HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b184. SZÁM

2011. SZEPTEMBER – 5771-5772. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA IX. REG. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

A Komáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden kedves érdeklődőtaz 5772. zsinagógai év kezdetének Nagyünnepi Itentiszteleteire. Kérjük,jöjjenek el és ünnepeljünk együtt!

Nagyünnepi meghívó

Támogatónk

Szukkot 5772A sátoros ünnepen várunk minden ér-deklődőt a Shalom klub összejövetelén2011. október 16-án, vasárnap14:30-kor a Menházban (jó idő eseténaz udvari sátorban, rossz idő esetén aWallenstein Zoltán teremben). A prog-ram részleteiről szeptemberi számunk-ban olvashatnak. Shana tova 5772!

Mazel tov!Szeptember 4-én Tel-Avivban tartottaesküvőjét Paszternák Anna és MargotBrandeis unokája, Madeleine Paster-nak és Alexander (Sanyi) Pasternak/z˝l/ kisebbik gyermeke, NathaliePasternak (Zürich) és Dan Deutsch(Bécs). A fiatal párnak szívből gratulá-lunk! MAZEL Tov!

a HH szerkesztői

Shana tova 5772! Minden KedvesOlvasónknak Boldog Új Évet kíván

a Hitközségi Híradó Szerkesztősége!

2011. szeptember 28. szerda, 18:00 Erev Rosh Hasanah – az Új Év köszöntése a zsinagógában, majd ünnepi va-csora a Wallenstein Zoltán teremben (gyertyagyújtás legkésőbbi ideje Komá-romban 18.12).2011. szeptember 29. csütörtök, 17:00 Rosh Hasanah 1. napja – Taslich szertartás, a KZSH legidősebb tagja,Paszternák Anna köszöntése 100. születésnapja alkalmából, Tanház a Men-házban az ünnepről. A Paszternák család ünnepi Kidduson látja vendégül amegjelenteket.2011. szeptember 30. péntek, 18:00 Rosh Hasanah ünnepének vége – szombatfogadás, tanház a Menházban aShabatról. A szombatfogadás után Kiddusra kerül sor a Wallenstein Zoltán te-remben.2011. október 7. péntek, 17:30 Kol Nidré – Jom Kippur kezdete – ünnepeljen velünk a legnagyobb zsidó ün-nepen, „minden fogadalom” estéjén! A böjt kezdete: 18:03. A böjt kezdete előttkönnyű ételeket és folyadékot kínálunk a hozzánk érkezőknek.2011. október 8. szombat, 10:00 Jom Kippur az engesztelés napja – MAZKIR emlékezés az elhunytakra, Tan-ház a Menházban az ünnepről. Az előző évek hagyományait követve 18:00-korvisszatérünk a zsinagógába, ahol a Neila, záróima hangzik el. A böjt vége 19.05.A nap befejezésekor könnyű közös étkezést tartunk.

220 éve Komáromban. Cikkünk a 3. oldalon

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a Shalom klubot és aKZSH-t támogatták: F.T., J.J, ChayaWeisz és Soshana Goldstein (Israel)és anonimitásukat kérő adományo-zók. Köszönjük.

� Megújult a Szlovákiai Zsidó Hitköz-ségek Központi Szövetségének hon-lapja, amely a www.uzzno.sk címenérhető el.

� Továbbra is várjuk önkéntesek je-lentkezését a kile@menhaz.sk címen.

� A budapesti Hillel Alapítványtól(www.hillel.hu) 10-10 darabot szerez-tünk be a nemrég megjelent két új Zsi-dongó gyermekkönyvből, melyek kis-könyvtárunkban megtalálhatók, illetvea Nagyünnepeken hozzánk látogatógyermekeknek ajándékozunk majdegy-egy példányt.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. szeptember

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

Holocaust ÁldozatokKárpótlási Alapja

(HVCF)2011. júliusban a Claims Conference létre-hozta a Holocaust Áldozatok KárpótlásiAlapját (“HVCF”) bizonyos EU országokbanélő azon holocaust áldozatok részére, akikkorábban nem részesültek német forrásbólszármazó kárpótlásban, és akik megfelel-nek a Német Kormány által létrehozottHardship Fund üldöztetési kritériumainak. Akárpótlás egy összegű 1.900 eurós kifize-tésben fog megtörténni. A jelen irányelveka HVCF alapból történő jogosultság krité-riumait foglalják össze.

Az irányelvek 2011. szeptember 1-től lép-nek érvénybe. Minden kérelmezőnek java-soljuk, hogy a Claims Conference interne-tes oldalát (www.claimscon.org/hvcf)rendszeresen látogassa, mivel a jogosult-ság kritériumaira vonatkozó változások ésmagyarázatok itt érhetők el.

-p-

Oktatási programunkA mi is itt vagyunk, oktatási program a komáromi iskolák számára a KZSH220. születésnapja alkalmából című projektünk támogatásban részesült aSzlovák Köztársaság Kormányhivatalától, az Emberi Jogok és SzabadságTámogatása és Védelme program keretében. Programunk az év végéig el-készül és eljut valamennyi komáromi és környékbeli iskolába.

A KZSH titkárságának híreiAz őszi ünnepek miatt a nyitva tartás az alábbiak szerint változik:

2011. szeptember 28. szerda Erev Rosh Hasanah zárva2011. szeptember 29. csütörtök Rosh Hasanah I. napja zárva2011. szeptember 30. péntek Rosh Hasanah II. napja zárva2011. október 7. péntek Erev Jom Kippur zárva2011. október 13. csütörtök Szukkot I. zárva2011. október 14. péntek Szukkot II. zárva2011. október 19. csütörtök Smini Aceret zárva2011. október 20. péntek Szimchat Tora zárva

2011. október 24-től a nyitva tartás változatlan.

2011. szeptember HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

A nap a zsidó hitközségek és közös-ségek V. regionális találkozójával in-dult, melynek díszvendége dr. SchőnerAlfréd, főrabbi az Országos Rabbikép-ző –Zsidó Egyetem rektora volt. Előa-dásában a közösségek jövőképévelfoglalkozott. A baráti találkozón felszó-lalt Igor Rintel, a SZLOZSIHISZ nem-rég megválasztott új elnöke, a Zalae-gerszegi Zsidó Hitközség képviselője,valamint Vadász Gábor a BZsH DózsaGyörgy úti körzetének elnöke. Az ese-mény moderátora Paszternák Tamásvolt, a szlovák-magyar tolmácsolásértköszönet Vadász Magdának.

A kóser ebéd idén is Bina Stiefelpöstyéni rebecen munkáját dicsérte. Amaceszgombócos húsleves, a édes ré-pával és ananásszal tálalt húsgombó-cok ízletesek voltak. A közeledő új esz-tendőt idézve, csemegére mézes süte-ményt szolgátunk fel. A WallensteinZoltán terem és az udvari, erre az al-kalomra bérelt sátor is megtelt a naprésztvevőivel.

A délutáni előadások sorát Zev Stie-fel, pöstyéni rabbi nyitotta meg, aki Elulhónap jelentőségéről beszélt színestörténetekkel fűszerezve. Őt dr. KleinRudolf, professzor magyarországi zsi-nagógákat bemutató új könyvét ismer-tető előadása követte, majd dr. MarosBorsky, a Szlovákiai Zsidó Örökség út-jára invitálta a résztvevőket képes pre-zentációja során.

A hitközség 220. évfordulójának al-

kalmából nem hiányozhatott a szüle-tésnapi torta sem, dr. Paszternák And-rás köszöntő szavai után együtt fo-gyasztottuk el az épületben működőPraliné cukrászda által készített, aMenházat ábrázoló süteményt.

A zsinagógában került sor a Kehilaés a Kehila-haver díjak átadására.

A rendezvényt Palya Bea, Dés And-rás és Bolya Mátyás Ezeregy szefárdéjszaka című fergeteges koncertje zár-ta. Külön köszönet illeti a budapestiZsidó Nyári Fesztivál munkatársait dr.Vadas Vera, fesztiváligazgatót és SoósEmese, főszervezőt, akik lehetővé tet-

ték a komáromi koncertet. Szintén há-lával gondolunk Bodnár Rékára, Beamenedzserére.

A rendezvényt megtisztelte jelenlété-vel többek között dr. Anton Marek, Ko-márom város polgármestere és EgyedJudit a budapesti Közigazgatási és Igaz-ságügyi Minisztérium egyházi államtit-kárságának szakmai tanácsadója is. El-jöttek a régió hitközségeinek képviselői,Érsekújvárból és Dunaszerdahelyről, il-letve tatai és tatabányai barátaink.

A nap sikeres lebonyolításáért HaasJudit irodavezetőt, Farkas Editet, Pasz-ternákné Kertész Zsuzsát és Paster-nák Antal elnököt illeti köszönet.

A program a Szlovák KöztársaságKormányhivatala – Kisebbségi Kul-túrák 2011 program, Nyitra MegyeÖnkormányzata, az Ezra Alapítvány,a MAZSIHISZ, Komárom városa ésa JDC támogatásával jött létre.

PA

„Kerti-party” a Menházban – 220 éve KomárombanA Menház udvarán felállított hatalmas fehér sátor jelezte, ünnepre készüla Komáromi Zsidó Hitközség. A Zsidó Kultúra Európai Napja mellett a hit-község alapításának 220. évfordulóját ünnepeltük.

Piczek Ferenc, lapunk alapító-munkatársa Kehila-Haver díjat kapott

Teltház a zsinagógában

Palya Bea fergeteges koncertet adott

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. szeptember

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

Az ő kezdeményezésére jött létreaugusztus 24-én a bemutatkozó láto-gatás, melyre a MAZSIHISZ székházá-

ban került sor Budapesten. A szlová-kiai delegációt,- melynek tagjai voltak:Igor Rintel, elnök, Martin Kornfeld, tit-kár, Fahn Béla, a Galántai Zsidó Hit-község elnöke, Kornfeld Tibor, a Du-naszerdahelyi Zsidó Hitközség vezető-ségi tagja- dr. Feldmájer Péter, a MA-ZSIHISZ elnöke és Zoltai Gusztáv,ügyvezető igazgató fogadták.

A találkozón részt vett PaszternákTamás, (MAZSIHISZ, Komáromi Zsidó

Hitközség) és a Dési Tamás, a MAZSI-HISZ külügyi ügyintézője is.

Rintel elnök úr általános tájékoztatást

adott a szlovákiai zsidóság helyzetéről,jövetelük céljáról. Feldmájer elnök úr ki-emelte a látogatás fontosságát és azegyüttműködés szükségességét. Aszlovákiai hitközségek elsősorban kétterületen kértek segítséget a MAZSI-HISZ-től. A Dél- Szlovákiában működőöt magyarjakú hitközség (Dunaszerda-hely, Galánta, Érsekújvár, Nyitra, Ko-máromi) hitéletének segítésére szeret-nének egy magyarul beszélő rabbit

vagy előimádkozót alkalmazni, akiszükség szerint teljesítene szolgálatotaz említett közösségekben, székhelyeDunaszerdahelyen lenne. A vallási kép-zés terén a MAZSIHISZ vezetői felve-tették a szlovákiai diákok tanulási lehe-tőségeit Budapesten az Országos Rab-biképző- Zsidó Egyetemen (www.or-zse.hu), illetve a Scheiber Sándor Gim-náz ium és Á l ta lános Isko lában(www.scheiber.hu), lakhatási lehetősé-get biztosítva a BZSH Anna Frank Kol-légiumában (www.bzshkollégium.hu). Aszlovákiai hitközségi vezetők felvetettéka későbbiekben az angol nyelvű okta-tási programok bevezetésének lehető-ségét a budapesti intézményekben, ez-zel növelve azok vonzerejét a külföldiérdeklődők szemében.

A második kiemelt terület az ifjúságitalálkozók megszervezése. A szarvasitábor fontossága mellett Rintel elnök úrcélszerűnek tartaná további közösprogramok, például kisgyermekes csa-ládok részére üdülés szervezését. Zol-tai Gusztáv, ügyvezető igazgató úr le-hetséges helyszínnek nevezete a MA-ZSIHISZ balatonfüredi üdülőjét.

A beszélgetés további részében szá-mos aktuális témáról esett szó. A talál-kozó a Dohány utcai zsinagóga megte-kintésével zárult.

PT

Tavasszal Igor Rintel nagyvállalkozót választották a tíz hitközséget tömö-rítő Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetsége (Ústredný zväz židovskýchnáboženských obcí v Slovenskej Republike- www.uzzno.sk) elnökévé.

Látogatást tettek a MAZSIHISZ-nél a SzlovákiaiZsidó Hitközségek Központi Szövetségének vezetői

Gratulálunk kitüntetettbarátainknak

A közösség érdekében végzett tevékenység elismerésreméltó – emelte ki köszöntőjében Navracsics Tibor minisz-terelnök-helyettes, mikor a köztársasági elnök nevében ál-lami kitüntetéseket adott át augusztus 20-a, állami ünne-pünk alkalmából a Néprajzi Múzeumban.

A miniszterelnök-helyettes köszöntőjében kiemelte, a kitün-tetettek munkájukkal kimagaslót alkottak, egyéni tevékenysé-geik a nemzetben érnek össze, ezért méltók annak elismeré-sére. Navracsics Tibor arra kérte a díjazottakat, hogy ne csakaz elismerést, hanem a biztatást is lássák a kitüntetésükben,mert – mint mondta -, a nemzetnek továbbra is szüksége vankimagasló tevékenységükre. Orbán Viktor miniszterelnök ja-vaslatára, Schmitt Pál köztársasági elnök megbízásából, Nav-

racsics Tibor miniszterelnök-helyettes adta át a Magyar Köz-társasági Érdemrend lovagkeresztjét.

László Miklósnak, a zsidó hagyományok ápolása, a hit-élet és a közösségi élet fenntartása és erősítése érdekébenvégzett munkája, életútja elismeréseként, a Budapesti Zsi-dó Hitközség elöljárósága tagjának, a Magyarországi ZsidóHitközségek Szövetsége vezetősége tagjának.

Jávor Mátyásnak, a székesfehérvári zsidó hitközség fenn-tartása, összetartása érdekében végzett tevékenysége elis-meréseként a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnökének.

Heisler Andrásnak, a zsidó közéletben vállalt kiemel-kedő közösség-összetartó munkája elismeréseként a Ma-gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége volt elnökének.

(forrás: www.mazsihisz.hu)

A kitüntetetteknek a Komáromi Zsidó Hitközsége ne-vében ezúton gratulálunk. További jó egészséget éssok sikert kívánunk!

2011. szeptember HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

2. FEJEZET 3. RÉSZA svéd nehezen talál témát és a társalgás még jó barátokközött is hosszú, és nyomasztó szünetekkel van tele. De hahozzá fordulsz általában mosolygó jóindulatot, és segítő-készséget találsz Evvel találkoztam a göteborgi átmenetitáborban is.

Ez a tábor svéd barakkokból állott, minden barakkban egypár tágas szoba és minden szobában négy ember, azaz lány,mert a tizenöt barakk közül tizennégy női volt, egy kellemesarány, amely növeli az önbizalmat, főleg ha egy hozzám ha-sonló kamaszról van szó, akinek erre nem kis szüksége van.

Rögtön a megérkezésem után megbarátkoztam a tábor tit-kárnőjével, Kerstinnel. (Cserstinnek ejtik) aki egy szép, vé-kony, intelligens, szemérmes hölgy volt, aki akkor a- szerin-tem- nem éppen izgalmas életének a negyvenedik évét élteés a benyomásom szerint még szűz volt. A folyékony németbeszédem nagy benyomást tett rá és az, hogy elkezdem ol-vasni svédül, és már dadogtam is egy pár szót, még inkább.Kerstin nagyon szerette az irodalmat, nagyon olvasott volt ésrokonlelket találtunk egymásban. Rövid idő múlva felajánlot-ta, hogy hozzam rendbe és katalogizáljam a párnyelvű könyv-tárat, amely a közönség adományaiból gyűlt össze. A könyv-tár a titkárság és a raktár között volt és Kerstin rögtön elintéz-te, hogy átköltözzek oda ágyastól, mindenestől.

Ez a barakk egy nagy, világos, polcokkal felszerelt szobá-ból, egy picike konyhából, egy kis irodahelyiségből és egyprivát tussoló, W.C.-ből álott. Ez a privát lakosztály nem kisboldogságot okozott nekem a rég áhított magány miatt, egy-ből felemelte a társadalmi helyzetemet, nagy segítségemrevolt az éjjeli aktivitásaimban és rengeteg új barátot szerzettnekem, akik nagyon szerették volna – a párjaikkal – átnéznia könyveket, a távollétemben. Ez rövidesen megszűnt mivelrengeteget kellett sétálnom mindenféle időjárásban és főlegmiután egy este egy Milán nevű cseh barátomnak adtam köl-csön a kulcsot, akinek a nagy és hosszú családi kincseiről azEzeregy éjszaka meséi keringtek, és amelyek fényképen ismeg lettek örökítve az utókor okulására és hazajövet a tö-rülközőmet egy gyanús és ragadós folyadékkal találtam áti-tatva, mire a zárat rögtön kicseréltem és rengeteg barátotvesztettem.

Élveztem a privát lakosztályt, a munkát, a tekintélyt. Egypár hónap után már minden nehézség nélkül olvastam és ír-tam svédül. Ez alatt az idő alatt a Kerstinnel való ismeretségbarátsággá mélyült és bevezetett azokba a körökbe, ahol őforgolódott, a halványrózsaszín Fábián és ehhez hasonló vi-lágmegváltó egyesületekbe, amelyek a gőteborgi irodalom ésköltészet peremén mozogtak. Kerstin volt az is, aki elintézte,hogy ösztöndíjat kapjak a Fokhögskolan Fjaellhögen legkö-zelebbi kurzusára. Így érkeztem el fröken Ulléhez.

A szerző engedélyével közölve, folytatás a következő Hitközségi Híradóban

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

Az elfelejtett Budaváriközépkori zsinagóga titkaRészt vettem nem régen egy nagyon érdekes kirándulá-son a budai várban az Izraeli Joszi Ben Nun úrral, akimegosztott velünk egy titkot, ami nagyon fontos lenne,ha közkincsé válna. Ebből az apropóból beszélgettemvele a kirándulás után. Nem csak a hazai zsidóság számára képez értéket, de amagyar és európai kultúrának is szerves része a Várban ta-lálható zsinagóga – mondta három éve Professzor Vízi E.Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnö-ke. Joszi Ben Nun izraeli barátunk mesélt a Budavári zsi-nagóga történelméről, s nagy álma hogy a zsinagógaelőkerüljön a föld alól.– Mikor hallottál először a középkori zsinagógáról?– Magyarországra látogattam, s valaki azt mondta, ha érde-kes zsinagógát akarok látni, akkor fel kell keresnem a Várbanegy szép régi középkori zsinagógát. Felmentem és zárva ta-láltam, leültem a parkban, és megszólított egy úr, mit csinálokitt. Mondtam, szomorkodom, mert zárva van a zsinagóga, ésnem tudom megnézni. Kiderült, hogy ő a az imaház gondno-ka, Frischberg Frigyes. Beinvitált és megláttam egy héberszövegű ismertetőt egy elhasznált papíron az imaházról. Fel-ajánlottam, hogy kijavítom és készítek egy másikat. Haza-mentem Izraelbe és elkészítetem, ahogy ígértem. Elkezdtemérdeklődni, hogy pontosan mi is történt ott fönt a Várban a kö-zépkori zsidókkal. Véletlenül kezembe került Schulhof IzsákBudai krónika című könyve, melyben részletesen leírta, holmászott át a kerítésfalon, hol bújt el a pincében, hogy mene-kült meg a haláltól. Megjegyzésként szerepelt, hogy héberkéziratból fordították a könyvet, s az eredeti kéziratot a Ma-gyar Tudományos Akadémia archívumában találtam meg.Beleszerettem a történetbe, és elkezdtem kutatni. Többszörelhoztam a gyerekeimet, és az unokáimat is Izraelből, és el-meséltem, hogy milyen fontos dolgokat találtam itt. – Hogyan kezdted a kutatásokat?– Deák Gábor barátom összehozott azokkal a kutatókkal, akikrészt vettek az első kiásási kísérletnél. Elmesélték, hogy a Bu-dai várban 1964-ben a Babits Mihály sétány előkertjénél felú-jítási munkálatokat végeztek és Zolnay László vezető régész,pillérekre bukkant, amelyek lábazatán bevésett héber betűkvoltak egy sin, és egy alef. Megkereste Scheiber Sándor pro-fesszort, aki a betűkből megállapította, hogy megtalálták az el-veszettnek hitt zsinagógát, melyet 1461-ben építtetett MendelJakab, egy gazdag zsidó, a korszak zsidóprefektusa. Koraegyik legnagyobb európai zsinagógája volt, kétszer akkora,mint a világhírű prágai zsinagóga. Késő gótikus stílusbanépült, gazdagon tagozott nagyméretű csarnokkal. A zsinagó-ga mellett állt Mendel palotája, amelyet híd kötött össze a pre-fektusi hivatal helyiségeivel. A mai Táncsics Mihály utca 26-ban fennmaradt kisebb zsinagógát a török időkben a szíriaizsidó közösség használhatta.

(Folytatás a következő oldalon)

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. szeptember

Az idei nyár különösen mozgalmasrasikeredett az intézmény életében, a márszokásos, új projekteket segítő ProjectIncubator szeminárium után rendeztékmeg a már működő európai zsidó kö-zösségi programok bemutatásának újszínteréül szolgáló JPropelt. Az intéz-mény által a „változások nyarának” (bő-vebb a www.summerofchange.org ol-dalon) nevezett eseménysorozat lezárá-sa volt a jubileumi ülés, amely augusz-tus 14-én, vasárnap este az uppsalaiegyetem dísztermében ünnepséggelkezdődött. A gálaműsor ceremóniames-tere Stefan Böhm, az uppsalai színházkorábbi igazgatója, jelenleg a Stockhol-mi Zsidó Hitközség kulturális elöljárójavolt. Az ünnepi köszöntők sorában elő-ször a házigazda egyetem rektorhelyet-tese, Kerstin Sahlin szólt az intézményfontosságáról. Gabriel Urwitz profesz-szor, a Paidea igazgatóságának elnökeismertette, hogy a tíz év alatt már csak-nem kétszáz végzettje volt az intéz-ménynek 38 országból. A szervezetetlétrehozó svéd kormány képviseletébenOlof Ehrenkrona nagykövet szólt, akinekszemélyes szerepe is volt a zsidó tanul-mányok iskolája létrehozásában.

Az est keretében az akadémiai bizott-ságának elnöke, Moshe Halbertal „A To-leranciáról” címmel tartott rövid előadást.A köszöntők sorát Johannes Heil, a hei-delbergi Zsidó Tanulmányok Főiskolájavezetője folytatta. A nagy múltú németintézmény az idei évtől a svéd kistestvérpartnere, a Stockholmban végzettek rö-vid idő alatt szerezhetnek mester foko-zatú diplomát Heidelbergben.

Az utolsó hozzászóló Lena Posner –Körösi, a Svédországi Zsidó Hitközsé-gek Szövetsége elnöke volt, aki külön ki-emelte az alapító igazgató Barbara Ler-ner Spectre szerepét.

Ezután szefárd és askenáz, illetve iz-raeli dalok hangzottak el a Lilla Körenénekkar és a többek között az intézményvégzettjeiből álló svéd klezmer együtteselőadásában. Külön ki kell emelnünk azénekest, Anne Kalmeringet, akinek előa-dása elbűvölte a közönséget.

Másnap reggel az egyetem egyik

nagy előadójában folyatódott a konfe-rencia plenáris ülése, melynek címe „Zsidó perspektívák a változó Európá-ban” volt.

A reggeli órákban dr. Yair Lipshitz, aTel Aviv-i egyetem oktatója tartott chev-rutát. A délelőtt témája A vallás kihívásaia demokráciában volt. A téma előadóiEric Nelson (Harvard Egyetem)- Hebra-izmus és Republikanizmus címmel ésAlan Wolfe (Boston College)- Vallási di-verzitás és liberális demokrácia címmelvoltak. Ezt követően panel beszélgeté-sekre és a kérdésekre került sor.

A délután mottója volt: Az idegen kö-zöttünk. Az első előadó a Lund-i egye-temről, Jevsper Svartvik volt, őt Catheri-ne Chailer (Párizs Ouest Egyetem, Nan-terre) követte. A nap lezáró beszélgetés-ben Konstanty Gelbert lengyel újságíró,Kenesei Marcell (Centropa, Budapest) ésStephan Kramer (a Németországi ZsidóHitközségek Szövetsége főtitkára) vettekrészt. A záró nap chevrutáját Rani Jaeger(Shalom Hartman Intézet) vezette.

A nap két érdekes előadása közül azelsőt Michael Brenner professzor (Mün-cheni Egyetem) tartotta, Milyen zsidók azeurópai zsidók címmel?, majd ZygmuntBauman (Leeds-i Egyetem) lépett a ka-tedrára, témája Mennyire központi Kö-zép- Európa? volt. Az ezt követő panelbeszélgetés egyik résztvevője Bitter Dá-vid, a CEU doktorandusza, a Paidea ko-rábbi végzettje volt, aki hozzászólásábanaz aktuális magyarországi helyzetről be-szélt. Az összegzésben olyan nevesszakemberek vettek részt többek között,mint Avraham Burg, a Knesszet korábbielnöke vagy Jan Eliasson, az ENSZKözgyűlésének 60. elnöke.

A kétnapos rendezvényt az alapítóigazgató Barbara Lerner Spectre meg-ható hozzászólása zárta. Ezt követőenelindult a 2011/12-es tanév egyévesképzése, melyen Magyarországról ésa Cseh Köztársaságból 2-en tagjai a25 fős nemzetközi osztálynak.

További sok sikert kívánunk az intéz-ménynek, köszönet a színvonalas kon-ferencia megszervezéséért.

Paszternák Tamás

Jubileumi konferencia Uppsalában

10 éves a PaideaAz idén ünnepli 10. születésnapját a stockholmi székhelyű Paidea- a Zsidó Ta-nulmányok Európai Intézetewww.paideia-eu.org . A jeles jubileum alkalmábólháromnapos konferenciát szerveztek a közeli Uppsalában. A városban talál-ható Skandinávia legrégebbi és legnagyobb (40000 hallgató) egyeteme.

Az elfelejtett Budaváriközépkori zsinagóga...

(Folytatás az előző oldalról)– Miként pusztult el a zsinagóga?– A zsinagóga eredeti formájában1526-ig működött. Az 1530-as ostrom-ban megsérült és csak 1541-ben állí-tották helyre részlegesen és kezdtékújra használni. A török kiűzését kö-vetően, 1686-ban fölégették, majd akörnyék új lakói a holttestekkel együttbetemették. Európa egyik legszebb zsi-nagógája évszázadokra eltűnt, s helyefeledésbe merült 1964-ig– Mi történt azután?– A zsinagóga helyreállítására nem voltpénz, és politikai okokból nem lehetettfolytatni az ásításokat, mindent visszakellett temetni. Budai Aurél építészmér-nök a feltárásra több variációt is készí-tett Több civil próbálkozás ellenéremáig sem sikerült előteremteni a pénzta munkálatokra.– Van remény, hogy megkezdődnekaz ásatások?– Dolgozunk az ügyön. Kapcsolatbanállok Schulhof Izsák leszármazottaival,s ők érdeklődnek az ásatásokkal kap-csolatban, és ígéretet is kaptunk tőlük,hogy segítenek. Szomorú, de szintesenki nem tud erről az ásatásról.2008.áprilisában tartottunk egy sajtótá-jékoztatót, amelyen hangsúlyoztuk, felkell tárni a betemetett középkori aske-názi zsinagógát. Vizi E. Szilveszter aMagyar Tudományos Akadémia akkorielnöke is mellénk állt, mint kiemelte,egy rendkívüli történeti, kegyeleti, ésművészeti értékű műemlék található itt.– Mi történik, ha sikerül kiásni aműemléket?– Kétfajta megoldási javaslat alakult ki.A zsinagóga terét a török-kori állapot-nak megfelelően vízszintes födémmelzárnák le, és egy lépcsős lejáratot ala-kítanának ki a sétány felől. A másik le-hetőség, miután a zsinagóga világra-szóló kulturális érték, itt lehetne elhe-lyezni a középkor idején Európában éltaskenázi zsidóság múzeumát, a zsina-gógán kívül előadóteremmel, irodákkal,raktárakkal, múzeum-bolttal – nagyjá-ból 1000 négyzetméteren. Budai Aurélszerint ez óriásit lendítene a Várnegyedidegenforgalmi vonzerején. Fontos,hogy a magyar kulturális örökségnekezt az egyedülálló objektumát is hely-reállítsák.

Sharon Asher

2011. szeptember HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

II. rész: Ünnepi pillanatok

(2011. június 7., kedd – folytatás) A busz csak kanyargott és kanyargott

– remélem, majd hazafelé is megisme-rem, hol kell leszállnom, az úti célom aHaShalom vasútállomás volt. Este so-káig böngésztem a helyi busztársaság,a Dan weboldalát, de végül feladtam,hogy pontos számot kapjak arról, hánymegállót is kell utaznom. Azt tudtam,hogy az Azriel centernél kell leszállni, ahárom jellegzetes (kör, háromszög,négyszög) alapú felhőkarcolónál. Miutánegy kedves néni megerősített a leszálló-ban, elhagytam a buszt. S az impozánsgyaloghídon át, az elengedhetetlen biz-tonsági ellenőrzés után beléptem az Az-riel plázába. Nem volt időm nagyon szét-nézni, de mintha a Westendben lettemvolna. Az áruházból közvetlen csatlako-zás van a pályaudvarra (na jó, inkábbvasúti megállónak neveznénk Pesten).Jegyautomata, küzdelem, hogy a papír-pénzemet bevegye,… majd a kapusbeengedő rendszeren át irány a 2. vá-gány peronja. Igen-igen, időben érkez-tem, volt vagy fél órám. Szokás szerintcsak néztem ki a fejemből, dízel vonatokjöttek-mentek, az egyik koszosabb voltkintről, mint a másik, megfakult hirdeté-sek. Jeruzsálem, Modiin, Rehovot, Beer-Sheva szerepelt az irányjelzőiken. Ha-zafelé igyekvő katonák, nagy táskákkalfelpakolt nénik töltötték meg az állomást.Felnéztem, s egy nagy Spongyaboboslufit pillantottam meg, amelyik fennakadtaz állomás betontetején. Pár napja Zsó-fi kolléganőmtől pont Spongyaboboskártyát kaptam búcsúzóul ajándékba.Hát igen globalizálódik a világ.

10:18-kor befutott a vonatom, Lod-Javne-Rehovot-Ashdod-Ashkelon voltaz útvonal. Az emeletes vonatok a kül-sejükkel ellentétben egész tiszták vol-tak. Az állomáson már várt Yossi, las-san átverekedtük magunkat a közelibevásárlóközpontnál az ünnepre ké-szülők hadától kialakult dugón, majdOrnáékhoz mentünk.

Jó érzés, amikor egy távoli országbancsaládtagként fogadják az embert. Fi-nom, ízletes ebéddel vártak, paprikáskrumpli, sült csirke, dinnye… Orna jóideje vezeti újságunkban, a HitközségiHíradóban a kóser konyha rovatot, hátigen, most már értem miért!!!

Kis pihenő következett, majd kávézás

(nekem kis almalé), fagyizás, beszélge-tés a teraszon. Délután felhívott Natha-lie, az unokatesóm, hogy megyek-ehozzájuk ünnepi vacsorára, kicsivel ké-sőbb Dávid barátom (egykori szarvasichanichom /táborozó/ csörgött rám, ve-lük tartok-e valamilyen folyóhoz kirán-dulni? Elhalasztódott a velük való talál-kozás, más programom volt. Este együnnepi vacsorára voltunk hivatalosakRehovotba. Ashkelontól kb. 30 percnyiautóútra. A város kutatóközpontjáról, aWeizmann Intézetről híres. Egy igazi iz-raeli ünnepi vacsora volt, a magyarszármazású házaspár otthona megteltélettel. 14-en ültük körül az ételektől ros-kadozó asztalt, azaz 15-en, ha az uno-kákat megörvendeztető, ablakon bere-pült sáskát is számítom. Á, és a kis ku-tyust ki is hagytam. Édeskrumpli leves,kapros és uborkás joghurt-leves, tenge-ri hal, lazac, rakott krumpli, gombafelfújt,saláták… csemegére túrógombóc (Sa-vuotkor tejes dolgokat szokás enni),csokis-máktorta, cseresznyés-joghurttorta, gyümölcssaláta…

Ismételten megállapítottam, meg kelltanulnom héberül!!! Bár többen beszél-tek az este angolul és magyarul, mégiscsak jobb lett volna bekapcsolódni a hé-ber beszélgetésbe. Remélem, ragadrám majd itt valami a sémi nyelvből.

Késő este indultunk vissza Rehovot-ból, az estét Ashkelonban töltöm.

Ez egy gyönyörű izraeli nap volt! Ornaés Yossi köszönöm!

(2011. június 8., szerda)Kedden éjfél után kerültem ágyba, így

szerda reggel megrázó volt, amikor azünnepnap ellenére 6:00-kor harangzú-gással felvert az ébresztőórám… na jóazért visszaaludtam még egy kicsit. Azashkeloni reggelt közös teázással indí-tottuk Ornával és Yossival. A délelőtt pi-

henéssel telt (na jó egy kis szakmaimunkával és blogírással is).

A konyha felől egyre finomabb illatokáradtak, Orna ismét remek ebédet ké-szített. Két vendég érkezett még rajtamkívül, akikkel együtt beszélgettünk a vi-rágokkal teli kert teraszán. Simon Tel-Avivból jött, ő Orna egyik rokona, s1949-től él az országban. Nagyon sokérdekes történetet hallottam tőle. Miriamjeruzsálemi festőművésznő, Komárom-ban született, s egy éves kora óta él itt.Rendszeresen hazalátogat, így éventeviszontlátjuk egymást, hol itt, hol ott.

Gombával töltött palacsinta, házi ko-vászos uborka, saláták, lazac, gomba-felfújt, fetás felfújt,… gyümölcssaláta,sárgadinnye, sütikék… na jó nem soro-lom tovább, mert még átmennénk gast-roblogba.

Az eredeti terv az volt, hogy este azünnep kimenetele után jövök vissza. 21óra után indult volna az első vonat, megakkortájt startolt volna újra be a tömeg-közlekedés is. Végül Simon bácsi visz-szahozott az egyetemig, megelőzve azünnep előtti csúcsforgalmat.

Nagyon jól éreztem magam Ashkelon-ban, köszönet az ottaniaknak a sok szépélményért! A kampusztól a már jól ismertúton sétáltam hazafelé. Minden kihaltvolt csupán egy üzlet szegte meg az ün-nepi nyitvatartási tilalmat.

Fekete macsekkel vagy valamelyikbarátjával, rokonával ismét összefutot-tam. Egy kuka mellett állt arra várva,hogy átfusson előttem. Kicseleztem, ki-tértem az útjából!

Ez volt az első ünnepnapom Izra-elben, holnap munka, back to the tu-domány!

Készült a www.kispaszti.com olda-lon folyamatosan publikált PosztdokNapló alapján

Egy év Izraelben – Dr. Paszternák András útinaplója

8 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. szeptember

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Az idő gyorsan szalad, megint elmúltegy év, újból itt vannak az őszi ünne-pek. Nem kell a naptárt nézni, hogybiztosak legyünk abban, közeledik azősz. Körül kell nézni odakint, a termé-szet csodás időzítését semmilyen tech-nológia sem tudja megváltoztatni.

Az első gyönyörű látomás a felsőGalileai Chulá rezervátumban látható.Sok ezer madár pihen meg itt útbanEurópából Afrikába. Az első gólyák azősz hírnökei, pont, mint a visszafelétartó madarak a tavaszéi.

A tengerparti sávon egy különlege-sen gyönyörű virágot találhatunk. Kétméter magas kard formájú fehér virágbüszkén jelenti a nyár végét. Héberülchácáv a neve, magyarul tengeri hagy-ma, és ajánlom, hogy Kedves Olva-sóim a következő web lapon olvassákel ennek a különleges virágnak a tulaj-donságait.

http://www.edenkert.hu/konyha-kert/gyogynovenyek/voros-feher-ten-geri-hagyma-urginea-maritima/4374/

A piacon, zöldségesnél vagy szuper-marketokban is mosolyognak ránk azősz előfutárjai - az ősz gyümölcsei.Gránátalma, datolya, mangó és az el-ső citrus gyümölcsök: a mandarin, a

pomélá és a pomélit. Két érdekes tény-re érdemes figyelni: a gyümölcsök val-lási jelentésére és az ős, nem vallási,mitológiai szimbólumra. A datolya azsidó népnél az őszinteséget, a szép-séget és az igazságosságot szimboli-zálja. Más ős kultúrákban is ismertékezeket a gyümölcsöket és különbözőszimbolikus jelentései voltak. Például agránátalma a szerelem és a termé-kenység ősi jelképe - Aphrodité "szent"gyümölcse. A mangó Ázsia egyes or-szágaiban a szerelem szimbóluma,sok helyen az esküvői szertartásokonis megtalálható, így kívánják a bőségesgyermekáldást „elősegíteni“.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogya szimbolikus jelentések mellett a gyü-mölcsök sok vitamint, szénhidrátot ésásványi anyagokat tartalmaznak, fo-gyasztásuk ajánlatott. Szép színeik kü-lönlegesen dekorálják az ünnepi asz-talt.

Az idén Rosh Hásháná 3 napos aszombatot hozzá számolva, ami azt je-lenti, hogy a háziasszonynak sok órátkell a konyhában tölteni. Itt szeretnékajánlani, egy ízletes csirkemellből ké-szített fogást.

A hozzávalók:2 egész csirkemell, 2 db sárgarépa, 2

db fehérrépa, 1 db zeller, 1 db zöld vagypiros paprika, 1 db póréhagyma, 1 nagyfej hagyma, 4-5 cikk fokhagyma, 1 cso-mag kapor, 1 pohár fehér bor, 1 dobozpárvé semleges tejföl, 2 evőkanál liszt,só és bors, fél pohár olaj.

Elkészítése:Mindkét csirkemellet 4 darabra vág-

juk és pár percig könnyen a fél pohárolajba megsütjük. Tűzálló tálba tesz-szük. Az összes zöldséget, hagymát,fokhagymát és kaprot apróra vágjuk ésa maradék olajban 15 percig fedő alattfőzzük. 15 perc után hozzáadjuk a po-hár fehér bort és 5 percig fedő nélkülfőzzük. Utána hozzá adjuk a sót, bor-sot és 2 kanál lisztet és rövid keverésután a semleges (nem tejalapú) tejfelt.5-10 percig főzzük, míg enyhén besű-rűsödik. A főtt zöldség-keveréket acsirkemellekre öntjük és előremelegí-tett sütőben 20 percig sütjük.

Melegen tálaljuk krumpli pürévelvagy rizzsel.

Jó étvágyat és Boldog Új Évet kí-vánok! Sháná Tóvá Úméboréchét.

Orna Mondshein, Ashkelon, Izrael

Az őszi ünnepek

Temető hírekAz őszi ünnepek miatt a nyitva tartás az alábbiak szerint változik:

2011. szeptember 28. szerda Erev Rosh Hasanah 12-ig2011. szeptember 29. csütörtök Rosh Hasanah I. napja zárva2011. szeptember 30. péntek Rosh Hasanah II. napja zárva2011. október 7. péntek Erev Jom Kippur 12-ig2011. október 13. csütörtök Szukkot I. zárva2011. október 14. péntek Szukkot II. zárva2011. október 19. csütörtök Smini Aceret zárva2011. október 20. péntek Szimchat Tora zárva

Szombaton a temető nem látogatható!

2011. október 24-től a nyitva tartás változatlan.

Kile Kaleidoszkóp

Önkéntes munkaIzraelben

Önkéntes Munka az Izraeli Hadseregben!Október 24-től november 14-ig és utána fo-lyamatosan! Jelentkezés jano@freemail.hu,illetve +36202338454 Deutsch Jánosnál.

4 SPRAVODAJCA September 2011

Vo štvrtok na svitaní vyrážalo dvomi au-tobusmi z Budapešti sto účastníkov (boli tuzástupcovia všetkých generácií). Cestauplynula po Záhony v príjemnom duchu,neskôr však boli účastníci vystavení neľah-kej úlohe, ktorú predstavovalo trojhodinovézdržanie na hraniciach, a to aj napriek di-plomatickej pomoci. Bolo už skoré popo-ludnie, kým sa skupina dostala k prvej cie-ľovej stanici, k Mukačevskému hradu, kdesme si za pomoci maďarsky hovoriacichsprievodcov prezreli známe pamiatky ma-ďarskej histórie.

Následne sme došli na miesto ubyto-vania, do dvoch hotelov v meste, jednýmz nich bol hotel Csillag nachádzajúci sana hlavnom námestí, ktorý bol v minulos-ti najznámejším hotelom celej Podkar-patskej oblasti. Mukačevo je dynamickémestečko s 80000 obyvateľmi rozprestie-rajúce sa na brehu Latorice. Pred holo-kaustom tvorili polovicu obyvateľov Židia,dnes ich tu žije iba niekoľko tuctov, súväčšinou staršie generácie našich bratovvo viere, avšak munkačevské komunitypôsobia na celom svete.

Po krátkej prestávke sa kultúrna časťprogramu začala v miestnom Dome kultú-ry, nachádzajúcom sa na hlavnom námes-tí. Prvý večer sa premietal film o FerencoviJávorim, o Fegyovi, rodákovi z Mukačeva,zakladateľovi Budapest Klezmer Band, ne-skôr Andrea Deák, hlavná organizátorkaštvordňového podujatia diskutovala sumelcom o meste Mukačevo a o uplynu-lých rokoch. V piatok ráno sme kladenímvencom spomínali na obete holokaustu aobete Stalinovho režimu na dvoch mies-tach v centre mesta. Účastníkov privítalpán Zoltál Lengyel, primátor Mukačeva,ktorý poctil najdôležitejšie podujatia týchtoštyroch dní osobnou účasťou. Vedúci čini-teľ mesta kládol vence spolu s predsedomMAZSIKE, pánom Péterom Kirschnerom.

Krátko popoludní viedla naša cesta doblízkeho Užhorodu, hlavného mesta Pod-karpatska. Mesto so 120000 obyvateľminám v piatok popoludní predstavilo at-mosféru ozajstného veľkomesta. S po-mocou predsedu miestneho židovskéhospoločenstva sa naša prechádzka zača-la pri budove niekdajšej veľkej synagógy,ktorá je dnes sídlom filharmónie a záro-veň koncertnou sálou, sčasti zachovalánádherná vnútorná architektúra pripomí-na jej niekdajšiu krásu.

Dnes sa sídlo židovskej komunity na-chádza na brehu rieky Uh, v uplynulých ro-koch bola celá synagóga zrenovovaná.Mladý rabín vyslaný do Užhorodu Chaba-dom Lubavicom vybudoval infraštruktúruspoločenstva, je tu materská škola, mikve,kuchyňa, minjen sa schádza každé ráno avečer, napriek tomu sa väčšina mladýchvysťahovala do Izraela.

Skupina potom pokračovala v prechá-dzke do centra, prehliadka mesta sa skon-čila na Užhorodskom hrade.

Krátko po návrate do Mukačeva sa za-čala večerná modlitba v jedinej dnes pravi-delne (každodenne) fungujúcej synagóge,kde sa k malej skupine domácich pripojilaväčšina našej skupiny.

Večerný program písal medzi stenamimukačevského kultúrneho domu históriu.V miestnosti naplnenej ľuďmi vystúpila pr-vý krát v rodisku zakladateľa už dvadsaťrokov pôsobiaca kapela Budapest KlezmerBand s programom nazvaným „Niekedyma miluje, niekedy mi ubližuje”. Popri pri-mátorovi a zástupcoch MAZSIKE prednie-sol príhovor aj hlavný konzul Maďarskej re-publiky v Užhorode, ktorý vyzdvihol dôleži-tosť podujatia i podporu Ministerstva za-hraničných vecí. Fenomenálny koncertkonferoval v dvoch jazykoch, v ruštine amaďarčine Ferenc Jávori.

Na druhý deň pokračoval program vslávnostnej aule mukačevskej radnice.Vernosť tradíciám: odznela prednáška An-drása Zimu, historika budapeštianskej or-todoxnej židovskej školy na ulici Wesselé-nyiho a Židovskej univerzity, s názvom His-tória Spirov, alebo galská dynastia rabínov,v ktorej predstavil slávnu mukačevskú ra-bínsku rodinu.

Szonja Ráchel Komoróczy, vysokoškol-ský pedagóg na ELTE, predniesla svojezaujímavé myšlienky o jazyku jiddiš. Na zá-ver opäť vystúpil na piedestál András Zima,prednášal o jedinečnom gymnáziu svojhodruhu v regióne, o mukačevskom Hebrej-skom gymnáziu, v ktorom prebieha vyučo-vanie v sionistickom duchu.

Cieľom popoludňajšieho výletu bol nád-herný park kaštieľa Schönborn v Berego-ve, ktorý dnes funguje ako sanatórium,druhým cieľom bol vodopád „Skakalo”.

Večer v Mukačeve záujemcom predsta-vili aktuálne vydanie novín Szombat, za-oberajúcich sa Podkarpatskou oblasťou.Hlavný redaktor Gábor T. Szántó a Szonja

Ráchel Komoróczy oboznámili záujemcovs okolnosťami ich vzniku.

Po diskusii sa konal vo veľkej sále kul-túrneho domu večerný koncert nazvaný „Keby som bol riekou” – maďarský folklór zPodkarpatska. Na koncerte Szilvie Bognár– Balázsa Szokolayho „Dongó” – MátyásaBolya spolupracoval Ferenc Jávori (Fe-gya). Počúvali sme folklórom inšpirovanúkomornú hudbu pre spev, dychové a stru-nové nástroje.

Posledný deň výletu sa začínal skoro rá-no prehliadkou mesta. Objavovanie „ži-dovského Mukačeva” sme začali pri hrobeslávneho rabína Spiru. Správca cintorínanám porozprával, že cintorín bol umiestne-ný na svoje terajšie miesto v 50-tych ro-koch, pôvodný cintorín zorali, ale už je opäťvo vlastníctve spoločenstva. Potomkoviarabína Spiru do dnešného dňa pravidelnenavštevujú mesto. Dôkazom je dokonaleudržiavaný cintorín a dve obnovené syna-gógy. Po návšteve privítal našu skupinu vmalej synagóge Ábrahám Lebovics, pred-seda ŽNO známy už z piatkového večera,ktorý nám porozprával mnoho zaujímavé-ho o živote dnes 280 členného spoločen-stva. Neskôr sme mali možnosť prehliadnuťsi veľkú synagógu nádherne zrekonštruo-vanú toho roku vďaka rodine Spira, ktorúdali do poriadku pri príležitosti oslavy Barmicva jedného zo svojich potomkov (maléspoločenstvo ju nepoužíva, modlia sa tuiba vo výnimočných prípadoch).

Okolo poludnia sa autobusy dokotúľalido Beregova. Spravili sme si krátku pre-chádzku v centre, na chvíľu sme sa zasta-vili aj pri synagóge, ktorá je dnes už na ne-poznanie a funguje ako dom kultúry. V Be-regove už neexistuje židovská obec. Po-slednou stanicou Podkarpatska bol neďa-leké Mužijevo, kde sme zažili skutočné vi-diecke pohostenie s hudbou.

Po štyroch dňoch plných nezabudnuteľ-ných zážitkov nasledovala cesta domov,znovu hranice, ktoré sme tento krát pre-kročili pri Beregsurányi. Teraz iba s dvoj-hodinovým čakaním v neznesiteľnej horú-čave. Bola neskorá noc keď sa autobusyvrátili späť do Budapešti.

Táto cesta naplnila sen mnohých z nás,objaviť niečo z pozostatkov niekdajšieho ži-dovského strediska, zo zachovalých pa-miatok Podkarpatska, prinavrátiť dávne po-city, nálady. Ďakujeme organizátorom, An-dree Deák, Anne Vadas, Gitte Szász, Ju-dite Szalay Szász, dobrovoľníkom, Kultúr-nemu zväzu maďarských Židov a maďar-skému Zväzu sionistov.

PT

Štvordňové potulky s Kultúrnym zväzom maďarských Židov

Tisíc tvárí Podkarpatskej RusiPrvá zastávka kultúrneho programu „Bez hraníc” organizovaného buda-peštianskym Kultúrnym zväzom maďarských Židov (MAZSIKE) sa usku-točnila prvý júnový víkend, cieľom bolo vyhľadať maďarsky hovoriace ži-dovské spoločenstvá v Karpatskej kotline, zabezpečiac zároveň pre ces-tovateľov aj miestne komunity program na vysokej úrovni.

September 2011 SPRAVODAJCA 3

Program sa začal V. regionálnymstretnutím židovských komunít v regió-ne kde slávnostným hosťom bol rektorŽidovskej univerzity – Rabínskeho se-minára v Budapešti, hlavný rabín dr.Alfréd Schőner. Svoju prednášku ve-noval obrazu budúcnosti židovskýchkomunít. Na priateľskom stretnutí po-žiadal o slovo nedávno zvolený pred-seda ÚZ ŽNO Igor Rintel, predstaviteľžidovskej komunity zo Zalaegerszegu,predseda synagógy na ulici Dózsa vBudapešti Vadász Gábor. Moderáto-rom bol Tamás Paszternák, za ma-ďarsko – slovenské tlmočenie ďakuje-me Magde Vadászovej.

Kóšer obed ako každý rok pripravilarebecen z Piešťan Bina Stiefel, za čojej ďakujeme. Každému chutila mäsovápolievka s macesovými knedlíkmi, mä-sové guľky s karotkou a ananásom.Pripomenuli sme si blížiace sa vysokésviatky a preto zákusok bol medový.Sála Zoltána Wallensteina a prístrešokpostavený na dvore naplnili účastníciprogramu.

Poobedňajšie prednášky sa začali svystúpením rabína z Piešťan Zeva Stie-fela, ktorý hovoril a význame mesiacaElul. Prednášku obohatil s pestrýmihistorkami. Po ňom nasledoval profe-sor dr. Rudolf Klein, ktorý predstavilnovú knihu o Synagógach v Maďarsku.Dr. Maroš Borský vo svojej obrazovejprezentácii pozval poslucháčov na slo-venskú cestu židovského kultúrnehodedičstva.

Pri oslavách 220 výročia ŽNO ne-mohla chýbať ani torta, po pozdravnýchslovách dr. Andrása Paszternáka smespoločne konzumovali tortu, ktorá zná-zorňovala Menház. Tortu upiekla cukrá-reň Praline, ktorá má sídlo v našej bu-dove. Odovzdávanie cien Kehila a Kehi-la-haver sa uskutočnilo v synagóge.

Celodenný program sa skončil kon-certom, kde obrovský úspech zožaliBea Palya, András Dés a Mátyás Bo-lya. Osobitná vďaka patrí pracovníkombudapeštianskeho Židovského letnéhofestivalu, pani riaditeľke dr. Vere Vadasa hlavnej organizátorke Emese Soósza umožnenie koncertu v Komárne.

Tak isto vyslovujeme vďaku manažéro-vi Bei Pálya – Réke Bodnár.

Svojou prítomnosťou nás poctil primá-

tor mesta dr. Anton Marek, odborná rad-kyňa cirkevného odboru Ministerstva ve-rejnej správy a spravodlivosti z Buda-pešti pani Judit Egyed. Prišli predstavite-lia náboženských obcí regiónu z NovýchZámkov, z Dunajskej Stredy resp. aj na-ši priatelia z Taty a Tatabányi.

Za úspech tohoto dňa patrí poďako-vania našej pani riaditeľke Judite Haa-sovej, Edite Farkasovej, Zsuzse Pa-szternák Kertész a predsedovi ŽNOAntalovi Paszternákovi.

Program by sme nemohli uspo-riadať bez pomoci Úradu vlády SR– program menšinovej kultúry2011, VÚC v Nitre, Nadácii Ezra,MAZSIHISZ, mesta Komárno a or-ganizácie JDC.

PA

„Záhradné party” v Menház – 220 rokov v KomárneVeľký biely prístrešok postavený na dvore Menház znamenal to, že ŽNOv Komárne sa pripravuje na oslavu Európskeho dňa židovskej kultúry a220. výročia založenia židovskej náboženskej obce v Komárne.

Hlavný rabín, dr. Alfréd Schőner

2 SPRAVODAJCA September 2011

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos plati osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodaj, Komárňanskú židovs-kú náboženskú obec a klub Šalompodporili: F.T., J.J, Chaya Weisz ésSoshana Goldstein (Israel) a darco-via, ktorí si priali zostať v anonymite.Ďakujeme!

� Internetová strana ÚZ ŽNO bolaobnovená, nájdete ju na adrese:www.uzzno.sk.

� Aj naďalej čakáme dobrovoľníkovna adrese: kile@menhaz.sk.

� Od budapeštianskej nadácii Hillel(www.hillel.hu) sme obdržali 10-10kusov z ich novej detskej publikáciepod názvom Zsidongó , ktoré si mô-žete vypožičať z našej miniknižniceresp. v priebehu Veľkých sviatkov,detí ktoré prídu do synagógy dosta-nú tieto knihy ako darček.

Správy sekretariátu

Úradné hodiny v priebehu sviat-kov budú nasledujúce:

28. septembra 2011 stredaErev Roš Hašana zatvorené29. septembra 2011 štvrtok Roš Hašana I. deň zatvorené30. septembra 2011 piatok Roš Hašana II. deň zatvorené7. októbra 2011 piatokErev Jom Kippur zatvorené13. októbra 2011 štvrtokSukot I. zatvorené14. októbra 2011 piatokSukot II. zatvorené19. októbra 2011 štvrtokŠmini Aceret zatvorené20. októbra 2011 piatokSimchat Tora zatvorené

Od 24. októbra 2011 sú úradnéhodiny v nezmenenom termíne.

�

Delegácia ÚZ ŽNO SR v Budapešti u MAZSIHISZ

Ústredný zväz židovských náboženských obcí v Slovenskej republike- www.uzz-no.sk, kde je zastúpených 10 komunít zvolilo na svojom jarnom zasadnutí novéhopredsedu, Igora Rintela, ktorý bol iniciátorom stretnutia uskutočneného dňa 24. au-gusta v sídle maďarskej organizácie. Členovia slovenskej delegácie boli: predseda-Igor Rintel, tajomník - Martin Kornfeld, predseda ŽNO z Galanty Béla Fahn, člen ve-denia zo ŽNO v Dunajskej Strede Tibor Kornfeld Tibor, ktorých prijali: predseda MA-ZSIHISZ-u dr. Péter Feldmájer, a výkonný riaditeľ Gusztáv Zoltai.

Na stretnutí boli prítomní Tamás Paszternák (MAZSIHISZ, ŽNO Komárno) a Ta-más Dési referent pre zahraničné veci MAZSIHISZ –u. Predseda Igor Rintel podalinformáciu o cieľoch ich príchodu do Maďarska, o situácii Židov na Slovensku. Pred-seda Péter Feldmájer vyzdvihol dôležitosť stretnutia a potrebu spolupráce. Zástup-covia ÚZ ŽNO žiadali pomoc hlavne vo dvoch oblastiach. ŽNO maďarsky hovoria-cich súverencov (Dunajská Streda, Galanta, Nové Zámky, Nitra, Komárno) by pot-rebovali k zabezpečeniu cirkevného života po maďarsky hovoriaceho rabína, aleboaspoň kantora, ktorý by podľa potreby slúžil v horeuvedených komunitách, sídlo bymohlo byť v Dunajskej Strede. V oblasti cirkevného vzdelávania predstavitelia MA-ZSIHISZ-u nastolili možnosť štúdia poslucháčov zo Slovenska na Židovskej univer-zite v Budapešti (www.or-zse.hu), resp. na Základnej škole a gymnáziu ScheiberSándora (www.scheiber.hu). Bývanie je zabezpečené na internáte BZSH AnnaFrank (www.bzshkollégium.hu). Vedenie ÚZ ŽNO nastolilo možnosť zavedeniavyučovania vzdelávacích programov v angličtine, čím by sa zväčšil záujem posluc-háčov zo zahraničia.

Ďalšia oblasť, ktorá je dôležitá je organizácia stretnutí mládeže. Okrem významutábora v Sarvaši by pokladal pán predseda Rintel za dôležité aj usporiadanie ďal-ších spoločných programov, napr. zorganizovanie rekreácie pre mladé rodiny sdeťmi. Výkonný riaditeľ pán Zoltai spomenul ako možnosť rekreačné zariadenie MA-ZSIHISZ-u v Balatonfürede. V ďalšej časti stretnutia hovorili o aktuálnych témach.Stretnutie sa ukončilo návštevou synagógy na ulici Dohány.

PT

h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 SEPTEMBER 2011. – 5771-5772. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE IX. ROÈNÍK 9. ÈÍSLO

SPRAVODAJCA

ŽNO v Komárne týmto pozýva každého súverenca namodlenie z príležitosti Vysokých sviatkov roku 5772.Oslavujme spoločne, prosíme Vás príďte medzi nás!

28. septembra 2011, streda, 18.00 hod. Erev Roš Hašana – privítanie Nového roku v synagóge,

slávnostná večera v sále Zoltána Wallensteina (zapáleniesviečok v Komárne najneskôr 18.12 hod.).

29. septembra 2011, stvrtok, 17.00 hod I. deň Roš Hašana – ceremoniál Tašlichu, pozdravenie

najstaršej súverenkyne 100. ročnej Anny Paszternákovej.Rodina Paszternáková podáva slávnostný kiduš.

30. septembra 2011, piatok, 18:00Koniec sviatku Roš Hašana – uvítanie soboty, učenie o

Šabate. Po uvítaní soboty bude kiduš v sále Zoltána Wal-lensteina.

7. októbra 2011, piatok, 17:30Kol Nidré – začiatok Jom Kippuru – oslavujte s nami naj-

väčší židovský sviatok, „večer prísah“. Začiatok pôstu:18:03. Pred pôstom ponúkame našim prichodiacim súve-rencom ľahké jedla a nápoje.

8. októbra 2011, sobota, 10:00Jom Kippur – deň zmierenia – MAZKIR pamiatka na zos-

nulých, učenie o sviatkoch. Podľa našich komárňanskýchtradícii sa o 18:00 hod. vrátime do synagógy kde odznejezáverečná modlitba Neila. Koniec pôstu 19.05. Na záverdňa Vás pozývame na ľahkú spoločnú večeru.

-p-

Pozvánka na Vysoké sviatky

Sukot 5772V Dňoch stánkov očakávame všet-kých záujemcov na stretnutie v klu-be Šalom – v nedeľu 16. októbra2011 o 14.30 hod. v Menház (v prí-pade dobrého počasia v stánku nadvore, inak v sále Zoltána Wallen-steina). O podrobnostiach programusa dočítate v našom septembrovomčísle. Šana tova 5772!

Vzdelávací program

Náš vzdelávací program pre školy vKomárne „Aj my sme tu“ ktorý smeorganizovali z príležitosti 220. naro-denín komunity obdržal podporu odÚradu vlády SR v rámci programuPodpora a ochrana ľudských práv aslobody. Program pripravíme do kon-ca roku a následne ho realizujeme vškolách v Komárne a v regióne.

Shana tova 5772! Našim milým čitateľom praje šťastlivý Nový rok

redakcia Spravodaja!

220 rokov v Komárne

Oslava 220. výročia založenia židovskej náboženskej obce v Komárne.Podrobnejšie sa dočítate na strane 2.