Zölden és nyereségesen 12

A KÖVET honlapjának új címe: http://www. kovet.hu

A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI EGYESÜLET (KÖVET) ÉS A TISZTÁBB TERMELÉS MAGYARORSZÁGI KÖZPONTJÁNAK(TTMK) KÖZÖS HÍRLEVELE A MAGYAR GAZDASÁG KÖRNYEZETKÍMÉLÕBBÉ TÉTELÉHEZ

Tartalom1 A környezetközpontú irányítás és

a tisztább termelés eszközeinekalkalmazása a hazai vállalatoknál

5 Kemény Tamás szakmai munkássága6 Sikeres tanúsítás a TISOT program

elsõ csoportjában6 English Summary7 Tisztább termelés átvilágítás a

Közgazdaságtudományi Egyetemen7 Új jogszabályok8 A számok tükrében

10 KÖVET KIR nyilvántartás11 Sikeres szakmai nap a BKE-n12 Fiatal diplomások a tisztább

termelésért13 Hazai és külföldi rendezvények13 Új kiadványok14 Kivonat a KÖVET közhasznúsági

jelentésébõl14 Új KÖVET tagok16 Az élõ Tiszáért

Ez a Hírlevél a KÖVET-INEM Hungária, a TTMK és a MûszakiKiadó közös kiadványa. A közölt cikkek a szerzõkvéleményét tükrözik, nem feltétlenül esnek egybe a fentiszervezetek álláspontjával.

2000. TAVASZ-NYÁR4. ÉVF. 1. SZÁM (12)

* A részletes kutatási eredmények az MTA Zöld belé-põ kutatásának keretében jelentek meg: dr. KerekesSándor, Baranyi Árpád, Csutora Mária, Kovács Eszter,Nemcsicsné Zsóka Ágnes, Zilahy Gyula: A hazai válla-latok környezeti teljesítményének értékelése címmel.

A környezetközpontú irányítás és a tisztább termeléseszközeinek alkalmazása a hazai vállalatoknál

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéke 1999. január ésmájus között kérdõíves felmérést végzett a magyarországi termelõvállalatok környezetvédelmi tevékenységérõl.Felkészített kérdezõbiztosok segítségével termelõvállalatok környezetvédelmi menedzsereit, illetve környezetvé-delemért felelõs felsõvezetõit kerestük meg kérdõívünkkel. A mintában, amelyben iparág és vállalati méret szerintireprezentativitásra törekedtük, 152 vállalat szerepelt.*

A felmérés célja az volt, hogy megtudjuk,hogyan érzékelik a hazai vállalatok a tár-sadalom környezetvédelmi elvárásait, éserre milyen módon és milyen eszközökkelreagálnak. Külön hangsúlyt fektettünk atisztább termelés és a környezetközpontúirányítás eszközeinek vizsgálatára, vala-mint a megvalósított környezetvédelmi in-tézkedésekre.

A környezetközpontúirányítási eszközök alkalmazásaa vállalatoknál

A vállalatok környezeti tevékenységének,környezeti tudatosságának megítéléséhezfontos támpontot nyújt a vállalatok által

alkalmazott környezetközpontú irányításieszközök vizsgálata. A felmérésben össze-gyûjtöttük a környezetközpontú irányításirendszer legfontosabb elemeit, amelyek-re több kérdéscsoport is vonatkozott.

A megkérdezett vállalatok által leggyak-rabban alkalmazott három környezetköz-pontú irányítási intézkedés a mérhetõ kör-nyezetvédelmi célok megfogalmazása, akörnyezetvédelmi célok végrehajtását cél-zó program kialakítása, valamint a környe-zetvédelmi felelõs foglalkoztatása volt.Írásba foglalt környezeti politikája ugyan-akkor a vállalatok kevesebb mint felénekvan, ezért az eredmények helytállósága to-vábbi vizsgálatokat igényelt. A válaszok aztmutatták, hogy a környezetvédelmi kép-zés, a külsõ és belsõ környezeti kommuni-káció, valamint a kockázatkezelés mégjócskán hagy kívánnivalót maga után a vál-lalatoknál, a nemzetközi környezetközpon-tú irányítási rendszer (KIR) szabványok al-kalmazása pedig még ritka.

A környezetközpontú irányítás szintjeérthetõ módon azon vállalatok esetében alegmagasabb, amelyek rendelkeznek KIRszabvánnyal, vagy éppen bevezetnek ilyet.Az összes vizsgált irányítási eszköz azon-ban még ezeknél a vállalatoknál sem ta-lálható meg, inkább csak a tanúsításhozszükséges minimum, azzal a törekvéssel,hogy a többi lényeges irányítási elem a kö-zeljövõben kerül bevezetésre.

Az iparágak közül a vegyipari vállala-tok járnak az élen, amelyeket a fa- és pa-píripari, valamint az élelmiszeripari cégekkövetnek. A környezetközpontú irányításszintje a textiliparban a legalacsonyabb.

A környezetközpontú irányítási eszkö-zök alkalmazását az iparági hovatartozá-son túl befolyásolta a vállalati méret, a vál-lalati technológia környezeti érzékenysé-ge, valamint a többségi tulajdon is.

A környezetirányítási eszközöket és elõ-fordulásuk gyakoriságát a hazai vállalatok-nál az 1. táblázat mutatja.

A táblázat mutatja, hogy a környezetiirányítási elemek közül mindössze háromtalálható meg a vállalatok többségénél. Avállalatok közel kétharmada jelezte, hogymérhetõ környezetvédelmi célokat fogal-maz meg, azonban ez a mélyebb elemzé-sek szerint a vállalatok többségénél való-jában nem elõre meghatározott célokat je-lentett, hanem azt, hogy a környezetvé-delmi intézkedések eredményei mérhetõk,számszerûsíthetõk. A számszerûsítés hát-terében az anyag- és energiaáramok nyo-mon követése áll, amely a vállalatok többmint háromnegyedénél megvalósul. Ez afolyamat azonban mindössze a vállalatokfelénél épül részben vagy teljes egészé-ben laboreredményekre, mérésekre, amia pontos ellenõrizhetõség egyik feltétele.

A mérhetõ környezetvédelmi célok meg-fogalmazására � és ugyanígy a célok el-érését szolgáló program létére � vonatko-zó válaszok egy része azért is problémás,mert a vállalatok jóval kisebb hányadánakvan írásba foglalt környezeti politikája,amelynek kialakítása általában megelõzi aszámszerûsített célok kijelölését és a kör-nyezetvédelmi program tervezését.

A környezeti politikával kapcsolatban to-vábbi említést érdemel, hogy még azok-nak a vállalatoknak is csak a fele hozzanyilvánosságra környezeti politikáját, ame-lyek írásban már megfogalmazták azt. Azéves pénzügyi jelentésben a megkérdezettvállalatok 15%-a tesz közzé alkalmanként,29% pedig rendszeresen környezetvédel-mi részt, s ezek csak részben ugyanazok a

2 l ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 2000. TAVASZ-NYÁR (12)

vállalatok, amelyek környezeti politikávalis rendelkeznek.

A vállalat környezetvédelmi szervezeteaz esetek többségében környezetvédelmifelelõs foglalkoztatását jelenti, ami egybene vállalatok túlnyomó többségénél törvé-nyi elõírás is, vagyis nem a vállalat kezde-ményezésének következménye. Környezet-védelmi osztályt csak néhány vállalatnáltalálunk.

A vállalatok nagy részénél a nagyközön-séggel való kapcsolattartás nem rendsze-res, hanem csupán az alkalmankénti kom-munikáció jellemzõ.

Láthatjuk, hogy a vállalatok több mintfelének nincs írásba foglalt környezeti po-litikája; ennek hátterét a mélyebb elemzé-sek világítják meg. Ugyanez a tendenciamondható el a vezetõk és az alkalmazot-tak környezetvédelmi képzésérõl. Ez utób-bi eredményt érdemes összevetni azzal akérdéssel, amely a vállalat különbözõ hie-rarchiaszintjein dolgozók környezetvédel-mi ismereteirõl ad információt (1. ábra).

Környezetközpontú irányítási rendszerhat vállalatnál mûködik a mintában, s tíztovábbi vállalat esetében áll kialakítás alatt.A bevezetett környezeti menedzsment esz-közök számát illetõen viszont érdekes je-lenségnek lehettünk tanúi. A hat tanúsí-tott vállalatból ugyanis mindössze négy-nél mûködik hétnél több irányítási elem

1. táblázat. A környezetirányítási eszközök elõfordulásának gyakorisága

Csoportosítási szempontok Környezeti irányítási eszközök

A vállalatok nagyobb részénél létezik, vagy kialakítás n Mérhetõ környezetvédelmi célokalatt van n Program a környezetvédelmi célok végrehajtására

n Környezetvédelmi szervezet (a vállalatok többségénél környezet-védelmi felelõs van)

A vállalatok nagy részénél van, de csak alkalmanként n Kommunikáció a nagyközönséggel

A vállalatok több mint felénél (50-63%) nem létezik n Írásba foglalt környezeti politikan Felsõvezetõk környezeti képzésen Alkalmazottak környezeti képzésen Környezeti marketingn Környezeti kockázatok értékelése és kezelésen Vállalaton belüli környezeti kommunikáció

A vállalatok többségénél (70% fölött) nem létezik n KIR (ISO 14001, EMAS)n Beszállítók vizsgálata környezeti szempontból

0

10

20

30

40

50

60

Nagyon jól Jól Közepesen Alig Nem

Felsõvezetõk Középvezetõk Alkalmazottak

1. ábra. Mennyire ismerik a vállalat környezetvédelmi céljait a különbözõ hierarchiaszintekendolgozók (%)?

(a többi eszköz általában most van beve-zetés alatt), két vállalatnál viszont mégennyire sem épült ki a rendszer. Ez megle-põ, de egyben arra is utal, hogy a vállala-tok elsõ lépésben csak a menedzsment-rendszer tanúsításához szükséges minimá-lis szintet igyekeznek elérni, illetve csakazokra az intézkedésekre koncentrálnak,amelyek bevezetését tevékenységük fel-tétlenül indokolja.

Az irányítási eszközök elõfordulási gya-koriságának ismeretén túl természetesentovábbi összefüggések vizsgálatára is szük-ség van, hogy kiderüljön, valójában mitõlis függ egy-egy eszköz elterjedtsége. A fel-sorolt elemeket ezért összevetettük a min-

ta alapjellemzõivel, aminek eredménye-képpen jelentõs eltéréseket találtunk azegyes iparágak között.

A 2. táblázat a környezetközpontú irá-nyítás szintjét mutatja az egyes iparágak-ban, annak megfelelõen, hogy a vállala-tok a vizsgált irányítási elemek közülmennyit mûködtetnek már most, illetvehány elem van kialakítás alatt. A szintekelkülönítéséhez az elemekbõl képeztünkegy összesített irányítási változót.

A vállalati környezeti irányítás fejlettség-ét még árnyaltabban jellemezhetjük, ha azegyes elemek elõfordulását külön-külön ismegvizsgáljuk iparágak szerint (3. táblá-zat).

2. táblázat. A környezetközpontú irányítás szintje az egyes iparágakban

Iparág Vállalatok száma a környezetközpontú irányítás szintje szerint

alacsony szint közepes szint magas szintÉlelmiszeripar 31 62 7Fa- és papíripar 22 56 22Textilipar 83 17 0Kohászat 57 43 0Gépipar 46 39 15Építõanyagipar 50 33 17Vegyipar 20 33 47

Magyarázat: alacsony szint: 0-3 mûködik / 0-6 elem kialakítás alattközepes szint: 3-7 mûködik / sok kialakítás alattmagas szint: 7-13 mûködik

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 2000. TAVASZ -NYÁR(12) l 3

3. táblázat. Környezeti irányítási elemek alkalmazása az egyes iparágakban

Élelmiszer- Fa- és papír Textilipar Kohászat Gépipar Építõanyag- Vegyiparipar ipar ipar

Környezeti politika (írott) + 0 0 + ++ +++ +++

KIR (ISO 14001, EMAS) 0 0 0 0 + 0 +

Mérhetõ környezetvédelmi +++ ++ 0 ++ +++ + +++célok

Környezetvédelmi program ++ +++ 0 ++ ++ +++ +++

Környezetvédelmi szervezet +++ +++ ++ +++ +++ +++ +++kiépültsége(kvf = környezetvédelmi fele- (kvf) (kvf) (kvf) (kvf) (kvf) (kvf) (kvf+kvo)lõs, kvo=körny. véd. osztály)

Beszállítók vizsgálata + ++ 0 0 + 0 +

Környezeti kockázatok + +++ 0 0 + + +++értékelése és kezelése

Környezetvédelmi átvilágítás + ++ 0 +++ + + +++

Kommunikáció a nagy- ++* ++* + + ++* + ++*közönséggel

Környezeti marketing ++ +++ + 0 + 0 +++

Felsõvezetõk környezeti + + 0 ++ + +++ +++képzése

Alkalmazottak környezeti + +++ 0 + + +++ +++képzése

Vállalaton belüli kommu- + + 0 0 + + ++*nikáció

Jelmagyarázat: 0: túlnyomórészt nincs; +: 50%-nál kevesebb a kialakítás alatt lévõ és megvalósult együttesen; ++: kb. 50% a kialakítás alatt lévõ és megvalósultegyüttesen (vagy sok a kialakítás alatt lévõ, de kevés a megvalósult, ezeket * jelöli); +++: túlsúlyban van a kialakítás alatt lévõ és megvalósultegyüttesen; *= sok helyen van alkalmanként, de kevés helyen rendszeres

A tisztább termelésmódszereinek alkalmazása a hazaivállalatoknál

A tisztább termelés elterjedtségének elem-zésekor � a fogalom definíciójától függõ-en � bõvebb, illetve szûkebb eszköztártvizsgálhatunk. Jelen tanulmányban a tisz-tább termelés körébe tartozónak tekintjük1) a hulladékok és egyéb szennyezõ-

kibocsátások létrejöttének megaka-dályozását, valamint

2) a hulladékok újrafelhasználását. A ter-mékek környezetkímélõ voltát és a tisz-tább termelés elõfeltételeit is figyelem-be véve egyéb eszközök is bekerülteka vizsgálatba. A tisztább termelés esz-közei közül a következõket vizsgáltuk:a termékek és gyártási folyamatok át-alakítása; a környezeti szempontbólproblémás anyagok/összetevõk mennyi-ségének csökkentése, illetve helyette-sítése; a termékek újra összerakása il-letve újragyártása használt alkatrészekfölhasználásával; a hulladékok szétvá-logatása (ami a hatékony reciklálás fel-tétele); a hulladékhasznosítás különbö-zõ formái üzemen belül és kívül (azutóbbi piacteremtés a hulladékok szá-mára); a termékek élettartamának meg-hosszabbítása; környezetvédelmi szem-pontok érvényesítése a beruházások-ban. Ezen eszközök elterjedtségét

szemlélteti a 2. ábra, amely 0-tól 10-igterjedõ skálán tünteti föl a vállalatok ál-tal használt eszközök alkalmazásánakátlagos mértékét.A vizsgált eszközöket közepes, illetve

kismértékben alkalmazzák a vállalatok.Leginkább a �környezetvédelmi szempont-ok érvényesítése a beruházásokban� és a�hulladékok szétválogatása� eszközt alkal-mazzák. A környezetvédelmi szempontok

0 1 2 3 4 5 6 7

figyelembevétele a beruházásoknál csakbizonyos esetekben tekinthetõ a tisztábbtermelés eszközének: például amikor egyúj berendezés beszerzése elõtt mérlegelika szóba jövõ gépek hatékonyságát, vagyamikor egy új üzemrész kialakításakor tö-rekednek a jövõbeni termelés tárolási/szál-lítási veszteségeinek minimalizálására. Je-len esetben a beruházásokkal kapcsolatoskategórián belül nem különböztethetõk

2. ábra. A vállalatok által használt eszközök

Újragyártás

Újraösszerakás

Termék újratervezés

Hasznosítás meghosszabbítása

Reciklálás

Folyamat újratervezése

Piac a hulladéknak

Helyettesítés

Anyagok/összetev. csökkentése

Hulladék szétválogatása

Kv-i szempontok a beruházásban


Intézkedések Élelmiszer- Fa- és Textilipar Kohászat Gépipar Építõipar Vegyiparipar papíripar

meg a tisztább termelést célzó törekvéseka csõvégi jellegû megoldásoktól. A hulla-dékok szétválogatása jobban jellemzi atisztább termelés egyik összetevõjét, areciklálást, mivel a szétválogatás a hulla-dékok figyelemmel kísérését jelzi, valamintújrafelhasználására utal. Érdekes módonaz itt szereplõ adatok azt sugallják, hogya reciklált termékösszetevõk felhasználá-sa kevésbé jellemzõ, mint a hulladékok el-adása. Ellentmondásosnak tûnik, hogy afontossági sorrendben a hulladékszétvá-logatást közvetlenül nem a (belsõ vagy kül-sõ) újrahasznosítás követi, hanem a fel-használt, környezeti szempontból problé-más anyagok mennyiségének csökkenté-se és helyettesítése. A belsõ reciklálást rá-adásul még a folyamatok újratervezése ismegelõzi, ami nem tûnik valószínû jelen-ségnek. Lehet, hogy a kialakult sorrend-nek az az oka, hogy a hulladékválogatásután az újrafelhasználást még nem oldot-ták meg a vállalatok. Az is elképzelhetõ,hogy a válaszadók következetlenül vála-szoltak, esetleg nem értették a kérdést,illetve olyan eszközt is megjelöltek, ame-lyet nem is alkalmaznak. A termék hasz-nos élettartamának meghosszabbítása, atermék újratervezése, a termék újrafelépí-tésének különbözõ módjai (újraösszerakás,újragyártás) csekély jelentõségûek.

A 4. táblázatban az egyes iparágakra

vonatkozóan bemutatjuk a tisztább terme-lést célzó törekvések elterjedtségét, föl-tüntetve az anyag- és energiatakarékos-sági intézkedéseket is.

A táblázatban bemutatott gyakoriságisorrend mutatja, hogy bizonyos tisztábbtermelési intézkedések � így az erõforrás-takarékossági intézkedések, a hulladékokszétválogatása, illetve újrahasznosítása, azalapanyagok helyettesítése és a tisztábbtechnológiák � elfogadottak a magyar vál-lalati gyakorlatban. Más eszközök viszont� például a termékek újratervezése, a gyár-tási technológia megújítása (adott esetbenlecserélése) � alig jelennek meg a mintavállalatainál. A gyártási folyamatok újra-tervezését érintõ intézkedéseket, valaminta piacteremtést hulladéktermékek számá-ra szintén meglehetõsen ritkán alkalmaz-zák a vállalatok.

Az intézkedések összeadásával képzettösszesített változó alapján a tisztább ter-melés mintán belüli alkalmazásának szint-jérõl a következõket mondhatjuk:

Az iparágak között � hasonlóan a kör-nyezetközpontú irányításnál tapasztaltak-hoz � a vegyipari vállalatok járnak az élena tisztább termelési intézkedések alkalma-zásában. A másik végletet a textilipar és akohászat képviseli, míg a többi vizsgáltiparág vállalatai közepes mértékben alkal-mazzák a felsorolt intézkedéseket.

A tisztább termelési intézkedéseket atöbbi alapjellemzõvel megvizsgálva a kö-vetkezõ összefüggéseket észleltük:n A vállalat mérete befolyásolja a vállala-

tok hajlandóságát, hogy anyagtakaré-kossági, hulladék-újrahasznosítási, ter-mék-újratervezési, illetve alapanyag-he-lyettesítési intézkedéseket tegyenek. Ezarra utal, hogy a vállalatok igazából csaknagyobb termelési volumennél tartjákfigyelemre méltónak az anyagfelhasz-nálás csökkentésével, illetve helyette-sítésével elérhetõ költségmegtakarításilehetõségeket, amelyek egyúttal kör-nyezeti elõnyökkel is járnak.

n Mind a hulladékok szétválogatásánál,mind a tisztább technológiák bevezeté-sénél nagyobb aktivitást mutatnak azoka vállalatok, amelyek nagyobb vállalaticsoporthoz kapcsolódnak. Ennek hátte-rében valószínûleg a nagyobb vállalaticsoportok környezeti szempontból fej-lettebb vállalati kultúrája áll, amely tük-rözõdik a tagvállalatok gyakorlatában,esetleg attól függetlenül is, hogy azadott tisztább termelési intézkedésmegjelenik-e a társadalmi elvárásokszintjén az adott országban.

n A környezeti szempontból érzékenytechnológiákat nagymértékben alkalma-zó vállalatoknál minden tisztább terme-lési intézkedés egyértelmûen nagyobb

1. Energiatakarékossági intéz- +++++ +++++ +++ +++++ +++++ +++++ ++++kedések

Anyagtakarékossági intéz- +++ +++++ ++++ +++++ ++++ +++++ +++++kedések

2. Tisztább technológiák jelenléte ++++ +++ + +++ ++ +++ +++++

Víztakarékossági intézkedések +++ +++ ++ +++ ++++ +++++ +++

Hulladékok szétválogatása ++++ ++++ ++ + ++ + +++

Alapanyagok helyettesítése ++ ++++ +++ ++ ++++ +++ ++++

Hulladék-újrahasznosítás +++ +++ ++ ++ ++ +++++ +++++

3. Folyamat újratervezése +++ + + ++++ ++++ + +++

Piacteremtés hulladéktermé- +++ +++ ++ + ++ + +++kek számára

4. Termék újratervezése + ++ + + + + +++

Gyártási technológia megújí- ++ ++ + +++ + + ++tása

Tisztább termelés szintje az ipar- A vállalatok A vállalatok A vállalatok A vállalatok A vállalatok A vállalatok A vállalatokágakban (az intézkedések összesí- többségénél többségénél felénél felénél többségénél többségénél kétharma-tése alapján)* közepes közepes alacsony, alacsony, közepes közepes dánál

felénél felénél közepes,közepes közepes harmadánál

magas

A jelölések magyarázata:+: a vállalatok túlnyomó többségénél nincs; ++: a vállalatok több mint felénél nincs; +++: a vállalatok felénél van; ++++: a vállalatok több mint felénél van; +++++:a vállalatok túlnyomó többségénél van; * A tisztább termelési intézkedések összeadásával képeztünk egy összesített változót, amelybõl alacsony elõfordulási gyakoriságamiatt a fenti 4. csoport elemeit kihagytuk. A táblázatban szereplõ minõsítés ennek alapján azt jelzi, hogy az egyes iparágakban milyen mértékben vannak jelen a tisztábbtermelési eljárások a vállalatoknál.

4. táblázat.


gyakorisággal fordul elõ. Ez nem meg-lepõ, hiszen ezek a vállalatok semmi-képpen nem kerülhetik el, hogy a kör-nyezetvédelemmel foglalkozzanak. Avállalat kénytelen különbözõ megoldá-si lehetõségek után kutatni, ezért na-gyobb valószínûséggel mérlegelik a tisz-tább termelési eszközök alkalmazá-sát is.A vállalatok környezeti menedzsment-

jének fejlettsége tapasztalataink szerintegyenes arányban van a tisztább terme-lés szintjével, sõt: szoros kapcsolatban állaz egyes tisztább termelési intézkedések-kel külön-külön is. Azok a vállalatok tehát,amelyek környezeti irányítási eszközöketvezetnek be, jelentõsen nagyobb arány-ban hoztak konkrét intézkedéseket is.

Tisztább termelési szempontból a kör-nyezetközpontú irányítási elemek közöttkülönös jelentõségû a mérhetõ környezet-védelmi célok megfogalmazása, ami azanyag- és energiaáramok pontos nyomonkövetését teszi szükségessé, s ily módona vállalat könnyebben megtalálhatja azo-kat a pontokat, ahol környezeti beavatko-zásokra van szükség, illetve ahol megelõ-zõ módszerek alkalmazásával költségmeg-takarítást érhet el. A vizsgálatok igazoltákezt a feltételezésünket, a mérhetõ célokmeghatározása ugyanis szoros kapcsolat-ban van az összes tisztább termelési vál-tozóval.

A felmérésnek a tisztább termelésre, il-letve a környezetirányítási eszközök alkal-mazására vonatkozó eredményeit össze-

foglalva megállapítható, hogy jelentõs ipar-ági eltérések tapasztalhatóak az eszközökalkalmazásában, illetve számos eszközt avállalatok még egyáltalán nem alkalmaz-nak. Több iparágra � mint például a textil-iparra � jellemzõ, hogy a vállalatok jelen-tõs része még a kezdeti lépéseket sem tet-te meg a környezeti irányítási eszközök al-kalmazásának az irányába, és a tisztábbtermelés elveinek a hasznosítását sem va-lósították meg. Mindazonáltal biztató jel,hogy a környezetközpontú irányítás ele-meit alkalmazó vállalatok felismerték atisztább termelés, illetve általában véve amegelõzõ környezetvédelem elveinek afontosságát is.

Az eredeti tanulmány alapján összefog-lalta: Zilahy Gyula, TTMK

1995-ig a Mûszeripari Kutató Intézet osztály- majd fõosztályvezetõje, igazgatótanácsának tagja volt. Az elektroni-kus mérlegek kutatása és fejlesztése témakörben nyolc szabadalma van, száznál több publikációja jelent meghazai és külföldi folyóiratokban. Kandidátusi disszertációját is ebben a témakörben végzett kutatásai alapján védtemeg. Hat könyve, illetve könyvrészlete jelent meg magyar és angol nyelven.

Egyesületünk fõtitkára,dr. Kemény Tamás, a mûszaki tudományok kandidátusa

a NOVOFER Alapítvány 1999. évi Gábor Dénes Díjábanrészesült

1995. óta az Ipar Mûszaki FejlesztéséértAlapítvány ügyvezetõ igazgatója. Az Ala-pítvány kuratóriumával szoros együttmû-ködésben alakította ki azt a profilt, amelya hazai ipart, az innovációt, a mûszaki fel-sõoktatást, a szaklapokat, a konferenciákszervezését mintegy évi százmillió forint-tal támogatja.

Az Ipar Mûszaki Fejlesztéséért Ala-pítvány vállalta el a magyar-amerikaiTechCom Hungary Project vezetését, amely-nek keretében 1998-ban több mint száz ame-rikai iparvezetõ ezernél több hazai szakem-berrel ismerkedett meg Budapesten szakmaikonferenciákon, és számos kapcsolat jött lét-re, többek között környezetvédelmi témában.

Eredményes tevékenysége alapján1999-ben beválasztották a magyar-ame-rikai ACCESS Project tanácsadó bizottsá-gába.

A Magyar Innovációs Szövetség igazgatótanácsának tagjakénttöbb éve rendszeresen részt vesz az Országos Tudományos ésInnovációs Verseny bíráló bizottságában, az Innovációs Nagydíjés az Innovációs Fórum szervezésében.

A Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudomá-nyos Egyesület (MATE) mûködteti az IMEKO Magyar Nemzeti

Bizottságot, amely az IMEKO 20 MûszakiBizottságának hazai tudományos hátterétadja.

Az IMEKO tudományos folyóirata a Mea-surement címû szaklap. Dr. Kemény Tamástagja folyóirat nemzetközi szerkesztõbizott-ságának.

Kezdeményezésére idén alakult meg azIMEKO TC18 Környezetvédelmi NemzetköziBizottsága, amelynek elsõ nagy rendezvé-nye 2001-ben Budapesten lesz.

Kezdeményezésére 1995-ben jött létrea Környezettudatos Vállalatirányítási Egye-sület, amely az INEM International Net-work for Environmental Management ma-gyar tagegyesülete. 1999-ben a FõvárosiBíróság a KÖVET-INEM Hungáriát kiemel-kedõen közhasznú szervezetnek minõsítet-te, és képviselõjének dr. Kemény Tamást

nevezte meg, aki az alapítástól kezdve társadalmi munkában töltibe az egyesület fõtitkári posztját.

Az egyesület dinamikusan fejlõdik, már 60 vállalat és intéz-mény a tagja. Tíznél több környezetvédelmi projektet irányít. Amegbízók és támogatók között van az Európai Bizottság, az UNIDOés a Német Környezetvédelmi Alapítvány.

Krecz Ágnes, KÖVET

SZAKMAI MUNKÁSSÁGÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA


Elõzmények

Hazánkban egyre nagyobb népszerûségnek örvend az ISO 14001szabványnak megfelelõ környezetközpontú irányítási rendszer(KIR) � a szabvány 1996-os megjelenése óta folyamatosan nö-vekszik a tanúsítvánnyal rendelkezõ cégek száma. A KÖVET-INEMHungária nyilvántartása szerint 2000. május 2-án a tanúsítottcégek száma elérte a száztizenhatot.

A környezetközpontú irányítás különbözõ szabványosítotteszközeit együtt dolgozták ki a tisztább termelés módszereivel,mégis a vállalatok a két megközelítést egymástól függetlennektekintik, és jelenleg elsõsorban a KIR önálló bevezetésén fára-doznak. A környezettudatos vállalatirányítási eszközök elterjesz-tésére létrejött nemzetközi szervezet, az INEM1 hivatalosan tá-mogatja a két rendszer együttes bevezetését, szándékának gya-korlati megvalósulása a Phare Partnerségi Program és a NémetKörnyezetvédelmi Alapítvány által támogatott Pollution Preven-tion and Environmental Management System Consulta-tion - POEMS program. (Magyarországon a Tisztább Termelésiés Környezetközpontú Irányítási Rendszer Tréning - TISOT �99).

A TISOT �99 program

A program 1998 õszén indult párhuzamosan Csehországban ésMagyarországon. A tréning hazai koordinátora a KÖVET-INEMHungária, partnerei a Tisztább Termelés Magyarországi Központja(TTMK) és az osztrák B.A.U.M.-Öko-Audit. A projekt célja, hogymegmutassa, a tisztább termelés és a KIR integrált bevezetésehatékonyabb, mint a két módszer önálló alkalmazása. Ennek ér-dekében a tréningen részt vevõ cégek (elsõsorban kis- és közép-méretû vállalatok) képviselõi a program idõtartama alatt havirendszerességgel találkoznak, és szakemberek segítségével el-sajátítják az integrált rendszer bevezetéséhez szükséges isme-reteket, valamint meg is valósítják azt saját vállalataiknál.

SIKERES TANÚSÍTÁS A TISOT PROGRAM ELSÕ CSOPORTJÁBAN

Képzés és tapasztalatok

Az elsõ csoport képzése 1999 februárjában indult hét résztvevõ-vel2 . A bevezetõ találkozó után az oktatásban részt vevõ szak-emberek felkeresték a cégeket, hogy meghatározzák azok jel-lemzõ környezeti problémáit, valamint felmérjék a program meg-valósításának lehetõségeit. A következõ találkozókon a résztve-võk megismerték a tisztább termelés és a KIR kiépítésének lépé-seit, illetve az integrált rendszer bevezetésének és fenntartásá-nak sikerét elõsegítõ további környezettudatos vállalatirányításieszközöket, majd a találkozók közötti idõszakban lépésrõl lépés-re igyekeztek megvalósítani a módszereket vállalataiknál. A prog-ram végére három cég fejezte be a rendszer kiépítését, továbbihárom pedig ez év elsõ felében tervezi a befejezést.

2000. február 18-án az ÖQS GmbH auditora elvégezte aTISOT �99 program elsõ csoportjában legjobbnak bizonyult Ma-gyar Forgácsolástechnikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (HTCMKft.) környezetközpontú irányítási rendszerének ISO 14001 sze-rinti tanúsító auditját, amelyen a rendszert a szabványnak meg-felelõnek találta.

Az elsõ résztvevõk tapasztalatai alapján 1999 októberében aTISOT �99 program újabb csoportjának képzése indult el, ezút-tal tizenegy céggel3 . Felmerült az igény regionális csoportok in-dítására is, így 1999 novemberében a Borsod-Abaúj-Zemplén me-gyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttmûködve Miskolc köz-ponttal kihelyezett tréning indult. A két csoport 2000 májusábanfejezi be a programot, amikor újabb kis- és középvállalatok kép-zését tervezzük indítani.

Az eddigi tapasztalatok alapján a tisztább termelés, valamintegyéb környezettudatos eszközök megismerése és a vállalati igé-nyek szerinti alkalmazása megkönnyíti a mûködõ, ISO 14001 szab-ványnak megfelelõ KIR kiépítését. A csoportos képzés elõnye-ként jelentkezett az, hogy bár a résztvevõk különbözõ iparága-kat képviselnek, kölcsönösen segítik egymás munkáját, sõt üzle-ti kapcsolatok lehetõsége is felmerült. Ugyanakkor az is bizo-nyossá vált, hogy a program elsõsorban kis- és középvállalkozá-sok esetén vezethet sikeres önálló rendszerkiépítéshez, a na-gyobb cégeknél inkább elõsegíti azt (például dolgozói motivált-ság növelése), de az önálló bevezetést jelentõsen megnehezíti avállalat mérete. Cicás Györgyi, KÖVET

1 INEM: International Network for Environmental Management.2 Ajkai Elektronikai Kft., DIAGRO Kft., GEOFIL Kft., Hipp Kft., HTCM Kft., Injektor

Kft. és Pannon-Mobil Kft.3 Bárczy Kft., FORGSZER Kft., Guardian Hunguard Kft., OKKER Festékház, Pécsi

Erõmû Rt., Pécs-Baranya Megyei KIK, TERRA-V Kft., Tolna Megyei Környezetvé-delmi Kft., VITUKI Innosystem Kft., ZÁÉV Rt., Zalavíz Rt.

This issue�s editorial introduces the resultsof a study prepared by the Department ofEnvironmental Economics and Technologyand the Hungarian Cleaner ProductionCentre at the Budapest University of Eco-nomic Sciences. The research concentratedon the cleaner production and environmen-tal management tools utilised at the Hun-garian small and medium sized companies.Conclusions of the study include that manyavailable methodologies are not wide-spread among these businesses in Hun-gary and significant differences exist acrossindustries. For example companies in thetextile industry often responded that en-vironmental instruments are �irrelevant�concerning their operations, while busi-nesses in the chemical industry employ anarray of both cleaner production and en-

vironmental management methodologies.Tables indicating the use of the most im-portant instruments are presented as re-sults of the research.

Another research by KÖVET addressedthe implementation of environmental man-agement systems in Hungarian businessorganisations. According to the regularlyupdated table 116 companies have certi-fied EMS�s in the country. A paper by TamásWeisz indicates that the number of certi-fied organisations can not provide a fullpicture of the tendencies, since differencesin the number of inhabitants and GDP ofthe countries analysed should be taken intoaccount as well.

The results of the Hungarian TISOTproject are evaluated by Györgyi Cicás. Thejoint project of KÖVET and HCPC empha-

sises the practical benefits of combiningcleaner production and environmentalmanagement tools and has been a greatsuccess. Organising new groups is plannedfor the coming months.

A short description of two projects ini-tiated by the HCPC is also described inthis issue. The �ZöldBéKA� project aims atthe cleaner production assessment of theBudapest University of Economic Sciences- the host institution of HCPC, while the�Young National Expert� project providesscholarships for 8 young environmentalexperts in the country to help SME�s infinancing labour for environmental tasksand to disseminate CP expertise in Hun-gary.

Gyula Zilahy, HCPC

Joint Bulletin of the HCPC and KÖVET-INEM Hungária to promote cleaner productionand environmental management � English Summary


Új jogszabályok

Az ISO 14000 szabványcsalád Magyarországon megjelent tagjai

Tisztább Termelés átvilágítása Közgazdaságtudományi Egyetemen

2000 márciusától a Tisztább Termelés Magyarországi Központ-jának egyik régen dédelgetett álma válik valóra. A TTMK-nakotthont adó Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazga-tási Egyetem környezeti teljesítményének javítása céljából útjá-ra indítjuk a ZöldBéKA projektet. A megvalósításban a TTMKmunkatársai mellett az egyetem környezeti menedzsment szak-irányos és a környezetvédelem iránt érdeklõdõ hallgatói is résztvesznek.

A projekt célja az egyetem mûködésének környezetvédelmiszempontú felülvizsgálata és a környezetbarát szemlélet kialakí-tása mind a munkatársak, mind a hallgatók körében. Gyakorlaticélul tûztük ki az anyag- és energia-megtakarítási lehetõségekfeltárását és a megvalósításukra vonatkozó javaslatok kidolgo-zását, a hulladékok keletkezésének csökkentését, a keletkezetthulladékok hasznosításának, ártalmatlanításának a megoldását,és nem utolsó sorban az egyetem üzemeltetési költségeinek acsökkentését.

Bár az egyetem jelenlegi szûkös helyzetében nem képes je-lentõsebb összeget áldozni a környezet védelmére, a ZöldBéKAprojekt segítségével jelentõs költségmegtakarítást érhet el, ame-

Az alábbi lista a Magyar Közlönyben 1999.X. 31. és 1999. III. 20. között megjelentkörnyezet- és természetvédelemmel kap-csolatos jogszabályokat sorolja fel.

Általános

l 1999: XCII. tv. A területfejlesztésrõl ésa területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI.törvény módosításáról

l 166/1999. (XI. 19.) Korm. r. A tájvédel-mi szakhatósági hatáskörbe tartozó en-gedélyezési eljárásokról

l 37/1999. (XI. 24.) KHVM-BM e. r. A köz-úti jármûvek forgalomba helyezésévelés forgalomban tartásával, valamintkörnyezetvédelmi felülvizsgálatával ésellenõrzésével kapcsolatos egyes díjak-ról szóló 11/1998. (IV. 17.) KHVM-BMegyüttes rendelet módosításáról

l 57/1999. (XI. 26.) EüM r. Az állatgyógy-ászati készítmények élelmiszerekbenelõforduló maradványának megenged-

hetõ mértékérõl rendelkezõ 2/1999.(II.5.) EüM rendelet módosításáról

l 179/1999. (XII. 10.) Korm. r. A kataszt-rófák elleni védekezés irányításáról,szervezésérõl, és a veszélyes anyagok-kal kapcsolatos súlyos balesetek ellenivédekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. tör-vény végrehajtásáról

l 1999: CXIII. tv. Az épített környezet ala-kításáról és védelmérõl szóló 1997. éviLXXVIII. törvény módosításáról

l 12/1999. (XII. 25.) KöM r. Egyes kör-nyezetvédelmi nemzeti szabványok kö-telezõvé nyilvánításáról

l 77/1999. (XII. 29.) EüM r. A motoroslégijármûvek zajkibocsátásának korlá-tozásáról

Vizekrõl

l 3/1999. (XII. 26.) KHVM r. A vízkészlet-járulék kiszámításáról

l 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM e. r.Az állami tulajdonú közüzemi vízmûbõlszolgáltatott ivóvízért, illetõleg az álla-mi tulajdonú közüzemi csatornamûhasználatáért fizetendõ díjakról

l 224/1999. (XII. 30.) Korm. A helyi ön-kormányzatok szennyvízelvezetés és-tisztítás céltámogatásának igénykielégí-tési sorrendjérõl

l 1013/2000. (II. 11.) Korm. h. Az 1999.év végén és a 2000. év elején kialakultbelvizek miatti védekezési költségekrea helyi önkormányzatoknak nyújtandóvis maior tartalék, illetve a vízügyi szer-vek védekezési támogatási elõirányza-tának megemelésérõl

l 1016/2000. (II. 23.) Korm. h. Tiszai kor-mánybiztos kinevezésérõl

l 1022/2000. (III. 14.) Korm. h. A Tiszaés Szamos folyó cianidszennyezõdé-sébõl adódó kormányzati intézkedése-ket koordináló kormánybiztos felada-tairól

l 33/2000. (III. 17.) Korm. r. A felszín alat-ti vizek minõségét érintõ tevékenysé-gekkel összefüggõ egyes feladatokról

Nemzeti parkokról, természet-és vadvédelemrõl

11/1999. (X. 29.) KöM r. A Dél-MezõföldTájvédelmi Körzet létesítésérõl

lyet azután a projektbe visszaforgatva apróbb beruházások el-végzésére is sor kerülhet.

A ZöldBéKA terveink szerint egy folyamatos, hosszú távú pro-jekt, amely elsõ lépésben csak az egyetem Fõvám téri épületéreterjed ki. Sikeressége esetén a többi épületben is hasonló prog-ram megvalósítását tervezzük.

A projekt ütemezése szempontjából elõször a tanszékek ésegyéb szervezeti egységek környezeti teljesítményének a felmé-résére, majd ezek segítségével a megvalósítható intézkedésekkörének a meghatározására kerül sor. Áprilistól a TTMK a dolgo-zók és az oktatók részére folyamatos és ingyenes képzést nyújt,illetve tájékoztató anyagokat készít. Ezek után kerül sor az intéz-kedések bevezetésére, végül az eredmények értékelésére.

Fontos, hogy mindezek a célkitûzések az egyes szervezeti egy-ségek, a munkatársak és a hallgatóság együttmûködésével éslehetõségek szerint aktív közremûködésével valósuljanak meg.Ez alapvetõ feltétele a program hosszú távú sikerességének.

Az érdeklõdõk a projekt haladását és eredményeit ahcpc.bke.hu/zoldbeka.htm internetoldalon kísérhetik figyelem-mel.

Szi Ferenc Zsófia, TTMK

l MSZ EN ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendsze-rek. Követelmények és alkalmazási irányelvek.(ár: 4.480 Ft)

l MSZ EN ISO 14004 Környezetközpontú irányítási rendsze-rek. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítõ mód-szerek általános irányelvei. (ár: 5.600 Ft)

l MSZ EN ISO 14010 A környezeti audit irányelvei. Általánoselvek. (ár:1.270 Ft + ÁFA)

l MSZ EN ISO 14011 A környezeti audit irányelvei. Audit-eljárások. A környezetközpontú irányítási rendszerek auditja.(ár: 1.380 Ft + ÁFA)

l MSZ EN ISO 14012 A környezeti audit irányelvei. A környe-zeti auditorok képzettségi kritériumai. (ár: 1.380 Ft + ÁFA)

l MSZ EN ISO 14040 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek. (ár: 1.510 Ft + ÁFA)

A Magyar Szabványügyi Testület Szabványboltjában (1091 Budapest, Üllõi út 25.)a szabványcsalád alábbi tagjai vásárolhatók meg:


A számok tükrébenISO 14001 szerint tanúsított szervezetek világszerte

A Nemzetközi Szabványügyi Testület (International Organization of Standardization, ISO) már évek óta kiad egyolyan angol nyelvû összeállítást, amely mind az ISO 900X, mind pedig az ISO 14001 szerint tanúsított szervezetekösszetételérõl felvilágosítást ad. A következõkben ezen összeállítás lényeges részeit emeljük ki.

Bár a felmérés a tanúsított minõségügyirendszerekkel is foglalkozik, itt elsõsorbanaz ISO 14001 szerint tanúsított Környe-zetközpontú Irányítási Rendszerekkel (KIR)rendelkezõ szervezetek elemzésére szorít-kozunk.

Ezen felmérés segítségével � amint azta késõbbiekben látni is fogjuk � megálla-pítható, hogy mely régióban, országbanmilyen mértékben terjedtek el az említettKIR rendszerek, minõsítve ezzel az adottrégió, ország �környezettudatosságát�,legalábbis annak egy elemét.

Itt kell megemlíteni, hogy az ISO 14001szerinti tanúsítás nem egyenlõ a termé-kek ökocímkézésével, hiszen a szabványnem minõsíti az egyes KIR-rel rendelkezõszervezeteket. Ha egy szervezet rendsze-re ISO 14001 szerint tanúsított, �mind-össze� annyit jelent, hogy egy külsõ fél ál-tal megállapítást nyert; az adott szervezetmûködésének minden egyes fázisában fi-gyelemmel van a környezeti elemekre, az-az mûködésének környezeti vonatkozásaitirányítási rendszerének szerves részekéntkezeli, ezzel is biztosítva a rá vonatkozóelõírások, követelmények betartását.

A Nemzetközi Szabványügyi Testület el-sõdleges feladata az egyes szabványok,szabványsorozatok elkészítése. Mivel azon-ban számos helyrõl érkezett igény többekközött az ISO 900X és ISO 14001 szabvá-nyok világszerte történõ bevezetésénekfelmérésére, létrejött egy ISO Központi Tit-kárság, amely évente elkészíti az említettszabványokra vonatkozó felmérést, s aztközzéteszi.

Az alábbi sorokban ezen felmérésbõlemeljük ki az ISO 14001-re vonatkozó ré-szeket.1

Maga a felmérés a teljesség igénye nél-kül készült, s adatainak, illetve ábráinakelemzésekor nem szabad figyelmen kívülhagynunk, hogy a felmérés:l a már tanúsított szervezeteken kívül a

becsült, felkészítés alatt álló cégek egyrészével is számol, éppen ezért elõfor-dulhat, hogy egy cég kétszer is beleke-rült a felmérésbe;

l nem tesz különbséget az akkreditált, il-letve az akkreditációval nem rendelke-zõ tanúsítócégek által kiadott tanúsít-ványok között;

l az 1999. június 25-ig beérkezõ adatok

alapján jött létre, az ezután érkezettadatok már nem kerültek be az elem-zésekbe.A felmérés azonban az említett hiányos-

ságok, illetve pontatlanságok mellett is ké-pes rávilágítani az ISO 14001 szerint ki-épített rendszerek elterjedésére a világon.

Bár az ISO 14000-es szabványcsalád el-sõ eleme végleges formájában 1996 szep-temberében jelent meg, világszerte szá-mos szervezet még a hivatalos megjele-nés elõtt tanúsíttatta környezetközpontúirányítási rendszerét, ezzel is bizonyítva a

szabvány népszerûségét. A szabvány meg-jelenése óta a világon 1998 végéig 78872

tanúsított szervezetet tartottak számon,ami összehasonlítva az 1997 decemberé-ben nyilvántartott 4433 tanúsított szerve-zettel mintegy 78 %-os növekedést jelent.

A 3. ábra megmutatja, hogy az egyesciklusokban az egyes földrajzi régiók mi-lyen arányban osztoztak meg az éppen ak-tuális tanúsítványok számában.

Az országok versenyét Németországotés az Egyesült Királyságot megelõzve 8293

új tanúsítvánnyal Japán nyerte (ld. a 4.

2 1998 végéig 72 országban történt ISO 14001 szerinti rendszertanúsítás.3 1997 és 1998 közötti új tanúsítások száma.

1 A felmérés teljes szövege megtalálható ahttp://www.iso.ch/infoe otherpub.html# Environ-ment internetes oldalon.

3. ábra

4. ábra

0

20

40

60

80

100

1995 1996 1997 1998

Afrika/Nyugat-ÁzsiaKözép- és Dél-AmerikaAusztrália/Új-ZélandÉszak-AmerikaTávol-KeletEurópa

829

299 277243

215 212

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

db

Japá

n

Ném

etor

szág

Egye

sült

Kirá

lysá

g

Fran

ciao

rszá

g

Ausz

trál

ia

USA

ISO 10 001 szerint tanúsított földrészek szerinti megoszlása %-ban

Új tanúsítványok 1997-1998 között


ábrát). Az 5. ábra bemutatja, hogy me-lyek voltak azok az ágazatok, amelyekbenvilágszerte a legtöbb ISO 14001 szerintitanúsítás történt.

Magyarországon jelenleg 116 szervezet-nek van ISO 14001 szerinti tanúsítványa.A tanúsítványok évenkénti megoszlását a6. ábra mutatja. Látható, hogy az utóbbiévekben � köszönhetõen többek között apiaci igényekhez való alkalmazkodás�kényszerûségének�, valamint a környezetitudat növekedésének � nálunk is egyre na-gyobb népszerûségnek örvend az ISO14001.

Az itt bemutatott felmérésen kívül szá-mos esetben találkozhatunk olyan ábrák-kal, listákkal, amelyek az egyes országokrangsorát mutatják be aszerint, hogy adottországban hány tanúsítás történt. A TóthGergely (KÖVET) által elkészített ISO

helyzetérõl, mint a jelenleg elterjedt 1.mérõszám önmagában. A 2. mérõszám azegy ISO 14001 tanúsított szervezetre ju-tó lakosok számát mutatja. Az alacsonyabbérték jobb pozíciót jelent, hiszen egy ki-sebb országnak nagyobb erõfeszítést kelltennie ugyanannyi tanúsítvány megszer-zéséért. Hasonlóképpen, ha a 3. mérõ-szám alacsonyabb értéket jelez, büszkéb-bek lehetünk országunkra, mivel ez az egytanúsítványra esõ GDP nagysága. Egy gaz-dagabb ország számára nyilván kevésbémegerõltetõ egy adott számú tanúsítványmegszerzése.

A 2000. márciusi sebességmérõ szerintérdekes módon változik az országok rang-sora a 2. és 3. mérõszám alapján. Ha csakaz elsõ mérõszámot vesszük figyelembe, Ja-pán, Németország és az Egyesült Királyságvezeti a mezõnyt, majd Svédország, az USA,Tajvan, Hollandia és Svájc következik. Eb-ben a 8 országban van a tanúsított vállala-tok túlnyomó többsége, a 2000 márciusá-ban nyilvántartott közel 14 500 szervezet64,7 százaléka. Azt mondhatjuk tehát, hogyez a 8 ország számít az ISO 14001 úttörõ-jének. Viszonyításképpen könnyen kiszámít-ható, hogy az öt vezetõ közép- és kelet eu-rópai ország 200 tanúsítvánnyal az összes-nek mindössze 1,4 százalékát adja. A 2. mé-rõszám (népesség osztva az ISO 14001 ta-núsítványok számával) nagymértékû válto-zást hoz a sorrendben. Az elõzõ három ve-zetõ ország közül egy sem végez jobb he-lyen, mint a tizenegyedik, Svédország ke-rül a lista élére, Svájc a második helyre,Dánia pedig a harmadikra, ezután Finnor-szág, Hollandia, Tajvan, Ausztria és Norvé-gia következik. A négy visegrádi országrangja 19-26-ra javul. Még nagyobb mér-tékû az átrendezõdés, ha a 3. mérõszámra(GDP osztva az ISO 14001 tanúsítványokszámával) tekintünk. Az eredeti vezetõ or-szágok már csak a középmezõnyben kap-nak helyet, a 12-16. rangszámmal (de ezértbizonyára bõséges kárpótlást nyújt számuk-ra listavezetõ helyük a GDP-re alapuló sta-tisztikákban). Svédország és Dánia megtudta tartani dobogós helyét, de Svájc márcsak 4-ként fut be, a második hely Finnor-szágé. A 4-8. pozíciót így Svájc, Tajvan, Hol-landia, Írország és Magyarország szerzimeg. A többi közép- kelet-európai országis jelentõsen javítja pozícióját, alacsonyabbgazdasági fejlettségüknek �köszönhetõen�.

Az 1, 2. vagy 3. mérõszám önmagábannem alkalmas mélyreható vizsgálatokra, ahárom együttvéve azonban viszonylag jóalapot biztosít egy adott ország helyzeté-nek megítéléséhez, az ISO 14001 szabványszerinti környezetközpontú irányítási rend-szerek elterjedtségét illetõen.

Az ISO 14001 Sebességmérõ eddig ma-gyar mellett angol, francia és cseh folyó-iratokban jelent meg. Igény esetén drót-postán továbbítjuk.

Weisz Tamás, KÖVET

2147

693

569

312

298 298

Villa

mos

ipar

i és

optik

ai

bere

ndez

ések

Vegy

i ala

pany

agok

és t

erm

ékek

gyár

tása

Gép

ek, gé

pi

bere

ndez

ések

, é

s

kész

ülék

ek

gyár

tása

Egyé

b kö

zlek

edés

i

eszk

özök

gyá

rtás

a

Villa

mos

ener

gia

ellá

tás

Terv

ezés

14001 Sebességmérõ azonban rámutat ar-ra, hogy bár a tanúsítványok száma két-ségtelenül egyértelmû, könnyen megért-hetõ jelzõszáma az adott ország önkén-tes környezetvédelmi megállapodásokiránti fogékonyságának, a számok önma-gukban nem fedik fel azokat a különbsé-geket, amelyek az egyes országok mére-tében és gazdasági fejlettségében mutat-koznak, holott ezek az eltérések megha-tározóak az ország fejlettségét illetõen akörnyezettudatos vállalatirányításban. Azemlített megfontolásokból Tóth Gergely atanúsítványok száma (1. mérõszám) mel-lé kiszámított két további mérõszámot (2.mérõszám: a népesség és a tanúsítványokszámának aránya, 3. mérõszám: a GDPés a tanúsítványok aránya), és ezeket táb-lázatba rendszerezte. A három mérõszámsokkal jobb képet ad az egyes országok

29

4945

0

10

20

30

40

50

1996 1997 1998 1999

5. ábra

6. ábra

Tanúsítványok ágazatok szerinti megoszlása

Magyarországi tanúsítványok éves megoszlása


CégA tanúsítványérvényességénekkezdete

Tanácsadó

Az ISO 14001 szerint tanúsított vállalatok listája:

A nyilvántartás elején, vastagon kiemelve azoka vállalatok találhatók, akiktõl már írott formá-ban is megkaptuk a tanúsításukra vonatkozóadatokat. A lista második felében található cé-gek tanúsításáról a KÖVET még nem rendelke-zik írásos anyaggal. A pontosítás és további in-formáció érdekében hívja a KÖVET-et.

Környezettudatos VállalatirányításiEgyesület

INEM Hungária - Hungarian member organizationof the International Network for Environmental

Management1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.* 1387 Bp. 62, Pf. 17, Hungary

( (36 1) 331-6763, 331-7578, 2 332-0787

7 [email protected]

KIR tanácsadók listája:Szervezet

1. BBL Tanácsadó Kft.*2. Bureau Veritas Magyarország Kft.3. Consact Minõségügyi Tanácsadó Kft.*4. CONTROLL Minõségfejlesztési Tanács-

adó Iroda5. DENKSTATT Hungary Kft.*6. DUNAFERR QUALITEST Minõségügyi Kft.7. FRAMACO Kft.*8. IMSYS Vezetési Tanácsadó Iroda*9. Innotransz Bt.*

10. Mertcontrol Minõségellenõrzõ Rt.*11. Natura Környezetvédelmi Tanácsadó Kft.*12. Qualimed13. QUALIPROD Minõségi és Mûszaki

Tanácsadó Kft.*14. Stenum GmbH*15. Struktura Szervezési és Minõségfejlesz-

tési Tanácsadó Kft.16. Szenzor P-E Kft.*17. TÜV Rheinland Hungária VRF Kft.*

Jelmagyarázat: * - KÖVET tag

Szervezet Akkreditáció1. BSI UKAS2. BVQI nincs adat3. Det Norske Veritas UKAS; DAR4. ERM CVS Ltd. UKAS5. ETA nincs adat6. Eurocert* NAT folyamatban7. Lloyd�s Register Quality UKAS, DAR

(LRQA)8. MSZT* NAT folyamatban9. SGS Hungária* U.K., Svájc

10. TÜV Hessen TGA11. TÜV Rheinland TGA (német)

EUROQUA DAR12. VCA nincs adat13. DEKRA DAR

KIR tanúsítók listája:

Jelmagyarázat: * - KÖVET tagok

Tanúsító

KÖVET KIR nyilvántartás2000. május 02.

1. ABB Energir Kft. 1999.04.12. Imsys ERM CVS2. Ajkai Új Atlantisz Ipari Park Kft. 1999.08.31. Monagent DNV3. Audi Hungaria Motor Kft. 1999.09.10. DEKRA Umwelt GmbH4. Balaton Bútorgyár Rt 1999.09.22. TÜV.R.H.VRF TÜV R.E5. Bábolna Takarmányipari Kft. 1999.08.31. Consact TÜV R.E6. BIOKOM Kft. 1999.04.30. Consact DEKRA7. Borsodchem Rt. 1999.01.29. Szenzor BSI8. COFINEC Hungary Rt. Petõfi Nyomda 1998.07.22. Consact BSI9. COLUMBIAN Tiszai Koromgyártó Kft. 1998.04.22. MSZT

10. Consact Minõségügyi Tanácsadó Kft.* 1997.12.31. Consact DNV11. CONTROLL Min. Tanácsadó Iroda* 1998.01.06. SGS Hungária12. Csepeli Erõmû Rt. 1998.10.31. Denkstatt DNV13. Dorogi Hulladékégetõ Kft. 1999.04.03. Consact DNV14. Dreher Sörgyárak Rt.* 1998.01.12 Stenum SGS Hungaria15. Dunapack Rt. Csomagolópapírgyár* 1997.07.03. Stenum ETA16. Dunastyr Polisztirol Gyártó Rt. 1997.11.30.1. Qualiprod MSZT17. Duparec Papirbegyûjtõ és Feldolgozó Kft 1998.12.18 Imsys Eurocert18. ELCOTEQ Magyarország Elektronikai Kft. 1999.09.01. Consact DNV19. Electrolux Leisure Appliances Kft. 1999.04.01. TÜV.R.H.VRF TÜV. Management20. ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. 1999. 12.26. Controll SGS Hungária21. EXELÁN Ipari Gyártó és Szolgáltató Kft. 1999.07.13. MSZT22. Ezüstvisszanyerõ Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert23. Farkas�Transz Szállítási Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert24. Ford Hungária Kft. 1998.04.20. TÜV R.H.VRF VCA25. GE Lighting Tungsram, Fényforrásgyár 1999.10.04. Controll SGS Hungária26. GE Lighting Tungsram, Kompaktgyár 1999.10.04. Controll SGS Hungária27. Gyõri Hulladékégetõ Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert28. Gyõri Szeszgyár és Finomító Kft. 1998.08.06. Controll SGS Hungária29. HAJDUKOMM Kft. 1999.03.04. Qualimed TÜV Anlagentechnik30. Hejõcsabai Cement és Mészipari Rt. 1996.12.13. Szenzor SGS Hungária31. Herendi Porcelánmanufaktura Rt. 1998.11.01. Szenzor TÜV Anlagentechnik32. HTCM Kft.* 2000.02.18. ÖQS33. Hungaro-Chemicals Kft. 1998.10.01. Qualimed TÜV Anlagentechnik34. Hungarotruck Kft. 1998.06.30. Lloyd�s35. IBM Storage Products Kft. 1998.08.13. Denkstatt BVQI36. INNOTEAM Kft. 1998.11.30. TÜV Anlagentechnik37. KALOPLASZTIK Kft. 1997.09.19. Controll SGS Hungária38. KNORR-Bremse Kft. 1998.09.23. Deloitte BVQI39. Környezetvédelmi Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert40. Linde-Gaz Magyarország Rt. 1998.08.13. Controll TÜ Hessen41. MAGYAR SUZUKI Rt. 1998.04.02. AIB-VINCOTTE42. MEDITOP Gyógyszeripari Kft. 1999.01. Controll SGS Hungária43. Merlin Gerin Zala Kft. 1998.12.09. Szenzor MSZT44. MOL Rt. Bitumen Üzletág, Zalaegerszeg* 1999.01.21. Szenzor SGS Hungária45. MOL Rt. Kenõanyag Üzletág, Komárom* 1998.02.24. Szenzor SGS Hungária46. MultiTec Kft. 1999.03.30. SGS Hungária47. NEUTRONICS Ecoplast Kft. 1999.04.11. MSZT-ÖQS48. OLAJTERV Rt. 1998.12.20. Controll SGS Hungária49. OPEL Magyarország Jármûgyártó Kft.** 1997.12.31. Szenzor Lloyd�s50. OVIBER Kft. 1998.06.18. Szenzor SGS Hungária51. Palota Környezetvédelmi Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert52. Pannonpipe Mûanyagipari Kft. 1998.01.14. TÜV R.H.VRF TÜV R.A.53. PEMÛ Mûanyagipari Rt. 1999.12 MAVESZ TÜV. R.A54. Pécsi Környezetvédelmi Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert55. Philips Monitoripar Kft. 1997.11.26. MSZT-ÖQS56. Purator Hungária Kft. 1998.06.11. Stenum SGS Hungária57. Schneider Electric Rt. 1999.08. 04 Szenzor MSZT58. Septiker Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert59. Septox Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert60. Siemens Rt.* 1998.01.22. DQS61. Siemens Telefongyár Kft.* 1998.09.16. Imsys BVQI62. Taurus EMERGÉ Gumiipari Kft. 1997.05.23. Qualiprod DNV63. Temic Telefunken Microelectronic Kft.** 1997.11.30. TÜV R.H. VRF TÜV R.A.64. TERSZOL Szövetkezet 1999.11.18. Hungecor Kft. Eurocert65. TiszaTextil Mûanyagfeldolgozó és Értékesítõ Kft. 2000.01.05. Qualimed TÜV R.A.66. UNILEVER,Veszprémi Jégkrémgyára 1998.07.15. Controll BVQI67. VA Vezérléstechnikai Alkatrészgyártó Rt. 1999.12.30. Qualimed TÜV R.A.68. VÁV Union Kft. 1999.05.31. Consact Dekra69. Vulkán Faszéngyártó és Forgalmazó Kft. 1998.12.15. Imsys Eurocert70. Zwack Unicum Rt. 1999.06.30. Szenzor Lloyd�s71. Állami Autópálya Rt. 1999.10.01. TÜV.R.H.VRF TÜV R.E.72. ABB Power Generation 1998.12. Imsys ERM CVS LTD.73. ABB Szerviz Kft. 1999 Imsys BVQI74. ALCOA Európai Keréktermék Gyártó Kft. 1999.07 Szenzor TÜV R.E.75. ALCOA Köfém Kft. 1999.11 Szenzor TÜV R.E.76. Aral Hungária Kft.* 1998.11.17. ÖQS77. Betonút Rt. 1999 Imsys DNV78. BUBIV Bútor Palota Kft. 1998.12.11. Imsys Eurocert79. Denso Hungary Kft. 1999. 10.26 Denkstatt Lloyd�s80. Electrolux CR Kft. 1999.05.01. TÜV.R.H.VRF TÜV. Bayern81. Electrolux Lehel Kft. 1999.05.01. TÜV.R.H.VRF TÜV. Bayern82. Fõvárosi Településtisztasági és Kv.-i Kft. 1998 Imsys Eurocert83. Henkel Magyarország Kft. Ragasztógyár 1999.05.19. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.84. Kanizsa Trend Kft. 1998.01.01. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.85. KÉSZ Kft. 1998.09.22. Controll SGS Hungária86. Könnyûszerkezet Építõ és Szolgáltató Kft. 1998.10.28. SGS Hungária


Sikeres szakmai nap a BudapestiKözgazdaságtudományi és ÁllamigazgatásiEgyetemen 2000. március 14-én

87. Kör-Gép Technológia Kft. 1998.12.08. Imsys Eurocert88. Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht. 1999.11.29. SGS Hungária89. Könnyûszerkezet Építõ és Szolgáltató Kft. 1998.10.29. SGS Hungária90. Kristály 99 Szolgáltató Kft. 1999 TÜV. R.E.91. Lindab Kft. 1999. 09. BBL TÜV.R.E.92. Magyar Honvédség Hévizi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet 1999.11.26. SGS Hungária93. Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. 1999.07. Szenzor MSZT94. MOL Rt. Tiszai Finomító* 1996.12.01. Szenzor BSI95. MOL Rt. Töltõállomás Üzletág* 1998.12.28. Szenzor SGS Hungária96. NABI Rt. 2000.01.17. Imsys SGS Hungária97. NETTA Környezetvédõ és Hull.hasznosító Kft. 1999.05.31. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.98. ONGROPACK Kft. 2000.02.16. Szenzor SGS Hungária99. REFMON Tûzállóanyaggyártó Rt 2000.03 Lionsac TÜV R.E.

100. Polár Stúdió Kft 1999. 09.28 MSZT101. PYRUS-RUMPOLD Rt. 1999.04.07. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.102. SCI Magyarország Kft. 2000.02.03. SGS Hungária103. SONY Hungária Kft 1999. 07.23. SGS Hungária104. Sajó Hulladék- és Szennyvíztisztító Kft. 1998.12.09. Imsys Eurocert105. Saubermacher- Ryno Hulladékgyûjtõ Kft. 1998.11.25. Imsys Eurocert106. SILVO Rt 1999. 11 ISO Consul TÜV R.E.107. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. 1999 Imsys Eurocert108. TECHNIQ 2000 2000. 03 TÜV.R.H. TÜV.R.E.109. TRANS-GLOBÁL Környezetvédelmi Kft. 1999.12.09. AGMI Rt. MSZT110. TAURUS Carbonpack 1998.04.02. TÜV R.H. VRF TÜV R.E.111. Tisza Textil Kft. 1999.12 Qualimed TÜV.R.E.112. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. 1997.12.01. Controll TÜV R.E.113. UTA Hungary Kft 1998. 09 BBL DQS114. UNILEVER Magyarország Kft., Rákospalota 1998.04.02. Szenzor P.E SGS Hungária115. VA Vezérléstechnikai Alkatrészgyártó Rt. 1999.11 Qualimed TÜV R.E.116. Zollner Elektronik Kft. 1999.12.09. MSZT

CégA tanúsítványérvényességénekkezdete

Tanácsadó Tanúsító

Jelmagyarázat: * - KÖVET tag; ** - EMAS rendszer is; TÜV R.A. � TÜV Rheinland Anlagentechnik GmbH; TÜV R. E. -TÜVRheinland EUROQUA; TÜV R. H. � TÜV Rheinland Hungária VRF; DQS - Deutsche Gesellschaft zur Zertifizierung vonManagementsystemen mbH

Országos KIRnyilvántartás

A KÖVET 1998-ban kezdte meg a környe-zetközpontú irányítási rendszerekkel (KIR)foglalkozó tanácsadók, tanúsítók és tanú-sított cégek nyilvántartását.

A nyilvántartás célja a szakmai megbíz-hatóság és alap biztosítása a kialakítandóEU nyilvántartáshoz. A nyilvántartásba valóbekerülés ingyenes, feltétele a részleteskérdõív kitöltése és a környezeti politika(ISO) vagy jelentés (EMAS), valamint a KIRtanúsítvány másolatának csatolása. A szük-séges kérdõívek beszerezhetõk a KÖVET-tõl, illetve letölthetõk a KÖVET internetesoldaláról is. A nyilvántartás megtekinthe-tõ a KÖVET honlapján, valamint a Zöldenés nyereségesen c. hírlevélben.

További információ: KÖVET,Krecz Ágnes ( 331-6763; 331-7578: http://kovet.ktm.hu/

A regEM1 program keretében Magyarország öt ré-giójának vállalkozásaival szeretnénk olyan eszközöketmegismertetni és a gyakorlati alkalmazásukat segíteni,amelyekkel a vállalatok csökkenthetik környezeti terhe-lésüket, és egyben piaci érdekeiket (alacsonyabb költ-ségek, megfelelés egyes megrendelõk szigorodó környe-zetvédelmi elvárásainak stb.) is szolgálják.

A 11 eszköz rövid leírását elõzetesen postáztuk � aszakmai napon az eszközök részletesebb ismertetésetörtént meg.

A tudatformálási, oktatási és demonstrációs projek-tekbe elsõsorban mikro-, kis- és középvállalatokat sze-retnénk bevonni, amelyek nehezen vagy egyáltalán nemjutnak megfelelõ szakmai információ birtokába.

Az egyes eszközöket a regEM programot vezetõ Kör-nyezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET-INEMHungária) és partnerei, a Tisztább Termelés Magyaror-szági Központja (TTMK), az Öko-Tanácsadók Belga Egye-sülete (Belgian Association of Eco-Counsellors � ABECE),valamint a Környezeti Tanácsadók Európai Szövetsége(Eco Counselling Europe) dolgozták ki, illetve használják.

A regEM program 2000 januárjában kezdõdött, idõ-tartama két év, az elnyert EU-támogatás összege kb. 50millió forint. A program megvalósításának elsõ lépésé-ben öt ún. ÖkoReg iroda felállítását tervezzük Magyar-ország öt régiójában, a környezettudatos vállalatirányí-tásban, tisztább termelésben és vállalkozásfejlesztésbentapasztalattal bíró, mûködõ intézményeknél. Ez év kö-zepétõl a regionális irodák koordinálásában, a regEM part-nerek szakértõinek segítségével a térség vállalkozásaitkívánjuk bevonni ezen munkába (szakirodalom terjesz-tése, oktatások, demonstrációs programok).

A szakmai napon 46 érdeklõdõ hallgatta meg a regEMprogramot, közülük március 22-ig tíz városból 18 szer-vezet jelentkezett helyi iroda létrehozására. Ebbõl saj-nos csak öt iroda létesítésére ad lehetõséget a program.

Az eszközöket az egyes régiókban a helyi igényekszerint fogjuk alklamazni.

További információ:Krecz Ágnes,regEM programfelelõs,KÖVET Titkárság

1 regEM - Nationwide Environmental Management and Cleaner ProductionKnow-how Transfer for Small and Medium Sized Enterprises, Through Re-gional Offices

Támogató:Phare

PartnerségiProgram


Álláskeresõk

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalkozások a szabályozás szigorodásának vagy a környezetvédõ mozgalmak nyomásának hatásárarendszerint úgynevezett csõvégi környezetvédelmi megoldások bevezetését határozzák el. Ennek két fõ mozgatója van: részben a hazai,illetve külhoni környezetvédelmi ipar meglévõ kínálata és agresszív marketingje következtében ez látszik kézenfekvõnek, részben pedig azúgynevezett környezetbarát vagy tisztább termelési eljárásokról feltételezik, hogy nagyobb a beruházási költségigényük, valamint a megelõzõkörnyezetvédelem, a technológia, illetve a menedzsment megváltoztatását igénylik, amitõl általában idegenkednek a vállalkozások vezetõi.Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tisztább termelési eljárások elsõsorban nem pénzt, hanem �csak� változtatást igényelnek.Miután a változás-menedzsmentre legkevésbé a kis- és középvállalatok felkészültek, és a környezetszennyezés tetemes és legnehezebbenszabályozható része éppen náluk keletkezik, érdemes a társadalomnak nagyobb figyelmet fordítania tevékenységük támogatására.

Magyarországon több felsõoktatási intézményben képeznek környezetvédelmi szakembereket. A képzés beindítását nagyon sok esetbennem a piacon jelentkezõ szakemberigény, hanem a felsõoktatási intézményekben jelentkezõ kapacitásfelesleg kihasználása gerjesztette.Ezeknek a programoknak az akkreditálásakor a kormányzat abból indult ki, hogy a nemzetközi tendenciáknak megfelelõen az ilyen szakem-berek iránti igény nálunk is növekedni fog. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy minden �új termék� elterjesztése és az iránta megnyilvánuló keresletfelkeltése azt igényli, hogy a friss diplomások a gyakorlatban bizonyíthassák szakismereteik hasznosságát, és eredményeiket a szélesebbszakmai közvélemény is megismerje.

Az UNIDO/UNEP Tisztább Termelés Magyarországi Központja olyan program indítását tervezi, amely választ ad az elõbb vázolt problémák-ra. Sikerült megteremteni a pénzügyi feltételeket, így reményeink szerint ez év szeptemberétõl nyolc fiatal szakember részvételével elindulhata Fiatal diplomások a Tisztább Termelésért program, amelynek keretében egyetemi vagy fõiskolai tanulmányait három évnél nem régebbenbefejezett, környezetvédelmi irányú diplomával rendelkezõ szakemberek elhelyezését kívánjuk elõsegíteni oly módon, hogy Központunk sajátforrásból egészíti ki a kiválasztott vállalatok által nyújtott hozzájárulást. A fiatal diplomásnak ezáltal lehetõséget nyújtunk az elhelyezkedésre,míg a programban részt vevõ vállalkozások számára hozzájárulásunkkal megkönnyítjük a környezetvédelmi képesítésû szakemberek alkalma-zását.

A programban való részvétel feltételei:A fiatal diplomás részére:

� végzõs egyetemi vagy fõiskolai hallgató, ill. 3 évnél nem régebben végzett diplomával rendelkezõ mérnök vagy közgazdász, aki környezet-védelmi szakirányú képzésben részesült

� 30 év alatti életkor� angol nyelvtudás� a TTMK által meghatározott feladatok teljesítése (részvétel néhány napos oktatáson, esettanulmány készítése stb.)� a megelõzõ környezetvédelem iránti elkötelezettség

Jelentkezési határidõ: 2000. június 30.

Az alkalmazó kis- vagy középvállalat (max. 500 foglalkoztatott) részére:� jelentõs környezeti hatással rendelkezõ tevékenységi kör� hozzájárulás vállalása az alkalmazandó fiatal szakember javadalmazásához� hozzájárulás a vállalatról készülõ esettanulmány készítéséhez, publikálásához� megelõzõ környezetvédelem iránti elkötelezettség

Jelentkezési határidõ: 2000. június 30.

További információ: [email protected]

Krisztics Bianka/TTMK

Fiatal diplomások a tisztább termelésért

Pályázati felhívásA Tisztább Termelés Magyarországi Központja 2000. évi programjai között kiemelt helyet foglal el

a fiatal, környezetmérnöki diplomával rendelkezõ szakemberek számára kidolgozott program.A projekt célja, hogy gyakorlatot nyújtson a fiatalok számára és szakmájuknak megfelelõ

munkalehetõség megtalálásában

Lehóczki Rita, 22 éves környezetgazdál-kodási agrármérnök, a Debreceni Agrártudo-mányi Egyetem Mezõgazdasági, Víz- és Kör-nyezetgazdálkodási Fõiskolai Karának Termé-szetvédõ és Területfejlesztõ szakán szerzettdiplomát. Szakmai gyakorlatát a gyoma-endrõdi Polgármesteri Hivatal Környezetgaz-dálkodási Osztályán, valamint a Körös VidékiVízügyi Igazgatóságnál végezte. Szakdolgo-zatát a gyomaendrõdi holtágak ökológiai ál-lapotának összehasonlító vizsgálata címmelírta. Francia nyelvtudással, illetve számító-gépes ismeretekkel rendelkezik.További információ: ( 66/285-379

Borsos Beáta, jelenleg a VeszprémiEgyetem Környzetmérnöki szakának végzõshallgatója (szakirány: Állapotértékelés és Tér-

informatika). Szakmai gyakorlatot a BakonyMûvek Rt.-nél szerezte. Felsõfokú angolnyelvvizsgával, alapfokú szerb, illetve spa-nyol nyelvtudással, számítógépes ismeretek-kel, valamint gépkocsi vezetõi engedéllyelrendelkezik.További információ:7 [email protected]

Bezák Mária Klementina, az EszterházyKároly Fõiskola biológia-környezetvédelemszakán szerzett diplomát. Szakmai gyakorla-tát többek között a Kísérleti Orvostudomá-nyi Kutatóintézetnél, a Molekuláris Biológiaés Genetika Laboratóriumban, valamint a Pa-nasonic Magyarország Kft.-nél végezte. An-gol középfokú nyelvvizsgával, társalgási szin-tû német nyelvismerettel, illetve számítógé-pes ismeretekkel rendelkezik.További információ: ( 257-55-147 [email protected]

Richard Holmes, 30 éves, a Leicester-iEgyetemen szerezte meg környezetmérnökiszakképesítését. Jelenleg a Leicester-i Ener-gia Hivatalban és Energiahatékonysági Ta-nácsadó Központban dolgozik energia szak-értõként. Munkái során alkalma nyílt számosország energiahatékonysági projektjébenrészt venni. Számítógépes ismeretekkel ésjogosítvánnyal is rendelkezik. Anyanyelve an-gol. Kérésre önéletrajzát elküldjük.További információ: ( 331-67637 [email protected]

Somfay Ernõ, 58 éves vegyészmérnök,25 éves szakirányú gyakorlattal keres sza-bályozások (szabványok) kidolgozásával, mû-szaki ayagok lektorálásával kapcsolatos mun-kahelyet.További információ:( 386-0089; 30/9701-591


Hazai rendezvények

Külföldi rendezvények

Könyvajánló

SZIKOMAT 2000Nemzetközi szivattyú, kompresszor,armatúra és automatizálástechnikai

szakkiállítás

A nemzetközi szakkiállítás idén 2000.szeptember 19-21. között kerül megren-dezésre a Gyömrõi úti HIT csarnokban. Akiállítás a szivattyú,a kompresszor és azautomatizálási technológiák mellett a vi-zes technológiákat, a környezetvédelemet,valamint a minõségbiztosítást is felöleli.További információ:OPEN Gates Hungary Kft.( 214-9943, [email protected]

A Környezetvédelmi InformációsKlub idei rendezvényei

Ebben az évben a Környezetvédelmi In-formációs Klub szervezésében az alábbikonferenciákra kerül sor:

Környezetvédelmi tavasz a Balatonnál � jú-nius 8-9. Siófok vagy Balatonboglár.IX. Országos Környezetvédelmi Konferen-cia � szeptember 13-15. Balatonboglár.

VIII. Országos Agrár-környezetvédelmiKonferencia � Budapest

Környezetvédelmi kerekasztal konferencia� december, Mátrafüred.További információ: Nánai Médea, KVIK(: 252-84527: [email protected]

4th International Conference onEnvironmental Impacts of the Pulp

and Paper Industry

A Finnish Environmental Institute június 12.és 15. között Helsinkiben rendezi környe-zetvédelmi konferenciáját, amelynek fõbb té-mái a következõk: A környezeti hatások éstechnológia integrált megközelítése; Az el-folyó szennyvizek hatásai; A szilárd és lég-nemû kibocsátások és hulladékok hatásai.További információ: Marja Ruoppa, Finn-ish Environment Institute. P.O.Box 140FIN-00251 Helsinki, Finland

Sweden 2000Environmental Summit

A National Association of EnvironmentalProfessionals Ronneby-ben rendezi megA XXI. század szervezeti környezetirányí-tási feladatai címû konferenciáját. Idõpont-ja július 1-4.További információ: Dr. James A. Roberts,National Association of Environmental Pro-fessionals. (: 916 483 15647: [email protected]

Efficiency through Managementof Recources: Green Productivity

Programs in SME�s

A Fraunhofer Institute for Factory Opera-tion and Automation szervezésében szep-tember 1. és 5. között Hannoverbenés Magdeburgban kerül sor az Expo 2000szimpóziumra.További információ: Peter Rauschenbach(: +49/391 671 88487: [email protected]:: www.iff.fhg.de

EURO Environment 2000

Az Aalborg-i Congress & Culture Centreoktóber 18. és 20. között rendezi mega II. Pán-Európai Ipari és Környezeti Tel-jesítmény Konferenciát és Kiáll ítástAalborgban.További információ: Else Herfort és SteffenL. Thomsen. (: +45 9935 55557: [email protected]: www.akkc.dk/environment

Improving EnvironmentalManagement and Performance

in Central & Eastern Europe

Az IBC Global Conferences június 12-13-án Budapesten rendezi az Európai Uniósjogszabályoknak a közép- és kelet-euró-pai csatlakozó országokra gyakorolt hatá-sával foglalkozó konferenciáját az ipar, ajogszabályalkotók és az érdekelt nem kor-mányzati szervezetek részére.További információ: Siân O�Keefe(: +44 (0)20 76374383:: www.ibc-uk.com

Zöldebb marketing:globális lehetõségek a gyakorlatban

Szerzõk: Martin Charter�Michael JayPolonskyMegjelent: 1999. június, Greenleaf Pub-lishing Ltd.Terjedelem: 432 oldal, 234x156 mmÁra: 65 USD (amelyben a postaköltség isbenne foglaltatik)Megrendelhetõ: Greenleaf PublishingLtd.( +44 114 282 34757 [email protected]: www.greenleaf-publishing.com

A Zöld marketing sorozat elsõ kiadvá-nya, Zöld marketing: felelõs közelítés azüzlet felé címmel 1992-ben jelent meg,ugyancsak a Greenleaf gondozásában. Azelsõ kiadás sikeres visszhangjára alapoz-va 1999 nyarán megjelent a könyv folyta-tása, amelynek elsõdleges célja, hogy ol-vasóinak konkrét gyakorlati példákkal, il-letve ajánlásokkal szolgáljon a �zöld mar-keting� megvalósításához. A könyv infor-mációval és ötletekkel kíván segítségetnyújtani többek között azoknak a vezetõk-nek, PR munkatársaknak, akik a gazdasá-gi, társadalmi, illetve környezeti szempon-tok közelítésén fáradoznak. Maga a kiad-vány három részbõl áll: az elsõ rész be-mutatja a zöld marketing alapjait, valamintismerteti annak stratégiai jelentõségét. Amásodik rész a zöld marketing lehetõsé-geit fejti ki bõvebben, míg a harmadik részkonkrét, világszerte bevált gyakorlati pél-dákat mutat be. A könyvben hozott pél-dákból, illetve a számtalan bemutatott le-hetõségbõl egyértelmûvé válik, hogy a zöldmarketing fontos szerepet játszhat a jö-võben a piaci pozíciók megtartásában, sezzel együtt hosszabb távú üzleti elõnyökelérésében.

Weisz Tamás, KÖVET

A Corporate EnvironmentalStrategy Journal szerzõket keres

A CES Journal egy közel hét éve alapítottnegyedévenként megjelenõ gyakorlatorien-tált kiadvány, amely elsõsorban a környe-zetközpontú irányítás és az üzleti stratégiaösszefüggéseit igyekszik bemutatni külön-bözõ vállalati esettanulmányok és tapasz-talatok közlésével. Szerkesztõi a RensselaerPolytechnic Intézet, valamint az AHC GroupVezetési Tanácsadó Iroda tagjai.

A szerkesztõség olyan kutatók vagy gya-korlati szakemberek jelentkezését várja,akiknek publikációi, illetve esettanulmányaia fenti témában példákat mutatnak be amagán-, állami és nonprofit szektorból.A megjelenésre kerülõ cikkek hossza 10-20 oldal (dupla sortáv, szerkesztés: Word95 vagy Word for Windows 95 vagy újabbtípus). Az ábrákat, grafikonokat a szerkesz-tõk külön fájlban kérik csatolni a dokumen-tumban elfoglalt helyük megjelölésével.

További információ: az AHC Groupról, il-letve a Corporate Environmental StrategyJournalról: Frank Mendelson, ExecutiveEditor(: (518)276-2669, 2: (518)276-6380,7: [email protected] CES Journal mintapéldányai, valamintegyéb leírások megtalálhatók a következõcímen: http://www.elsevier.com/locate/corpes


Az Egyesület 1999. évi tevékenysége és terveia 2000. évre

Új KÖVET tagok

PROFES KörnyezetbiztonságiProgramiroda Kft.

A társaság 1995-ben alakult a környezetibiztonság garanciáinak helyi szintû meg-teremtése céljából.

Mûködésének funkcionális területei:környezetvédelem, munka- és tûzvédelem;szakértés és tanácsadás, amely vonatko-zásában a társaság évi nettó árbevételekb. 300 millió forint.

Fõ tevékenységeik: környezetvédelmiállapotvizsgálat, hátramaradt szennyezésfelmérése, környezeti kárelhárítási fõvál-lalkozás, valamint integrált (ISO 9000, ISO14001, BS 8800) irányítási rendszerek.További információ: Nagy Tibor,(: 365-0096; 7 [email protected]

Dreher Sörgyárak Rt.

Miután 1992-ben a Kõbányai Sörgyár, aDreher Sörgyárak Rt. elõdje részvénytár-sasággá alakult, 1993 novemberében aSouth African Breweries (SAB) csoport,Dél-Afrika legjelentõsebb, és a világ 4. leg-

Az ökológiai kultúra:kulcs a harmadik évezredhez

A CÉDRUS � KÖRNYEZETI NEVELÉS

ÉS ÖKOLÓGIAI KULTÚRA

A Cédrus folyóiratot 1997-ben indítot-ta útjára Az Ökológiai Kultúra Fejlesztésé-ért Alapítvány. Az ezredforduló kulturálismozgásaiban egyre hangsúlyosabb szere-pet játszó ökológiai kultúra elveit, sokszí-nû értékeit, és mindenki által követhetõgyakorlatát összefogottan, jól érthetõenjuttatja el a nagyközönséghez és a szak-emberekhez.

Az egyre sikeresebb, öt országban meg-jelenõ havilap példányszáma az elmúlt év-ben 30%-kal nõtt.

A témaköre miatt reklámbevételektõl el-esõ lap � épp a növekedés miatt � mindnehezebben hidalja át az elõállítási költ-ségek és a fogyasztói ár közötti szakadé-kot.

Ezért olyan � az értékrendje szempont-jából felvállalható � támogatót keres, akia kölcsönös elõnyök jegyében hajlandó amind ismertebbé váló lap mögé állni.Bõvebb információért forduljon szerkesz-tõségünkhöz:Cédrus Szerkesztõség(: 367-8430. Fax: 368-80027: [email protected]

Kivonat a KÖVET közhasznúsági jelentésébõl

A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület sikeres évet zárt 1999-ben. Tag-ságunk lassan bõvült, több programunkat lezártuk, de ezek helyett sikerült pályázatiúton újak indítását biztosítani. Kevesebb, de érdeklõdésre számot tartó eseménytrendeztünk, képzéseink gyors növekedésnek indultak. A környezettudatos vállalat-irányítás � ha elvétve is � a sajtóban is téma. Bevételeinket � az 1999-es szintentartási célt túlteljesítve � ez évben másfélszeresére növeltük.

Rendes tagok

tagdíj 99-es Társultszáma árakon tagok

(millió Ft) száma

95. október 21 1,309 13(alapítás) (negyedév)96 vége 35 4,082 1597 vége 37 4,959 1998 vége 48 5,927 2299 vége 57 6,742 22

A bevételek megoszlása 1999-ben

Programtámo-gatás42%

Kamat4%

szolgáltatások10%

Tagdíjak19%

Program-bevétel

25%

Másfél éves eljárás után a Fõvárosi Bíróság a becsatolt alapszabály-módosítás ésegyéb iratok alapján megállapította, hogy a Környezettudatos Vállalatirányítási Egye-sület kiemelkedõen közhasznú tevékenységet folytat. Ez számos kedvezményre jo-gosítja támogatóinkat, például adóalap-kedvezményként az adózó a kiemelkedõenközhasznú szervezet részére adott adomány 150 százalékát írhatja le. A módosítás-sal az elnök funkciója � a gyakorlathoz alkalmazkodva � tiszteletbelivé vált, így aKÖVET képviselõje dr. Kemény Tamás fõtitkár. A KÖVET alapszabályában megfogal-mazott minden tevékenysége a kiemelkedõen közhasznú kategóriába tartozik.

A 2000-es év legfontosabb feladatai közé tartozik a tagság bõvítése, a szolgálta-tások megerõsítése, saját iroda vásárlása, 5 regionális iroda elindítása a kisvállalatoksegítésére, új programok megvalósítási feltételeinek megteremtése. Sokrétû tevé-kenységünk ellenére a tavaly megfogalmazott gondolat továbbra is érvényes: �acsírákban megjelenõ sikerek ellenére is elhanyagolható hatást tudtunk gyakorolni amagyar vállalati szférára�.

Ezúton fejezzük ki hálánkat barátainknak, tagjainknak, támogatóinknak, partne-reinknek, elõadóinknak. Segítségük, valamint fõtitkárunk, elnökségi ésfelügyelõbizottsági tagjaink áldozatos, önkéntes munkája nélkül nem tartanánk itt.

A KÖVET teljes közhasznúsági jelentését (20 oldal) honlapunkról letölthetik vagykérésükre elküldjük.

Tóth Gergely, KÖVET

1995

1996

1997

1998

1999

Vagyon*

Kiadások*

Bevételek*0

5

10

15

20

25

30

35

40

millió F

t

Pénzügyi

eredmények

1995-1999

'95 nemteljes év

* Adott évi árakon, az infláció hatásának kiszûrése nélkül


Pályázati felhívás

nagyobb sörgyártója megvásárolta rész-vényeinek többségét. A csoport mûszaki-lag és gazdaságilag modernizálta a Kõbá-nyai és a Kanizsai Sörgyárat, megújítottaa népszerû, régi sörmárkákat, így mind-két gyár az ágazat legmodernebb és leg-hatékonyabb szereplõi közé lépett. Az SAB1997 júliusában egyesítette a Kõbányai ésa Kanizsai Sörgyárat. Az így létrejött DreherSörgyárak Rt. hazánk legnagyobb sörgyá-ra, és a magyar piac vezetõje.További információ: : www.dreher.hu

FRAMACO Magyar-FranciaÜzletfejlesztési Tanácsadó Kft.

A FRAMACO-t a magyar SZENZOR csoportés a CISE francia ingatlanbefektetési ta-nácsadó cég 1991-ben alapította azzal acéllal, hogy fejlessze a magyar vállalatoknemzetközi, elsõsorban francia üzleti kap-csolatait. A FRAMACO jelenlegi tevékeny-ségének egyik fõ területe a minõségbizto-sítási rendszerek bevezetése vállalatoknál,tevékenységi köre azonban kiterjed a ve-zetési tanácsadás más területeire is, mintpéldául stratégiai tervek készítése, szer-vezetfejlesztés, vállalatértékelés, ISO14001 szerinti felkészítés, és a KIR-rel kap-csolatos oktatások, továbbképzések.További információ: (: 302-8960

ZALAVÍZ Rt.

Az Észak-Zalai Víz- és Csatornamû Rt. 1996-ban vállalati formából alakult, önkormány-zati tulajdonú ivóvíz- és szennyvízközmû-vek üzemeltetésére. A társaság fõ tevékeny-sége ivóvíz- és szennyvízmûvek üzemelte-tése, valamint az ezzel kapcsolatos szolgál-tatási tevékenység végzése. A cég alapte-vékenységén kívül vízóra- és szerelvénybol-ton keresztül kereskedelmi tevékenységet,továbbá egyéb (pl. csatornatisztítás, kút-fúrás, vízvizsgálati laboratóriumi mérések)piaci tevékenységet is végez, amely árbe-vétel szempontjából nem számottevõ.További információ: (: 92/500-300

Innotransz Bt.

Az INNOTRANSZ Bt. vállalati környezet-menedzsment (ISO 14001 szerinti), mi-nõségmenedzsment (ISO 900X szerinti) ésbiztonságmenedzsment (BS 8850 szerin-ti) rendszerek kiépítéséhez és mûködteté-séhez kapcsolódó tanácsadással, valamintezen rendszerek informatikai támogatásá-nak kiépítésével foglalkozik.

A környezetközpontú irányítási rendszerinformatikai támogatásához egy környe-zetgazdálkodási információs rendszert(KIR) dolgoztak ki, amelyet tanácsadói tá-mogatással vezetnek be. Az említett rend-szer a technológiai folyamatok anyag- ésenergiaforgalmának szakértõi felülvizsgá-latán, költség- és veszteségelemzésén

egyben a csoport közép-európai képvise-lõje is, ellátva ezzel Magyarország, a CsehKöztársaság, Lengyelország és Románia mi-nõségbiztosítási piacát.További információ: (: 212-98617 [email protected]

Fiorenti Hungary Kft.

Az olasz Pietro Fiorentini S.p.A magyaror-szági vegyes vállalata. Tevékenységük gáz-fogadó állomások rekonstrukciójának ter-vezése, gyártása és helyszíni szerelése. Anagynyomású szállítóvezetéki üzemelteté-si területen Fiorentini rendszerû gázfogadóás gázátadó állomási technológiával a MOLRt. beszállítói. Emellett középnyomású föld-gázfogadót és gázátadó állomási technoló-giákkal is a vevõik rendelkezésére állnak,valamint a szolgáltatás magas színvonalá-nak biztosítása végett az egész országot le-fedõ szerviz részleggel is rendelkeznek. Afelsõ vezetés régóta elkötelezett híve a kör-nyezetvédelemnek, ezért a cég alapításá-tól kezdve gyártanak napkollektorokat ésnapkollektoros rendszereket melegvíz ter-melésre. Mindezen felül a környezettuda-tos magatartás és a megújuló energiafor-rások kiaknázásának propagálása érdeké-ben magas színvonalú szakmai kiadványtkészítettek és terjesztenek partnereik felé.A cég közel 80 munkatárssal dolgozik és atelephelyen modell értékûen sík � kollekto-rokkal fûtött meleg vizes rendszerû zuha-nyozó áll a dolgozók rendelkezésére.A fentiekben felsoroltakon kívül az EspertoConsulting Kft.-t, HTCM Kft.-t és a TDKMagyarország Kft.-t is KÖVET tagként üd-vözölhetjük, õket a következõ számbanmutatjuk be.További információ: (: 431-8860,7 [email protected]

Az �Ipar a Környezetért� Alapítvány (IKA) és az Ipar Mûszaki Fejlesztéséért Ala-pítvány (IMFA) mûködésük tizedik évében, 2000-ben az alábbi pályázatokat hir-detik meg:

1. Az IKA Alapítványi Díja ötvösmûvész által tervezett 30 grammos színarany-érem az IKA emblémájával, amelyet minden évben pályázat/ajánlás alapjánfelkért zsûri ítél oda, az ipar környezetvédelmi érdekeit szolgáló kiemelkedõegyéni és kollektív teljesítményekért, az IMFA pedig három különdíjat ad át azipar környezetvédelmi fejlesztésében kiemelkedõ teljesítményt elért szemé-lyeknek.

2. Az ipar környezetvédelmi gondjait feldolgozó, feltáró, javaslatot is adó, ezévben megvédett Diplomadolgozatok Pályázata díjanként a két alapítvány kö-zösen tíz-tíz dolgozatot 20-50 ezer Ft értékben díjaz. A diplomamunka elkészí-tésében több éve sikeres dolgozatokat segítõ oktatók munkája is értékelésre,elismerésre kerül.Benyújtási határidõ: 2000. szeptember 30.

További információ és részletes kiírás kérhetõ: Doór Attila ügyvezetõ titkártól( 212-0027,-0028/73, 2 212-0029, 7 [email protected]

alapszik, és a környezeti kontrolling alkal-mazásával megvalósítja a gazdaságos kör-nyezetmenedzsmentet.További információ: (: 246-2141,06-309-642841; [email protected]

Okker Festékház

Az Okker Festékház 8 éve mûködik Vesz-prémben. A város és a régió lakosságát,építõipari, asztalosipari, karosszériajavítás-sal és -fényezéssel foglalkozó szakvállal-kozóit látja el festékekkel, segédanyagok-kal, szerszámokkal, szaktanáccsal és infor-mációval. A vállalkozás alapja és erõssé-ge, hogy családi kötelékekre épül, amialapvetõen meghatározza a vállalati kul-túrát. Tavaly indították el a �Környezetba-rát festékbolt �99� projektet. A program egyMagyarországon jelenleg egyedülálló kísér-let a festék-kiskereskedelem környezettu-datos gyakorlatának kialakítására és ter-jesztésére. Tartalmazza többek közt egykörnyezetvédelmi termékértékelési rend-szer kialakítását, a környezettudatos vál-lalatirányítás eszközeinek testreszabott be-vezetését, a fogyasztók és a náluk vásárlóvállalkozások környezeti tudatosságánakaktív befolyásolását.További információ: Havér Balázs: www.okker-festekhaz.hu

Moody Nemzetközi Szolgáltató Kft.

A Moody International világméretû minõ-ségbiztosítás-felügyeleti, szállítási és beszer-zési szervezet, amely a minõséghez kötõ-dõ szolgáltatások átfogó skáláját nyújtja azolaj-, gáz-, bánya-, petrokémiai-, energia-,építõ- és más iparágaknak. A Moody Nem-zetközi Szolgáltató Kft. 1996-ban alakult aMoody International Group tagjaként. A Kft.


Zölden és nyereségesen � Hírlevél

A KÖVET a környezettudatos szervezeti mûkö-dést segítõ, nem nyereségorientált, független szer-vezet, amely az INEM nemzetközi hálózatának tag-ja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem�zöld mintavállalatok�, hanem a környezetért fe-lelõsséget érzõ cégek, amelyek lehetõségük sze-rint mûködésüket is ezen szempontok szerint ala-kítják, és terjesztik a környezetkímélõ mûködésrevonatkozó ismereteket.A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezetttisztább termelési központok nemzetközi hálózatá-nak a tagja, amelynek célja a megelõzõ környezet-védelem magyarországi elterjesztése.A Zölden és nyereségesen c. Hírlevél negyed-évente jelenik meg a témára vonatkozó informá-ciókkal. A cikkek a forrás megjelölésével szabadonközölhetõk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiketa kiadvány színvonalának növelése érdekében.

A hírlevél KÖVET tagoknak ingyenes,vagy megrendelhetõ éves 1500 Ft-os áron

További információ:Tóth Gergely, szerkesztõ, KÖVET

1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.* 1387 Budapest 62, Pf. 17.( 331-6763 2 332-0787

Zilahy Gyula, TTMKc/o BKE, 1093 Budapest, Fõvám tér 8., fszt. 75.

* 1828 Budapest 5., Pf. 489.( / 2 217-9588, ( 215-5808, 215-5808

Hírlevelünk elõosztályozott papírhulladékból,fehérített szalmacelluózból gyártott környezet-barát Geminius Press nyomópapíron készült.A hírlevél a BGDS Bt. gondozásásban készült

Haász Nyomdász Bt.Felelõs vezetõ: Haász Istvánné

Table of contents1 Implementation of environmental

management and cleaner produc-tion tools among Hungariancompanies

5 KÖVET Secretary General wins award

6 Succesful certification in the firstPOEMS group

6 English Summary

7 Cleaner production audit at theUniversity of Economics

7 New environmental regulation

8 ISO 14 001 in figures

10 KÖVET EMS register

11 regEM introductory day generatessignificant interest

12 Young experts for cleaner production

13 Hungarian and foreign events

13 New publications

14 KÖVET annual report in a nutshell

14 New KÖVET members

16 For a living Tisza river

This Bulletin is the joint publication of the Hungarian Associ-ation for Environmentally Aware Management (KÖVET-INEMHungária), the Hungarian Cleaner Production Centre (HCPC)and the Technical Publishers. For more information pleasecall KÖVET at (36 1) 331-6763 or HCPC (36 1) 217-9588

A Tisza és a Szamos ipari szennyezésérõl ország-világ értesült. A gátszakadást köve-tõen az országba belépõ szennyezés mértéke 32,6 mg/l cianidkoncentráció volt. Azivóvízre vonatkozó maximálisan megengedett határérték: 0,1mg/l, de vannak halfajok,amelyek már 0,03mg/liter cianidkoncentrációnál is elpusztulnak. A hosszú távú ökoló-giai következményekrõl még csak keveset tudnak. Egy bizonyos, a Tisza és a Szamosélõvilága súlyosan megsérült (64 fajból 38 faj), s csak a természet élni akarásában ésregenerálódó-képességében reménykedhetünk.

A katasztrófa kétszer � 2000. január 30-án és március 10-én � is bekövetkezhetett,mert a román és ausztrál tulajdonú cégvezetés nem vette figyelembe az elõvigyázatos-ság és megelõzés nemzetközi szinten is elismert környezetvédelmi elveket. Pedig ezek-re az elvekre az 1980-as évek vége óta számos nemzetközi egyezményben hivatkoznaka különféle környezeti katasztrófákkal kapcsolatban. A nemzetközi szerzõdések soka-sága közül az 1992-es Riói Deklaráció volt a legjelentõsebb, amelyben világszintenismerték el az elõvigyázatosság elvét.

Az elõvigyázatosság lényegét az az igény képezi, hogy ha egyszer felismertek egykörnyezeti kockázatot, akkor a tudományos bizonytalanság ne szolgálhasson ürügyül avédekezés elhalasztásához vagy elmulasztásához.

Az elõvigyázatosság elvének alkalmazása közvetlen válasz a környezet kezelésébenrejlõ bizonytalanság felismerésére.

Minden értelmezésben három közös elem található:A szabályozás elmaradása jelentõs kárral fenyeget; tudományos bizonyta-lanság van az ok-okozati összefüggéseket illetõen és ilyen körülmények kö-zött indokolatlan a szabályozástól való tartózkodás1 .

Az elõvigyázatosság elve bizonyos fokú elõrelépés, mert nincs szükség tudományosbizonyítékra az ok-okozati kapcsolatot illetõen. A kárelhárításra vonatkozó megközelí-tés csak akkor kötelez megfelelõ gondosságra, amikor a negatív környezeti hatás márelkerülhetetlen. Minél több pontos ismeret áll rendelkezésre a lehetséges következmé-nyekrõl, annál kevesebb lesz a megelõzésre irányuló elõvigyázatossági intézkedés.

Az elõvigyázatosság elve egyre inkább a döntéshozói magatartást irányító jogsza-bályként jelenik meg a nemzetközi jogban. A megelõzés elve, a forrásnál történõ be-avatkozás elve, a �szennyezõ fizet� elv és a szubszidiaritás elve mellett az elõvigyáza-tosság elve is része az Európai Szerzõdésnek. Az elv 1995-ben nemzetközi síkról aKörnyezetvédelmi Törvénybe került át.

A törvény az elõvigyázatosságot úgy definiálja, mint �szükséges döntést vagy intéz-kedést a környezeti kockázat és a jövõbeli környezeti kár elkerülése vagy minimalizálá-sa érdekében�.

Magyarország Nemzeti Környezetvédelmi és Természetpolitikai Koncepciója egy be-kezdést szentelt az elõvigyázatosság elvének. A nemzeti törvényeken kívül Magyaror-szág számos olyan nemzetközi egyezmény aláírója, amely tartalmazza az elõvigyáza-tosság elvét, valamint �a szennyezõ fizet� elvet.

A �szennyezõ fizet� elv Európai Unió-szerte az egyik legfontosabb elv, s már azEurópa Tanács 1973-as Elsõ Környezeti Akcióprogramja is jóváhagyta.

A Maastrichti Egyezmény által kiadott 1992-es módosulás az Európai Közösség kör-nyezeti mûködését � többek között � arra az elvre alapozza, hogy a �szennyezõ fizet�.

Úgy tûnik, az elõvigyázatosság elve egyelõre csak elvi szinten létezik, s a gyakorlat-ban kevésbé mûködik. Amikor Magyarországgal együtt Románia is az Európai Unióscsatlakozáson fáradozik, kiváncsian várjuk, hogy a �szennyezõ fizet� elve is csak elvmarad vagy a kárt okozó román-ausztrál vállalat valóban fizetni fog?!

Krecz Ágnes, KÖVET

1 Forrás: BKE Vállalatgazdaságtan Tanszék Az Európai Unió és Magyarország összehasonlítása a környezetielvek gyakorlati alkalmazása mentén

Az elõvigyázatosság elve

�Az élõ Tiszáért�Amikor az elvek csak elvek maradnak

(2000. március 24. � Nemzetközi Konferencia Budapesten)

Documents

Zölden és nyereségesen 12