Narratív diagnosztika és terápia. Kvantitatív és ...vizsgazas.etovabbkepzes.hu/Files/Exams/32/07.A... · tudatállapotot (RID) •A nyelvi szintű elemzés reflektál a belső

Narratív diagnosztika és terápia. Kvantitatív és kvalitatív szemlélet

és módszerek integrációja

Péley Bernadette

PTE Pszichológia Intézet

Fejlődés – és Klinikai Pszichológia Tanszék

Bizonyíték és értelmezés a klinikai munkában

• Kettős követelmény • A tudományos kritériumoknak megfelelő bizonyítható tények • Annak figyelembe vétele, hogy a tudás alkalmazása egy élő,

dinamikus rendszerben történik

• DSM - Megfelel a tudományosság kritériumának • Cél: Leíró szintű, elmélet semleges rendszer, ahol a betegség

kategóriákban való besorolás meghatározott küszöbök átlépésén alapul • Valójában: elméletileg viselkedéses és biológiai irányultságot képvisel,

ahol a figyelem a közvetlenül leírható viselkedéses, kognitív és érzelmi tünetekre irányul (Jensen, Hoagwood és Zitner, 2006)

CME Kötelező 2014.04.24.

A pszichopatológia fejlődési nézőpontja

Cél: Annak az összetett történeti útvonalnak a megértése, melynek során a bontakozó élet kísérletet tesz arra, hogy a környezet támasztotta feladatoknak és követelményeknek megfeleljen. A diszfunkció nem létállapot, hanem a környezettel folytatott tranzakció epigenetikus mintázata.

A történeti-fejlődési mozzanatok beemelése a klinikai diagnosztikába és terápiába

Az élettörténeti elemzésekre épülő narratív megközelítések célja, hogy minél tágabbra vonja azoknak a lelki folyamatoknak a körét, amelyek empirikusan, tudományos igénnyel tanulmányozhatók.


Koherencia

A koherencia szerepe az elbeszélésben (Pléh,1996)

A koherencia szerepe az élettörténetben (Habermas és Buck, 2000)

Szétesett vagy hiányos történetek • A hallgató – olvasó „felel” a narratív koherenciáért

• Folyamatos narratív kiterjesztés

Trauma és narratívum Nem-tudás > emlékezés > integrálás (Lust, 2009)


Narratív elemzés a diagnosztikában és a pszichoterápiában

Terápiás narratívumok elemzése a tartalom és a struktúra szempontjából

Dimaggio és Semerari (2004) koherenciára irányuló elemzési szempontjai 1. Mennyire kontextualizált az elbeszélés

2. Mennyire pontosan írja le a személy belső állapotait

3. Az elbeszélésben megjelenített interakció mennyire realisztikus

4. Mennyire válik el más történetektől

5. Elkülönülnek-e az élménytartományok (valóság, álom, fantázia)

6. Mennyire érthetőek a szereplők közötti viszonyok

Megítélés a terápiás folyamat, a szakértelem hátterén CME Kötelező 2014.04.24.

Formalizált tartalomelemzési eljárások: személyiség modellek kibontása az élettörténetekből

Mac Adams (1993, 2001) identitás modellje.

Az érett, egészséges identitás jellemzői: 1. Hitelesség

2. Differenciáltság (tartalmi komplexitás)

3. Nyitottság

4. Generatív integráltság

5. Koherencia (orientáció, a történet belső struktúrája, az értékelés kiváltotta érzelmek, a téma integráltsága)

Tematikus egységek szakértői kódolása pontosan definiált kódkategóriák szerint


Kapcsolati konfliktusok mintázata

Központi Konfliktusos Kapcsolati Témák (CCRT)

• (Crits-Christoph & Luborsky, 1998)

A pacienstől kapott narratívumok

• A paciens vágya

• Elképzelt vagy valóságos válasz a másiktól

• A szelf válasza

Módszertan (CCRT)

2014.04.24. CME Kötelező

A Központi Kapcsolati Konfliktus Témák (CCRT).pptx

AAI (Main és Solomon, 1990)

• Emlékezni és koherens diskurzust fenntartani – Múlt a jelenben

• Pragmatikai kategóriák (Grice) – Szükséges és elégséges feltételek

(kommunikációs maximák) Beszélj világosan. Annyit, amennyit szükséges. Arról, amiről kell. Megfelelő módon


Pszichometriai történetkutatás

Hermeneutikai narratív pszichológia

Személyiségközpontú történetkutatás

Az elbeszélés funkcióinak pszichológiai megközelítése

A nyelvhasználat pszichológiai korrelátumai

Pszichológiai jelentés szociális, kulturális és textuális összefüggésben

Történetek mint a személyiségstruktúra hordozói

Az elbeszélő szerkezet szerepe

Az elbeszélő szerkezet kívül esik a kutatás érdeklődésén

Az elbeszélő szerkezet esettanulmány –szerű vizsgálata

Az elbeszélő szerkezet nem vagy kizárólag a tartalmi komplexitás szempontjából játszik szerepet

Alkalmazott módszerek

Kvantitatív módszerek

Kvalitatív módszerek

Kvalitatív – kvantitatív módszerek

A

nyelvtechnológia alkalmazása

Nyelvtechnológia alkalmazása a szógyakoriság mérésére

Nincs mérés Nincs nyelvtechnológiai alkalmazás. Számítógépes technikát a pszichológiai tartalmak gyakorisági elemzésében használnak.

A tartalomelemzés automatizálása

Helyettesítő hagyomány o Kategóriákat képez és a kategóriákhoz szavakat

rendel. A pszichológiailag értelmezett tartalmakat egy szótárral helyettesítik. A találati gyakoriságokat kategóriánkén összesítik. Az eljárás így kvantitatívvá válik.

Korrelációs hagyomány o Nem hisz a szavak rögzített jelentésében. A

szöveg szavait kontextusukkal együtt elemzi. A szövegben szavak együttjárásait, jelentésteli mintázatait kívánja feltárni vagyis a szöveg témáit keresi. Kvalitatív eljárások


Regresszív képzeleti szótár

• Automatizált tartalomelemzéshez kifejlesztett kódolási séma (Martindale, 1976)

• Kategóriák – Szótárak


Regresszív Képzeleti Szótár

Kategóriák • Elsődleges folyamatok

– Késztetések

– Érzékelés

– Védekezés

– Regresszió

– Ikaroszi képzetek


Regresszív Képzeleti Szótár Kategóriák

• Másodlagos folyamatok – Absztrakció

– Társas viselkedés

– Instrumentális viselkedés

– Korlátozás

– Rend

– Idői referencia

– Erkölcs


Regresszív Képzeleti Szótár Kategóriák

• Érzelmek – Pozitív érzelmek

– Szorongás

– Szomorúság

– Szeretet

– Agresszió

– Kifejező viselkedés

– Dicsőség


• A személy tudatállapota vagy gondolkodási típusa tükröződik a nyelvi tartalomban

• A nyelvi tartalom elemzésével mérni lehet a gondolkodási típust vagy tudatállapotot (RID)

• A nyelvi szintű elemzés reflektál a belső állapotokra


Pszichoanalitikus ülések nyelvi elemzése (Reynes & Martindale, 1984)

• A pszichoanalitikus munka

• A változás szükséges „munka feltételei” Regresszió, elsődleges folyamat

• Szabadasszociáció, álom beszámoló – elsődleges folyamat jelenségek

• Feltételezés – A pszichoanalitikus munka idején növekedni

fognak azok a nyelvi megnyilvánulások, melyek az elsődleges folyamat gondolkodásra utalnak


Cél

• A paciens által használt szavak típusának változását kell keresni a terápiás folyamat különböző időszakában

• Változik-e a terápia különböző szakaszaiban a paciens szóhasználata, illetve lehet-e olyan szavakat keresni-azonosítani, melyek a regresszióra utalnak?


Módszer

• 25 analitikus óra – 10 – 5 – 10

• Analitikus – 58 tételből álló lista

• Témák és folyamatok – Félelem a megőrüléstől, kényszeres evés,

színek az álmokban, utalás az anyára, stb.

• A tételek jelenlétének megszámolása, rögzítése minden egyes órán


Eljárás

• 363 óra anyaga • 53 változó • Hat faktor

– Két ellenállás faktor – Négy „munka” faktor

• A „munka” – ellenállás kontinuum két végpontján elhelyezkedő órák kiválogatása, valamint a középen elhelyezkedőké

• Hat fokú munka-ellenállás skála – 3 analitikus CME Kötelező 2014.04.24.

Eredmények A paciens szövegei

Változók Munka (N=10)

Neutrális (N=5)

Ellenállás (N=10)

F

Szavak száma 3728 3683 3606 .11

Mondatok száma

239,9 205,6 263,3 1.49

Elsődleges folyamat

4.68 3.42 2.95 26.71**

Másodlagos folyamat

10.02 10.50 11.39 5.94*


Eredmények Terapeuta

• A trend ugyanaz volt, mint a paciens szövegekben

• Szignifikáns eredmény csak az elsődleges folyamat tartalomnál

• Ami még érdekes • Jelentősen több mondat és szó az

Ellenállás Üléseken összehasonlítva a másik két Ülés típussal – 99,6; 33,5; 34,2 (F(2,22)=13.71, p<.001)

– 1066,7; 358,3; 360,8 (F(2,22=4.40 p<.05)


Naplóírás módszere (Pennebaker)

• Random módon kiválasztott vizsgálati személyek

• Stresszt jelentő személyes élmények 3-5 napon keresztül

• Egészségi állapot jelentős javulása

• Kontroll csoport

• Jelentéktelen témákról írjanak hasonló módon

• Nem mutattak javulást


• Különböző célcsoportok – Rákos betegek, post-operációs trauma,

munkanélküliek

• Pozitív eredmények – Orvoshoz járás gyakorisága, változások a

fiziológiai paraméterekben

• Független volt attól, hogy miről írtak


Újraírás

• Gyógyító hatás

• A mód, ahogy az emberek megírják a történeteket

• Tartalom elemző program (LIWC)

• Szó kategóriák számolása


Eredmények

Változások, irányok

• Negatív

• Inkoherens

• Negatív érzelmek magas aránya, kognitív kifejezések alacsony aránya

• Pozitív

• Koherens

• Negatív érzelmek alacsony szintje, kognitív kifejezések magas szintje


NarrCat (Narratív kategoriális tartalomelemzés)

(László et al. 2013)

Az élettörténeti és csoporttörténeti elbeszélések elemzésére kifejlesztett eljárás

Narratív kategória: nem a szemantikai tartalmakat kategorizálja, hanem az elbeszélés kompozíciójának elemeit. Például a Saját és a Másik érzelmeinek viszonyát, vagy a Saját magunkra vonatkozó, a Másikra vonatkozó, illetve a másoktól kapott értékelések viszonyát.

A narratív kategóriákkal olyan alapvető pszichológiai folyamatok fedhetők le, mint az érzelemszabályozás, idői élményszervezés, az önértékelés, vagy az ágencia.


Lokális nyelvtanok (Gráfok)

Társas referenciák

NARRATÍV KATEGORIÁLIS ELEMZÉSNarrCat

Tematikus szerepek

NARRATÍV KATEGORIÁLIS MODULOKPszichotematikus modulok

Tagadás

Almodulok

Szótárak


IDŐBELISÉG

Pszichotematikus modulok

ÁGENCIA

ÉRTÉKELÉS ÉRZELEM

KOGNÍCIÓ

TÉRBELISÉG






A NarrCat elemzés

A NarrCat által végzett narratív kategoriális elemzés során gépi úton végzett, specifikus tematikájú adatredukció történik: Az egyéni és csoportnarratívumok meghatározott

egységeit (mondatokat/mondatrészeket) a későbbi narratív pszichológiai elemzés alapjául szolgáló kategóriákká transzformáljuk.

Például: ’Büszke vagyok apámra’ = a Szelf mint Ágens absztrakt pozitív érzelme a Másik mint Recipiens iránt a jelenben; illetve ’A törökök megtámadták a magyarokat’ = Külső csoport mint Ágens negatív aktivitása a Saját csoport mint Recipiens iránt a múltban


A kapcsolati mozgások számítógépes nyelvészeti vizsgálata élettörténeti

narratívumokban (Pohárnok és mtsai, 2004)

• A modul működése során bizonyos elemek

kollokációját keresi a szövegben • A közelítés és távolítás nyelvi markerei

olyan szintaktikai egységek, ahol meghatározott szemantikájú igék, meghatározott főnevekkel állnak együtt.

• A modulnak a következő példákhoz hasonló szerkezeteket kellett beazonosítani : – „anyához mindig odabújtam” – közelítés – „anyám mindig lökött magától” – távolítás


A Teljesítmény és a Veszteség történetben kódolt közelítés-távolítás összérték és a vizsgált személyiségjellemzők közti összefüggések

Személyiségjellemzők

Történettípusok

KözelítésTávolítás-értéke

Érzelmikontroll

M SD

Impulzus

kontroll

M SD

TMMS:

Tisztaság

M SD

PLS:Kezelhetőség

M SD

BCS:Bizalom

M SD

Teljesítmény

KözelítésTávolítás

A

39.433*

29.714*

8.740

7.010

36.266*

30.875*

6.073

7.579

47.100*

40.666*

4.978

6.365

14.566*

12.187*

2.699

2.948

44.900*

39.500*

7.063

8.082 M

Veszteség

KözelítésTávolítás

A

38.034

33.277

8.033

10.554

36.862*

32.631*

6.864

7.197

46.448

43.000

3.859

7.615

14.241

12.947

2.668

3.865

45.758*

40.157*

6.588

8.883 M

A közelítés-távolítás összérték azon személyek történeteiben akik alacsony illetve magas szumma

pontszámot értek el a TAT-változóknál

Történettípusok

Közelítés – Távolítás értéke

TAT-változók Teljesítmény

M SD

Félelem

M SD

Veszteség

M SD

Jó

M SD

Rossz

M SD

TAT_dezorg A 1.11

1.80

1.24

2.46

1.07

1.71

1.52

3.10

1.07*

2.19*

1.29

2.42

1.66

2.55

1.43 2.16

2.60

1.88

1.94

2.20 M

* A megjelölt átlagok szignifikánsan különböznek egymástól. (P<0.05)

Egy klinikai szempontú vizsgálat

• Pilóta vizsgálat (Écsi és Péley, 2012)

• Célcsoport – ADHD diagnózis


Hipotézisek • 1. A figyelmi és viselkedéses problémákat mutató gyerekek

(diagnosztizált ADHD) állításokba foglalt önjellemzés során tévesen ítélik meg a saját helyzetüket a társas interakciókban. Saját viselkedésük megítélése a normál övezetbe esik.

• 2. A figyelmi és viselkedéses problémákat mutató gyerekek

(diagnosztizált ADHD) elbeszélt élettörténeti epizódokban jobban megjelenítik és kifejezik a társas interakcióikban meglévő nehézségeket és konfliktusokat.

• 2.1. A figyelmi és viselkedéses problémákat mutató gyerekek

(diagnosztizált ADHD) történeteikben, az őket körülvevő szociális háló kevésbé jelenik meg védelmezőként, mint a kontroll csoportot alkotó gyerekek szövegeiben.

• 2.2. A nehézségekbe ütköző szociális életben való részvétel

miatt a célcsoportba tartozó gyermekek (ADHD) élettörténeti epizódjaiban, a magány és elhagyatottság miatti aggodalom intenzívebben jelenik meg, mint a probléma nélküli kontroll csoportban.


Vizsgálati módszerek 1. Gyermekviselkedési kérdőív (CBCL) • Érzelmi és viselkedéses problémákat

vizsgálja • 44 kérdés 6 alskála: 1. társkapcsolati

problémák, 2. szorongás, depresszió, 3. szomatizáció, 4. figyelmi problémák, 5. deviáns viselkedés, 6. agresszivitás.

2. Gyermek történetek • Élettörténeti epizódok CBCL négy

faktora mentén társkapcsolati problémák, deviáns viselkedés, agresszivitás, szorongás, depresszió


Eredmények 1. Gyermekviselkedési kérdőív önértékelő

változatából nyert adatok – összprobléma mutató mentén

• Célcsoport átlag: 28,8 pont • Kontroll csoport átlag: 18,1 pont • Összprobléma mutató standard értékei: - Normál (átlagos) övezet: 30 pontig - Veszélyeztetett övezet: 30-40 pont

között - Átlag feletti társkapcsolati problémák

övezete: 40 pont felett


Eredmények- 2. CBCL faktorok mentén kért szövegekben megjelenő nyelvi

markerek számának összehasonlítása

Társkapcsolati problémák- beszélő negatív viselkedése többiek negatív viselkedése kódok

VI. Grafikon: Szignifikáns különbség a beszélő negatív viselkedése kódok gyakoriságát vizsgálva a két

csoportban; f(34)= -3,9 p<0,05.

VII. Grafikon: Szignifikáns különbség a többiek negatív viselkedése kódok gyakoriságát vizsgálva a két csoportban; f(34)= -7,925 p<0,05.

VI. Grafikon

Grafikon A beszélő negatív viselkedése kód relatív

gyakoriságának eltérése az ADHD-s és kontroll csoport

között

2,6

0,9

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

Relatív gyakoriság értékek (szó)

ADHD-s csoport

Kontroll csoport

VII.Grafikon

A többiek negatív viselkedése kód relatív gyakoriságának

eltérése az ADHD-s és kontroll csoport között

3,8

0,9

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

Relatív gyakoriság értékek (szó)

ADHD-s csoport

Kontroll csoport


Eredmények 3. szereplői funkciók gyakoriságának összehasonlítása

3.1. Társkapcsolati problémákról szóló szövegek

IX. Grafikon

Társkapcsolati problémákról szóló történetekben

megjelenő szereplői funkciók mennyiségének

eltérése ADHD-s és Kontroll csoport között

0,830,61

2,11

1,11

1,611,83

1,6

0,94

0,270,11

0

0,5

1

1,5

2

2,5

Szelf

magányos,

védtelen

funkció

Negatív

szereplői

funkció

Többiek

leértékelő

szereplői

funkció

Többiek

pozitív társ

szereplői

funkció

Többiek barát

szereplői

funkció

átl

ag

(s

zó

)

ADHD

Kontroll csoport



3.2. Agresszivitásról szóló történetek (XI. gr.) XI. Grafikon

Agresszivitásról szóló történetekben megjelenő

szereplői funkció mennyiségének eltérése ADHD-s és

Kontroll csoport között

2,5

0

0,5

1,161,38

1,05

0,55

1,55

0,550,33 0,27 0,16 0,16 0,11 0,05

0,61

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

Szelf

szorongató

funkció

Szelf támadó

funkció

Tanár

büntető

szereplői

funkció

Többiek

negatív társ

szereplői

funkció

Többiek

elutasító

szereplői

funkció

Többiek

leértékelő

szereplői

funkció

Többiek

támadó

szereplői

funkció

Többiek

szorongató

szereplői

funkció

átl

ag

(szó

)

ADHD

Kontroll csoport



3.3. Deviáns viselkedésről szóló szövegek

XIII. Grafikon

Deviáns viselkedésről szóló történetekben

megjelenő szereplői funkció mennyiségének

eltérése ADHD-s és Kontroll csoport között

2,05

0

0,83

0,22 0,33

0,83

0

0,5

1

1,5

2

2,5

Szelf ellenálló,

rosszalkodó

funkciót

Többiek elutasító

szereplői funkció

Többiek

leértékelő

szereplői

átl

ag

(szó

)

ADHD

Kontroll csoport



3.4. Szorongás-depresszióról szóló történetek (XV.gr.)

XV. Grafikon

Szorongás, depresszióról szóló történetekben megjelenő szereplői

funkció mennyiségének eltérése ADHD-s és Kontroll csoport között

1,5

0,61

2,61

0 0

2,11

0,61

0,38 0,55

0,05

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

Szelf magányos,

védtelen funkció

Többiek elutasító

szereplői funkció

Szülő védelmező

szereplői funkció

Szelf iskolai

aggodalom

funkció

Szelf magány

miatti aggodalom

funkció

átl

ag

(szó

)

ADHD

Kontroll csoport


Diszkusszió Az ADHD diagnózisú gyerekek számára ha

nem általánosságban kell értékelni egy skála segítségével viselkedéses nehézségeiket, sokkal jobban megragadható számukra az adott jelenség.

Tehát a hétköznapi interakciókban megjelenő problémákról való beszámoló sokkal értékesebben és valósághoz közelibben láttatja a célcsoport:

- Szociális kapcsolati nehézségeit - Belső működési modelljeit - Saját magukról kialakult szelf-

reprezentációkat mint az általánosságokat megfogalmazó

tesztek értékelésének eredményei. CME Kötelező 2014.04.24.

Tartalomelemzés Narratív pszichológiai tartalomelemzés

Tetszés szerinti szöveg, verbális vagy képi anyag

Narratívum

Pszichológiai tartalom: a pszichológiai jelenségek széles köre

Egyéni és csoportidentitás állapotai és minőségei

Pszichológiai tartalmak a forráshoz kötve

Pszichológiai tartalmak a mondatbeli szerepekhez kötve

Szavak vagy kifejezések önmagukban (szótár)

A szavak tematikus szerepekhez , illetve narratív struktúrákhoz kötött elemzése (szótár + lokális nyelvtan + a mondatok nyelvtani elemzése)

Egy – két változós elemzések Az identitás állapotokra és minőségekre vonatkozó többváltozós elemzések


Tudományos narratív pszichológia

Az elbeszélés funkcióinak pszichológiai megközelítése

Az egyéni és csoportélmények reprezentációs formái

Az elbeszélő szerkezet szerepe

A történetek szerkezeti tulajdonságai pszichológiai állapotokat és identitásminőségeket tükröznek

Alkalmazott módszerek Kvantitatív módszerek

A nyelvtechnológia alkalmazása

Nyelvtechnológia alkalmazása pszichológiai jelentéssel rendelkező elbeszélő struktúrák és mintázatok mérésére


Pszichoterápiás narratívumok elemzése

Az identitás állapotok és személyiségdinamikai folyamatok elemzésére szolgáló NarrCat a terapeutai észleleteket és értelmezéseket képes adatszerűvé tenni.

Új lehetőségeket nyújt mind a diagnosztikában, mind a terápiás hatásvizsgálatokban

A belső állapotokról nyert információk a szelf-fejlődés állapotaira, illetve zavarai vetíthetők

Az eset „megfogalmazása” (case formulation)


Documents

Narratív diagnosztika és terápia. Kvantitatív és ...vizsgazas.etovabbkepzes.hu/Files/Exams/32/07.A... · tudatállapotot (RID) •A nyelvi szintű elemzés reflektál a belső