Új Kép (2006. március)

Pedagógusok és szülők folyóirata

ÚJ KÉP

ISSN 1450-5010

Egyes szám. Ára 100 dinár.

Pe da gó gu sok és szü lők fo lyó ira taX. év fo lyam 3. szám, 2006. március

Szer kesz tő bi zott ság/Članovi uredništva: Bo ri Má ria, dr. Gáb rity Mol nár Irén, Haj nal Je nő ma gisz ter, dr. Hó zsa Éva (iro dal mi szer kesz tő/knji žev ni ured nik), dr. Il lés Ti bor (Eöt vös Lo ránd Tu do mány egye-tem), dr. Pé ics Haj nal ka, So ós Edit (fe le lős szer kesz tő/od go vor ni ured nik), Szá las Tí mea (kéz irat gon do zás), Sző ke An na, dr. Zsol nai Ani kó (Sze ge di Tu do-mány egye tem), Be szé des Ist ván (mű sza ki és mű vé sze ti szer kesz-tő/teh nič ki i umet nič ki ured nik). A lap ta nács tag jai/Sa vet lis ta: Mis kol czi Jó zsef (el nök), dr. Bá nyai Já nos, dr. Pin tér Já nos (al el nö kök), Gr go Fran ciš ko vić, dr. Hor váth Má tyás, Ku cse ra Gé za, dr. Lo soncz Al pár, Nin kov Irén, Pe tő Ist ván, Pr iboj Pot re bić Ves na, dr. Szöl lő sy Vá gó Lász ló, Var jú Pot re bić Tat ja-na, dr. Zol nai Al bert.Lek tor: Bá lint Irén.Re zü mé/Re zi me: Ti be ri je Ko pi lo vić, Szá las Tí mea.Szer kesz tő ség/Ured ništ vo: 24000 Su bo ti ca, Age Ma mu ži ća 13/II., tel./fax: (024) 554-184, e-mail: [email protected]ó/Izdavač: Vaj da sá gi Mód szer ta ni Köz pont Sza bad ka, Voj vo đans ki cen tar za me to di ku Su bo ti ca.El nök/Pred sed nik: So ós Mi hály. Ké szült/Štam pa: Gra fo pro dukt, Sza bad ka/Su bo ti ca. Az Új Kép az in ter ne ten: www.ujkep.tippnet.co.yu

Tartalom

Tanulmányok, kutatásokDr. Bókay Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei 3Fekete J. József: A naplóíró Csáthról 18

Tantárgyháló – 2006 Pályázati felhívás 23

Hivatásunk eszköztárábólDr. Gábrity Molnár Irén: Fontos nekünk a szabadkai magyar

Tanítóképző Kar! 25A negyedik nemzedék Varga Anikó: Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium 30 Gajda Attila: Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium 33Karikatúra-kommentárok 36Dr. Káich Katalin: Szabadságharcaink összefüggéseiről 40Dr. Kádár György: Igaz vagy nem igaz finnugor rokonságunk? 42Sleiher Lívia: Is the English language changing faster than the

Hungarian? 55

Pedagógusportré Gombár Imre: In memoriam: Varga Péter 58

Testi-lelki egészségünkDr. Sági Zoltán: Lojalitással az érzelmi elérhetetlenségig – Alkoholista szülői attitűdök 60

A Tanítóképző Kar hallgatóinak tollábólHajbel Edit és Szavin Szonya: Új felsőoktatási rendszer az Európai Unióban 63

Diákbakik (Kis-Iván An na és Mis kol ci Nyi las Iza bel la gyűjtése) 72

Hírkosár 73Contents and Summary 74Számunk szerzői 76

Tanulmányok, kutatások 3

Az iro da lom ta ní tás iro da lom tu do má nyi mo dell jei

VÁZ LAT AZ IRO DA LOM TA NÍ TÁS EL MÉ LE TÉ HEZ

Bó kay An tal

1. Az iro da lom ta ní tás mint her me ne u ti kai disz kur zus

A min den ko ri iro dal mi köz ál la pot sok fé le, több nyi re spon tán mó don meg for má ló-dó ol va sa ti mo del lek hal ma za, az adott kor em be ré nek sa já tos te re pű (nyel vi ter mé-sze tű) él mény-lé te, mely kü lön fé le meg ér té si el vá rás, tu dat ta lan és tu da tos ér tel me-zé si vi szo nyu lás komp le xu ma. Eb ben az át fo gó je len tés-ar ti ku lá ci ós (szö veg ér té si, szö veg al ko tá si) fo lya mat ban több in téz mé nye sült és szisz te ma ti kus me cha niz mus mű kö dik. Ezek nek az a fel ada tuk, hogy az adott kor tár sa dal má nak, ki sebb-na-gyobb kö zös sé gé nek és egyé ne i nek sze lek ci ós el ve ket, ér tel me zé si és ér té ke lé si tech ni ká kat, il let ve tá ro lá si he lye ket, stra té gi á kat biz to sít sa nak e kü lön le ges me mó-ria (az iro da lom és ha son ló mű kö dé sű más szö ve gek ál tal tá rolt sa já tos em be ri ér te lem) fenn tar tá sa, ha té kony mű köd te té se ér de ké ben. Az ilyen szö ve gek (és ma egy re erő tel jes eb ben ké pek) ál tal rög zí tett szub jek tív ér te lem egy ré sze, ta lán je len-tős ré sze, a kö zös ség tag jai több sé gé nek prob lé ma nél kül el ér he tő (át él he tő, hasz-nál ha tó). Ide a „kön nyű szö veg ér tés”, ma gá tól ér te tő dő ség te rü le té hez tar to zik a pop-kul tú ra, a lek tűr, a he ti vagy na pi lap ok írá sai, a rek lám vagy ép pen olyan szö-veg-kincs mint az adott kö zös ség ben ter je dő vic cek. Van nak olyan szö ve gek, iro dal-mi és más mű vek, me lyek meg ér té sé hez ma már bi zo nyos fel ké szü lés szük sé ges. Ide so rol hat juk a klas szi ku so kat, ál ta lá ban mind azt, amit iro da lom nak ne ve zünk és per sze ide tar to zik a köz élet szám ta lan bo nyo lul tabb szö ve ge, mely sok szor je len tős mér ték ben tar tal maz iro dal mi jel le gű stra té gi á kat, ké pi be szé det, nar ra tí-vá kat, drá mai di a ló gu so kat stb. Az iro da lom tu do mány és az iro da lom ta ní tás két olyan in téz mé nye sült te vé keny sé gi mód, ame lyek el sőd le ges fel ada ta en nek a meg-ér té si prob lé má nak a ke ze lé se, egy részt kulcs-szö ve gek ér tel mé nek a ki dol go zá sa, más részt olyan el já rá sok, ké pes sé gek di a ló gus-mo del lek ki dol go zá sa és át adá sa, ame lyek al kal ma sak a meg ér tés ge ne ra tív, az az más ha son ló szö ve gen is ér vé nye-sít he tő stra té gi á i nak ki ala kí tá sá ra.

A pri mér iro dal mi fo lya mat hoz (a meg lé vő és szü le tő mű al ko tás ok hoz) ké pest mind ket tő köl csö nö sen fö lé és alá ren delt. Tu do mány és ta ní tás egy aránt je len tős sze-re pet kap az iro dal mi ar ti ku lá ció, az ér te lem- és az él mény-kép zés te rén, de egy ben meg ha tá ro zott ja, kö ve tő je is a mű vek ben, az új iro da lom ban meg je le nő ér te lem kép-zé si stra té gi ák nak. Ha az iro da lom tu do mány vagy az iro da lom ta ní tás nem ad ha té-kony vá laszt az adott kor ban, he lyen je lent ke ző meg ér té si prob lé mák ra, az az nem vesz tu do mást a fris sen cent rá lis sá vált él mény-ar ti ku lá ci ós for mák ról és vá ra ko zá-sok ról, ak kor üres sé, ina dek vát tá és ér dek te len né vá lik.

Kulcs sza vak: irodalmi közállapot, intézményesült tevéke-

nységi módok, olvasati stratégiák, magyarországi

irodalomtanítás, megértés, kulturális látás, modern irodalomtanítá-

si modell, posztmodern pozíció

Ovaj, nesumnjivo temeljit prilog referiše o potre-bama i mogućnostima lit-erarne edukacije u modeli-ma nauke književnosti. Autor daje skicu teorije ove edukacije polazeći od njenog značaja za formiranje ličnosti i to ne samo putem formiranja strategije u nauci o književnosti već i drugih oblika priopštavanja u ljudskim komunikacijama. Indiviualno je neizbežno u kontaktu sa knjigom i nije svejedno šta i kako čita, a pogotovu, kako razumeva. Navodi o odgovornosti nauke književnosti, naročito na izazove i forme artikulisanja doživljenosti dela upozo-ravaju na mogućnost nezainteresovanosti čitalaca. Nauka književnosti i edukacija u mnogim aspektima odstu-paju što se može izvesti iz edukativne prakse u Mađarskoj po kojoj su –

metodološki u istoj ravni pradedovi i praunuci čemu se ozbiljno protivi kod vre-mena. Autor sugeriše proc-es deduktivnog planiranja zbog mnoštva novih instrumenata u nastavi naslonjenih na savremene teorije. Zato u modeliran-ju mogućeg dešavanja u nastavi, autor analizira trougao pisac-delo-recep-tor i međuuticaje. Nadalje građansku shemu Bildunga ozbiljno negira filologija, koja u centar postavlja razumevanje dela. Osim toga, ne smeju se zapostaviti dešavanja u mikrosredini, izmenjena društvena funkcija umet-nosti, razumevanje per-cepcijske sposobnosti koje treba da prate psihološka, sociološka i druga istraživanja.

Bókay Antal4

Az iro da lom tu do mány és az iro da lom ta ní tás per sze sok szem pont ból el tér egy-más tól, kö zös vi szont ben nük az, hogy ol va sa ti stra té gi á kat dol goz nak ki. Az iro da-lom ta ní tás szük ség sze rű en kö ve ti az iro da lom tu do mány szem lé let mód ja it, hi szen az iro da lom tu do mány új is ko lái, disz kur zu sai az új iro da lom meg ér té si prob lé má i ra re a-gál va ke let ke zik. A mo dern iro da lom tu do má nyi is ko lák nem egy bel ső tu do má nyos fej lő dés, va la mi fé le ku ta tá si lo gi ka nyo mán szü let tek, ha nem a mo dern iro da lom meg je le né se mi att (vö. ELI OT és PO UND sze re pe az ame ri kai új kri ti ká ban, az orosz avant gárd funk ci ó ja az orosz for ma liz mus lét re jöt té ben). A mo dern iro da lom és az iro da lom min den új kor sza ka egy új ér te lem-te rem té si mó dot hoz lét re, er re kell az iro da lom tu do mány nak re a gál nia. Az új ér te lem-tí pus iro da lom tu do mány ban ki dol-go zott új meg ér té si mód ja, a friss el mé let nem csak a je len ko ri iro da lom alig ol vas ha-tó szö ve ge i re kon cent rál, ha nem a fris sen ki fej lesz tett meg ér té si stra té gi á val új je len-té se ket fe dez fel a ré geb bi mű vek ben is, új ra ol vas sa az iro da lom egé szét. Az iro da-lom tu do má nyi meg ér té si mó dok az tán el ter jed nek a mű velt, majd ké sőbb a ke vés bé mű velt kö zön ség kö ré ben, és ré szé vé vál nak az adott kor ban hasz nált szub jek tív szö-ve gek ér té sé nek, al ko tá sá nak. Az iro da lom ta ní tás ha las sab ban is, de szük ség sze rű-en re a gál ezek re a vál to zá sok ra, kény te len kö vet ni az iro da lom tu do mány be széd mód-ja it, el ső sor ban azért, mert az idő elő re ha lad tá val egy re több olyan mű ke rül a lá tó te-ré be, ame lyek a ré geb bi meg ér té si mo del lel már nem ér tel mez he tők (nyil ván 1950-ben sok kal ki sebb volt a mo dern mű vek ará nya, sze re pe a min den na pi meg ér té si fo lya ma tok ban, mint 2005-ben).

Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei 5

Ha az iro da lom ta ní tá sa meg re ked egy ko ráb bi meg ér té si mód ban, ak kor sza-ka dék kép ző dik az ál ta la pre fe rált meg ér té si mód és a kör nye zet el vá rá sai, meg ér-té si prob lé mái kö zött, lesz egy „hi va ta los”, „is ko lás”, ke vés sé ér de kes, csak bi zo-nyos szö ve gek re, bi zo nyos je len té sek re vá laszt adó szö veg ér té si kí ná lat, lesz egy nem-hi va ta los, iz gal mas, az is ko la ál tal ma gá ra ha gyott él mény-ar ti ku lá ci ós te rep, és ki ma rad ter mé sze te sen a meg ér té si spekt rum ból egy igen je len tős, az idő elő re-ha lad tá val egy re je len tő sebb bel ső ér te lem bi ro da lom. A kor sze rű iro da lom tu do-mány az iro da lom ta ní tás erő tel jes eb ben in téz mé nye sült, job ban rög zí tett rend sze-ré hez ké pest szo ká so san és el vár ha tó an moz gé ko nyabb, és – ter mé sze te sen a min-den ko ri tu do má nyos in téz mény rend szer kon zer va ti viz mu sá val be ha tá rol va – a leg újabb ol va sa ti mo del lek, az újabb her me ne u ti kai disz kur zu sok fe lé ori en tá ló dik. Az iro da lom ta ní tás meg újí tá sa nem csak egyes rész-stra té gi ák te kin te té ben kell hogy az iro da lom tu do mány hoz kap cso lód jon, ha nem új ra és új ra az iro dal mi ság át fo gó ér tel me zé se, az ép pen ak kor pro pa gált ál ta lá nos her me ne u ti kai disz kur zu-sok kap csán is meg kel le ne újul nia.

A ma gyar or szá gi iro da lom ta ní tás mai ál ta lá nos ál la po tá nak leg na gyobb prob lé-má ja ép pen az, hogy dön tő en egy tra di ci o ná lis iro da lom-fel fo gás, egy kö zel két száz éve szü le tett iro da lom tu do má nyi kon cep ció alap ján áll (a leg gyak rab ban hasz nált kö zép is ko lai tan könyv ilyen), és az iro da lom ta ní tás el vi hát te rét, a ben ne el ér he tő, ta nít ha tó meg ér té si stra té gi á kat en nek alap ján dol goz za ki. A déd nagy pa pák meg ér-té si prob lé má i ra adott egy kor ha té kony vá lasz ne he zen mű kö dik a déd uno kák gyö-ke re sen más szö veg ér té si ne héz sé gei kap csán. Iro da lom ta ní tá sunk ban nem csak új öt le tek re, ha nem el ső sor ban és sür ge tő en egy alap ve tő en új kon cep ci ó ra, ra di ká li san át ala kí tott meg ér té si mo dell iro da lom ta ní tá si ki dol go zá sá ra van szük ség, amely ből az egyes moz za na tok (tan ter vi fo lya mat, tan köny vek és vizs gák) jel le ge ki kö vet kez tet he-tő. Sze ret nék ezért egy de duk tív ter ve zé si fo lya ma tot su gall ni. Sok ki tű nő, új iro da-lom ta ní tá si se géd esz köz, tan könyv szü le tett az el múlt évek ben, sok kö zü lük ki fe je-zet ten az új iro da lom tu do má nyi fej le mé nyek re épül. Ezek az új kí sér le tek azon ban frag men tál tak, le he tet len be lő lük egy új al ter na tív her me ne u ti kai stra té gi át ki ál lí ta ni és ezért még ma is a po zi ti vis ta-fi lo ló gus meg ér té si stra té gia ma rad a meg ha tá ro zó iro da lom ta ní tá si disz kur zus.

Az ala ku ló-ala kít ha tó új iro da lom ta ní tá si stra té gi á hoz na gyon váz la to san be sze-ret ném mu tat ni azt az utat, vál to zást, ame lyet az iro dal mit ar ti ku lá ló her me ne u ti kai disz kur zus (az eu ró pai em ber vál to zó ol va sá si, ér te lem kép zé si stra té gi á ja) be járt, és ame lyet az iro da lom tu do mány és iro da lom ta ní tás kö vet vagy kö vet nie kel lett vol na. En nek azért van ér tel me, mert min den iro da lom mal kap cso lat ba ke rü lő em ber, sőt azok is, akik sem mi kap cso lat ba sem ke rül nek a li te ra tú rá val, ren del ke zik va la mi lyen imp li cit, ki fej tet len meg ér té si el kép ze lés sel, az az a szö veg ér tés rej tett, meg fo gal ma-zat lan „el mé le té vel”. Az át lag-em ber ese té ben ter mé sze tes, hogy ez nem tu da to sul, az iro dal mat ta ní tó ta nár azon ban kell hogy tud jon sa ját imp li cit el mé le té ről, el kell hogy jus son her me ne u ti kai ön is me ret éhez, hi szen csak így ké pes ar ra, hogy má sok her me ne u ti kai stra té gi á ját be fo lyá sol ja, ala kít sa. Ha ő ma ga csak egy szű kös, kor lá-tolt her me ne u ti kai disz kur zus sal ren del ke zik, ak kor ön tu dat la nul ilyen re for mál ja mind azo két, akik ve le kap cso lat ba ke rül nek és még azt a ho má lyos meg ér té si át ala-

Bókay Antal6

ku lást is ki irt ja ta nít vá nyai ké pes sé gei kö zül, ame lyet azok egy új ge ne rá ció tag ja ként spon tán mó don kö vet ni tud ná nak.

2. Az iro da lom ta ní tás meg szü le té se, el ső mo dell je

Az iro da lom is ko lai ta ní tá sa nem vé let le nül ak kor, a fel vi lá go so dás ko rá ban vá lik ál ta lá nos sá, ami kor ki ala kul az au to nóm iro da lom fo gal ma, tu da to so dik an nak há rom kom po nen se (a szer ző, a mű és a be fo ga dó po zí ci ó ja). A mo dern ki ala ku lá sá nak (a ko rai mo dern vagy pre mo dern pe ri ó du sá nak), a tel jes élet re tör té nő rá ve tü lé sé nek idő sza ka ez. A mű vé szet im már nem szer ves-ter mé sze tes ré sze az élet nek, ugyan ak-kor ta lán még a ko ráb bi idő szak nál is fo ko zot tabb, de min den kép pen a ko ráb bi nál tu da to sabb az igény rá, hisz tény le ges tár sa dal mi iden ti tás kép ző erő vé vált, ezért szer-ve zet ten be kell vin ni az élet be, az az meg kell ta ní ta ni. A meg ta ní tás kény sze re az ér ték ren dek plu ra li tá sá nak és a tör té ne ti szem lé let le he tő sé gé nek és kény sze ré nek a kö vet kez mé nye, és a mű al ko tás az írás mi att is át té te le sebb sű rí tet tebb, és mind újabb és újabb for má ban meg je le nő fel ada tot je lent a be fo ga dó nak. A 19. szá zad fo lya mán egy re ki dol go zot tabb iro da lom ta ní tá si rend szer épül ki, je len lé te még a mai iro dal mi tu dat ban, a szö ve gek kel kap cso la tos her me ne u ti kai dis kur zus ban is ta gad ha tat lan.

Az ok ta tás mód sze re it és a tan anyag ki vá lasz tá sát je len tős mér ték ben meg ha tá-roz ta az, hogy a pol gá ri csa lád gyer me ke jó val az is ko la előtt, szin te szü le té se pil la na-tá tól ta nú ja volt a mű vé szet nek. Már az ok ta tás meg kez dé se előtt spon tán gyer me ki tör té net-el sa já tí tó ér zé ké hez iro dal mi, kul tu rá lis él mé nye ket tár sít, fel nö vé sé vel ki épül ben ne az iro dal mi ér zék, a be fo ga dói vi szo nyu lás tár sa dal mi kon ven ci ók ba rej tett tech ni ká ja. Az is ko lai ok ta tás er re a meg lé vő és a ne ve lő dés so rán ki dol go zó dó ér zék re épít, ki bő ví ti azt az el fo ga dott vi lág ké pek tár sa dal mi és tör té ne ti vál to za ta i-val. A mű vek meg ta nul ta tá sa, for mai ös sze te vő i nek vizs gá la ta mel lett dön tő je len tő-sé gű lesz az élet rajz és kor rajz, mely egyéb ként a mű je len té sé re is ma gya rá za tul szol gál. A mű al ko tás eb ben az idő szak ban már esz té ti kai ob jek tum, tárgy amely nek je len té sét ge ne zi se ma gya ráz za, va gyis meg ér té sé hez tör té ne ti hát te rét, a szü le té se-kor fel té te lez he tő ta nul sá gos, nagy sze rű múl tat kell tisz táz ni.

Az el ső iro da lom ta ní tá si mo dell pol gá ri Bil dung-esz mény alap ján áll, az az ar ra tö rek szik, hogy az ol va só ban ki kép ződ jék egy olyan esz me, egy kép, amely rep ro du-kál ja a ha gyo mány egy bi zo nyos ér ték te lí tett rep re zen tá ci ó ját és raj ta ke resz tül ma gát a ha gyo mányt. Az ilyen iro da lom ta ní tás fő cél jai az em ber ne me sí té se, az er köl csi ér zék fej lesz té se, a ha za fi úi ön tu dat erő sí té se, az az olyan tar tal mi-ne ve lé si fel ada tok ezek, ame lyek a val lás gyen gü lő ha tá sát ki egé szí ten dő in teg rál ják az em bert egy meg-le he tő sen konk rét kö zös sé gi vi lág ba, po li ti ka i lag is meg ha tá ro zott nem ze ti kul tú rá-ba. En nek ér de ké ben fej lesz te ni akar ja az esz té ti kai ké pes sé ge ket, a szép ség irán ti ér zé ket, az el ér he tő él mény mély sé gét is.

A kor szak meg ha tá ro zó és rend kí vül nagy ha tá sú meg ér té si stra té gi á ja a mo dern fi lo ló gia. A fi lo ló gia szö ve gek tör té ne ti fe no me no ló gi á ja, az az olyan je len tés-so rok fel ku ta tá sá val fog lal ko zik, ame lyek em ber-kép zést vég ző fo gal mak ként meg ha tá ro zó sze re pű ek le het nek a sze mély kö zös ség be in teg rá lá sa (fel nö vé se) ér de ké ben. A fi lo-ló gia fel té te le zi, hogy egy ilyen kol lek tív ér vé nyű szö veg je len té se min dig a meg szü-

Tol nai Vil mos 1924-ben je len tet te meg Be ve ze tés az iro da-

lom tu do mány ba cí mű össze fog la ló mű vét,

amely a fi lo ló gi ai szem lé let nek egyik leg szín vo na la sabb

ma gyar el mé le ti pro-duk tu ma.


le tés tár gyi-tör té nel mi kör nye ze te (a kö zös sé gi szán dék) és az azt sze mély sze rint kép vi se lő szer zői szán dék ket tő sé ben ra gad ha tó meg. Az iro da lom iga zi lé nye ge ezért túl van az iro dal mi mű vön, a mű iga zá ból csak le ké pe zi a tör té nel mi-kö zös sé gi fo lya-mat egyes nagy – írói fan tá zi á ban ki dol go zott, de va ló sá gos nak tű nő, vagy va ló ság hoz kap cso ló dó – pil la na ta it, sze rep lő it (az iro dal mi mű csak a kagy ló hé ja, az élő lény, a lé nye gi azon túl van).

TOL NAI VIL MOS 1924-ben je len tet te meg Be ve ze tés az iro da lom tu do mány ba cí mű össze fog la ló mű vét, amely a fi lo ló gi ai szem lé let nek egyik leg szín vo na la sabb ma gyar el mé le ti pro duk tu ma. Tol nai öt iro da lom tu do má nyi lé pést so rol fel az iro dal mi je len tés fel tá rá sá hoz. Az el ső a szű kebb ér te lem ben vett fi lo ló gi ai a szö veg tech ni kai pon to sí tá-sát, ada ta it, köz vet len for rá sa it ve szi szám ba. A má so dik a szö veg köz vet len szel le mi kör nye ze té re kí ván csi, kik ha tot tak a szer ző re, mi lyen a mű vi szony a szer ző más mű ve-i hez és az adott kor ban szü le tett egyéb írá sok hoz. A har ma dik már egy tör té ne ti je len-tés-egy ség be il lesz ti a mű vet, meg ha tá roz za a kor szak hoz tar to zást és en nek a je len tés ki bon tá sá ban va ló sze re pét. A ne gye dik a mű meg ha tá ro zá sát a szer zői élet rajz ba il lesz tés sel bő ví ti ki, a szer ző éle te, szü lei, ne vel te té se, is ko lá zott sá ga, em be ri kap cso la-tai, kö zös sé gi hely ze te alap ján bő ví ti ki, fo gal maz za meg a ho má lyos mű-je len té se ket. Vé gül meg ad ja az esz té ti kai ér té ket, mely iga zá ból a kép zé si, ne ve lé si funk ció, an nak meg ha tá ro zá sa, hogy a mű mi ként ér tel mez he tő egy po zi tív ne ve lő szán dék meg va ló-su lá sa ként (pél da sze rű hő sök, kö ve ten dő sors, mag vas mon da ni va ló).

A ma Ma gyar or szá gon for ga lom ban lé vő iro da lom tan köny vek je len tős ré sze köz-vet le nül vagy köz vet ve en nek a rend szer nek alap ján mű kö dik. Élet raj zot ad, át te kin-ti az író tár sa dal mi és iro dal mi kap cso la ta it, szel le mi el kö te le zett sé ge it, is ko lá zott sá-gát, rész vé tel ét az iro dal mi in téz mény ben, majd mind ezek hez kö ti a mű ve ket. A szö ve gek in terp re tá ci ó ja ki zá ró lag az esz mei in ten ció és kö zös sé gi ne ve lő szán dék meg va ló su lá sa szem pont já ból lé nye ges moz za na tok kal, az az a tar ta lom szol gá la tá-ban lé vő for má val fog lal ko zik. A mű vek így mint egy fel fű ződ nek a kol lek tív tör té ne-ti ér te lem fo lya ma tá ra, an nak át fo góbb je len tés vi szo nyai de fi ni ál ják az egyes szö ve-gek ho má lyos je len té se it.

Ez az iro da lom tu do má nyi gon dol ko dás mód rend kí vül ha tá sos volt és min den anak ro niz mu sa, el avult sá ga el le né re erős ha tá sa van ma is. Az ok egy részt az, hogy ez volt az el ső va ló ban tu do má nyos ki dol go zott sá gú iro da lom tu do má nyi mo dell és ta ní tá si mód, az az egy faj ta ős kép ként ma radt fenn. A má sik ta lán lé nye ge sebb ok az, hogy ez a mo dell a min den na pi je len tés-ér zé ke lés is mert és so kat gya ko rolt me cha-niz mu sát kö ve ti, te hát a min den ol va só nál kéz nél lé vő, is mert je len tés-de kó do lá si stra té gi á ra épül. Har ma dik oka a fi lo ló gia erős je len lét ének az le het, hogy ná lunk Ma gyar or szá gon több ok ból a szo ká sos nál is erő sebb volt a po zi ti vis ta fi lo ló gia (né mi szel lem tör té ne ti fan tá zi á val együtt kö ve tett) gon dol ko dás mód ja.

3. A mo dern iro da lom ta ní tás meg ér té si mo dell je

A mű vé szet tár sa dal mi funk ci ó ja azon ban a 19. szá zad vé gé től je len tő sen meg vál-to zott. A mű vé sze tek élet in teg rá ci ó ja szem pont já ból lé nye ges az, hogy a sza bad idő el kü lö nü lé se, önál ló so dá sa és sú lyá nak meg nö ve ke dé se erő sö dött, az ér ték rend

Ná lunk Arany Já nos...

...és Gyu lai Pál ké szí tik az el ső mű elem zé se ket

Bókay Antal8

ki épí té se szem pont já ból dön tő je len tő sé gű vé vá lik, egy re na gyobb tö me gek re ter jed ki. Ez zel pár hu za mo san ket tős vál to zás tör té nik. Az egyik az, hogy az iro dal mon ke resz tü li ön ne ve lés le sza kad a kö zös sé gi tra dí ci ó ról és cél já vá egy faj ta sa ját, sze mé-lyes bel ső lé nyeg meg te rem té se lesz. MU SIL Tör less is ko la évei vagy JOYCE If jú ko ri ön arc kép cí mű re gé nye (vagy ép pen JÓ ZSEF AT TI LA Tisz ta szív vel cí mű ver se) ar ról szól, hogy a re gény fő hő se vis sza uta sít ja a ne ve lő dés ha gyo má nyos mo dell jét, és a Bil-dung, a tra dí ció fel vál la lá sa he lyett az új esz mé jét, sa ját lé nyé nek bel ső for má ját kez-di kö vet ni. A mű vé sze tek élet in teg rá ci ó ja im már az abszt rakt (eti kai és/vagy ide o ló-gi ai) kö zös ség-in teg rá ció szint jén sem ér vé nye sí ten dő, a mű csak ön ma gam ba ve zet vis sza, igaz ez a sze mé lyes ség nem fel szí ni, nem je len ség szin tű, ha nem bo nyo lult szim bo li kus uta lá sok kal ki je lölt bel ső for ma. A má sik át ala ku lá si ese mény a sza bad-idő ket té vá lá sa, a szó ra ko zás meg je le né se lesz. Aki szó ra ko zik, nem akar ne ve lőd ni, ne me sed ni, csak jól akar ja érez ni ma gát. For má ja sze rint úgy vi sel ke dik mint az ön te-rem tés, a sa ját lé nyeg ki dol go zá sa ér de kel né, de iga zá ból ezt a lé nye get is csak lát szó-lag kö ve ti. A szó ra ko zás az ön te rem tés pár ja és el len té te, sze re pe iga zán majd csak a kö vet ke ző kor szak ban nő meg. A mo dern ezen csú csán a szó ra ko zás még iga zá ból a kul tú ra ne ga tí vu ma, ami el len a mo dern mű vé szet akár az avant gárd ban, akár az új klas szi ciz mus ban elit iz mus sal vé de ke zik.

Az ér ték szfé ra is to vább ato mi zá ló dott és mi nő sé gi vál to zást ho zó szint re ju tott: im már nem csak tár sa dal mi cso por tok, ha nem az egyes em ber, a mik ro kö zös ség is ér ték rend-hor do zó vá vált. Ez egy szer re hoz za meg a vi lág szét tö re de zett sé gé nek és az em ber ér ték rend vá lasz tá si sza bad sá gá nak ér zé sét. A nagy tör té nel mi sza ka szok ra épü lő ér ték ren dek ös sze ku szá lód nak, vál tá suk – az át lag em ber szá má ra – kö vet he tet-le nül fel gyor sul és egy más nak el lent mon dó ér ték ren dek pár hu za mo san is je lent kez-nek. A vi lág ké pek ilyen plu ra li zá ló dá sa ered mé nye ként az ér ték rend szer ér vé nyes sé-ge mű vek szűk cso port já ra vagy ép pen egy-egy je len tős mű re kor lá to zó dik. A vi lá-gunk ban biz ton sá gos tá jé ko zó dást le he tő vé te vő szub jek tív ér te lem mö gül el tű nik meg ér tést se gí tő ko he rens, na gyobb rend szer. A XX. szá zad ele jé től nem csak ma gá ra ma rad a mű és be fo ga dó ja, ha nem egy ben le he tő sé get is nyer mind ket tő, hogy kor lá-tok nél kü li új él mény-ér tel me ket, él mény-for má kat fe dez zen fel. Az ér te lem kép zés új le he tő sé ge azon ban óri á si aka dá lyok kal van kö rül vé ve, el éré sé hez hi he tet len ener gia és hos szú, bel ső ví vó dás szük sé ges. Ez az a kor szak, ami kor min den szub jek ti vi tás sal kap cso la tos kér dés nyel vi kér dés sé vá lik, a fi lo zó fi ák nyelv fi lo zó fi á vá lesz nek, és meg-szü le tik a „sze mély” el ső tár sa da lom tu do má nya és nyel vi gya kor la ta, a pszi cho a na lí-zis. A nyelv ugyan is az a kö zeg és ér te lem tár, amel lyel és amely ből min den ér ték rend, min den meg ra ga dott szub jek tív je len tés meg fo gal ma zó dik. Ko ráb ban kö ve tett ter mi-no ló gi án kat hasz nál va: az ér te lem, a je len tés in ten ci o ná lis ból sze man ti ka i vá vá lik.

Az iro da lom lé te zé si kö ze gé nek vál to zá sa kap csán a szá zad for du lón az írás be-li ség, az ok ta tás rob ba nás sze rű en ki ter jedt, az ol va sás szé les tö me gek él mény szer zé-si le he tő sé gé vé és ér ték ob jek ti vá ci ós te re pé vé tet te az írott szö ve get. A na pi lap ok, he ti lap ok stb. ten ge ré ben csepp nyi az iga zán iro dal mi ki ad vány ok ará nya. Új kö ze-gek szü let nek (film), ame lyek a tö meg él mé nyek fon tos esz kö zé vé vál nak és új el vá rá-so kat ál lí ta nak az iro da lom elé. A ki ad vány ok és ol va sók tö me gét már kép te len va la-mi lyen fi no man meg szer kesz tett exk lu zív ér ték rend irá nyí ta ni. A je len tős vagy je len-


tő ség re igényt tar tó iro da lom azon ban ki akar ja vé de ni eze ket a ten den ci á kat. Kény-te len ag res szí ven el tá vo lí ta ni ma gát a kön nyen ért he tő, élet kö ze li tar tal mak tól és for mák tól, ál ta lá ban a min den na pi ság tól. A mo dern mű vé szet ez zel min den ko ráb bi-nál bo nyo lul tab bá vált. A „l’art pour l’art ta na, amely a mű vé szet te o ló gi á ja” (BENJAMIN, 1969, 310), az avant gárd, egy ál ta lán a mo dern mű vé szet prog ra ma ti ku san nem fog lal-ko zik a köz ért he tő ség gel, a kö zön ség meg ér té si ké pes sé ge és a mű al ko tás bo nyo lult-sá ga kö zött szin te át hi dal ha tat lan sza ka dék te rem tő dik. Egy új her me ne u ti kai disz-kur zus szü le tik, mely egy szer re ala kít ja át ra di ká li san az iro da lom tu do mány és az iro da lom ta ní tás be széd mód ja it. A 19. szá zad má so dik fe lé ben az ér ték ren dek plu ra-li zá ló dá sa kö vet kez té ben a tör té ne ti elem zés nél konk ré tabb vizs gá la ti szint igé nye lép fel, az egyes mű je le nik meg prob lé ma ként. Az önál ló vá vált to ta li tás meg ér té sé-hez fel kell bon ta ni a mű vek bel ső szer ke ze tét, ope ra ci o na li zál ni kell az egyes mű al-ko tás és az ol va só ta lál ko zá sát. Meg szü le tik a mű elem zés, az ön el vű ér tel me zés igé nye. Az elő ző kor szak ban úgy tűnt, hogy a tör té ne ti rend szer úgy ad ma gya rá za tot az egyes mű re, hogy egy tar tó sabb vi lág kép ke re te i be he lye zi. A ko ráb ban vá zolt ten-den ci ák mi att azon ban tör té ne ti szem lé let mód ér te lem kép ző ere je erő sen meg gyen-gült és a pro fes szi o ná lis ol va só kény te len volt az iro dal mi fo lya mat ed dig ter mé sze tes adott ként fel fo gott elő fel té te lé vel, ma gá val az iro dal mi mű vel fog lal koz ni. Ná lunk ARANY JÁ NOS és GYU LAI PÁL ké szí tik az el ső mű elem zé se ket. A mű elem zés for ra dal mi je len tő sé ge ab ban áll, hogy elő ször ve szi rend sze res vizs gá lat ba a mű vek lé te zé sét meg ala po zó ér te lem kép zé si fo lya ma tot. Az iro da lom tör té net ugyan is csak mint egy hát te ret, több let is me re tet, ala pot ad az iro dal mi je len tés ki ala kí tá sá hoz, a mű vel csak mint egy tör té ne ti leg ki fej tett fo lya mat utó la gos pél dá já val fog lal ko zik, mely a tör té ne ti szel lem in ten ci ó i nak a le ké pe ző dé se. A mű elem zés és an nak ös sze fog la ló, el vo nat koz ta tó (az az for ma li zá ló) le ké pe ző dé se az iro da lom el mé let meg for dít ja ezt a sor ren det, és a mű al ko tás lé te zé si fel tét ele it vizs gál ja, ezen elő fel té te le ket pe dig a tör té ne ti fo lya mat előz mé nye ként ér tel me zi. A tör té ne ti ség ha gyo má nyos be széd-mód ja ez zel má sod la gos sá, le ve ze tet té vá lik és egy ná la mes sze mé lyebb, át fo góbb her me ne u ti kai disz kur zus kö vet kez mé nye ként van csak lét jo go sult sá ga.

Az iro da lom el mé let te hát, mely az egye di mű in terp re tá ci ó já nak és lét po zí ci ó já nak (az iro dal mi ság nak) a tu do má nya, a fi lo ló gia je len tés-szán dék el vé vel szem ben a je len-tés-for ma el vet ál lít ja a kö zép pont ba. Az iro da lom el mé let ab ban tér el a ha gyo má nyos po é ti ká tól, hogy a mű al ko tást, a szö ve get nem mint va la mi lé nye gest ki fe je ző má sod-la gos ob jek tu mot, ha nem mint je len tés-ar ti ku lá ci ót, mint cent rá lis sze re pű el sőd le ges ide á lis tár gyat (mely men tá lis-lo gi kai és tár gyi egy szer re) ha tá roz za meg. Az iro da lom-el mé let el vi leg min dig mű elem zés ala pú, az az ab ból lesz iro da lom el mé le ti prob lé ma, ami meg ér té si kér dés ként, pon to sab ban ér te lem-for ma kér dés ként fel me rül.

Az iro da lom tár sa dal mi funk ci ó já nak ez a har ma dik sza ka sza az iro da lom ta ní tás alap el ve i nek és gya kor la tá nak gyö ke res át ala kí tá sát kí ván ná meg. Az ok ta tás ál ta-lá nos sá vá lá sa kö vet kez té ben a pol gá ri kul túr is me re ti ok ta tás ma ga ko rá ban igen ha té kony mód sze re elég te len né vált. Az is ko lá ba ke rü lő gye re kek dön tő több sé ge ugyan is sem mi fé le elő ze tes iro dal mi ér zék kel sem ren del ke zik. A folk lór el tű né se és az iro da lom bo nyo lult tá vá lá sa kö vet kez té ben a ta nu lók kép te le nek meg ér te ni, ér zé-kel ni az iro da lom is ko la ál tal fel kí nált alap for má it. Ezért az is ko lai ol vas má nyok –

Bókay Antal10

né hány ki vé te lé vel – él mény-ide gen tan anyag ként ke rül nek elé. En nek az ér zék nek a hi á nya ana lo gi ku san ma gya ráz va an nyit je lent, hogy míg ko ráb ban a jól be szé lő em be re ket kel lett re to ri ká ra ta ní ta ni, most a né má kat vagy a be szél ni még nem tu dó-kat kell ugyan er re a szint re el jut tat ni.

A mo dern iro da lom ta ní tás kulcs kér dé se így két sze re sen is a meg ér tés, még pe dig a for mán ke resz tül va ló meg ér tés kö rül ta lál ha tó. Egy részt vá la szol ni kell ar ra, hogy mi lyen mód szer rel, mi lyen mű vek kel le het át hi dal ni a nagy iro da lom kí vá nal ma it és az is ko lá sok tö me gé nek ké pes sé gei kö zött meg lé vő űrt. A ko ráb bi kul túr is me re ti el vá rá so kat, il let ve az ezek alap ján szer kesz tett tan ter ve ket úgy kell mó do sí ta ni, hogy azok al kal ma sak le gye nek az ön is me re ti, ön konst ruk ci ós funk ci ó ra. A mai ol va só az iro da lom tól el ső sor ban nem ta nul ni akar, ha nem ön ma gát meg is mer ni, nem kö zös-ség be (a mű vel tek kö zé) akar be épül ni, ha nem a ma ga út já ra akar ta lál ni, az az az iro da lom ta ní tás nak az iro dal mat tar tal mas in di vi du a li zá ci ós esz köz nek kell fel fog-nia. Lé nye ge sen meg nőtt az iro da lom ta ní tás ban az iro da lom el mé let sze re pe. Mind ez per sze a szo ká sok hoz ké pest alap ve tő en más ta na nyag ki vá lasz tá si, tan könyv szer-kesz té si el já rá so kat kí ván na meg.

A meg ér tés prob lé ma má sik ol da la az, hogy meg kell ha tá roz nunk, hogy mi lyen el mé le ti meg gon do lá sok alap ján, mi lyen gya kor la ti mód sze rek kel ala kít ha tó, fej leszt he-tő az ér zék, a mű vé sze tet fel fo gó per cep ci ós ké pes ség. Eh hez je len tős men nyi sé gű és mély sé gű re cep ció el mé le ti, iro da lom pszi cho ló gi ai és iro da lom szo ci o ló gi ai ku ta tás szük-sé ges. Vá laszt kell ad ni olyan kér dés re, hogy mi ként ér he tő el, hogy az is ko lá sok több-sé gé nek ez az él mény ju tal ma zóbb le gyen mint a lek tűr től, kri mi től ka pott szó ra ko zás szin tű ön él ve zet. Vé gül he lyet, in terp re tá ci ót kell hogy kap jon az iro da lom ta ní tás ban az iro dal mat kö rül ve vő egyéb esz té ti kai vagy az zal ro kon ki fe je zés for mák tö me ge.

Fel ada tun kat je len tő sen ne he zí ti, hogy az iro da lom ta ní tás jel zett fá zis ké sé se kö vet kez té ben nem re a gált ki elé gí tő en az új fá zis kö ve tel mé nye i re, meg őriz te a ko ráb bi sza kasz cél ja it, esz kö ze it. A re ak ció-nél kü li ség el foj tot ta a prob lé ma tu da tot. A for ma liz mus, az új her me ne u ti kai disz kur zus tu do má nyos és is ko lai in teg rá ci ó ja ér de ké ben Ma gyar or szá gon na gyon ké sőn tör tént kí sér let, és mind egyik – szak mánk, ol va sá si ké pes sé ge ink fej lő dé se szem pont já ból – kor lá to zott volt. Az el ső, át fo góbb kí sér let a struk tu ra liz mus ho no sí tá sa volt az iro da lom tu do mány ban. En nek az ún. struk tu ra liz mus vi ta ve tett vé get, mely párt ha tá ro zat tal ál lí tot ta le az új (nem zet kö zi po ron don ak kor már ki me rü lő ben lé vő) fel fo gás mód el ter jesz té sét. E fo lya mat kö vet-kez té ben az el mé le ti ér dek lő dés, oly kor át té te le sen, azért meg ma radt, nem szü let tek azon ban meg a ma gyar iro dal mi-her me ne u ti kai tu da tot meg ha tá ro zó és át ala kí tó, for ma lis ta hát tér rel írt mo nog rá fi ák és mű in terp re tá ci ók a ma gyar iro da lom nagy ja i-ról. En nek hi á nya ma is nyo masz tó a ma gyar iro da lom tu do mány ban. Az iro da lom ta ní tá sa te rén is meg tör tént ugyan ez: a na gyon óva to san for ma lis ta 1978-as tan terv alap ján ké szült gim ná zi u mi tan könyv-so ro zat a be ve ze tés kon tex tu sá nak hi á nyos sá-gai (pl. meg fe le lő ta nár to vább kép zés hi á nya) mi att nem tu dott meg fe le lő en ér vé nye-sül ni.

Kér dés ter mé sze te sen, hogy ho gyan le het ne egy olyan iro da lom ta ní tást fel épí te ni, amely a 20. szá za di iro dal mi tu dat her me ne u ti kai stra té gi á i ra épül, amely ké pes a tí zes, hú szas évek ben ki ala ku ló mo dern ség és ké ső mo dern ség meg ér té sé re is.


Mo dern iro da lom ta ní tá si mo del lek ter mé sze te sen lé tez nek. Az ame ri kai iro da lom ta-ní tás pél dá ul so se volt más, hisz az USA-ban nem volt je len tős ha tá sa a fi lo ló gi á nak sem, és nem volt erős a tör té ne ti ala pú, szer zői in ten ci ó ra épü lő iro da lom ta ní tá si mo dell sem. Ha azon ban ma és itt aka runk egy mo dern iro da lom ta ní tást ki épí te ni, ak kor egy meg le he tő sen pon tos el mé le ti-kon cep ci o ná lis konst ruk ci ót is ki le het dol-goz ni, és a tan ter vet, tan köny vet, se géd esz kö zö ket és to vább kép zést er re le het ne épí te ni.

A for ma liz mus ar ra va ló, hogy meg mu tas sa, mi lyen mó don re konst ru ál ha tók a meg ha tá ro zó for mák az iro dal mi mű vek meg ha tá ro zott hal ma zá ban. For ma-ér zé-keny sé get ta nít te hát, és nem egy bi zo nyos tar ta lom meg ra ga dá sát se gí ti elő. Sa ját funk ci ó ját a múlt mo rál ját őr ző fi lo ló gus szem lé let től el té rő en ha tá roz za meg. Nem egy meg ha tá ro zott kul tu rá lis tra dí ció kö ve té sét akar ja elő se gí te ni, ha nem a kul tu rá-lis lá tás, vi szo nyu lás ké pes sé gét. A mű al ko tás funk ci ó ja nem in ten ci o ná lis és nem is te ma ti kus, az az nincs ta ní tó szán dé ka, nem kö zöl va la mi lyen meg fel leb bez he tet len mon da ni va lót, ha nem sok kal in kább egy ren det, egy har mó ni át köz ve tít, a ká osz, a za var meg ha la dá sá nak esz kö zét nyújt ja, nem ok ta tó tar tal mat, ha nem for mát ajánl. A vers im pul zu sok ko he rens rend je, ame lyek se gít sé gé vel az ol va só is re konst ru ál hat-ja ezt a ko he ren ci át. A mű vé szet alap ve tő funk ci ó ja így az, hogy meg ta nít sa az em bert, az egyes em bert meg fe le lő en vá la szol ni, fe lel ni a vi lág kér dé se i re. Az in terp-re tá ci ó nak is ép pen ez zel a funk ci ó val kap cso la tos a fő fel ada ta: fej lesz te nie kell a vá la szo lás ké pes sé gét.

Ezek ben az el vek ben rej lik a má so dik iro da lom-el sa já tí tá si mo dell iro da lom ta ní-tá si je len tő sé ge. Az adek vát iro da lom ta ní tás nem iro da lom tör té ne ti jel le gű, mel lő zi az élet raj zot, a kor raj zot, a tör té nel mi hát te ret, leg alább is ab ban az ér te lem ben, hogy nem ezek ből ve ze ti le a mű al ko tást. Ta gad ja az iro da lom és iro da lom ta ní tás köz vet len ne ve lő jel le gét, fel ada tát, fel té te le zi, hogy az iro da lom ta ní tá sa csak is és ki zá ró lag az iro da lom fel fo gá sá ra ne vel. Cent ru má ban azok a nyel vi és nem-nyel vi for mák áll nak, ame lyek kel az iro da lom ren del ke zik. A for ma liz mu sok, struk tu ra liz mu sok ter mé sze-te sen el té rő mó don de fi ni ál ták eze ket a for má kat, az iro dal mi sá got és el té rő le írá si stra té gi á kat ala kí tot tak ki. Egyik ilyen nagy te rü let a po é ti kai sze man ti ka sa já tos sá-ga i nak vizs gá la ta, a me ta fo ri zá ció, a két ér tel mű ség kér dé se. Je len tős új don ság a tör-té ne tek, az epi ka új for ma lis ta vizs gá la ta, a nar ra to ló gia. Ez ar ra a fel is me rés re ala-pul, hogy tör té ne te ink nem a min den na pi élet ből vett sze le tek, ame lyek az ott gya ko-rolt mó don ér tel mez he tők, ha nem sa já tos, sza bály sze rű cse lek vés for mák, me lyek ből éle tünk lét fo lya ma tai is konst ru á lód nak. Hoz zá ve tő le ge sen a XX. szá zad el ső har ma-dá tól le het sé ges sé és szük sé ges sé vált egy do mi nán san tex tu á lis-tár gyi tí pu sú iro-da lom fel fo gás men tén szer kesz tett új iro da lom ta ní tá si mo dell.

4. A mo dern iro da lom ta ní tá si mo dell le het sé ges ös sze te vői

Az iro da lom mo dern, tár gyi as-tex tu á lis mo dell jé nek az iro da lom ta ní tá sá ban és az iro dal mi vizs gáz ta tás ban át fo gó mó don az iro dal mi ság-tu dást kell biz to sí ta nia és mér nie. Eh hez a fél szá za dos és ma le zá ru ló ban mo dern iro da lom tu do mány alap ján há rom na gyon egy sze rű, de igen át fo gó te re pét je löl het jük meg. Az iro da lom mal kap-

Bókay Antal12

cso lat ban meg kell ad ni és mér ni kell (1) az iro da lom hoz va ló el ju tás elő fel té te le it; meg kell ha tá roz ni (2) az iro da lom je len sé gé nek for mai ös sze te vő i ről va ló szük sé-ges tu dást; és vé gül ér té kel ni, mér ni kell (3) azo kat a te vé keny sé gi for má kat, ame-lyek a szö ve gek meg ér tés be épí tett sé gé nek tu da to sí tá sa kap csán szük sé ge sek.

a) Az iro da lom hoz va ló el ju tás, kul tú ra mint be széd-kon tex tus: iro dal mi és kul tu rá lis szó tár

Ah hoz, hogy iro da lom ról, kul tú rá ról be szél hes sünk, az az ilyen üze ne te ket meg-oszt has sunk, bi zo nyos ada tok kal, is me re tek kel kell ren del kez nünk, kell hogy le gyen egy olyan kö zös be széd-kon tex tus, amely re az uta lá sok és üze net-ki bon tá-sok kap csol nak. Egy ilyen be széd-kon tex tus szó tár-sze rű en, sza vak lis tá ja ként, mint egy kul tu rá lis szó kincs ként fo gal maz ha tó meg. A szó tár szer zői és sze rep lői ne ve ket, mű cí me ket, tör té nel mi ese mé nye ket, iro dal mi vo nat ko zá sú föld raj zi he lye ket, az iro da lom, a kul tú ra lé te zé sé vel, mű kö dé sé vel kap cso la tos alap ve tő ter-mi nu so kat és kul tu rá lis vo nat ko zá sú ide gen sza va kat tar tal maz. Mai pél dá ja en nek E. D. HIRSCH Cul tu ral Li te ra cy cí mű köny ve, amely az ame ri kai em ber szá má ra szük-sé ges kul tu rá lis alap tu dást ál lí tot ta ös sze. A gon do lat azon ban a mo der ni tás cent-ru má ban van: egy ilyen cul tu ral li te ra cy (ma gya rul akár kul tu rá lis al fa be tiz mus nak is for dít hat nánk) fon tos sá gá nak fel is me ré se a mo der ni tás klas szi ku sa i nál tör té nik meg elő ször ak kor, ami kor a fel vi lá go so dás ko rá ban ös sze ál lít ják a fran cia en cik lo-pé di át. A szó tá rak, en cik lo pé di ák mö gött a kul tú ra alap ve tő en új fel fo gá sa rej lik. Esze rint a kul tú ra nem egy meg ha tá ro zott és kö ve ten dő tör té ne ti tra dí ció, ha nem szim bo li kus, kul tu rá lis ér té kek hal ma za. Va la mi fé le hasz nos rak tár, lom tár a le het-sé ges je len ko ri re ak ci ók bő ví té se ér de ké ben – az az va ló ban egy bel ső, abszt rakt (kon)textus. Szá mos más el té rés mel lett az ilyen kul tú ra-fel fo gás két do log ban alap-ve tő en kü lön bö zik a fi lo ló gia, a 19. szá zad ko rai-mo dern ha gyo mány-kon cep ci ó já-tól. Egy részt a mo dern kul tú ra-tu dás nak a bel ső ös sze füg gé se, rend sze re nem az elő dök, a lét re ho zók tör té ne ti in ten ci ó já nak so rá ban rej lik, ha nem ab ban, hogy ne kem, ne künk mai fel hasz ná lók nak mi lyen élet-konst ruk ci ós le he tő sé get biz to sít. Egy ilyen ön te rem tő kul tu rá lis her me ne uti ka ke rü li a konk re ti zá ló his to ri zá lást (kor raj zot, szer zői élet raj zot stb.), fel nyit ja a tra dí ció fo gal mát, és ez zel rend kí vü li mó don ki ter jesz ti a meg ér tés ke re te it, hi szen min den be ke rül het lá tó kö ré be, és a kor lá to zó tra dí ció esz mék (nem ze ti hát tér, osz tály-kul tú ra pre fe ren ci ák) fo lya ma to-san meg bon tód nak ál ta la. Más részt pe dig alap ve tő en más a ko ráb bi kul tú ra-fel fo-gás sal szem ben az, hogy ez a szó tár nem eti kai, nem az elő dök kö ve ten dő mo rál já-nak a ha gya té ka, ha nem nyel vi, sze man ti kai jel le gű, be széd kon tex tus, szim bó lum-tár ah hoz, hogy ma ga mat for má ba tud jam ön te ni, ön ma ga mat sa já tos tár gya kon ke resz tül ért he tő vé tud jam ten ni.

Egy iro da lom ta ní tá si kon cep ci ó ban a szó sze det a ma gyar és a Ma gyar or szá gon el vár ha tó nem zet kö zi kul tu rá lis al fa be tiz mus lis tá ja kell le gyen. Mint ilyen ter mé sze-te sen nyi tott olyan fo gal mak irá nyá ba is, ame lyek a ma gyar kul tu rá lis szó kincs ben egy-egy ki sebb sé gi po zí ci ót el fog la ló cso por tot rep re zen tál nak. Tu da tá ban kell len ni an nak, hogy egy ilyen szó tár – a szó át fo gó ér tel mé ben – po li ti kai kér dés, mert ha

E. D. Hirsch Cul tu ral Li te ra cy cí mű köny ve az ame ri kai em ber

szá má ra szük sé ges kul tu rá lis alap tu dást

ál lí tot ta ös sze


ösz sze ál lí tói nem fi gyel nek rá, bi zo nyos tár sa dal mi ré te gek (ér tel mi sé gi, ma gyar, fér-fi) kul tu rá lis rend jét kény sze rí ti rá a fel nö vő nem ze dék re (Hirsch mun ká já val kap cso-lat ban ép pen ezért bon ta ko zott ki je len tős vi ta). Ez a „szó tár” to váb bá kel lő en nagy mé re tű kell le gyen, te hát sem mi kép pen sem egy iro dal mi en cik lo pé dia, sem mi kép-pen sem olyan va la mi, ami A-tól Z-ig meg ta nít ha tó len ne.

b) Az iro dal mi szö veg ér zé ke lé se, a meg ér tés kód ja: me ta nyel vi ala pok

Ide tar toz na mind az, ami re az iro da lom meg fe le lő, az az iro dal mi jel le gű el ol va sá-sá hoz szük sé günk van. Ilyen a vers-ér zé ke lés alap jai, az iro dal mi funk ci ó jú több ér tel-mű ség ér zé ke lé se (me ta fo ri zá ció és szim bo li zá ció), a nar ra ti vi kai, drá ma tech ni kai kód-for má ci ók is me re te és az iro dal mi szö veg egé szé nek, bi zo nyos tör té ne ti leg vagy ti po ló gi a i lag meg ha tá ro zott át fo góbb faj tá i nak a for ma-is me re te. A for ma liz mus nagy je len tő sé gű iro da lom-is me re ti ered mé nye volt az, hogy ér zé kel te a nyelv át ha tol ha tat-lan sá gát és ön ér vé nyű sé gét és az iro dal mi sá got, mint po é ti kai funk ci ót, bi zo nyos ti pi kus kód-ar ti ku lá ci ók for má já ban vizs gál ta. Ez az egy ség több rész te rü let ből áll, me lyek fej lesz té se és mé ré se kü lön-kü lön tör tén het. Az ös sze te vők ti po ló gi á já nak fel épí té sé hez MOR RIS is mert rend sze re hasz nál ha tó:

1) Szin tak ti kai kód-ös sze te vő – Vers tan, for ma tan (a hang zós szer ve ző dés fel is me-ré sé nek kész sé ge és kap cso ló dó is me re tei, a szö ve gek szin tak ti kai szint je)

2) Sze man ti kai kód-ös sze te vő – Szim bo li zá ció, me ta fo ri zá ció (a mű vek ké pi szer ve-ző dé sé hez, az iro da lom több je len té sű ter mé sze té hez kap cso ló dó kész sé gek és is me re tek – a szö ve gek sze man ti kai ré te ge).

3) Prag ma ti kai kód-ös sze te vő – Mű vé szet el mé le ti és iro da lom el mé le ti alap fo gal-mak (a mű vé szet tel kap cso la tos szö veg prag ma ti kai is me re tek, mind az, amit az iro da lom tu do mány mint adek vát szö veg hasz ná la ti mó do kat ki dol go zott – pl. mű nem el mé let; tör té ne ti leg ha tá rolt for mák).

c) A meg ér té si ak tu sok vi tá ja – az in terp re tá ci ók in terp re tá ci ó ja

Az iro dal mi tu dás cent ru ma ként fog juk fel azt a kész ség és tu dás te rü le tet, amely egyes mű al ko tás ok meg ér té sé ből, a meg ér tés fo gal mak kal tör té nő sza ba tos le írá sá ból és el mon dá sá ból áll. A mo dern gon dol ko dás nagy fel fe de zé se az, hogy a nyelv nem ma gá tól ér te tő dő, és ép pen leg lé nye ge sebb pil la na ta i ban van szük sé günk az ol va sás tu da tos sá gá ra, az ol va sá si stra té gi ák fo lya ma tos, tu da tos bő ví té sé re. Ez a rész az egyes mű al ko tás ok meg ér té sé ből, a meg ér tés fo gal mak kal tör té nő sza ba tos le írá sá ból és el mon dá sá ból áll. Ez el vi leg a leg ke vés bé stan dar di zál ha tó elem, de az iro da lom tárgy ter mé sze té ből kö vet ke ző en el hagy ha tat lan. A di ák ré szé ről az is me re tek kre a tív al kal-ma zá sát kí ván ja meg. Ha tá ro zot tan szük ség van a szö ve gek kel kap cso la tos több fé le le het sé ges ér tel me zé si stra té gia tu da to sí tá sá ra. In terp re tá ci ót per sze nem le het el vi leg ta ní ta ni, ha nem csak in terp re tá ci ó val. Ezért az iro da lom ta ní tás ré szé vé kel le ne ten ni az egy adott mű vel kap cso la tos sok fé le, el té rő ér tel me zés is me re tét, a sa ját ér tel me zés más ér tel me zé sek kel kap cso la tos szem be sí té sé nek a ké pes sé gét, az az egy faj ta me ta-

Bókay Antal14

her me ne u ti kai tu da tos sá got. Egy ilyen for ma lis ta iro da lom ta ní tá si mo dell ben sok kal ke ve sebb mű vel, sok kal las sab ban le het per sze ha lad ni. Nem tar tal maz na iro da lom-tör té ne tet, a mű vek cso port jai mű ne mi, té ma be li vagy for mai ha son ló ság sze rint kap-cso lód ná nak egy más hoz és na gyon je len tős men nyi ség ben tar tal maz na ér tel me zés ér tel me zé sét (egy más in terp re tá ci ó já nak ér tel me zé sét). NOR MAN N. HOL LAND ame ri kai iro dal már tran zak ci o ná lis be fo ga dás el mé le te szól ar ról, hogy a mű ér tel me zé se köz ve-tí tő pszi chés fo lya ma ta ink, iden ti tás kép zé sünk ered mé nye. Az ún. del fi-sze mi ná ri-uma i ban egy-egy mű kap csán nem ar ról be szél tek, hogy mi a mű je len té se, ha nem ar ról, hogy ki mi ért tu laj do ní tott an nak a mű nek ép pen olyan je len tést.

5) Az iro da lom poszt mo dern po zí ci ó ja – az ön él ve zet iro da lom ta ní tá si mo dell je

A mo dern iro da lom ta ní tá si mo dell még kö zel sem tu dott meg ha tá ro zó vá vál ni a mai ma gyar is ko lá ban. Ne he zí ti a hely ze tet, hogy las san ala kul nak ki olyan tu do má-nyos, in téz mé nyi hát te rű mű he lyek, ame lyek át gon dolt ter vek alap ján ké szí te nek iro da lom ta ní tá si el kép ze lést. Az új tan köny vek vagy egy-egy ki emel ke dő ta nár, vagy egy szük ség sze rű en szűk le he tő sé gű ki csi al ko tó cso port pro duk tu mai. Az iro da lom-ta ní tás vi szont in téz mé nyi, tár gyi-tech ni kai, tu dás-for mai ös sze te vők ből ki épü lő komp lex rend szer, amit egy-egy új tan könyv vagy tan könyv-so ro zat nem tud meg-vál toz tat ni. Va ló szí nű, hogy ak kor len ne gyor sabb elő re lé pés re le he tő ség, ha az iro-da lom ta ní tás min den ös sze te vő jé re ha tó stra té gi át si ke rül ne ki épí te ni. Eh hez ter mé-sze te sen na gyobb és erős in téz mé nyes hát tér rel ren del ke ző al ko tó cso por tok lét re jöt-te szük sé ges, ame lyek va ló ban al ter na tív tan ter vi rend sze re ket dol goz nak ki. A vál toz ta tás hoz nem csak tan könyv szük sé ges, kel le nek mo dell tan ter vek, me lyek il lesz ked nek a ma is ko lá já hoz és az is ko la mé ré si, ér té ke lé si el vá rá sa i hoz, kel le nek ha té kony, in ten zív to vább kép zé si prog ra mok, ame lyek meg is mer te tik a prog ram lé nye gét a ta ná rok kal, kel le né nek a na pi mun kát va ló ban se gí tő ta ná ri se géd köny-vek, me lyek az adott tan könyv majd min den ol da lá hoz ad nak va la mi hol hasz nos (pl. fel adat lap, kér dé sek, kul tu rá lis szó sze det), hol tu do má nyos (pl. bib li og rá fia, szak ta nul mány) se gít sé get, kel le nek a tan köny vek mel lé mun ka fü ze tek, hang anyag-ok, vi deo-anya gok. A mos ta ná ban ké szü lő, gyak ran ki tű nő iro da lom ta ní tá si se géd-anyag ok leg in kább csak tan köny vek, gyak ran csak rész le ge sen, a tel jes ok ta tá si fo lya mat egy bi zo nyos idő sza ká ban hasz nál ha tó ak és egy más sal nem kap csol ha tók. Ez ak kor is le he tet len né te szi szé les kö rű be ve ze té sü ket, ha egyéb ként na gyon ma gas szín vo na lú ak. Ezért a ma gyar sza kos ta ná rok je len tős több sé ge, meg ma rad an nál a tan könyv nél, amely év ti ze dek óta for ga lom ban van, hi szen eh hez az idő fo lya mán min den, a tan terv, a se géd anyag ok, az ér té ke lés tech ni kái stb. szin te ma gá tól el ké szült. Rá adá sul el mé le ti leg sem túl ne héz, egyet len hi bá ja van, hogy egy két száz év vel ko ráb bi iro dal mi tu dat kép vi se lő je, és ezért na gyon ki csi a ha tás fo ka a mai di ák ér zé ke lé si ké pes sé ge fej lesz té sé nek te rén.

Mi köz ben alap ve tő fel ada tunk az, hogy a mo dern, ké ső-mo dern iro da lom nak adek vát her me ne u ti kai disz kur zust fel épít sük az iro da lom ta ní tás ban, nem sza bad el fe led kez nünk, hogy a lát ha tá ron már ala ku ló ban van egy olyan új meg ér té si el vá-


rás, re cep ci ós stra té gia, amely rö vid időn be lül a még be se ve ze tett mo dern szem lé-le tet is meg ha lad ja, át ala kít ja. A hu mán tu do má nyok ban már a het ve nes évek től kezd ve be szél nek a poszt mo dern je len sé gé ről, mely min den va ló szí nű ség sze rint egy ra di ká lis ér zé keny ség-vál tás az eu ró pai kul tú rá ban.

A poszt mo dern ben az ön ne ve lés ki fi no mult, ma gas ren dű vi lá gá val szem ben egy-re erő tel jes eb ben je lent ke zik egy az ön mű ve lés sel rész ben azo nos szer ke ze tű te vé-keny ség, a szó ra ko zás. A szó ra ko zás cél ja – a mo dern sze rint – nem az ön ne ve lés, ha nem az ön él ve zet, tit kos vá gya az, hogy le mond jon a ter hes, ko moly ér té kek ről, a kö zös ség dol gai után tö rek vés ről és egy sze rű en jól érez ze ma gát. A klas szi kus pol gá-ri kor ban a mű ve lő dés erős kö zös sé gi ér ték hang súl lyal ren del ke zett, a szó ra ko zás vi szont már a par ti ku lá ris él mény szük ség le tek ki szol gá ló ja, a min den ko ri egyén igé-nye i nek meg fe le lő en, az élet mé lyebb di men zi ó ja he lyett na gyon gyak ran en nek el ta-ka rá sa lesz a fel ada ta. Az ön él ve ző szó ra ko zás nak ugyan ak kor van va la mi lé nye gi esz té ti kai jel le ge, szem ben a mű ve lő dés erős eti kai hang sú lyá val, ne ve lő jel le gé vel. A szó ra ko zást szo kás egy ér tel mű en ne ga tív nak tar ta ni, hi szen több nyi re együtt jár az esz té ti kai szín vo nal je len tős csök ke né sé vel. A szó ra ko zás azon ban nem csak kór kép, ha nem jel zi egy alap ve tő en új él mény tí pus meg szü le té sét is. Na gyon le egy sze rű sít ve: a szó ra ko zás a mo dern esz té ti kai for ma-él ve zet mö gé te kint és azo kat az él mény-ér-de ke ket ke re si, amik mi att for má kat hasz ná lunk. Az az alap ve tő kér dé se, hogy mik azok a vá gyak, ér zé sek, él mé nyek, amik le he tő vé tesz nek bi zo nyos for mai és tar tal mi konst ruk ci ók ér vé nye sü lé sét. A szó ra ko zó vá gya it, él mé nye it, ér zé se it akar ja ér vé-nye sí te ni, ezért nem a struk tú rá ban, ha nem az át élés le he tő sé gé ben hisz. E vál tás nagy pró fé tá i vá ava tód nak NIETZ SCHE és FRE UD, a ha ta lom és a vágy nagy te o re ti ku sai. A szó ra ko zás tem po ra li zál ja (új ra és új ra lét re jö vő vé te szi), cse lek vés be, de vég te le nül sze mé lyes idő be és sze mé lyes cse lek vés be (az örök ké is mét lő dő re cep ci ó ba) von ja be a mű vé sze tet. A mű vé szet a hasz ná lat, az él mény fe lől kezd lé tez ni.

Ra di ká li san új ér te lem hor do zó tech ni kák je lent kez nek, a poszt mo dern iga zi új don sá ga a vi deó, il let ve a te le ví zió, a vi deó és a kom pu ter ös sze kap cso ló dá sa és ta lán a leg ra di ká li sabb vál to zá so kat ho zó új kö zeg, a vi lág há ló. Új bi ro da lom szü le tik, mely nek ki ber ne ti kai (va ló sá got fe lül író vir tu á lis) te re je len tő sen el tér a könyv, a „Gu ten berg ga la xis” meg ér té si tör vény sze rű sé ge i től. Két ség be vo nó dik az egy sé ges, zárt szö veg le he tő sé ge, és a leg je len tő sebb poszt mo dern írá sok ban (pl. JOYCE Fin ne gan éb re dé se cí mű re gé nye ilyen) a mo dern bel ső for má ja he lyett ural ko dó vá vá lik a be fo-ga dás ab szo lút ural ma, az ér te lem vég te len sok szí nű sé ge, az álom sze rű ség, a prog ra-ma ti kus ho má lyos ság (a szö ve gek szint jén ezt a hi per tex tu a li tás ve ze ti be). Az ol va só im már nem a bo nyo lult nyel vi tárgy meg fej té sé re, ha nem ki zá ró lag át élés re, él mény re tö rek szik, az az min dent a be fo ga dás fe lől ért, re to ri zál, a meg ér tés lét-te rem tő sze re-pű vé vá lik. A poszt mo dern nem csak, sőt nem is el ső sor ban a ma gas mű vé szet fe lől gyar ma to sít egy ré gi és im már el avult her me ne u ti kai disz kur zust (je len eset ben a mo dernt), ha nem a tö meg kul tú ra, a fi a ta lok kul tú rá ja, meg ér té si stra té gi á ja ala kul át. Pél dá ja en nek a mai fi a ta lok ra je len tős mű vé szi ha tást ki vál tó, alap ve tő en új meg ér té-si mó dot ta ní tó nem zet kö zi ze ne csa tor na, a Mu sic Te le vi si on, mely nek videoklipjei ra di ká li san át ala kít ják a szö veg hez, tör té net hez, ze né hez ki épült hoz zá ál lá sa in kat. Az iro da lom ta ní tás szem pont já ból ez azért na gyon lé nye ges, mert elő for dul hat, hogy, a

Nietz sche és Fre ud, a ha ta lom és a vágy

nagy te o re ti ku sai

Bókay Antal16

re cep ció tör té ne té ben elő ször, a pop kul tú ra előbb tesz do mi náns sá egy új re cep ci ós mó dot, mint a ma gas kul tú ra és ez a re cep ci ós el vá rás előbb je lent ke zik a ta nár di ák-ja i nál, mint a ta nár nál vagy az ál ta la hasz nál ha tó, el ér he tő szak tu do mány nál. Nagy kér dés (és ko moly ki hí vás) az, hogy aki a blog és a chat új be széd mód ját, a vi de o kli pek rep re zen tá ci ós stra té gi á ját, él mény köz ve tí tő tech ni ká ját (gyor sa sá gát, fragmentáltságát, el ké pesz tő as szo ci a tív bő sé gét) el ta nul ta, aki hasz nál ja a ké pek, a han gok és a szö veg so ha nem lá tott komp le xi tá sú ös sze ját szá sát, az él ve zi-e a tra di ci o ná lis szö ve gek las-súbb, ko he ren sebb, – a poszt mo dern szem pont já ból – unal ma sabb vi lá gát.

A poszt mo dern iro da lom ta ní tás (ha ilyen in téz mé nye sen egy ál ta lán le het sé ges) még nem vagy csak egyes kí sér le ti po zí ci ók ban fo gal ma zó dott meg, in kább a for má lis iro da lom ta ní tá si fó ru mok pe re mén (szak kö rök ben, egyé ni kez de mé nye zé sek ben) lé te zik, il let ve oly kor egyes ele me i ben meg je le nik a je len leg ural ko dó iro da lom ta ní-tá si gya kor lat ban is. Ab ból in dul ki, hogy az iro da lom ta ní tá sá nak úgy kell fel épül nie, hogy az egyes em ber meg ér té si fej lő dé sét kö ves se, és min dig az adott pil la nat ban el ér he tő ön te rem tő él mé nyek (re to ri kai stra té gi ák) alap ján áll jon. Ez egy faj ta szó ra-ko zás mo dell, bel ső lo gi ká ja alap ve tő en a di á kok adott él mény vi lá gá ból, él mény vi lá-gá ra épül, ezért sem esz té ti kai, sem eti kai-ne ve lő pre kon cep ci ót sem ér vé nye sí te ne. Va la hogy úgy néz ne ki egy ilyen iro da lom ta ní tá si mo dell, hogy az órán azt be szél nék meg, hogy ki nek, mi lyen mű vé szi hez kap csol ha tó ta pasz ta la ta volt és ez mit vál tott ki be lő le. Ez a mo dell sem part ta la nul li be rá lis, csak szer ve zett ség éhez tud nunk kel-le ne, hogy mi lyen egy adott kor osz tály él mény vi lá ga, ér te nünk kel le ne ezen él ményt ki vál tó kvá zi-mű vé sze ti je len sé gek (pl. video-klip, ak ció-film, va ló ság-show) ér tel me-zé sé hez, és pon tos is me ret tel kel le ne ren del kez nünk ta nít vá nya ink her me ne u ti kai ké pes sé ge i ről és az önismereti-hermeneutikai ké pes ség fej lesz té sé nek le het sé ges stra té gi á i ról is. Ös sze fog la ló an a kö vet ke ző hat jel lem zőt so rol nám fel egy maj dan lét re ho zan dó poszt mo dern iro da lom ta ní tás kap csán:

1) Be fo ga dó-ori en tált iro da lom ta ní tás, mely nek nem el sőd le ges cél ja a ne ve lés, nem cél ja a for ma-át adás, ha nem egy faj ta ön is me re ti te rá pi á ra tö rek szik.

2) Já té kos jel le gű, nem-in tel lek tu á lis, ha nem él mény köz pon tú. 3) Ge ne zi se, hát te re nem a tör té ne ti múlt ba, nem is az el ér he tő iro dal mi mű vek for-

má já ba ve zet vis sza, ha nem a kö zön sé ge sebb, a min den na pibb él mény-kon tex tus-ba, a pop kul tú rá ba. Ez az iro da lom ta ní tás tö meg kul tú ra ala pú.

4) Az ilyen iro da lom ta ní tás el ső sor ban metatermészetű kér dé sek kel fog lal ko zik, ér dek lő dé se nem csak, sőt nem köz vet le nül a mű re, ha nem a mű ről ki ala kult vé le-mé nyek re irá nyul, azt kér de zi, hogy mi le het az oka an nak, hogy azo nos szö ve gű mű al ko tás ról oly an nyi ra el té rő mó don tud nak iro dal má rok és di á kok nyi lat koz ni.

5) Egy ilyen iro da lom ta ní tás in ter-tex tu á lis, az az a je len tés nem az ol va só-mű vi szony ban re a li zá ló dik, hi szen a kul tu rá lis nyelv olyan sű rű vé vált, hogy alig ha hasz nál ha tó „ár tat la nul”. Je len té se ink a nyelv szán dé ka ink tól füg get len ös sze füg-gés-szö ve dé ké ből szár maz nak és mi csak má sod la gos mó don tu dunk va la mi lyen va ló ban szán dé kolt je len tést sza va ink ból ki csi kar ni. Az in ter tex tu á lis iro da lom ta-ní tás el ső sor ban szö ve gek szö ve gek re va ló as szo ci á lá sá val fog lal ko zik (nem pe dig

Iro da lom

Benjamin, Walter, Kommentár és prófécia, Bp., 1969

Bókay Antal, Irodalomtudomány a

modern és posztmodern

korban. Bp. 2001Bókay Antal, Vilcsek

Béla (szerk.), A

mo dern irodalomtu-

domány kialakulása. Bp. 1998

Bókay Antal,Vilcsek Béla, Szamosi Gertrud, Sári László (szerk.), A posztmodern

irodalomtudomány

kialakulása. Bp. 2002Fehér Ferenc, Heller

Ágnes, Az esztétika

nélkülözhetetlensége és

megreformálhatatlanság. Híd, 1978, 868-885.

Foucault, Michel, Language, Countermemory, and Practice. Ithaca, 1977.

Gadamer, Hans Georg, Igazság és módszer. Bp., 1984

Jauß, Hans Robert, Alterity and Modernity

of Medieval Literature.

New Literary History, 1979

Jauß, Hans Robert, Levels of Identification

of Hero and Audience. New Literary History,


a kö zös sé gi re fe ren ci á val vagy a lá tás mó dot köz ve tí tő for má val). 6) Egy ilyen iro da lom ta ní tás szük ség sze rű en szem be sül az zal, hogy lé nye gi kér dés-

ként me rül fel a szö ve gek tu dat ta lan vágy és ha ta lom-tar tal ma, elő ze tes ki zá ró és pre fe rá ló me cha niz mu sa, mely a po li ti kai as pek tus új és igen erő tel jes meg je le né-sét je len ti az iro da lom órán. A re cep ci ós hoz zá ál lás el ke rül he tet len né te szi a ne mi és fa ji kü lönb sé gek, a sze xu á lis meg győ ző dé sek ér te lem-te rem tő sze re pé nek, a nő tu do má nyi, poszt ko lo ni á lis, mul ti kul tu rá lis iro da lom tu do mány ok (a je len ko ri iro da lom tu do má nyi szín te ret ura ló irány za tok) ál tal jel zett prob lé mák ban benn-fog lalt új szö veg ér té si mo del lek fel ve té sét.

7) Az ilyen iro da lom ta ní tás tár gyi ap pa rá tu sa már nem a li ne á ri san fel épü lő tan könyv, ha nem iro dal mi kér dé sek (mű vek, él mé nyek és él mény tí pu sok, ko rok) hi per tex tu-á lis tár gya lá sa. A hi per tex tu a li tást a kom pu ter tet te le he tő vé, a könyv kon cent rált, li ne á ris, tér be li-ob jek tum (a pol con lé vő könyv-tárgy ba szer kesz tett) is me ret-épí té-sé vel szem ben ez egy nem-li ne á ris, nyi tott, vég te le nül szét szó ró dó, tem po rá lis (a be fo ga dó in te rak tív együtt mű kö dé sé vel vál to zó, ala ku ló) te vé keny ség.

* * *

Mit te het ma az iro da lom ta ní tás? Ho gyan tölt he ti be el várt sze re pét a szö veg ér tés és szö veg ol va sás fej lesz té sé nek egy re el ke rül he tet le nebb meg újí tá sá ban? Két ség te le-nül van nak olyan órák, ta ná rok, akik va la mi fé le poszt mo dern iro da lom ta ní tá si mo dellt kö vet nek. Van nak olyan mű faj ok, mű vé sze ti ágak, szá mos pop kul tu rá lis je len ség, sza po ro dó szá mú poszt mo dern mű, ame lyek más ként mint poszt mo dern mó don nem is ér tel mez he tők. Ra di ká lis vál tás azon ban ne he zen kép zel he tő el, a har-ma dik mo dell tel jes be ve ze té se sok fé le ok ból sem le het sé ges. Dön tő je len tő sé gű len-ne vi szont az el ső mo dell, a fi lo ló gi ai szem lé let le vál tá sa, mert az ilyen tan köny vek, prog ra mok ál tal köz ve tí tett meg ér té si stra té gi ák tel je sen anak ro nisz ti ku sak, nem fel-épí tik, ha nem egye ne sen aka dá lyoz zák a szö veg ér tés fej lesz té sét. Le het sé ges ma (és sok elő ze tes és egy új prog ram ba in teg rál ha tó kí sér let is tör tént eb be az irány ba) egy olyan, for ma-meg ér tés köz pon tú, az az a má so dik, mo dern meg ér té si mo dell re épü lő iro da lom ta ní tá si kon cep ció lét re ho zá sa, amely a be fo ga dás fe lől épül fel. A be fo ga dá-si irá nyú épít ke zés azért lé nye ges, mert egy ilyen új iro da lom ta ní tá si kon cep ci ó nak fel tét len ke zel ni kell bi zo nyos ki fe je zet ten poszt mo dern szö veg ér té si prob lé má kat. Ilyen el ső sor ban a vi lág há ló és a vir tu a li tás új re cep ci ós ol va sá si stra té gi á ja és el vá rá-sa, és ilyen a szö ve gek vágy és ha ta lom-in teg rá ci ó já nak ér zé ke lé se, meg vi ta tá sa (mul-ti-kul tu ra li tás, a szö ve gek fa ji, ne mi kü lönb sé geinek ér zé ke lé se).

1974Lukács György, A törté-

nelmi regény. Bp., 1947.Thienemann Tivadar,

Irodalomtörténeti alap-

fogalmak. Pécs, 1931.

Tanulmányok, kutatások18

A nap ló író Csáth rólFe ke te J. Jó zsef

Az iro da lom tör té net-írás szá mon tart ja (ifj.) BREN NER JÓ ZSEF, a ké sőb bi CSÁTH GÉ ZA mű vét, és rá kí ván ja irá nyí ta ni a fi gyel met a szer ző saj ná la to san és tra gi ku san rö vid al ko tói pá lyá já nak ter mé sé re. An nál is in kább, hogy 2007 feb ru ár já ban lesz szü le té-sé nek 120. év for du ló ja. Eb ből az al ka lom ból va la me lyik ki adó bi zo nyá ra szép iro dal-mi mun ká it is köz re ad ja, eset leg vá lo gat a no vel lá i ból, hi szen min dig szü le tik új ol va só, és Csáth no vel lisz ti ká ja ma is élő, ol vas ha tó, ol va sás ra aján lott. De mi ke rül-jön a te rí ték re a je les al ka lom ból a ré gi ol va só asz ta lán, aki túl van már Csáth szép-iro dal mi mű ve in? Van-e még új don ság, ami vel új ra be csá bít ha tó a va rázs ló kert jé be?

A ki ad vány ok nyo mán az év for du lót már jó egy év vel meg elő ző en ta pasz tal hat-tuk, hogy van ilyen nó vum. Igaz, nem ka pi tá lis fel fe de zé sek, nem kéz irat ban ma radt re me kek, ha nem újabb, ed dig pub li ká lat lan nap lók, nap ló tö re dé kek, fél be ma radt em lék irat, or vo si be teg jegy zék, tá bo ri la pok, le ve lek, or vo si vény re rótt vég ren de-let… egy élet rajz mo za ik koc kái, egy más hoz il leszt he tő cse re pek… de még is mind reszt li csu pán, ami nek vaj mi ke vés kö ze van az iro da lom hoz. Vagy még is? A kér dés-re ad ha tó vá lasz is el bi zony ta la ní tó: mi kor-hogy. A nap ló- és le vél írás ugyan is a mű faj ok ka mé le on jai kö zé tar to zik. Két ség te len, hogy van szép iro dal mi al ko tás szán dé ká val fo gal ma zott nap ló és le vél is, ugyan ak kor mil li ó szám ra ve zet nek nap lót és ír nak le ve let (e-mailt és sms-t is), ame lyek ben sem mi fé le szép iro dal mi szán dé kot nem le het fel té te lez ni, sem ta lál ni. Azt is tud juk, hogy e két mű faj nak olyan vo nu la-ta is van, ami ki mon dot tan va la mi lyen szép iro dal mi al ko tás ra vo nat ko zik, pél dá ul ami kor az író mun ka nap lót ve zet a ké szü lő re gé nye fö löt ti té pe lő dé se alap ján, vagy ma gán le vél ben szá mol be mű vé hez kap cso ló dó gon do la ta i ról. Az ilyen jel le gű szö-ve gek ter mé sze tes mó don il lesz ked nek az élet mű be, ré szét is ké pe zik an nak. Vé gül van nak azok a le ve lek és nap lók, ame lyek re kön nyen rá süt jük, hogy nem (szép)iro-dalmi szán dék kal ké szül tek, tel je sen ma gán jel le gű ek, en nél fog va – ha ép pen ség gel író a szer ző jük – nem tar toz nak az élet mű höz, va gyis kí vül re ked nek az iro da lom-tör té net-írás ér dek lő dé si kö rén, más szem pont ból pe dig nem il do mos szel lőz tet ni őket. Az így vé le ke dők el fe lej te nek két dol got. Azt, hogy ha va la ki az zal ül a pa pír (író- vagy szá mí tó gép bil len tyű ze te) elé, hogy le ír jon va la mit, eb ben a gesz tu sá ban ele ve ben ne van an nak az es he tő sé ge, hogy még ha csu pán a sa ját em lé kez te té se cél já ból is cse lek szik, a le ír ta kat elő re lát ha tó an és vár ha tó an va la ki más is el ol vas-hat ja. A le jegy zés ben, meg örö kí tés ben so ha nincs egye dül a le író, mind un ta lan ve le van a fel té te lez he tő min den ko ri ol va só, ezért a ma gán jel le gű írá sos meg nyi lat ko zás gesz tu sa ele ve ma gá ban hor doz né mi szí né szi ele met, a szö veg al ko tás meg for má lá-sá nak sze rep ját szá sát, te hát so ha se csak ma gunk nak és csak az asz tal fi ók nak írunk, még ha en nek nem is va gyunk tu da tá ban, és ak kor is, ha a sze rep ját szás tu da to su-lá sát bár mi fé le lát ha tat lan tin ták kal, kap csos köny vek kel, tit kos re ke szek kel, le zárt fi ó kok kal igyek szünk ha tás ta la ní ta ni. Más fe lől pe dig, ami ről ugyan csak haj la mo sak va gyunk meg fe led kez ni: az író ma gán nap ló ját és ma gán le ve lét is – író ír ta. Itt tá vol-

Kulcs sza vak: publikálatlanság, napló- és levélírás, átjárhatóság, dokumentum, gesztus, módszer, hírlapfüggőség, az írói pálya csírája, természetfelettiség, csábító indiszkréció, elválaszthatóság, háborús/orvosi/

gyerekkori napló

Mada je imao kratak stvaralački vek, Geza Čat je dosta toga stavio na „literarni stol”. Pa se pov-odom 120. godine njegov-og rođenja možemo upita-ti, ima li šta još ponuditi novom/starom čitaocu. Odgovor je, dakako, afir-mativan zahvaljujući istraživačkim naporima stručnjaka koji pomno prate njegov opus. Ima neobjavljenih dnevnika, delova dnevnika, pisama, nedovršenih memoara, oporuka ispisanog na receptu, lekarskih dnevni-ka. Autor napisa stavlja pod lupu Čatovo umeće vođenja dnevnika s malo upitanosti o književnom dosegu tih pisanja ali s odmicanjem u analizi zaključuje se da je i u ovom Čat ostavio drago-cenost.

A naplóíró Csáthról 19

ról se ar ra sze ret nék utal ni, hogy az írói te vé keny ség ar tisz ti kus ma gas ság ba eme li mű ve lő jét, és min den aran nyá vá lik, ami ki ke rül a ke ze alól, ha nem ép pen el len ke-ző leg, ar ra gon do lok, hogy az írók ma gán jel le gű fel jegy zé sei hoz zá tar toz nak az író-hoz, élet-mű vé hez, éle té hez és mű vé hez, még ha nem is an nak a szép iro dal mi sze le-té hez. Az iro dal mi cé lú, és nem iro dal mi cé lú írás be li meg nyi lat ko zá sok kö zött az ös sze füg gé sük mel lett át jár ha tó ság is ta pasz tal ha tó. Ezt az át já rást Csáth pél dá ján is szem lél het jük. Ami kor Bren ner Jó zsef 1914. au gusz tus 3-án tá bo ri se géd or vos ként had ba vo nult, ko ráb ban ka to na ként nem szol gál va, elő ször öl tött egyen ru hát. En nek zse bei szám ban és el he lyez ke dés ben an nyi ra el ütöt tek a ci vil élet ben vi selt ru há za-tá tól, hogy a rend- és lel tár má ni ás or vos dok tor Wal ker-jegy zet fü ze té ben pon tos le írást ké szí tett uni for mi sa zse be i nek el osz tá sá ról és tar tal má ról. Ez a fel jegy zés a ma gán jel le gű, prag ma ti kus, sen ki más ra nem tar to zó, és bár ki más nak sem mit mon-dó fel jegy zés ki vá ló pél dá ja. Ám Csáth Gé za fél év vel ké sőbb el kezd te ír ni há bo rús em lék ira ta it, és eb be a két ség te le nül szép iro dal mi szán dé kot is ma gá ban hor do zó, tö re dék ben ma radt mű be beemel te a zse bek ről ké szí tett fel jegy zés ke let ke zé sé nek je le ne tét, és be má sol ta a Wal ker ből a zseb lel tárt is. A ma gán jel le gű, és ez eset ben

Fekete J. József20

kis sé meg mo so lyog ta tó tar tal mú írás – fel jegy zés, irat, fir ka, rajz, váz lat, az élet műn kí vül ma radt reszt li – ily mó don csú szik át a mű al ko tás ba, és lesz az élet mű ré sze. Ezt a szin te kéz zel fog ha tó, szem lé le tes pél dát a DÉR ZOL TÁN ál tal köz re a dott, Csáth Gé za: Em lék ira ta im a nagy év ről. Há bo rús vis sza em lé ke zé sek és le ve lek1 cí mű kö tet-ben ol vas hat juk. En nek a ki ad vány nak az em lék irat-tö re dé ket tar tal ma zó ré szét az író szép iro dal mi szán dék kal fo gal maz ta, a köz re a dott le ve lek pe dig rész ben il luszt-rál ják, rész ben ki egé szí tik az el be szélt tör té ne tet, rész ben pe dig ki tel je sí tik és majd-nem vé gig mond ják a tor zó ban ma radt tör té ne tet. Ne he zen ál lít hat nánk, hogy az itt kö zölt le ve lek ki uta sít ha tók len né nek az írói élet mű ből, no ha a Bren ner Jó zsef/Csáth Gé za ne vek hasz ná la ta lé nye ges ce zú ra ként vá laszt hat ná el a ma gán em ber és az író írás be li meg nyi lat ko zá sa it. Csak hogy a ket tő el vá laszt ha tat lan egy más tól, nincs is szük ség sem mi fé le ki re kesz tés re. Té ve dés ne es sék, nem az élet rajz és az élet mű egy be mo sá sá ról van szó, ha nem írás ról, szö ve gek ről, ame lyek szer ző je mű vész, aki nek van ma gán éle te, en nélfog va van nak ma gán jel le gű írá sai is, le ve lei, jegy ze tei, nyil ván tar tá sai, el szá mo lá sai, uta sí tá sai.

A mű vé szi élet mű ouvre-je és a ma gán élet do ku men tu mai ter mé sze te sen nem min den eset ben mu tat nak szo ros pár hu za mos sá got, és Csáth Gé za ese té ben is üveg lá ba kon áll az el gon do lás, hogy min den utá na ma radt írá sos do ku men tum be le ol vaszt ha tó élet mű vé nek ar tisz ti kus vo nu la tá ba. Üveg lá ba kon bi zony, de még áll. Nem azért, mert az iro da lom tör té net-írás má ig ho nos mód szer ta ná ból ki in dul va ezek a do ku men tu mok is az iro da lom tör té net ér dek lő dé si kö ré be tar toz nak, ha nem azért in kább, mert Bren ner Jó zsef éle te sa já tos per for mansz ként, élő mű al ko tás-ként kép ző dött meg a köz tu dat ban, te hát, tud juk, hogy van el be szé lő mű ve, van kri ti ku si, es szé írói opu sa, van or vo si pub li ká ci ó ja, ugyan ak kor úgy his szük, ma ga az éle te is egy mű al ko tás, és sej te ni vél jük, hogy ép pen az éle te a leg tö ké le te sebb, a leg dra ma ti ku sabb és leg ka tar ti ku sabb mű ve. Amen nyi ben az élet mű al ko tás ként szem lél he tő, ak kor a ma gán élet ma gán do ku men tu mai szer ves ös sze te vői en nek a mű al ko tás nak.

Az ilyen meg kö ze lí tés is ben ne van ki csit Dér Zol tán Ki lá tó2-beli so ro za tá ban, amely ben 2006 ja nu ár já tól ha vi egy al ka lom mal vá lo ga tást kö zöl Csáth hát ra ha gyott le ve le i ből, és KUN KIN ZSU ZSAN NÁ nak a Csáth Gé za (pon to sab ban dr. Bren ner Jó zsef bel gyó gyász, az ideg be teg sé gek, ke dély be teg sé gek és tü dő baj ok szak or vo sa) föl de si nap ló já ról ér te ke ző szö ve gé ben3, ugyan ak kor egy faj ta el bi zony ta la no dás is ki ol vas-ha tó be lő lük. A köz re a dók ban ugyan is fel me rül a ke gye let sér tés ré me, de gyor san el hes se ge tik, amit egy fe lől a Csáth ha lá lá tól el telt hos szú idő tesz szá muk ra le he tő vé, más fe lől az, hogy Dér szán dé ka sze rint olyan le ve le ket kö zöl ki vá ló fi lo ló gi ai kí sé rő jegy ze tek kel, „ame lyek ös sze füg gés be hoz ha tók írói mun kás sá gá val”, va gyis az Opus Mag num nak te kint he tő élet mel lett a szép iro dal mi al ko tá sok ra is rá ve tül nek – bár ezen írás meg fo gal ma zá sá ig ez a szán dék majd hogy nem csak a be je len tés szint jén je le nik meg a so ro zat ban –, Kun kin pe dig, te kin tet tel, hogy a több mint két évig Föl-de sen dol go zó, ak kor már szép iro dal mat nem író Bren ner Jó zsef or vo si nap ló já nak ál ta la is mer te tett, hat hó na pot fel öle lő, 4-es szá mú fü ze te pá ci en sek és be teg sé ge ik ne vét tar tal maz za, az zal vé di ki az in diszk ré ció vád ját, hogy a le he tő leg ke ve sebb szer idé zi a nap ló szö ve gét. Te kin tet tel, hogy egyet len or vos nak a be te gek ről ve ze tett nyil-

1 Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2005

2 Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó napilap kul-turális melléklete

3 in. Bácsország. Vajdasági honismereti szemle. Szabadka, 2005/4

A naplóíró Csáthról 21

ván tar tá sa, ami rá adá sul a be teg sé ge ket, a gyógy mó dot, a ke ze lé sért ka pott fi zet sé get és a hölgy pá ci en sek kel foly ta tott gá láns ka lan do kat is fel so rol ja, nem tar to zik a nyil-vá nos ság ra, még ha írói ál ne vén Csáth Gé zá nak is hív ják a Bren ner Jó zsef ként gya-kor ló or vost, Kun kin Zsu zsan na nem eze ket az ada to kat tet te köz zé, ha nem Csáth nagy sze rű raj za it, kal lig ra fi kus fu ta ma it, sze ces szi ós, de ko ra tív kom po zí ci ó it, ame-lye ket ki vá ló kép ző mű vé szi te het ség gel raj zolt fej léc ként be teg nap ló ja lap ja i nak élé-re, mi köz ben ren de lő jé ben pá ci en se i re vá ra ko zott. A ta nul mány szer ző je könyv tá ros-ként azon nal ész re ve szi, hogy az al ko tás ra al kal mat lan, de mind un ta lan afe lé irá nyo-zó per cek (Csáth ese té ben: hó na pok, évek) al ko tói pót cse lek vés be tor koll tak: „Ezek az ékít mé nyek a kö zép ko ri má so ló kat, scrip to ro kat és il lu mi ná to ro kat jut tat ják eszünk be, akik a mo no ton má so ló mun kát sok szor sa ját kedv te lés ük re mi ni a tú rák-kal tet ték szí ne seb bé”. Kun kin Zsu zsan na emel lett több olyan ele met azo no sít eb ben a be teg nap ló ban, ame lyek be il lesz ked nek a szer ző lel ki al ka tá ról, mű velt sé gé ről, ér dek lő dé si kö ré ről, pil la nat nyi tá jé ko zott sá gá ról stb. már ki ala kult kép be, ugyan ak-kor – ígé re tén fölül – il luszt ra tív meg fe le lé se ket ta lál a fel jegy zé sek, a raj zok és az élet mű ele mei kö zött. A köz re a dó se ma gát, se ol va só ját nem ál tat ja az zal, hogy a be teg nap ló va la mi lé nye ge set hoz zá te het ne Csáth szép iro dal mi élet mű vé hez, sem az zal, hogy bár mi fé le iro dal mi ho za dé ka len ne, ha nem „egy rend kí vül te het sé ges fes-tő ed dig tel je sen is me ret len opuszá”-t fe dez te föl ben ne, és en nél fog va tart ja Csáth élet mű ve sze le té nek, amit ér de mes az ol va só elé tár ni. Iga za van, a raj zok az egy más-hoz csi szolt kö vek pon tos sá gá val il lesz ked nek a mo za ik ba, a csáthi mű, és a csáthi élet egy más ra ve tü lő mo za ik já ba. A vizs gált fü zet száz nál több mű vé szi al ko tást, rajz-mar gi ná li át tar tal maz, olyan ki rob ba nó – nem utol só sor ban az aj zó sze rek ál tal hat-vá nyo zott lá to má sok vi zu á lis és esz té ti kai le kép zé sét, ta nul má nyo kat, ini ci á lé kat, szín pad ter ve ket, ame lyek lát tán va ló ban benn sza kad a lé leg zet. Ha ez a reszt li, mi le he tett vol na a fő mű, ha az al ko tó éle te nem tö re ke dett vol na ek ko ra igye ke zet tel a tö ké le tes, a fő hős ha lá lá ban kul mi ná ló kom po zí ció fe lé? Nem tud hat juk. Er re a kö vet kez te tés re ju tott az 1916. feb ru ár el se je és 1916. jú li us 8-a kö zött ve ze tett föl de-si4 be teg jegy zék ta nul má nyo zá sa so rán Kun kin Zsu zsan na is, mi dőn le szö gez te: „Írói kész sé gét ek kor a mor fi um már ki öl te, de a kép ző mű vész Csáth még óri á si meg úju-lá sok ra ké pes.” Éle té ből ek kor azon ban már csak há rom év van hát ra.

Ifj. Bren ner Jó zsef gyer mek ko ri nap ló já nak há rom egy be fű zött fü ze te5 2005-ben je lent meg, ami kap csán két ség te le nül fel te he tő a kér dés, mit te het hoz zá a 10–12 éves gyer mek di ák nap ló ja a szép írói ouvre-höz. Sem mit, vá la szol ha tunk ka pás ból. Az élet-mű höz sem mi kép pen sem mit. Az író pszi chi át ri ai kór kép éhez so kat, de az meg nem tar to zik az iro da lom ra. A lé lek tan te rén la i ku sok szá má ra an nyi ho za dé ka van csu pán en nek a kö zölt nap ló nak, hogy meg erő sí ti a szer ző ről a már ko ráb ban ki ala kult ké pet, és a már meg je lent nap ló i nak, em lé ke zé se i nek elő kép ét fe dez he ti fel ben ne.

Ifj. Bren ner Jó zsef kez det ben kö te le ző pen zum nak érez het te a nap ló írást, és nem is a fel jegy zés tar tal má ért, ha nem a fel jegy zés gesz tu sá ért ír ta so ra it. Mi vel az em ber-rel nem tör té nik min den nap va la mi ér dem le ges, a kis gim na zis tá tól pe dig még tá vol áll a kon temp lá ció, tu laj don kép pen nem volt mi ről ír nia. Kez dő mon da tá ban be szá-molt a nap idő já rá sá ról, fe le lé se i ről, eset le ges lá to ga tó i ról, majd ha ma ro san úgy dön-tött, csak ak kor tesz be jegy zést, ha va la mi em lí tés re mél tó tör té nik. Nem ve szí ti

4 Földes Kelet-Magyarország kis faluja, Püspökladánytól 20 kilométerre keletre. Brenner József több mint két évig volt itt orvos, miután szenvedé-lybetegségének kiderül-ése nyomán végül lesz-erelték a Monarchia hadseregéből. Földes nagyközségnek számí-tott, a múlt század ele-jén „gőzmalmok, ecet-gyárak, takarékpénztár, posta és telefonközpont is volt” a mintegy 5000 lélekszámú településen. Földes után Brenner József Regőcén, a mai Riđicán folytatta háború alatti praxisát, sorsa itt kulminálódott, a német, szerb, magyar lakosságú faluban lőtte agyon fele-ségét és kísérelt meg öngyilkosságot.

5 Ifj. Brenner József (Csáth Géza): Napló (1897–1899). Életjel, Szabadka, 2005, 163 o.

Fekete J. József22

azon ban ked vét, és las sacs kán meg ta lál ja nap ló író mód sze rét: fü ze té be be má sol ja is ko lai bi zo nyít vá nya it, egy-egy je les al ka lom me nü jét, ren dez vé nyek meg hí vó it, ün ne pi prog ra mo kat, szín há zi sze rep osz tá so kat, majd, ami kor rend sze re sen jár szín-ház ba, a da ra bok ról és ala kí tá sok ról al ko tott vé le mé nyét is ös sze fog lal ja, egy no vel-lás kö tet ne ki tet sző be ve ze tő jét is át má sol ja. A ti zen egy éves gye rek az új sá gok ból tá jé ko zód va fel je gyez te a po li ti kai ese mé nye ket, bel- és vi lág po li ti kai tör té né se ket. Fel nőtt ként, már a harc té ren, foly ton új sá go kat kért és ka pott fe le sé gé től, a hír lap füg-gő ség gyer mek ko rá tól kí sér te. Ugyan ak kor, ahogy gim na zis ta ként le je gyez te ko rá nak főbb ese mé nye it, a Sza bad kán tör tén te ket is, úgy ír ta be teg nap ló ja mar gó já ra a fa lu si pá ci en sek től hal lott tör té ne te ket. Ha di or vos ként na pon ta le ve let kö ve telt fe le sé gé től és öcs csé től, mind ket tőt na pi, he ti, ha vi, évi el szá mo lás ra uta sí tot ta, és ezek nek a lel tá rak nak anya gi ré szét pon tos köny ve lés sel kér te, ugyan ak kor egy faj ta lel ki is me re-ti el szá mo lás ra is igényt tar tott – ter mé sze te sen mind ket tőt ma ga is gya ko rol ta. A tár gyak szá má ra a kez det tel fog va anya gi ve tü le tü ket is ma guk ban hor doz ták.

A gyer mek ko ri nap ló ból meg tud hat juk azt is, hogy elő ke lő nek szá mí tó csa lád ja kik kel állt kap cso lat ban, hogy a kor mű sza ki vív má nya i val meg je le né sü ket kö ve tő en igen csak gyor san ta lál ko zott, hogy lel ke sen spor tolt, s bár már ka masz ko ra előtt szem-üveg re szo rult, szen ve dé lye sen ol vas ta Jó ka it és Ver nét. A nap ló ból ki de rül, hogy ifj. Bren ner Jó zsef már gye rek ként tisz tá ban volt a be ve ze tő ben tett ész re vé tel bi zo nyos-sá gá val, mi sze rint a nap ló író so ha nincs egye dül, a kvá zi ma ga szá má ra tett be jegy zé-sek fel té te le sen min dig egy má sik ol va só je len lét ét is fel té te le zik: két íz ben csak em lé-kez te tő sza vak ban írt le nap ló já ban va la mi lyen ese ményt, amely nek tel jes ki fej té sét a nap ló úgy mond nem bír ta vol na el. Amen nyi ben a nap ló csak a nap ló író em lé kez te té-sé re ké szült vol na, ugyan mi ért nem bír ta vol na el a pa pír azt a tör té ne tet, amit az em lé ke zet el bír? In nen től fog va akár az írói pá lya csí rá já nak is te kin tet jük ezt a gyer-mek ko ri nap lót, hi szen – bár tu dat la nul –, ko moly írói prob lé mát, a min den ko ri ol va-só prob lé má ját ve tet te fel ben ne az ép pen csak hos szú nad rá gos kis di ák. Az se be le ma-gya rá zás ta lán, hogy a maj da ni no vel lák hang vé te le is fel sej lik a nap ló szi kár mon da tai mö gül, ami kor Bren ner Jó zsef le ír ja, hogy már ti zen két éve sen „ter mé szet fe let ti” él mény ben volt ré sze, ami kor öc csé vel egy zárt he lyi ség ben (iro dá ban) ját szot tak, a fal hoz csa pó dott gu mi lab da egy szer re el tűnt, és so ha nem ta lál ták meg.

Eb ben a nap ló ban is csö rög nek a Csáth Gé zá ról ta lán mind örök re ki ra kat la nul ma ra dó mo za ik cse re pei, kö röt tük ter mé sze te sen sok a ka cat, még a kéz ira tot köz re-a dó, hoz zá utó szót író Dér Zol tán is úgy vé li, a na pi idő já rá si kö rül mé nyek le írá sa egye dül csak az ég haj lat vál to zá sok ku ta tó já nak ér dek lő dé sé re szá mít hat. Más nap ló-ját ol vas ni per sze in diszk ré ció, de az in diszk ré ció ugyan ak kor csá bí tó, kü lö nö sen egy olyan, ma is élő élet mű szer ző je ese té ben, mint ami lyen Csáth Gé záé. Erő sen vi tat ha-tó azon ban, hogy a tízéves gyer mek nap ló ja men nyi re te kint he tő ezen élet mű ré szé-nek. Úgy vé lem, nyo ma i ban igen. Ez zel együtt úgy tar tom, hogy az élet mű (mű al ko-tás) és az élet rajz (a mű al ko tás lét re ho zó ja éle té nek min den ös sze te vő je) kö zött min dig ott fe szül egy hol vé ko nyabb, hol vas ta gabb hár tya, ame lyen köl csö nös, szün-te len oz mó zis nyo mán va la mi át jár ha tó ság le he tő sé ge min dig adott. De az el vá lasz tó hár tya ezen át jár ha tó ság el le né re min dig ott van. Egyik ol da lán az iro da lom mal, a má sik ol da lán az élet tel. Csáth ese té ben sincs ez más ként.

Tantárgyháló 23

Tan tárgy há ló – 2006FEL HÍ VÁS AZ ÚJ KÉP IX. TA NUL MÁ NYI VER SE NYÉ RE

Ver seny fel hí vá sun kat is mét a tan tár gyak/tu do mány ágak ös sze fo nó dott sá gá ra ala poz-zuk. Nem csak azért, mert őszin tén his szük a komp lex meg kö ze lí tés szük sé ges sé gét, a tu do mány egy sé gét, ha nem azért is, mert úgy ér té kel tük az el múlt két év ta pasz ta-la tai alap ján, hogy a fi a ta lok ér tik, öröm mel fo gad ják az is ko lá ink ból, és az egyéb ta nul má nyi ver se nyek ről hi ány zó szin te ti zá ló lá tás mó dot.

Lo gónk ez út tal WAL TER TRIER né met il luszt rá tor szö vö ge tő pók ja ERICH KÄST NER Az ál la tok kon fe ren ci á ja cí mű köny vé ből.

Is mét le he tő sé get adunk te hát a kö tött sé gek nél kü li kép zet tár sí tás ra, a nem szok-vá nyos meg kö ze lí tés re – de ter mé sze te sen el vár juk an nak in do kolt sá gát/in do kol ha-tó sá gát. Cé lunk nem egy „mű velt sé gi” ve tél ke dő szer ve zé se, ha nem a kü lön bö ző tan tár gyak ál tal - és más mó don szer zett is me ret anyag szeg men se i nek ös sze fo ná sa, a fi a ta los kre a ti vi tást bi zo nyí tó pro jekt mun ka.

El ső lé pés ként ki kell vá lasz ta ni egy tet sző le ges há ló-részt. A há ló al ko tó fo gal ma-kat kell a tu do má nyos ság igé nyé vel, szin te ti zá ló lá tás mód dal kö rül jár ni, meg ta lál ni az érint ke zé si fe lü le te ket, kap cso ló dá si pon to kat.

A ki dol go zás ra ke rü lő há ló-rész nem mind egyik cso mó pont já nak érin té se kö te le-ző. Kü lön ér té kel nénk, ha azt a ta nu ló kör nye ze té hez kö tő dő je len ség gel, a la kó hely-hez (vi dé künk höz) kap cso ló dó tu dós sal, ku ta tó val, mű vés szel, kü lön le ges mes ter sé-get űző em ber be mu ta tá sá val egé szí te né ki. (Az al ko tó sza bad sá ga!)

A tu do má nyos ság – el vá rás, ezért né hány kö ve tel mény nek/ké rés nek ele get kell ten ni:

A fel hasz nált iro da lom jegy zé ké nek fel tün te té se. A pá lya mun kák ta pint ha tó for má jú meg je le ní té sét (is) igé nyel jük (ami per sze nem

zár ja ki a vir tu á lis for ma al kal ma zá sát). A vi lág há lón el ér he tő in for má ci ók ne ké pez zék az egyet len for rást (azok ki zá ró la-

gos és kri ti kát lan al kal ma zá sa – a leg jobb eset ben uni for mi zá lás hoz ve zet).

A mun ka ered mé nye ként ki ala kí tott es szé sze rű, vagy más mű fa jú/for má jú pá lya-mun kát a szer kesz tő ség be kell el jut tat ni 2006. jú ni us 20-áig.

To váb bi in for má ci ók a ver seny fo lya ma tá ról az Új Kép kö vet ke ző szá má ban je len-nek meg, az az e-mai len vagy te le fo non ke resz tül kap ha tók.

A Ver seny bi zott ság

Tantárgyháló24

Hivatásunk eszköztárából 25

Jedna kratka ali jezgrovita formulacija potreba za obrazovanjem na Pedagoškom fakultetu na mađarskom jeziku govori o trnovitom putu do cilja. Mnoga ranija rešenja i pokušaji poništeni su devedesetih godina čime su sferi edukacije na mađarskom jeziku nanete velike štete. Nelogičnost lociranja Pedagoškog fakulteta u Somboru imao je svoje posledice. Vredna je pažnje napomena auto-ra u tekstu da svaki otpornik ideji fakulteta u Subotici nek odstupi, a svaki ko pomaže akciju – dobro je došao. Statistika o broju slušalaca opravda-va napore koji su zasno-vani na alarmu iz škola u deficitu ljudi, koji mogu podučavati na maternjem jeziku. Hvale je vredna aktivnost brojnih pregala-ca a naročito onih koji su definisali viziju ove ustanove.

Az anya nyel ven tör té nő pe da gó gus kép zés fon tos sá gá ról és meg re for má lá sá ról már na gyon so kan (ér tel mi sé gi ek, po li ti ku sok, köz éle ti sze mé lyek, ma gya rok és nem magyar ajkúak…) nyi lat koz tak a Vaj da ság-ban, de az in téz mény ala pí tást, az el ső ma gyar tan nyel vű ál la mi kar meg ala pí tá-sát/leg ali zá lá sát egy vi szony lag kis csa pat-nak kel lett vég hez vin nie. Sok éves mun ka árán, de si ke rült. A ma gyar Ta ní tó kép ző Kar vég re az el ső tanéve elé néz. Most olyan mód sze re ket és al ter na tí vá kat kell ku tat nunk, ame lyek a vaj da sá gi ma gyar ér tel mi ség kép zé sé ben és ok ta tá sá ban

ma ra dan dó és új szem lé let mó dot ve zet nek be. Le gyen vé ge a ter mé ket len vi ták nak, áb rán do zá sok nak és áll jon fél re az, aki nem akar ja az in téz mény jö vő jét épí te ni; lép jen vi szont elő az, aki a ja vát akar ja!

A pe da gó gus kép zés ről a Vaj da ság ban

A ma gyar, illetőleg rész ben ma gyar pe da gó gus kép zés nek van ha gyo má nya ré gi ónk ban. A má so dik vi lág há bo rú után, ami kor a ma gyar tan nyel vű is ko lák ban je len tős ta ní tó hi ány mu tat ko zott, ezt

Fon tos ne künk a sza bad kai ma gyar Ta ní tó kép ző Kar!

ÚJ HO RI ZON TOK ÚJULT SZEM LÉ LET MÓD DAL

Gáb rity Mol nár Irén

1 Sza bad ka és kör nyé ke a vaj da sá gi tömb ma gyar-ság je len tős vá ro sa, föld raj zi, szel le mi és de mog rá fia szem pont-ból egy aránt, ez zel szem ben Zom bor ban és kör nyé kén alig 10% ma gyar él; en nek kö vet-kez té ben ke ve sebb ma gyar hall ga tó je lent-ke zett a ta ní tói szak ra.

Gábrity Molnár Irén26

rö vid ide ig ta ní tói tan fo lyam ok kal pó tol-ták, de már 1945-ben be in dult a ta ní tók négy éves kép zé se ma gyar nyel ven is a nagy múl tú (1778-ban ala pí tott), sza bad-kai ta ní tó kép ző ben. 1948-ban ez az in téz-mény ma gyar tan nyel vű vé vált. 1957-ben azon ban is mét egye sí tet ték a szerb hor vát tan nyel vű ta ní tó kép ző vel. A ju go szlá vi ai ma gyar nyel vű óvó kép zés az új vi dé ki óvó-kép ző ben kez dő dött az 1952/53-as tan év-ben. 1973-ban a kö zép fo kú óvó kép zést fő is ko lai szint re emel ték. 1975-ben a sza-bad kai ta ní tó kép ző Pe da gó gi ai Aka dé mi-á vá ala kult át, a ta ní tók kép zé se itt folyt két nyel ven.

Az ál ta lá nos is ko lai ta ná rok két éves kép zé se az új vi dé ki ta nár kép ző fő is ko lán 1946-ban in dult meg. Er ről a fő is ko lá ról zöm mel két sza kos ta ná rok ke rül tek ki. 1959-ben, Új vi dé ken, a Böl csész tu do má-nyi Ka ron meg ala kult a Ma gyar Nyelv és Iro da lom Tan szék, me lyen ké sőbb volt egy két éves sza ko sí tás is a ma gyar ál ta lá-nos is ko lák szük ség le te i nek fe dé sé re. Az 1968-ban meg ala kult Hun ga ro ló gi ai In té-zet (önál ló in téz mény ként a Ling visz ti kai és Tör té nel mi In té zet tel, az Új vi dé ki Egye tem Böl csé szet tu do má nyi Ka rán), 1969-től – töb bek kö zött – meg szer vez te az egye te mi ok ta tók kép zé sét is. A Ma gyar Nyelv és Iro da lom Tan szé ken 1961 és 1973 kö zött 416 ma gyar sza kos ta nár szer zett ok le ve let. 1973-ban egy át ala kí tá si fo lya mat vet te kez de tét, amely egye sí tet te az ál ta lá nos is ko lai és a kö zép-is ko lai ta nár kép zést. 1978-ban ta nár kép-ző fő is ko la nyílt Sza bad kán, a ma te ma ti-ka, fi zi ka-vegy tan és ma gyar, il let ve szerb hor vát (mint kör nye zet nyelv) sza-kos ta ná rok kép zé sé re. Tel jes ki bon ta ko-zá sát le he tet len né tet te az az ok ta tá si re form, ami vel meg szün tet ték a fő is ko lai ta nár kép zést, de még így is 229 ma gyar hall ga tó szer zett ta ná ri ok le ve let.

A het ve nes évek ele jé től az Új vi dé ki Egye tem Böl csé szet tu do má nyi Ka rán, majd ké sőbb a Ter mé szet tu do má nyi Ka ron is a ta ná ri pá lyá ra ké szü lő ma gyar egye te-mi hall ga tók szá má ra le he tő vé tet ték, hogy né hány tan tár gyat (a pe da gó gi át, pszi cho-ló gi át, szo ci o ló gi át, rész ben a mód szer-tant, ké sőbb pe dig a po li ti kai gaz da ság-tant és a hon vé del met) anya nyelv ükön hall gas sák és vizs gáz za nak. Ezek a két tan nyel vű po zi tív fo lya ma tok azon ban 1993-ig tel je sen el sor vad tak. A 2005/06-os tan év től kezd ve a Tar to má nyi Ok ta tá si Tit-kár ság tá mo ga tá sá val e le he tő sé get 3 tan-tárgy ese té ben is mét támogatták.

1993-ban az egész Szerb Köz tár sa ság te rü le tén át tér tek a négy éves egye te mi szin tű ta ní tó kép zés re. Ek kor a ma gyar nyel vű ta ní tó kép zést Zom bor ba he lyez-ték át, no ha Zom bor von zás te rü le te a ma gyar fi a ta lok szá má ra ki csi.1 Ek kor a ta ní tó kép ző be irat ko zott ma gyar fi a ta lok szá ma je len tő sen meg csap pant; ke vés tan tár gyat ta nul tak ma gya rul. Az ér tel-mi ség sür get te a ma gyar ta ní tó kép zés Sza bad ká ra va ló vis sza he lye zé sét. A vaj-da sá gi ma gyar po li ti kai köz vé le mény is szán dé kos jog tip rás ként fog ta fel azt az 1993-as szer bi ai kor mány ha tá ro za tot, amely a ma gyar ta ní tó kép zést Sza bad ká-ról Zom bor ba he lyez te át.

Ami kor 1997-ben Sza bad kán meg-nyílt a Zom bo ri Ta ní tó kép ző Kar ki he lye-zett ma gyar ta go za ta, az egye te mi hall ga-tók szá ma azon nal meg nőtt. A ma gyar köz vé le mény nyo má sá ra, a sza bad kai ön kor mány zat 2003 ele jén hi va ta lo san is kér vé nyez te a Tar to má nyi Ok ta tás ügyi Tit kár ság nál egy önál ló pe da gó gi ai kar meg nyi tá sát, az zal az in dok kal, hogy a Sza bad kán ter ve zett Ta ní tó kép ző Ka ron (a fő is ko lát be fe je zett, to vább kép zés re je lent ke zők kel együtt) leg alább 300 hall-ga tó ra szá mí ta nak.

Fontos nekünk a szabadkai magyar Tanítóképző Kar! 27

Ös sze sen 408

A pe da gó gus hi ány kü lön gond a ma gyar köz ok ta tás ban. Az osz tály ta ní-tók szá mát te kint ve Vaj da ság is ko lá i ban job bá ra ki elé gí tő a hely zet (ki vé ve a szór-vány fal va kat, ahol a ta nu lók és a ta ní tók szá ma is meg fo gyat ko zott). Mind na gyobb hi ány mu tat ko zik azon ban a ma gyar ta go za to kon ok ta tó ta ná rok ból; ez az ál ta lá nos is ko lák ra és a kö zép is ko-lák ra egy aránt jel lem ző a tar to mány egész te rü le tén. A szak mai és a tu do má-nyos köz vé le ményt már rég óta fog lal koz-tat ja a ta ní tó kép ző ka ro kon kü lön bö ző új szak cso port ok be ve ze té se, il let ve egy pe da gó gi ai kar lét re ho zá sá nak a gon do-la ta.

A ma gyar osz tá lyok ban ta ní tó ál ta lá-nos és kö zép is ko lai ta ná rok több sé ge szerb nyel ven vé gez te ta nul má nya it, nem is me ri tan tár gya ma gyar ter mi no ló gi á ját, so kan pe dig nem ré sze sültek pszi cho ló gi-ai-pe da gó gi ai, il let ve mód szer ta ni kép-zés ben. Ugyan csak hi ány zik a ma gyar, il let ve a két nyel vű ok ta tás je len sé gé nek va la mint a ki sebb sé gi lét je len sé gek nek

fo lya ma tos ku ta tá sa. A leg több ma gyar ta nár a tömb ben,

Sza bad kán, Ma gyar ka ni zsán és To po-lyán hi ány zik. A szór vány ban saj nos már a tan erő hi ány sem pó tol ha tó terv-sze rű en, a sor va dó di ák szám mi att. A sza kok sze rin ti tan erő hi ány azt mu tat ja, hogy sür gő sen pó tol nunk kell Vaj da ság-ban a ma gyar aj kú ma te ma ti ka szakos, an gol sza kos, mű sza ki ne ve lés és ze nei ne ve lés sza kos ta ná rok hi á nyát. A sza-bad kai Ta ní tó kép ző Kart a Tar to má nyi Kép vi se lő ház dön té se alap ján 2004-ben be je gyez ték, a hall ga tók be írá sát azon-ban csak 2006 őszé től ter ve zik, mert az Új vi dé ki Egye tem Ta ná csa a Szerb Ok ta-tá si Mi nisz té ri um aján lá sá ra csak 2006. ja nu ár 31-én vet te fel egye te mi rend sze-ré be. A kar akk re di tá lá sá hoz szük sé ges, hogy a tan terv ben el fo ga dott tan tár gyak 70%-a ese té ben – még az akk re di tá lás előtt – ki ne vez zék és mun ka vi szonyt lé te sít se nek a szak ta nár ok kal. Fel kell újí ta ni és ok ta tás ra al kal mas sá ten ni, fel sze rel ni az elő re lá tott sza bad kai mű em lék jel le gű épü le tet, ami több éves be ru há zást igé nyel. Szük ség van a vaj da-

A sza bad kai ta ní tó kép zős hall ga tók ös sze té te le (2003/04)

Hall ga tói év fo lyam 1. 2. 3. 4. Vég ző sök (ab szol ven sek) ÖS SZE SEN 29 29 36 66 66 Tan díj men te sek 20 28 34 65 65 Ön költ sé ge sek 9 1 2 1 1 Nem ze ti ma gyar 28 ma gyar 29 ma gyar 36 ma gyar 40 ma gyar 40 ho va tar to zás ju go szláv 1 szerb 20 szerb 14 ju go szláv 5 ju go szláv 6

mon te neg rói 1 hor vát 3 bu nye vác 2 zsi dó 1 To vább kép zé sen – – 94 88 – Mind 29 29 130 154 66

Gábrity Molnár Irén28

sá gi ma gyar pe da gó gus kép zés fo lya ma-tos in téz mé nyes tá mo ga tá sá ra a szerb mi nisz té ri um, a tar to mány és a ma gyar ál lam ré szé ről is (épü let és inf rast ruk tú-ra, könyv tár, la bo ra tó ri u mok, a ta ná rok fi ze té sé nek ki egé szí té se, kü lön ösz tön-díj-tá mo ga tá sok).

Az új ma gyar Ta ní tó kép ző Kar ott ho-na le het a ma gyar hu mán tu dó sok és ér tel mi sé gi ek ki ne ve lé sé nek a leg kü lön-bö zőbb, ru gal mas szak irá nyok kal. Mi e-lőbb meg kell kez de ni az ál lan dó ta ná rok és pers pek ti vi kus ká de rek fel vé tel ét a ta ní tó kép ző be. Fon tos lesz a di ák és ok ta tói együtt mű kö dés az anya or szág és a vaj da sá gi ok ta tó ká de rek kö zött, en nek egyik ré sze a rend sze res szak mai egyez-te tés. Szor gal maz zuk a kap cso la tot a Sze ge di Tu do mány egye tem mel, valamint a ré gió ta ní tó- és ta nár kép ző ka ra i val. Kö zös ku ta tá si és ta ní tá si együtt mű kö-dést ter ve zünk az egyes sza kok kö zött, ven dég ta ná rok, ta nár cse re stb. útján.

Ös szeg zé sül

1. A Sza bad kai Ta ní tó kép ző Kar az el ső in téz mény, amely Vaj da ság ban a Bo lo gnai Nyi lat ko zat elv ére ala pul. Ép pen ezért nem önál ló jo gi sze mély, mert e stá tus el nye ré sé hez az új szer-bi ai (2005 au gusz tu sa) fel ső ok ta tá si tör vény sze rint leg alább 3 szak meg-nyi tá sá ra van szük ség – há rom-, négy- és öt éves ta nul má nyok kal –, a tan tár-gyak 70%-át mun ka vi szony ban le vő ki ne ve zett ta ná rok nak kell fed nie az adott fa kul tá son. Ha ezt meg va ló sít-juk egy elő írt akk re di tá lá si fo lya mat-ban, a fa kul tás önál ló jo gi sze mély-ként is funk ci o nál hat majd.

2. Az Ala pí tó Bi zott ság fel ada ta i nak el fo ga dott ütem ter ve alap ján feb ru ár vé gé re meg egye zést kell köt ni a zom-

bo ri Pe da gó gia Fa kul tás sal, a zom bo ri kar je len le gi tan ter ve alap ján, a szük-sé ges ta ná ra i nak, a ta go zat je len le gi di ák ja i nak és a fel sze re lés át vé tel-ének fel tét ele i ről.

3. Már ci us vé gé ig el kell ké szül nie az Alap sza bály zat nak és a mun ka hely-be osz tá si sza bály zat nak is. A Tar to-má nyi Ok ta tás ügyi Tit kár ság ak kor meg ál la pít ja, van-e a tör vény alap ján ká der be li, inf rast ruk tu rá lis és egyéb fel té tel a kar mű köd é sé hez és ki ad ja a mun ka en ge délyt. Ek kor az Új vi dé ki Egye tem meg ter vez he ti a be irat ko zó el ső sök lét szá mát, és át me ne ti leg a zom bo ri Ta ní tó kép zőt fog ja fel kér ni, hogy még az idei be irat ko zást lebo-nyo lítsa, de az egye te mis ták már szep tem ber től nem a zom bo ri ki he-lye zett ta go zat ra, ha nem a sza bad kai kar ra jár nak.

4. Áp ri lis vé gé ig az Ala pí tó Bi zott ság meg ál la pít ja a ká der szük ség le te ket, hogy mely mun ka he lyek ma rad tak be töl tet le nek, és meg ha tá roz za a szak bi zott sá go kat, ame lyek a ta ná ro-kat ki ne ve zik. Ez több hó na pos hi va-ta los folyamat. Va ló szí nű leg a tu do-má nyos fokozattal ren del ke ző és az Új vi dé ki Egye tem oktatói-tudo má-nyos tanácsán el fo ga dott tan erő ok tó-ber 1-től mun ka vi szony ban lesz.

5. Áp ri lis vé gé ig a rek tor ki ne ve zi a meg bí zott dé kánt, aki a Tanítóképző Kar vég le ges Ta ná csá nak meg ala ku lá-sá ig meg bí zott ként te vé keny ke dik.

6. Szep tem ber vé gé ig az Új vi dé ki Egye-tem a szerb mi nisz té ri um tól is mun-ka en ge délyt kell, hogy sze rez zen.

7. A kar nak önál ló épü let re is szük sé ge van. Sza bad ka köz pont já ban (Stross-ma yer ut ca 11.) az ön kor mány zat ál tal meg ha tá ro zott épü let tatarozása meg-kezdődött. A köz ség a „Sár ga ház”

Fontos nekünk a szabadkai magyar Tanítóképző Kar! 29

föld szin ti ré szét au gusz tus vé gé ig szán dé koz za fel újí ta ni. Eh hez pót esz-kö zök kel le nek.

8. Szük ség van a ma gyar pe da gó gus kép-zés fo lya ma tos tá mo ga tá sá ra az ok ta-tási mi nisz té ri um és a ma gyar ál lam ré szé ről is (az épü let és az inf rast ruk tú-ra biz to sí tá sa és a ta ná rok fi ze téski egé-szí té se, kü lön ösz tön díj, tá mo ga tá sok). Az el ső év ben kb. 200 ma gyar hall ga tó lesz. Eh hez mint egy 20 (ál lan dó mun ka-vi szony ban le vő, oktatói ki ne ve zés sel ren del ke ző) ta nár ra, kö rül be lül 10 ven-dég ta nár ra és 15 egyéb al kal ma zott ra lesz szük ség. A leg kü lön bö zőbb szak-irá nyok hoz mi e lőbb biz to sí ta ni kí ván-juk az ál lan dó mun ka vi szony ban le vő ta ná ri kart és a távlatos fi a tal ká de rek fel vé tel ét. Már is ter vek szü let tek új

hu mán szak irá nyok meg nyi tá sá ról; ki dol go zá su kat azon nal el kezd jük.

9. Fon tos nak tar tom, hogy a Ta ní tó kép-ző Kar fel sze re lé se, szá mí tó gé pes és könyv tá ri ál lo má nya az ok ta-tástámogatási pá lyá za tok nál pri o ri-tást él vez zen a töb bi pe da gó gus kép-ző in téz mé nyek kel együtt. A mi nő-sé ges mun ká hoz mo dern fel sze re lés, szak köny vek kel le nek!

10. Nél kü löz he tet len a di ák- és ok ta tói mo bi li tás az anya or szág és a Vaj da ság kö zött. Szor gal maz nunk kell a ré gió-kap cso la to kat (a Sze ge di és a Pé csi Tu do mány egye tem mel, a Ba jai Pe da-gó gi ai Fa kul tás sal stb.), a ku ta tá si és ta ní tá si együtt mű kö dést, a kö zös sza-kok nyi tá sa, a ven dég ta ná rok cse ré je ér de ké ben.

Hivatásunk eszköztárából30

Već po uhodanoj praksi jezička gimnazija za tal-ente „Deže Kostolanji” u Subotici priprema pohode školama širom Vojvodine gde će predstaviti svoj život i rad.Prema rečima direktora, prilikom predstavljanja govori se o vrlinama, uspesima ali i teškoćama. Škola je po koncepciji krojena za manji broj đaka što otvara mogućnost za savremeni rad, pedagoške novacije, rad u malim grupama i sl. U cen-tru pažnje su učenici, prim-erene metode rada sa tal-entima, naporan rad koji vodi u velika zadovoljstva za postignuća. Ova praksa pohoda, prilika je za opre-deljenje svršenih učenika osnovne škole, naravno pod uslovom da su darovi-ti, radni i željni znanja visokog ranga.

Áp ri lis 3-án ha gyo má nyos di ák to bor zó kör út já ra in dul a Kosz to lá nyi De zső Nyel vi Gim ná zi um, ha nem túl zás ha gyo-mány ról be szél ni egy olyan gim ná zi um-nál, amely csak há rom évet tud hat ma ga mö gött.

Ez az idő szak az iskola éle té ben min-den al ka lom mal szám adást je lent, visz -sza pil lan tást a mö göt tünk lé vő ese mé-nyek re, ered mé nyek re, hi szen er ről kell

majd be szél nünk utunk so rán. Ezen a kör úton be jár juk egész Vaj da sá got, fel-ke re sünk min den olyan ál ta lá nos is ko-lát, ahol vég zős ma gyar ta go za tok van-nak. Fon tos ez a be mu tat ko zás mind a gim ná zi um, mind jö ven dő be li di ák ja ink szá má ra, hi szen ily mó don köz vet len ta lál ko zás ra nyí lik le he tő ség. En nek ered mé nye ként a ta nu lók Vaj da ság leg-kü lön bö zőbb pont ján is tu do mást sze-

A negyedik nemzedékKosz to lá nyi De zső Nyel vi Gim ná zi um

Var ga Ani kó

Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium 31

rez nek a gimnáziumról, mi pe dig te het-sé ges di á ko kat nyer he tünk.

Ko moly ké szü lő dés elő zi meg a kör-utat, pla ká to kat, le po rel ló kat nyom ta-tunk. A WEB ol da lun kon friss hír anyag-gal mu tat juk be is ko lánk hét köz nap ja it, ren dez vé nye it. Emel lett pon tos in for má-ci ó kat adunk a tan terv ről, a mun ka kö-rül mé nyek ről, az elő ző évek fel vé te li teszt je it le tölt he tő for má ban kö zöl jük. A hely szí nen tar tott elő adást, kép anyag ban gaz dag ki ve tí tés kí sé ri, hogy az ér dek lő-dők be le lát has sa nak az is ko la éle té be, az itt fo lyó mun ká ba. Fon tos szá munk ra, hogy re á lis ké pet ad junk az is ko lá ról, hogy az ered mé nyek mel lett a ne héz sé ge-ket is tisz tán lás sák azok, akik vé gül a

gim ná zi u munk mel lett dön te nek. Eb ben az írás ban rö vi den én is szá mot ad nék az is ko la ed di gi éle té ről, ered mé nye i ről, és ahogy ígér tem ne héz sé ge i ről is.

Elöl já ró ban né hány mon dat a múl-tunk ról, az is ko la meg ala ku lá sá nak kö rül-mé nye i ről. A te het ség gon do zó gim ná zi-um meg nyi tá sá ról elő ször 2002-ben tár-gyalt a Ma gyar Nem ze ti Ta nács, majd Sza bad ka Ön kor mány za tá val kö zö sen el ké szí tet ték az is ko la ala pí tá si ter ve ze tet, me lyet a tar to má nyi kép vi se lő ház 2003. áp ri lis 22-én fo ga dott el. A gim ná zi um meg ala pí tá sá nak leg főbb cél ja az volt, hogy szín vo na las ok ta tást biz to sít son a nyelvek iránt érdeklődő ma gyar fi a ta lok szá má ra, hogy majd in nen to vább lép ve, az ered mé nye ik nek, meg szer zett tu dá-suk nak bir to ká ban be jut has sa nak azok-ba a fel ső ok ta tá si in téz mé nyek be, ame-lyek meg fe lel nek el kép ze lé se ik nek, igé-nye ik nek, és ez alap já vá vál has son jö vő-be li eg zisz ten ci á juk nak.

A Kosz to lá nyi De zső Nyel vi Gim ná zi-um, te het ség gon do zó nyel vi gim ná zi um, en nek meg fe le lő en az ok ta tá si mód sze-rek a filológiai gim ná zi u mok min tá ját kö ve tik. Fon to sabb ok ta tá si és ne ve lé si el ve ink és mód sze re ink:

A ha gyo má nyos ta nu lá si ta pasz ta-la tok bő ví té se, azon ban nem a túl ter he lés.

Pro duk tív gon dol ko dás, nem pe dig rep ro duk tív is me ret el sa já tí-tás.

A ta nul tak fel hasz ná lá sa és al kal-ma zá sa, nem pe dig az egy sze rű vis sza kér de zés.

Sok ol da lú as szo ci á ció, ös sze füg-gé se ket ke re ső, nem pe dig „el kü-lö nült va ló sá gok” ta nu lá sa.

A ta nu lók igé nye i re, ér dek lő dé sé-re, együtt mű kö dé si kész sé gé re

Varga Anikó32

ala po zott fej lesz tés, nem pe dig a min den áron va ló, te kin tély el vű meg fe le lés.

Prob lé ma fel tá rás, -keresés, nem pe dig mo dell kér dé sek és -felada-tok meg vá laszolá sa, il let ve meg-ol dá sa.

Kri ti kai gon dol ko dás szem ben a „vak” el fo ga dás sal.

Nem ál lí tom, hogy min den pont ját ki fo gás ta la nul tel je sí te ni tud juk a fel so-rolt ok ta tá si és ne ve lé si el vek nek, de azt igen, hogy na gyon ko moly ener gi át fek te-tünk ab ba, hogy a mun kánk, eze ket az el ve ket szem előtt tart va, egy re szín vo na-la sab bá vál jék.

Az, hogy a gim ná zi um te het ség gon-do zó in téz mény, szá mos előn nyel jár:

A kis lét szá mú osz tá lyok ban, ahol leg fel jebb 24 főt szám lá lunk, sok kal szín-vo na la sabb ok ta tás biz to sít ha tó, és emel-lett a szak tár gyak nál to váb bi cso port bon-tás ra nyí lik le he tő ség.

Az ok ta tá si for mánk nak és az ered-mé nye ink nek kö szön ve 2005 de cem be ré-ben be ke rül tünk Vaj da ság ki lenc ki vé te-le sen tá mo ga tott is ko lá ja kö zé, ami szá-mos előnyt biz to sít szá munk ra.

2004 szep tem be ré ben egy új, több-szin tes, kor sze rű en fel sze relt épü let ben kezd tük meg a tan évet, majd 2006. ja nu-ár já ban az épü let egy új szárn nyal bő vült. En nek kö szön ve egy vál tás ban dol goz ha-tunk. A dél után a sza bad ak ti vi tá so ké, ren dez vé nye ké. A leg kor sze rűbb ok ta tá si le he tő sé gek kel bí runk: most ké szül a har ma dik nyel vi la bo runk, szá mí tó gé pes szak tan te rem, mul ti mé di ás te rem, ál lan-dó in ter net hoz zá fé ré si le he tő ség áll a ren del ke zé sünk re. Nem csak a szín vo nal

és az ered mé nyek fon to sak szá munk ra, ha nem min de nek előtt ma guk a ta nu lók. A gyer mek köz pon tú ok ta tás és ne ve lés, mely nek ke re té ben a gim ná zi um igyek-szik, ta nu ló i nak nem csak a te het sé gét, ha nem a sze mé lyi sé gét is fi gye lem mel kí sér ni. Ös sze fog lal va mind ezt, az ok ta-tás nak ez a for má ja a ta nu lók szem pont-já ból ide á lis kö rül mé nye ket te remt, em lé-kez tet ve ez ál tal ar ra a mai vi szo nyok kö zött sok szor el fe lej tett kö rül mény re, hogy az is ko la min de nek előtt a gye re ke-kért van.

A lel ki is me re tes ta ná ri mun ká nak, a te het sé ges ta nu lók nak és az ide á lis mun-ka fel té te lek nek kö szön ve a 2005/06-os tan év ben számtalan dí jat nyer tünk.

A di ák to bor zó kör út mel lett köz-vet le nül az is ko la kam pá nyá hoz kap cso-lód nak a kö vet ke ző ren dez vé nyek:

Április 11-én és 12-én a Kosz to lá-nyi Gim ná zi um is részt vesz az önkormányzat szer ve zé sé ben sor-ra ke rü lő ren dez vé nyen, ame lyen Sza bad ka kö zép is ko lái és gim ná-zi u mai mu tat koz nak be.

Április 13-án nyi tott na pot tar-tunk. Vá runk min den ér dek lő dőt az is ko lánk ba, hogy kö rül néz hes-se nek ná lunk.

Április 24-27-ig a ta va szi szü net-ben a fel vé te li fel ké szí tőn igyek-szünk se gí te ni a hoz zánk ké szü lő di á kok nak.

Május 22-én pe dig köz vet le nül a fel vé te li vizs ga előtt kon zul tá ci ós na pot tar tunk.

A zentai Bo lyai Te het ség gon do zó Gim ná-zi um és Kol lé gi um az egyet len ma gyar tan nyel vű, te het ség gon do zó, ter mé szet-tu do má nyi-ma te ma ti kai szak irá nyult sá gú gim ná zi um a Vaj da ság te rü le tén. Cél ja a szak ma i lag jó fel ké szült sé gű, a ma gyar kö zös sé gért ten ni aka ró ma gyar ér tel mi-ség ki ne ve lé se és meg erő sí té se Szer bi á-ban. Szív ügyünk a szór vány ma gyar ság te het sé ges fi a tal ja i nak a fel ka ro lá sa.

Is ko lánk Ter mé szet tu do má nyi-ma te-ma ti kai Te het ség gon do zó Gim ná zi um né ven 2003. áp ri lis 22-én jött lét re a Vaj-da ság Au to nóm Tar to mány Kép vi se lő-há zá nak ala pí tá sa ál tal. Ugyan ez év szep tem be ré ben meg kezd te ta nul má-nya it az el ső 20 fős osz tály. Az is ko lá nak je len leg 53 ta nu ló ja van há rom ta go za-ton. Ta nu ló ink a Vaj da ság 28 te le pü lé sé-ről ér kez tek, így szin te az egész tar to-mány te rü le tét fel ölel jük ok ta tó-ne ve lő te vé keny sé günk kel.

Az ok ta tás a hi va ta los, az ál lam ál tal a ter mé szet tu do má nyi-ma te ma ti kai szak-irá nyú gim ná zi u mok szá má ra elő írt prog-ram alap ján zaj lik. Eb ben ki emelt óra-szám mal sze re pel a ma te ma ti ka, az in for-ma ti ka és a fi zi ka. Az is ko la tel je sen új, esz té ti kus, jól fel sze relt tan ter mek kel ren-del ke zik. Kü lön in for ma ti kai tan ter münk van a leg mo der nebb szá mí tó gé pek kel. Vá lo ga tott ta ná ri kar ral büsz kél ked he-tünk, hi szen ta ná ra ink egy ré sze egye te-men, fő is ko lán ta nít, míg a töb bi ek a kör-nye ző kö zép is ko lák leg jobb jai kö zül ke rül-tek ki. Az is ko la egy komp lex ok ta tá si-

mű ve lő dé si köz pont ré sze, s így az ok ta-tás ban hasz no sí ta ni tud juk az Al ko tó há-zat, a Vá ro si Könyv tár ál lo má nyát, va la-mint a Vaj da sá gi Ma gyar Mű ve lő dé si In té zet gyűj te mé nyét is.

Az ok ta tói-ne ve lői mun ka ha té kony-sá gát nagy ban se gí ti a gim ná zi um épü le-té nek pad lás te ré ben ki ala kí tott 62 fé rő-he lyes kol lé gi um. A la kó szo bák mel lett má ra el ké szült a tel je sen új ét te rem – kony ha. A kol lé gi u mi fog lal ko zá so kat a dél előt tök kö tött sé gé vel szem ben a sok-szí nű ség, a vál to za tos ság és az egye di ség jel lem zi. Itt va ló sul meg a sze mély re sza-bott te het ség gon do zás, s itt ér vé nye sül iga zán a kis cso por tos fog lal ko zá sok min-den elő nye. Elő adó ink az is ko la ta ná rai mel lett el is mert vaj da sá gi és ma gyar or-szá gi szak em be rek. Pil la nat nyi lag a kö vet ke ző tan tár gyak ból tar tunk emelt szin tű fog lal ko zá so kat (ezek bő vü lé se fo lya ma tos): fi zi ka, ana lí zis és geo met-ria, ké mia, in for ma ti ka, tör té ne lem, ma gyar nyelv, ide gen nyel vek, kép ző mű-vé szet, ze ne mű vé szet. Emel lett a kö vet-ke ző spe ci á lis tu do mány te rü le tek ből szer ve zünk fa kul ta tív fog lal ko zá so kat: web-de sign, szín ját szás, film klub, film-ké szí tés, kirifamű.

A di ák ön kor mány zat nak ki emelt sze-re pe van a kol lé gi u mi di ák élet meg szer ve-zé sé ben és a prob lé mák meg ol dá sá ban. En nek ré vén a di á kok ak tí van tud ják ala-kí ta ni a gim ná zi um és a kol lé gi um ar cu la-tát, prog ram ja it. A di ák ön kor mány zat fe le lős a kol lé gi u mon be lü li tisz ta sá gért,

A negyedik nemzedékBo lyai Te het ség gon do zó Gim ná zi um és Kol lé gi um

Gaj da At ti la


Gimnazija za talentovane učenike Boljai u Senti takođe okuplja učenik s područja cele Vojvodine. Po programskoj vokaciji ona je prirodno-matematička i ulaže velike napore da deca mađarske nacionalnosti budu istak-nuti stručnjaci. U samoj zgradi je internat sa 62 kreveta, kuhinjom i trpezarijom. Grad Senta pomaže opremanje. Škola ima veoma dobro oprem-ljene kabinete, dobru edu-kaciju sa nastavnim kadrom stroge selekcije. Na odmeravanju znanja ima zapaženih rezultata, razvijanje vannastavna aktivonst i društveni život učenika. Postignuća škole zaslužuju svaku preporu-ku.

Gajda Attila34

emel lett a kö vet ke ző sza bad idős prog ra-mo kat szer ve zi a kol lé gi um fa la in be lül: tár sas já ték ok, kéz mű ves fog lal ko zá sok, film ve tí tés, ver se nyek.

Is ko lánk di ák jai a kol lé gi um fa la in be lül meg va ló su ló te vé keny sé gek mel lett szer ve sen be kap cso lód nak Zen ta vá ros éle té be, s ki hasz nál ják a vá ros ál tal nyúj-tott le he tő sé ge ket. Meg kü lön böz te tett sze re pet szá nunk a sport nak, a moz gás-nak, hi szen a di á kok tes ti egész sé ge is na gyon fon tos. Di ák ja ink a kö vet ke ző sport te vé keny sé ge ket űzik: úszás, asz ta li-te nisz, ae ro bic, test épí tés, lab da rú gás,

ko sár lab da, röp lab da. Ál lan dó lá to ga tói a vá ros ban zaj ló kul tu rá lis és tu do má nyos prog ra mok nak: tu do má nyos is me ret ter-jesz tő elő adá so kon, szín há zi elő adá so-kon, könyv be mu ta tó kon, iro dal mi be szél-ge té se ken vesz nek részt. A di ák ön kor-mány zat nem csak a kol lé gi um fa la in be lül, ha nem azon kí vül is gaz dag sza-bad idős prog ra mo kat, pl. gya log tú rá kat és ki sebb ki rán du lá so kat, sport na po kat szer vez. Is ko lánk rend sze re sen szer vez ki rán du lá so kat tá vo lab bi vá ro sok és vi dé-kek meg is me ré sé re. Az el múlt évek so rán is ko lánk di ák jai jár tak már Bu da pes ten,

A negyedik nemzedék 35

Hód me ző vá sár he lyen, Sze ge den, Tóth fa-lu ban, Belg rád ban, Bor ban és a Fruš ka go rán, Kecs ke mé ten, Er dély ben, és a Fel-vi dé ken is.

Ta nu ló ink az el múlt év so rán szá mos meg mé ret te té sen vet tek részt. A köz sé gi ver se nyek től kezd ve a nem zet kö zi erő-pró bá kig. Leg büsz kéb bek Ho mo lya Mik-lós ra va gyunk, aki ezüst ér met ho zott ha za az in do né zi ai fi zi kai di ák olim pi á-ról.

Leg töb ben a ma te ma ti ka és a ter mé-szet tu do mány ok (fi zi ka, ké mia, in for-ma ti ka, bi o ló gia) te rü le tén pró bál ják ki

ma gu kat, és büsz kén mond hat juk, hogy ezen tár gyak ból Vaj da ság él vo na lá ba tar to zunk. Ál lan dó jel leg gel igyek szünk kép vi sel tet ni ma gun kat a tu do má nyos di ák kö ri kon fe ren ci á kon, pá lyá za to kon is. Van nak di á kok, akik más tan tár-gyak ból, mint pél dá ul anya nyelv, tör té-ne lem, kép ző mű vé szet sze re pel nek ered mé nye sen a meg mé ret te té se ken. De je len tős si ke re ket köny vel het el a szín ját szó kö rünk és a nép dal kó ru sunk is. Per sze nem csak a ver seny ered mé-nyek szá mí ta nak.

Szem lé le tünk sze rint egy ilyen pro fi-lú in téz mény az ok ta tó és ne ve lő te vé-keny sé gét nem kor lá toz hat ja csak az is ko lai mun ka nap ok ra. A hos szabb szü-ne tek al kal má val a ta ná ri kar fő ként ma te ma ti kai és in for ma ti kai jel le gű tá bo ro kat szer vez a ti zen éves kor osz tály szá má ra. Ezek be a tá bo rok ba elő sze re-tet tel vár juk az általános is ko lá so kat, az zal a nem tit kolt szán dék kal, hogy már idő ben fel fe dez zük kö zöt tük a matematikai tehetségeket. Szí ve sen lát-juk azon ban azo kat az ér dek lő dő kö zép-is ko lá so kat is, akik sze ret né nek rész le-te seb ben meg is mer ked ni a tan tár gyak-kal, té ma kö rök kel, vagy akár a kol lé gis-ta, „bo lya is” élet tel!

Az idei fel vé te li re va ló fel ké szü lést már meg kezd tük. A té li tá bo run kon több, mint 100 di ák vett részt. A ta va szi szü ne-tet is ki fog juk hasz nál ni e cél ra, áp ri lis 24-től 28-ig!

To vább ra is foly tat juk a hét vé gi kép-zé se ket, az zal az újí tás sal, hogy há rom-na pos, in ten zív kép zé se ket fo gunk tar ta-ni öt al ka lom mal (már ci us 31.–áp ri lis 02., áp ri lis 07–09., má jus 05–07., má jus 12–14., má jus 19–21.)

A fel vé te li vizs gát elő re lát ha tó an jú ni-us ele jén tart juk.

36

Izložba karikatura koju su učenici Filološke gimnazije u Subotici pripremili na temu svojih nastavnika zanimljiva je, sudeći po izjašnjavanju onih koji su nacrtani. Karikatura je samo prividni smeh, pošto u dubljim slojevima ima dvosmerne poruke. Ovom izložbom ocrtava se i jedan unutrašnji duh u školi, jedan odnos, jedan kritički fon. Možda bi, a to stariji znaju, u posleratnoj školi bilo za sve ovo sankcija, a kako i ne bi kada su to činili zbog pušenja, hoda u kasne sate ili oblačenja. Ipak đaci nam žive u boljim vremenima od onih i dobro je što je tako.

Hivatásunk eszköztárából

Jo van čić Mi ros lav: Os mehKroz ceo svoj život čovek stvara

određenu sliku o sebi. Veoma često moguće je da ona ne odgovara u potpunosti pravom stanju stvari, onom kakvi zaista jesmo, već je više produkt naših želja i težnji kakvi bismo voleli da budemo. Ponekad je stoga potreban jedan svežiji, neopterećeniji pogled na nas same. Percepcija ko ja će nas postaviti, barem kratko, van našeg subjektivnog viđenja stvar nosti, u jedan realniji svet, u kojem ćemo na trenutak moći da bolje upoznamo sebe.

Pred nama su produkti takvog DRUGAČIJEG POGLEDA, karikature koje su radovi učenika Filo loške gimnazije „Kostolanji Deže”. One su rezultat njihovog pažljivog, i preciznog viđenja profesora na kojima se skoro svaki

dan susreću u školi. Vrednost ovih crteža je utoliko veća ako znamo da nisu obli kovani po modelu, dakle neposrednim gledanjem, već po sećanju.

Spoznaja o tome kako nas drugi vide, može u nama stvoriti različita raspoloženja. Ponekad ćemo zastati, na trenutak se zamisliti, neko će se začuditi i iznenaditi a nekom možda i neće biti važno.

No ipak, oštro detinje i krea-tivnošću vođena vešta ruka meni su u trenutku vratili osmeh na lice.

Kiss Me lá nia ké mia ta nár Kü lö nös él mény lát ni ma gam-

Ka ri ka tú ra-kom men tá rok

A far sang a for ma bon tó, ön fe ledt vi dám ság idő sza ka. Jel mezt öl tünk, hogy más bő ré be búj junk. Tit ko ló zunk, hét ál ar cot fe szí tünk ar cunk ra. Fit tyet há nyunk a min den na pi élet sza bá lya i-ra. A ko moly ság nak és te kin tély tisz te-let nek sza már fü let mu ta tunk.Mit csi nál tak eb ből AZ al ka lom ból a sza bad kai Kosz to lá nyi De zső Nyel vi Gim ná zi um ta nu lói? Jel mez ka val ká dot ren dez tek és... és ka ri ka tú rá kat raj zol-tak ta ná ra ik ról: a mo del lek és al ko tó ik kö zös örö mé re. Íme né hány „mű” mu ta tó ba, AZ áb rá zolt ta nár gon do la-ta i val egye tem ben.

Karikatúra-kommentárok 37

ról ezt a hu mo ro san, de igen jel-lem ző en meg raj zolt ka ri ka tú rát. Jel lem ző vo ná sa i mat bi zo nyos szin ten, jól ki hang sú lyoz ták, így ta nul ság is le von ha tó. Nem csak a tan tárgy jut el hoz zá juk, ha nem az em be ri tu laj don ság is, amit jól tud-tak ki hoz ni a raj zo kon, és ez így jó. Be men ve az is ko lá ba, min dig töb-bet vi szünk be ma gunk ból, mint amennyi szük sé ges a ké mia, vagy más tan tóra meg tar tá sá ra. Ezt a ta nu lók jól ér zé ke lik, el jut hoz zá-juk va la mi az em ber ből is.

Vé le mé nyem sze rint, amed dig ilyen nek lát nak ben nün ket, ad dig min den rend ben van.

Pap Ágo ta pszi cho ló gus: Ka ri ka tú rám tük ré ben

Fur csa ér zés volt szem be sül ni az zal a tén nyel, hogy ka ri ka tú ra ké szült ró lam.

Ki csit olyan ez, mint ami kor le lep lez nek úgy, hogy köz ben sem-mi csi bész sé get nem kö vet tem el. Mint ami kor egy gör be tük röt tar-ta nak elénk. Tu cat nyi kér dés me rült fel ben nem, mint: va jon fe ke te-fe hér, vagy szí nes lesz? Va jon gro teszk fi gu ra ként áb rá zol-nak majd, vagy fel na gyít ják egyes jellemtulajdonságaimat? stb. Re mek mun kák szü let tek, s csak azt re mél tem, hogy a ró lam ké szült is éppen olyan ért he tő lesz, mint a lá tot tak.

Nem csa lód tam. Hi he tet le nül tet szett! Ugyan rak tak a lá bam alá egy lét rát, ami ről azt fel té te lez tem, hogy a ma gas sá gom ra vagy ha úgy tet szik, az „ala csony sá gom ra” utal, utóbb az zal ma gya ráz ták, hogy így sze ret ték vol na ki fe jez ni örök moz-

gá so mat, jár ká lá so mat. A Fre ud-kö-tet per sze nem ma rad ha tott el – a név, amely ha tet szik, ha nem, véd-je le zi a pszi cho ló gia tár gyát még nap ja ink ban is. Csak a ró zsa szí nes haj döb ben tett le kis sé, de a min dig ki csit más szí nű haj ko ro nám, ta lán nem is ered mé nyez he tett vol na ki sebb kon fú zi ót.

Sum ma sum ma rum: nagy sze rű kez de mé nye zés nek tar tom ezt a ki ál lí tást, és gon dol ja nak csak be le, bár mily hi te le sen is rög zí ti a va lóst a fény kép, a ka ri ka tú ra meg mu tat ja azt is, ami re a fo tó nem ké pes.

Szá las Tí mea an gol ta nár

A gyer mek fan tá zi á nak nincs ha tá ra. Ret te ne te sen jó és szel le-mes ka ri ka tú rák ké szül tek. Nagy él ve zet tel néz tem meg a sa já to mat és a kol lé gá i mét is. A ró lam ké szült ka ri ka tú ra nem an nyi ra a sze mé-lye met vagy a kül ső met fi gu ráz za ki, in kább azt az ol da la mat je le ní ti meg, ami ről a tan órán nem iga zán van szó. A ka ri ka tú ra ké szí tő je és ala nya is ki bú jik az is ko lá ban be töl-tött sze re pé ből, és „csak ” em ber lesz, ami re az is ko lá ban nem min-dig van al ka lom. Ha té kony mód-szer a ta nár-di ák sze rep föl la zí tá sá-ra, ön ma gunk és egy más jobb meg-is me ré sé re. Re mé lem, ha gyo mány -nyá vá lik!

Pas kó Csa ba ze ne ta nár

Az iga zi ka ri ka tú ra min dig a va ló sá got ra gad ja meg, a pusz ta va ló sá got és na gyí tó alá he lye zi azt. Olyan dol got lát tat meg, ami ne kem ter mé sze tes ve le já ró ja az

éle tem nek. Tük röt tart elém, per-sze gör be tük röt, és azt mu tat ja meg, amit iga zán csak má sok lát-nak meg ró lam, né mi hu mor ér-zék kel. Mo solyt csal az ar com ra, és ha má sért nem, hát ezért már meg ér te.

Mé szá ros Zol tán tör té ne lem ta nár„Esz te len, aki azt hi szi, hogy

ta nu lás nél kül meg tud ja kü lön-böz tet ni a hasz nos és ár tal mas dol-go kat”

(Xe nophón)

Sta usz Zol tán in for ma ti ka ta nárNa gyon meg örül tem, ami kor

meg tud tam, hogy ró lam is ké szül-tek ka ri ka tú rák, be val lom, tü rel-met le nül vár tam a pil la na tot, hogy meg lás sam őket. Kí ván csi vol tam, ho gyan is né zek ki di ák szem mel. So kat ne vet tem raj tuk, és a mai na pig is szí ve sen gon do lok vis sza

ezek re a raj zok ra. A di gi tá lis fény-ké pe ző gé pek nek kö szön he tő en meg örö kí tet tem őket, és ha vi dám pil la na tok ra vá gyom, ak kor vissza-né zem eze ket a ked ves al ko tá so-

kat.

Nagy Ti bor tör té ne lem ta nár

Azt mond ják, a tör té nel met azért kell is mer nünk, hogy ta nul-va ele ink hi bá i ból, ugyan azo kat

ne kö ves sük el. S még is ugyan-azon hi bák ba esünk.

Tö möm-tö möm a ta nu lók fe jét a po ros múlt tal, sok szor el fe lejt ve, hogy fon to sabb az em ber for má lá-sa, ki majd tör té nel met ír. Az ilyen „fer de tük rök” vis sza te rel nek a jó (job bik) út ra.

Ta kács Bor za Kor né lia logikatanár„A tu do má nyok ál tal ki kö ve-

zett úton biz ton sá go san ha lad ha-tunk cél ja ink fe lé.”

Ha bár a pers pek tí va (lásd: szem üveg) is fon tos – mon da ná Nietz sche.

No vák K. At ti la an gol ta nárTa lá ló. És ked ves is. De rű kel tő.

Vé gül is, min den jel leg ze tes kül ső is mer te tő jel lát ha tó raj ta: a sok ol vas mány, ame lyek kel nyag ga tom

ta nu ló in kat, há ti zsák, bicikli… Pont ezért ér de mes el gon dol kod ni a raj zon egy ki csit – po zi tív ér te-lem ben –, és meg lát ni ben ne az al ko tó őszin te sé gét és bi zal mát. Nem is be szél ve azon meg tisz tel-te tés ről, hogy volt, aki ar ra mél ta-tott, hogy „mű al ko tást” ké szít sen

ró lam. Kö szö nöm.

Ut cai Ró bert hit ok ta tó

Karikatúra-kommentárok38

Karikatúra-kommentárok 39

Fon tos min dig de rűs nek len ni! Eh hez se gí tett hoz zá so kun kat az a pil la nat is, ami kor vé gig néz tük a Di ák ja ink ál tal ké szí tett ka ri ka tú-

rá kat. Ta lán Ne kik is jó volt „ki raj-zol ni” ma guk ból azt, amit kö zöl ni sze ret tek vol na ve lünk – ta ná rok-kal, ne künk pe dig ér de kes lát ni mind azt, ami (di ák szem mel szem-lél ve) ben nün ket jel le mez...

Le gye nek ezek a tré fás raj zok is esz kö zök, me lyek ál tal a ta nár-di ák kap cso la tok mé lyül nek, és mind in kább gyü möl csö ző vé vál-nak!!!

Dog nar Ale xan der szerb ta nár

A ka ri ka tú ra sze re pe az, hogy ki hang sú lyoz zon va la mi lyen tu laj-don sá got, jel lemzőt, le het az po zi-tív, vagy ne ga tív. Ez zel rá vi lá gít az áb rá zolt sze mély jel leg ze tes vo ná-sa i ra.

A di ák egy jó ka ri ka tu ris ta sze-mé vel néz ben nün ket. Egy ilyen szem lá tott meg en gem is…


U borbi za slobodu, pos-toje nesumnjive dodirne tačke, bez obzira da li se radi o homogenoj ili etnički, šarolikoj zajednici, – što je češći slučaj. Ovaj napis posvećen istorijskoj 1848. godini upravo ovo razmatra, polazeći od činjenice da sloboda nika-da i nigde nije darivana, jer se uvek morala želeti i osvajati uz napore i žrtve. Zato osvojena sloboda mora biti čuvana da ne izmakne. U njenom očuvanju nema mesta za indiferentne, ona treba da integriše narod na svekoli-kim poljima.U ravni etničke šarolikosti postoji uzajamna obaveza pomaganja, što je neizostavni uslov.Istaknuta stremljenja 1848. jak je razlog da se svi čestiti ljudi s pijetetom podsete njenih ciljeva i žrtava tim pre što oni nisu bili izletnici, već su potresli evropsku scenu.Ako se uzdrma tiranija i osveste pogaženi, onda se oni usude biti slobodni. Ovo je svevremena istorijs-ka formula.U razvijanju slobode treba ukloniti primere mržnje, uvredljive aluzije koje su nažalost vremenski otporne.Nejedinstven i strahom bremenit narod ima trnovit put do slobode jer mu se

Ri ad tan, gyak ran meg ren dül ten és ta nács-ta la nul ves szük ész re, hogy kö rü löt tünk ro ha mo san és meg ál lít ha tat la nul vál to zik a vi lág, s e vál to zá sok nak nem tu dunk örül ni, mert fé le lem kel tő ek, hi szen ér ték-vesz tés ben lé vő, erős mo rá lis és eti kai fo gó dzók nél kü li vi lág ki ala ku lá sá nak kel-lős kö ze pé ben ta lál ja ma gát a 20. és 21. szá zad for du ló ján élő em ber, s ez kü lö nö-sen a fi a ta lok szem pont já ból jár hat igen rom lasz tó és sú lyos kö vet kez mé nyek kel. „Min den Egész el tö rött” – mond ta ADY END RE a 20. szá zad kez de tén, s azt is tud ta a ma ga vá te szi mód ján, hogy az a sze kér, mely re fel szállt az év szá zad em be re, rossz sze kér: „Utá na mint ha jaj-szó száll na” – ír ta. S ma már tud juk, mi lyen iga za volt!

A lé te zés le szű kült, aho gyan HAM VAS BÉ LA fo gal ma zott, s e le szű kült lé te zés ben a tel jes ká osz ura lom ra tö ré sé nek fo lya-ma tá ban kell az em ber nek meg ta lál nia azo kat az örök ér vé nyű eti kai ma ga tar tás-for má kat, me lyek nek szel le mé ben él ve ki véd he ti, meg véd he ti élet mi nő sé gét a kö rü löt te tom bo ló ször nyű sé gek kö ze pet-te.

Az örök ké va ló ság le té te mé nye sei azok a meg fel leb bez he tet len tör vény sze rű sé-gek, me lyek az is te ni gond vi se lés ben nyil-vá nul nak meg, s me lyek a vi lág min den sé-get fenn tart ják. Ezek a koz mi kus tör vé-nyek. Ha úgy tet szik, a ke resz tény ség meg fo gal maz ta tíz pa ran cso lat, me lyet az em be ri ség Mó zes köz ve tí té sé vel is mer he-tett meg, ezek kö zé tar to zik. Má ra már tel je sen el hasz ná lód tak a ben ne fog lal tak, új ra kell őket te hát fo gal maz ni, s eb ben az új ra fo gal ma zás ban lét fon tos sá gú sze re pe van an nak a tu dat nak, hogy az örök egye-

te mes ér té kek egy lé te ző, ma ga sabb szin-tű va ló ság is mér ve i ként meg is mer he tők, csak új ból fel kell őket fe dez ni, meg ta-pasz tal ni, el fo gad ni s be épí te ni ab ba a kor nak meg fe le lő ér ték rend be, mely a jö vő em be re szá má ra az ér tel mes föl di lé te zést te szi le he tő vé.

A min den ko ri sza bad ság harc ok örök-ér vé nyű sé gé hez nem fér két ség. Uni ver-zá lis ér té kek azok az em be ri ség meg ron-gált föl di lé te zé sé nek fo lya ma ta i ban. Új ra és új ra meg je len nek mint egy bi zo nyít ván azt, hogy az em ber sza bad ság vá gya az Is ten ben meg nyil vá nu ló vég te len ség ál lan dó sá gá ban la ko zik, s mind ad dig meg ha tá ro zó sze re pe lesz az em be ri ség tör té ne té ben, amíg nem re a li zá ló dik. A meg va ló su lás vi szont an nak függ vé nye, ké pes-e az em ber a sa ját sza bad sá gát ak kép pen ki nyil vá ní ta ni, hogy má sok nak ne árt son. „A va ló di kö zös ség a sza bad-ság je gyé ben va ló sul meg” – ír ta Ham vas Bé la, s a sok ré tű ki bon ta ko zás le he tő sé-gé nek be épü lé sét fel té te le zi az egy ség meg te rem té sé nek vi szony la tá ban. S már-is el ér kez tünk ah hoz a kulcs szó hoz, mely a ma gyar sza bad ság harc ok meg nem va ló-sí tott örök sé ge ként ha gyo má nyo zó dott ránk, mert ezt a leg fon to sabb tör té nel mi lec két még min dig nem sa já tí tot tuk el, ho lott ez sor sunk ala ku lá sá ban a sors for-má ló, a sors for dí tó kö ve tel mé nyek fel té tel nél kü li tel je sí té sé ben el ső he lyen áll.

Hát igen, a nem ze ti egy ség lét re ho zá-sá ról van szó. A Rá kó czi -fé le sza bad ság-har cunk ban amíg mű kö dött a nem ze ti egy ség a ki tű zött sza bad ság cé lok el éré sé-nek okán, va gyis, amíg a Wer bő czy -tör-vé nyek ál tal nem te le nek re és ne me sek re

Sza bad ság har ca ink ös sze füg gé se i rőlKá ich Ka ta lin

Szabadságharcaink összefüggéseiről 41

moći potiru.Zato nije na odmet jevanđeljska poruka o ljubavi prema bližnjem, čak iako je on i nepri-jateljski raspoložen, jer je to jedini put da se živi. Bilo bi dobro, da ova poru-ka dospe u ruke svih kao štivo, kako bi se ljudi lakše sporazumevali.

osz tott ma gyar tár sa da lom át tud ta hi dal-ni az ös sze egyez he tet len nek mu tat ko zó tá vol sá go kat, a ku ruc had se reg egy más után arat ta a fé nye sebb nél fé nye sebb győ zel me ket. Így tör tén he tett meg az is, hogy 1704 ele jén majd az egész or szág a sza bad ság har cos ok ke zé ben volt. De ami kor „A ne mes ség nap ról nap ra job-ban vis sza nyer te ha tal mát job bá gyai fe lett”, aho gyan a nagy fe je de lem is ír ta, be kö vet ke zett Tren csén, Ocskay s má sok pe dig el árul ták a sza bad ság har cot.

Sza bad ság har ca ink kül po li ti ka-füg gő ala ku lás tör té ne tét ter mé sze te sen nem le het fi gyel men kí vül hagy ni, de a nem ze ti egy ség meg lé te, il let ve meg nem lé te mint alap kér dés to vább ra is meg kü lön böz te tett he lyen áll. Lec ke, amit meg kell ta nul nunk ha fenn aka runk ma rad ni az egy re ag resszí-vebb glo ba li zá ló dás for ga ta gá ban, mint egy sé ges, ön tör vé nyű nem zet, aki nek van és volt mit hoz zá ad ni a vi lág tör té ne lem ből le von ha tó ta nul sá gok hoz. Pl. ép pen sza-bad ság har ca ink bib li ai jel le gű és mé re tű pél dá za tát, a Dá vid és Gól iát-fé le meg mé-ret te tés konk lú zi ó ját: mi kép pen ké pes egy egy sé gé ben tö ret len nek mu tat ko zó nem-zet a ha tal mas fi zi kai túl erő el le né re, több mint egy éven ke resz tül far kas sze met néz-ni a sza bad sá gát el foj ta ni szán dé ko zó aka-rat tal, fel vál lal va nem csak a Kos suth-kí-nál ta ma gyar, de a PE TŐ FI ál tal is meg idé-zett vi lág sza bad sá got, a né pek sza bad sá-gát. S ez is mét lő dik meg 1956 no vem be ré-ben új ra. Egy ma rok nyi nép nem tud ván le mon da ni az Is ten ké pé re te rem tett ség sza bad ság vágy ban is meg nyil vá nu ló lé nye-gé ről, ami ugyan ak kor min den föl dün kön élő em ber ere den dő jo ga, meg kí sér li a le he tet lent: az em ber ál tal ket té osz tott vi lá got meg pró bál ja új ra egy ség be te rel ni, hogy a sza bad ság re a li zá lá sá nak te re pet biz to sít son. Az óta ugyan to vább osz tó dott a vi lág, de az egy kor volt sza bad ság harc ok

tá vo li fény ként to vább ra is mint út mu ta tó vi lá gos ság fel-fel lob ban nak a min ket kö rül ve vő sö tét ség ben, s re mén nyel te li ki utat mu tat nak nyo mo rú sá ga ink ból.

Vég re meg kell lel nünk azt az egyé ni és kö zös sé gi sza bad ság ba ve ze tő utat, mely nek ki in du ló pont ja csak is a „Sze resd fe le ba rá to dat, mint ma ga dat. / Nincs más ezek nél na gyobb pa ran cso lat” (Márk 12,31) ré vén ki nyil vá ní tott egye te mes tör vény meg szív le lé se le het, ma gya rul, csak ak kép pen re a li zál ha tó a sza bad ság, ha min den ki ré sze sül be lő le, hi szen meg kell vég re ér te ni, hogy min den ki nek jut elég hely a te rem tett vi lág min den ség ben, s ahogy a sok mil li árd csil lag, boly gó, égi-test bé ké sen meg fér egy más mel lett az uni ver zum ban, ho lott óri á si a kü lönb ség kö zöt tük, az ös sze té tel ük, a nagy sá guk stb. ré vén, úgy a vi lág egye tem e mik ro-koz mo sza, me lyet Föl dünk ként is me-rünk, min den ki szá má ra biz to sí ta ni tud ja az élet te ret, a sza bad sá got. Jó ma gam is csak ak kor le he tek sza bad, ha a ve lem együttélők, a mel let tem élők is azok.

Egy-egy nép tör té nel mé ben rit ka ság-szám ba men nek azok a szent pil la na tok, ame lyek ér de mes sé te szik őt ar ra, hogy a vi lág fi gyel me a ma ga tel jes sé gé ben őt il les-se meg. Ilyen ki vé te les, egye dül ál ló pil la na-ta tör té nel münk nek az a tö ké let len sé gé ben is rend kí vü li 48-as ma gyar sza bad ság harc, mel lyel gya kor la ti lag hi telt tett a ma gyar ság SZENT IST VÁN ál lam ala pí tó es kü je mel lett, ne ve ze te sen hogy a kö rül mé nyek el le né re is, mél tó ma radt ez a nem zet ar ra, hogy az eu ró pai né pek kö zös sé gé nek tag ja ként fenn ma rad jon az el múlt ezer év ben. Sor sá-nak to váb bi ala ku lá sá ban, job bu lá sá ban s fenn ma ra dá sá ban a nem ze ti egy ség meg le-lé sé nek per dön tő sze re pe lesz. Mind ad dig, amíg a nem ze ti egy ség nem vá lik va ló ság-gá, „nem a sza bad sá got..., ha nem a sza bad-ság ál alak za tát” tud juk csak lét re hoz ni, s


U zadnjih desetak godina sve češće se negira finsko–ugarsko poreklo mađarskog jezika. Autor teksta pokušava pomoću raznih primera i metoda da ukazuje na to kako danas nauka o jeziku gleda na ovo pitanje.

Az utób bi tíz egy né hány év ben ren ge teg olyan írás és könyv lá tott nap vi lá got, mely a finn ugor ro kon ság el mé le tét, an nak lé te zé sét tá mad ja. Ezek egy ré sze a su mé rok kal, más ré sze a szkí ták kal, a tö rök né pek kel, s leg újab ban pe dig az et rusz kok kal ro ko nít ja a ma gyar sá got. A leg több ilyen szel lem ben fo gant mun ka igyek szik ka te go ri ku san ki je len te ni – mi ként ezt az et ruszk–ma gyar ro kon sá gi el mé let ki gon do ló ja, a „nem zet kö zi leg el is mert olasz nyel vész, Angela Mar can-to nio” is meg tet te –, hogy a ma gyar nyelv „finn ugor ere de té nek el mé le te el avult és té ves” (De mok ra ta, 2005. áp ri lis 8.: Hun lá bak nyo má ban). A cik kek ből az is gyak-ran ki de rül, hogy szer ző ik sze ret nék, ha be bi zo nyo sod na, hogy nem a finn ugo-rok nak, ha nem a nagy múl tú, dé leb bi né pek nek va gyunk ro ko na i: „A kül ho ni-ak kö zül – ír ja pél dá ul a De mok ra tá ban Han kó Il di kó – Ma rio Ali eni ut rech ti nyel vész pro fes szor jár kü lön úton, amennyi ben az et ruszk–ma gyar azo nos-ság el mé le tét vall ja. Ali eni is – mint so kan má sok – a nyel vé sze ti ered mé-nyek ből tör té ne ti ös sze füg gé sek re kö vet-kez tet. Az ősi ka pocs cí mű köny ve óri á si si ker Ma gyar or szá gon, hi szen ki ne örül-ne an nak, hogy a ma gyar ság az ala csony

kul tú rá jú, írás nél kü li finn ugor né pek kö zül egy szer re az ókor egyik ma gas kul-tú rá jú né pei kö zé emel ke dik” (De mok ra-ta, 2005. ok tó ber 27.: Tit kok né pe). A cikk szer ző jé nek hoz zá ál lá sá ban két prob lé-más moz za nat fi gyel he tő meg. Az egyik: nem an nyi ra ma ga a tu do má nyos ság ér dek li őket, mint az, hogy be bi zo nyít-sák: ők nagy múl tú nép fi ai, te hát jo ga ik van nak más né pek kel szem ben. A má sik: azt mond ja a töb bi finn ugor nép re, hogy azok más né pek nél ala cso nyabb kul tú rá-jú ak. Nem, mert mint azt – a nyu gat-eu-ró pai em ber fel sőbb ren dű sé gi mí to szá-nak meg dől te óta – tud juk, a ter mé sze tes mó don ki ala kult kul tú rák kö zött nem-igen le het fej lett sé gi szint sze rin ti kü lönb-sé get ten nünk. De meg azért sem, mert az urá li né pek jó ré sze Észak vi dé ke in él, s ép ésszel alig ha tart hat juk el kép zel he-tő nek, hogy azo kon a tá ja kon egy kul tú ra nél kü li kö zös ség élet ben ma rad jon. De aki e né pek kul tú rá it bí rál ja, an nak min-de nek előtt il le nék meg is mer ked nie az zal, ami ről be szél.

Aki pél dá ul csak egy szer is – el fo gu-lat la nul – be le ol va sott MUN KÁ CSI BER NÁTH ha tal mas Vo gul nép köl té si gyűj te mé nyé-be, a több tíz kö te tes A finn nép ré gi köl-te mé nye i be (Su o men Kan san Van hat

Igaz vagy nem igaz finn ugor ro kon sá gunk?(Po le mi kus írás)

Ká dár György:

A Du na-táj bús vil lám há rí tó.Fél-em be rek, fél-nem ze tecs kékSzá má ra ké szült szé gyen-ka lo da.Ahol a szár nya kat le nyes tékS ahol ha lot ta sak az es ték. Ady End re

Igaz vagy nem igaz finnugor rokonságunk? 43

Ru not), az eb ből ke let ke zett Ka le va lá ba, vagy en nek észt meg fe le lő i be, aki egy-szer is el cso dál ko zott a per mi le le tek hi he tet len fan tá zia gaz dag sá gán, vagy a ma rik ze nei le le mé nyes sé ge in, az észt VEL JO TOR MIS nak bar tó ki erőt su gár zó, mel lé ren de lő szel lem ben (ld. KA RÁ CSONY SÁN DOR mű ve it) fo gant kó rus mű ve in, an nak tud nia kell, hogy bi zony ma gas-ren dű kul tú ra a finn ugor oké – még ak kor is, ha azok ter mé sze tük re néz ve más fé-lék, mint ami lye nek ről az is ko lá ban ta nul ni szok tunk.

A finn ugor né pek Eu rá zsi á ban

Akár hogy is, de alig ha túl zunk, ha meg ál la pít juk, hogy egyes la pok ban, he ti-lap ok ban már-már di vat szám ba megy a

finn ugor nyel vé szet nek mint nem zet el le-nes tu do mány nak a sza pu lá sa, s ér de kes, hogy mind er re az egyéb ként min den nem-ze ti es meg nyil vá nu lást azon nal meg bé-lyeg ző saj tó ter mé kek sem szok tak re a gál-ni. A kö vet ke zők ben ta lán ar ra is vá laszt kap ha tunk, hogy va jon mi ért nem.

Aláb bi mun kám ban nem fog lal ko-zom sem az et ruszk, sem más ro kon ság-el mé let tel, csak ezek nek az írá sok nak az zal a di va tos és egy be hang zó ál lí tá sá-val, mely sze rint „a finn ugor ro kon ság el mé le te té ves”. De ez zel is csak úgy, hogy a ma gunk ré szé ről mind ös sze csak né hány – a finn ugor nyelv tu do mány ál tal fel tárt – olyan tényt és ada tot mu ta tunk be, me lyek egy faj ta ös sze fog la ló ké pet ad nak e tu do mány mai ál lá sá ról. An nak el dön té sét, hogy mind ezen ada tok elég-

Kádár György44

sé ge sek-e a ma gyar–finn ugor ro kon ság el mé le té nek fel té te le zé sé re, vagy csak pusz ta vé let len egy be esé sek ről, ki ta lá lá-sok ról van szó, az ol va só ra bíz zuk.

A nyelv tör té ne ti vizs gá ló dá sok tu do má nyos sá gá nak kér dé sé ről

Azt hét köz na pi ta pasz ta la ta ink ból is tud hat juk, hogy min den nyelv, a mi anya-nyel vünk is vál to zik. Nem csak úgy, hogy új sza vak ke rül het nek nyel vünk be (pl. mo bil, amely he lyett ta lán sze ren csé sebb len ne a zseb te le fon el ne ve zés), de sza va-ink hang jai, han ga lak ja is meg vál toz hat-nak. A ré gi es mük, tük már csak nyelv já-rás ok ban (pél dá ul a Nyá rád-men ti ma gya rok nál) lé te zik. A finn nyelv is me-re te nél kül mi se tud nánk ki ta lál ni, hogy a finn mä, mie és minä sza vak mind én-t je len te nek. Ami Bu da pes ten toll (tol lat), az a Szé kely föl dön tolu (tolut), ami a pes-ti nyelv ben tek nő, az a Nyá rád men tén te ke nyő, Szeg vá ron pe dig tek nyő stb. Az egyes sza vak han ga lak jai te hát, mint min den más a vi lá gon, szin tén vál toz-nak. Ezek a hang vál to zás ok azon ban nem vé let len sze rű ek, ha nem – s itt „kez-dőd het a nyelv tu do mány” – a nyelv egyes sza va i ban min dig egy for mán men nek vég be. Ha nem, ak kor an nak kü lön ma gya rá za ta kell, hogy le gyen. Ha ilyen ma gya rá za tot nem ta lál ni, ak kor a ja va-solt egye zést el kell vet ni. A tör té ne ti ös -sze ha son lí tó nyel vé szet hang ta ni ku ta tá-sai tu laj don kép pen ezen, te hát a hang-vál to zás ok sza bály sze rű sé gén ala pul nak.

Kö zös han gok, kö zös sza vak

An nak, hogy két tá vo lab bi nyelv egy-egy ha son ló sza vát (pl. a finn tal vi – ma gyar tél; vagy a fi. ni el lä-nu ol la – m. nyel-nyal) egy ko ráb bi kö zös (ős)nyelv re/

alap nyelv re ve zet hes sük vis sza – más-ként fo gal maz va –, hogy eze ket egy ko ráb bi kö zös vagy ha son ló nyelv ből szár ma zó nak tart has suk, több fel té te le van, me lyek kö zül – a je len tés ta ni kri té ri-u mok mel lett – a leg fon to sabb, hogy a két szó kö zöt ti hang ta ni ha son ló sá gok vagy el té ré sek meg kell, hogy fe lel je nek – a két nyelv kö zöt ti töb bi szó egye zés alap ján meg ál la pí tott – akár több tíz vagy akár száz hang vál to zás nak.

Más szó val: a nyel vé sze ket nem el ső-sor ban az ér dek li, hogy ha son lít-e két ha son ló je len té sű szó han ga lak ja egy-más ra vagy nem, ha nem hogy a ha son ló-sá gok és el té ré sek tör vény sze rű ek-e. Így pél dá ul a finn tal vi és a ma gyar tél nem (csak ) azért tar tan dó kö zös ere de tű szó-nak, mert je len té sü kön kí vül, han ga lak-juk ban is ha son lí ta nak egy más ra, ha nem mert a t-hang (akár csak a szó bel se ji -l) mind a finn mind a ma gyar nyel v kö zöt ti ro kon sza vak ban min dig ugyan az a hang, az az t- (ill. -l) ma rad:

fi. m.tal vi téltouko ta vasztuo to vate ke- te-sztunte- tud, stb.

Ha pe dig akad olyan szó, amely ki lóg eb ből a sor ból, ak kor az – eset le ges je len-tés ta ni ha son ló sá ga el le né re is – vagy nem tart ha tó ro kon szó nak, vagy ar ra (megint csak sok pél dá val iga zol ha tó) va la mi lyen más hang tör vény vo nat koz-hat (pl. fi. tunke- – m. dug). Két szó kö zött a kö zös ere det, il let ve az egyes hang tör-vé nyek fel té te le zé se an nál jo go sabb, vagy ha tet szik va ló szí nűbb, men től több ro kon nyelv ből ho zott pél dá val le het az(oka)t alá tá masz ta ni. A fi. elä- és a m.


él igék ro kon sá gát il let ve azt a hang ta ni tör vény sze rű sé get, hogy a szó bel se ji fi. -l- a ma gyar ban is -l- ma rad a kö vet ke ző ro kon nyel vi (egy sze rű sí tett át írás ban meg adott) pél dák va ló szí nű sí tik:

fi. elä-; é. ela-, l. jielle; md. era-; cs. ile-; vj. ulü; zj. ol-, oszty. jel-; vog. jält-, jalt-; m. él; jur-szam. jíle-, jeny-szam. jire-; kam-szam. zjili-; stb.

fi. kuole-; l. kuolati-; é. koole-; md. kulo-; cs. kole-; vj. kul-; zj. kuv-; oszty. hat-, hal-; vog. kal-, hol-, kól-; m. (meg)hal-; jur-szam. ha-; jeny-szam. ka-; stb.

A nyelv tu do mány szá má ra te hát kö zöm bös, hogy az egyéb ként má ig azo-nos je len té sű finn pa ta és a ma gyar fa zék (a ma ga ko rá ban ez va ló szí nű leg va la mi lyen agyag ból ké szült tá ro ló edényt je lent he tett) sza vak egy csep pet sem ha son lí ta nak egy-más ra. Az azo nos ság, a két szó kö zös ere-de te ugyan is en nek el le né re nagy mér ték-ben va ló szí nű sít he tő. Ho gyan?

A finn szó kez dő p- ugyan is a ma gyar-ban kö vet ke ze te sen f-, a finn szó bel se ji -t- pe dig kö vet ke ze te sen -z- (a ma gyar szó-vé gi -ék ké sőb bi kép ző). Né hány pél da, a „köz tes nyel ve ket” az egy sze rű ség ked vé-ért el hagy va:

fi. m. pa ta faz(ék)

poi(ka) fiúpuno- fonpuoli fél (fn)pelkää- fél (ige)pesä fész(ek)pa la fala(t), stb.

fi. m. kota ház käte-* kéz*sata százmete- méz, stb.

Ha ez utób bi pél da so run kat job ban meg fi gyel jük, ész re ve het jük, hogy a kota – ház, käte- – kéz eset ben nem igaz fen ti ál lí tá sunk, mi sze rint a finn szó kez dő k- a ma gyar ban kö vet ke ze te sen h- (ld. még az előb bi pél da so run kat m. /meg/hal sza-vunk ro kon nyel vi meg fe le lő i ről), hi szen a käte- -kéz szópár ese té ben a finn k- a ma gyar ban is k- ma radt. El vi leg te hát el kel le ne vet nünk az egye zé se ket. Csak-hogy to váb bi pél dák ar ra utal nak, hogy a ma gyar nyelv ben a k- > h- hang vál to zás csak ak kor tör tént meg, ha a szó ma gán-hang zói vas tag hang ren dű ek1 vol tak, el len ke ző eset ben a finn k- a ma gyar ban is k- ma radt:

k- + vastag magánhangzó (mély)

finn magyarkota házkatoa- hagykala halkuole- (meg)halkusi húgykoi haj(nal)kolme háromkainalo hónalj(a)kuule- hallkumpu habkuu hókura harma(t)kunta had

k- + vékony magánhangzó (magas)

1 A mély és magas magánhangzók fogalma későbbi, nem a magyar nyelvből vett terminu-sok. Ls. Lükő Gábor: Zenei anyanyelvünk. Budapest, 2002; vala-mint Döbrentei Gábor: Magyar helyesírás. Pest, 1832.

Kádár György46

finn magyarkäte- kézkeso keszegkehä kegy(elet)kepeä kevés kierä kere(k)keri kére(g) kerää- kérkyy kí(gyó) kivi köve-kyynär ä könyökkyynel könnykitkeä- köt, stb.

(Itt nem sza bad el fe led nünk, hogy hely kí mé lés cél já ból a töb bi ro kon nyel-vek sok tíz vagy ta lán akár száz pél dá ját is el hagy tuk.)

A fi. kuole- szó val kap cso la tos pél da-so runk ból azt is ész re ve het jük, hogy a k- > h- hang vál to zás (a sza mo jéd nyel vek től el te kint ve) csak az ugor nyel vek ben (ma gyar, many si, oszt ják) kö vet ke zett be. Ha még ezen felül is és bő szám ban ta lá-lunk olyan nyel vi je len sé ge ket, me lyek csak az ugor nyel vek re jel lem ző ek, ak kor nagy va ló szí nű ség gel fel té te le zen dő, hogy va la mi kor az ugor ág – te hát a many si, az osztyák és a ma gyar, még egy va la meny nyi re egy sé ges kö zös ség ként, de – a töb bi finn ugor nyelv kö zös sé gek től már el kü lö nül ten kez dett él ni, s e nyel vi vál to zá sok en nek a kö zös ugor együtt-élés nek az idő sza ká ban kezd tek hat ni. Egye bek kö zött így le het sé ges az, hogy a nyelv tu do mány bi zo nyos nyel vi je len sé-ge ket kor sza kol ni tud.

Ta lál ni azon ban olyan pél dát is, ami re a fen ti ek még így sem iga zak. A fi. kuoma(ni) (= komá/m/) – m. ko mám nem il lik a sor ba, pe dig ezek el ső rá né zés re igen csak ha son ló ak nak tűn het nek. Akár ro kon szó nak is vél het nénk őket, de az

előbb be mu ta tott fi. k- (+ vas tag ma gán-hang zó) – m. h- (+ vas tag ma gán hang zó) sor ba nem il lik be le, asze rint ugyan is a ma gyar szó nak homám-nak kel le ne len-nie. A do log ma gya rá za ta az, hogy ez a szó ké sőbb, a szláv nyel vek ből ke rült kü lön úton mind a finn be, mind a ma gyar ba (vö. orosz: kuma). Sőt: mi vel a ma gyar ban e szó nak a k-ja már nem vett részt az ugor-kor vé gi k- > h- hang vál to zás ban, ezért en nek az át vé tel nek az em lí tett hang vál to-zás le zaj lá sa után kel lett meg tör tén nie. Minden nek fel té te le per sze, hogy az orosz kum(a) szó több más szláv nyelv ből is, mint ősi szó ki mu tat ha tó le gyen, s hogy a töb bi finn ugor nyelv ből vagy hi á nyoz zon, vagy ott is jö ve vény szó nak bi zo nyul jon.

To váb bi pél dák

Amint az ta lán a fen ti ek ből ki tű nik, itt a hang vál to zá so kat iga zo ló pél dák nagy szá ma a dön tő, il let ve az ezek kö zött fönn ál ló rend szer sze rű ség. Mi vel a finn ugor el le nes szel lem ben fo gant cik-kek nek vis sza té rő szó la ma, hogy e nyel-vek kö zös sza va i nak szá ma túl ke vés, azért itt még né hány pél da, ez út tal a finn ugor orrhang+felpattanózárhang-féle hang kap cso la tok ról és azok ma gyar meg-fe le lő i ről. Ha egy finn ugor ere de tű finn szó ban szó bel se ji -mp-, -nt- vagy -nk- ta lál ha tó, s en nek a szó nak ma gyar nyel-vi meg fe le lő je a ma gyar nyelv ben meg őr-ző dött, ak kor a szó ban, a meg fe le lő he lyen zön gés fel pat ta nó zár han got, -b(b)-t, -d-t il let ve -g-t fo gunk ta lál ni:

finn ma gyar kumpua- hab(a „köz tes” nyel vek ben: md. kumbo-ldo-; zj. giba-v-; vog. hump; jur-szam. hampa, stb.


vagy: oszty. amp; vog. ämp; m. eb, stb.)

tunke- dug( Egy má sik pél da a köz tes nyel vek ből: é. pung; zj. bug-il; oszty. punk-el; m. bog)

-nt-: m. -dfi. jänte- m. ideg(A köz tes nyel vek ben: vog. jante-w; jur-szam. jen; ngan. jenti; eny. jeddi; stb.)

To váb bi pél dák az -nt- > -d- hang meg-fe le lé sek re (a töb bi finn ugor nyelv pél dá it mel lőz ve) a finn és a ma gyar nyelv kö zött:

fi. anta- m. ad -fi. tunte- m. tudfi. lintu m. lúdfi. kunta m. had

Mi vel ez a hang vál to zás a fen ti pél dák sze rint a töb bi ugor nyelv ben nem tör-tént meg (ld. pél dá ul: vog. jante, ämp), ezért ar ra kell gon dol nunk, hogy ez a hang vál to zás ak kor kelt élet re, ami kor a ma gyar nyelv már a töb bi ugor nyelv től, te hát a many si tól és a han ti tól is el vált, kü lön éle tet élt.

A finn ugor né pek szó kin cse A ku ta tá sok so rán ily mó don ös sze-

gyűlt kö zös sza vak olyan szó kin cset al kot nak, mely szó kincs a ma ga egy sé ges vol tá val to vább erő sí ti az (így fel ál lí tott) szó egye zé sek, hang tör vé nyek va ló szí nű-sé gét. A kö zös sza vak ugyan is egy bi zo-nyos gaz da sá gi-tár sa dal mi élet for má ra, val lás ra, kö zös sé gi együtt élés re utal nak. El len té tes ol dal ról meg fo gal maz va, aki

be le la poz a finn ugor nyel vé szek ál tal ké szí tett eti mo ló gi ai szó tá rak ba, az nem in nen-on nan ös sze ke res gélt sza vak kal ta lál ko zik, ha nem e sza vak, ez a szó kincs egy sé ges ké pet mu tat. Ro kon szó nak bi zo nyult egye bek kö zött az éle lem szer-zés te kin te té ben: az íj, nyíl, há ló, lúd, hal, őn, lő, bo gyó stb.; a tár sa dal mi szer ve ző-dést, a csa lá di együtt élést il le tő en: a had, fia, án gya, nénje, őse, ve je, me nye, na pa stb.; a test ré sze ket je len tő sza va ink kö zül: a kez(e), fe je, ina, fo ga, epé je, gya-log, vér stb.; a szá mok kö zül pe dig az egy, fél, eg(ész), ket tő, há rom, négy, öt, hat, száz, stb; s egy sor kö zös nek tart ha tó ősi ige: ad, tud, lő, vi(sz), te(sz), le(sz), fon, lök, olv(as) stb.

Kö zös kép zők, ra gok, je lek

Az egye zé sek azon ban nem ér nek vé get a hang tan nal és a szó kincs tan nal. A finn ugor nyel vek kö zött több kö zös ere de tű nek te kin ten dő rag, jel és kép ző van. Meg fi gyel he tő, s ez is bi zo nyí tó ere-jű, hogy mi nél kö ze leb bi nek bi zo nyult két finn ugor nyelv hang ta ni egye zé se it il le tő en, an nál kö ze leb bi ek lesz nek ra go-zás ta ni je len sé ge ik te kin te té ben is.

Az észt és a finn ige ra go zás sze mély-je lei szin te tel je sen meg egyez nek. A finn, a mord vin és a ma rik kö zött már nem ilyen egy sze rű a hely zet, de ta ga dó se géd-igé it mind ket tő ra goz za (finn: en, et, ei, emme, et te, eivät „én nem, te nem, ő nem, mi nem, ti nem, ők nem”; ma ri: omel, otel, ogel, ogenal, ogedal, ogetel múlt idő-ben: „uaz.”), ami más nyelv csa lád ok nál is me ret len. A ma gyar ban en nek már csak nyo ma i val ta lál koz ha tunk: ő nincs, ők nincs/enek. A finn töb bes szám el ső sze-mé lyű rag -mme ala kú, mely egy ko ráb bi -(n)mek-re ve zet he tő vis sza, mely egyes finn nyelv já rás ok ban ma is él. A mai

Kádár György48

ma gyar nyelv -unk/ünk-je er re egy ál ta lán nem ha son lít. A Ha lot ti Be széd ből azon-ban tud juk, hogy ez is egy ko ráb bi -muk/-mük-re ve ze ten dő vis sza: „Látjá tuk fe le im szümtükhel, mik vogymuk. Isa pur és chomuv vogymuk. Me nyi mi losztben terem-tüvé elevé miv isemüket, Ádá mot (...)!”

A finn ugor nyel vé szek szá má ra azon-ban ez sem len ne fel tét len ele gen dő bi zo-nyí ték, de ugyan ezt erő sí ti még egy sor más finn ugor nyelv 1. sze mé lyű igei és név szói rag ja is, s így már alig ha le het vé let len egy be esés re gon dol nunk. Be le-ma gya rá zás nak tűn het a finn és az észt kö zép fok je lé nek -mp- a ma gyar -b(b)-vel (fe ke tébb) va ló azo no sí tá sa is, de csak an nak, aki nem tud a finn-ma gyar -mp- – -bb- fen tebb is mer te tett hang meg fe le lé sé-ről. A vo gul -tal fosz tó kép ző vi szont már eb ben a for má já ban is na gyon kö zel áll ma gyar meg fe le lő jé hez: vog. „káte vág tál lágle vág tál”, ma gyar ra for dít va: ke ze erőt len lá ba erőt len, az az gyen ge, öreg.

Vé gül két pél da a finn ugor nyel vek „hír hedt” ra goz ha tó sá gá tól: m. elkelkáposz-tás talanítot tátok, fi. epäluotettava i su udes-tammeko? „meg bíz ha tat lan sá go tok ról-e?” vagy epäjärjestelmällistyttä mät tömy yksil-länsäkäänköhän? kb. „el ren detlentele-nítéstelenségével se-e”?

A finn ugor nyel vek mon dat szer ke ze te i nek

ha son ló sá gá ról

Még min dig a nyel vi egye zé sek nél ma rad va: a finn ugor nyel vek re nem csak a so kat em le ge tett ra goz ha tó ság (pl. el kel-káposztástalanítottátok) a jel lem ző, de a finn ugor nyel vé szek ál tal oly so kat hang-sú lyo zott mel lé ren de lő szó- és mon dat-szer ke ze tek, il let ve a ma gyar fi lo zó fus-pe-da gó gus-ma gyar ság ku tat ó KA RÁ CSONY SÁN -DOR ál tal fel fe de zett mel lé ren de lé sen ala-

pu ló gon dol ko dás mód is.2 En nek ki fej té-se az itt le het sé ges nél sok kal na gyobb ter je del met igé nyel ne, ezért itt csak né hány ki ra ga dott pél dá ra szo rít ko zunk.

Az urá li nyel vek eb ből a gon dol ko dás-mód ból fa ka dó an sze re tik mon dan dó ju-kat – gyak ran két fél re osz tott – mel lé ren-de lé ses szer ke ze tek ben ki fe jez ni: fi. maa/ilma (= föld-lég, az az a vi lág, mely – LÜ KŐ GÁ BOR szó ma gya rá za ta szerint – áll a meg-fog ha tó és a meg fog ha tat lan vi lág ból), észt. luu/liha (= csont hús, az az test), ud murt szinpel (= szem fül, az az ta nú) vog. agi/pig (= lány fiú, az az gyer mek), szúp/nyelm tal (= szájnyelvtelen, az az szót lan), élum/hólum (= élő ha ló, az az em ber) m. test/vér, tős gyö-ke res, ár kon-bok ron, (Non Stop he lyett) éj jel nap pa li, jár kál (< ko ráb bi jár/kel), stb. Ugyan ez mon dat szer ke ze tek ben: fi. „Mitä veistät veljyeni,/lakutat, emoni lapsi,/ vai veistät so tavenoa,/ sotikantta kalkuttelet?” Szen te Im re for dí tá sá ban: „Mit fa ragsz, felem-fivérem, / ko pá csolsz szü lém szü löt-te?/ Tán ha di ha jón fa rig csálsz,/ csa ta csó -na kon ko pá csolsz?”3; m. „Ludaim, luda-im, ti zen ket ten vol tak, ti zen ket ten vol tak, mind fe hé rek vol tak.”; „Akit reg gel rak tak, az dél re meg om lott, akit dél re rak tak, es té-re meg om lott.”4 A finn eposz nak, a Ka le-va lá nak mind az öt ven éne ke, az ele jé től a vé gé ig ilyen szer ke ze tek ből áll.

A finn ugor kul tú rák né hány

kö zös je gyé ről

Az urá li ro kon ság azon ban nem csak nyel vi ro kon sá got je lent. Elő ző pél dá ink ugyan is már a nyel vi gon dol ko dás mód egé szé re ki ter je dő ha son ló ság ra utal nak. LÜKŐ GÁ BOR, ma gyar ság ku ta tó, az ös sze-ha son lí tó finn ugor nép rajz és az ös sze ha-son lí tó finn ugor ze ne tu do mány meg te-rem tő je (ld. egye bek kö zött: A ma gyar lé lek for mái, A Kis kun ság ré gi kép fa ra gó és

2 Karácsony Sándor: A

magyar észjárás. (utolsó kiadása) Budapest, 1985.

3 Mentem eprészni erdőre.

Karjalai, inkeri és finn balladák. ford. Szente Imre. Szombathely-Urálisztikai Tanszék, 2000.

4 Kodály Zoltán: Magyar népzene. Budapest, 1973.


kép met sző mű vé sze te, va la mint a most meg je lent Ze nei anya nyel vünk c. kö te te-ket) A Ma gyar mű vé szet év ez re dei cí mű ki ál lí tá sá nak anya ga azt is meg mu tat ta, hogy e né pek kö zött lé tez nek kul tu rá lis egye zé sek is. (A ki ál lí tást be mu tat ták töb-bek kö zött Pé csett, Bu da pes ten és Po zsony-ban. Jyväskyläben és a bé csi ma gyar in té-zet ben, azon ban „va la kik” el gán csol ták an nak elő ké szü le te it.) Az egye zé sek né ha egé szen meg döb ben tő ek. A ma gyar Al föld-ön ké szült szek ré nyek anya- és cse cse mő-óvó ké pe i nek ké szí tői a ter hes anyá nak rönt gen ké pe in a bor dá kat haj szál pon to-san ugyan úgy, ugyan olyan el osz tás ban áb rá zol ják, mint a szi bé ri ai sá má nok a ma guk dob ja in a szar va sét:

Két sá mán dob. A szi bé ri ai sá má nok dob ju kat rend sze rint szar vas sal (fölül a szá juk) azo no sít ják, így a bor dá kat itt a

mi ti kus szar vas bor dá i nak te kint het-jük.5-6

Va jú dó as szony „rönt gen ké pe” egy do bo zi szek rény ről

(Lükő Gá bor raj za).7

Egy szen te si szek rény egé sze. (Lükő Gá bor raj za)

Az a kul tu rá lis egye zés is ro kon ság ra utal, hogy az ezen a nyel ven be szé lő né pek majd mind egyi ké nél él az a kép zet, mely sze rint vég tag ja ink nak fe je van:

m. cser. fi. ke zem fe je - kämmen pää(ni)váll főm - olkapää(ni)kö nyök főm kynyervuj kyynär pää(ni)lá bam fe je (=jalkapöytä) - - - kantapää(ni) (= sar kam), - pulvuj polven- pää(ni), (= térdem- kalácsa) - parnyavuj sormen- pää(ni), stb. (uj jam fe je)

Amint azt a Lükő-kiállítások anya gá-ból tud juk, e kép zet nek meg van nak a kép ző mű vé sze ti meg je le ní té sei is, töb-

5 Tokarev: Mitológiai enciklopédia. 1988 (1980-82) II. 575. o.

6 További példák: Kozarev, M. F. 2003. Osznovü jazücseszkovo miroponyimanyija. Moszkva. 2003. 253. o.

7 Lükő Gábor: Gyö ke re ink. 2. Magyarország, 1991.

Kádár György50

bek kö zött a min den ku ta tó ál tal finn-ugor ere de tű nek tar tott ún. per mi bronz-le le te ken, me lyek a Kr. u. V-VI II. szá zad kö rü li idők ből va lók. Az alább be mu ta-tott ké pe ken is ott lát juk a váll fő és a kéz fő áb rá zo lá sát:

Per mi le let. Em ber alak, vál lá ban fe jek kel, ol da lán fél em be rek kel. (Oborin-Csagin köny vé ből 1988.

138.o.)8

Per mi le let, ma dár alak váll fők kel. (Oborin-Csagin 1988. 64. o.)

Per mi le let a fér fi kéz fej ében ló fők kel (Szedov 1987. XX. Tábl. 268. o. 21. kép,

LI. tábl. 299. o. 8. kép )(E le le tek ről a Kairosz Ki adó fog a kö zel jö vő ben köny vet ki ad ni.)9

Lükő Gá bor ös sze ha son lí tó ku ta tá sai so rán meg ta lál ta az itt be mu ta tott le le-tek, ill. a kép zet áb rá zo lá sá nak ma gyar „ro ko na it” is (a szer ző nek a ma gyar tűz-szer szám er szény-le me zek finn ugor vo nat ko zá sa i ról szó ló is mer te té sét itt hely szű ke mi att nem tud juk be mu tat ni):

Kis kun ság cí me ré nek váll fős ka to ná-

ja az 1500-as évek ből10, ill. egy két fél-ből ál ló női alak két lá nyá val, vál lá ban vi rág fe jek kel11 (tü kör hát lap ja, ma gyar

pász tor, mind két kép Lükő raj za)

8 Oborin, V. A.–Csagin, G. N.: Csudszkije dver-

nosztyi Rifeja. Permszkij zverinüj styl. In: Iszkussztvo Prikamja. (The Animal Style of Perm.) Izsevszk, 1988.

9 Szedov, V. V. 1987. Finno-ugrü i baltü b

epohu szrednyevekovja. Moszkva.

10 Lükő Gábor: A magyar

művészet évezredei. 1995. 2-3. tabló

11 Lükő Gábor: Gyö ke re-

ink. 1998. 55. o.


A szi bé ri ai sá má nok is gyak ran vi sel-nek vál luk ban fe jet. Az aláb bi fo tó kat LENNART ME RI, észt ku ta tó, ké sőb bi köz-tár sa sá gi el nök ké szí tet te szi bé ri ai út ja so rán:

A vo gul Namtuszo törzs sá mán ja, Demnime, Dühod fia (sz. 1914) va rázs-lat ba kezd.12 Vál lá ban ugyan olyan váll-

fő, mint a cí mer vi té zé nek vál lá ban.

Demnime a Ha dak út já ról be szél.

A finn ugor em be rek ész já rá sá nak és vi szo nyu lá sá nak ha son ló sá ga

Tér jünk vis sza a mel lé ren de lő gon-dol ko dás ra! Ez meg je le nik nem csak a nyelv ben, a gon dol ko dás mód ban, de a finn ugor nyel ve ken be szé lő em be rek egy más hoz va ló vi szo nyá ban is. Ezt is Lü kő Gá bor élet mű vé ből (Fe le ink) tud-hat ják azon ke ve sek, akik hoz zá fér het-tek a szo ci a liz mus ide je alatt sza miz dat-ként ki adott Gyö ke re ink cí mű fü zet so ro-za tá hoz. E sa já to san finn ugor em be ri vi szo nyu lás nak leg kön nyeb ben ér zé kel-he tő pél dá ja, hogy mi, finn ugor em be-rek egy más nak fe lei va gyunk (pl. fe le sé-gem), csak fe lünk-kel együtt al ko tunk egé szet, szem ben az in do ger mán nyel-vek be szé lő i vel, akik abszt rakt egé szek ma guk ban is (vö. a né met: die Mut ter, der Vater, stb.).

Az er dé lyi Szent ge ri cén (Nyá rád men-ti fa lu Er dély ben) az a fé lig tré fás mon dás jár ja, hogy: „Egy em ber nem em ber, két em ber egy em ber!” Va gyis csak ket ten ér nek va la mit. S en nek a szem lé let nek a nyel vi ki fe je zé se szin te min den finn ugor nyelv ből ki mu tat ha tó:

fi. osapuoli, asiapuoli – ügy fél, vastapuoli – el len fél, hyökkäävä puoli – tá ma dó fél, puolustautu-va puoli – vé de ke ző fél stb.

A há zas fe lek is fe lei egy más nak eze-ken a nyel ve ken:

fi. puoliso – m. feleség(em)cser. pelasem (= fe le sé gem)zürj. pel (= fe le ség)md. pola (= há zas fe le)osztj. pil (= há zas fe le)szelk. päl, pälle (= ba rát)

12 Lennart Meri: Dokumentin osuus tait-

eessa. In: Valokuva 1981/12. Helsinki. (15.o)

Kádár György52

Mó ricz Er dé lyé ben BETH LEN fe je de lem ugyan úgy „szí vem fe lé”-nek szó lít ja fe le-sé gét, mint nép da la i ban a ma ri éne kes a ked ve sét. S „fe lei”-nek ne ve zi a pap a fen tebb idé zett Ha lot ti be széd ben is hall-ga tó it („Lát já tok fe le im!”), akár csak al ta-tás köz ben az inkeri finn édes anya gyer-me két: „Mitäs itket, poikueni, poikueni, puolueni?” (= mért sírsz, mért rísz, drá ga fi am, drá ga fi am, ki csiny felem?, ford. K. Gy.; a fent idé zett Men tem ep rész ni er dő-re cí mű kö tet ből.) (S ér de kes mó don a finn nyelv újí tók szin tén eb ből a szó ból, a puole-ból al kot ták meg, a mai finn po li ti-kai nyelv ben tel jes el fo ga dott sá got nyert párt-je len té sű szót: puolue, mely ről ne künk a spon tán ke let ke zett fe le ke zet-sza vunk jut hat eszünk be.).

Lü kő Gá bor sze rint nem vé let len, hogy a finn ugor kép ző mű vé szet ben oly gya ko ri a két fél ből ös sze ál ló egész (ld. a két fél ből ös sze ál ló női ala kot a fen tebb be mu ta tott raj zon; to váb bi pél dák be mu-ta tá sá ra saj nos itt nin csen mó dunk).

A finn ugor ro kon ság te hát mes sze túl nő a nyel vi ro kon sá gon. Mind ez nem ke ve seb bet je lent, mint hogy a finn ugor em be rek egy más hoz nem alá ren de lő en, egyé ni sé gük nek a má sik em ber rel vagy a tár sa da lom egé szé vel szem be ni ér vény re jut ta tá sá val vi szo nyul nak, ha nem mel lé-ren de lő en, egyen ran gú fe lek ként, olya-nok ként, akik nek ah hoz, hogy egé szek le gye nek, hogy kö zös sé get al kot has sa-nak, hogy ne „fé lig-élők” (Ady) le gye nek, szük sé gük van egy más ra, a fe lük re. S igaz mind ez Ady sze rint nem csak az egyes em be rek, de egész nem zet vo nat-ko zá sá ban is: „fél-nem ze tecs kék” (ld. mun kánk mot tó ja) va gyunk mi a töb bi nem zet (ro mán, szlo vák, hor vát, finn-ugor és tö rök test vé re ink) nél kül. Tud ják ezt ta lán azok is, akik fél tek egy erős Kö zép-Eu ró pá tól, s a ha tá rok meg vo ná-

sá val szin te le he tet len né tet ték ezen a vi dé ken a bé kés együtt élést.

A finn ugor né pek ant ro po ló gi á ja a leg újabb DNS-ku ta tá sok

tük ré ben

Mind ezen nyel vi és kul tu rá lis ha son-ló sá gok el le né re is e né pek vér sé gi ös sze-tar to zá sa (mint azt a finn ugor nyel vé szek már rég óta tud ják) kö zel sem ilyen egy ér-tel mű. A leg utób bi évek ben vég zett ge ne-ti kai ku ta tá sok ki de rí tet ték, hogy még az ész tek és fin nek kö zött sem áll fenn az ös sze tar to zás, akik pe dig nyel vi leg és kul tu rá li san is igen csak kö zel áll nak egy-más hoz. E te kin tet ben va ló ban ren ge teg a nyi tott kér dés.

A mos ta ná ban leg nép sze rűbb, vagy in kább leg több vi hart ka va ró el mé let a finn ku ta tó KALEVI WIIK ne vé hez fű ző dik. Sze rin te a ré gi, a finn ugor nyel vé szek ál tal ki dol go zott ős ha za el mé le tek nem tart ha tók. Fél re kel le ne ten nünk azt a múlt szá zad esz mé nye in ala pu ló né ze tet – mond ja Wiik –, mely sze rint egy né pet an nak csak rá jel lem ző nyel ve, kul tú rá ja és em ber ta ni (ge ne ti kai) tu laj don sá gai, ezek együt tes, egy ide jű meg lé te ha tá roz meg. Ma már tud juk, hogy a nagy föld raj-zi kiterjedtségű, ún. fé sűs ke rá mia kul tú-ra, akár csak a Ró mai Bi ro da lom vér sé gé-re és nyel vé re néz ve, igen sok fé le, és sok nyel vű né pe ket fog lalt ma gá ba. Vagy: a ge ne ti ka i lag egy más hoz kö zel ál ló své-dek és fin nek két egé szen tá vo li nyel vet be szél nek, ez zel szem ben az em ber ta ni-lag egy más tól igen tá vol ál ló fin nek és lap pok nyel ve igen kön nyen ki mu tat ha tó ro kon nyelv. A let tek ge ne ti ka i lag kö ze-lebb áll nak a fin nek hez, mint az ész tek-hez, még is a finn csak az észt be szé dé ből ért – még hoz zá elég so kat –, a lett ből szin te sem mit.


Wiik sze rint te hát mos tan tól kezd ve a to váb bi finn ugor ku ta tá sok nem kor lá to-zód hat nak csak a nyel vé szet re, ha nem ki kell ter jed ni ük a ré gé szet és az ös sze ha son-lí tó kul tú ra ku ta tás mel lett az örök lő dés tan-nak a finn ugor ku ta tá so kat érin tő ered mé-nye i re is – még hoz zá úgy, hogy ezen szak-te rü le tek ku ta tói kö zös kér dé sek ben fo gal-maz zák meg prob lé má i kat, s ös sze egyez-tet he tő ered mé nyek re tö rek sze nek.13

A Wiik ál tal – eze ken az új mód szer-ta ni ala po kon – ki dol go zott el mé let sze-rint 20000 év vel ez előtt Eu ró pá ban sok-fé le nép cso port élt. Ezek mind egyi ké-nek meg volt a ma ga nyel ve, de ezek mel lett lé te zett két vagy há rom olyan nyelv is, me lyet az ak ko ri né pek egy más kö zött – ko runk an gol já hoz ha son ló an – nem ze tek vagy in kább nép cso port ok kö zöt ti nyelv ként hasz nál tak. Ka le vi Wiik fel té te le zé sei sze rint az em lí tett idő szak ban Eu ró pá ban há rom ilyen „nem zet kö zi” nyelv lé tez he tett: 1. az Ibé ri ai-fél szi get ről a jég kor szak eny hébb idő sza ka i ban észak fe lé ter jesz ke dő baszk, 2. a mai Uk raj na te rü le té ről a

hi deg kor szak ok ban szin tén észa ki irány ba ter jesz ke dő finn ugor nyel vek, va la mint 3. az in do eu ró pai nyel vek, me lyek ha eb ben a kor szak ban már je len vol tak Eu ró pá ban, ak kor azok a Bal kán fe lől ter jed het tek to vább.

A finn ugor nyelv te hát Wiik sze rint va la ha egy ilyen nem ze tek kö zöt ti nyelv le he tett, mely mi u tán az egyes nép cso-port ok sa ját, ere de ti nyel vü ket el fe led-ték, ál ta lá nos sá vált. Az ily mó don fe le-dés be me rült nyel vek em lé két azok nak né hány, az „új finn ugor nyelv be” át men-tő dött sa ját sá ga őriz te meg.

Az ily mó don meg tör tént nyelv cse re után ezek a finn ugor (táj)nyelvek kü lön-bö ző nyelv já rás ok ká, nyel vek ké vál tak, osz tód tak, s így ala kul tak ki a ma is mert finn ugor nyel vek. Az el mé let ma gya rá-zat tal szol gál na egye bek kö zött ar ra, hogy ho gyan le het sé ges az, hogy a finn-ugor ro kon nyel ve ket olyan né pek be szé-lik, akik vér sé gi leg nin cse nek egy más sal kap cso lat ban. A tu do má nyos élet ben az el mé let nek több az el len ző je, mint a párt fo gó ja. A ma gam ré szé ről nem kí vá-nok ál lást fog lal ni e kér dés ben, csak azt sze ret tem vol na be mu tat ni, hogy a finn-ugor ro kon ság kér dé se kö zel sem olyan egy sze rű, mint ami lyen egy sze rű en azt egyes szer zők az asz tal ról le söp rik, hogy az urá li tu do mány sem sta ti kus, hogy az is vál to zik, fej lő dik.

Ös szeg zés

Az te hát, hogy ro ko nai va gyunk a finn ugor ok nak, egy ál ta lán nem je len ti azt, hogy sen ki más hoz nincs kö zünk. Ka te go ri ku san ki je lent het jük, hogy ezt a finn ugor nyel vé szek sem ál lít ják. Mint ahogy az sem igaz, hogy ők nem akar nak tu do mást ven ni a ma gyar nép tö rök kap-cso la ta i ról. A bu da pes ti Finn ugor Tan-

13 Kalevi Wiik Euro op pa la-

is ten juuret. Jyväskylä, 2002. (= Az európai népek eredete.)

BS = baszk, IE = in do eu ró pai, SU = finn ugor. Wiik, 2002

Kádár György54

szé ken BE RECZ KI GÁ BOR ne kem egy i dő ben ta ní tott cse re misz (finn ugor) és csu vas (tö rök) nyel vet. S az ta lán igaz, hogy egye te me ink nek a tur ko ló gia, az al ta jisz-ti ka ta nul má nyo zá sá ra na gyobb gon dot kel le ne for dí ta ni uk, de bár ki be le la poz-hat GOM BOCZ ta nul má nya i ba vagy a mai finn ugor nyel vé szek ál tal ké szí tett eti mo-ló gi ai szó tá rak ba, s ott meg ta lál hat ja a szó egyez te té sek kö zött a tö rök, in do ger-mán és más nyel vek ből ere dez tet he tő sza va in kat is.

Alig ha nem né ha klas szi ku sa in kat kel le ne meg hall gat nunk, akik, mint olyan gyak ran, most is a tu do má nyok előtt jár nak, s böl cseb bek ná lunk is, meg gyak ran tu dó sa ink nál is: kún fajta, nagy-sze mű fi lo zó fus köl tőnk, Ady val lot ta ma gá ról, hogy „éle tem mil lió gyö ke rű”. Alig ha vol na okos, ha ezek kö zül ép pen

mi ma gunk és ép pen a leg mé lyebb re ha tolt, leg vas ta gabb gyö ke rün ket vág-nánk ki – s csak azért, mert úgy gon dol-juk, hogy a ben nün ket oly sok szor cser-ben ha gyott Nyu gat sze mé ben az nem túl elő ke lő.

Ezen gon do la tok he lyett azon ban ta lán em ber sé ge sebb vol na, ha a se gít-ség re szo ru ló orosz or szá gi kis finn ugor és tö rök né pe ken mi pró bál nánk meg a ma gunk le he tő sé gei sze rint se gí te ni, mert er re azok nak bi zony nagy szük sé-gük vol na, s mert ezt má sok nem fog ják he lyet tünk meg ten ni. De meg KO DÁLY mond ta14 – aki a ma gyar ság kul tú rá ját iga zán jól is mer te –, hogy szel le mi épü lé-sünk höz ne künk ma gunk nak is szük sé-günk van e kis ro kon né pe ink re.

Ká dár György, 2005, Gö döl lő–Vaa sa

14 Ötfokú zene című soro-zatának előszavában


Da li se engleski jezik menja brže nego mađarski – autor postavlja pitanje razmatrano u ovom napisu. Pregled istorijskih događaja koji su uticali na razvoj engleskog jezika i doveli ga do statusa svetskog jezika nam daje puno objašnjenja za današnji eksplozivni raz-voj fonda engleskih reči. Nije ni čudo što pod utica-jem informacijsko-tehnološkog razvoja drugi jezici, kao i Mađarski sa mnogo većom brzinom usvajaju strane reci nego ranije.

Eng lish is a widely spread lan gu a ge, which is spoken in Eu ro pe and in countries like Australia, New Zealand, the USA and on some of the islands of the Atlantic, Indian and Pacific Oceans. It is used as the first or second lan gu a ge by some thee hundred and twenty million people. Furthermore abo ut a quarter of all the people in the world use the Eng lish lan gu a ge in differ-ent areas of their lives. In the past super-power politics divided the world but for Eng lish the re are no borders, it is mo re influential than any lan gu a ge the world has ever known. That is why Eng lish is

called world lan gu a ge. To compare this universal lan gu a ge

with the Hun ga ri an is al most impossible. All the changes that happen to the Eng lish lan gu a ge have great impact on the Hun ga-rian and ot her languages as well. To understand why Eng lish is changing faster than the Hun ga ri an, we have to ment ion the different fi elds where Eng lish is used. It is the ma in lan gu a ge of politics, bu si-ness and science. Furthermore it is used by the world’s film and mu sic companies. Eng lish is of great importance when spe a-king abo ut sea and air traffic control,

Is the Eng lish lan gu a ge changing faster than the Hun ga ri an?

Sleiher Lí via

Sleiher Lívia56

known as ‘Seaspeak’ and ‘Airspeak’. However, big broadcasting companies and news agencies provide information in Eng-lish, which is of vital importance.

The his to ry of the Eng lish lan gu a ge began a long time ago.

In the era of decolonization the Bri-tish left but the lan gu a ge stayed and be came a link lan gu a ge for example in In dia and in Africa. Beside Creole Eng-lish Stan dard Eng lish is also taught in Afri can schools for the better future of the young people living the re.

However, Bri tish Eng lish dominated the world economy till the 19th century. The influence of the Ame ri can Eng lish has grown with the growth of the Ame ri-can economy and military po wer.

The greatest advantage of the Eng lish lan gu a ge is that it is developing ve ry fast due to new changes and inventions in the fi elds of medicine, com pu ter science, sport and so on. Some com pu ter scientists interface with people instead of tal king to them. When they are working they are in work mood and when they have a rest they say they are in vacation mood. As a result Hun ga ri an, like most ot her languages, has started to borrow at an accelerated rate over the last few decades. Some Eng lish words are now used even though the re is a Hun ga ri an word that could be used. Examples: mo bi le (mo bil), com pu ter (com pu ter), in ter net, sponsor (szpon zor), ima ge (imidzs) and so on.

According to some of my researches in our community, young students are enthusiastic abo ut learning Eng lish because mo dern devices are now available in schools, like Eng lish books from Eng-lish publishers. Furthermore, they can use the in ter net to search for information in fully equipped lan gu a ge laboratories. To improve their pronunciation and

communication skills my students are involved in role-plays, which they enjoy the most.

To understand this widely spread beautiful lan gu a ge I would like to finish my thoughts with one of my favourite citations from And rew Marr: „…. We no longer control Eng lish in any meaningful way. It is no longer our ship, but the sea.”

The Macmillan English Dictionary publishes short articles on new words and phrases each week. Though a picture of current usage is given to us by these articles, it is not to be forgotten that some of these words will become part of the language, while others will be forgotten.

Here are some samples of the most popu-lar new words according to the Mac mil lan English Dictionary taken fromwww.mac mil lan di ci tionary.com

freegan noun [C] a person who consumes food that

has been thrown away, especially someone who wants to protect the environment by reducing waste

freegan adjectivefreeganism noun [U]

‘Ben Flanagan joins the freegans, anti-consumerists who eat supermarket waste that would otherwise be binned …’(The Observer, 23rd November 2003)

‘Freeganism is rooted in a political phi-losophy that condemns over-consumption and waste in American society.’(The Sacramento Bee, 27th May 2003)

metrosexual noun [C]

Is the English language changing faster than the Hungarian? 57

a heterosexual male with a strong interest in fashion, appearance and other lifestyle characteristics tra-ditionally associated with wo men

metrosexual adjectivemetrosexuality noun [U]

‘A metrosexual, according to New York's finest marketing men, is „a guy who is definitely straight, but has emb raced the worlds of grooming facials, shop ping with women and ... their feminine side”.’(The Guardian, 16th July 2003)

‘Wild-haired revolutionaries like Che Guevara have been replaced by clean-cut metrosexual icons like soccer star David Beckham, musician Ricky Martin and Texas Rangers outfielder Juan Gonzalez. … Metrosexuality … refers to urban, het-erosexual men who wax, exfoliate and perform other grooming rituals some con-sider strictly feminine.’(cbsnews.com, 25th November 2003)

movieoke noun [U], adjective a form of entertainment in which

a person acts out scenes from a film by reading lines from a moni-tor whilst the film scenes are play-ing silently in the background

‘Karaoke’s offspring, Movieoke, hits NYC … Frustrated thespians can act along with their favorite films.’(Reuters News, 12th February 2004)

‘The opportunity to mouth „You talkin’ to

me?” from Taxi Driver and „Go ahead, punk, make my day” from Dirty Harry has long been irresistible. The surprise is that movieoke, a twist on the karaoke sing-along craze, has only just arrived.’(Times Online, 1st February 2004)

egosurfing noun [U] the activity of searching the World

Wide Web for occurrences of your own name

egosurf verb [I], noun [C]egosurfer noun [C]

‘Egosurfing, the practice of harnessing the Internet’s vast data-collection powers to dig up information about oneself, has proved a popular application on the World Wide Web.’(Wired News, 4th April 2001)

alcolock noun [C] an electronic device fitted to the

ignition of a car, designed to stop a driver from starting the car if they have drunk more alcohol than the legal limit for driving

‘A high-tech lock which stops drink-drivers starting their cars is to be tried … The alcolock fits onto a steering wheel and requires the driver to give a breath sample before the ignition can be turned on.’(Birmingham Post, 5th March 2004)

‘A trial of alcolocks, initially in the Midlands and Bristol, will test whether

Pedagósuportré58

Kada se piše posthumno slovo istaknutom muzikom pregaocu onda svaka reč, svaka trudnja ima poseb-nu sonantnost. Peter Varga, uvaženi muzički pedagog, profesor, diri-gent, kompozitor i da ne nabrajamo dalje, zaorao je duboke brazde u tlu muzičke kulture ove varoši pa i šire. Brojne generaci-je đaka sećaju se sa pijete-tom na njegovo muzičko umenje, duhovitost i dobrotu. Znali su ga i poštovali radnici, zanatlije koji su nakon teškog rada dolazili na horske probe i zbog toga što im je govo-rio da je muzika privilegi-ja svih ljudi. Bio je radan, uporan i zahvaljujući tome i nesumnjivom talentu uspeo se na postolje uspe-ha i poštovanja.

Ha mis az a vég zet, fel fo gás, hogy csu pán se lyem pár nák kö zött elő ke lő csa lád ban szü let het nek el is me rés re mél tó te het sé-ges em be rek. Ezt cá fol ja az a köz is mert tény, hogy egy sze rű csa lád ban is szü let-nek olyan szel le mi nagy sá gok, ame lyek re büsz kék le het nek nem csak hoz zá tar to-zó ik, ha nem a kö ré be tar to zó szű kebb vagy tá gabb ér te lem ben vett kö zös ség is. Ez a meg dönt he tet len meg ál la pí tás ér vé-nyes Var ga Pé ter ze ne pe da gó gus ra, kar-nagy ra, ze ne szer ző re, mű vé szet ápo ló ra is. Két ség te len, hogy ze nei ké pes sé gé re köz vet le nül ha tott a csa lá di kör nye ze te is: édes any já nak spon tán mun ka köz be ni da lo lá sa és édes ap já nak, aki egyéb ként örö mét lel te a he lyi da lár dá ban va ló ak tív rész vé tel ben, ci te ra já té ka. A kis is ko lás „Pe tyi” át la gos is ko lai ének ne ve lés ben ré sze sült. Lap pan gó ze nei te het sé gét a hely be li tisz te len dő, BEN CSIK FE RENC is mer-te fel, és ő volt az, aki se gí tet te, bá to rí tot-ta, hogy ön fel ál do zó, ki tar tó mun ká val fej les sze ki vé te les ze nei adott sá ga it. A tisz te len dő úr ta ní tot ta meg har mó ni u-mon ját sza ni, ő fe dez tet te fel ve le a négy-szó la mú kó rus mű vek szí vet-lel ket gyö-nyör köd te tő szép sé ge it. A rö vid nad rá gos kis di ák 1945-ben nagy re mé nyek kel és el vá rá sok kal irat ko zott be a sza bad kai ta ní tó kép ző be. Saj nos mé lyen csa lód nia kel lett, mi vel tan erő hi ány és egyéb okok mi att a ta ní tói hi va tás hoz szük sé ges ze nei kép zés meg sem kö ze lí tet te az el vár ha tó ok ta tá si szin tet. Nem is szól va ar ról, hogy eb ben az in téz mény ben a négy éves ta ní tás ide je alatt nem is lé te-

zett hang sze res ze nei kép zés. Őt azon-ban a ze ne irán ti ér dek lő dés ar ra kész tet-te, hogy be irat koz zon a sza bad kai ze ne is-ko lá ba. Ott szí vós aka rat tal, erős szor ga-lom mal és pá rat lan oda adás sal ki ér de-mel te a ze ne is ko la ta ná ra i nak ki tün te tő el is me ré sét. En nek kö szön he tő en meg-bíz ták, hogy az ipa ri ta nu ló-is ko lai nö ven-dé kek szá má ra ének kart szer vez zen. Ezt a fel ada tot öröm mel vál lal ta, és si ker rel tel je sí tet te is, ha bár ő ak kor még har ma-di kos ta ní tó kép zős volt. A ta ní tó kép ző el vég zé se után a sza bad kai ze ne is ko lá-ban kó rus ve ze tő ként mű kö dött.

A ka to nai szol gá lat le töl té se után 1954-ben a sza bad kai ta ní tó kép ző ze ne-pe da gó gu sa, majd ké sőbb an nak igaz ga-

In Memoriam Var ga Pé ter1929–2004

Gomb ár Im re

In Memoriam Varga Péter 59

tó ja lett, mely in téz mény utá na fő is ko lá-vá fej lő dött. Idő köz ben le ve le ző hall ga tó-ként le vizs gá zott az új vi dé ki ze nei fő is-ko lán. Ezt kö ve tő en a belg rá di ze ne aka-dé mi án ki vá ló ered mén nyel fel ső fo kú szak kép zett sé get szer zett. Ké sőbb az óvó kép ző fő is ko la ren des ta ná ra ként dol-go zott egé szen a nyug dí jaz ta tá sá ig.

Di ák jai, fő is ko lai hall ga tói szi go rú, de hu má nus, prob lé má i kat meg ér tő, se gí tő-kész ta nár nak is mer ték, ezért mind any -nyi an tisz tel ték, be csül ték.

Az ál ta la nyúj tott dal és ze ne sze re te te ta nít vá nyai út ján ki su gár zott Vaj da ság te rü le té re, sőt azon túl is. Ez meg mu tat ko-zott azo kon a ren dez vé nye ken, ve tél ke dő-kön, ame lye ken a volt ta nít vá nya i nak a di ák jai szép, ki emel ke dő si ke re ket ér tek el.

Mint ze ne pe da gó gus ta nít vá nyai kö ré ben szor gal maz ta a Ko dály-mód szer el sa já tí tá sát. Ezen fe lül oda adó és hi va-tás sze re tő te vé keny sé gé nek kö szön ve, a vaj da sá gi di á kok meg fe le lő ze nei tan-köny vek hez ju tot tak. Ugyan is ő önál ló an és társ szer ző ként is sok ze nei tan könyv-nek a meg al ko tó ja volt. Éle te so rán nagy-szá mú gyer mek dalt, kó rus mű vet és egyéb ze nei al ko tást kom po nált.

Ten ni aka rá sa már if jú ko rá ban meg-mu tat ko zott. Is ko lai kó ru so kat szer ve-zett, sőt még kis ka to na ként a had se reg-ben is ma ga kö ré gyűj töt te a ka to nás ko-dó ma gyar fi ú kat, és kis ének cso port já val ma gyar nép dal ok kal lé pett fel a had se reg egyes ren dez vé nye in, ün nep sé ge in.

Ze ne pe da gó gu si te vé keny sé ge mel lett ko moly sze re pet vál lalt Sza bad ka vo ká lis ze nei éle té nek meg szer ve zé sé ben, fej lesz-té sé ben. 1957-ben ki vá ló ze nei és szer ve-zé si hoz zá ér té sé nek kö szön ve az Ipa ros da-lár da kar na gyá vá vá lasz tot ták. Az ő irá nyí-tá sa mel lett ez a da lár da je len tős si ke re ket ért el, és fel vet te Sza bad ka egy ko ri ze nei

ki vá ló sá gá nak, LÁ NYI ER NŐ nek a ne vét.Var ga Pé ter je len tős sze re pet vál lalt a

Du rin dó és a Gyön gyös bok ré ta nép ze nei és nép tánc moz ga lom szer ve zé sé ben és le bo nyo lí tá sá ban. Er ről a moz ga lom ról ő így val lott: „A Gyön gyös bok ré ta és a Du rin dó vi rág zá sa egyik je le a dél vi dé ki ma gyar ság él ni aka rá sá nak, kul tu rá lis ön azo nos ság te rem tő ere jé nek. Itt ta lál-ko zik a dél vi dé ki ma gyar ság, örül egy-más nak és a tö me ges ség va rá zsá nak ere-je foly tán is erőt me rít a de rü lá tó élet-szem lé let hez, a meg ma ra dás hoz.” Éve-ken ke resz tül az Új vi dé ki Rá dió Is ko la rá-dió szer kesz tő sé gé nek kül ső mun ka tár sa volt.

Per sze az idő őraj ta is el járt. El ér ke zett a nyug dí jaz ta tás ide je. Azon ban ő azután se ma radt tét len. To vább ra is dol go zott, al ko tott a ze nei mű velt ség fej lesz té se ér de-ké ben. Nyug dí jas ként el vál lal ta a Nyug dí-jas Ének kar kar mes te ri poszt ját. Az ének-kar kü lön bö ző ren dez vé nye ken sze re pelt.

Sok ol da lú ze nei te vé keny sé gé vel, ten-ni aka rá sá val, oda adó mun ká já val és ze nei hi va tás sze re te té vel na gyon sok el is-me rést, dí jat ér de melt ki. Ezek kö zül a leg je len tő seb bek: a Ma gyar Élet fa-díj, a Sza bad ka Fel sza ba du lá si-díj, va la mint a Vaj da sá gi Köz mű ve lő dé si Kö zös ség ál tal oda ítélt Kul tú ra Szik rái-díj.

Var ga Pé ter re va ló szí ves em lé ke zés még hos szú-hos szú éve ken ke resz tül meg-ma rad egy ko ri osz tály- és is ko la tár sai, ta nár kol lé gái, ta nít vá nyai, kó rus tag jai, ba rá tai, tisz te lői, va la mint a ze ne ked ve lők szé les kö ré ben. Ve le kap cso la to san ide kí ván koz nak Arany Já nos aláb bi so rai:

„Nem hal meg az, ki mil li ók ra köl ti Dús él te kin csét, ám bár nap ja múl, Ha nem le ráz ván, ami ben ne föl di, Egy él te tő esz mé vé fi no mul. Mely fenn ma rad s nőt tön nő tisz ta

60

Alkoholičar-roditelj je veoma nesretna sinteza iz brojnih razloga što stvara i posebno obeležje o njima. Budući da roditelj ima velike odgovornosti čak i u konsolidovanim porodicama, alkoholičar je po prirodi stvari toga „oslobođen” a deca u raz-vojnom pogledu doživ-ljavaju velike lomove. Sva frustracija roditelja obrušava se na njih, u njih se učvršćuje svest o krivici tako da na njima ostaje teško breme koje često ostavlja neizbrisive tra-gove. Autor, stručno i potresno interpretira ovaj kompleks problema, kada roditelj umesto razume-vanja prema deci nudi teške verbalne batine koje ponižavaju.

Testi-lelki egészségünk

Az al ko ho lis ta csa lád tag olyan, mint egy di no sza u rusz a nap pa li szo bá ban. Egy kí vül ál ló szá má ra a di no sza u ruszt le he tet-len nem ész re ven ni, de azo kat, akik együtt él nek ve le, a szörny el tá vo lí tá sá nak ki lá-tás ta lan sá ga ar ra kény sze rít, hogy úgy te gye nek, mint ha nem is lé tez ne. Csak így ké pe sek együtt él ni ve le. Ha zug sá gok, ki fo gá sok, tit kok mér ge zik a lég kört ezek-ben az ott ho nok ban: a „nor má lis csa lád” lát sza tá nak fenn tar tá sa min den nél fon to-sabb. Ki mond ha tat lan ér zel mi ká oszt okoz va így a gye re kek ben.

A gye rek re néz ve az al ko ho lis ta csa-lád ban „a nor má lis csa lád” lát sza ta kü lö-nö sen rom bo ló ha tá sú, mi vel ar ra kény-sze rí ti, hogy le ta gad ja sa ját ér zé se i nek, és ész le lé se i nek va ló di sá gát. Egy olyan gye rek nek, aki nek ál lan dó an ha zud nia kell ar ról, amit gon dol és érez, tel jes ség-gel le he tet len, hogy egész sé ges ön ér té ke-lé se, erős ön bi zal ma fej lőd jön ki. Ki fej lő-dő bűn tu da ta szün te le nül ké tel ke dés re kény sze rí ti, hogy hisz nek-e ne ki az em be-rek. Ami kor idő sebb lesz, az ér zés, hogy az em be rek ké tel ked nek ben ne, to vább él, ami nek kö vet kez té ben vis sza ri ad at tól, hogy bár mit is fel tár jon ma gá ból, vagy önál ló vé le ményt ala kít son ki. A lát-szat fenn tar tá sa ren ge teg ener gi át emészt fel. A gye rek nek foly ton ré sen kell len-nie, ne hogy vé let le nül le lep lez ze és el árul ja a csa lá dot. Hogy ez elő ne for dul-jon, gyak ran ke rü li a ba rát ko zást, el szi-ge te lő dik, és ma gá nyos sá vá lik. Az el ma-gá nyo so dás vi szont még mé lyebb re húz-za a csa lá di in go vány ba. Óri á si lo ja li tás-

ér zés ala kul ki ben ne tit ká nak tu dói, a cin kos csa lád tag ok iránt. Fel nőtt kor ára el va kult lo ja li tá sa az tán rom bo ló erő ként ural ja to vább az éle tét.

Mi vel az al ko ho lis ta meg men té sé re és fe de zé sé re tett hi á ba va ló kí sér le tek ren ge teg ener gi át emész te nek fel, nem ma rad idő és fi gye lem a gye re kek alap ve-tő szük ség le te i nek el lá tá sá ra. Az al kal-mat lan és elég te len szü lők gyer me ke i hez ha son ló an az al ko ho lis ták gye re kei is gyak ran úgy ér zik, lát ha tat la nok. Ez ál tal na gyon fáj dal mas hely zet ala kul ki: mi nél ko mo lyab bak a za va rok a csa lád-ban, an nál több ér zel mi tá mo ga tást igé-nyel nek a gye re kek. Az al ko ho lis ta szü-lők pe dig er re kép te le nek. Min den szü-lő nek van nak rossz nap jai, de az al ko hol drá mai mó don fel erő sí ti az „ami egy szer jó, az más kor rossz” szind ró má ját. A gye rek so ha sem tud meg fe lel ni, mi vel a sza bá lyok gyak ran és vá rat la nul vál toz-nak. A szü lők nél a kri ti ka az irá nyí tás esz kö ze. A gye re ken csa pó dik le fruszt-rált sá guk, ba ja i kért őt te szik meg bűn-bak nak. A sér tő, meg alá zó meg jegy zé-sek, a le ki csiny lő bí rá la tok a gye rek nek rend kí vül ne ga tív üze ne tet köz ve tí te nek ön ma guk ról. Olya no kat, ame lyek drá-mai mó don be fo lyá sol ják az ön ér té ke lés fej lő dé sét. Az al ko ho lis ta szü lők ez zel az alat to mos mód szer rel iga zol ják és ve tí tik ki a gye rek re sa ját al kal mat lan sá gu kat.

Az al ko ho lis ta szü lők gye re kei azt ta nul ják meg el ső, a szü le ik kel va ló kap-cso la ta ik ban, hogy azok, aki ket sze ret-nek, bánt ják őket, és fé lel me te sen ki szá-

Lo ja li tás sal az ér zel mi el ér he tet len sé gigAL KO HO LIS TA SZÜ LŐI AT TI TŰ DÖK

Dr. Sá gi Zol tán

61Lo ja li tás sal az ér zel mi el ér he tet len sé gig

mít ha tat la nok, a leg töb ben ret teg nek at tól, hogy egy má sik em ber hez kö zel ke rül je nek. Egy fel nőtt kap cso lat, le gyen az ba rát ság vagy sze re lem, bi zal mat és nyílt sá got kö ve tel – ép pen azo kat a dol-go kat, ame lye ket az al ko ho lis ta csa lád szét zúz. Az ilyen gye re kek kö zül ké sőbb so kan olyan em be rek hez von zód nak, akik sa ját bel ső konf lik tu sa ik mi att ér zel-mi leg el ér he tet le nek. Ez ál tal a fel nőtt gye rek ki ala kít hat ja ma gá nak a kap cso-lat il lú zi ó ját anél kül, hogy szem be sül ne az iga zi in ti mi tás tól va ló ret te gé sé vel. Így ala kul ki az tán az a gyak ran meg döb ben-tő élet hely zet, hogy az al ko ho lis ta szü lők fel nőtt gye re kei gyak ran há za sod nak al ko ho lis ták kal. Meg az is, hogy az al ko-ho lis ta csa lá dok ban élő gye re kek kö zül fel nőtt kor ára leg alább min den ne gye dik

ma ga is al ko ho lis ta lesz. Az ivás kü lön le-ges és gyak ran tit kos kö te lé ket te remt szü lő és gye rek kö zött. Ez a kü lö nös kons pi rá ció a gye rek ben a baj tár si as ság ér zé sét kel ti. Amit fel vál lal, mert gyak ran csak így jut va la mi fé le „sze re tet hez”. Összes sé gé ben azon ban az al ko ho lis ta szü lők fel nőtt gye re kei dü höt, de pres szi-ót, öröm te len sé get, gya nak vást, sé rült kap cso la to kat és túl zott fe le lős ség ér ze tet kap nak örök ség be.

Meg aláz ta tá sok ra vár ván –

sza vak kal ve rő szü lői at ti tű dök

Tár sa dal munk ban saj nos ha gyo mány, hogy a gye re kek fe gyel me zé sét a csa lád ma gán ügy ének te kin tik. Má ra már szá-mos ci vil szer ve zet fel is mer te, hogy a gye-

62 Dr. Sági Zoltán

re ke ket érő tes ti sé rel mek és sze xu á lis zak la tá sok el len hat ha tós in téz ke dé sek-re van szük ség. De ma még a leg gon do-sabb ha tó sá gok sem te het nek sem mit a sza vak kal bán tott gye re ke kért.

A leg több szü lő időn ként sér tő mó don szól a gye re ké hez. Ez nem fel-tét le nül je lent sza vak kal tör té nő bán-tást. Az a ká ros, ha a gye rek kül se jét, in tel li gen ci á ját, ké pes sé ge it vagy em be-ri ér té ke it gya lá zó, rend sze res ver bá lis tá ma dá sok érik.

Az irá nyí tó szü lők höz ha son ló an a sza vak kal ve rők re két, jól el kü lö nít he tő stí lus jel lem ző. Van nak, akik nyíl tan és go nosz mó don becs mér lik gye re kü ket. Akár le hü lyé zik vagy ron dá nak ne ve zik őket. Azt is mond hat ják, hogy bár csak ne hoz ta lak vol na a vi lág ra. Nem tö rőd-nek gye re kük ér zé se i vel és az zal, hogy hos szú tá von mi lyen ha tást fej te nek ki gye re kük én kép ének ala ku lá sá ra. Má sok – nem ennyi re köz vet len for má ban – hec ce lő, sér tő gúny ne vek kel, le ke ze lő ki je len té sek kel tá mad ják fo lya ma to san a gye re ket. Az ilyen szü lők a sér tést gyak ran hu mor ral pró bál ják lep lez ni. Ár tat lan nak tű nő tré fá kat süt nek el a gye re kük szám lá já ra: „Ak ko ra az or rod, hogy egy tök is meg szé gye nül ne mel let-ted”. „Te biz to san nem áll tál két szer sor-ba, ami kor az észt osz to gat ták.” Sok szü lő, út mu ta tás nak ál cáz va osz to gat ja ver bá lis sér té se it. Ke gyet len és meg alá zó meg jegy zé se i ket kü lön fé le ra ci o na li zá lá-sok kal iga zol ják, mint pél dá ul: „Azon igyek szem, hogy jobb em bert fa rag jak be lő led”. Mi vel eze ket a sér té se ket, a ne ve lés ál cá ja lep le zi, kü lö nö sen meg ne-he zí tik a gye rek szá má ra, hogy fel is mer-je rom bo ló ha tá su kat.

Bár a ba rá tok, ta ná rok, test vé rek és más csa lád tag ok két ség kí vül sé rü lést okoz hat nak meg alá zó meg jegy zé se ik-

kel, a gye re kek a szü le ik kel szem ben a leg in kább ki szol gál ta tot tak. Hi szen a gye rek uni ver zu má nak kö zép pont já ban a szü lők áll nak. Már pe dig ha a min den-tu dó szü lők foly ton azt mond ják, hogy „hü lye vagy”, ak kor az úgy is van. Ha apa min dig azt mon do gat ja, hogy „sem-mi re kel lő vagy”, ak kor az az igaz ság. A gye rek nek nincs mi nek alap ján két ség-be von nia eze ket az íté le te ket. A gye re-kek a gú nyo ló dást és a vic ces túl zá so kat egy aránt szó sze rint ve szik. Nem tud-nak ele get a vi lág ról ah hoz, hogy fel fog-ják: szü le ik csak vic cel nek. Mind an nyi-an sü töt tünk már el vic ce ket má sok szám lá já ra. Az ilyen tré fák leg több ször ár tat la nok. Ár tal mas sá lesz nek vi szont, ha gya ko ri vá vál nak, egy faj ta ne ve lé si at ti tű dök ként hasz nál juk őket. Ke gyet-len sé gük és for rá suk az, ami sér tő vé te szi őket. A gye re kek el hi szik és in ter-na li zál ják, ma guk ba épí tik azt, amit a szü le ik mon da nak ró luk.

Sza dis ta és dest ruk tív do log, ha a szü lő a ki szol gál ta tott gye re ké nek ká rá-ra vic ce lő dik!

A sza vak kal ve rő szü lők gye re kei em ber-fe let ti mó don küsz köd nek, hogy el rejt sék, men nyi re te he tet len nek ér zik ma gu kat. Fel-nőtt ko ruk ban sincs ez más képp, csu pán a vi lág tá gul ki kö rü löt tük, így fé lel me i ket, ne ga tív vá ra ko zá sa i kat má sok ra ve tí tik rá. Ki szol gál ta tot tan élik az éle tü ket, mi köz ben min den ki től sér té sek re és meg aláz ta tá sok ra szá mí ta nak. Túl ér zé ken nyé, gyá mol ta lan ná és az em be rek kel szem be ni bi zal mat lan ná vá lá suk szin te el ke rül he tet len.

A ma guk ban hor dott ri adt, meg fé-lem lí tett gyer mek nek se ho gyan sem si ke rül fel nő nie.

A Tanítóképző Kar hallgatóinak tollából 63

A bo lo gnai ta lál ko zó üze ne te

Eu ró pá nak ér de ke, hogy a fi a ta lok olyan ok le ve le ket kap ja nak, ami vel az eu ró pai tér ség ben sza ba don mo zog hat nak. Mi vel Nyu gat-Eu ró pá ban szin te már sza ba don áram lik a mun ka erő és a tő ke, ezért eb ben a tér ség ben biz to sí ta ni kell a mun ka erő pi-ac ra fel ké szí tő ok ta tá si rend sze rek kom-pa ti bi li tá sát, egy más sal va ló ös sze ha son-lít ha tó sá gát. A bo lo gnai kon fe ren cia cél ja Eu ró pa kö zös gaz da sá gi tér ség gé vá lá sá-val kap cso la tos ok ta tá si prob lé mák meg-tár gya lá sa volt. Az eu ró pai ok ta tá si mi nisz te rek an nak ér de ké ben ta nács koz-tak, hogy kö ze lít sék egy más hoz a fel ső ok-ta tá si rend sze re ket a dip lo mák és a szak-ké pe sí té sek köl csö nös el is me ré se ér de ké-ben. 1999. jú ni us 19-én Bo log ná ban is mer-tet ték azt a nyi lat ko za tot, amely ben a fel-ső ok ta tá si in téz mé nyek har mo ni zá lá sá ra vo nat ko zó el vá rá sa i kat kö zöl ték.

Szá mos eu ró pai or szág el fo gad ta a Nyi lat ko zat ban fog lalt cél ki tű zé sek meg-va ló sí tá sá hoz tör té nő hoz zá já ru lás ra va ló fel ké rést, és alá írá sá val fe jez te ki a ben ne fog lalt alap el vek kel tör té nő egyet ér tést.

Az aláb bi cé lok el éré sét tar tot ták a leg fon to sab bak nak:

Kön nyen el ér he tő és ös sze ha son-lít ha tó fo ko za tot adó kép zé si rend szer be ve ze té se, – akár a dip-lo ma-ki egé szí tés al kal ma zá sá val – an nak ér de ké ben, hogy elő se gít-sék az eu ró pai pol gá rok el he lyez-ke dé si le he tő sé ge it és az eu ró pai fel ső ok ta tá si rend szer nem zet kö zi ver seny ké pes sé gét.

Alap ve tő en két fő kép zé si cik lu-son, az alap kép zé sen (un der gra-du ate) és egye te mi (gra du ate) kép zé sen ala pu ló rend szer be ve-ze té se. A má so dik cik lus ba va ló be lé pés meg kö ve te li az el ső, leg-alább há rom évig tar tó cik lus si ke res le zá rá sát.

Az el ső cik lus után adott fo ko zat, mint meg fe le lő ké pe sí tés al kal maz-ha tó az eu ró pai mun ka erő pi a con.

A má so dik kép zé si cik lus nak – sok eu ró pai or szág gya kor la tá nak meg fe le lő en – egye te mi vagy dok-to rá tu si fo ko zat hoz kell ve zet nie.

Kre dit rend szer (pon to zá sos osz-tály zás) be ve ze té se, amely a leg-meg fe le lőbb mó don elő se gí ti a leg szé le sebb hall ga tói mo bi li tást. Le gyen le he tő ség a kre di tek meg-szer zé sé re fel ső ok ta tá son kí vül, pél dá ul az élet hos szig va ló ta nu-lás ke re tei kö zött, fel té ve, hogy azt fel ső ok ta tá si in téz mé nyek is el fo gad ják.

Se gít sék az egyen lő esé lyek kel meg va ló su ló mo bi li tást a tény le-ges aka dá lyok le küz dé sé vel, kü lö-nös fe gye lem mel:

a hall ga tók vi szony la tá ban a ta nu lás hoz, a gya kor lás hoz és az eh hez kap cso ló dó szol gál ta-tá sok hoz va ló hoz zá ju tás ra,

a ta ná rok, ku ta tók és az ad mi niszt ra tív dol go zók vi szony la tá ban a ku ta tás sal, ok ta tás sal és gya kor lat tal az eu ró pai kap cso lat ban el töl tött

Új fel ső ok ta tá si rend szer az Eu ró pai Uni ó banHaj bel Edit és Sza vin Szo nya

Mnogo spominjana Bolonjska deklaracija delu građanstva predstavlja nedovoljno jasan pojam. Autori napisa pokušavaju pojasniti ovaj visokoškolski sistem EZ.Učiniti prohodnim sistem znači uzajamno priznavan-je stečenih diploma, slo-bodno kretanje svršenih studenata, programska fleksibilnost, graduiranje vremena studiranja, uvođenje kreditnog sistema su samo od nekih značajnih novina. Uvođenje promena u sistem istraživanja, povećanje kooperativnosti među univerzitetima značajne su odredbe deklaracije. Put u ovakav koncept vodi preko brojnih normativnih harmonozacija koje nisu jednostavne. Autori napisa ukazuju na sve ovo ali i na nužnost prihvatanja istog ako želimo ići ukorak sa razvi-jenima. Kompleks sistema obuhvata novoinstalirane institucije za savetodavni rad, usmeravanje, sti-

Haj bel Edit és Sza vin Szo nya64

idő szak ra vo nat ko zó tár sa da-lom biz to sí tá si jo gok elő í té let nél kü li fi gye lem be vé te lé re.

A mi nő ség biz to sí tás te rü le tén az ös sze ha son lít ha tó kri té ri u mo kon és mód sze re ken ala pu ló eu ró pai együtt mű kö dés ki ala kí tá sá nak tá mo ga tá sa.

A fel ső ok ta tás szük sé ges eu ró pai vo nat ko zá sa i nak tá mo ga tá sa, kü lö nö sen a tan tárgy fej lesz tés sel, in téz mény kö zi ko ope rá ci ó val, mo bi li tá si le he tő sé gek kel és a ta nul má nyok ra, a gya kor la ti kép-zés re, és a ku ta tás ra vo nat ko zó in teg rált prog ra mok kal.

In téz mé nyi struk tú rák ala ku lá sá nak trend jei

a fel ső ok ta tás ban

1998. má jus 25-én a Sor bonne -i Fó ru-mon több or szág fel ső ok ta tá sá ért fe le lős mi nisz te re meg hí vót ka pott, hogy 1999-ben részt ve gyen a Bo log ná ban meg ren de-zen dő kon fe ren ci án. A Sor bonne-i Fó ru-mon el fo gad ták a Sor bonne -i Nyi lat ko za-tot és négy or szág, Franciaország, Né met-or szág, Olasz or szág és az Egye sült Ki rály-ság mi nisz te rei alá ír ták a Kö zös Nyi lat ko-za tot az eu ró pai fel ső ok ta tá si rend szer ar chi tek tú rá já nak har mo ni zá ci ó já ról.

A ter ve zett Bo lo gnai Fó rum elő ké szí-té sé nek ke re té ben az Eu ró pai Unió Rek-to ri Kon fe ren ci á i nak Kon fö de rá ci ó ja az Eu ró pai Egye te mek Szö vet sé gé nek (CRE) köz re mű kö dé sé vel el in dí tot ta az Eu ró-pai Bi zott ság szá má ra az In téz mé nyi struk tú rák ala ku lá sá nak trend jei a fel ső-ok ta tás ban cí mű pro jek tet. A re form pro jekt ről ké szült je len tést az 1999. jú ni-us 18-19-én meg ren de zett Bo lo gnai Fó rum ren dez vé nyen, szak mai hát tér-anyag ként is mer tet ték. A je len tés in for-

má ci ó kat és elem zé se ket tar tal maz a fel ső ok ta tá si in téz mé nyi struk tú rák ala-ku lá sá nak je len le gi trend je i ről az Eu ró-pai Unió és az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség (EGT) ál la ma i ban. A pro jekt cél ja, hogy át te kin tés és ös sze fog la ló je len tés ké szül-jön a fel ső ok ta tás in téz mé nyi struk tú rá i-ról, va la mint egy ös sze ha son lí tó elem zés az eze ket a struk tú rá kat be fo ga dó kü lön-bö ző rend sze rek ről, hogy le gyen egy olyan esz köz, amely al kal mas a nem ze ti és in téz mé nyi po li ti kai el kép ze lé sek le het sé ges di ver gen ci á i nak és kon ver-gen ci á i nak fel is me ré sé re.

Az In téz mé nyi struk tú rák ala ku lá sá-nak trend jei a fel ső ok ta tás ban cí mű pro-jekt cél ja, hogy át te kin tést nyújt son az Eu ró pai Unió és az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál la ma i ban el ter jedt in téz mé-nyi struk tú rák ról és be te kin tést en ged-jen a struk tú rá kon be lü li di ver gen ci ák ba és kon ver gen ci ák ba. A pro jekt ben há rom fő te vé keny sé get irá nyoz tak elő: adat-gyűj tést, ös sze ha son lí tó elem zést, ered-mé nyek el len őr zé sét és a je len tés fe lül-vizs gá la tát. Az ál lan dó idő za var mi att a pro jekt vizs gá ló dá sa it az EU és az EGT or szá ga i ra kor lá toz ták. Az idő hi ány má sik kö vet kez mé nye képp a je len tés két ré szét, a struk tu rá lis át te kin tést és az össze ha son lí tó elem zést nem von ták össze egy egy sé ges do ku men tum ba.A Bo lo gnai Fó rum elő ké szü le te i nek se gít-sé gé re lét re jött az Irá nyí tó Bi zott ság, amely ben az aláb bi or szá gok fel ső ok ta-tá sá ért fe le lős fő igaz ga tói kap tak he lyet: Auszt ria (el nök), Né met or szág, Finn or-szág és Olasz or szág. A Bi zott ság ban kép vi sel tet te ma gát Fran cia or szág Ok ta-tá si Mi nisz té ri u ma és Rek to ri Kon fe ren-ci á ja (CUP), va la mint az Egye sült Ki rály-ság. Lét fon tos sá gú az Irá nyí tó Bi zott ság sze re pe a pro jekt ke re te in be lül el vég zett mun ka to vább vi te lé ben.

Új fel ső ok ta tá si rend szer az Eu ró pai Uni ó ban 65

Ta nul má nyi struk tú rák és fel ső ok ta tá si rend sze rek az

EU/EGT or szá gok ban – Rö vid át te kin tés – Jette Kirstein

A ta nul mány rö vid, tö mör át te kin tést nyújt az EU/EGT or szá gok fel ső ok ta tá si rend sze re i ben ér vé nye sü lő bi zo nyos alap ve tő tren dek ről, va la mint be mu tat ja a je len le gi in téz mé nyi struk tú rá kat és fel ső ok ta tá si szak kép zett sé gek nem ze ti-kre dit rend sze re it. A ta nul mány in for má-ci ó val szol gál a mo bi li tás, az át te kint he-tő ség és a kon ver ti bi li tás to váb bi fon tos vo nat ko zá sa i ról, töb bek kö zött a kre dit-rend sze rek ről és a szak kép zett sé gek köl-csö nös el fo ga dá sá nak rend sze re i ről, a mi nő ség biz to sí tás ról, a tan dí jak ról, va la-mint bi zo nyos gya kor la ti meg ol dá sok ról, töb bek kö zött a ta nul má nyi év szer ve ze ti ke ret rend sze ré ről, a nem zet kö zi ta nul-má nyi és pá lya vá lasz tá si le he tő sé gek ről.

A ta nul mány szól a rend sze rek di ver zi fi-ká ci ó já ról, amely nek gyö ke rei az egyes or szá gok nem ze ti ha gyo má nya i ban ke re-sen dők, és em lí tést tesz bi zo nyos egy sé-ges ten den ci ák ról.

Az in téz mé nyek di ver zi fi ká ci ó ja

A vi lág kü lön bö ző or szá ga i ban mű köd-te tett fel ső ok ta tá si rend sze rek in téz mé-nyei struk tú rá i nak át te kin té se alap ján meg ál la pít ha tó, hogy a fel ső ok ta tás rend-kí vül sok szí nű rend szer. Két alap ve tő ten den cia azon ban ki mu tat ha tó:

Egy úgy ne ve zett EGY SÉ GES vagy át fo gó rend szer, ahol alap ve tő en egye te mek ben vagy egye te mi jel-le gű in téz mé nyek ben fo lyik a fel-ső ok ta tás és ezek az in téz mé nyek kü lön bö ző idő tar tam ban és szin-ten kí nál nak prog ra mo kat, il let ve


szak irá nyú prog ra mo kat egye te mi fo ko za tok meg szer zé sé re.

Egy úgy ne ve zett ket tős vagy két-szin tű rend szer a töb bé-ke vés bé a Hum boldt Egye tem kon cep ci ó já ra épü lő HA GYO MÁ NYOS EGYE-TEM, SZEK TOR RAL és egy et től kü lön vá ló önál ló, NEM EGYE TE-MI FEL SŐ OK TA TÁ SI SZEK TOR-RAL. Be ve zet ték az egye tem fo gal-má nak tá gabb ér tel me zé sét, amely kü lön bö zik a kon ti nen tá lis Eu ró-pá ban al kal ma zott ha gyo má nyos de fi ní ci ó i tól.

Az egye tem egy olyan in téz mény, amely nek jel lem ző je az ok ta tá si és a ta nul má nyi te vé keny ség, va la mint az önál ló ta nul má nyi elő me ne tel kö zöt ti szo ros együtt-mű kö dés és egyez te tés, és ahol a ta nul má nyi fo lya mat ban je len tős te ret kap az egyé ni ta nul mány.

Az EGY SÉ GES REND SZER BEN az in téz mé nyek kí ná la tá ban sze rep lő ta nul-má nyi prog ra mok sok kal vál to za to sab-bak, mint a ha gyo má nyos egye te mek prog ram jai egy ket tős rend szer ben. Szá-mos prog ram gya kor la ti irá nyult sá gú, meg ha tá ro zott ide jű szak mai gya kor lat-tal egé szül ki. Ez a rend szer ed dig szin te egyed ural ko dó volt az an gol nyelv te rü le-te ken, töb bek kö zött az Egye sült Ki rály-ság ban és az Egye sült Ál la mok ban, va la-mint a ha son ló rend sze re ket mű köd te tő né hány más or szág ban, töb bek közt Svéd or szág ban. Jel lem ző vo ná sai fel lel-he tő ek más el té rő ok ta tá si ha gyo má-nyok kal ren del ke ző or szág ban, pl. Spa-nyol or szág ban és Olasz or szág ban.

Egyes or szá gok KET TŐS REND SZE-RE I BEN ed dig egy ér tel mű en el kü lö nül-tek egy más tól az el mé le ti és ku ta tá si jel-le gű prog ra mo kat kí ná ló egye te mek és a

gya kor la ti irá nyult sá gú prog ra mo kat kí ná ló, nem egye te mi in téz mé nyek. Szá-mos or szág ban azon ban ezek a kü lönb-sé gek egy re in kább el mo sód nak.

Az egye te mi rend szer rel pár hu za mo-san mű kö dő, szak mai gya kor la ti irá nyult-sá gú fel ső ok ta tá si in téz mé nyek ala pí tá-sá nak leg fon to sabb cél jai az or szá gok több sé gé ben azo no sak:

gya kor la ti irá nyult sá gú, szak mai/gaz da sá gi ér te lem ben hasz no sít-ha tó is me re te ket kí ná ló, a pi ac igé nye i nek ki elé gí té sé re al kal-mas ok ta tás kí ná la tá nak meg te-rem té se;

fel ső ok ta tá si rend szer be je lent ke-ző na gyobb hall ga tói lét szám ok be is ko lá zá sa úgy, hogy ne le gyen szük ség a fel ső ok ta tás ál la mi rá for dí tá sa i nak je len tős nö ve lé sé-re;

nem ha gyo má nyos cso por tok in no va tív jel le gű be is ko lá zá sa és kép zé se;

alap ve tő en ok ta tás köz pon tú, bi zo nyos al kal ma zott ku ta tás sal ki egé szí tett stá di u mok kí ná la tá-nak meg te rem té se;

a kö zép is ko lai kép zést kö ve tő meg lé vő szak irá nyú kép zés kor-sze rű sí té se.

Né met or szág az el sők kö zött, már a 70-es évek ben meg te rem tet te az egye te-mek kel pár hu za mo san mű kö dő, de kü lön ál ló rend szert, a Fach hoch schu len in téz mé nyét. Pél dá ját más or szá gok is kö vet ték, töb bek kö zött Auszt ria, Bel gi-um, Finn or szág, Hol lan dia.Az Egye sült Ki rály ság ban ez zel szem ben 1991-ig egy ket tős rend szer mű kö dött. 1991 után rész ben fel ad ták ezt a ré gi rend szert.A je len le gi trend ar ra en ged kö vet kez tet ni,


hogy azok az or szá gok, ahol ko ráb ban már ki ala kult, vagy át ala ku ló ban van egy jól fel is mer he tő ket tős rend szer (Auszt ria, Bel gi um, Finn or szág, Né met-or szág és Ír or szág) meg akar ják tar ta ni azt, de úgy, hogy épí te ni akar nak a két rend szer sa já tos sá ga i ra, meg kü lön böz te-tő is mér ve i re, és fo koz ni kí ván ják a fel-ső ok ta tás egé szé nek ru gal mas sá gát, a rend szer kö zöt ti át já rást és az együtt mű-kö dést. Né hány to váb bi or szág ban a két rend szer en nél is szo ro sabb együtt mű-kö dé sé re és in teg rá ci ó já ra tö re ked nek (ilyen pl. Nor vé gia).

A kü lön bö ző jel le gű, más-más tár sa-sá gi for má ban mű kö dő ma gán in téz mé-nyek és nem zet kö zi in téz mé nyek szá ma nő. Ke vés adat áll ren del ke zés re a kü lön-bö ző or szá gok ban mű kö dő nem hi va ta-los ok ta tá si in téz mé nyek szá má ról és az ál ta luk kí nált stú di u mok jel le gé ről, hi szen ezek az in téz mé nyek ere den dő en nem ré szei egy or szá gos rend szer nek, ami nek kö vet kez mé nye képp nem sze re-pel nek a szak kép zett sé gek nem ze ti rend sze ré ben. Az eu ró pai or szá gok egy-más tól alap ve tő en el té rő mó don sza bá-lyoz zák az ilyen in téz mé nyek ala pí tá sát és ál la mi el is me ré sét. Lé tez nek azon ban olyan nem ze ti és nem zet kö zi kez de mé-nye zé sek, ame lyek cél ja en nek a fej lő-dés nek va la mi lyen egy sé ges ke ze lé se és va la mi lyen nem zet kö zi sza bá lyo zás, vagy mi nő ség el len őr zés ki ala kí tá sa.

Eu ró pá ban, kü lö nö sen a dél-eu ró pai or szá gok ban egy re bő vül a nem hi va ta los ok ta tás kí ná la ta, és hogy a mi nő ség biz to-sí tás és mi nő ségel len őr zés te rü le tén hi á-nyoz nak a sza bá lyo zás és át te kint he tő ség meg fe le lő me cha niz mu sai, va la mint a hi va ta los ál la mi fel ső ok ta tá si rend sze rek ál tal ado má nyo zott cí mek kö zöt ti pa ri tás meg ál la pí tá sá nak kri té ri u mai.

Hoz zá fé ré si és fel vé te li kö ve tel mé nyek

A fel ső ok ta tás hoz va ló hoz zá fé rés min den or szág ban ti zen két vagy ti zen-há rom évig tar tó elő ta nul mány ok ered-mé nyes be fe je zé sé hez kap cso ló dik. Egyes or szá gok ban (töb bek kö zött Auszt-ri á ban, Bel gi um ban, Fran cia or szág ban és Né met or szág ban) a kö zép is ko lai érett-sé gi bi zo nyít ván nyal ren del ke ző je lent-ke zők min den to váb bi kö tött ség nél kül ve het nek részt az egye te mi kép zé si prog-ra mok leg na gyobb ré szé ben. Más or szá-gok ban a fel vé te li egy töb bé-ke vés bé ki éle zett ver seny, ahol a kö zép is ko lai érett sé gi tár gyak ból tett vizs gák ered mé-nyei és bi zo nyos egyéb fel vé te li kö ve tel-mé nyek, töb bek kö zött bi zo nyos tár gyak ta nul má nyi szint je és az el ért ered mén -nyel va la mi lyen elő ze te sen egyez te tett együt tes fi gye lem be vé te le alap ján tör té-nik a ki vá lasz tás. Más or szá gok ban meg-ha tá ro zott or szá gos (Gö rög or szág) vagy in téz mé nyi (Finn or szág) fel vé te li vizs gák ered mé nyei alap ján vá laszt ják ki a je lent-ke ző ket. A leg több or szág ban kü lönb sé-gek van nak a kü lön bö ző jel le gű in téz mé-nyek fel vé te li kö ve tel mé nyei kö zött; Fran cia or szág ban pél dá ul a Gran des Éco les fel vé te li rend sze re erő tel je sen sze lek tív, ez zel szem ben alig lé te zik egye te mi fel vé te li.

Egyes or szá gok ban kü lön le ges el já rá-sok vo nat koz nak az egy tel jes prog ram ra je lent ke ző fel nőt tek re, et től el te kint ve a fel vé te li kö ve tel mé nyek egy sé ge sek.

Az egyes or szá gok kü lön bö ző el já rá-so kat al kal maz nak a kül föl di je lent ke zők fel vé tel éhez. Az EU ren de le tek azon ban eb ben a te kin tet ben tel je sen egy ér tel mű-ek és vi lá go sak: az EU ál lam pol gár ok ra az adott or szág ál lam pol gá ra i val min den-ben meg egye ző fel té te lek vo nat koz nak.


Az eu ró pai or szá gok több sé ge ál tal el fo ga dott má sik fon tos nem zet kö zi esz-köz az 1997. évi Lis sza bo ni Kon ven ció a fel ső ok ta tá si szak kép zett sé gek el fo ga dá-sá ról. Az ok mány le szö ge zi, hogy a kon-ven ció alá írói köl csö nö sen el fo gad ják a je lent ke ző ha zá já ban a fel ső ok ta tás hoz ál ta lá nos hoz zá fé rést biz to sí tó ok má nyo-kat, ki vé ve azo kat az ese te ket, ami kor bi zo nyí tot tan je len tős kü lönb sé gek mu tat koz nak a szó ban for gó or szá gok ál ta lá nos hoz zá fé ré si kö ve tel mé nyei kö zött.

Mi nő ség biz to sí tás és akk re di tá lá si el já rá sok

A fel ső ok ta tá si in téz mé nyek és fo ko-za tok el is me ré sé nek, il let ve el fo ga dá sá-nak el já rá sai or szá gon ként je len tős kü lönb sé get mu tat nak. A szé les spekt-rum egyik vé gén ta lál ha tó töb bek kö zött az Egye sült Ki rály ság és Fland ria, ahol nin cse nek a ta nul má nyi prog ra mok tar-tal mát sza bály zó or szá gos ren de le tek; a má sik vég let Spa nyol or szág, ahol min-den egyes egye te mi fo ko zat meg szer zé sé-re in dí tott ta nul má nyi prog ram tan tár-gya i nak kö zel egy har ma dát az ál lam ír ja elő. Az or szá gok több sé ge a két vég let kö zött he lyez ke dik el. Úgy tű nik, ál ta lá-nos eu ró pai trend nek te kint he tő, hogy a fel ső ok ta tá si in téz mé nyek egy re na gyobb au to nó mi át kap nak a ta nul má nyok szer-ve zé sé vel és a prog ra mok tar tal má val kap cso la tos ügyek ben.

A fel ső ok ta tás ban fo ko zó dó nem zet-kö zi ver seny szük sé ges sé te szi, hogy az egyes in téz mé nyek is gon dos kod ja nak az in téz mény és a meg sze rez he tő szak kép-zett sé gek mi nő sé gé re és az in téz mé nyi szab vá nyok ra vo nat ko zó in for má ci ók és do ku men tá ció szín vo na la sab bá té te lé ről; ezt igény lik a kü lön bö ző ér dek cso por tok,

töb bek kö zött a mun ka adók, a kor má-nyok és a köz vé le mény, de ugyan csak ezt igény lik a ta nul má nya i kat egy má sik or szág ban foly ta tó vagy egy má sik or szág-ban mun kát vál la ló hall ga tók, hi szen el kell dön te ni ük, me lyik ta nul má nyi prog-ram ban ve gye nek részt; nem utol só sor-ban ezt kö ve te li a ki bon ta ko zó nem zet-kö zi ver seny.

Ezek nek a ten den ci ák nak a kö vet kez-mé nye ként jöt tek lét re a kü lön bö ző kül ső mi nő ség biz to sí tá si el já rá sok és meg ol dá-sok. Az in téz mé nyi szin ten mű kö dő és ki ala ku ló ban lé vő mi nő ség biz to sí tá si me cha niz mu sok mel lett egy re több or szág ban hoz nak lét re kül ső mi nő sí tő és mi nő ség biz to sí tá si tes tü le te ket és in téz-mé nye ket. A dán Cent re for Quality As su-rance and Eva lu a ti on of Hi gher Edu ca ti on és a fran cia Comité National d'Éva lu a ti on ál tal 1998-ban el ké szí tett ta nul mány meg-ál la pít ja, hogy ti zen egy or szág ban lét re jöt-tek az or szá gos szin tű ér té ke lő el já rá sok.

Az egye te mi kö zös ség nek min den szak te rü le ten meg kell te rem te nie azo kat az ös sze ha son lí tá si nor má kat, ame lyek le he tő vé te szik az egyes szak te rü le tek kü lön bö ző egye te mi fo ka i ra vo nat ko zó kö ve tel mé nyek meg ho za ta lát.

Más or szá gok ban, ahol lé te zik a ha gyo má nyos ha zai egye te mi fo ko za tok el fo ga dá sá nak és mi nő ség el len őr zé sé nek be ve ze tett ke ret rend sze re, ag gá lyok fo gal ma zód nak meg a ha zai in téz mé nyek ál tal ado má nyo zott nem zet kö zi cí mek re vo nat ko zó szab vá nyok tar tal mát il le tő en; ez a hely zet töb bek kö zött Nor vé gi á ban és Né met or szág ban.

A nor vég egye te mek 1991 óta jo go-sul tak ar ra, hogy a ha zai egye te mi fo ko-za tok kal pár hu za mo san ma gisz te ri fo ko-za tok meg szer zé sé vel já ró stú di u mo kat in dít sa nak és ilyen cí me ket ado má nyoz-za nak. 1999-ben az ál la mi fő is ko lák is


meg kap ták ezt a jo go sít ványt. Az új prog ra mo kat az ok ta tá si mi nisz ter nek kell jó vá hagy nia.

Az Egye te mi Ta nács ajánl ja, hogy a men nyi ség és a mi nő ség sza bá lyo zá sá ra jöj je nek lét re a nem ze ti szab vá nyok, va la-mint te rem tőd je nek meg az or szá gos egyez te tés fel tét elei.

Né met or szág ban az 1998. évi egye te-mi tör vény te rem tet te meg a bac ca la ure-u si és ma gisz te ri cí mek meg szer zé sé nek ál ta lá nos le he tő sé gét; dön tés szü le tett a bac ca la ure u si és ma gisz te ri prog ra mok akk re di tá lá si rend sze ré nek be ve ze té sé-ről és a né met Rek to ri Kon fe ren ci á val szo ro san együtt mű kö dő akk re di tá lá si tes tü let fel ál lí tá sá ról és a prog ra mok ra vo nat ko zó egy sé ges szab vá nyok ér vé nye-sí té sé ről. Ezek re a prog ra mok ra a ha gyo-má nyos ha zai fo ko za tok ra ki ter je dő el fo-ga dá si el já rá sok nem vo nat koz nak.

Kre di tek át vi tel ének és el is me ré sé nek

nem zet kö zi rend sze rei

Szá mos or szág ban hasz nál nak in téz-mé nyi vagy or szá gos kre dit rend szert. A kre dit rend sze rek tény le ges meg va ló sí tá-sá ban azon ban sok az el té rés. Nem min-den or szág ban lé tez nek or szá gos kre dit rend sze rek (nincs ilyen rend szer töb bek kö zött Auszt ri á ban, Dá ni á ban, Né met or-szág ban, Gö rög or szág ban). Sok or szág-ban a mű kö dő kre dit rend sze rek vi szony-lag egy sze rű en fel hasz nál ha tók a fel hal-mo zott kre di tek, prog ra mok és in téz mé-nyek kö zöt ti átjáráshoz és/vagy egy be ve-ze tett kre dit gyűj tő rend szer mű köd te té-sé hez (pl. Skó ci á ban, Svéd or szág ban és az Egye sült Ki rály ság szá mos in téz mé-nyé ben).

Egyes or szá gok ban bo nyo dal mat okoz, ha va la ki egy nem egye te mi prog-

ram ból kí ván át je lent kez ni egy egye te mi ta nul má nyi prog ram ba; ez eset ben az il le tő ál ta lá ban egy ál ta lán nem vi he ti ma gá val az elő ző prog ram ban fel hal mo-zott kre di te ket. Ez jel lem ző töb bek kö zött Dá ni á ra és Gö rög or szág ra; mind-két or szág ban az egye te mek ar ra hi vat-koz nak, hogy az egye te mi prog ra mok tar tal ma, a mód szer ta ni ala pok és a ta nul má nyi elő me ne tel kü lön böz nek a nem egye te mi prog ra mo ké tól. 1999 feb-ru ár já ban a dán ok ta tá si mi nisz ter ja vas-la tot tett egy or szá gos kre dit rend szer be ve ze té sé re és aján lást tett olyan el já-rá sok al kal ma zá sá ra, ame lyek bi zo nyos át hi da ló stú di u mok kal meg kön nyít he-tik a kü lön bö ző in téz mé nyek kö zöt ti át já rást. Az ilyen át hi da ló tan fo lya mo-kat már al kal maz zák, töb bek kö zött Bel-gi um ban a fran cia aj kú kö zös ség ben és Fland ri á ban. To vább ra is lé tez nek azon-ban meg ol dás ra vá ró prob lé mák.

Az át lát ha tó sá got és a vég ső szak kép-zett sé gek nem zet kö zi el fo ga dá sát se gí tő má sik nem zet kö zi esz köz a Dip lo ma Supp le ment. En nek a ki egé szí tés nek az a ren del te té se, hogy elég sé ges füg get len adat tal szol gál jon a nem zet kö zi át te kint-he tő ség fel tét ele i nek meg te rem té sé hez és a szak kép zett sé gek mél tá nyos és meg ala-po zott el is me ré sé hez. A Dip lo ma Supp le-ment tar tal maz za a be fe je zett ta nul má-nyok jel le gé re, szint jé re, kör nye ze té re, tar tal má ra és az in téz mény jog ál lás ára vo nat ko zó ada to kat úgy, hogy el ső sor ban a ta nul má nyi ered mé nyek ről szol gál kü lön bö ző in for má ci ók kal.

A ta nul má nyok nem zet kö zi el is me ré se, egy ben a mo bi li tás har ma dik fon tos esz kö-zei az EU és az Eu ró pa Ta nács/UNES CO égi sze alatt lét re jött nem ze ti in for má ci ós köz pon tok (a NA RIC, il let ve az ENIC há ló-za tok). Ezek a köz pon tok hi va ta los in for-má ci ók kal szol gál nak a fel ső ok ta tá si rend-


sze rek ről, az in téz mé nyek és ta nul má nyok jog ál lá sá ról, va la mint a vég zett sé gek el is-me ré sé nek el já rá sa i ról. A köz pon tok egy ré szé nek fel ada ta és kö te le zett sé ge a kül-föld ön szer zett szak kép zett sé gek ér té ke lé-se vagy el is me ré se.

Vé gül em lí tést kell ten nünk a fel ső ok-ta tás ban szer zett szak kép zett sé gek el is-me ré sé nek Lis sza bo ni kon ven ci ó já ról (1997), amely ren del ke zik egy új, a ko ráb-bi nál át fo góbb nem zet kö zi ke ret rend szer fel ál lí tá sá ról, és ar ra kö te le zi az ál la mo-kat és a fel ső ok ta tá si in téz mé nye ket, hogy se gít sék elő a ta nul má nyok mél tá-nyos el fo ga dá sát és a szak kép zett sé gek át te kint he tő sé gét.

A ta nul má nyi év meg szer ve zé se

A ta nul má nyi év struk tú rá ját szá mos eset ben nem ze ti, szo ci á lis és kul tu rá lis ha gyo má nyok ha tá roz zák meg. 1993-ban a ko ráb bi Együtt mű kö dé si Bi zott ság ta nul mányt ké szí tett a ta nul má nyi év fel-épí té sé ről, hogy meg vizs gál ja a ta nul má-nyi évek har mo ni zá ci ó já nak meg va ló sít-ha tó sá gát. A ta nul mány je len tős kü lönb-sé gek re de rí tett fényt: el tér nek a tan év kez de té nek idő pont jai, más kép pen kez-dőd nek és fe je ződ nek be az egyes sze-mesz te rek, má sok a be szá mo lók ra vo nat-ko zó ha tár idők, a vizs ga idő pont ok, és ez még a mo du lá ris fel épí té sű stú di u mok ra is igaz. Az or szá gok több sé gé ben ok tó ber el ső két he té ben kez dő dik a tan év. Skan-di ná vi á ban és Hol lan di á ban en nél lé nye-ge sen ko ráb ban kez dő dik az ok ta tás. Olasz or szág ban no vem ber ele jé ig nincs ta ní tás. Ugyan csak el té rő ek a vizs ga idő-szak ok és szün idők idő pont jai. Az Együtt-mű kö dé si Bi zott ság ar ra a meg ál la pí tás ra ju tott, hogy a meg lé vő kü lönb sé gek mi att nincs mód egy egy sé ges rend szer be ve ze-té sé re, és csak a ta nul má nyi év kez de té re

kor lá toz ta aján lá sa it: az el ső sze mesz ter kez de té nek leg ké sőb bi aján lott idő pont ja ok tó ber má so dik he te, a má so dik sze-mesz ter kez de té re vo nat ko zó leg ko ráb bi aján lott idő pont feb ru ár 1.

Tan díj rend sze rek

A tan díj rend sze rek nem egy sé ge sek. A hall ga tók egy bi zo nyos kö re szá má ra sok kal von zób bak a tan díj men tes or szá-gok, mint azok az or szá gok, ahol ma gas a tan díj. Az ilyen dí jak a di ák cse re-prog-ra mok ban ál ta lá ban nem je len te nek gon-dot, hi szen a cse ré ben részt ve vő in téz-mé nyek ál ta lá ban meg ál la pod nak egy-más sal a tan díj köl csö nös el tör lé sé ről; a tan díj azon ban gon dot je lent het olyan hall ga tók szá má ra, akik egy tel jes ta nul-má nyi prog ram ra je lent kez nek egy má sik or szág va la me lyik in téz mé nyé be. Egy elő-re tíz or szág ban tö röl ték el az egye te mi ta nul má nyok fi ze ten dő tan dí ját. Ezek: Auszt ria, Né met or szág, Gö rög or szág, Ír or szág, Lu xem burg és a skan di náv or szá gok. Hol lan di á ban és az Egye sült Ki rály ság ban a leg ma ga sabb a tan díj. Meg kell je gyez ni, hogy mind két or szág-ban és az ala cso nyabb tan díj jel le mez te or szá gok ban te kin tet be ve szik a hall ga-tók szo ci á lis hely ze tét: a tan díj csök kent-he tő, ezen kí vül a hall ga tók in do kolt eset-ben a tan díj rész le ges vagy tel jes meg té-rí té sét is igé nyel he tik.

A Deutsches Studentenwerk 1997-ben ta nul mányt ké szí tett az ok ta tás tá mo ga tá si rend sze ré nek nyu gat-eu ró pai fej lő dé sé ről, amely je len tős el té ré se ket tárt fel a kü lön bö ző nem ze ti tá mo ga tá si rend sze rek, jo go sult sá gi kri té ri u mok és le he tő sé gek kö zött. A ta nul mány ból ki de rül, hogy a kü lön bö ző rend sze rek ösz sze ha son lí tá sa rend kí vül bo nyo lult fel adat: fi gye lem be kell ven ni a tény le ges


se gé lyek és/vagy ta nul má nyi hi te lek rend sze re i nek mű kö dé sét és kap cso ló dá-sát a csa lá di te her vál la lás ki egyen lí té sé-nek rend sze re i hez és az adó rend szer hez. A köz vet len hall ga tói se gé lyek tény le ges ös sze ge i nek ös sze ha son lí tá sa alap ján meg ál la pít ha tó, hogy a hall ga tók a skan-di náv or szá gok ban, Auszt ri á ban, Né met-or szág ban és Hol lan di á ban ré sze sül nek a leg ma ga sabb ös sze gű tá mo ga tás ban.

A kö te le ző szü lői tá mo ga tást il le tő en az or szá gok két jól el kü lö nít he tő cso port-ra oszt ha tók:

1. azok az or szá gok, ahol a tör vény nem ál la pít meg a szü lők szá má ra sem mi lyen kö te le zett sé get a gyer-me kek egye te mi és fő is ko lai ta nul-má nya i nak tá mo ga tá sá ra (skan di-náv or szá gok, Ír or szág, Hol lan dia, Spa nyol or szág és az Egye sült Ki rály ság). Ez azon ban rész ben vagy tel je sen a szü lők min den ko ri jö ve del mi hely ze té nek függ vé nye.

2. azok az or szá gok, ahol a ha tá lyos tör vé nyek ér tel mé ben a szü lők a gyer me kek ta nul má nya i nak, töb-bek kö zött fel ső ok ta tá si ta nul má-nya i nak ide jé re kö te le sek gon dos-kod ni a gyer me kek el tar tá sá ról (Auszt ria, Bel gi um, Fran cia or szág, Né met or szág és Olasz or szág). Ezek ben az or szá gok ban a szü lők a fel ső ok ta tás ban részt ve vő gyer-me ke ik után kü lön bö ző ál la mi el lá tá sok ban és ked vez mé nyek-ben, töb bek kö zött adó ked vez-mény ben és / vagy csa lá di pót lék-ban ré sze sül nek. A szü lők nek nyúj tott ked vez mé nyek és tá mo ga-

tá sok mel lett a hall ga tók is igé-nyel het nek rá szo rult ság-füg gő anya gi tá mo ga tást és/vagy hi telt.

Nem zet kö zi ta nul má nyi és fog la koz ta tá si

ta nács adó rend sze rek

A hall ga tók ér dek vé del mi szer ve ze tei, az egye te mek és a mun ka adói szer ve ze-tek egy re na gyobb je len tő sé get tu laj do ní-ta nak a vég zős egye te mi hall ga tók fog la-koz ta tá sá nak. Fo lya mat ban van a nem ze-ti és nem zet kö zi fog lal koz ta tá si ta nács-adói rend sze rek fej lesz té se: ezek egy re több fi gyel met szen tel nek a nem zet kö zi pá lya kép-ter ve zés le he tő sé ge i nek és fel-tét ele i nek. Az ed dig lét re jött rend sze rek kö zül a leg fej let tebb az EU kez de mé nye-zé sé re lét re jött EURES rend szer (EURopean Employ ment Ser vi ces), amely nek fel ál lí tá sá ról 1993-ban szü le tett meg a hi va ta los dön tés. Az EURES olyan együtt mű kö dé si há ló zat, amely nek lé nye-ge az EU és az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség or szá ga i ban mű kö dő mun ka ügyi ta nács-adói és pá lya vá lasz tá si há ló za tok, va la-mint a fog lal koz ta tás sal fog la ko zó egyéb re gi o ná lis, nem ze ti és nem zet kö zi tes tü le-tek együtt mű kö dé se. A rend szer alap ve tő fel ada ta a kül föl di fog lal koz ta tá si le he tő-sé gek re, mun ka- és élet kö rül mé nyek re vo nat ko zó in for má ci ók ter jesz té se és az ez zel ös sze füg gő ta nács adói te vé keny ség. Egy kí sér le ti pro jekt ke re té ben meg vizs-gál ták az euró-tanácsadók rend sze ré nek ki ter jesz té sét az egye te mek re, ki de rült azon ban, hogy ez egy elő re nem le het sé-ges, így a pro jekt mun ká la ta it be re kesz-tet ték.

Hírkosár72

1. me zít lá bas talpuk… 2. Meg men tet ték az or szá got a há -

bo rú ret te ne tes ka land já tól… 3. Ne ked írom a dalt, hogy ne fe ledd

a drá ga jó anyád! 4. finn né pi eposz = Ka li gu la 5. jobb-ágy 6. fa bu la = fá ból ké szült bu la 7. Lyancsi (har ma dik osz tá lyos

kö zép is ko lás ta nu ló re mek mű ve) 8. nefély (ne félj he lyett) 9. malyd 10. A sza bad sá gért har col tak az éle-

tük árán. 11. Az tán őrül ve men tem ha za. 12. Most már én is fel sős va gyok, aki

mán min dig akar ni vol tam vol-na.

13. Ott hon far kas éhes vol tam. 14. gyünkedide = jöj jön kend ide 15. Még az nap el mond ták leg sö té-

tebb tit ku kat egy más nak. 16. Be ido mí tot ták a ku tya lyu kat (az-

az a ku tyá ju kat) 17. Elámísztották min den ap ró sá gon

ma gu kat. 18. A sze re lem mostmár mind job ban

fel lán golt ben nem. 19. Ele jé ben a sö tét ut cán né mán bal-

lag tunk egy más mel lett, mint két ga lamb.

20. a sze rel me sek ket té vál tak. 21. „Eb ben a for ró dé li vá ros ban már

igen for ró a ta laj a lá bunk alatt. So ha sem le het tud ni mi kor lő fej-be egy bal ká ni.”

22. Itt a vé re fuss el vé le !!! 23. Ez a kuća el adó !

24. Ti los eben a gö dör ben a sze-me tet ide be le rak ni !

25. Ki üt a lakodalaom mert gyűj tik a stafírt.

26. A vad disz nó agyvicsorgatva fu tott fe lé jük.

27. A tö rö kök el akar ták né me te sí te-ni a ma gya ro kat.

28. Aszt mata teki puta emény mán inen! (Azt mond ta, te kis bu ta el menj már inn nen ! – 5. oszt.)

29. Éne kelt min den or szág ban és vi lág ban. (Lepa Brenáról írt a ta nu-ló)

30. Ez a nő so kat kenyekszik. 31. Öl tö zé ke na gyon a di vat fe lé

hú zó dott. 32. Új ra be zár kó zott a fi a ta lok szí vé-

be. 33. A nagy ma ma hos szú hos szú rit ka

ha ja de ré kig ér. 34. Sze gény nagy ma mám na gyon

be teg, s azt hi szem nem so ká ra elhúny.

35. II. End re ha za tér ve, or szá gát és fe le sé gét fe ne kes tül fel for dul va ta lál ta.

36. A mun ka dal az eggyűte mű mótor.

37. Az anya ret ket ter mesz tett az ágy ban. (Az ágyás ban – for dí tás szerb hor vát ról)

38. Az édes anyám úgy vi gyáz a gyer-me ké re, mint a med ve.

39. Jó nagy sluk kot szív az anyai tej-ből.

40. egy égő fényt árasz tó lám pa im bo-lyog.

41. Nem te szi vis sza fü le há ta mö gé. 42. A sze mük ben mo soly, a szá ju kon

ne ve tés és kész a ne ve tés. 43. El sír ta a sze me fé nyét. 44. Fog ja a bar na szí nű ab lak aj tó ját. 45. A mé szá ro sok a ku tyá kat a bi ka

után zú dí tot ták. 46. Az éhe zés nagy mé re te ket öl tött

raj tam. 47. Úgy szól ván egész tes te el volt

nyű ve. 48. A sok mo sá sá tól a ke ze olyan lett,

mint a z em be ri kéz. 49. Olyan a ha jam , mint a sün disz nó

sző re. 50. Új erő vel lát tam a nö ve ke dés nek. 51. szó ra ko zást űzött… 52. A par ti zá nok learat ják az el len-

sé get. 53. Ham let hen tes volt. 54. Az ógö rög szí né szek am fo rák ban

ját szot tak 55. Zemlja je šarena jer na jednoj stra-

ni žive Japanci a na drugoj stra ni Ame rikanci.

56. Zelja je velika kugla i glogus. 57. Az állatok futkosva szaladgáltak

a hóban. 58. Egy fagyos kisnyúl futva mene-

kül. 59. Télen az állatok nem röpködnek

annyit, mert fáznak. 60. vadállati etető tűnt fel… 61. Egy didergős macska vágtatott

előttünk. 62. A határ nyüzsög a szántóvető

ember traktor zú gá sától. 63. Ki a szárat vágta, ki a répát szette,

Diákba kikKis-Iván An na és Mis kol ci Nyi las Iza bel la gyűjtése

Hírkosár 73

A Ma gyar Köz tár sa ság Ok ta-tá si Mi nisz té ri u ma le he tő sé get

biz to sít a szom szé dos or szá gok-ban élő ma gyar pe da gó gu sok nak a ma gyar or szá gi to vább kép zé si jegy zék ben sze rep lő, in dí tá si

en ge déllyel ren del ke ző akk re di-tált pe da gó gus-to vább kép zé se-

ken va ló rész vé tel re. En nek kap-csán fel hív juk a fi gyel met a

Ta nít suk ered mé nye sen a ma te ma ti kát!

cí mű akk re di tált to vább kép zé s re. (Az in dí tá si en ge dély szá ma: OM 383/43/2002.) Ezt a Deb re ce ni Egye tem Ma te ma ti kai In té ze te és a Nyír egy há zi Fő is ko la Ma te ma ti kai és In for ma ti kai In té ze te ál tal kö zö-sen szer ve zett to vább kép zést a 4 év vel ez előt ti in dí tá sa óta 6-szor ki fe je zet ten a ha tá ron tú li pe da gó-gu sok szá má ra 2-szer hir det tük meg. (A részt ve vők szá ma meg ha-lad ta a 300-at.)

A ren dez vény ter ve zett prog-ram já ból:

Szin tek, kö ve tel mé nyek, el vá rá-sok az ok ta tás ban. Eti ka a ma te-ma ti ka ta ní tá sá ban.

Tel je sít mény mé rés a ma te ma ti-ka ok ta tá sá ban.

Egy sé ges szem lé le tű ma te ma ti-ka ok ta tás 6-tól 18 éves ko rig.

A rend szer szem lé let ér vé nye sü-lé se az ok ta tás ban.

Prob lé ma meg ol dó gon dol ko-dás, gon dol ko dá si hi bák a ma te ma ti ká ban.

Te het sé ges gyer me kek vizs gá la-ta. In tel li gen cia és kre a ti vi tás. Te het sé gek azo no sí tá sa.

Te het ség ne ve lés és fel zár kóz ta-tás a ma te ma ti ka ok ta tá sá ban.

Ta ná ri kom mu ni ká ció és ha té-kony ta nu lás. Az is ko lai tel je sít-ményt be fo lyá so ló pszi cho ló gi-ai té nye zők.

Ma te ma ti ka tör té net a ta ní tá si gya kor lat ban.

Az ál ta lá nos is ko lá ból a kö zép is-ko lai ma te ma ti ka ok ta tás ba va ló át me net ne héz sé gei.

In di rekt bi zo nyí tás a ma te ma ti-ka ok ta tá sá ban.

Fel adat meg ol dó sze mi ná ri u mok. Bo lyai Far kas és Ga uss kap cso-

la ta.

A kon fe ren ci a for má ban meg-ren de zés re ke rü lő to vább kép zés cél ja az, hogy min den ma te ma ti kát ta ní tó al só ta go za tos ne ve lőt, ál ta-lá nos is ko lai és kö zép is ko lai ma te-ma ti ka ta nárt olyan in for má ci ók kal lás sunk el, ame lyek az év kez dés-hez, a tan órán és azon kí vül meg-va ló sí tan dó dif fe ren ci á lás hoz, a ha té kony ok ta tó-ne ve lő mun ka meg ter ve zé sé hez szük sé ge sek.

Elő adó ink, sze mi ná ri um ve ze tő-ink kö zött tud hat juk a Deb re ce ni Egye tem, az EL TE, a Nyír egy há zi Fő is ko la ku ta tó it, ta ná ra it és a pe da-gó gi ai in té ze tek mun ka tár sa it. Olyan kon fe ren ci át sze ret nénk meg-va ló sí ta ni, amely ről a részt ve vők szak ma i lag gya ra pod va, fel töl tőd ve, egy ben fel fris sül ve tá voz ná nak.

A ren dez vény idő pont ja: 2006. jú li us 3-8, hely szí ne: Nyír egy há za.

To váb bi in for má ci ó k a szer ve-ző knél: Dr. Czeg lé dy Ist ván [email protected]

Dr. Ko vács And ráso va [email protected]ír egy há zi Fő is ko la Deb re ce ni Egye tem

(+3630)6266707 (+3630)2182615Fax: (+3642)402485 Fax: (+3652)416857

DI ÁK SZÍN JÁT SZÓ FESZ TI VÁL

A sza bad kai Kö zép is ko lás ok Di ák ott ho na az idén is, má jus 11-12-én meg szer ve zi a Di ák szín-ját szók Fesz ti vál ját. A ta lál ko zó nem ver seny jel le gű, cél ja pe dig, hogy a di á kok, az ama tőr tár su la-tok le he tő sé get kap ja nak több hé ten, több hó na pon át ké szí tett pro duk ci ó ik be mu ta tá sá ra. A fesz ti vál ra ál ta lá nos- és kö zép is-ko lai ama tőr szín ját szó cso por-tok ne vez het nek be má jus 1-jé ig az aláb bi cí men:

Dom uče ni ka sred njih ško la – Kö zépiskolások Diákotthona24000 Szabadka, Ha ram ba ši će va 22E-mail: [email protected] lap: www.internatsu.edu.yuBő vebb tá jé koz ta tás: Bar tusz Ka ro li na

Be ne ve zés kor kér jük fel tün-tet ni: a tár su lat ne vét (is ko lát), a pro duk ció cí mét, a da rab szer ző-jét, ren de ző jét, idő tar ta mát, a sze rep lők szá mát, kor osz tá lyu-kat, a kap cso lat tar tó sze mély ne vét és el ér he tő sé ge it, va la mint az elő adás hoz szük sé ges kel lé ke-

74

CONTENTS AND SUMMARY

Antal Bókay, PhD: Models of Literary Study in Teaching Literature (p. 3)Literary study and teaching literature are institutionalized activities and their

primary goal is to deal with the understanding of literary works and the revelation of their meaning, in other words, to elaborate and pass on such techniques, skills, dialogue models that are fit to create generative strategies of understanding, i.e. strategies that can be applied to similar literary texts. It is interesting to take a closer look at how various models of literary study influenced the way literature has been taught in schools. Many times, however, there are significant differences between modern literary study and contemporary practice of teaching literature, which can be deduced from the methodology of teaching literature that has not changed for a long time in Hungary, for example. Supported by psychological, sociological and other researches, the planning of teaching literature should take a huge number of factors into account: contemporary theories of literary study, philology, methodology, the new social functions of art in modern life, altered perceptive skills, modern teaching instruments and devices, just to name a few.

József J. Fekete: Csáth and His Diary (p. 18)In 2007 we are celebrating the 120th birthday anniversary of Géza Csáth. On this

occasion the author wonders if there is anything new to be offered from Csáth's opus to the reader who is already familiar with his belles letters. There are some unpublished diaries, diary fragments, letters, a testament on the back of a prescription, some work-related documents; however, none was written for artistic purposes. Still they were all written by Csáth, the writer, so the author believes they are definitely the carriers of some of Csáth's merits.

Irén Molnár Gábrity PhD.: The Hungarian Teacher Training Faculty in Subotica Is Im por tant! (p. 25)

The author, who is the chair of the Provisional Council of the Teacher Training Faculty and member of the Founding Commission, acquaints us with the history and the results of their initiative. It has been a long and arduous way to the resolution of the present government which finally licensed the establishment of the Faculty in Subotica. It is very important that students can enrol at the Faculty this year for several reasons: the number of students interested, the number of vacancies in schools in which the language of teaching is Hungarian.

Anikó Varga: The 4th Generation – The Kosztolányi Dezső Philological Grammar School in Subotica (p. 30)

Attila Gajda: The 4th Generation – The Bolyai Grammar School and Students' Home for Talents in Senta (p. 33)

The authors are the headmasters of the schools mentioned above. As the time of the entrance examinations is getting nearer and nearer, it is more than necessary to inform pupils about these schools, their programme, their facilities, the students' home and life in general in these institutions.

Our Teachers in a Crodced Mirror (p. 36)The pupils of the Kosztolányi Dezső Philological Grammar School took part in an

75

A számban szereplő illusztrációk jegyzéke

Hannu E. Leimu(Kokkola, Finnország): Önarckép ( fa és egyéb) 1, 19Az élet esélyt jelent (olaj) 4 Sérült térd (fa, olaj) 25, 29A nap gyermekei (fa, olaj) 41, 44Nyári nap (olaj) 55A hideg évszak(olaj) 61A nap gyermekei (olaj) 65 A nap gyermekei (fa, olaj) 68 A nap gyermekei (olaj) 70

unusual school project on the occasion of the recent carnival period: they prepared caricatures of their own teachers. As part of the school festivity the students' pictures were presented in the form of an exhibition. We can take a look at some of the most successful works and the caricature subject's comment.

Katalin Káich Phd.: The Correspondence between Our Wars of Independence (p. 40)

On the occasion of the recent anniversary of the Hungarian 1848 independence war and the 50th anniversary of the 1956 revolution, the author contemplates the universal notion of human freedom, universal laws of humanity, wars of independence, national unity, personal and public freedom, etc.

György Kádár PhD: Our Finno-Ugric Origin – True or False? (p. 42)Nowadays it is quite popular to attack the theory that the Hungarian people and

language do not belong to the Finno-Ugric family. Many will agree that the Finno-Ugric theory is archaic and needs to be updated. There are also scientific researches that try to prove our relation to Turkish, Assyrian or Etruscan peoples. It is, however, shocking that some attackers of the Finno-Ugric relationship prefer our connections to more superior cultures, promoting that Finno-Ugric cultures are less interesting historically. Here the author deals with the popular belief that the Finno-Ugric relation is false and he revises some of the facts and data that give a view of the Finno-Ugric theory as it is today.

Lívia Sleiher: Is the English Language Changing Faster than the Hungarian? (p. 55)

Imre Gombár: In Memoriam Péter Varga (p. 58)Péter Varga, the recognized music teacher, choirmaster, composer will be

remembered by many as a person who captured the sympathy of several generations of students with his knowledge, benevolence and humour, who taught us that music is a privilege of all people, who made great efforts to keep Subotica's musical life lively and valuable.

Dr. Zoltán Sági: Parental Attitudes II . – Loyalty Leading up to Emotional Inac ces-si bi lity (p. 60)

The psychiatrist-psychologist investigates the effects alcoholic parents may have on their children. A parent bears immense responsibility towards their children; however, a parent-alcoholic is free of these responsibilities, as their family tries to consolidate a normal life and makes efforts to sustain the appearance of a normal family. In these efforts children are completely loyal to their family members in order to avoid embarrassment and most of all to keep the secret of the family. Con sequ-ently, they suffer an emotional chaos, take the responsibility on themselves, become isolated from their coevals, etc.

Verbal harassment is a form of child abuse in case of which even the most effective authorities are helpless. When parents give their children scorn and contempt instead of support and understanding, when they criticize their children's looks, intelligence, skills or personal merits, children are forced to believe all these as they do not have other sources of reference than their parents. The harmful effects of such parental attitudes are immeasurable.

76

Edit Hajbel – Szonya Szavin: About the New Higher Education System in the Euro-pean Union (p. 63)

The Bologna Declaration, its meaning and significance is still not clear enough to many. The authors, who are students of the Teacher Training Faculty, give us a brief overview of the history and the basic concepts and goals of the Declaration. As the pledge of 29 countries to reform the structure of their higher education systems, it emphasizes the creation of convergence in higher education at a European level, the free mobility of students, compatible and comparable degrees, the enhancement of

Az Új Kép megjelenését a 2006.

évben támogatja:

TARTOMÁNYI OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI TITKÁRSÁG

és aVAJDASÁGI

PEDAGÓGIAI INTÉZET

SZÜLŐFÖLD ALAP

Illyés Közalapítvány

employability, credit systems, a European dimension in quality assurance, etc.

Számunk szerzőiDr. Bókay Antal, Pécsi

Tudományegyetem, BTK, Modern Irodalomtörténeti és irodalomel-méleti Tanszék

Fekete J. József, író, író, kritikus, pub-licista, Zombor

Gajda Attila, Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta

Dr. Gábrity Molnár Irén, Tanítóképző Kar Ideiglenes Tanácsának Elnöke

és az Alapító Bizottság tagja, Szabadka

Gombár Imre, nyugalmazott fordító, Szabadka

Hajbel Edit, a Tanítóképző Kar hallga-tója, Zombor – Szabadka

Dr. Kádár György, Gödöllő–Vaasa, Finnország

Dr. Káich Katalin, Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

Dr. Sági Zoltán, neuropszichiáter-pszichoterapeuta, Szabadka

Sleiher Lívia, Kosztolányi Dezső

CIP-Katalogizacija u publikacijiBiblioteka Matice Srpske, Novi Sad

37 (05)

Új Kép : pedagógusok és szülők folyóirata / felelős szerkesztő Soós Edit. – 1. évf., 1.sz. (1997) – . – Szabadka : Vajdasági Módszertani Központ, 1997-. – Ilustr. ; 23 cm

Deset puta godišnje. – Rezimei na srpskom jeziku.ISSN 1450-5010

Documents

Új Kép (2006. március)