilyen típusú feladatok utasításait. ("Tedd a képek aláa megfelelő szavakat!") A gyerek a kép és szó egyeztetéséhez csak asegítségnyújtásom után látott hozzá. A sikertelenség okai az alábbiaklehettek:

a) A kislány nem akkora, s nem ugyanolyan kivitelű tárgy- és szók~-pekkel dolgozott, mint eddig. Elképzelhető, hogy a megnevezesellenére a képeken ábrázolt dolgokat nem ismerte föl. ,

b) A szóképek s tárgyképek a fali plakátokon nem szerepelnek, Igyaz összehasonlítást nem végezhette el a gyerek.

e) A szavakat nem volt képes elolvasni.d) Az elolvasott szavak jelentését nem ismerte. , ,Tervezési hibaként fogható fel, hogy az emIített szavak olvasasanak

gyakoroltatását a feladat megoldása előtt nem végeztem el. A gyako-roltatás idejére a többi csoport önállóan dolgozhatott volna.

Ugyanez a tanuló az egyik gyorsolvasási gyakorlatot hibásan oldottameg, ezzel kiváltotta a többiek derültségét. Ennek a feladattípusnak ~zelvégzéséhez ismerni kell az első négy betűcsoportot s a megold~Salgoritmusát. Az általam adott utasítás más órákon már többszo~elhangzott ("Nézzetek a bekarikázott ,betűr~.! Olvassát?k e~,~}öbbtbetűt a nyíl irányában haladva! Olvassatok fol az utoiso betut.). .

A kislány által mondott képtelen válasz okai a következők lehet~ek.a) a feladatvégzés tanulásának irányítása közben a kislány eseteb~n

az egyéni visszacsatolás nem történt meg. Így a megoldási algortt-mus sal nem volt tisztában;

186

b) nem ismerte föl a feladatban szereplő betűket;e) az előző két feltevés együtt is lehet a kudarc oka.A kislány eddigi teljesítménye alapján szinte bizonyosra vehető, hogy

a feladatmegoldás algoritmusának elsajátítása után sem lenne képeshelyes válasz adására. Ennek az az oka, hogya tanult betűket nagyonbizonytalanul ismeri fel. Hasonló típusú gyorsolvasási gyakorlat végzé-sének idején ezért a továbbiakban egyéni feladatokat old meg.

2. A közepes tempóban haladó csoport tagjai a mondatolvasás utánazt a feladatot kapták, hogy rajzolják le a táblára írt három szó (cápa,paci, pici) jelentését. Ezek a szavak a szóképes programban nem szere-pelnek. A szavakat a tanulóknak vagy globálisan, vagy a betűösszevo-nás algoritmusa alapján kellett volna elolvasniuk. Az előző órákon agyerekek olvasták már ezeket a szavakat, megismerték jelentésüket.A legelső szóra (cápa) a hangsúlygyakorlatból is emlékezhettek. A há-rom szó közül csak az elsőnek a jelentését rajzolta le két-három tanuló.A hiányos feladatmegoldás okait a következőkben látom:

a) ennek a csoportnak a tagjai nem a betűösszeolvasás algoritmusaszerint olvassák a szavakat, hanem globálisan;

b) a fali táblákról nem tudnak azonosítani;e) az órán csak az egyik szó olvasását gyakorolhatták;d) a két főnév jelentésének lerajzolása egyszerűbb, mint a mellékné-

vé.Az óratervből kimaradt a három szó olvasásának gyakoroltatása.

Megoldásként a kérdéses szavak szerepelhettek volna a rajzolás előttolvasott mondatokban. A sikertelenségekből azt a tanulságot vonomle, hogya nem tárgykép segítségével tanult szavak előzetes gyakorolta-tását minden olyan feladat végeztetéséhez meg kell terveznem, amely-ben önállóan elvégzendő feladatként kívánom kiadni az olvasásukat.

(Az óravázlatot készítette, ennek alapján az órát megtartotta, majdelemezte Horváth Éva tanítónő 1980. nov. 10-én Veszprémben, a Bá-thory Általános Iskolában.)

187

Esetleírások(2. osztály)

Hazai pedagógiai gyakorlatunkban az esetleírások bemutatása nemhonosodott meg, mivel a pedagógiai diagnosztizáló gondolkodás fej-lesztését a szakmai közvélemény nem tekinti fontosnak. Kritikus eset-ben átengedi a pszichológusoknak. Az esetleírások szükségessége prog-ramunkban csak az utóbbi időben merült fel.

A következőkben két esetleírást mutatunk be az egyszerű, bizonyta-lan döntési problémák elemzésére.1.

N. L. 2. osztályos budapesti tanuló teljesítménye másfél évig egyenle-tesen jó volt, az írása tiszta, rendezett, magatartása a normáknakmegfelelő. Félév után sorozatosan rendetlen, hibás munkák kerültek kia kezéből, a teljesítménye közepesre romlott, felületessé, agresszívvá,figyelmetlenné vált. (A döntési helyzet felmerülése.)

Tudásmérések során megállapítottam, hogya tanított ismereteket éstevékenységeket elsajátította, tehát a rendezetlenségét nem tudásbélihiányosság okozta. Feltételeztem, hogy a változás oka betegség, pszi-chés vagy szociális természetű probléma lehet. Ennek felderítését kétmódon kíséreltem meg: 1. Megpróbáltam kikérdezni a gyereket, hogytőle tudjam meg a változás okát, de ez nem vezetett eredményre.A gyerek szorongott, és nem akart beszélni a gondjairól. 2. Ezek utána kisfiú tudta nélkül a lakásukra mentem, és a szüleivel is beszéltem.Tőlük tudtam meg, hogy rendezetlen családi életet élnek, válófélbenvannak, s döntésükről a gyerek is tud. A probléma észlelésétől eddigkb. két hét telt el. (Helyzetfelmérés, helyzetelemzés.)

Az okokat megtudva mindenképpen azt tartottam a gyerek érdeké-ben a legfontosabbnak, hogy segítsek neki iskolai teljesítményének ésmagatartásának normalizálásában, hogy az iskolai kudarcok és annakkövetkezményei ne nehezítsék tovább a helyzetét. (Célkitűzés.)

Ezután azt mérlegeltem, elmondjam-e a gyereknek, hogy tudok acsaládja konfiiktusairól, és megbeszéljem-e vele a továbbiakat, vagyhallgassam el. Azt mindenképpen elhatároztam, hogyengedményeket,

188

felmentést a hibás teljesítményekért és a normasértő magatartásért nemkap majd, viszont megkülönböztetett figyelmességgel, körültekintőenértékelem majd minden jó megnyilvánulását, hibázásaival szembenpedig türelmes leszek. (Alternatívák kidolgozása, értékelése.)

Végül amellett döntöttem, hogyagyereknek elmondom: tudok acsaládjukat ért bajról. (Döntés.)

Négyszemközt beszéltem vele, s javasoltam neki, ne szaporítsa a bajt,hanem figyeljen a munkájára, a barátaival ne verekedjen, legyen na-gyon türelmes. Megígértem, hogy minden teljesítményét és tevékenysé-gét értékelni fogom. Ettől kezdve következetesen biztattam a képessé-geinek megfelelő munka elvégzésére, minden apró munkáját értékel-tem, minden lehető alkalommal megdicsértem, fölvettem vele a kapcso-latot, sokat beszélgettem vele. Lassú, két hónapig tartó, egyáltalán nemegyenletes javulás következett be a gyerek magatartásában. A harma-dik hónap elejére már megbízható, egyenletes lett a teljesítménye. Ag-resszivitása csökkent ugyan, de magatartása sajnos azóta is gyakrannormasértő.

II.A 2. osztályelső félévében tanítottam a gyermeklexikon használatát.

A címszó keresést nagyon kedvelték a gyerekek. Éppen ezért volt furcsa,hogy S. T.megtagadta a munkát. Végiggondoltam, mi akadályozhatjaa gyereket a munkában: beteg, fáradt, hiányzik valamelyik szükségestanszere? Nem volt semmi baja, nem volt beteg, és szótározni semakart. Mivel az osztály többi tagjával folytatnom kellett a munkát, S.T.-nek másik feladatot adtam, későbbre halasztva a probléma elemzé-sét. (A döntési helyzet felmerülése')

Óra után meg akartam beszélni a problémát a gyerekkel, de ő csakazt hajtogatta, hogy nem szereti ezt a munkát, és egyre makacsabbulállította, hogy máskor sem fogja elvégezni. Ki kellett derítenem, miokozza a kisfiú dacos tiltakozását, hogy utána rá tudjam venni alexikonhasználat megtanulására és gyakorlására. (Célok meghatározá-sa.)

A következő alternatívák kínálkoztak az okok kiderítésére (alterna-tívák kidolgozása): .

1. Kényszerítem a munka elvégzésére, vagyis megszüntetem a munkamegtagadását.

189

2. Tovább kérdezgetem a gyereket, míg a vonakodás valódi okát megnem tudom.

3. Beszélek a szüleivel, a segítségüket kérem.4. Jutalmat ígérek a gyereknek, ha hajlandó elvégezni a címszókere-

sést.Megkérdeztem a kisfiú édesanyját, hogy nem tud-e segítségemre lenni

a probléma megoldásában. A gyerek otthon sem mondta meg, mi azigazi baja. Végül hosszas kérdezősködés után négyszemközt elárulta;hogy nem tudja elolvasni a szavakat, mert nem ismeri a kétjegyűbetűket. Eddig nem vettem észre, hogy olvasási nehézségei vannak.Mivel gyakran megdicsértem más tevékenységekben nyújtott jó mun-kájáért, nem akarta, hogy olvasási kudarcának az egész osztály tanújalegyen. Inkább vállalta a munka megtagadásával járó konfliktust.

Rövid idő alatt a segítségemmel megtanulta az elfelejtett betűk olva-sását, majd külön gyakorlással a címszókeresést is.

Lejegyezte: Kiss Éva

190

Időterv-részlet

(2. osztály)

FEBRuÁR

1. Ut

Ismerd meg a világot!: - A szán, a szekér és a kordé- Könyvtáravatás (hír)

Oymolvasás: Lát6szögnövel6 gyak.:

Jr6-helyesúás: Nyelvtan, szöveg, helyesírás: 132-133. o.F. gy.: 62. o. 1/a); 1/b); llc)

60. o. 2/n)61. o. 31ö)67. o. 1/zs); lIA)68. o. 21c)

Jelkeresés:

Olvasástanulás Ill. 1/L.3.2/L.8.5/L.4.

Olvasástanulás Ill. 8/K.9.11/K.2.

F. gy.: 10. o. 21c!)

Olvasástanulás Ill. 14/H.4.F. gy.: 13. o. 31ak)

Olvasástanulás IlI.21/Ny.1.

F. gy.: 15. o. Slad)17"0. 51ca); cb)

191

Hibakeresés:

Nyomdahibás sz.:

Szöteremtés:

Ör7u1veUs: F. gy.: 45. o. 4led)46. o. 61a)49. o. 8/b)38. o. 2I[a)

9

Nyelvtan: Nyelvtan, szöveg, helyesirás: A szavak kapcsolatai-

Az eszközhatározós szerkezet42-43. o.

F. gy.: 73. o. Ille)74. o. 121e)76. o. lihe); lIib)79. o. 21ic); 21jb); 21k)82. o. 21öc); 21pa)83. o. 2Ity); 21bb)

Hangtani ism.: F. gy.: 98. o. 510)

Helyesejtes: F. gy.: 103. o. 1/ab); 1lcb)104. o. lieb)105. o. 3lab)108. o. 31dh)109. o. 4lba)115. o. 7lbg)116. o. 8/ab)

Beszédfejlesz- F. gy.: 120. o. 51j)tes; kommu- 119. o. 31b)nikáció: 124. o. Ille)

Illem: F. gy.: 155. o. 31h)142. o. 410)143. o. lIg)149. o. 51d)157. o. 31d)172. o. 2.166. o. 31c)

Fogalmazás: Nyelvtan, szöveg, helyesirás: 76. o. 6.; 7.F. gy.: 179. o. 7/g); 7/h)

184. o. 2.181. o. lia)

Nyelvtan, szöveg, helyesírás: 89. o. 2.; 3.100. o. 210)101. o. 21b)

M imetikus j.: F. gy.: 191. o. Ilo)193. o. 21b)

Irodalom: József A: Altató 25. o. (kötelezö)József A: Akanász 27. o.

A nyelvhasználati tevékenységek indításiés fontossági rendje az 1. osztályban

192 193

A NYElVHASZNÁLATI TEVÉKENYSÉGEK

ÉTKEZÉS,

..."~i;~~~~~~i;~ii~~~~~\~~5~~;:'.'z:>2' mesebefejezés;; .. : :.:::::.::;:: ,: : :..:;<::.: ..:.:: ":':"':':,. kiscsoportos kommunikáció:

1~'~~.~~~~~~~~T~~í~~~~' K~P, K~P:~R,~~REJ ALAPJÁN :.'.

3 :::!~"....: .' véleménynyilvánitás tanulásaLJ ...:>.:':::: :'~~;;~dék':;~II~ánitás: kérés, tudakozódás

~ "~~~~~~A~FELVÉTEL ÉS VISZONZ~SA, VÁLASZ TUDAKOZÓDÁSRA:

~

-xc-; :.'::::.::::::.::.:;.: .•.... :.:

OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER

194

INDíTÁSI ÉS FONTOSSÁGI RENDJE

::"::" az irodalom életének megismeréseversmondás kommu ni káclós szempontból

.. ' ,::\:.:.::.':' epikai művek jellemzőinek tanulása::;;;:.·::::::::;;::::::rrrrrr;:::· ;;'::{{{;:;::';:::}::I költői kép tanftása{i::: ..::: ".'::": verstani ismeretek tanulasa : verssor . versszak, rfrn, refrén, ritmus::;,::,;;:;:;:;:::..:::::rrr{:::;}1 kommunikációs tényezök felismerese iroda m alkotásokban

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS, JÓ MEGJELENÉS.......... kiscsoportos kommunikáció: tevékenységleirás, szövegbefogad~

le lrás : állatok, tevékenységek, személyek....... :...:.::..... ;:.:..:..:.::. hirdetés

szövegbefogadás tanulása::..:>:.::::.:.:: ...:.:: .. :.... ':.::1 elbeszélés élmény alapján

SZEMÉLYI ADATOK TANULÁSA. ·:C.: ::=:.;:;:1 versmondás olvasással

o::::: :).;:.: ..:::.,., ··· ..·.::·:·::;1 helyesejtési hibajavitáshangsúly, hanglejtés, időtartam, hangkapcsolatokrltmus-, időtartam és hangsúlygyakorlatok, hangerlSváltás

.: xe- :..:..;.:.;.;::::.:::.::;: ...: .:.:::::.: :".::.:':::::':';:;';" helyesirási hibajavitás::;:;:;.;:.::,...:.... elválasztás

mondatkezdő nagybetűtulajdonnevek helyesirása

....:: :.::....:: ::';:.:.:.:::; :·:·::f·}.::;·,=: összeo Ivadá s, haso nu Iás jel ölésea j hang kétféle jelölése

IDŐTARTAMJELÖLÉSa karatlagos irásDIKTÁLÁS UTÁNI IRÁS

______________-r ~~------~.--------~M--ÁSOLÁS

NAGYBETŰK íRÁSA ÉS KAPCSOLÁSA: : .,;:::::::::: ::.::::.::::~{:~ :~:::~:.:~:~::.:::.~{. :::;.:::.;.> .. :.: iskolán klvű] l önmLivelés::::::.:::.::::'".....:.:..:::;:.}::.;:;::::;;;::::;::::::;;:.::.kö nyvtá rh asz ná lat:.:::':: '::::: :.:::.::.':' ••••::::. :::::'=::::::::'::::;::.:: olvasástechnikai hibák Javftása

didaktikus szövegek olvasásamindennapi lelró szövegek olvasásaInformációs szövegek olvasása

ISMERETTERJESZTŐ SZÖVEGEK OLVASÁSA

FEBRUÁR JÚNIUSMÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS

195

TARTALOM

Bevezetés 31. A NYELVI, IRODALMI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS NEVE-

LÉS PROGRAMCSOMAGJA 5A tanterv.. .. .. .. . .. .. .. .. .. . .. .. .. . . .. 7

A tanterv célrendszere .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7A tananyagrendszer 16

1. osztály 182. osztály 283. osztály 434. osztály 65

A követelményrendszer 87A tanítási program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 88

II. TANÍTÁS A NYELVI, IRODALMI ÉS KOMMUNIKÁ-CIÓS NEVELÉSI PROGRAMBAN 89A tanulásirányítás szakaszai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 90

Motiválás 90Tanulásszervezés, differenciálás 92Döntés " .. . .. .. .. .. 94Feladatadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 98Ellenőrzés 99Értékelés 100

A tanítás munkaszakaszai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 100Tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 101

Az óratervezés menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 103Felkészülés az óravezetésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 104

197

6ravezetés ........................................6raelemzés

104110

Ill. A TANÍT6 A NYELVI, IRODALMI ÉS KOMMUNIKÁ-CI6s NEVELÉSI PROGRAMBAN ................... 112

A tanító gyerekekkel szembeni beállítódása . . . . . . . . . . . . .. 117A tanító nevelési stílusa 119A tanító tudása 121

IV. FÜGGELÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 123Tanulásirányítási eljárások (1. osztály) . . . . . . . . . . . . . . . . .. 123

Szóképek elemzése 125Gyorsolvasási gyakorlatok végzése 129Ismeretterjesztő szövegek olvasása 131Címszavak megkeresése a gyermeklexikonban . . . . . . . . .. 134Az írásmozgás fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 137Betűelemek vázolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 143Helyesírási hibák javítása 147Hangsúlygyakorlatok végeztetése olvasással 150Elbeszélő. ~z~:eg alkotása élmény alapján kiscsoportoskommunikációban 153

, Leíró szöveg alkotása állatokról csoportkommunikációban 15óOramodellek (1. osztály) 161

Új tananyag ot bevezető olvasás, önművelés jellegű órafrontális osztálymunkában 161Olvasás, önművelés jellegű gyakorló óra frontális osztály-munkában 162Olvasás, önművelés jellegű gyakorló óra differenciált osz-t~lymunkában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 163Uj tananyagot bevezető olvasás, önművelés jellegű óra dif-ferenciált osztálymunkában 165Új tananyagot bevezető írás, helyesírás jellegű óra frontáÚ~?sztálymunkában 167Irás, helyesírás jellegű gyakorló óra frontális osztálymun-kában 168

198

Új tananyagot bevezeté írás, helyesírás jellegű óra differen-ciált osztálymunkában .írás, helyesírás jellegű gyakorló óra differenciált osztály-munkában .Új tananyagot bevezeté beszédművelés jellegű óra frontálisosztálymunkában .Beszédművelés jellegű gyakorlo óra differenciált osztály-munkában .Beszédművelés jellegű gyakorlo óra frontális osztálymun-kában .Új tananyagot bevezetö beszédművelés jellegű óra differen-ciált osztálymunkában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Új tananyagot bevezetó irodalom jellegű óra frontális osz-tálymunkában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Irodalom jellegű gyakorló óra frontális osztálymunkábanÚj tananyagot bevezetó irodalom jellegű óra differenciáltosztálymunkában .Irodalom jellegű gyakorló óra differenciált osztálymunkában

Egy tanítási óra vázlata és a megtartott óra elemzése(l.'osztály) .

Olvasás, önművelés jellegű gyakorló óra vázlata . . . . . . .Az olvasás, önmüvelés jellegű gyakorló óra elemzése . . . .

Esetleírások (2. osztály) . ..Idóterv-részlet (2. osztály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Nyelvhasználati tevékenységek indítási és fontossági rendjeaz 1. osztályban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

169

170

172

172

173

174

177178

179181

183183185188191

194

199

Tankönyvkiadó VállalatA kiadásért felelős: Viiheim József igazgatóRaktári szám: 83138Felelős szerkesztö: Chászárné Simon AliceUtánnyomásra elökészítette: Sz. Kuncze MagdolnaMűszaki vezető: Telékes György igazgatóhelyettesGrafikai szerkesztö: Takács LászlóMüszaki szerkesztö: Görög IstvánnéA kézirat nyomdába érkezett: 1991. májusMegjelent: 1991. júliusTerjedelem: 12,5 (N5) ívKészült az 1987. évi második kiadás alapján, álló montfrungról,fves ofszetnyomással, a "KAMÉLEON" GMK gondozásábana Palantir bt. nyomdájábanTA 5238-II/D-1l-9193

Documents

Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programban