of 45/45
LibreOffice 3 Calc

LibreOffice 3 Calc

  • View
    5

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of LibreOffice 3 Calc

LibreOffice 3 - Calc - Táblázatkezelés másképpMinden jog fenntartva, beleértve bárminem sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.
Kiadja a Mercator Stúdió Felels kiadó a Mercator Stúdió vezetje Lektor: Gál Veronika Szerkeszt: Pétery István Mszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-893-5
© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2012 © Mercator Stúdió, 2012
Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489
Letöltési lehetségek ................................................................. 19
A billentyzet ............................................................................. 22
Az egér ...................................................................................... 26
Az asztal .................................................................................... 42
Az alkalmazásablak ................................................................... 43
Meglév dokumentum megnyitása ............................................ 62
Mentés weblapként .................................................................... 88
Automatikus mentés .................................................................. 88
TARTALOM 5
Cellák feltöltése sorozattal ....................................................... 105
Cellák kitöltése képletekkel ...................................................... 108
Cellák beszúrása ..................................................................... 113
Cellák törlése ........................................................................... 114
Adatok érvényesítése ................................................................. 116
DÁTUM(év;hónap;nap) – DATE ........................................... 148
MA() – TODAY ..................................................................... 149
MOST() – NOW .................................................................... 149
ABS(szám) ........................................................................... 176
Statisztikai függvények ............................................................ 192
ÁTL.ELTÉRÉS(szám1; szám2; ...) ....................................... 192
ÁTLAG(szám1; szám2; ...) ................................................... 193
FKERES(keresett; tábla; oszlop; rendezett) ......................... 203
INDEX(hivatkozás; sor; oszlop; terület) ................................ 205
TARTALOM 9
Szövegfüggvények .................................................................. 210
ARABIC(szöveg) .................................................................. 210
KÖZÉP(szöveg; honnan; darab) ........................................... 211
Cellák beszúrása és törlése ..................................................... 229
Munkalapok beszúrása, törlése ............................................... 230
Normál szrés ...................................................................... 237
Összetett szrés ................................................................... 240
Sorba rendezés ....................................................................... 243
Oldalbeállítás ........................................................................... 253
Oldal ........................................................................................ 254
Margók .................................................................................... 255
Szegélyek ................................................................................ 255
Háttér ....................................................................................... 256
IRODALOM ................................................................................... 263
ELSZÓ 11
Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az ottho- nokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen – az operációs rendszertl függetlenül – megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó – bár meglehe- tsen drága – Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelent, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthet LibreOffice.
A minden szokásos irodai tevékenységet felölel, komplex prog- ramcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A prog- ramcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttmködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képes- ségekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is ki- bocsátott MS Works néven.
Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar „kvázi” szabvánnyá lettek, más fejlesztk is igyekeztek a kipróbált megol- dásokat alkalmazni. Ennek igen eltér szerep programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyeb- ben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezeli felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetk.
Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezet irodai programcsomagjának lehetségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffi- ce, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az al- kalmazási terület, a platformok széleskörsége, illetve ingyenes elérhetsége. Ezt a szoftvert korábban – tíz évvel ezeltt – külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.
12 ELSZÓ
1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffi- ce programfejlesztjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthet módon kezdte terjeszteni.
2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejleszti közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztet- ték.
Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelents állomása volt az Unico- de támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az ere- deti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin bets, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot.
A 2003. elején kezddött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Offi- ce kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hang- súlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg.
A 3. verzió, melynek f újdonságai az Office Open XML formátu- mú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum tá- mogatása, 2008-ban jelent meg. Késbb a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle.
Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások az új verziók között, amelyek pedig félévente új funkciona- litással bvítik a programot.
2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja meg- alapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentsen hozzájárul az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolaris-szal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az Open- Office.org márkanevet. Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányító- testületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejleszt mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez.
A Go-oo projekt szintén megsznt, támogatva evvel LibreOffice egységes fejldését. A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak
a LibreOfficeba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba.
A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövben ki- adott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai program- csomag szintén a LibreOffice lesz. 2011. január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejleszi kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett iro- dai programcsomaggá.
A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban elforduló feladat megoldását támogatja.
Szövegszerkesztje a professzionális funkciókkal, jellemzkkel is rendelkez Writer, gazdasági-mszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, eladások látványos és hatásos segítje az Impress, adatbázis-kezelje az Adabas alapo- kon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkeszt a Math alkalmazás. Ezek többségérl külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló „Biblia” jelleg kiadványt is megjelenítünk.
A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általáno- san elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különle- ges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes licenckonstrukciókban érhetk el a Microsoft Office-ról való migrálást elsegít eszközök (például makrókonverter).
Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office válto- zattal elállított, de a LibreOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word és az Excel 2010 egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolvasása már több reménnyel kecsegtet.
A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelke- zik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondot- tan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekint, a tündérek vagy a segéd).
Külön érdeme a LibreOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD,
LibreOffice 3 – Calc
OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt. Ráadá- sul a programcsomag már most több mint 100 nyelvet, köztük a magyart is támogatja.
A könyv szerkezete segít a LibreOffice 3.4 titkainak mind mé- lyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az els fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatá- sával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felület- tel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következ fejezetek foko- zatosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltéte- leznek bizonyos – a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakor- latban megszerzett – ismereteket, ezért a kezdk számára minden- képpen javasoljuk a könyv olvasását az els fejezetnél kezdeni.
Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletek- re, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az els elfordulási helyen magyarázunk meg.
A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítás- technikai ismeretekre nincs szükség, elegend a Windows XP, illet- ve 7 operációs rendszerek vagy késbbi változataik alapfokú isme- rete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot vala- milyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a programot a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futtatunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalma- zása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén alkalmazha- tók a többi operációs rendszerekre is.
A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetsze- ts formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, pontosan, áttekintheten elvégezni számításaikat, elemzéseiket, amihez ezú- ton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelel gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektl. Kérem, fogadják megértéssel hibái- mat.
Szentendre, 2012. március
Köszönettel a szerz.
KEZD LÉPÉSEK 15
LibreOffice 3 – Calc
Ebben a fejezetben a LibreOffice 3 változatának általános ismerte- tésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezeli felüle- tének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állomá- nyokkal kapcsolatos mveleteket (a speciális vonatkozásokra ké- sbb térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete feltét- lenül szükséges a program mködtetéséhez. Itt ismertetjük a segít és oktató rendszer alkalmazását is.
Az ismertetés további részében dokumentumnak nevezzük a LibreOffice programmal elállított, lemezen tárolt állományt. A Calc táblázatkezelvel munkafüzetnek is nevezett dokumentumokat használunk. Ezek az állományok is tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesztvel készített grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdéseket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatáso- kat, szimbólumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formázása a „végtermék” megjelenésének alakítását jelenti (lapméretek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélye- zés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése stb.).
A leírásban a leütend billentyket keretezve jelöljük, például:
Enter. Az egyszerre leütend billentyket (a billentykombinációkat)
a következképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyk jele:
F1…F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivat-
kozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenít parancsot a következ módon írjuk le, pél-
dául: Új. A parancsokat vastag betvel írtuk. Ugyanígy vastag betvel jelöljük a párbeszédpaneleken elforduló nyomógombokat
is, például: Megnyitás, vagy Mégse.
A program környezete
16 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, va- gyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák mködését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftver- környezetre és a kezeli felületre késbb, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyjén, a program futtatása közben.
A LibreOffice 3.4
rendszerkövetelményei
A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változa- tok, amelyek a LibreOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógé- peken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környeze- teket megkövetel alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A szá- mítógép típusát, összetételét alapveten az operációs rendszer igé- nye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük a LibreOffice mködte- téséhez éppen elégséges, illetve célszeren megfelel PC- összetételeket.
Microsoft Windows
Windows 2000 (Service Pack 4 vagy újabb), Windows XP, Windows 2003, Windows Vista, Windows 7
256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)
Legalább 1,5 GB szabad lemezterület a letöltéshez és a tele- pítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlése után a LibreOffice kb. 500 MB helyet foglal.
1024 × 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel
Solaris: SPARC platform edition
256 MB RAM
KEZD LÉPÉSEK 17
LibreOffice 3 – Calc
X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és lega- lább 256 színnel
Solaris: x86 platform edition
256 MB RAM
500 MB szabad lemezterület
X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és lega- lább 256 színnel
Linux
glibc2 2.5 vagy újabb,
gtk 2.10.4 vagy újabb;
1,5 GB szabad lemezterület
X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és lega- lább 256 színnel
Gnome 2.16 vagy újabb a gail 1.8.6 és az at-spi 1.7 cso- magokkal (ezek az „akadálymentesít” funkciókhoz kellenek) vagy ezzel kompatibilis grafikus felület (pl. KDE, többek kö- zött).
Mac OS X
Intel vagy PowerPC processzor
1024 × 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel
Java A LibreOffice Javát igényl funkcióinak használatához minimum
1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség. Linuxon az OpenJDK használata javasolt, mert a GCJ Java-
változattal problémák vannak.
18 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge – a Java Access Bridge letölthet a
http://java.sun.com/products/accessbridge címrl Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése.
Az elkészített dokumentumokat végs soron ki akarjuk nyomtatni, így a LibreOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az íráskép minsége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenérték, st egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét felül is múlják, azonban az elbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban – egyelre legalábbis – nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál.
Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven mköd nyomtatás elnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átüt leporellópapírt használó többpéldányos nyom- tatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják elrenyom- tatott rlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrix- nyomtatók egyéb elnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely tí- pusnál a megerltet hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminségük sem felel meg minden célra.
A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkeszt és egyéb, a nyomtatót használó rendszer mkö- dik, ugyanis célszer, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthet eszköz (a megfelel min- ség és teljes oldalra kiterjed grafikák nyomtatásához ezek memó- riáját is bvíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méret nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási min- ségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is.
A LibreOffice 3.4 programcsomag legújabb változatában teljesen ingyenesen letölthet a http://hu.libreoffice.org/home/ webhelyrl, vagy például a Windows változat a http://szoftverbazis.hu/szoft- ver/libreoffice_3.4.4__magyar_.html webcímrl.
A Java futtató környezet telepítjét (legújabb verziószáma Vers- ion 6 Update 30) például a http://www.java.com/en/down- load/index.jsp címrl tölthetjük le.
A program telepítése
A programtelepítés lépései:
1. A programcsomag letöltése után keressük meg a telepít prog- ramot (LibO_3.4.4_Win_x86_install_multi.exe), majd ketts kat-
tintással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként pa- rancsával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gépet, akkor a következ párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes.
2. A LibreOffice 3.4 telepítésének elkészítése párbeszéd-
panelen kattintsunk a Tovább gombra!
3. A következ párbeszédpanelen a Célmappa mezben, vagy a
Tallózás gombra kattintva adjuk meg a telepít fájlok kicsoma- golásának helyét (lásd az 1-1. ábrát). Ez a mappa a telepítés után törölhet.
4. A mappa megadása után kattintsunk a Kicsomagolás gombra!
5. A következ tájékoztató párbeszédpanelen kattintsunk a To-
vább gombra!
6. A következ párbeszédpanelen adjuk meg felhasználói nevün- ket és a szervezetet, vállalatot, amelynek keretén belül dolgo- zunk. A választókapcsolókkal állítsuk be, hogy csak magunk- nak, vagy a gépet használó bármely felhasználónak engedé-
lyezzük a program használatát. Utána kattintsunk a Tovább gombra!
7. A Telepítés típusa párbeszédpanelen választhatunk a Szoká-
sos vagy az Egyéni telepítési mód közül. Az elbbi a legtöbb felhasználó számára megfelel, általános beállításokkal telepíti a programot, míg a második esetben a telepítés helyét és a te- lepítend komponenseket is beállíthatjuk. Utána kattintsunk a
Tovább gombra!
8. Ha a 7. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor
az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egy- két gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk má- sik meghajtót, mert a Windows számára elbb-vagy utóbb ke- vés lesz a hely… A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér szín gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gom- bok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetségek közötti választás akkor
KEZD LÉPÉSEK 21
LibreOffice 3 – Calc
jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a he- lyi merevlemezre, vagy hálózati meghajtóra telepítését az aktu- ális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását.
1-2. ábra. Megadjuk a telepítend komponenseket
9. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alap- értelmezett kezeljéül a LibreOffice programot választjuk. Ha a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölnégyzeteket!
10. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölnégyzet kiválasztá- sával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelen parancs- ikont késbb is beállíthatjuk). A telepítés indításához kattintsunk
a Telepítés gombra!
11. A program ezt követen telepíti a programot a megadott meg-
hajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra!
22 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
A program módosítása, eltávolítása
A program módosításához ismét a telepítt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a
Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen vá- laszthatunk, hogy módosítunk a telepített összetevkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógéprl. Az el-
távolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlpultjának Program
eltávolítása funkcióját is.
A billentyzet
Az írógéphez hasonlatos billen- tyzetrész a szöveg begépelésé- re, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyt a parancsok kia- dására, illetve a kurzor1 (fénymu- tató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyzettel vagy az
egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gomb-
jának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyzetet alkalmazva a képerny második sorában ál-
ló menüsorba az Alt billentyt lenyomva jutunk. Ezt követen a me-
nüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a
kijelölmezt2 a vagy kurzormozgató billentykkel mozgatva
egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelel parancs ki- választása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A fmenü
1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az ak- tuális pozíciót, a következ bebillentyzend karakter helyét. 2 kijelölmez: a kurzormozgató billentykkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az
Enter billenty lenyomásával választunk ki.
KEZD LÉPÉSEK 23
LibreOffice 3 – Calc
kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk.
Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazha- tó (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kije- lölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot
indítani, akkor az Esc billentyt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a
dokumentum szerkesztéséhez. A legördül menü3 parancsai mellett egyes helyeken billentyzet-
kódok figyelhetk meg (gyorsbillentyk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentykombinációkat) lenyomva az adott pa- rancs azonnal végrehajtásra kerül.
A billentyzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelel- ivel. Néha elfordul, hogy egyes mveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentykombináció (több billenty egyszerre történ) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyzet együttes használatával tudunk kiadni. A billen- tykombinációkat a felsorolt billentyk együttes megnyomásával
vihetjük be. Például a Ctrl és az B billenty együttes megnyomása-
kor a programban félkövérre vált az adott bettípus. Az ilyen, együt- tes billentylenyomásokat, azaz billentykombinációkat a könyvben
együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B.
A szöveg bevitele csak a billentyzet segítségével oldható meg. A betk bevitelére szolgál a billentyzet központi része, az úgyne- vezett írógép-billentyzet. E billentyzetrésznek színe általában vi- lágosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betk vannak más helyen, hanem az Y és a Z bet is fel van cserélve. A kezdk- nek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni
3 legördül menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentys kivá- lasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.
24 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) bett írni a 2- es szám helyett, sem pedig O bett (o) a 0 (nulla) helyett.
A különböz nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billen-
tyzet-beállítás tartozik. A Windows Start
menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/)
Vezérlpult/Billentyzet programjával ál- líthatjuk be az elsdleges (például a magyar) és a másodlagos (pél- dául az amerikai) billentyzet-elrendezést, valamint a köztük átkap- csolást lehetvé tev billentykombinációt. Az írógép-billentyzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerbb a billentyzet jobb oldalán talál- ható, számológép-kiosztású billentycsoportot, a numerikus billen-
tyket használni. Ha a Num Lock rögzül váltóbillenty nincs be-
nyomva, akkor a numerikus billentyzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkez
esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a szá-
mokat. A billentyzet még nem említett részei vezérlfunkciókat töl- tenek be. A numerikus billentyzettel különleges karaktereket is be- vihetünk (lásd alább).
Az Alt , Ctrl, Shift billentyk önmagukban (saját) funkció nélküli
váltóbillentyk, amelyekbl 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket min-
dig valamely más billentyvel együtt kell használni. Például a Shift
billenty és valamely kurzormozgató billenty együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A
Shift billenty lenyomásával válthatunk az írógép-billentyzeten
található betk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a
Caps Lock4 rögzül váltóbillenty – más szóval állapotbillenty –
nincs lenyomva, akkor a betbillentyt magában lenyomva kisbett
kapunk, a Shift billenty lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e te-
kintetben a Shift billenty szerepe megfelel az írógép betváltójá-
nak. Az Alt billenty menüparancs-kiválasztó szerepét korábban
ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének
4 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítnek van hasonló szerepe.
KEZD LÉPÉSEK 25
LibreOffice 3 – Calc
billentyt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billenty- zeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan be- tket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyzeten nem szere-
pelnek. Egyes karakterek bevihetk a jobb oldali Alt billenty nyom-
va tartása mellett az írógép-billentyzetrl is (például magyar billen-
tyzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentykombinációval a ß be-
tt, az Alt+q billentykombinációval a \ jelet adhatjuk meg – ami az
elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). A kurzor mozgatásának egeres módszerérl már tettünk említést,
késbb részletezzük. A Windows és a LibreOffice – meglehetsen kényelmetlenül – egér nélkül is mködtethetk, ekkor a billentyzet- tel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyk a billen-
tyzet , , , , valamint Home, End , PgUp, PgDn billentyi,
illetve ezeknek a Ctrl billentyvel együtt lenyomott kombinációi.
A Delete billenty a kurzor után álló bett vagy a kijelölt doku-
mentumrészletet törli. A Backspace billenty az írógép-billentyzet
jobb fels sarkában található, felirata rendszerint . Ez a billenty a kurzor eltt álló betk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál.
Az Esc billenty a menük, párbeszédpanelek parancsainak vég-
rehajtása ell „menekül” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az
adott programban, az Esc billenty egyszeri vagy többszöri meg-
nyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképerny-
höz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak.
A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyk, vagy kapcsolók.
A Caps Lock lenyomását követen begépelt szöveg nagybets
lesz. Kisbett ekkor a Shift billenty lenyomásával, kombinációként
kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapo-
tot állítjuk vissza.
külözhetetlen. Ez a legnagyobb billenty. Felirata több billentyze-
ten: . Megtalálható a numerikus billentyzetrész jobb alsó sarkán
26 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-
mógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkció-
billentykhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük.
Az egér
Az egér egy grafikus pontkijelöl eszköz, amellyel könnyen mozog- hatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) kö- zött. A szöveges (azaz szerkeszt-) kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomá- sával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók.
Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafi- kus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt – úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálke- resztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a ketts kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásután- ban történ lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot – például rajzot – létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtá- sát. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához ele- gend az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyo- más kijelöli a feladatot, a ketts kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket ren- deltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg.
Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektu- mokat tudunk mozgatni az egyik helyrl a másikra. Az ikonokat tar- talmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamato-
KEZD LÉPÉSEK 27
LibreOffice 3 – Calc
san nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen.
Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelel mó- don, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a vára- kozó állapotot. A Windows szokásos kurzortípusai:
Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)
Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördít sáv alkalmazásakor.
Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben).
Foglalt: a program egy hosszabban tartó mveleten dolgo- zik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más paran- csot.
Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztterületén, illetve az táblázatkezel szerkesztlécén vagy más programok szövegbeviteli meziben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöve- ges kurzor új helyét.
Nem érhet el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhet el (inkább a Windows 95-re jellemz).
Függleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szé- lein középen elhelyezked fogópontok áthelyezésekor (át- méretezésekor) jelenik meg.
Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függleges szé- lein középen elhelyezked fogópontok áthelyezésekor (át- méretezésekor) jelenik meg.
28 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke- d fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezése- kor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függleges és vízszintes méretét.
Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függle- ges és vízszintes méretét
Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk.
Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállítá- sának változtatására is lehetségünk van a Windows alatt. A beállí-
tásokat a magyar nyelv Windows esetében a Start menü vagy a
Sajátgép programcsoport Beállítások/ Vezérlpult/Egérkezelés programjával végezzük el.
A program indítása
A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból meg- ismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majd- nem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.
A programot indíthatjuk a Windows , vagy nyomó-
gombjára kattintás után a Programok (Minden program,
Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, il-
letve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Progra-
mokmenübl a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhat- juk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Win- dows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegend a
mvelethez, szemben a Start menübl történ indítással, amely legalább két kattintást igényel.
KEZD LÉPÉSEK 29
LibreOffice 3 – Calc
A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menü-
ben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán
parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés
feloldása a tálcán parancsával szüntethet meg. Ez természe- tesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelenné- nek meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tnik el.
1-4. ábra. Program felvétele menübl a tálcára
A Start menübl indítás négy kattintást igényel, ha a menü
megjelenítése után, a Minden program, majd a LibreOffice
3.4, végül a LibreOffice Calc sorokra kattintunk. Ez a mvelet-
sor is lerövidíthet, ha kiadjuk a helyi menü Rögzítés a Start
menüben parancsát (lásd a fenti ábrát).
A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a
Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítsé-
gével vagy az Intézben is beállíthatjuk a Start és a többi menü
tartalmát (a Ctrl billenty nyomva tartása közben húzzuk a Calc
30 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk táblázatkezelnket, akkor ez a legprakti- kusabb megoldás. Az így átalakított, legfels szint menüben a
LibreOffice Calc (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsab- ban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módosítására ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt programja-
ink automatikusan megjelennek a Windows nyomó- gombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a programindítások számá- tól függetlenül megjelennek a Start menüben. Az állandóan megjelen (testre szabással ide helyezett) programok egy víz- szintes vonal felett, a gyakori indítás miatt „kiérdemelt helyzet” programok a vonal alatt jelennek meg.
Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helye- zünk el a Windows munkaasztalán.
1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon
Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasztal- ra, majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi menü
Parancsikon parancsát! A Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen adjuk meg a parancsikon célját, va-
gyis a Calc program elérési útját. amelyet megkereshetünk a
Tallózás gombra kattintva is (lásd a fenti ábrát). A Tovább gombra kattintás után nevezzük el a parancsikont, majd zárjuk be a párbeszédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a mun-
KEZD LÉPÉSEK 31
LibreOffice 3 – Calc
kaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indítására. A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszermappában is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancs-
ikont létrehozhatunk úgy is, hogy a Ctrl gomb nyomva tartása
közben egy máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következ ábrát).
1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma
Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattin-
tással vagy a Shift+F10 billentykombinációval megjelenített
helyi menü ÚjOpenDocument-munkafüzet parancsát. Ugya- nezt a parancsot megtaláljuk a Windows Intéz (fájlkezel)
Fájl/Új almenüjében is.
létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kivá- laszthatók (lásd az 1-7. ábrát).
32 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével
Ha egy ilyen OpenDocument-munkafüzetre kattintunk, akkor betöltdik a Calc, majd abba a dokumentum, melynek szerkesz- tését folytathatjuk. (Ha már fut a Calc, akkor így egy új szer- kesztablakot nyitunk, és abba töltdik a kiválasztott dokumen-
tum). A Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi
dokumentumok menüt használjuk.
kattintva elbb a nyomógombra, majd a Futtatás...
sorra – beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a
Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmet- len indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd késbb). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is.
1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelrl
A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk
ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. „szül” könyvtárba léphetünk. A könyvtá- rakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott map-
KEZD LÉPÉSEK 33
LibreOffice 3 – Calc
nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és
nyomjuk meg az Enter billentyt.
Hasonló módon, a Start/Programok LibreOffice Calc (a
Windows XP alatt a Start/Minden program LibreOffice
Calc) menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e menüsor eléréséhez több mveletet kell végeznünk, így vala- mivel hosszadalmasabb.
1-9. ábra. LibreOffice parancsikonok a munkaasztalon
Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyakran dolgozunk egy meghatározott munkafüzeten, akkor annak ikonját is érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asz- tal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor a dokumentum szerkesz- tése – a Calc program betöltésével együtt – az ikonra mért dupla kattintással indítható. A dokumentum késbbi saját felhasználói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtá-
runkba húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából ezt a dokumentumot választjuk, a Windows megkeresi az állomány új helyét.
A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: 1. Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az
„asztallapra” kattintunk. Az ekkor megjelen helyi
menü ÚjOpenDocument-munkafüzet parancsával új, üres dokumentum ikonját helyezhetjük el az asz- tallapon. Késbb használhatjuk ezt az ikont is a Word betöltésére, illetve üres dokumentum szerkesztabla- kának megnyitására.
34 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
2. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/
Windows Intéz listáján és a lenyomott bal egér- gomb nyomva tartása mellett a Windows képerny hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgom- bot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal (Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon.
3. Parancsikont a legegyszerbben úgy hozhatunk létre, hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az „asztallapra”
kattintunk. A helyi menü Új/ Parancsikon parancsával megjelení-
tett Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen mezbeírással
adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás után keressük
ki az Program Files könyvtár LibreOffice Calc programját. A program els indításakor egy tündér (mely a Microsoft programja- inál megismert varázslók itteni megfelelje) vezet végig a regisztrá- ció lépésein. Megadjuk adatainkat, beállíthatjuk a frissítések auto- matikus keresését, magát a regisztrációt nem kötelez végrehajtani.
A segítség
A LibreOffice súgója régebben jelentsen eltért más programok ha- sonló szolgáltatásaitól, most viszont a súgó a Microsoft korábbi (például az Office 2000) programjaihoz hasonló megoldást alkal- maznak. Használata könnyen elsajátítható, és minden egyes rész
alkalmazásában egyformán mködik. A Súgó menü LibreOffice
Súgó parancsával, vagy az F1 gyorsbillentyvel, illetve a Standard
eszköztár Súgó ikonjával jelenítjük meg a súgó f tartalomjegy- zékét az alapértelmezés szerinti webböngésznkben, amelyben vál- tozatos módon navigálhatunk. A magyar nyelv súgó külön is letölt- het.
A súgó a webböngésznkben jelenik meg, amelyet akár a munka közben, a munkaablak mellé húzva használhatunk (lásd az 1-10. ábrát). A szerkesztablak és a súgó ablaka között válthatunk többek
közt az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab billentykombinációkkal, a Win-
dows tálcán megjelen gombokkal. Ha befejeztük a súgó használatát, a szokásos módon (a bal fels
sarok ikonjából legördíthet ablakvezérl menü Bezárás parancsá-
KEZD LÉPÉSEK 35
LibreOffice 3 – Calc
val, vagy az Alt+F4 billentykombinációval, illetve az ablakbezáró
ikonnal) zárjuk be a súgó ablakát! Ugyanez a súgóablak jelenik meg, ha a LibreOffice többi prog-
ramjából indítjuk a súgót. Ezt bizonyítja az is, hogy a program- csomag más programjainak súgóját kiválaszthatjuk az ablak bal fel- s sarkában megjelen listából is.
Az ablak bal oldalán látjuk a navigációs ablaktáblát, amelyben a könyvjelzk, tartalomjegyzék, tárgymutató és keresés funkciók se- gítségével navigálhatunk. Az itt választott súgólapok jelennek meg a jobb oldali tartalmi részben. A súgó nyelvét az oldal fels részén
látható HU rövidítésre kattintva állítjuk magyarra (ennek ellenére néhány lap és hivatkozás angol marad). A magyar nyelv súgó sem teljes mélység egyelre, néha érdemes megnézni, mit írnak ugya- narról az angol nyelv lapok…
1-10. ábra. A program súgójának ablaka
A súgóállományokon belül az egyes fbb témaköröket, esetleg kap- csolódó oldalakat aláhúzással jelölik. Ezekre az egér bal gombjával kattintva a megfelel, hivatkozott oldalra lépünk (ugyanide eljutha-
36 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
tunk egyes esetekben a súgólap görgetésével is). A súgó fbb feje- zeteit bejárhatjuk a súgóablak alján látható lapfülekre kattintva is.
A megjelenített oldalt teljes egészében kinyomtatja a jobb egér-
gombos kattintással megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsa,
vagy az eszköztár Nyomtatás ikonja. A nyomtatás a dokumen- tumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba rendezés stb.). A többi eszköztárbeli ikonnak megfelel parancs is elérhet a helyi menüben.
A Navigation csoport Main page hivatkozására kattintva a
Welcome to LibreOffice Help! oldalt jeleníthetjük meg, ahonnan az összes LibreOffice program súgója elérhet.
Az egyes oldalakhoz tartozó további magyarázatokat az adott ol-
dal Kapcsolódó témakörök (Related Topics) csoportjának hivat- kozására kattintva tölthetjük be. Ilyen kapcsolódó hivatkozásokat találunk a súgólapokon is.
A bal egérgomb folyamatos nyomva tartása közben, húzással ki- jelölt szövegrész a szövegrészbe jobb egérgombbal kattintva megje-
lenített helyi menü Másolás parancsával (vagy a Ctrl+C billenty-
kombinációval) a vágólapra másolható, ahonnan tetszleges alkal-
mazásba, szövegrészbe illeszthet az adott alkalmazás Szerkesz-
tés/Beillesztés (Edit/Paste) parancsával, vagy a Ctrl+V, illetve a
Shift+Ins billentykombinációval.
A tárgyhoz tartozó tippeket, megjegyzéseket jelöli. Az így je- lölt részekben olyan információk szerepelnek, amelyek a pa- rancs végrehajtását módosítják, illetve kiegészít ismeretek.
Ezzel a szimbólummal jelölik a program hatékonyabb fel- használását eredményez ötleteket.
A súgó tartalomjegyzéke
A Welcome to LibreOffice Help! oldalt már magyar nyelvre is vált- hatjuk (lásd az 1-11. ábrát). Az oldal közepén találjuk a f súgóté- mákat, melyeket a témakör nevére kattintva bonthatunk ki. A meg-
KEZD LÉPÉSEK 37
LibreOffice 3 – Calc
1-11. ábra. A súgótémák, kategóriák kibonthatók
A súgó tárgymutatója
A súgóablakban választhatjuk a Tárgymutató bejegyzést, ezen az oldalon semmi mást nem kapunk, csak néhány újabb hivatkozást és egy ismertetést arról, hogyan kereshetünk a súgóban (lásd az 1-12. ábrát). Ez a szolgáltatás egyelre sajnos jelentsen elmarad az Ex- cel és az OpenOffice tárgymutatójának funkcionalitásától, de remél- hetleg mielbb pótolják a fejlesztk ezt a hiányosságot.
38 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
Keresés a súgóban
A keresend kulcsszót az ablak fels részén látható Keresett kife-
jezés mezbe gépeljük. A Go gombra kattintva kereshetjük meg azt a súgólapot, amelynek címe megegyezik a keresett kifejezéssel, a
Search gombbal pedig az összes súgólapot megvizsgáljuk.
1-13. ábra. A keresési eredmények listája
Gyakorlatilag ugyanazt az eredményt kapjuk, mert els körben a program a teljességre törekszik (lásd az 1-13. ábrát). Az ablak jobb
KEZD LÉPÉSEK 39
LibreOffice 3 – Calc
szélén megjelenik a keresett kifejezést tartalmazó eredményoldalak száma (# results). Az oldal alján lapozó eszközöket találunk a meg- jelenített els húsz találatot követ többi oldal megtekintéséhez.
A találatok fels részén látható hivatkozásokkal szrhetjük a megtalált segítséget tartalmi oldalakra (Content pages), multimédiás bemutatókra (Multimedia), súgóoldalakra (Help and Project pages), minden találatra (Everything), vagy további részletes keresést kér- hetünk (Advanced).
Ha ez utóbbit választjuk, akkor jelölnégyzetekkel szrhetjük to- vább, hogy milyen erforrásokat, tudásbázist vizsgáljon át a keres a megadott kifejezés után kutatva (lásd a 1-14. ábrát). A találati ol- dalon belül a webböngész eszközeivel kereshetünk, ez minden böngész esetében máshol érhet el. Az ábrán például a Google
Chrome eszközeit látjuk. A Ctrl+F billentykombináció viszont álta-
lában a keresést indítja más böngészkben is.
1-14. ábra. Keresés az aktuális súgóoldalon belül
A Keresési kifejezés szövegmez tárolja az utoljára beírt szavakat. Az elz keresés megismétléséhez kattintással válasszunk kifeje- zést a mez alatt megjelen listából.
A helyi súgóban beállítható még, hogy a keresést a címsorokban vagy a tartalomban végezzük, illetve hogy csak egész szavakat ke- resünk. Ilyenkor a program az egyébként találatnak számító szótö- redékeket és ragozott alakokat figyelmen kívül hagyja.
40 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
A segéd
A program kezelését segíti a segéd, amely egyes fela- datok végrehajtása közben automatikusan elindul. A segéd a feladat végrehajtását a dokumentum sarkában megjelen kis ablakban segíti, amelybe kattintva megjeleníthetjük a
feladat súgóját. A segédet az Eszközök/Beállítások párbeszédpa- nel LibreOffice/Általános lapján kapcsolhatjuk be vagy ki. A segéd ablaka rövid id után automatikusan bezárul. Ha három alkalommal nem vesszük igénybe a segéd segítségét egy adott feladathoz, vagy bezárjuk az ablakát, akkor a segéd többet nem jelentkezik annál a
feladatnál, kivéve, ha az Általános párbeszédpanel-lapon nem állít- juk a segédet alaphelyzetbe.
Tippek
A tippek egy-egy eszköztárgomb nevét jelenítik meg, ha a kurzort a gomb fölé mozgatjuk (lásd az 1-15. ábrát).
1-15. ábra. Egy tipp megjelenése
Hasonló segítséget kapunk egyes dokumentumelemekhez is. A tip-
pek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon.
Részletes tippek
A részletes tippek a tippekhez hasonlóan jelennek meg, azonban a gomb neve helyett a hozzárendelt funkció rövid leírását adják. Egye- lre azonban ez a szolgáltatás is elmarad az OpenOffice megoldá-
sától (lásd az 1-16. ábrát). A részletes tippek is letilthatók az Általá-
nos párbeszédpanel-lapon. Alapállapotban ez a funkció kikapcsolt,
tehát jelöljük be a Részletes tippek jelölnégyzetet!
KEZD LÉPÉSEK 41
LibreOffice 3 – Calc
Hasonló rövid magyarázatot kapunk az egyes képernyelemekrl,
ha a Súgó menü Mi ez? parancsát adjuk ki, és utána a kurzort egy gomb fölé mozgatjuk.
A névjegy
A Súgó menü A LibreOffice névjegye parancsa a licenc-informáci- ókat tartalmazza. A fejlesztk adatait most egy külön paranccsal
(Súgó/ A LibreOffice készíti) kérhetjük le.
1-17. ábra. A fejlesztk listája fut a párbeszédpanelen
42 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
A program szoftverkörnyezete,
A LibreOffice ikonorientált környezetben, operációs rendszerekben mködik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfeleli, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a meg- felel parancsok indíthatók.
Az asztal
A StarOffice Desktop, a LibreOffice programcsomagban már nem érhet el. Ha a LibreOffice programot indítjuk, akkor a programcso- mag elemeinek indítására szolgáló keretrendszer töltdik be (lásd az 1-20. ábrát). Az ablakból indíthatjuk a programcsomag önálló dokumentum-feldolgozó alkalmazásait, makrókat futtathatunk, de az alul látható, kiszolgáló-kapcsolatot igényl parancsok nem futnak.
1-18. ábra. Az indító keretrendszer
KEZD LÉPÉSEK 43
LibreOffice 3 – Calc
Az alkalmazásablak
Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az itt bemutatott képernykép a Calc ablaka. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerül- nek. A legfels sor az alkalmazási ablak fejléce, amely a szerkesz-
tett dokumentum neve mellett bal oldalt a rendszerablak vezérl ikont, jobb oldalt a méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartalmazza. A rendszerablak ikonra az egérrel rákattintva a környe- zethez (Windows-hoz) kapcsoló rendszerablak menüt gördíthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Calc futtatását, kilépünk a szövegszerkesztbl. Ha kétszer gyor- san kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerab- lakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel meg a
rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billenty-
kombináció is.
44 KEZD LÉPÉSEK
LibreOffice 3 – Calc
A rendszerablak ikonnal legördíthet menü Elz méret parancsa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méret
rendszerablakot. A menü Áthelyezés parancsa segítségével moz- gatjuk a Calc rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maximális méretnél. Ha az ablak maximális méret, ak- kor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem vá- lasztható – jelölése is mutatja. A nem maximális méret ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd le- nyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomva tartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha felengedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül.
A Méret paranccsal a rendszerablak méretein változtathatunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablakrésztl) függ
formát vesz fel, s jelzi a mozgatás irányát: , , . A rendszer-
ablak menü Kis méret menüpontjának felel meg a bal oldali mé- retváltoztató ikon, amellyel az egész Calc környezetet ikon méret- vé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalma- zásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális méret ablakban kiad-
ható Teljes méret menüpont vagy az ikon a lehetséges legna- gyobb rendszerablakot állítja be.
A Bezárás menüpontra (vagy közvetlenül a szerkesztésbl ki-
adott Alt+F4 billentykombináció), illetve a címsor alkalmazásbe-
záró ikonjára kattintással fejezzük be a munkát. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentettük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum módosítását?
1-20. ábra. Figyelmeztetés a dokumentum bezárásakor
Mentést válaszolva elmentjük a dokumentumot, Elvetést válaszol-
va a változtatások elvesznek, a Mégse nyomógombra kattintással
KEZD LÉPÉSEK 45
LibreOffice 3 – Calc
vagy az ezzel egyenérték Esc billenty lenyomásával vissza-
térhetünk a szerkesztéshez (lásd az 1-20. ábrát). A rendszerablak második sora a menüsor, melynek almenüit
vagy a fentiek szerint egérrel, vagy a billentyzet segítségével, az
Alt billenty és az aláhúzással jelölt bet billentyjének együttes
lenyomásával gördítjük le. A menüsor alatt lev sorokban a Né-
zet/Eszköztárak... almenü parancsaival ki- vagy bekapcsolható ikonmenük, más néven úgynevezett szerszámosládák találhatók, amelyeket késbb részletesen ismertetünk. A többi elem szintén ki- és bekapcsolható.
1-21. ábra. A Calc megnyitható eszköztárai
Közepes (az ikon és a teljes méret közötti köztes) méret ablakot alakíthatunk ki, ha a menüsor jobb szélén álló ikonra kattintunk. Ekkor megváltozik a képerny formája, a kialakuló külön ablak saját menülegördít, méretez ikonokkal rendelkezik. Ezek az ikonok tel- jes méret dokumentumablak esetén a menüsor jobb oldalán jelen- nek még és a szerkesztett dokumentum ablakára vonatkoznak.
TARTALOM
ELSZÓ
Meglév dokumentum megnyitása
Mentés weblapként
Automatikus mentés
Adatbevitel és szerkesztés
FKERES(keresett; tábla; oszlop; rendezett)
INDEX(hivatkozás; sor; oszlop; terület)
Cellák beszúrása és törlése
IRODALOM