8/15/2019 15 Retorika - szónoklatok
1/2
R ETORIKA
A görög eredetű retorika szó a szónoklat tudománya.
Magyarul a szónoklattan, ékesszólás tana. Az antikvilágban e
tudomány tanítói a rétorok voltak, akik maguk is gyakorolták.
Hagyományosan a szónoki beszéden egy szónok által ünnei
körülmények között, nagy nyilvánosság el!tt
mondott, ékes stílus" ünnei vagy olitikai beszédet értünk. A
modern retorika minden nyilvánosság el!tt
tartott beszédet ide sorol, így a tanári magyarázatot és a diák
általi #eleletet is.
Ma a retorika a rendszeres gondolkodás és önki#e$ezés, valamint
a kulturált és tisztességes érvelés, vitatkozástudománya. A
retorikai ismeretek segítenek mondanivalónk %atásosabb
meg#ogalmazásában, de
%ozzásegítenek a ontosabb szövegértés%ez és a maniulá&iós
szándék #öl#edezésé%ez.
'r.e. (. században, az antik demokrá&ia #énykorában
virágzott #el. A leg%íresebb rétor Arisztotelész volt, aki
létre%ozta az els! tel$es retorikát. )zerinte ez a tudomány
feltárja:* a meggy!zés le%et!ségeit beszélt vagy írott #ormában
* megkülönbözteti a szónoki beszéd #a$táit
* ismerteti az érvelés módszereit
* rendszerezi a beszéd ki#e$ez!eszközeit.
A klasszikus antik retorika a szónok #! #eladatainak kitűzése
el!tt magának a szónoknak is meg%atározza afő
tulajdonságait:
+. a leg#ontosabb a tisztesség, legyen erköl&sileg %iteles
ember
. találékonyság érvek tekintetében- %elyzet#elismerés.
szerkeszt!készség- logikus éítkezés, tagolás
/. stílusérzék- témának, %elyzetnek, %allgatóságnak
meg#elel!
0. emlékez!te%etség- tények, adatok, logikusság
1. el!adókészség- %angkézés, beszédtemó, %ang%ordozás,
%atáskészség
A beszd fel!"tse# a szónoklat szerkesztsnek l!sei:*
témaválasztás, &ímadás, a szövegtíus kiválasztása
* anyaggyű$tés, #elkészülés- #eltárás, lat- inventio
* elrendezés, lat. disositio- kul&sszavak, tételmondatok2 a
szöveg #eléítése, megszerkesztése a
%aladás és #olyamatosság elve ala$án2 logikus elrendezés, az
arányosság és #okozatosság
megtartása2 a tel$esség és be#e$ezettség elérése.
* a stílus kiválasztása, meg#ogalmazás, kidolgozás,
szövegalkotás, lst. elo&utio* el!adás lat. ronuntiatio
* emlékezetbe vésés, memoria
* önellen!rzés, róbael!adás
A beszédek klasszikus elrendezésének "n. $etes s $ármas
felosztása 3írásban és szóban is4-5. %e&ezets-
+. indítás 3e6ordium4-
− a $óindulat megnyerése
− #igyelem#elkeltés
− témameg$elölés
− megértés el!készítése
−ki#e$tés menetének vázolása
. elbeszélés 3narratio4-
− a téma meg$elölése, a tétel meg#ogalmazása, amelyet ma$d
részletezni, bizonyítsani
#ogunk.
. részletezés 3egressus4-
− a ki#e$tés éldákkal történ! alátámasztása
55. Tárgyalás-/. kitérés 3artitio4-
− élményekb!l, személyes taasztalatokból %ozott éldákkal való
részletezés
0. bizonyítás 3argumentatio4-
− az állásont igazságának bizonyítása
1. &á#olat 3re#utatio4-− az ellentétes vélemények
meg%azudtolása
555. %efejezs-
