Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

Kovács Péter

ODYL1P

Dunaújvárosi Főiskola

2009. május 18.

Szabadszállás város

Középtávú Marketing Terve

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

Tartalomjegyzék

1. Bevezető.................................................................................................................................1

2. Helyzetkép.............................................................................................................................2

2.1. A turizmus hazai helyzete..........................................................................................................2

2.1.1. Magyarország turisztikai helyzete........................................................................................2

2.1.2. Dél-Alföldi Régió turizmusa.................................................................................................2

2.1.3. Szabadszállás város turizmusa.............................................................................................8

2.2. Versenytárselemzés....................................................................................................................8

3. SWOT analízis......................................................................................................................9

3.1. Erősségek.....................................................................................................................................9

3.2. Gyengeségek................................................................................................................................9

3.3. Lehetőségek.................................................................................................................................9

3.4. Veszélyek...................................................................................................................................10

4. Célok......................................................................................................................................2

5. Célok elérését szolgáló marketingeszközök.......................................................................2

5.1. Célcsoportok...............................................................................................................................2

5.2. Promóciós csatornák..................................................................................................................2

5.2.1. Közvetlen csatornák..............................................................................................................2

5.2.2. Közvetett csatornák...............................................................................................................2

5.3. Marketing kommunikáció.........................................................................................................2

5.3.1. Rendezvények........................................................................................................................2

5.3.2. Kiállítások, vásárok..............................................................................................................2

5.3.3. Hirdetések, reklám................................................................................................................2

5.3.4. Kiadványok...........................................................................................................................2

5.3.5. Honlap..............................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5.3.6. Public Realations, eladás - ösztönzés...............................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5.4. Stratégiai partnerek...................................................................................................................2

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

1., BEVEZETŐ

Szabadszállás egy hosszú történelmi múltra visszatekintő, Bács-Kiskun megyében a Felső

Kiskunsági kistérségben található kisváros.

E kistérségi táj jelenlegi megjelenését két tényező befolyásolta. Egyik a jégkorszak, a másik a

múlt század embere. A jégkorszak jegesedési szakaszaiban, az éghajlat csapadékban nagyon

szegény, hideg és zord, míg a jégkorszak melegebb szakaszaiban, gyakran a mainál sokkal

kellemesebb éghajlat volt térségünkben. A bővizű ős Duna újabb és újabb medret alakított ki,

és rakta le újabb hordalékát. Ebben a mozgalmas időszakban alakult ki szűkebb kis hazánk

mostani arculata: a mai Duna-völgy közvetlen közelében lévő termékeny öntéstalajok, az itt-

ott megmaradt holtágakkal, a Kunbábony Kunadacs - Kunpeszér környéki homokbuckák a

közéjük szorult tavakkal, mocsarakkal, lápokkal; a Kunszentmiklós - Szabadszállás környéki

laposok, turjánok, a selymes füvű rétekkel, a löszös partokon lévő szántóknak való

termőföldekkel. Kistájunk halban, vadban gazdag vidék volt, ahol az élet lételeme a víz

mindenütt jelen volt, ahol a legelő kövér füvén gazdagodott a nyáj, s megtalálta hazáját a

szántó-vető nép is. A huszadik század embere okozta az utóbbi évezredek legnagyobb

változását e tájon. A Duna-völgy lecsapolásának gigantikus terve a múlt század elején

kezdődött. Azonban a vizek elvezetésével nem alakultak ki azok a kedvező feltételek,

amelyeket vártak. A csatornák megépítése csak a vízelvezetés felé irányult, nem igazán

alkalmasak az öntözésre, s egyáltalán nem alkalmasak-még a főcsatornák sem- a vízi

szállításra. A vizek lecsapolását követően, a talaj rendkívüli sótartalma miatt rohamos

szikesedés indult meg a tájon. A mintegy 60-70 esztendő során a mélyebb részek teljesen

elszikesedtek, fél-sós sivataggá váltak. Ezen másodlagos állapotot - amely önmagában is

kuriózum - őrzi az 1975-ben alakult Kiskunsági Nemzeti Park.

Szabadszállás történelme szorosan összefonódik a Jász-kunság történelmével. A tatárjárás

után IV. Béla az ország közepén kihalt lakosság helyére kunokat telepít. A letelepítés

érdekében oklevéllel erősítette meg jogaikat. Ettől kezdve számítjuk a jász-kun privilégiumot,

amely többek között bizonyos fokú önkormányzatiságot is jelent. Szabadszállás a Jász-kunság

későbbiekben Hármas kerületnek nevezett területi egység része, egészen 1876-ig, míg e

területeket be nem olvasztják a vármegye rendszerbe.

A II. Világháború után, elsősorban intézményeiben kezd gazdagodni a település. 1951-ben

megkezdik a laktanya építését. 1959 őszétől 1962 tavaszáig országos beiskolázású traktoros

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

iskola működik. Később járási kórház, tüdőgondozó, új mentőállomás, szakrendelő intézet,

OTP, DÉGÁZ kirendeltség, Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltség, stb. kezdi meg

működését. 1992-ben rendezik a központot és környékét. 1994-ben átadják az új faluházat és

a Kunadacs – Szabadszállás műutat. 1970. augusztus 1-től Szabadszállást nagyközséggé

nyilvánítják, 1994. október 24-én Szabadszállás Önkormányzata határozott Szabadszállás

várossá nyilvánításának kezdeményezéséről. Ezzel kinyilvánítva, hogy Szabadszállás térségi

funkciókban gazdag, arculatában kisvárosi település. 1995. július 1-től a Köztársaság

Elnökének 93/1995 (VI.2) KE határozata alapján Szabadszállás újra város.

2. Helyzetkép

2.1. A turizmus hazai helyzete

2.1.1. Magyarország turisztikai helyzete

Magyarország esetében mind az OECD, mind pedig a hazai gazdaságkutató intézetek

szakértői jóval kedvezőbb folyamatokat várnak, mint fő küldő piacaink esetében. A gazdaság

dinamikus növekedése, elsősorban a világgazdasági recesszió hatására, részben pedig a forint

nagymértékű erősödésének hatására 2003 első hónapjaiban ugyan hat éve nem tapasztalt

szintre lelassult, a GKI Gazdaságkutató szakértőinek előrejelzése szerint azonban a második

félévben élénkülés várható. A forint erősödése a turizmust is negatívan érintette:

Magyarország, mint turisztikai helyszín árszínvonala emelkedett, amelyet nem követett a

szolgáltatások színvonalának emelkedése.

Az EU csatlakozás következtében a gazdasági elemzők a fizetési mérleg turisztikai

egyenlegének javulását, az árfolyam versenyképességet erősítő kisebb korrekcióját, az EU

források területi egyenlőtlenségeket mérséklő hatását és infrastruktúra-fejlesztési programok

megvalósulását várják. Az ország jelenlegi felkészültsége mellett (pl. elhúzódó közigazgatási

reform) a fenti várakozások túlzottnak tűnnek. Az önkormányzatok a maguk részéről minden

lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy a csatlakozásból származó előnyöket minél

jobban kihasználják.

2003. év első félévében az összes hagyományos küldő piacunkat (német, osztrák, amerikai,

lengyel) az általuk eltöltött vendégéjszakák tekintetében visszaesés jellemezte, a holland, a

svájci és az olasz vendégéjszakák száma pedig mérsékelten csökkent. A románok és az

ukránok által eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett. A dinamikusan fejlődő küldő piacok

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

esetében Oroszország, Írország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia mutatott

kiemelkedően magas növekedést a vendégéjszakák terén 2003. év első félévében.

A nemzetközi piacon megjelentek a viszonylag olcsó egzotikus utak (Egyiptom, Tunézia,

Jordánia…). A fapados légitársaságok áraival, valamint az említett országok olcsó

munkaerőivel a magyar gazdaság nehezen tud versenyezni.

2.1.2 A Dél-Alföld turizmusa

A dél-alföldi turisztikai régió fő látnivalóját elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan

természet, a romantikus tanyavilág, a néprajzi emlékek és a városok műemlékei jelentik.

Magyarország évszázados fürdőkultúráját a gyógyító hatású termálvizekre alapozott fürdők

teremtették meg. A XX. század elején váltak nemzetközi hírűvé Budapest fürdői, majd

ugyanezen század közepétől a Dél-Alföldön is sorra nyíltak. E táj földjének mélyén az

évezredekkel ezelőtt itt lévő Pannon tenger ajándékaként maradtak meg a hévizek. A régió

meleg éghajlata, az országos átlagot meghaladó napsütéses órák száma, a termálvizek és a

különböző ásványi sókat tartalmazó gyógyító hévizek együttesen, eredményesek az egészség

fenntartásában, az erőnlét fokozásában, vagy helyreállításában valamint számos betegség

megelőzésében és gyógyításában. A Dél-Alföld az ország egyetlen olyan területe, ahol

egymást érik a termál- és gyógyvizes fürdők, és ahol szinte minden betegségre talál gyógyírt

az ideutazó. A dél-alföldi települések közül minden 13. rendelkezik valamilyen gyógyító

hatású hévízzel. A táblázatba foglalt 33 település gyógyító vizeinek jellegzetessége, hogy

általánosságban többirányú gyógyhatást fejtenek ki. Döntő részben a mozgásszervi, a

nőgyógyászati és az anyagcsere-zavarok enyhítésében segítik, illetve egészítik ki a

gyógyszeres kezeléseket, illetőleg előzik meg az orvosi beavatkozások szükségességét. A

régió idegenforgalmi látványosságainak körét a térségben fellelhető műemlékek is

gazdagítják. Városnézés, illetve természetjárás, kirándulások alkalmával bármerre megyünk

is, régmúlt idők emlékeit őrző épületeket, templomokat, kastélyokat, malmokat, síremlékeket

találhatunk.

A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez

táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park

értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság

homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai. Területének kétharmadát az UNESCO Ember

és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította.

A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi

Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és makói nemzetközi hagymafesztivál, a

május végén tartott hajósi Orbán-napi Borünnep, valamint a júliusi bajai Halászléfőző

Népünnepély.

A régióban több mint 700 védett műemléket tartanak nyilván, ezek többsége lakóház,

polgárház, halászház, gazdaház, tanyaház, illetve egyéb épület (színház, iskola, magtár,

istálló, stb.). Egy részük azért vált védetté, mert elődeink érdekes, művészeti szempontból is

értékes építészeti megoldásait tükrözik, más részük azt mutatja be, hogy hogyan, milyen

körülmények között éltek az elmúlt századok emberei.

A települések hagyományőrzésének legjobb példái a tájházak, helytörténeti gyűjtemények,

fesztiválok, táncházak, népszokásokon alapuló ünnepek és az évenként megrendezett

falunapok. A Dél-Alföldön élő emberek nem felejtik „örökségüket”, ezért igen sok turistát

vonzó rendezvény kapcsolódik a helyi hagyományokhoz, a nemzetiségi és zenei élethez. A táj

sokféle népcsoportból keveredő lakosságának dalos-táncos folklórját az idelátogatók néptánc-

fesztiválokon ismerhetik meg. A Duna Menti Folklórfesztivál - mely a néptánc, a népzene és

a kézműves kultúra bemutatásának fóruma - Baján és Kalocsán (a Tolna megyei Szekszárd

mellett) kerül megrendezésre 2002 júliusában. Az eseményre 15 ország együttesei kaptak

meghívót. Népzenei Találkozóra az idén szeptemberben már 18. alkalommal kerül sor

Kecskeméten. Szeged kétévente a Nemzetközi Néptáncfesztivál hagyomány-tisztelőinek

zarándokhelye is, a folklórfesztivál idején a város utcái, terei visszhangoznak Európa

különböző országainak zenéjétől. Évről évre nyaranta Csongrádon találkoznak népdalkörök és

A szabadszállási polgármesteri hivatal, az országban elsőként épült emeletes városháza.

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

citerazenekarok. A márciusi Solti Tavaszi Napok „valódi folklórfesztivál”, népi

iparművészek, kórusok néptánccsoportok bemutatkozásával. Számos kisebb település is

feleleveníti hagyományait: Zákányszéken citerafesztivált, Szegváron Folklór Néptánc

fesztivált, Deszken Maros Menti Fesztivált és Szerb Folklór Európa Fesztivált, míg

Kunbaracson szüreti felvonulást és népzenei találkozót rendeznek. A komolyzene

kedvelőinek is tartogat meglepetéseket a dél-alföldi régió. A klasszikus zene hagyományos

eseménye a Békés-Tarhosi Zenei Napok, melyet 1976 óta minden évben megrendeznek a

„magyarság-műveltség-zeneiség” jegyében a tarhosi Zenepavilonban. A negyedszázados

munka eredményeként e rendezvény már egy hónapos zenei esemény-sorozattá nőtte ki

magát, amelynek keretében hangversenyeket Tarhos mellett Békésen is tartanak. Békéscsabán

az Evangélikus Nagytemplom a helyszíne a legrangosabb hangversenyeknek. A Szegedi

Dómban Magyarország legnagyobb orgonájának - melynek legnagyobb sípja 5 méteres, a

legkisebb másfél centiméteres - hangja invitálja hangversenyre a zenerajongókat, míg Szeged

Zsinagógáját kiváló akusztikája teszi a város egyik nagy befogadóképességű - 1300 ülőhelyes

- koncerttermévé. Ugyancsak a Tisza-parti városban, a Városháza barokk udvarán kerül

megrendezésre a Muzsikáló Udvar. Kecskemét minden második évi nyári rendezvénye a

Kodály Zenei Fesztivál.

A Dél-Alföld minden évben gazdag sportprogramokkal várja az amatőr és profi versenyzők

mellett a sport passzív élvezetét előnyben részesítő érdeklődőket, lelkes szurkolókat is. A

rendezvények mind sportáganként, mind rangjukat tekintve igen széles skálán mozognak,

nemcsak a helybelieket csalogatják a tornatermekbe, illetve a szabadba, hanem érkeznek

vendégek az ország egyéb területeiről, nemzetközi versenyek alkalmával pedig külföldről is.

A férőhely-kihasználtság Bács-Kiskun megye szálláshelyein a legmagasabb, de átlagosan az

is mindössze 18 százalék. A nyári hónapok megnövekedett programkínálatának köszönhetően

a kizárólag turistaszezonban nyitva tartó szálláshelyek kapacitáskihasználtsága Bács-

Kiskunban lényegesen jobb. Békésben a gyulai gyógyszállóknak, Csongrádban pedig - a

konferenciaturizmushoz kapcsolódóan - a szegedi a szállodáknak és panzióknak egész évben

jelentős a vendégforgalmuk, ami az átlagnál magasabb kapacitáskihasználtságukon is

megmutatkozik.

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó férőhelyek száma szállástípusonként

2.1.3 Szabadszállás város turizmusa

Szabadszállás a Kunszentmiklósi kistérség egyik gyöngyszeme. Az ide látogatók

megismerkedhetnek az ősi magyar kultúrával és nemzetünk nagyjaival. A városhoz sok híres

ember köthető. Petőfi Sándor itt született, az erre vonatkozó tárgy bizonyítékok

megtekinthetőek a városháza dísztermében. Tóth Sándor, Szabadszállás díszpolgára,

évtizedeken keresztül kutatta Petőfi múltját és a korabeli feljegyzésekből egyértelműen az

derül ki, hogy a költőóriás szülőfaluja nem Kiskőrös, hanem Szabadszállás.

Itt nőtt föl József Attila, a nagyapja háza emlékházként funkcionál napjainkban. Prielle

Kornélia színésznő, Dr. Kálmán Lajos néprajzkutató, Rozsnyai Mátyás gyógyszerész, csak

pár név a helyi érdekeltségű nagy magyarokból. Erre alapozva hírességturizmust is be lehetne

indítani.

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

A környék lovas- és falusi turizmusa kiemelkedő, sok vendégház, fogadó és tanya áll az ide

látogatók rendelkezésére. Fellendülőben van a különböző találkozók szervezése (pld: Kun

Világtalálkozó, Madjar találkozó).

A bor- és pálinka turizmusra is lehet alapozni, egy jól működő borospince üzemel a városban,

ahol a helyi őstermelők szőlőjéből készítik az ízletes és változatos borkülönlegességeket.

Évente megrendezésre kerül nálunk a Szabadszállási Városi Napok, ami egy 3 napos

rendezvény és a környékből is rengeteg látogatót vonz. Ez egy jó esély lenne arra, hogy

jobban megismertessék a várost a környékbeliekkel. Sajnos ez a rendezvény amilyen jól

indult, mostanra annyira visszafejlődött. Kezdetben Veterán autós találkozóval volt

egybekötve, ami rengeteg autóst vonzott ide egész Magyarországról, de valamilyen oknál

fogva ez mostanra már teljesen megszűnt. Egy ilyen volumentű rendezvény létrehozásával,

vagy vissza állításával, sokkal több turistát lehetne a városba csalogatni. A környékben lévő

szikes tavak, és csatornák kitűnő fürdőzési és horgászati potenciállal bírnak, amire szintén

lehetne alapozni. Szabadszálláson egy amatőr autós rally bajnokság is indul már 3 éve minden

nyáron, ami szintén sok turistát vonz és egy amatőr rock fesztivál is hagyományosan

megrendezésre kerül már több mint 4 éve, ami nemcsak a régióból, hanem az ország minden

részéről fogad fesztiválozókat, sőt Szabadszállás testvérvárosából, a németországi

Schönenberg-Kübelberg-ből is jönnek együttesek és látogatók.

Jellegzetes kiskunsági látkép

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

2.2. Versenytárselemzés

A régióban sok hasonló profilú és berendezkedésű város található, ami megnehezíti a turisták

idecsalogatását. A Kiskunság elég egységes profilú, mind társadalmi, mind földrajzi

berendezkedésében. Fokozott média megjelenéssel és különböző módszerekkel kellene

meggyőzni a térséget választó turistákat, hogy Szabadszállást válasszák szálláshelyükül.

Sok fürdőváros is van a térségben, elég csak a kecskeméti élményfürdőt említeni - amit most

akarnak Wellness- és gyógyászati központtá fejleszteni-, vagy a Kiskunmajsai

fürdőkomplexumot, de Izsákon, Kunszentmiklóson is van strand, ami elég erős turisztikai

vonzerőt jelent. Sok lovas fogadó és –panzió is van a környéken (pld: Solt-Révbérpuszta,

Szalkszentmárton stb.), amik potenciális versenytársként jöhetnek szóba a szálláshelyeket és

programokat tekintve.

3. SWOT analízis

A következőkben a marketingterv és a város erősségeit, gyengeségeit és az esetleges

kihasználható lehetőségeket és ránk leselkedő veszélyeket kell számításba vennünk.

Az analízisből kiderülhetnek a további fejlesztési irányok és azok a hibák, amiket el kell

kerülni a továbbiakban.

3.1. Erősségek

- Falusi turizmus jelenléte és a hozzá kapcsolódó hungarikumok (pld: Tájház)

- Sok híres történelmi személyiség kötődik a városhoz

- Ideális családi vízparti üdülési és horgászási lehetőség

- Szőlő és a bortermelés hagyományai

- Fogathajtó- és rally versenyek

- Természeti és kulturális értékek (Szikes tavak, Kiskunsági Nemzeti Park, kulturális

rendezvények)

- Műemlék épületek

- A helyi amatőr rock fesztivál iránt egyre nagyobb érdeklődésre mutatkozik, amit egy jó

reklámmal és célzott hirdetésekkel ki lehetne használni

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

3.2. Gyengeségek

- Sok hasonló város a környéken, hasonló szolgáltatásokkal

- Egyre alacsonyabb fizetőképességű turisták

- Közlekedési infrastruktúra: közlekedési, parkolási gondok, utak, járdák rossz állapota, a

térség rossz megközelíthetősége

- Egyes szolgáltatások alacsony színvonala

- Célzott hirdetések, térségi identitástudat hiánya

- A megyeszékhely vonzóereje és a főváros közelsége elszívja a turistákat

- Kevés a szálláshely

3.3. Lehetőségek

- Belföldi turisztikai kereslet élénkülése

- Település ismertségének fokozása

- Európai uniós és egyéb pályázati lehetőségek felkutatása és kihasználása

- Kistérségi programok támogatása

- Az együttműködés hatékonyságának növelése az önkormányzatok és a turisztikai

vállalkozók között.

- A helyi uszoda rehabilitációja

- Sportrendezvények számának növelése

- Kulturális események számának növelése és az ehhez kapcsolódó pozitív hatások

- Célirányos marketingstratégia

- Kereskedelmi szálláshelyek számának növelés

- Az új Duna-híd közelsége könnyebb megközelíthetőséget biztosít

3.4. Veszélyek

- Alacsony fizetőképességű turisták

- A térség negatív megítélésének elterjedése

- Egyes városi elemek negatív hozzáállása és taszító ereje

- A kistérség városainak hatékonyabb esetleges marketingstratégiája

- A kecskeméti wellness központ kiépülés

- A környező városok hasonló rendezvényei

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

4. Célok

Szabadszállás marketingtevékenységének elsődleges célja a város turisztikai kínálatának a

belföldi és a külföldi piacon történő népszerűsítése, valamint a városban realizálódó belföldi

és nemzetközi turizmusból származó turisztikai bevételek növelése.

Általános feladatok:

- Szabadszállás és a térség image-ének további javítása, ismertségének elősegítése mind

belföldön, mind nemzetközi viszonylatban;

- turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a

potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára;

- szakmai partnerkapcsolataink építése, fejlesztése és ápolása;

- promóciós és PR tevékenység folytatása belföldön és a lehetőségekhez mérten

külföldön is;

- testvérvárosi kapcsolatok ápolása, folyamatos kapcsolattartás;

- további turisztikai vonzerők (pld: uszoda) kialakítása

- a térségi infrastruktúra fejlesztése, bevonni a régiót az „ország vérkeringésébe”

- kistérségi együttműködés elősegítése, támogatása;

- jelenlegi kulturális rendezvények támogatása és ösztönzése

5. Célok elérését szolgáló marketingeszközök

5.1Célcsoportok

Elsősorban az ország más részein élő emberek idecsábítása, kihasználva az Alföld

jellegzetes térelemeit. A hegységekben élő lakosoknak különlegességnek számít a sík

kiskunsági környezet. Nagyon fontos célcsoportok a külföldi-, elsősorban a német turisták

elérése és a térségbe csábítása. Az Alföld jellegzetesen vonzó célpont a németek számára, a

lovas és falusi turizmus a gyengéjük. A különböző városi rendezvények, fesztiválok

potenciális lehetőséget jelentenek, amivel sok fiatalt lehetne a városba vonzani. Az SZ.A.R.,

a Szabadszállási Amatőr Rockfesztivál már egy igen rangos és népszerű eseménnyé nőtte ki

magát, ami évről évre egyre több fellépőt és ezzel együtt látogatót is vonz.

A testvérvárosi kapcsolatok erősítésével, és az idegenforgalom területén az együttműködési

lehetőségek felkutatásával nagyobb vendégérkezésre számíthatunk a testvérvárosainkból.

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

5.2Promóciós csatornák

5.2.1 Közvetlen csatornák

A városi információs pontok, jelzőtáblák, Polgármesteri Hivatal dolgozói és a

vendéglátóhelyek személyzete mind nagyon fontos szerepet töltenek be abban, hogy pozitív

kép alakuljon ki az idelátogatóban Szabadszállásról.

5.2.2 Közvetett csatornák

A város lapja, a Polgármesteri Hírmondó az elsődleges, helyi kommunikációs csatorna.

A helyi és a regionális városi tv-csatornákon való megjelenés szintén olyan lehetőség, amit

nem szabad kihasználatlanul hagyni.

További kistérségi kiadványok vannak, ahol meg lehetne jelenni mind az aktuális

rendezvényekkel, mind általános információkkal a várossal kapcsolatban, ami elősegítené az

ismertség kialakulását és megőrzését.

5.3 Marketing kommunikáció

5.3.1 Rendezvények

A rendezvényterv összeállításánál nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy egész évben, de

különösen az idegenforgalom szempontjából fontos, nyári hónapokban színes programokat

kínáljunk a városunkba látogató vendégeknek. Ilyen rendezvény a Szabadszállási Városi

napok július első hétvégéjén, a Szabadszállási Amatőr Rockfesztivál, a Kunok immár

hagyományossá váló Világtalálkozója. A szervezéshez szükséges források megteremtése

érdekében a már megnyert támogatásokon túl meg kell ragadni minden további pályázati

lehetőséget, valamint megkeresni a potenciális támogatókat. A rendezvények megszervezését

a Polgármesteri Hivatal koordinálja a közművelődési és művelődési intézmények

közreműködésével. Ez ügyben folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az érdekelt szervezetekkel.

5.3.2 Hirdetések, reklám

Elsősorban a német testvérvárosba kell célzott hirdetéseket elhelyezni és elősegíteni az

ideutazást. A megye és a régió minden nagyobb, potenciális versenytársként szóba jöhető

Szabadszállás Város Középtávú Marketing Terve

városában plakátok kihelyezése az aktuális rendezvényekről, a város ismertségének

sulykolása tv-reklámokkal és egyéb módszerekkel.

5.3.3 Kiadványok

A városi propaganda részeként kiemelten kell kezelni a városról megjelenő nyomtatott, és

elektronikus információt. A kiadványokban törekedni kell a város kistérségi kínálatának a

bemutatására is.

5.4 Stratégiai partnerek

Marketing kommunikációnk fontos részét kellene, hogy képezze a folyamatos kapcsolattartás

a turisztikai szakma képviselőivel, szervezeteivel, és a minél szélesebb együttműködési

lehetőségek kiépítése. Valamint a kistérség városaival közös rendezvények szervezése (pld:

Kun Világtalálkozó) és ezzel együtt a kistérségi imázs kialakítása.

A helyi, a regionális és az országos sajtó képviselőivel folyamatosan tartani kell a kapcsolatot,

sajtótájékoztatók és hirdetések kapcsán.

A stratégiai partnerek közül talán a legnagyobb szerep a helyi lakosságnak jut, hiszen az Ő

beleegyezésük, közreműködésük nélkül elképzelhetetlen a turizmus fejlesztése. A helyi média

együttműködésével, rendszeres lakossági fórum szervezésével érhető el a lakosság megfelelő

tájékoztatása.