V. ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS Készletszámítás (Az ásványvagyon gazdasági értékelése)

V. ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS

Készletszámítás

(Az ásványvagyon gazdasági értékelése)

A Szénhidrogén Kutatás MenedzsmentjeMiskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Ásványtani-Földtani Intézet

Szilágyi Imre, Geológus-Közgazdász

ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás

Itt hagytuk abba: kitermelhető ásványvagyon mennyiség valószínűségi kategorizálása

2

A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

10 30 50 70 90 110 130 150 170

PDF

CPF

P ; p

QrP50 BE

P90LE

P10HE

Mennyit ér az ásványvagyon?

Annyit, amennyi profitot a vállalat kitermel belőle

1. A jövőben…

2. A tulajdonos számára…

Gazdaságossági értékelést

kell végeznünk

ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Üzleti gazdaságtani alapok

Miért hozunk áldozatot, miért fektetünk be?

3


Áldozat, élvezet, hasznosság: a jelenben (most) hozzuk az áldozatot áldozatunk eredményét a jövőben fogjuk élvezni az élvezet és az áldozat különbsége a hasznosság az áldozat biztos, az élvezet esetleges a hasznosság is esetleges

Gazdasági értékelésekben: az áldozat befektetés az élvezet bevétel a hasznosság profit a befektetés, a bevétel és a profit pénz az esetlegesség kockázatosság a profit kockázatos

Az ásványvagyon gazdasági értékelése: befektetés: mezőfejlesztés bevétel: a termelvény értékesítése a profit az ásványvagyon értéke az ásványvagyon értéke kockázatos várható érték…


Megtérülés és kockázatosság

4


Befektetés és megtérülése a tulajdonosok pénzt adnak a vállalat (vállalkozás) működtetésére:

eszközök vásárlására, bérlésére és üzemeltetésére munkavállalók fizetésére és munkával kapcsolatos költségeik fedezésére alvállalkozók kifizetésére

a tulajdonosokat befektetésükért cserébe profit illeti meg

Befektetések kockázatossága a véletlen szerencse/balszerencse műve, hogy mennyi lesz

a ráfordítás a bevétel következésképp a profit is

mérvadók a várható értékek

A befektetések vizsgálata: a tulajdonos szemszögéből – ő fektet be, ő költ, övé a haszon/veszteség mekkora lesz a befektetés hozama és milyen kockázat mellett? választás befektetési lehetőségek között: amelyiknek nagyobb a várható profitja… a második legjobb befektetés haszna (amiről lemondunk) valójában költség…


Kockázatos pénzáramok

5


Éves várható bevételek és ráfordítások egyenlegei: éves pénzáramok – cash-flow

0 1

2

3

4 5

6

7 8 n

E(F0) E(F1)

E(F2)

E(F3)

E(F4)

E(F5)

E(F6)

E(F7)

E(F8)

E(Fn)

Kockázatos hozam = kamat + kockázati prémium

Kockázatmentes befektetés nem költök most, „elhalasztom” az „élvezetet” ezért „fájdalomdíj” jár kamat

0

n

E(F0)

E(Fn)

Kockázatos befektetés akár rajta is veszthetek díja kockázati prémium

0

n

E(F0)

E(Fn)


Kockázatos befektetések értéke

6


Kockázatos hozam – E(r) minél később realizálhatjuk, annál nagyobbra számítunk az évek számával hatványozottan nő („kamatos kamat”)

E(Fn) = F0 × [1 + E(r)]n

Az „n”-dik évben várt pénzáram értéke:

Fogadjuk el: létezik „iparági” E(r) upstream E(r) = a mezőfejlesztési projektek elvárt hozama

= a projektekből álló portfolió várható hozama az iparági E(r)-ek a jövőre vetítve állandónak tekinthetők minél nagyobb a várható hozam [E(r)], annál nagyobb a kockázat a befektetők egy bizonyos kockázatot „szeretnek” egy projektbe történő befektetés „alternatívája” a hasonló kockázatú portfolió


Befektetések értéke, pénzáramok

7


Vegyünk egy upstream-befektetőt, aki 2 lehetőség közül választ: befektet egy konkrét mezőfejlesztési projektbe (megveszi egy ilyen vállalkozás részvényeit) befektet a világ összes mezőfejlesztési projektjébe (részvény-portfoliót vesz)

Melyik éri meg jobban?

A konkrét mezőfejlesztési projekt (várható) pénzáramai:

0 1 2 3

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

E(Vpr) = Σ E(Fn)n=0

16

A részvényportfolió-tartás (várható) pénzáramai:

0

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

E(Vpf) = F0 × [1 + E(r)]16


Projektek értéke, tőkeköltség

8


Melyik éri meg jobban? amelyiknek nagyobb a várható értéke ha…

>

…akkor a mezőfejlesztési projektet választjuk!

Ebben az esetben a tőkepiaci befektetés, a portfolió várható hozama költség- elveszítjük, azáltal, hogy a konkrét mezőfejlesztési projektbe fektetünk

E(Vpr) = Σ E(Fn)n=0

16

Tőke alternatíva költség, tőkeköltség: ralt

E(Vpf) = F0 × [1 + E(r)]16


Projektek értéke, nettó jelenérték

9


Mennyit ér a projekt? az éves pénzáramokat elosztjuk az adott időszakra vetített tőkeköltséggel

diszkontált cash-flow (DCF)

E(F0) ------- ----------- ----------- ….. ----------- ----------- E(F1) E(F2) E(F3) E(Fn) E(Fi)

1+ ralt (1+ ralt)2 (1+ ralt)3 (1+ ralt)n (1+ ralt)i

az NPV a konkrét mezőfejlesztési projekt „értéke” ha NPV > 0 érdemes beszállni a projektbe ha NPV = 0 mindegy ha NPV < 0 inkább ne szálljunk be

a diszkontált cash-flow összegzett értéke = nettó jelenérték (Net Present Value, NPV)

NPV = + + + + + = Σ


Értékszámítás

10


Ásványvagyon érték = A mezőfejlesztési projekt NPV-je NPV(P90); NPV(LE) NPV(P50); NPV(BE) NPV(P10); NPV(HE) ha NPV > 0 az ásványvagyon „gazdaságosan” (várható profit mellett) termelhető ki

NPV = váható bevételek és várható ráfordítások különbségeinek jelenértéke Bevételek:

o a kitermelt nyersanyag értékesítéséből eredő árbevétel

Ráfodításoko CAPEX

o OPEX

o Tőkeköltség


Értékszámítás - Bevételek

11


Bevételek = Kitermelt mennyiség Kútfejen elszámolt egységár (wellhead price)

Kitermelt mennyiség = Évenként kitermelt mennyiség (termelési sor) Évenként kitermelt mennyiség = Termelő kutak Kúthozamok

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Q(P50) ≈ QrBE

Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Q(P10) ≈ QrHE

Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Q(P90) ≈ QrLE

Évek



12


Wellhead priceo becslés: hogyan alakul a nyersanyagár a jövőben?

o múltbéli tapasztalatokból kiindulva, jövőre vonatkozó piaci előrejelzések figyelembe vételével

o állami szabályozások lehetnek


Értékelés időpontja

Regressziós

0

10

20

30

40

50

60

70

-10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Flat, Előző év átlaga

Flat, Előző 10 év átlaga

Csökkenő

Egyedi

Évek

Nye

rsan

yag

ár



13


Wellhead priceo becslés: hogyan alakul a nyersanyagár a jövőben?

o véletlenszerű alakulás normális eloszlás: várható érték - szórás


0

10

20

30

40

50

60

70

-10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Értékelés időpontja

Flat, Előző 10 év átlaga

Évek

Nye

rsan

yag

ár



14


Bevételek előrejelzése:


0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Bevételek (P90) ≈ QrLE

Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Évek

Bevételek (P50) ≈ QrBE

Bevételek (P10) ≈ QrHE

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Évek


Értékszámítás - Ráfordítások

15


A mezőfejlesztéshez és a termeléshez kapcsolódnak CAPEX (Capital Expenditures)

o Beruházások tőkebefektetései:

• Termelő kutak fúrása és kiképzése

• Felszíni technológiák (gyűjtőállomás, vezetékek) kiépítése

• Termelés közbeni karbantartások

OPEX (Operational Expenditures) Üzemeltetési költségek Állami elvonások

Alvállalkozói díjak Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Díjak, járadékok


Értékszámítás - Ráfordítások

16


Ráfordítások előrejelzése:

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Ráfordítások (P90) ≈ QrLE

Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Évek

Ráfordítások (P50) ≈ QrBE

Ráfordítások (P10) ≈ QrHE


Értékszámítás – Cash-flow

17


Cash-flow (Éves bevételek – Éves Ráfordítások) előrejelzése:

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

E(F)i (P90) ≈ QrLE

Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Évek

E(F)i (P50) ≈ QrBE

E(F)i (P10) ≈ QrHE

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Évek


Értékszámítás – Nettó jelenérték

18


Tőkeköltséggel diszkontált cash-flow: NPVo az upstream részvénypiaci portfolió várható kockázatos hozama ralt

o a diszkontráta az „n”-edik évben: (1+ralt)n

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Évek

n E(F)i (P90) NPV (P90) = ------------------

i=0 (1+ralt)i

n E(F)i (P50) NPV (P50) = ------------------

i=0 (1+ralt)i

n E(F)i (P10) NPV (P10) = ------------------

i=0 (1+ralt)i


Készlet és kontingens vagyon kategóriák

19


0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14Évek

1P (P1): Bizonyított készlet P90;LE gazdaságosan kitermelhetőnek ítélt része

1C: Minimális kontingens vagyon P90;LE gazdaságtalanul termelhetőnek ítélt része

P90; LE

1P 1C

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évek

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Évek

P50; BE

2P 2C

P10; HE

3P 3C

2P: Bizonyított+valószínű készlet P50;BE gazdaságosan kitermelhetőnek ítélt része

P2=2P-1P Valószínű készlet

2C: Közepes kontingens vagyon P50;BE gazdaságtalanul termelhetőnek ítélt része

3P: Bizonyított+valószínű+lehetséges készlet P10;HE gazdaságosan kitermelhetőnek ítélt része

P3=3P-2P Lehetséges készlet

3C: Maximális kontingens vagyon P10;HE gazdaságtalanul termelhetőnek ítélt része

ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletminősítés

Készletek minősítése

20


A vállalatok évente összesítik és kategorizálják a készleteiket a készletek értéke (NPV-je) a jövőbeni várható profit a profitvárakozás befolyásolja a vállalat részvényesi értékét a kategóriákba (1P, 2P, 3P) sorolás jelzi a befektetők számára a kockázatosságot

A gazdaságosság szükséges, de nem elégséges feltétel. Még kell: termelésbe állítási szándék (tőkeerő) értékesítési szerződés, „biztos” piac stabil gazdasági környezet

A befektetők védelmében tőzsdei ajánlások (szabályozás) tőzsdék által akkreditált auditorok tőzsdei ajánlásoknak megfeleltetett vállalati szabályozás, belső auditok

Állami vagyonösszesítés vs. vállalati készletminősítés eltérő módszerek és „szubjektív” megítélések következmény:

Államilag nyilvántartott készlet ≠ Vállalatok auditált készleteinek országos összesítése

Documents

V. ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS Készletszámítás (Az ásványvagyon gazdasági értékelése)