Székely Bertalan-Önarckép 1860

Székely Bertalan(Kolozsvár, 1835. május 8. – Budapest

1910. augusztus 21.)

magyar festő,a romantikát és az akadémizmust elegyítő

magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.

Székely Bertalan

Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban.

1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. 1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott, ahol meg is nősült. 1862-ben Pestre költözött. 1866-tól ismét Magyarországon dolgozott. E korszak freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett.

Az 1880-1890-es években készültek legszebb tájképei.

Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki.

1910. augusztus 21-én hunyt el, 75 évesen. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.

Székely Bertalan-Téglaégetők 1857

Székely Bertalan-Izsó Miklós 1860

Székely Bertalan-II. Lajos holttestének megtalálása 1860

Székely Bertalan-II. Lajos holttestének megtalálása (részlet) 1860

Székely Bertalan-Dobozi és hitvese 1861

1862-ben készítette Gregus János arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. 1863-ban VII. Károly császár menekülése c. falképével (München, Bayerisches Nationalmuseum) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza. 1866-ban alkotta a Mohácsi vész, a következő évben pedig az Egri nők c. nagy sikert aratott történelmi képeit. 1869-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített Eötvös József, Petőfi Sándor és egyéb költők, írók költeményeihez.

1870-ben készült V. László c. történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete cimű, 12 darabból álló ciklusa. 1875-ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a Thököly búcsúját. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a Zrínyi kirohanását 1879-ben fejezte be.

A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. 1887-1889-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-1890-ben Lotz Károllyal és Deák-Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890-1896-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896-1897-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit.

A Vajdahunyad vár részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat (1900-1902) nem került kivitelezésre. Ugyanúgy nem realizálódtak betegeskedése miatt a Zeneakadémia számára tervezett freskósorozatai sem.

Székely Bertalan-Rosty Pál képmása 1862

Székely Bertalan-Szalay László portréja 1864

Székely Bertalan-Mohács 1866

Székely Bertalan-Léda a hattyúval 1866

Székely Bertalan-Léda-fej 1866

Székely Bertalan-Petőfi Sándor

Székely Bertalan-Deák Ferenc 1869

Székely Bertalan-V. László és Cillei Ulrik 1870

Székely Bertalan-Thököly Imre menekülése (Thököly búcsúja) 1873

Székely Bertalan-Kisfiú vajaskenyérrel 1875

Székely Bertalan-Mesterházy kisasszony 1875

Székely Bertalan-Táncosnő 1975

Székely Bertalan-Zivatar 1875

Székely Bertalan-Zrínyi kirohanása 1879-85 (olaj, vászon, 200 x 353 mm, Déri múzeum, Debrecen)

Székely Bertalan-Zrínyi kirohanása 1884 Szépia, fedőfehér, 369 x 586 mm

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Székely Bertalan-Szadai ház 1880

Székely Bertalan-Erdei tájkép 1880-90

Székely Bertalan-Falurészlet 1885-90

Székely Bertalan-Parasztudvar piros szoknyás lánnyal 1885-90

Székely Bertalan-Egri nők (Dobó Katica) 1887

Székely Bertalan-Szent László átkel a Dráván 1887-89

Székely Bertalan-Szent Ferenc stigmatizációja 1890-96

Székely Bertalan-Vérszerződés 1902

Székely Bertalan-Vérszerződés 1902 (falikép, Kecskemét Városháza tanácsterme)

Székely Bertalan-Japán nő 1903

Székely Bertalan-A csodaszarvas regéje, freskóvázlat a vajdahunyadi sorozatból

Székely Bertalan-Rege a csodaszarvasról (vázlat)

Egész alakos kép Színházi Élet 1935 21.sz.32.oldal

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely_Bertalan http://www.hung-art.hu/index-hu.html

http://www.mke.hu/lyka/10/065-069-szekely.htm http://www.c3.hu/~rub/szekely_bertalan/index.html

http://www.kieselbach.hu/s-1047&szekely+bertalan.html

Zene:Brahms - Hungarian Dance Nr.4.

Összeállította:Kapitán József