A 2011. évi minőség-ellenőrzés A 2011. évi minőség-ellenőrzés tapasztalatai, felkészülés a tapasztalatai, felkészülés a

2012. évi minőségellenőrzésre2012. évi minőségellenőrzésre

Miskolc, 2012. 08.29.Miskolc, 2012. 08.29.Munkácsi MártaMunkácsi Márta

A Minőségellenőrzési Bizottság tagjaA Minőségellenőrzési Bizottság tagja

MKVK MEB 20072

Az előadás témái: A minőség-ellenőrzés új rendszere A kisebb gazdálkodó egység A 2011 évi minőség-ellenőrzés

eredményei A minőség-ellenőrzés célja A minőség-ellenőrzési rendszer működése Dokumentálás általában Dokumentálási feladatok a

könyvvizsgálati munka szakaszaiban

Minőségellenőrzési SZMSZ változás• Oka: Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény a

Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.), valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény változása

• Hatályba lépése: 2011. július 1.• A módosítás lényege: bevezetésre kerül a független ellenőr

intézménye

A független ellenőr• Fogalma: a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók

jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését végző – a kamara által a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság egyetértésével nyilvántartásba vett – ellenőr.

• Kiválasztása: – pályázat útján (lásd: kamara honlapja), – a bizottság kiírása és elbírálása alapján, (meghallgatás),– a KKB egyetértésével

Kisebb gazdálkodó egységek vizsgálatának speciális szempontjai

200.Standard A64. Nem azonos fogalom a KKV-val, sokkal tágabbJellemzők (példaszerű felsorolás)- tulajdonlás- vezetés koncentrált, nincs sok munkatárs- kevés üzletág, egyszerű ügyletek- nem túl részletes könyvvezetés, egyszerű nyilvántartás kevés kontroll, az ellenőrzések széles köréért a vezetés felelKockázatokra utaló jelek- a tulajdonos-vezető nem fogadja el a saját felelősségét- a tulajdonos-vezető személyes és üzleti ügyei keverednek- a tulajdonos-vezető életstílusa nincs összhangban a díjazásával- év vége felé szokatlan tranzakciók- túlzó díjak fizetése ügynökök, tanácsadók részére-Tervezés - Dokumentálás A 200. standard arányos alkalmazási lehetőséget kínál a

tervezéstől a dokumentálásig a könyvvizsgáló számára

A standardok arányos alkalmazása• Feltétel: a teljes standard szöveg ismerete• Lehetőség: kiválasztani a könyvvizsgálat

szempontjából releváns standard előírásokat, és csak azokat alkalmazni

• Releváns a standard, ha hatályban van, és azok a körülmények, amelyekkel foglalkozik, fennállnak.

Célok és követelmények a standardban

• Követelmények: a „kell” szó használata utal kötelező alkalmazásukra

• Útmutatás: önmagukban nem támasztanak követelményt, alkalmazási és magyarázó anyagok, segítik a megértést, tartalmazhatnak példákat, háttérinformációt

• Függelékek: részei a fenti anyagoknak

Minőségellenőrzési terv• Éves ellenőrzési terv: az éves kamarai tagi adatszolgáltatás

alapján a KKB készíti elő és fogadja el, melyet a bizottság az elfogadástól számított 8 napon belül, de legkésőbb július 31-ig nyilvánosságra hoz a kamara honlapján

• A bizottság az Eljárási Szabályzat (13) pontja alapján az alábbi gyakorisággal rendeli el az ellenőrzéseket:– kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél 6

évente legalább egyszer, – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókat

könyvvizsgálók, valamint a hitelintézetek, az 5 milliárd forint mérlegfőösszeget meghaladó biztosító társaságok esetében 3 évente legalább egyszer

Az ellenőrzés, mint hatósági eljárás• A Kkt. 159. §. És 173/A. § (1) bekezdése értelmében az

ellenőrzés tekintetében a bizottság jár el. A bizottság a minőségellenőrök közül jelöli ki az ellenőrzést lefolytató személyt. A minőségellenőrök kiválasztása nyilvános pályázat útján történik (Kkt. 160-161. §. – 2011-ben nem került kiírásra)

• A Kkt.5. §. K) és l) pontja szerinti, a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre vonatkozó felügyeleti tevékenység gyakorlása a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alá tartozó hatósági eljárás, amelyre vonatkozóan a Ket.-en kívül a Kkt. 5-9. §-aiban foglaltak is megfelelően irányadók.

A 2011. évi terv és tényszámok1. táblázat

Megnevezés Ellenőrzöttek száma (fő)

Terv szerinti minőségellenőrzésre kiválasztottak száma (közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálókkal együtt) 617

Utóellenőrzésre kijelöltek száma 17

Tervből törölt ellenőrzöttek száma (szüneteltetés vagy törlés) 14

Függőben lévő ellenőrzések, igazolási kérelemmel élők 48

Lefolytatott terv szerinti minőségellenőrzés összesen 572

Rendkívüli minőségellenőrzés 1

Ebből: KKB kezdeményezésére 1

fegyelmi megbízott kezdeményezésére 0

fegyelmi bizottság kezdeményezésére 0

szakértői bizottság kezdeményezésére 0

kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég kérésére 0

Lefolytatott rendkívüli minőségellenőrzés összesen 1

Lefolytatott tervszerinti és rendkívüli ellenőrzés összesen 573

A terv szerintitől eltérő ellenőrzések

• Utóellenőrzés: 2011-ben 17 fő• Rendkívüli minőség-ellenőrzés (a Kkt. 166. §.

(2) alapján)• Kezdeményezheti:

– maga a könyvvizsgáló (pl. mentori megfelelés),– valamint a KKB, a kamara fegyelmi megbízottja,

fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága• Függőben lévő eljárások: folyamatban

lévők, igazolási kérelem beterjesztése miatt,

Az ellenőrzések eredményei• Egyedi megbízások: az 572 főből 455 megfelelt, 88

megfelelt, megjegyzéssel, és 29 fő nem felelt meg – 2011-hez képest javult a megfelelés aránya!

• MER ellenőrzések: a 489 ellenőrzésből 429 megfelelt, 53 megfelelt, megjegyzéssel, 7 nem felelt meg – több lett a középső kategóriába eső megfelelés.

• PMT ellenőrzések: ugyancsak 489 ellenőrzésből 389 esetben eljárás megszüntetése, 97 esetben figyelemfelhívás, 3 esetben pedig fegyelmi eljárás kezdeményezése szankcióval zárult az ellenőrzés.

MKVK MEB 200713

A minőség-ellenőrzés célja• A kamara által működtetett minőség-ellenőrzési rendszer célja a

könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálatok minőségének javítása, és ezáltal a könyvvizsgálatok és a könyvvizsgálók társadalmi elismerésének erősítése, a könyvvizsgálatok társadalmi hitelességének növelése.

• A minőségi garancia alapja a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alkalmazása.

• Standard szolgál iránymutatásul a könyvvizsgáló minőség-ellenőrzési rendszerére vonatkozóan is.

• A könyvvizsgáló/társaság kialakítja a cégen belüli belső minőség-ellenőrzési rendszerét, melynek betartását társaságon belül számon is kéri. Ezáltal kellő bizonyosságot tud nyújtani arról, hogy a kiadott jelentések az adott körülmények között helytállóak.

• A kamara a minőség-ellenőrzés útján ellenőrzi, hogy a könyvvizsgáló munkája során betartja-e a standardokban foglaltakat.

MKVK MEB 200714

Minőség-ellenőrzési rendszer működéseTervezés Ellenőrzési terv készítése irányított és véletlenszerű

kiválasztás az éves adatszolgáltatás figyelembe vételével Közzététel (kamara honlapján) Minőségellenőrök kijelölése (személyi, területi

követelmények, szakmai tapasztalat) Ütemezés (vizsgálatok szeptember-november hónapban) Soron kívüli ellenőrzések: pályázatok, etikai/szakértői

bizottság felkérése, a könyvvizsgáló kérésére

MKVK MEB 200715

A rendszer működése ElőkészítésMinőségvizsgáló

Kérdőív Függetlenség,

összeférhetetlenség jelzése Ütemezés Nyilatkozatok előkészítése Technikai feltételek

Könyvvizsgáló

Értesítés Kérelmek (halasztás,

összeférhetetlenség) Kiválasztott megbízások

előkészítése Önértékelés Alkalmas helyszín

biztosítása

MKVK MEB 200716

Minőség-ellenőrzési rendszer működéseHelyszíni ellenőrzés• Tájékoztatás (cél, folyamat, eredmény, következmény)• Megbízás megismerése (beszámoló, főkönyv, számviteli

politika stb)• Dokumentáció alapján a kérdőív kitöltése (nem

válaszok indoklása)• Értékelés, minősítés (számítással)• Eredmény megbeszélése (feltárt hiányosságok,

gyengébb területek, hibák okai, bizonytalanságok, értelmezési problémák)

• Javaslatok, ajánlások (hiányosságok megszüntetésére, fejlesztendő szakmai területekre)

• Tájékoztatás jogorvoslatról

MKVK MEB 200717

Minőség-ellenőrzési rendszer működéseLezárás Jogorvoslat (fellebbezések) Vizsgálati dokumentáció alapján az ellenőrzés

lezárása határozattal Következmények, szankciók

• Kötelezés továbbképzésre (csak „nem felelt meg” minősítés esetén)

• Fegyelmi eljárás kezdeményezése (csak meghatározott esetekben)

MKVK MEB 200718

Dokumentálási követelményekA dokumentálás lényege:• Rögzíteni minden tényt, ami fontos bizonyíték a vélemény

alátámasztására• Annak igazolása, hogy a könyvvizsgálatot a standardok szerint

végeztékDokumentáció: saját ill. idegen munkaanyag, munkapapír A munkapapírok • Segítik a könyvvizsgálat tervezését és végrehajtását,• Rögzítik az elvégzett könyvvizsgálatból származó bizonyítékokat,• Biztosítják a bizonyítékokból a megfelelő következtetések

levonhatók legyenek• Segítik a könyvvizsgálói munka felügyeletét és áttekintését,A munkapapírokon a könyvvizsgálat egész folyamatát rögzíteni kell!

MKVK MEB 200719

A könyvvizsgálat folyamata A könyvvizsgálónak dokumentáltan a Nemzeti

Könyvvizsgálati Standardok szerint kell eljárniaA megbízások elfogadásakorA kockázatok felmérésekor (tervezés során), a

könyvvizsgálati cél és a könyvvizsgálati eljárások meghatározása, a munka tervezése során

A könyvvizsgálati munka végzése közben, a bizonyítékok gyűjtése és dokumentálása során, valamint a munka áttekintése során a következtetések levonásakor

A könyvvizsgálói vélemény kialakítása során, a könyvvizsgálói jelentés megfogalmazásakor

MKVK MEB 200720

Egy átlagos munkapapír kötelező elemeiKi készítette (név és szignó)Mikor készítette (a könyvvizsgálói jelentés

dátuma előtt kell készíteni)Mi volt a célja a munkapapír elkészítésével, pl. a

vevőkövetelések létezésének, teljességének és pontosságának vizsgálata

Milyen módszerrel dolgozott, pl. a fordulónap után megerősítő levelek kiküldése a xxx egyenlegű vevőknek

Milyen következtetésre jutott, pl. „a vevőkövetelések léteznek, teljesek és pontosak”

MKVK MEB 200721

Könyvvizsgálati célok• A könyvvizsgálónak minden állításra bizonyítékot kell beszerezni, hiszen kellő

bizonyossággal kell alátámasztani véleményét. Ennek során az alábbi területeket kell vizsgálnia:

– T Teljesség (minden eseményt rögzítenek, minden eszközt, kötelezettséget bemutatnak)

– L Létezés/előfordulás (létezik-e az eszköz v. forrás, megtörtént-e a gazdasági esemény)

– P Pontosság (egyezőségek, összefüggések és valós bemutatás)– É Értékelés (megfelelő összeg és helyesbítések is szerepelnek)– J Jogok és kötelezettségek (a gazdálkodó birtokolja-e a jogot,

terheli-e a kötelezettség)– B Bemutatás és közzététel (megfelelő hely, megfelelő hangsúly)– Ielh Időszakok közötti elhatárolás (összegek és időszak)– Ért Érthetőség/besorolás (helyes soron, világos közzététel)

MKVK MEB 200722

A munkapapírokkal szembeni követelmények

• A könyvvizsgálónak olyan munkapapírokat kell készítenie, amelyek kielégítő mértékben teljes körűek és részletesek a könyvvizsgálat átfogó megértésének biztosításához

• A munkapapírok terjedelme szakmai megítélés kérdése de a minőségellenőrnek ugyanarra a következtetésre kell jutni belőlük

• Megbízásonként külön munkapapírokat kell készíteni • A munkapapírok bizalmas kezelése és biztonságos őrzése

kötelező• A munka ami nincs dokumentálva, nincs elvégezve.

MKVK MEB 200723

Elektronikus dokumentálásJellemzői:• A számítógépes alkalmazások használata

gyorsítja és megkönnyíti a munkát• Bármely program alkalmazása önmagában nem

eredményezi a könyvvizsgálati munka megfelelőségét

MKVK MEB 200724

Elektronikus dokumentálásGyakorlati alkalmazások A program felkínál bizonyos megoldásokat, ami segíti a

standardban foglalt előírások követését, de nem biztos, hogy a javaslat minden megbízásnál módosítás/kiegészítés nélkül átvehető

A megbízó sajátosságairól ne feledkezzünk megA munkaprogramot a kockázatbecslés alapján egyedileg

állítsuk összeA munkaprogramban foglalt eljárások elvégzését igazolni

kell

MKVK MEB 200725

Dokumentálási hiányosságok• Nincs dokumentáció, vagy „az ügyfélnél van minden”• Nincs munkapapír, mert „a céget jól ismeri”• Nem készülnek a könyvvizsgálatról valós munkapapírok,

nem állapítható meg a könyvvizsgáló munkája• Feljegyzésekkel helyettesítik a munkapapírokat• Valós munkapapír helyett rengeteg a felesleges, ügyféltől

másolt bizonylat, munkavégzésre kézírásos megjegyzések, számok utalnak.

• Még rosszabb esetben a megbízó bizonylatainak eredeti példánya található a dokumentációban

• A dokumentáció nem áttekinthető, nincsenek hivatkozások nem logikus a rendszer

MKVK MEB 200726

Dokumentálási hiányosságok• A könyvvizsgálati munka egyes szakaszai nem dokumentáltak pl.

ügyfél elfogadás, tervezés vagy nem specifikusan a társasághoz lettek kialakítva

• Hiányzik a beszámoló teljes eredeti példánya• Egyeztetések nem ellenőrizhetők pl. vevők egyeztetését

folyószámla kivonat helyettesíti• A dokumentáció nem felel meg a standardban foglalt tartalmi

előírásoknak • A munkapapírok alapján nem lehet meggyőződni a jelentésben

adott vélemény alátámasztottságáról!Fontos!A munkaprogram végrehajtásakor a programlépések célját, az

elvégzendő feladatot, annak eredményét, s az ebből levont következtetéseket a vélemény alátámasztásának bizonyítékául rögzíteni szükséges!

MKVK MEB 200727

Dokumentálási feladatok a könyvvizsgálati munka egyes szakaszaiban

• Megbízás elfogadása• Tervezés - kockázatbecslés• Bizonyítékgyűjtés• Áttekintés • Jelentés készítése

MKVK MEB 200728

Megbízás elfogadása Függetlenség, szakmai feltételek vizsgálata, a vezetés

tisztességének mérlegelése Előző könyvvizsgálóval kapcsolatfelvétel Előző időszaki beszámoló áttekintése Elfogadó nyilatkozat Szerződés Régebbi megbízás esetén a megbízás fenntartásának

vizsgálata

MKVK MEB 200729

Megbízás elfogadásaTipikus hibák, hiányosságok • A könyvvizsgáló nem mérlegelte az elfogadás körülményeit, vagy

nincs dokumentálva• Elfogadó nyilatkozat nincs, vagy nem tartalmazza az elfogadás

időtartamát• A megbízás időszakát érintően az elfogadó nyilatkozat nincs

összhangban a szerződéssel• A megbízási szerződésben összeférhetetlenség fordul elő

(képviselet, adótanácsadás, könyvelés ellenőrzése, beszámoló készítése, vélemény minősége)

• A megbízási szerződés nem tartalmazza a standardban meghatározott elemeket, vagy többet tartalmaz

MKVK MEB 200730

Tervezés - kockázatbecslés Kockázatalapú megközelítésKK Könyvvizsgálati kockázat =nem megfelelő jelentés kiadásaAnnak kockázata, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő záradékot ad egy

olyan beszámolóra, amelyre korlátozott vagy elutasító záradékot kellett volna adnia

A könyvvizsgálói kockázat annak függvénye, hogy mekkora annak valószínűsége, hogy a pénzügyi kimutatások

lényeges hibás állítást tartalmaznak (eredendő kockázat) mekkora annak valószínűsége, hogy a számviteli nyilvántartások

nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, illetve a belső ellenőrzés elég erős-e ahhoz, hogy előírások betartása biztosított legyen (ellenőrzési kockázat)

mekkora annak valószínűsége, hogy a könyvvizsgáló az elvégzett eljárások során nem tárja fel az előforduló hibát (feltárási kockázat)

MKVK MEB 200731

Kockázatalapú megközelítés• Eredendő kockázat feltárása a beszámoló egészének szintjén:• A gazdálkodó megismerése során rögzíteni kell a feltárt

kockázatokat ( pl. a vezetés tisztessége, kényszerítő körülmények, tevékenység jellege) a kapott válaszok alapján értékelni a beszámoló egészére vonatkozó kockázatot!

• Az utóbbi évek gyakorlata bizonyítja, hogy a könyvvizsgálói munka magas kockázattal jár

• A magas kockázat csak következetes kockázatelemzés és magas szintű minőség-ellenőrzés útján mérsékelhető

• A kockázattal érintett területeken intenzívebb ellenőrzés szükséges

• Foglalkozni kell a csalás és hamisítás kockázatával

MKVK MEB 200732

Tervezés - kockázatbecslés • Lényeges hibás állítások kockázatának becslése az állítások

szintjén (számlaegyenlegek, ügyletcsoportok, közzétételek):• Eredendő kockázat meghatározása:• Lényeges egyenlegek, forgalmak.• Fennállnak-e a hiba valószínűségét növelő tényezők (pl.

korábbi hibák, bonyolult számítások, szokatlan ügyletek, sok esemény, kapcsolt vállalkozással bonyolított ügyletek, számviteli becslés)

• Elemző eljárással kiszűrjük azokat a területeket, ahol az adat vagy a változás mértéke szokatlan - fel kell tárni az okát.

• A fentiek alapján jelöljük ki a magas, közepes és alacsony kockázatú állításokat úgy, hogy azok legyenek az alacsony kockázatú állítások, amelyek nem tartalmazhatnak lényeges hibát.

• A tervezés nem zárul le a könyvvizsgálat elején.

MKVK MEB 200733

Kockázatalapú megközelítés• Ellenőrzési kockázat feltárása a belső ellenőrzés

hatékonysága vizsgálatával• A könyvvizsgáló feltárja, hogy a számviteli nyilvántartások

megfelelnek-e törvényi előírásoknak, továbbá létezik-e belső ellenőrzés, az mennyire hatékonyan működik– milyen az ellenőrzési környezet (szabályozás, vezetői

hozzáállás, megtett intézkedések)– működik-e a gazdálkodó kockázat-felmérési folyamata– milyen ellenőrzési eljárások történnek (feladatkörök,

felelősség, utalványozási, engedélyezési jogkörök, folyamatba épített és vezetői ellenőrzések)

– alkalmaznak-e a beszámoló készítése szempontjából releváns kontrollokat (analitika, statisztika, üzleti terv-értékelés)

MKVK MEB 200734

Kockázatalapú megközelítés• Feltárási kockázat• A könyvvizsgálónak úgy kell kialakítani a vizsgálati

eljárásokat, hogy az eredendő és az ellenőrzési kockázatra tekintettel a beszámolóban előforduló hibát a vizsgálat során nagy valószínűséggel feltárja – megfelelő mintavételezés, hogy a levont

következtetés megfeleljen annak, mintha teljes körű vizsgálatot végzett volna

– megfelelő elemzési eljárás alkalmazása a helyes következtetés érdekében és a hiba felismerése

A feltárási kockázat nagyobb szakmai tapasztalatok birtokában, valamint a minta növelésével csökkenthető!

MKVK MEB 200735

Tervezés - kockázatbecslés• A könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia és dokumentálni kell az

átfogó könyvvizsgálati stratégiát, amelyben le kell írnia a könyvvizsgálat várható hatókörét és irányítását

• Készíteni kell könyvvizsgálati tervet, melynek terjedelme függ a gazdálkodó szervezet méretétől, a könyvvizsgálat összetettségétől és a könyvvizsgálónak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatosan szerzett tapasztalataitól, külső szakértők bevonásától, valamint az üzleti tevékenység ismeretétől

• Dokumentálni kell a tervezési döntések módosítását.• A megismerést célzó eljárásokat kockázatbecslési

eljárásoknak nevezzük:– 1. a gazdálkodó és környezetének megismerése– 2. a számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerése– 3. az alkalmazott számviteli politikák megismerése

MKVK MEB 200736

A gazdálkodó és környezetének megismeréseA könyvvizsgálónak meg kell ismernie:• az ágazati szabályozásokat és külső tényezőket • a gazdálkodó jellegét, üzleti tevékenységét, tőke- és tulajdon-

viszonyait, a befektetések és a finanszírozás módját • a gazdálkodó céljait és stratégiáit, valamint a kapcsolódó üzleti

kockázatokat, amelyek lényeges hibás állítást eredményezhetnek a pénzügyi kimutatásokban

• a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelését és áttekintését, beleértve az értékelések realitását, ezek felhasználását a vezetés részéről, valamint az értékelések alapjául szolgáló információk valódiságát és a levont következtetések helyességének megítélését.

• a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső ellenőrzést.” • a gazdálkodót és környezetét olyan mértékben, hogy felmérje akár

a csalásból, akár a hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatát, az eljárásokat ennek megfelelően megtervezze és végrehajtsa

MKVK MEB 200737

Számviteli és belső ellenőrzési rendszer• A számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerésének

menete:– a számviteli rendszer működésének feltárása– a rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések

csoportjainak meghatározása– az ellenőrzési pontok beazonosítása folyamatábra segítségével

• A rendszer megismerésének eszközei:– megkérdezés, kérdőív, dokumentumok tanulmányozása,

tevékenység megfigyelése, ügyletek végigkövetése Amennyiben a könyvvizsgáló a számviteli és belső ellenőrzés

megismerése alapján megállapítja, hogy az hatékony, abban a kívánatos kontrollok jelen vannak, csökkentheti az alapvető vizsgálati eljárásokat!

MKVK MEB 200738

A rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések beazonosítása

A rutin ügyletek jellemzői:- szokásos- nagy számban előforduló- ismétlődő- objektíven mérhető tranzakciók,- elszámolásuk azonos és egyszerű- azonos módon történik a feldolgozásuk- a belső ellenőrzés hatékonyan kontrollálhatja a feldolgozást (beszerzés, készletek, termelés, értékesítés, tárgyi eszköz, létszám, bér, pénztár, bank)

A nem rutin ügyletek jellemzői:- szokásostól eltérő nagyságúak- ritkán előfordulók- nem ismétlődök- kis számban fordulnak elő,- előre nem láthatók- külön szubjektív megfontolást igényelnek- a belső ellenőrzéssel hatékonyan nem kontrollálhatók (részesedés forgalma, hitel, lízing, követelés behajtása, káresemények, stb.)

A becslés egy tétel összegének közelítő számítása pontos mérés hiányában Hiba előfordulás lehetősége magas. Nem rutin művelet. (hasznos élettartam, terven felüli écs., értékvesztés, értékelési tartalék, céltartalék, elhatárolás stb.)

MKVK MEB 200739

Az alkalmazott számviteli politikák megismerése

• A könyvvizsgálónak meg kell ismernie számviteli politikát és mérlegelni kell, hogy a választott eljárások– megfelelnek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége

számára– összhangban vannak-e az adott ágazatban alkalmazott

számviteli politikákkal és a vonatkozó pénzügyi elszámolási alapelvekkel

A számviteli politika megismerését, valamint annak alkalmazását az elszámolások és a bemutatások során dokumentálni kell!

MKVK MEB 200740

Lényegesség meghatározása• A könyvvizsgálat végrehajtásának célja, hogy a

könyvvizsgáló képessé váljon arra vonatkozó vélemény kialakítására, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges vonatkozásban a beszámoló készítésére vonatkozó előírások betartásával állították össze

• Az információ lényeges, ha annak hiánya vagy hibás állítása befolyással lehet a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseire

• Végrehajtási lényegességgel kell számolni az eljárások terjedelmének meghatározásakor

• Elhanyagolható hiba: sem egyedileg, sem összevontan nem képes befolyásolni felhasználók döntéseit.

MKVK MEB 200741

Lényegesség meghatározása– Megállapítása tervezéskor küszöbérték vagy

határérték formájában történik, de a véleményt befolyásoló lényeges hiba lehet számszerűsített, ill. nem számszerűsített

– A lényegesség nem objektív kategória (különösen nem a minőségileg hibás állítások vonatkozásában), a hibás állítások feltárásakor a könyvvizsgálónak mindig az adott helyzetben kell mérlegelnie a lényegességet

– Annak eldöntése, hogy mi tekinthető lényegesnek, szakmai megítélés függvénye

MKVK MEB 200742

Lényegesség meghatározásaLényegességi küszöbérték egy lehetséges számítása:– adózás előtti eredmény 2-5 %– árbevétel ½-1 %– mérleg főösszeg 1-2 %– saját tőke 2-5 %– adózott eredmény 5-10%– A fenti mutatók alapulvételével a küszöbérték megállapításaA lényegességi küszöbérték köztes adat, amit a könyvvizsgáló a

kockázatbecslés során gyűjtött információk szakmai mérlegelésével állapít meg és az új információk alapján a könyvvizsgálat során is módosíthat.

MKVK MEB 200743

Vizsgálati eljárások tervezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához

Kritikus és jelentős célokhoz tartozó eljárások tervezéseRendszerbeli megközelítés – az ellenőrzési rendszer hatékony és arról

meg is lehet győződni, a könyvvizsgálati eljárás alapulhat az ellenőrzési teszteken

Alapvető vizsgálati eljárások – olyan tesztek, amelyek elvégzése útján könyvvizsgálati bizonyítékokat lehet szerezni a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából. Két típusa van (ezek kombinációja is lehetséges):

• Adatok, tranzakciók és egyenlegek részleteinek tesztelése• Elemző eljárások – Az elemző eljárások a lényeges gazdasági mutatók és

tendenciák elemzését jelentik, beleértve olyan változások és összefüggések vizsgálatát, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal, vagy amelyek eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől

A könyvvizsgálati eljárásokat a körülmények szakszerű megítélésével kell kiválasztani

MKVK MEB 200744

A tervezési folyamat egyéb kérdéseiEgyéb tervezendő területekMásik könyvvizsgáló munkájának felhasználása(új megbízás, konszolidálás, felelősség megosztása)Vállalati belső audit (a megbízónál működő belső audit munkájára annak megbízhatósága

esetén támaszkodhat a könyvvizsgáló) Szakértő munkájának felhasználása (vagyon értékelés, jogszabályi értelmezések, szerződések jogi

értelmezése)Fordulónap utáni események feltárása(lényeges körülmények megváltozása, hatásuk a gazdálkodóra, vagy

a beszámolóban foglaltakra)Kapcsolt felek azonosítása(kapcsolt felek köre, ügyletek megítélése, elszámolása)

MKVK MEB 200745

Tervezés - Tapasztalt hibák, hiányosságok A számviteli politika áttekintése és/vagy a következtetések

levonása elmarad A kockázatok megállapítása a beszámoló szintjén nem történik

meg, minden állítás alacsony kockázatúnak van megjelölve A könyvvizsgálati célok meghatározása nem a megbízó

sajátosságai alapján történik, hanem a számítógépes program által felajánlott célok kerülnek a dokumentációba

Nem a tervezett könyvvizsgálati eljárások kerülnek végrehajtásra A lényeges hibát, ha meghatározzák, sem használják, továbbá

nem ellenőrzik a végleges adatok alapján A minőségileg lényeges hibát nem tekintik lényeges hibának A hibafeltárás nem dokumentált, vagy nincs végigvezetve, vagy

folyamatos javításokra történő hivatkozással nem rögzítik az elkövetett hibákat, ezért nem ellenőrizhetők a javítások és azok helyessége

MKVK MEB 200746

Tervezés - Tapasztalt hibák, hiányosságok Nincs dokumentált eljárás: Csalás hamisítás kockázatára, Vállakozás folytatásának elvének való megfelelés kockázatára, Lényeges fordulónap utáni esemény kockázatára, Nyitó egyenlegek vizsgálatára Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókra Kritikus IT rendszerekre Üzleti folyamatokra, üzleti kockázatokra Eredménykimutatás soraira, közzéteendő információk vizsgálatára

Ha a tervezés nem kockázatbecslésen alapul azzal járhat, hogy nincs elég eljárás tervezve lényeges kockázatok csökkentésére, illetve nem releváns eljárások kerülnek végrehajtásra

MKVK MEB 200747

BizonyítékgyűjtésA könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni

ahhoz, hogy olyan elfogadható következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói záradékot alapozni tudja

Ha a könyvvizsgáló nem képes elegendő és megfelelő bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott véleményt (záradékot), vagy a vélemény-nyilvánítás elutasítását tartalmazó záradékot kell adnia.

A könyvvizsgálati bizonyítékok jellemzői könyvvizsgálói vélemény alátámasztására szolgálnak munkapapíron rögzítettek, dokumentáltak időben helytállóak megbízhatóak

Követelmény- elegendő – mennyiségre vonatkozik, könyvvizsgáló megítélésétől függ- megfelelő - minőségileg alkalmas egy adott állítás

alátámasztására.

MKVK MEB 200748

BizonyítékgyűjtésBizonyítékszerzési eszközök • szemrevételezés• megfigyelés• információk bekérése • visszaigazolás • újraszámítás • elemző eljárások –változások, összefüggések ellenőrzése

Az ügyféltől kapott lemásolt alapdokumentum önmagában nem könyvvizsgálati dokumentáció, azt minden esetben munkalaphoz kell csatolni, melyen szerepel, hogy milyen állítás megerősítésére milyen vizsgálatot végzett a könyvvizsgáló, és milyen következtetésre jutott!

MKVK MEB 200749

Kötelező vizsgálati eljárásokKötelező alapvető eljárások: Tranzakciók, egyenlegek, részleges tesztelése, ahol a minta

kiválasztása a lényegességre és a kockázatra épül – fontos: elegendő mennyiségű és minőségileg alkalmas minta

Befektetett eszköz, készlet bekerülési értékének ellenőrzése Leltár ellenőrzése, jelentős készlet esetén jelenlét a fizikai

leltárfelvételen, más alternatív megoldások Számviteli becslések könyvvizsgálata Vevők, szállítók egyenlegeinek, banki

kötelezettségvállalások (hitel fedezete, kezességvállalás) vizsgálata pl. egyenlegmegerősítőkkel

Bevételek tesztelése (teljesítés napja)

MKVK MEB 200750

Egyéb figyelembeveendő tényezőkFordulónap utáni események

A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre

A könyvvizsgáló feladata: a fordulónap és a jelentés napja közötti események

bemutatásának felülvizsgálata tulajdonosok üléseiről készült jegyzőkönyvek megismerése a gazdálkodó legfrissebb kimutatásainak, jelentéseinek

elolvasása a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről (becslések

realizálódása, kötelezettség vállalások, eszköz értékesítések, függő tételek ügyében fejlemények)

Ha a könyvvizsgáló a jelentés dátumát követően a közzétételig olyan tényről szerez tudomást, amely lényeges hatással lehet a kimutatásokra, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket

MKVK MEB 200751

Egyéb figyelembeveendő tényezőkA vállalkozás folytatás elve A könyvvizsgálati eljárások megtervezésekor, és végrehajtásakor,

valamint a vizsgálatok eredményének értékelésekor a könyvvizsgálónak át kell gondolnia, hogy a vállalkozás folytatásának elve szolgálhat-e kiindulási alapul a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez

A vállalkozás folytatása elvet a vezetésnek alkalmazni kell: üzleti tevékenység jellege, állapota tekintetében pénzügyi kérdések, kötelezettségvállalások terén működési kérdések, piaci viszonyok, munkaerő vonatkozásában egyéb fontos kérdések esetén, mint saját tőke, peres eljárások,

törvényváltozásokA könyvvizsgáló felelőssége mérlegelni: a vezetés helytállóan alkalmazza-e a vállalkozás folytatásának

feltételezését át kell gondolnia, hogy vannak-e események, kockázatok, amelyek

kétséget vetnek fel az egész vizsgálat során feltárt kockázatok jelentős hatást

gyakorolhatnak-e a vállalkozás folytatás képességére

MKVK MEB 200752

Könyvvizsgálati bizonyítékok-kiegészítő módszerek Információk bekérése:Teljességi nyilatkozat - tartalma:

- a vezetés elismeri saját felelősségét a beszámoló szabályszerű összeállításáért és jóváhagyásáért,- a vezetés úgy véli, nem lényegesek a könyvvizsgáló által feltárt,

nem helyesbített hibák- a vezetés nyilatkozik azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve és amelyekre egyéb módon elegendő

és megfelelő bizonyítékot a könyvvizsgáló nem tud beszerezniA vezetés nyilatkozatai nem helyettesíthetnek olyan könyvvizsgálati bizonyítékot, amelyek hozzáférhetőségét a könyvvizsgáló ésszerűen elvárhatjaEllentmondás esetén a könyvvizsgáló feladata az ellentmondás tisztázása A vezetés nyilatkozatait dokumentálni kell.Teljességi nyilatkozat nélkül nem lehet könyvvizsgálói jelentést kiadni

Ügyvédi (jogi) levél –ügyvéd hiányában vezetői nyilatkozat része is lehet, de tartalmában részletezni kellBeszámoló egy teljes példánya

MKVK MEB 200753

Bizonyítékgyűjtés - Tapasztalt hibák, hiányosságok Munkaprogram - bizonyítékszerzés összehangolatlan Kritikus céloknál az állításra vonatkozó bizonyíték hiánya A vezetői nyilatkozatok hiánya , tartalmi problémái, hiányosságai,

dátuma Jogi levél (jegyzői nyilatkozat) hiánya, tartalmi problémái,

felhasználásának elmaradása Banki visszaigazolások elmaradása Hitelek hiányos ellenőrzése (szerződéssel alátámasztás, lejárat,

biztosítékok) Más kötelezettségek (garanciák, kezesség) feltáratlanok Eltérések kezeletlensége – a feltárt eltérések miatt növekszik a

kockázat Bizonyítékok áttekintése, következtetések levonása elmarad (ne

szólj szám, nem fáj fejem) A bizonyítékok és a könyvvizsgálói vélemény nincs összhangban

MKVK MEB 200754

Áttekintés• A könyvvizsgálói jelentés kibocsátása előtt a könyvvizsgáló a

dokumentáció áttekintése révén meg kell győződjön arról, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzett-e be a levont következtetések, valamint a kibocsátandó könyvvizsgálói jelentés alátámasztásához.

• Az áttekintést végző mérlegeli, hogy– a munkát a standardok szerint végezték-e– további mérlegelést igénylő kérdés felmerült-e– levont következtetéseket megfelelően dokumentálták-e– megszerzett bizonyíték elegendő és megfelelő-e– elemző eljárások eredménye megfelel-e az elvárásoknak

• Annak mérlegelésekor, hogy a pénzügyi kimutatások a vonatkozó beszámolási alapelveknek megfelelően készültek és ennek megfelelően vannak bemutatva az alábbi megfontolások szükségesek: számviteli politika és számviteli alapelvek összhangja és megfelelősége alkalmazott számviteli becslések megfelelőek a bemutatott információk relevánsak, megbízhatóak

MKVK MEB 200755

Áttekintés• A könyvvizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-

e a könyvvizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége

• A nem helyesbített hibás állítások összessége magában foglalja:– a feltárt hibás állítások, ide értve az előző időszakok folyamán

megállapított hibák nettó hatását is– a konkrétan fel nem tárható, feltételezett hibák optimális

becslését– ha a nem helyesbített állítások megközelítik a lényegességi

szintet (hibahatár), akkor mérlegelni kell ezeknek a fel nem tárt hibákkal együttesen számított mértékét

A hibás állítások hatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak a lényegességet figyelembe kell venni!

MKVK MEB 200756

Áttekintés• A könyvvizsgálónak az alapvető vizsgálati eljárásokat mindegyik

lényeges ügyletcsoport, számlaegyenleg és közzététel tekintetében végre kell hajtania.

• Az alapvető vizsgálati eljárásoknak a következőket kell tartalmazniuk:– a pénzügyi kimutatások egyeztetése a kapcsolódó számviteli

nyilvántartásokkal (főlapos egyeztetések)– a pénzügyi kimutatások elkészítése során elszámolt lényeges

helyesbítések vizsgálata (hibák javítása, beszámoló módosításai)

• A könyvvizsgálónak a megfelelő következtetések levonása érdekében át kell tekintenie a kapcsolt felekkel összefüggő bizonyítékokat, hogy azok nem hiányosak-e– azonosításukra vonatkozó információk teljes körűek– a közzétételük megfelelő a pénzügyi kimutatásokban

MKVK MEB 200757

Áttekintés• Az áttekintés során meg kell győződni arról, hogy

minden olyan a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett eseményt azonosítottak, amely szükségessé teheti a pénzügyi kimutatások módosítását, vagy az azokban való közzétételt.

• Ezek rendszerint az alábbi eljárásokat foglalják magukban:– a vezetés által alkalmazott eljárások felülvizsgálata– a fordulónapot követő vezetői, tulajdonosi jegyzőkönyvek

átnézése– legfrissebb vezetői információk elolvasása– a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről,

amelyek hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokra

MKVK MEB 200758

Áttekintés - Tapasztalt hibák, hiányosságok Nincs elemzés a végleges beszámolóról Nincs számítva lényegesség a végleges beszámoló

alapján Nincsenek figyelembe véve lényeges fordulónap utáni

események Nincsenek figyelembe véve azonosított csalási

események A tervezési dokumentum változtatása nélkül

változtatnak a könyvvizsgálati eljárásokon Lényeges munkalapokat a könyvvizsgáló nem tekint át Lényeges döntések nincsenek dokumentálva

MKVK MEB 200759

Jelentés-jelentéskészítésA könyvvizsgálói jelentés lényeges szakaszainak tartalma:

A bevezető szakasz minden kimutatás elnevezése, ami része a beszámolónak utalás a számviteli politikák összegzésére a fordulónap és a kimutatások által lefedett időszak a főbb adatok megadása, azonosítása

A vezetés felelőssége a beszámoló elkészítéséért akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól

mentes beszámoló elkészítése és valós bemutatása és ennek megfelelő belső ellenőrzés kialakítása és fenntartása

a megfelelő számviteli politikák kiválasztása és alkalmazása az adott körülmények között ésszerű becslések alkalmazása

MKVK MEB 200760

Jelentés-jelentéskészítésA könyvvizsgálói jelentés lényeges szakaszainak tartalma:

A könyvvizsgáló felelőssége szakasz a könyvvizsgálatot a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján

hajtották végrea könyvvizsgálat magában foglalta a beszámolóban szereplő

összegekre, közzétételekre vonatkozó bizonyítékok megszerzésére irányuló eljárásokat, melyek a kockázatok felmérésére (belső ellenőrzés feltárása) támaszkodva tervezett meg

a könyvvizsgálat magában foglalta az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének, a vezetés becslései ésszerűségének és pénzügyi kimutatások átfogó bemutatásának értékelését

a könyvvizsgálónak le kell szögeznie, hogy a megszerzett bizonyítékok elegendő és megfelelő alapot nyújtnak a záradék kiadásához

MKVK MEB 200761

Jelentés-jelentéskészítésKönyvvizsgálói Jelentéshez kapcsolódó eddig tapasztalt lényeges hibák a gyakorlatban Hosszú jelentés tartalma nem a standardnak megfelelő A standard előírás egyes részei hiányoznak (bevezető, hatókörre utaló rész, felelősség stb) Jelentésben utalás a hiányosságokra, de ennek hatása nem jelenik meg a záradékban Jelentős és átfogó tényezők figyelmen kívül hagyása (pl. vállalkozás folytatásának elvének való meg nem felelés) Indokolatlan korlátozás, figyelem felhívás Jelentésben vezetői levél témák Rossz kamarai bejegyzési számA teljességi nyilatkozat dátuma eltér a jelentés dátumától

MER VIZSGÁLATALegjellemzőbb hiányosságok• A honalapon található szabályzat saját cégre történő

aktualizálása elmarad.

• Ha a szabályzat tartalma aktualizált, az egyedi megbízások vizsgálat során kiderül, hogy a gyakorlat azt nem követi.

• Jelenleg e vizsgálat keretében csak a szabályozás meglétét, az egyedi vizsgálat során pedig a Standardoknak történő megfelelést vizsgáljuk. A szabályzat alkalmazásának ellenőrzése hiányos.

A Pmt. törvénynek való megfelelés vizsgálata

A Pmt. tv. hatálya kiterjed: • Ingatlanügylettel kapcsolatos

tevékenységet végző szolgáltatókra• Könyvviteli (könyvelői),

könyvvizsgálói, adószakértői okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján tevékenységet folytató szolgáltatókra

Felügyeleti tevékenység A Ket. rendelkezéseinek megfelelően

kell elvégezni NAV/MKVK

Részei:1.Kijelölt személy(ek)re vonatkozó

bejelentések nyilvántartásba vétele, kezelése

2.Jóváhagyásra benyújtott szabályzatok elbírálása

3.Hatósági (helyszíni) ellenőrzések lefolytatása

A szolgáltató köteles kijelölni egy vagy több személyt, aki a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja.

• A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől illetve a változástól számított 5 munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni.

FONTOS: ügyfélkapus regisztrációval rendelkezzen a kijelölt személy

1. Kijelölt személy 1. Kijelölt személy bejelentésekbejelentések

2. Szabályzatok elbírálása A szolgáltató köteles belső szabályzatot

készíteni. Segítség: a www.vam.gov.hu/pio honlapon (ÚJ)FONTOS: Az adott szolgáltató szervezeti sajátosságainak megfelelően készüljön el !

• A Pmt. hatályba lépésekor ( 2007. december 15.) működő szolgáltató a szabályzatát a Pmt. hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.

• Az a szolgáltató, aki a Pmt. hatályba lépését követően kezdi meg a tevékenységét, a tevékenysége megkezdését követő 90 napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt a felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyásra benyújtani.

3. Hatósági (helyszíni) ellenőrzés/minőségellenőrzés Kérhetik: adatok szolgáltatását, iratok

bemutatását Kiválasztási eljárás: • nyilvános adatbázisok alapján a földrajzi

kiegyenlítettség figyelembe vételével A helyszíni ellenőrzés bejelentése:• A z ügyfelet előzetesen értesíteni kell,

kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés, szemle eredményességét veszélyezteti (értesítőlevél )

A helyszíni ellenőrzés lefolytatása: • az ellenőrzés megkezdésekor a szolgálati

igazolvány felmutatása mellett megbízólevél átadása a szolgáltatónak

MIT ELLENŐRIZNEK? MIT ELLENŐRZÜNK?• Adatok, tevékenységek vizsgálata

azonosító adatok, főtevékenységként, vagy kiegészítő tevékenységként , mikortól végzi (a szabályzat benyújtási kötelezettség miatt.

• Pénzmosással kapcsolatos szabályzat ( tartalma, hatálya, jóváhagyásra be kellett-e küldenie, a tevékenységét a szabályzatában rögzítettek szerint végzi-e, megfelel-e a Pmt. alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendeletben foglaltaknak, a szervezet sajátosságait tartalmazza-e )

• A kijelölt személy bejelentése (név, beosztás, elérhetőség) megtörtént-e PIFO felé (az esetleges változásról történt-e 5 munkanapon belül bejelentés)

MIT ELLENŐRIZNEK?/MIT ELLENŐRZÜNK? (folyt.)

• A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási kötelezettségének (Pmt. 6. §) eleget tesz-e?

Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek hogyan tesz eleget? A szabályzat összhangban van –e a belső eljárási renddel? Az ügyfél-átvilágítás során minden szükséges adatot felvettek-e, nyilatkoztatták-e a tényleges tulajdonosról ? Személyazonosság igazoló ellenőrzése megvalósult-e?

Ügyelni kell arra, hogy van egy kötelező minimum adatkör), ezen felül bizonyos esetekben, amennyiben a körülmények indokolják plusz adatokat is rögzíteni kell maximum adatkör).

Jogi személyek esetében a cég nevében eljáró képviselőt is azonosítani kell, nyilatkoztatni a tényleges tulajdonosról. Amennyiben a képviselő és a tényleges tulajdonos nem azonos személy, úgy írásban rögzíteni kell a tényleges tulajdonos nevét, lakcímét és állampolgárságát is.

MIT ELLENŐRIZNEK?/MIT ELLENŐRZÜNK? Folyt.)

• Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e?

• Ha igen, a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján?

• „Igen” válasz esetén az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

• Hol és hogyan tárolják az ügyfél-átvilágítási adatlapokat, az összhangban van-e a szabályzattal?

• A szolgáltató tett-e bejelentést? A bejelentéseket hol és hogyan tárolják, hogyan azonosítják, azok visszakereshetők-e? A bejelentés megtételéhez szükséges ügyfélkapu regisztrációval a kijelölt személy rendelkezik-e?

• A védett adatokat tartalmazó iratokat biztonságos, zárt helyen kell tárolni, azokhoz csak a kijelölt személy férhet hozzá.

• A bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítani.

• Érvényesül-e a felfedés tilalma ?

NYILVÁNTARTÁS• Az adatok megőrzésének kötelezettsége ( 8 év)

biztosított-e? Ügyfél átvilágítási adatlapok megőrzésének

határideje az üzleti kapcsolat megszűnésével kezdődik. A bejelentések megőrzésének határideje a bejelentés megtételének időpontjától számít.

• Vezetnek-e nyilvántartást a bejelentésekről?• Belső ellenőrzési és információs rendszer,

valamint speciális képzési program működik-e a szolgáltatónál (van-e rendszeres továbbképzés, esetleg belső kiadványok, stb.) természetesen a szolgáltató méretétől, cégformájától függően)

A megtartott oktatásokról javasolt írásos dokumentum felvétele (oktatási napló, oktatási jegyzőkönyv stb.).

A helyszíni ellenőrzés befejezése

Vizsgálati jegyzőkönyv : a helyszíni ellenőrzés megállapításainak jegyzőkönyvbe foglalása /Pmt. kérdőív értékelése

FONTOS: a szolgáltató az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban nyilatkozatot tehet, észrevétellel élhet

A befejezéskor vizsgálati jegyzőkönyv átadása a szolgáltatónak

Intézkedések ( Pmt. 35.§)• Felhívhatja a szolgáltatót, hogy tegye meg a

szükséges intézkedéseket a törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére

• Javaslatot tehet a szolgáltatónak (pl. a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására)

• Figyelmeztetheti a szolgáltatót• Kötelezi a szolgáltatót a jogsértés

abbahagyására• Más intézkedés mellett vagy önállóan

bírságot szabhat ki (100.000 -1.000.000.-Ft)

MKVK MEB 200775

TOVÁBBI JÓ MUNKÁT KÍVÁNOK!